D1CTIONARIU RUMA NE SC, LATÉIN ESC, SI UNGURESC, t>£lN ORENDUIALA EXCELLENTII SALE P RE-O Ş FIN T IT ü L UI IO AN BOBB VLADEICÜL FAGARASULUI ASEÜIAT SI CU VENITU CASSI CLERULUI TYPARIT , IN DOAO TOMURI, TOM. II, M - Z, IN C L U S «u typariul Typografii CoUegiumulni ReformaUlCi prin Stxfhan Tűsei i#s3, JJJ. s. #6. Digitized by Google M. M.' (graec: macon) Papaver, rii, a. 3. Mák. Jfacof, Papareroaus, sa, sum. Mákos. Papaverius ria, ium. Macarcbe ( Ita: Ancorche:) Qua» quam, ftíamii, quamvis. 'Ámbár. Macarie, Macarius, carii; m. a. Makarias. I* • Macarie, fericire, Beatitudo, ioia, f. 3. Macaria, iae, f. i. Boldogság. Macaa (a mancus cui innituntur manci et aenea) Scipio, onia, m. 5. Istdp, mankó. Vaeavei, Hiqhabaeui, baei, m. 3. JUachabéus név. lface, fmu parte dein lontru dein dsofa trupului, Ilia, ium, ilibua, n. 3. Bél, vagy testnek alsó része. Intestina, noram, n, 9. plur: Viicera, rum, n. 3. plur: Macedonia, Macedonia, niae, f. i. Görög ország tartománnyá. Maeedonic, Macedonicus, nica, ni-> eum. Macedóniai. Macedonian, Macedonianua, iana, iaaum. Jtfacedoniabéli. lUcedo, onia, xn. 3. Púi U. Macelariu, Macallariuá, rii, m. a. Mészáros. Lanio, onia, m. 3. Laniua, nii, m. a. Car nari ua, narii, m. 1, Macelerie, Macellum, li, n. a. Mészárszék. ' Laniarium, rii, n. a. Laniena, nae, f. i. Macelefc, Lanio, avi, atum, are. Mészárlom. Dilanio, avi, atum, are. Bité• pem, mészárlom, szaggatom. Disaeco, cui, acturo, ara. Elvagdalom. - Discindo,.di, aauna, ere. * i ‘ . * , TrúncOj 'áíi, atum, ara. Macelie', Macellatio, onis, f. 3. Darabokra szaggatás, mészárlás. Laniatio, onia, f» 3. Laniatus, tűs, m. 4. .. Macelereíc, Macellariua, ria, ium. Mészárszékhez való* Lanionius, nia, ium. Macellat, Macellatus, ta, tűm. Mi- ' szárlott,t szaggatott, daraból• tatolt. Laniatua, ta, tűm. ‘ Dilaniatus, ta, tűm. Machina, Machina, naţ f. 1. 0-l Digitized by Goo^Le MA. Jíos ki gondolat, szerszám. Machinefc, Machinor, ari, natus sum. Szerzek, ke szilek. Machinatie^ Machinatio, onis, f. 5. Okos gondolás, fotLélyos talál' mány. Machinatus, tu», m. 4. Machinamentum, ti, n. a. Machinari u, Machinarius, ria, ium. 1 Jeles találmány, mester ember. Machinator, Machinator, oris, m. 3. Okos feltaláló. Machinof, Machinosus, sa, sum. Praktikut, mesterséges, fortéi-lyos. Machineaíca aciintnţ Scientia machinalis , Mesterséges tudományokat kigondoló tudomány. Machina ce de fin* frmisca ca hora, Automata, orum n. 3. plu: Magában mozgó mesterséges tsinálmány mint az óra. Mftchina de impuscat, Catapulta, tae, f. 1. Számszer. Machinerefc d* impuscat, Catapultarius, ria, ium. Számszerhez való. Machiaa (Ita: Machina:) Astus, tűs, m, 4* Ravaszság. Calliditas, atis, f. 3. Astutia, tiae, f. 1. Machinatio, onis, f. 3. Vaframentum, ti, n. 2. Machinefc, Machinor,ari,atus sum Ravas tkodom. Dolos struo, uxi, ctum, ere. Versutus supo,- fui, esse. >fachinatoriu, Machinator, ori*, m. 3. Ravasz. Astutus, tuta, tum. Callidus, da, dum, Vafer, vafra, vafrum- -Versutus, ta, tum. Mrchineste, Astute, adv: Rava• szon. Callide: Vafre. . Macin, (Ita: macinare) Molo, lui; itum, ere. Őrlők. Commolo, ere. Emolo, ere. Permolo, ere. Macinare, Macinatio, molitio, onis, f. 3. Őrlés. Macinatoriu, Molitor, oris, m. 3. Molnár. Macinatura, Molitura, rae, f. 1. Őrlés. Mac i nat, Molitus, ta, tum. Meg* örlott. Măciulie (Ita: Maciulla) de arnnd, de brad, ai alte ce au măciulia in cap, Typhaphae, Aacf, és egyéb blitkös. Maci u la de hutut inu, StuparimaU leus Lenverö bulykó. Macris, Tau acris, Acetosa, aae, f. 1. Sóska. Acris idis, f. 3. Macris de camp, Acetosa campes» tris. Mezei sóska. Maoris de gradeina, Acetosa hor» tensis Kerti sóska. Digitized by GooQie MA. MA. * 3 Mauri» lelbatec* Aceto*» silvestris. Erdei sóska. Macrefct Macero, avi, atum, are. Oszt öv éri Lem, fónnyasztom. Mac io, avi, atum, iare. £maceo, avi, atum, iare. Meg Ssztövéritem. Tenuo, avi, atum, nuire. Extenuo, avi, atum, are. Maciem affero, tuli, latum, trre. Macrire , Maceratio, onis, f. 3. Fonnyasztds, őszt övére zés. Mac rime, Maeror, ori», ui. 5. Ösz-töverteg. Macra, Macies, ciei, f. 5. Őszto-verség. Alacritas, atis, i. 3. Extenuatio, onu, f. 3. Macritudo, ini», f. 3. Macrit, mati erat, feraaeeratus, ta, tum. Osztövéredetl. Emaciatus, ta, tum. , Macilentus, ta, tum. Extenuatus, ta, tum. Stngosu», sa, sum. JHegösztö-véredetl, elhervadoíí. Macru, Macer, cra, erum. Usztövér. Macilentus, ta, tum. Macrefcume, Macesco, ere. Wleg' osztövéredem. Maceo, cui, ere. Maceresco, ere. Emacesco, ere. Emacresco, ere. Emacior,- ari, iatus sum. Extenuor, nuari, nuatus sum. Macrefc iare, - Hemacereico, ere. l * Ismét megbtrzloveredeiii -Macru funt, Maceo, ere. Őszt ii-vér vagyok. • " Maculefc, Maculo, avi, atum* are. Szennyezem, motskolom. • Sordido, avi, atum, au. ’ Faedo, avi, atum, are. - Delino, linivi, nitum, ire. Ke• a nem, szennyezem. Maculare, Sordidatio, onis, f. 3, Aiotshosolds. - Conspurcatio, onis, f. 3» JHots-holo dós. ’ Macula, Macula, lae, f. i. Motsok. Sordes, sordium. Squalior, oris, m. 3. Labes, bis, f. 3. Labecula, lae, f. i. Maculat, Maculatus, ta, tum. Szennyeseden. Sordidatus, ta, tum. Tsunyttott. Maculof, Maculosu», sa, sum. JHots-kos. Sordirus, ta, tum. Sordidu», da, dum. - Squallens, entis; o. 3. Szennyes. • Squallidus, da, dum. Maculof incatva, Sordidulus, du* la, dulura. Motskosotska. Maculatoriu, Commaculans, an* tis; Szennyezö. Sordidans, antis, o* 3. Maculatoriu, Maculatorium-, tori i, n. s. Jegyzésre vato eszköz. ;\n.cuie»ie, dordide, adv: Motskoson Digitized by LjOOQle ■ 4________________***.__________________ Squallide, Szennyesen. Maculose. MacuJefcume, Sordeo, ere, Szén• nyescdsm. Sordesco, ere. Obsordeico, ere. XotskosulQk-, Maeander apa colaceste curgato-are. Maeander, dri, m. a. Meandrus, dri, m. ú. Egy igen tekervényesen folyó víz. Maecenaf om dein Hetruria care mult bine facee oamenilor in-vatiati, Maecenaa, atii, m. 3. Egy Hetruriai fó ember, a’ tanúit embereknek igen nagy jól tévője. . Machnefc, Maestifico, avi, atum, are. Megszomoritom. « Contristo, avi, atum, are. Exacerbo, avi, atum, *re. Moeato, are, vi, atum. Moestum facio, ci, ctum, fre. ' Tristo, avi, atum, are. Szomo-ritom. Machnire, Contristatio, nis, f. 3. Szomoritás, szomorkodás. Machnire, Maeror, oris, m. 3, Szomorút dg. Moestitia, tiae, f. í. Moestitudo, inis, f. 3. Contristatio, onis, f. 3. Melancholia, liae, f. i. Machnitoriu, Contristator, ori*, na. 3. Szomorgató, • Contristans, antis, o. 3. Tristificus, ca, cum. MA. ------ >______. —--------------- Machnit, Contristatus, tata, tatum. Mc^szomorodott. » Triatis, te, c. 3 Szomorú. Moestus, ta, tűm. Machnit ceva, Tristiculus, li, m. 3. Szomorutska. Machnit foarte, Tristificus, fica, cura. Szomorúságot. Doloroaus, sa, aum. Afflictus, ta, tum. Moerore plenus, na, num. Machnit incatva, Subtristis, tis, c. 3. Szomorú szabású Machniceste, Moeste, adv: Szomo- i tun. Tristanter. . Machnefcume, Aţoereo, ui, ere. Saomorkodom. Exacerbesco, ere. Szomorodom. Contristor, ari, atus sum. Tristor, ari, atus aum. Melancholicus sum, fui, esse* Mag, Magus gi, m.a. Bolti, tudós. Mag, Magus, gi, m. a. Őrdőngős Maghic, Magicus, gica, gicum. Va-rásló. Maghie, Magia, giae, f. i. Őrdífn• gösség. Ars magica, Varásló mester-ség, ördöngösség. Magazin, ( vox aliena ) Granariuxn, rii, n. a. Gabonás. Horreum, eí, n. a. Annonaria domus. Magiftraţ, Magistratus, tús, m 4. Ti ízt, tiszt béli személyek. Digitized by i^ooQle MA. MA 5 Magiftratual, Magistratualis, le, -c. 3. Tisztviselő. Magiftratu ceteti, Magistratui, civitatis, Városi tanátsbéliek. Magiftratu comitatului, Magistra» tus comitatensis. Vármegye tisztei. s Magnes peatra, Magnes, etis, m. 3. Mágnes kő. Herculaus lapis. Magneteic, Magneticus, ca, cum. Mai luna, Majus, aji, m. *• Pünkösd hava. Maiu, Malleus, ei, m. a. Pőroj, verő tsákdny, súlyok, kalapdts. Maiuti» Malleolus, li, m. *. Verő botatska, kalapátsotska, súlyok. Maieríu, Malleator, oris, m. 3. Pöröjjel verő, sújkozó. Maiét, Malleatus, ta, tűm- Sújok• kai, pöröjjel veretett. Main de batut inu, Stuparius, rii, m. a. Lten-lörö bót vagy tiló. Maiu de lemn da batut, Tudes, itis, m. 3. Súlyok, fa-tzövek, verő bót. Maiu de menuntiat, Volgiolum, li, n. 9. GSrőnts tőrő súlyok. Maing, Malleus crassus ex ligno ▼. ferro. Nagy súlyok. Mai, Fere, adv: Szintén. Prorsus. Plane. Hai, Magia, Mage, adr: Inkább. Potius. . Mai acaftai, Isthio, Itthaec, isthoc. Szinte imez. Mai adeíeori, Saepe, saepius, Tőb* sz ” r. . Sacpenumero. Pluries, compluries. Mai amarit, Solicitior, ioris; c. 3. Búsíihabb. Mai aproape, Citerior, rioris, c. 5. , Propior, oris, c. 3. Propius, adv: Mai aproape cu mult, Citimus, ma, ura, superi: Inneksőbb közelebb való. Mai ateta, mai acum, Tantum* modo. Tsak szintén. Mai afemine, Suppar, - aris, o. 3. Majd egyenlő. Mai batrin, Senior, oris, m. 3. Vénebb. > Mai bine, Melius, ad?. Jóbban. Mai binişor, Meliuscule adv; Jób-batskán. , Mai bunez, Melioro, avi, tum, iare* JHegjóhbitam. Emendo, avi, atum, are. Mai bunare, Melioratio, onis, f. 5. Megjóbbilás. Mai bunatoriu , Emendator, jris, m. 3. Megjóbbitó. Meliorator, oris, m. 3. Mai bunat, Melioratus, ta, tum, Megjóbbittaiott. Emendatus, ta, atum, Mai bunataceof, Emendabilis, le, c. 3. Megjobbitható, Mai bun, Melior, oris, m. 3. Ióbb* s Digitized by L^oo^le 6 MA. MA. Praestat, impe: Jóbb. Melins, orjs, n. 3. Pensior, oris, c. 3. Jóbb, drá gább. Potţor, ori*,.c. 3, Potiu» Jóbb. Satior, satius, «aiioris. Mai bunisor, Meliusculus, la, lum- \ * Jóbbatiha. Maica, Mater, tris, f. 3. Anya. Maicutia, Matercula, lae, f. 1. Anyátska. Mai cél deintei, Aprimus, ma, um Mnjd legelső. Mai chiar, Apertius. Nyilváno- sabban. . Planius. Evidentius. Mai cu ateta, Tantidem. Ugyan annyin, Mai cu mar ire desearta, Inflatius, adv: Kevélyebben, felfiivalkod-tabban. Mai curend, Citius, adv: Hamarább. Mai de d»of, Infimates, atum, m. d. plur: Község, t'tó rend. lmus, ima, unó. Legalsó. Mai de d«of mt pun, Infimor, a* ri, atus sum- Aldnalóvá letetem. Mai deinlontru, Intimus, ma, műm. Kiváltképpen való. , Mai de Frunte, Praecipuus, ua, um. Kiváltképpen való. Mai de oiulteuri, Pluries, Gyal• rabban. Saepiu», ftdv; Frequentius. \Iai denu detpt, Paninsimr, adv: Majd nem mindenestől. Mai denu dupo acee, Pene adv: Tsáfí nem majd. Mai departe, Ulterior, oris, c. 3. Tovább való, távúi való„ Longinquus, qua, quum, Mai depeurma, Extimus, ma, műm. Legútólsóbby külsőbb. Posterior, posterius, Utólsóbb való. ' Postremus, ma, um. Legu• tólsó. Supremuft, ma, műm. Utóiní. Extremus, ma, um. Leguh/ólsó ■ Extremo, adv: Végezetreyiitól-jára vagy utólszór. Mai de fotiu, mai hun, Satior, o* ris, compa: ElégségesebhT jóbb, Maierean, Majoranoa, nae, f. 1. Majoránna. Sampsuchus, chi, m. a. Maierenefc, Sampsachinus, na, num, v. sampsuchinum, ni, m. a. Majorános, majoránnából való Maieftate, Majestas, atia, f. 3. Méltóság. ' Maieítuof, Majestuosus, sa, sum. Méltóságot. Maieftru, Magister, tri, m. 9. Mester ember. . Maieftra, Magistra, trae, f. i. JMester aszszony. Maieftrríc, Magistro, avi, tűm,, are. Elül járok, tanítók. Digitized by Goo^ie MA. MA. 7 Maieftrie, meşterie ^ Magisterium, rii, n. 9. Mesterség. Ars, artis, f. 3. Maieftrie de a juca in comedeie, Histrionia, niae, f. I. Játék tudomány. ' Histrionica, nicae, f. i. Maieftreate, Artificialiter, adv; Mes~ terségesen. Maieftreate facut, Artificiosus, sa, aum. Mesterségesen tsinált. Maieftrof, Artificioaua, sa, sum. Mesterséges. Maieftre, fau maieftru, ventoafa dela apuf, Circiua, cii, ni. 9. Forgó kemény szél nap nyu-gotról. Corus. ri, m. 2. Maieftrele ilpoarta, Pot-tatur c Tanto circio. Forgó szél hordotta. Mainainte, Prius, adv: Előbb. Anterior, anteriua. Előbb való. Praevie adv: Előbb. Maiaainte, Antea, adv: Az flott. Ante, adr: Mainainte de acee, Antehac. Ez előtt való időben. ■ Mainainte de ce, Priusquam, Mi• nekelő t te, előbb hogy nem. Mainainte de diori , Anteluca-nu*, na, num. Virxtdt flőtt való. . Anteluculo adv: Viradt e'ö t. Mainainte it tm, Antehabeo, itum, ere. Előbb betsüVim. Mainainte avut, pratiuit, Ahte- habitua, a, tűm. Nagyobra be-tsü'teteit. Antelatus, a, tűm. Mainainte orenduefc, Praeordino, avi, atum, are. Magamban idein elrendelem, hatdrozQm*. Praedestino, avi, atum, are. Praefinio, ivi, itum, ire. Praestituo, ui, tutum, ere. Praetermino, avi, atum, are. Prius definio, nire. Mainainte orenduire, Praedestina* tio, onis, f. 3. Előre meghatározás, előre elrendelés. Praefinitio, onis, f. 3. Praeordinatio, onis, f. 3. Dei decretum atque constitutum Mainainte orenduit, Praeordinatu*, ta, tum. Előre meghatároz zott, elrendelt. Mainainte prepedefc, Praeconaum* mo, si, lumtum, ere. Előbb elvesztegetem, megemésztem. Mainait pufin, Altiuaculua, la, Ium. Egy kevéssé magossabb. Maincolo, Porro, adv: Tovább. Ceterum adv: De reliquo, cetero* quin. Továbbá. Longius, de cetero. Ulterius, proin. Maindelung, Protelo, avi, atuns, ara. Későre halasztóm. Protraho, axi, ctum, ere. Produco, xi, ctum, ere. Differo, stuli, dilatum. Vedi îndelung. Digitized by Google 8 MA. MA. Maindsof, InfWriua, adv:' Oda alá ide áld. Infra. Aid, alattad, alatta. Mainlontru, Interior. Belső, bél• több. \ ‘ Interius. Belyebh, belsőbb. ■Mai nfemnelieste, Consignatius, adv Nevezetesebben. Mainfuf, Superior, őri*, m. 3. Feljebb, felsőbb. Mainfuf dif, Superius dictam ; Fen megmondott, feljjebb említett. Mainfuf ferif, Supra scriptus, ta, tűm. Feljjül írott, feljebb meg• irt. Maintei, Prior, oris, m. 3. Elsőbb. Priuc, oris, m. 3. Maintei, Cumprimis. Mindenek felett, kiváltképpen. Principaliter adv: Fiiképpen. Mai mare, Snperior, oris, m. 3. Felső fejjebb való, Mai mare, Maior, oris, m. 3. Nagyobb. Maiu», oris. Mai mari«or, Maiusculus, la, lum. Nagyobbatska. Mai marele cafi, Herus, ri, m. a. Házi gazdi. . Curator reifamiliaris. A cura familiae. Mai marele ceti, Tribunus, ni, m.s. Fő vesére a* seregnek. Hai marele luntrilor, Nauclerus» ri, na. i, Hajó mester hajós úr. Trierarcbua ebi, 4». s. Mai marele poporului, Demarphus, chi, m. a. Köznép elöljárója. Mai mare prefte făcători de pan», Sitarchus, tarchi, m. a. Kenyér mester élés mester. . Mai mari poporului, Optimates, •• tum, et optimatium, m. 3. plu: % Népnek élei, Jő emberei. Mai mari tieri, Proceres, procerum m. 3. plur: Fő rendek. Mai mic, Minor, oris, m. 3. Kis* sebb. , ' Maimult, Plu*, ris, c. 3, Több. Maimult, Ultra. Felet, tovább. Amplius, adr: Több, inkább. Maimultifor, Plusculum, adv: Töb* betske. Plusculus, a, um. Maimult decat trebue, Pluscule, Kelettlen feljjebb. Maimult decat nemica, Non nihil' Több semminél. Maimult decat fe cuvine, Supera* méntum, fenti, n. a. Kelletten több. Maimult deodate,Plu> semel. Többször egyszernéL Maimult fruct aduc, Superfio, eri. Bővebben termek. -Mai mult in fum ma, Pluraliter, • adv; Többes számbe. Plurativus, a, um. Mai roulteceof, Pluralis, le, c. 3« Többes. • Maimulteori, Pluries, Többször^ gyakoíta. Digitized by Goo^ie MA. MA. 9 Compluries adv: Sokkal töb-szőr. Mai műit pefte fama, Plue aequo. Több mint hellett vólna. Plp» quam «at is. Mii mult ti mai múlt in di, Plu»* pluique in dies. Több napjában, vagy töbször napjában. Quatidie magi*, Mindennap in• kább. Maimulti si mai multe, Complu* r««, complura, compluria, Több dolgok, nagy, sokak. Mai multeisori, Compktículi,orum, a. a. plur: Többetskén, egynéhányon. Mai peurma, Novisaimua, aima, ssimum. Utólsó, legutólsó. Postremus, ma, műm. Mai peurma funt, Posthumo, avi, atnnj, are. Utólsó vagyok. Ultimua aum, ei, fűi, iati. Mai peurma, Demum, adv; Vég* re végezetre. Denique. Vegezetre. Peatremo, postremum. Utólszór. Snpremo, tandem. Végezetre. Mai putereíc, Praevaleo, hii, litum, •re. JUegerösöbbülök. Mai puternic funt, Praevaleo, ui, itum, ere. Hatalmasabb vagyob. Praepolleo, ere. Mai puternic, Potior, aria, m. Hatalmasabb. Mai putin, Minua adv: Kevesebbe'. Mti putin d« cat trebne, Citarius adv: Kevesebb mint sem kellet vólna. Mai rece, Alsius, oris, n. 3. Hidegebb, fagyosabb. Mai reu, P*jor, oria, pejua, c. 3. Gonosz, gonoszabb. Mai funt, Superaum, eato, ^fui, Megvagyok. Mai fuf foarte, Supremus» ma, műm. Legfelsőbb. Mai tardiu, Seriua, adv: Későbbén. Sero valde. Tardiua. Mai tara funt dţcat alti, Praepolleo , ere. Másoknál eröttebb, vagyok. Mai tener, Junior, oris, c. 3. Ifiabb. Mai totdeauna, Plerumque. Inkább mindenkor. Mai toti, Plerique, pleraque, ple-raeque. Többi mind, nagyob . része. Mai tyraneate, Cruentius, tia, ium. Kegy etlen eb ben. Magia tyrannice. Maiuma, petrecere Romanilor in luna lui mai, Majurria, mu, f. i. Májusi mulatságok vóH régen a’ Romaiaknál. • Mai vertof, Magi*, Inkább. Multo .magis. Leginkább* Demum Kiváltképpen. Praecipue. Potissimum. FcUteppen» Potjgumua, aima, iáimmá' Mi* váltképpen val4. t itized by Google ló MA. Satius» Inkább. Pol IUS. Mai rertof acum, Utcum maxime, Nunc maxim». Most főképpen. Mai vietiu*sfc, Supersum, es, fűi, fuisti. Még él^k. Mai voeíc, Malo, mavis, vult, ma velle Inkább akarom. Mavolo mavelle. Malachffc, Malacisso, avi, atum, are. Lágyítom. Malasso, avi, atum, are. Malachia, Crae: Maiachia, chiae, Malat ia tiae f. i. Lágyság puhaság. Malach, Malachús, cha, chum. Lágy, puha. Maliga, Polenta, tae, f. i. Liszt böl főtt étel. Alicastrum tri, n, a. - Pulmentum farinaceam. Maligariu, Polentarius, rii, m. a. Pulit lkával élű. -Mali garafe, Polentarius, ria, ium. Főtt lisztből való. Mama, ( 1 ta: raamma) Mater, tri*, f. 5. Anya. Mama cafi, Materfamilias, no a tri s-familias, f. 3. Tselédes gat-daszse >ny. Mama grelusilor, Tettigometra , trae, f. i. Prüts'ókök' annyoh. Mama mare, moasa, Avia, viae f. i. Nagy anya. Mama mica, Matercula, lae, f. í. ji/iydtsha. MA. Mama foacrei mele, Prosocrus, crús, f. 4. Napam annya. Mamaoa, moase, Obstetrix, cis, f.3. Bába aszszony. Mamma Tatta, Matro patre, pater, et mater. Atya, anya. Mameíc, Maternus, na, nura. Anyai. Maternalis, lis, c. 3. Mámon mammona dumnedieu bogaţii, Mammona, nae; f. 1. Gazdagság istene. . Item: Gazdagság. Mán v. mai, (a maneo) Pernocto, avr, atum, are. Meghalok, hálok. VIanere, Mansio, pernoctatio, onis, f. 3. Meghálás. Maf, Pernoctatus, tata, tűm. Meghált. 'Tan v. mana, Manna, nae, f. 1. Manna. ''íanof, Mannosus, sa, sum. Bő. Mana' cerea (ca, Manna coelestis, Égi manna. Mana fruct, Morum Idaeum, bac» ca Idaea, Málna gyűmölts. Mana lemn, Rubus Idaeus, ei, f. 3. Málnaja. Mana, Manus, nűs, m. 4- Kéz. Mana dreapta, (Ital: manadritta) Manus dextra. Jóbb kéz. Manotia, Manula, lae, f. 1, Ke-xtlske. Mana ftanga, (Ita: ftanca) Manus sinistra. Bal kéz. Laeva laevae f. 1. Digitized by Googie MA. MA. 11 Martna, Manuarius, ria, ium Kézben való. N*n ca, Manica, cae, f. 1 • Kön töt új. Mfoula iae, f. 1. Míniciriu, Manicariua, rii, m. 2. Jiarmantyu. iíanicat, Manicatus, ta, tűm. Ke: ujjas. . Manicat, Mannleatus» ta, tűm, Hostsxu ujjas. Manusa, Manica, cae, f., i. Kestyü. Maouse, Manipulua, li, m. 2. Kéve. . Maacare, Manduenm, ci, n. 2. Étel, eledel. Esca, ca% f. l. Epulae, larum, f. plu: Obsonium, ii, n. 2. Cibus, bi, m. 2, % Ferculum, Ji, n. 2. Edulium, lii. n. 2. Etculum, li, n. s> Esculentum, ti, n. 2. Cibaria, iorum, a. 2. plnr: Vescus, vesca, cum. Enni való. Alimonia, niae, f. i. Tápláló eledel. Obsooium, nii, n, a. Alimentum, ti, n. 2. Victus, tu», m.' 4* Étel ital. Mane. Manduco, avi, atum, mre. Eszem. Edo, di, «sum, ere. Cibum carpo, ti, tűm, are. Cnmes, comear. Comedo, di, «atum, ere. Vescor, resci; Commando, di, aum, ere. Commanduco, ari, atum, are. Mando, di, aum, ere. tlancatura, Manducatio, onis, f. 3. Evés. £»u», siia, m. 4. Esio, onis, f. 3. ' Commeatura, rae, f. t. Voratio, onis, f; 3. . Hancatoriu, MaiMţuc«ns, tis; o. 5. Evii. ■ ' Comedens, tis, o. 3. Edflns, edentis, o. 3. Maneat,- Mansus, sa, sum. Megett. Adesus, sa, sum. Cumestus, ta, tum. Manducatus, ta, tum. Mati*..m, ai, n. 2. Mane acum, Estur. Most eszem. Mane adeffeori, Esito, avi, atum, are. Eddegelem. Mansito, avi, atum, are. Mancare adef«ori, Esitatio, nis, f. 3. Eddegeles. Esus, sus, m. 4. Mane beu fore fatiu, Tiburcinor, ari, atua, sum. Mohon es;em, iszom, benem telhetem, dob* zodom. Helluor, rti, atus aum. Mancare beutura fore fatiu, Hei-luatio, onis, f. 3. Dobzodás, z abdllás. Mancatoriu beutoriu fore fatiu, Helluo, onis, m. 3. Dobzodó, zahál'ó.-Mancare ca raptu, Dimenzum, Digitized by is MA. MA. enii, n. s. Szabott étel, és ital valakinek. Manc inainte, Antemando, di, sum, ere. Elöl etztm. Praemando, ara. Mancara înainta, Praemanducatio, onia, f. 3. Elöl evét. M*ncat ioainte, Praemansus, aa, ium. Rágott, evett. Mane inpregiur, Obedo, di, aum, éra. Kornyü'.esztm. Ambado, di, aum, ere. Maneat inpregiur, Ambesus,"aa, sum. Környlíl étetett. Manc mait, Voro, avi, atum, are. Sokat essem, mohon eszem. Mancare mult, Voratio, onis, f. 3. Sokat evés, nyalás, falát. Edaoita*, tatis, f. 3. Voracitas, tatis, f. 3. Maneat ori u mult, Mandüco, onis, m, 3. Nagy ţs tok ehető. Comedo, onis, m. 3. Edax, acis, o. 3. . Edo, edonis, m. 3. Zabdllo, Gulosus, sa, sum. Torkos. Halluo, onis, m. 3. 'Zabálló, dobzodó. Mando, onis, m. 3. Sokat evő. Polyphagus, gi, m. s. t Vorax, acis, o. 3. Manc prefte mancara, Superedo, ere. Étel után eszem ismét. Supermando, di, sum, ere. Mano iau rod iare, Remando, di, •um, ere, Ismét migrágom. Mancare íau roadere heincetat, Adephagia, giae, f. í. Szünte-len evés rágodás. • Mancat rof de dsumetate, Semai-sus, ssa, ztam. Félig megett megrágott. Manc tot, Adedo, edi, «sum, ere. Eleszem. Abedo, edi, esum, ere. Degulo, avi, atum, are. Megeszem, iszom, téhozlom. Devoro, avi, atupi, are. Esedo, edi, esum, ere. Kieszem. Obado, di, sum, ere. . Obligurio, ivi, itum, ire. Ftb lakom. Subedo, ere. Peredo, art. Eleszem. Absdrbeo, si, ptum, are. Eleszem sxürtsölöm. Mancare de tot, Absumado, inii, f. 3. Megemésztés. Devoratio, onis, f. 3« Exesio, onis, f. 3. Peresio, onis, f. 3. Mancatori tot, Exesor, oris, m. 3. Kievö, kirágó. Comessor., oris, m. 3. Evő, dobzodó. Devorator, oria, m. 3. Megevő elévő. Vorago, inis, m. 3. Tékozló. Mancat tot, Exesus, sa, aum, Kiett, kirágott. Peresus, sa, sum> Devoratu^ ta, tum. Digitized by GooQie MA. \ MA. * i3 Abliguritu*, ta, tűm.' Contumtus, ta, tűm. Comenui, si», saum. Étetett, m m eletetett. Mancam trapu, Prurio, ivi, itum, rire. Visxketdegelem, viszketek. Mâncare trupului, Prurigo, rigi-ni», f. 3. Viszketegtség. Praritus, túi, n& 4- Proca, aae, f. 1. Viszketség, rüh. Mincaceof lm trup, Pruriginosus, ta, aum. Viszketséges. Proaicus, ca, cum. Viszket ez és, rüh. Maocame trupu tara, Perprurisco, ere. Igen viszkettetem. Mancarime ginginilor la prunci caad le «f deinti, Odaxiamua, mi, m. i. Ínyek víszketsége cl > gyermekeknek midiin a’ Jogok ki-kezd jönni. ViiQcatoriu de trup, de carne, Sar* cophagua., gi, m. a. Test évó, húst évii. / Mancatoriu de pefat, Pultiphagua, gi, m. s. Pép évo, kása évű. Mandeie v. manteie, (Ita.* manta mantella ) Pallium, Iii, n. s. Féltő ruha, palást, mente. Clamis, idia, f. 3. Lacerna, nae, f. i. Laena, laenae, f. i. Sagulum, li, n. a. Mindeie fcurta, Sagum, gi, n. 9. Kurta mente. ‘ f Claraidula, lae, f. i. Mandeiet, Sagulatus, ta, tum, Köpeny eges, zekét, mentés. Mandiatua, ta, tum. Palliatua, ta, tum. Clamidatus, ta, tum. Mandaie da amendoao partila flo-coafe, Amphimallum, Ui, n. a. Amphimallus, li, m. a. Mind kétfel'ól lombos leírnak. Mandeia galbana femeafea, Cerinum ni, o. a. Aszszonyok régi pa-lástyok. Mandragora , Mandragora, f. i. Mandragora álom hozó JU. Mandula, Amigdala, orum, n. a. plur: Mandula. Mandulariu, Amigdalus, li, f. i* Mandulafa. Mana (ita: domana) Cras adr: Hólnap. Mana demeneatia, Cras mine. HóU nap reggel. Mane fera, Craa veaperi. Hólnap estve. Manec, Manico, avi, atum, ara. Jó reggel vigyázok, kelek. De mane vigilo, avi, atum, ara. De luce vigilo, avi, atum, are. Diluculo vigilo, are. Manecare, Manicatio, onia, £ J. Jó reggel vigydzds. De mane vigilatio, onis, f. S. Mangaluefc, manganizo, avi, atum, are. Mangorlom, megkészitem, hogy jóbnak szebnek tessék. Digitized by Googie >4 MA. MA. Mangaluire, Mangonium, nii, n. a. Készítés hogy szeb legyen, mángorlás. Manie, Grae: mania, Furor, ri*, ni 5. Ira, rae, f. 1. Harag. Iracundia, dia*, f. i. Indignatio, oni», f. 3. Bilia, lia, T. 5. Harag. Stomachua, chi, m. a. Coléra, rae, f. i. Maniume, Stomachor, ari, atua «uro. Haragszom, Ira*cor, aaci, atu* aum. Succenseo, aere. Subirascor, aíua aum, aaci. Excandesco, ere, dui. Indignor, ari, atua aum. Maniere, Iracundia, diae, f. i. Ha-fogság. Indignatio, onia, f, 3. Excandeacentia, tiae, f. i. Meg-haragúvás, . Maniof, Stomachosus, aa, aum. Haragos. • Iracundui, da, dum. Indignans, antis, o. 3. Indignabundus, da, um. Maniume foarte, Obirafcor, asci atua aum. Er'óssen haragszom. Exacerbesco, ere. Excandesco, ere. Igen megharagszom. . Maniu pe altu, Irrito, avi, atum, •re. Mást haragra ingerlek, megharagitom. Exacerbo, avi, atum, are. , Iram alicui moveo, vi, tum, are. Iram alicui concito, avi, atum, are. Stomachum alicui moveo, vi, otum, ere. Bilem alteri moveo, vi, otum, ere. ■ Commoveo, vi, otum, ere. Concito, avi, atumf are. Maniere pe altu, irritatio, nif, f. 3. JVegharagitás. Maniet, Iratus, ta, um, Megharm-* gudt. Indignatus, ta, tum.-Ira incensus, sa, sum. Ira inflammatus, ta, tum. Ira corrtptus, ta, tum. Maniet foarte, Furentec iratus, Nagyon haragudt. Manietieate cu manie, Iracuade adv: Haragoson. Irate. " Indignabunde. Indignanter. Cum indignatione. 4anir, (Ita: maniera.*) Ritus, tás,’ m. 4. U,us, usus, m. 4. . Mos, .moris, m. 3. Szokás. .•ianirof, Comis, itis, c. 3. Emberséges, maniros. Affabilis, lis, c. 5. .Urbanus, na, num. Civilis, lis, c. 5. Manthile stergstoare de mani, Man* tile, lis, n. 5. Kendő.. Abstersorium, rii, n. a - f • Digitized by Google MA. MA. Manuslergure, Manustergium, gii, n. a. Kéz törlő. Limeum manuarium. Mantuefc, (ita: man tenere) Sub tento, significatione valachic* manuteneo, nere, significat hun-gtrice. Megtartom, megoltalmazomi, megszabadítom, meg mentem. Libero, avi, atum, are. Libertate dono, avi, atum, are. Aasero in libertatem, asserui, ertum. Megszabadítom. Salvo, avi, atum, are. Meg' mentem, szabadítom, megtartom. Redimo, emi, emtum, ere. Felszabadítom. Elibero, avi, atum, are. Kiszabadítom. Liberum facio, ci, ctum, ere. Libertatem, do, dedi, tum, are. Salutem do, dedi, atum, are. Megmentem, szabadítom. Salutem affero, tuli, latum, ad* ferre. Salutem impertior, tiri, itui aum Servo, avi, atum, are. Megtartom. Conservo, avi, atum, are. Sustento, avi, atum, are. Tueor, eri, itus sum. Oltalmazom, Védelmezem. Tutor, ari, tatua sum. Sospito, avi, atum, are. Defendo, (ii, sum, ere. Protego, xi, ctum, ere. Beo, eavi, atum, are. Udvtz-lem. Salvum facio, ci, actum, ere. Salvo, avi, atum, are. Mântuire, Manutentio, onia, f. S. Tartás, szabaditás üdvezítés. Vindiciae, iarum, f. i. plur: Conservatio, oqis, f. 3. Salvatio, onis, f. 3. ' Liberatio, onis, f. 3. Propugnaculum, li, n. a. Mantuintie, Salus, lutis, f. 3. Mtg* tmrtds üdvesség. Incolumitas, atii, f. 3. . Liberatio, onis, f. 3. . . Eliberatio, onis, f. 3. , Mantuitoriu, Manutentor, ri», m. 3. Megtartó, szabadító megvdlţâ. Assertor, orii/m. 3. Conservator, oris, m. 3. Liberator, oris, m. 3. Salvator, oris, m. 3. Mantüit, Manutentus, ta, tum, Megtartatott, szabadíttalott. Immunis, ne, o. 3. Incolumis, me, c. 3. Conservatu», ta, tum. Liberatus, ta, tum. Salvus, va, vum. Salvatus, ta, tum. Mantuele cu vorba, Excüio, avi, atum, are. Megmentem. Purgo, avi, atum, are. Excusationem adfero, erre. Excusatione utor, uti, uiui sum. Digitized by ^.oogle lö MA. MA. Mantui ntic, Excusatio, onis, f. 3. Mentség. Mântuit, Excusatus, ta, tum. Megmentett. Mantuinceof, Excusabilis, le, e. 3. Menthető, mentségre való. Mantuintieste, Excusate, adv:Men» tségképpen. Mantuefc lafin volnicit fa, Eman* cipó, avi, atum, are. Szabadítom boUatonu Mantuefc pe altu de peoat, Culpa libero, avi, atum, are. A* bűntől megmentem. Culpa solvo, ere. * Culpam tollo, sustuli, sublatum, erre. Culpam aufero, abstuli, ablatum, auferre. Mantuefcume, Servor, ari, vatus, sum. Megtartatom, boldogít-tatom. Sospitor, ari, atus sum. Salute donor, ari, natus sum. Salvus fio, eri, factus sum. Salutem accipio, epi, tum, ere. In tuto sum, es, fui. Mantuefcume de foredelege mie imputata, Crimen mihi imputa> lum diluo, íui, tum, ere. A' vád alól magamat kimentem. Mantuefcume dein ea. Eluctor ari, tatus sum. Kiverekedem belől• Î le, kimenekedem. Emergo, si, sum, ergere. Mântuit, Eluctatué, tata, tum. JT/. menékedett. Emensus, sa, sum. Mantuefcume sí fip pecatu pr altu, Culpam a me in alium removeo, vi, tum, ere. A' bűnt magamtól, elhdrintom, és másra kenem. Culpam in alium transfero, tuli, latum, erre. Verto, verti, versum, vertere. Mantuintia fa, Satisfactio, onis. f. 3. Maga mentes. Manucodata, Manucodita, tae, f. i. Paraditsom madár fetske. Manunchiu, Manipulus, puli, ma, Egy marok, egy kéve. Mtrges, itis, f. 3. Búza kéve, Gabona kéve. Manunchiu, Manubrium, brii, n. a Maroklat, nyele valaminek. Capulus, li, m. a. Capulum, li, n. a. Manunchiu fau coarnele aratrului (Ita: manechia delaratro Stiva,) vae, f. i. Eke szarv. Manunchiu de canspe fau de in fau lana cefe inteinge in oleu, Hapsus, si, m. a. Marok kender vagy gyapjú mellyet olaj-bán mártanak. Manz, Mánulus, li, m. a. 7sitkó. Hinulus, li. m. a. Manza, Manula, lae, f. í. Kantxa tsitkó. Hinula, lae, f. 1. Mar, Malus, li, f. a. Almafa. . Marisor, Malulus, li, f. a. Almát* ka almafátsha. . Digitized by Googie i MA. MA. ' 17 Mar, Malum, li, n. a. Alma. Pomum, mi, n. *. * Maratin, Pomellun», li, n. a. Ki-ttid alma. Mar eotfi, Struthiomala, r. •tra-thiomela, orum, a. a. plur: Ö-rtg bírt alma. Mar dulce, Merimelum, éli, n« s. Édes alma» paradittom alma. Mar gránát dulce, Epyrinus, na, num. Édfs gránát alma neme. Mar gránát, pom gránát, Fűmagra* nat Narants. Malum puoicuia. Mar ülbaltc, Pomnni silvestre. Fad alma. Arbustam, ti, n. «. Uaedo, oediuii, f. 3. Mar felbatec, Arbrutus,, ti, C a. Vad almafa Mara lupului, védi erba. Marariu, Melarium, rii, n. a. Locos pro condendis pomis, Alma tartó hely. Marariu f Maratrum, tri, n. a. Kapor. -Marca de anr, septedieci si dói de florină, Marca «uri, Hetvenkét forint. Marca gre, patru florinti, Gravis ponderis marca, JVégy forint Marca uşoara» un florint, Levis ponderis marca» Egy jorinl Marca, fau marha de vendut. Mercimonium, nii, n. 2. Eladó marha. f«s II. a Merx» cis, f. o. Kalmár marha. Marchio, M archio, oui#, m. 3. Márhgróf. Marcsav, Ital: Marcio» Marcidus, da, dum. Senyvedt. Tabidus, da, dum. Putris, putre, c. S. Marcsavefc» Marceo, ui» er*. Seny-vedeh. 'Tabesco, ere. Contabesco, ere. Marcesco» ere. Marcsavire, Marcor, oris» m. 3. Fonnyadás, senyvedtség. Marcsavit, Tabidus» da» dum. Senyvedt. • •• Marcsav» Tabidus» da, dum. Senyvedt. Marculctiu, maiuletiu» maiu» Marculus, li, m. a. Vaty é* értz-mlvesek’ kolopdtiok. Marefc, Augeo, auxi» auctum» are» Öregbítem, nagyobbitom. Amplio, ia vi, atum» are. Amplifico, avi, atum, are. Adaugeo, auxi,, ctum» ere. Grandio, ivi, itum, ire. Exaggero, avi, atum» are. Marire» Angmentatio» onis, f. 5» öregbitét, naayobbitds. Auctus, auctús, ui. 4. Audio, onis, T. 3. Ampliatio, onis, f. Arapiilicalio, onis, f. 3. Majorat io, onis, f. 3. / Digitized by Goo^le 16 MA. MA. Maritoriu, Auctor, oris, m* 3> öregbit'ó, nagyító. Amplificator, oris, m. 3» Marit, Augmentatus, tata, tűm. Nagyobbítotty öregbített. Auctus, ta, tűm. Maj oratu», ta, tun. Marét ie, Au gitten, nis, ni 3. ö* reg búiét, nagyobbúlds. Augmentum, ti, n. a. Accessio, onis, f. 31 't Auctio, onis, f. S. Augmentum, ti, n. i. Acretio, onis, I» 3. Item Granditas, atis* f. 3* Magnitudo, inis, f. 3. Mare, Magnus, na, num» Nagy. Grandis, da, c. 3. Ingens, tis, o. 3. Vastos, /ta» tum. Mars ceva, Majusculus, la* lum. Nagyotskcu, öregetshe. Grandiusculus, la, lum. Grandiculus, la, lum. Subgrandis, de, c. 3. Mare ftfi tin, Magnipendo, di, sum, ere. Nagynak tartom. Mare ca o grinda, Trabalis, le, c. 3. Nagy mint a’ gerenda. M«re foarte, Pra> grandis, de, c. 3. Igen nagyt öreg. Mare grof, Obesus, sa, suni. Nagy vastag. Mare il Tac, Crandio, ivi, ituni. Nagygyá teszem. Mare la buci, 'Buco, onis, m. 3. Nagy pofájú. Mare la budze, Chilo, onis, m. 3* Nagy ajakú. Labeo, onis, m. 3. Mare la cap, Capito, onis, m» 5. Nagy fejd. Capitoâus, sa, sum. Mare la deinti, Dentatas, tata, tatum. Nagy fogú. Mare la frunte, Fronto, onis» m. 3. Nagy homlokú. Cilo, onis, m. 3. Mare la gut, Gutturosus, sa, sum. Nagy torkú. Mare la man, Manutius, tii, m- 5. Nagy kezű. Mare la per, Acracomus, comi, in. s. Nagy hajú, iistökii. Mare la pessoare, Bupes, edis, c. 3. Nagy lábú. Pedo, onis, m. 3. Mare la fprencene, Blnfart>, onis, m. 3. Nagy szemöldökű. Mare la talpé, Pensa, see, m« i. • Nagy talpú. Mare la urechi, Flaccus, cci, m. a. Nagy fülű. Mare iucru misca, Rem magnam movet, mölitur. Nagy dolgot feszeget. Mare, mai inait, Summus, ma, műm. Felsőbb, legnagyobb< Mare mancatoriu, Vorax, cis, o. 3: Nagy ehető'. . Edax, acis, ,o. 3. Edo, onis, m. 3. Digitized by Ma. »r a. - Maré mancaf-e, Edacitas , atis , £ 3. Afajgy ehetőség* Voracitas, tatis, f. 3. Mare me fac crelc, Grandesco , em Nagygyd lestek, növök. Angetco, ere. • Cresco, ere» íncresco, ere» (lare mirofítorin, Odorus* ri, m» f. Nagy sxagú. Mare péfte méfurá, Ingens, tis, oi 3. Nagy, rendkívül Való. Mare pefte mod) Enormi^ röe, c. 3. Nagy, mód nélkül való. Mare rebdetoriu, Longanimis, me, c» 3. Nagy-türhetö. Tolerans, antis, o. 9. Mare rebdare* Longanimitas* ta tis, f. 3. Nagy-turh e tőség. Patiéntia, tiee* f» i< Mare voe am fpre ceva, Prsege-itio, vi, itum* ire. Nagy ked vem vagyon hottd. Marele apa cu indreptafe in alta parte* Diluvio* avi, atum, are A’ vitet elárasztom * vittel béboritom* Mareíc, inaltin* Extollo* ttili* éla> tum, tollere. Felemelem, magasztalom. Sublimo* avi, atum, are. Exalto* avi, atum, are. Marire inalta, SumtfiatUs * tűs, m. 4. Fö-urasdg, mások fetett Való méltóság. Principatus, tűs* m. 4. Feljebb A * Valóság. Marimé inalta, Summitas* atis* f. 3. Felsőség. Dignitas* atis, f. & Excellentia, tis?, f. 1. Excekitas* atis* (. 3. Praerogativa, vţs* C li - Majestas, Atis* f» 3« Dignatio, onis, f. 3. Marit inait, Excellens* entis* Q. Í. Nagy, méltóságot* Illustris, tre, c. 3« Cloriosua, sa, sum» Inclitus, ta, tum. Excelsus, sa* sum* Magnificus* ea* cum» Eximius, mia, itim. Dignissimus, ma, pimtu Mari, Magnates, tum, iq, 3. plur': Tehéntétes nagy urak* . Magnifici, (forum, m. s. piu: Illustres, tfium, m. 3. plu: Marit ieste, Magnifice, adv: Nagy* sa goson* föt-módon. Magnificenter. Marele, laud, Magüific0* «vi* a-tum, are. Mag as tt alom, dtísé* rém. Exalto, avi, atum, are. Gloria aűicio, ci* ectum, erí i Mărire, lauda, ftxaltatio, onis * f. 5. Jilagasttalds, dtlsérét. Gloria, rise, f. 1. Ditsöség. Collaudatio, onis, f* 3. Mărire mica, Gloriola* 1«* f, i, Dit.s0seijal.skei •Digitized by GooQle i#, MA. MamlMte» Glorios*, adv: Dítső■» ségesen. • Mărire desearta, Vana gloria, Hivalkodó dtlséret. Mărire dein învingere, Adorea, res?, f. i. Gyözedelmi ditstiseg. Maretiu, Superbus, ba, bum. Ke-vefy. Fastuosul, sa, sum. Mlatus, ta. tom. \ / Insolens, entia, o. 3. Fastidiosus, sa, sum* Kevély, finnyás. Se jactans, antis, o. 3. Magahányó, ktvébf. _ Protervus, va, vum. Kényes, kevély. Inflatus, ta, tum. FuValkodott. Ambitiosus, sa, sum. Nagyravágyó, kevély. Maretiel, Subarrogans, antis, o. 3. Kevélyetske. Maretie, fumetie, Superbia, biee, f. i. Kevélység. Insolentia, tise^ f. i. Arrogantia, tise, C i. Tumor, oris, m. 3. Felfiuval-kodás, kevélység. Fastus, tús, m. 4- Kevélység, nagy akarat. filatio, oAis, f. 5. Fejfiivalko- • dús, kevélység. • Protervitas, atis, £ 3. Kényes kevélység. Gloria, rite, f. i. Maretiu _ laudatorof cu alefale, MA. ------- ----------------------------* Aretalogum, logi, m. 2. Magát hányó-vetö, maga vlrtussával kérkedő. Maretiu, mari pofteitoriu, Ambitiosus, sa, sum. Nagyravágyó, kényes. Mareatia pofta, Ambitio, nis, f. 3. Kevély kívánság, nagyravágyó. Maretiu, fipatoriu in ochi altue, Superciliosus, sa, sum. Kevély, más szemiben hajtó. Maretiu vor'bitoriu, Superbilo-quus, loqua, quum. Kevélyen szálló. Mareatia vorba, Superbiloquium, loquii, n. s. Kevély szó, szól-lás, fennyen szállás. Superbiloquentia, tise, f. i. Maretie voitoriu , Superbificus, fica, cum. Kevélység szerető, kívánó, szerző. Maretiefcume, Superbio, ivi^ itum, ire. Kevélykedem. Ampulloc, ári, atus sum. Fel-Jiivalkodom. Inflor, ari, atns sum. Efferor, erri, elatus sum. Superbia efTeror, erri, latus sum. Animo efferor, erri, latus sum. Intumeo, ui, ere.' Intumesco, ere. Tumeo, ui, ere. ■ . * Maretiu funt, Tumidus sum, fűi, esse. Felfuvalkodott kevély vagyok. Digitized by LjOOQle MA. MA. ii Turnén* sum, entis. Maretieste, íumeticste, Superbe, . . adv: KevéUyen.. Insolenter. Sablate, Fennyen, hevélyen. Arroganter, Kevélyen, maga-' hány óképpen. Elate, Kevélyen,'felfuvaUiodva. Maretieste ire laiid, Glorior, ari, atos «om. Magamat hevélyen hányomy vetem, múlatom. Jacto, avi, atum, are. -Maretieste laudare fa, Jactatio, onis, r. 3. Kevélyen magahány ás, vetés, dttséret. ■ Jactantia, tise, f. i. Ostentatio, onis, f. 3. Venditio, onis, f. 3. Varetieste laudatoria al feu, Cio. riosus, sa, sum. Magái hevei» iyen hányó, vet8. Jactator, oris, m. 5. Ostentator, oris, m. 3. Venditor, oris, m. 3. . Mare, Mare, maris, n. 3. Tenger. Pelagus, lagi, m. S. Salum, sali, n. a. Pontas, ti, m. S. .£quor, equoris, n. 3. Sal, salis, n. 3. . Nereus, ei, m. a. Mare Adriateica, Mars Adriati-cnm, Adriai tenger. Mare JSgeu ▼. Archipelag, Marc fgeum, Egeum tenger. Mara Aegyptii, Mare j5Egyptia> cum. Egyiptomi tenger. Mare -Ethiopica, Mare J&thiopi-cum. Ethiopiai tenger. Mare Africana , catra apuf, Oceanus Athlantious, Afrikai rxpp-nyúgott felUl való tenger. Mare Africana in Barbaria mare? Mare Africanum in Barbaria, Afrikai tenger. Mare Africana si Libica in Barbaria, Mare Africanum, et Li-bicum in Barbaria, Afrikai, • és íiibiai tenger Barbar iában. Mare alba, Jigeuin, ei, n. 2. Fejér tenger Görög-arssdg, és Asia kötött. Mare Albana, Jonicum, ci* n. a. Albániai tenger. ' Mare Aquitana, Mare Aquitanam. Aquitáni ţenger. Mare Aufonia in Calabria, Mare Ausonicnm, Kjalabriai Auton tengere. Mare Balearica in Majorica, si Minorica, Mare Balearium, Ma-.rika tenger. Mare Balteica in Cermania, Mare Balticum, JVémet arsxdgi Baltikum tenger. • Mare Britannica in Anglia, Mare Britannicum, Britdnniai tenger, Mare Caţedona in Islandeia, Mare Calédonicum, ItIán diai Káledon tenger. Digitized t>y Googie 28 - MA. .. —■ .. . ■ ■ x1 ■ ' rr— ■ Mare Caspia Hyrcana, Mare Caspium Hyrcanum, Kdspiai Hir kán tenger, Mgre C re teica in Candia, Mare Creticum, Kdrţdiai Kre'tikum tenger. Mare Gadeitana in Hispania, Mare Gaditanum, Spanyol-ojszd-gi Gaditdn tenger. Mare Gallicana, Mare Gallicum, * Frantfia-országi tenger. Mare ghetioafa de Scandinavia, Mare glaciale, Fagyos ténger. Mare Germanica in Hollandia^ Mare Germanicum in Hollandia, Német-országi Holtán-diai tenger. Mare Germanioa Fiume, Mare ' Germanicumfiumi ~ Német tenger. Mare Germanica in Germania, Mare Germanicum, Német-or, szdgi tenger, Mare Hellespont la Galipoli, Mát re Hellespontum Gaţipeli, Gát lipoli Hellespont tenger. Mare Hellesponta si Propontis la Tiarigrad, Mari Hellesponti,'et Prq pontis, Konstdntzindpolyi tenger. Mftre Hircaaa, Mare Hircanum, Hirkdnum tenger. Mar* Hibernioa in Irlandei*, Mare Hibernicun, Irldr\diai Hi% bemika tender. MA, ■ — —rr -■ . - ■■ I T f ■■ *» teica in Dalrtati*, Mare Illiri-cum, Liburnum, Dalmaticum in Dalmatia, Dalmdtziai lUi- f runţ tenger^ Mare Indeica , Mare Indicum , Indiai tenger, Mare Ligufteiqa la Genova, Mare Ligustippm, Genovai Lii-gustum tenger, Mare Ligufteica la León, Mare Ligusticum, Leó ni Ligustumi tenger, Mare Macedonica, Mare Macedonicum, Mátzedoniai tenger. Mare mai mare Pontuf Euxinuf, Pontus Euxinos, Nqgy tenger. Mare Mirtoao, si Icaria in Mán* dria, Mare Mirtoum, et Ica_ri-um, Ikáriai Mândria tenger. Mare neagra, EuXinţiS, ni, m« 2. Fekete tenger. Mare Ocean, care incungiurţ par mentu, Oceanum, ani, n, a. Tenger, mely c? föld’ keretk-se'git állal-díj a, Mare prefte e# U>ita, Superjectum sequor, Ki-ömlött tenger\ Mare Propontis in Marmora, Propontis, Áru kalmár marha. Margarita, Margareta, tee, f. i. Drága gyöngy. . Gemma, mse, f. i. Margaritum, ti, n. 9. Unió, onis, f. 3. , Margarita adiicatoriu, Margaritifer, ra, rum. Gyöngy termo, hozó. Cemmifer, ra, rum. Margarita vendietoriu, Margarita» rius, ria, ium. Drága gyöngy árúló. Cemmarius, ria, ium. Mărgele, Margaritulse, larum, f. plu: Apró gyöngy. Margelat, Gemmatus, ta, tűm. Gyöngyös, , t Gemmosus, sa, som. Baccatus, ta, tűm. Margelefc, Gemmeus, ea, eum. Gy ön gyi. Margine, Margo, inis, f. 3. Akárminek -széle. Terminus, ni, m. a. Vég-széL Extremitas, atis, f. 3. VégsHtcg, szél. Óra, őrse, f. i. Külső széL Instita, torum, n. a. plu: SséL Marginefc, Margino, avi, atum, are. Békeritem, szélitem. Distermino, avi, atum, are. Határozom. Termino, avi, atum, are, Vtf- geUveltk.i , • Digitized by GooQle MA. MA- *5 Emargino, avi, atum, are. Kiij* jel terjesztem a’ határt. Liimho, avi, atum, tare. Határosam. Mărginire, Metatio, onis, f. 3. Ha-táfosás, szélesés. Finiiio, onis, f. 3. Limitatio, onis, f 3. Terminatio, onis, f. 3, Marginat io, onis, f. 3. Mtrginitoriu, Finitor, oris,. m, 3. Határozó. Vetator, ori», m. 3. Marginii, Marginatus, ta, tum. Kinek széle vagyon. Margine locului, Confinium, pii, n. s. Határszél, határ-kő. 'Limes, itis, m. 3. Mărgineşte locu cu alt loc, Colli, initat or locus cum alio, Os*. ve-f oly vélle a’ határ. Marginean, Marginalia, la, p» 3, Határ-szélin lakó. Margineus, nea, cum. Finitimus, ma, um. Margine fonteni, a puţinului, Crepido fontis, putei, Kút gár~ fyája. , Margine luntri, Acrostolium, Iii, n. a. Hajó széle, párkánnyá. Margine, fau gura vafalui, Ora, orae, f. i. Karimája széle cu edénynek, szájának, Labrum, bri, n. s. Grcumferentia, tice, f. i. Margine vesnaentului, Limbusai, m. s. Köntös prem, szél. Fibria, briee, f. i. Fimbria, briae, f. l. Instita, tae, f. i. ilargine vesmentului ce fpendiura, Peniculamentum, lamenti, n. a. Ruhának alíó része. Warginee vesmentului, Lilmbulus, li, m. a, Széletske, prémetske. tfargeol, Magnus eloquens, entis, o. 3. Nagy orátor. vlargeolie, Magna, et grandis eloquentia, Szép, és ékés beszéd. Margeol, Astute loquens, tis, o. 3. Álnokúl okoskodó, ravasz. Margeolie, Astuta locutio, nis, ■ f. 3. decipiendi caus& jocus, et facetia, Szép beszed re'á-vivés végett. Marit, Marito, avi, atum, are. Férhez adom. Eloco, avi, atum, care. Nuptum do, dedi, atum, are. Nuptui do, dare. Nuptui trado, didi, tum, ere. ]n matrimonium do, dare* In matrimonium colloco, are, vi, atum. Maritare, Nuptus, tús, m. 4* /W' zasulás. Maritat, Matrimonium, mi, n. a. Házasság. Conjugium, gii, n. a. Connubium, ii, n. a. Maritatoriu, Nuptui tradens, entis, q. 3. Férjhez adó. Digitized by *6 MA. ' MA. " ' _ « 1 ■■■ I . • Maritatoare de maritat, Marita» lis, lis, f. 3. Férjhez adó. Nubilis, lis, f. 3. Maritamas, Nupturio, ivi, itum, ire. Férjhez vágyom, mehetnem, Maritume, Nubo, nupsi,' ptum, ere. Férjhez megyek. Enubo, si, nuptum, era. Denubo, ere. -Connubo, ere. Innubo, ere. • Maritare, Enuptio, onis, £ & Férjhez menés. Mţritata, Emţritata, ia, f. i. Férjhez ment. Matrimonio juncta. Nupta, tse, f. i. Viro tradita. Viro elocata. - Cum viro copulata. Maritata, Férjhez ment asz-tzony. Marit, bărbat, Maritus, ti, m. s. Férfid Marmore, Marmor, om, n. *. Márvány-kü. Marmorefc, Marmoro, avi, #*'un» are. Márványozom^ Marmore iperusto, *tí, atum, Marmoratie facere dela marmore, Marmoratio, onis, f. 5. Mát • vdnyból rákás, kés* (tét. •jtf ar mórit, Maraţoratus, fita^ tűm. Márványozott. Marmorato politus, ta, tum. Opere plastico ornatus, ta, tum. Marmorele cu muruiala de mar* more, Marmorato polio, livi, itum, ire. Márvány mészszel kirakom. Opere plastico orno, avi, tum, are. • Marmoratum induco, ri,, ctum, ere. Marmore expolio, vi, itum, ire. Perpolio, vi, itum, ire. . Marmorari u, oeopiitoriu de marmore, Marmorarius, rarii, m. s. Márvány-kS farugó. Marmoritoriu, Marmorator, oris, m. 3. Márványozó. MarmoroQ Marmorosus, sa, sum. Márvány-köves. Marmore alb, Chernitas, tee, f. i. Fsjér márvány. Galactites, ttr, f. i. Marmore «u mai multe facie, Ophiteş, t«p, f. i. Sok színű tarka márvdny-kö. Marmore in fkcie oenusi, Tem-pria, riir, (V i. Hammu-szinü márvdny-kö. ~ Marmore rosu, Porphirites, tse, m. i. Veress márvány-ko. Marmorefc rosu, Porphiriticua , ea, cum. Veress mdrvdnyos ktívút- Marmore fepat polii*, Marmora deformata, Faragott már v dny-kövek. Digitized by L^oogle MA. Marf, Min, artis, m. 3. Hadnak istene. Marti, Mars, tis, na. 3. Kedd-nap. Martié, Martius, tii, m. 9. Böjtmás hava. Mţurtisor, idem. Martor, Tes'is, tis, c. 3. Bizonyság. Mărturie, idem. Marturifefc, Testificor, şri, catus tam. Nyilván bizonyítom ţ bizonyságot teszek. Assevero, avi, atum, are. Testor, tari, tatus sum* Martirizo, ara. Testimonium perhiheo, bui , bitum, ere. Marturifire, Testificatio, onis, f 3, Bizonyság levés, bizonyítás. Attestatio, onis, f. 3. Testptio, onia, f- 3. Martiriz&tio, onis, f. 3. Testimonium, nii, n. a. MvtnriHtoriu, Testator, oris, m> 3, Bizonyságtevő. ' Testis, testia, c 3, Martyr ris, m* 3. Attestana, antis, o. 3, Attestator, oris, m. 3. Mirturifit, Testatus, tata, tatum. Nyilvánvaló^ bizonyos. Attestatus, tata, tatum, Testificatus, ta, tum. Marturifefc cu jurament, Exjuro, avi, ţtum, are. :Eskilvétsel bizony itonţ. Marni ri fire cu jurament, Sacra* pggtnni» ti, a. ş. Hittel meg* MA, ij T » ' ' ■ i erössités. Marturifefc cu gura, Confiteor, ssus sum, eri. Megvallom. Profiteor, essuş sum, teri» Fateor, fassus sum, teri. Vlarturifire, Confessio, onis, f, 3, Vallás, valláste'teL Professio, onis, f. 3. Exomologesis, ais, f. 3« kfarturifitoriu, Confitens, tis, o. 3, Megváltó. Confessor, oris, m. 3. Profitén», tis, o. 3. Mărturii», Confessus, asa, aiutq. Vallott. Fassus, sta, asum. Professus, ssa, asum. . Marturifíoefc , Confessarius, ria, ium, Megváltáshoz való* Mărturii! fe poate, Fatendus, da, dum. Megváltáshoz való, nagy megvallható, , Confitendus, da, dum, Marturifíre vinovatului, Anachri-, sis, sis, f. 3. Gonosztevőnek me gv altatása, Maf, Mas, maris, m. 3. Férfiú. Mafcul, Masculus, li, m. s. Fér* fiú, erős. Masculin, Masculinus, na, num^ Férfiúhoz való. Mafculeíc, Masculesco, «re. Fe'r^ fiúvá leszek. Mischara, Ital: Msachera, Larv*, vse, f. í. AUortza. Mascharas, Larvaţis, le, c* 3< ÁUxxrtzás. . Digitized by Google a8 MA. Maschericiu, Lárva tus, ta, tűm, AHortzás, tsüf. Maschereíl', Vitupero, avi, atum, are. Tsvfondározok. Subsanno, avi, atum, are. Mascherire, Vituperatio, onis, f. 3. Itíifolds. Maschericiu, Vituperator) oris, m. i. Tsúfolódó, bolond. Maía, Mcnsa, 8se, f. 1. Asztal. Mafutie, Mensuia, lse, f. i. Asztalka, aszLalotska. Maik aşternuta, Mensa strata, instructa, tse, f. i. Terített asztal. Ma'k cu tri pessoare, Tripes, dis, f. 3. Három lábú asstal. Mafa cu mancari pretiofe, v Mensa cibis exquisitissimis, exstructa, instructa, Drága ételekkel rakott asztal. Mafa cu un pessor, Monopodium, dii, n. a. Egy lábú asztal. Mafa de peatra asediata pe un pessor, Cartibulum, cartibuli, n. 9. Esy lábon álló kö asztal. Maia de fchimbat bani, Trapexa, pezse, f. i Pénzváltó asztal. Maik de fummait, Abatium, aba-tii, n. a. Számvetü asztal. Mafa in tri cornuri, Triclinium, nii, n. i. Három-szegd asztal. Mafa rotunda, Cibilla, lae, f. 1. Kerek asztal. Mafa, fau tabla de oefe oameni, Sigma, atis, n. 3. Asztal tábla, ' melyhez haton ülnek. Hexaclinnm, ni, n. s. Hat vendégnek való asztal Mafariu, Mensarius, sárii, n. a. Asztalos. • Arcularius, larii, m. 9. Mafea, Maxilla, lse, f. i. Zcrpfog, al-tsont. Maxillaris, ris, c. 3. Maíalof, Maxillosus, sa, sum. Záp-fogas. Mafchelefc, mazgalefc, ital: Ma-chiare, Maculo, avi, atum, are. JMotsholom. Commaculo, avi, atum, are. Inquino, avi, atum, are. Delino, vi, tum, ire. Sordido, a vi,'atum, are. Mafchelire, mazgalire , Sordida-tio, onis, f. 3. Motskolás. Mafchaluitoriu, mazgalitoriu, Commaculans, antis, o. 3. Motskola. Sordidans, antis, o. 3. Mafchaluit, mâzgălit, Maculosus, sa, sum. Motshos. Sordidus, da; dum. Squallidus, da, dum. Mafchalefcume , - mazgalefcume , Sordesco, ere. Motskosúlok. Sordeo, ere. Vedi mocicolefc. , Maftec, Mastico, avi, atum, are. Megrágom cu ételt. Mando, qndi, ansum. ere. Eszem, rágom. Manduco, avi, atum, ara. Digitized by Googie MA. Cibum dentibus tero, trivi, tum, ere. Maftecare, Masticatio, onis, f. 3. Megrágd*. - MaAecat, Masticatusta, tum. Megrágott. Musus, ansa, sum. Abrosus, sa, sum. fttftec bine ca vitele rumegătoare, Rumino, avi, atum, nare. Jól megrágom. Kiltspare bine ca vitele, Ruminatio, onis, f. 3. Jól megró gás. Mastheha, Ital: Matringa, Noverca, ca, f. í. Mostoha anya. Xasthebefc, Novercor, ari, catus som, ari. Mostoha módra keménykedem. Xasthehefc, Novercalis, le, c. 3. Mostohái. Jfasthice, Mastice, ces, & 1. Fejér tömény. Mastix. Lentisca, ese, f. i. Misüiix, fau masthice a ducătorii» , Lentisciferus, ra, rum. Mastix termif* Muthicefc lemn, Lentiscus, ci, m. a. Arabiai jóféle mastix terma fa. corbaciu, Mastix, gis, m. 3. Ostor, korbdts. Scutica, cae, f. í. Hiltruca cu peri de cal umplilta, Mastruca pilata, Ló-ssörrel töhött párna, mdtrdtta. Mttaik, Ma taxa, et metaxa, xte, MA. 93 f. i. Sericum, ci, n. s. Selyem* Sericus, ca, cum. Bombix, cis, f. 3. Matafa tiefetoriu, Sericarins, carii, m. s. Selyem sx'ávo. Matafa vendie'oriu , Seţicarius , rii, m. s. Selyem drúló. Matafat, Mataxatus, ta, tűm. Sellyém ruhája. . Sericatus, ta, tűm. Materie, Materia, rise, f. i. Matéria. . Materiar, Materiarius, ria, ium. Matériához való. Materiarefc, Materior, ari, riatus sum. Épületre való fit hordok. Materiario, mester de lemn, Materiarius, arii, m. s. Áts mester, Asztalos. Materiatie, Materiatio, onis, f. 3. Épületre való hordás. Materiat, Materiatus, ta, tűnj. Fából épült, fából való. Mathei, Mathseus, ei, m. s. Máté. Mathie, Mathias, thiee, m. a. Mátyás. Mathef, Mathesis, sis, f. 3. Mathesis. Mathemateic, Mathematicus, ci, m. s. A' ki ci Mathemdtikdt jól megtanulta. üfáthemateica, Mathematica, ese, f. i. Mathemtitika. Matra, Mater, tris, f. 5. Anya. Matratia, Culcitra, tree, f. i. Dereka). ME. Matratiariu, Culcitrarius, rii, m. a. Derekaj tsináló• Matrica, Haemorois, dia, f* 3. Kösz-Vény, hastekerés. Matrica, Mátrix, cil» f. 5. Asz-tzonynak mehet Uter, ri, m. a. ' ' Uterus, eri, m. ** Vulva, TK, f» 1« Matricula, Matricula, Ite, f. i. jtfhveket leíró laistronu Matroaa, Matrona, nse, f. i. Tisztes öreg aszszony, fo^asx-tzony* jWatronalţ, Matronalis, lis, & 5> Hdzos aszszonyt tisztes asz» szony. ' Jlfatie, Intestina, orum, n. a. pin: Belek. Matiu, Intestinum) ni, n» a> Bél* hurka. Matiu, in care fe incepe colica, Colon, lonis, m» 3. Hurka, melyben á kolika kezdődik. Matiu umplut cu ficat, Tomaci* noe, narum, f. î. plu: JUdjos-hufka. Tomaculum, li, n. a» Matiu fuptire,' Hira, reej f. 1. Vékony hurka* Maur, Maurus, ri, m. a» Mauri» tâniai embef. Mauri tan, Mauritanus, na, num. Mauritániái. ' Mauritania, Mauritania, nise, f. i. JHauritániai tartomány, or-tzdg. Medeic, Medicus, ci, m. a. Orvat. Medcicina, Medicina, nse, f. i. Orvosságé Mediuina, Meta, tse, f» i. Köz. Mediuina pun, Metam impono, sui, situm, ere. Határt tészek* Limito, avi, atum, are. Metor, ári, tatus sum. Mediuini punere, Metatio) onis» f. 3. Határozás. Limitatio, onis, f. 3* Medua, Medulla, lse, f. 1. Velő* Meduof, Medullosus, sa, sum. Ve* loSé - Medua fpinari, Spina dorsi, Hát» gerintzéböl való velő. Medua, fau putere lucrului, Snm< ma rei, Dolognak veleje. Medulariu, Medullarium» rii» n. a* Tag* Membrum, bri, n. a* Aftus, tűs, m< 4* Medulariu amortit, Artus instu* pens, entis. ’Sibbadt tag. Medularefc, Artuo, avi, atum» are» Tagonként darabolom. Medulareste , Membraiim , adv: Tagonként. Medulerile a forraalui, Membra-, ri, Tagjait kiformálni. Medularie, Membratura, rae, f. Tagnak állása. Medularof, Membrosus, sa, ştim* Tagos. Mei, mi miefrate, Mi fraterf Bd* rátom. Digitized by Google Meinţai, a Mitigo, avi, atum, are. Mcgengeszlclem, vigasztalom. Solor, ari, latos som. Vigasztalom. Coosolor, ári, latot som. ' Consolationem affero ) attoli, adlatum, erre. Solatio sum, ea, fűi. Recreo, avi» atum, are. Reficio, ci, ectum, ere. Afflictum meerore animum, langventem, jacentem erigo, erexi, ectum, ere. Meingaitoriu , Consolator , oris f Vigasztalód Solator, toris, m. S* Meingaitoare , Consolatrix, cis, f. 3. Vígasztalóné. Keingaere, Solatinm, tii, n» ». Vigasztalás. ' - Solamen, nis, n. 3. Consolatio, onis, f. 3. Maingaere putina, Solatiolom* li4 n. s. Kevés vigasztalás. Maingaiceos, Consolabitis» le, c. 3* Megvigasztalható. Maingaet, Consolatos, ta, tom. V(gasztaltatottt Laetificatus, ta, tum. Maiagaetorefc* Consolatorius, ria, iám. Vigasztaláshoz való. Maingaiume, Consolor, ari, atus *um. Megvlgasztalddom. Laetificor, ari, atus «um. Mei, Agnus, ni, m. a. Bárány. de an an, Agnus hornus, Esztendős, bárány. Hornatinus, na, num, Anniculus, li, m. a» r Melusel, Agnellus» li, m. a. Bd-rdnyka* Mele, Agna, agnse, f. i. Nyöstény bárány. . Meluse, Agnalia, Ise, £ i, Nyiis-tény bdranyka. Melancholia, Melancholia, lice, f. i. Gonosz fekete nedves* ség.. Meeror, oris, m. 3. Maestitia, tise, f. i. iEgritudo, inis, f. 3» Melancholic, Melancholicas, ca, licum. Kinek testében feketm epe Vagyon. Msestus, ta, tnm. Tristis, tis, o. 3. Melica, Melica, cse, f. i. Tíirtik* búza* Melitia, ital: Majriula, Frangibu* lum canabinum, Tilá. Malleus stuparius. Melitia, Canabim frango, gi, ctam, ere. Tilolok.. ■ Purgo, avi, atum, are. Melitiare, Fractio canabis, v. lini. Tilolds. Melita, Melita* t®e, f» 1. Sziget Siciliáhan és Afrika között, Málta neve* Melitean, Meliteus, tea, eum. Málta stigetbéli. Melitensis, sis, c. 3, Digitized by Googie I 3« ME. ■ 1 m ■ ■ m Melodea, Melodia, diae, f. l. £-nekles. . Maion, Melon, onis, m. 3. Melone* , num, m. plu: Görög* dinnye. MeloG Melos, Indec: Gyönyörű-féget ének. Mén, (ab italjco men&re, et latino mine,) Pello, mitto, misi, missum, ere. Küldöm, küldök. Missito, avi, atum, are. Kül-dösöm. Amando, avi, atum, are. Elküldöm. Ablego, avi, atum, are. Dimitto, si, num, ere. Mttnare, Missio, onis, f. i. Küldés. Ablegatio, onis, f. 3. Elküldés. Manetoriu, Mittens, entis, o. 3. Küldő. Henat, Missus, ssa, ssum. Küldött. Dimissos, sa, *um. Elküldött. Men adefe, Missiculo, avi, atum, are. Küldegettm, küldölöm. Men afare, Exmitto , si, ssum , ere. Kiküldőm. Menare afare, Exmissio, onis, f. 2. Kiküldés. Emissio, onis, f. 3. Menat afare, Emissus, sa, sum. Kiküldetett. Men deincolo, Transmitto, si, ssum, ere. Altal-küldtím. Menare deincolo , Transmissio . onis, f. 3. Áltál-küldés. • Menat deincolo, Transmissus, sa, _______________MR, > _________________ sum. Által-küldetett. Men, Mino, avi, atum, are. Hajtom, hajtok, Űzöm. Minito, avi, atum, are. Abigo, egi, actum, ere. Elhajtom. Pello, li, sum, ere. Appello, ere. Menare, Minatio, onis, f. 3. El-hajtás, hajtás. Abigeatus, tű», m. 4* Abactus, tâs, m. 4-Pulsio, onis, f. 3. Elűzés. Propulsio, onis, f. 3. Menetorin, Minator, oris, m. 3, Hajtó. Abactor, oris, m. 3. Abigens, entis, o. 5. Menat, Minatus, ta, tnm. Elhajtott. Abactus, ta, tum. Men eai, Aurigor, ari, rigatus sum. Lovat hajlok. Menetoriu cailor, muscoilor, Superjumentarius, rii, m. a. öszvér, Iá hajtó, lovász. Men inainte, Appello, puli, şam, •re. ElV-hajtom, elü-hozom , elü-kergetem. Men inpreuna , Commino , avi , atum, are. Egygyütt hajtom. VIen intrenf, Inigo, égi, a ctum, nigere. Behajtani, béiizöm. Men fip afare, Expello, li, sum, ere. Kihajtom. Educo, duxi, ctum, ere. Men, si kát inderept, Retroago, egi, actum, ere. Viszsza-haj-tom. Digitized by Goo^le Me. Mfi. 33 Men Iprs deni; Impello, puli, pullum, er*. Reá űzöm, belé huj-tom. Inrrrgo, «re. Menire fpr* denf, Impulsio» onis, ii 5. Red hajtás. Menetoriu fpre denf, Impulsor, o* rit, m. 3. Red hajtó. Menit fpr* denf, Impulsu*, *a, •am. Red hajtatott. Mea tempu mai in lung, Tampus differo, distuli, di latum, erre. At időt elhalasztóm. Meoar* tâmpului mai incolo, Di latio, onis, f. 5. Időnek elhalasztása. Men vite, Mino, avi) atum, are. Barmokat hajtok. Xeoei, menologion, Menologium, ţii, a. a. Görög szertartásit Is• ttni tisztelethez tartozó könyv neme. Miresfc, Mutio, ivi, itum, tire, jfouíiítanok. Mtreire, Muticio, onis, f. 3. Mát tzanás. Merg, Mao, avi, atum, aafe. Megyek. Vado, asi, sum, ere. Ko, ivi, itum, ire. Commeo, avi, atum, are. Védi ducume. Mergere, Meatus, tás, m. 4. v.rt. hio, onis, f. 3. Itns, tás, m. 4.' Incessus, sús, m. 4> P»ri II. Gressus, sús, m. 4, Mergatoriu, Meator, oris, m. 3• lilenő. Iens, euntis, o. 3. Pergens* entis, e. 3, Vadens, tis, 0. 3. Gressus, ssa, asum. A' ki ment, vagy megyen. Merg acafa, Domum eo, ivi, itum, ire. Haza megyek. Merg a dormi, Dormitum vado, si, sum, ere. Alunni megyek. Merg aire, Demigro, avi, atum, are. Elköltözöm> másová hor• dozóskodom. Commigro, avi, atum, are. Emigro, avi, atum, are. Migro, avi, atum, are. Mergere aire, Demigratio, onis, f. 5« Elköltözés. Migratio, onis, f. 3. Merg a vede, pre vedere, Provii o, are, avi, atum. Látogatni iné• gyek. Merge bine lucru meu, Succélit mihi. Jól, és szercntse'sen me» gyen dolgom. Merg calare, Equo vehor, ctus süm, vehi. Lóvan megyek. t£quo viam ingredior, di, esaus sum. Iter equo facio, ci, ctum, *re. Merg calare pelinga el, Pr«etttre-quito, avi, atum, are. Mellette lóvagloh. Merg înainte cu caru, Praeveho, xi, otum, are. Szekérrel elöl járok. 3 * f * < ' Digitized by«p- ' 34 ME. v Mwg cu graba, Citato gradu per I gn, erexi, ctum, are. Szaporán megyek. Merg deincolo, Transabeo, ivi, a* bitum, abire. Állal megyek. Transmeo, cavi, atum, eare^ Transigo, agi, actum, igere. Translabor, labi, lapsus sum. Transeo, ivi, itum, ire. Transgredior, di, ssus sum. Transmigro, avi, atum, are. P^rtranseo, ivi, itum, ire. Permeo, avi, atum, are. Merg ere deincolo, Transitio, onis,| f. 3. Által menés. Transitus, tűs, m. 4* Merg departe, Abeo, ivi, tum, a* bire. Metxtxe megyek. Peregre proficiscor, sci, actus sum. Mcrgatoriu departe, Amplivagus, gs, gum. JUetzsxe menő. Merg dsfcu'tiu, Nudis pedibus in* cedo, essi, ssum, ere. Mezítláb megyek. Marg drept, Recte incedo, cessi, asum, ere. Egyenesen megyek. Recte pergo, rexi, ctum, ere. Merg inainte, Prarmeo, avi, tum, * are. Elöl megyek. Antegredior, antegressus sum» gredi. Antecedo, essi, ssum, edere. Antideo, ire. Anteeo, ivi, itum, ire. • Praegredior, gredi, gressus sum^ Praecedo, cessi, ssum, edere. Praeeo, ivi, itum, ire. Praepeto, tivi, itum, etere. Praetergredior, gredi, gressu a sum. Eleibe megyek. Praegredior, praegredi, praegret» sus sum. Blö'járulok. Mergere inainte, Praemeatio, onis, f. 3. Elöl menet, járás. Praegressio, onis, f. 3. Praecessio, onis, f. 3. Praecedentia, tiae, f. 1. Praecursus, sús, m. 4. Antemeatus, túl, m. 4. Mergatoriu inain e, Prae ens, praeeunti» o. 3. Elöl menü. Praecedens, tis, o. 3. Praecedaneua, nea, eum. Antecessor, oria, m. 3. Antecedens, entis, o. 3. Marg inainte cu folof, Proficio, eci, ctum, ere. ElHmegyek ha-nonnal valamiben. Profectum facio, ci, actum, acere. Progressum facio, ci, ctum, ere. Mergere inainte cu folof, Progres-aus, sus, m. 4. Élőménél, előmenetel. Processus, cessus, m. 4. Successua, aús, m. 4* Pr fectus, tus, m. 4. Progresaio, onis, f. 5. Promotio, onis, f. 3. Merf inainte Profectus, ta, tum, Elő ment. Progressus^ ui, ssum. Digitized by Googie ME. ME- 35 Promotus, ta, tum. Provectus, ta, tum. Merg iiupoi, Regredior, regressu* tura, edi. Viszszá mégyek visz-sia térek. . . Remeo, avi, atum, ar*. Retro eo, ivi, itum, ire. Jtfergere inapoi, Regressu* , »us, m. 4. Vtszszá menés. Mergatoriu inapoi, Revertens, en» tis, o. 3. Viszsza merto. Rediens, untis, o. 3. Reveniens, tis, o. 3. Viszsza jŐvö. Merg inderept, Retrogradior, re-trogressus aum, retrogfadi. Hátra megyek. Mergători u inderept, Retrogradus, da, dum. Viszá térő, hátra menő Merj in dsof, Devenio, ni, entuna, ire. Lemegyek alámégyek. Desceado, di, sum* ere* Degredior, di, gressus aum. Demeo, avi, atum, are. Recello, ere, Alá/elé megyek. Merg in laturi, Secedo, cessi,,cea* iám, ere. Fére mégyek. Abscedo, essi, e*sum, ere. Merg in lontru, Ineo, ivi, itum, ire. Béniégyek. Introeo, ivi, itum, 'ire. Intro, avi, atum, are. Ingredior, edi, essus sum. Mergere in lontru, Ingressio, oni» f. 3. Bémenés. Ingressu», sus, m. 4* Introitu*, tás, m. 4* 3 Mergatoriu in lontru, Immeans, antis, u. 3. Bemenő. Intrans, antis, o. 3. Merg in misloc, intermeo, avi, a-tum, are. Közepbe mégyek. Merg in pasi, Gradatim incedo, essi, asum, ere. Lépve megyek. Merg inpregiur, Circumeo, ivi, ire. Kőrnyül mégyek. Circummeo, avi, aium, are. Circumvado, vasi, aum, ere. Obeo, ivi, itum, ire. ' Mergere inpregiur». Círcumitio, o-nis, f. 3. Kőrnyül menés. • Mergatoriu inpregiur, Obiens; obeuntis, o. 3. Valámit megkerülő. Merg inproteiva altue, Inceaso, a. vi, atum, are. Ellene mégyek. Merg in farite, Saltando eo, ivi, itum, ire. Ugordva mégyek. Merg in preumblare, Spatior» ari, atu* aum. Sétálok. Otiose deambulo, avi, atum, are. Merg in tempinare altue, Obviam alteri progredior, progressus sum ^redi. Eleibe mégyek. Obviam exeo, ire, vi, tum. Alicui occurro, ri, aum, ere. Obvio, vi, atum, are. Obviam sum, es, fui, esse. Merg intre ei, Interbito, are. K'j-ziben mégyek. Merg intrenf, Subeo, ivi, ituta, re-Belé megyek. Ingredior, edi, *u* sum. Digitized by Vj1 36 ME. Merg la el, Ad meo, avi, atum, art. Hozzá mégyek, járok. Adeo, ivi, itum, ire. Adito, avi, atnm, áré. Mergere la el, Aditus* tú», tn. 4. Hozzá menés. Aditio, onis, f. 3. Merf la el, Aditus, ta, tűm. Hoz zá ment, járt. Merg lin, Pedetentim lente irce* do, essi, ssum, ar*. Lassan mégyek Merg pe aicunf dope al, Subgre-dior, ssus sum, gredi. Titkon utánna mégyek. Mergatoriu pe afcunflin, Suggrei-sus, ssa, asum. Lassan Uende-ten menő hagy senki se hallja. Merg pa dsof, Pedibus eo, ivi^ itum, ire. Gyalag megyek. Ambulo, avi, atum, are. Pedibus itar facio, ci, factum, are. . Conficio, ci, ctum, ere. Merg pelinga al, Praeterbito, are. Mellette elmegyek. Praetereo, ivi, itum, ire. Praetergredior, di, ssum. Merg pelinga vreun loc, Praeterferor, erri, latua sum, penes ali* quem locum. Valami hely mellett elmegyek. Merg pe posta, Mutatis equis iter celeriter facio, ere. Postán megyek. Merg pa íupt el, Suptermo sup* ter meo, avi, atum, ara. Alatta elmégy ek. Merg pefte el, Supereo, ivi, itum, ire. Rajta feljül mégyek. Praeterago, egi, actum, era. Raj• ta alta'mégyek. Supermeo, avi, atum, are. Felette mégyek, rajta mégyek. Superferor, erri, latus sum. Permeo, avi, atum. eare. Supergredior, di, gressus sum* Merg fe eerseíc, Mendicatum Ta* de, vasi, sum, ara. KóLdúlni mégy**- Merg fe fac ceva lucru, Facsno, ivi, itum, ere. Dolgot tenni megyek. Merg fe ved ceva, Conviso, ne. Látni mégyek. Inviso, ere. Viso, visi, sum, ere. Intervise, ere. Merg vin, Comraeo, avi, atum, ara. Jövök'mégyek. Incedo, asi, ssum, ere. 3.fendt-gelek, járok, jövök. Mergere venire, Incessus, ssus, m. 4. Járás, menés. Mergi in pace, Vadé in pace, Menj békével. - Perge bonis avibus. Vade cum Deo. Menj Isten hiritel 'Merinde, Merenda, dae, f. 1, Eledel, o'sonna, útra való eledel. Viaticum, ci; n 2. Utravaló Antecaenium, nii,n. a. Osonnya. Mrrindutie, Viaticulum, li, n. 3. Kültnégettke. Merinde*, Merendő, avi, atum, are. Osonyálok. Merendam tummo, si, tűm, ere. Mer-'ndariu, Mereudariui, ria, ium. Osonyát evő. Merendare, Merendaria, riae, f. i. Éltl hordozó táska. Meri* (III: Merlo) Merula, lae, f. í. Rigó. Meclitie, Merula, lae, f. 1. Nyös-tény rigó. Mer ti e, Metreta, tae, f. 1. Mérték tizenhat kupds. Merteic, Merces, edit, f. 3. Juta• lom. Meruefc, Mereo, ui, itum, ere. jMeg érdemiem. Mereor, eri, itut tum. Demereo, ui, itum, ere. Demereor eri, itut tum. Commereor, eri, itut sum. Permereo, ui, itum, ere. Permereor, eri, itut tum. Emereo, ui, itum ere. Emertor, eri, itut tum. Mtruire, Meritum, ti, n. a. Érdem. Promeritum, ti, n. a. Mtrait, Merit ut, ta, tum. Méltó érdemes, érdemin. Promerens, entii, or 3. Meritoriu», ria, ium. Digout, na, nuo. Condignut, na, num. Emeritum, ti, n. a. Megér dem Utt. Meruefc toldu meu, ia otteire, Stipendium meum proraureo, ui* itum. Sóldomat hadban kiszól, gálom. Meritorefc, Merito, ari, atum, are. JÉrdemeldegelem. • Meruit afi judec, Dignor, ari, na* tui tűm. Méltónak Ítélem. Meruit me judec, Dignor, ari, na» tui sum. Méltónak Ítélem. Meruit, Dignatui, ta, tum. Mél■ itó .itatott. Meruitieate, Merito, adv: Méltán. Digne. Condigne. Metda, Quaii media, Interventum, ti, n. a. Mesde, közben jútás, útoknak a’ közök. Metpile, Mespilum, li, n. a. Ndz-pólya. Mespil, Mespilug, li, f. a. Nás-polyafa. Meílie, Mettias, tiae, m. i. Meg• kenettetett, Messiás. Meftec, Mitceo, ui, xtum, ere. EU • vegyítem. Commitceo, ui, mittum, xtum, ere. Permitceo, ere. Diluo, ui, ere, lutum. Megéle-gyitem. Meftecare, Mistio, onii, f. 3. Ele' gyités. Confusio, onit, f. 3. . Miitura, rae, f. i. Qommiitio, onis, P. 3. Meftecat, Miicellui, 11«, Ilum. E legyitett. Digitized by L^ooQLe ME. ME. ' PromUcuus, cua, cuum. Őszve ve elegyedett. Incretua, ta, tum. Belé elegye-dett vagy elegyített. Mixtus, ta, tum. Elegyített. Permiatua, ta, tum. Meftecatura, Mietura, rae, f. i. Elegyes. Promiacuua, cua, uum. Meftecat ieate, Mixtim adv: Ele- gyesleg. Permixte. Permiate. Promiacue. Promiatim. Meftecatorfu, Miacena, tis, o. 3. Elegyítő. Mixtor, oris, o. 3. Meftecare a multor fcrifori, Miscellanea, neorum, n. a. plur: Sok dolgoknak írásban elegyítése. Meftecare altei limbi in vorba la-teineafca, Barbaralexia, lexia,f. 5. Dedkságban dedktalan szónak elegyít ese. Mellee bine, Permisceo, cui, tum, • ere. Jól elegyítem, xavarom. Meftecare bine, Permiatio, oaia, f. 3. Meg elegyít és. Meftecat bine, Permiatua, ta, tum> Jól elegyedett. , Contemperatu a,' ta, tűm. Jól ösxve-elegyített, 'létéit. Meftecat de daumettte, Submerua. ra, rum. Féli% elegyített. Meftec iare, Reraia-eo, cui, ere, miatum, mixtum. Ismét elegyítem. Meftecat iare, Rrmixtua, ta, tűm. Ismét megelegyített. Meftecat in ceva, Obnoxius, ia, ium. Valamiben elegyedett. Meftec intre, Intermisceo, cui, xtum, ere. Közben elegyítem. Immiaceo, cui, iatum, ere. Meftecat intre, Intermixtus, ta, tűm. Köziben elegyített. Immiatus, ta, tűm. Meftecume in ceva, Me ingero, gea« ai, atum, erere. Belé elegyedem. Me immisceo^ ,ui, atum, ere. Meftec laolalta. Admisceo, cui, xtum, ere. Egyben elegyítem, öszve-elegyítem. Commisceo, cui, stum, ere. Meftecare laolalta, Admistio, onis, f. 3. Egyben elegyítés. Commistio, onis, f. 3. Meftecatoriu la ulalta, Admiacem, entia, o. 3. Egyben elegyítő. Commiaceua, entis, o. 3. Meftecat la olalta, Admiatua, ta, tűm. Egyben elegyített. Corátniatua, ta, tűm. Meftec tót la olalta, Confundo, di, sum, ere. Oszve zavarom, elegyítem. Meftecare tót la olalta, Confuaio onia, f. 3. Őszve zavarod ás. Meftecat tót la olalta, Confuaua, aa, aum. Egyben zavarodott. Meitec una cu alta cu cumpet, Tempero, avi, atum, au^e. Meg-elegyítem. Digitized by Cjoogle ME. Meftecare uni cu alta cn cumpet, Temperies, iei, f. 5. Jllegelegyi-iéu valaminek egymással mér-iihltttstn. Temperatura rae, f. l. Stempe* retur». Temperatio, onis, f. 3. Temperamentum, ti, n. 3. Meftecat una cu alta cu cumpet: Temperatus, ra, tűm. Mértéül'* taen, jó móddal elegyített. Meiter (ha: maestro) Magister ţ trí, m. a. Mester ember. Opifax, pificis, c. 3> Artifex, cis, m. 3. Mechanicus, nici, m. a. Meiter de a judeca si de a darui pe luptători, Athloteta, tae, m. i. Bajnokok viadal megítélő ’j megjutalmazó mester. Meiter de a duce apa pe ceterne Aquilex, legis, m. 3. Vii vivő mtster. Castellarius, ria, ritim. Meiter de a frumfetia gradein cu frundieri, Topiarius, arii, m.a Kert ékesíti mester. Meiter de alafa admeffari in ftava, Peroriga, gae, m, í. Ménlóva ménesben botsdtó mester. Meiter de derei pai si de eufut col tiuni, Cerdo, onis, m. 2. Ti már, varga. . Mester de a face caíá, Aedilicius, cii, m. a. A' ki épitö mester valamiben. ME. 39 Mester de faeut glas* *i ochlin* de, Specularius, rii, m. a. L veges, tükör tsináló. Mester de facut vafe de argint, Vaaonlarius, larii, m. 3* Ezüst edényeket tsináló ötves Mestere de joc in comedeie, Choragus, gi, m. a.. Tántxt jd• ték, és komédiás mester. Meştera de joc, de cantat, Chorau-listria, listriae, f. i. Jó tántxos és éneklő aszszony. Mester de invetiat af* taie, Arti*-ta, tae, m. i. Vagdalkoxásra tanító mester. Mester de invetiat la lupta, La* nista, tae, m. í. Viadal mester. Palestrita, tritae, nu. t. Bajnok mester. Magister, digladiatorius. Mester de lucrat la l*mn, Materiarius, arii, m. a. Âts-n\ester, vagy asztalos. Mester de mefurat cu masa, Zy. gostata. tatae, m. j. Mázsa mester. Ponderum magister, m a. Mester de pane profontariu, Biarchus, archij m. a. Profont mester, élés mester. Mester de íilo*ofie, Philosophandi magister. Nagy Jilozofus Mester de scoale, Ludimagister, tri, m. a. Oskola mester tanító mester. • Mester de taiet si facut statue r Anaglyptes, tae, m. i. MeitzL’ Digitized by LjOOQle kép faragó mester. Plattéi, se. ni. i Meiter in grammatica, Gramma* ticus, tici, m. a. Grammatikát tanító mester. Mester in Rhetorici, Rhetor, rii, m. 3. Rhetorikdt tanító. ' Magister, v. Doc '•r eloquentiae, Dicendi, orandi trtifex. Rhetorica* dinciplinae doctor. Rhetoricae tapie viae professor. M?*ter intielept, Elmés mester rmber. Mesteri invatiafi, si pre alti invati etori, Technicus, ci, m, 2, Technici, eorum, m. r>lu: a- A’ kik mesterséget tanúitok, és arra másokat tanita iák. Mester in vatintoriu ilecanteri, Phonascus, ci, m. a. Éneklésnek mesterségére tanító mester, Reuter mare de cti, Hyparcu*, ci, m. a. Fö ló 'ász mester. * îvVţtRr mare ds U^in, Aniistitor, oris, m, 3, Fü dts. V-ikth tvronilor, Magister tyro-num. ,4tya mes'vr, M*cr*r«fp, m*. 5. Megmérés, mérés. Mensio, onis, f. 3. Dimensio, onis, f. 3. Modificatio, oni», f. 3. Libratio, onis, f. 3. Ponderatio, onis, f. 3. Libramen, nis, n. 3. Libramentum, ti, n. st. Mefuratoriu, Mensurator, oris, m. 3. Mérő, megmérő. Demensui, sa, sum. Librator, oris, m. 3. Pemator, oris, m. 3. Demetiens, tis, o. 5» Mensor, oris, m. 3. Mensus, sa, sum. M^furat, Mensuratus, ta, tum. Meg' méretett, Demetitus, tita, titum. Permensus, ensa, enium. Emensus, ensa, ementum. Dimensus, ensa, ensum. Expensus, ensa, surm Pensatus, ta, tum. Libratus ta, tum. Mensut, ensa, entum. Demetatus, tata, tum. Elméri' teltetett. Mefur bine, Demetior, emui ium, iri, Jól megmérem. Mefuratoriu hine, Pensitator, oris, m. i. Jóh megmérő. Mefurat bine, Demetitua, ta, tum. Jól megmért. Meíur cu cumpana, Pondero, avi, Digitized by ME r ME. 43 Hun, are. Megmérem komponálom. Libro, avi, atum, are. Melur cu pont, Examinri, avi, a-tum, are. Megfontolom. Meiurare cu pont, Examinatio, o-nit, f. 3. Pontban tétel. Mefurat cu pontu, Examinatul, ţa, tum. Fontban megméretett. Mefur deí, Pensiculo, avi, atum, are. Mér de gelem. M«íür iare, Remetior, iri, ensus sum. Ismét megmérem• Mefur iare afemine, Remetior, en-aus sum, iri. Viszszd hasonlóul mérek. Mafuratoriu iara afemine, Remen-sua, sa, sum, Viizszdméríi. Mefur inainte, Praemetior, mensus sum, iri. Elöl megmérem. Mefurat inainte, Praemensus, sa, aum. Előre megméretett. Mafur, pun meta, Metor, ári, atus aum. Hatást kijárok, kimérek. Mediuefc. Mefurare punere metei, Metatio, onia, f. 3. Határ kimérés. Me-diunire. Mefurat puf mete, termin, Metatus, tata, tum Kijárátott, kiméretett. Medtunit. Meíuratoriu puitoriu de mete fau nsediunitor, oris, m. 3. Határozó kimérő. Mefur pamentu, Terram metior, tai hi ‘mm, ici. Fűidet mérek. Mefurare paioentului, Geometria, metriae, f. x. Föld Jelmérése. Meíuratoriu de pament, Ceometra, trae, m. 1. Föld mérő. Gromaticut, atici, m. a. Geodetes, tae, m. i. i Decempedator, oris, m. 3. Agrimensor, oris, m. 3. Mefuracefc, Geometricus, ica, icum. Föld méréshez való. Mefuretieste, Geometrice adv: Föld mérés tzerént. Meta, Meta, tae, f. í. Tárgy, izéi. Terminus, ni, ra, a. Finis, nis, m. 3. Limes, itis, m. 3. , Mete pun, Metor, ári, atus ium Határozok határ kővet teszek • Metal, Metallum, Ui, n. s. Értz. Metal aducatoriu, Metallifera, rum. Értz hozó bánya. Metallurg, Metallurgus, urgi, m. aBányász. Metallurgie baiasie, Metallurgia gise. f. i. Bányászság. Metallariu , Metallarii , rioruqn , m. plur: a. Értz bánya ások. Metallic, Metallicus, ca, cum. Értz• hez való. Metal fuptire, Bractea, tea*, f. 1. Vékony pléh, Metallului fuptietoriu, Bracteator, oris, m. 3. Pléh islog tsináló. Bractearius, ria, ium. Metal fuptiet, Bracteatus, fta, tűm Digitized by Google 44 ______________ME._________________ Vékunyiiult metal, pillangós is-log. Metal fuptiet mic, Brecteola, lae, f. î. Kivékonyitott arany, vagy ezüst pléhtlske, islogotska. ' Metanefc , Metuneo: paenitentiam ago, égi, ac mm, agere. Peni~ tentzlát tartok. Metanire, Paeuitere, paenitentite actio, onis, f. 3. Penitentzia tartás. Melanip, Metania, niae, f, i. Pe-nitwntzia. Paenitentis, tise, f. i. Metaphora figura rhetoriceafca, Metaphora, rae, f. i. Figura, $fetaphoricefc, Metaphnricui, ca, eum. Metaforát, figurás. Metkphomeíc, M»taphor* utor, uti, usus sum. Figurázok. Metaphoriceste, Metaphorice, adv: Figuráson. Metamorp&oíis, fehimbare in «lta forma, Metamorphosis, si*, f. 3r Más formára változás. Metelleu, Metellus, Ui, m. s. Jámbor ember. Metellu*. lnnocentior metello. Jdmborabb Metellusnál. Method, Methodus, di, f. s. Tanításban való jó rend. Methodeicefte, Methodica adv: Jórendel, rövid summáson. Metrupolie, Metropolis, lis, f, 5. Fö város, anya város, MetropoliUa, Metropolitanas, na, __________________ME.________________ num. Fő várósban lakó. v Metropolites, tae, m. í. Metropolit, Metropolita, tae, m. i. Fö püspök. Metropolicefc, Metropolitieus, tica, cum. Fö püspökségi. Miadiedi, Meridies, iei, f. 5. Dél. Miadiediefc, Meridio, avi, atum, iare. Meridior, ari, diatus sum. Delelek, ebédlem, ebéd után a-luszom. Miadiedire, Meridiatio, onis, f. 3. Déli aluvás. Miadidiefc vitele, Meridiant peco* ra. Délbe nyugosznak a’barmok. Miadienoapte , Media nox, Éjfe'L Miadienoapte, Septemtrio, onis, m. 3. Éjszak. Mic, Micus, parvus, va, vum, grae: Mieros, Kis, kitsid. Exiguus, ua, um. Pusillus, Ua, Hűm, Tenuis, is, c. 3. Mic Toarte, Perexiguus, gua, guaca Igen kítsíd. Perexilis, le, c. 3. Minutulus, la, lum. Perminutus, ta, tűm. Micutiu, Parvulus, la, lum.' Ki-tsin, kisdedetske. Parvusculus, li,- m. fi. Minusculus, la, lum. Miciu, lan* de miel mic, Lana agnina, Bárápy gyapjú. Micefo, Minuo, minui, tum, utre* Kitsinitan, kissebbitem. Digitized by (^.ooQle Mî. ' MT. 45 VilitOj avi, atum, are. Immiouo, nui, turn, uerti Micirc, Minutio, oni», .f. 3. Kis-stbbités. ■ Diraioutio, onia, f. 3. Micime, Exi guiţa», tati», f. 3. Kis* ttbse'g. Exiguum, ui, n. 2. ParTÎtas, tati», F. 3. Minuţia, tiae, f. 1. Miceite, Minutim, ajlv: Apródon ként. Minutatirn, Exigue. Mfciorez, Minuo, nui, utua, er* Kkubhitem. Deminuo, ere, ui, utum. Diminuo, ui, nutum, ere. Imminuo, ui, utum, ere. Imminutionem Facio, ere. Item Demo, mi, tum, ere. Detraho, traxi, ctum, ere. Levonom, kissebbitem. Micşorare, Minoratio, onis, f. 3. Kissebbités. Imminutio, onis, f, 3. Diminutio, oni», F. 3. Item Derogamen, ni», n. 3. Kis-sebbedés. Decrementum, ti, n. 2. Decrescentia, tiae, F. 1. Defectio, onis, F. 5. Detractio, oni», f. 3. Levonás hssebbitcs. Micioratoriu, Minuens, entis, o. 3. Imminutor, oris, m. 3. Diminutor, oris, ro. 3. MiCiorat, Minoratus, ta, tum. Ki:* sebbedet t, kissebbittetelt. Deminutus, ta, tum. Imminutus, ta, tum. Micşorez, mic afi focotefc, ParviFa-cio, ci, ctum, ere. Kitsinnek állítom. Parvipendo, di, sum, ere. Parviduco, duxi, ctum, ere. Micsorezume, Decresco, crevi, cre* tum, ere, Kissebbedem. Minuor, nui, nutus sum. Imminuor, ui, nutus sum. Micbail, Michael* elis, m. 3. Mihály. Microcofm omu, Microcosmus, mi, m. 2. Az ember, kis világ. Micropfych, fricof, Microp»ychus, chi, m. a. Kitsin sxivií, félénk. Microscopia ochier ce arata mai* mare lucru decum efte, Micro* scopium, pii, n. 2. Dolgot na* gyón mutató üveg. Mydya, Midya, dyae, f. 1. Asiai tartomány. Mié, Mihi. Nékem. Mie, Mille. Ezer. Mié de őri, Millies, adv: Ezerszet. MieFoae earba, coada şoricelului , MilleFolium, Iii, n. %. Egér farkit fü, ezerlevelü fii. ' Millefolia, liae, F. 1. Mieriu, Millenarius, ria, ium. 2?« xeredes. Mié íe cade, Me concernit, Enyim, engem illett, nekem tulajdo• nőm. A1 mieu. Digitized by 4« MI. ‘ MI. Mied, Medum, di, n. 3. Méhser. Multum, si, n. s. multe. Hydromeli, li. Aqua mulsa. Melicraton, ti, n. a. Mi adof, Mulseus, sea, «um. Méhscres Miediu, Medius, dia, ium. Közepe valaminek, bele. Medulla, llae, f. i. Velő. Medua Miediu de nuca, Medulla nucis, Diobe'L Nucleus, Iei, m. s. Miediu de nuca si de alte cele, Nucleus, lei, m. a. Dió és egyéb más bél. Miediu de pane, Medulla panis. Kenyér bél. Mediu lemnului, Medulla ligni. Fának bele vagy veleje. Mediuna, lntergerium, rii, n. 3. Koz, választó koz. Jntergerinum, ni, n. 2. Köz. Intercapedo, inis, m. 3. Mediuina de parete, lntergerium, gerii, v. Intergerinum, ni, n. 2. KHz fal. Medeiaitein, Mediastinus, ni, m.a. Koz szóiga. Medeiafteincfe, Mediastinus, na, num. Köz szólgai. Medeiolan, Mediolanum, ni, n. 3. Nagy város olosz országban Majland. 1 Medeiolanian, Mediolanus, ni, ▼. Mediolanensis, c. 3. Mediolani lakos, . Medeiolaneíc, Mediolanensis, m?-diolanicus, nica, lanicum. Midi• olan urai. Mercuri, Hermes, etis, na. 3. Á meríurius maga. Mercurius, rii, m. 2. . Mercuri di, Dies mercurii, Szered Miliţie de curte,. Satellitium, li-tii, n. s. Udvari hadsereg, Darabant. Miliţie de mare, Exercitus marinus, Tengeri katonaság. P«r* II. 4 • M*-_______________49 Copise navales. Miliţie pedealtraţ Exeícitus pedestris, Gyalog katonaság. Peditatus, tus, m. 4. Miliţie pe ufcat, Exercitus terrestris» Szárason lévő katonaság. Copise terrestre*. Mim, urmatoriu faptelor Si dife-lor altora, Mimus, mimi, m. a. Más erköltse'neky és beszédjének követője. Mima, femee urmatoare a faptelor altora, Mima, minise, f. i. Aszszony, a* ki más’ tseleke-delit tréfából követi► Mimaire urmare faptelor altora, Mimeais, sis, f. Ş. Más ember* tselekedetének követése. Mimiceíc de joc^ Mimicus, ca, cum. Játékhoz való. . Min, Minő, as, are, védi men. Minciuna, Ital: Menzogna, Mendacium, cii, n, Mt Hazugság. Menticio, onis, f. 3» Falsitas, atis, f. 3. Nugae, nugarum, f. plu; Nugamentum, ti, n. a. Mint, Mentior, itus sum, iri. Ha* zudok% hazudozok. Nugor, ári, gatus sum. Ementior, ri, titus sum. Mincinof, Mendax, cis, o. 3. Ham zug. Fallax acis, o. 3.’ Falsidicus, ca, cum* Digitized by Gooqie 6o ML Ml. Holophanta, tse, ni. i. Gerro, onis, m. 3. Vaniloquus, qua, quum. - Mincinof cu reutate, Tenebrio, onis, m. 3. Tsalárd, hazug, titfios álnoksággal járó. Min iuna cu mestersug cug> tata, Sutela, lep, f. 1. Mestersége-seri kigondolt hazugság. Minciuna graitoriu , Mendaciloquus, qua, quum. Hazugság szolló. Minciuna mica, Mendaciolum, li, n. a. Kis hazugság. Mendaciunculum, li, n. a. Minciuni si cecaduituri, Certe , rarum, f. i. plu: Hazugság, Hijábanvaló tsevegés. Mintieste, Mendaciter, adv: Ha-zudozva. Minerva, a sciiati dumnedieitie , Minerva, Minervae, f. i. Tudománynak isten-aszszonya. Minerval, plata pentru invetietu-ra, Minerval, lis, n. 3. Tanító bér. Minium fug rafala, Minium, nii, n. i. JUiniom. Minotaur, Minotaurus, ri, m» a. Fele ember, felt bika. Minta, Menta, tse, I. í. Fodorminta. Minta dfe apa , Sparganum, ni, n. i. Vízi-minta. Mint* lunga in fmndie, Sisymbrium, sisymbrii, n. a. Boldog- Uizazony mima, cala per. flinta felbateca, Mentastrum, trí, n. a. Vad minta. Calamintha, thsp, C i. I Minte, Mens, entis, f. 3. Észt tlmt. Memoria, rise, f. i. Ingenium, nii, n. s. Minte afcutita , Perspicatis , tise, f. i. Éles elme, okosság. Perspicacitas, atis, f. 3. Minte, plecare fireafca, Ingenium, nii, n. a. Természeti haj lan-dóság. Mime, fau minti ne asediate. Intemperia* , riarum, f. plu: 1. Nyughatatlan elmék. Minteni, Ital: fubita mente, Sta-tim, Min gyárt. Védi indate. Minune, Miraculum, li, n. a. Tsu-da. Prodigium, gii, n. a. Portentnm, ti, n. a. . Minnn zi me, Miror, ari, atus ţum. Tsudalkozom. Admiror, ari, atus sum. Stupeo, púi, ere. Almélkodbm. Stupesco, ere. Stupefio, eri, actus sum. Minnnare, Miratio, onis, f. 3. Tsudálkozás. Admiratio, onis, f. 3. Spectaculum, li, n. a. Tsudd-lás, Miratorin, Admirator, oris, m. 3. Tsuddló, tsuddfkozó. Mirabundus, da, dum. Digitized by Googie MT. fcuuto. , orü, xu. Ó. Stupeas, entis, o. Z, Mira tódra, Miratrix, cis, f. 3« 7su* daló asxszony. Minunat, Mirabilis, le, c. 3. Tsu-dalatos. Mirandus, da, dum. Miníicus, ca, cum» Mirus, mira, rum. Admirabilis, le, c. 3. Min un^i foarie, Mirificissimus, ma, műm. Igen tsUddlatos. Minuneccof, Prodigialis, le, c. 3. TsitJas. Prodigiosus, sa, sum. Pun .nosiis, sa, sum. K5inun‘j.:ine de ceva, Adstupeo, ui, e. e. liláimé ikodom rajta. Minunatieste , Mirabiliter , adv: Tsudálatoson. Mire, mirifice. Prodigiose, prodigialiter. Mirum in modum. Minunt, Minutus, ta, tum. Apró. Minuiitie, Minutia, tise, f. i. Apró~ Itíit \ Micula, la», f. i. Morsdtska. Minuties, ei, f. 5. Mica, micae, f. i. Apró mor-’salék. Minuntius, minutulus, la, lum. Igen apró. Minusculus, la, lum. tKisseb-betske. Minuntiez, Minuo, nui, utum, noere. Kissebbilem, aprusilom. 4 * • . Mf.___________________5i (Jumminuo, ui, nutum, uere» Apróvá teszem. Imminuo, uere. Megkitsebbi-tem. Diminuo, ere. Minuntire, Minutio» onis» f> 2» Kis-sebbités. Diminutio, onis, f. 3. Minuntitoriu, Minutor, oris, m. 3. Aptón aprító. Imminutpr, oris, m. 3. • Comminutor, oris, m> 3. Minuntiat, Minutus, nuta, tam. Kişsebbedettt kissebbitett. Imminutus, ta, tum. Comminutus, ta, tum. Minuntieste, Minutatim, adv: Aprónként. Mintitim, scfupulatim. Minuntiezume, Imminuar, ui, utus sum. Aprósodom. In minutas partes abeo, ivi, ituro, ire. Minuntiez, ferem, Frio, avi, tum, iare. Jtíor'solom. Tero, trivi, tritum, ere. Detero, trivi, irum, ere. Contero, trivi, itum, ere* Minuo, nui, nutum, nuere. Minuntiare, ferm ire» Tritus, tju, m. 4* Mor’solds. Contritus, tus, m> 4* Minuntitoriu, fermetoriu» Friator, ..ori», nt. 3. Mor’soló. Tritor, oris» m> 3. Mirtunticeof, Friabilis, le, c. 3. Mór tolható. Vedi fdrobefc. Digitized by Googie 5a ML Mr. Xlinantiat, fermit, Comminutus, ta, tűm. Mór*tolt. Protritus, trita, tritum. lfinuntiez intrenf, Intero, trivi, tum, ere. Belé-apritom, morzsolom. Minuntiez, taiu minut, Minutim concido, di, sum, idere. Aprón metélem, vagdalom. Minuntiat, taiet min unt, Minutal, ţtlis, n. 3. Aprón vagdalt. Minuntius de ganfca, Acrocalia, lise, f. í. Lúd apróléh Minuntius de dat la púi, Torun-da,1 dae, f. i. Metélt aprólék, J Isirkéknek, tyúkoknak ttindlt aprólék. Minuntius de tăietură, Segmen, . nis, a. 3. Metéllek^ hulladék. Segmentum, ti, n. a. Minuntius lapedeturi, coade, Quisquiliae, liarum, f. plu: Aprólék, ajj, gaz. Minuntius taiat la olalta, Minutal, lis, c. 3. Vagdalt páré, tüdő-kása. Minuntiuşuri aleíé deo parte, A-pospasma, atis, n. 3. Külön tzakasztott rész, aprólék. Apospasmatim, id. Minuntiuşuri ce cad dela mafa, Analecta, analectorum, n. a. plu: Asztalról lehulló mor’ta-lék, aprólék. Minuntiuşuri de nemica, Frivola, lorum, n. a. plu: ŞemmirektU lö aprólék. Minuntiuşuri de peatra, , Rudus, eris, n. 3. Kö-omlát mor’salek. Minuntiuşuri, fermeturi, ce cad dein cele cele aduc la sertfe, Presitia, orum, n. plu: Prosi* ties, ei, f. 5. Prosi tise, iarum, f. i. plu: Az áldó tatban hulló holmi aprólékok. Mior, Minor verveculus, Ifiú ki-tsiny berbéts. Mioara, Miner ovicula, Ifiú ju-hottka. • Mire, Nymphua, phi, sponsus, si, J m. a. Vőlegény. ^ Mireafa, Nimpha, pho\ f. í. spon* sa, s», f. í. Menyaszszony. Mirişte, Arista, tae, f. i. Tarló, gabona fii. Mirof, (a Graeco Miron ungven-tum,) Odorem spirans, spargens. odor, oris, m. 3. Szag, illat, bűz. Fragrantia, tiae, f. l. Odoramen, nis, n. 3. Odoramentum, enti, n. a. Suffimbn, nis, n. 5. Mirof afcutit, Odor acer, cri». ' Élet illat. Mirof butt, Odor svavist Jó illat. Mirof de carne fripta, Nidor, oris, m.-3. Sült hút szag. Mirof fu.mof, Odor fumeus. Ftlst tzag. Mirof greu, Odor gravia, Nehéa tzag. Digitizeci by Googie Mr. Graveolentia, ti*e, f. i. Mirof muced, Odor mucidus, Penész szag. Miroí aducatoriu, Odorifer, ra, rum. Stagos, szag hozó. Odorarius, ria, ium. Mirof bun Tac altora, Affio, iavi, iatum, iare. Jó szagot Juvok másra. Odoré perfumo, avi, atum, are. Odore repleo, évi, etum, ere. Bene odoro, avi, atum, are. Mirof facatoriu, Odorificui, oa, cum. Illatozó. Mirof fentiefc,. Odoror, ari, atus som. Szagot érzek. Nirofefc, Olfacio, ci, ctum, ere. Szaglok. Olfacto, avi, atum, are. Odoror, ari, ratus sum» Mirofire, Odoratio, onis, f. 3. Szaglás, illatozás. Odoratus, tus, m. 4> Olfactus, tűs, m. 4-Mirofítoriu bun, Odorator, oris, m. 3. Jó szagló. Mirofitoare buna, Olfactatrix, cis, f. 3. Jó szagló aszszony. Miroíóf, Odoratus, ta, tum. Jó szagos. Odorus, ora, orum. Olens, entis, o. 3. Szagos. Fragrans, antis, o. 3. illatos. Olidus,, lida, lidum. Szagos. Mirnfefc, dau mirof, Odoro, avi, atom , are. Szagos vagyok, _______________MI. _______________5i magamból szagot bolsatuk. Oleo, evi, etum,. et olitura, ere. Szagos vagyok. . Suboleo, ere. Redoleo, ere. Olesco, ere.' Mirofefc a ceva, Resipio, ui, er*. Valami tzil, és szagú vagyok. Mirodenie, Malobathrum, tri, n. s. Jó illatu h/g szerszám. Mirume, Miror, ari, atus sum. Tsudálkozom. Admiror, ari, atus sum. Emiror, ari, atus sum. Suspicio, pexi, ctum, ere. Mirare, Miratio, onis, f. 3. Tsu-ddlds. Admiratio, onis, f. 3. ' Admirabilitas, atis, f. 3. Tsu-dálatosság. * " Suspectus, tűs, m. 4« Valaminek tsuddldsa. Mrratoriu, Mirator, oris, m. 3. Dsudáiflozó. Admirator, oris, m. 3. Mirabundus, da, dum. Miratoare, Miratrix, cis, f. 3. Tsu-ddtkojdóné. Miraceof, Mirandus, anda, aridum, Tsuddlatos. Admirabilis, le, c. 3. Admirandus, anda, dum. Mirazenie,' Monstrum, tri, n. 2. Tsuda, tündér. Ostentum, ostenti, n. 2. Tsu-da, ritka dolog. Digitized by Google 54 ML Prodigium, digii, n. a. Portentum, enti, n. 3. Mirezeneof, Monstrificus, fica, ficum. Tsudds. , Monstrosus, osa, osum. Portentosus, osa, osum. Mirezeneof la forma, Monstrifer, ra, rum. Tsuridlatos formájú. Mirazeneste , Mon? tri fere , adv: Tstidáson. M. nitrose, adv: Mirat ieste, Miiabiliter, adv: Tsu-ddlatosan. Mire, adv: Mirifice. Admirabiliter. Mirum in modum. Mirume mult, Demiror, ari, atus sum. Igen tsuddlom, dlmél-hodom. Misc, Moveo, ovi, otum, ere. Mozdítom, m zgatom. Moto, avi, atum, are. Agito, avi, atom, are. Submoveo, ovi, otum, ere. Elmozdítom. Mobilito, avi, atum, are. Mozgatom. Cieo, es, oivi, ere. Mozdítom. I imoveo, vi, otum, ere. Kimozdítom, Emoveo, vi, otum, ere. Permoveo, ovi, otum, ere. Megindítom, motditom. Mişcare, Motus, otüs, m. 4* Mozgás. Motio, onis, f. 3. Mobilitas, atis, f. 3. Agitatio, onis, f. 3. Motatio, onis, f. 3. Permutatio, onis, f. 3. Mişcare mica, K'otiunoula, Ise, f. 1. Mozgásotska. Miscatoriu, Motor, oris, m. 3. Mozgó, mozdító, mozgató* Movens, entis, o. 3. Misoaceof, Mobilis, le, o- 3. Movens sese. Mozgó, ingó, Agitabilis, le, c, i. Miscat, Motua, ta, tum. Mozgatott. Emotus, mota, emotum. Impulsus, lsa, Isum. Misc capu , Caput moveo, ovi, otum, ere. Fejemet mozgatom. Agito, avi, atum, are. Misc, clatefc, Cilleo, cillo, is, anti. Billegetem. Moto, tavi, atum, are. Vibrisso, avi, aturfi, are. Agito, avi, atum, are. Miscat, clateit, Agitatus, tata, ta* tum. Mozdított, billegetett. Misc coapfele, Criso, avi, atum, are. Faromat mozgatom. Misc cu nevoe dein loc, Remolior, liri, litus sum, Nehezen mozdítom helyből. Misc dein loc, Demoveo, vi, otum, ere. Helyből kimozdítom. Dimoveo, vi, otum, ere. Evolvo, alvi, lutam, uc> Digitized by Google MI.. Miscat dein loc, Demolitas, ta, tum. Helyből el nozdittatott. Demotus, ta, tum. Evolutus, luta, lutum. Permotus, ota, otum. Misc inainte, Promoveo, ovi, o-tum, ere. Elé-mnzdítom. Mişcare inainte, Promotio, onis, f. 3. Megindítás, elé-indúlát. Miscat inainte, Promotus, ota, otum. Ele-mozd/itatott. Misc incolo, Amoveo, ovi, otum, ere. Elmozdítom, taszítom. Amolior, iri, molitus sum. Mişcare incolo, Amotio, onis, f. 3. Elmozdítás, fére tévés. Misrat incolo, Amotus, ota, otnm. Elmozdíttatott, fére tétetett. Misc in trai t loc, Transmoveo, vi, otum, ere. Ifiás helyre mozdítom. Misc mai inainte, Praemolior, iri, litus sum. Elöl elmozdítom. Misc si pun in laturi, Removeo, ere. Fére tészem. Mişcare si punere in laturi, Re-mofio, onis, f. 3. Mdsová való tétel. • Miscat si puf in laturi, Remotus, ta, tum. Másová teletett. Misc fpre ceva. Commoveo, ovi, otum, ere. Felinditom, háborítom. Mişcare fpre ceva, Commotio, onis, f. 3. Indulás, felháborodás. * * ______________ML________________51 Miscat fpre ceva, Commotus, ta, tum. Megindult, háborodott• Misc lpre ceva voe altue, Mecto, xi, xum, ere. Másnak akaratját valamire meghajtom. Moveo, ovi, otum, ere. Permoveo, vi, tum, ere. Mise fpre mila, Ad misericordiam excito, avi, atum, are. Könyö-rületességre ébresztem. Mişcare si aruncare mari incoace . incolo, Salatia, salatise, f. I. Tengernek hánykódása. Miscat ofu dein loc, £luxatus, ta, tűm. Klfitzantodott, kiment helyéből. Miscume, Moveor, cri, otus sum. Mozgok. Mobilitor, ari, atus sum. Miscume cand si cand, Mico, cni, are. Ottan-ottan megmozdít-lók. Miscume de ceva caufa deinafa-re, Pulsu, v. impulsu externo agitor, ari, atus sum. KülsV okból mozdittatom. Motu externo cieor, eri. Moveor, eri, otns sum. Miscume de mina infus, Vi mea moveor, overi, otus sum. Magamtól mozdűfok. A me, ex me, mea sponte per me, meo motu cieor, eri. Moveor, eri. Me ipsum moveo, ere. Miscume fpre mila, Misereor, eri, ertus sum. Könyörülök. iJiQthred by CjOO^lc 86 MI. MI. Misereo, ere. Misca calu urechile, Auribus micat equus, tiilil mozgatja a* ló. Miscaf» inima de frica, Cor timo* re micat, A’ szivem félelem mian dobog. Miscaie vinele, Arteriae micant, Felvernek as erek, Miscatjeste, Mob.liter, adv: Mos* gadosva, ingjdozva-Misei, Miser, ra, rum. Szegény, nyavalyás, szűkölködő. Egens, tis, o. 3. Pauper, peris, na, 3, Szegény. Pauperrimus,, rima, műm. Igen szegény. prea misei. iErnmnosus, »»» sum. Nyaval-lyás. Misei nefericit, Miser, sera, serum. Nyomorult. jErumnosus, sa, sum, Calamitosus^ sa, sum. Misei pribeag, Autolecythup, thi, m. a. Bujdosó koldus. Miselutin , Misellus , 11a , llum. Twavalyásoiska. Pauperculus, la, lum. Mise!etate, Misoria, riac, f. 1, JVya-r vclya, szegénység, * Aporia, ria*, f. i, Egestas, alis, f. 3. Paupertas, atis, f. 3. Pauperies, riei, f. 5. Calamitas, ati*-, f. 3, JFrumna, use, f j. Nudita», atis, f. 5. Miserabilitas, tatis, f. ă. Misejefc p■ altu, Miserum facio, ci, ctum, «re, -ftle g szegény item. De paupero, avi, «tum, are. Paupero, avi, atum, are. Misei me fac, Miser fu*, eri, factas sum. Szegényedem. Misei funt, Miser sum, fui, esse. Szegény nyavalyás vagyok. Egeo, ui, ere. Miselie, iErumnula, lse, f. í. Ba-jotska, nyavalyátska. Miseleste, Miserabiliter, adv: Szegényül, nyomorultul. Misere, Miseriter. Mifepare, Apparet, Vélem, állítom, ■ Arbitror, ari, atug sum. Opinor, ari, natus sum. Mii íc, védi nisefc, Misloc, Medium, dii, n. 9. Középe Mislocu a ceva, Umbilicus, ci, m. a. Valaminek kösepe, Misloc intre doao, Intersticium, cii, n. a. Köze valaminek, köst fél, között való kös. Spatium, tii, n. a. Mislocu intre temp fau loc, Spa* tium, spatii, n, a. Időnek, és helynek köze. Mislocu'luntri, Navis incrementa, orum, u. a, plun Hajónak dereka. \ Mislocu fcaunelor ven/letowe, In, Digitized by Googie MI. Mi. MO. 57 terscalmiuin, mii, n. a. Evetó székeknek közei. Mislocu fcutului cinta, Umbo, nit, m. 3. Pai’ş közepén való boglár. Mislocu trupului, Ile, is, n, 3. Ágyék. Mislocire, Mediocrităţi, atiş, f. 3. Középség. MislocoJ^ Spatiosus, sa, sum. Széles, ba köziig Misloceste, Mediocriter, adv: Kör zép szerént. Mislocefc, Mediator sum, es, fűi, esse. Közben járulok. Intercedo, cessi, ssum, ere, MUlocire, Intercessio, onis, f. 3-Közben-járás, Intercessu», sús, m. 4-Medium, dii, n* «• Segítség. Remedium, dii, n. a, Mislocitoriu, Mediator, oris, m. 3. Közbenjáró. ■ Intercessor, oris, m. 3. Interpres, etis, o, 3. Szószolló. Jnternuncius, cii, m, a. Közbenjáró követ^ Mislocitoriu in cumparare si ven? diare, Pararius, rii, m. a. Áru-bant vásárban közbenjáró. Mislocitoriu intre cumparaţoriu si vendietoriu, Proxeneta, netse, m. î. Közbenjáró a.’ két adót és vévö között. Miftoefc, Ital: Maltire, Consumo, si, mtiim, ere. Megemésztem. Miftoire, Consumtio, onis, f. 5. Megemésztés. Miftoit, Consumptus, ta, tűm. Megemés sietett. Miftoefc bucatele, Ital: Malcire il cibo, Conooquo, xi, ctum, ere cibutn. Az '< ételt megemészt térti. Cibum digero, ssi, stum, ere, Miftoire bucatelor, Concoctio, o-nis, f. 3. Ételnek megemésztése. Digestio, onis, f, 3. Miftoúoriu bucatelor, Concoquens, entis, o. 3. Megemésztő. Digerens, entis, o. 3. Miftoit bucatele ,, Concqctus, tţ, tum. Emésztetett. Digestus, ta, tum, Mithţil, (Gr*: Mixon,) Mugil, lis, m. 3. Murena, nae, f. i. Meny-haly Mitra, Mitra, trse, f. i, Püspöki süveg. Infula, lse, f. i. Mitra mica, Mitrella, Iţe, f. I. Papi suvegetske. Mitrat, Mitratus, ta, atum» Sű~ veges.. Moara, MoU, I*p, f. i. Malom. Moara ce o intőre cu mana, Mala trusilis, versatilis, Mola manuaria , moletrinţ, Malom, mellyet kézzel forgatnak. Moara de facut oleu, teafe da oleu, Mola olearia, Olaj mct\ lom, o leg sajtó. Trapes, etis, m. 3. Digitized by Google > 58' MO. Trapetum, ti, n. a. Moara de invalit penura, Mola calcatoria, densatoria, Ványo-ló malom. Moara de maciaat bucate, Mola frumentaria, Gabona őrlő malom. Moara de papír, de charteie, Ko-la papyracea, Papiros malom. Moara de pifat, Pistrinum, ni, n. a. Tör'ó malom. Pistrina, nép, f. i. Moletrina, nse, f. i. Moara intoarfe de afin, Mola asinaria, Szamárral forgató malom. Moara intoarfa de vit<*, Mola jumentaria, v. machinaria, Szára*, barommal forgató malom. Moara in vént, Mola vento ver» satilis, Szél-malom. Moara pe apa, Mola aquaria, Vízi malom. Morerefc , Molitorem ago , egi, actum, ere. Molnárkodom, Morareíc lucru , Molendinarius , ria, ium. Malomi dolog. Molendarius, ria, ium. Molarius, ria, ium. Morisca, Molula, lse, f. i. Malmot ska. Moraricefc, Molile, lts, c. 3. ör* lo szerszám, . Morariu, Molitor, oris, m. 3. Molnár. Pistrinarius, ii, nţ. a. Moraritia, Molitrix, cis, f, S. MoU nárné. MO. Moare, Muria, rise, f. i. Sós lé, káposzta, vagy egyéb sózatl nak leve. Moratoare, Muries, ei, f. 5. Sósvíz. Morat, Muratus, ta, tűm. Bésó-xott. Morez, >Turia condio, ire, itum. Bésózom. Moarte, Mors, ortis, f. 3. Halál. Lethnm, thi, n. s. Fatum, ri, n. 9. Obitus, itus, m. 4> Exspira io, onis, f. 3. Interitus, tus, m. 4* Occidio, onis, f. 3. Moriu, Morior, mori, mortuus sum. Meghalok. ■ Decedo, cessi, ssum, edere. Demorior, mori, mortuus sum.. Denascor, nasci,-natus sum. Emorior, emori, eraortuus ium. Occumbo, bui, icum, ere. Oppeto, tii, itum, ere. Occido, di, er??. Tntereo, ivi, itum, ire. Pereo, ivj, itum, ire. Animam ago, egi, actum, ere. Animam efflo, avi, a um, are." Animam exsoiro, avi, a»um, are. Ab hominibus excedo, essi, essum, ere. E vita emigro, «vi, atum, are. E vita recedo, essi, essum, ere. E vita abeo, ivi, itum, ire. £ vila migro, avi, atua», are. Digitized by Goog ’ MO. E vita excedo, essi, ssum, ere. * £ vita decedo, essi, ssum, ere. E vita demigro, avi, atum, are. Diem obeo, ivi, itum, ire. Mortem oppeto, tii, itum, ere. Vitam cum morte commuto, tare. Vitam expleo, ere, finio, ire. Murire, Mors, tis, f. 3. JHeghalás. Obitus, tus, m. 4* Exspiratio, onis, f. 3. Interitus, tás, m. 4> Interitio, onis, f 3. . Occasus, sás, m. 4« Exanimatio, onis, f. 3. Elhalás. Muriciune, Mortalitas, atis, f. 3. Halandóság. Muritoriu, Mortalis, le, c. 3. Halandó. Commortalis, le, c. 3, Muritorefc, Lethalis, le, c. 3. Halálos. Mortalis, le, c. 3. Fatalis, le, c. 3. Excidialis, le, c. 3, ' Exicialis, le, c. 3, Funestus, ta, tum. Exiciosus, sa, sum. Exiciabilis, le, c. 3. Marit, mort, Mortuus, tua, tuum. Megholt. Denatus, ta, tum, Demortuus, tua, tuum. Emortuus, tua, uum. Exanimatus, ta, tum. Mortieste, Mortifere, adv: Haláloson. Moarte aducatoriu, Mortifer, ra, nun. Halál hozó. MO. 59 Mortiferus, ra, rum. Moriu barbateste, Strenue morior, ri, tuus sum. Férfi módon halok. Moriu cantand, voiof, Cantando, et cum voluptate morior, mori, tuus sum. Énekelve, örömmel halok. Moriu cu inima buna, ~9!quo animo morior, ri, tuus sum. Jászivei halok. Moriu cu inima re, Iniquo animo marior, ri, Rósz kedvel halok. Moriu cu moarte buna, ' laudata, Letho bono morior, ori. Jó, betsflletes halállal halok. Moarte buna laudata, Mors generosa, praeclara, honesta, Bet tsületes halál. Moriu cu moarte de ruşine re, Ignobili, atque inhonesta mor* te occumbo, bui, itum, ere. Betstelen halállal halok. Moarte re, de ruşine, Mors infamia, vituperosa, turpis, ignominiosa, fceda, Rút, és betste- « len haláL Moriu cu moarte fireaíca, Meo fato defungor, gi, nctus aum. Természetes halállal halok. Moarte fireaíca de orend, Exitus vitae quotidianae, Közönséges természetes hálál. Moriu cu moarte re, cruda, Le* tho malo, et crudeli morior, Digitized by Googíe 6o MO MO. 'tuus sum.. Ros*, kegyetlen halállal halok. Moarte cruda, re. Mors teterrima, aţerba, Rósz, kegyetlen hálái Moriu ou teftament, Testato decedo, essi, ssum, edere. Testa* meritummal halok. Mori de batrin, Senectute solvor, vi, solutus sum. Vénség midn halok. * Moriu de boala, Morbo exsting-vor, vi. ctus sum» Betegségben halok. Moriu de bubele ci urni, Pestilentia vir«m finio, nivi, itum, ire. Pestisben halok. Moriu de bucurie, Caudio expi-ro, avi, atum, are. örömembe meghalok. Moriu de doru a eeva lucru, Desiderio cujuspiaon r«i extabes-co, bui, ere, morior, ori. Valami dolognak kívánságával senyvedek, halok. Moriu de íier, Ferro abeummor, mi, sutntus sum. Fegyvertől halok. Moriu de foame, Fame absum-mor, tus sum, mi. Éhei halok. Fame pereo, ivi, tűm, ire. Fame morior, ori, tuus sum. Moriu de frig. Frigore conficior, ci, ectus fum. • Hideg mián halok. . Necor, ari, catus sum. Moriu dein casunare, Fortuita, casuali morte absummor, ab-summi, absumtus sum. Történetből halok. Moriu de mana altue. Ab altero intereo, ivi, itum, ire. Más kese által halok. Cado, cecidi, casum. Pereo, ii, ritum, ire. Moriu de mana me, me omor, Manu mea cado, cecidi, ere. Magamnak gyilkossá vagyok. Vim mortis mihi infero, tuli, illatum, erre. Moriu de moarte gravnica , Repentina morte obeo, ivi, itum, ire. Véletlen halállal halok. Subito, repente morior, ri. • Moarte gravnica, Mors subitanea, neee. Hirtelen Való halál. Mors celer, risT Repentina, nee. Vitee finis repentinus, et inopinatus, mors cita. Moriu de rif, Risu emorior, emori, tuus sum. Nevetésből halok. Risu in mortem solvor, vi, lutus sum. Moriu de tot, Intermorior, ri , uus sum. Tellyességgel meghalok. Moriu de triitare, Angore conficior , ci, ctus sum. Búmba meghalok. Animi dolore exstingvor, vi, netus sum. ✓ * • Digitized by LjOO^le MO,_________________ Morio fore teftament, Intestato, v. intestatus decedo, cessi, ssum, ere. Testamentum nélkül halok. Morio mai inainte , Antemorior , ori, tuas sum. ElSbb meghalok. Mort mai inainte, Praemortuus, tua, um. Előbb megholt. Moriu inainte de batrinetie, Citra senectutem finior, niri, nitus sum. Vénség előtt halok. Moriu inainte de temp, Immatura morte rapior, raptus sum, rapi. Időnap előtt halok. Moarte inainte de temp, Mors immatura, praematura, acerba, Idétlen haláU Intempestiva. . Moarte in temp, Mors tempestiva, Idein, korán való halál. Moriu in batae > in refboiu, In acie cado, cecidi, casum, ere. Hadban halok» Moriu in bratiele altue, In com* plexu, in sinu alterius emorior, ori, tuus sum. Másnak karjai között, ölében halok-meg. Moriu in bucurie, in învingere, In lsetitia, et victoria morior, rí, tuus sum. Vigasságban , és gyHiedelemben halok-meg. Moriu in 'foc , Incendio absum-mor, summi, mtus sum. Tűz* ben, égésben veszek-el, Igne pereo» rii, ire. Moriu in lucru, In labor* oppe* MO. Ót to, tii, titum, ere. Munkában halok-meg. Mociu innecat in apa, In aqua suffocatus pereo, rii, ire. VU+ ben julladok. Moriu in pecat de moarte, Capi» tali noxa, peccato mortali obstrictus migro, avi, atum, are. Halálos vétekben halok. Moriu inpreuna, Commorior, tuus sum, ori. Egygyütt halok. Mort inpreuna, Commortuus, tua, tuúra. Egygyütt holt. Moriu ’ in , Immorior, ri , tuus sum. Bele-halok. Murit intrenf, Immortuus, tua, tuum> Belé-holt. Moriu pentru patria, Pro patria mortem oppeto, tii, itum, ero. Hazáért halok. Moriu puterniceste, Vi exstingvor, vi, ctus sum. Erőszakoson hálok. Intereo, ii, itum, ire. Moarte puternica, Biathanatos, nati, n. a. Erőszakos halát, Mort de dsumetate, Sémi*vivus, -va, vum. Semi-mortuus, tua, tuum» Fi'lig holt. Semi-animis, me, c. 3. Semi-animus, ma, mum. Morteciune, Cadaver, ris, n. 3. Holt-test, dög. Morticinhim^ nii, n. a. Morteciunof, Cadaverosus, st, Sum. Dögöt holt-ttit. Digitized by ^.ooQle 62 MO. MO. Morment, Monumentum , enti, n. s. Temetö-hely, sirhalom. Bastum, ti, n. t. Tumulus, li, m. 9. Morment desert, Cenotaphium , phii, n. s. Ures koporsó, sir. Mocicosefc, Ital: Machiare, Macu- lo, avi, atum, are. Motskolom, szennyezem. ' Commaculo, avi, atum, are. Megmotskolom., rútitom. Sordido, avi, atum, are. Szennyezem, motskolom. Delino, nivi, itum, ire. Kertem, szennyezem. Fwdo, avi, atum, are. Motsko-lom. Mocicoire, Sordidatio, onis, f. 3. Motskosúlás. Conspurcatio, onis, f. 3. JHots-kolódds. • Mocicoitoriu, Maculans, tis, o. 3. JUotsko ló, szennyező. Sordidans, antis, o. 3. Commaculans, tis, o. 3. Mocicoit, Maculatus , ta , tum. MottkoÜ, szennyezett. Sordidatus, ta, atum. Squallidus, da, dum. Mocicof, Maculosus, sa, sum. Motskos, szennyes. Squallidus, da, dum. Sordirus, ta, turn. Sentus, ta, tum. Sordidus, dida, didum. Squallens, tis, o. 3. Mocicof incatva, Sordidülus, la, lum. Motskosotska. Mocica, Macula, Ise, f. î. Mo-tsok. Sordes, dis, f. 3. Labes, bis, f. 3. Squalior, oris, m. 3. Squalliditas, atis, f. 3. Mocicoseste , Maculate, adv : Motskoson. Sordide, squ allide. Mochila, Ital: Muchio, monticel- lo, Acervus, vi, m. a. Rakás, vagy dombotska. Cumulus, li, m. a. Monticulus, li, m. a. Mod, Modus, di, m. a. Mód. Ratio, onis, f. 3. Forma, mse, f. í. Via, vise, f. i. Modu cuventeri frumof, Phrasis, sis, f. 3. Szép szállás,tak módja. Modu dantiului demult, Peda-ma, atis, n. 3. Régi tántzo• lásnak módja. Modu de a fereftui, Ferrumen, nis, n. 3. Egyben-forrasztó mód, szer. Modu de a vietiui bine, Recta vivendi via, modus vivendi, Igazán élni való mód, út. Modu drept avorbi, Ethimologia, gire, f. í. Nyelvnek tulajdonsága. Mód domnefe, DapatiCus , ca, cum. Úri mód. Digitized by Goo^ie Modu grairi demult, ArcJimsiiius, mi, m. a. Régi szállásnak módja. Moda grairi, fan a fcriíori, Stylus, li, m. a. írásnak, vagy szállásnak módja. Modu grairi, a vorbi, Schemma, atis, n. 3- Beszédnek, szállásnak mivált a. Modu intielept de a cere cpva, Exorabulum, li, n. a. Valamit kérésnek mesterséges módja. Mod nou, Ital; Allamoda, Novus modus, nova moda, Ujj mód. Modu vechiu, Mos vetus, Régi mód. Modoroiu, Morosus, sa, sum. Tetricus, ca, cúm. Komor. Modoroiu afi, Tetricum, et morosum esse. Komorkodni, _ Moieu, Meus, mea, eum. Enyim. Moiu, Mollio, vi, itum, ire. Lágyítom. Emollio, vi, tum, ire. Mollifico, avi, atum, are. Moiere, muere, Mollificatio, nis, f. 3. Lágyitás. Emollitio, onis, f. 3. Mitigatio, onis, f. 3. Lágyitás. Moitoriu, Mollitor, oris, m. 3. Lágyító. Molliens, tis, o. 3« Moiet, Mollitus, ta, tum. Ld-p\(itotl. Emollitus, ta, tum. Voie, Mollitias, iei, f. 5. Lágy- ság, lagyuiús. Mollitia, tise, f. x. Moiu iare, Remollio, vi, itum, ire. Ismét meglágyítom. Moiu inainte, Prsemollio, vi, tum, ire. Előre lágyítom. Muiet inainte, Prtemollitus, ta, tum. Előre meglágyított. Moiu in apa, Humecto, avi, tuni, are. Vízben áztatom. vluet in apa, topit, Fluviatus, ta, tum. Fólyóvízben áztatott, mint c? kender. Dilutus, ta, tum. Áztatott. Molcutiu, Molliculus, la, lum. Lágyatska. Mollicellus, lia, Ilum. Moale, MoIIíb, Ile, c. 3. Lágy. Emollidus, da, dum. Delicatus, ta, tum. Lágy, kényes. Apalus, la, lum. Lágy, gyenge. Indulgens, tis, o. 3. Lágy. Moale de pessoare, Mollipes, edis, o. 3. Lágy lábú. Moale fac, Mollifico, avi, atum, are. Lágyítom. Moale Cofe putere, Vietus, ta, tum. Lágy, gyenge. Moale, nu vertof, Edurus, ura, rum. Lágy, nem kemény. Moiceste, Molliter, adv: Lágyon, gyengén. Moleciuné, Mollicies, ciei, f. 5. Lópyúlds, puhaság. Mollitia, tie», f. i. Mollitudo, inis, f. 3. Digitized by 64 • MÖ. _________ Mollimentum, ti, n. a. Moiume, Mollesco, ere. Lágyúlok. Moiume iare, Remolesco, ere. Ismét meglágyúlok. Moima, Ital: Mona, Sírnia, mise, f. i. Majom» Simius, simii) ra. S. Moima forma, Simius, ^mia, ium. Majom forma. Moimutie, Simiolus, Ii» m. a. Majmolska. Molcomefc, védi' mulcomefc. Moldav, Moldavus, dava, um. Moldovai. Moldavia, Moldavia, vise, f. 1. MoLdova-ország. Molfaeíc, Mollefacio, ci, tum, are. Meglágyítom, Molfaire, Mollefactio, onis, f. 5. Meglágyitás. Molfaefc, Molliter comedo, ere. Molliter ago, ere. Lágy módon eszem, vagy beszéllek, dolgozom, Molfaila, Homo mollis, Lágy ember minden tselekedete'ben. ^dolie, Molies, ei, f. i. Máj, ruha rágó mój. Blatta, tae, f. i. , Ips, ipis, f. 5. Tinea, nece» f. i. Mom, care intpate afla vina, Mo*j mus, mi, m. s. A’ ki mindenben gántsottanáL Monach, Monachus, chi, m. a. Egyedül való. _______________MÖ.___________'____ Monafteire, Monasterium, rii, n. a. Klastrom. Asceterium, rii, n. a. Monafterioara, Monasteriolum, li, ' n. a. Kis klastrom. Monafterian, Monasterialis, le, c. 3. Klastrombeíi. Monafteriefc, Monasterialis, 1«. Monasticus, ca, cum. Klastrom• hoz való. V, ^ ^ Monarcha, Monarcha, chse, m. i. Egyedül uralkodó. Monarchia, Monarchia, chi*, f. 1. Égyedúl egy Fejedelemség. Monarchicefc, Monarchicus, cha, chum. Mondrchához való. Moneta, Moneta, tse, f. í. Pénz,. Nummus, mi, m. s. Numisma, atis, n. 5. Pecunia, nise, F. i. Monetariu, Monetarius, rii, m.«. Pénx-ver'ó. Monetareic, Monetarius, ria, rium. Pénzhez való. Monetalis, le, c. 3, Pénzveréshez való. Monetarie cafa, Domus moneta* ria, Pénzverő ház. Monogam, Monogamus, mi, m» s. Kinek több egy feleségénél nem vólt. Monogamia , Monogamia , mise, | f. í. Egy feleség. Monopol, Monopolium, Iii, n. a. I Tulajdon árur\ak boltja. Monopol, Monnpola, lfce, m. i j Egyedül való árus. Digitized by MO. MO. «5 Monofyllabb, Momyllabua, ba,[Moaie muma tatelui meu l'au * bum. Egy syllabából álló. Moralis, /Moralia, lia, c. 3. Brkol» U'áket nezö tanítás. Moralii ta, Moraliata, tae, m. i. Erköltseket tanuló. Moria, Maruaiua, aii, m. a. Maros VÍZ». Morasan , Maruaianua , na , um. Marosi Mormaefc, Murmurillo, lavi, Ia tum, are. Dunnogok, morgolódom. Muginor, ari, atua aum. Mormaire, Murmillum, li, n. a. Dunnogds. Mormaitoriu, Muginator, orii, m. 3 Dunnogó. Muginabundua, da, dum. Mermaila, Muginator, oria, m* 3. Dunnogó. Mormaefc facand ceva, Muginor ari, Valamit késedelemmel magamban dunnogással vízsek véghez Mormaefc inproteiva, Oppedo, er*. Víszsza-dunnogok morgok. Mormaefc in mine, Emutio, ivi, itum, ire. Magamban dunnogok. Murmurillo, are. Mo», Avua, avi, ra, a. Nagy aţa. Moiu moaului meu, Aravui, v , a. a. Nagy atyámnak nagy oltya, ősöm. Stremoa. Motse baba, Obatatrix, cia, f. 3. Bába aszszony. fu, II. mumi mele, Avia, aviaa, f. 1. Atyámnak, vagy anyámnak annya. Moaie, Haereditaa, atia, f. 3. Örök **g. Haaredium, ii, n. a. Moaioara, Haerediolum, li, n. a. Örökse get ske. Moaie pofteitoriu, Haeredipeta, tae, m. í. Örökség kívánó. Moaie pruncilor nelegiuiţi data dela Tata, Nothia, thiae f. 1. Fattyuknak attyoktól adatolt, jószág, ifrökség. Moatenefc, Poaaideo, adi, aum, •• re. Bírom. Tenao, ui, tentum, era. Habeo, ui, itum, ere. Moatenira, Poaseaaio, onia, f. Bírás. Moatean, Haerea, edis, e. 3. ŐrSkos, bíró. Haereditariua, ria, ium. PoB»eaaor, oria, m. 3. Moaar, Mortarium, tarii, a. 3. Mo'sâr. Moaerel, Mortariolum, li, n. a. Mo'sârotska. Muc, Mucua, ci, m. a. Takony. Muci, Mucua, ci, m. a. Pituita, tae, f. î. Náthás takony. Mucof, Mucoaua, sa, aum. Tak» nyos. Pituitoaua, aa, aum. . iMuci iuflu, Emungo, xi, ctum, era 5 Digitized by Gooţ^le 66 MU. MU. nare*. Oromat hifuvom, tisz-titom. Mucu lumini) Candelae mucua, ci, m. s. Gyertya hamva. Myxa, xae, f. i. Mucu lumini eu, Candelam emun' go, xi, ctum, «re. Gyergya hamvát elvestém. Muciri, Emunctorium, ii, n. *. Gyergfa hamvát vevő. Mueur fau mugur, Garman, nia, n. 3. Bimbó. fiacca, ccae, f. i. Gemma, mae, f. i. Mucurel, Geaunula, lae, f. 1. Bim-botska. Mucur, fau rinfa nucului, >i alunului, Nucamentum, ti, n. a. Diónak, mogyorónak hoststú erkejek. Panioulus, li, m. s. Mucareíc, mugurefc incoltiefc, Germino, avi, atum, are. Tsirá-zurn, bimbózóm. Cerminaíco, ere. progermino, avi, atum, are. Gemmo, avi, atum, are. Pululo, avi, atum, arf. Gemmasco, ere. Mucurefc iare, Repululo, avi, atum^ are. Ismét bimbózóm, Repululasco, ere. Mucurire mugurire, Cerrninatio. oni», r. 3. Bimbózás, tsirázás Germinatu», tu», m. 4. Germinis emis»iu, oni». Mucurof, Baccatu», ta, tum. Bim-bos. Germinatus, ta, tum. Muc fau mugur aducatoriu, Bac. cifer, ra, rum. Bimbó-hotó. Mucrdiefc, Muceo, cui, era. Peni• szedem. Mucefco, ere. Mucedinem contraho, ere. Mucediala, Mucidita», ati», f. 3, Penészség. ' Mucedo, ini», f. 3. Mucor, oris, m. 3. Paedor, oris, m. 3. Szennyesség. Muced, Mucidus, da, dum. Pene-stes. a Emueidus, da, dum. Penészes, mohos. Muere, Mulier, erit, f. 3. Asztzoy nép. Muere ajutatoare la bolnavi, Sospita, tae, f. 1. Beteggel bánó segítséggel lévő aszszony. Muere barbata, Androgynus, ni, m. a. Férfi, aszszony kinek a* természet kétfélét adott. Muere betie, Sympotria, triae, f. 1. Részeges aszszony Muere comedeiafta, Pantomima, mae, f. 1. Komédidzó fejérnép. Muere cu dracu care fpune cele viitoare, Pythonissa, niasae, f. 1. Őrdüngös aszszony. Muere daatiutoare, jucapse, Ludia, diae, f. 1. Játékos, tántzos asz* szony. Digitized by ^.oo<ţLe MU. 67 Muere de frunte, Heroi*, di», f. 3. Fő aszszony, nagy uri autzony. Heroina, inae, f. 1. Muere dein Fenitia,lPhaenissa, •»ae) f. i. Fenitziai aszszony. Muere beda, Spinturnicium, nitii, o. a. Éktelen, otsmány atzsyony. Muere in patu nasceri de prunc, Infanteria, riae, f. 1. Gyermekágyban lévő aszszony. Muere nepotului mieu, Pronuru», rus, f. 4. Unokám felesége. Muere fau fata bolunda de curte, Mora, rae, f. t. Udvari bolond aszszony, vagy leány. Muere foci a de caíatorie, Uxor, oris, f. 3. Feleség, házas társ. Muere veduva care doi barbati au arut, Bivira, ra-, f. x. özvegy, kinek két férje vólt. Musri necurate de nemica, Ambubajae, ,arum, f. 1. plur: Semmire kellő tisztátalan aszszo-nyok. Alicaria, ria*, f. 1. Muerez, Mu iero, lierare, Lágyi lom aszszonyi lágyságra fordítom, Mt.ereíe, Uxoriu», ria, rium. Feleségi, feleséghez való. Muliebri», bre, c. 3. Muerire, Mulierositas, tatis, f. 5. dszszony emberség. Mjírof, Mulierosu*, rosa, sum, Atzsxony után sürgelödö. Nuerotca, Uxoriu», rii, m. a. Fe- * 5 leség után járó, konytyot Jel« tévő férfiú. Mulierarius, rarii. Aszszonyok kai társalkodó. Muerusca, Uxorcula, lae, fi x. Fe leségetske. Uxorella, lae, f. 1. Muliercula, lae, f. x. Aszszonyka. Muereste, Muliebriter, adv; Áss* szony módra. Mug, Mugio, ugii, itum, ire. Bő• gok. Demugio, mugi» itum, ire. Emugio, mugi, itum, ire. Mugire, Mugitus, tűs, ra. 4. BŐ* gés. Mugitoriu, Mugiens, tis', o. 3. Bögö. Mugit, Demugitui, ta, tum, Bőgött bögetetU Mug inapoi, Uemugio, ire. Visz-sza bőgök, Mug fpre el, Admugio, ire, Raá* bugák. Mulcomefc, Mulcso, ulsi, su,u, ere. Enyhítem engesztelem. Permulceo, «re. Ctxnmulceo, si, sum, ere. Meg-, enyhítem, engesztelem. Demulceo, er*. Remujceo, ere. Concilio, iiavi, atum, liare. engesztelem, Impac. Compaco, avi, atum, cara. • Mallio, iv>, litum, ire. Mitigo, avi, atum* arc. • r" Digii léó • V V^OO; 68 MU. JDemitigo, avi, atum, are. L«nil.to, avi, atum, care. Bulco, cavi, atum, are. D linio, i.i, itum, ire. Edulco, are. Complaco, avi, atum, are. Reconcilio, avi, atum, ar*. Propitio, avi, atum, are. Lenio, ni vi, itum, ire. Compesco, cui, ere. Demollio, ivi, itum, ire. Paco, avi, atum, are. Tsendesi-tini, engesztelem. Fa'co, avi, atum, are. Sedo, avi, atum, are. Tranquillo, avi, atum, are» Mu kom ir*, Mulcedo, inia, f. 3-Enyhite's, engesztelcs. Placatio, onis, f. 3. Propitiatio, onis, f. 3. Mitigatio, onis, f. 3. Lenimen, nis, n. 3. Sedatio, onis, f. 3. Tsendesiies. Tranquillatis, onis, f. 3. Delinimentum, ti, n. a. Meg-enyhítés, megengesztcle's. -Lenimentum, ti, n. a. Reconciliatio, onia, f. 3. Complacatio, onis, f. i. Placamen, ni»,, n. 3. Mulcomiroriu, Mitigator, ris, m. 3. Enyhítő, engesztelő. Conciliator, oris, m. 3. Placamen, nis, n. 3. Placamentum, ti. n. a. I 1 Placabilis, le, c. 3. MU. 0 Propitiabilis, le, c. S. Propitiatorius, ria, iuaa. Mitigatorius, ria, ium. Pacator, oris, m. 3. Tsendesitb. Tranquillator, oris, m. 3. ‘Sedator, oris, m. 3. Mulcomit, Placatus, ta, tum. En• geszteltetett, enyhített. Reconciliatus, ta, tuaa. Delinitus, ta, tum. Mitigatus, ata, atum. Sedatus, ta, tam. Tsendesedett. Permulctus, cta, ctum. Engtsx-t elletett. Permulsus, ta, sum. Mulcomiceof, Placabilis, le, c. 3. Engesztelheti. Exorabilis, le, c. 3. Sedabilis , le , c. 3. Tsendesit• hete. Mulcomiceste, Tranquille. Tsen• deten. Placide, adv; Sedate. Pacate. Mulcom, Tranquillua. lia. Ilum; Tsendes. Pacatua, ţaţa, catum. Requietus, ta, tum. Sedatus, data, datum.' Placidus, da, dura. Mulcomefc, inpregiur, Circummul* ceo, si, sum, ere. Kőrnyül «• desgetem, engesztelem. Mulg, Mulgeo, ai, aum, «re. Megfejem. _ * Digitized by Google MU. MU. 69 Emulgeo, si, ium, ere, vel mul-xi, mulctum. Muljere, Mulctu», tii», m. Fejts. EmaUio, onis, f. 3. Molgatoriu , Mulgens, tis, o. 3. Fejő. Mulf, Emulctus, ta, tum. Megfe-jetteteit. Emulsus, sa, aum. Mulg, fug, Immulgeo, si, sum, ereFejem, szopom. Mulctra vaf de mulf, Mulctra, trae, f. 1. Fejő sajtár, fejő edény, de'sa. Mulctrale, lis, c. 3. Ifulctrulum, tri. Multiefc, Multiplico, avi, atum, are. Sokasitom. Maltire, Multiplicatio, onis, f. 3. Sokasitás. Multitoriu,Multiplicam, arttis, o. 3. S okosító. Multit, Multiplicatus, ta, tum, So-hasított. ' Multeceof, Multiplicabili*, le, c. 3. Haitimé, Multitudo, inis, f. 3« Sokaság. Frequentia, tiae, f. 1. Populus, li, ra. a. Coetus, tus, m. 4. Numerositas, atis, f. 5. Numerotus, sa, sum. Centum, indi: Haitimé de oameni, Agmen, nis, a. 3. Sokaság. Turma, mae, f. 1. Cohors, ortis, m. 3. Manus, nus, m. 4. Caterva, vae, f. 1. Exercitus, tus, m. 4-Mulţime de oameni beti cantatori, Thiasus, si, m. a. Éneklő gaj» doló részeg embereknek serege. Multiplicaluefr, Multiplico, avi, a> tum, are. Sokasitom. Multiplicatie, Multiplicatio, onia, f. 3. Sokasitás, gyarapítás. MultipHcatoriu, Multiplicator, oris, m. 3. Sokasitó. Multiplicaluit, Multiplicatus, ta, tum. Síkosított szaporított. Mult, Multus, ta, tum, Sok. Frequens, tis, o. 3. Perfrequens, tis, o. 3. Copiosus, sa, sum. Pprcopiosus, sa, sum. Creber, bra, um. Multum, ti, n. a. Mult barbof, Vultibarbus, bi, m. *. Nagy szakálla. Mult bentorin, Multibibus, biba bibum. Nagy iható. Mult bogát, Opibus abundans, antis, o. 3. Dntpnzdag, Mult eovstit, Multicavus, va, vum. Nagy líf ú va joi t. Mult curgetoriu, Largifluus, ua, 11 m. B'óvőn fo'yA. Múlt dormitorio, Multisornnis, ne, c. 7, Sokat aluvó. Endimio, oni», m. 3. Multe forme foarte, Mullissimus, Digitized by GooQle MU. MU. ma, mura. Sokféle ezerféle. Mult fruct aducâţoriu, Multifer, ra, rum. Sokat termo. MuU gaurit, Multiforus, ra, rum. Sok likú. Mult graitoriu, Multigarrulu*, la, lum. Sok besxédü, tsevegö. Mult luciu, Multum lucidus, lucida, dum, Nagyon fénylő. Perlucido», da, dum, Mult mancatoriu, Manduco, oni», m. 3, Sokat evő. Mando, onis, m. 3, Polyphagus, gi, m. a. Mult milof, Multum misericors, ordis, c. 3. Nagy kegyességé. Mult prebegitoriu, Multivagus, ga, gura. Sokat bujdosó. Mulc puternic, Multipotens, tis, o. 5. Nagy hatalmú. Mult putin, Praeterpropter. Mint* Mult radecinof, Multiradix, cis> f. 3. Sok gyükerll. Mult ramurof, Multiramis, rame, c. 7>. Sok ágú. ’• Mult'eciutoriu, Multiftcius,cia,ium. Sokat tudó Poly ii»tor, ori»,c.3. Műit aedetoriu, Malriaedena, entis, o. 3, Sokat am. Mult iunatoriu, Mutti*onnu», na num. Sok sxavú, zengő. ]\’ulti»onoru», ra, rum. Mult >»mp, Din adv: Sok ideig, Soltiig, Mu**’ viítiaforín, M •,to« innm ▼>. ven*. Sokáig élő% Mult vorbitoriu, Multi verbi», verbe, c. 3. Sok besxédü. Largiloquus, qui, m. a. Mult umblatoriu, Multambulo, o-nis, m. 3. Sokat járó. Multe moduri, Multimodus, oda» odúm. Sokfélehéj.pen. Multe voitori u, Mulţivufus, la, lum. Sokat akaró. Multi jugati, Multijugus, iug*, um. • Sok őszvefogott marha. Multi ochi avenri, Oculatus, ta, tum. Sok szemű, Argo», argi, m. a. Centoculua, li, m. 9. Multoa habena oculo». Multor fece, Multicolor, oria; m. 3. Sok szinti. Multor forme, Multiformia, me( c. 3. Sok formájú. Multor limbi, Multarum lingva-rum. Sok nyelveket tudó. Multor noduri, Multinodua, da, dum. Sok bogii. Multor nume, Multinominia, ne, c. 3. Sok nevii. Multor unghiuri, Multangulus, li, m. s. Sok szegő, szegeletű. Multiemefc, multianefe, Mult iha-beo, Grator, ari. Hálát adók. Gratia» ago, egi, actum, ere. Grates refero, tuli, latum, erre. Acceptum refero, erre. Multi'mire, Gratitudo, inis, f. 3 Háldadás. Digitized by Goosle MU. MÜ. 7» Grates, gratum, plu: 5. Eucharistia, tiae, f. i. Item. Gratia, tiae, f. i. Háld. Multiemitoriu, Gratus, ta, tum. Háláadó, megköszönő. Multiemitieste, Crate adv: Háláit d.6-hin pe. n. Muma, Mater, tris, f. 3. Ânnya. Muma moaseta, Abavia, viae, f. i. Nagy anyád annya. Mumof carue traeste muma, Matrimus, mi, m. a. Anyás kinek él még az annya. Delicatus, ta, tum. Anyás. Munte, Mons, ontis, m. 3. Hegy, havas. Alpes, pia, m. 5. Domb, hegy. Munte in Arcadiea, Erymathus, thi, m. a. Egy hegy Árkádiában. Munte in Callia, Frantia, Rhodope, pes, f. i. Egy frantzia hegy. Munte in Tratia, Haemus, mi, m. 2. No áh havassa. Munte mare culcat.fpre mare, Promontorium, torii, n. 2. Tengerre fekvő magos hegy. Munte mare a Epirului, Acrocerau-nium, nii, n. a. Epirusnak a’ tengerre néző nagy hegye. Muntele mufelor ia Traiia, Pimpla, lae, T. i. Tratiai musák hegye. . Muntele mufelor parnaffuí, Parnassus, ssi , m. a. Görög országban hegy, mely musáknak szenteltetett. Munti dela Scithia, Mont** rhi-phei. Északfelöl való hegyek scit-hiában. Montiéi, Montellus, Ili, m. *> Hegy etshe. Colliculua, cuii, m. a. Dóm• botska, Muntean, Montanus, na, num. Hegyi, havasi. Alpinul, na, num. Alpicus, ca, cum. Monticola, lae, m. i. ‘Montis incola. Muntenefc, Collinus, na, num. Hegyen való. Munţeof, Montosus, sa, aum. Hegyes, havas. Montuosus, sa, sum. Mur, Murus, ri, m. a. Kőfal. Mur fac, Murum construo, xi, ctum, ere. Kő jalat rakok. Murariv, Mucarius, rii, m. a. Kő míves, Murarefc, Muralis, le, c. 3. Kőfalt Murat, Moeniţus, ta,; tum. Kőfallal bekerített. Muratus, ta, tum. Muri de peatra, Maenia, ium, n.5. plur: Város kőfalai. Muri, rorurn, n. a. plur; Mnrefc in lontru, Immuro, avi. atum, /are. Kő közzé rakom. Murare in lontru, Immuratio, o nis, f. 3. Kő közzé rakása va, lamintfi. \ Digitized by Goosle 7* MU. MU. Muruiala de lipit paretele, Tectura, rae, f. j. Színiö mész, vagy agyag. Tectorium, ii, n. a. . Muruiala de albeala, var, Tectur» rae, f. i. Színié mész. Muriiiala de lut, Tectoria lutea. ' Szinlo agyag. Muruiala de farina, Tectoria farinacea. Színia liszt. Muruiala de marmore, Tectoria uiarmorea, Színia márvány. Muruefc lipefc murii, paretele, Trulizo, avi, atum, are. Vakolom, sikdrlom, mázolom. Incruato, avi, atum, are. Tectorio levigo, avi, atum, are. Tecturio obduco, xi, ctum, ere. Tectorium parieti induco, xi, ctum, e»e. Polio, ivi, itum, ire. Opere tectorio levigo, avi, atum*, are. Expolio, ivi, tum, ire. Lorico, avi, atum, are. Kuruire, Trulizatio, onia, f. 5. Va~ kólát, sikárlás, mázolás. Incruatatio, onis, f. 3. Murnit, Trulizatua, ta, tua. Vam kóh slkdrlott, mdtólt. Incruataiu», tata, tatum. Mure, Morum, ori, n. a- Szeder). Mure pom, Morua, ri, f. a. Sze• derj/a. Sicamorua, ri, f. 3. Murguefc, Murmuro, avi, atum, •re. Morgok tagolódom, Fremo, ui, itum, en, Murmurillo, *yi, etHtn» W, Immurmuro, avi, atum, are. Commurmuro, avi, atum, are. Turgo, avi, atum, are. Zsimbt-l'ódöm. Murguire, Murmuratio, onia, f. 3. Morgás. Murmur, ria, m. 3. Murmurillum, ili, n. a. Morgo• lódás. Fremitua, tua, m. 4* Zúgolódás. Jurgium, gii, n. a. Murguitoriu, Murmurator, ria, m.3. Morgó. • Jurgioaua, aa, aum. Murmuriilana tic, o. 3. Murguefc inapoi, Remurmuro, avi, atum, are. Víszszá morgoh. Murguefc in mine, Demurmuro, avi, atum, are. Maiamban dun• nogoh, berbetillek. Murguefc inpreuna, Commurmuro avi, atum, are. Együtt mor gok morgolódom. Commurmuror, ari, atua aum. Murguefc inproteiva cuiva, Admurmuro, avi, atum, are. Red margók. Murguefc pe afcunf, Submurmuro, avi, atum, are. Alattomban morgok. Murfa, Mulaa, sae, f. î. Édes mézes vt*. Mulaeue, aea, eum. Édet ital. Mulsum, ai, n. s. Mézből t siri ált édes ital. Mufa, Muaa, aae, f. i. Énéh, vert. Mtífe, Mvutt, WWW | f« |« plur: Digttized by Google MU. MU. 73 Tudományoknak isten aszszo-nyok. Mu fen, Musaeum, sei, n. a. Tanuló hely. . Mufele poetelor, Mu*ae poétarum Poéták musái. Calliope, pe», f. i.* F rum of grai toare. Szépen szálló Calliope. , Clio frunfetie fapiei, Clio, ius, f. 4. Disze á dolognak. „I rpto iubitoare, Erato, tu», f. 4. Szerelmes Erato. ,,Euterpe frumof contatoare, Eu terp*, pi», f- 3. Szépen éneklő Euterpe. „Melpomene cantareatie de zse-le, Melpomene, ne*, f. 1. Szo-moru éneklő Melpomene. „Polyhymnia aducatoare amint'', Pol hymnia, niae, f, 1. Estben júttató Polyhymnia. „Terpficore jucauie, Terpsicore. re», f. 1. Tántz tzeretö Terpsi-core. „Thalia totdeauna înflorită, Tha lia stmper florida, Virágzó, vi• rágó* Thalia. „Ur»nia cantatoare de lucruri ceres t hi, Urania, niae, f. 1. Égi éneket éneklő Urania. Műk (ita: morsicare) Mordeo, momordi, aum, ere. Harapok ma rok. Admordeo, ere. Mtgmarom. Commordeo, ere. Obmordeo, ere. Megmardpsom. Muflcare, Morsio, onis, f. 3. Marás, harapás. Moriu», sus, m 4. Denti» adactus, m. 4. Muscarea, Morsicula, lae, f. 1. Ma-rásotsJia, harapásotska. Muscarie, Mordacitas, atis, f. 3. Matósság. Muscatoriu/Morsor, orii, m. 3. Harapó. Mordens, ti», o. 3. Mordax- ci», o. 3. Muscat, Morsus,sa, sum. Maratott, harapott. Admorsus, sa, sum. Commorsus, sa, sum. Megmert. Muscatieste, Mordicus, adv: Mar-dosva harapdosva. Mordicat im adv.-Muie dsof, Demordeo, ere. Leharapom. Mufcare di of, Demorsio, onis, f. 3. Leharapâs. Muscat d»of, Demorsus^ sa, aum, Leharapott. Musc detot, Permprdeo, ere. EU harapom. Musc inapoi, Remordeo, ere. Vi**-szft marom. Mufe, Moscus, ci, m. a. Muszka* Mufcan, Moicovita, tae, m. 1. Muszka országi. Mufcovia, Moscovia, viae, f. Muszka ország. Mufcarefo, Mo»coviticu», ca, cun|| Muszkához való. Muica, Musca, cae, f, 1, Légy, Digitized by GoogLe 74 MU. MU. Mufca c»neeica, Cynip», pi», m. a-Eb légy. Cymphift, phis, m. 3, Cynomia, nomiae, f. i. Ricinus, ni, m. a. Mufca in foc nafcatoare, Pyraua-ta, tae, f. i. Tűzben termő legye tsfic. Mul i in foc vietiuitoare, Pyralis, idia, f. 3. Tűzben élő legyetske. Muícar e, Bucentes, tae, f. 1. Varga légy. Mufca ftrete, Tabanua, ni, m. a. Barom kergető bogár, bögöly. Asilua, li, ni. t. Muícariu, Mu «carius, rii, m. s. Légy hergelő. Muace főre ac, A cent ara, rorum, n. a. Fillánk nélkül való állatok. Mufcutie, Muscula, lae, f. 1. Legyetske, Mufcutie ce fboare p« lumina, Mu-acila lae, f. i. Gyér gyár a reb-desö legyetshe. ' Mufcutie de «in, Vinola, lae, f, i. Jliiulitza. Musitie, idem. Mufcarefc, Muscarius, ria, ium. Légyhez való. Muscatai, (Ita: muscatei la) Mus-catula, lae, f. í. Muskotály. Apianus, na, num. Musei, Musculus, li, m. s. Inas, és domború hús. Muscof, Muscosus, sa, aum. Inos, húsos erőt. Musci, Muscus, ci, m. a. Moh. Lanugo, inis, f. 3. Muscefc, Muscor, ari, catusj sum. Mohosodom. Musceof, Muscosus, sa, sum, Mo~ hős. Lanuginosus, sa, sum. Mosco obductus, ta, tum. Emucidus, da, dum. Musci de apa care vindeca vaféla rupte, Conferva, fervae, f. l. Vízi moh mely a’ isontokat ősz ve forrasziya. Musci depe lemn, Brigon, nis, m. a. v. Bryon, bryi, n. s. Fa moh. Muscus, arboreus. Musci depe lemn eu culeg, Emusco, avi, atum, are. Mustyát a* fának leszedem, mustól megtisztítom, a' mohát leveszem. Muscoae, Mula, lae, f. i. Öszvér nyöstény öszvér. Muscoiu, Mulus, li, m. a. Öszvér. Hinnus, ni, m. 9. Muscoefc, Mularis, re, c. S. Öszvérhez való. Mulinus, na, num, Muscoer, Mulo, onis, m. 3. Öszvérrel bánó. Muscoierefc, Mulionius, nia, iumt ■ Öszvérrel bánáshoz való. Museefc, Musso, avi, atum, are. Suttogok, vagy lassan járok. Mussito, avi, atum, ara, Las-an beszéllek. Digitized by i^ooQle MU. Museire, Mussaiio, onis, f. 3. Sus-togás léptékén járás. Muftceitoriu, Mussator, oria, m. 3. Suttogó, lassú. Subpiussus, si, ra. a. Magában dunnogó kinek szavát nem ért-heln:. Mafie», Musica, cae, f. i. Éneklési tudomány* gyakorlása. Musice, caa, f. i. Muaica, coruro, n. s. plur: ' Éneklési tudomány. Mutica fac, Musicam facit», ci, ctum, ere. Éneklek musikát tsi-nálok' Muficas, Muaicua, ci, m. a. Énekes meiter. Choraules, li, m. s. Mulica* la îngropare mortului, Miticen, init, m. 3. Halati* temetésén musikáló. Muficaai de plinin, comcdie, Thi-melici, corum, m. a. plur.* Minden rendbeli musikások a’ comedi d ha n. Muaicefc, Muaicua, ca, cum. Éne-ki, musikai tudományhoz való. Muft, Mua'um, ti, n. t. Must. Mult o« cura dei a lemn cehdru, cedrium, rii, n. s. Tzedrus’ ki folyó leve. Muft de acria, Ompbaticum, ci, n. s. Egres lév. Muft fart de poame, Defrutum, ti, n.a. GyümHlis lévböl Jött ital Mait fért la foc, Sapa, pae, f. i. _________________MU._______________75 Táznél Jött, forrott must. Muíterefc, Muateariua, reá, renm. Músthoz való. Muftof, Mustosus, aa, aum. Mustos. Mustulentus, ta, um. , Musten», ea, eum. Édes, kedves mustos. Mnatus, ta, tum. Muftareatie, Muaterica, cae, f. i. JVyir vagy juharfából folyó vi~ rítt. Muftetie, Miítar, cia, f. 3. Bajusz. Mustax, cia, f. }• Muftecof, Mistacatus, ta, tum. Bajuszos. Muftela vereritie, Virerra, rae, f. i. Menyét görény. Muatella, lae, f. 1. Muftelin, Muatellinua, na, num. Menyéti. Muftelina facie, Color muatellinua. Muşteriu, Sinapi, indeclin:Mustár. Sinap, pi», n. 3. Sinapis, pis, f. 3. Muşteriu alb, Eruca, cae, f. i. Fejér •mustár. Muşteriu iclbatec, Thlapsi indecli. Vad mustár. Rapistrum, tri, n. a. Rapitie. Mustra, (Ita moftra ) Exemphim, li, n. a. Példp, mustra. Specimen, nis, n. 3. Muftra militarcafca, Armilustrum» tri, n.'a. Fegyveres népnek vis-gálása muslrâ}âsa. Digitized by Googie 76 MU. MU. Muftro* militereafca fac, Lustro, avi, atum, are. ií katonaságot visgálom. Copia» recenseo, ui, itum, ere. Visito, avi, atum, are. Numerum armatorum, et copia* rum ineo, ivi, itum, ire. Muftru, Monstro, avi, atum, are. Mutatom, szemére vetem. Muftrare, Monstratio, onia, f. 3. Mutatás, szemére vetés. Muftru, Moneo, ui, itum, ere. Intem, feddem. Arguo, ui, utum, ere. Bedarguo, ui, utum, ere. Increpo, avi, atum, are. Reprehendo, di, sum, ere. Carpo, si, tum, ere. Megfeddem dorgálom. Objurgo, avi, atum, are. Jurgo, avi, atum, are. Feddö-dóm. Jurgor, ari, atu* sum, Muftrare, Monitio, onia, f. 5. Intét, jedd ét. Objurgatio, onis, f. 5. Reprehensio, onis, f. 5. I-ncrepatio, onis, f. 3. Muftratoriu, Monitor, oris, m. 3. Intő, feddö. Objurgator, oris, m. 5. Reprehensor, oris, m. 3. Muftraceof, Reprehensione dignus, na, num. Méltó feddésre. Vituperandus, anda, andum. Pigq us qui reprehendatur. Muftrat, Monitus, ta, tum. Inte> tett. Reprehensus, ensa, ensum. Objurgatus, ta, tum. Intetett, ' ■dorgált. Műt, Mntus, ta, tum. Néma Hátaiéin. Mutiefc, Muteo, ui, ere. Megnémú• lók. Mutesco, ere. Immutesco, ere. Obmutesco, ere. Mutire, Ma teát io, onis, f. 3. Meg» némúlás. Műt, Muto, vi, atum, are. Változtatom. Demuto, avi, atum, are. Elválasztom. Emuto, avi, atum, are. Immuto, avi, atum, are. Remuto, avi, atum, are. Verto, ti, sum, ere. Változtatom^ Altero, avi, atum, are. Mutare, Mutatio, onis, f. & Változtatás. Demutatio, onis, f. 3. Elv álle x-tatás. Immutatio, onis, f. 4. Mutaceof, Mutabilis, le, c. 3t Változandó. Mutaturiu. Mutatoriu, Mutator , oris, m. 3. Mutans, tis, o. 3. Mutat, Mutatus, tata, tun. Változott változtatott. Immutatus, tara, tatum. Mut in alta forma, Transmuto, a* Goo^le MU. MU. 77 vi, atum, are. Más jormára változtatom. Tr&aiformo, avi, atum, are. Muure ia alta forma, Transfor-raitio, onis, f. 3. Más formára vütattalás. Motit in alta forma, Transformiste, n. 3. Más formára öltözte-Utt változtatott. Mut in bun, Ia bonum mute, avi, ■tóm, are. Jóra fordilom. Vtrto, ti, sum, ere. tfut in mai bún, in maibune, In-intiiua, in meliora muto, ári, stum, are. Jóra, és jóbbakra fordítom. Műt in reu si mai reu, In malmi, et pejus Muto, avi, atum, ars. Romra, és roszszabra val• toiíatom. Mut numele, Transnomino, avi, •tum, are. Nevét által válloz• tatom, tfut fau prefac, in alt ceva, AU_ tero, avi, atum, are. Mássá változtatom. Mutare fau prefacere in alt.ceva, Alteratio, onis, f. 3. Mássá iiái-tóttal ds. Műt, fchimb, Vario, avi, atum,are. Külömboztetein. . Submuto, avi, atum, are. El-vdltoztatom tserélem. Mutare, fchímbarp, Variatio, onis. f. 3. Xülömböztetés, változtatás. Mutatoriu fchimbatoriu, Variana, antia, o. 3. Váltózó. Variua, ria, ium. Kiklömb-hií• lömb. Műt roe ce deintei, Derogo, aví, atum, are. Elöbbeni akaratomat megváltoztatom. Mutare voi cei deintei, Derogatio, onia, f. 3. Elöbbeni aharatnak megváltozása. Mutume, Mutor, ári, atua aum. Mutume, Migro, avi, atum, are. Költözöm. Mutume aire, Migro, avi, atum, are. Elköltözöm. Commigro, avi^ atum, are. Demigro, are. Emigro, are. Mutara aire, Migratio, onis, f. 3. Elköltözés. Demigratio, onis, f. 3. Mutume deincolo, Transmigro, a* vi, atum, are. Altal-költö• zöm. Mutume deincolo de mare, Trans* freto, avi, atum, are. A! tengeren által-költözöm. Mutume inainte, Praemigro, avi atum, are. Elöl költözöm. Mutume in beftbie, Jn beitiam mutor, ári, atua sum. Barommá változom. Mutume in laturi, Semigro, avi, atum, are. Fére költözöm. Vlutume in lontru, Immigro, avi, atum, are. Beköltözöm. Mutume la caía mea, Remigro, •• Digitized by Google 7« MU MY. MY. vi, atum, are, Viszszá költözöm, haza hordozúskodom. Mutume la facie, Transfiguror, a ri, atus «um. Színemben meg-változom. Mute, Mutilus, li, m. a. Foka valaminek. Mivte de munte íáu de deal (Ital: muchio, montello ) Mutilua men* tii. Hegynek teteje, foka. Muta de íecure, Mutilus securii. Fejtzc-jok. Donum securis. Mutţe, a Mustella domestica Cat. tua, catti, m. s. Matska. Mutie felbateea, Catius sylvestris Vad matska. Mutie, Mustella, lae, f. 1. Menyét. My«, graec: musca, Mya, jae, Myn-da, dae, f. 1. Légy. Myopf orbetiu, Myopi, pis, c. 3, Vakos tyukszemă Myr, Chrisiua, atu, a. 3. Bérmáló olaj. MyrUefc, Confirmo, avi, atum, are. Bérmálom. Consecrato oleo inungo, ere. Hyruire,. Confirmatio, onis, f. 3. Bérmálás. Myruiioriu, Confirmator, ori*, m. >3. fippus, v. sacerdos. Bérmáló püspök, vagy pap. Myruit, Confirmatus, ta, tum, Bérmált. Myrba, Mirha, hae, f. l. Jó illa, tú mirha. Myrhof, Myrheus, ea, eum. Mirhás. Myriaf, Myriadis, f. 3. Tiz ezer. Myrica lemn, Myrica, cae, f. x. Tamarik tsemete, hangafa. Myrifteica, nucşoara, Myristica, cae, f. i. Szeretsen dió. Myropola pathicariu, Myropola, lae, m. i. Paticarius. Myropolion, Myropolium, lii, n. a. Patika. Myrothecium, cii, n. a. Myre lemn de arabia mirofitoriu, Myrtus, ti, f. s. Arabiában termo tsemete, melynek gyömöl-tse igen jó illatú. Myrtof, Myrtuoaus, sa, sum. Mir-tusos. Mirtiuus, na, num. Myrtet, Myrtetum, ti, a. a. Mir« tus fás hely. Mymcefc, Myrteus, ea, eum. Mir-tus fái. Myr;idanus, na, num. Myrt lclbatec, Oxymirsme, myr-sioes, Erdei ni/rtus. Myftagog, M.stagogus, gi, m. a. Fetu beferici, Segrtstyés Templomra gondot viselő. Myfterie, Mysterium, rii, n. a. Titok, szenlséges titok. . Alyltericefc, My»tericus, ca, cum. Titkos szentségi. \Iythologia, Mylhologia, giae, f. 1, Fábulának magyarázattya. . INA. Nana, Soror major, *. nutrix, cia, f. 3. N éne vagy dajka. ^Goo^le Digitized by '-------------o NA. NA. 79 Nana muere mica, Pigrooa, mae, f. i. Ki Isin aszszony púja. Nap, Napua, pi, m. a. Répa. Rappa, pae, f. 1. Rapum, pi, n. a. Buoias, adis, f. 3. Bunium, ii, n. a. Nap»or, Rapulus, li t| m. a. Re* pátska. Rapulum, ii, n. a. Napellus, Ili, m. a. Napefc, Rapicius cia, ium. Répához való. Napefc loc, Rapina, nac, f. 1. Répás hely, répás ágy, ripás fold. Napina, nae, f. i. Napocureth, Napocauli», lis, f. 3« Tövis répa. - Nap galben, rosu, Sicara, rae, f. í. Sárga vagy veres répa. Sisarum, ri, n. a. Siser, ris, n. 3. Nap galben de camp, Daucus, ci, m. a. Vad mnrok. Nap lupefc, Aconitum, ti, n. a. Farhas répa. Napellas, Ui, n. a. Nap paferefc, Pastinaca, cae, f. i. Moh répa, peszternák. Nap rosu, Napus ruber, Beta, tae, f. í. Veres répa, tzégla. Nap rotund, Congyüs, idii, l. 3. Répa, kerek répa. Nap felbatec, Rapului, li, m. 2. Vad répa. Naranci Ita: N arami a arantia. Ma la aurantia. Malum auxeum, Ma* lum medicum. Narants. Malum aurantium. Narcitj Narcissus, ssi, m. a. iVar* tzissus virág, Narciffuf felbatec, Pseudonarcis-sus, spseudo narcissi. Erdei vad nartzissus. Nard, Nardus, di, n. a. Nardum, di, n. a. Spikinard levendula forma. Nardoi; nardeíc, Nardinus, na, num Spikinardi, levendulái. Nass, Pronubus, ba, bum. Násznagy. Paranimphus, phi, m. a. Architricliniua, nia, nium. Nassa, Pronuba, bae, f. i. Noszo-lya aszszony, vagy leány. Nass la botez, Susceptor, ris, a. 3. Kereszt atya. Levans, tis, m. 3. Patrinus, ni, m. a. Nassa la botez, Matrina, na«, f. Kereszt anya. Levans, tis, f. 3. Naf, Nasus, si, m. a. Nasum, si, n. a. Órr. Naf asediat, lat, Simua, mi, m. a. Sime, nis, m. 3. Sima lapot ór órrú. Naf paílrefc, Rostrum, tri, n. a. Madár árra. \ Naf vulturof ftremb, Nasus aquilinus, Incurvus Görbe ór. Nafor, Nasosus, sa, sum. Órros. Nasutus, ta, tum. Digitized by f© NA. Nafoafa pafere, Rostrata, avii. O-rőt, hegyet órrú madár. Nafutiu, Nasutulus, ti, m. a. Ór-rotska. Natului, li, m. a. Nafutiu paferefc, Rostrellum, li’ n. a. Madár órratska. Naf intorcatoriu, Naiturtium, ii, n. a. Torma-Nafu elefantului, Proboicii, idis, f. 3. Élijántnak a* órrá. Promuicii, cidis, f. 3. Nafu luntri, Rostra, orum, n. a. plu: Hajó órra. Prora, rac, f. 1. Nari, Naris, ris, f. 3. Ór lik. Nafc, Nasco, antiq: Szülék szülöm, nemiek. Pario, peperi, tum, rere. Genero, avi, atum, are. Procreo, avi, atum, are. Progenero, avi, atum, art-Progigno, genui, itum, ere. Geno, nui, itum, ere. Connitor, niti, nixus, nisus sum. Enitor enixus sum, eniti. Pergigno, genui, enitum, «re. Gigno genui nere. Naştere, Nascentia, ae, f. l. Szü- lés. Ganasis, sis, f. 3. Nixus, xus, m. 4* Progeneratio, nis, f. 3. Paritura, rae, f. i. • Generatio, nis, f. 3. Genitura, rae, f. i. Partus, tua, m. 4-Paritudo, inis, f. 3 _________________NA. Procreatio, onis, f. 3. Nafcatoriu, Genitor, oris, m. 3. Szülő. Generatur, oris, m. 3. Parens, tis, m. 3. Generans, tis. Genitivus, vi, m. a. Nafcatoare, Genitrix, cis, f. 3. Puerpera , rae, f. i. Gyermeket szülő. . Nafcatoare de doi a gemine, Gemellipara, rae, f. i, Kettős szülő Nalcut, Natus, ta, tum. Született. Progenitus, ta, tum. Ceneratus, ta, tum. Genitus, ta, tum. Procreatus, ta, tum. Nasceri, fii, fete, Sobolea lia, f. 3,' Magzati. Proles, lis, f. 3. Fiú, leány. Progenies, ei, f. 5* Propago, inis, f. 3. Nafc inainte de temp, Ante tem* pus gigno, genui, itumr, ere. Időnap elölt szülök. Abortio, ivi, itum. Aborior, eris, v. riris, riri, abortus sum. ' Aborto, avi, atum, are. Nascere inainte de temp, Nativitas ante tempus Idétlen tzülés• Abortio, onis, f. 3. Abortum, ti, n. a. Abortivum, vi, n. a. Abortu*, tus, m. 4* Naicul inainte de temp» Aborti- Digitized by Googie NA. NA. vus, va, vum. Idétlen, idétlen siületésú. Nafc inainte, Prsegigno, prsegenui, itum, ere..Elöl szülök. Nafc, Nascor, atus sum, sit. Születem. ■ Enascor, asci, atus sum. Nascere, Nativitas, tis, f. 3. Születés. Generatio, onis, £ 51 Partus, tds, m. 4-Piasceri, Genus, eris, n. 3. Nemzetség. Ceas, tis, f. 3. Generatio, oais, f. 3. Progenies, ei, f. 5. Prosapia, ee, f. l. Stirps, pis, f. 3. Nifcaceof, Generabilis, le c. 3. Születhető. Nafc de nou, Renascor, natus sum, renasci. Ujjonnan születem. Regignor, genitus sum, regigni. Nascere de nou, Renativitas, Atis, f* 3. Ujjonnan születés. . Nafcul de nou, Renatus, ta, tum. Ujjonnan született. Regeneratus, ta, tum. Nafc in e, Innascor, atus sum, sci. Benne születem. Nafcut in e, Innatus, ta, tum. Benne termett. intre, Internascor, asci. Köziben termek, növök. hfcut între, Internatus, ta, tam. Közte, vagy közben nőtt, született. P»« Ii. 6 Nafc inpregiur, Circumnascor, asci. Köfnyül-termem. Nafcut inpregiur, Circumnatus, ta, tum. Körül született. Nafc fpre el, Adnascor, asci. Hozzá születem. Nafcut fpre el, Adnatus, ta, tum. Hozzá n'ótt. Nascere dein serpe, vipere, Progenitus viperarum, Kigyó, vipera fajzás. Nafcut dein serpe, vipere, Serpentigena, nse, f. í. Kígyótól Jajzott. Angvigena, nae, f. í. Viperegena, nse, f. 1. Naícut dein foc, Ignigena, nse, f. 1. Tűzben született. Nafcut dein finge Imparatefc, Ortus Regio sangvine, stirpe Regia, Királyi vérből született, Nafcut dein fingé Boerefc, Nobi- li genere natus, nata, tum. Nemes nemzet. Summo genere natus. In amplissima familia natus. Nagy Nemből születeti. Nafcut dein foare, Soligena, nse, f. j. Naptól született. Nafcut dein tierena, dein pament, Terrigena, nae, c. i. Főidből született. Nafcut dupe moartea Tatefeu, Posthumus, mi, m. *. Attya. halála után született. Nafcut in el, Ingeneratus, ta. I tum. Benne ssülntett. 1 I Digitized by Google NA. Dtfcut in familie de dso(, Obscuro genere, v. loco natus, Ala-tson nemből született. Nafcut in loc de frunte, Honesto loco natus, ex honesta familia, primarius t honestus, optimae inter cires conditionis, Tisz-tesse'ges famíliából, és nemből született. Jíafcuti in pamentul locuiri, Auch-toctones, um, m. plu: Ltákó-hellyekben születtek. Nafcut in ovef, Avenarius, a, um. Zabban termett. Naicut fpre batae, Plagifer, a ; um. Vere'sségret e's szenvedés re született. Nafcut fupt fte morti, Martialis la, c. 3. Mártzidlis plánéta alatt lett. Nafcut fupt {te re, Astrosus, a, um. Rósz tsillag alatt szú letett. Nafcut tardia, Tardus, a, um Későn született, késön való. Nafcatoriu de aci incolo, Nosci-turus, a, um. Születendő. Naftor, Ital: Naft.ro, fase in care ' fe coafe, fau fe insire margari tariu, fau alte lucruri pretioafe Fascia, se, f. i. Ékesített kötő Taenia, ce, f. i. NaAar, Nastale, lis, n. 3. Palás kötő. Natie, Natio, onis, f. 3. Nem zet. Satie Angliceafca, Natio Britanna, Anglus Nemzet. Satie barbara, Natio barbara, crudelis^ immanis crud alitatis, Kegyetlen Nemzet. * Vatie Galliceafca, Frantiozafca, Natio Gallicana, Frantzia Nemzet. Satie Italiceafca, Natio Italica, Olosz Nemzet. Vatie Ispaniceafca, Natio Hispanica, Spanyol Nemzet. Satie Nemtiafca, Natio Germanica, Német Nemzet. Satie Romaneafca, Natio Romana, Római Nemzet., Satie Tatarafca, Natio Taitarica, Scitica, Taidr Nemzet. Satie Turceafca , Natio Turcica, Török Nemzet. Satie Ungureafca, Natio Ungari* ca, Magyar Nemzet. Satura, fire, Natura, se, f. i. Természet, Ingenium, ii, n. t. Indoles, lis, f. 3. Naturefc, Naturalis, le, c. 3. Természeti. Natureste, Naturaliter, adv: Természete, en» Natura altue i m brac , Naturam alterius induo,' ui, ere, utum Más természetében öltözöm. más természetét veszem-jeh Natura buna, Natura bona, /t természet. - Digitized by Google HA. Nfc. NE. OS Indoles bottá* Mores boni. Naturi re, Natura mala, Rost természet* ' lndole* mala» Mores mali. NioJon, ceva muflcá, Naulqrt, nis, n. 3. r. naulum, Mu’sika uerstdmnak nemi. Nf, Ne, adv: Nem, ne, Ke, Nix, vis, f. 3i Hó. Neing, Ningo, v. ningvo, ki, Ctum, ere. Havatok, havat esem. Nemiére* neinfoare* Ninctio, onis, f. 3. Havazás. Ntof, Ningvidus, a, ual. Havas, hó be-este> Neelc, Nivalis, le, c. 3« Havit Nirarius, a, um> Neacoperit, Intectus, a, um. Bériem jadetett. fietdeverefc , Incerto * avi, are. Bitontalartná teszem. Neadcverit, încerius, a, um» BU lomtalan. Netdeveritieste, Íncertö, adv: Bi* tontalanúl. Neadjimfj Non adjunktus, ttj um. Nem érhető. Nudacatoriu aminte, Immemor, oris^ m. 3» Nem etnlékezo. feaduf aminte, Immemoratiif, a, n«i. Kit senki nem emleget. Ncadueaceol la loc, Irreparabili*} *> c. 3» Helyire hozhatatlan* taflat, IrNperfuB, a, um. Tit- 6 * dalian, nem tudódik. VeafumaV Non fumatus, a, um. Filsteletlen. ^eajungatofiu nemic, Inaestimabilis t le, c. 3» Semmit nem érő, semmirekellő. Nealef, Indiscretus, a, um» Vá-lasztatlan. Nealegere, Indifferentia, te, f. i< Nem kiilöTtibözés. Neamöfteöare, Simplicitas, atis, f. 3. Elegy ellenség,. Nea meftecat, Inconfusus, sa, sum. Elegyetíent rendes. Meracus, ca* um. Elegy ellen. Neaperat, Improtectus, ta, um. Óltalont néíküt való. -Indefensus, sa, sum. Kinek nints ptokurütora. Neaperat, neintarit, Immunitus, ta-, tum. Oltalmatlan, nem Hrösíttetetl» Neapefat, Inobrutus, ta, um. Nyo-matlán, elboriiatlan. Neaproapeceof, Inaccessus, a, um. Hbzzá-nneheletlen. Nearmat, Inermis, me, c. 3. Fegy* vertelen, Jegyveretlen. Nearat, Inaratus, ta, tum. Szám tatlan, mtveletlen. Neafcult, nu afcuit, Inobedio , ivi, itum, ire. Nem balgátok Mástól, nem. engedelmesbe* d$m. inobsequens sum, fűi, es»ei Inobediens sam, osg«> Digitized by L^oo^Le «4 NE. WE. Neafc uitare, Inobedientia, se, Inepte, Alkalmatlanul. f. 1. Nem halgatás, nem en- Neafemine, Dissimilis, le, c. 3. gedés. línmorigeratio, ni», f. 3.1 Nem hasonló, külömbözö. Inobauditio, onis, f. 3. Neafcultatoriu, Inobediens, entif, o. 3. Engedetlen , szó foga-datlan. Immoriger, ra, rum. Inobsequens, tis, o. 3. Inobedui, da, dum. v Neasediume, Ineptio, ire. Alkalmatlankodom , gyermekeske-dem. Inaequalis, le, c. 3. Nem e-gyenlc. Dispar, aris, o. 3. Egyenetlen. Diversus, sa, aum. KülömböxÖ. Absimilis, le, c. 3. Külömb. Neafemenare, Dissimilitudo, inis, f, i. Kiilömbség. Inaequalitas, tis, f. 3. Egyenetlenség. Disparitas, tis, f. 3. Neasediare, Ineptia, tiae, f. i. I Neafemeneceof, Incomparabilis, Nyughatatlanság, gyermeki I le, c. 3. Hasonlilhatallan. bolondság. INeaíemenat, Non assimilatus, v. Petulantia, se, f. i. Tsinta-1 non assimulatus, ta, tum. Nem Hanság. I hasonlittatoti. Inquies, etis, f. 3. Nyughatat-\ Neafemene lucru, Anomalum, li, lanság. I n. s. Nem egyező dolog. Inquietudo, inis, f. 3. iNeafeme'n sir, Anomalia, lise, f. i- Neasediat, Inquietus, ta, tum. I Nem egyező rend. Nyughatatlan. INeafemenetieste, Dissimiliter, adv: Insedatus, ta, tum. Tsendzsi-1 JKtílömben. ietlen. I Inspqualiter, adv: Nem egyen- Incompositus, ta, tum. /?en-1 lóképpen. Inaequabiliter, adv: delien. I Diverse, adv: Külömben. Ineptus, ta, tum. Alkalmatlan. I Neafemene funt, Differo, distuli, Neasediat luCru, Incompositu?, ta, J erre, dilatum. KülömbözöJi. tum. Rendetlen. Indigestus, ta, tum. Indispositus, ta, tum. Intemperies ei, f. 5. fliértéklet-\ len állapot. Neasedietieste, Insedabiliter, adv:] jlien des it hei el len Ol. Discrepo, ui, avi, atum» are. Disto, are. Discrepito, are, vi, tum. /,fi lömbözdegelek. | Neafemenare me cu altu , Diff< rentia, se, f. î. Külümbözés. Differitas, tis, f. 3., Digitized by GooQle NE. 85 Diversitas, tis, f. ?. Varietas, tis, f. 3. Neafemene, Differens, tis, o. 3. Kiilümhözü. Discrepans, tis, o*. 3. Dissimilis, le, c. 3. Neafipit, Insopitus, ta, tun. Szuny adhat at lan. ■ Neaşteptat, Inexspectatus, tata, tum. Váratlan. Neateingaceof^ Intactilis, le, cr 3. Nem illethető. Keateinf, Intactus, tacta, tum. Nem illetett. Neaudit, Inauditus, ta, tum, Hallatlan. Neaudire, Inauditus, tus, m. 4* Hallat lanság. Neavere, Indigentia, ee, f, í. Valaminek szüksége. Penuria, ee, f. 1. Neavut, Indigens, tis, o. 3. Szűkölködő. Indigus, a, um. Egens, tis, o. 3, Egenus, a, um. Inops, pis, o. 3. Nebag fama, Sperno, sprevi, tam, ere. Megvetem, számba ntm veszem. Despicio, exi, ctum, ere, Contemno, psi, tum, ere. Nihili pendo, di, sum, ere, Nihili facio, ere. Nebagare in fama, Contemtus, tus, m. 4* Megvetés, számba nem vétel. Contemtio, onis, f. 3. Despicientia, se, f. i. Repulsa, se, f. 1. Nebagatoriu in fama, Contem* tor, oris, m. 3. Megvető. Despiciens, tis, o. 3. Nebagatoriu de fama, ne afculta-toriu, Inobsequens , tis, o. 3. Engedetlen. Inobediens, tis, o. 3. Nebagatoare in fama, Contem-trix, cis, f. 3, Megvetőtie\ engedetlen aszszony, Nebarbof, Imberbia, be, c. i. SzaJíállatlan. Nebatut, Impercussus, a, um. Veretlen, illetlen. Nebeutoriu de vin, Abstemius 9 a, um. Bort nem ivó. Invinius, a, um. Nebland, imblandus, «, um. Jámbortalan. Immitis, te, c. 3. Nem szelid9 kegyetlen. Immansvetus, a, um. Nem szelíd, vad, Neblandire, Improbitas, tis, f. Si Nem jámborság. Neblanditieste, Improbe, adv: Nem jámborúl. Neblesnic, Bliteus, a, um. Együgyű, esztelen, bolond. Bleni, orum, m. plu: Bolondok. Neboer, Ignobilis, le, c. 3. Nemtelen. ^eboerie, Ignobilitas, tis, f. 3, Nemlefenség. Digitized by Googie «6 NE. Ne brumat, Non brumatus, a, um, ^Vem hóharmato zott, I^ebun, Stultus, a, nv, Bolond, esztelen. Amens, tis, idem. Demens, tis, id, Fatuus, a, um. Excors, dis, o. 3, Balgát a g, esztelen. Stolidus, a, um. Bolond, e'reU len, eszelős. ' VesanuB, a, um, Esztelen , agyafúrt. Insipiens, tis, o, 3, Esztelen, bolond. Vecors, dis, o. 3, idem. Insanus, a, um. Bolond, bódult, eszelős. Stupidus, a, un*. Bolond, tojn-pa. Perperus, 9, um, Ostoba, go, romba. Ceritus, a, um Bolond. Delirus, a, um. Megbódult, (eszelős. Bliteus, a, um. Esztelen, bolond, egyiigyd. Nebunire, Stultitia, se, f, Bo-londtsdg. Stultities, ei, f. 5, Jnsipientia, ee, f. 1. Stupor, oris, ra, 3, Fatuitas, tis, f. 3. Ineptia, ee, f. 1. Stoliditas, tis, f. 3. Esztelen-ség* bolondság. Vesania, ee, f. 1. Vecordia, ee, f. 1, Esztelense'g, gondatlanság. Insania, ee, f. 1. Esztelense'g. Insanitas, tis, f. 3. Amentia, ee, f. 1, Dementia, ee, f. 1, Delirium, ii, n. 9. Stupiditas, tis, f. 3, Gorombaság, Nebunefo, Iţisanio, ivi, itum, irt. Bolondulok. Deliro, avi, tum, ţre, Stultesco, ere. ţpsanus fio, eri, Dementio, ire, Megesztelenú* lök. Nebunefc, fac nebunii, Deliro , avi, tum, are. EszelSsködöm, bolondozok. Desipio, ui, şre, Esztelen,lie* dem, Insanio, ire, vi, tum. Fatuor, ari, atus sum, Ineptio, ivi, tum, ere. Ineptias ago, ere. Nebunefc, Infatuo, avi, tum, jţre. Me gbolonditom. Dement*», avi, tuţn, are. Nebunie, Deliratio, onis, f. 3. Bolondozás, eszelősködés. Deliratio, onis, f, 3, Bolon-dozás. Deliritas, tis, f. 5. Deliramentum, ti, n. 9. Bolondoskodás, eszelősködés. Digitized by GooQle ‘ NE. Nebunie in langoare, Typhoma-nia, te, f. 1. Typhonia, sp. Hagymászban való bolondo-tás. Nebunie in vorba, Stultiloquium, ii, n. 3. Bolond beszéd. Stultiloquentia, se, f. 1, Ineptise, arum, f. i, Nugae, árum. f. i. Nebuni in cuvinte, rei, Abydo-comcr, arum, F. plur: Gardz- nás, mindenbe belé-szólló bo-londohş - Nebuneşte, Insane, adv: Bolondul, essleleniÜ. Insanum, adv: Stolide, adv: Dementer, adv: Stnlte, adv: Stultissime, adv: Bolondúl, le gbolondabbúU Fatne, adv: Gorombáúl, bo. londttl. Insipienter, adv: Titdatlani’il. Absurde, Esztelenül, balgat tagul. Nebuneşte lucratoriu, Insaniens, tis, o. 3. Bolondoskodó Delirus, ra, rum. ' Vesaniens, tis, o. 3. Necasefc, Qnasi neco, are. Afflir go, xi, ctum, ere. Nyomorga-tom. Tribulo, avi, atum, are. Aâlicto, avi, atum, are. Angusto, avi, atum, are. Exagito, avi, atum, are. Gyötröm. Macero, avi, atum, are. Pervello, ulii, sum, ere. NE. «7 Conflicto, avi, atum, are. Szo-morgatom. Premo, ressi, sum, emere. Presso, avi, atum, are. Acerbo, avi, atum, are. Kese-ritem. Obacerbo, are. Megbúsitom. Solicito, avi, atum, are. Moloestia afficio, ci, ectum, ere. Nyomorgatom. -Vexo, avi, atum, are. Fogy a* tom, hurizolom. Devexo, are. Necasire, Afflictio, nis, f. f. iVyo» mor gat ás. Afflictus, tus, m. 4. Conflictatio, onis, f. 3. Nyomor gattatás. Exagitatus, tűs, m. 4* Búsitás, Maceratio, onis, f. i. Fogyatás. Oppressio, onis, f. 3. Megnyo • morgatás. Vexatio, onis, f. 3. Gyötrés. Necaz, Angustia, se, f. 1. Nyomorúság. Calamitas, tis, f. i. jErumna, se, f. 1. Tribulatio, onis, f 3. Miseria, se, f. 1. Exagitatus, tus, m. 4« Gyötrelem. Acerbitas, tis, f. 3. Iniquitas fortunae, Nyomoru-ság, szerentse’tlenség. Via malorum. Solicitudo, inis, f. 3. Búsuld Afflictatio, onis, f. 3. ATyo ruság, norongqtó sziik.i Digitized by ^.oogle I 88 NE. NE. Necaz pateimefc, Calamitate afli i* gor, gi, ctus «um. Nyomorúságot szenvedek. Afflictor, ari, atus snm. Miseria teneor, entus sum, eri. Calamitose affligor, ctus sum, «gi- JErumnis premor, pressus sum, emi. Adversa fortuna agitor, ari, atua sum. Necasitoriu, Afflictor, oris, m. 3. Nyomorgató. ■ Oppressor, oris, m. 3. Gyötrő, fogyató. Exagitator, oris, m. 3. Vexator, oris, m. 3. Anxifer, ra, rum. Epesztö. Necasit, Afflictus, a, um. Nyo« morult. Calamitosus, a, um. Miser, ra, rum. Angustatus, tata, tum, Meg- szorult. JErumnalis, lis, c. 3. Nyavalyás. jErumnoftus, a, um, JErumnatus, a, um* Nagy bajjal élő. .Aüruranabilis, le, c. 3. Nya- valyában le'v'd. Necasit de altu, Conflictatus, tata, tum. Nyomorgatatott. Divexatus, ta, tum. Gyöiörte-tett. Vexatus, ta, tum. Oppressus, s;a, s;um. Nyomc'l tntott. Pvritrifiifm, ta',a 'um. Jól meg- hányatott, vettetett. Vecasitieste , Calamitose , adv : Nyomorultul. Misere, adv: Acerbe, Keservesen, Necasefc, indatorefc, Subagito, avi, atum, are. Kénszeritem. Necasefc reu, tare, Torqueo, si, rtum, ere. Gyötröm. Divexo, avi, atum, are. Exagito, avi, atum, are. Macero, avi, atum, are. Necasire reu, Torsio, onis, f. 3. Gyötrés. Di. exatio, onis, f. 5. Tortus, tus, m. 4» Tormentum, ti, n. a. Necasitoriu reu, Tortor, oris, m. 7. Gyötrő. Necasit reu, Tortus, ta, tum. Gyöirött. Necasefcume intra mine, Discru-tior, ari, atus sum. Gyötrődöm. Concrutior, ari. Torqueor, eri. Affligor, gi, ctus sum. Necasefcume dein di in di, Misere victito, are in dies, Napról-nap-ra nyomorultul éleh. Necaftigare, nepedopfire, Impunitas, tis, f. 3. Büntetéstől való szabadság. Necafteigaluit, Impunitus, », um. Büntetetlin. Incastigatus, a, um. Necafteijieste, Impune, adv: Bűn-I tetetlenül.. Digitized by Googie NE. NE. «9 Necarii, Nusquam, adv: SohoL Necalcatoriu juramentului, Imperjuratus, a, um. Hitesze gett-len. Necalariceof, Inequitabilis, le, c. 3. Lova gólhatatlan. Necafatorit, Innubus, a, um. Há-zasúlailan. Innuptus, a, um. Necercat, Inexploratus, a, um. Meg-nem vi’sgált. Necercetat, Invisitatus, a, um. Meg-nem látó e altatott. Necertat, Irreprehensus, a, um. Megfeddellen. Necetetian, Incivilis, le, c. 3. Paraszt. Neceteit, Illectus, a, um. El-ncm ólvastatott. Nechemaceof inderept, Irrevocabilis, le, c. 3. Viszsza-hthataU lan. v Irrevocandus, a, um, Viszsza-hihalatlan. Inexcitus, a, um. Ki-nem ht-haló. Nechemat, Irrevocatus, a, um. Hrvatatlan, viszszás. Invocatus, a, um. Neci, Neque, conj: Sem, nem. Neu, neve, conj: disj: Sem. Nec, conj: disj: Sem, nem. ?«ecidecum, Nequaquam, adv : Semmiképpen nem. Minime, adv: Nem. ţ Neci deo parte fe tine, Neutralis, le, c. 3. Egyik részre sem tartozó. Neci deundeva, Necunde, adv: «Sem valahonnan. Neci intron loc, Neutrobi, adv: Egyik helly'en sem. Neutrobique, adv: Neci intrun modu, Haudquaquam, Semmiképpen nem. Neci intru o parte, Neutro, Egy-Jelé sem. Neci odata, Nunquam, adv: Soha sem. Neci undeva , Necubi, adv: So-hol sem. Nullibi, Soholt. Neci unu, Ital: nesuno, Nemo, nullus, Senki. Necinare, Inceenatip, onis, f. 3. Vatsordt nem evés. Necinat, Incsenatus, a, un* Va-tsorátlan. Incsenis, ne, c. 3. Necleteiceof, Inagitabilis, le, c, 3. Nem ingattató. Necleteinat, Inagitatus, a, um. Nem ingattatós, Neclipitoriu, Inconnivens, tis, o. 3. Nem pillantó. Inconnivus, a, um. NecQmmendat, Incommendatus, a, um. Ajánlás nélkül váló. Nfecontenire, Incontinentia, se, f. 1. Mellékletien se'gt magát meg-nem tartóztatds. Intemperantia, m, f. 1. Digitized by GooQie go . NE. ------------------------------------ Immoderatio,Vonis, f. 3. Necontenitoriu, Incontinens, tis, o. 3. Mértékletlen, ki magát meg-nem tartóztatja. Intemperatus, a, um. Immoderatus, a, um. Neconteniceste , Intemperapter , adv: Jtíértékletlenül, Intemperate, adv: Incontinenter, adv: Immoderate, adv: Necontenefcume de pecatul trupele, Lascivio, ire. Bujálko-dóm. Luxurior, ari, atus sum. Libidinor, ari, atus sum. Lascivio, ire, Fajtalankoăom. Protervio, ire, Necontenire de pecatu trupefc, Lascivia, se, f. t. Fajtalanság. Petulantia, se, f. ). Protervia, se, f. 1. Procacitas, tis, f. 3, ţju*us, ús, m. 4- Bujaság. Libido, inis, f. 3. Salacitas, tis, f. 3. Buja ter* me'szet. Luxuria, se, f. t. Bujaság. Necontenitoriu, Lascivibundos, a, um. Fqjtalankodó, Libidinosus, a, um. Buja, bu~ jálkodó. v Luxuriosus, a, um. Necontenit, Lascivus, a, um. Fajtalan. Petulans, tis, o. 3. NE. Petulcus, ci, m. a. Protervus, a, um. Procax, cis, o. 3. Fallax, cis. Necontenicefte, Petulanter, adv: Fajtalanúl. Proterve, adv: Procaciter, adv: Libidinose, Bvjálkodva. Luxuriose, adv: Necopt, Immaturus, a, um, Éretlen. Inooctus, a, um. Sültelen, sii-letlen. Necoacere, Immaturitas, tis, f. 3. Éretlenség, hamarkodás valamiben, N'ecopt ieste, Immature, adv: Éretlenül, Necredeintie, Incredulitas, tis, f. 3. Hitetlenség, könnyen nem h/vés. Infidelitas, tis, f, 3. Hitetlenség. Perfidia, se, f. l. Necredeinceof, Infidelis, le, c. í. Nem h/Vy hitetlen. Perfidus, a, um. Hitetlen, hi~ iesxegett. Incredulus, li, m. a. Hitetlen. Necrediut luoru, Incredibilis, 1«, c. 3. Hitetlen j nem hihető dolog. Necredeintieste, Perfidiose, adv: Hitetlenül. Perfide, adv: Infideliter, adv: Digitized by Google NE. _____________ Incredibiliter, adv: Necrepat la unghii, Solipes, pedis, o. 3. Merő lábú, kinek nem hasadt a’ körme. Necugţfare, Incogitantia, se, f. 1-Meggondolatlanság. Necngetaceof, Incogitabilis, le, c. 3. Gondolation. Inexcogitabilis, le, c. 3. Kigon-dolhatatlan. Necugetat, Inexcogitata*, a, um. JCif még senki nem gondolt. Necugetatorin, Incogitatus, a, um. Maga meggondolatlan. Incogitans, tis, o. 3, Gondolation, goromba. Neculef, Illectus, a, um. Nem fţedetetl. Necumpatare, Immoderatio, onis, f. 3, Mért ékle tlens ég. Necumpatetoriu, Immoderatus, a, ura. Mértékletlen. Necumpaţatieste, Immoderate, adv: Mérlékletlenűl. Necumparat, Inemptus, a, um. Vásáratlan, nem pénzen veti. Non comparatus, a, nm, Necunoíc, nu cunofc, Ignoro, avi, tum, are. Nem esmérem. Non nosco, növi, tum, ere» Necunofcut, Incompertus, a, um. Esméretlen. Ignotus, a, um. Adelus, li, m. a. Necuprinf, Imprensibilis, le, c. 3. Megfoghatatlan. NE. 91 Incomprehensus, a, um» Incomprehensibilis. Necuprinf cu cugetu, cu minte > Impeniibilis, le, c. 3. Meggon-dolhatatlan, elmével fogha* tütlan. Imperceptus, a. um. Melyet ember nem vehet észre, nem gondolhat. u Acatţleptno, nia, n. 3. Elmével megfő b hatatlan. Necuprindere, Acatalepsia, se, f. i. Megfoghatatlanság, megért-hetetlense'g, Necuratie, Impuritas, tű, f. 5, Tiszta talan ság, Immunditia, se, f. 1, , Immundities, ei, f. 5. Venus, veneris, f. 3, Necurat, Incuratus, ş, um. Tisz* titatlan. Immundus; a, um. Impurus, a, um. Insincerus, a, um. Nem tiszta. Necuretieste, Impure, adv: Ttszi tátalanúU Immunde, adv: Necuratit, netaiaţ, Imputatus, a, um. Tisztitatlan, metszetlen. Necuriof, Incuriosus, a, um, Gondviselet lea. Necuriofeste , Incuriose , adv : Gondviseletlenűl. Necuitodeit, Incustoditus, a, um. órizetlen, Necufut, Inconsutilis, le, c. 3. Var-ratlan, varrás nélkül való. Digitized by Goo^ie 9* NE. Necuviintie, Inconvenientia, ee, f. i. Illetlenség, alkalmatlan- Insulsitas, tis, f. 3. Illetlenség. Inconcinnitas, tis, f. 3. Illetlen léte valaminek. Indecentia, *e,T. i. Nem iil’óség. Impolitia, pp, f. i. Illetlenség. Importunitas, tis, f. 3. Illetlen-. se'g', alkalmatlanság. Necuviinceof, Inconveniens, tis , o. 3. Illetlen, alkalmatlan. Incongruens, tis, o. 3. Insulsus, a, um. Dísztelen, ostoba. Inconcinnus, a, um. Illetlen, dísztelen. * Inconditus, a, um. Indecens, tis, o. 3. Dísztelen, Insubidus, a, um. Dísztelen, #oromfca. Jndecor, oris, v. Indecoris, re, c. 3. Illetlen. Indecorus, a, um. Dedecorus, a, um. Illetlen. Dedeceps, tis, o. 3. Subabsurdus, a, um. Majd dísztelen, helytelen. Dissentaneus, a, um-. Illettén. Importunus, a, um. Alkalmatlan, illetlen. ' Intempestivus, a, um. Alkalmatlan, nem maga ideiben. Intempestus, a, um. ' Necuviintiejte, Inconvenienter, adv: Illetlenül, dísztelenül. NE. Inconcinniter, adv: Inconcinne, adv: Insulse, adv: Indecenter, adv: Indecore, adv: Incondite, adv: Dísztelenül Intempestive, adv: Alkalmat• lanúl, dísztelenül. Insubide, adv: Subabsurde, adv: Helytelen, dísztelen szabásúlag. Necuviinceof a face Teftament, Intestabilis, le, c. 3. Testamentum tételre alkalmatlan. Necuviinceof ípre felesluire, In-hospitatus, a, um. Megszállásra alkalmatlan. Necuviintie in vorba, in fcrifoare, Solecísmus, mi, m. 2. Szállásban, írásban éktélenség. Nedarnic, Illiberalis , le , c. 3. Zs ábrák. Immunificus, a, um. Nem adakozó. Nedarnicie, Illiberalitas, tis, f. 5-Fösvénység. ■ Nedarniceste , Illiberaliter , adv: Fösvényül. Nedarniceof^ Irremunerabilis, le» c. 3. Megajándékozhatatlan. Nedaruit, neindieftrat, Indotatui, a, um. Nem ajándékoztatok, nem ékesittetett. Nedat a fare, Ineditus, a, um. Kiadatlan , kit még közre kinem botsátottak. \ Digitized by Goo^le NE. • 93 Nedat de scire, Indenunciatus, a> um. Meg-nem izentetett. Nedatorie, Indebitum, ti, n. 2. Kivel ember nem tartozik. Indebitus, a, um. Nedsel, negel, Acrochordon, onis? m. 3. Sümölts. I Veruca,. ae, f. 1. Nedselutiu, Verrucula, se, f. 1. SümÓltsötske. " Nedselof, Verrucosus, a, um. Sü-moLisös. Nedeparteceof, Inevitabilis , le , c. 3. Ellávozhatatlan. Nedepartetieste, Inevitabiliter, adv: Eltávoxhalatlanúl. Nedepartat, Iné vitatu», a, um. EL-nem kér ültetett. NedeprinT, Inivetus, a, um. Szokatlan. ■ Ntdeschif, Inapertus, a, um. Ki-nyitottan, nyitatlan. Netiefcurcaceof, Inextricabilis, le, c. 3. Kifejthetetlen. Inexplicabilis, le, c. 3. Nedefcurcat, Inextricatus, á, um. Ki-nem fejtett. Inexplicatus, a, um. Inevolutus, a, um. Nedeflegaceoí, Insolubilis, le, c. ?. Megoldhatatlan. Insolubilis, le, c. 3. Irresolutus, a, um. Nedeflegat, Indissolutus, a, um El-nem oldatott, öszve-kötött. Nedeflegatieste, Ind»solubilit«r, adv: Megoldhalatlanúl. Nedesertaceof, Inexhautus, a, um-Kimeríthetetlen. ' Abaptistus, a, um. Nedefnodeceof, Inenodabilis, le, ' c. 3. Kioldhatatlan, fejthetet-len. Nedefpartaceof, Inaepaxabilis, le, c. 3. Elválaszthatatlan. Nedefpartit, Indistinctus, a, um. Megválasztatlan. Nedefpartitieste, Indistincte, adv: Megvdlasxtatlanúl. Nedefpoiat, Inspoliatus, a, um. Megfosztatlan. Nedesteptat, Inexperrectus, a, um. Fel-nem serkent. Nedestepteceof, Inexcitabilis, le, c. 3. Fel-nem költhető. Nedeftolefc , Ital: Nedefatollare, Non satio, as, avi, tűm, are. Nem elrgitem. Non saturo, avi, tum, are. Nedeftolare, Insatietas, tis, f. 3. Elégtelen kívánság. Nedeítolat, Insatiatus , a , um. Nem elégedett. Nedeftolaceof, Insaturabilis , le, c. 3. Megelegithetetlen. Insatiabilis, le, c. 3* Telhetetlen. Nedeftoliceste, Insaturabiliter, adv: Elegitheietlentil. Insatiabiliter» fcdv; Telhelet-leniül. Nedeftolniö, Inhabilis, le, c. 3. Valamire alkalmatlan. Digitized by Goo^le 9* . NK-_______________ Ineptus, a, um. ' N#deftelnicie, Inhabilius, atis, f. 3. Alkalmatlanság. Ineptia, se, f. i. Nedobendeit prin rugăciune. Inoratus, ta, tum. Könyörgéstel meg-nem nyeretett. Nedoetoriceof, Immedicabilis, le, c, 3. MegorvasoIhatatlan. Nedomefteic, Non domesticus , ca, cum. Nem hdxi. . Nedomerire, neafcultare, Pro* ' tervia, vise, f. i. Szilajság. Jndomitus, tűs, m» 4* Vadsági Nedomeficeof, Indomabilis, le, e. 3. Szelidhetetlen. Nedomerit, neimblandit, Indo* mitus, ta, tum. Nem szelíd, % » # szelídeden» Nedomolit, neasediat, Indemoli-tuS, ta, tum. Nem szűnt, Nedomolire, Indemolitio, onis, f. 3, Nem szűne's. • Nedormire, Insomnia, nise, f. 1. Nem alhatás, álmatlanság. Nedormiceof, Insopitus, ta, tum> Szilnyadatlant elalhatatlan. Nedurere, Indolentia, tise, f. )• Fâjdalmatlansdg. Nedorit, Non desideratus, ta, tum. Nem kívánt. Nedrept, Iniquus, qua, um» Ha* mis. Falsus, sa, sum, . Iniiistus, ta, tum. Nedreptate, Iniustitia, iee, f. li Hamisság. _________ NE. Iniquitas, atis, f. 3. Nedrept grăitori u , Falsiloquus, qua, quum. Hamis beszédű» Falsidicus, ca, um» Tsalárd szavuy hazug. Nedrept juratoriu, Fabijurus, ra, irum. Hamis esküvő» . Nedrept, Indirectus, ta, um» Nem egyenes, egyenetlen. Curvus, va, um. Görbe. Ne dumnedieeste, Imp e, adv: Is* tentelentil. Nafacut, Infectus, ta, tum. 7V(> ndíatlan. Inelaboratus, ta, tum. Non factus, ta, tum. Non creatus, ta, tum» Nefacut, nemeaterit, Infabricatus, ta, tum. Mlveletlén, faragatlan. Ncfericefc, Infelicito, avi, atum, are. Boldogtalanilont, bob dogtalanná teszem. Infelicem reddo, didi, ditum, ere,* facio, ere. " Nefericire, Infelicitas, atis, f. 3» Boldogtalanság, • Infortunium, ii, n. a« _ «* Adversum, si, n. a. Nefericit, Infelix, cis, o» 3. Bob dogtalan. Infaustus, ta, tum. Infortunatus, ta, tum. Inauspicatus, ta. tum» Cujus est miserrima conditio» Qui in summa versatur infeli* citata» Digitized by GooQie Exagitamus infortuniis calami- romlandó, törhetetlen. tatibus. Malis miseriis. I Infrangibilis, le, c. 3. Nefericeşte, Infeliciter, adv: Bol- Nefrant, Non fractus, a, um. Tö-iogtalanúl. I rétien. lijfanste, Improspere, Inauspi-lNefrangere, Nonfractio, onis, f. & c*to, I Töretlense'g. Nefert, Incoctus, ta, tum. Fiite- INefrecat, Non frictus, a, um. Nent len. I dör’söltj nem súrolt. •Nefolofitoriu, Inutilis, le, c. 3.1 Nefrumíetie, Inelegantia, se, f. 1. Haszontalan. Kefolofintie, Inutilitas, atis» f. 3. Haszontalanság. Molofíntieste, Inutiliter, adv: Haszontalanul. Hefortunat, Infortunatus, ta, tum 'Nem szerentsés. Infelix, cis, o. 3» ' Infaustus, ta, tum* lnaaspicatus, ta, tum. Cui fortuna non favet. Cui fortuna non secundat. Inominalis, le, c. 3» Inominatus, ta, tum» Scaevus, va, um» Szerentsétlen. Kefortunie, Infortunium, ii, n. a. Szeren tsét len ség. Infortunitas, tis, f. 3. Szeren-Ue’tlense'g. Infelicitas, tis, f. 3* Ékességtnlenség* Invenustus, ta, tum. Inelegans, antis, o. 3.. > Indecorus, a, um. Inornatus, a, um. Inexcultus, a, um» Incultus, a, um. Impolitus, a, um. Nefrumfetieste, Invenuste , adv: Rútúl, nem szépen. Inornate, adv: Ineleganter, adv: Impolite, adv: ' Neg, (tagaduefc,) Negó, avi» tunlj are. Tagadom. Inficias eo, ire. Inficiof,. ari, atus sum. Denego, avi, tum, afe. Megta• gadom. Neg adefeori, Negito, avi, adum, are. Tagaddagalom. fcefortuneste, Improspere, adv :J Neg foarte, Pernego, avi, tum» Szere ntsétlenúL I are. Igen tagadom. Inauspicatoi I Negare, Negatio, onisj f. 3. 7a» Infeliciter. I gadds. Ncganiia, se, f. x. Infortunate. I Inficiaiio, onis, f. 3. Infauste. I Neaga, negatori»,. Negator, orisr ^«fraget, Infragilis, le, c* 3. Nem | m. 3« Tagadó, Digitized by L^ooQle c6 NE» Inficiator, oris, m. 3. Negans, tis, o. 3. Negaceof, Inficialis, le, c. 3. Megtagadható. Negacefc, Negatorius, a, um. 7a* gadáshoz való. Negat, Negatus, a, um. Megta-gadtatott. Denegatus, a, ura. Negait, Inficias, Aceus: plur: 7a-gadást. Negateire, Iraparatio, onis, f. 3. Készilletlenség. Negateit, Imparatus, a, um. Készületien, készítetten. Impromptus, a, um. Negatat ceva lucru, Infectus, a, um. Készitetlen. Imparatus, a, um. Imperfectus, a, um. JYem kész. Negel, Veruca, se, f. í. Sümölls. Nodellus, li, m. a. Negelof, Veruculosus, a, um. Sümöltsös. Negeluti, Verucula, f. i. Síi-möltsötske. « Negandeind, neluand fama, Improvide, adv: Meggondolatla-núly vigydzatlanúl. Negotiu, Negotium, ii, n. 2. Eladó portéka, dolog* Merx, cis, f. i. Árú. l^egotietorefc, Negotior, atus sum. Kereskedem. Lucrum facio, ere. Queestum facio, feci, ctum. NE. Mercaturam facio. Nundinor, atus sum. Negotietorefc inpreuna, Commercor, ari. Egygyütt nyereke-dem, kereskedem. Negotietorie, Negotiatio, onis, f. 3. Kereskedés. Commercium, ii, n. a. Querstus, tűs, m. 4-Mercatio, onis, f. 3. Mercatura, ee, f. í. Mercatus, tűs, m. 4« Mercimonium, ii, n. 2. Nundinatio, onis, f. 3. Negotietorie mica, Negotiuncula, se, f. í. Kereskedésetske. Negotietorie volnica, Commercium, cii, a. a. Kereskedési szabadság. Negoiietoriu , Negotiator , oris , m. 3. Kereskedő, kalmár-Mercator, oris, m. 3. Nundinator, oris, m. 3. Negotietoriu cu bolta marc, Fornicarius, rii, m. a. Nagy kereskedő , kalmár, bólos kalmár. Negotietoriu de frunte, mare , Magnarius, rii, m. a. IVagy kereskedő, Jő-drits. Negotitoriu de aromate, Aroma-tarius, tarii, m. a. Fúszcrsxám árus. * Negotiloriu de arama , /Erarius , rarii, m. a. Rézzel kereskedő. r^egotitoriu de bői, de vaci, dţ Digitized by Goo^íe NE. vite, Boarius, arii, m. a. í Vaccariut, carii, m. a. Őh'órrel, I tehénnel kereskedő. Armentarius, tarii, m. a. Pecuarius, cuarii, m. a. Negotietoriu de bucate, Negotiator frumentarius. Gabonával kereskedő. Negotietoriu da cai, Maogo, onis, m. 3. Equarius, rii, m. a. Lóval kereskedő. Negotietoriu de fer, Ferrarius, rarii, m. a. Vaedrus. Nsgotietoriu da lan», Lanarius, lanarii» m. a. Gyapjúval kereskedő. Negotietoriu de lemne, Lignarius, narii, m. a. Fiival kereskedő. Negotietoriu de lemne de lucru; Materiarius, arii, m. a. Épületre való fákkal kereskedő. Negotietoriu de marmore, Marmorarius, rarii, m. a. Márvánnyal kereskedő. Negotietoriu de mărgărite, Marga* ritariua, tarii, m. s. Drága kő* vel kereskedő. Negotietoriu de oleu, Olearius,arii, 0. a. Olajjal kereskedő. Negotietoriu de porci, Suariut, arii, m. a. Sertéssel kereskedő. ' TUgotietoriu de faraturi, Salsarius, sárii, m. a. Sómat neművel ke• reskedS. ^•gotietoriu. de pesce, Piscarius, Pe» U. ___________________NIL______________97 carii, m. a. Hallal kereskedő. Negotietoriu de panza, de teara, cámesi, Linteo, onis, m. 3. Vă* szonnal kereskedő. Negotietoriu de vio, Vinarius, narii, m. a. Bórral kereskedő. Negotietoriu procopfit,cofariu, Pro* potu, lae, m. i. Kúfárkodó, kereskedő. Negrăit, Inenarrabilis, le, c. 3. Kibeszélh etetlen. Inenarratus, ta, tum. Élőbe• szélieden. Negraitieste, Inenarrabiliter. Kinem be szellet lenül. Negreoet, Ingravatu», ta, tum. Piemierheltelett. Negrele, Nigro avi, atum, are. Feketítem. Nigrefacio, ci, ctum, ere. Nigrifico, avi, atum, are. Denigro, ari, atum, are. Futco, avi, atum, care. ' Infusco, avi, atum, are. Negrire, Denigratio, onil, F. 3. Feketite's. Nigratio, onis, f. 3. Negreatie, Nigredo, dinis, f. 3. Fehetésség. Nigritis, tiae, f. i. Nigrities, ei, F. 5. Nigritudo, inis, f. 3. Nigror, oris, m. 3. ' Attritas, atis, f. 3. Meiania, niae, f. j, Negriceof, Obater, txa, um. Feke. 7 Digitized by Googie NE. tellö. Obniger, ra, um. Subniger, ra, um. Nigricant, tis, o. 3. Negrit, Atratus, ta, um. Megfcke-tilett. Denigratus, ta, um. Ia fuscas, ca, um. Negrit de dsumatate, Semiater, tra, um. v. Semiatratus. Fiiig fekete. Negru, Niger, ra, um. Fekete. Ater atra, um. Negru abie, Nigellus, la, lum. F#-ketétske. Negru bobului, Hillum, li, n. 9. Babnak feketéje. Negru ca cărbunele, Atricinus, na, um. Fekete mint a’ szén. Neg ru forma, Subniger, ra, um. I Feketeszeg. Atricolor, orii, m. 5, Fekete szinü. Negru funinginof, Furvus, ra, ▼um. Fekete kormos. Negru in forma resini, Piceus, ea, *u'm. Fekete minta*szúrok. • *> Negru pintre el, Internigrans, antis, o. 3. Közte feketellö, közötte fekete. Negru funt, Nigreo, ere, ui. Fekete vagyok. Negru fupt unghie, Gri, Köröm fe-két éje. Negru galben, Ravidus, da, dum, Feketellö, sárga barna. Negru galben, întunecat, alburiu» vâ, vum. Szőke barna, sötét sárga. Negropont, Eubaea, baeae, f. 1. Sziget Egeum tengerin. Negropontan, Eubaeus, aea, aeum. Eubeai. Negrorosu, Svasus, si, m. a. Sva* sum, si, n. a. Fekete barna, pej, barát szin. Negrofur, Fuscus, ca, um. Bar• na fekete, seprő szin. Baeticus, ca, um. Sötét szin. Negrofurefc, Fusco, avi, tum,are. JUegstürkitem feketitemk Negrofuritoriu, Fuscator, oris, m. 3. Szürkén vagy feketén festő. Negrefc eu, Nigresco, ere. Féke* tülök. Nigrico» are. Nigrefio, éri. • Negura, Nebula, lae, f. í. Köd. Negurof, Nebulosus, sa, sum. Ködös Neguftat, Indelibutus, ta, tuan. Megnem kostóltatott. Ingustatus, ta, tűm. Néguítaceof, Ingustabilis, le, c. 3. KostóUimtatlan. Neimblandire, Implacabilitas, atis, f. 3. Engesztelhetetlenség. Neimblanjdiceof, Implacabilis, 1«, c. 3. Engesztelhetetlen. Intractabilis, le, c. 3. Enyhit-heteilen. Neimblandit, Implacatus, ta, tűm. Engesztelhetetlen. Neimblanditieste , Implacabiliter, adv: Engesztelhetetlenül. Digitized by Googie NE. Ne. 99 Neinbunataceof, Neindreptaceof, Inemendabili», le, c. S. Meg-)óbbi thatatlan. Ntimpacat, Impacatus, ta» tum. BekiUetlen. ’Ncúnpartit, Indivisus, sa, um. Blosztatlan. Námparticeof, Indivisibilis, le, c. 3. BLoszhatatlan. Neimpartitieste, Indirise adv: Egy aránt elnem oztva. Neimpreunaeeof, Iacoibilis , le , • c. 3. ősxvefoglalhatatlan, éppen nem férhetlí. Neîncetat lucru, Continuo., avi, atum, ar*. Szüntelen, és dlha-tatoson miveltk. Incessanter laboro, are. Non cesso laborare. Neîncetat lucrare, Continuatio la* borii. Sxünetlen dolgozás. Neia.cetat mergere inainte inceva, Continuatio, onis, f. 3* Szüntelen elömenes valamiben. Assiduitas, atis, f.3. Szüntelen rajta létei. • Jugis, ge, Szüntelen. Neincetare, Continuatio, nis, f. 3. Szüntelen valóság. Neîncetat fiitoriu, Continuus, oi, um. Szüntelen való, merő. Perpes, etis, o. 3. Szüntelen való. Neîncetat, Continuo, adv; Szüntelen. Continenter, adv; Icessabiliter. Incessanter. J Identidem. * . Assiduo. ' Assidue. Indesinenter. Juge. Continue. Cohaerenter, cohaerentius. Egymás után fólyva, szakadatlan. Neincinf, Discinctus, ta, tum. Övedzetlen. Neincungiureceof, Indeclinabilis, le, c. 3. Elkerülhetetlen. Neincungiurat, Indeclinatus, ta, tum. Élnem kerültetett. Neincungiurat, Non circumdatus, ta, tum, Megnem kerültetett. Necredeintiare, Diffidentia, tiae, f. i. Bizadalmatiansdg. Neincredeintiat, Diffisus, sa, sum Nem bizotty nem bizó. ' Neincredeintitieste, Diffidenter, adv: Bizontalanúl. Neindatorit, n* filit, Inooactus, 1 ta, tum. KénszeritéS nélkül való. NTede(u>lare fpre ceta, Ineptitudo, inis, f. 3. Valamire alkalmat• lanság. Neindoitieste, Indubitanter, Indu* bitaté, Indubie» Aém kételkedve. Neindreptat, Incorrectus, ta, tum. Megnem jobbittatott. Neindurat, Immisericors, dis, o. $. Könyörületlen. Neîndurare, Immisericordia, diae, f, i. Irgalmatlttntdg, Digitized by Goocie loo NE. NE. Iaclementia, tiae, f. i. Neinduratieste, Immisericorditer, adv* Irgalmatlanul. Inclementer, adv; Nefrangaceof, Infrangibilia, le, c. 3. Tűrhetetlen. Iofragibilis, le, c. 3. Nffrant, Infractus, ta, tűm. Tö-rétien. Nőin frenare, Infraenatio, onís, f. 3« Zabolátlant ág. . Neinfrenafe, necontenire , Intem* perantia, tiae, f. í. MértékleU len s ég. Incontinentia, tiae, f. 1. Immoderatio, onis, f> 3. Neinfrenetieate in viatia, In tempó* ranter, adv: Mértéklttlenül. Intemperate. Incontiuenter. Immoderate. Neinfrenat, Effrenatus, ta, tam. Zabolátlan, exilaj* Effrenis, ne, c. 3. Etfrenus, a, um. v Effrenitus, ta, tűm. Petulans, tis, o. 3. Petulcus, ca, cum. Cinaedicus, ca> um. Siemte-len fajtalan. Dissolutus, ta, tum. Feilett er. költsü, szabados. Intemperans, tis, o. Mér-telítetlen, zabolátlan. Intemperatus, ta, tom. Asotus, ti, m. a. Zabolátlan, dubxodó. Nfeinírenetieste , Petulanter, Fajtalanul. ■ Effrenate, adv: Vakmerőképpen, zabolátlanul. Neinfrunfeceste in vorba, In* diserte, adv: Ékes beszéd nélkül. Neinfru afet iát, Inexcultas, ta, tűm. Megéhetitetlen. Neinfundat, Infundatus, ta, tűm. Feneketlen,fundamentum nélkül való. Neingsduitoriu, Refragator, oris, a. 3. Engedetlen. Refractarius, ria, ium. Neingadpitorel, Refractariolus, óla, Ium. Engedetlenetske. Neingetiof, Ingelabilis, le, c. 3. Fogyhatatlan. Incongelabilis, le, Neingrtiat, Ingelatus, ta, tűm* Nem Jagyot. Neingropat, Inhumatus, ta, tűm. Temetés nélkül hagyatott. Iosepultus, ta, tűm. Temetetlen. Níeinnotaceof, Iaaabilis, le, c. 3. Útzhatatlan. Neinfortit, Insortitus, ta, um. Kire a’ tórs nem esett. Nfiafotiof , neinfocitoriu, Inso* ciális, le, c. 3. Nem társalkodó. Infestivus, ve, vum: Nemnyájot Neinfocitornic, ínnorisbili» , le, c. ?. Társalkodhatatlan. NTnnfurar, Agamus, mi, m» i. A Hitien. ^Goo^ie Digitized by o Neinteinat, Illimi*, me, c. 3. Sár-nélkül váló. Non inquinatus, ta, tum. NeintieUpt, Imprudens, ti*, o. 3. Nem tudós, nem értő. Non intelligens, tis, o. 3. Non prudens, tis, o. 3. Nem okos. Iocautns, ta, tum. Oktalan. Abaurdus, da, dum. Irrationalis, le, c. 3. Okos elme nélkül való. Incallidus, da, dum. Nem o* hős. Inconsultus, ta, tum. Neintielept, tardiu la minte, I'nar* gutus, ta, tum. Nem estesen feltaláló elméjű, késedelmes, otromba Neintieleptieste, Imprudenter. Vi-gy ázatta ait lt nem eszesen. Inconsulto, adv: Inconsulte, adv; Nem okosonK Incallide, adv: Inepte, Insulse, adr Inargute, adv; Nem okoson. Imperite, Incaute, Temere, ad w Piîintielepciune, imprudentia, ae. f. i. Nem elmésség> nem okosság. Insipientia, a1*, f. 1. Alogia, ae, f. i. * . _ __________________ Neintieieapta lucrare, Temeritas, •tis, f. 3. Vakmerőség, okosság és itelet nélkül való tselekedet. Keinteinf afare, Inextentus, ta, tum. Kinyújtatlan terjesztetten Neinteritat, illacessitus, ta, tum. Ingerlés, és hántás r}éIfiül váló• Neintorf inderept, neintorfeceof, lrreversus, aa, sum. Vtszsz

tas, atis, f. 3. Tudatlanság. Neinvatiet ieste, Indocte, adv: Tu-datlanúl, N«invieceof, Irredivivus, viva, vum. Megnem elevenedő. Neinvingaceof, Inauperabili*, le, c. 3. Győzhetetlen. Inexpugnabilis, le, c. 3. Neinvinf funt, Invictus sum, er, esse. Győzhetetlen vagyok. Neinbiceof, Inamabilis, le, c. 3. Szerethelellen. Njjudecat, Injudicatus, ta, nm. Megnem itélt. Digitized by Googíe io* Ne Nejurat, Injuratus, ta, tum. Es-ketetlen, meg nem esküdt. Nelafat, indesertus, ta, tum. EI• hagyatlan. NeJafat, Inconcenus, aa, aum. Nem engedtetett. Impermissus, aa, aum. Nelipadit, Non rejecta*, ta, tum. Nem vettetett-el Nelaudat, Illaudatua, ta, tum. Nem dttsértetett. Incommendatus, ta, tum. Incelebratus, ta, tum. Incelebris, bre, c. 3. Nelegiuefc, lllegaliter ago, agi, ■ctum, agere. Törvénytelenül tselekszem. Nelegiuire, Illegalitás, atis, f. 3. Törvénytelenség. Nelegiuit, Illegale, lis, n. a. Tör-vénvtelen. * Nelegiuiţi este, Illegaliter, adv ; Tö rvénytitítnül. Nelegiuefo, ftric cuiva, Injurior, ari, atus aum. Kórt tésxek valakinek, bosxsxutdggal illetem. Nelegiuitoriu, itriuatoriu altue. Injuriosus, aa, sum. Bosssxu-sdgos. Injuriu*, ria, ium. Bosxsxúsdg • kárt tivö. Nelegat, Irrelegatus, ta, tűm. Nem kötöxtetet, köteti;n. Nelegai la olaha, Incompactua, ta, tűm. Osxve kötetlen. Nelenavo£ Impiger, ra, rum. Ntm NE. ■ ......................... rest, gyórs. Inotiosus, aa, sum. Nem rest. Nelenevire, Impigritas, atis, f.S. Neleneveste, Impigra, adv: Győr-san. Nelingfedeceof, nemerseviceof, lm* marcesci bilis, le, c. 3. Elhervadhat at lan , fonnyóhatatlan. Nelinguselnic, Inadulabilis, Ie» c. 3. Hixelkedöt nem sxenvedö, Nelocuinceof, Inhabitabilis, le, c. 3. Lakhatatlan. Naluar» aminte, Inconsiderantia, tiae, f. i. Maga gondolation* tág. Neluatoriu aminte, Inconsidera* tus, ta, tűm. Maga gondolation. Expers consilii. Imprudnţs, tis, o. 3. Neluand aminte, Inconsidarate Maga gondolatlanúl. Improvide. Meggondolatlanul. Naluaceof aminte, Inobservabi* lis, le, c. 3. Ésxre nem vehető. I Naluat aminte, Inobservatusj, ta, tűm. Ésxre nem vehetek. Inopinatus, ta, tum. ' Repentinus, na, num. ^ _ Neluatoriu amint* de cele viito* are. Improvisus, sa, sum. JSm vendöt megnem tekintő, vigyáz xatlan. Neluatoriu de fama, Incautus, ta, tum. Bsxtelen, örixet nélkül való. Digitized by GooQie NE. NE. io3 Neluand fama, fore «cire, Improvise, adv: Reméntelenul. Improviso, at}v: Inopinate adv; Nelnat in fuf, Inassumtus, ta, tum. Felfogatlan. Nelucrat, Illaboratus, ta, um. Nem miveltetett. Incultus, ta, tum. Namancare, Inedia diae, f. i.Nem evés,'ételtől magát elfogás. Nemancat, Indevorafus, ta, tum. Megnem etetett. Incommestus, ta, tum. Namantaiceof, Inexcusabilis, le, e. 3. Menthetetlen. Nemărginit, Illimitatiis, tata, tum. Non marginatus, ta, tum. Kinek széle nintsen. Interminatus, ta, tum. Ható* roxatlun. Indefinitus; ta, tum. Megnem határozott.. Nemarturifit, Inconfessus, saa, •sum. Megvalldt nélkül való. Nemaritatoare, Illocabilis, lis, f. 3. Férjnek nem adható. Nima, Nemo, nis, c. 3. Senki. Nime pona acum, Nullusduro Nullus hucdum, nemo hucdbm. Nemangaic -of, Inconsolabilis, le, c. 3. Megvigasztalhatatlan. Immitigabilis, le, c. 3. Megen-guxtelheUtílen. Insolabilis, le, c, 3. Neaaeruefc, Non mtreor, éri. Nem vagyok méltó. Indignus sum, est, fűi. Méltatlan vagyok. Non mereo, mi, itum, merere* Nemeruire, Indignitas, tis, f. 3. Méltatlanság. , Nemeruit, Indignus a* um. Méltatlan. len meri tus, a, um. Nem érdemlett. Immerens, tis, o. 3. idem, Nemeruitieste, Indigne adv. Méltatlanul. Immerito adv: Érdemetlenűl. Immerenter,, adv: id. Nemestecat, Impermixtus, a, um. Nem elegyedett. Nemeftecat, lmpromi*cuus, a, um. Nem elegyült, nem közönséges. Nemefterit, Inelaboratus, a, um. Mesterség nélkül való jól élnem készült. Nemefurat, Immensus, a, um. Megmérhetetlen. Item Szörnyű nagy sok. Nemefuretie, Immensitas tis , f. 3. Mérhetetlenség. Nemica, Nihil, indeci: Serţimi. Ne mica martalék szem. Nihilum, i, n. a. Semmi. Nil, adv: Semmi. Nihilo minus. Semmi. Nemica afi judec, Naucifacio, ci, c'um, ere. Semminek betsü! m. Nibili fario ci, ctum, ere. Semminek tartom. Digitized by Googie t jo4 NE. NE. 1 Poatmitto, ere. Semminek tar tont, semmiben hajtom. Nemica, Nauci, indec: Semmire kellöség. Nemica fac, Nihil ficio, ci, ctum, ere. Semmit sem tsiftálok. "Neroicneíc, Adnullo, ári , atum, are. Semmivé tettem• Adnihilo, avi, atum, are. Annihilo, are. id. Aboleo, ere. id. Nemica roe fac, Evanesco, ere. Semmivé lésxek. Vaneo, ui, ere. idem. In nihilum ab*o, ti, tűm. Nemica aciutoriu, Indoctus, a, um. Semmit nem tudó. Anttlph^betus, a, um. idem. Nemiloftei v^ lm nifericor*, dű. o. adj. Könyörületlen. Inclfrmens, tia, o. 3. Irgalma!• lan. ^lamilofteivire, Immisericordia, ae, f. i. Irgalmatlansdg, Aö-nyörületlenség. Inclementia, ae, f. i. idem. Incondolentia, as, f. i. idem. Nemilofteivette, Immisericorditer. Inclementer adv: Irgalmatlanul könyörületlen. Nemiloftei v, Atrox, védi la Tyran la Tyranja, la Tyranefc. Nemişcare. Immobilitas, tis, f. 3. Mozdíthatatlanság. Nemişcat^ Immobilis e, c. 3. Mozdíthatatlan. immotus, a, um. idem. Inconcussus, a, um. idem. Nemiscaceof fpre ceva, Apathea. Semmin megnem indúló. Nemişcare fpre ceva, Apatnia, ae, f. i. Semmin megnem indulás. Nemislocefte cu graba, Immediate, adv: Eskü* nélkül hamar. Nemultfemitoriu, Iagratus, a, um. Háláadatlan. . Nemultiemire, ingratitudo, nia, f. 3. Háláadatlan tág. Neraultiemitieste ,' Ingrate âJv í Háld adatlarîăl. Nemurire, Immortalitaa, tis f. 3. Halhatatlanság. Ambrosia, ae, f. i: idem. Nectar, ris, n. 3. idem. Nemuritoriu, Immortalis, lé, c. 5. Halhatatlan. Nemuritieate, Immortaliter, adv: Halhatatlanát. Nemutat, Immutabilia, le, e. 3. Elváltó zhatatlan. Nemutare, Immutabilitas, tis, f.5. Elvdllozhatatlanság. Nemutatieste, Immutabiliter adv: Megváltó zhatatlanúl. Nen»desduelnic , Insperabilis , le, c. 3. Réménlhetetlen. Inopinabilia, le, c. 3. Remen• telen. Nencdeaduit, Insperatus, a, um Reménletlen. Nenedeaduiceste, Insperate adv: Reménletltnü l. f Digitized by LjOOQle NE. KE. io5 Nenetedit, Inexplanatua, «, um. Simitatlan, darabos. Nenorof, Ianubilua, a, nm, Felhőtlent tiszta. Innubit, e, c. 3. idtm. Nenumeraceof, Innumerabilia, le, c. 3. Számlálhatatlan. Naoamerare, Jnnumerabilitaa, atia, f. 3. Szdmldlhatatlansdg. Nenumerat, Innumerali», le, c. 3. Olvasation. Innomeroana, a, um. Innumerua, a, m. Nenumeratieate, Innumeranter , adv: Számlálatlanul. Neophit, Neophitua, a, um. t/;'. janon plántált, új tanítvány. Neommia, Neomenia, ae, f. Új hóid innepe. Neomenie, Inhumanitaa, tia, f. 3.í Embertelenség. Inurbanitas, ti*, f. 3. Immodeatia, ae, f. i. Neomenafc, Inboneato, avi, tum, are. Megbett tele nitent. Dehoneato, avi,.atum, are. Meomenire, Irreverentia, ae, f. í. Embertelenség tisztességtelen létei. Adoxia, ae, f. i. Tiszteletlen. ' Dehoneatamentum, ti, a. Tisztességtelent ég. Neomenit, Inhonorataa, a, iţm. Tiszteletlen. Dehoncatua, a* Tisztességtelen. Inbonorua, a, um. Adoxua, a, um. NeomenitQriu, Inhonorificua, a, um. Btfsiíletet nem tévő. Neomeneste, Illiberaliter, adn Embertelenül. Indecore, adv: Inhumane, adv: Inhumaniter, adv: Irreverenter, adv; Tisztességtelenül, embertelenül. Inhoneate, adv: Neofendeit, Indemnatua, a» um# Kdrhoztatatlan. Neofpetare, Inhoapitalitaa Gaxdd-latlansdg. Neofpetatoriu , Inhoapitalia , la, c. 3. Nem gazdálkodó szdlldf, tagadó. Neoípetaceof, Inhoapitua, a, nif. Szá Idsra alkalmatlan. Nepacinic, Impaoatua, a, ua. Bé-hitelen nem tsendes. Nepereche, Impar, ria, 0.5’ Fe-letten, páratlan. Neparechere, Imparilitas, litalia, f. 3. Egyeilenség hiílümböses. Neparecheate, Impariliter, *dv: Feletlenül páratlanul. Neparteinitoriu, Ingraţi doua , a, um. Semmiben nem kedvező. Nepafcut, Impaatua, a, imd. Nem étetett, nem abrahókatoit. Nepateimire, Impatientia, ae, f. k Szenvedhetetlenség, tűrhetetlen* ség. Intolerantia, ae, f. t. Digitized by GooQle io6 NE. NE. Nepateimiceof, Intolerabilia, le, c. 3. Elviselhetetlen. Intolerandus, a, um. Impatibilia, le, c. 3. Szenved» hstttlsn, elnem szenvedhető. Nepataimitoríu, Impatiena , tia, • o. 3. Szenvedhetetlen nem tiirö. Intolerans, tis, «. 3« Nepateimit, Impassus, a, unuNem szenvedett. Nepateimiceste, Impacisnter, adv: Türhetetlenül, szenvedhetetle-nüL Intoleranter, sdr: Intolerabiliter, adv; Nepecatuitoriu, Impeccabilis, le, c. 3. Vétkexhetctlen. Nepedepfire, Impunitas, tis, f. 3. Büntetetlenség. Nepedepíit, Impunitus, a, um. Büntetetlen. Inultus, a, um. Nepedepfitieate, Impnne, ad r:Bün-tetetleniil. Neperdut, Imperditus, a, um. Megnem veszett. .Nepeptenat, Impexus, a, um. Füsületlen, etsslellen, borzot. Neperlefc, Calvesco, ere. Kopa-ssulok, szőrűm elhúL, Calveíio, éri. Neperlire, Calvitas, tia, f. 3. Kopaszság. Calvities, ei, f. 5. Calvitium, ti, n. a. Neperlit funt, Calveo vera. Ko- patzuloh. Neperlit, Calvus, a, um. Kopatx. Calvaster, tri, m. a. Neperefc, Depilo, avi, atum, an. Kopaszitom. Glabro, avi, atum, are. Calvo, vi, tum, ara» Neperire,' Dapilatio, nia, f, 3« Ko. pasztát. Neperit, Depilatus, a, um. X» pasztott. Nepericeof, Incorruptibilis, le, c. 3. Megnem veszthető, ro« molhatatlan. Incomumptibilii, le, c. 3. Neperitoriu, Incorruptus, a, ub. Ép, megnem veszett, romlatlan. Inconsumptua, a, um. Nepericeate, Incorrupta, adv: É* pen, megvesztetlenUL Nepetrecut, Incomitatus, a, um. Kit senii nem késér. Nepetrundieceof, Impenetrabilis, le, c. 3. Általhathatatlan. Nepetrunf cu íápatu fau cu gau-ritu, Imperfoaaua, a, um. Által nem júkaszthatott NepipeiceoQ Intractabilis, le, c. 3. Tapagmlhatat lan. Nepipeit, Intractatus, a, um. Nem tapogatott. ■ Neplac, Displiceo, ui, ere, citum Asm tetszem. Odio sum, es, esse. Invisus sum, os, esae. Digitized by Google NE. NE. Nepiacere, Diaplicentia, ae, C ). Nem tetszés. Nrplacaceof, Odibilia, la, c. 3. Unalmat. Neplăcut, Ingratus, a, um. Nem tetsző. Moleatue, a, um. Difficilia, le, c. 3. Importunua, a, um. Naplangaceof, Illacrimabilia, le, c. 3. Sirathatatlan nem sirat-iható. Nepiinf, Imploratu», a, um, Nem sirattatotL indeflatua, a, um. Megnem siratott. Infletua, a, um. Indeploratua, a, um. Megsira• tatlan. Nepleteit, Inaolutua, a, um. Xeg nem fizetett. ■ Neplecaceof, Inflexibilia, la, c. 3. Meghajólhatatlan. Indeclinabilia, le, q. 3. Hajtó-gatatlan. • Neplecat, Indeclinatua, a, um. Blhajtatlan. Inflexua, a, um. Alhatatos. Neplevictof, nefterpeoeof, Inex-atirpabilia, ler c. 3,- Kigyom• tolhatatlan. Nepliniceof, Inexplebilia, le, c. 3. Telhetetlen. Ntpleinit, Inexpletua, a, um. ÍSe{ nem tölt. Neplinitoriu, deregatorii falé, In- officioaua, a» um. Tisztének f. leget nem tevő. Nepofleitoriu da dere gat orie, . In* ambitioaoa, a, um, Tisztséget nem vadászó. Inambiena, tia, o. 3. Vepofteit, Inaffectatua, a, um. Red nem vágyott. depóit, Impolitua, a, um. Éke-si tét len, nem tsinositott. Vepolitie, Impolitia, ae, f. í. Gond-viseletlense'g nem tsinosság. •> Vapolitieate, Impolite, adv: Rú* túl, nem éhesen, darabosan. Sepornire pentru ceva, Apathia, ae, f. i. Semmin megnem in• dulát. Sepornitoriu pentru ceva, Apa* thea, ae, m. i. Semmin megnem induló. Neporuncit, Injuaaua, e, um. Pa• rantsolatlan, hagyatlan. Neporuncire, Iojuaaio, nia, f. £. Parantsolatlansdg. Injuaaua, ua, m. 4* Nepot, Nepoa, öt is, m. 5. Unoka. Nepotiel, Nepatellua, li, m. a. linók átska. Nepoata, Naptia, tia, f. 3. Unoka leány. Nepot de a patra femen tio, Atne-poa, otia, m. 3. Negyed i zen való unoka. \ Nepoate de a patra fementie, Abnepti*, tia, f. 3. Negyed izén való unoka leány. / Digitized by Googie \ ló# NE. Niprindit, Impransus, «, um. Ki nem ett Neprebigitoriu, Inerrans, tia, o. 3. Nem bujdosó helyben lakó. Nepretiuit, Inaestimabilis, le, e. 3. JUegbettillhetftUn. sNeprerediat, Improvisus, sa, sum. Véletlen reméntelen. Praeter exspectationem. Praeter opinionem. Praeter apem. Napreveditieste, Ex improviso,Improvise adv: Véletlenül. _ Neprimitoriu de daruri in judecata, Hechastus, ti, m. i. A jándékot ítéletben nem vévő. Neprimitoriu de oafpeti, In hos pitalis, le, c. 3. Nem gazdái hodó, sxálás tagadó. Neprimire de oafpeti, Inhospitalitas, atis, f 3. Sxdlds taga dds, gaxddlatlanság. tfeprinf in fapta, Indepreheneus, sa, sum. Rajta ntm találtatott. Neprinfeceof in fapta, Indeprehensibilis, le, c. 3. Tapasztal hatatlan. Neprobaluit, Tnantus, sa, sum. Kit még senki sem mért próbálni. Neprobalait, neifpiteit, Inexpertus, a, tűm. Kinem próbált. Intentatus, tata, tűm. Késértet. Un. ' Neproprie, Improprie. Nem tulajdonképpen. NE. Ne purtare de grife, Incuria, ae, f. í. Gondviseletlenség. Nepurtand de grise, Iucuriose, adv: Gondolatlanúl Gondvise-letlenűL Nepurtatoriu de grise, Incuriosus, 4a, sum. Gon^yiseletlen. Nepurtaceoí^ Ingestabilis, le, c. 3. Vi telhetetlen. Importabilis, le, c. 3. Elvisel-hetet’m. Meputeintie, Impotentia, ae, f. i. Lehetetlenség, erőtlenség. Impossibilitas, tis, Debilitatio, onis, f. 3. Erőtlenség. Debilitas, tis, f. 3. Invalentia, ae, f. i. Imbecillitas, atis, f. 3. Neputeincenf, Impos, otis, o. 5. Tehetetlen, erőtlen. Impotens, tis, o. 3. Enervus, va, vum. Enerris, ve, c. 3. Debilis, le, c. 3. Imbecillis, le, c. 3. k Infirmus, ma, um. Invalidus, da, dum. Sublestus, ta, tam. Imbellis, le, c. 3. Neputeinceof de pessoare, Elumbis, be, c. 3. Erőtlen, inasxa-kndt, henna. Neputeinceof fan facut in catva, Subdebilitatus, te, tűm. Val Tudatlan. Ignorans, tis, o. 3. Indoctus, a, um. Illiteratus, a, una. Ineruditus, a, un. Rudit, de, c. 3. Ihscitus, a, um. Tudatlan. . Inscius, a, um. Iners, tis, o. 3. . Ignarus, a, um. Netcius, a, um. Nesciutoriu a alege, I/idiscretue, a, um. Balgátagy megválatsta• ni nem. tudó. Nesciutoriu ds carte, Amusus, ti, m. a. Iráttudatlan. . Digitized by GooQle NE. f ■ 1 * ■■■■ ■ * Nesciutoriu lucrului, Inconscius, a, um, A' dologban semmit sem tud. Nesciintie la bstae, Imbellia, ae, f. i. Hadi dolgokban nem tudós Ntsciintieste, Inscienter adv: Nem tudva. Inscite, Tanúlatlanúl, goromn béül. Nesciut, Ignorabilis, le, c. 3. Nem tudható. N«Tcri£ Inscriptas, a, um. íratlan. Nefcrif inpregiur, Incircumscriptus, a, um. Kőrnyül íratlan.' Nefeminat, Tnsatus, a, um. Vetetten. Neiintieceof, Insensibilis, le, c. 3. Érexhetetlen. Insensilis, le, c. 3. Nefarat, Insalsus, a, um. Sótalan i set len. Neferin, Inserenus, a, um. Nem tiszta, homályos. Neftatuire, Improbatio, onis, f. 3. Nem jóvallás. Inconsultus, tus, m. 4> Netté r sire, Infinitas, atis, f. 3. Vég-heteltlenség. Infinitio, onis, f. 3. Nefiersiceste, Infinite, adv: Vég-heletlen, véghetetlenül. Nefingerat, Incruentus, a, um. Vér hulatlan. Incruentatus, a, um. Nesirat, nerenduit, Inordinatus, a. um. Rendetlen. NE. m Nefpalaceof, Illutibilis, la, c. 5. ^ Mosdatlan. Nefpalat, nelaut, Illotus, a, um. Motdatlan. Neípuiceof, Infandus, a, um. Mond-hatatlan. ’ Nefandus, a, um. - Infastus, a, um. Ineffabilis, le, c. 5. Inenarrabilis, le, c« 3. Nelpuioeste, Inenarrabiliter, adv: KimondhatatlanúL Neitatornic, Instabilis, le, c. 3. Állhatatlan. Inconstans, tis, o. 3. Levitas, tis, f. 3. Mobilitas, tis, f. 3. Neftatorniceste, Instabiliter, adv: Alhatcitkinúl. Inconstanter, adv: Leviter, adv; Neftatorniceste, Inconstanter ago, egi, actum, ere. Ălhatatlanko-dom. Vaccillo, avi, tum, are. Titubo, avi, tum, are. Neftenf, Inextinctus, a, um. El-oltatlan. Inexstingvibilis, le, c. 3. Nesterf, nestergaceof, Indelebilis, le, c. 3. Eltűr Hihetetlen. Nefireduire, Indiligentia, ae, f. j. Szorgalmallanság. Intedulitas, tis, f. 3. Neftreduitoriu, Instrenuus, a, um. Nem serény lágy tunya. Digitized by L.ooglc Indiligens, tia, o. 3. Neftreduinceste, Indiligenter, adv: Szorga Imat lamii. Neftricaciune, nepagubire, Indem-nitaa, ti», f. 3. Kárvallatlanság. Nefiricat, nepagubjt, Indemnia, ne, c. 3. Kárvallotton, kár ntl• hül való. Neltricat, nevetamat, Intaminatus, a, um. Ép, Jertéztetetlen. Intemeratus, a, um. Indepravatus, ta, tum. Megvet*-tegetetlen. Illabefactus, facta, factum Rom• ‘ latlan, ép. Neftricaceof, Intemerandus, da, dum. Nem fertéztetend'ó, meg-nem bántandó. Nefuefc, űeaueíc, Nitor, nixus, nisus sum, niti. Igyekezem. Conor ari, conatus eum. Nixor, ari, xatue aum. Enitor, enixus, nisue sum, «niti. Connitor, conniti. Animum adjicio,' ci, ectum, cre. Manus injecto, avi, atum, are. Injicio, eci, ectum, erp. Satago, egi, actum, agere. Nefuire, Nisus, sús, na. 4. Igye. kezet, szándék, erőlködés. Nixus, xúsm. 4* Szepekedés. Conatus, tus, m. 4* Igyekezet, szándék. Conamen, nis, n. 3. Ne fu it, Nixus, xa, xum. Erőlködött. Enixus, xa, xum. Nefuitoriu, Connixus, xa, xum. Erölkedö. Con m ten», tis, o. 3. Nefuefc foarte la ceva lucru, Ad* nitor, adhixus, v. adnisus turn adniti. Rajta igyekezem, reá törekedem. Summa ope adnitor, nisu* sum, adniti. Molior, ri, molitus sum. Igyekezem, valami nagy dologhoz kezdek. Aggredior, essus aum, edi. Hos-zá fogok. Commolior, itua sum, liri. Minden erömtríel nagy dolog• hoz fogok. Aspiro, avi, atum, ere. Vágyók nagyon valami dolffgra. Connitor, niti, xua sum. ErőU ködöm, igyekezem valamire. Enitor, eniti, ni»u« aum; Nefuire foarte la' ceva, Molitio, o-nis, f. 3. Igyekezet valamire. Molimen, nu. n. 3. Igyekezet, vágyokozás. Intentio, onis, f. 3. SzorgaU mat9sság, igyekezett. Intentus, tűs,' m. A. / J J -T Molimentum, ti, n. 3. Studium, dii, n. a. Nefuitoriu foarte fpre ceva, Moli* tor, toris, m, 3. Valamire igen igyekező. Nitibundus, da, dum. Igen i-gyek ezu. Digitized by Googie NE. íiS Connixus, xa, xum. Igen erőlködő. Mana promptus, ta, tum. Adnitus, sa, sum. Reá-igyekező. Obnirns, xa, xum. Erőssen törekedő, valamin rajta lévő. Nefuit foarte fpre ceva, Enitus, sa, sum. Igyekezett, erőlködött valamire. Nefuitieste foarte, Obnixe, adv: Erős törekedéssel, nagy elszánt igyekezettel. Enixe, Nagy igyekezettel. Enixim. Neíuitoare fpre ceva, Molitrix, cis, f. 3. Valamire igyekezőné. Nefuefc inproteiya, Renitor, niti, nisus sum. Ellene tusakodom. Obnitor, niti, nixus şum. Elle-. ne törekedem. Obluctor, ari, atus sum. Nefuire inproteiva, Enixus, xAs, m. 4* EUene-dllds, tusakodás. Nefuitoriu inproteiva, Renitens, entis, o. 3. Ellene tusakodó. Nefummait, Incensus, sa, siún. Nem számldltatott. Nefummaiceof, Inexputabilis, le, c. 3. Megszámlálhatatlan. Nefuptiet, Intenuatus, ta, tűm. Meg-nem vékonyittatoti. Nefuptire, ne afcutit la minte, In-•uptilis, le, c. 3. Nem elmés. Netaéceof, Inciduus, dua, duum. Megvághatatlan, nem megfut II. fi vágható. ‘ Insecabilis, le, c. 3. Elv ághatatlan. Incseduus, dua, duum. Melyet nem vághatnak. Netaet, Irresectus, ta, tűm. El-metszetlen. Irresectus, ta, tűm. Netaet inpregiur, Prseputium^tii, n. a. Környúl-metéletlen. Incircumcisus, sa, sum. Netediefc, Nitidum facio, ci, otum, ere. Simítom. Leevo, avi, atum, are. Lsevigo, ári, atum, are. Deleevó, varé. Explano, avi, atum, are. Deplano, avi, atum) nare. Complano, avi, atum, are. Glabro, avi, atum, are. Polio, ivi, itum, iré. Netedire, Lsevigatio, oaia, f. 3. Stmitds. Complanatio, onis, f. 3. Neted, Leevigatus, ta, turn. Sima. Glaber, ra, rum. Clutus, ta, tum. Nitidus, da, dum. Netediel, Glabellus, 11a, llnm, Stmdtska. . Netedie, Leevitas, atis, f. 3. Simaság. Lsevor, ori*, m. 3. Nateditoriu, Lsevigans, antis, o. 3. Simító. Neteditoare fecure, Securis dola* bralis, Simító bárd. Digitized by GooQie ai4 NE. NE* Neurmaceif, Inimitabilis, le, c. 3. Követhetetlen. Neurmare bnna dein cela dife, ín* consequentia, tise, f. i. Beszédnek illetlen következése. Neurmatoriu, Inconsequens, tis, o. 3. Nem következő. Neufcat, Insiccatus, ta, tum. Száradat lan. Navatemeceof, Invulnerabilis, le, c. 3. Meg-nem sérthető. . Inviolabilis, le, c. 3. Megsert-hetetlen, megfertézhetetlen. Nevatemat, Invulneratus, ta, um. Sebesiteilen. Inviolatus, ta, tum. Ép, meg-bdntatlan. Indistrictus, ta, tum. JUeg-nem ser letett. Illsesus, sa, sum. 'Nevederof, Inconspicuus, cua* uum. Nem látszó, nem látszató s. Nevediut, Invisus, se. sum. Kit még eddig nem láttak. Invisibilia, le, c. J. Láthatatlan. Inaspcctus, ta, tum. Láthatatlan , mely még eddig nem vólt szem elült. Nevenüaceof-, Innabilis, le, c. 3. Evezhetetlen. Innavigabilis, le, c. 3. Nevetica, Gale, gales, f. i. Menyét. ■ Mustella, lse, f. i. Netedit, Lee v atus, te, tunfc Simított, stmittatatt. Laevigatus, ta,tum. Explanatus, nata, natnm. Kisimított, egyenlő. Netedieícome , Clabreo, ere. Simulok. Crabreaco, ere. Neted, luciu, védi la luciu, ftre-lucitoriu. Netemeceof, Intrepidus, Ked* vellen. Nevóiof la céva» Ittdeléétattis, ta* ta, Um. Kinek nints semmi* he* kedve^ Neuneibumé, Discordo, avi, atunl» are. Nent egyezeti. Nou cOnvenio, ni, tum» irö. Neunire, Discordia, te, f. î. Ne ni tegyexes. Disuoio, onis, f. 2. Digitized by Googie ii6 . NE. NI. NÎ. NO. Neunit, Disunitus, ta, tum. Nem egyező. Nevre, (Crsr: Nevrá,) Nervus, Ti, m. a. Nervi, orum, in plur: Inah. ' Nevrof, Nervosus, sa, sum. Inas. N ez u grafit, Apaphus, pha, phum. Festetten. / Intinctu», ta, tum. Nici, Nec, Sem, semnem. Nici unu nici altu, Neuter, tra, trum. Egyik sem. Nichita,' Nicetas, tee, m. 1. Nice-tás. Nicolae, Nicolaus, ai, m. S. Miklós. Nil, apa Egyptului, Nilus, li, m. S. Nilus vise Égyiptusba. Nime, Nullus, lia, Ilum» nemo, Senki. Nimfa, Nimpha, se, f. i. Meny-aszszony. Nimfe de fontana, Maj ades, dum, f. plur: Kúti nimfák. Nimfe de mare, Nereides, dum, f plur: Tengeri nimfák. Niinle de munte, Orcades, dum, . f. 3. plur: Hegyi nimfák. Nimfe de filha , Driades, dum, f. 3. plur: Erdei nimfák. Hamadriades, dum, f. plur: Erdei isten-aszszonyok.. Nisefc, v. misefc, Nicto, avi, atum are. Szememet behunyom. N sire, Nictatio, onis, f. 2. Szerhit ny ás. isefc, fac femn cu ochiu inchi. zind au unu, au altu, Nicto r are. Hunyargok, szemmel pillantok, jelt adok. Nisire, facere lemn cu ochiu, Ni* ctus, tűs, m. 4* Pillantgatás. No acum, Age dum, Nosza hozzá. Age «is, adv: Agite, Nosza rajta. Agite dum, adv: Evar: Inter: Evie. Noao, No vem, indeci: Kilent». Noaodieci, Nonaginta, Kilentz-ven. Noao-noao, Noveni, nse, na. Ki-lentz-kilentz, kilentzen-kilen-izén. Noao granuri, fau greuri, Dodrans, tis, m. 3. Kilentz nehezítek. Noan, Noanus, na, num. Kilentz-ven rendbe való. Noaonariu, Nonarius, ria, riuna. Kilentz-órára tartozó. Noaole, Nonee, árum, f. plur: Ki-lentzedik, melyet adni kell ct PosMSzeszszoroknak. Noaofprediece, Undeviceni, nse, Ti-zenkileniz. Undeviginti* Noao fute, Nongenti, tae, ta. Ki* lentz-száz. None a cince, fau a septe di á luni dope ce deintei, Nonse, a* rum, f. plur: Ötödik, vagy hetedik nap minden hónak az első után. Non, Ital: Nonno, moan, Avu», vi, m. 2« Nagy-atya. Digitized by Google NO. NO. *17 Nonna, moase, Avia, se, f. 1. Nagy-anya. Noptez, Noctesco, ere. Estvéle-dem. Noptefc, Nocturnus, na, num. Éjjeli., éjtsakai. Nopteste, Noctescit, Imper: Est-véledik. Noapte, Nox, ctis, F. 3. Éjtzaka. Noaptea, Noctu, abia: Éjtsakán, éjjel. Koptez, man, Pernocto, vi, tum, are. Meghálok, hálok. Noptez, man aire, Abnocto, avi, tum, are. Másutt hálok. Nospte aducatoriu, Noctifer, a, ' um. Éjj-hozó. Noapte fore lunaf Nox illunis, Sötét ejj. Noapte luriitoriu, Noctiluca, se, f. 1. Éjj világositó hold. Noapte luminoafâ in catva, Nox sublustris, Valamennyire világos éjj. Noapte lunga, Nox longa, prolixa, Hoszsxú éjj. Noapte pribeag, Noctivagus, a, um. Éjjel bojgó. Noapte (curta, Nox brevis, contractior, Rövid éj). Noapte toata tii'oriu, Pernox, pernoctis, c. 3. Egész éjlzaka tartó. Noapte tunecoafa, Nox intempestiva, obscura, atra, Sötét éjj. Noapte viitoriu, Noctabundus, da, dum. Éjjel jövő. Noapte umblatQriu, Noctambulo, onis, m. 3. Almában járó. Nőd, Nodus, i, m. 9. Tsomó, botkó. Nodiel, Nodulus, li, nodellus, li, m. 9. Gomb, tsomó. Nőd impletecat, Nodus implicatus, Egybefont tsomó. Nőd in earba. Geniculum, li, n. a Btítkö, is ct fűben. Nodu lemnelor si a viti de vie, Articulus, li, m. a. Fának, vagy szölo veszsz'dnek bőgj a. Nodu inchieturi a ceva trup, Articulus, li, m. 9. t*, fogatska. Artus, artuum, artubus, Izek. Nodu inchieturi degetelor» Condi-lus, li, m. 9. Ujjaid lseinek tsomójoky bötkéjek, Nodu la fuíu de torf, Urpix, cis, m. 3. Orsó bötke. Nodu la gaina unde creste coada, Uropygium, ii, n- a. Fark tsomó, melyen x£ szárnyas állatnak farka nö, fartsik. Nodu viti de vie, Suffrago, inis, f, 3. Szöltífá’ bötkSje. Nodefc, Articulo, avi, tum, are. ízttem. Nodire, Articulatio, onis, f. 3. ízesség. Nodurof, Articulosus, a, um. ízes. Articulatus, ta, tum. Nodureste, Articulatim, Ízenként. Geniculatim. Digitized by ni NO. ■ ■; ■ 1 —rrrr-r----- Nou, innod, Nodo, «vi, tum, are Oszve-kötörp., üssve-bpgofom. Innodo, avi, ţum, ar*. Npdare, Nodţtio, qnis, f. 3. Tso- mózds, öszve-kőtés. ' Nodat, Nodatas, nş. 0şşve- Jíötött. Jnnocţatus, a, om. * Nodof, nodurof, Nodqsiţs, a, puţ. Tsomós, bogos. Capitulatus, a, um. Fefesx bogos^ ţAultinadus, a, ám. Sok fogú. Articulatus, a, um. 9 Genicuţosus, a, um. JWoe, v. nue, Novella, ţ ţ, Virga, se, f. j. Vetztio. ' .Scipio, onis, m. 3. Noe arţtatoare in hqra dq umbra, Soiatheras, se, m. i. árnyék-órának mát aló vetsuője. Noe ce creste peliqga lemnu yer* de, Soboles, lis, f. 3. Élőfák mellctţ /el-növd pesxsţo. Noe ce creste diq rădăcina lemnului, Flagellum, li, n^ a. fatyu vetzsxö, mely a tóból ni, Stolo, onis, m. 3» S 'ado, oniş m. 3. ţioe curehnafa ce fe indqestQ (dre-piof.) Viburnum, ni, q. 8, Szij-jxts, hajtás tsemeţe o ţt örmény-fa. Noe de bătut, Flagellum, li, n. s. Verni vatá ttpssszŐ. Noe de legat vie , Vitiţn, jum -n. plur; Szüld kötő vesMMMo. NO. 1 '■* ■ 1 . ‘M 1 _ ■ ■ Vimen, nis, n. 3. Noe de mefurat, Acsena, se, f. i. ltiérléklő„ veszszö. Soe de oltuit, Taleola, ce, f. t. Oltó ágatska. Clavola, se, f. iţ Noe de fementie, Juniculus, li, niţ >. JUag-veststo, homliló szőlő veszszö. Noe de vie, Palmes, ţis, m. 3, Sfő 18 veszszö. Noe de vîe fere fruct, Pampina, riura, ii, n. s. Haszontalun stolo dg^ vessss&t wfy nem terem. Noe de vie felbateca, Colipulu*, li, m. •. f altyu szőlő veszszö. Noe noao de vie educatoare de fruct, ' Pari lem a, Termő vesz-sző a* stől/ő-tőn, Noe rosie de vie, Facaqeus pal-meSj Veress voşmszS. Noelefc, Flagello, şvi, tum, are, YeszstÖzörn, Virgis csedo, ere, id. Noelat, Flagellatus, ţţm. Ve st* sző zle tett, ^oi, Nos, nostrum, nostri, nobis, Mi, mtí, miénk, nekünk. Noi infus, Nosţnet, nos ipsi, üfo« gunk, Norma, Normf, se, f, i. L(nea, mérséklő fa. Norma ţnica, Nprmula, se, f. *. Fa Uneátska. «Nofmal, Normalis, le, ţt. S. R» Digitized by Goo Tabellio, onis, m. 5. író. Formularius, ii, m. a. id. Notţtţuf ţnare a ceteti, Archigra mateus, ei, m. *, Város’ Jo Nótáriussá. t Nou, Novus, nova, vum. Ujj. Nupţruş, ra, rum. Bte Ruaticor, ári, atua sum. Rua colo, lui, cultum, er» , * Rusticam vitam ago, eret Ruri commoror, ari, tua aUttu | \ # Oeconomie, Agricultura, rae, f. i» ' Majorkoddsi Villicatio, bnis, f. 3v Osconomik, mia®* F. it Oeconomie Dumnedieiaica, Divi>-na ^providentia, Thia oecono* mia. Isteni gondviselés. Oeconom de Cala, Oeconomua do* meaticua. Házi gazda. Curator, procurator domesticus^ Dispensator^ oris, m. d. Oeconom deinaFaré, Villicus, ci, m. s. Major. Villico, qii, m. 3. Villanus, ni, m. a. Oeconom derogatoriu, Oeconomua, mi, m. a. 21sztartó, gondviselő. Provisor, oria* m. St Pars 11« Epistates, tis, m. 3. Oeconoma, Villica, cae, f. i .Ma* jómé. Oeconoma, rnae, f. i. Epistata, tae, f. i. Oeconomicefc, Villaris, re, c. 3. Majorsághoz tartozó. Villaticus, ca, cum. Oeconomicus, ca, micurti. Oeconomiceafca cafa, Villa, lar, F. i. Majorház. AUodium, dii, n. a. Villula, lae. Majorotsha. OeconomiCeaFca cafa cu alefala, Villa, lae, f. i. Unde fit tin ai fe aduna bucatele, Horreum, ei, n. a. Ttür, gabonás. Praedium, ii, n. a. Praediolum, li, n. a. Tsürettka. Cranarium, rii, n. a. Gabonát. Oecumenic, OecumeniCus, ca, cum. Közönséget, világ szerte valót O fiara afemine afinului, Aicea, cis, F; 3. Szamár szabású vad állott. O galeata* Unus modius. Egy kö* bői O galeata si dsumetate, Seaquimo* dint, dii, m. a. Másfél köböl. Oh, Ohj interj: Oh ! Oh batet, Utinam, Vajha, oh, Ohe, Qfie interj: Noszsza hallod i Oho, Ofie, inţeri: Dehogy, valyon az Istenért.• Ó hora, Una hora, Egy órá, O hora ai dtumetate, Setquihora,-Másfél óra* Digitized by Google i őo ÓI. OL. Oie v. oae, Oris, vi», f. 3. Júh. Oi* de doi ani, Bidens, tis, f* 3. Két esztendős juh. . Riennis, nis, f. 3. . Bima, mae, f. i. Oie de un «n, Annotina, nae, fi i. esztendős júh. Annotinus, na, num. Oie de trei ani, Trimus, ma, anum. Három esztendős júh, Oi« de patru ani, Quadriennis, nis, c. 3. Négy esztendős júh. Oie de cinci ani, Quinquennis, nis, c. 3. Ót esztendőst júh. Oie perduta Ovis palans, tis, El-szélyedet téhergő júh, tévelygő. Oitie, Qricula, laé, f. i. Júhotska. Oiefc, Ovillus, 11a, ilum. Júhi,jú» tói való. Ovinus, na, num. Oier, Ovium pastor, ris, m. 3. Júh pásztor» Opilio, onis, a. 3. Oierie, Oviaria, riae, f. i> Júh ny áj, júh sereg. Orjarius, ria, iuro. Grex ovium. O inima, Unanimia, me, c. 3. Egy aharat, egyet értés. Unanimitas, tatis, f. 3. Consensus, sus, m. 4* Qleu, Oleum, ei, n. a. Olaj. Oleu de amigdale, Oleum amig dalinum. Mandula olaj. Oleu de balfam, Oleum balsami- OL- — ------1------------- num. Balsam olaj. Oleu de chedru, Oleum cedrinum. Cedrus fa olaj Oltu de, in, Oleum lini, Len mag olaj. Oleu de laur, Oleum laurinum. Borostyán olaj. Oleu de lemn, Oleum oliraruiú. Fa olaj. Dleu de liliom, Oleum liliaceum, Liliom olaj. Oleu de luminare, Oleum lucer* narium. Métsben való olaj. Oleu de maieran, Oleum amara-ceum, v. amaracinum. Majoránna olaj. Oleu de mâncare, Oleum cibale. Ennivaló olaj. Oleum esculentum^ Oleum cibi causa factum. Oleu de medeicina, Oleum medicinale. Orvasló olaj. Oleu de nard, Oleum nardinum. Nardus olajt Oleu de nuca, Cariopon. Dió olaj. Oleum nuceum. Oleum earinum. Oleu'de peatra, Naphta, tae, t. l. KŐ olaj. Oleu de rofe, Rosaceum, cei, n. s. liosa olaj. Rhodinum, ni, n. ■>. Oleu de fcorpie si de iofe, Car me-luchelae, larum, f. l. plur: fíó-’*o, és scorpio olaj. Digitized by Google óí ■ oL. i ■ i Oleu de femeatie de canepa, Öle* um canabinum. Kender mag olaj^ Oleu de fementie de fufan, Öle* um luiamioum, Susanum oiaj. Oleu de l'ementie necoapta, Ole- um omphaticum. Érellen magból tsinált olaj. Oleu de terebint, Oleum terebin-ti num» Tér ebint us Ja olaj. Oleu de viole, Oleum violaceum. Viola olaj. Oleariu, Olearia, are, c. 3. Olajhóé való. Olearius, ria, ium. Oleariu, oleer, Olearius* arii* m. a. Olaj ütő, olajos. Olerie, Olearium, arii, n> a. Olaj . . sajtoló hely. Oleof, Oleosus, sa* aum. Olajos, olajjal teli. Oliv, Oliva, vae, f. i. Olajfa, Olea, leae, f. i. Oliv crefcatoriu, Olivifer, ra, rum. Olaj termő; Oliv felbatec, Oleaster, tri, ín. a. - Vad olajfa. ' Oliva, Oliva, va*, f. i. Olajfa» Oliva culeg, Olivo, are. Olaj gyű-m'ólisöt szed eh. Oliva culegatoriu, Olivans* tis, o. 3. Olaj gyümöltsöt szedő. Olivire, oliva culegere, Olivitas, atia, f. 3. Olaj szüret* Oleitas, atis, f. 3. Olivina, Oliv i na, nae. f. i. Bö »* g ♦ lőj termés. Olivefo, Olivaria, orum, n. l. plur: Olajhoz való. Olivarius, ria, ium. Olivei felbatec, Oleastellus, li*, m. a. Vad olaj fétska. . Olivet* Olivetum, ti, n. a. Olajjá s hely. Olla, v. oala, Olla, lae, f. i. Fazék. Cacabtis, bi, m. i. Curra, currae, f. i. Chytra, trae, f. l. Chitron, onis, m. 3. Olisoara* Ollula, lae, f. i. Faza-kotska. Cucullus, li, m. a. Olice, Ollula, lae, f. j. Tsúpor. Olla cu tri pesaoare, Tripas, dis, m. 3. Háromlábú fazék, lábos Olla curund ferbetoare, Authepsn, sae, f. i. Hamar Jelforható fazék. Olla de fer, Lebes, atis, m. 3 Vas fazék, serpenyő. Olla d* fert papa, pafat, pi at. Olla pultaris* Pép főző jazék. Olariu, Figulus, li, m. a. Fazi. kos. Olsrire, Figlina, nae* f. i. Fosíkosság. Olarie, Figulina, nae, f. j. Faz^-hos műhely. Olarefc lucru, Figulinus, na, nura. Fazakas muoka. Figlinum, ni, n. 9. Figularis, re, c. 3. Digitized by GooQle i3i OL. OL. OM. Olivie, Ollari», re, c. 3. Fazékban rakott, ’s tartott. Olceor, Amphora, rac, f. 1. Korsó. Hydra, rac, f. 1. Olceor cu foaie, Ampulla, lae, f. i. Hasos korsó, üveg. Olceor d* oleu, Gemellaris, re, c. 3. Olajos korsó. Cutturnium, nii, n. 1. Guttus, ti, m. a. Olceor de fpalat, laut, Gutturni-um, nii, n. 9. Mosdó korsó. Olceor de rin, Cyrnea, neac, f. l. Boros korsó. Olceor ftrint ta gutt, Guttum, tti, n. s. Sztos nyakú hátsó. Guttulus, li, m. s. Gutturnium, nii, n. a. Olceorof, Amphoralis, le, c. 3. Vizi vedres edény. ólceorariu, Amphorarius, ria, ium. Korsó tsindló. Olympia un loc in Achaja tindé in a cince an Te face adunare, i si jocuri, Olymipa, orum, n. 3. plur: Egy hely vólt Achajóban a* melyben minden ötödik esztendőben sokadalmak> és játékok i>óltanak. Olympiae, Olympiacus, ci, BA. *. Olympiacus, ca, cum. Olimpiai. Olympius, pii, m. a. Olympiaf curgere a cinci ani, O-Iympias, adis, f. 3. Öt -esztendő idő elfólydsa. Olympiacelc, Olympianices, cie, m. i. A' ki győző vólt az o-tímpiai játékban. Olymp, Olympus, pi, m. 9. Munte mare in Theflalia. Nagy hegy Thessaliai tartományban. Olt apa in Tranfylvania, ATuta, tac, m. í. Olt vize Erdélybe. Oltean, Alutanus, na, num. Ölti. O luna de d»le si dsumetate, Ses-quimbnsis, sis, m. 3. Másfél hónap. Om, Ital; uomo, Hottio, inis, m. 3. Ember. Om batrin, Homo veteranus, nr, m. a» Sencx, nis, m. 3« Vén ember. Om batrin ftrimb, Silicernium, nii, ri. a. Lehorgat vén ember• Védi rechiu. Om butaleu ca piatra, Rupex^ picis, m. 3. Olyan buta embeír mint a’ ĂS. Om campenefc, nepoliet, Homo agrestis. Egygyíigyű, jó paraszt embér. Orti care face rií^ Attelahus, ani, m. 3. Tréfás erriber. Om cu barba rOsie, ^nobarbus, bi, m. 3. Veres szakáUú ember. Om cli buna viatia, Homo integer liae, scelerifeque, purus, integer, innocens, probus. Igen jó életű ember. Om cu inima buna, Homo simplicis Cordis. Jó szivü ember. Om cu inima dreapta, Homo bo* Digitized by ^.ooQle OM. OM. i33 ni, et sinceri cordis.. Egyenes szívií ember. Om cu minte buna, Vir a natura egregio instructus ingenio, qui valet, praestat, floret inge*, nio, Jó okos, tanúit ember. Om cu multe bupaţeti, HopiQ honestus, plenus oűicii, gravis, Souus plane vir. Cum virtutibus, tum etiam foc? tuna satis ornatus, et qualitatibus diversis splendens. Sok jóval tellyes ember. Om cu ofute de ochi, Argus, gi« m, a. Egy száz szemţi ember. Om cu pessoare fau talpe late, Plancus, ci, m. a. Széles lábú, vagy talpú ember. Planipes, edis, c. 3. Plantus, ta, tum. Om de dso£ Homo viliş, li»,, ui. 3. Alávaló ember. Abjectus, ta, tum.. Inferus, ri. Vulgaris, ris. Om de daumetate de grositie, Homo. semissis, sis, Semmire kellő ember, a' ki nem ér többet három batkánál. Om de frunte, HerosK oris, m. 3. Fö ember, nagy nemzsLes ember. Om de nemica, Nebulo,'onis, m..3. H/tván, rósz ember. Nequam, futilia. Abjectus, Stramenticius. Om de orend* Homo pleLeus, vul* garis, humilis, infimo genere. Közönséges ember. Om foarte bland, Homo probus, , blandissimus. Igen jámbor ember. Om főre sciintie, Homo simplex, cis, n?. 3. Tudatlan ember. Om greojet, Homo oneratus, ta, tum, oppressus. Elnyomatott ember. Om greu la natura, Agelastus, ti, mr a. Komor természetű, a* ki nem, nevet. Durus, ri. Om. intre dumnediei numerat, Indiges, éti», o. 3. Istenek közzé számiáltatott ember. Om judecaţorju Pedarius, darii, - m. a. Janátsbétí itélö ember. Om jugănit, Bagous, goi, m. 2. Heréit ember. Eunuchus, chi, m. a. Spado, onis, m. 3. Om pribeag, Circumcellio, onis, m. 3. Bujdosó^ vándor ember• - Vagabundus, di. Om putin la inima, Homo éxigui animi, infimi, perangusti, depressi, vilis. Gyenge szívü ember. Om reu, Balatro, onis, m. 3. Hit* ván, rósz ember. Om reu foredelege, Impurissimus, nebulo, singulari nequitia prae* ditus. Perditae nequitiae. Rot£t és erhőltstelen ember. Digitized by Google H OM. OM, Oui felbatec cu pe*soare de capra., Saiyrus, ri, m. a. Ketske lábú erdei vad ember. (Jiq tema oriu d« űümne’dieu, Re-iigio»u» , sa, aum. Isten félti saent ember. Oameni batrini, Depontani. Ha-szonvehetetlen emberek. Oameni lenesi oari voe fe seie lucruri noao éra in Roma, Sub-rostrarii , orum , m. a. plur: Subrostrarius, rii, m. a. Újságon kapó henyélő emberek, váltak Romában. Oameni mancatori de oameni in Scithia, Antrop.iphagi, orum, m. a. plur.- Em'>er húst evő népek váltak Scithiában. Oameni mici, Pumilio, onis, m, 3. Kis ember púja. Pumilo, onis, m. 3. Pumilius, lii, m- a. Pumilius, li, m. a. Pigrnaeus, maei, m. t. IS anus, nana, anum. Törpe hu* tak ember. Oameni preíte tot. Vulgus, gi,' in. a. Község, köznép. I menete, Hunestu, avi, atum, are. Bet süllőm. ./Estimo, avi, atum, are. Honoro, ari, atum, are. Cohonesto, avi, aium, are. Titz* lelem, bet süllom. Purcolo, colni, nltum, ere. He versor, «ri, itus sum. Veneror, ari, atus sum. Deveneror, ari, atus sum. Colo, colui, ultum, ere. Tisz-telein. Adveneror, ari, atus aum. Honorifico, ari, atum, are. Suspicio, pexi, ctum, ere. Observe, avi, atum, are. Omenire, C.ohonestatio, onis, f, 3. Betsăles. .AEstimatio, onis, f,_3. Existimatio, onis, f. 3. Reverentia, rentiae, f. 1. Honestatio, onis, f. 3. Tiszteiét* ‘ Honoratio, onis, f. 3. Veneratio, onis, f. 3. Omenie, Humanitas, atis, f Z. Emberség. Aeverentia, ac, f. i. Modestia, tiae, f. i. Civilitas, atis, f. 3. Urbanitas, atis, f. 3. Honor, oris, m. 3. Betsület. . Honos, oris, m. 3. Veneratio, onis, f. 3. Tisztesség' Honestas, atis, f. 3. Tisztesség Decorum, cori, n. a. Decus, decoris, m. 3. Omenitoriu, Venerator, ori», m. 3, Betsdllo, tisztelő. iEstimator, oris, m. 3. Cultor, oris, m. 3. Honorans, antis, o. 3. Observans, antis, o. 3, Reverens, entis, o, 3. Omenit, Honoratus, ta, tum. "fisz* ■ telt, emberlett. Digitized by OM. OP. i35 jEstiroatus, ta, tum. Omeuiceof de omenit, Ho^iorabi-lit, le, c. 5. Belsülelesx tisztelet ts, tisztelendő. Honoratu», ta, tum. Venerandus, da, dum. Honorificus, ca, cum. Vedi de omenie. Omeneşte, Humane, adv: Emberségesen. Humanitus, adv: Humaniter, civiliter. Honorate, liszteletesen. Honorifice. Tisztességesen. Honeste. Betsületesen. Reverenter, Urbane. Observanter. Betsiilv*. O mile de loc perfafea, Parasanga, gae, f. i. Persiai mértfáid. Omor, Morte afficio, ci, ectum, ere. Megölöm. Occido, di, sum, ere. ' Vedi ucid. Omorire, Occisio, onis, f. 3. Megölés. < Omorit, Occisus, sa, sum. Megöletett. Omor om, Hominem occido, di, ■um, ere. Embert ölök. Omoriioriu deom, Homicida, dae, m. i. Embert ölő. Omutiu, Homuncio, onis, m. 3. Emberke. Onix peatra pretiofe, Onix, oui-chii, Í. 3. Onix drága kö. () patrare si dsumetale, Sesquimodius, dii, m. 2. Másfél véka. Opecefc, Occupo, avi, atum, are. Tartoztatom. Detineo, ui, entum, ere. Distineo ui, entum, ere. Distringo, xi, ctum, ere. Impedio, ivi, itum, ire. Tartóztatom, gátolom. Praepedio, ivi, itum, ire. Retineo, ui, entum, ere. Remoror, ari, atus sum; Meg-késeitetem. Opecire, opeceala, Impeditio, onis, f. 3.. Megtartóztatás. Occupatio, onis, f. 3. Impedimentum, ti, n. a. Aha• : ddlyK Remora, rae, fi t. Retentio, onia, f. 3. Opecit, Occupatus, ta, tum. Meg* ' tartóztatott, foglaltatott. Impeditus, táj tum. Distentus, ta, tum. Detentus, ta, tum. ' Opecit qu lycru, Negotiis occupatus, ta, tum. Dologgal fogla-latos. > Opecit de boala, Morbo praepeditus, ta, tum. Meggáióltatott a’ betegségtől. Infirmitate, morbo impeditus, ta, tum. Opecefcume cu ceva lucru, Negotiis occupor, ari, atua aum. DoU gokkal foglalatoskodom. Digitized by Googie i56 QP. Occupationibus distineor, eri, entus sum. Negotiis implicor, ari, catus sum Opium de mac, Opium, pii, n, a. Mákból fatsart lev. Opium a da, Ita.* Opiare, Opium do, dedi, daturo, Ópiumát adok. Opium praebeo, u), itum* ere. Opium adhibeo, ui, itum, ere. Propino, avi, atum, are, Soporo, avi, atum, are. Opium torn, Opium infnncty, fu* di, fusum, ere. Qpiumol belé töltöm. Ingero, ssi, stum, ere. . Oprefc, Iia: Oppojr ivel opporre, Obsisto, Resisto restiti, tituOR, ere. Elleni állok tiltom. Inhibeo, ui, itum, ere. Interdico, xi, ctum, ere,. Veto, tui, itum, are. Deveto, are. Prohibeo, ui, itum, hibtre* Arceo, ere. Eltiltom. Abarceo, ere. Abercio, ere, . Oprire, Inhibitio, onţs, f. 3. EU tiltás. Interdictum, ti, n, 2. ' Interdictio, onis, f. 3, Vetatio, onis, f. 3. Vetitum, ti, n. 2. Prohibitio, onis, f. 3. Opritori u, Prohibitor, oris, 09. 3. TiltQ, Vetans, antis, o. 3. Prohibitorius, ria, riuiQ. Oprit, Prohibitus, ta, tum. Tiltott. Votitus, tita, tum. Interdictus, ta, tum. Illicitus, ta, tum. Tilalma*• Vetitum, ti, n. 2. • Qpricaste, Illicite, adv: Tilalma-*qn. Vetite. Oprefc, f«c fe fte, Sisto, sţiti, itum, sistere. Megállítom. . Oprefc, opecefc, Detineo, ui, en tum, ere. Tartóztatom, Detento, avi, atum, aţe. Contineo, ui, entum, ere. Retineo, nui, entum, ere. Oprire, Retentus, tűs, m. 4« Tar«. tóztatás. . Detentio, onis, f. 3. Opritoriu, Detentor, oris, m, 3* Tartóztató, tartó, Detineas, nentis, o. 3. Oprit, Detaatus, ta, tum, Megtar1 t áztatott. Opt, Octo, indec: Nyóltz. Optdieci, Octoginta. Nyóltzvan. Opt grositie adsungatoriu, Octussis, sis, m. 3. Nyóltz garast, érő. Opt intru o legatura, Octajugifk ge, c. 3. Nyóltz egy kötésben. Optfprediece, Duo de viginti. Ti* zen nyóltz. Octo, et decem, Optfprediece loti, Novuntium, tii, n. 3. Tizen nyóltz lot. Opt fute', Octingenti, gepta, J ±Nyólt*sxáz. Digitized by Cji '»oqIc OP. OP. OR. i3^ Optai, oftez, Ab opt o, suspiro, avi, «tum, are. Óhajtok. Anhelo, avi, atum, are. Optare, Suspiratio, onis, f. 3. 0-1 hajtás. Suspirium, rii, n. a. Optefc, optes, Cupio, vi, itum, cupere< Kívánom. , Desidero, avi, atum, are. -Vedi poftele, dorefc. Optare, Optatio, oois, f. 3. Kívánás. Desiderium, derii, □. a. Opteire, ofteire, Concupiscentia , tiae, f. i. Kívánság. Cupiditas, atis, f. 3. Opteitoriu, Cupitor, oris, n. 3. Kívánó, Cupidus, da, dum. Opteiceof, Optabilis, le, c. 3. Kívánatos. Desiderabilis, le, c. 3. Optat, Optatus, tata, tatum 3 Ki’ vânt. Desideratus, ţa, um. Optatieste, Optabiliter. Kívánatoson. Optato, desidecanter. Optefc foarte, Exopto, avi, atum, are. Erössen kívánom. Discupio, ivi, itum, ere. Anhelo, avi, atvim, are. Suspiro, avi, atum, are. Optare foarte, Exoptatio, onia , f. 3- Erössen kívánás.. Anhelatio, onis, f. 3. Desiderium, derii, n. a. Opteitoriu foarte, Optator, orist m. 3. Erössen kívánó. Exoptator, oris, m. 3. Anhelus, li, m, a. Opteica, meitersugu vederi, Optica, cae, f. i. Látásnak mestersége. Opteicefc, Optiqus, ct^, cum. LA- > táshoz való. Oraluefc oraţie dic, Dico, dixi, ctum, ere. Orálok, prédikálok. Oro, avi, atum, are. Orationem habeo, ui, ere, ituu^ Concionor, ari, atus sum. Praedico, aţi; atum, are. Oraţie, Oratio, onis, f. 3. Tefyes, rendes beszéd, orátío. Oraţie la adunare mare, Panagk ricus, rici, m. a. Nngy gyülekezetben tett orátío. , Oraţie mica, Oratiuncula, lae, f. 1* Beszedetske. r Orator, Orator, oris, m. 3. Ékesen szólló, beszeílö. Oratoriii*, Oratrix, cis, f. 3. Szt> pen szálló aszszony. Orato re fc, Oratorius, ria, ium. É» kesen szálláshoz való. Oratoriceste, Oratorie, adv: Mesterségesen szállás, oratorice. , Orb, Orbus, ba, bum. Vak, Catcus, caeca, cum. Orb dein nascere, Caecigenus, na, □um. Vakon született. Orb de un ochiu, Luacus, ca, cum, Fél szemű, egy szemű. Digitized by Goo^íe *38 OR. Orbefc, Caecutio, ’ tivi, itum, ire. Vakulok. Caeculto, avi, atum, are. Excaecţri. Megvakulni. Orbefc pe altu, Obcaeco, avi, atum, are. Mggv a ki tom. ' Excaeco, avi, atum, are. Elucifico, avi, atum, are. Qculis orbo, avi, atum, are. Exprbo, avi, atum, are. Orbire pre alt u, Excaecatio, oui», f. 3. Megvakitás. Obcaecatio, onia, f. 3. Orbeciune, Caecitas, tatis, f. 3« Vaţsdg. Ablepsia, siae, f. î. Orbatus, tu», m. 4-Orbitudo, inis, F. 3. Orbitas, tatis, f. 3- Megvakulds. Orbeciune de noapte, Luscicio, onis, f. 3. Éjjeli vakoskodds. Orbetiu reu vedietoriu, Lusciosus, sa, sum. Éjjel keveset látó. Caeculus, la, lum. Luscitiosus, sa, sum. Éjijei nappal keveset látó. Miops, opis, m. 5. Miopes, opura, c. 3. plur; Homályos, tyúk szemű. Orbitoriu, Excaecator, oris, m. 3. Âiegvahitó. Obcaecator, oris, na. 3. Orbator, oris, m. 3. Orbit, Orbatus, ta, tum. Megvet* kúlt, vakított. Qbcaecatus, ta, tűm. Megvakitot. OR. Excaecatus, ta, um. Orbeşte, Lusciose, adv: Vaklyo- fon. Caece. Vakon. Instar caecutientis. Vak mód• jdra. Orbeşte luoratoriu, Obstiuate, adv’. Vakmerőképpen. Temerarie. Temere. Contumaciter. Orceor Ita: orcio, védi urcsor, ai olceor. Ordiu, Hordeum, doi, n. a. Arpa. Ordiu cu cinci şiruri de grauntie fau fpice, Hordeum pentasticum. Öt rend kalászit árpa. Ordiu cu doao siruri de grauntie fau fpicuri, Hordeum distiche* um- Két rendbéli kalászú árpa, Ordiu cu patru siruri de grauntie fau fpienri, Hordeum tetrasti*> cum. Négy rendbeli kalászú árpa. Ordiu cu tri siruri de grauntie fau fpicuri, Hordeum tristicum. Három rend kalászú árpa, Ordiariu, Hordiarius, ria, ium. Árpával érő. Oardin, Hordeaceus, cea, um. Ai-pávai érő. Ordisor la ocbi, --Egytopis, lopis, f. 3. Árpa a* szemen, Hordeotus, li, m. a. Crite, tes, f. i. Ordsorof v. urdurof, Lippus, pa, púm. Tsipás. Digitized by OR. OR. 1S9 Ordsiori, Cramia«, ar ura, f. plur: Tapa. Orenduefc, Ordino, avi, atum, a' re. Rendelek, rendelem, elrendelem. Dispono, sui, situm, ere. Determino, avi, atum, are. Decerno, orevi, etum, «re. Constituo, ui, tutum, uere. Statuo, tui, statutum, ere. Conscisco, ere. Magamban elrendelem, elvégzem. Orenduiala, Ordinatio, onis, f. 3, Rendelés. Dispositio, onis, f. 3. Constitutio, onis, f. 3. Determinatio, onis, f. 3. Orenduiala Dumnedieiafca, Fatum, 'ti, n. s. Isteni rendelt*, végezet. Orenduit dela Duronedieţi, Fa tun», ti» a,.a. Fata, torum, n. 3. plu: Istentől rendeltetett. Orenduitoriu, Ordinator, oris, m- 3 Rendelő, rend-szabó. Constitutor, oris, m. 3. Orenduit, Ordinatus, ta, tum. Rendelt. Constitutus, ta, tum. Dispositus, ta, tum. Determinatus, ta, tum. Orenduefc inainte, Praeordino, a' vi, atum, are. Elöl elrendelem Praedestino, avi, atum, are. Orenduiala inainte, Praeordinatio, onis, f. 3. Elől elrendelés. Praedestinatio, onis, f. 3. Orenduit inainte, Praeordinatus, ta, tum. Elül elrendelt. Praedestinatus, ta, tum. Orentfuitieste frumof, Ordinate, adv: Sfép rendel, Ordinatim. . fordeinariu, Ordinarius, ria, ium. Rendszerént való, rendes. Organ, Organum, ni, n. a. Orgona. Organefc, bat organele, Organa pulso, ayi, atum, are. Orgom ndloh. Orgauire, Pulsatio organi, Orgo* ndlds. Organariu, Organarius, ii, m. .3« Orgona tsináló. Organiste, Organista, tae, m. 1, Orgona verő. Orga nici, organiste, Organici, ca» rum, m. s. plur: Orgonákkal, sípokkal, vigság levők. Orgfcnicefc, Orgánicus, ca, um. Ékes orgona tengő. Organiceste, Organice, adv: O/* gondson, eszközükkel^ Organe de apa ia greci care pe ai» ce nufau vediut nici Te sciu cum au foit, Hydraulus, li, m. 3. Vizi orgona mellyel a’ görögök éltek elein, mii pedig sím nem láttuk, sem nem hallottuk. Organas de apa, Hydraules, lae, m. 1. Vízi orgonds. Hydraulax, laucis, m. 3. Ori a catile, Quotuscunque, quo» tacunque, Vatahdnyodik. f Digitized by Google Ori care. Utervi», Utravis, utrumvis, Akár mellyik. Uterlihet, utralibet, utrum libet. Utercunque , utracunque , u-trumcuaque. Quiri», quaeţis, quodris. Ori cati v. ori quoti, Quotquot, adr* Valahányon, valamennyin. Ori cat, Aliquaatu», ta, tum. Var lanunnyi. Quantuscunque, quantacunque, quantumcunque. Akár mennyi Quantuslibet. quantalibet, quantumlibet. Ori cat da puţin, Quantuluscunque, quantulacunque, quantu-lumounque. Akár rrunnyitske. Ori ca, Quodcunque. Akármi. I Quidquid. . Or ce are coarne, Ceruchus, chi, m. 9. A’ minek szarva vagyon. Ori ce mod, Cujusmodiciluque, Akárminémü. Cujuseunquemodi. Ori ce unde efte, Quidquid eit. Valami hói vagyon. Ori cine, Quiris, quaevis, quodvis. Akárki. Ori cum, Quamlibet, adv: Akár-mint. Ut ut. Utcunque. Ori cumui, Qualisounque. Akár minimik-Ori de cateori, Quotiescunque, ffalamfinnyisztr^ Ori deunde, Undecunque, adv: Akár húr\nan. Undelibet. Ori dein catro, Alterutrinque. Akár mely felül. « Ori in catro, Quacunque, adr: Á-kar merre, valamely felöl. Quolibet, quocunque. Quoquoversus. Quoquoversum. Ori in ce mod Ita: Inqualcunque •1 mod. Quotnodo.cunque. Akár-mint. Quoquo modo. Qualitercunquf. Akár mike'ppen Ori incatyp, Qualitercunqua, adr: Akármiképpen, Ori quand Ita.* Inqualamque tem» po, Quandocunque, adr: Akármikor, valamikor. Ori unde, Ubicunque, adv: Vala• hói, akár hói. Quoviscunque, adr: Akárhová* Quoris, adr: Oriz, Oriza, zae, f. i. Riskása. Oriz fert moale, Ptisanarium ori-zae. Hígon főtt riskása. Orphan, Orphanui, na, num. As*. va, kinek se apja se annya. Orphanotrophium cafa de tinut prunci foraparinti, Orphanotro» phium, phii, n. 2. Arva gyermekek* ispotálya. Orpheus poéta, Orpheus, ei, m 3* Egy frantzia régi poéta. Orthedox crastein bun, Orthodu* Digitized by LjOOQle OR. Or. xus, xa, xuib. Keresztény vallásról jól értő, igaz értelmű, igaz hitű. ' Orthographia, Orthographia, phiae, f. í. Iga tán irás. Of, Oiy osSis, n. 3. Tsont. ,Of cu carne «i pele, 0> carne, et pelle amictuna. Húsos bőrös csont. ■ Of de elefánt, Ebur, oris, n. 3. Éléfánt tsönt. Of de jucat, Astrogalus, li, te. 9. Vorfély kótzka. Of drobitoriu, Ossifragus, ga, um. Tsont törő. Of főre carAe si pele, Os carne, et pelle nudum, nudatum, fiúsat-lan. bőretlen tsont. Of lunecat dein loc, Os luxatum. Kifitzamődott tsont. Os fede motum. Of fau oafe büturoafe de jucat cu cotica, Talui, li, Hí. a. Bütkös tsontok mellyekJtel kotzkáztak ti régiek. Oferie, Ossárium, sárii, ö. a; Te tem ház. Ossaria, riaé, f. í. Ofetieste, Oisiculatim, adr. Tson-tonkéht. Ofit cu elefánt, Eburnatus,ta, tum. Éléfánt tetemezett. Eburnéatus, eata, eatum. Eburneus, nea, eum. Ebufntis, na, úum. > Eburneolus, neola, lum* Oíbf, Osiuosus, ta, sum. Tsontos. Osseus, sea, eum. 7sontt, e- ros. 0(u coapféi, Catyla, lar, f. i. FoK gó tsipő tsont. Ofu fpinari, Vertebrae, arum,f. i. plur: Hát gtrintznek tsigdi. Spin a dorii. Ofutiu^ Osshculum, li, n. a. Tton» totska. Ofanna, 0 van na, salvum fac obsecro. MahtUeste osan na. 0 scioapa, Spitbama, mát, f. i. Egy arasz. Ofebefc, • Seorso seorsum pOno, seorsire pono, Distingvo, nxi, ctum, ere. Külön teszem, elv4m losztom, k illömbözteiem. Ofebire, Seofiim positio, onif , f. 3. Külön tevés, Jéret evét. híí-liímböztetés. ■ Ofebit, Seorsus, sa, sum. Külön való, ' Seorsi vüs-, ti, vum. Ofebiti'este, Seorsum, seorsus, *dv* Külön. Ofie Itá: asse^ Axis, axis, m. 3* Tengely. Ofíe ceriului defpre amiadie dít Antarcticus, ci, m. a. DUftlöl való égi tengely. Ofie ceriului defpre amiadié no* apte, Polus arbticus. Észak ft* löl való égi tengely. Ofiile ceriului, Polus, li, Ég* nek tengelyi, tarkáik Digitized by Google ‘4* OS. OS. Oíiütie. Axicula, lae, f. 1» Tenge• lyetske. Ofindefc, Ab offendo, damno, «vi, atum-, ara. Kárhoztatom. Condemno, avi, atum, are. Oiindeire, Daranatio, onii, f. 3. Szententtíázds, hdrhoztatds. Condemnatio, onis, f. 3. Condemnatus, tás, m. 4-Ofîindeitoriu, Condemnator, oris, m. 3. Karhoziató. ' Damnator, oris, m. 3» Damnatorius, ria, ium. Ofendeiceof, Condemnabilia, le, c. 3» Kărhoztatos. Exieialis, le, c. 5. Perniciosus, sa, sum» Ofendeit, Condemnatus, ta, tulob. Kárhoztatott, penitentsidsta-tott. '■ Damnatua, ta, turn. Ofendeic inainte, Praedemno, are. * Elöré kárhoztatom. Ofpe v. calpe, Hospes itis, c. 3. Vendeg. • Conviva, vae, c. i. Diversor, oris, m. 3. JHeg-szâb tó vendég. Ofpetieíc (elesluefc, Hospitor, ari, atus aum. Idegen helyt meg* . szállók, szálláson vagyok. Diversor, ari, atus sum. Ad diversorium diverto, li, aum, ere. Ofpetire, Di Versat io,* On ia, fr 3. Szálláson lakát» Ospeti v. oafpeti primefc, Hospites excipio, cepi, • eptum, ere. Gazdálkodom. Hospitor, ari, atus sum. Ofpeti primitoriu, Pandocheua, ei. m. a. Vendég fogadó<. Hospes publicus, meritorius. Caupo, onis, m. 3. Hospitalis, lis, m. 3» Gazdálkodó. Ofpeti primitoare, Hospită, tae, f. i. Vendég fogadó aszszony. Meritoria hospita. Ofpetare, Hospitalitas, atis, f. 5. Gazdálkodás. Cauponaria, riae, f, i. Vendég jogadósaág. Ofpetetoriu, Hospitus, ta, tum. Jó szívvel fogadó. Hospitalis, le, c. 3. Ofpeti este, Hospitaliter, adv: Emberségesen. Ofpetaí cafa de oafpeti, Hospitalia le, c. 3. Vendég fogadó ház. Diversorium, rii, n. s. Hospitium, tii, n. a. Taberna, nae, f. t. Caupona, nae, f. i* Domiciliu ta publicum, Pandochoum, ei, n. s-Ofpetal a bolnavilor, Voletudina» rium, narii, n. s. Beteg ház. Nosocomium, mii, n. s. Ofpetal a celor nevindecaceosi, No* socomium insanabilium. Gyógyíthatatlanok ispotálya. Digitized by Goo^le OS. OS. 143 Ofpetal a mişeilor, Ptochium, cbii, Szegények* ispotállyá. Ofpetal a calatorilor, Xenodochi* una, chii, n. Utazók vándorlók, ispotállyá. Ofpet, oafpet, Convivio excipio, epi, eptum, ere, Vendéglem. Ofpetare, Epulatio, ohis, f. 3. Ven» déxeshedés. Convivatio, oni*, f. 3. Comcssatio, onis, f. 3« Ofpetariu, Convivator, ofis, ta. 3. Vendégség adó. Ófpetetoriu fau ofpeceoi, Co* measator, oris, m. 3. Vendé* geskedö. Comessans, antis, o. 3. Comessabundus, da, dum. Ofpetat, Epulatus, ta» tum. Jól lakott. Oípetiefc, Épulatorius, ria, riura* Vendégségben való. Epularis, re, c. 3. Vendégségi. Ofpetiu, Convivium, vivii, m 2k Vendégség. Epulum, li, h. a; Symposium, sii, n. 2. Ofpetiu de nascere» Genitalia, lio* rum, n. a. Születése napján való vendégség. Öfpctiu Iá mort, Silicernium, nii, ' a. a. Halotti vendégség. Epulum funerale, funebralé. Ofpetiu la liuota Ita: convivio di nozxe, Caena nüptialis. Laka• dalmi vendégség. Symposium, sii, m 2. Ofpetiu mare pompas, Adjicialis, l«j c. 3. Adjiciales caenae, epulae. Valami pompát bérekesz• to vendégség, Frit drága ét« kék. Ofpetiu mare si bogát, Polluctura, rae, f. i. Gazdag ét pompás vendégség. Epulum splendidum. Convivium, vii, n. a. Ofpetiu pentru morti parinti, Parentalia, iium, et parentalia* rum, n. a. plur: Sziliéinek ha-Idlokról emlékeztető tórt ven-dégség. Ofpetiu p* fuptire la Lacedemoni, Phidiciüm, cii, n. a. Tsekély vendégség a’ lacedemoniutok-nál, a’ melyben bór, tájt, Ae* nyer, és füge engedtetik vala meg. Ofpetume, Hospitor, ari, atns sum. Vendégeskedtem. Convivor, ari, vatfc* Rum; Commessor, ari, satus sum» Epulor, ari, atuft sum. Ofte, v. oafte Ita: ofte, Hostia, a. Í. Sllentég. Item exercitus. Hadi tereg. Ofteicie, Hostilitas, tatis, f> 5 EL lenségesség. Oateicefc, ííosticu*, ca, cum. Et. lenséges, eUensépi. Ofteiceafca ura , Hostile odium» Nagy gyülőltég. Digitized by Google *4* °S* OS. Ofteiceste, Hostiliter) adv: Ellenségesért. Ottefc eu, Pugno, avi, atum, are. Hartxolok. Velitor, ari) tatua Sum. Tsat'á-zok. Dimico^ avi, atum, are. * Decerto, avi, a tum, arr. Praelio*, ári, atus sum. Osteire, Pugna, nae^ f. 1. Har-txolds. Dimicatio, nis, f. 3. Certamen, nis, n. 3. Praelium, Iii, n. a. Decertati*, onis, f. 5. Osteitoriu, Bellator, oris, aa. 3. Hadakozó. Osteitoriu itt luntre, Epibata?, tarum, m. i. plur: Hajón har-tzolók, hajón vívók. Ostefc inproteiva, Oppugno, avi, atum, ara. EUtne vivók, ostromlóm. Osteire inprot«:va, Oppugnatio, onia, f. 5. Ellene vívás. Osteitoriu inproteiva, Oppugna*1 tor, oria, m. 3. Vívó, ostromló. Ostelc, Oppugnatorius ■, ria, ium« Vív.áshoz való. . Ostefc inainte, Velitor, ari, tatus sum. Elöl próbálók, tsatázom. Oftas cu arme uşoara, Veles, litis, m. 3. Könnyű szerrel való vitézi Velitaris, re, c. 3. Forentarius, tarii, m. i. Oitasf cu arme ca coafa, Falcarii, rioruna, aa. a. plur: Kasza Jegy- verű emberek. Oltási dein adoaodiecile leghion, Vicesimani, norum, m. a. pluí Húszadik légióból való vitézek. Oftas deintiru ó díciüiala, Com* manipulo, onis, m. 3. Tíz cd-lyából való vitéz. Commanipularis, re, c. 3. Oítas dein sireag, Gregarius, ga« rii, m. a. Köz legény. Oftasi dein sireagu deintei, Pri* mani, orum, m. a. Az elsff seregből való vitéz. Oítas in fér imbracat, Grnpella-riúa, larii, m. a. Merő vasas vitéz. Cataphractus, cti, m. á. Loricatus, ti, m. a. • Oftenefc Ita: ftancare, Lássa, Sav!) atum, sare. Fárasztom. Fatigo, avi, atum, are. Delasso, avi, atum, sáré. Elfcfr rasztom. Defatiga, avi, atum, are. Oftenire, Defatigati», onis, f. 3i JUégfárasxtás. Ofteniccof, Fessitudinum plenus, na, num. Fáradtságos. Oítenit, Lassus, sa, ssum. Fáradt. Fessus, ssa, ssum. Defessus, ssa, ssuok „ Fatigatus, ta, tűm. Lassatus, ta, tűm. Delassatus, ta, tunh Defatigatus, ta, tűm. Digitized by Google OS. OT. OU. OV. OX. 145 Oíteneic eu, Lassesco, ere. Elfd• radofi, bágyadóh. Fatigor, ari, gatus sum. De fatiscor, ci» Desudo, avi, atum, are» Fára* dozok. Lassesco, ere. Ofteneala, Lassitudo, dinis, f. 5. Fáradtság. Fatigatio, onis, f. 3. Ofthie, Ital: Oftia, Hostia, tise, f. 1. Ostya. Ofthie aducere, Hostia, tise, f. l. A Idozat. O iuta, Centum, Egy száz. O fata de ponti, Centumpondium, dii, n. s. Száz Jont, egy má’sa. Otitiu, ▼. utiutiu, Oscillo, avi, latum, are. Hintázom, lógatom. Otitiare, utiutiare, Oscillatio, onis, f. 3. Hintázás, lógatás. Ou, Ovum, vi, n. 2. Tojás. Ou clocit, Ovum cubaium, incu-batum. Kotlós tojás. Ou cu doao galbincsuri, Ovum geminum, Két sárgüju tojás. Ou fore galbinus, Ovum irritum, ti. Haszontalan tojás. Ou moale, Ovum sorbile, Lágy tojás. Ou fterp, Ovum zephirinum, Gyű* möltstelen tojás. Irritum, ti, n. a. Infeecundum, di. Pars II. 10 Sterile, lis. > Hypenemium. Oao a oa, Ova ponere, Tojni. Ova parere» Ova edere. Oarire temp de a oa găinile, Ovatio, onis, f. 3. Tyúkük tojásSoknak ideje. Oao a pune fupt gaina, Óra gali-nse supponere, v. subjicere, Tojást tyúk alá tenni. Oao a forbi, Ova sorbere, bibere. Lágy tojást enni. O vai! Heu! interj: Oh jaj! O vailvai! A hu! interj: ó jaj! jaj! Ovef, Avena, nee, f. 1. Zab. Ovef felbatec, -ffigilops, pis, m, 5. Vad zab. Ovefefc, de ovef,' Avenâceus, cea, ceum. Zabos, zabból való. Oxie, grse: Accentua acutils, Éles accentus. Oxi», afcutit, Ital: et Grse: Oxi, Acutum, ti, n. s. Hegyes. PA. Pace, Pax, acis, f. £. Békesség. Pace aduc, Pacem fero, tuli, latum, ferre. Békességet hozok. Pace aducatoriu, Pacifer, ra, rum. Békesség hozó. Pace fac, Pacifico, avi, atum, are. Békességet szerzek. Pacem concilio , iavi, iatum, iare. Digitized by GooQle PA. PA. ' Ad concordiam adduco , uxi, uctum, ucere. Adversos componq, sui, itum, ere. Reconcilio, iavi, iatum, iare. Pace facere} Pacificatio, onis, f. 3. Békesség szerzés. Pace facatoriu, Pacificator, ris * m. 3. Békesség szérzö. Reconciliator, oris, m» 3. Arbiter pacis. Pacalis, le, c. 3. Pace inimi, Animi tranqiiillitas t Szív* tsendessége. jEquita9 animi. Securitas animi. Paciuefc, Paco,' avi, atum, are. Békelieiem. Concilio, iavi, iatum, iare. Ősz-ve-békéltetem. Pacifico, cavi, atum, care. Békéltetem. Paciuire, Conciliatio, onis, f. 3. Békéltetés. Conciliatura, rse, f. i. Conciliatus, tűs, m. 4* Paciuire, Pacificatio, onis, f. 3. Béke lies. Reconciliatio, onis, f. 3. Paciuitoriu, impacatoriu, Pacator, oria, m. 3. Békéltető. Conciliator, oris, ra. 3. Psciuitoare, Conciliatrix, cig, f. 3. Béke'ltetőné, békesség szer-a öné. Pariuit, Pacatus, ta, tűm. Meg- békélt, békéltetett. Conciliatus, ta, tűm. Reconciliatus, ta, tűm. Meg-békéllett. ■’acinic, Pacificus, ca, cum. Békés,, békességes. Pacatus, cata, ^atum. ’aciuiceste, Pacate, pdv: Békésségesen. Pacifice. ’aciuefcume, Pacem ineo, ivi, tűm. Béléllem. Reconcilior, ari, atus sum. ’adua cetate, Padua, duse, f. j. Civitas Padua, Padua várossá. ’aduan, Circuinpaduanus, Padus vize mellyékú. *aie, Palea, lese, f. i. Szalma* polyva. Stramen, nis, n. 3. Szalma. Stramentum, ti,- n. a. Paie de bob, Fabagio, onis, f. 3. Bab szalma. Fabagiutn, gii, n. a. Paie de bucate, Farraginaria, far* raginariofum, n. a. plur: Mindenféle gabona* szalmája, töredéke, polyvdja. Paiu grâului^ Stipula, lse, f. l. Gabona* szára. Paiu verde, Stipula viridis, Nyers gabona’ szára. Paiof, Paleosus, sa, sum. *Szalmás, polyvás. Straminosus, sa, sum. Stramenticius, cia, ium. Digitized by Goo^ie PA. PA. ______ , *47 öiraimaeub, nea, eum. I Paieosus, sa, tum. Pa lerariu, Palearium, rii, n. a. Pulyva, szalma tartó hely. Pagan, Pa^anus, ni, ra. a. Falu-si, vagy kúlsö földi. Pagan, Paganus» na, num> Pogány. , Ethnicus, ci, ca. Infidciis, iis, c. 3» Paganefc, Paganitatem exerceo , cui, itum , ere. Pogányságot tselehszem. Paganatate, Paganismus, mi, m. a. Pogányság. s lniidelitas, atis, f. 3. Ethnicismus, mi, m. a. Paganeste, . Pugane, adv: Pogány ül. Ethnice, ethiiicOrudi more. Pagina, facia. Pagina, nse, f. ). Papiros levélnek mind cí hétfelül való részem Paginoare* foaie, Pagella, lse, f. l. Egy levél ai könyvben» Paginola, lse, f. 1. Pagubefc, perd, ftric, Damnum infero, intuli, illatum, ferre. Károsítom. Jacturam affero, tuli, latum, ere. Jactura afficio, ci, ctum, ere. Damnum causo, avi, atum, are. Damno afficio, ci, ctum, ere. Pagubire, Damnificatio, onis, f. 3. Károsítás, kártevés. io * Damni illatio, onis, f. 3. Pagubiceof, Damnosus, m, sum. Káros. _ » Damnificus, ce, um. Dispendiosus, aa, sum. Incommodus, da,'dum. Detrimentosus, sa, som. Pagubitoriu, Incommodans, antis, o. 3. Kár-t év 8. Damnificans, antis, o. 3. Damnificus, fica, ficum. Damnigerulus, la, lum. Pagubitieste, Damnose, 'adv: Károson. Paguba, Damnum, ni, n. a. Kát. Detrimentum, ti, n. a. Jactura, ree, f. i. Incommodum, di, n. a. , Dispendium, dii, n. a. Paguba mica. Parvum detrimentum, Károtsha» Damnum exiguum. Pah«r, Poculum, li, n. a. Pohár, Calix, cis, m. 5. Pohdr> kehely. Cyathus, thi, m. a. Crater, eris, m. 3. Patera, rse, f. i. Scyphus, phi, m. a. Poclum, 11, n. a. Paherel, Poccellum* Ili, n. a> Po-hárotska. Pocillum, Ili, n. a. Caliculus, li, m» a. Pahar umplu, Cyathizo, are, avi, atum. Pohdrt töltök, pohár borral ktnálonu Digitized by C.iO' 148 PA» Paharnic, Pocellator, oris, m. ţ. Pohár töltő. pincerna, nee, m. i. Paharefc fcaun, almariu, Abacus, ci, m. a. Pohár-szék* Abax, acis, m. 3. Cylicotheca, cse, f. i. Vasarium, arii, A. a. Pailaf, Pallas, adis, f. 3. Boltses-seg’ isten-aszszonya. Minerva. Palane, Planca, cse, f. 1. Paidnk. Munitio, onis, f. 3. Munimentum, ti, n. a. Vallum, li, n. a. Palane de pari, Valin*, Ili, m. a. Palánk karó. Palane de cer, Roborarium, rii, n. a. Tserefából tsindít palánk. Palane pun , Munio, iri, itum, ire. Erössitem, bekerítem. Palanga, Palanga, gse, f. 1. Pa-langee, arum, f. í. plur: Eme* lö rúd. . Palangari, Palangarii, iorum, m. a. plur: Rúddal emelők. Palarie, ▼. palearie , Petasus ex palea, Szalma-kalap. Galerium, lerii, n. a. Stegestrum, tri, n. a. Palariet, Petasatos, ta, tűm. Széles silvegű, kalapú. Palata, Palatium, tii, n. a. Palota. Palata de cortenit, Proceeton, onis, n. 3. l/dvarló palota. Procietium, tii, a. a. PA. Palata muerilor, Gynaeceum, ne-csei, n. a. AszszonyoV palota jók, lakó házok. Palata podeita cu petri in patru corntari fatiuite in multe typu^ ri, Asieratiim, asserati, n. s. négyszegű külömbféle festéken kövekkel pádímentumo-zott palota. Palatein, Palatinus, ni, m. a. Nádor Ispdny. Paleíc, P’alLidum efficio, eci, effectum, ere. Megsárgítom. Pallefacio, ci, ctum, ere. Pallidum reddo* didi, itum, ere. Pallere facio, "ci, ctum, ere. Palire, Pallor, oris, m. 3« Sárgaság. Paliceof, Pallens, entis, o. 3. Sár* gálló. Palit, Pallidus, da, um. Sárga. Exangvis, ve, c» 3. Squallidus, da, dum. Palicel, Pallidulus, la, lum. *SÜr-gátska. Paleíc la foc, Torreo, rui» tostum, ere. Pirítom. Palire la foc, Tostura, rse, f, 1. Pirítás. Palit la foc, Tostus, ta, tűm. Pirított. Palefc, lovefe, Palo, v. fuste tundo , tutudi, tusum, tundere. Bottal, vagy karóval ütöm. Palit, lovit, Palo percussus, ssa, ssum. Ütött, vert. Digitized by Googie PA. PA. »49 PaKre bucatelor in camp, Uredo, dinis, f. 3. Rogy a a* gabonában. Carbunculatio, onis, f. 3. Rubigo inis, f. 3. Palire lemnului, Sy Ieratio, onis, f. 3. Roeyázás, kiaszása, ki-veixése a’ fának. Paliciune, Atrobolismus, atrobo-lismi, m. s. Rogydzás. Palit, Carbunculosus, », sum.. Rogy is. Robiginosus, sa, sum. Palefcume, Pallesco* ere. Sárgu lók, pirulok. Palleo, ui, ere. Pallorem habeo, ui, itum* ere. Pallore suffundor, undi, ras sum. Impalleo, ui, ere-Palefteina, Palaestina, nse, f. L. 4Szent fóld. Palefteineni, Palsestini, orum, m. a. plur: Palestina’ lakossi. PalefteSnefc, Palaestinus, ina, inum. Palestinához tartozó. Paleftra loc de afe lupta» Palaestra, trse, f. i. Bajnokok’ hel-lyek. Paleftric, Palaestricus, trica, tri-cum. Bajnokhoz való. Paleftrita, Palaestrita, tse, m. l. . Bajnok-mester. Palma finic, Palma, mse, f. i. Pálmafa. Palmet, Palmetum, eti, n. 2» Pálma erdő. Palmof, Palmosus, sa, sum. Fas, pálmafás. Palma mica, Palmula, Ise, f. i. Pálma-fátska. Palmat frumfetiat, Palmatus, ta, \ tum. Pálma levél formával ékesített. Ptlmariu, vrednic de lauda', Palmarius, ria, ium. Legnagyobb ditse'retre méltó. i Palmite, Palmes, itis, m, 5. SzS-, lo veszszötske, Palmefc, Palmeus, ea, eum. Pál-mafáji. Palxna, Palma; mse, f. í. v. palmus, mi, ra. s. Tenyér. Palma mica, Palmula, lae* f. i. Tenyeretskf. Palmutie, idem, Palmof, Palmosus, «a, sura. Tenyeres. Palmefc, manuncefc, Palmo, avi, i atum, are. Marokba kötöm, kévében kötöm. Palmefc, Palmo, avi, atum, are. Tenyérrel verem. Depalmo, avi, atum, are. Palmia depuvio, vi, itum, ire. Palmis verbero, avi, atum, are. Ferio, ii, ire. Palmum impingo, egi, actum, ere. Colaphum impingo^ ere. In facie percutio, ovt’, .r Palmire, Depalmatic, f. 3 Tenyérrel■ verés. Digitized by Ljoogle 15o PA. PA. Alapa, pse, f. i. Palmitoriu, Alapam impingens , entia, o. 3, Tenyérrel verő. Palmo percutiens, entis, o. 3. Alapator, oris, m. 3. Palmit, Depaloţatus, ta, turn. Tenyérrel veretett, artzúl vert. Paltein, Platanus, ani, v. tanús, f. s. et 4> Árnyékos Platanus* fa. Palteinet, Platanetum, ti, n. s. Platanus f a termő hely, Palteinet fejeit, Platanon, onis, F. 3. Platanut-fáhkal beültetett hely. ' Pament, Pavimentum, ti, n, s. Fölt, vagy megvert föld,. Terra, ree, f. i. Humus, mi, f. s. Solum, li, n. Vesta, tce, f. i, Pament alb ca «reta, fpoiale, (ab expolire,) Marga, gse, f. i. Fejér kréta szabású föld. Pameiţtu Amazoanelor, Amazo-nia, niio, f, 1. Amazonok1 földje. Pament bine si drept asediat, Planicies, ei, f. 5, Megegyene-' sitett fáid. Pameţt cu fementie umplut, Terra gravidata, Magokkal bevetett füld.' Pament domneíc, Allodium, dii, n. s. AHodiátura, ree, f. i. Nemesi fbld. Pament gramadeit, Regestum, ti, n. a. Rakásra felhánt föld. Pament de arat, Ager, agri, m. a. Szántó fbld. Agellus, li, m. a. Szdntó/öl-detske. Pament de coiit, v. fenati, Pratum, ti, n. a. Foenile, lis, n. 3. Kaszáló föld. Pamentiel, Terrula, lse, f. i. Földet s ke. Pamentefc, Terrenus, na, num. Földi. Terrestris, tre, c. 3. Conterraneus, neo, neum, Pamentean, idem. Pamentof, Terreua, rea, reum. Földes. _ Pan erat ie, Pancratius, ii, m. a. Pongrdtz. Pane, Panis, ni*, m. 3. Kenyér. Pane cefe coace dein grau nou, Sitanicus panis, Ujj búza ke* nyer. Pane cu care fe intere luptători, Calyphium, phii, n. i. Bajnokok’ erősítő kenyerek. Pane de bob, Pania fabaceus, Bab kenyér. Lomentum, ti, n, i. Pane de aldoile, Panis secunda* rius, Köz.kenyér. Pane de grau, Panis triticeus, Bú* xa kenyér. Pane de milic, Panis e miliő, Köles kenyér. Pane dein adunaturi y Farreus Digitized by LjOOQle panis, Többféle magból stílt kenyér. Pane de ordiu, Pania hordeaceus, Árpa henyér. Pane de fecara, Panú siligineus, fío’t henyér. Pane dofpita, Zinites, taoa f. 1. Kovászos kenyér. Pane lui Sannct, Ioan, Palipodi-•. Sz. János* kenyere. > Pane la bucate taeta, fan domi-cata, Tritum, ti, n. a. Ételben való akármi szelet. Pane fi azima coapta curend, Speusticus panis, Hirtelen sült henyér, pogátsa. Pa ne taritioafe, Furfuraeeus panis, Korpás kenyér. Autopyron, ni, n. a. Pannonia, tiara Ungureaíca, Pannonia, niee, £ i. Magyar Or-•zág. Pannonii, Pannonii, iorum, m. a. Magyarok. Panfa, (ab expansus,) Tela, lae, * f. í. Vászon. Panfa de araneu, fau painsin, Vesca, cae, f. 1. Pókháló. Tela araneorum. Panfa de bombac, Teta ▼. pannus e bombaco, e gosypio, Gya-pott vászon, posztó. Panfa de in, Tela linéa, ptnnus lineus, v. linieus, v. linteum, ' Len vászon, posztó. Panfa de. lana, panure (a panno,) Tela, pannus laneus, Gyapjú vászon, posztó. Panf* de dsof, Pannus vilis, Ala-tson posztó. Panfa de peatra, care nu arde, Asbestinum, ni, n> s. Köbül tsi-ndlt vászon, mely meg~nem éghet. Panfa de puf pe parete, pareta* riu, Aulseum atrebaticum, atrebatici, Kárpit vászon. Panfa fina, faina, Pannus non vulgaris, Fáin posztó, vászon. Panfa r«rav Rali*, lae, f. 1. Rit» ka vászon. Panfariu, Textor» oris, m. 3. Szövő, Takáts. Panfare, Textrix, cis* f. 3. SzővH' as za no ny. Panfarie, Textrina, nae, f. i./* Takáts mihely. < Textorium, orii* n. 2. Panfatura, Strophium, phii, n. s, Keszkenytf. Strophiarium, arii, n. a. Abstersorium, sorii, n. s. Ster-gariu stergure. Panfaturea, Strophiolum, oli, n. a. Kesskenyötske, Panfatura unfe, cefe pune p' coaftele bolnavului, Pitatium , atii, n. s. Kenetes ruha, mei-lyet a* beteges oldalra tészn h. Pantha de fér, Canth s, in hi , m. a. Vas-pánt. Digitized by Goo^le PA. PA. Pântece, Pantices, licum, m. 3. plur: Has, kövér has. Venter, tris, m. & Pan'ece grai^ Pantices, Kövér has. Pantecel, ventricel, Ventriculus, li, m. s. Hasatska, gyomor, begy. Pantecof, Vemrosus, sa, sum. Hasas. - Ventriosus, sa, sum. Pantecariu, Ventrale, lis, n. 3. Has fedő, előruha, heveder. Panthera, Panthera, r», f. i. Păr-dulz. Pantherin, Pantherinus, na, um. Pdrdutzi. , Panura, Pannus, ni, n. s. Fosztó. Panure, Panniculus, li, m. 2. Posztótska. Panurof rathicof, Pannosus, sa, sum Szakadott köntösű. Pannuceus, v. pannucius, cia, cium. Pap, (Ital: Papare,) aplec cu lapte, Lacto, avi, atumf are. Szoptatok. Pappa, Pappa, par, f. i. Kis gyermeknek való p'p> /ott Aás a. Pulmentum, ti, n. s. Athara, rs% f. i. Pulticula, lse, f. 1. Puls, tis, f. 3. Pulmenta-ium, rii, n. s. Alicastrum, tri, n. s. Fappefc, Pappo, avi, atum, are. Pépet rágok, eszem. Fappaf, Pappas, Gyermekeket nevelő Atya. ’appu, Pappus, pi, m. 2. Nagy atya. ’apa, Papa, pr, m. i. Atya, Nagy atya, Római JŐ Pap. ’apat, Papatus, tus, m. 4* Pápának birodalma. ’aploma, Paploma, mse, f. t. Takaró. ’aploma de bombac, BomV aciua, nse, f í. Gyápolt takaró. ’apyr, Papyrus, pyri, f. a. Papyrum, pyri, n. a. Papiros. •*apyrefc, Papyraceus, ea, eum. Papirosi, papirosból való. Papyr, Papyrus, ri, f. 3. Égyiptómba termő gytikényy melyre papiros gyanánt írtak, ’i onnét hijjdk ct papirossal papirosnak. Papyr facatoriu , Papyrifer , ra , rum. Egyiptomi nád termőt hozó, melyből papirossat tsi. náltak. Papora, Butonum, ni, n. a. Gyékény, káka. Hero, onis, m. 3. Mariscum, ci, n. a. Mariscus, ci, m. s. Papora de Egypt, védi papyr de Egypt, Biblos, li, f. a. Papora de Ispania, dein care lefc-ga corfe, Spartum, ti, n. a. Hispániában termő kosár kötő kákay gyékény. Papora, peperig, Scirpus, pi, m. a. Káka, gyékény. Digitized by v^ooQle PA. PA. i53 Cantherinius, li, m. a. Szőlő- Scirpiculus, li, m. a. Kákdtska. Junculus, li, m. a. Papora tiefuta, herinei, (a hero-ne,) Matta, tae, f. 1. Gyékény. Teges, etis, f. 5. Hibiscus, ci, m. a. Storea, rese, f. 1. Papora mica, Tegi cula, lse, f. i. Gyékényetske. Tegeticula, lse, f. i. Tegillum, li, n. a. Paporof, Juncosus, sa, tum, Kd• kával bőves. Juncinus, na, num. Papoíeíc, pauleíc , Condescendo, di, sum, ere. Quiesco, évi, etum, escere. Megszállok, nyug. szom. Papofire, Condescensio, onia, f. 3. Megszállás. Papof, Quies, etis, f. 3. Szállás, nyugodalom. Por, Palus, li, hí. a* Karó. Statumen, nis, n. 3* Vacerra, rse, f. i. Stipes, itis, m. 3. Par bţtut de legat cai, Vactrra, rse, f. î. Levert karó, melyhez ti* lovakat kötik. Pár de gard , de palane, Sudes, sudis, f. 3. Kert karó, paldnt i karé. Pár de pod, ftelp, v. ftilep, (a ftelite,) Sublica, ese, f i. Sublicium, cii, 4. a. Hídra való müvek. Pár de redimat vitia, (au pomu, fát, vagy akármi gyümöUs-fát támasztó gyámól. . *ar de vie, Palu*, li, m. a. Szoló karó. Pedamentum, ti, n. a. Pedamen, nis, n. 3. Statumen, nis, n. 3. Tignum, ni, n. a. Charax, acis, m. 3. Pertica, cse, f. i. Jar de vie crepat, Ridica, C9e , f. í. Hasadt karó, szőlő karó. ’arusel, Paxillus, xilli, m. a. Tzö-veketske, karólska. Palus exiguus. Paruefc, Palo, avi, atum, »re. Karozom, karózok. Pedo, avi, atum, are. Impedo, avi, atum, are. Adminiculor, ari, atus sum. Statumino, avi, atum, are. Paruire, Palatio, onis, f. 3. Karózás. - Pedatio, onis, f. 3. Paruit, Palatus, ta, tum. Karóz-tatott. Pedatus, ta, tum. Impedatus, ta, tum. Parueíc, Palaris, re, c. 3. Karár hoz való. Parabola, pilda, Parabola, lse, f. u Példabeszéd. Proverbium, bii, n. a. Abagio, onis, f. 3. Adagio, onis, ţn. 3. Digitized by i54 PA. PA. >• Adagium, gii, n. a. Sententia, tise, f. i. Paraclysion, Sacellum, li, n. s. Kápolna. Paradeif, Paradisus, si, m. s. Gyönyörűséges kert. Parafrafis, pe lung vorbire, Para* phrasis, sis, f. 3. Valaminek böv igékkel váló magyarázatja. ■ ■ Parafraft, ParafCastes, tse, m. 1. B'á bestéddel magyarázó. Paralel. Paralelíus, li,. m, s. Egymáshoz szép egyenes rendel helvheutetett. ✓ Paralipomenon, remaf, Paralipo-menon, norum, n. plur: Elmaradott, hagyatott. Paralyfís, lovire de gutta, Para* lyiis, sis, f. 3. Valamely tagnak elesése, gutta. Paralyttic, Paralyticus, ca, .cum. Gutta-ütött, ina-szakadt. Paranimph, nas, Paranimphus, phi, m. a. Vöfó, Násznagy, Leány kérő. Parafceve, gateire, Paraaceve, re», f. 1. Készület. ' Dies parasceve, Nagy Péntek. Vlnere mard* Paraf t, Parasitus, ti, ra. s. Hízelkedő. ParaHta, Parasita, tse, f. i. Hízelkedő, hazudozó aszszony. Védi lingusitoriu. Pardon, Pardon, Engedetem, ke- gyelem. Pardo£ Pardus, ardi, m. s. Pár* dutz. Panthera, ree, f. i. Pardalis, lis, m. 3. Leopardus, di, m. s. Pardof nafcut dein lup, Chaus , chai, m. a. Farkasból fajzott hiuz. « Pardofi, Varise, iarum, f. plu: i. Párdutzok. Pardofefc, Pavimento, avi, atum, are. Pddimentumozom. Pardofire, Pavimentatio, onis, f. 3. Pddimentumozds. Pardofit, Pavimentatus, tata, a-tum. Pddimentumozott. Pardofit cu corn , Cnrostratum , aţi, n. a. Szarával borittatott, padoltatott. Pardofit cu petri, Lythostratum, ti, n. s. Kövei pddimentumozott. . Delapidată, torum, n. plur: Lytostratus, ti, m. 2. Silicatus, ta, tum. Kövei rakott. Pardofit cu petri in patra cornu-ri, Tesselatus, ta, tum. Négyszegű kövekkel pddimentu« mo zt at ott. Parechez, Ital: Paregiare> Pario, avi, iatum, iare. Mdstdt adom valaminek, párosítom. Pareohere, Pariatio , onis, f* 3« Párját adás. Digitized by GöOQle PA. 1 PA. i55 Parecheriu, Pariator, oris, m. 3. Mássát adó. Pareche, 'Par,- aris, n. 3. Feles, egyenlő^ hasonló, páros. Parilis, le, c. 3. Páros. Parechez , afeminez, Comparo, avi, atum, are. Hasonliton Confero, tuli, llatum, erre. Assimilo, avi, atum, are. Parechere, Comparatio, onis, f. i. Hasonlítás. A «similatio, onis, f. 3. JEquiparatio, onis, f. 3. Parechet, Comparatus, ta, tunr.. Hasonlittatott. Assimilatus, ta, tum. „Equiparatus, ta, tum. Parecheste, Comparate, adv: a • similanter, Hasonlóképpen. Vedi afeminez. Paremife, parem, Puto, avi, tum, are. Vélem. Opinor, arí, natus sum. Existimo, avi, atum, are. Censeo, sui, ere. Reor, eri, ratus sum. Arbitror, ari, atus sum. Autumo, avi, atnm, are. . £onjecturo, avi, atum, are, fconjecto, avi, atum, are. Apparet mihi. Parere, Ital: parere, Opinio, onis, f. 3. Vélekedés. Sensus, sus, m. 4* Opinatus, tita, m. 4* Conjectura, rae, f. l. Opinatio, onis, f. 5. Paretoriu, Opinator, oris, m. 3* Vélekedő. Opinosus, sa, sum. Opinans, antis, o. 5. Opinosissimus, Igen vélekedő. Parut, Opinatus, nata, natnm. Ay ki felől véltek. Parendum ife, Opinato, adv: Mikor vélném. Parem bine, Leetor, tatu» sum, ari. őrvendek. Gaudeo, gavisus som, ere. Vedi bucurqme. * Parere buna, Gaudium, dii, n. 2. örvendezés. Exultatio, onis, f. S. Parere reu, Dolito, avi, atum, are. Bdndogalom, Condolesco, ere, Coodoléo, ui, ere. Pariete, Paries, rietis, m. 3«. Fal. 1 Maceria, rise, f. i. Maceries, iei, f. 5. , Pariete cu cement de peatra, Paries calce illitus, Kőből rakott fal. Cementicus paries. Pariete de crate, Paries craticseus, Rostély fal. Pariete de lemn creftat, Concra* ticius paries, Boroméból rakott fal. ' . Pariete de lut, Paries ex lutamento, Sárból tapasztott fal. Pariete de marmore, Paries mar» / » I moreus, Márványkő fal. $ Digitized by ^ooQle i56 PA. ' PA. Pariete dein midsiloc , Intergeri-um, rii, n. s. Köz-fal. Pariete de pament, Paries terreus, Földből tsinált fal. Pariete de inpreűna pe midsiloc, Dissepium, pii, n. 2. Dissepi-mentum, ti, n. a. Köz-fal. Pariete de tegle, Paries latericius, Tégla fal. Pariete duplicat, Paries duplicatus, Kettős hő-fal. Pariete grof, Paries crassus, Vastag fal Pariete luteit, Delutamentum, ti, n. a. Tapaszot jal. Luto interlitus. Maoeria, rise, f. 1. Pariete ftricat, Parietina, nse, f. 1. Romlott fal, dűlő fal. Parietariu, Peripatesma, atis, n. 3. Falra való kárpit. Aulceum, ei, n. 9.' Peristroma, atis, n. 3. Parietarius, ria, ium. Falhoz való. Tapetum, ti, n. a. Kárpit. Parga, (Grse: Aparchai,) Primitiae, iarum, f. í. plur: Zsenge, gyiimöltsözésnek zsengéje. Pargamen, Pergamentum, ti, n. a. pergamina, Hártya, lantorna. Membrana, nse, f. 1. Pargamenof, Membranaceus, cea, eum. Hártyás. . Pergamineus, nea, eum. Pargamineíc, Pergamineus, nea, um. Pergaminai. Pargaminariu, Pergaminarius, ria, ium. Pergamen tsináló. Membranarius, narii, m. s. Pârghie, Trudes, dis, f. 3. Emelő rúd. Parimie, Grse: ‘Paremia, se, f. í. Köz példabeszéd. Abagio, onis, f. 3« Adagio, onis, f. 3. Adagium, agii, n. 9. Proverbium, bii, n. 9. Parimieriu, JDnigmatum scriptor, oris, m, 3. Példa fró. Parimicefc, Proverbialis, le, c. 3. Példabeszédet. ./Enigmaticus, ca, cum. Parimioeste, Parabolice, adv: Példáson, Enigmatice. Părinte, Parens, entis, m. 3. Atya, szülőm, szülőim, szülő anya, szülő atya. Pater, tris, m. 3. Mater, atris, f. 3. Parintiefc, Paternus , na , num. Atyai. Patrius, tria, ium; Patritus, ta, tum. Parentalis, le, c. 3. Patruus, trua, uum. Parintieste, Patrie, adv: Atyamódon, atyaképpen. Paterne. Parip, Parhippus, ippi, m. a. Ló, paripa. Equus, qui, m. 3. Parma cetate in Italia, Parma, mse, f. 1. Várót Olosz - Országba. ^igitized by(-»OO^I( PA. ' PA. i5 7 Paroch, Parochos, chi, m. a. Egyház szóiga, Megyés Pap. Paraecus, ci, m. a. Parochia, Parochia, chiae, f. i. Megye. Parsecia, ciae, f. i. Parochian, Pafochianus, na, num, Parochiához való. Parochieni, afcultatori, Parochia-ni. orum, m. plur: a. Halgatok. Parola, Parola, ls?, f. iv JeL Paroxifin, Paroxismus, xismi, m. a. Hideglelés, forróság. Parte, Pars, artis, f. 3. Resz^ darab, falka. Tomus, tomi, m. a. Parte a doaofprediece a ceva bun, avere, Unciola, lae, f. l. Valamely Jószágnak, Vagyonnak tixenkettöd része. Parte a opta, Octans, antis, o. 3. Nycltzad-réste. Parte a patra, Quadrans, tis, o. ?. Fertály, valaminek negyedrésze. Parte barbateafca, fau muereafca, Sexus, xús, m. 4- Természet kiilömböztető hím, és nyösle'n között való kiilömbség. Parte capului deinainte, Synci-put, syncipitis, n. 3. Ortza, főnek első része. Parte capului dein derept, Occiput, occipitis, n. 3. Főnek há-tulsó része, nyakszirt. Parte cafi care fe incaldieste de foare, Heliocaminus, ni, m. a. A* háznak Napfelöl melegedő része. Parte cafi deinderept, Posticum, tici, n. a. Háznak hátulsó réssé. Parte cafi mai inafare tipata, Projecta, orum, n. a. plur: Épületnek küttyebb vetett része. Parte cafi deintei prin care intra in ca fa, Antica, ticae, f. i. Elől való része a’ háznak, mellyen a7 házba bemennek, pitvar. Parte ce dein fiif ramuroafe a bradului, Fusterna, nae, f. i. Fenyőfának ágos-bogos felső réssé. Parte cuventului, si afcrifori, Pe-ricopa, pae, f. í. írásnak, beszédnek része, Par:e demafare , Pars exterior, Külső re'ss. Perte deafupra, Pars superior, Felső rész. Birte de fupt, Pars inferior, Alsó te'ss. Parte dein dsof) curu, Anus, ni, m. a. Alsó-fél, segg. Parte dein dsof a urechi, Imulus, la, lum, imula, auricella, Alsó része a* fítletskének. Parti dein dsof stergatoare a curului, Anitergia, orum, n. 2. plur: Segg törlő. Parte dein lontru, Pars interior, Belsö'fész. Digitized by Google Farte deintei a comedeii, Protasis, sis, f. 3. Komédiának első réssé, kezdete. Parte inproteivitoare, Pars adversa, Ellenkező rész. Parte luntri ce acoperita unde sed oameni, Stega, stegae, f. i. Fedeles része d hajónak, a’ hol az emberek Ülnek. Parte sediutului, gaura curului, Podex, dicis, m. i. 'Alfél, segg juha. Pafte vorbi a carue femn funt doi punct, Colon, i, n. i. Szállásnak része, melynek jegye két pont. Partile vitei, peísoarele , nafu , coada, budiele, cefe manenca, Trunculi, orum, m. s. plur: Al marhának végső részei, lába, óra, ajáka, farka, mel- * lyeket megesznek. Parteice, Particula, lae, f. i. Re'* szetske. Articulus, li, m. a» . Portiuncula, lae, f. 1. Partesefc, Partior, iri, itus sum. Részeltetem, reszesitem. Impertior, iri, itua sum. Impertio, tivi, itum, ire. Communico, avi, atum, are. Participo, avi, atum, are. Participem facio, ci, ctum, ere. Pertasire, Participatio, onis, f. 3. Részesülés. Communicatio, onis, f. . Partasitoriu, Partitor, oris, m. 5. Elosztó, részeltető. Partasit, Partitus, tita, um. Részeltetett. Partas, Partiarius, arii, m. 5. Re-1 szes. Compos, otis, o. 3. Particeps, ticipis, o. 5. Parteseicume, Participo, avi, atum, are. Részesülök. > Particeps fip, fieri, factus sum. Partasiceste, Partim, particulatim, Részenként• Partiefc, vedi impartiefc. Parteinefc, Patrocinor, ari, atua sum. Az ő részére állok, oltalmazom, pártydt fogom» Partes alic u jus tueor, itus sum, . tueri. Faveo» vi, autum, avere. Kedvezek. Parteinire, Patrocinatio, onis, f» 5. Valakinek részére állás, kedvezés. Favor, oris, m» 3. Patrocinium, cinii, n. 2. Oltalom, gondviselés. Parteinitoriu, Patronus, ni, m. a. Más részére álló, oltalmazó» Parteinitoare, Patrona, r:ae, f. i. 1 Oltálmazó aszszony. Parv, Parvus, va, vum. Kitsid. Pirvutiu, Parvulus, la, lum» Kisded. Paruca, Calerium, erii, n. a. Vendég haj, paróka. Galericulum, li, n. a. Pafaport, (Ital:) Libellus pasapoft, Paszaport levél. Digitized by Googie PA. PA. Pat'c, Pasco, pavi, astum, cere. Legeltetek. Pascere, Pastio, onis, f, 3. Legeltetés. Pastura, rae, f. i. Pastus, tűs, m. 4-Pafcatoriu, Pascens, entis, o. 3. Legeltető. Pastor, oris, m. 3. Pafcut, Pastus, ta, tum. Legeltetett, etetett. Pafcatori infus, Pascens, entis, o. 3. Legelő. Pascuus, cua, um. Pafc inpreuna, Compasco, pavi, astum, are. Együtt legeltetek. Pasun ; inpreuna, Compascuus , cua, cuum. Közönséges legeltető hely. Compascuum, cai, n. a. Pafc vite, Impasco, avi, astum, ere. Barmot étetek, legeltetek valahol. Perpasco, avi, astum» ere» Pascito, avi, atum, are. Pafc, Pasco, avi, astum, ere. Legelek, mezőn elődöm. Pascor, asci, astus sum. Eszem. Paie ochi, Oculos pasco, avi» astum, ere. Szemeimet gyönyörködtetem. Aspectu rei alicujus delictor, ari, atus sum. Gyönyörködöm valami szépben. Pafc mane tot» Depasco » avi. astum, ere. Eleszem» elétetem. Pascor, astus sum, asci. Abedo, edi, esum, ere. Obedo, edi, sum, ere. Pascere tot, Depastus, tűs, m. 4* Megetetett. . Depastio, onis, f, 3. Eleves, elétet és. Pafcut tot, Depastus, ta, tum. Elétetett. Pasune, Pascuum, cui, n. a. Legeltető hely. Pascua^ orum, n. a. Paschi, pasci, pafea, Pasca, catis, n. 3. Pascha, paschae, f. i. Altál-menés, Húsvét. Pafchalion, Canon de celebrando Paschate, Húsvét Üléséről való Cánon. Pascu, Paschasius, sii, m. a. Pás-kus. ' Pafere, Passer» eris, m. 3. Madár, veréb. Avis, avis, f. 3. Madár. Ales, litis, f. 3. Volucris, volucris, f. 3. Paferea, paferuica, Avicula» lae, f. i. Madárka, madaratska. Passerculus» culi, m. a* ' Pafere aducatoare de nefericire, Spinturnix» cis, f» 3, Roszsz sxerentsét hozó madár. Pafere aratrului, Alauda, dae, f. i. Patsérta» szántóka madár. Galerita, tae, f. i. Cassita, tae, f. i. S Digitized by GooQle « \ 160 Pa». Pafere amarita, Currucca, cae, f. 1. Nyomorult poszáta madár, melynek Jvait más madár neveli. Pafere ce manca albinile, Apia» atra, trae, f. 1. Méh evő ma" dár, kiilló, fetske» Psíere cefe cufunda in apa, Mergus, gi, m. a. Buár, búvár. Pafere ce fcobeate lemnele ceoca- [ nitoare, Rusticula, lae, f. 1. Harkáj. Pafere cocofterg, v. cacofterc alb, . Ardea, deae, f. 1. Gem, jejér gém. Ciconia, niae, f. 1.' Pafere corui, Nisus, si, m. s. Ka* ruly madár. Pafere ce culege fementia, Sper» mologus, logi, m. a. Egy mag szedő madár neme. Pafefe cu arip rosi, Phoenicopterus, eopteri, m. a» Piros szár-, nyu madár. • Pafere cu coada rosie, Phcenicu- . rus, ri, m. a. Veress farku madár» Pafere de apa, Querquedula, lae, f. 1. Vízi madár, szártsa. Pafere de Egypt, ca cocoftercu, Ibis, ibis, et ibidia, Égyiptomi madár, mint a’ gója. Pafere de noapte, Ama, amae, f. 1. Éjjeli madár. Pafere droptoie, Tarda, da^, f. 1. Túzok madár. PA. Pafere fazan, Ales fasidis, Falzán madár. Phasianus, ani, m. a. Vedi phafan. Pafere phenix, Phoenix, cis* f. 3. Fen isc madár. Alea longaeva. Pafere galbioare, Icterus , eri, m. a. Sármánkó. Pafare Imparateafca, Attagen, enis, m. 3. Tsâsşâr madár, Bonosa, sae, f. 1. Pafere in forma vulturului, Pigar* pus, arpi) m. a. Sa* szabású madár. Pafere libutra, Vanellus, elli, m. a. Libutz madár. Larus, lari, m. a» Pafere neagra la cap, Atricapita, tae, f. 1. Fekete Jejű madárt ” seregély. Pafere ochiu boului, Trochillus, Ili, m. a. Ökörszem madár. Regulus, guli, m. a. Regaliolus, oli, m. 3. Pafere parif, Parus, pari, m. a. A' kis páris madár. Pafere pelican, Pelicanus, ni, m. a. Pelikán madár. Piatea, teae, f. w Pafere pint, Ital: pingione, Fri-gilla, lae, f. 1. Pinty madár. Pafere pitpalaca, Coturnix, cis, f. 3. Füri. ' Oriyx, igis, f. 3. Pafere prepelitie, idem. Digitized by Google PA. PA. »Öi Palere prcpeliiie mai maré, Or-tygoraetra , trae, f. i. Fiirjek között legnagyobb vezére a’ többinek Pafere preveghitoare, Philomela, Ise, f. i. Fülemiíe. Luscinia, niae, f. 1. Aédon, onis, f. 3-Pafere poturnica, Coturnix, ci», f. 3. Fogaly madár. Pafere rapitoare, Avis rapax, Ragadozó madár. JEsalon, onis, m. 3. Asalus, ali, in. a. Ragadozó madár, Slv, hánya. Pafere steiglitie, Carduelis, lis, m. 3. Tengelitz madár. Acantbis, tidis, f. 3» Acalanthis, tidis, f. 3. ' Acanthili*, lis, f. 3. Pafere stinege, pitigus, Meancha, chae, f. 1. Tzinege. Saix, icis, f. 3. . Pafere ftreína, veneteica, Avis advena. Idegen jövevény madár. Pafere verde galbetíe, Vireo, re* onis, m. 3. Egy jtöld sárga madár. Pafere uşoara ce o poarta véntu, Cepphus, phi, m. 2. Oly tíönnyü madár tnellyet á szél ide ’s tova hajt. Paferi blande, Aves cicures, Jámbor madarak. Paferi cantatoare, Oscina*, aves» Pars II. Éneklő madarak. Paferi ce umbla multe la olalta» Aves cortoles , v. cohortales, Seregesen járó madarak. Paferi crepate la pessoare, Aves, fissipedes, lissipedum, f. 3. plur: Hasított talpú madarok. paferi de ingrasat, A rés alatiles, v. altiles. Hizlaló madarak. Paferi late la pessoare, A vés pal* mipedes. Lapos lábú madarak. Paferi pefuf fburatoare, Avas per* petes, Fen repülő madarak. Paferi pe dsof fburatoare, Aves inferae. Alatt repülő madarak. Paferi felbatéce, Aves ferae, Vad madarak. Paferelc, Aves, passeres capio, ce» pi, captum, ere. jMadarászok. Aucupor, ari, patus sum. Aucupio do operam dedi , a» tum, are. Aves -capto, avi, atum, are. Paferi re, Aucupatio, onis, f. 3> Madarászás. Aucupium, cupii, n. s. PaferiL Pafarariu, Aucupator, oris, m. 3» Madarász. Auceps, aucupii, m. 3. Passerarius, ria, rium. Paferefc, Passrrinus, n*, ttUitt Madárí, verébi. % Pafarie, OrnithoboseiudJ, tobos* cii, m. s> Madár tartói Omithoti, onis, n; 3. Aviarium, arii, u> S> it Digitized by GiÖOQIc 162 PA* Cavea aviaria. Pasefc, Gradior, gressua aum, adi. Lépek, lépem. Pas i re, Gradatio, oni», f. 3- Lé• pés. Pa», Passus, sua m. 4- Lépés. Grassu», »As, im. 4* Gradus, dú», m. 4' Pasind, Gradatim, Pedetentinojadv: Lépve. Ppdepessim. Paatfc afare, Egredior, egressus eum, egredi. Kilépem. Pasire afare de termin. Egressio, onis, f. 3. Txélon túl lépés. Pasefc inapoi, Regredior, edi, regressu» sum. Víszszalépek. Pasire inapoi, Regressus, gressás, m. 4. Viszszd-lépés. Pasefc lin, Repto, avi, atum, aire. Lassan ballagok, tsak alig lépek. {■, Pedepressim incedo, easi» sum» ere. Lento gradu procedo, esti, essum, edere. Cressu» lentos facio, ci* ctum, ere. Pasind liu, Gradatim, lenta, adv: Latsan-lassan. . Pafe, (Ita: pattare: 1, transi* abi. Menj. Paf de merí^ Commeatut, tu», m. 4. Szabadság az elmenetelre. Paaauaiit, le, c. 3. Paflelcume V. padiefeume, ( ab Ita: passare) Ire celeriut, pasau celeri fettinare. Fettinu, avi, a> tum, are. Sietek^'sietve lépek. Propero, avi, atum, are. Celero, avi, atum, are. Paffire padire, Properantia, tiae, f. 1. Sietség. Properatio, onis, f* 3. Festinatio, onis, f. 5. Paífitieate gradeind, Properanter, adv: Sietve. « Properato, Celeriter. ■ Fettinanter, festine. Vedi grabefe, v. gradeiefe. Paaiste, Agrostis, sis, f. 3. Pásint, fii. Cespes, pitis, ra. 3. Pasiste, pasune, Gramen, nis, n. 3. Pásint, Jü, perje. Pasisceof, Graminosus, aa, aiun. Pasintos. Cramineus, ea, eum. f Cespicius, cia, cium. Pasquil ícrifoare urita defpre altu, Pasquilus, quili, mt a. Motsko• tó irás. Pástét cu üaroe, Teganites, itae, f. 1. Pástétom, húsos bélés. Paftoriu, Pastor, oris, m. 3. Pásztor. Paftoriu de bői, Boarius, arii, m. s. Ohör pásztor. Bubulcus, bulei, m. 2. . Bubsequa, quae, m. 1. p*r. oriu de oi, Opilio, ooit, m. 3? Juhász, Pactor ovium, pecurariu. Digitized by Googie PA- PA. i63 Paftoriu de porci, Porcarius, arii, m. a. Sertés pásztor. porcariu. Porcuiatorţ oris, m. 3; Subulcus, ci, m. s. Suarius, arii, m. a. Paftoriu da vaci, Vâccariua, arii, m. s. Tehén pásztor, vacariu, Vaccarum Pastor. PaíLoriu de vite, Pecuarius, arii, in. s. Barom pásztor. Pastor pecorum. Pecoirarius, arii, m. 2. Paftorefc, Pastorem ago, egi, ac* tum, ere. Pásztorkódom. Paftorie, Pastura, rae, f. 1. Pdsz-torsdg. Functio pastoralii. Officium pastorale. Paftorefc, v. paftoricefcj Pastoralis, le, c; 3. Pásztori. - Pa>toriei US, cia, cium. Pastori us, ria, rium. Pat patul, a Patulum, li, ii. a. Torus, ri, m. a. Agy, nyoszoja Grabatus, ati, m. 2; Sponda, dae, f. i. Lectus, ti, m. a. Accubitum, tij n. 21 . Patiel, Lectulus* li, m. a. Agyots-ka. Torulus, li, m. 2. Pat de culcat dioa, Decubitori-um, órii, n. a. Nappali nyúgo dalomra lefekvö ágy. Fát mic de sediut, fau maheat, Scinpendium, dii, n. s. Kis ti-gyatska nyugodalomra t agy ii * umlre. Patu nasceri do prunei, Puorpe* rium, perii, □. a. Gyermek ágy. Patu puáci, Catapulta, ligneus scapus, Agya, vagy Jogoja a* pusk ár. ah. Pathica, Miropolium, polii, n. «v Patika. Mirotheciúri, cii, n. 2. Phatmaeopolium, polii, a. 2. Apotheca, cae, f. í. Pathicariu, Pharmacopola, lae » ' m. i. Patikárius. Miropola, lar, ni. i. Apothecarius, carii, m. a. Pathimefc, Patior, ati, pAsftu* áuUt, Szenvedek. Tolelro, avi, áturrt> ára. Szerivédem. Perfero, pertuli; latum, érré. Suffero, sustuli, latum, erre. Fero, tuli, lattim, erre. Pathimire, (Ita: pati mento) Pai-sio, onis, £ 3. Szenvedés, tfc' res. Perpessio, Onis, fi 3. Perpessus, sús, m. 4. Tolerantia, tiae, f. 1. Toleratio, onis, f. 3. Pathimitoriu, Patieiu, entis, I». 3. Szenvedő, tűrő. Tolerans* antis, o. 3. Suffereris, entis, o. 3. Perferens, entis, o. 3. Pathimas, Patibilis, lis, Q. 3. Şzţji vedhetö. Digitized by 164 PA. PA. Pariiimiceof, Patibili», le, c. 3. Szenvedhető. Tolerabilis, le, c. 3. Puthiroit, Passus, sa, sum. Szenvedett. Perpessus, ssa, ssum. Pathimitieste, Pacienter: adv: toleranter. Szenvedetesen, békés-séges tűréssel. Pathima, (Grae: pathima) Passió, onis, f. 3. Indulat, szenvedés, felháborodás. Pathima d?in lontru, Affectus, affectus, m. 4- Belső szenvedés. Affectus animi. Affectio, onis, f. 3. Motus, tus, m. 4' Commotio, .onis, f. 3. Concitatio, onis, f. 3. Patiefc, idem ac pathimefc, Patior, passus sum, pati: Szenvedek Pat ire, Passio, onis, f. 3. Szen-védés. Pátit, Passus, ssa, ssum. Szenvedett Pátit om, Homo qui multa pas sus est, multa vidit. Ember a ki sokat látott, szenvedett. Patieíc paguba, Damnum patior, passus sum, Kárt vallók. Pátit paguba, Damnum passus. Kárt vallott. Patrie, Patria, triae, f. 1. Haza.' Patrielc, Patrius, tria, ium. Hazánké hazánfibe'li. Patrie noaitra, Patria nostra, Ha-zduli. Patritiu, Patricius, cia, ium. Nemzetséget, jó nemzetű. Patriiii, Patricii, iorum, m. 2. plu: Tanátsbéli személyeknek ma-radéki. Patritiat, Patriciatus, atús, m; 4. Nemzetséges méltóság. Patrin, Patrinus, ni, m. 2. Ke-resztel'ó atya. Patrina, Patrinn, trinae, £ 1. Kereszt anya. Patriarch, Patriarcha, chae, m. 1. Szent atya. Patriarcbie, Patriarchatus, archa-tus, m. 4. Patridrkaság. Patrimonie, Patrimonium, nii, n. a. Atyától maradott örökség. Patron, Patronus, ni, m. 2. Oltalmazó, gondviselő. Patrona, Patrona, nae, f. 1. Oltalmazó aszszony. Patron de bine facatoriu, Everge-tes, evergetae, m. 1. Velünk jól tévő patronus. Patronefc, Patrocinor, ari, natus sum. Pártyát fogom, óltalma-zom. Patronire, Patrocinium, nii, n. *. Oltalom, gondviselés. Patru, Quatuor, indec: Négy. Patru ani, Quadriennium, nii, n. 2. Négy esztendő. Patru cai de car, Quadrij'iges, jugum, m. 3. plur: Négy szekeres lóvak. Patrudieci ai noao, Undequin- Digitized by PA. i PA. 16 5 quaginta, indec: Negyven ki-lenlz. Patru domni îndreptători, Quatu-orviri, virorum, m. piu: 2. Négy igazgató urak. Patru oameni care poarta lecteica,' Tetraphori, orum, m. 2. plur: Négy emberek kik együtt vi-szik a’ lectihát. Pairu sire de lun'ri, Quadriremis, mis , f. 3. Négy rend evező hajó. Patru fute, Quadringenti gentae, genta. Négy száz. Patru unghiuri, fau cornuri, Cu íms, hi, m. 2. Négy szeg. Quadra, rae, f. 1. Patrcrefc, Quadro, avi, atum, are.. Jllcgnégyezem, ncgyszegitem. ■ In quatuor partes divido, si, «um. Patrarie, Quadratio, onis, f. 3. Négy szegre Isinálás, vagy oszt ff s. Divisio in quatuor partes. Patrariu, Quadrans, antis, c. 3. Fertály. Patrat, Quadratus, ,ta, tum, Négyszeges. Quadrigeminus, na, num, Négy szeres. Quadratum, ati, n. 2. Patrat in patru parti, Quadripartitus, tita, tum. Négyfelé osztatott. Patruitorin, Quadratarius, rii, m. 2. Ko foragó. Patru pl icaluefc, Ouadruplico, ca- vi, catum, are. Megnégyezem, n egyeztetem. Fatruplicatie, Quadruplicatio, onis, f. 3. Megnégyezés. Paturnica, poiurnica, Coturnix* cis, f. 3. Fogoly madár, fürj. Paveíé (Ita: pavefe) Scutum, ti, n. 2. Pais. Clypeus, ei, m. S. Parma, mae, f. 1. Vedi fcut. Paun, Pavo, onis, m. 3. Páva. Pavus, vi, m. 2. Paunitie, Pava, vae, f. 1. Nyös• tény páva. Avis junonia, Peuna. Paunefc, Pavoninus, nina, num, Pávai. Pavonius, nia, nium. Paunacefc, Pavonaceus, cea, eum. Pávából való. Pauzefc, Pauso, avi, atum, are. Nyugszom, veszteg tilök. Quiesco, évi, ctum, ere. Conquiesco, ere, évi, etum. Requiesco, ere. A labore ferior, ari, iatus som. Quietem ago, egi, actum, ere. In otio suro, es, fui. Cesso' a labore. Vedi si Repofefc. Pauzare, Pausatio, oni», f. 3. Meg- ■ nyúgovás, nyugvás. Requies, ei, f. 5. Digitized by GooQie j66 PK. Relaxatio, onis, f. f. Respiratio^ onis, f. 3. Pauza, Pausa, «ae, f. j. Nyugodalom. Quies, etis, f. 3. Requies, et, f. 5. Requies, etis, f. 3. Quietudo, iniSj f. 3. Tranquillitas, ati«, f. *. Pausat asediat, Requietus, ta, tum, Nyúgott nyúgodahnot. Tranquillus, Ma, Ilum. Qtiietus, ta, tum. Securns, ra, rum. . . Pacatus, ta, tum. Pauzeceste, Pacate, adv: Nyúgo-dalmoson. Tranquille. Pauzariude luntri, Pausarius, sarii, m. s. Á ki a’ hajósokat dologra hajtya, vagy nyugodalomra, és nyugtatja. Pazefc, venit a paftoreíc, Custodio, divi, itum, ire. őrsökt or. zom. Excubo, ui, itum, are. Tutor, ári, atus sum. Curam geró, esti, estura, ereu Pasid, Custodia, diae, f. i, őrsét örixet. Excubitus, tus, m. 4. Excubiae, iarum f. 1. plur: Excubatio, onis, f. 3. Pazitoriu paftoriu, Custoditor, oria, m. 3. őrs8. Excubitor, oris, m, 3. Custos, odis, m. 3. Fazit, paftorit, Custoditus, ta, tum, OrsXtt, örixet alatt val&. Vedi si cuftodefc. Pe aice, Hac. Ezen erre. Pe afcunf, Clanculo, adv; Titkon, alattomba. Clandestino, clandestine. Occulte, Clam. Abtcondite, Abdite. Arcane, Tacite. Tecte. Secrete. Pecatuefc, Pecco, avi, atpm, are. Vélhetem. Delinquo, liqui, ctum, err. Erra, a vi, atum, are. * Culpam committo, misi, s«um, ere. Peccati reua fio, eri. Hallucinor, ari, natus aum. Pecatuire, Lapsus, aús, m. 4. Vei-Aium. Errantia, tiae, f. 1. Hallucinatio, onis, f. 3. Vitiositas, atis, f. 3. Vétkessé*. Fecatuitoriu, Peccans, antis, o. 3. Vétkesö. Errans, antis, c. 3. Delinquent, antis, o. a.' Biin tévő. Pecat, Peccatum, ati, □. a. Biin. GommUstun, ati, n. a. Crimen, nis, n.3. Delictum, t\. Error, ori*, m. 3. Vitium, tii, n. a. Noxa, noxae, f. 1. Culpa* pae, f. 1. Noxia, xiae, f. i.i Lapsus, sás, m. 4-Meúdum, di, n. 2. Digitized by GooQle PE. PE. 167 Menda, dae, f. 1. Delictam, ti, n. ‘a. Flagitium, gitii, n. s. Erratum, ati, n. ». Pecatof, Peccator, oria, m. 3. Bă nes, vétke». Vjtiosus, aa, aum. Mendosus, aa, aum. mendof. Criminosus, sav sum. Bűnös, Criminalis, le, o. 3. Noxalis, le, c. 3. Reus, ea, eum. Flagitiosus, aa, sum. Sons, ontis, o. 3. • Sonticus, ca, cum. Pecatuitieste , Peccaminose , adv: Vétkesen. Vitiose. Pecingine, Petigo,' giryi*, f. 3. Szep-lö sümöts Vitiligo, ginia, f, 3, , Impetigo, inis, f. 3, Lentigo, ginis, f. 3. Pecingine pe trup, Mentagrţ, rae, f. i* Szeplő, Jót osság a* testen. Pecingioof, Petiginosua, aa, sum. Szepl'ís. Maculosus, sa, aum. Peculiar, cei ameu propriu, Peculiaris, ret c. 3. Tulajdon. Pecnliariceste, Peculiariter, adv: Kiváltképpen. Pecu (au pec, de acie fe dict pecurariu, Pecu*, cudia, f. 3. Ba-rom% apró barom. ' Pecua, coris, n. 3. Mindenféle barom. Pecurariu peculariu, Pecuarrm , arii, m. 9. Búrom örzti. Pecorariüs, rarii, Pecurariu de boi, fioarius, arii, m. 9. Ókör pásttor. v. boariu Pecurariu de oi, Opilio, onia, m.3. Júh pásztor. Pecurariu de porci, Subulcus, ci, m.9. Sertés pásztor, v. porcariu, Pecurariu, de vaci, Vaccarius, ca* rii, m. 9. Tehén pásztor. ▼. vacari u. Pecurarie, Pecuaria, riae, f. 1 .'Barommal bánás, három tartás. Peeuarie loc de pafcut, Pecuaria, riae, f. 1. Barom legeltetti hely, Pecuarefc, Pecuarius, ria, riura. Barom tartáshoz való baromi. Pecorinua, na, num. Pecorof, Pecoroaua, aa, sum. Bar• mos, sok barmu. Pedagog, Paedagogus, gogi, m. 9. Gyermekeket tanító oskola mes* tar. Pedotriba^ ba*, m. 1. Pedeaíupra, Superius. Felji/U. Pedeafupra oeva facut, Obiter « adv: lsek múllólag, imigy amúgy, immel dmmal. Superficí»liter, Perfunctorie. Defunctorie. P»deca, Pedica, cae, f. 1. Nyűg. Compes, edis, f. 3. Béhó. Compedes, pedum, f. 3. plur: Pedeca de per la pefsoarele gaini, Tricae, carum* f. 1. plu: Tyúk- Digitized by Google i68 PE. lábán akadozó szőr. Pedec, Compedio, ivi, ium, irt*. Nyűgözöm, bi? ózom. Pedecare, Compeditio, onis, f, <3. IVyűgözés. Pedecat, Pedicatus, ta, tum. Nyűgözött behozott. Compeditu», ta, tum. Pedec, Impedio, divi, tum, ire. Gátolom akadályt teszek. Védi Impedec, Pedepíéfc (a Terb depso) Punio, nivi, itum, ire. Büntetem. Animadverto, ti, sum, ere. Castigo, avi, atum, are. Paena afficio, eci, ectum, ere. Pedepfire pedeapfo, Paena, nae, f. i. Büntetés. Animadversio, onii, f. 3. Castigatio, oni*, f. 3. Supplicium, cii, n. 2. Punitio, onis, f. 3. Pedepfitoriu, Punitor, oris, m. 3. Büntető. Animadvertens, entis, o. 3. Castigator, oris, m. 3. Ped<*pficeof, Paenalii, le, c. 3. Büntetésre való. . « Paenarius, ria, rium. Culpabilis, le, c. 3. Pedeftrefc, vedi pedeftru merg, Ped (tra, Pedester, tris, c. 3. Gya• log. Pedeitrof bun, Celeripes, edis, c. 3. Jó gyalog. • Pedeftras, Circumpedes, dum, m.3. plur: Darabantah, gyalag inasok. Pedeftriroe, Peditatus, talus, no. 4* Gyalog sereg. Pedeftru merg, Pedibus eo. ivi, itum, ire. Gyalog megyek. Iter facio, ci, ctum, ere pedibus, Pe dsumetate coaftele dieci'oriu, Semisupinus, na, num- Fel oldalán Jehvö. Peduche, Pedicului, li, m. 8. Tetű. Peduchioí! Pediculosus, sa, aum. Tetves. Pediculis scatens, entis, o, 3. Pedicosus, sa, sum, Peduchiosefc, Pedicularis, re, c. 3. Tetűi\ tetvi. Peduchez, Pediculos venor, ari, natus sum- Tetvet kereseht let. vetődöm. Pediculis purgo, avi, atum, are Peducel, Myrmecium, cii, n. 2. Vak tetü. Acarus, acari, m. 2. Terredo manuum, pedum. Pe fuga,( Ita.'alia fuga) Festinate, Festinanter, cursim, adv: Fiit-va szaporán. Pegaf, Pegasus, gasi, m. 2. Szárny os ló pegasus hegyén kutat rúgó. caval cu arepi. Pe hercle dic, adeverat, Mehercle. Bizonnydra mondom, Hercules re mondom. Peintrecute, Certatim, adv: 7usa-hodva, egymásra való képest. Digitized by Googie PE. PE. 169 Peiu, Fereo, ivi, ituro, ire. VeszeA. Vedi peru. . Pelarie, Pile\is, ei, m 2. Pileum, ei, n. 2. Süveg, kalap. Pelariet, Pileatu>, ta, turn, Stive ges, kalapos. Pelarieriu, Pileo, onis, m. 3. Bőr bol dolgosó. Peleriutie, Pileolus, li, ni. a. Sii v?g ’s kalapotska, süvegetske. Pele, Pelli», llis, f. 5. Bor, Coreum, ei, n. 2. Cutis, tis, f. 3, Tergus, oris, n. 3. Byrsa, sae, f. 1. Pele afpra, fau cu pele afpra, Squar rosus, sa, sum. Éles darabos, varos börü. Pele ce fpendiura Ia galu boului, Palear, aris, n. 3. Ökör nya kárt, torkán alá függő bőr. Pele de cane, Corrigia canina, f. 1 Kutya bőr, Pele de cerb, Nebrides, nebridum, f. 3. Szarvas bőrök Pele de serpe primavara lapedata Vernatio, onia,~f. 3. Kígyónak elhánt ó bőre, kígyó vetkezés. vernie de aci vernit. Pele de talpúit, Solea, leae, f. 1. Talp bőr. Pele mile intereste de lucru, fau căleşte, .Callea, lui, ere. Meg keményedik a’ bőröm a’ do logtól, Pele intarita, Callosus, sa, «um. Feltöröt keményeden bőr. Pelei întărire, Callositas, atis, f. 3. Bőr keményítése. Callus, calli, Callum, Ili, n. 2. •- \ Pele lucrata,, defperita, Aluta, tae, f. '1. Lágy irha. Pele ochiului in care ftau peri, Cilium cilii, n. 2. Szem héjjá melyben a’ szem szőr vagyon. Pele praschii de tinut petrile de aruncat, Srutale, lis, n. 3.' Po-rfttya bőre melyben a’ hajtan-•dó köveket teszik. Pele fuptire ca charleie, Membrana, nae, f. 1. Hártya. Pele fuptire la ochiu gaini, Pha-goides, phagoidae, f. 1. Vékony fekete hártyálskája a’ tyúk szerűinek. Pelcutie, Pellicula, lae, f. 1. Bő-retske. Cuticula, lae, f. 1. Pelitie fuptire, Pellicula, lae, f. 1. Hártyátska. Membranula, lae, f., 1. Pelitie ce acopere inima, Pericor-dium, dii, n. 2. Szív borító hártya. Pelitie intre, mediu nuci, Disaepi-mentum, ti, n. a. Dióbél közölt választó hártya. Pelefc, pelosefe, Pelliculo, avi, a- tum, are. Bébörzöm, bőrrel bé 1 vonom. Pelire, Pelle obductio. Börtzés. Digitized by ^.ooQle Pelariu, Pellio, onia, m. 3. Szöts. Peli i fex, ci*, m. 3. Pelariu, lucratoriu de pei, Coria* riu», arii, m. a. Itmár. Cerdo, onis, *n. 3. Alutariiis, tarii, m. a. Pelerie, Alutaria, riae, f. l. Tímár mihely. Pelat, Pellitus, lita, litum, Köd-menes vagy bőrrel béllett. Pe lin, Pedetentim, adv: Lattan lassan. Paulatim, sensim. Sensim ac leniter. Sensim, ac pedetentim. Moderate, lent*. Pelin, Absynthium, thi», n. a. Üröm. Peli nit, Absynthiatus, ta, tum. Űrmös, fau Felinit (• Telino: i: e: amaro) Palinit vin, Absvnthites, tae, m. l. Ürmöt bár. Pelinga ▼. linga, Circa, praep: Mellette. Penes, praep, Pelinga un riu locuitoriu, Corrivali», le, c. 3. Egy folyó víz mellet lakó. Palm, Pollen, inia, n. 3. Follis, po-linis; m. 3. Búza Usztntk virágja lángja, Pelmariu, Pollinarius, ria, ium, Liszt-lánghoz való. Pendeleu v, poale, Pendula, lae, f. i. Pendula vestis, interna, Pendeîy, le függő rúha. Castula tulae, f. í. Pendely, elörúha. Pendefc, Attenflo, perpendo, vigilo, avi, atum, are. Vigyázok őrt állok. Excubo, ui, itum, are. Pendeire, Excubatio, onis, f. 3.a 0> -állás, vigyázás. Vigilia, liae, f. i. Pendas, pendeitoriu, Vigü,lis, m.?. Vigyázó, ör-áüó. Custos, odis, m. 3. Excubitor, oris, m. 3. Fendeit, Custoditus, ta, tum. Őrzött. Pendefo, lesuefc, Insidior, iari, atus aum, Leselkedem, Obsidior, iari. Pendeire, lesuire, Insidiae, iarum f. plu: Lesetkedés. Subsessa, sae, f. i. Pendeitoriu, Insidiator, oria, m. 3. leselkedő. Insidiosus, sa, sum. Subsessor, oris, m. 3. Pendeitorest*, Insidiose: adv: Le-selktdve. Penna peana, Penna, nae, f.l Tollú. Pluma, mae, f. i. Penna de batut chrmbahi, Plectrum , tri, n. a. Tzimbalom verő, lant pengető tollú. Penna de fcrii, Calamus scripto* rius. író penna. Graphicum, ci, n. a., Digitized by GooQie Penna de plumb cu circ linelu-efr, Obrussa, obru&sae, f. 1. On penna melyei rajzóinak. Penna de fcrif de fér, de plunib, Graphium, grapbii, n. a. Vas penna, ón pennm. Penna purt«toriu, Penniger, ra, rum. Tollú viselő, tóllas. Plumiger, ra, rum. Plumifor, ra, rum. Penna tiitoriu, Calamarium, maţii, n. a. Penna tartó. Graphiarium, arii, n. a. Tbeca calamaria. Pennariu, Pennarius, arii, m. z. Tollúból valamit tsindló, mivelö mester. Pene moi, Pluma, noae, f. i. Pelyhe. Pene moi de umplut, Tomentum, enti, n. a. Tölteni való lágy pellyhe. Penefc Plnmesro, ere. Tóllasodom peVyhésedeta. Plumo, avi, atum, are. Penefc, Plumarius, ria, ium. Pil-hei, téllai. Penire, Pennatio, onis, f; 3. Tói-luzds. Penof, Pennatus, ta, um. Szdr-nyos, tóllas-Plumosus, aa, aum. Plumatus, ta, tum. Plumeus, ea, eum. Penof la pessoare, Pennipe*, «dis, m. 3. Tóllas lábú. Plumipes, edis, o. 3.» Penoafe pafere, Pennipotens, tis, o. 3. Tóllas madár. Penat, Pennatus, ta, tűm* Tóllo zott. Penateic, Pennaticum, natici, n. ab •írás vdltsága. Penutie, Plumula, lae, f. 1. JVj/t latska. Pennu la, lae, f. i. Peuicil, Penicillus, Ili, m. a. lfáei-szö kés. Penicilkim, Ili, n. a* Pennicutus, li, m. a. Penniculum, li, n. a. - Peninfula, dsumetate de ofírov,' Peninsula, lac, f. i. Fél sziget. Penitentie, Paenitentia, tiae, f. 1. Megbánás, büntetés. Pentateuc, Pentateuchum, chi, m. t. Mo'ses öt könyve• Pentecofte, Pentecostes, tae, f; 1 ppnköst. ■ Pentru, Propter, praep: Ért, azértf érte. Ob, praepo: Pentruacee, (Ita: percbe, perla, quel cofa) Ideo. Annak okáért Idcirco, Quare. Quocirca, Ergo. Proinde, Igilur. Propterea, Quia. Quapropter, Nam. Pentruce, ( Ita: perque) QuamoV rem. Miokon, miért. Cur, Qua de re. Qua de causa, Quinam. Pigitized by GooQie PE. PE. Fentruce férfit, Quorsum, Mivég' re, miért. Quare. Quem in fipem. Pentru ce nu, (Ita: perche non) Quin. Miért nem. Quidni, quippini. Quominus. Pentruche, (Ita: perche) Quia. Azért. • Pentruche, (Ita: poiche) Quoniam. Mert, mivelhogy. Pentru Dumnedieu, Obsecro. Az Istenért. Pentru mâi mare caufa, Causatius, adv: Nagyabb okon. . Penura, Pannus, anni, m. 2. Posztó. Penura de lana, Pannus laneus, Gyapjú posztó. . .Penura de matafa, Pannus sericeus, Selyem posztó. Penura plasca, penula, lae, f. 1. Palást, köppenyeg. Claena, nae, f. 1. Palla, llae, f. 1. Lacerna, nae, f. 1. Pluviale, lis, c. 3. Impluvia, viae, f. 1. Pallium, Ilii, n. 2. Penurat, Penulatus, ta, tum, Köpönyeges. Lacernatus, ta, tam. Palleatut, ta, tum. Pepene, Pepo, onis, m. 3. Dinnye. Pepine verde, lobenitia, Melo, onis, m. 3. Görög dinnye. Melopepo, onis, m. 3. ■ Anguria, riae, f. 1. Pepenari, Peponariiis, narii, Dinnyés, dinnye pásztor. Pepeniste, Ager peponum, pepo-nariuna, narii, n. 2. Dinnye termő Jöld. pepcnerie. Peptene, Pecten, nis, m. 3. Füsti. Peptene de cai, Strigil, lis, strigilis, lis, f. ö. %Lóvakaró. Peptenuti de cai, Strigilecula, lae, f. 1. Ló vakarótska. Peptene de canepe, in lana, Pecten carminatorius. Gereben. Voscella linaria. Carmen, inis, n. 3. Pepten , Pecto , xui, exum , ere. Füstitek, ftistilöm. Pectino, avi, atum, are. Depecto, xui, exum, ectere. ■ Feptenare, Pectinatio, onis, f. 3. Füsülés. Peptenatoriu, Pectinator, oris, m. 3. Füsülö. Peptenat, Pexus, xa, xum. Füsült. Pectitus, tita, titum. Depexus, xa, xum. Pepten cai, Strigilo, avi, atum, are. Lóvat vakarok. Suffrico, are. Peptenetoriu de cai , Strigiator, oris, m. 3. Lóvakaró* Auriga, gae, m. 2. • Pepten iare, Repecto, ere, Ismét megfésülöm. Peptenat iare inderept, Repexns, xa, xum. Ismét megfusült hát-ra füsült. 1 Digitized by Google PE. PE. ‘73 Pepten lana, Cârpo, psi, tum, ere., Gyapjat gerebelek, fésűlek. Pectino, avi, atum, are. Carmino, avi, atum, are. Caro, cărui, itum, ere. Peptenare lani, Carminatio^ onis, f. 3. Gerebele's. chermenare. Pexitas, alis, f. 3. Gyapjú j'á-siilés. Peptenetoriu de lana, Carminator, , oris, ra. 3. Gerebelö, füsülö. Peptenetoare, Carminatrix, cis, f. 3. Gyapjú fiii ülő né, gerebeloné. Pepten pe lung in dsof, Propecto, ere. Hoszszan alá fűsülöm. Peptenat pe lung in dsof, Propexus, xa, xum. Hoszszan áld . füsült. Pepteneste, Pectinatim, adv: Fasű módra. Pept, Pectus, tori», n. 3. Mejj, szügy, szegy. Peptuti , Pectusculum , li, n. 2, Mejjetske szügyetske. Peptof, Pectorosus, sa, sum. Mejjes nagy mejfü. Peptariu, Pectoralis, rale, c. 3. Mejjre való. PecU*ralp, lis, n. 3. Peptariu főre maneci , Adassus, adassi, m. 2. Ujallan mejjre való, dolmány. Peptariu la cal, Antilena, le nae, f. i. Szügy ellő. ' Per, Pilus, pili, m. a. Szőr. Villus, Ili, m. 2. j Perosedi, Pilo, avi, atum, are. Szörösödöm. Perosere, Pilositas, atis, f. 3. Sző- rösödés. Perof, Pilosus, sa, sum. Szőrös. Setosus, sa, sum. Perof flocof, Villosus, losa, aum. Szőrös, bojtos, gyapjas. Per de cal, Pilus. Ló szőr. Per de camila, Pilus camelinus. Teve szőr. Per dein nari, Vibrissae, sarum, f. 1. plur: Ór lyukakon való szőr. Per de porc, Seta, tae, f. i. Disznó serte. Perosedi pe cap, Capiilor, ari, latus sum. Hajasodom. Crinor, ari, natus sum. Peru capului, Crinis, nis, m. 3. Haj. Capillitium, tii, n. 2. Capillus, Ili, m. 2. Pilus, li, m. 2. Capillamentum, enti, n. 2. Coma, comae, f. i. Per carunt, Coma cana. Ősz haj. Capilli cani. Per ciupof, Cinnus, ni, m. a. Haffürt. Per cretiu, Cinni, norum, m. 2. plur: Fodor haj, fodoritott haj. Capillus intortus. Coma calamistrata. Crispatus, ta, tum. Fodoritott. Per cretit ce fpendiure inainte, Anthiae, iarum, f. i. plur; Elöl függő fodoritoit hajfürt* Digiized by GooqIc «74 pE PE. Fer cretiu.dein lire, Coma cri «pa. Fodor haj. (irrui, rri, m. Si ! Capilli criapi. Per impleteit in pantlica, Corim-bium, bii, n. a. Pántlikában egybe kötött haj. Per mare, Capillamentum,' enti, h. a. A'agy haj. Coma, comae, f. u Caesari**, iei, í. 5* Crine*, nium, m. 5. plu; Per mic* minant, Pili parvi, exigui. Apró kis' hajatskák. Lanuginosi pili. Flocci, floccorum, m. a. plur: Per pe frunte fpendiurat, Anteventuli, tulorum, m. a. plu: Hom~ lakon függő haj fúrt. Perof, Capillatus, ta, tűm. Hajas Crinitu«, ta* tűm. Comosus, sa, sum» Corauns, aotis, o. 3« Comaiu», ta, tunt. Pterül, hirrit la per, Acer&ecolnes mae, ra. i. Hajas, üstökös^ bor-xos hajú. Hir»utu* capilli*. Perof taré* Caesariatu*, ta, tuDi Nagy hajt'u Capillatui, ta, tűm. Criniger, ra, rum. Nagy hajú nagy üstöhü. Perosefc, Crinalia, le, c* 3. Haj- hos’r'való. CoaiAtariu*, ria* riunu Comatua, ta, tűm. Peroaefc pe altu, Capillo, avi, atum, are. Hajasitom. Crinio-, ni vi, itum* ire. Peruca, per ftrein, (Ita: piruca: Peruca, rucae, f. 1. Parókat ide* gén haj. Capillitium, tii, n. a. * Coma ficta, tae, f. i. . Coma adulterina. Capilli mentiti* -Aaieiti. Perucat, Perucatus* cata^ caturm Parókát viselő. Perucheriu* Parocariui* carii, m. a. Parókát tsináló. Per* peiu, Pereo, ivi, itum, irei Vettek. Depereo, ivi, itum, ire; Disperea, ivi, tűm, ire. Intereo, ivi, itum, in; Intercido, di, aum, idere. Conaummor, mi, conaumtua aum. Evanesco* anui* ere, evanitum; Perire, Interitio, onia, £ 3. Vészét Interitua, tú«, m. 4. Periciune, Perditio, onií, f. |t Ve* sxedelem. Disperditio., onis, f. 3. Periculum, lij n. a. Pernicies, ciei, f. 5. ’ Excidium, dii, n. a; Exitium, cii, n. a. Strages* gis, f. 3; Clades, dis, f» i. Digitized by Lioogle PE. PE. *75 Periculositas, atis, f. 3. Procella, lae, f. 1. Tempestas, nii, f» 3. Veszély. Periceor* Perniciosus, sa, aum. Veszedelmes. Exitiosus, aa, aum. Perniciabilia, le, c. 3. Pernicialis, le, c. 3. JCxitialis, le. Exitiabilis, le, c. 3» Periculoaua, aa, aum» Petitoriu, Periturua, ra, rum. Veszendő. Evanidus, da, nidum. Caducua, duca, cum. Interiturus, ra, rum. • Perien*, tis, u. 3. Disperiens, entis, o. 3. Perit, Perditua, ta, tum» Veszett. Corruptus, ta, tum. Peritieate, Caduciter, adv: Veszen* döiii. Periculoae. Veszedelmesen. Perniciose. Per de batrinetie, Senectute conficior , ectua aum, confici, A’ vénségtől emésztődöm. Etate, aenio consummor, mij aumsus tuua. Per de durere, Dolore conficior, fi* ci, ectua sum> A*fájdalom megemészt. Dolore contabefco, bui, eri. Prae dolore exanimor, ari, atus aum. , Dolof ma interimit. Per de planf, Lacrymis, planctu consummor, aum, sumi. Sírástól epedek. Per de triftare, Tristitia conficior, ectua aum, fici. Szomorúság megemészt. Per pe lin, Perito, avi, atum, are. ElveszdegeLek. Perd, Pérdo, perdidi) ditum, ere. Vesztek^ elvesztem» Amitto, amiai, aaum, ere. Deperdo, didi, itum, ere. Pesdere, Perditio, onia, f. 3. Vesztes, elvesztés. ■ Amiasio, onis, f. 3. Amissus, aus, m. 4. Deperditio, onia, U 5> Perdietoriu, Perditor, oria, m. 3«. Elvesztő, Perdens, entis, o. 3. Deperditor, oris, m. 3> Perdut, Perditus, ta, tum. Elveszett. Deperditus, ta, tum. ■ Amissus, sa, sum. Perd cale, Devio, iavi, iatum, are. Eltévelyedem. A via aberro, avi, atum, far». Perd cauli, Litem, et causam perdo, didi, ditum, ere. Peremet elvesztem. Causa cado, cecidi, casum, er«< Da canaa cado', ere» Causam amitto, ai, ssutn, eft. Perduta cauli», Amissa causa* Vi* szett per. Digitized by GooQle I 176 PE. PE. Perd ceva lucru, Alicujus rei jacturam facio, eci, ctum, ere.. Valamit elvesztek, káré vallom. Perdere ceva lucru, Jactura, rae, f. i. Kár vallás. Damnum, ni, n. 9. Detrimentum, ti, n. 9. Perd dioa, Otior, ári, atus sum. Heverek, napot híjába töltöm. • Dietn gratis, et in otio transigo, egi, actum, igere. Perd gratia cuiva, Ex alicujus gratia excido, eidi, sum,' ere. Valaki kedvéből kiesem. Gratiam, favorem alicujus amit* to, amisi, isiim, ere. Perd mersi, Perdo nerfum, Elvesztem a’ dolgott. Perd minte, Obbrutesco, ere, ob-bruteo, ere, ui, Elbámúlok, elkábulok. Perd. minte cuiva, Turbo, avi, a-tum, are. Eszít veszteni. < Conturbo, avi, atum, are. Perturbo, avi, atum, are.' Perverto, ti, sum, ere. Excaeco, avi, alum, are. Perdietoriu minţi cuiva, Perturbator, oris, ra. 3. Esze vesztő. Perduta minte a cuiva, Perturbatus, ta, tűm. Esze veszett. Perd pofta mancari, Appetitum cibi amitto, ami, ssum, er« Étel kévánásl elvesztem. Perdere poftei mancari, Dysore-xia, dysorexiae, f. 1. Étel kí- vánás' elvesztése. Perd putere, Vires amitto, misi, missum, ere. Erőmet elvesztem. Perd ruşine, Pudorem amitto, i»i, ssum, ere. A' .szégyent elvesztem. Pudorem exuo, ui, utum, ere. Abjicio, eci, ectum, ere. Depono, sui, itum, ere. Perd tempu, Tempus, tero, trivi, tum, ere. Az időt vesztegetem. Perd íempu in ceva lucru inde-sert, Oleum et operam perdo, didi, ditum, ere. Híjában dolgoztam. Perd voe, Animum demitto, si, ssum, ere. Kedvamet elvesztem. Animo cado, cecidi, casum, ere. Animum despondeo, di, aum, '•re. Perd viatia altue cu moarte, o* mor, Morte perdo, didi, ditum, ere. Megölöm. Perimo, emi, emtum, ere. Interimo, eroi, emtum, ere. Perdere cu moarte vieti altue, In-terenatio, onis, f. Z. Megölés. Perdut cu moarte, Interemtus, ta, tum. Megöletett. Perd cu ren pe cei rei, Malos male perdo, ere. A’ roszszakat rósz halállal elvesztem. Perd ltric, Perdo, didi, ditum, ere. Elrontom elvesztem. Destruo, uxi; ctum, ere. Everto, ti, sum, ere. Digitized by Google PE. Vasto, avi, atum, are. Perdere, ftricare, Perditio, onis, f. 5. Elrontás, vesztés» Destructio* onis, fi 3. Eversio, ónis, f. 3. Vastatio, oni9, f. 3. Perdietoriu, Perditor, toris, m. 3. fosztó', rontó. Eversor, oris, mi 3» Destructor^ oris, jn. 3. Vastator, oris-, m» 3. Perdietoare, Vastatrix, cis, f. 3. P’esztőne, rontóné. • Perdut, (tricat, Perditus, ta, tum. Élrontatott, pusztított» Destructus, ta, tum» Eversus, sa, sum. . < Vastatus, tata, tum. Perefefc, Perodi, odisti, perosus* Gyűlölöm^ elhagyom, vétem. Sperno, sprevi, etum, erei Megvetem. Respuo, ui, utum, ere* Derelinquo, liqui, lictiim, éré. Elhügyom* Pferefire, Osio, v. perosio, onis, Fi 3, Gyillölés, elhagyás. Perefit, Perosus, sa, sum. Megvettetett, hagyatott, utálatos. Pereil, Rivus, vi, öi. a. Patak. Fluentuni, ti, n. «. Torrens, ént is, m. 3. Profluens, entis, o. 3» Pereutiu, Rivulus, li, m. 3i Pa-tákotska. Péíeu pe care cure apa, Agoga, Pars IL . PÉ. i 77 ■gog», f. 1. Árok, mellyen a* víz fóly> Pcreu pe care aduc apa la pa-mentul aratoriü, Elix, cis, f. 3. Víz eresztő árok a* szántóföldre. Perae in loc de gard, Éuripi, euriporum, m, 3. plur: Kert hel-lyeii való árkok» Perghie, Pertica, c«j f. 1. Tolyd rúd, pozma. Trudés, dis, F. 3. Perie, Setacéusj ei, in, 2. Etsétt kefe. Peritie, periutie de faciuit, Peni-cillus, íi, mi a. Festő etsetetské-. Setaceolus, li, in. a. Perina, y. pehina, Pulvinar, na-íis, íi. 3. Pdrná, fo-alljai Culcitra, trse, f. ti Pennarium, narii, n. 2; Pulvinariuni, úarii, n. i. Pulvinus, ini, m» U. Perinutie, PulvilíuS, Iii, ni. S. Pár-nátskat Perinat, pupuét, Pulvinatus, ta* tum. Párná módra púpos. Perina de peri ^ Pulvinar e pilisj Szőr párna. Perina de pene, 'Culcitra penriea^ Tollú párnát Perina de prav, coíb, árina, Culcitra pulVinea, ex arena, Por, vagy fövényből Is ínált párna. Petindedi, Procrastino, avi, tum* are. Napról-napra halogatom: Digitized by ( Do^le 178 PE. Ferindedi, Ordine, et successive, alternatim succedendo loco, avi, atum, are. Constituo, tui, tutum, ere. Facio, eci, factum» ere. Rendre egymás után változtatva vakunit rendetek, mívelek. Fe rind, Orfline, ex ordine, per ordinem, ordinate, ordinatim, Rendre. Periocha, fumma pe fcurt, Periocha, chce, f. 1. Rövid sum'-ma. Period, vorba intfeaga, Periodus, di, f» a» Egész beszéd. Feriodeic, Periodicus, ca, cum» Bizonyos idejű. Peripatethic, Peripateticus , ci, m. a. Aristoteles* értelmét kövein. Periphrafis, Periphrasis» sis, f. 3. KörnyÚl-szóUds. Perlefc ard peri, fau alt ceva» Depilo, avi, atum» are» Aduro, ussi, stum, ere. Szőrit, vagy egyebit per’sţlem. Perlire ardere, Adustio, onis, f. 3. Per’sele's. . Periit, Depilatus, ta, tum. Meg-per’selti t Perorelueib, Peroro, oravi, atum, are. Beszédemet elvégzem. Peroraţie, Peroratio, onis, f. 3. Hoszszu beszédnek bérekesz-tést. Pcrpsúdsel, Perpendiculum, li n. a. Órában egyenesen le-Juggö, és járó veszszö. Perf.a, Persia, siae, f. 1. Persia Ország. Fersis, dis, f. 3. Perfian, Perseus» sea, eum, v. Persicus, ca, cum. Persiai. Perfec, Persicus» ci, f. s. Ba-ratzkfa. 1’erfeca, Persica, ese, f. 1. Persica, eorum, n. s. plur: Baralzk. Perfeca fore peri» Armeniacum, niaci» n. a. Kopatz barátik, Szilva-baratzk. Persolefc, Pilos uro, ussi, stum, ere. Megperzselem. Persol, Ustio, onis, f. 3. Pereseiéi. Persolit, Ustus, ta, tum. Per’sélt. Perfona, Persona, nae, f. 1. Személy. Perionat, Personatus, ta, natum. Jó állású személy. Perfonefc , Personalis, le , c. 3. Személyhez való. Perfone mari, marite, Magnates» natum, m. 3. plur: Nagyságosok, Tekéntetes személlyel. Per teica, Pertica, cee, f. 1. Rúd. Vedi phalanga. Perteica cu fér in capet de manat luntre, Cbntus, ti, m. s> Tsdkfya. Perteicariu» Perticalis» le, c. 3* Rúdhoz váló. Perteicau, Perticarius, carii, 2. Rúd hordozó, haszontalan járó, tekergő. Digitized by GooQie Pesce, Piscis, cis, m. 3. HaL Pesci de mare, Pisces marini, m. 3. plur: Tengeri halak. Pesce Acipenfer a caruc squame au crefcut inderept, Acipenser, eri», m. 3. Viszszá-nőtt haju hal. Pesce alb mic, Stn aris» idis, f. 3. Apró fejér tengeri hal. Pesce Amia, Amia, iee, f. i. Tengeri hal neme. Pesce Aphya minutot, Aphya, phyap, R î. Apró tengeri hal Pesce Apua, cefe nasce deinploae, Apua, puee, f. i. Esőből termo tengeri halalska. Pesce Batif, Batis, at.is, f. 3. lial-na/c ntme. Pesce canefc, Squalllis» alii, m. a. Tengeri kutya hal. Canis marinus* Pesce Cepbal cu capu ittare-, Ce-phnlus, li, m. s. Egy tengeri nagy fejti hah Pesce ueftoC Piscis Cestaceus, Kemény hajit hal. Pesce Chit, Cete, cetis, Tengeri TzeîhaL Orca, cee, f. i-Celaceus, lacei, m. s. Pescé Congro, Conger, gri, m. 9. Téngeri hal Kon gró . Pesce cu deinti mari, Dentafc, taci», m. 3. Nagy fogú tengeri hal. Pesce cu nafu afcutit, Piscis turis * binatus, Hegyes orrú hal. Pesce cu pele moale, Piscis crustatu», Lágy bőrű hal. Pesce Ecbeneif ca opreşte luntre, Echeneis» dis, f. 3* Hajó tartóztató hal. Pesce Erythinuf rosu, Erythittus, ni, m. a. Tengeri i)erés hal. Pesce fore oafe, Piscis cartilagineus, Hdrtyás hal. Pescé Galfeotef, Galeote-, eotae, irt. i. Tengeri hal neme. Pesce Glanis, Glanis, idis» f» 3. Tengeri hah Pesce Gobiu, Gobiüs, góbii, m. s. Göb hah Gobio, onis, m. 3» Gabites fluvialis. Pesce Lagttif, Lagbis, bidia, f. 3. Egy drága tengeri hal, téri-gvri nyúl. Pesce Mugil, Mugil, lis, m.3« Tengeri nagy agyhal. Pescé Mutul, íbmn, Mutulus, li, m. 3k Tengeri harisa. Pesce Nauphie, Nauphius, uphii, m. a, Tengeri hal neme. N&utilus, li, m. s. Pesce Orph, Orphus, phi, itt> 3; Orft tengeri hal* Pescé petrof ca jace irt fund, Fundulus, li, ni. 9. Kővi hal, mely a} jen ékén hevtr. Pescé Phyfctra mare , Physéter , tris, m. 3. Egy nagy tengeri Fize'ter hal> t . Digitized by Google 1Ö0 PE. Pesce Priftif mare lung fubtire, Pristis, tis, f. 3. Tengeri vékony hoszszú hal. Pesce Raia, Raja, j®, f* i. Tengeri hal, stilla. Suger. Pesce Rosu, Rubellio, onis, m. 3. Egy nagy verhenyo tengeri hal. Pesce Scineu ca crocbdilu, Scie-neus, nei, ra. i. Apró kroko-dilus hal. Pesce Scombru in facie petri pu-ceoaíe, Scombrus, bri, m. a. Kénk'ó szinti tengeri hal. Scomber, bri, m. a. Pesce Solea lat foarte, Solea, solei», f. i. Tengeri igen lapos hál. ' Pesce Saperda, Saperda, dee, f. i. Egy tengeri hal. Pesce Spondeil, Spondilus , li, m. a. Tengeri hal. Squilla, lee, f. 1. Pesce Squatina cu pele groafe vertoafe, Squatina, nse, f. 1. Egy tengeri kemény hajú hal neme. Pesce Ste, Stella, lse, f. i. Tengeri tsillag hal, Pesce Stocfisy Salpa, pee, f. i. Tőke * hal. Ascellus, elli, m. a. Pesce Sudif, Sudis, dis, f. 3» Egy - jóízii nagy hal, tengeri tsuka. Pesce Tenia lat, Tenia, nise, f. 1. Szele», tapos tengeri hah PE/ ■■ '■ 1 ---------- — > Pesce Tunnu, Tunnus, ni, ni. a. Egy nagy kövér tengeri hal. Pesce Trichia mic, Tricfiia, chiee, f. i. Egy kis tengeri hal, mint a’ hering. Trichis, chis, f. 3. Pesce Turfio, Tursio, onis, m. 3. Szer nevű szürke hal. Pesci cele afla in ape de rind curatoare fau lacuri. Pesce alb, Alburnus, ni, ra. i. Fejér hal. Pesce Anguilla, Angvilla, lae, f. i. Angolna haL Pesce Caraf, Merula piscis, Kárász hal. Pesce ciga, Sturio, onií, m. 3. Hegyes orrú hal. Pesce Cipariu, v. piscariu, Lám*’ • preta, tae, f. í. Tsík haL Psecilias, lise, f. 1. Lacertus, érti, m. a. Lumbricus aquaticus. Flutta, tse, f. í. Pesce Crap, Carpio, onis, m. 3* Po’sár hal. Cyprinus, hí, m. a. Pesce in forma haringului, Aló* sa, sse; f. í. Hering forma sütü halatska. Pesce lat, Thimalus, ali, ra. a. Lepény hal. Pesce Mithal, Mustella fluvialis, Menyhal. Pesce Mriana, Murena, nse, f. 1. Márna, *—•» Digitized by ^.oogle ; PE. PE. 181 Pesce Moron, Huzo, onis, ra. 3. Viza., . Antaceus, ei, m. a. Pesce Feftrav, Trutta, tae, f. 1. Pisztráng. Aurata» tae, f. 1. Variolus, oii, m. a. Orata, tae, f. 1. Pesce Salar, Salar» ar îs, m. 3. Galotza. Salmo, onis, m. 3. Trutta piscinaria. Salmanata, tae, f. 1. Alosa, losse, f. 1. Pesce Semling, Esox, socis, m. 3. Sémién g. Salmo, onis, m. 3. Cobitis barbatula. Pesce Somn, Silurus, luri, m. a. Harisa. Barbo, onis, m. 3. Pesce Stiuca, Lucius, cii, m, a. Tsuka. Lupus, lupi, m. 2. Pefcuefc, Piscor, ari, catus sum. Halászok. Pefcuire, Piscatio, onis, f. 3. Halászat. Piscatus, tus, m. 4* Pefcariu, Piscarius, carii, m. a Halász. Piscator, oris. m. 3. Percari cu unghitia, Hamiola, lae, m. 1. Horoggal halászó. Pefcaritie, Piscţtrix, cis, f. 3. Ha Idszne. efcol, Piscosus, sa, sum. Halas, sok halú. Pisculentus, ta, tum* *efcare{c, Piscarius, ria, riiun. Halászhoz való. Piscatorius, ria, riuin. Jefcarie, Piscaria, rise, f. 1. Hál piatz. ,efcarie de tinut pesci,' Piscina, nae, f. 1. Hal tartó bárha. Vivarium, arii, n. s. escere, Piscina, nse, f. 1, Hal tartó bárka, vagy tó. Ichthyotrophium, phii, n. s. i’escere, Cavea, eae, f. 1. Barlang. Praesepe, epis, n. 3. Antrum, antri, n. 1. Barathrum, tri, n. 2. Pe fcurt, Circumscţiptive, Rövideden. Concise, adv: Concluse. Breviter^ Brevi. Compendiario. Compendiosa. Praecise. Strictim. Pe fcu?t bine, Circuqicise , adv: Summáson, rövideden. Pe fcurt a di, Propediem, ad v: Rö vid napx hamar. In summa, Summa szerén t. Pesseire, suerare ípre imblaníire cailor, Popyzma, popyzrrţi is, , n. 3. Pisegete's, Jtityörölés, ló tsalogatás. ' Digitized by Googie j8a PE. PE. Popysmus, popismi, m. s. Peileefc, fifeefc, Crepito, «vi, a-tura, are. Poszogok. Pedo, pepedi, ere. Pefleire, Crepitus, tűs, m. 4* P°-szogds. Peileitoriu, Crepitans, antis, m. 3. Poszogó. PeiTeit, Crepitus, tűs, m< 4* Pedor, oris, mt 3. Posz. Pessor, Pes, edis, m. & Láb. Pessor cu patru fi líabe in vers , Epitritus, triti, m. 9. A’ versbe négy sillabáju láb. Pessor de pod, Pila, lee, f. i. Híd láb, Pessoare de pod bătute in apa. Sublica, licse, f. Hid-ldb, vízben vert ttövek. Pessor de lemn, Grallae* larum, f. i. plur: Fa-láb. Pffsor de lemn umblător iu, Grallator, oris, m. 3. Fa-lábon járó. lessor de maié, Trapeeophoron, * pboroni, n. s. Asztal-láb, Peftae, (a pistaceum, cei, pista-cea nux,) Siliqua, quae, f. i. Vetemeny’ tolija. Pefte mod, Imtn ideste, adv: Mód nélkül, szertelenül. ■ Immodice, Felettébb* Imutodicus, ca, cun. Pefte tri dile, Postridie, Egy nappal azután. Post tertiuiq diem* Perendie, adv: 9 * Pefte tot, Generaliter, adv: Közönségesen. Generatim. Peftruiu in facie, Epbebis, idis, f. 3. Szeplő az ábrázcíton. Pe fuptire% Exiliter, adv: Vékonyon. Attenuate, Tenuiter. Petec, (a pitacio,) Plica,, plicat mentum, ti, n. s, Fót. 'Plicamen, nis, n. 3. Assumentum, enti, n, a. Suplementum, ti, n. s. Petéoeíc, Pliéo, are, consuo, era, sutum, sui. Foldom, Joldo-zom. Panni, v. telae frusta assuo, ui, utum, ere. Petecariu, Plicator, oris, m. 3L Foldozó. Sarcinator, oris, xq- 5. Petecof, Laciniosus, sa, sumr Rongyos, fótos. Petiefc, Petesco, v. petiaco, cia-cere, Kérem, kéregetem. Pető, etii, itum, ere. RogQ, avi, atum, are. Precor, ari, catus sum. ■ Posco, poposci, ere. Petire, Petitio, onis, f. 3. Kérés. Rogatio, onis, f. 3. Rogatura, ati, n. s, Ke'reme’ny. Oratum, ti, n. a. Oratuş, tűs, m. 4* Petitum, ti, n. Obtestatio, onia, f. 9. Obsecratio, onia, f. 3^- Digitized by ^ooQle PE. Petitoriji, Petitor, oris, m. 3. Kérö. Rogator, oris, m. 3. Petiefc fata, Petesco, ere. Leányt kérek. Proco, avi, atum, are. Procor, ari, catus sum. Peîo, etii, titum, ere. Petire fctei, Procatio, onis, f. 3. Leány kérés. Petitoriu, de fata, Procus, oci, m. s. Leány kérő. Proxene'a, Ue, m. î. Petiefc mărire, Gloriam petesco, ere. Tisztséget keresve keresekK Petitorefc, Petitoriu», ria, iqpi. Kérésre való. . Petrec, Comitor, ari, comitatus sum. Késérem. Comito, avi, atum, are. Concomitor, ari, atu» sum. Petrecere, Comitatus, tűs, m. 4-Késérés. ■ Concomitantia, tiee, f. i. Petrecatoriu, Comitans, antis, o. 3. Késé ró. C.oncomitans, antís, o. 3. Petrecatoriu de Domni., Pedisequus, sequa, sequum. Urat ké~ se'rö legényt vagy aszszony. Petrecut, Comitatus, tata, tum. Elhésértetell. Petrec cu alti, Conversor, ari, satus sum. Másokkal múlatok Commor'o, avi, atum, are. Commoror, ari, atus sam. petreeera cu alti, Conversatio , PE. onis, f. 3. Másokkal való múlat s dg. Commoratio, onis, f. 3. Petrecatoriu cu alti , Conversans, antis, o. 3. Másokkal irtiila-tozó. Petree tempu, Tempus transigo, ígi, actam, ere. Időt töltök. Tempus fallo, fefelli, falsum, ere. Petrecere timpului, Otium, otii, n. a. Időtöltés. Petrecatoriu in legi si in pira, Pragmaticus, tica, cum. Térvényben és perben forgó. Petrinsel, Petrosolinum, ni, n. j. Petre’selyem. Apium, apii, n. a, Petrinsel felbatec, Daucua» ucfc m Vad petre’selyem. Oreoselinum, lini, n. 9. Caucalis, calis, v. caucalidi%X 3. Petrund, Pertundo, tudi, sum, ere. Által, ki-jukasztom. Configo, xi, xum, igere. Transfigo, xi, xum, igere. Petrundere, Confixio, onis, f. 5.  Ital-jukasztás. Transfixio, onis, f. Petrunf, Transfixus, xa,. xum. Áltál-juhászt ott. Confixus, xa, xum. Petrund frang, Perfringo, egi, fractum, ingere. Rajta áltaUtörök. Petrund, Penetro, avi, atqm, ara. i Által-hatok. Digitized by LjOOQle i84 PE. PH. PH. \_______________ Percello, culi, sum, ere. Petrundere, Penetratio, onis, f. 3. A Ital-hatás. Petrundietoriu, Penetrans, antis, o. 3. A Ital-ható. Pe urma, Ultimum, ultimo, adv: Utolszar, végeseire. i Phalanga, Phalanga, ngae, f. i. Dorong, rúd. Phalangariu, Phalangarius, garii, m, a. Tereh hordozó. Phantafie, Phantasia, siee, f, i. Látás, ember' elméjében forgó képzetes. Phantafma, Phantasma, atis, n. 3. Alom jelentés, éjjeli látás, látott látás. Phasma, atis, n. 3. Jelentés, ‘ látás, Pharuf, Pharus, ari, m. i. Sziget Égyiptomi Alexandriánál, Phafan, Phasianus, ni, m. 9. Fa-izán. Phaíana, Phasiana, anse, f. l, Nyöstén fatzán.. Phafanarie, Phasanarius hortus, Fatzán kert. Phaíanariu , Phasanarius , narii, m. 9. Fatzánok tt tartó. Phafe, trecere, Phase, Áltál-menés. Philippea, galben de aur, Philippeus, v. philippious, Egy arany Fíilep ar-any fo» rint. PhjjQfoph, Ph{losophy§, phi, a, Böltsesség tanító, tanuló. Philofophie, Philosophia, phiae, f. i. Böltsesség, és tudomány szerelés. Philofophefc, Philosophicus, ca, cum. Böltsesség szeretésre való. Philofophefc, Philosophor, ?ri, atus sum. . Filosojiuskodom, böltselkedem. Philofophiceste, Philosophice, adv: Böltsen. Phingie, Phiala, lse, f. i. Virágos pohár. Phyfic®, Physica, ese, f. i- Physica, comm, n. a. plur: A’ tér-, mészetröl irt könyvek. Phyfic, Physicus, ci, m. 9, Tér-mészet vi'sgdló. Phyficefc, Physicus, ca, cum, Természeti, természetbéli. Phyficeste, Physice, adv: Természet szerént. Phlegma, Phlegma, atis, n* 3. Takony, turhá. Phlegmateic , Phlegmaticus, ca , cum. Turhás. Philtru de iubire, Philtrum, tii, n. 9. Szerelemre gerjesztő é-tclo. Philiro, Philera, rse, f. i. Árkus papiros, Phtyfio, Phtysicus, ca, cum. Szá-. roz beteg, szároz korságos. Phtyfis, Phtysis, eis, f. 3. Szároz. kqrşag, sxároz^betegség. Digitized by ^ooQle Piat i, Ital: Piazza, Forum, ori, n. a. Piatz. Piati de comparat, vendut, Forum nundinale, Áruló , vevő piatz. Emporium, orii, n. a. Mercatus, tús, m. 4' Nundinae, arum. Piati de boi, Boarium, arii, n. a. Ökör ár-ló piatz. Piati de erburi legume, Forum olitarium , Zöldtség árúló pi-atz. Piati de pesci, Forum piscarium, Hal árúló piatz. Piati de poame, Forum pomarium, Gyilmölts árúló piatz, Piati de porci, Forum suarium, Sertés piatz. Piati de vin , Forum vinarium , Bőr piatz. Piati de vite, Forum pecorarium, Barom vásár, barom piatz. Piatra, Ital: Piatra, Petra, trae, f. i. Kő. Lapis, idis, m. 3. Saxum, saxi, n. a, Lythos, lythi, m.' a. Scopulus, li, m. 9. Kőszál, kőszikla. Petri pretioafe, Lapides pretiosi, Dsága kövek." Piatra Acentera netedita, Acente-ra, terse, f. i. Kisimított drága kő. Acentra, trse, f. i. Acentita, orum, n. a- plur: Piatra Achatef, Achatcs, chatae , f. i. Drága kő neme, Acopis, copis, f. 3. Piatra Adamaf, Adamas, antis, m, 5. Adamás-kő, vagy gyémánt. Siderites, ta?, f. i. Piatra .Frifuza, iErisuza, zse, f. l. Drága kő neme. Piatra iEgophalmuf in forma o-chinlui capri, iEgophalmus, phalmi, m. a. Ketske szemű forma drága kőt Piatra Amethyftu£ in faoie violi, Amethystusj thisti, m. a. Viola szinii drága kő. Piatra Aspilateí^ in faoie argintului, Aspilates, tae, f. i. Ezüst színű drága kő. Piatra Balomtitef, in Torma ghindei, Balomtites, titae, T. í. Makk forma drága kő. Piatra Batrachitef, in Torma broaştei riioafe, Batrachites, tae, f. 1. Varas béka forma drága kő. Piatra Berilluf, verde, Berillus, li, m. et f. a. Zöld drága kő. Piatra Brantia cu.trefnetu oadie-toare, Branchia, chiae, f. i. Menkővel esett drága kő. Piatra Calcedonia , Calcedonia , nise, f. i. Onix, cis, f. 3. Onix drága kő. Piatra CarbunculuF, Apyroto*, A-pyroti, m. a. Kárbunkulux cţrdr. ga kő. Digitized by t ' ioogle i86 PI. Piatra Chalafiaf, Chalasias, lasi», f. i. Gamaho drága h'd. . Piatra Corallium, Corallium, allii, n. a. Kaláris. Coralium, ii, n. a. Curalium, ii, n. a. Coralium, li, n. a. Piatra Corrallis, Cor vallis, idis, f. 3. Drága k'ó. Piatra Cheramidef, Cheramides, dee, f. i. Drága kS. Piatra Echardia neagra in forma inimi, Echardia, diae, f. i. Fekete, sztv formájú, drága kS. Piatra Hincurium, Hincurium, curii, n. a. Drága kő. Piatra Lychnif, ftrelucitoare ca fo-cu, Lychnis, lycnidis, f. 5. Tüt módra tündöklő drága ko. Fiatra Magnef, Calamites, tee, f, i. Mágnes-kö. Magnes, etis, f. 5. Piatra Mefoleucof, Mesoleucos, ci, . m. a. Drága k'ó. Piatra Molochitef, in facie flori malvi, Molochitea, tis, m. 3. Málva-vtrág színű drága k’ó. Piatra Opaluf cu multe fece, Opalus, li, m. a. Sok szint mutató igen stép drága ko. Piatra Oftraciaf, in facie caramii di, Ostraoias, Ostracites, m. í. Tserép színű drága kő. Piatra Pyropus, in Forma feci focului, Pyropus, opi, m. 8. vRi* SiinÚ némely drága kb\ Ru- bin, vagy Kárbunkulus. Piatra Pyritis, ca focu fchintei-» toare, - Pyritia, tidis, f. 3. Tűt módra szikrázó drága ko. Piatra Rubin, Rubinus, ini, m. a. Rubint-kö. Pyropus, opi, m. a. Piatra Saphir, Saphirus, phiri, m. a. Sáfir-kö. Cyanus, ani, m. a. Piatra Sarda rosie, Sarda, dae, f. i. Veres drága kő, Kár♦ niol-kö. Piatra Sardonix, Sardonix, cis, c. 3. Sardonix drága k’ó. Sardonicus, nici, m. a. Piatra Selenitef, in facie mieri, Selenites, tse, f. i« Méz szinil világos drága kö. Piatra Serpelui, Ophnites, nitae, f. i. Ofnites-kó. Piatra Telicardium in forma ipi-mi, Telicardium. dii, n. a. Egy szív formájú drága kö. Piatra Trichrus, tri fece aratato* are, Trichrus, chri, m. a. Egy három szint mutató drága kö« Petri de rend, Petrae, lapides ordinarii, Közönséges- kövek. Piatra acra, Alumen, nis, n. 3. ' Timsó. . Piatra aramoafa, Cadmia, mise» f. i. Érlz-k'ó. Piatra broaştei, Chel onia, nisa, f. ţ. Béka-Tiö. Chelon, ontidis, f. 5. Digitized by LjOOQle PI. JÜ7 Piatra cefe afla in gainariu, Ale* ctoria, riae, f. i, Kakasban tanult kő. Piatra ce cade in coltiuni, Scu-pulus, Ii, m, a. Láb sérti ktí-velske. - Piatra creta roşie, Synophtas, tae, m, i. Veres kő, veres kréta. Piatra cefe macină in fine, Tofus, toii, m. 9« Mor'solvcló kő. Piatra de Toc, Pyrites, tae, f. Titz-kő neme. Silex, cis, m. 3. Kova, ttiz-ko. Piatra dein care topefc arama, Calcitis, tidis, f. 3, Értz-k'é, melyből rezet Juttatnak. Piatra din corna paretelui, Crepido parietis, Szeglel-kő. Piatra de moara de a fupra, Catillus, tilJi, m. a. Felfő malom-kő. ■ Petra molaris superior. Piatra de proba, Obrusa, see, f. 1. Próba-kő. % Basanites, tae, f. 1. Basanns, ani, m. s. Heraclius lapis. Lapis lydius. Piatra de fpuma, Pumex, cia, c, 3. Tajték-kő, könnyű likatos-kő. Piatra defapt ftelp, fau defupl cnptoriu, Stereobates, «tereoba^ ta, tae, f. 1. Oszlop talp, vagy kementze alatt való kő. Stylobota, tae, f. 1. Piatra de taiet glase, Smyris, f* smyris, f. 3. Uv&get metsző hí'. Piatra galbina, Feterias, teriae, f. 1. Sátga kő, sárgaság ellen való. Piatra Galsti, Gales, Stalagmiis* stalagmi, m. 3. Tiszta termés gálilzhö, mely tsepegésből he-ménvedik-östve. Piatra Gales negva, Sory, soryo*, n. 3. Szürkevagy fekete gá~. litzkő. Piatra in facie fingéi ui., Hematţ-des, dae, f. 1. Vér-kő. ' Piatra ma/e dein icare cura ap4> Crepido, inis, f. 3. Nagy ka\ , melybőt víz fokad. Piatra Marmore, Lychenites, m-tae, m. 1. Márvány-kő neme. Piatra Murha» Murija, hee, {. 1. Kőnek neme. ' Piatra pe care fe asadie statua, Suppedaneum, ei, n. a. Faragott kép alatt való kő, mellyen a* áll. Piatra puceoafe, Sulphur, riş, n. 3. Kénkő, bildöskö. Piatra puceoafe nearfe, Apyron , pyri, n. a. Eleven, égetetlen kénkő. Piatra fau lnmn in mar pe care ftau grindile, Matulus mţirus, ri, m. a. Kő vagy Ja a’ kőfal-, bót, nxalyzn «Uanak á gerendák. Piatra Soricefohii, Arsenicum > nici, n. a. Kgétkő, Digitized by Googie PL PI. Fiatra ftricatoriu, Petrifragua, fragi, m. a. Kö rontó. Fiatra taetoriu, Lapicida, dae, m. i. Kőfaragó. Lytogliphus, phi, m. i. Ko-metstö. Latomus, omi, m. a. Tiatra verde laChymici, Taleum, ei, n. a. Valami zöld hő ct Chimicusoknál. Fiatra vertoafa dein care fac pio-le, >i moserele, Thites, thitis, m. 3. Egy kemény kö, melyből küllőt, és mo’sárt tsinál-nah. Fiatra veneta, Petra veneta, Kékkő. ' * Fiatra vulturului, jEtites, tse, f. i* Sas-kő. Petrefc, Lapido, avi, atum, are. Megkövezem. . Fetrire, Lapidatio, onis, f. 3. Megkövetés. . Petritoriu, Lapidator, oris, m. 5. Követő, 'követ hajgdló. Petrefcume, Lapidesco, ere. Kővé lestek, kővé válom. Pietricele, Scrupulus, üli, m. a. Követs. Glareola, lse, f. x. Lapillus, Ili, m. a. . Saxulum, li, n. a. Pietroi^ Petrosus, sa, sum. Köves. . Lapidosus, sa, sum. Scrupaus, ea, eum. Scruposus, sa, tum. Scrupulosus, sa, sura. Saxosus, sa, sum, Köves, kősziklás. Pctrof, arinof, Tophaceus, ea, eum. Követses, fövényes. Petrof loc iubitoriu, Saxetanus, tana, tanúm. Követses helyt szerető. Pietrariu, Lapidarius, arii, m. a. Kö ásó, vágó, faragó. Pic, Stilla, lse, f. 1. Tsepp. Gutta, tse, f. 1. Picutiu, Guttula, lse, fi í. Tsep-petske. Pic, Stillo, avi, atum, are. Tse-pegek. Picare, Stillatio, onis, f. 3. Tse-pegés. > Picatoriu, Stillans, antis, o. 3. Tsepegö. Guttans, antis, o. 3. Tseppen-ként hulló. Picaceof, Stillaticus, ca, cum. Tsepegö s. Guttosus, sa, sum. Picat, Stillaticus, ca, cum. Tse-pegetett. Stillatus, ta, tűm. Guttatus, tata, tatum. Picatieste, Stillatim, adv: Tsep-penként. Guttatim. . Pic afare, Exstillo^ avi, atum, are. Kilsepegek. ■ Pic dsof, Distillo, lavi, atum, are* Le-tsepegek. Destillo, avr, latum, are. Picare d&of, Di stillatio, onis, ^5. íe-tsepegés. Digitized by Googíe PI. PI» , 189 Destillatio, onjs, f. 3. Pic in, Instillo, avi, atum, are. Bele'-tsepe getem. . Picare in, Instillatio, onis, £ 3. Bele'-tsepe getés. > Picat in, Instillatus, ta, tum. Be-lé-tsepegtetett. Picuri dein naf de catliar, Distil-' latio, onis, £ 3. Orra tsepegö, nátha tseppek, ' - Picuri inainte,. fau dupo ploae, Substillum, Ili, n. a. Eső előtt, vagy után tseppek. Picuri in forma poamelor, fau frundielor facute, fau taete pe ceva, Encarpus, carpi, m. a. Encarpa, pe, f. 1 Gyilmölts forma metszésekkel való txif-ráxás tsepp jormálag. Picuri inghetiate, Stiria, stiriae, f. 1. Jégtsap, tsepp. Picuri mici de ploae, Psecas, ca* dis, f. 3. Apró tsepp eső. Guttula, lae, f. 1. ' Pic resinediu, Pico, avi, atum, are. Megtsepe getem szurokkal, megszurkozom. Impico, avi, atum, are» Pice imbuo,' ui, utum, éré. Pice obduco, iixi, ctum, ere* Oblino, livi, linit litum, ere. Illino, lini, levi, litum, ere. • Incrusto, avi, atum, áré. Picem induco, ufci, Ctum, ere. Picur de resina, ce pica dein ra-sina, Vernix, cis, f. 3. Szurok tsepp, mely a’ fából tsepeg. Vernigo, ginis, f. 3. Picat cu rasina, Picatusj cata, ca,-tum. Szurkozott. Pica arborele resine, Manat picem arbor, 7iepeg a’ sturoh a’ fából. Fie, cad, Cado, cecidi, casum, ere. Esem, hullok. Decido, eidi, ere. Labor, psus sum, labi. Labo, labi, ere. Picare, Casus, sús, m. 4- Esés. Lapsio, onfe, f i. Lapsus, sús, m. 4* Picatoriu, Cadens, entis, 0.3. Leeső, lehulló. Decidens, entis, 0. 3. Pica bruma, Cadit pruina, Zúz- \ mar a esik. Pica neoa, vedi ninge, Ningit, Havaz. Pica ploae, vedi ploao, Pluit, Eső esik. Pica piarra fau gheatia, Grandinat, Jég-eső esik. Pica roao, Rorat, Harmatozik. Pic a fua voce, Picus, ci, m. a. Ciocanitoare, Harkály. Pictor, Pictor, oris, m. 3. Rajzoló, képiró. Pictor cu sumalti pe vafe zugra* fi tori u, Encaustes, tae, m. 1. Üveg, vagy korsó hímező, író, zomántzozói Pictorie cu sumaltit Encaustktesf Digitized by Goo; le V p! Pi. , cae, T. i. Zamántzozás. Pictorefc, Pingo, nxi, ictum, ere. Rajzolok, képet írok. Pictuía, Pictura, rae, f. i. Képírás, festés, tajzolds. Pier, Piros, rí, f. 3. KöriveTyfa. Piara, Pirum, pţri, n* a. Körí-vély. Piere cu coada lunga, Pira do* labellaria, Hoszszu szárú kört- vélyek. Pira pomponiana. Piere de pament, Aptos, pii, nn a, Földi-magyaró. Pseudoaptos, ii, m. a. jBulbocastanuxn, ni, n. a» Chamaebalanus, ni, A. a. Piere mari, Vacania, iorum, n. a. plur: öreg ktírtvély nemű. Fiere mari roşii-, Pira favonia, Piros öreg körtvélyek. Piere felbatece, Acras, acradis, • f. 3> Vad körlvély neme» Pira sylvestria. Pieria cetate, Pieria, riae, f. i. JHátzedoniai Város cl Má’sák' hegye mellett. Fila, Ital: piaiig Linap, mae, f. í. Reszelő. Scobina, nae, f. í. Fila mica, Limula, lae, f. i. ifo-szeliftske. Pile», Ital: ptallare, Limo, avi, atum, are. Részelem. Levigo, avi, atum* are. Pilire, Limatur*, rae, f. î. Re-ezeltSx Pilatoriu, Limatör, oris, m. 5. Reszelő. Limans, antis, o. 5. Pilat, Limatus, ta, turn. Reszelit részeltetett. Pilele, Sftppilo, avi* atum, are. Orozva elviszem* lopom. Compilo, avi, atúm, are. Foror, ari, ratos sum. Spolio, avi, atum, are. Meg* fosztom. Pilire, Suppilotio, onis, f. 3. Lo* po gatás. Compilatio, onis, f. 3. Ablatio, odis, f. 3» Pilitoriu, Suppilator, oris, m. 3. ■Lopó. Fur, Turis, m. 3. Pilit, Suppilatus, lata, latum. EU iopatotU Depilatus, ta, tum. Compilatus^ ta, tum. Pilefc, Pilo, avi, atum, are. Öss-vé-verem, dürülzkölöm. Pilat, Pilatus, ta, tum. Diiriilx» köttetett, 6's'zve-verétett. Pila, Pila, lae, f. î. Lopta. Pilarefc, Pilaris, re, 6. 3. Laptâ-hoz való. Pilareu, Pilarius, fii, m. a. Apró golyóbisokkal, és láptával játszó. Pilora, v. penata, v. perata* Pulvinar, aris, n. 3. Vánkos, pár-na, derekaly. Pilotie, Pulvillus, Ui, m. a. Pár» nátska. Pilug, vidi pifttlug, pio» Digitized by Googie PI. ■ ■■ i. — ■ tá ■ ■■ ül i ■■ Pilula^ Filula, lae, f. i. Kis goi-lyóbisotska, pilula. Catapotia, otum, n. a. plur: Pilulák a* patikában. Pingaluefc fugraFefc, pingefc hinc pinfel, Pita go, pinxi, ctum, ere. Festek, képet ttok. . Depingo, nxi, ctum, ere. Le* festem. ■ Epingo* nxi, ctum^ ere. Pingaluit, Pictus, ta, tum. tra*■ tolt, rajzolt, festett. Picturatus, ta, tuiri. Pingaluit cu arfura, Encaustus, ta» tum. Belé^egetett, égéssel festett, zomántzozott. Pint pafere ce (Vange fimburu, • Fringilla-, lae, f. 1. JUagtörö havasi pinty* Pintutie pafere, Frihgílla, llae* fv l. Pintyüké. Erithraeus, raei, m. a. Rubecula, lae, f. 1. Pintre, Inter, praep: Köti, kő*-xött. Pinti'fe fiere umblatoriu, Inter fe* ras conversans, Vadok között lakó. Píntre oameni umblatoriu , Inter homines conversans, Emberek közölt lakó. . Pintre «le, Inter illa, Azok xött. Pintre unde umblatoriu, Fluctivagus, ga, gum. Habok között járó. / Pf- «9» Pio de pifat, Pistrinum, ni, n. a. Búza és köles törli szerszám• Pistillum, li, n. a. Köllií. Pistrilla, lae, F. í. Sagma, ma«, f. í. Mocsár. Mortarium,-tarii, n. a. Piutie, Pistrilla, lae, f. i. Kőt* lötske. Pioariu, Pinâor, oris, m. 3. BúzCl megtörő. Pio de invelit penura, Mola calcatoria , densatoria t Ványoló malom, köll'ó. Pioire de penura, Panni calcatiö, onis, f. 3. Ványolás. Dentati panni. Pioariu de penufa, Laneae vestis politor, oris, m. 3. Vány ólát Pipaefc, Palplo, fcvi, atum, are. Tapogatom. . Attrecto, avi, atúm, are. , Cohtrecto, avi, atum, are. Trâcto, avi, atum, are. Pipaire, Palpatio, Onis, f. 3. Ta* pogalăs. Palpum, pi, n. i. i Tractatio, onis, f. 3. Contrectatio, ortis, F. 3. Attrectatus, tűs-, m. 4* Attrectatio, onis, f. 3. Pipaitoriu, Palpans, antis, o. 3» Tapogató. Contrectator, oris, m. 3. Contrectans, antis, o. 3. Tractans, antis, o. 3. Pipáit, Contrectatus, tata, tattutt. Tapogatott* Digitized by iga Pl. Pl. Tractatus, tata, túra. Pipaeíc • maiinainte , Praecontrecto, avi, atum, are. Előbb megtapogatom. Pipăind, Contrectabilitef, adv Palpando, Tapogatva. Piparca, paprica, Piperitis, piperitidis, f. 3. Bors-fii. Saturea, reae, f. l. Piperiu, Piper, eris, n. 3. Bors. Piperiu de gradeina, Siliquastrum tri, n, a. Kerti bors. Piperefc, Pipere condio, divi, itum, ire. Borsolom. Piperat, Piperatus, ta, tum. Borsos, borsolt. Fipiefc, Pipio, ivi* itum, ire. Pi-pege A. Pipire, Pipiatio, onis, f. 3» Pipe gés. Pif, v. pi*, m adiere, Pisum, si n. .2. Borsó. Pis, Mejo, avi, atum, até. Húgy-gyorri. Mingo, rixi, netum, ere. Minctito, avi, atum, arei Pisere, ftlinctus, tűs, m. 4■ Hugy- gyás> ( Urinae emissio, onis, 3. Pisetoriu, Mingens, entis, o. 3. Hügygyó. Mejens, entis, o. 3. Pisolcof, Permingens, entis, o. 3. Hijgyos. Piset, Urina, nae, f* i. Hugy. Lotium, lotii, n. t> Fis in, îmmejo, avi, Jatum, jafe. Belé-húgygyom. Pisere cu greu, Disuria, riaa f. j. Húgygydsnak nehéz vólta» Pisere cu greu numai picând, Substillum, li, n> s. Tsepegve nehéz vizelles»' Pisetului oprire, Stranguria, riae, f. i. Húgygydsnak megrekedése. Pisc , pitigaefc , Ital: pissigare , Vellico, avi, atum, are. Tstpem, Vello, ulsi, Isum, ere. Tstpde-lem. Pervello, ere. Tsipdesem. Pungo, pupugi, netum, ere. Mordeo, momordi, sum, ere. Carpo, si, ptum, ere. Piscare, Vellicatio, onis, f. 3. Tst* pes. Vellicatus, tűs, m. 4» Punctio, onis, f. 3. Piscare dein acrime, Acrimonia} niae, f. i. Tsipösség» Acritas, tatis, f. 3. Acritudo, inis, f. 3. Mordacitas, tatis, f. 3» Acredo, inis, f. 3» Acrimonium, nii, n» s. Aculentus sapor. Piscatoriu dein acrime, Mordaftg acis, c. 3 'tsipos. Acerbus, ba, bum. Acrimöniósus, sa, sunu Piscari u pesce, Lampreta, tae* f. i. Tsik-hal. Lumbricus piscarius. Digitized by Google Pl. PL* • 10 Pifez, (Ita: peftare) Piso, avi, a-tum, are. Mosárban vagy ftül-18ben töröm. Piso, pisere. Pinso, sui, pistum* ere* pinsitum, pinsum. Pistillo, avi, atum, are, Pisto, tavi, atum* are. Contero, trivi, itum, ere. Contundo, tudi, sim, ere. Pilare, Pistura, f. i. Tűrés, őrlés. Contusio, onis,'f. 5. ' Pifatiefc, Pistrinalis, le, c. 5. fíül* löhöz-malomhoz való. Pistrinensis, ae, c. 3. Pifatoriu, Tritor, toris, m. 3» Törő. Pinsor, oris, m. 3. Pistrinarius, narii, m. 2. Pifat, Pinsitas, ta, tum. Őrlőit, mosárba, kíílluba tört. Pistus, ta, tum. Contusus, sa, sum. Tritus, trita, tum. Pifa v. pefat dein ceva, Puls* ulti», f. 5. Kása, pép, dara. Pulmentum, ti, n. a. Pulmentarium, tárii, n. 2. Pifat de grau, de farina, Alica, cae, f. x. Liszt kása. semlyg húsa. Margaritula, lae, f. í. Pifat de hrisca, Tragum, gi, n« 2. Hariska kása. Pifat de milic, Milium excortica-tum. Köles kása. roelei njerunt Pifat de pepusoi, v. de cucurus, Pars II. Pultes ex turcioo. Kukuriza kása. ' Pifez bine, Pertero, ere, trivi, tum< Jól megtöröm. Pifez iare, Retero, ere. Ismét meg* töröm. ' Pifulug, pilug de pifat, Pilum, li# n. 2. Jörö-mosár, törő. Pistillum, Ili, n. 2. Pistillus, li, m. a. Pila, lae, f. í. Pithic, Pigmaeus, sei, m. 2. Törpét Pumilius, li* m. a. Nanus, nani, m. a. Pumilio, onis, m. 3. Pituita, phlegma, Pituiu, tae, f. i, IVádha, nyál, takony. Pituitof, Pituitosus, sa, aum. Nád* hás, taknyos. Piac, Placeo, ui, itum, ere. Tetszem, kellek, kedves vagyok. Allubesco, ere. Complaceo, cui, citum* ere. , Place, Piacet. Tetszik, Collibet, libet. Piacere, Placitum, ti, Hí a. Tét1 szés. Libentia, tiae* f. 3* • Lubentia, tiae* f. 1. lubire< Piacút, Placens* entis, o, 5. letszö. Placitus* ta* tum* Placaceof uni parti* Semiplacenti* nu», na* num. Egyik résznek tettt o. Plăcintă* Placenta, tae, f. i< Pd* iatsinta, 1? Digitized by CjOOQle 19* Pt- Tracta, tae, f. i. Torta, tae, f. i. Artocreas, rati*, ta. <5. Artolaganum ani, n. s. Placi nU cu bob, Fabacea, ceae, f. i, Babb beles. Plăcinta cu eas. Laganum, ni, n. a. Túrós bélés. Tyrolaganum, nr, n. 9. Artotyra, rae, f. i. Plăcintă cu miara, Placenta melli* ceu. Mézes pogdtta. turta. Mellita, tae. Savillum, li, n. 9. Svavillum, li, n. 9. Plăcintă cu muft, Mustaceum, ei, n. 9. Édes mustal tsindlt po-gdtsa. Mustaceus, ei, m. 9. Plăcintă de farina, Farraceum, ei, n. 9 .'Lisztből sült, vagy főtt palatsinta, gombóda. Farreum, ei, n. 9. Plaes care apere la munte, la margine, Plajasso, onis, m. 3. Pla* jós, örsö a* vég heUyen. Plaga, Plaga, gae, f. î. Veszszö tsapás. Ferula, rulae, f. i. Planeta fte pribeagă, Planeta, net e, m. i. Bujdosó tsillag. Sidus, eris, sidus errans. srrans. 'Planetes, tae, m. i> PUng, Plango, nxi, nctum, ere. Sirók, jaj szóval síron í'leo) évi, etum, ere. Ptoro, avi, atum, are. Lugeo, xi, ctum, ere» Delacrymor, ári, atus áum. Lacrymor, ári, atus sum. ^ Plangere, Ploratus, tiLs, m. 4* Si-rds. Fletus, tAs, m. 4. Delacrymatio, onis, f. 3. Planf, Planctus, tús, m. 4* Siralom. \ Fletus, tdi, m. 4-Luctus, tús, na. 4« Lamentatio, onis, f. 3. Lamentum, enti, n. 9« Lacrymatio, onis, f. 3. Plangatoriu, Planctor, oris, m. 3. S/ró. Flens, entis, o. 3. Plorabundus, da, dum. Plorans, antis, o* 3. Lugens, entis, o. 3. Lacrymans, antis, o. 3. Planf, Fletus, ta, tum. Siratott. Lamentatus, tata* tum. Ploratus, ta, tum. Plangaceof, Flebilis, le, c. 3. Si. ralmas. Luctuosus, sa, sum. Lacrymabilis, le, c. 3. Lamentabilis, le, c. 3. Flendus, da, dum. Sírandó. Plangaceste, Flebiliter, adv; Siralmason. Piául aduc, Luctum adfero, adtu- Digitized by Goo^le Pt. 195 li, adlatum, erre. Siralmat hősök. Plaaf aducatorin, Luctifer, ra, rum. Siralom hozó. Plaaf facatoriu, Luctificus, fica, ficum. Stralom szerző. Planf funaturiu, Luctisonus, sona, num. Siralmas szavú. Plang ceva, Defleo, évi, etum, ere. Megsiratom. Deploro, avi, atum, are. Comploro, avi, atum, are. Delamentor, ari, atum, ari. El, siratom. Plangere ceva, Deploratio, onia, f. 3. Megsiratás. Comploratio, onis, f. 3. Comploratus, tús, m. 4. Planf ceva, Deploratus, ta, tum. Megsiratott. Defletus, ta, tum. Plâng foarte, Illacrynao, avi, tam, are. Keményen siratom. Vim lacrymarum profundo, udi, sum, ere. Copiose, ubertim fleo, evi, tam, ere. Deplango, anxi, ctum, ere. IUacrymor, ari, atus sum. Plâng foarte dupo mort, Defun* ctum fortiter defleo, evi, etum, ere. Siratom a’ hóitat. ^ Copiose, ubertim fleo, evi, tum, ere. Deplango, nxi, ctum, plangere. i3 * Plangere mare dope mort, Thre-nu«, ni, m. a. Halottakért való keserves sírás. Plâng inpreunţ cu alti, Adploro, avi, acum, are. Együtt sirók másokkal. Apploro, avi, atum, are. Affleo evi, etum, ere. Comploro, avi, atum, are. Collacrymor, ari, atus sum. Plangere inpreuna Comploratio, onis, f. 3. Együtt sirds, siratds. Comploratus, tús, m. 4* Collacrymatio, onis, f. 3. Plangume, Elugeo, ere. Sirók, siratom magamat. Deploro, avi, atqm, are. Defleo, evi, etum, e re Plan, Planum, i, n. a. Módrajx. Descriptio, ni*, m. 3. Pla»ca, Pallium, lii, n. a. Palást. Plasca mica, Palliolum, li, n. a. PalástotsAa Plasca muerealca, Palla, Hae, f. 1. Aszszony ember palást, suba. Plasca muereafca fcurta, Ricinium, nii, n. a. Aszszonynak rövid pálástya. Plascat, Palliatus, ta, tum. Pa« lástos. Palliolatus, lata, latum. Plafma, Plasma, atis, n. 3. Tst-nálmány Alkotmány. Figmeatum, ti, n. a. Opus figlinum. Digitized by Goosle I ■«9$ PL. Plafmueíc, Plasmo, avi, atum, are. Tsinálok, alkatok. Fingo, nxi, ctum, ere. Efformo, avi, atum, are» PWmuira, Plasmatio, onis, f. 3. Alkotás, tsinálás. PLaímuitoriu, Plaamator, orii, m. 3 % ' Alkotó, tsináló. Plafmuit, Plasmatus, ta, tűm. Tsi-nált, alkotott. Eficctua, ta, tűm. Plafmuefc de nou, Recreo, avi, i eatum, are. Ujunnan alkatom. Plafmuire dţ nou, Recreatio, onis. T o. Újonnan aUiatás, tsinálás. Plafi&tiit de nou, Recreatus, ta, tum. Újonnan alkotott tsináU. ÍMafueíc, Plasso, avi, atum, are. Földből formálok. . Plaftef, Plastes, tis, v. plastae, c. 1. Sármives, fazakas. Figulus, ii, m. s. Ollarius, arii, m. a. olariu. Plafteic, Plasticus, tici, m. a. For* máié. Plafuitoriu, Plasticator, oris, m. 3. Formáló. Plaftra, panfa ceruita de legat buba, Emplastrum, tri, n. a. Sebre való iras riiha. Empitema, atis, n. 3. Ceratum, ti, n. a. Plafterefc, Plascio, plastro, emplastro, avi, atum, are. Flastrom• rnal kötöm. ' Plaiteire, Emplastratio, oi.is, f. 5 ___________________PL. ______________ Flastrommal kötés. Plaftrat, Emplastratus, tata, ta-tum. Flastrommal kötött. Plata (Ita: paga ) Stipendium, en* dii, n. a. ’Sóid, fizetés. Mereas, edis, f. 3. Pensio, onis, f. 3. . Solutio, onis, f. 3. Platutie, Pensicula, lae, f. i. Fizet ésetske. Mercedula, lae,' f. i. Platefc, Solvo, vi^ lutum, ere. Fizetek, fizetem. Persolvo, vi, lutum, ere. Exolvo, olvi, lutum, ere. Kifizetem. Pando, pependi, ensum, ere. Megfizetem. Platefc cu dreptu, Penso, avi, a-tum, are. Igazán megfizetem. Platefc pe lin, Pensito, avi, tum, ara. Fizetdegelem. Plateire, Pensio, onis, f. 3. Fizetés, bérfizetés. Pensitatio, onis, f. 3. Megfizetés. Solutio, onis, f. 3. Exolutio, onis, f. 3. Plateit, Solutus, luta, tum,’ Kifi•' zeltetett. Exolutus, ta, tum. Platefc datorie, Debitum exolvo, olvi, lutum, ere. Adósságot kifizetem. Plateire datoriei, Debiti eftolutio, onis, f. 3. Adósság, kifizetés. Platefc mai inainte, Praerogo, a* Digitized by Google PL- PL. 1Q7 tí, atum, are. Idő elölt megfizetem. F atefc mai mulr, Ex abnodanti solvo, vi, lutum, ere. Büvön fizetek. Abunde solvo, vi, utum, ere. Cumulate solvo, ere. Superque plus satis solvo, vi, lutum, ere. Flateire mai mult, Solutio super-abundans, antis, Bövőnjizete's. Flata doici, Nutricia, ciae, f. i. Dajka fizetés. Flata pentru icrifoare, Chartiaticum, atici, n. a. írásért való fizetés. Pleban, Plebanus, ani, m. a. Városi, vagy falusi pap. Parochus, chi, m. a. Plec, ( Ita: piegare) Flecto, xi, xum, ere. Meghajtom, görbítem Arcuo, avi, atum, are. Meghajtom. Deflecto, jti, xum, ere. Curvo, avi, atum, are. Conflecto, xi, xum, ere. Reflecto, xi, xum, «re. Flecto, exi, exum, ere. Clino, avi, atum, are. Inclino, avi, atum, are. Declino, avi, atum, are. Elhaj. tóm. Flecare, Plicatura, rae, f. i. Hajtás. Curvatio, onis, f. 3. Meghajtás. Curvatura, rae, f. i. Flexio, onis, f. 3. Flexus, xus, m. 4. Inflexio, onis, f. 3. Curvamen, nis, n. 3- Meghaj-tdsa valaminek. Flexura, rae, f. 1. Hajtás. Plecăciune, Flexio, onis, f. 3. Haj-lás. Flexus, xds, m. 4* Clinamentum, ti, n. a. Meghajlás. Deflexus, xús, na. 4* Proclivitas, atis^if. 3« Hajlóság. Propensio, onit, f. 3. Hajlékonyság. Pronitas, tatis, f. 3. Hajlandó• tág. Declinatio, onis, f. 3. Elhajlás. Proclinatio, onis, f. t. Plecăciune io dsof, Devergentia, tiae, f. í. Alá felé hajtás. • Declivitas, tatis, f. 3. Méghaj-lóság, lejtőség. Plecăciune fpre, Inclinatio, onis, f. 3. Reá hajlás. Inclinamentum, ti, n, a. Plecaceof, Proclivis, ve, c. 3. Hajlandó. Propensus, sa, sum. Pronus, na, num. Imminens, entis, o. 3. Flexibilis, le, c. 3. Flexilis, le, c. 3. Inclinabilis, le, c. 3. Vergens, entis, o. 3. Hajló. Vitilis, le, c, 3. Propendens, tis, o. 3. Inclinans, antis, o. 3. .-■> s Digitized by i^oogle ■ q8 PL. PL. plecat, Plecatus, ta, tum. Meghajlott. Acclinis, ne, c. 3. Aedinm, na, mim. Reflexus, xa, xum. ' Proclinatu*, ti, tum. Deflexus, xa, xum. Cernuus, nua, nuum. Flexue, xa, xum. Inclinatu*, ta, tum. Inflexus, xa, xum. Declinatu*, ta, tum. Declivis, ve, c. 3. Hajlott, e-reszkedö. Conflexus, xa, xum. Meghajtott, horgasitott. Curvatu*, ta, tum. Hajlott. Proclinatu*, ta, tum. Elhajlott. Piac inainte, Proclino, navit tum, are. Elé hajtom. Plecat inainte, Obstipua, pa, púm* Elő hajlott. Plec inderept, R-flecto, xi, xum, ere. Viszszd tekerem, viszszd hajtom. Plecat inderept, Reflexu*, xa, xum. Viszszd hajlott. Plec in Torma arcului, cercului, Arcuo, cuavi, atum, are. Bált módjára meghajtom. Plecare in forma ceriului, Convexitas, tatis, f. 3. Homorúság. Plecat ftrimbat in forma ceriului, Arquatus, ta, tum. Kéz tv módra meghajtatott. Convexus, vexa, veium. Subvexus, xa, xum. Plec inpregiur, Circumflecto, xi, xum, ere. Kőrnyül hajtogatom tekeritem. Plecare inpregiur, Circumflexu*, xúa, m. 4. Kőrnyül hajtás. Flecat inpregiur, Circumflexua, xa, xum. Kőrnyül hajtatott. Plecatieste, Propense, adv: Red hajóivá, hajlandóképpen. Plec pe cale, Itineri me accingo, xi, ctum, ere. Utra indulok. Moveo, ovi, otum, «re. Plecare pe cale, Motio, onis, f.,5. Indulás. Plec fpre imblandire, Placo, avi, atum, are. Meg engesztelem. Plecare fpre imblandire, Placatio, onis, f. 3. Megengesztelés. Plecaceof fpre imblandire, Flexanimis, me, c. 3. Szivet meg• hajtó. Plecai fpre i imblandire, Placatus, ta, tum. Megengeszteltetett. Plecat fpre manie, Proclivis ad iram. Haragra hajlandó, hara• gos. Propensus, pronus, facilis in v. ad iram, iracundiam, excandescentiam, ad irascendum. Piecume, Clino, avi, atum, nare. Hajlok. Inclino, avi, atum, are. t Proclino, avi, atum, ara. Conquinisco, ere. Vergo, ere. Digitized by Google PL. PL. 199 Pleciime catre ti, Acclino, avi, •tűm, are Hozzá hajlók. Plecume inderept, Reclino, avi, atnm, are. Hátra hajlok. Flecaceof inderept, Reclinia, ne, c. 3. Hátra hajló. Plecat inderept, Reclinatua, ta, tnm. Hátra hajlott. Plecume in daof, Reclino, avi, natum, nare. Lehajtok. Ocquiniico, ere. Placare in daof, Reclinatio, onis, f. 3. Lehajlás. Devergentia, tiae, f. 1. Áldva-ló hajtás. Plecat in daof, Reclivis, ve, c. 3. Lehajtott. Plecam* fpre voe alta*, Aaaentio, erűi, anm, ire. Más akaraUyd-ra hajlok. Plecaceof fpre voe altue, Subassen-tiena, entia, o. 3. Más akarat-tydra hajló, hajlandó. Plecare fpre voe altue, Aaaenaus, enaús, m. 4. Más akarattyára hajtás. Plecume ai încoace ai incolo, Nuto, avi, tatuai, tare. Me ’s tova hajlok. Plecare ai încoace, ai incolo, Natatio onis, f. 3. Ide, ’i tova haj-Ids. Nutamen, nia, n. 3. Flecar* minţi bune, Dexteritas, tatis, f. 3. Alkalmatos jó elme’ hajlandósága. Plecare buna fpre ceva, Habitua, túa, m. 4. Alkalmatosság vata-mire. Plefaefc in palme, Ab ipao aono verbum fit, plando, aí, aum, ere. Tapsolok kezemmel tsattanok. • Manna collido, si, aum, ere. Plefoire in palme, Plausus, sús, m. 4. Kézzel való tapsolás. Plefnitoriu in palme, Applauaor, oria, m. 3. Tenyérrel való tapsoló. Plefnefe in degete' Digitia cancre* ■ po, are. FÜttyentek. Plefnira in degete, Talitrum, talitri; n. t. Fütty füttyentés, uj-jával való pattanás. Pleteíc, itnpletefc, Necto, xui, xum, •re. Fűzöm, fonom. Plecto, xi, xum, ere. Contexo, ui, extum, ere. ősz-vefonom, egybefonom. Con necto, xui, exum, ere. Complico, cui, citum, are. Pleteire, Contexio, onia, f. 3. Őszve, vagy egybefond*. -Connexio, onis, f. 3. Plexua, xâa, m. 4* Pleteit, Plicatus, ta, tam; Fonatott Sed melius plexus, xa, xum. Complicatua, ta, tum, - Connexua, xa, xum. Contextus, ta, tum, ' Plectilia, le, c. 3i Vedi impletefc. Pleurithif, durere de eoafte, Pleu» Digitized by GooQie PL. PL. ritis, ritidis, f. 3> "Oldal fájás, Pleurithic, Pleuriticus, ritica, riti-cum. Óldal fájás, nyilalás. Plin, Plenus, na, num. Tellyes, telt. Plia de ani, Plenus annorum, Plenus aetatis. Plenus dierum. Megöregedett. Plin de bob, Fabarius, ria, ium. Bábbal tellyes. Plin decaldura, yEstuosu», sa, sum. Heves. • Plin de ceva, Praeditas, ta, tum. Valamivel telyes. Plin de dicere frumoaíe, Sententiosus, sa, sum, Ékes mondát-sál tellyes. Plin de evlavie, Religiosus, sa, ium; pius, pia, pium. Isten félő. Plin de friguri, Febriculosus, sa, sum. Hideglelős. , Plin de fordelegi, Flagitiosus, sa, sum. Gonoszlávö. Plin de intonerec, Caliginosus, sa, sum. Homályos. Plin de mărire, Gloriosus, sa, sum. Ditsöséges. Plind de nevoi, Plenus miseriis, Nyomorult. Plin de pulvere, Pulverulentus, ta, tum. Poros. plin imburduset, (Ita: imbotto-nato) Fartus, ta, tum. Töltött, Plin Ihtul, Satur, ra, rum. Meg-elégiUetelt, megelégedett. Plia funt, curg «far?, Abnndo, •• vi, atum, are. Teli vagyok, kifolyók, Plinefc, Pleo, anti; Telyesitem. Compleo, evi, etum, ere. Impleo, evî, etum, ere. Expleo, evi, etum, ere. ( Plinire, Completio, onis, f. 3. Telyes i lés. Expletio, onis, f. 3. Bételyesite's. Complementum, ti, n. a. Plenitudo , inis , f. 3. Tellyes-ség. Plenitas, tatis, f. 3. TeUseg. Plinitoriu, Complens, entis, o. 5. Bétellyesitö. . Pliniceof, Explebilis, le, c. 3. Be-telyesitö, telyesithetö. Plinit, Expletus, ta, tum. Betölt. Plinel'c derogatorie, Perfungor, ungi, ctus sum, fungi. Tisztemben eljárok. • Plinele datorie, Compenso, avi, atum, are. Kifizetem as adósságot. Plinire datoriei, Compensatio, onis, f. 3. Kifizetés. Pensitatio, onis, f. 3. Plinitoriu datoriei, Pensans, sânţi», o. 3. Megfizető. Plinefc datorie flusbei, Officio satisfacio, eoi, ctum, ere. Szól* gálatomat betöltőm, eleget teszek, Plinefc fűm ma, Suppleo, evi, etum, ere. Kitöltőm, helyiben mást ţ eszei, szerzek. V Digitized by Google •PL. PL. 301 Plinire fummi, Supplementum, enti, n. a. Hozzá, adás kipotolás. Plineíc fomina sireagului cu el, Suc* centurio, iavi, atum, riare. Sereg számát veíle hitültöm, pó-' tolom* Plinire luni, Plenilunium, nii, n. s. Hóid lölte. Plinire tempului, Plenitudo t^m> pori». Idő tölle. Plina potentia, Plenipotentia, tiae, f. í. Egész hatalvm. Plivefc, Evello, vulsi, sum, ere. Kitépem, gyomlálom. Eradico, avi, atum, are. Explanto, avi, atum, are. Abrunoo, avi, atum, are. Erunco, avi, atum, are. Exstirpo, avi, atum, are. Runco, avi, atum, are. Exherbo, avi, atum, are. Sarrio, ivi, itum, ire. Consarrio, ire. Diruncino, avi, atum, nare. Runcino, avi, atum, are. Plivire, Evulsio, onis, f* 3. Kiszaggatás, irtás. Runcatio, onis, f. 3. Gyomlálás. Exherbatio, onis, f, 3. Sarritio, onis, f. 3. Eruncat io, onis, f. 3. Eradicatio, onis, f. 3. Sarritura, ra®, f. i. Plivitoriu, Evulsor, orU, m. 3. Tépő, gyomláló, irtó. Runcator, oris, m. 3. Gyomláló, Runcinatur, oris, m. 3. Sarritor, oris, m. 3. Sarculator, oris, m. 3. Exherbator, oris, m. 3r ■’livitoriu de fer, Runca, cae, f, i. Gyomláló vas. Runco, onis, m. 3. Runcina, nae, f. i. Sparus, ari, m. 2. Sparum, ri, n. a. Sarculum, li, n. 9. Plevela, {Gramen, nis, n. 3. Gyom. Herba inutilis, noxia. Congeries vilium et noxiarum herbarum. Plivefc de nou, Resarrio, ire. Uj~ jalag gyomlálom. Plivefc in tempu feu, Suo tempore, in témpore sarrio, ire. Maga i-dej ében gyomlálom. Ploao, Pluit, pluebat. Esso esik. Ploae, Pluvia, viae, f. i. Essö. Ploae de ghiatie, Gelicidium, cidii, n. a. Jég essö. Crando, inis, m. a. granderine. Ploae de fera, Pluvia serotina, Est• véli essö. Ploae mare, Nimbus, bi, m. 9. Zápor essö. Imber, bris, m. 3. Ploae multa repede, Imber con* tinuus. Sok zápor essö. Ploae paliceoíé, Ustilago, inis, f. 3* Sütő essö, rogya. Ploae repede rece, Imber gelidus, frigida pluvia. Hideg sebes essö. Digitized by V Ploae fanatoafo, Pluvia salutari*. . Egésséges, hasznos essö. Ploae tempurie, Pluvia *uo tempóra deciden*. Idein való essö. Plou, Pluo, ui, ▼. pluvi, plutum, ere. Essöt esem, mint az essö úgy esem. Plou, cad ca ploae, Depluo, ui, u-tum, ere. Essö ül leesem. Perpluo, ere. Plou fpre denfu, Impluo, ere. Reá esem. Ploof, Pluviosus, »a, aum. Essös. Nimbosus, sa, aum. Pluviali*, le, c. 3. Ploat, Complutus, ta, tum. Essö vert. Pluvitus, anti: Ploaome, Compluo, ui, tum, ere. Essötöl megverettetem. Plop, Populua / li, f. a. Nyárfa, jegenyefa. Plopefc, Populeus, lea, eum Nyárfából, jegenye fából való. Plop facatoriu , Populifer, ra , rum. Nyárfás, nyárfa, jegenyefa termő. Plopof loc, Populeum, ei, n. a. Populetum, ti, n. 9. Nyárfás, jegenyefát hely. Plumb, Plumbum, bi, n. a. Fekete ón golyóbis. Plumbata, tae, f. i. Plumb alb, Plumbum candidum, Fejér ón. Plnmbefc, Plumba, avi, atum, are. Ónazoh, ónnal öntök. Plumbatura, Plumbatura, rae, f. i. Ónozás, ónoxással foglalás. Plumbatoriu, Plumbator, oris, m 3. Ónozó. Plumban*, antis, o. 3. Plumbariu, Plumbarius, rii, ra. a. ón míves. Plumbor, Plumbosus, sa, aum. Ónos ónnal teli. Plumbareíc, Plumbarius, ria. ium. Ónhoz vató. Plumbaceof, Plumbeus, bea, eum. Fekete, tompa, goromba. Plumbagene, Plumbago, inis, f. 3. Ón-ezüst köz ér a’ bányában , plaibösz. Plumbefc la olalta, Applumbo, avi, atum, are. őnnal ősz ve» foglalom. Plumbire la olalta, Applumbatu* ra, rae, f. í. Ónnal össvefog-lalás. . . Plumena, Grae: Plemoni, Pulmo, onis, na. 3. Tüdő. Plumanariu, Pulmonarius,ria, ium* Tüdője veszett. Plumenoí*, Pulmosus, sa, aum. Tüdős. Plumaneíc, Pulmoneus, nea, eum. Ttldösi, tüdühez hasonló. Pluta, Hinc pluteus, ei, fehedia, sebediae. Szál tutaj. Ratis, tis, f. 3. Plutariu, Ratiarius, arii, m. a» Tutalyos mester. Poarta, Porta, tae, f. i. Kapu, ajtó: Digitized by Goo^le PO. PO. so3 Pylae, larum, f. i. plur: Porteitie, Portula, lae, f. 1. Ka-putska. Porticula, lae, f. 1. „ Ostiolum, oli, n. a. Foricula, lae, f. i. Portariu, Portarius, rii, m. a. Kapu nyitó. Ostiarius, arii, m. a. Janitor, oris, m. 3. Portaritia, Porraria, riae, f. i. Kapun álló aszszony. Janitrix, cis, f. 5. Porteic, Porticus, ticús, f. 4 Tornatiu. Xistus, ti, m. a. Tornát.z. Pociu, Paxillum, li, n. a. Karóts• kat tzövek Pociumb, Vallas, Ili, m. a. Txd-vek. Pociumb de pod, Sublica, cae, f. i. Hídhoz való tzövek. Pociumb de priponit cai, Vacer* ra, rae, f. î. Tzövek melyhez a’ lóvat kötik. Pocmefc, Ab ipso sono, Strideo, «re. Tsattogok, pattogok. Strido, di, ere. Concrepo, ere. Crepitant ligna. Strident ligna. Focmire, Crepitus, tâa,m. 4. Tsat- tands, pattanót. Pocmitoriu, Crepitans, antis, o. 3. Tsattogó. Pocmitoriu ventu dela auitru, Cre» i pitans auster. Tsattogó déli szél. Pocmefc in degete, Concrepo, ui in digitis. Fíttytntek az újaimban. Pulso, are, vi, atum. Pod, Fons, pontis, m. 3. Híd. Pod radeicatoriu, Exostra, trae, f. 1. Felvonó híd. Pod pe pessoaré de lemn, Sublimis pons. Falábon álló híd. Pod umblatoriu, Hippago, inis, f. 3. Rév hajó. Hippagum, ági, n. a. Epibades, badum, f. 3. plur: Ponto, onis, m. 3. Podeisor, Ponticulua, li, m. a. Hidatska. Podariu, Pontanus, ni, m. a. Hidas. Podariu legatoriu de c»í, Hippa-gogus, ogi, m. 9. Lóvat kö* tözö hajós. Hippago, inis, m. 3. Podu cafi, Podium domua. Ház héjjá, padiássa. Podeíc, Pavimento, avi, atum, are. Padolonu Podeitura, Pavimentum, ti, n. a. Padlás. Solum, li, n. a. Podeit, Pavitus, ta, tnm. PadóU tatott. I Podeíc cu ícanduri, Tabulo, avi, 1 atum, are. JUegdeszkázom. j Podeire cu ícanduri, Tabulatio, finis, f.3. Megdeszházás, padolas. Digitized by soţ fődéit cu ícanduri, Tabulatus, ta, tum. Megdeszkdzolt. Tabulatum, ati, n. a. Podei pritvor, Podium, dii, n. a. Folyósó. . Porticui, cús, f. 4-Podeei, Porticula, lae, f. 1. Tor* nátzotska. , Podagra durere de pessoare, Podagra, rae, f. 1. Koszvény. Athritis, tidii, f. 3. Podagric, Podagrious, agrici, m. a. Köszvény es. Podager, gri, m. a. Podogrophui, phi, m. a. Podagrosus, si, m. a. Arthriticus, ci, m. a* Articularius, larii, m. a. Kinek minden izit járja a’ köszvény. Podagric Ia mani, Chiragricus, ci, m. a. Köszvény kezű. Podagric la pessoare, Podagricus, ci, m. a. Köszvényes lábú. Poesis, Poésis, sis, f. 3. Vers szer-zö tudomány. Poeta, Poeta, tae, na, í. Vers költő szerző. Poéta mioeiuni fcriitoriu, Mimographus, aphi, m. a. Minden rút dolgokat élő számláló poéta. Poetefc, Poetor, ari, tatus sum. Poe'sisban magamat gyakorlom. In poetica ma exerceo, ui, citum, ere. Poétám ago, égi, ere. PO, Poetbica, Poetica, ticae, f. 1. Poé’ ta tudomány. Poethicefc, Poeticus, ca, cum. Poétái. Poetria, Poétria, triae. f. 1. Vers sz.tr zöné. Poétris, tridis, f. 3. Poethiceste, Poétice, adv: Poétául, poétái módon. Poftefc, Posco, poposci, postum, - ere. Kévdnom. Anhelo, avi, atum, are.' * ** Aveo, ere. Cupio, pivi, itum, ere. Concupio, iri, itum, ere. Concupisco, ere. Desidero, avi, atum, are. Opto, avi, atum, are. Postulo, avi, atum, are. Precor, ari, catus sum. Prurio, vi, itum, ire. Pofta pofteitura, Appetitio, onis, f. 3. Kévánság. Appetitus, tús, m. 4* Cupiditas, tatis, f. 3. Cupido, dinis, f. 3. , Concupiscentia, tiae, f. i. Desiderium, derii, n. a. Desideratio, onis, f. 3. Aviditas, tatis, f. 3, Pofteire, Appetitio, onis, f. 3. K»-vánás. Appetentia, tiae, T. i. Appetitus, tus, m. 4* Optatio, onis, f. 3. Desiderium, derii, n. a. PO. Digitized by PO. f PO. 2f>5 *V Pofteitoriu, Poscitor, cupitor, ori», m. 3. Kévánó. Ambitor, oris, m. 3. Cupîdua, da, dum. ' . Appetens, entis, o. 3. Avidus, da, dum. Cupiens, entis, o. 3. Pofleitori, Anhelantes,antum,m. 3. plur: Kívánok. Appetentes, tium, c. 3. plur: Anhelones, onum, m. 3. plur: Pofteiceof, Poscibilis, le, c. 3. Ki* vdnatos, kedves. Desiderabilis, le, c. 3. Kéván-ságos. Optabilis, le, c. 3. Exoptabilis, le, c. 3. Exoptatus, tata, tum. Pofteit, Desideratus, ta, tum. Kívánt. Optatus, tata, tum. Cupitus, ta, tum. Optatum, ati, n. a. Kévdnt dolog. Pofteicefc, Cupidineus, nea, dine-um. kívánsághoz való. Pofteiceste, Cupide, adv: Kívánatoson. Optato. Optabiliter. Cupienter. Kévánva. pofteind. Poftefc ceva cu fiimetie, Arrogo, avi, atum, are. Kevéllyen ma gamnak tulajdonítok valamit Poftefc ceva foarte, Cestio, ivi, itum, ire. Igen kevdnom. Exopto, avi, atum, are. Kévá-notn erössen. Discupio, ivi, itum, ere. Pofta a ceva mare, Desiderium, derii, n. a. Nagy kívánság. Pofteit ceva foarte, Cupitus, ta, tűm. Kivántatoit. Poftefc cu indetorie, Exigo, egi, a* ctum, ere. Megkívánom. Concupio, ivi, itum, ere. Reposco, poposci, postum, ere. Posco, poposci, postum, ere. Postulo, avi, atum, are. Requiro, sivi, itum, ere. Urgeo, ursi, er*. Erőltetve ke-vánom. Requirito, are. Kévándogalom. Pofteire cu indetorie, Exactio., o-nis, f. 3. JUegkévánás, erösza• koson kérés. , Adactio, onis, f. 3. - Expostulatio, onis, f. 3. Kiké» vánát. Pofteitoriu cu indetorie, Exactor, oris, m. 3. JHegkévánó szedő. Pofteit cu indetorie, Requisitus, ta, tűm; JHegkéretett, kévántatott. Poftefc cu rugăminte, Rogo, avi atum, are Kérem. Peto, petii, itum, ere. Kérek, kívánok. Posco, poposci, ere. Postulo, avi, atum, are. Precor, ari, catus sum. Pofta cu rugăciune, Oratum, ra-' ti, n. 2. Kérelem, kívánás. Digitized by Goo^ie PO. PO. Postulatum, lati, n. a. Postulatio, onis, f. 3. Rogatus, tds, m. 4* Petitum, titi, n. a. Pofteitoriu cu rugare, Postulator, oris, m. 3. Kérő, hév inó. Postülans, antis, o. 3. Pofteit cu rugare, Postulatas, ta, tum, Kéretett, hivdnt. Postulaticium, cia, ium. Poftefc cu mare rugare, Flagito, avi, atum, are. Erösten kérem, igen hivdnom. Eíflagito, avi, atum, are. Exposco, poposci, postum, ere. Expostulo, avi, atum, are. Petesco, ere. Depostulo, avi, atum, are. Pofta cu mare rugare, Efflagitatio, onis, f. 3. Erős kérés, hivdndt. Flagitatio, onis, f. 3. Poftefe de nou, Recupio, ivi, itum, «•re. Ujjalag hivdnom. Poftele deregatorie, Ollicium am* bio, ivi, itum, ire. Tisztséget • kívánok. \ w Anhelo, avi, atum, are. Pofteire derogatorii, Officii ambitio, onis, f. 3. Tiszti hivánds. Pofteitoriu de derogatorie, Ambiens, entis, o. 3. Tisztség kívánó. Ambitiosus, sa, aum. Poftefe foarte tare, Deposco, ere, -poposci, postum. Igen erössen kívánom. Depostulo, avi, atum, are. Exopto, avi, atum, are. Petesco, ere. Pofta foarte tare, Appetitus, tâs, m. 4. Nagy kévánság. Desiderium, derii, n. t. Pofteit foarte, Exoptatus, tata, ta-tum. Igen hévdnt. Poftefe inapoi, Reposco, ere. Visz• sad hivdnom. Poftefe inpreuna, Competo, tivi, itum, ere. Együtt kívánom hérem. Pofteire inpreuna, Competitio, 0« nis, f. 3. Együt hévdnds, kérét. Pofteitoriu iiipreuoa, Competens, entis, o. 3. Egyült, kévánó, kérő. Competitor, oris, m. 3. Pofteitoare inpreuna, Competitrix, cis, f. 3. Együtt hévánáné. Poftefe inpreuna cu rugare, Competo, etii, ivi, itum, ere. Együtt kérem. Poftefe mai vertof affa, Praeopto, avi, atum, are. Inkább kívánom. Poftefe pefte mod, Praeter modum posco, ere. Szerfelett hivánom. Affecto, avi, atum, are. Pofta pefte mod, Affectatio, onis, f. 3. Valamire nagy vágyódás, hévdnds. Pofteitoriu pefte mod, Affectator, ori», m. 3. Rendjeleit kívánó. Affectans, antis, o. 3. Poftefe prefte cuviintie, Super» Digitized by Googie PO. PO. exigo, ere. Illendőnél,' hellatinet többet ke'vánok kérek. Pofta a audi, Prolubium, Iubii, n. a. Kévánság a* hallásra. Pofta mare a be, Bibesia, siae, f. i. Igen nagy itali kívánság. ’ Potionis desiderium. Pofta mare a aurului, Avaritia, tiae, f. i. Nagy kévdnsága az aranynak, gazdagságnak. Cupiditas habendi. . Sitis divitiarum et auri. Aviditas habendi. Cupido, inis. . Pofteitoriu mare d» avere, Avarus, ari» m- a. Gazdagság kívánó. Avidus habendi. Cupidus auri. Pofta mare la mâncare, Atexia, rexis , f. S. Nagy ételi kíván* «ág. Appetitus, tús, m. 4* Cibi cupiditas. Pofta re, Libido, inis, f. 5* Gonosz kţvdnsâg<, bujaság. Pofta fau pathima miscatoare, Affectus , tús, m. 4» Indulat gerjedezö kívánság. Fofta venerealca, Concupiscentia, tiae, f. 1. veneréa. ,Rosz kévánság,, búja kívánság. Cupiditas venerea. Libido, inis, f. 3. Pofta veoereafca neinfrenata, Cupiditas effrenata, Libido immo- dica. Felette nagy rósz kívánság. Pohila, Postilena, nae, f. 1. Far-ma tring, Jarhám. Poimane, Pérendie, adv: Hólnap• után. Poimanefc, Perendino, avi, natum, nare. Hólnaputdnra hagyom. Poimanire, Perendinatio, onis, f.3. Hólnaputdnra hagyás. Polenta, Polenta, táe, f. 1, Liszt» böí tsinált étel. Policandru, Polycandelum, candelabrum cum multis candelis,. Sok gyertyás gyertya tartó. . Poliefc, Polio, ivi, itum, ire. Megtisztítom, pallérozom. Depolio, ivi, itum, ire. Expolio, ivi, itum, ire. Jfegszé• pitém, megékesitem. Perpolio, ire. Igen ékesítem, tisztítom. Orno, avi, atom, are. Ékesítem szépítem. Polire, Expolitio, onis, f. 3. Tisztítás, megékesités. Politio, onis, f. 3. Perpolitio, onis, f. 3. Politura, Politura, rae, f. 1. idem. Politoriu, Politor, oris, m. 3. Tisztító, ékesítő. Polio, onis, m. 3. Poliit, Politus, ta, (um. Megtisz-tittatott, éhesitietett. Perpolitus, ta, tűm. Expolitus, ta, tűm. Digitized by aoö PO. - Depolitus, ta, tum. Poliitieste, Polite, adv: Ékesen tisztán, fényesen. Ornate. Exquisite. Egregie. Poliefc cu dsileu, Dolo, avi, atum, are. Gyalulom, fényesítem, simítom. Ascio, «vi, atum, iare. Levigo, avi, atum, are. Poliire, netedire, Nitor, oris, m. 3. Simítás. Mundicia, ciae, f. i* Mundicies, ci, ei, f. i. Pelitia, Politia, tiae, f. i. Városi mód, városi rend. Politeicefc, Politicus, ca, cum. Vá-sosi rendhez való. Polithic, Politicus, ci, m. 2. Kies, fényes Politiei, Politellus, li, m. 2. Éke• selske. Politie, podlitie, Podium, iolum, oli, n. 2. Púltz. Loculamentum, ti, o. 9. Menianum, ani, n. 9. Foruli, lorum, m. 2> plur: Polon, Polonus, ni, m. 9. Len• §yel- Polonia, Polonia, niae, f. 1. Len gyei ország. Polyhistor, Polyhistor, oris, m. 3. multa; scientiae. Sokat tudó. Pora, Pr>raus, mi f. 2. Gylímöltsfa. Tom, Pqmus; mi, f. 2. Almafa. Malus, li, F. t. maru. ___________ PO,______________________ Pom aducatoriu de poame, Arbor pomifera. Gyümölts hozófa. Pom aducatoriu de poame cu co* age ufcata, Conifer, ra, rum, Aszszú hajú. termöfa. Coniger, ra, rum. Pom auranti, Pomum aurantium. Narants alma. Pom cotei, Pomum colonicum, cotoneum. Birs alma. Cydonium, v. cydoneum, ei. Pom graaat, Malum granatum» Gránát alma. Malum punicum. Pom de'Affrica, Celtis, tis, f. 3. Affrikában term'd gyümöltsfa. Pom de citru, Pomum citri, po-num medicum. 7zitrom alma. Pom mare, Pomum decumanum. Nagf alma. Pom moale la coase, Pomum fugax, fugacis, Lágy hajú alma, nem sokáig álló. Pom trecatoriu, cadietoriu, Pomum caducum. Le hulló alma. Poame, Poma, orum, n. a. plur: Alma, és másféle gyümölts. Poame ce(e dau dope bucate la mafe, Bellaria, iorum, n. 2. plur: Gyümölts fogás. Epidipnidae, árum, f. plur: Epidipnides, epidipnidum, f. 5. Poame culefe cu mana, Poma strictiva, destrictiva. Kézzel szt* det almák. Poame minunte miniinUale, Buc. Digitized by Google PO. PO. culá, la , i. i. Apró szemű eviirnölts. Poame minuntiele facatoriu, Bac-cifer, ciferi, f. a. Apró gyü-möltsöt hozó mini c? som. Poame moi la coase, Mollusca, ese, f. i. Lágy hajú gyümölts. Mollusium, lusii, n. a. Foame fau fementie de brad, Strobilus, li, m. a. Fenyőfán nőtt mag, idegen fán tűi gyümöltse. Poame tardie, Poma serotina. Késön érő gyümölts. Poame tempurie, Poma prematura, Jókor érő gyümölts. Poame venditoriu, Pomarius, arii, m. a. Gyümölts drúló kvfár. Pomaria, Pomarium, arii, n. a. Gyümölts kert, alma kert. Pomata, Fomata, tse, f. i. Foma-tuzn, ati, n. a. Alma étet, alma iz. Pomet, Pomarium, arji, n. a. Almás hely, gyümöltsös hely. Pomof, Pomosus, sa, sum. Gyü-möltsös, gyümöUsel tellyes. Pomenel'c, (Gree: Ipomnisco,) Commemoro, avi, atum, are. Emlékezem re'át vagy rolla, elé-számlálom. Memoro, avi, atum, are. Emlékezem réá. Recordor, ari, atus sum. Memini, nisti, defec: Commemini, nisti. Megemlékezem. I Pars II. 14 Pomenire, Mentio, onisv f.,3. Említés. Memoratio, onis, f. 3. Recordatio, onis, f. 3. Megemlékezés. Commemoramentum, ti, n. a. Emlékezés. Commemoratio, onis, f. 3. Memoria, riee, f. 1. Emlékezet. Pomana, Commemoratio , onis , f. 3. Emlékezetre való tétel. Pomenitoriu, Memor, oris, m. 3. Emlékező. Meminens, tis, o. 3. Memorator, oris, m- 3. EmlitSt. Pomenit, Memoratus, ta, tum. Említett. Pomeniceof, Memorabilis, le, 0.3. Emlékezetes, .emlékeztető. Pomelnic, Memoraculum, li, n. s. Emlékezetre való épület. Monumentum, ti, n. a. • Monimentum, enti, n. a. Védi aducum aminte. Pompa, Pompa, p*e, f. i. Pompás keszúlet, pompa, pompd-zás. Solennitas, atis, f. 3. Pompa de iagropare, Pompa funebris, Temetési pompa. Justa, torum, n. a. plur: Exequiee, iarum, f. t. plur: Celebrata, torum, n. a. plur: Pompa de invingere, Triumphus, phi, m. a. Gyözedelem pompa. Pompa de ferbetoare ce vine in tót anu, Solemnitas, atis, f. i. Digitized by Google I »iő PO. _____ ,.t. r ' --------- Pompatág, tzeremoniás do-lóg esztendőnként elé-kerulö. Porapof, Pomposus , saţ sum. Pompás. Splendidus, dida, dum. Lautus, ta, tum. Pomyop^ poniho'y Myops, opis, mt 3. Myopes, myopum, m. 3. plu! Vaklyos, homályos tze-tríú, tyúkszemük Poncisez, inpung, Pungo, pupugi, punctum, ere. Szúrom, ellene vagyok. l*oncisire, Punctio, onis, f. 3. Ellent létei, szúrás. Poncisitoriu, Pungent, entis, o. 3. Ellen lévő, stúró. Pond, Pondo, indec: Font Ponderi 1c, Pondero, avi, atum, are. Megmérem, meghányom vetem. . • Ponderatie, Ponderatio, onis, f. 3» Megmérést Jontolás. Ponderat, Ponderatus, ta, ratum, ' Megméretett. Ponderof, Ponderosus, sa, sum» Fontos. Pondereste, Ponderose, adv: Font toson. Pone, Tenos, prsep: Addig. Usque. Pone, Donec, Addig mig. Pone, Pone, HálúL Pone aci, Hactenus, Eddig. Hucusque. Pone acum, Adhuc, Eddig% még PO. ■ -- - - - -eddig, mostanig. Hactenus. Adusque. Usque. ’ Pone amu, Hactenus, Mind eddi g- ' Pone atunci, (pene atunc,) Ad-eousque, Mind addig. Eousque. Tamdiu. Tantisper. Pone aftadi, Ad hunc diem, ad hunc usque diem, Mai. napig. Pone la vara, Usque ad aestatem, Nyárig. Pone la primavara, Usque pri* taom ver, Tavaszig. 'one cand , v. ponequand , Ital: Sinoquando, Quoad, Migt mig* len, a’ mig. Quoadusque. Quamdiu. Quousque» Tamdiu» Quatenus. Donec. Adeo dum. Eousque dum» Tamdiu quoad. Tantisper dum* Usque dum. Usquequo. • Usque adeo dum* Usque donec. Usque adeo doriec. Usque adeo quoad. Digitized by PO. PO. Usque adeo quo. Usque quo. Pone la, Usque ad, Addig. Tenus. . Pone in, Usque in, lg. Pone la batrinetie, Usque 'ad senectutem, Vénségig. Pone Iá di de lege legatura dari de mana efte, Vadatus, data, atum. Törvény ideig kezesség alatt vagyon. Pone la putin temp, Paulisper, adv: Kevéssé\ kevés korig. Párumper. Diutule. Pone la femenat, Sementi nus, na, num. Vetésig való. Pone la uii temp, Ad tempus, Egy ideig. Aliquandiu. Pone la un teioóp remenetoriu, Teinporalis, le. Ideig való. Temporarius, riá, rium. Pone oare quand, Aliquóusque , adv: Egy darabig, valameddig. Pone in Veci, rerpétuo, adv: Mind éltig, örökke\ Pone vietiuefc, Pérenne, adv: Mind éltig. ' fcone unde, Quousque, adv: Meddig. Quatenus, Meddig, mén-nyíre. Pont, Pöntus, önti, in. iá. Afrikai tartomány. Eonteab , Pöútanus j, na, num. ‘ i4 * ■ Pontusi. Pont, Pondo, inde: font. Pontiefc, Pondero, avi, atum, áré. Megfontolom, mérem. Pontire, Ponderatio, onis, £, i'. Megmérés. Pontof, Ponderosus , sa, sum. Fontos. Ponte, v. punte, Pons, ontis, m. 3. Által-járó palló. Planca, cee, f. i. Trajectitia trabs, ponticulus, li,. m. a. Popa, Popa, pse, m. i. Sacerdos; otis, m. 3. Pap. / Sacrificus, ci, nr. a. Fiamerl, nis, m. 5, Mystes, tis, m. 3. i Curio, onis, m. 3. Parochus, chi, m.a. Popa dela Iaponia, Bonzius, zii; m. a. Japoniai Pap. Pópa mare, Praesul, sulis, -nú 3. Elöljáró fó Pap. Pontifex, cis, im. Popa mic, Sacrificulus; li, m. a. Áldozó Papotska. Pópi áftrológi Indéicéfthi, Brach-manes, manum, m. 3. plur: Brachflnani, orum, m. a. plur: 'Tsillag néz i Indiai Papok. Popi dúmriedieiti Cibelef, Cory. bantes, m. 3. Tzibele isten• ászszonynak dühös Papjai. Popi lui Apollóf, Titii, iorum; m. a. plur: Apolló’ Papjaid Popi ffotnici dein Athén*; Éti- Digitized by Goo^ie aia PO. PO. molpide, darum, m. 1. plur: Alhenásbeli Papok, Tcmáts lírák váltak. Popoae, Sacerdotissa, se, f. i. Pap-aszszony, Apátza. Flaminica, nice, f. i. Popefc, Sacerdotio fungor, ngi, netus sum. Paposkodom. Popefc, Sacerdotalis, le, c. 3. Papi, paphoz való. Pontificalis, le, c. 3. Pontificius, cia, ium. Flamineus, nea, neum. Popie, Sacerdotium, dotii, n. 9 Papság. Popie mare, Antisticium, ticii, n. 9. Fö-papság. Pontificatus, tús, m. Pontificium, cii, n. 9. Popor, Populus, puli, m. 9. Nép, Község, egész város’ népe. Plebs ^ lebis, £. 3. Köznép, Község. Gens, entis, f. 3. Natio, onis, f. 3. Popor care mere la invetietura. Concionatoriu* populus, Prédi-kátziora, tanításra járó Köznép. Poporel, Plebecula, le, f. 1. Köz- népetske. Popellus, pelli, m. 9. Poporefc, Popularis, re, c. 3. Népi, néphez való. Poporan de orend, Plebejus, beja, ejum. Köz-rcndbéli. Porc, Porcus, orci, m. 9« Disznó. Setiger, éri, m. 9. Sus, snis, m. 3. Poarca, Porca, cae, f. i. Eme disznó. Scrofa, fe, f. 1. Porc Jugănit, Majalis, lis, m. f. Hereit disznó. Castratus, ti, m. 9. Porc felbatec, Porcus silvestris, Vad-disznó. Aper silvestris. Porcariu, Porcarius, carii, m. 2. Diszn ó -pdszt o r. Porculator, oris, m. 3. Subulcus, Ici, m. 9. ' Suarius, arii, m. 9. Porcarie, Porcile, lis, n. 3. Disznó ó/, ahol. Suile, lis, n. 3. Porcaritie, Porcaria, rie, f. i. Disznó-pásztor né. Porcéi, Porcellus, Ili, m. 9. Ma-latZy disznótska. Porculus, culi, m. 9. Süldő. Succula, le, f. i. Porcéi de aduf sertve la pagani, Sacres porci, Áldozatra való malatz. Pprcel luat dela titie, Delicus porcus, Szoptatástól elvett malatz. Nefrens, dis, m. 3. Porcelariu , Porcellarius , larii , m. 9. Malatz pásztor. Porcie, Porcismus, mi, m. 9. Disz-nóság, Digitized by Googie PO. PO. Porcefc, Porcinii», na, aum. Disznói. Porcarius, ria, ium. Porcinarie, Porcnatio, onis, f. 3-Disznó nevelés,thfzlalds. Porcinariu, Porcillator, oris, m. a. Disznó nevelő, hizlaló. Porcinariu, Porcinarius, arii, m. s. Disznó-hús áruló. Porci adunati, Turţna, mse, f. i. porcorum, Disznó sereg, disznó tsorda. Porcellio, onis, f. 3. Disznó nyáj. Porefc, (Ital: Apporre,) Incuso, avi, atum, are. Vádolom, bé-árulom. Culpito, are. Vádolom. Accuso, avi, atum, are. Defero, detuli, delatum, erre. Insimulo, avi, atum, lare. Prodo, prodidi, proditum, ere. Porire, Incusatio, onis, f. 3. Vádolás. Accusatio, onis, f. 3. Ddatio, onis, f. 3. Insimulatio, onis, f. 3. Poritoriu, Accusator, oris, m. 3. Vádoló. ' Delator, toris, m. 3. Criminator, oris, m. 3. Porit, Accusatus, ta, tum. Bevd* doltatott. Delatus, ta, tam. Culpatus, ta, tum. Poreceoli Accusatorius, ria^ rium. Vádolásra való. Accusabilis, le, c. 3. Poretieste, Accusatorie, adv: Vá-dolóképpen. Porefc pentru parte a patra a bir-sagului pe cineva, Quadruplor, ari, atus sum. Vádolok a’ bírságnak negyedrészéért valakit. • Poritoriu pentru a patra parte a birsagului, Quadruplator, oris, m. 3. Áruló, vádoló, vádolt bir Ságnak negyedrészéért vádoló. Porefcume, Litigo, avi, atum, are. Periek. Controversor, ari, atus sum. Delitigo, avi, atum, are. Lite contendo, endi, sum, ere. Lita discepto, avi, atum, are. In judicium adduco, uxi, ctum, ere. . Porire, pore, Litigium, gii, n. a. Perlödés, per. Controversia, sise, f. i. Perlés. Lis, litis, f. 3. Per. Disceptatio, onis, f. 3. Poritoriu, Litigator, oris, m. 3. PerlodiS. Litigiosus, sa, sum. Poritoare, Litigatriz, cis, f. 3. Perlödöné. Porfira, (Grse: Porfira,) Purpura, rse, f* i v Tengeri tsiga, melynek vérével és tevével a' bár« sont, és scárlátot festik. Digitized by ■ i4 PO. PO. 1 Murex, cis, m. 3. Ostrum, ostri, n. 2. Conchiiium, chilii, n. a. Porfira -vesment, Purpura, rse, f. i. Bárson. I'orfíra vesment Imparatefc, Purpura Regia, Királyi öltözet. Poriirefc, Purpuro, avi, atum, are. Bárson módra fényiem, tündöklőm, vereslein. Pu rpurasco, ere. Poríirezffc, Purpurisso, avi, atum, are. Bárson festékkel megfes-íem, kendőzöm. Purpuro , avi , atum , are. v. O tro tingo, ere, xi, ctum. Ostro imbuo, ui, utum, ere. Ostro perfundo, udi, sum, ere. Poríirare, Purpurisatio, onis, f. 3. Bárson Jestékk 4 megfestés. Foríira'o.-iu, Furpura'or, oris, m.3. Purpiiratorius, orii, m. 2. Bár-són festékkel festő, Foíiraiie, PurDuraria officina, Eárson tsináló, festő mihely. Fofiracefe, Purpureus, ea, eum. Bársonból való. Porílris, Purpurissum, ssi, n. 2. Festék, kend >ző, melyei az cszszonyok festik magokat. Foríiraf, Purpurisatus, ta, tum. Fejlett, kendőzött. Purpuratus, ta, tum. Festett, kendőzött. Purpuriitus, ta, trnn. Pnrpura» *■■1 vest* indutus, Bársonnal ékesített, veres barsont viselő. Pornefc, Proficiscor, eotus sum, ficisci. Indulok, elmegyek. Procedo, essi, ssum, ere. Progredior, edi, essus sum. Moveo, movi, ere me. Moveor, eri, otus sum Indulót, Pornire, Profectio, onis, f. 3. In-dulás, elmenés. Profectus, tás, m. 4-Processus, sus, m. 4-Motio, onis, f. 3. Indúlás. Motus, tus, m. 4* Permotio, onis, f. 3. Megin« dűlás. Progressio, onis, f. 3. Pornitoriu, Progrediens, entis, o. 3. Indúló, elmenti. Proficiscens, entis, o. 3. Se movens, entis. Indúló. Se commovens, entis, o. 3. ■pornefc a fugi, Fugam arripio, púi, eptum, ere. Szaladásra veszem a’ dolgoty szaladni kezdek. Fugae me do, dedi, datum, are. In fugam me conjicio, eci, tum, ere. Fugse me mando, avi, atum, are. Pornefc dein lontru, Commoveor, eri, otus sum. Megindúlok, Pornire, Motus, tus, m. 4- Indulat« Affectus, tus, m. 4-Affectio, onis, f. 3, Paihos, pathi, m a. Belsii indiánt. PO. _____ iPorniceoí , Affectibus indulgens, entis, o. 3. Indúlatos. Affectuosus, sa, sum. Passivus, va, vum. Porneic pe altu, Permoveo , vi, otum, ere. Megindítom. Moveo, ere, vi, otum. Cieo, ivi, tum, ere. Pornire, Motus, tus, m. 4• Indítás Motio, onis, f. 5. Commotio, onis, f. 3. Permotio, onis, f. 3. Pornitoriu, Motor, oris, m. 3. Indító. Movens, entis, o. 3. Pornit, Commotus, ta, tum. Indított. Permotus, ta, tum. Motus, ta, tum. t ’ornefe luntre, Navem solvo, vi, lutum, ere. Evezni, hajókázni indulok. vPornefc mai inainte , Promoveo , ovi, otum, ere. Elöl indítom. Praemoveo, movi, otum, ere. /Pornefc taliera, Castra promoveo, ovi, otum, ere. Megindítom a* tábort. Moveo, vi, otum, ere. Pornire taberi, Expeditio, onis, f. 5. Hadi indulás. .Pornire pre cu afupra, Vehementia, tife, f. i. Felettebbvaló-tág, kemény indulat. Vehemens, entis, o. i. PO. *>5 Porneşte neoa, Liquefiunt mves, Olvad a’ hó. Liquescunt nive*. Solvuntur nives. Pornestş ploae, Incipit pluere, Kezd esni. Pornefc undele, Exundant fluvii, Aradnak a* vizek. Port, Porto, avi, atum, are. Hordozom, viselem. Gero, gessi, gestum» gerere. Fero, tuli, latum, ferre. Ducto, avi, atum, tare. Ductito, avi, atum, are. Vecto, avi, atum, are. Purtare, Gestatio, onis, f. 3- Viselés, hordozás. Gestio, onis, f. ?. Gestatas, tus, m. 4* Portatus, tus, m. 4* Vectio, ini*, f. 3. Vectura, rse, f. 1. Deportatio, onis, f. 3. Porta*oriu, Gestator, toris, m. 5. Viselő, hordozó. Gestor, oris, m. 3. Gero, onis, m 3. Portans, antis, o. 3. Gerulus, li, m. 2. Portatoare, Gestatrix, cis, f. 3. Hordozóné, viselöné. Portaceof, Portabilis, le, c, 3. Hordozható. Portabilis, ls, c. 5. Vertibilis, le, c. 3. Gestabilis, le, c. 3. PO. PO. Portacefc, de pnrtat, Gestatorius , ria, ium. Viselésre, hordozásra való. Vectarius, ria, ium. Portat, Gestatus, tata, tum. Viselt, hordozott. Gestus, ta, tum. Vectus, ta, tum. Gesta, orum, n. 3- plu: Lett ,dolgok, viselt dolgok. Trimma, atis, n. 3. - Elviselt, gyakorlott. Portat orefc, Portito, avi, tum, are. Hordogalom. Gestito, tavi, tatum, taré. Vectito, avi, atum, are. Hordoz g atom. Port afare, Exporto, avi, atum, are. Kihordom. Progero, ere. Kihordozom. Eveho, evexi, ctum, ere. Effero, etuli, elatum, ferre. Portare afare, Exportatio, onia, f. 3. Kihordás. , Evectio, onis, f. dl Portat afare, Exportatos, tata, tatum. Kihordoztatott. Portatori u afar?, Exportator, toris, m. 3. Kihordozó. Evector, toris, m. 3. Port aire, Transporto, tavi, tatum, taré. Mdsuvá hordozom, viszem. Traduco, ere. Transfero, tuli, latum, erre. Transveho, exi, ctum, m Portare aire, Transvectio, onis, f. 3. Másuvá vitel. Transportatio, onia, f. 3. Port ceva deregatorie cu lauda, Cum summa laude munus gero, gessi, gestum, ere. Dftsére-tesen viselem a’ Tisztséget. Port ceva nou, Novi aliquid ad- -fero, adtuli, adlatum, adferre. Újságot hozok. Novi aliquid apporto, are. Port ceva mai departe, Abspor-to, avi, tatum, are. Elhordom. Deporto, avi, tatum, tare. Deveho, xi, ctum, ere. Aveho, ere. Aufero, erre, abstuli, latum, auferre. Portat ceva mai departe, Deportatus, tata, tatum. Elvitetett. Port greutate, Bajulo, avi, atum, are. Terhet viselek, hordozok. Portatoriu greutate, Bajulus, juli, m. s. Tereh viselő. Gerulus, rali, m. a. Portatoare greutate , Gestamen , nis, n. 3. Viselni való tereh. Port grise de ceva, fau de cineva, C.uro, avi, atum, are. Gondot viselek. Curam habeo, ui, itum, ere. Procuro, avi, atum, are. Provideo, vidi, aum, ere. Portare de grise de ceva, Curatio, onis, f. 3. Gondviselés. Curatura, ^torae, f. t. Digitized by Google PO. PO. a «7 Curantia, tise, f. i. Curatela, lse, f. 1. Procuratio, onis, f. 3. Providentia, tise, f. i. ' Prospicientia, tise, f. i. Portatoriu de grise a ceva, Curator, oris, m. 3. Gondviselő. Provisor, oris, m. 3. Procurator, oris, m. 3. Tutor, toris, m. 3. Patronus, oni, m. 2. Administrator, toris, m. 3* Port inainte, Praeporto, avi, tatom, are. Elöl hordozom, viselem. Proveho, exi, ctum, ere. Elöl viszem, elö-viszem. Port in lontru, Importo, avi, tűm, tare. Behordom. Inveho, exi, ctum, ere. Portare in lontru, Importatio, onis, f. 3. Béhordozds. Invectio, onis, f. 3. Invectus, tás, m. 4* Porteceof in lontru, Invecticius, cia, cium. A’ mi hordatik md-sunnét. Portat in lontru, Importatus, tata, tatum> Be'hordatott. Port inpregiur, Circumfero, tuli, latom, erre. KörnyŰl-hordo-som. Circumduco, duxi, ctum, ere. Circumago, egi, actum, ere. Grcumgesto, tavi, tatum, are. Circumveho, exi, ctum, ere. ' ’ortare inpregiur, Circumductio, onis, fi 3. Környúl-hordozds. Circumgeitatio, onis, f. 3. ,ort intre, Intergero, gessi, stum, ere. Közbe viselem.’ 3ort la olalta , Comporto , avi, tatum, are. öszve-hordom. Conveho, exi, ctum, ere. Convecto, avi, atum, tare. Congero, essi, stum, erere. , Confero, tuli, collatum, conferre. Portare la olalta ,, Comportatus , tús, m. 4« Oszve-hordds. Convectio, onis, f. 3. v Portat la olalta, Convectiţius, cia, cium. öszve-hordatott. Port pe apa, pe ufcat, Veho, exi, vectúm, ere. Viszem, hozom szekeren, vagy hajón. Port pe cineva inainte ochilor, Habeo aliquem in oculis, ante oouloa, Valakit szemem elült hordozok. Gesto in sinu, Kebelembe viselem. Port pe umere, Bajulo, avi, tum, are. Vállamon, hordozom. In humeris gesto, avi, atum, are. Port pe fupt, Suptus gero, essi, stum, ere. Alatt viselem. Port pefte, Superveho, xi, ctum, ere. Réd-hordom. Port prin mana, Tracto, avi, •tum , are. Forgatom ± ve'lle( bánom. Attracto, avi, atum, are. Digitized by ^.ooQle a 18 PO. PO. Contrecto, tavi, tatum, tare. Pertracto, avi, atum, are. Portare prin mani, Tractatio, o-nis, f. 3. Forgatás, vélle bánás. Attrectatio, onis, f. 3. Contrectatio, onis, f. 3. Portat prin mani, Tractatus, ta, tatum. ForgattatotU Port reu, Reprehendo, endi, ssm ere Megfeddem. Redarguo, gui, gutum, urre. Opprobro, avi, ratum, are. Port si rabd ceva, Perpetior, eti, pessus sum. Szenvedem, elviselem. Tolero, avi, aium, are Patior, pati, passus sum. Perfero, pertuli, perlatum, erre Porteceof, si rebduro£ Portabilis le, c. 3. Elviselhető. Tolerabilis, le, c. 3. Port trupu la afirucare, Cadaver efiero, etuli, elatum, erre. Eltemetem. ' Tumulo, avi, atum, lare. Sepelio, ivi, ultum, ire. Contumulo, avi, atum, are. Homo, avi, atum, are. Defodio, di, ssum, ere. Portare de grise de ingropare mortului, Pollinctura, rae, f. 1. Halait temetésre való gondolat. Portatoriu de grise de ingropare mortului, Pollinctoa, oris, m. 3. Halait test kenő, halott tern cin. Port' refte, Rumifero, erre. Hírt hordozok. Portatoriu de vefte, Famiger, ra, rum. Hír hordoxó. Famigerulus, la, lum. Poria'oriu ceva vaf pe cap, Ca-nephorus, phori, m. a. Fején valami ^dénty hordoxó inas. Portatoriu cu fine toate, Deliquus, .qua, quum. Mindent magával hordoxó. Portatoriu de arca, Cistifer, ri, m. a. Láda hordoxó. Portatoriu de arme, Machaerophorus, phori, m. a. Fegyver viselő. ■ Poratoriu de arme cu doao afcu-tituri, Bipennifer, ra, rum. Ke’t élű Jegyvert viselő. Portatoriu de aur, Auriger, gera, gerum. Arany hordoxó. Portatoriu de carti, posta, Tabellarius, lorii, m. a. Levél hordoxó, Posta. Tabellio, onis, m. 3. Veredarius, darii, m. 9. Portatoriu de ceriu, Coelifer, coc-liferi, m. a. Ég viselő. Portatoriu de coada vesmentului doamnei fale, Syrmathophorus, synmathophori, m a. Sxoknyct hosxsxú Jarkát asxsxonya titán vivő, hordoxó. Portatoriu de faolie, Faci fér, ra, rum. Fáklya, vagy gyertya hordoxó. Faciger, eci, n. a. Digitized by Googie Portatoriu de foaie cu ceva, Utrarius, ria, rium. Tömlő hordozó. Utricularius, larii, m. a. Portatoriu de greutate, Veterinus, na, num. Tereh hordozó. Clitellarius, larii, m. 9. Sagmarius, ria, ium. Portatoriu de lampas, Laternarius, laternarii, m. a. Lámpás hordozó. Portatoriu minciuni, Nugifer, ra, rnm. Hazugság hordozó. Nugigerulus, la, lum. Nugivendus, da, dum. Portatoriu de morti, Sandapila* rius, larii, m- 9. Halati temeto. Portatoriu de fabie ,• Ensifer, eri, m. -3. Szablya, kard, tőr hordozó. Portatoriu de fcut, Scutigerulus,, la, lum. Pai’s hordozó. Portatoriu de fcuteica, Flagrifer, ra, rum. Ostor viselő. Portatoriu de femn fteag, Aquilifer, ri, m. a. Zászló tartó. Vexilifer, ri, m 9. Pprtatoriu de serpe, Serpentiger, ra, rum. Kígyó hordozó. Angvifer, ra, rum, Portatoriu de vesment cu ftele de aur tiefut, Patagiarius, giarii, m- a- Arannyal szőtt tsillagos ruhát viselő Római. Portatoriu de furca de fér cu tri coarne. Tridentifer, ra, rom. Szigony hordozó, mint Neptunus. Tridentiger, ra, rum. Portatoriu pefte apa, Portitor, toris, m. 3. Révész rév vűmos. Portume. bine, Probe, et recte me gero, gessi, stum, ere. Jól vir' selem magamat. Portume cu lauda in Magiftrat, In Magistratu optime me gero, ere. A’ Jtfagistrátusban jól viselem mrígamat. Portume cu omenie, Humanum mé prsfbeo, ui, ere. Emberségesen viselem magamat. Portare omeneafca, Gravitas, atis, f. 3. Emberséges magaviseleté. Portare cu cuviintie, Gomportio conveniens, Jó magaviselete. Portare fa. Gestus, tűs, m. 4* Ma.-, gaviselés. Portume inpregrur, Circumvector, ari, tatus sum. Széljel hordoztatom. Portié, Portio, onis, f. & Rész, ! darab. Portioare, Portiuncula, lcy & 1. Résxetske. . Portié, Contributio, onis, f. 2- Adó. Portiedi, Contribuo, ui, utum> ere. Adózom. Porties, Contribuens, entis, o. 5. Adózó. , Port, Portus, tus, m. 4* Révpart. Acta, tee, f. u liman. Digitized by GooQie sao PO. FO Portusefc, Actaeus, ea, eum. Partho* való. Porumb, Colomba, bse, f. 1. Galamb. Columbus, umbi, m. a. Porumb felbatec, Palumbes, nobil, c. 5. Vad galamb. Palumbus, bi, m. a. Palumba, bse, f. i. Porumb forma, Columbinus, na, um. Galambi. Porumb yenet, Li via, ţfvise, f. 1. Kék galamb. Porumbariu, Columbarium, barii, n. a. Galamb bug. Columbaria, rise, f. i. Columbadis, re, c. 3. Loculamen'um, ti, n. a. Opa, pse, f. í. Peristereon, i, n. a. Columbarii Iocumenta» Porumbi grisitoriu, Columbarius, barii, m. s. Galambokkal bánó. Porumbefe, Columbo, avi, atum, are. Galamb módon bugogni. Porumbitieste, Columbatim, ady: Galamb módra. Porumbitie, Columba femella, Nyöstény galamb. Porumbuti, Columbulus, li, m. a. Galambotska. Pornncefc, (Gr se: Paradidomi,) Prsecipio, cepi, eptum, ere. Pa* rantsolokf JVIando, avi, atum, are. mand. - . J Impero, avi, atum, are. Jubeo, jussi, ssum, ebere, Prsescribo, si, ptum, ere. Edico, dixi, ictum, éra. Injungo, nxi, ctum, ere. Poruncire, Prseceptio, onis, f. 3. Parantsolás, meghagyás. Mandatus, tús, m. 4* Edictio, onis, f. 5. Jussio, onis,' f. 3. Jussum, si, n. a. Jussus, sús, m. 4* Oratum, ati, n. a. Poruncitoriu, ' mandatorio, Mandator, oris, m. 3. Parantsoló. Imperator, oris, m. 3. . Imperans, antis, o. t. Prsecipiens, entis, o. 5. Praeceptor, toris, m. 3. Mandans, antis, o. 3. . Poruncitoare, Mandatrix, cis, f. S. Parantsoló aszszony. Imperatrix, cis, f. 3. Poruncit, Prseceptus, ta, tum. Pa-rantsolt. Mandatus, ta, tum. Imperatus, ta, tum. Edictus, ta, tum. Porunca, mandat, Praeceptum, ti, n. a. Parantsolat. Mandatum, dati, n. a. Edictum, cti, n. a. Porunca data, Decretum, ti, n. a. Parantsolat adás. Porunca Imparateafca, Edictum, edicti, n. a. Királyi parantsolat. Digitized by Googie t PO. PO. síi Decretum Regium.-Commissio Regia. Poruncefc mainainte , premand , Praemando, avi, atum, are. Előre megparantsolom. Poruncefc tare , Demando , avi, atum, are. Igen megparantsolom. Admando, avi, atum, are. Re'd-parantsolom. Poruncefc tărişor, Imperito, avi. tatum, are. Parahtsoldogalok. Poruncitoriu tărişor, Imperiosus, sa, sum. Parantsoldogaló. Poruncind, Imperiose, adv: Pa rantsolva. Fofleifie, Possessio, onis, f. 3. Bírás, Örökség. Possessus, sús, m. 4* Poíléffie mica, Possessiuncula, cui», f. i. Birtokomba lév'ó ■ marhdtska. PoűLdefc, Possideo, edi, essum, idere. Bírok, bírom. Habeo, ui, itum, ere. Poíleílor, Possessor, oris, m. 3. Bíró, örökös gardája vala minek. Pofléílorefc, Possessorius , ria, rium. Bíráshoz való. Posta, Posta, tse, m. 1. Posta. Nuncius, cii, m. 9. Tabellarius, larii, m. 9. Veredarius,' darii, m. 3. Angarius, garii, m. 3-Fosta mart, Postso magister, Pos- tamester. Prsefectus veris. Veredorum magister' Posta mica, Angarius, arii, m. s. Posta inas. Veredarius, darii, m. s. . Praecursor, oris, m. 3. Poştalion, Postilio, onis, m. 3. Posta legény. Posta toata dioa nmblatoriu, Hemerodromus , dromi, m- s. Napestig Üget'ó posta. Poţ, pociu, Possum, tui, posse. Meglehet, tehetek. Queo, quivi, itum, quire. Tehetem, meglehet tőllem. Queor, quitus sum. Polleo, ere. Erős vagyok, hathatok, tehetek. Pot fi, Possum fieri, Lehetek. Possum esse. Poate fi, Possibilis, le, c. 3. Le» hét séges. Poatefe dela mine, Quitus, ta, tűm. Lehetséges töüem. Poatefe iua cu refboiu, Expugnabilis, le, c. 3. Könnyen megleheti6f, vehetti. Poatefe nasce. Generabilis, le, c. 7. Születhető. Poatefe fpune , Enarrabilis, le, c. 3. Kibeszélhető. Pót mai múlt, Prsepossum, posse, Többet tehetek. Potere a face, Efficientia, tise, f. i. Erő c? mívslésre. Digitized by Googie sas PO. PO. Potere «.m, Polleo, ere. Erős vagyok, hathatok. Főtere, Pollent ia, «ntia>, f. 1. Hatalom, erősség, tehetség. Potestas, atis, f. 3. Tehetség, trö. Facultas, tatis, f. 3. Possibilitas, tatis, f. 3. Fortitudo, dinis, f. 3. Vigor, oris, m. 3. Nyers erő, elevenség. Potere de á judeca, Jurisdictio, onis, f. 3. Törvény szólgálta-’tásra való hatalom, Potere de a lucra, Energia, energiae, f. i. Tselekedö erő, hatalom. x Potere si voe Dumnedieiafca, Nu-mán, nis, n. 3. Isteni erő, hatalom. Vis Divina. Voluntas Divina. Potere fteli prefte cei ce Te nafc fupt denla, Apotelesma, lesma-ti«, ri. 3. Tsillagzat ereje az alatta szúlettetteknek. Poternic, Potens, entis, o. 3; Hatalmas, ható, erős. Poti», pote, c. 3. Pollens, entis, o. 3. Fortis, tis, c. 3. Poternic foarte, Praevalidus, valida, lidum, Igen eross Fortissimus, ssima, mum. Poternic in vertute, Fór tis, forte, fc; 3. Erősr. Firmus, ma, mum. Robustus, ta, tum. Nervosus, sa, sum. Vegetus, ta, tum. Potermcie, Potentatus, tâs, m. 4-Hatalmasság, birodalom. Poternicie, Violentia, tiae, f. i. Hatalmasság, erőszak. Praevalentia, tise, f. i. Poternicie facatoriu, Violens, entis, o. 3. Hatalmaskodó. Violantor, t^ris, m. 3. Violentus, ta, tum. Poterniceste, Violenter, adv: Hatalmason. Coacte, adv: Poterniceste foarte , Praevalide > Igen erössen. Poterniceste merg fpre, Impeto, petii, titum, ere. Réd-rohanok, megbántom. Poterniceste fculare inprotiva, Impetus, tús, m. 4* Rohanás, erőszak. Poterniceste fculatoria ipre altu, Impetens, entis, o. 3.' Rohanó valakire. Impetitor, óris, m. 3. Impetdosus, sa, sum. Poti inere, I licet, Elmehetsz. Potyr, Poculum, li^ h. a. Po~ hár. Calix, cis, ni. 3. Patera, rae, f. i„ Scyphus, phi, m. a. Crater, teris, m. 3: Digitized by GooQle POr PO. ss3' Potyr mic,. Poceilum, Ili, n. a. Pohdrka. Caliculus, li, m. 2. Potyr in forma luntri lung, Cym-biurrf, bii, n. 2. Hajó forma hoszszú pohár. Potyr mare retund era la Greci, Cafchesium, chesii, n. 2. Ke-rehded nagy pohár vólt á Görögöknél. Potyreriu, Pocellator, oris,'m. 3, Pohárnok. Pincerna, nse, m. l. Povorez, impovorez, (Ital: Impo Terire,) fac misei, Pauperem facere. Paupero, avi, atum* arfe. Szegény item. Depaupero, avi, atnm, are. Pauperem facio, cir ctum^ ere. Ad paupertatem redigo, egi, actum, ere. Povoara, miseletate, lipfa^ Inopia, pise, f. 1. Szegénység, szükség. Egestas, atis, f. 3. Pauperies, iei, f. 5. Paupertas, tatis, f. 3. Tenuitas, tatis, f. 3. Angustia rei familiaris. Povorat,* misei, Pauper, eris, m« 3. Szegény. Egenus, na, num. Szűkölködő. Szegény. . Inops, opis, nl. 3. Indigens, entis, o. 3. Povoretiél, misei, Miíer, ri, m. a. Szegény. Misellus, Ili, m. 2. Szegényetske. Pauperculus, li, m. 2. Povoritieste, miseleste, Misere, adv: Szegényen. Mendice. Povorezumé, misei me fiac, De pauperor, ari, ratus sum. Szegé* nyedem, megszegényedem. In inopiam, paupertatem incido, di, sum, ere. Inopia aggravor, ari, ^tus sum. Szegénységgel térheltetem. Povoredi, ingreoedi, Onero, avi, atum, are. Terhelem. Grajro, avi, atum, are. Onus impono, sui, situm, ere. Povorare, Oneratio, onis, f. 3. Terhelés. Onerositas, tatis, f. 3. Povoara, greutate, QnuSţ em, n. 3. Terehi Pondus, eris, n. 3. Povoara purtatoriu» Gerulus, la, lutó. Tereh hordozó. Bajulus, li, m. 2. Povorefc, Onerariuâ, ria, iuna. Terhi. Povoreceofj Onerosus, sa, sum. Terhes. Povorat, Oneratus* rota, ratuiri. Terheli. Onustus, nusta, stum. Povorefc ceva, Gravido, avi; atum, are. Terhelek, teréhben ejteni. Impregno, avi. atum, are. PoVorat,- Gravatus, ta, tum: Te*' réhben esett. Digitized by Google ss4 po. Pr« PR. Imprégnatus, ta, tűni. Povorata femee, Impregnata femina, Terekben esett aszszony. Practeicaluefc, Machinor, ari, natus sum. Praktikátok, valamiben munkálkodom. Practeic, Practicus, ca, cum. Tse-lekedo, mesterkedő. Practicans, cantis, o. 3. Practeica, Machina, nse, f. 1. Praktika. Prag, fervia, Limen, nis, n. 3. Küszöb. Pragma fapta, Prágnia, atis, n. 3. Dologi alkuvás. Pragmateic, sciutoriu de legi, Pragmaticus, tici, m. a. Törvény tudó. Prandi, Prandium, dii, n. a. Ebed. Prandiuti, Prandiolum, ioli, n. a. Ebédetske. Prandiculum, li, n. a. , Prandiefc, Prandeo, prandi, ere, pransum. Ebédlek, ebédet eszem. . Pransito, avi, atum, are. Prandietoriu, Pransor, oris, m. 3. Ebédlő. Prandietoriu inpreuna, Compransor, oris, m. 3. Egygyütt e-bédlö. Prandit, Pransus, sa, sum. Ebédlelt. Prandiecefc, Pransorius, ria, ium. Ebédhez váló, ebédkori. Prafer, vedi prefer. Praschia', Ftuida, fundae, f. i. Parittya. Praschariu, Funditor, oris, m. 3. Par ily ás, parityával vívó. Funditularius, larii, m. a. Prascheu, Nebulo, vagabundus, Tekergő, Jatsargó, haszontalan ember. Prae, Nimis, adv: Igen. Nimium, oppido. Pre acreefc, Peracesco, cui, ere. Igen megetzetesedem. Prae acru, Peracer, cris, ere. Igen er'ós, éles, savanyú. • Peracerbus, ba, bum. Prae ager, Perceler, ris, re, c. 3. Igen serény. Praevelox, cis, o. 3. Prae alb, Peralbus, ba, bum. Igen fejér. Percandidus, dida, didum. Prae apaQ Perfremo, pressi, sum, ere. Igen nyomom. Prae amar, Peramarus, amara, amarum. Igen keserű. Prae amarefc, Peramaro, avi, -atum, are. Igen megkeserítem. Prae amarit, Péramaratus, rata, atum. Igen elkeseredett. Prae amaritoriu, Peramarator, toris, m. 3. Igen megkeserítő. Prae amplu, prae biof, Peramplus, pia, plura. Igen bo. Prae afcunf Perconditus, ta, tum» Igen elrejtett. Digitized by Google Pr- Praeaíeraine, Persimilis, le, c. 5. Igen hasonló. Consimilis, le, c. 3. Praeafeut, Praeacuo, cui, cutum, ere. Igen meg élesítem. Peracuo, cui, cutum, ere. Praeafcutit, Praeacuátus, ta, tűm. Igen megélesitett. Peracutus, ta, tűm. Praeafcutieste, Peracute, adv: /-gén édesen. PraeafprJj, Perasper, ra, rum, /-gén darabos. Praeaftutieste, Perastúte, adv: /-gén okoson, ravqszon. Praeafud, Praesudo, avi, atum, are. Igen megizzadok, igen megfáradok. Praebat, Deverbero, avi, áturá, are. Igen élverem, igen megve• rém. Praebat jocurof, Perfacetus, ta, tűm, Igen tsi’ifos. Praebatrin, Persenex, enis, o. 3. Igen vén. Praebeu, Perpoto, avi, atum, are. Igeii sokat isjom. Praebeut, Perpotatus, tata, tatum. Részeg. . ■ _ Praebeu, xhanc, ftric, Perbachbr, ári, atus sum. Igén dobzodom dősőlök. Praebine, Perbene, adv: Igen jól. Praebine asediat, Perappositus,. tá, tum. Igen hellyet, illendő. Praebine efte, Euge, adv: Igeit Pára II. . Pfc. a*5 jól vagyon, igen jól. Praebland, Perblandus, nda, dum, Igen nyájas, jámbor. Approbus, ba, bura. Praeulandietieste, Perbenigne,ádv: Igen kegyesen, Praeboer, Pernobilis, le, c. 3- I-gén nemes, és ismeretes. Praenobilis, Ír, c. 3. Praebogat, Praedives, vitis, o. 5. Igen gazdag, dús. Ditior, ditissimus. Polyplusiuft, sii, m. a. Praebolund, Perfatuus, tua, tuum. Igen bolorţd. % Praebun, Nimis bonus, na, num. lg*n jó. Prae casteigatieste, Questuose, adv: Questuosissime. Igen kereskedve Prăecerc, Perquiro , sivi, situm, ere. Megkeresem. Praecercatoriu, Perqutsitor, ori», m. 3. Szorgalmatos felkereső. Praecercar, Perquisitus, tá, tiim, Szorgalmatoson felkeresett. Praeclar, Praeclarús, ra, rum. Ht-rés, ditséretes. Praecoc, Praecoquo, xí, ctum, quere. Előre megsülöm, főzöm. Percoquo, xi, cturu, ere. Praecoacere, Praecoctip, onis, f. 3. Előre érléles, sütés, jő zés. Percoctib, óriis, f. 3. Praecocatoriu, Práecoquus, qfca; quum, Elein érő, sütő, föiÖ', Praecox, Cis; o. 3. 15 Digitized by as6 PR. Praecopt, Praecoctu», ta, tum. igen ért, sült, Jött. Praacred , Praecredo , edidi, ditum, ere. Igen hiszem, bízom. Praeüdo, idi, sum, ere. Praecredeinceof, Perfideli», le, c. 5. Igen hívséges. Praecrep, Percrepo, pui, itum, are. Igen meghasadok, zorgök. Praecrucefc, chinuefc, Percrucio, avi, atum, ciare. Igen kénzom. Perexcrucio, ciare. Pertorqueo, si, rtum, ere. Praecrud Percrudus, da, dum. /-gén nyers, éretlen. Prae cu fore obfadie, Praelicenter, adv: Igen szabadoson, igen ké* nyére. - Praecuviinceof, Perhonorificus, ca, cum. Igen tisztességes, illendő. Peridoneus, nea, eum. Praecuviintieste, Perhonorifice, adv Igén tisztességesen. v Prae cu minte, Peringeniosus, sa, aum. Igen jó elmés. Prae cu preiiu mic, Vilius, vilissime. Al, igen alatson. , Praecur, Praecurro, curri, aum, * currere. Elöl szaladok. Praacurg, Praefluo, uxi, uxum, ere. Elöl fúlyok. Praecuratiefc, Percuro, avi, atum, are. Jól megtisztítom, gondját visélenv ' Praepurgo, avi, atum, are. Praecurend, Praemature, adverb: Igen idein. Immature. Praecurend înflorit, Praefloratus, ta, tum. Igen idein virágzott. Prae cu reu pume, Perinfamis, me, -c. 3. Igen gyalázatos hírű. Praecurvefc, Adulteror, ari, atu* sum Paráználkodom. Adultero, avi, atum, are. Moechor, ari, chatus sum. Moechisso, are. Fornicor, ari, catus sum. Scortor, ari, atus sum. Stupro, avi, atúm, are. Constupro, are, vi, atum. Stuprum infero, erre, facio, ere. Prfeecurvariu, Adulter, ri, m. 2. Nős parázna. Moechus, chi, m s. Fornicarius, carii, m. a. Scortator, oris, m. 3. Stuprator, toris, m. 3. Constuprator, oris, m. 3. Stuprosus, sa, sum. Praecurva, Adultera, rae, f. l. Parázna aszszóny. Moecba, chae, f. i. Scortum, rti, n. s. Scortilum, li, n. 2. I Praecurvie, Adulterium1, terii, n.2. Paráznaság. Stuprum, ri, n. a. Fornicatio, onis, f. 3. Pdráz* nálkodás. Praecurvire, Scortatio, onis, f. 3. 'Paráználkodás. ftloecuatio, oui», f. 3. Digitized by Goo^le PR. < PR. Constupratio, onis, (. 3. Fornicatio, onis, f. 3. Praecurvefc cti finge, Incesto, are: Atydmfidval paráználkodom. Praecurvie cu finge, Incestum, cesti, n. a. Rokonsággal való parâtnaşdg. Incestus, incestús, tn. 4* Praecurvariu cu finge, Incestificus, ca, ficum. Altyafidval paráználkodó. Incestus, ta, tum. Incestuosus, sa, sum. Praedarnic, Perliberalis, le, c. 3. tgen adakozó, bőkezű. Nimium donans, anti», o, 3. Praedarniceste, Perliberaliter, adv: Bokeziileg. Prae de ajutoriu, de fotof, Perutilis, le, c. 3. Igen hasznos. Praé de biiie votóriu, Perbenevolus, la, lum. Igen jó akaró. Prae de dsof, reu, Pervilis, le, c.3. Igen alávaló. Prae de indémana, Peropportunus, na, num, Igen alkalmatos. Prae de misloc, Permediocris, ere, c. 3. Igen középszerű. Prae de omenie, Perurbanus, na, num. Igén emberséges, tisztességes. V Perhumanus, na, num. Prae de planf, Perluctuosus, sa, sum. Igen siralmas. Prae de rif, Perridiculus, la, lum. Igen nevetséges, nevetségre valói Praedef, Praredensus, sa, aum. Igen stirü. Perdensus, sa, sum. . Praedefefc, Perdenso, ávi, atum, /are. gén megsüritem. Praedefit, Perdensus, ta, nsum. Igen megsüritett. Praedoreíc, Nimis desidero, avi, atum, are. Igen óhajtóm. Praedrept, Nirnium juatua, ta, stum. Igen iga*. Nimium rectus, ta, tum. Praedulce, Praedulcia, ce, c. 3. Igen édes. Praedulce vorbitoriu, Perlepidus, da, dum. Igen nyájas bt-szédü. Prae Dumnediefc, Praedivinus, vi* na, num. Igen Istenes, szent. Praedur, Praedurus, dura, rum. Igen kemény. Praedur, Praeduro, ávi, atuni, ár*. Igén megkeményitem. Praedurat, Praeduratus, tá, tum. Igen megkeményitetett. Praedúr mefac, Perduresco, éré« Igen megkeményedem. Praefatie; Praefatio, onis, f. 3. Elől járó beszéd. Prae főre voe, Perin vitiis, ta, vi-tum. Igen kedvetlen. Prae főre potere, Nimia impotent, entis; o. 3. Igen erőtlen. Perinfirtnus, ma, zriuoi. • Perdebilis, le, c. 3. Perinvalidus, da, dum. iS * Digitized by Praeferbinle, Perfervidus, da, dum. Hevet forró. Praefericit, Praefelix, cis, o. 3. Igen boldog. Perbeatus, ta, tum. Praebeatus, ta, tum. Praeferat, Praeferratus , ta, tum. Elöl vasozott, vasat hegyik. Praefipt, Pracüxus, xa, xum. Által szereztetett. Perfosuus, fossa, ssum. Praefolofi torin , Percommodus , da, dum» ígéri hasznos alkalmatos. Praefolofitieste, Percommode adv: Igen alkalmatoson. Praeformefc, Praeformo, avi, atum, are. Előre megformálom, oA-tatom. .Praeformat, Praeformatus* ta, tum. Előre megtanittatott. Prae foarte, Summe adv.* Felette igert. Summopere. Praefrigi fau prae rece, Praefrigidus, da, dum. Igen hideg. Praefrig im efte, Petfrigeo, xi, ere. Igen fázom. Petfrigesco, ere. Praefrang, Praefringo, egi, fractum, ere. Elöl töröm, idején eltöröm. Fraefrint, Praéfractus, ta, tűm. Eltörött. Fraefruuiof, Perpuloher, ra, erum. Igen szép. Nimis formosUs, sa, sum. Nirais pulcher, ra, rum. Per fór mos us, sa, sum. Perelegans, antis, o. 3. FYaefriimof v< rbÍtoriu, ’graitoria, Perelegan», antis, o. 3 Igen e-kesen szálló. Pfaefrumfetiat, Perornatus, ta, tűm* Igen megélesiltelett. Praefrumfeti«*diu, V'erorno, avi, a-tum, are. Igen szépen meg éke* sitem. Pra**fulger, Pra»fulguro, avi, atom* are, Igen villámlom, tii idökr löm. Pracgalhen, Perpallidus, lida,dam> Igen sárga. . Praepata, Perexpeditus, ta, tűm. Igen kész. Praegraf* Praegrassus, ssa, asum, Igen kövér. Praepingvis, ve, c. 3. Obesus, sa, sum. Praegro^ Praecrassas, ssa, atutD. Igen temérdek. Eraevalidus, da, dum. Prae bed, Perfoedus, da, dum* l-gen rút, úndok. Perturpis, pe, c. S. Prae i nalt, Perarduus, dua, duum» Igen magos. * Excelsus, sa, sum. Praeinaltiéste, Excelse adv.* FeU ségesen. Excellenter. Excelsius. Digitized by Google Praeinaltiu, Praeexalto, avi, atum, _ " i % areţ' Feljebb magasztalom. Praeinaltiat, Praeexaiiaius, tata, tatum. Feljebb magasztaltatolt Praeimboldefc, Perstimulo, avi, •tűm, ara. Igen izgatom, üsz-tönözöm. Praeincaldiefc, Praecalefacio, eci, ctum, ere. Igen megmelegitem. Percandefacio, feci, tum, ere. Praei nea Idiefcume, Percallep, lui, ere. Igen meghevülök. ^Percalesco, ere. Praeincep &me cunoaşte, Pernotesco, ere, notui. Igen megkezdek {ismerkedni. Praein demanat ieste, Peropportune, adv: A^kalmaioson. Praeinderegnic, (a per indirigibiK) Percontumax, acis, c. 3. Igen vakmerő» Praein foc, Percandefacio, eci, ctum, ere. Igen, meghevitem, tlizesi-tem. Praeintocaf fiint, Recandesco, ere. Igen tüzet vagyok. Recandeb, dui. - Praeinflat, Praetumidus, da, dum. Igen Jelfuualkodott, tfiegdaga-dolt. Praeinghetiat, (quasi praein glaciatus) Praegelidus, da, dum. Hideg. Praeingaduitoriu, Praeindulgens, entis, o. 3. Igen engedelmes. Praeiogreoez, Praegravo, «vi, atuio, are. Igen terhelem. Praeingreoet, Praegravatus, ta, tűm Terheilelett, nehezittelett. Praeingrecata, Praegnans , antis , 0.3. Szüléshez közelget'ó terhes, Praeingrecare, Praegnatio, onis, f. 3. Igen terhesség. Praeinguft, Perangustus, ta, tűm. Igen szoros. Praeinguft este, Perangbste, adv; Igen szorossan. , P ie in mare volnicie traitoriu vie-tinitoriu, Licencio8us, ciosa, etn-ţumim. Felettébb szabadtsdg-bán élű. * Praeimpac, Perpaco, «vi, tumoare. Igen megtsendesitem, békéltetem. Praeimpacat, Perpacatus , cata , ţum. Megtsendesedett. Praeinfemnat, Praesigni*, ne, o. 3 Igen jeles fö híres, nevezetes. Praeinfemnetieste, Qonsignatitsi-me, adv: Igen jelesen munld-són. Praeiníotitoriu, Percomis, mis, c. 3. Igen nyájos, kedveskedő. Praqintielept, Perintelligens, entis, •. 3. Igen értelmes bölls. Persapiens, enti*, o. 3. Perdoctus, ta, tuna. Perargutus, ta, tum. Praeintieleptieste, P«rintellig<*nt<»r, adv: Igen értelmesen, Ini Itten. , Persapienter. Perdocte. Digitized by Googie pr*e io temp florefc, Praefloreo, flo-\ rui, er». Idein virágzóm. Praeintreg, P;ria'eger, gra, rum. Egész, igen én. Praeintunecof, Perobscurus, ra, rum. Igen setétes, homályos. Praeinving, Pervirfco, vici, ctum, ere. Meggyőzőm. Praeiubefc, Adlubet. Igen szeretem. Ad a m o, avi, «tum, are. Praeiubit, primit, Pergratus, ta, 1 tum. Igen kedves, Praeiubitiesie, Peroptate, adv: /• gén kedvesen. Praejucariceof, Perfacetus, ta, tum. Igen tréfás. Praejucaritieste , Perfacet* , adv : Igen tréfáson. Praelat, Perlatus, lata, latum. /• gen széles. Perlate adv* Igen szelesen. Praelarg la mana, Praelargimanus. Igen bökerü. Praelaud, Collaudo, avi, atum, are. Igen ditsérem. Praelaudkre, Collaudatio, onis, f. 3. Megditserés. ' Pfaelaudat, inietinat, Inclytum, ta, tum. Ditséretes, jeles, híres. ^raelaudatieste, Praeclare, adv: Jelesen ditséretesen. Praelenes lenevof, Perle nis, ne, c. 3. Igen rest, lassú. Persegnis, ne, c. 3. Praeieiue, ferlevia, ve, o. 3. Igen könnyű.. Perfacili», le, c. 3. Perfacile, adv: Igen könnyen. Perleviter, adv: Prae)ing, Praelambo, bi, ere. Elő• re nyalom, kostolom. Praelingo, nxi, netum, ere. Praelibo, avi, atum, are. Praeluciu, Corapeilucidus,da, duqj Igen világos. Praeluminez, Praefulgeo, »i, ium, ere. Igen fényiem, tündöklőm. Praeluminat, Perillustris, tre, <#3. Igen híres, neves. Praelung, Perlongus, ga, gum. !• gen hoszszú. Praelubgefc, Praelongo, avi, tum, are. Meghoszszabitom. Praemacru, Permacer, macra, erum. Igen ösztövér. Praemacrefc, Permacero, avi, *-tum, are. Igen meg/onyasztom. Praemanc, Peredo, edi, esum, edere. Igen eszem, eleszem. Praemancat, Peresu», sa, sum. Megett, megetetett, elrágott. Praemancatoriu, Manducator, oria, I m. 3. Igen .nagy etil. Praemare, tsu prae mic, Nimius, mia, ium. Felettébb való. Praemare, Maximus, xima, műn. Igen nagy. Permagnus, na, nnm. Praemagnns, na, num. Praegrandi», de, c. 3. i Prae manunt, Mimis minutus, nu- Digitized by Google ta, tum- Igen kitsid,'aprfisilott. Prae meamerelc,'Coromaereo, ui, e re. Igen kesergeh, szomnrkodom. Prae mebucur, Praegestio, ivi, es-titum, ire. Igen örvendek. Prae mednare, Perdoleo, lui, tum, ereL Igen bánom, igen fáj. Prae me man iu, Praefuro, ere. /• gen dühös haragban vagyok. Praţ me oiieneíc, Práedelassor, sa tus aum, lassari, Igen megfáradok. Prae me ruşinez, Eispudet, puduit, pudere. Igen szégyenlem. Prae metem înfricoşez, Praetrepido, avi, atum, are. Igen Jelek, rettegek. Pertimeo, ui, ere. ‘ ^ * Pertimesco, ere. 1 Permetuo, ui, uere. ABormido, avi, atum, are. Prae mio, Perparvus, va, vum. Igen kitsin. Praemichichel, Perparvus, va, vum. Igen kitsid. Prae mifrig, Perfrigeo, xi, ere. /• gén fázom. Perfrigesco, ere. Praeminunat, Permirus, ra, rum. Igen tsuddlatos. Praemirofefc prae miroficeos (unt, Peroleo, olui, perolevi, ere. /-gén szagos vagyok. Praemoale, Praemollis, He, c. 3. Igen lágy. Permollis, lle, c. 5> Praemult, Permultus,. ta, tum. I" gén sok. Perplurimum, adv; Plurimus, ma, m m.x Praemult ara, Superabundo, avi, atum, are. Felelte bővelkedem.* Praemult foarte, Praenimis, F& lettébb igen. Praemult sed, Persedeo, sedi, essum, ere. Unlalan veszteg ülők. Praemund, praecurat, Permundus, da, dum. Szép tiszta tsinos. Praemutaleu, Perabsurdus, da,dum Igen balgaiag. Praemutatoriu, Pervarias, ria, ium. Igen változó. Praeneadeverat, Perincertus, ta, tum. Igen bizonytalan. Praenecuviinceof, Perincommodus, da, dum. Igen illetlen, alkalmat-lan• Praenecuviintieste, Perincommode adv: Igen illetlenül. Praeneg, Pernego, avi, atum,'are. Igen tagadom. ■ • Praenegru, Perniger, ra, rum. /• gén Jekete. Praeneraultiemrtoriu, Peringratus, ta, tura. Igen hdláadatlanj Praeneputeinceof, Perinfirmus, ma, mum. Igen erőiben. Perinvalidus, da, dum. Perimbecillis, le, c. 3. Praeneftatornic , Pervariu*,* ria , ium. Igen álhatatlan. ^ra^nediuitoriu, Nitibundus, dum. Igen igyekező. Digitized by Googie a!fs BR. . PR. Praeneted funt, Praeniteo, ui, ere. Igen sima, fényi8 vagyok. Praenetediefc, Prae.iitidum facio, ci, factum, ere. Igen fényessé simává tészem. Praeaeurmatoriu, Perinconsequens tis, o. 3. /gén következetlen. Praenumit boerit, Praeilluntri# , tre, c. 3. Igen híres, neves. Praenuorof, Praenubilus, la, ium, Igen homályos, felleges. Praeopaefc, Praeoccupo, ari, tu,m, are. Előre elfog! ilom. Praeopaftire, Praeoccupatio, onia, C 3. Előre foglalás. Praeopacir, Praeoccupatus, ta, tűm, Előre elfoglalt. Praeopacitoriu, Praeoccupator, oris, m. 3. Előre elraglató. Praeopacefuuroe, Praeoccupor, ari, patu* sum. Előre elfoglaltatom valamivel. Pr^eoftenefr, Praedelasso, avi, tűm, are. Igen mejfáraztom, Praeofrenit, Perlassatus, ta, tűm, lgen fáradt. Praepartenitoriu, Perindulgens, en- * tis, o. 3. Igen kedvező, engedelmes, • Praepeoatof, Deculpatus, ţa, ţum. lsen vélt es. ~ Praeplac, Praepla.;eo, cui, lum, ere. Igen tetszem. Prae plin font, Praescateo, «re, Igen teli óagyok, hővefkedem. Prae pofteitoriu, Praecupidus, da, dum. Előre kévánó. Praepofteit, Cupitus, ta, tűm. /-gén kévántatott. Praepoliefb, Perpolio, ivi, tűm, polire. Igen ékesítem, tisztítom. Pra-poliire, Perpolitio, onis, f. 3. Igen megtisztítás. Praepoliit, Perpolitus, ţa, ţum. Igen tisztított. ‘ Prae prelung. Perlonge, adv: Igen. hoszszdn. Prae pefte ruefura, Nimia adv: Igen. Nimio, adv: Nimiopere, adv: -Praepun, Praepono, aui, itum, ere,. Elől teszem. Praefero, tuli, latum, praeferre'. Praepunere, Praepositio, onis, f. 3. Elől tevés. Praelatura, rae, f. i. Praepuf, Praepositus, ta, tum. Elől tétetett. Praelatus, ta, tum. Praepuitoriu, Praeponens, şntiş, m. 3. Elől tévő. Praeputerinc, Praepotens, tis, o. 3. Igen hatalmas. Antepotens, entis, o. 3. Praepufil, putin, Perpusillus, lia, Ilum. Igen kisded. Praeputin, Perpaucus, ca, cum. Igen kevés. Nimis parum, adv: Praeputinel, Perpauculus, la, lura. Igen kevesetske. Perparum, adv; Digitized by vjOOQlC » PR. ■" ■ ■ ■ ' i. . Perpaucum. Perpaululum. Perpauxillum. Praerar, Perrarua, rara, rarum. /* gén ritka. ^ Praerarpori, Perraro , adv : Igen ritkán. Praeranced, Praerancidus, da,'dum Igen avas. Praerecefc , inghetiu , Praefrigefa-cioj eci, actum. JMegfagylalom Ptrfrigfro, ovi, a'um, are. Praerepede, Praerapidus, da, duO). Igán sebes, gyórs. Frcereu, Nimis reus, rea, eum. Igen rosz. ■ Níidíj malus, la, lum. Periniquus, qua, niquum. Praerog, Praerogo, avi, atum, are. Igen kérem. , Prorogatei va, Praerogativa, tîvae, f. î. Elsőbb jús, méltóság be Utilett. Pr?e fara, Vespere. Igen késön estve. Praefarat, Praesulsus, sţ, sum. Igen sós. Persalsus, sa, sum. Praefaratieste , Persalse , adv: Igén módoson tréfáson. Praesciinlieste, Perscienter adv: Igen tudóson. Praefcurt, Nimis curtus, ta, tum. Igen rövid, hurta. Perbrevis, ve, c. 3. Perbreviter adv: Praefcutur, Praeconcutio, cussi, PR. a3i, sura, ere. Igen megrázom in gatom. Peragito, avi, atum, are. Percieo, ciyiA citum, piere, ’raefeuturare, Concussura, ra«, f. 1. Igen öszveverés, megrázás. Peragitatio, onis, f. 3. Praefcuturat, Praecohcussus, s»a, ssuro. Ős zveveretett, r(Lzatoţt. Peragitatus, tata, tatum. Percitas, ta, tum. Praeffintieste, Persancte, adv: í« gén szentül. . Praeffintit, Sacro sţnctus, ta, ctom. Szentséges, melyet nagy I Untét és alatt nem lehet megbántani 1 Praefpaimentediu , Perpavefacio , eci, ctum, ere. Igen elijesztem. Praefpaimentat, infricat, Pertre» pidans, antis, o. 3, Igen rétle-gö, félő. . Pertrepidus, da, dutQ. Praofpornio, Praefa»cundus, da, dum. Igen tény esz n, szap ra. Praeftaii, praesteluefc, Praesto, stiti, stituai, v. praestatunr, are. JHegtselekszem, megadom, meg• telyesitem. Praestare, praestantia, Praestaotita, tiae, f. 1. Föség, felség. Praestatie, Praestatio, onis, f. 3, Megfizetés. Praeftradui^oriu, Perstudiosa*, sa, sum. Igen szorgalmatos, Praefiriuf la mana, feump, Digitized by v^.ooQle •34 PR- PR. parcus, arca, arcum. Igen fas-vény. Praeitrelucefc, Praeluceo, luxi, are. Igen világoskodom. Praefuptire, Praetenuia, nue, c. 3. Igen vékony. Persubtilis, le, e. 3. Pertenuis, nue, c. 3. Praefuptire praeinguít, Pergraci lis, le, c. 3. Igen vékony, kés kény. , Praetaiu daof, Peramputo, aVi, a-tűm, ţre. Igen levágom, elévágom. Praetener,. Praetener, ra, rum. Igen gyenge, igen ifiu. Peradolencens, entia, o. 3« Praetrifl, Praetristis,- te, c. 3. I-£en szomorú, bánatos. Praetorf praefucit, Praetortus , ta, tűm. Eltekertdett, igtn tekeres. Praetrebuinceofefte, Peropus eat. Igen szükséges. Praeturb, Perfuro, ere. Igen hű-hösködöm, haragszom. Praeturhuratieite, turbatieata, Perfusorie, adv; öszve-zavarva, zavaroson. Praeurarioí^ Perodiosus, ac, aum. Igen gyűleletes. Perodibilis, le, o. 3. . Praeuritoriu pre altu , Perosus , sa, sum. Mást igen gyűlölő. Praeufcat, Siccus, sicca, siccum, Igen atzszú. Praeofpeceof, Perhospitalia, le, c. 3. örömest gazdálkodó. Prae ofpetatoriu, Idem. Praererde, Perviridis, de, c. 3. Igen zöld. . Prae vechiu, Pervetus, eris, o. 3. Igen ó, régi. Pervetustus, ta, tűm. Persenex, enis, o. 3. Praevertof, Praedurus, ra, rum. Igen kemény. Praevertosediu, Praeduro, avi, a-tűm, are. Igen megkeményitem. Praevertosat, Praeduratus, ta, tűm. Igen megkeményedett. Edurus, ra, rum. Praevoefc, Pervolo, lui, litum, elle. Igen akarom. Prae voliof, Perlaetus, ta, tűm. Igen v/g. Praevolnic, Licentior, licentius. i« gen sxabad. Praeafcunf fore scire, Clam, praep: abla: et accus: regens. Alatom-ba, h/rnélkül. Prebegefc, Peregrinor, ari, atua sum. Bujdosom, vándorlokt (• degen földön járok.* Vagor, ari, gatus sura. Pervagor, ari, atus sum. Erro, avi, atum, are. Bujdosom, . Evagor, ari, atus sum. Kün bujdosom, kün járok. Supervagor, ari, atus sum. Ide ’« tova bujdosom. Digitized by GooQie * • PR. Discurrp, carri, aum, ere. Ko' boriok. Prebegeíc catra el, Aderro, avi, a-tum, are. Feléje bójgok. Frebegefc in coace in colo, Oberro, avi, atum, are. Ide ’s tova bujdosom, bolyongok. Suberro, avi, atum, are. Supervagor, ari. Prebegeíc preumblu, Pererro, avi, a'um,are. Elbújdosom, eljárom. Prebegire, Peramhulaiio, onis, f. 3. Peregrinatio, oni», f. 3. Bújdo-sás, tévelygés, idegen földön járás. Errantia, tiae, f. 1. Tévelygés. Erratio, onia, f. 3. Eltévelyedés búj dós ás. Vagatio, onis, f. 3. Bújchsás vándorlás. Pervagalio, onis, f. 3. Evagatio, onis, f. 3. Error, oris, m. 3. Tévelygés. Preb>gitoriu, Pervagator, ori», m. 3. Kohorló. Vagus, vagi, m. a. Vagans, an ti», o. 3. Ide ’s tova járó, ko-borló. Errabundus, da, dum. Tévely. g'd bolygó. Errans, antis, or 3. Peregrinator, oris, m. 3. Idegen földön járó. Freb>-ag, Vago, onis,’ m. 3. Búj• dosó,'vándorló. Erro, onis, m. 3. Tévelygő, kos- • PR. * *33 * lató, koritxáló. . Errans, antis, o. 3. Tévelygő, bújdosó. Peregrinus, ni, m. 8. idegen földön járó, bújdosó. Pereger, egri, m. a. Erroneus, anei, m. s. Tévely• - gö, bolygó. Erraticus, tica, ticum. Errabundus, unda, undum. Vagus, vaga, vagum. Koborló. Pervagus, vaga, gum. Vándorló. Peregrinabundus, unda, dnm. Bújdosó. Extorris, re, c. 3. Főidéből bujdosott. Vagabundus, unda, dum. Ko-borló. Prebeag de noapte, Noctivagus, vaga, noctivagum. Éjjeti koborló. Prebeaga, Peregrina, nae, f. i. Ide» gen asxsxony. Erratica, cae, f. i. Prebegit, Pervagata*, ata, tum. Mindent eljárt. Erratus, ta, tum. Jdrt, bújdosott. Pre cari addéori ii bat, Flagritribae, tribarum, m. i. plur: j( hihet sokszor vernek. Pre car ile dor mat iele, Iliosua, sa, sum. Bélfájó, tekerő. Iliacus, ci, m. a. Precep, Percipio, epi, eptum, ere. Felfogom, értem. Intellectu comprehendo, di, ea- Digitized by »56 PR. PR. sum, ere, cuprend cu intielefu. Intellectu capio, cepi, captuqiţ ere. * Intelligo, exi, ctum, ere. Precepere, Perceptio, onis, f. 3. Felvétel, értés, értelem. Intellectus, ectúe, m. 4* Intelligentia, tiae, f. |. Frecepetofiu, Percipiens, enti*, o. 3. Felvevő megértő. Intelligens, entis, o. 3. Intellector, ori*, m. 3. Precepetoriu la fummarie, Ratio-nahili», le, c. 3. Számvetéshez való é'tö.' Precpput, Perceptu*, ta, tum. Fel fogott, megértetett. Intellecta*, ta, tum. Vedi intieleg. Precep, Observo, «vi, atom. are. Eszembe vészem, észre veszem. Animadverto, ti, ium, ere. Percipio, epi, eptum, ere ‘ Precepere, Perceptio,, onis, f. 3. Észrevevés. Observatio, onis, £ 3. Observatu», tus, m. 4* Precepetoriu, Observans, antis, o 3. Észre vévő. Percipiens, enti*, o. 3. . Animadvertens, enti*, o. 3. Precepetoare. Observatrix, cis, f. 3. Észre vévöné. Preoepeceof, Observabilis, le, o. 3. Észre vehető. fr«c*potiesl9, Observate, adv; Ész- revehetőképpen. Precum. Ut, uti, conju: A’ tmni. Quemadmodum, adv: Quomodo, Veluti. Prout, sicuti. Sicut, velut. Precum adeca. Utpote, adv: Ugy mint. Utputa. Ceu. Circiter, Velut. Ferme. Pre cu pretiu, Caro pretio venden». Drágán adó. Predediu, Praedor, ari, datus sum. Prédátok. , Depraedor, ari, atus sum. Diripio, pui, eptumj ipere. . Expilo, avi, atum, are. Megfosztom, prédálom. Predare, Praedatio, onis, f. 3. Pre* ddlás. Depraedatio, onis, f. 3. Elpri* ddlds. Expilatio, onis, f. 3. Megfősz* tás prédálás. Preada. praeda, Praeda, dae, f. I-Préda. * Manubiae, biarum, f. i. plur: Exuviae,,viarum, f, i. plur: Predaceof, Praedaceu*, cea, euOfc Prédás, prédái. Praedaticius, cia, ium. Praedatorius, ria, ium. Manubialis, le, c* 3.' Predatpriu, Praedator, toris» m>3. Prédáló. Digitized by Goo^ie Pft. ' Prtedo, oni», na. 3. Praedabunda*, da, dum. Expilator, oris, in. 3. Megfosztó. Predat oare, Praedatrix, cis, f. 3. Prédáié aszszony. Predat orei, Praedunculus, li, m. 2. Tólvajotska. Predat, Praedatus, ta, tum. Fel-préddltatott, eldulatott. Orbatus, bata, tum. Mtgfoszlatott, préd áltatott. Expilatus, ta, tum. ’Elpréddlt. Privatus, vata, tum. Megfosztatott. Vedi aacman. Ptodcdia cu pufteire, Depopulor, lari, latus aum. Pusztítok, prédátok. Vedij Desert fac, .ftrîc, perd. Predediu, Prodigo, egi, digere. léhozlom. Dilapido, avi, atum, are. Nepotor, tari, atua aum. Predare, Prodigalitwb, tatiţ, f. 3. Tékozlás. • Prodigentia, tiáe, f. i. Abusus, sijts, m. 4. Nepotatio, onis, f. 3. Tékozló tlett. Nepotatus, tatús, m. 4. Pred toriu, Prodigus, gáj gum Tékozló. Nepos, otis, m. 3. Decoctor, toris, m. 3. Nepotinus, ina, inum. Predatoriu fiu, Patrimonii detoc* tör, toria, m. 3. Tékozló fiu. Nepös, potis, m. 3. Curges, giti», C 3. Predat, Praedatus, ta, tum. Rósz* ra vétemedet tékozló. Predetiefc, Nepotalis, le, c. 3. Tékozló fiúhoz Való. Predatieste, Prodige, adv: Téko-zólva. Prodigaliter! Predic cele viitoare^ Praedico, di» xi, ctum, are. Jövendölök, jövendőt mondok. Ariolor, ari, latus aum. Auguro, avi, atum, are. Auguror, rari, atus sum. Cpnjecto, tavi, tatum,' tare. Conjectura assequor, qui, Cutua aum. ' Divino, avi, atum, are. Vaticinor, nari, natus sum. Praedivino, avi, natum, nare. 1 . ’ rraenunciD, ciavi, atum, are. Addivino, are. Megjövendő löm. Predicere ceJor viitoare, Praedio* ■ tio, onis, f. 3. Jövendölés. Ariolatio, onis, f. 3. Auspicium, cii, n. 9. Augurium, gurii. Auguratio, onis, f. 3. Conjectura, rae, f. 1. Divinatio, onis, f. 3. Mantice, ces, f. 1. Mantia, tiae, f. 1. Oraculum, li, n. 2. Praedictam, ti, n. 2. Prophetia, tiae, f. t. Digitized by.CjOO^L0 «38 , PR. PR. Praedivinatio, onis, f. 3. Praesagitio, onis, f. 3. Praesagium, sagii, n. a. * Vaticinatio, onis, f. 3. Vaticinium, cinii, n. a. Predicatoriu celor viitoare, Prae* dictor, toris, ni. 3. Jövendölő, jövendöl mondó. Aruspex, cis, m. 3. Auspex, eis, m. 3. Augurator, toris, itt. 3. Conjector, toris, m. 3. Divinus, ni, m. a. Divinator, toris, ro. 3. Fatidicus, dici, m. a. Fatiloquus, loqui, m. 3. Faticanus, na, num. Faticinus, na, num. , Prognastes, tae, m. i. Propheta, tae, m. l. Praesagus, taga, sagum. Ominator, oris, m. 3. Vates, tis, m. 3. Vaticinator, toris, m. 3. Predicatoare celor viitoare, Pra» dicatrix, cis , f. 3i Jövendölő asxszony. . ' Divina, nae, f. l. Hariola-, lae, f. l. Haruspica, cae, f. 3. Prophetissa, asae, f. i. Anus pythonissa. Predil^ Praedictus, ta, tum. Előre megmondott jövendölt. Pridifwof, Auguralis, le, c. 3. . Jövtndölöhex valói Augurius, ria, ium. Auspiciali», le, c. 3. Auspi. Prefur, pregiur, Grcumdo, dedi, ’ atum, dare. Környúl-veszem: Prefurareţ Circumdatio, onis, f. 3. Környtil-vétel. Prefurat, Circumdatus, data, tum. Környúl-vételttU Preíureme reu, Circumdant me mala. Rosttól nyomattatom. Malis premor, emi, pressus sum. Pretiu, Pretium, tii, n. a. Valaminek árra, betse. Valor, loris, m. 3. Pretiu locuiri in cafa altue, Locarium, carii, n. 2. Ház bér. Pretiu lucrului manilor, Manupretium, tii, n. a» Munka bér» Pretiu mare, Ingens pretium. Nagy drr, nagy bets. Immane, immensum prietiutn. Pretiuefc, Pretio, avi, atum, ar\ Megbetsülöm, drrdt szabom. Appretio, avi, atum, are. Adaero, avi, atum, erare. .-Estimo, avi, atum, are. Pensito, tavi, atum, are. Pretiuire, jfistimatio, onis, f. “j Betstilés. Taxatio, onis, f. 3. Adaeratio, anis, f. f, P«y,zr* " bet sülét. Digitized by Google a44 PR. PR. Pretiuitórfu, ^Estimator, oris, m. 3. . Bet sülő. Pretíuiceoíi pretiof, ..Estimabilis, le, c. 3. Betses, drága. Pretiosus, sa, sum. Carus, cara, carum. Pretiuit, .Estim a tus, ta, tűm. Meg-betmlteíett. Pensus, sa, sum. Pretiueste, Pretiose, adv: Betsü-ső'n. Pretiuicefc, jEstimatorius, ria , rium. Betsülésre való. Pretiueic ín nemica, Nihili aes ti -dio, avi, atum, are. Semmire beísüiöm. Nihili facio, eci, ctum, ere. Nihili pendo, di, sum, ere. Nihili penso, avi, atum, sare. Pretiuefc mai mult, Antefero, tuli, latum, erre. Feljebb betsülö'm. Antehabeo, bui, itum, habere. Pretiuire mai mare, Caritas, tatis, f. 5. Caristies, tiei, f. 5. Drágaság. Pretiueícume de alti, £stimor, ari, atus suto. Betsilltetem. Authoritate valeo, ui, ere. Multum mihi deffertur. Pretor, Praetor, oris, m. 3. Hadi Tisztviselő.' Pretor ceteti, Praetor urbis, divitatis, Városi Btró. Pretoriu, Praetorium, torii, n. a. Fö~Tiszti szállás. Pretorián, Praetorianus, ni, m. s. Palotát vitéz. Pretoricelc, Praetoricius, oia, um. Fo~Tiszthez valö. Praetorius, ria, rium. Pre tot locu, Ubique locorum, Minden hellyen. Ubique ubique terrarum. Pretotendeine, Ubique, Mindenütt. Ubi ubi, et ubivis, ubique. . Preumblu, Perambulo, avi, tum, are Megjárom. Peragro, avi, atum, are. Pervado, vasi, sum, ere. Lustro, avi, a'um, are. Perlustro, avi, atum, are. Preumblare, Perambulatio, onis, f. 3. Megjárás. Preumblume , Perambulo , avi , atum, are. Sétálok, sétálom. Deambulo, avi, atum, are. Spatior, ari, atus sum. Inambulo, avi, atum, are. Preumblare, Inambulatio, onis, F. 3. Sétálás. Deambulatio, onis, f. 3. Preumblaroriu, Spatiator, toris, m. 3. Sétáló. Preumblatoriu loc, Deambulato* rium, torii, n. s. Sétáló hely. Deambulacrum, cri, n. 2. Preumblatoriu larg acoperit, Xi-stus, xisti, xistum, ti, n. a. Be-*fedett folyosó, sétáló hely. Preumblume afare,' Exspatior, ari, atus sum. Kisétálok. Preumblume incolo, si incoact ? Digitized by ^.ooQle PR. PR. »45 Prodeambulo, avi, atum, are. Imidé, *s amoda sétálok. Preumblume pelinga el, Adambulo, avi, atum, are. Melletti sétálok. Preved, Prspvideo, vidi, sum, éra. Előbb meglátom. Pervideo, di, sum, ere. Által-látom. Perspicio, exi, ctum, ere. Prevedere, Prsevisio, onis, f. 3. Előbb látás. Prevedietorin, Praevidens, entis, o. 3. J'Hőbb látó. Prevediut, Praevisus, sa, sum. Előbb látott. Previn, Praevenio, ni, entum, ire. Elöl-vesxem, eleit vestem, Elöl-jövök. Prevenire, Prseventio, onis, f. 3. Möl vétel, eleit vétel, elöl jövetel. Prevenit, Praeventus, ta, tum. Elöl-vttetelt. Prevolefc, Volvo, olvi, lutum, ere. Henger getem, henger item. Voluto, avi, atum, are. Convolvo, olvi, lutum, ere. Pervolvo, olvi, lutum, ere. JEZ-hengeritem. Prevolire, Volutatio, onis, f. 3. Henger getés. Volutatus, tâs, m. 4* Prevolitoriu, Volvens, entis, o. 3. Hengeritö. Volutans, antis, m. 3. Prevolit, Volutatus, tata, talum. Henger ittetett. * Devolutus, ta, tum. Prevolitieste , , Vblutatim , «dv : Hömpölyögetve. Prevolefc acolo, Advolvo, olvi, lutum, ere Oda hengeritem. Prevolefc dein dsof in fuf, Subvolvo, vi, tum, ere. Alól fel-hempelygetem, hengeritem. Prevolefc inainte, Provolvo, vi, lutum, i El3-henger item. Prevolefc' înapoi, Revolvo, olvi, tum, ere. Viszixd-hcnsreritem. Prevoliceof înapoi, Revolubilis , le, c. 3. Viszszá-hengerithetö, Hátra- hen gergö. Prevolit inapoi, Revolutus, luta, tum Viszsxd-hen geredett. Prevolefc in dsof, Devolvo, olvi, tum, ere. Lehengeritem. Prevolit in dsof, Devolutus, ta, tum. Lehengerittetett. Prevolefc pre el, Involvo , olvi, lotum, ere. Réá-hengeritem. Prevolefc prefte el, Supervolvo, ■ vi, lutum, ere. - Feljúl réá-hengeritem. Prevolefc, Everto, erti, sum, er-tere. Feldöjtöm, Prevolire, Eversio, onis, f. 3. Fel-döjtés. , Prevolir, Eversus, sa, sum. Feldőlt. Priap, Priapus, api, m. s. Priapi * kertek’ istene. i \ Digitized by Googie *46 PR. PR. Príma, v. perima, (a Grse: Peri-circum,) ‘Circumferentia, tiee , f. í. Periferia, rise, f. i. Széle valaminek. Limbus, mbi, m. s. Prém. Lacinia, nise, f. l. Fimbria, brise, f. i. » Prim* onfutona , Limbularius , larii, m. 9. Prém varré. Príma tieíetoriu, Textor limbularius, Prém szövő. Primat, Limbulatus, ta, tum. Prémes. Laciniatus, ta, tum. Laciniosus, sa, sum. Primutie, Limbulus, li, m. s. Pré. metske. Limbellus, Ui, m. 9. Primuefo, Circumferentiam, fim* briam suo, tűi, utum, ere, Prémet varrók, Primavara, Ver, varia, n, 3. 3a* fása, kikelet. . Primum ver, Primavarediu, Verno, avi, atum, are. Kikelek, virágzóm. Primavarefc, Vernus, na, num. Tavaszi, keleti. Vernalis, le, c. 3. Frimefc, Peroipio, epi, ceptum, ere. ELvésxeni. . Sumo, sumsi, snmtum, ere. Excipia, epi, exceptum, ire. Elveszem. Acci iio, ere. Accepto, avi, atuni, are. Elfő-gadom. Suscipio, epi, oeptum, ere. Befogadom. Reoepto, avi, atum, tare. Primire, Perceptio, onis, f. 3« EL vétel, bevétel. Acceptio, onis, f. 3. Receptio, onis, f. 3. Receptatio, onis, f. 3« Befogadás. Susceptio, onis, f. 3. Felfoga» dása valaminek. Primitoriu, Percipiens, entis, o. 3« ' Vevő. Perceptor, oris, m. 3. Elv év o. Acceptor, oris, m. 3. Acceptator, oris, m, 3. Btfogadó, Acceptatorius, ria, inm. Befogadó. Receptor, oris, m, 3. Susceptor, oris, m. 3. Hozzávevő. Primitoare, Acceptatrix, cis, C 3. _ Örömest mástól vév'ó aszszony, Perceptrix, cis, f. 3. Mindent befogadó aszszony, Receptrix, cis, f. 3. Primit, Aeceptus, ta, tum. Etoett. Perceptus, ta, tum. Receptus, ta, tum. Béveletett, Receptum, ti, n. a. Bevett, Accepticius, cia, ium. Be'fo-gadtatott. Susceptus, ta, tum. Susceptum, ti, n. s. FelváloU dolog, t Primele fiu dein ftrein, Adopto, Digitized by CooQle PR. PR. avi, atum, are. Fiammá fogadom. Primire de fiú, Adoptio, onis, f. 3. Fiává fogadás. Adoptatio, onis, f. 5. Primaria de fiu, Adoptans, tis, o. 3. Fiává fogadó. Adoptator, toris, m. 8. Primit de fin, Adoptatas, tata, tatum. Fiává fogadtatott. Primit fia, Adoptivas, va, vum. Fogadott jiu. Adopt icius, cia, citun. Primefc inapoi, Recipio, epi, tum, ere. Viszszd-vesxem. Primit inapoi, Receptus, ta, tum. Viszsxd-vetetett Primit inainte, Prteconceptus, ta, tum. Elöl bevett. Primefc oafpeti, Hospites accepto, avi, atum, are. Fogadok vendégeket. Frimitoriu de oafpeti, Divertitor, toris, m. 5. Vendég fogadó gazda* Pandocheus, chei, m. a. Caupo, onis, m. 3, Hospes publicus. Meritorias hospes. Primitoare de oafpeti, Meritoria, rise, f. i. hospita, Vendég fogadó aszsMony. Primitori de bata* pentru bani. Flagratores, torum, m. 3. plu: Kik pénzért tsapást Jelvesz-ntk. Primeíb misei, Pauperes suscipio, cepi, ceptum, ere. Szegényeket fogadok, vészek. Primire mişeilor, Susceptio pauperum, Szegényeknek felvétele. Priraesde, Periculum, li, n. a: Veszedelem. Pernicies, ciei, f. 5. Primesdof, Periculosus, sa, súm. Veszedelmes, Perniciosus, sa, sum. Primesdeste, Periculose, adv: Ve-tzedelmesen. Perniciose. Primipil, Primipilus, pili, m. a. Első seregnek Hadnagya. Primipilario, Primipilaris, re, c. 3. Elsőbb Kapitány alatt vitézkedő ló-fő ember. Prin, Per, prsepo: Által, rajta, meg, igen. Prin care fau dein care draco ce* 1* viitoare fpune, Pythonicus, ca, cum. Ki ax ördög által, vagy kiből as ördög jövendöl. Prin rugare, Precario, adv: Kö• nyörgés által, kérelem szerént. Prin filha, prebegitoriu, Nemori* vagus, vaga, vagum. Erdőn, berken bujdosó. Princiu, Princeps, pis, m. 3. Fejedelem. ' Principal, Principalis, le, c. 3. Fő, Feljebbvaló. Principat, Principatus, tűs, m. 4-Fejedelemség. Digitized by GooQle *48 PR. PR. írincipista, Princtpista, tae, m. i. EleiAanúló. Prind, Prendo, di, sum, ere. Fogom. Prehendo, endi, sum, ere. Capio, cepi, captum, ere. Apprehendo, endi, enşum, ere. Comprehendo, ere. Elfogom. Comprendo, ere. Intercipio, epi, ceptum, ere. Prindere, Prensio, onis, f. 3. Fogát. ' Captura, ne, f. 1. < Captio, onis, f. 3. Comprehensio, onis, f. 3. Megfogás. , Interceptio, onis, f. 3. Prindietorju, Captator, toris, m. 3. Fogdosó. Prensans, antis, o. 3. Prehensator, toris, m. 3. Prinfeceof, Comprehensibilis, le, c. 3. Megfogható. Prinf, Prensns, sa, sum. Megfogott atott. Cttptus, ta, tum. Prehensus, sa, sum. Comprehensus, sa, şum. Apprehensus, sa, sum. Priţid «ţdefeori, Prenso, s are, savi, satum. Fogdosom. Prehenso, are, avi, atum. Capto, avi, tatum, tare. Prindere adefeori, Prensatio, nis, f. 5. Fogdosdfs. Pripd arefteluefc, Cantivo, vavi, vatum, vare. Elfogom. Intercipio, epi, eptum. cipere. Deprehendo, di, ere. Elfogom. Prindere, arefteluire, Comprehensio, comprehensionis, f. 3. EU fogás. Interceptio, opis, f. 3. Captivitas, ta*is, f. 3. Prinf, areftat, Interceptus, ta,' tum. Elfogatott. Cpmprehensus, sa, simţ. Captivatus, ta, tura. ‘ Captivus, va, vum. Fopoty. Catastus, ta, tum. Fogoly. Catastus, asti, m. s. Ergastulus, li, m. a. Prinfoare, Captivitas, tatis, f. 3. Rabság, fogság. Prinfoare la usi, Cingula, Isp, f. y. Laterales, lium, f. 3. plu: Heveder as ajtón. Prind boi, Boves preejungp, unxi, netum, ere. Ökröket bej o gom. Conjugo, avi, atum, are. Adjugo, «vi, atum, are. Prindere boilor, Boum junţsturse, Ökör befogás. Adjugatio, onis, f. 3. > Copulatio, onis, f. 3. Prind cai, Dextro, avi, atum, are. Lovakat befogom. Jungo, nxi, cţum, ere. Prind cu hamu, Adhamo, avi, tum, are. Hámmal, horoggal elfogom. Prind inainte, Anteprehendo, ndi, nsum, endere. Elöl elfogom. Digitized by GooQle ii PR. »49 Fnol inainte, Anteprehensus, sa, sum. Elöl elfogatott. Antecaptus, ta, tum. Prind lotri, Latrones prendo, ndi, nsum, er*. Latrot fogók. Prindietoriu de lotri, Latroncula-tor, toris, m. 3. Latrokat fogt dosót poroszló. Pfind la olalta, Jugo, avi, atum, are. ' Oszve fogom, béfqgom. Prind peşce, Pisces capio, cepi, captum, ere. Halat fogoh. Prendo, endi, ensum, ere. i Prindietpare de pesci, Everriculum, li, n. a. H^ló, varsa, hal fogó. Prindietoare d« paferi, de şoareci, Decipula, lse, f. i, Madár *s egér fogó. Decipulum, lţ, n. a. Prindere prin amagire, Captiuncula, lse, f. i. Âlnok megfogás. Prindume cu legatura pe remaf, Paciscor, pactus sum, cisci. Fogadok, szegődöm. ' Depaciscor, cisci. Depeciscor, depecisci. Stipulor, ari, latus sum. Promitto, misi, ssum, erA Suscipio, cepi, ceptum, ere., Prindere cu legatura. Pactio, onis, f. 3. Fogadás, alkuvás. Prinf cu legatura, Depactus, ta, tum. AUíuvással lekötött. Prindume de ceva lucru mare si de folóf, Ad res prseclaras animum adjicio, eci, ectum, ere. Nagy hasznos dolgodhoz fogok. Facinţis egregium aggredior, essus sum, aggredţ. Studia mea ad res magnas confero, tuli, latum, Terre. • In praeclaris rebus animum, et industriam exerceo, cui, citum, ere. Operam pono, sui, situm, ere. Magnţ suscipio, cepi, eptum, ere. Res egregias, nobiles, praediras , eximias aggredior, edi, gressus sum. Suscipio, epi, ceptnm, ere. Prseclara conor, nari, natus sum. Prindume frigurile, Febricito, avi* atum, are. Hideglelés bánt. Febrio, ire. Prindere frigurilor, Febris, bris, f. 3. Hideglelés. Prindere de friguri mica, Febricula, lse, f. i. Hidegle 1 letske. Prinf de friguri, Febriculosus, sa, sum. Hidegtető, hideglelős. Pripefc, Propero, avi, atum, are. Sietek. , Festino, avi, atunţţ are. Accelero, avi, atum, are. * Celero, avi, atum, are. Pripire , Properatio , onia , £ 3. Sietés, gyorsalkodás. Festinatio» onis» t. 3. Pripeala, Properantia, tifle, £ i. Sietség, gyorsaság. Digitized by Goo^ie Festinantia, tio, f. i. Celeritas tatis, f. 3. Gyorsaság. Celeritudo, inis, f. 5. Velocitas, tatis, f. 3. Pernicita», tatis, f. 3. Pripitoriu, Properans, antis, o> 3. Sietif. Properus, ra, rum. Festinis, ne, c. 5. Festinus, na, num. Festinator, toris, m. 5. Pripit, Properatus, ta, tum. Siettetett. Festinatus, nata, natnm. Pripesce, Properanter, adv: Sietve. Propere. Properato. Properiter. ; Fes^nato. Fetlúátia. Festine. Festinanter. Perniciter, Gyorsan, serényen. Celeriter, Gyorsan, hamar Sággal Celeratim, Celeranter. Velociter, Celeriuscule. Pripetieste foarte, Prsaproperan-ter, adv: Igen sietve. Praepropere. Festinabunde. Pripefc inainte, Praecelero, avi, atum, lare. Elül sietek. Pripire inainte, Prseceleratio, anis, f. 3. E181 sietés. Pripefc la el, Appropero , avi, • atum, are. Hozsâ-sieteh. ■Acceiero, avi, atum, are. Pripire la el, Acceleratio, onia, f. 3. Hoxsd-sietcs. Pripefc pe altu, vedi grabefe. Prifnel, a fono perf, Vertice Ilum, li, n. s. P&rejxlen, orsóra Jtlg-gesstetf karika. Prifnelat, Verticellatus, ta, tum. Rcresxlenet, forgó karikás. Pritvor, Prothyrum, v. porticum, Ajtó előtt való tornáts. Atrium, trii, n* a. Propylaeum, ei, n. a. Vestibulum, li, n, s, Pritvor inainte cafí, Vestibuluri, li, n. a. Hás elütt való pitvar. Porticus, ci, m. a. Pritvorel, Atriolum, oli, n. a. PiU varotska. Priveghea, v. prevedea, Vigilo, avi, latum, are. Vigyások, strá'sálok. Advigilo, avi, atum, are. Pervigilo, avi, atum, are: hinc privighere. Exeubft, avi, atum, are. Excubias ago, egi, actum, ere. Speculor, ari, latus sum. Priveghere, Vigilia, lise, f. i. Vi-gyásás. Speculatio, onis, f, S. Vigilantia, tiae, C i. Excubatio, onis, f. 3. Excubiae, iarum, f, plu: Speculatus, tás, m. 4*, Vigiliae, liarum, f. i. plu: Privegbitorin, Vigil, vigilis, m 3. Vigyázó. Vigilcx, lacis, c. 3. Digitized by PR. — 1 - ■ '■ ■■■■—.y Vigilans, antis, ó. 3. Excubitor, oris, m. 3. Stationarius, narii, m. s. Speculator, toris, m. 3. Speculabundus, da,* dum. Privighet, Vigilatus, ta, tum. Vi-gyártatott. Privighiceof, Vigilax, lacis, c. 3. Vigyázható. Privighedi cu (tredanie, Pervigilo, avi, atum, lare. Szorgalmatoson vigyázok. Privighére cu ftredanie, Pervigilium, gilii, n. s. Szorgalmatos vigy ázás.. ' Privighitorin cu ftredanie, Parvi» gil, lis, e. & Igén vigyázó. Privighedi pe el cu ftredanie, Invigilo, avi, latam, lare. Szorgalmatoson re'á vigyázok. Privighedi inţre ele, Intervigilo, la* vi, latum. Kösben-közbtn vigyázok. Privighedi pona in dioa, Usque ad luoem vigilo, avi, latum, are. Vtradtig vigyázok. Psivighedi toata noapte, Tota nocte vigilo, avi, latam, are. Egész éjiszaka vigyázok. ■ Privighere toata noapte, Pervigilationes nocturnae, Éjjeli vigyá-záf. Privighitieste, Vigilanter, adv: Vigyázva. Priveghiu. Vigilia penes mortuum, Vtr osztás. PR. i5i Vigiliae, i arum, C. i. plu: ’riveghedi la mort, Penes mortuum vigilo, avi, atum, are. Vi-rasstok. Privegheriu la mort, Pene* mortuum vigilans, antis, o. 3. Vi» rasstó. >rivefc, Prospicio, exi, etum, er*. EUfre nézek, továbbra gon• dolok. Prospecto, avi, atum, ar*. Perspicio, exi, ctum, er*. Al» talldtom, gondolom. Specto, avi, tatum, ar*. Ne» zeUem, Inspecto, are. Privire* Prospectus, tâs, m. 4* Meszsze el-nézés« Spectatio, onis, f. 3. Inspectio, onis, f. 3. Privitoriu, Prospector, toris, m. 5. Elnéz#, gondoló. Speculator, oris, m. 5« Inspector, oris, m. 3. Privit, Prospectus* ta, tam« Elgondolt. Prospectus, ta, tum. Privitieste, Prospicienter, adv 3 Elül jól megnézve. Priviceo£ Prospicuus, caa* nam. Láttatós. Privefc, ea fama, Speculor, ari, latus sum. Megnézem, kitanulom. • Privefc it» dsof, Despecto, avi» tum, are. Alá-nezek. Digitized by Google PR. PR. Privire in dsof, Despectus, tűs, m. 4. Alá-nézés valahonnan. Privefc la jocuri, la comedei, Ludos, comedias specto,avi, atum tare. Játékokat, komédiákat zek. Privire la jocuri, la comedei, Spectaculum, li, n. 8. Játék, komédia nézés. Privitoriu la jocuri, la comedei, Spectator, toris, m. 3. Játék és komédia néző. Privefc in fuf, Suspecto, avi, atum, •re. Fel-tekintek. Privire in fui, Suspectus, tús, m. 4-FeUnézés. - Privileghium, Privilegium, legii, n. a. Privilégium. Privileghiariu, Privilegiarius, ria, ium. Kinek privilégiuma vagyon. , Privileghiat, Privilegiatus, ta, tum. Privilégiáltatott. Proba, Proba, bse, f. 1. Próba. Specimen, nis, n. 5. . Tentamen, nis, n. 3. Probatio, onis, f. 3. Tentatio, onis, f. 3. Proba muíici deintei, Anteludium, dii, n. a. Mu’si kának első próbája. Probalnefc, Probo, avi, atum, are. Próbálom, próbálok. Tentq, avi, atum, are. Pertento, avi, atum, are. Megpróbálom. Periculum facio, ci, ctum, ere. Attento, avi, atum, are. Meg-késériem, megpróbálom. Experior, riri, ertus sum. Exploro, avi, atum, are. Periclitor, ari, tatus sum. Probaluire, Probatio, onis, f. 3. Próbálás. Tentatio, .onis, f. 3. Exploratio, onis, f. 3. Tentamen, nis, n. 3. Tentamentum, ti, n. 8. Experientia, tiep, f. 1. Próbálót. Experimentum, ti, n. 8. Periclitatio, onis, f 3. Próbálás, szerentse próbálás. Probaluitoriu, Probator, oris, m. 3. Próbáló. Tentator, oris, m. 3. Explorator, oris, m. 3. Expertus, ta, tum. Experiens, entis, o. ő. Tentabundus, da, dum. Keserítő. ' Ppobaluit, Probatus, ta, tum. Próbált» Experiens, entis, o. 3. Tentatus, tata, tum. Expertus, ta, tum. Exploratus, ta, tum. Contestatus, tata, tatum. Periclitatus, tata, tum. Probaluefc ceva cu primesdeie, Periclitor, tari, tatus sum. Veszedelemmel próbálok valamit. Probaluire cu primesdeie, Periclitatio, onis, f. 3. Szerentse próbálás. Digitized by Googie PR. PR. >53 Probaluit cu primesdeie , l ericli-tatus, tata, tum. Sxerentsén jorgott. 1 Probalusfc iare, Retento, avi, ta-tum, are. Ismét megpróbálom. Frobaluefc in afcunf, Subtento, avi, tatum, are. Alattomba próbálom, hésértem. Probaluefc in joc la batae, Pro* ludo, si, sum, ere. Hartzra játékba magamat próbálom. ne deprend in joc la batae. Probaluire in joc la batae, Prolusio, onis, f. 3. Játékban való készület ct hartxra. ' Probaluire in joc a ceva mai inainte, Proludium, dii, n. 9. Valaminek játékban előre próbálása. Probaluefc, intarefc, Probo, avi, atum, are. Bizonyítom. Affirmo, avi, atum, are. Confirmo, avi, atum, are. Firmo, avi, atum, are. Proba, întărire, Probatio, onis, f. 3. Bizonyítás, Affirmatio, onis, f 3. Confirmatio, onis, f. 3. Probaluit oriu, intaritoriu, Probator, toris, m. 3. Bizonyító. Affirmans, antis, o. 3. Probaluit, Probatus, ta, tum. Bizonyított. . Probaluefc, fvatueic, Probo, avi, atum, are. JovaUom. Approbo, avi, atum, are. Frobaluire, fvatuire, Approbatio, onis, f. 3. Jovallás. Probatio, onis, f. 3. Probatoriu, fvatuitoriu, Probator, toris, m. 3. Jovalló. Approbator, toris, m. 3. Probaluiceof, fvatuiceof, Proba* bilis, le, c. 3. JovalHaXó. Vedi aprobaluefo. Problema, Problema, atis, m* 3. Elő-vett kérdés. Probozefc,. Opprobro, avi, atum, . are. Szemire hányom^ piron* galom. Exprobro, avi, atum, are. Impröbro, avi, atum, a*e. Impropero, avi, atum, are. Probro afficio, eci, ectum, ere» Probozîre, Exprobratio, onis, f. 3. Szemire hányás, piron gatás. Opprobratio, onis, f. 3. Probozala, Opprobrium, brii, n. 3. Szemrehányás, gyalázat, pi* rongság. Probozitoriu, Exprobrator, oris, m. 3. Szemrehányó, piron• g°t0' . 'Probozitoare, Exprobratrix, cis, f. 3. Szemirehányó piron g a-tónéi ProboziceoQ Probrosus, sa, sum. Szidalrtias, gyalázatos. Procef, Processus, sús, m. 4« Előmenetel, törvénykezés. Procef fcurt, Brevis processo* ^ Rövid útja ct perlekedésnek Digitized by Goo^le •54 PR. PH. Proceffie Lithie* Processio, nis* f. S. BúUu-járás. Proeetefc, Perlego, legi, lectam, . ere» Me gólvasom, ismét ólvar tom, elólvasom. Relego, egi, ectum, ere. prolego. Recito, tavi, Utum, are. Proceteit, Perlectus, ta, tum. El-ólvasott. Recitatu#, tata? tatum. Procetefc dic, Recito, avi, tatum, tare. Elmondom. Proeeteitoriu, Recitator, taris, m. 5. Elmondó. Proclamaţie ftrigare la lege, la judecata* Proc! amatio, onis, f. 3 In jus vocatio, onis, f» 3. Törvénybe neven hívás, nevetés. proconful, Proconsul, lis, m» 3. • Király képe, Helytartó. Proconfulariu, Proconsularis* lare,'c. 3. Tisztviseléshez való. Proconfulat, Proconsulatus, tús, m. 4. Tiszt képebeliség. Procopfefc, '(a Crae: futuro Pro-copfo,) Proficio, eci, ctum, ere. Valamiben haszonnal élűmé gyek. Profectum facio, eci, ctum, ere Progredior, gressus sum, edi. Procedo, cessi, ssum, ere. purced. Pracopfire, proco pfala, (Grae Procopi,) Profectus, tús, m 4 Dologban előmenetel, neveidét, \ Progressus, sús, m. 4* Procopfitoriu, Proficiens, entis * o. 3. Elitmenö. Procopfefc pre altu in ceva, Doceo , docui, ctum, ere. Mást valamire tanítok. Erudio, ivi, itum, ire. Instituo» tui, tutum, uere. Perficio, eci, ctum, ere. ProcopCre altue in ceva, Institutio, onis, f» 3. Valamire tanítást Perfectio, onis, f. 3» Procopfit in ceva, Institutus, ta, tum. Meg tan i Itatott, tanúit. Perfectus, ta, tum. Procurator, procator* Procurator* toris* m. 3. Prohátor, gondvi• sel8. Fohmularuri, larii, m. 9. Cognitor, toris, m. 3. Prókátor, Procurator fiscusefc, Ecdicus, dici, m. 9. Fiscus, Vagy Város prókátor. Procuratorie, Cognitura, rae, f. 1. Prokurátorkodds. Producţie aretare dreptetilor de* fpre ceva biin, fau boerie, Productio, onis, f. 3. Jószágról» vagy Nemességről Igazságnak megmútatdsa. Professor, Professor, soris, m. & Közönséges tanító. Professorefc, Profeftsorem ago, égi* actum, agere. Profettorkodom% tanítok* Digitized by Google PR. * i i i» ' ■ . i ■■ »i . » Professorefc, Professorius, iia, ium. Tanításra való. Professorat, Professoratus, ratás, m. -4« Projessorátussdg. Prohibita oprire fententii intru acee di, Prohibita, tae, f. 1. Sententziának betiltása azon nap. Promarsal, Promarsallus, lli, nu a. Vitzi hadi-vezér. Promontoria munte mare ^ P*o-montoriumi torii, n. s. Nagy hegy. Propun, Propono, sui, situm, ere. Etö-te'sxem. Propofitie, Propositio, onis, f. 3. Bizonyító summa. Proporţie, Proportio, onis, f. 3. Egyenlőség, hozzá-mérés, a-rdnyo-ecfs."Symmetria, triae, f. i. Congruentia, tiae, f. i. Convenientia, tiae, f. i. Propriu, Proprius, ria, rium. Tulajdon. Propriu uni fémentie, Genitalis, le, c. 3« Egy nemzetnek tulaj-dona• Genticus, ca, cum. Gentilicius, cia, cium. Proprietariu, -Proprietarius', ria, ium. TUlajdon ura, saját gazdája valaminek. Proprietate, Proprietas, tatis, f. 3. Tulajdonság. Proprietieste, Proprie, adv: Tulajdonképpen, sajátul. Propriediu, Appropio, iavi, atum, PR. *35 i if .... i——— iare. Tulajdonítom. Attribuo, bui, butum» ere. Propriere, Attributio, onis, £ 3. Tulajdonitól. Proprietorlu, Approprians, antis, c. 3. Tulajdonító. Propriet, Appropriatus, ta, tum. Tulajdonított. Proprietieste, Proprie, adv*. 71/- lajdonúl. . Proridiefc, vedi mainainte orin- duefc, Praeordino, avi, atum, nare. More elrendelem. ProroC, Propheta, tae, m. l. Pro- jéta. Vates, vatis, m. 3. Prorocefc, Propheto, tavi, a tun* are. Profétálok. Vaticinor, ari, natus sum. Prorocie, Prophetia, tiae, f. i. Profétzia. Prorocire, Divinatio, onis, f. 3. Profétálás. Vaticinatio, onis, f. 3. Prorocefc, Propheticus, ea, eum. Projétxiai. Prorocitoare, Prophetissa j 8sae, f. i. Próféta aszsxony. Prophetis, dis, f. 3. Prorocitoriu dein ora nas ceri, Ge- ' netliaei, eorum, m. a. plu: Születés’ órájából jövendölök. Prorocitoriu dein minune Tăcuta» Prodigiator, toris, m. 3. Meglett tsudából jövendölő. Prorocitoriu mare, Trifatidîcus» ca, cum. fo-jöv*ndötő. /GooqIc Digitized by'--------------- s5<5 PR. PR. Proroceşte, Inaugurate, ádv: Jö-vendtí lésképpen. Prophetice, Augurato. Vedi predic inainte. Prorogalüefc, prelungeíc, Prorogo, avi, atum, áré. EUialoga-tont, halasztóm. Differo, distuli, dilatum, erre. Prolato, latavi, tatum, áré. Recrastino, avi, natum, nare; Elhalogatom. . Prorogare, Dilatio, bnis, f. 3. Elhalasztás. Prorogatoriu, Dilator, tóris, m. 3;-Elhalasztó. Prorogata, Prorogata, tae, f. I. Halogatás, halasztás, item há lasztott. Profelyt, (Grae:) Proselytus, ti, m. a. Jövevény. Advena, nae, m. 1. Adventicius, cii; m. s. Proferpina doamna iadului, Proserpina, nae, f. i. Pokolbéli királyné. Profodeia, Prosodia, diáé, f. 1. Siüabáknak jól kimondása. Profopopéa cuventare in perfona altue, Prosopopea, péae, f. i. Valakinek személyében való szállás. Profpetediu proafpet, Prospero, avi, ratum, are. Jó szerentses-sé teszem, megáldom. frofpetare, Prosperitas, tatis, f. 3 Szerentses ségi Proipetat, Prosperatus, rata, tum. Szerentses, szertntséltételt. Proáper, ra, rum; ' Prosperus,- A, rum. Szereritsés. Profpetieste, PtoSpére, adv: Szeren tsésen. Profpetediu, In contrario tebsii Male tracto, avi, atum. taré. Roszszúl bánok valakivel. Proafpeta, Recens, entis, o. 3. Friss, ujj. . Proteftanf, PrdtéstahS, antis, e. 5. Reformátor vagy Aúgustdrtd Vallást követi». Pro telt atie, Protestatio, önis, f. 3. Bizonyságtétel. Pirotocol, Protocölluin, li, n. a. Jegyző ~könyv. Protocolefc, Protocöllo, arei Jegyző-könyvben feljegyzem. Protocolista, Protocollista , tae , m. í. Feljegyző, író. Protonotariu, ProtonotariuS, arii; m- a. Első Nótárius, ítélőMester. Proropopa, Protoptípa, páe, m. í. Elsőbb Pap. Prorofcrinariu, Pfotoscrinarius , narii, m. i. Levelekre gondot viselői Protofpatariu, Protóspátarius, tarii, m. s. Udvari első Btró. Pro vént, Venit, Proventús, tús, m. 4. Jövedelem, esztendőnként való t Jövedelem t Termés; . ■ ■ Digitized by LjOOQle PR. Provideluefc, Provideo, vidi, sum, ere. Hozzá látok, elöl látok. Proviííe, Provisio, onis, f. 3. Hoz• zá látás, rdZZa gondviselés. Provisus, sús, m. Pro vifor, Provisor, soris, m. 3. Gondviselő. Providus, da, dum. Provif, Provisus, sa, sum. Élűre gondviselletetU Prun, Prunus, ni, f. a> Szilvafa. Prun Telbatec, Prunus silvestris. Kökény fcu Pruna, Prunum, ni, ti. s. Szilva. Prun* alba, Prunuua album* Fejér szilva. Cereum, rei, n. a. Pruna biftritia, Prunum damasc en um. Beszterlzii szilva. Pruna galbena, Prunum hordearium. Sárga szilvát, Pruna minunta cefe coace tafdiu, Későn érő apró szilva. Pruna mare grefa, Pruna asinina. Nagy ló szemű, szilva. Pruna rosie, Prunum iberinum. Veres szilva. Prutia ftlbateca, Prunum agreste, Vttd szilvát Prunum silvestre. / Prunet, Prunetum, ti* n. a. Szilvás hely. Prunumbrel, Prunellus, li* f. a. Kökényfa. . Pruneolus, eoli, f. a. . Prunus silvestris» Par. U. Prunumbrele, Prunum silvestre. Kökény. Acatia, tiae, f. t. Prune, Puer, eri, Ha. a. Gyer-tnek. Prunca, Filiola, lae, f. i. Leányka. Prunc mic care imperosedie, De-pube», v. depubis, eris, ' c. 3. Kisded ki most szőrősödik. Prunc nelegiuit, Nothus , nothi, m. a*, Fattyu gyermek■. Spurius, spurii, m. a. Adulterinus, ni, m. a. ■ Prunc reu, necurat, Cat*mitus, ti, 4 m. a. Fajtalan gyermek. Prunc fugaciu, Infans, antisţ c. 3. Tseisemős gyermek. 4 Lactens, entis, galinaceus, passericius, Tyukfit madárfi. Pullaster, tri, m. a. Puiu de grue, Vipio, onis, m. 3. Daru jiatska. Puiu de leu, Leunculus, li, m. s. Oroszlán kőjük. I Digitized by Google ______________PÜ. ■ ________________ Catulus leonis. Scymnus, ni, m. a. Puiu de lup, Catulus lupi. Far-kas kölyök. Lupellus, pelli, ia. s. Puiu de porumb, Pipio, onis, iti.3. Galambjiu-Puiu de vultur penof, Sanqualis, lis, T. 3. Sasnak pelyhes jija. Puişor, Pt/llulus, Iuli, m. a. Fi-atska, vemhetske. > Pullicenus, ni, m. a. Puediu, Pullesco, ere. Tyukji módra szaporodom. Puiere, Pullatio, onis, f. 3. Tyúk• ji kiköltés, tyúkok’ tojó idéjek. Puietoare cloca, Pullestra, trae, f. i. Ü13 kotló tyúk• ' Puierie, PulJicies, ciei, f. 5. Tyúk, vagy akármi fajzat. Puieriu, Pullarius, larii, tn. a. Tyúk Jiakkal bánó. Puierefc, Puliidus, na, num. ljiu gyermeki. Puediu dein feAentie fiiu dein tadecina, Pullulo, avi, atum, •re. Kitsirázom, tsemetézem. Germino, avi, natum, are. Pullasco, ere. Purre dein fementie^ Germinatio, onis, f. 3. Kitzirázús. Germen, nis, n. 3. Pulpa, Pulpa, pae, f. i. Húsos in, tsontos hús. Pulpof, Pulposus, sa, sura. Tso-moti TU. a5§ Pulpa la pessor, (Ita: Pulpa) Sura, rae, f. i. Lábikra. Pulpir, Pulpitum, ti, n. a. JPulpi-tus, ti, m. a. Magos hely, prédikáló, vagy tanító szék. Pulvere, pulbere, Pulvis, eris, m. $j Pór. Pulverei, Pulvisculus, li, m. a* Porotska. Pulvere cu care fe prefara luptători ungandufe cu oleu, Haphe^ hapbes, f. A. Pór, melyei Kieg-porózták olajjal megkeni tvsté-ket a* bajnokok régeni \ Pulvere de aur, Paluca, lucae, f. ij Arany por. Pulvere de pfatra, Parietinae, tinarum, T. i. plu: Köpor, fái húlladék. Pulvere inproteiva íudorilor, Dya« pasma, atis, n. 3. Veríték ellen való jó szagú pór. Pulverefc, Pulvero, avij aturd, are. Porrá tésztm, porrá töröm. Dispulvero, avi, atum, áré; Pulverire, Pulveratio, onis^ f. 3. . Görtints rontási Pulverof, Pulreratus, ta, tum. Pő• ros, porral teli* , PulvericeoQ Putridus, dd, durd. Porló, elporló. Pumilio, Pumilio, onis, di. 3; 7ijft pe, kútak. Pumilo, Ionis, tm 3« Pumilos, mili, in; ii 17 * Digitized by CooQle 900 PU. PU. Nanus, nana, nanum. Pygmaeus, maea, euim Pumn, Pugnus, ni, m. a. Őhcl Pumnutiu, Pugillus, gilli, m. s. Őklötske. ‘ Pumnefc, Pugno, avi, atum, are. Hartzolok, vívok, ököllel ülök. Pugnis caedo, ere. Compugno, avi, atum, are. 'Pumnire, Pugnatio, onis, f. 3. £ a; n okoskodás, ököllel ütés. Pugillatus, tús, m. 4- Bajnok• tág. Pugillatio, onis, f. 3. Bajno• koskodds ököllel ülés. Pugna, nae, f. i. Hârtie, viadal Certamen, nis, n. 5. Púm nitori u, Pugnator, toris» m. 3. Hartzoló, öklözö. Pugnans, antis, o. 3. Pugillis certans, antis, o. 3. ököllel küszködő. Pugnax, nacis, o. 3. Viaskodó küszködő. . Pumnicie, Pugnacitas, tatis, f. 3. Hartsóssáş, bajkévdnás. Pumnit, Pugnatus, ta, tum, Vitatott. • Pumnefc pre altu, Adpugno, avi, atum,jare. Valakit vívok öklözök. ' Pumnefc peutru altu, Propugno, avi, atumv are. Másért hartzo• lók. Pumnire peutru altu, Propugna* tio, onis, f. 3. Másért hartzo- lás, oltalmazás. Pumnitoriu linga altu, Propugna* tor, tori*, m. 3. Más melleit hartzoló. Pun, Ponoj posul, ősi tum, ere. Teszem. Punere, Positio, onis, f. 3. Tevés, tetei. Positus, positús, m. 4-Positura, rae, T. i. Puitoriuţ Positor, oris, m. 3. Tévő, hélyheztetö. Puf, Positus, ta, tum. Tétetett. f Pun afare, Expono, sui, situm, ere. Kit eszem. Punere aíare, Expositio, onis, f. 3. Kitevés. Puitoriu afare, Expositor, oris, in. 3. Kitevő. Exponens, entis, o. 3. Puf afare, Expositus, sita, situm. Kit étetetu Expositicius, cia, cium. Pun aire, Transpono, sui, situm» ere. Másová teszem. Punere aire, Transpositio, onis» f. 3. Másová tevés. Puf airé, Transpositus, ta, tum. Másová helyheztetett. Pun bine, afcund, Recondtí, didi, ditum, ere. Eltészem, elrejtem. Puf bine, afcunf, Reconditus, dita, tum. Elrejtetek, rejtetett. Pun bine in lontru, Adindo, didi, ditum, indere. Jól beteszem. Pun ceva afare,' Prostituo, tui* Digitized by Google PU. tatum, ere. Valamit liteszek. Pun ceva afare de vendut, Prostituo, tui, tutum, ere. Valamit eladóvá testek. , Venale propono, sui, situm, ere. Proscribo, psi, scriptum, ţre. Pun ceva in cuget, Propono, sui, situm, ere. Magamban elszá* non Jeltészem. s Obstino, avi, atum, are. Puf ceva in cuget, Propositum, ti, n. a. Szánszdndéh, feltett tzél. Pun ceva bun in mana judelui pone la esire judecaţi, Seques, tro, avi, tratum, are. Köz bíró. kesében teszek valamit még a* per lefóly. fequeftruefc. Punere a ceve bun in mana jude lui, Sequestrum, tri, n. a. Valami jónak közbiró kezében letevése. fequeftru. Pun ceva la altu, Depono, sui, itum, ere. Valamit másnál letessék, feu depun. Puf ceva la altu, Depositum, ti, n. a. Valakinél letett marha, jószág, depofit. Pun crucis, Decusso, qvi, satum, are. Keresztül teszem, decufefc. TransveVse pono, sui, situm, ere. Punere crucis, Decussatio, onis, f. 3. Keresztül tevés, kereszt módra tevés. • Puf crucis, Transversarius, ria, ri-ni&. Által keresztül tétetett. PU. 261 Punere cruciseste, Decussatim,adv: Keresztül. Pun deafupra prefte, Superpono, sui, situm, nere. Feljül reá tészem. Superjacio, eci, etünk, acere. Superiajicio, eci, ctum, ere. Feljül reá vetem. Superjacto, avi, atum, are. Fel- \ jül reá hányom, tészem. Punere deafupra prefte, Super* impositio, onis, f. 3. Feljüí valamire tevés. Puf deafupra prefte, Superimpo* situs, ta, tum. Feljül reá tétetett. Pun deincolo, Transpono, sui, sintum, ere. Altal-tészem. Punerb deincolo, Tranjectio, oni% f. 3. Által-tétel. Puf deincolo, Trajectus, ta, tuntţ Jltal-tétetelt. Pun di de lege, -Condico, dixi, ctum, ere. Törvény napot té-szek, hirdetek. • Punere di de lege, Condictio, onis, f. 3. Bizonyos nap vetés, törvényre idézés. Puitoriu de di de lege, Condicticius, cia, ium. ldézif, naptévö. Pun dsof, Depono, sui, itum, ere. Letészem, lerakom. Punere dsof, Depositio, onis, f. 3. Letevés. Puitoriu dsof, Depositor, toris, m. 3. Létévő. Digitized by LjOOQle afla PU. PU. Puf daof, Depositu*, ta, tum. Le* tétetett. Pun d*of ceva, lai^ Renuncio, avi, atunij iare. Leteszem, elhagyom. Punere dsof leíare a ceva, Renun* cistio, onia, f. 3. Lemondás valamiről. Pun dsof dein deregatorie, Exau-thoro, ravi, atum, are. Tisztit elveszem, tisztségből leteszem. Puf dsof dein deregatorie, Exau-thoratus, ta, tum. lisztéből letetetett. Pun dsof deregatorie, Defungor, ungi, ctus ium. Tisztemet leteszem. Officio renuncio, iavi, atum, ciare. Pun dsof manie, ura, Iram, ódium simultatem Depono, sui, situm, ere. Leteszem a’haragot, irigy-téget. Pun dope, Postpono, sui, aitum, ere. Utdnna teszem. Postfero, postul i, latum, erre. Puli inainte, Praepono, sui, situm, pre. Elől testein. , Antepoqp, şui, situm, ere. Punore inaintet, Praepositio, oni*, f. 3. Elől tétel. Puiioriu inainte, Praeponens, tis, o. 3* Elől tévJ. Für inainte, Praepositas, t*, ţum, Elől tétetett. Pun ioainte la vertere t Propono, IB'ţ ?lé ţeşzum. Pun inainte lui, Oppono, sui, ai* tum, ere. Eleibe tészem. Obtendo, endi, sum, ere. Praetendo, endi, sum, ere, Punere inainte Iui, Obtentu*, tua, m. 4* Eleiben tevés. Puf inainte lui, Obţeotus, ta, tum* Eleiben tétetett. Praetensus, sa, sum-Pun inapoi, Postpono, s<:, situm, ere. Hátra teszem, vetem. Postfacto, eci, actum, ere, UÍól tészem. Postfero, tu'i, latum, erre, Posthabeo, ui, itum, ere. Hát* ra vetem, tészem. Puf inapoi, Postpositus, ta, tum. Hátra tétetett. Pun inderept, Repono, aui, sittţm, ere. Viszsza tészem. Punere inderept, Repositio, oni*, f. 3. iszszd tevés. Puf inderept, Repositua, ta, tum. Viszszd tétetett. Pun in laturi, Sepono, sui, situm, ere. Fére tészem, eltészem. Semoveo, vi, otum, ere. Puf in laturi, Semotus, ta, tum. Fére tett. Sepositus, ta, tum. Puf in legatura pentru altu, Obses, sidit, m. 3. Kezes. Pun in loc, Colloco, avi, atum, are. Hşlyheztetem. Loco, avi, atum, are. llloco, avi, atum, care. Pono, sui, situm, ere. Digitized by Gooqle P.U. PU. aM Statuo, ui, atatutum, ere. Punere in loc, Locatio, onis, f. 3. Helyheztetés. Collocatio, onis, F. 3. Situs, tás, m. 4* Dispositio, onis, F. S. Puitoriu in Ioc, Positor,toris, m. 3 Helyheztet'd. ' Collocans, antis, o. 3. Puf in loc, Positus, ta, tum. Hely-hestetett. Situs, sita, situm. Collocatus, cata, catum. Puo in loeu altue, Surrogo, avi, gatum, are. JUds hellyében teszem, helyhezteiem. Substituo, tui, tutum, era. Sufficio, eci, ectum, ere. Sarrogo, avi, atum, are. VuC in loeu altue, Substitutus, ta, tum. Más hellyeben állíttatott. Sublectus, la, tum. Surrogatus, ta, tum. Pun in Iontru, Impono, sui, situm, ere. Beli tészem. Insero, sevi, situm, ere. Punere in lontru, Impositio, onis, f. 3. Belé tevés. Puf in lontru, Impositus, ta, tum. Belé tétetett. ' Pun in lontru adefeori > Inserto, are. Belé tetdegelem. Pun in Iontru in misloc, Intercalo, lavi, atum, are. Közben bététzem. , Ponere in lontru in misloc, In- tercalatio , onis, f. 3. Közben tetei. Puf in lontru intre, Intercalatus» ta, tum. Közben tétetett. Intercalaris, lare, c. 3. Intercalarius, ria, ium. Pun intre, Interpono, sui, situm, ere. Közben tészem, hősben vetem. Punere intre, Interpositus, tús, ra. 4- Közben tétel. Interpositio, oni», f. 3. Puf in misloc intre, Interpositas, sita. tum. Közben tetetjett. Pun in orind, Ordino, avi, atum, are. Rendbe teszem, rendelem, helyheztetém. orinduelc. Digero, gessi, estum. ere. Elrenm delem. Expango, ere. Dispono, aui, itum, ere. Colloco, avi, catum, care. Helybe zitttm. Instruo, uxi, ctum, ere.) Compono, sui, sitnm, ere. Pii nere in orind, Ordinatio, onis, f, 3* Rendbe tevés. Digestio, onis, f. 3. Digestus, tus, m. 4-Puf in orind, Ordinatus, ta, tura, Rendbe tétetett. Instructus, ta, tum. Digestu*, ta, tura. ]ud inpregiur, Circumpono, sui, situm, ere. Környii1 teszem. Punere inpregiur, Circnmpositio, onis, f. 3. Környiil tevés. Digitized by LjOOQle a(54 FU. i PU, Puf inpregiur, Circumpositus, ta, tntn. Környült etetett. Pua inproteiva, Oppono, sui , •itum, ere. Éllen vetek- ellenében teszem. Objicio, eci, ectum, ere. . ' Objecto, avi, atum, are. Punere inproteiv i, O ppositio, onis, f. 3. Ellent tétel, ellen vetés< Objectus, tiü», m. 4* Objectio, onis, f. 3. Antithesis, esis, f. 3. . Objectatio, onis, f. 3. Ettenve* teget és. Puf inproteira, Oppositusta, tum. Ellenben tétetett. Objectus, ta, turp. Objectam, ecti, n. 2. Pun intre cele fűn te, Des «cro, avi, atum, are. A' szent dolgok közzé tészem. Pun la ceva, Aíbibeo, ui, itum, ere. Valamihez tészem. Punere la ceva, Adhibitio, onis, f. 3. Valamihez tevés. Pun la cotevete, Subhasto, avi, tatum, ara, Kotyavetyére lé» szem, hányom. Punere la cotevete, Subhastatio, oiţis, f. 3. Kotyavetyére tevés hányás. Venditio sub hasta. Pun la olalta, Compono, sui, itum. ere. Őssvetétzem. Funere la olalta, Synthesis, sis, f. 3. Őszvetevés, Compositio, onis, f. 3. i’uqere la olalta a doao cuvintiele, Hyphen, Craec: Két igétskéknek egygyiit tétele, Pun la vendiare, Venumdo, dedi, dátum, are. Eladóvá tészem. Prostituo, tui, tutum, ere. Taxo, avi, atum, are. Pun legatura de mana, Şatisdo, derii, dátum, are. Kezest tészeh kezest vételig Punere legătura de mana, Satisdatio, onis, f. 3. Kezes vetés he ţes tevés. Pun lege, Sanctio, ivi, itum, ixw. Törvényt teszek, rendelek Punere tegi, Sanctio, onis, f. 3, Torvény tevés, rendelés. Puitoriu de lege, Legislator, oris, m. 3. Törvény szerző, tévH. Sáoctor, oris, m, 3. Pun la fau catra el, Appono, sui, situm, ere. Hoz*á tészem. Addo, addidi, ditum, ere. Adjungo, unxi, ctum, ere. Admoveo, ovi, otum, ere. Superjacio, eci, ectum, ere. Superjicio, eci, eetum, ere. Subjungo, nxi, ctum, ere. Punere ia lau catra el, Apposi» tio, onis, f. 3. Hozzá telel\ Additio, onis, f. 3. addeitie. Ajunctio, onis, f. 3. Puf la (au catra ei, Appositus, ta> tum. Hozzá tétetett. Ascitus, cita, tum. Digitized by L.ooQle PU. PU. >65 Pun lenga, Appono, ani, situm, •re. Mellé teszem. Adsisto, ativi, stitum, er». ■ Admoveo, vi, otum, ere. Punere lenga, Appositio, onia, f, 3. Mellé tétel, tevés. Admotu*, tua, m. 4* Admotio, onia, f. 3. t Puf lenga, Admotus, ta, tum. Mellé tétetett. Pu n leaiuire, Insidias pono, sui, itum, ere. Lest vetek. Insidias struo, uxi, ctum, ere. Inaidiaa loco, c*vi, catum, care. Pun lucru reu in loc de bun, Suppono, ani, situm, ere. Jó hellyiben alhamissat tészek. Puf lucru reu in Iqc de bun, Suppositicius, cia, cium. Eltse-rélt alhamis, igaz hellyet tétetett, tsaldrd. Suppositus, ta, tum. Pun mai in fuf, Superpono, sui, situm, ere. Feljül tészem. Pul mai in fuf, Superpositus, ta, ţum. Feljül tétetett. Pun mana pe cap, chirotonefc, Nanus impono, sui, situm, ere. Papot szentetek. Ordino, avi, atum, are. Punere manilor pe cap, chirotonie, Impositio manuum« Papság ra szentelés kéznek fejtre tevéssel. Ordinatio, onis, f. 3. Pun meta, Metam pono, sui, situm, ere. Határt teszek. Limito, avi, tatum, are. Limites constituo, tui, tutum, ere. Termino, avi, atum» nare. Pun pe, Impono, sui, itum, ere. Red tészem. Punere pe, Impositio, onis, C 3. Reá tevés. Puf pe roata, Subrotatus, tata, subrotatum. Kerékre tétetett. Pun prefte, Superpono, sui, si* tum, ere. Feljül reá teszem. Pun regula, Regulam pono, sui, itum, nere. Regulát szabok tészek. Puitoriu reguli, Praeceptivus, var vum. Regulát szabótévő. Pun seaoa pe cal, Equum strate instruo, uxi, ctum, ere. Lóvat nyergetek, nyerget tészek. Strator, toris, m. 3. A’yergel9 lóvász. Pun fubt, Suppono, sui, situm, ere. Aláia tészem. Subjecto, avi, tatum, tare. Alfr ja tészem, vetem. Sufficio, eci, ctum, ere. Punere fupt, Suppo&itio, onis, f. 3, Áldja tétel. Fuf fupt, Suppositus, ta, tum. Alá ja tétetett. Pun tabera in ceva loc, Castra in aliquo loco colloco, avi, ca* tum, care; Ax tábort valami helyre tészemT helyheztetem. Castra metor, tari, tatus suim Digitized by Googie PU. PU. Csatra pono, »ui, itum, ere. Loca, «vi, atum, care. Pun termin, Ţermino, avi, atum, nare. HmtdroMom. Limito, tavi, tatum, tare. Punere terminului, Terminatio, oni», f. 5* Határozás. Finitio, onis, f. 3. Limitatio, onis, f. 3. Metatio, onis, f. 3. Pur termin, Limitatus, tata, tum, Határozatott. Terminatus, ta, tum. Definitus, nita, nitum. Metatus, tata, tatum. Pun termin locului mai incolo, Protermino, avi, natum, are. Határt küllyebb teszem. Pun vie, Vineam planto, avi, tatum, tare. Szőlőt ültetek. Pun vie íéo ajunga foarele, Dira* dio, diavi, iatum, iare. Úgy ültetem a' szülőt, hogy érje a’ napfény. Pun Tina pe altu, Culpam in atum conjicio, eci, ectum, ere. Másra tészem a’ hibát. Do aliquem vitio. Do aliquem culpae. Punct, Punctum, neti, n. a. Pont. ' Punctus, cti, m. a. Punctu nasceri, Nascentia, tiae, f. i. Születésnek pontya. Punga, Bursa, sae, f. i. Erszény. Crumena, nae, f. i. Loculus, li, m. a. Marsupium, pii, n. 9. Sacculus, li, m. 9. Pasceolus, eoli, m. 9* Punga facatoriu, Bursarius, rii, m. 9. Erszény gyártó. Crumenarius, narii, m. 9. Locularius, larii, m. 9. Marsupiarius, arii, m. 9. Punga* taetoriu, Fur cruminiseca, cae, m. i. Erszény metélő, lopó. Pungutie, Bursella, llae, f. i. Er-szényetske. Crumenula, lae, f. i. Locellus, Ui, m. 9. Marsupiolum, li, n. 9. Pupaza, Upupa, pae, f. i. Büdös banka. Epops, epopis, f. 3. Pupii prAnc ferae, Pupillus, pilii, m. 9. Arva kinek szüléi nin-tsenek. Pupillar, Pupillaris, re, c. 3. At* vajé, árváké. Pupuse legatura de ceva, Ligatura, rae, f. i. Kötésetske. Pupuse de tabac, Ligatura, ta. bacae. Dohány kötésetske. Pur, *Porrus, orri, m. a. Porrum, porri, n. 9, Párhagyma, fokhagyma. ■ Purced, Procedo, essi, ssum, ere. Elmegyek. Proficiscor, sci, ectus sum. Progredior, edi, essus sum. Discedo, ceBsi, ssum, ere. Abeo, abivi, itum, ire. Digitized by Google PU. PU. 267 Purcedere, Profectio, onis, f. 3. Elmenetel. Abitus, tús, m. 4-Discessus, sús, m. 4< Discessio, onis, f. 3. Purced, Procedo, essi, ssum, ere. Származom. Promano, avi, natum, nare, Purcedere, Processio,, onis, f. 3. Származás. Promsnatio, onis, f. 5. PurceHietoriu, Procedens, eptis, m. 3. Származó. Promanans, antis, o. 3. Manalis, le, c. 3. Purece, Pulex, cis, m, 3. Bólha. Purec, Pulices venor, ari, natus (\iin. Bolhátok. Pureci fac, Pulico, avi, catum, care. Balhát termek. Purecof, Pulicosus, sa, sum. Ból-hás. Puroi, Pus, puris, n. 3. Gtnetség. Sanies, niei, f. 5. Tabum, tabi, n. a. Colluvies, viei, f. 5. Puroefc ca buba coapta, Suppuro, ravi, ratum, are. JHegevé södöm mint mikor a' kelés megérik. Puroire, Suppuratio, onis, f. 3. JHegevésödés. Puroitoriu rouetoriu de bube, Suppurator, toris, m. 3. Evesito, kelés lágyító. Furoiof, Suppuratura, rati, n. a. Eves, kelevény, kelévé nyes. Saniosus, sa, sum. Purulentus, enta, entum. Puroet copt, Suppuratus, rata, tum, JHegevesült, megért. Puroefc afare si ftorc puroile, Ta* bura exprimo, essi, essum, ere. Genyetséget kinyomom. Puroiceste, Purulente, \dv; Evesen, genyetségesen, Pusca, Pixis, xidis, f, 3. Puska. Sclopus, sclopi, m. a, Sclopetum, éti, n. 2. Puse, Jaculor, lari, latus sum> Lövök. Puscare, Jaculatio, onis, f. 3. Lö* vés. Puacatoriu, Jaculator, toris, m.3. Lövö. Puscat, Jaculatus, lata, tum. Löttt lövött. Púscatoriu petri, Silicarius, carii, m. a. Kövei lövö parityás. Puscatoare, Jaculatrix, cis, f. 3. Lövöné. Puscas, venetoriu, Sclopetarius, ta» rii, m. a. Puskával vadászó• Pusleu , Pusillus, Ili, m. 2. Ki-tsin. Pusleu om, Pusillus, Hi, m. s. Homo pusillus* Semmi ember, kitsin ember. Iteifi. Tekergő fatsargó. Puste, Pustula, lae, f. 1. Kelevény keletske, bibirtsó, kis fokadék» Pusteof, Pustulatus, ta, tum. Kér leve nyes. Digitized by Goo^ie *(58 PU. PU. Put, Puteo, et, ui, ere. Büdös va-gyök. Putesco, ere. Faeteo, tui, ere. Male oleo, ere. Oboleo, ere. Sordesco, «re. ţ Putbare, Faetiditas, tatis, f. 3. Büdosség. Virulentia, tiae, f. i. Nehéz szag. Faetor, toris, m. 3. Odor maluf. Graveolentia, tiae, f. i. ■ ^ _ Halitus faetidus. Faetiditas, tatis, f. 3. Pedor, doris, m. 3. Bliz, doh, tiohostdg. Putoare dein pament, Mephitis, tis, f. 3. Dohossdg a’földből. Putoare guri, Öze, es, f. i. Szájnak büdöstége. Puturof, Putidus, da, dum. Büdös, dohos. Faetidus, tida, tidum. Olidus, lida, lidum. Olens, entis, o. 2. Sordidus, dida, didum. Virosus, sa, sum. Puturosel, Putidiusculus, la, lum. Biidösötske, dohosatska. Putidiolus, la, lum. Putorefeste, Putide, adv: Büdössen. Putiu, Ita: Pozzo, Puteus, tei, m. a.. Kút. Fons, fontis, m. 3. I Putinediu, Diminuo, nui, utum, uere. Kevesitem. ţmminuo, nui, nutum, ere. Putinire, Imminutio, onis, & 3. Kevesttés. Putinare, Paucitas, tatis, f. 3. Kövesség. Exiguitas, tatis, f. 3. Putin, Paucus, ca, cum. Kevés. Pauculus, la, lum. Modicus, ca, cum. Hilum, li, n, a. Putin credeinceof, Pusillanimia, me, c. 5. Kitsin hitű. Pusillanimus, ma, mum* Putina credeintiare, Pusillanimitas, tatis, f. 5. Kitsin hitüség. Putin cu ceva, Paulo, adv: Kávés sel. Putin de nu, Parum abest quin, Alighogy nem. Ferme, adv: Pene. Putin dope, Paulopost. Kevéssé azután. Putin dope ce, Paulopostquam. Kevéssé annak utánna. Putin foarte, Pauxillus, xilla, xil-lum. Kevesetske. Pauxillulus, llula, llulum. Permodicus, dica, dicum. Perexiguus, gua, guum. Paucissimus, ssima, ssimum. Perpauculus., la, lum. IPutingraire, Parviloquium, quii, n. a. Kevés szállás. Putin impare afi, Parum esse puto, avi, tatum, tare. Keveslem. Digitized by Google PT* PU. *69 Puţin iaimof, Pusillanimi», me, c. 3. Kitsin szivii. Putina inimire, Pusillanimitas, tatis, f. 3. Kitsin szivííség. Pütin om, Parvus homo. Kitsin vagy 'kevés ember* Exiguus homo. Ptfsillus, li, m. 1. Tenuis. Puţin mai nainte, Paulo ante. Va-lamis kevéssel előbb. Paululum ante. Putini, Pauci. Kivessen• Putiniceof, Pauxillum, Ui, n. a. Kevesses. Putinei, Pauculum, lus, Ia, lum. Kevesetske, kitsinetske. Aliquantulus, la, lum. Permodicus, ca, cum. Paululus, lula, lulum. Putinei cate putinei, Pauxillatim, adv; Kevesenkéntt kévésül. Parve, adv: Putinei ceva, fau dope putin, Pár* ve, adv: Kevéssel. Parvulum» Paululum. Paulum. Parum. Pauxillum. Modice. Paulisper. Pusillum. Putinei ceva pone la un temp, Paulisper, adv: Kevés ideig. Parumper, Aliquantisper. Putinei foarte, PauxiUum v adv: Igen kévéssé. Permodice. Perexigue. Paucissime. Valde modice. Perparum. Parum admodum. Perpauculum. Minime. Minimum. Perpauxillum.. Putrediefc, Putresco, rui, escer* Rothadok, Roshadok. Putreo, rui, ere. Computresco, ere. Őszverotha» doh, pessedek. Putrefio, eri, factus sum. Exputresco, ere. Kirothadok, senyvedek. Imputresco, ere. MegrothadoTu Fraecesco, ere< JKegrothadoh t avasodon1. ‘ Putredire, Putrefactio, onis, f. 5. Rodhadds. Putredo, nis, f. 3. Putredire guri si a ginginelor, Stomacace, ces, f. 1. Szájnak Ínynek rothadása. Putredire guri, si atrupului, Scor* butus, ti, m. a. Testnek rothadása, szájnak rothadása. Putredieceof, Putrens, entis, o. 3. Rothadó. Putreecensj entis, o. 3. Putreditoriu, Septicus, ca, cunii Rothasztó. Digitized by Googie afo PU. PY. PY. QV. Putred fac, Putrefacio, eci, ctum, ere. Megrothasztom, pótlóvá tészem. Putred, Putridus, da, dum. Rothadt elrothadott. , Fraccidus, da, dum. Rothadt, possadott. Putris, tre, e. 3. Putrefactus, ta, tum. Corruptus, ta, tum. Rancidus , da, dum. Rothadt, possadt. Putredsiune, Putredo, inis, f. 3. ' Rothadtság. Rancor, coris, m. a. Cariea, iei, f. 5. Putregaiu, Materia putrida ligni. Fának rothadtsága. Putregaiof, Putridulus, la, lum. Rothadásas. — —, * Putrescens, entis, o. 3. Pythagoraf, Pythagoras, rae, m. i. Régi jilozojus, ki Samus vá-rossában tanított, és a' halga-tást javallotta. Pythagorei, Pythagorei, reorum, m. a. piu: Pithagórát tanítását követői. Python, Python, -onis, m. 3. Egy nagy kígyó, mellyet Apolló megölt. Pythoni c, Pythonicus, ca, cum. Ki az ördög által jövendőt Pythonilfa, Pythonissa, sae, f. 1. Őrdöngös aszszony. Pyxis, Pyxis, xidis, f. 3. Szelentze. Pyxisel, Pyxidicula, lae, f. í. Ste~ lentzetske. Pyxidat, Pyxidatus, ta, tum. Sz& lent se formára tsinált. Pyxidariu, Pyxidariu*, darii, m. 9» Puskás, székely darabont. QV. Qvadra Vafutiu in patru cornuri, Quadre, rae, f. i. Négyszegű tángyér, négy szegik edény. Qvadraghinta patrudieci, Quadra* ginta, Negyven. Qvadrangulariu cu patru unghiuri (au cornuri, Quadrangulus, la, angulum. Négyszegű. Qvadrarius, ria, ium. Qvadrant, quartal, apatra parte a ceva, Quadrans, antis, o. 5. ‘Fertály, valaminek negyedrészei Qvadrat, in patru cornuri, Qvad* ratum,-áti, n. a. Négyszegű• Quadrum, ri, n. 9« (Quadriennium, patru ani, Qvadri* ennium, eiţnii, n. 9. Négy esf . tendő. Qvadriga, car cu patru cai, Qfa* driga, gae, f. i. Négy Iovă szekér. Qvadrijugus, jnga, um. Qvadrigarius, ri i, m. a, Qvadrigariu, caraus cu patru cai, Qvadrigariits, arii, m. a. Négy lóvn szekeres. Quadrigeamen, Quadrigeminus, na/ aum. Négyszeres. ,GooQÍe Digitized by *---------~0 __________________QV- Qvadrigula, carudu cu patru-cai) Qvadrigula, lae, f. i. Négy lóvá szekér eLske. Qvadrijugef, patru cai de car, Qvadrijuges, ura, m. 3. Négy szekeret lóvak. Quadringhenti patru rute,Quadrin-genti, tae, ta. Négy száz. Quadrieíc, fac in patru cornuri, Quadro, avi, atum, are. Négy szegitem. Qvadruplex, impatrat, Qvadruplex, . ci*, o. 3. Négyes. Qvadruplicefc, impatrez, Quadruplico, avi, atum, are. Megnéz gyezem. ■ Qvae, cine, Quae, cujus. Kitsoda. Qraero, cere, intreb, Quaero, vi ,> quaesitum, ere. Keresem, kérdem. Qvaestie, întrebare, Qvaestio, onis, f. 3. Kérdés. Qvaefit, cercat, aflat, Qvaesitus, ta, tum. Keresletet,megtandllatott. Qvaeftie, cercare, Quaesitus, tus, m. 4. Keresés. Qvaesteig, chegteig, Qvaestum exerceo, ui, citum, ere. Qvaestum . facio, eci, ctum, ere. Kereskedem. Qvaeftuariu, de casteigat, Quaestuarius, ria,. ium. Kereskedéshez nyereséghez való. Qvaeftuof casteigace'>fc Quaestuosus, sa, sum. Nyereséges y ha-tzon hajtó. QV. *71 Qvaeftuf, casteigare, Quaestus, tus, hí. 4. Kereskedés» Qvalibet, acarincatro, Qvallbet. Akár merre. , Qvalitas, ceformie, Qvalitas, atis, f. 3. Minémüség. Qvam, oarecum, Qvam, Mint, va• lyon mint. Qvampridem, cat dedemult, cat temp, Quampridem. Mennyi ideje. Qvamprimum, cat mai curend, Qvamprimum. Minél hamarébb. Qvand, cand, Qvando. Mikór. Qvandoque, cateodata, Qvando-qve. Néha néha. Qvanqvam, acarca, Qvanqvam. Jóllehet, néha. Qvantillum, cat de putin, Qvan* tillum, li T n. a. Mennyi keveset. . Qvantillus, llal, lum, cat de' putia» Mely kevés. ‘Qvantulum, adve: Qvantitas, cattime, Qvantitas, ta* tis, f. 3. Mennyiség, nagysága sokaság. Qvantum, cat, Qvantum, adverb: Mennyi. Qvantus, ta, tum. Qvartana, friguri de apatra di, Q vartan a, nae, f. 1. Negyednapi hideglelés. Qvafi, cacum, Qvasi, adv: Mintha. Qvat de multi Ita: Alíai multi) Qvam multi» Mely tokán. ' Digitized by «7* Qvat de demult, Qvampridem, Mennyi ideje. Qvat mai curend, Quamprimum, adv: Mennél hamarább. Qvantocius. Qvanto ocius. Qvat temp, Ita: perqranto tempo, Qvamdiu. Még meddig. ' Qvatiefc, incatiefc, Qvatio, assi, ssum, ere. Megdöfóm, taszítom. Qvadriduum, temp de patru dile, Négynapi idő. Qvatuor, patru, Qvatuor, indect Négy. Qvatuorviri, patrubarbati, Qua-tuorviri. Négy igazgató urak* Qvatuordecem, patruíprediece , Qvataordecim. Tizennégy. Qvercuf, lemn cer, Qvercus, ci, m. a. Tölgyfa, tserefa. Qvi, cine, Qui, qvae, quod« Ki-tsoda. Qvi,' cum, Qvi, advs Hogy, hogy» hogy, mint. Qvia, ca, Qvia causa. Mert. Qvianazn, peatruce, Q vianam, ifiért, miokon. Qvid, ce, Qvid, cujus, cui.JUitso-da. Qvidnam. - Qvidam cineva,Qvidam, quaedam, qvoddam. Valaki. Qvina Thina, Qvina, nae, f. 1. Sár* ' Qvindecim cincifprediece, Qvin-decim. Tizenöt. Qvinghentei, cincifute, Qvingenti, tae, ta, Ötszáz» Qvinqvaghinta cincidieci, Qvin-qvaginta, indec: Ölven. Qvinqve,cinci, Q.vinqve, inde.* őt. Qvinquefoae, cinci foae, Quinquefolium, lii, n. a. Öl levelii fü. Qviaqveremif, cinci sireagurt da luntre, Qvinqveremis, remis, f. 3. Ötrend evező hajó, Qvinqvevirat, cincibarbati* Qvin-qveviratus, tű», m. 4. Öt szánt* ból álló méltóság. Qvinteil, Julié, Qvintilis, liSj m. 3. Szent Jakab hava. Qvinteing, cveteing, Qvincunx, qvincunccis. Könling, öt lót. Qvirinal, roman, Qvirinális, na* lis, ra- 3. Romai. Qvirinuf Romulus, Qvirinua, ni, m. a. Romulus maga. Qvif, cine, Qvis, qvae, quod. Ki-tsoda. Qviínamjoarecine? Qvisnam, qveé-naru, qvodnam. Vallyon ki ? Qvifpum, oarecare, Q viapiam, qv»* piám, qvodpiam. Valaki. Qvifqve fiecare, fiecine, Qvisqve, qvaeqve* qvodqve. Minden. Qvifqvil toti fiecine, Qvisqvi»-, pron: Minden, akárki. Qvivil, fiecare, Qvivis, qvaevis* qvodvisi Akárki. _ Qvo, unde, Qvo, adv: Hová. Qvorsutni Qvead, poneéand, Qvoad. Miglin a’ megi Digitized by Google QV. RA. 178 Qvocuaqve, on incatro, Qvocun-qve, adv: Akdrhová. Qvomodo, cum, in ce mod ? Qvo-zqodo? adv: MiképpenP hogyhogy? Qvemadmodum ? Mi/ormán P Qvonam, unde, incatro ? Qvonam ? HovdP hát hovdP Qvondam, oarecand, Qvondam, adv: Régen, haj dón. Qvoniam, cá, Qvoniam, adv: Mert, mivelhogy. Qvopiam, undeva, Qvopiam, adv: Valahová. Qvoqvo, ori unde, Qvoqvo, adv: Akárhová. Qvoqvomodo, oarecum, oricum, Qvoqvomodo, adv: Valamint, valahogy. Qvot, cuti ’} Qvot ? Hány ? Qvotiel, dt cateori ? Qvoties ? adv: Hányszor P mennyiszer P Qvotiefcunqve, őri de cateori, Qvo-tieacunque, Valamen nyiszer. Qvotus, acateie ? Qvotus, ta, tum. Hányódik P Qvotqvot, oricati) Qrotqvot, adv: Valahányon, valamennyin. Qvovif, oriunde , Qvovis , adv: Akárhová• Qvoviscunqvé. Qvoufqve, pone cand, pone unde, Qvousqve, ad»: Meddig, mig. Qvum, ch«? Qvod? conj: Hogy1 RA. 1 Rabbi, dafcal, invctictoriu, Ma-Par* U. gister, tri, m. a. Tanító, mester. Rabin dafcal jidovefe, Magister judaicus, ’Sidó mester. Rabd, a Grafeco Rabdos rabdizo, Mulcto baculo, Patior, ati, passus sum. Tűtöki szenvedek» Fero, tuli, latum, erre* Tolero, avi', atum, are» Suffero, erre. Szenvedem. Perfero, erre, tuli, latum. Pertolero, avi» atum, are. Perpetior, easus sum, eti. Rabdare, Passio,* onis, f, 3. Szenvedés, tűrés. Tolerantia, tise, f. 1. Tűrés. Patientia, tiae, £ i> Szenvedet. Toleratio» onia, f. 3.' Perpessio, onis, f. 3. Elszenvedés. Rabdatoriu, Patiens, tis, o. 3. Tűrő, szenvedő. • Tolerans, antis,. o. 3. Rabdaceof, Tolerabilis, le, c. 3« Szenvedhető. * Patibilis, le, c. 3. Vedi pateimefe. ' Rabula, Rabula, lse, m> l. Tse-vegti, sok szovu, prókátor. lac, cancru, Cancer, cri, m. a. Rák. \ac de mare, Carabus» bi, m. a. Tengeri rák. Racha, nebun, Stultus, ta, tom. Eszielen. Racnefc vedi ragnefe. t Digitized by ^.ooQle •74 RA. Rad, Rado, si, sum, ere. Beret- válom. Radere, Rasio, rasura, rse, f. 1. Be ret válás. Rai, Rasus, sa, sum. Beretoált. Rasilis, le, c. 3« Rad de tot, Abrado, si, aum, ere. Megberetválom. Derado, si, sum, ere. Raf de tot, Abrasus, sa, sum. Meg-ber elvált. Derasus, sa, aum. Raf de dsumetate, Semi-rasus, sa, sum. Félig beretvált. Rad def, Rasito, avi, atum, are. Gyakran beretválom. Rad incatva, Rasito, are. Beret-v áldog alom. Rad inainte, Prserado, si, sum, ere. BlSl beretválom. Rad inpregiur, Circumrado , si, sum, ere. KőrnyÜb beretválom. Radere inpregiur, Circumrasio, onis, f. 3. Környűl-beretválás. Raf inpregiur , Circumrasus, sa, sum. Környúl-beretvált. Rad lingă, Prseterrado, si, sum, ere. Mellette megberetválom. Rad pentre, Interrado, siţ sum, ere. Közben megberetválom. Raf pentre, Interrasilis, le, c. 5. Közben megberetvált. Interrasus, sa, sum. Radume, Rador, di, Sus aum. Beretváltatom. . Rad, Rado, ai, sum, ere. Vakarom. Corrado, si, sum, ere. Rafura, Rasura, rse, f. i. Vakarás. Raf, Rasus, sa, sum. Vakartatott. Rasilis, le, c. 3. Vakart. Destrigmentum, ti, n. a. Levakart. Radulanus, na, num. Rafurof^ Rasilis, le, c. 3. Levakarható. Rafatoriu, Rasor, oris, m. 3. Va> karó. Distringens, entis^ o. 3. Radfuse, Radula, lse, f. î. Vakaró | szerszám. Rasula, lae, f. î. Radfunoiu , Libum, libi, n. a. Vakaró, vakarts. Panis ex corrasis massee pani* reliquiis confectus» Rad afure, Erado, «si, sum, ere. Kivakarom* Raf afare, Erasus, sa, suim Ki“ vakart. Rad dsof, Rado, asi, sum» ere. Levakaromk Rad facie a ceva, Superrado, sum, ere. Valaminek színit megvakarom. Rad pentre, Interrado, si, sum, ere. Kömben megvakarom. Raf pentre, Interrasi bilis, le, c. J» Közben megvakart. Interrasus, sa, sum. Rad, fcobefc, Scalpo, si, ptum, ere» Vakartsálom, kivájom. Scalpturio, ivi, itum, ira. Digitized by GooQie 0 RA. RA. 375 Radere, fcobire, Scalptura, ree,'.Radecinat, Radicatus, ta, tum. f. 1. Vakartsálás, vájás. < Raditoriu, ícobitoriu, Scalptor , oris, m. 3. Vakartsdió, vájó. Radiuitoart fau radiuse, Lima, mse, f. j. Reszelő* Scobina, nse, f. 1. Radiuitoare de cas, de naiturti, Tyrochnestis, tis, f. 3. Túró, sajt, torma reszelő. Radiuefc, Limo, avi, atum, are. Delimo, are. Simítom^ reszelem. Elimo, avi, atum, are. Radiuire, Limatio, onis, f. 3. Pallérozás, reszelés. Radiuit, Limatus, ta, tum. Megreszelit, pallérozott. Radietura, Limatura, ree, f. 1. Reszelés, por hulladék. Scobs, obis, f. 5. Reszelés után hullott por. . Radecina, Radix, cis, f. 3. Gyökér. Radecine, Radicula, lse, f. i, Gyö-keretshe, Radecinez, Radicesco, era. Gyökeret vetek. Radicor, ari, catus aum. Radices ago, egi, actum, ere« Stirpesco, ere. Radecinare, Radicatio, onis, f. 3. Gyökereze's. Consolidatio, onis, f. 3. Accrementum, ti, n. a. Radecinof, Radicosus, sá, sum. Gyökeres, sok gyökerű. 18 * Gyökerezett. Radecina amara, Galanga, gje, ~ f. 1. Keserű gyökér. Radix amara. ' Radecina' amirofitoare, Helenium, nii, n. 1. örmény gyökér. Enula, lse, f. 1. Inula, lse, f. 1. Enula campana, nectarea. Radecina dulce, Adepius, psi, m. 9. Édes gyökér. Glycyrrhita, tee, f. 1. Glycyrrhison, i, n. 3. f Radecina inimi, vena mare, At horta, tee, f. 1. Sktv gyökér, nagy ér. Radecina intaritoare, Consolida, dee, f. 1. Fekete naddly gyökér. Radeite, Rafanus, ni, m. a. Retek. Radeite felbateca, Armon, nis, m. 3. Vad retek. Armeratia, tise, f. 1. Armoratium, tii, n. 9. Radeitefc, Rafaninus, nina, inum. Reteki,, retekből való. Radeic, Ital: Rizzare, Arrigo, exi, ' ctum, ere. Felállítom. Elevo, avi, atum, are. Extollo, extuli, elatum, ere« Sublevo, avi, atum, are. Surrigo, -rigere. Prolollo, erre. . Sustollo, sustuli, sublatum, er*. Tollo, ere. Digitized by Googie a?S . RA. Levo, avi, atum, are. Erigo, exi» ctum, ere. Felállítom. Relevo, avi> atum» are» Felemelem. Radeicare , Arrectio, onis, f» 3. Felemelés. Levamen, nis, n. 3. Emelés, Elevatio, onis, f. 3. Emelés. Erectio, onis, f. 3* Felemelés, felállítás. Sublatio, onis, f. 3. Felemelés. Radeicat, Arrectus, ta, tum. Felemelt. Subrectus, ta, tum. Levatus, ta, tum» Surrectus, ta, tum. Elevatus, ta, tum. Erectus, ta, tum. Elatus, ta, tum. Sublatus, ta, tum. Promotus, ta, tum. Radeic maintei, Protollo, ere. Elöl emelem. Radeic pretiu, Licitor, ari, tatus sum. Arrdt felverem. > Radeicare pretiului, Licitatio, o-nis, f. 3. Árra felverés. Radeicatoriu pretiului, Licitator, oris, m. 3. Arrdt felverő. Radeicume , Erigo me , erexi , ectum, ere. Felemelkedem. Radeicare, Erectio, onis, f. 3. Felemelkedés. Radeicume dein boala, Ex morbo assurgo, exi, ectum, ere. Betegségből jelemelkedem. Radeicume inproteiva altue, In- RA, surgo, rexi, ctum, ere. Más ellen feltámadok. Consurgo, rexi, ctum, ere. Radie, Ital: Razzi, Radius, radii, . m. s. Napfény, Nap' súgóra. Radiefc, Radio, avi, atum, are. Fényiem, tündöklőm. Radior, iari, iatus ium. Radiuire, Radiatio, onis, f. 3. Fénylés. Radiuitoriu, Radians, antis, o. 3» Fénylőd Radiuefc inainte, Praeradio, «vi, atum, aret Elül fényiem, fé* nyeshettem. Radiuiceof, Radiosus , sa, sum* Fényl'ó. Radie la capu ffintilor fugrafite, Nimbus, bi, m. a. A’ szentel? fejek jelett rajzolt súgótok Vedi ftrelucefc, si luciefc. Radim, ab Ital: Rizzamento, Ere* ctio, Fulcrum, cri, n. a. Támasz, gyámót. Fulcimentum, ti, n. s. Fulcimen, inis, n. 3. Fultura, rsej f. i. Stabilimentum, ti, n. s. Stabilimen, nis, n. 3. Statumen, nis, n. 3. Sustentaculum, li, n, *• Pedamen, nis, n. 3. Pedamentum, ti, n. a. Sublica, cae, f. i. Adminiculum, li, n. t. Radim, Fulcio, civi, itum, ire. Tá- Digitized by Gooqie RA. *77 masztom, gyámolitom.1 Adminiculor, ari, atu» mm. Támasztom, segítem, Effulcio, cire. Megtámasztom. Confulcio, ire. Stabilio, ivi, itum, ire. Erísst*. tem, gyámolitom. ' Statumino, avi, atum, nare. Támasztom, gyámolitom. Suffulcio, si, fultum, ire» Sustineo, nui, tentum, nere, « ' Megtámasztom, gyámolitom. Sustento, are. . Fulcio, oivi, fultum, ír*. Redimare, Fultura, ree, £ i. Tdi mogatáa. ■ Suffultura, ree, f. i. Radimatoriu, Fulciens, tis, o. 3. Támasztó, gyámolitó. Constabiliens, tis, o. 3. Statuminans, antis, o. 3> Stabiliens, entis, o. 3. Snffultor, oris, m. 3. Sustentans, antis, o. 3. Hadimat, Suffultus, ta, tum. Gyámolított, támasztott. Effultus, ta, tum. Adminiculatus, ta, tum. Radim intre, Interfukno, si, Itum, ire. Közben-vetem gyámolúl. Radimume, Nitbr, niteris, nixus sum, niti. Támaszkodom, Nixor, ari, xatus sum. Subnitor, niti, xus sum. Incumbo, ui, itum, ere. Radimume in ceva, Innitor, inni- ti, xus síim. Re'á-támaszltodom. Radimatoriu in ceva, Nitibundus, da, dum. Támaszkodó. Redimat, Nixus, xa, xum. Megtámaszkodott. ’ Ragefc a rugio, Boo, avi, tum, are. BiSgetek. Mugio, ire. * Ragire, Boatus, tás, m. 4- B'ógés. Mugitus, tâs, m. 4. Ragefc ca aflnu, ltal: Ragghiare, Rudo, di, sum, ere. Szamár módon ordítok. ' Ranco, avi, atum, are. .Ragire ca afinu , Ruditus , tás, m. 4- Szamár rivás. Rudor, oris, m. 3. Ordítás, rivás. Ragnefc, Rugio, vi, itum, ire. Ordítok. Ranco, are. Confremo, ui, itum, ere. Ragnire, ragnitura, Rugitus, tiis, m. 4- Ordítás, Ragnitoriu, Rudens, entis, o* 3. Ordító, Ragusefc, Rauceo, cui, ere. Reke-dezem, rekedezek. Raucio, cire. Raucesco, ere. Ravio, ire. Irraucesco, ere. Be’rekedek. Irrauceo, ere. Ragusire, Raucedo, enis, f. 3. Re-kedés. Brancus, anci, m. s. x Raucitas, atis, f. 3. : Digitized by Google *78 RA. RA. Ravis, vis, f. 3. , Ragusit, Raucus, ca, ucum. Rekedt, rekedezö. Subraucus, ca, um. Ragusala vorbi, Asaphia, phiae, f. 1. Szónak rekedtsége. Răguşit la vorba, Raucisonus, na, onum. Rekedt szovú. Ram, Ramus, ami, m. a. Fának, víznek, hegynek ágozattya. Ram' de altuit, Talea, lese, f. 1. Óltó ág. Surculus, li, m. a. Calamus, mi, m- a. Ram de apa curgatoare, Ramus fluvii, Víznek ágozattya. Ram de finic , Spathalium, Iii, n. a. Pálma ágotska. Baj se, jarum, f. plu: Pálma ágok. Ram rupt de finic, Spadix, cis, m. 3. Pálmafának le szakasz-tott ága. Ramuri cefe tae depe vitie, Sarmentum, ti, n. a. Venike. Ramuri cu fruot rupte, Termes, termitis, Termett ág gyiimöl-tsévél együtt leszakasztott. Ramuri noao a viti, a lemnelor, Colis, lis, m. 3. Szőlőnek, és fának gyenge ága, ujj jövése. Ramuri taete, Ramalis, le, n. 3. Ag, nyesett ág, aszszu ág. Ramuri taete lapedate, Ramalia, lium, n. 3. plu: Nyesedék, hulladék. Ramentum, ti, n. a. Ramurat, Ramulosus, sa, sum. Ágas, ágasbogas. Ramosus, sa, sum. Ramuratus, ta, tum. Ramurof, noelofi Sarmentosus, sa, sum. Venyikés, bürköt, ha-• rasztos. Raraurel, Ramulus , li, ni. a. ufgotska. ' Ramusculus, li, m. 9. Rama, Rama, mse, f, 1. Palestina várossá. Rancaeíc, Ranco, avi, atum, are. Tigris módra ordítok. Rauco, avi, atum, are. Rancare, Rancátio, onis, f. 3. Ordítás, bögés. Rancaciu, Rancans, antis, o. 3. Bőgő, fél bika. - Rancedieíc, Ranceo, cui, erţ. Ava-sodom, possadok, senyvedeh Rancesco, ere. Putresco, trui,' escere. Vetustate putresco, ere. Inveterasco, ere. Tabesco, ere. Contabesco, ere. Fracceo, ere. Fraccesco, ere. Rancediala, Râncede, iiiis, (• 3« Avasság. Vetustas, atis, f. 3. • Rancor, oris, m. 3. Psedor, oris, m. 3. Senvvedtse'g• Ranced, Rancidus, da, dum» Seny-vedt, avas. Digitized by Googie RA. *79 Cariosus, sa, sum. • Vetust us, ta, tum. f raccidns, da, dum. Senyvedtx possadt. Marcidus, da, dum. Racens, entis, o. 3. Rancediel, Rancidulus, la, lum. Avasotska. Subrancidulus, la, lum. Subrancidus, da, dum. Ranpedit, Inveteratum, . tî, n. a. Corruptum vetustate, Avaso-dott. Rancedieste, Rancide, adv: Seny-vedttil, avasul. Rancie vedi ftrantie. Ranefc, Ulcero, avi, atum, are. Sebesiiem. ■ Vulnero, avi, atum, are. Exulcero, avi, atum, are. Rănire, Ulceratio, onis, f. 3. Se-besites. Exulceratio, onis, f. 3. Vulneratio, onis» f. 5. Ranitoriu, Exulcerator, oris, m, 3 Megsebesíts. Exulcerator, oris, m. 3. Vulnificus, ca, cum. Ranitoare, Vulneratrix, cis, f. 3. Sebesitone. Saueiatrix, cis, f. 3, Exulceratrix, cis, f. 3. Rănit, Sauciatus, ta, tum. Seber. iftett. Ulceratus, ta, tum. Vulneratus, ta, tum. Exulceratus, ta, tum. Rana, Vulnus, eris, n. 3. Seb. Ulcus, eris, n. 3. Raniceof, Saucius, cia, ium. Sebes, Vulneratus, ta, tum, Vulnerosus, sa, sum. Ulcerosus, sa, sum. Rapefc, Rapio, ui, tum, ere. Ra-, gadom. Arripio, ui, eptum, ere. Megragadom, elragadom. Rapto, avi, atum, are. Kapdo-som. t Verro, ere. Elragadom. Raptito, are. Ragadozom, Diripio, ui, eptum, ere. Rapire, Raptio, oais, f. 3. Ragadó xds. Direptio, onis, f. 5. Raptus, tás, m. 4* Direptus, tás, m. 4* Reptio, onis, f. 3. Rapacitas, citatis, f.. 3. Rapina, nse, f. i. Rapitura, Rapina, nae, f. i. Ragadomány. Raptum, ti, n. a. ■ Raptio, onis, F. 3. Raptus, tus, m. 4. Rapitoriu, Ruptor, oris, m. 3. Ragadozó, kapó. Rapo, onis, m. Direptor, oris, m. 3. * Praedo, onis, m. 3. Praedator, oris; m. 3. Rap natotţ oris, m. 3. Rapit, Raptus, ta, tum. Elragadott, elkapott. Direpius, ta, tum. Digitized by Goo^le RA. RA. Raptatus, tata, tum. Ragadozott. Abreptus, ta, tum. Arreptus, epta, tum, Arrepticius, 6ia, ium, Rapitieste, Raptiun, adv; Ragadozva. Rapefc cu putere , Abripio, ui, eptum, ere. Elragadom erűvel. Rapit cu putere, Abreptus, ta, tum. Erővel elragadott-Rapefo- dein ceva, Eripio, ui, eptum, ere. Kiragadom. Rapire dein ceva, Ereptio , onis, f. 3. Kiragadás. Rapit dein ceva, Ereptus, ta, tum. Kiragadtatott, Râpele, inainte, Praeripio, ui, e» ptum, ere. Elabb elragadom. Rapefc in dsof, Diripio, ni, eptum, ere. Leragadom. Rapefc in lontru , Irripio , ţii , eptum, ere. Beragadom. Rapefc, trag, Rapto, avi, atum, are. Hurtzolomt hordozom, Rapit, tr&f, Raptatus, 'tata, tum. Vondoztatotty hurtzoltatott. Rapitoriu, tragatoriu, Raptator, oris, m. 3. Hurtzoló, vondozó. Rapitieste, Raptatim, adv: ffur-tzolva, vondosva. Rapefc, trag incoace incolo, Huc illuo traho, ere. Ide ’s tova hurtzolom, vonom• Rapto, avi, atam, are. Distraho, xi, ctum, ere. Vexo, avi, atum, are. Rapire, tragere incoace incolo , Distractio, onis, f. 3. Ide ’s tova hurtzolás, vondogalás, Rapire femei fau fetei, Raptus, tús, m. 4* Erőszakos elkopása valami aszszonynak, vagy leánynak. Raptio, onis, f. J. Rapitoriu bucurof, Trahax, cis, o. 3. Örömest ragadozó, kap-dosó. Rapitoriu ca vulturu , Subvulturius, ria, ium. Saskeselyü módra ragadozó. Rapitoriu peni altue dein coif. Pinnirapus, pi, m. a. Másnak tollát sisakjából leragadni akaró, bajnok. Rapitia , . Rapiştruip , tri, n. a. ' Reptsen, Rapitie, Erice, rés, v. erica, cse, f. i. Reptsen-fit, hangya-fű. Rarefc, Rarefacio, eci, actum, ere, JUegritkitom, * - Raro, are. Disraro, «vi, atum, are. Rarire , Rarefactio , onis, f. 3« JMegritkités. Rarime, Raritas, atis, f. 3. Ritkaság. Raritudo, inis, f, 3. Rărit, Rarefkcţus, ta, tum. Ritki tott. Rar, Rarus, rara, rum. Ritka, Rar la per, Raripilus, la, Iuiq. Ritka hajú, ritka szőrű. Digitized by ^.ooQle BA. Rare ori, Raro, ádv: Rarius, ra* rissime, Ritkán. Rarenter, Raro. Rarefc fiira deafa, Colluco, avi, atum, are. Sűrii sete't erdüt ritkítom, nyesem. Rar trup in fine. Fungosus, sa, sum. Ritka, puhult, pöffett. Rarirae trupului in fine, Fungo-sitas, atis, f. 3. Ritkasága valami testnek. Rarefcume, Rarefio, eri, actus sum. Megritkulok, Raresco, ere. Rafa, Ital: Rafa, vesment deafupra, Vesţi» genus, Felső ruha, köntös. Rafcian, Rascianus, ni, m» s. Rdtz. Traccus, ci, m. 9. Trax, tracis, m. 3. Raspa, Ital: Raspa, Raspa, pse, f. i. Ráspoly., Scobina, nse, f, i. Lima, mse, f. i* Raspoefc, Ital: Rafpture, Raspo, are. Ráspolyozom. Limo, avi, tum, are. Rţspoitoriu,' Lixnatqr, oris, m. 3. Ráspolyozó. Scobinator, eris, m. 3. Raspoere, ' Limatio, onis, f, 3 Ráspolyozds. Raftru, Rastrum, tri. Gereblye. Rastellum, Ui, n. a, ' Rata, Rata, tse, f. \. Rész, Portio, •nis, C 3. Ráta, Ratia a voce sua ratia, Anas, atis, f. 3. Rétze. Ratiefc, Anatarius, ria, iám. Ré-tzéböl való.. Ratie pazitoriu, Anatarius, tana, um. Rétze pásztor. Ratiutie, Anaticula, lse, £ i. Rétté fiók. Ratia felbateca , Anas silvestris , lacustris, Vad rétze. Ratie, Causá, causee, f. ». Ok. Ratie, onis, f. 3. Argumentum, ti, n. a, Ratie buna am, Causam justam et sequam habeo, ui, ere. Jó, igaz okom vagyon. Ratie dare de fama, Ratio, onis, f. 3. Számadás. Ratiocinium, ocinii, n. a. Ratie dan, Rationes do, dcdi, atum, are. Számot adok. Ratie fac, Computo, ivi, atum, are. Számot vetek. Calculo, avi, atum, are. Ratiocinor, ari, atus sum. Ratie facatoriii, Ratiocinans, tis, o, 3. Számtartó, vető. Ratiocinator, oris, m. 3. Ratiocinari» s, narii, m. a. Tabulator, oris, m. 3, Calculator, oris, m. 3, Ratie, intielepciune, Ratio, onis, f. 3. Ész, okosság. Prudentia, tise, f. l. i1 Ratie si intielepciune atn, Rai io* nis compos sum, es, esse, fui, Digitized by Ljoogle sSs RA. RE. ~ ...r—— ■ Eszem,, okosságom van. Rationalis sum, fui, esse. Rationis capax, et particeps sum, esse, fűi. Rationefc, Ratiocinor» ari, natus sum. Okoskodom. • Argutor, ari, tatus sum. Ratiocinatie, Ratiocinatio, onis, f. 3. Okoskodás. Rationator , Ratiocinator , oris , m. 3. Okoskodó. Rebelleluefc, Rebello, avi, atum, are. Pártot ütök, támodok. Seditionem moveo, vi, etum, ere. Descisco, ere. Conspiro, avi, atum, are. Deficio, eci, ectum, ere. Rebellatio, Rebellatio, onis, f. 3. Feltámodtfs, pártiités. Rebellium, lii, n. a. Rebellie, Rebellio, onis, f. 5. Pájt-ütés, támodás. Seditio, onis, f. 3. Factio, onis, f. 3. Tumultus, tús, m. 4* Rebellii cap. Facinorosus, sa, sum, Facinoris, et seditionis caput, Támodásnak, rébeüionakfeje. Rebellator, Rebellator, oris, m. 3. PártütH. Seditiosus, sa, sum> Rebellis, lis, m. 3. Defector, oris, m. 3. Recefc, Refrigero, avi, atum, are. Hidegitem, hivesitem. Frigefacio, eci, ctum, acere. RE. Frigefacto, avi, atum, are. Recire, Frigeratio, onis, f. 3. Hi-degités. . Refrigeratio, onis, f.' 3. Receala, Frigiditas, atis, f. 3. Hidegség. Algor, oris, m. 3. • Rigor, oris, m. 3. Refrigerium, rii, n. 2. Receala cu ghetiu, Algus, gi, m. s. Algus, algâs, m. 4- Hideg fagy. Racitoriu, Frigorificus, ca, cum. Htltt'ó, hidegitö. Racitoriu, Refrigerator, oris, m. 5. Me ghide git'd, hűttö. Frigorificus, ca, cum. Algificus, ca, cum. Frigificus, ca, cum. Frigerans, antis, o. 3, ’ Refrigeratorius, ria, ium. Racitoare, Refrigeratrix, cis, f* 5. Me ghide gitSné, hütttiné. Recitoriü, Frigidarium, darii, n. *• Hidegit'ó hely, vagy edény. Frigidarius, ria, ium. Racit, Refrigeratus, ta, tum. Meg-hidegtttetett, húttelett. Refrigefactus, ta, tum. Racit in gheatie , Glaciatus, ta, atum. Jégben hűlt. Racit in ne, Nivatus, ta, tum. Hovan hidegitett. Rece, Recens, entis, o. & Hideg, friss. Rece incatva, Subfrigidus, da, dum. Hives, hivesetske. Subfrigidulus, ,1a, lum. Digitized by Goo^le RE. RE. Algidulus, la, Ium. Recire ftomachului, Dispepsia , sise, f. í. Gyomornak elhtilé-se, nem emésztése. Beci, Gelatina, nse, f. 1. Hideg étel. Receste, Frigidé, adv: Hidegen. Subírigide. Recefc eu, Rigesco, ere. Meghi-degtilök. Inalgesco, ere. Rigidor, ari, datus sum. Dirigeo, ere. Elhűlök. Dirigesco, ere. Me ghide g tilök. Frigesco, ere. Hivesedem. Becefc iare, Refrigeo, ere. Ismét meghűlök. Refrigesco, ere. . Bece funt, Rigeo, ere. Hideg vagyok. Algeo, ere, si, sum. Bechita, Siler, ris, n. 3. Rekettyefa, item fűzfa. Beciteluefc v. recetefc dic főre carte, Recito, avi, atum, are. - Könyv nélkül mondom. Memoriter pronuncio, avi, atum, are. Memoriter narro, avi, atum, are. Memoriter reddo, didi, ditum, ere. Beciteluefc lectie, Prselectionem memoriter reddo, ere. Letzké-met elmondom. Pronuncio, avi, atum, iare. Becitatie, receteire, Recitatio, onis, f. 3. Könyv nélkül elmondás. leciteluit, Recitatus, tata, tum. Elmondott. lecluta , Ital: Recluta , Supplementum, ti, n. a. Kipótolás, töltés. Reclutefc, Supplementum conscribo, si, ptum, ere. A’ seregi számát kitöltőm. Suppleo, évi, etum, ere. Recoreíc, Refrigero, avi, atum, are. Hüvesitem, nyugtatom. Recoreala, recoare, Refrigerium, gerii, n. a. Hüttés, nyúgoda-lom. Refrigeratio, onis, f. 3. Hitvesi tés. ' ' Recoritor, Refrigerator, oris, m. 5. Hilvesitö, nyugtató. • Recoreala buna, Algor svavis, ameenum frigus, Hiives. Frigidusculum, li, n. a. Frigusculum, H, n. a. Recreluefc, preefac, Recreo, avi, tum, eare. Megujjitom, megébresztem. Recreaţie, Recreatio» onis, f. 3. Megujjulás. ~ Recreat, Recreatus, ta, tum. Meg-ujjult, ujjittatott. Recurf, Récursus, sás, m. 4* FfeZ-jebb való helyre folyamodás. Referelúefc, Refero, tuli, latum, erre. Meghozom, jelentem. Referada, Referado, dse, f. i. 'Kifejezés, jelentés. Relatio, «nis, f. 8. Digitized by ^.oogle *84 AB. RE. Referens, Referens, tis, o. 3.. Ki-fejtezü, jelents. Reformele, Reformo, avi, atom, are. Jobb formára hozom. Reformatie, Reformatio, onis, f. 3. Más formára, es jobbra ho- ■ zás. Reformatoriu , Reformator, oris, m. 3. Jobb formára hozó. Reformat, Reformatus, ta, tum. Jobbított, jobb formára hozatott. Refrenez, -Refreno, avi,. atum, are. .Megzabolázom. Freno, avi, atum, are. Cohibeo, bni, ibitum, ere. CoSrceo, cui, itum, ere. Retineo, ui, tentum, ere. Comprimo, essi, ssum, «re. • Compesco, cui, ere. Refrenare, Refrenatio, onis, f. 3. Megzabolázás. Refrenetoriu , Refrenator, oris , m. 3. Megzabolázó. Refrenat, Refrenatus, ta, tum. Zabolázott. Regalista, Comiciatus, ta, tum. Ország-gyűlésere választatott. Regula, Regula, lse, f. i. Regula, egyenes l/nea, ntérték-sinor. Regularis, Regularis, lare, c. 3. Régula szerént való. Regulatie, Regulatio, onis, f. 3. Régula szerént való igazítás. Relatorie carte de mărturie, Relatoria, rite, f. i. Vallás Levél. \ Relighie, Religio, onis, f. 3. Iste• ni-tisztelet, szólgálat, féltlem, Vallás. Pietas, atis, f. 3. Cultus Divinus. Relighiof, Religiosus,, sa, sum. Istent félő szent ember. Pius, pia, ium. Pietatem colens, entis, c. 3. Deo serviens, tis, o. 3. Deo honorem praestans, tis. Pius in Deum. Reman, Maneo, si, sum, ere. Maradok, múlatok. Restito, restare. Mansito,' are. Remanere, Mansio, onis, f. 3. Maradás. Remanitoriu, Manens, entis, o. f. Maradó. Remasitie, Remanentiae, iarum, f. plu: Maradék. Reliquiae, iarum, f. plu: Superamentum, ti, n. s. Remasitie ce cad dein respoet, Scobs, scobis, m. 3. Hulladék, esedék, reszelő után esett pór. Remasitie dein trupurile fancilor, Sacrae reliquiae divorum sanctorum, Szentek’ tetemei. Reman afare, Emaneó, si, aum, ere. Kimaradok. Remanere afare, Emansio, onis» f. 3. Künn maradás. Remanitoriu afare, Emansor, orii, m. 3. Kimaradó. I HE. >85 Emanfor, oris, m. ó. Mmará-dott, szökött. Remane datorie neplateita, Reli-qvor, ári, qvatus sum. Restán-tziám, adósságom Jisetetlen marad. Remanere datorii, Restantia, tise, f. ik Adóssá maradás. Remaf datoriu , Restans, antis, o. 3. Adós maradott. Restantiarius, ria, ium. Reman inapoi, Remaneo, ansi, sum, ere. Hdtra-matadok. • Retromaneo, ere. Restito, aret ' . Resto, are» Hdtra-matadok. Remanere inapoi, Remansia, onis, f. 3. Hdtra-maradds. Reman in misloc, Intermaneo, si, ium, ere. Köxben-maradok. Remanere in misloc, Interman-sio, onis, f. 3b Közben-mara-dás. Reman inpreuna, Commaneo, si, ■ sum, ere. Egygyütt maradok. Reman intru acee, Inheereo, esi, sum, ere. Rajta maradok. Hsereo, esi, sum, ere. Reman mai incolo, âupermaneo, si, sum, ere. Fenn, és tovább maradok. \ Remanitoriu mai incolo, Sqper-mansurus, ra, surum. Megmaradandó. Superfaturus, ra, rum. Reman neincetat in ceva, Perpe- tuo, tuare, avi, atum. Szüntelen valamiben maradok. Remanere neincetat \n ceva, Perpetuitas, atis, C 3. Szüntelen valamiben maradás. Remanere pone in fersit, Perseverantia, tise» fi í. Megmaradás mind végig. Perduratio, onis, f* 3, Remanitoriu pone in fersit, Per* severans, antis, o. 3. Megmaradó mind végig. Perdurans, antis, o. 3. Reman ftau, Maneo, si, sum, ere. 'Megmaradok. Permaneo, si, sum, ere. Remaneo, sr, sum, ere. Persisto, perstiti, titum, ere. Persevero, avi, atum, are. Remanere liare, Mansio, onis, f. 3. Megmaradás. Permansio, onis, f. 3. Remansio, onis, f. 3, Duratio, onis, f. 3. Perdvirâtib, bnis, fi 3. Remaf) ReliqvuS ţ qva , qvum. Megmaradott. Remasitieste, Perduranter, adv: Állandóid* > Remasefcume, Stipulor, ari> atuS' sum. Fogadok. • Paciscor, cisci, pactus sum. Promitto» si» ssum, ere. Suscídío, f*pi, eptum,' ere. Remasire, Stipulatio, onis, f. 3. Fogadét. Pactum, ti, n, %. Digitized by Googie *86 WC* Promissum* si, n. a. Promissip, onis, f. 3. Sponsio, onis, f. 3. Stipulatus, tús, m. 4« Remasitoriu, Sponsor, oris, m. 3. Fogadó, Promissor, oris, m. 3. Stipulans, antis, o. 3. Rentez vedi' rintez. Reparaluefc, Reparo, avi, atum, are. Igazitok, építek. Reparaţie, Reparatio, onis, f. 3. Meg igazítás, tsinálás. Reparator, Reparator, oris, m. 3. Megtsináló. Reparaceof, Reparabilis, le, c. 3. Megigazítható., tsinálható. Repaufefc, Pauso, avi, atum, are. Nyugszom, veszteglek. Qviesco, eqvi, evi, etum, escere. Conqviesco, evi, etum, escere. Reqviesco, ere. ' Repaufare, repauf, Pausa, s«e, f. i. Megszűnés, nyúgovás. Qvies, etis, f. 3. Tsendesség, nyugodalom* Reqvies, etis, v. Reqvies, qviei, f. 5. Megnyúgovás, nyúgoda-lom, Repaufat, Pausatus, ta, tum. Meg-nyugodt. Qvietus, ta, tum. Nyúgodalmas. Repaufefc cateodate, InterqViesco, ere, evi, etum. Közben-nyug-szom. Repaufefc intru acee, Acqviesco, evi, etum, ere. Megnyugszom rajta. RE. Repaufeste, Qviete, adv: Nyugodalmasan. _ Repediefc, Rapido, are, anti: Sebessen hajtom. Repediefcume, Rapide pergo, ere, exi, ctum. Sebessen mégyek, járok. Velociter eo, ivi, itum, ire. -Repedire, Rapiditas, atis, f. 3. Sebesség, gyorsaság. Repedis, Acclivitas, atis, f. 3. locus arduus, Meredek hely. Repede, Rapidus, da, dum- Sebess, gyors. Rapfcx, acis, o. 3. Tsapó, sebess. Repede, Repens,' entis, o. 3. Hirtelen való. Repentinus, na, num. Repedieste, repede, Repente, adv: Hirtelen, hamar. Repentino» violenter. Rapide, Sebessen, gyorsan. Raptim, Sebessen, gyorsasággal,, sietséggel^ igen hamar. Repeteluefc, Repeto, tii, itum, ere. Ujjalag kezdem, mondom. Repcteitie, Repetitio, onis, f. 3. Ujjalag kezdés, mondás. Repeteitor, Repetitor, oris, m. 3. Ujjalag mondó, tselekedö. Repetens, entis, o. 3. Repeteluit, Repetitus, tita, tum. Ujjalag mondott. Report, port inapoi, Reporto, avi, atum, are. Viszsza-viszem, jelenten, \ A Digitized by GooQle RE. Affero, attuli, adlatam, erre. Eló-hokotn. Defero, tuli, latum, erre. . Refero, tuli, latum, erre. Meghiszem* 1 Report fac cu vorba, Perfero* tuli, latum, erre sermone, Szóval ■ me gviszem y szóval jelentem, fzenetet tészek. Aperio, ui, ertum, rire. -Narro, avi, atum, are. Defero, detuli, látum, erre. Reportatie, Reportatio» onis* f. 3. Szóval jelentés. Reportat, Reportatus, tata, tatum. Jelentetett. Reprefentelueíc, Reprsesento, avi, atum, are. Elo-állatom, elö-. jelentem. Reprefentatie, Repraesentatio, onis, f. 3. Jelentés, el'á-jelentés. Repulfie ftare iáproteiva, Repül*-sió, onis, f. 3. Fegyverrel való ellentállás. Repun, pun in laturi', Repoilb, aui, itum, ere. Eltészem. Sepono, sui, situm, ere. Recondo, condidi, ditum, ere. Repunere, Repositio, onis, f. 3. EUeves. Repun, inderept pun, Repono, sui, itum, ere. Vitzsza-tétzem. Repuf, Repositus, ta, tum. Visz-sza-téletett. Repun perd, Perdo, didi, itum, ere. Elvesztem. RE. *87 Repuf perdut, Perditus, ta, tum. Elveszett. Rerunchiu, Ren, nis, m. 3. Vese. Renunculus, li, m. 9. Refar, a Resero, are. Felnyitom. v. ab egredior, Exeo, v. a Resero, Ismét Ültetek. Oripr, iri, ortus sum. Kikelek, kinyílok, tâmodok. Exorior, ortus sum, iri. Oborior, ortus sum, iri. Inorior, iri, ortas sum. Suborior, iri, ortus sum. Refarire, Ortus, tús, m. 4> Ere-de'sf kikelés, kinyílás. Exorsus, sús, in. 4* Refaritoriu, Oriens, entis, o. 3. Tdmodó, kikel!!. Oriundus, da, dum. Refarit, Exortus, ta, tum. FtUd-fnadt, felölt, kinyílt. Ortus, ta, tum. Exoriens, entis, o. 3. Oriens, entis, o* 3. Refar ca fementia, Germino, avi, atum, are. Kitzirdzom. Germinasco, ere„ Progermino, avi, atum, ar«. Pululo, avi, atum, are. Pululasco, ere. „ Egermino, avi, atum, are. Epululo, avi, atum, are. ■ Referire ca fementia, Egermina* tio, onis, f. 3. Kitziráxás. Germinatio, onis, f. 3. I Germinatus, atús, m. 4. Digitized by Goo^ie *66 RE. RE. Referit^ Cymosus, sa, sum. Ki-txirázott, Refead iau incoltitura a ceva, Cyma, mse, f. i. Cyma, atis, h* a. Tzirázása valaminek. Germen, nis, n. 3. Ujj növe'te valaminek* Refar de nou, Regérmino, avi, atum, are. Ujj onnan kikelek, ki tz írásom. Repululasco, ere. Repululo, avi, atum, are* Reforire de nou, Regerminatio, obis, f. 3. Ujjalag kitzirázás. Refar ef ca puiu dein ou, Pu-lulasco, ere. Tyúk jiu módra jiadzorru . Pululo, avi, atum, are* Pullesco, ere» Refarire, esire ca puiu din( ou , Pululatio, onis, f. 3. Tyúk jiu módra fiadzás. Refbat, Redimo, emi, emtum, ere. Kiváltom, Rdfbatefe, Redemtio, «nis, f. 3. Kiváltás. Refbatut, Redemtus, ta, tum. Kiváltott. Refbat, Penetro, avi, atum, are. Áltál-hatok, be-hatok. Refbatere, Penetratio, onis, f. 3. Által-hatás, bé-hatás. Refbatut, Penetratus, ta, tum. ÁUal-hatott» bé-hatott. Refbat atoriu, Penetrans, antis, •. 3* Által-ható, bt-ható. Refbateceof, Penetrabilis,, le, c. 3. Által-hatható. 1 Refboefcume) Pugno, avi, tum, . are. Ha.rtz.olok. Decerto, avi, atum, Are> Dimico, avi, atum, are. Prelior, ári* atas sum* Refboire, Dimicatio» onis, f. 5* Hartzolás. Decertatio, onis, f. 5» Prselium, lii, n. a* ftefboicefc, Pugnatorius, ria, ium. Hartzoláshoz való. ftefboiceof, Pugnax, cis, o* 3. Hartzos. - Bellicosus, sa, sum. ftefboitoriu* Pugnator, oris, mi 3. Hartzólú, Pugnans, antis, o. 3. ftefboiu, Pugna, nte, f. i. Hattx* Certamen^ Ais, n. 3» Prselium, Iii* n. a. Agon, agonis, m. 3. ftefboet, Pugnatus* ta, tum* Vitatott, Refboeste, Pugnaciter, adv: Har* tzoson. Elefbunefe, Serenatur) Tisztül tix idiS. Refbunare, Serenitas, atis> £ 3* Tisstúlds. Jlefbunat, Serenatus, ta, tum*' Tisztult. . Reicant, inderept eant, Recanto, avi, atum, a te. Megmásolom% viszfza-tagadom. Digitized by Google RE. RE. sflg Refcantat, Recantatus, tata, tatum. Hivatott, viszsza hívatott. Refcant, Recano, ere, recini, entum. Visxsza éneklem, énekléssel viszsza hívom, reá éneklek Reícant iare, Recino, nui, entum, ere. Visxsza éneklem, ismét éneklem. Reícoc, Retorreo, ui, ostum, ere. Igen megértetem, sütöm. Refcopt, Retostus, ta, tum. Elért, sült. Retorridus, da, dum, Praecoctus, ta, tam. Percoctus, ta, tum. Rercocume, Retorresco, ere. Igen megérek, megaszak, megsülök. Reícol, Seditionem excito, avi, atum, are. Pdrtoskodam. Seditionem moveo, vi, tum, ere. Facio, ci, actum, ere. Rebello, avi, atum, are. Insurgo, exi, ctum, ere. Pacem turbo, avi, atum, are. Refcolitoriu, Factiosus, sa, sum. Pártoskodó. Seditiosus, sa, sum. Facinorosus, sa, sum. Seditionem movens, entis, o. 3. RefcoaU, Seditio, onis, f. 3. Tá-niodás, felháborodás. Factio, oni», f. 3. Conspiratio, onis, f. 3, Insurectio, onis, f. 3. Refcolitieste, cu reicoala, Seditiose, adv. Pdrtolkodva. P«rs II. Factiose. Facinorose. Refcot reicumper, Ita; Rescoater*, Redimo, emi, emtum, ere. Megváltom, visxsza váltom. Refcoatere, Redemtio, onis, f. 3. Visxsza váltás. Refcof, Redemtus, ta, tum. Visz-sxa váltott. Rescript, Rescriptura, ti, n. s. Fejedelmi decretum valamir'óU Refcumper, Recomparo, avi, tum. are. Megváltom. Redimo, emi, emtum, ere. Redemto, are. Refcumparare, Recomparatio, onis, f. 3. Megváltás, visxsxa váltás. Redemtio, onis, f. 3. Refcumparatoriu, Redemtor, ori*, m. 3. Megváltó. Recuperator, oris, m. 3. Reparator, oris, m. S(» Refcumparat, Redemtus, ta, tara. Megváltott. Refcumper pignu, Reluo, luctum; ere. Megfizetem a? zálogot., és kiveszem. Pignus■ redimo, emi, tum, ere. Refcumparare bunului altue dat, Redemtura, rae, f. i. M^sn°k engedett jószágnak viszsza váltása, vétele. Refcumparare capului, Emenda capitis. Fovdlţsdg. Redemtio capitis. »9 • Digitized I by Google RE. RE. Refcumparare limbi,Emenda ling-vae. IVyelv vdltság. Refedefc, Resero, evi, atum, erere. Ismét ültetek, vetek. Sero, sevi, satum. Refedeire, Resatio, onis, f. 5. Ismét ültetés, vetés. Satus, tus, m. 4* • Refedeit, Resatus, ta, tum. Ültetett, vetett. Satus, ta, tum. ReíTac, Expando, di, sum, ere. Kiterjesztem. Dispando, di, tum, v. dispas* tum, ere. Extendo, di, tnsum, ere. Prolato, avi, atum, are. Roffacere, Extensio, onis, f. 3. Ki ierjes^és. Intensio, onis, f. 5. Reffacatoriu, Expansor, oris, m> 3. Kiterjesztő. Expansivus, va, um. Reflacut, Expansus, sa, tum. J£i-lerj eszlett. Reffaceare, Ita: sfacciatezza, Impudentia, tiae, f. i. Inverecun-dia, diae, f. í. Ortzatlansdg, fajtalanság. ReíTaccat, Petulans, antis, o. 3. Tsintalan, ortzátlan. Inquietus, ta, tum. Ayiighatat-lan. Impudicus, ca, cum. Inordinatus, ta, tum. IntraDiji'iiiuf), la, lum. Refírang, Refringo, egi, actum,| ere. Feltúrom, item róntom. . Reffrangere, Kefractio, onis, f. 3« Feltűrés. Reflrant, Refractus, ta, tum. Feltűrt, Jelrontott. Refirenat vedi DeíTrenat, Neinfrenat Resina, Resina, nae, f. 1. Szurok, gyanta. Fix, cis, f. 3* Resina de cedrina, Pix cedrina. Tzedrusja szurok. Resina fiarta, Palimpissa, sae, f. i. Varga szurok. Resina glqoafe, Pissasphaltus, alti, m. a. Enyves szurok. Resinez, Pico, avi, atum, care. Szurkozom. , Rasina inungo, unxi, unctum, ere. Resinat, Rasinatus, ta, tum. Meggy anlároztatott, szurkozott. Picatus, ta, tum. Piceatus, eata, eatum. Resinat foarte, Resinosissimus, ssima, imum. Legszurkosabb. Resinof, Resinosus, sa, sum. Szurokkal teli, gyontdros. Resinaceus, cea, eum. Reílpefc, Dissipo, ávi, atum, ara. Szélyel hányom, rontom. Disjicio, ci, ectum, ere. Refipire, Disjectio, onis, f. 3. Széjjel hányás, rontás. Dissipatio, onis, f. 3. Reíipitoriu, Disjector, oris, W. 3. Szélijei hányó, rontó. Digitized by Googie RE. Dissipator, oris, ra. 3 Refipiceof, Dissipabilis, le, c. 3. Elszélyedhetö. Reíipid, Disjectuá, ta, tum. El hánt, rontott. Dissipatus, ta, tum. ' Refipefc avere si altele, Dissipo, ati, atum, are. Elhányom, pusz• tltom, vesztegetem, tékozlom. Profundo, fudi, sum, ere. Prodígo, égi, igere. Disprodigo, ere. Dilapido, avi, atum, are. Disperdo, ere. ! Abligurio, ivi, itum, ire. Reílpire averilor fau altor lucruri, Dissipatio, onis, f. 3» Eltékoz-lás, elpusztítás. Prodi galitas, afis, f. 3. Prodigentia, tiae, f. í. Prodigitas, atis, f. 3. Proluvium, vii, n. 2. Refipitoriu averilor si altor lucruri, Dissipator, oris, m. 3. Tékozló. Profligator, oris, m. 3. Decoctor, oris, m. 3. Consumtor, oris, m. 3» Nepos, oti#, m. 3. Prodigus, ga, gum. Refipit, Dissipatus, ta, tum. El-vesztegettetett. Dilapidatus, ta, tum. Refipitifeste, Prodige, adv: Te'ko-zölva. Profuse. Rcssir ▼. reflir, deffac, deffir, RE. agi Evolvo, v. dissuo, ere, ui. Kifej• tem, viszsza fejtem. Ressirare, deffacere , Explicatio f, onis, f. 3. Kifejtés. Reesirat, deffacut, Explicatus, ta, tum. Evolutus, ta, tum. Kifejtett. Ressiretoriu resteitoriu, Alabrum, bri, n. a, Matolla. Refpic, Explico, cui, citum, ar», cavi, catum, are. Kifejtem, ma* gyardzom, megfejtem. Explano, avi, atum, are. -Expedio, ivi, itum, ire. Expono, sui, situm, ere. Evolvo, vi, lutum, ere. Enodo, avi, atum, are. ( Enucleo, cleavi, atum, ear& Extrico, avi, atum, are. Exprimo, essi, ssum, ere. Delico, are. Declaro, avi, atum, att. Interpretor, ari, atut sum. Perputo, avi, atum, are. Refpicare, Explanatio, onis, f. 3« Kifejtést fejtegetés, magyarázd* Evolutio, onis, f. 3. Expositio, onis, f. 3. Explicatio, onis, f. 3. Explicatus, tűs, m. 4* E»©datio, onis, f. 3. Exegesis, sis, f. 3. Interpretatio, onis, f. 3. Refpicat, Explicatus, ta, tum» Vl» lúgoson kifejtett. Explanatus, ta, tuta. *9 * Digitized by Google 19a RE. Expositus, ta, tum; Enodatut, ta, turn» Enucleatus, ta, tuni; Evolutus, ta, tum. Expressus, sa, sum. Refpic cu tnulte cuvinte öévá, Multis verbis explano, avi, atum, ar«. Sok beszéddel magyarázom. Refpicare cu multe cuvinte a fceva lucru, Periphrasis, sis, f. 3. Sok beszéddel egy dolgot ma-gyardzds. Refpic dein lista ceva lucru pe fcurt, Ex lista brevitér explano, avi, atum, are. Rövideden Us' tából magyarázom. Refpicare dein lista a ceva lucru pe fcurt, Hypomnema, nema* tis, n. 3. Laistromból rövid magyarázds. Refpic Fabula pe intielefj Fabulam clare expono , sui, itum, ere. Értelmesen magyarázom a* jîi* buldt. Refpicare Fabuli pe intielef, Epi-mythium, thii, n. a. Fábulá-nak értelmes magyarázatja. Refpic pe largj Fuse explico, are. Bövön magyarázom, Refpicare pe larg, Paraphrasis, sis, F. 3. Valaminek bUv magyarázatja. Refpicatoriu pe larg, Paraphrastes, tae, m. 1. böv beszéddel magyarázó. Refpic pfe fcurt, Breviter explaho, aVi, atum, are. Rövideden ki-fejlem. ' Réfpicare pe fcurt, Scolion, Iii, n. a. Rövid magyarázat. Refpicatoriu, Explanator, oris, ra. 3i Megfejtő, magyarázó. Explicator, oris, m. 3. Reípicaceo^ Explicabilis, le, c. 3. ’ Megmagyarázható. Explanabilis, le, c. 3. Refpicatieste, Explicite, adv: Nyíl* vdn, értelmesen. Explanate. Enucleate. Refplatefc, Replico, cui, are. Vis& sza fizetem. Retribuo, ui, utum, ere. Rependo, di, sum,' ere. Compenso, avi, atum, are. Refplateire, Replicatio, onis, fi 3i Viszsza fizetés* Retributio, onis, F. 3. Compensatio, onis, f. 3. Refplateitoriu , Replicator, oris, *m. 3. Viszsza fizető. Compensator, oris, m. 3. Retributor, oris, m. 3. Refpublica, lucru de obşte, Re«« publica, cae» Köz jó, közönsé* ges társaság. Refpund, Respondeo, di, sum, ere. Felelek, megfelelek. Responsito, are, vi, tatum. Relpundere, Responsio, onis, F. 3. Feleled Digitized by ^.oogle RE. RE. 393 Responsuro, «i, n. a. Refpund cu fcrifoare, Rescribo, si, ptum, ere. írással felelek. Refpundere cu ícriíoare, Rescriptum, ti, n. a. lírással való féléiéit. Refpund inainte, Primus respondeo, di, sum, ere. Elöl felelek. Refpund inapoi murguind, Responso, avi, atum, are. Viszsza morgok, ellenkezem. Responsito, tare. Oppedo, ere. Refpund pentru altu, Expromitto, si, ssum, ere. Érette Jelelek, kezes lészek. Refpundere pentru ceva, Satisdatio, onis, f. 3. Felölte Jelelés, valamiért felelés. Refpundietorhi pentru altu, Re* promissor, oris, m. 3. Valahife-lől Jelelő, kezes. Expromissor, oris, m. Z. Praes, praedis, m. 3. Felelő, kezes. Refpunf fpre afa mântuire, Apologia, £iae, f. 1. Maga mentő felelet. Apologisrous, mi, m. a. Restantie, Restantia, tiae, f. 1. Hátra maradás, elmaradás. Reíleigneíc refteindefe, Extendo, di, sum, ere. Kifeszitem. Expando, di, sum, ere. Felfe-szitem. Configo, xi, xum, figere. Refteignire, Extensio, onis, f. 3. Kifeszités, fel/eszités. Expansio, onis, f. 3. Distensio, onis, f. 3. Distentus, tús, m. 4-Confixio, onis, f. 3. Suspensio, onis, f. 3. Refteignit, Extensus, sa, sum, Feszített, Suspensus, sa, sum. Refteignefc pe cruce, Crucifigo, t xi, xum, ere. Megfeszítem. Refteignira pe cruce, Crucifixio, onis, f. 3. Megfeszítés. Refteignit pe cruce, Crucifixul, xa, xum. Megfeszítletett. Reftemp, Intervallum, Ui, n. a. Egymáshoz nem érő. Intervallatus, ta, tum. , Resteir, Expando, di, sum, ere. Kiterjesztem, rendre tészem. ■ Extendo, di, sum, ere. Resteirare, Expansio, onis, f. 3. Kiterjesztés, rendre tevés. Rlesteirat, Expansus, sa, sum. Kiterjesztett, rendre tétetett. Resteitoriu, Expansor, oris, m. 3. Kiterjesztő, rendre tévő. Expanditor, oris, ra. 3. Resteitoriu pe care resteie tortu, Alabrum, bri, n. 9. Matola. Reftorn ab Ita: Ri tornare, Reverto, inverto, ti, sura,ere. Felfbrditom Everto, ti, sura, ere. Perverto, ti, sura, era. Reíturnare, Inversio , onis, f 3. Felfordítás, felfordulás. Digitized by *94 RE. RE. Reíturnat, Inversus, sa, sum. Fel-Jordúlt. Eversus, sa, sum. Reftring, Restringo, nxi, ctum, ere. Megszorítóin. Instringo, ere. Perstringo, ere. . Constringo, ere. Distringo, ere, Coaroto,' avi, atum, are. Coangusto, avi, atum, are. Reftringer?, Restrictio, onis, f. 3. Megszorítás. Constrictus, tus, m. 4* Coarctatio, onis, f. 3. Refirinf, Restrictus, ta, tum. Mag szorittalott. Constrictus, ta, tum, Coarctatus, tata, tatum. < Compressus, sa, sum. Refuflu, Resuflo, v. respiro, avi, atum, are. Lehellek t .lelekzetét veszik. Spiro, avi, atum, are. Spiritum duco, duxi, ctum, ere. Animam duco, duxi, cere. Interspiro, are. Halo, avi, atu tű, are. Refuflaţe, Respiratio, onis, f. 3. Lélekzet vétel.. Respiramen, nis, n. 3. Interspiratio, onis, f. 3. Rsfuflat, Spiritus, tűs, m» 4* lefizet, Lélekzés. Spiramen, nis, n. 3, Spirae»!#®, li, o, 9, Anhelitus, tus, m. 4. Aspiratio, onis, f. 3. Halitus, tuţ, m. 4. Refuflatoriu, Respirans, antis, o. 5. Lehellö, lélehzet vévö. . Spirans, antis, o. 3. Refuflatoare, Respiraculum, li, n. a. Lélehzet júh. Spiramen, nis, n. 3* Spiramentum, ti, n. 8. Refufîu afare, Exhalo, avi, atum, are. KigözölgöA, kilehelek. Exspiro, avi, atum, are. Evaporo, avi, atum, are. Refuflare afare, Exspiratio, onis, f. 3. Kilehelles. Exhalatio, onis, f. 3. Gőzölgés. Evaporatio, onis, f. 3. KigS" zölgés. Refuflu cu greu, Dificulter spiro, avi, atum, are. Nehezen lehellek, pihegek. Spiritum cum dificultate traho, xi, ctum, ere. Dificultate spirandi laboroţ avi, atum, are. Refuflare cu greu, inflare plemi* nelor, Peripneumania, niae, f. 1» - Nehéz lehellés, tüdőnek /eida* gadása. Morbus dispnoicus, ci, Morbus asthmaticus. Dispnea, neae, f. 1. Anhelitns, tus, m. 4<' " Anhelatio, onis, f. 3, Asthm», atis, n. 3. Digitized by Google RE. RE. 2g5 Ortopnea, neae, f. 1. Diíicultas spirandi. Refuflatoriu cu greu, Dificulter respirans, antis, o. 3. Nehezen lehellö. Asthmaticus, ca, cum. Suspirosus, sa, sum. Anhelator, oris, m. 3. Anhelus, li, m. a. , / ' 7 Dispnoictis, ca, cum. Orthopnaicus, ca, cum, Refuflu (au fuflu in el, Inhalo, avi, atum, are. Belé lehellek. Refuflare neafemine, Disparilis aspiratio, onis, f. 3. Egyénét-len lehellés. Refuflare taré, Respiratus, tús, m. 4. Zugás, erős lélékzet vétel. Refvletefc, a Divello, dispalo, avi, árum, are. Elszélyesztem. Dispergo, si, sum, ere* Refvleteire, Dispalatio, onis, f. 3. Elszélesztés. Refvleteit, Dispersus, sa, aum. Élszélycdclt. Refvletefc, interit, Concito, avi, atum, are. Fellázzasztomy tévely item. Seduco, xi, ctum, ere. Refvleteitoriu, Concitator, oris, m. 3. Felldzzasztó, te'velyitö. Seductor, uris, m. 3. Réfvleteit, Concitatus, tata, tatum. Féllázzasztott tévely edett. Erraticus, ca, cum. Erroneus, nea, eam. Refvletefc turbur, Conturbo, avi, atum, are. Felháborítom. Refvleteire turburară, Conturbatio, onis, f. 3. Felháborodás. Refvleteit turburat, Conturbatus* ta, tum. Felháborított. Refvletitoriu, Conturbator, oris, m. 3. Felháborító. Reiun, Resono, avi, atum, are. Zengek, tsengek. Sonum edo, edidi, itum, ere. Refunare, Resonantia, tiae, f. 1. Zengés. Refunatoriu, Resonans, tis, o. 5. Zengő, pengő. Resonus, na, num. Resonabilis, le, c. 3. iErisonus, na, num» Refun, funet, Sonus, ni, m. 1. Hang. Refun fbemeefc inapoi, Recrepo, are. Víszsza-zörgök. Retecefc, recedefc, Recedo de via recta. Deflecto, xi, xum, ere. Erro, avi, aţum, are. Elte'vejgeA, bujdosom. Pererro, avi, atum, are. Aberro, avi, atum, are. Divagor, ari, agatus sum. Vagor, ari, atus sum, Hallucinor, ari, natuB sum, Retecire, Erratio, onis, f, 3. Tévelygés. Aberratio, onis, f* 3, Errantia, tiae, f. 1. ' 1 7 Digitized by Vjjoogre *96 RE. Error, oris, m. 3. . Retecitoriu, Erro, onis, m. 3, Té* velygö. Errans, antis, o. 3. Errabunduaţ da, dum, Erraneus, ea, eum. Retecit, Palatus, ta, tum, Szé-lyesztett, tévely gélt. Erraneus, nea, eum. Erraticus, ca, cum. Reteceste, Palatina, adv; Téve* lyegve. Ret undez, v, retund, Tondeo, totondi, tonsum, ere. Megnyirem^ metszem. Scindo, scidi, ssum, ere. Reseco, avi, «tum, are. Recido, di, sum, ere, , Ratundiare, Tonsio, onis, f. 3, JWegnyirés, n\etszé$. Retundiat, Tonsus, sa, sum* MeU szett. Retund, Rotundus, dţ, dum, Ke-rekded, gömbölyű. Védi rotundez. Reu, Reus, rea, reum. Roszt vét« hes. Nequam. * Perversus, sa, sum. Gonosz. Vitiosus, sa, sum, Pravus, va, vum. Malitiosus, sa, sum. Malignus, na, num. Gonosz (ndulatú. Reus, rei, m. a. Bűnös. Malus, la, lutn. Rosz. Proterrus, va, vum. Fajtalan, Deter, deterrimus, Rosz,hitván, veszett, alávaló. Vilis, le, c. & Rosz. Nocens, entis, o. 3. Vétkes, ártalmas. Sons, sontis, o. 3. Improbus, ba, bum. Reu inpreuna, Correuş, reá, tum. Társ a' vétekben. Reu, Malus, la, lum, Rosz, go* nősz. Pravus, va, vum. Malignus, na, num. Vitiosus, sa, sum. Reutate, Malitia, tiae, f. 1. i?QS*> szasdg, gonoszság. Malitas, atis, f. 3. Gonoszság. Malignitas, tatis, f. 3, Nequitia, tiae, f. i. Nequities, ei, f. 5. Improbitas, tatis, f. Pravitas, atis, f. 3. Vitiositas, tatis, f, 3, Flagitium, tii, n. a. Gonoszság, vétek, Reatus, tás, m. 4. Bünhedés. Culpa, pae* f. 1.. Vétek, Vitium, tii, n. a. ' Perversitas, tatis, f. 3, Sinistritas, atis, f. 3, GonotM-ság, Jeslettség. Reutate mare, Nefas, indec: Mél• tatlanság, iszonyuság. Reutieste, reu, Male, adv: Ros* szii/, gonoszul. Maligne. Maleficiose, adv: Digitized by LjOOQle RE. »97 Malitiose, Vitiose. v Flagitioso, Prave. Sinistre, Improbe, Nequit«*rv Perverse.' Reu blattom, Maledico, dixi, ctum, •re. Gohoszt mondoh. Reu blaftemare, Maledictio, onis, f. 3. Gonosz mondás. Rea blaftematoriu, Maledicus, ca, cum. Gonosz mondó. Reo fac, Malefacio, ci, ctum, ere. Rostszál’, gonoszul tselekszem. Scelus patro, avi, atum, are. Reu facere, Maleficentia, tiae, f. i. Gonosz tétel. Reu facaţoriu, Maleficus, ca, ţum, Gonosz tévő. Malitiosus, sa, sum. Malefactor, oris, tp* Flagitiosus, sa, sum. Maleficus, ca, cum. Reu fapt, Maleficium, cii, n. 9. Gonosz t sekkedet. Malefactum, ti, n. s. Reu graire, Maliloquium, quii, n. a. flászbestéd. Reu graitoriu, Maliloquax, acis, o. 3. Gonosz besz édü. Reu grţire de altu, Infamia, iae, f. i. Gonoszhír. Reu im cade, Male accidit. Rosz-szúl esik. Reu impare, Poenitet, tuit, «re. Bánom. Doleo, ere, ui, Reu parere, Poenitentia, tiae^ f, 4. Bánás. Poepitiido, inis, f. 3. Reu impare incatva, Subpoeni-tet, Bánom szabású. Reu lotru, Flagitiosus, sa, sum, Gonosz lator. Scelestus, ta, tum. Reumi, Male valeo, ui, ere. Rosz-szül vagyok. , Reu om, Malus hoţno,' Ros* env fccr, Reu si nedrept traefc cu ceva, Abutor, uti, usus sum. Rosz-1 szül ’s nem igazén élek vala• mivel. Reu si nu bine trăire cu ceva, Abusio, onis, f. 3. Roszszúl élés Valamivel. Abusus, sus, m. 4> 1 Reu fvatuitoriu, Malesvadus, da, dum. Gonoszra int'ó. Reu voitpriu, Malevolus, li, m. 9. Gonosz kévánó, gonosz akaró. Malevolens, tis, o. 3. Malignus, na, num. Reu voire, Malevolentia, tiae, f. i. Gonosz akarat. Reverf, /ta: reversare, Fundo, di, sum, ere. 'Kiöntöm, kitöltőm, elhintem. Efiundo, di, sum, ere. Reverfare, Effusio, onis, f. 3. Ki* öntet* Digitized by Google 398 RE. RH. Diffusio, onis, f. 3. Reverfat, Effusus, sa, sum. Kiőn-tetett, elhintetett. Reverf fernentia, Semen densiua /par go, si, sum, ere. Sürütskén vetem a’ magot. Reverfare lementi, Seminis spar« sió, onis, f. 3- Magvetés. Reverfat apa, Aqua effusa. Kiomlott a* víz partydbol. Reverfat diorile, Crepusculum matutinum. Hajnallatt. Rhenuf, Rhenus, ni, m. a. Folyó víz mely mellett németek láb nak. Rhenan, Rhenanus, nanaţ nanum. Rhenus vize melléki. Rhetor, Rhetor, oris, m. 3. Ékesen szállásra tanító, vagy ékesen szállást tanuló. Rhetorica, Rhetorica, cae, £ 1. Ékesen szállásról való tudomány. Rhetorice, ces, f. j. Rhetorica carte, Rhetorica, corum, .n. plur: Ékesen szállásról írt könyvek. Rhetorici, corum, m. a. plur: Rhetoricefc, Rhetorizo, avi, atum, are. Ékesen szóllok. Rhetoricefc, Rhetoricus, ca, cum. Retorhoz, és retorikához való. Rhetoriceste, Rhetorice, adv: Ékesen szállási mesterség szerént. Rheuma, Rheuma, atis, n. 3. Főből mejjben folyó nedvesség. RH. RI. * . Rheumateic, Rheumaticus, ca, cum. Nádhás, köhögös. Rheumateifm, Rheumatismus, mi, m. a, Nidha. Rhiffei v. rhiphei munti, Rhiphei montes. Észak felöl való hegyek Scithiában. Rhiphean, Rhipheus, ea, eum. Rhifeus hegyéről való hideg, jeges. Rhodan apa Gallii, Rhodanus, ni, m. a. Calliai folyó víz. Rhodeu Grae: Rhodon, Rosa, ase, i. 1. Rosa. Rhodonie gradeina cu rose, Hor> tus rosaceus. Rósáskert. Rhodope munte in Gallia, Rho» dope, pes, f. 1. Egy frantzia országi hegy. Rhódopean, Rhodopeus, ea, eum. Rodops helyről való. Rhomb roata de torf, Rhombua, bi, m. a. Fonó kerék. Rhomb pesce de mare, Rhombua, bi, m. 3. Tengeri hal, Rhoncaefc horaefc, Rhonciso, avi, atum, are. Hortyogok. Rhoncaire horcaire, Rhoncus, ci, m. 3. Hortyogás. Rid, Rideö, si, sum, ere. Neve», lék. Ridere, Risio, onis, f. 3, Nevetés. Ridietoriu, Risor, oris, qn. 3« Névelő. Ridens, entis, o. 3. Ridibundus, da, dum. Digitized by Ridieceof, Ridiculus, Ia, lum. Nevetséges. . Ridiculosus, sa, sum. , Ridicularius, ria, ium. Riditoreste, Ridicule, adv.* Neve• tsegesen. Rif, Risus, sus, no. 4> Nevetés. Risio, onis, f. 3. Rid abee, Subrideo, are, subrisi, Mosolygok. . Rid de altu fau pe altu, Derideo, si, sum, ere. Mást leneveteh, megneveiek. Ridere pe altu, Derisio, onis, f. 3. Megnevetis, ttufolds. Derisus, sús, a. 4> Deridiculum, li, n. a. Ridietoriu pe altu, Derisor, oris, m. 3. Nevető, tsufoló. Rif, batjocorit, Derisus, sa, sum. Megnevetletett, tsú/óltatott. Rid (pre el, Arrideo, si, sum, ere. ■Reá nevetek. Ridere fpre el, Arrisio, onis, f. 3. Neá nevetés. Ridietoriu fpre el, Arrisor, ris, m. 3. Reá nevető. Rie Ita: Rogna, Scabies, iei, f. 5. Ru. Agria, griae, f. w Psora, rae, f. i. Visxheteg, ril. Rie verfat, Exanthemata, thema-tum, n. 3. plu: Rü, himlő, /o- - had ék. Rioeediu, Scabie inficio, aci, ectum, ere. Valakit megriihesilek. Scabiem alicui lllineo, ere. Scabie aspergo, ersi, cum, gere. Scab em in aliquem transfundo,' di, sum, ere. Riof, Scabiosus, sa, sum. Rühes. Scabie infectus, ta, tum. Riosediume, Scabiem concipio,epi, eptum, ere. Ruhesedem. Scabie inficior, ci, fectus sum. Riof funt, Scabie laboro, avi, tum, are. Rühes vagyoh. Scabie infector, ari, atus sum. Scabie urgeor, ari. Rima, Lumbricus terrestris, FöU di geleszta. Rim, Rimor, ari, atus sum. Tu• rok, keresek. Egero, egessi, stum, egerare. Regero, erere. > Rimatoriu, Rimator, oris, m. 3. Túró. Fodicans, antis, o. 3. Item sus, aus rimator, -turi disznó. Rimat, Rimatus, ta, tum. Feltúrtt kerestetett. Rim of, Rimosus, sa, sum. rimis plenus, Nagyon feltúrt, hasított Rindune, Hirundo, inis, f. 3. Fetshe. ■ Rindune de ripa, Cypselus, li, f. 3. Parti fetske. Rindune mica puiu, Pullus hi* rundinis. Fetske Jiu. Rindune fore pessoare, A pedes, apodum, f. plu: Lábatlan fett-kék. Apus, odis, f, 3, Digitized by Google 3oo RL RI. RO. ' Rinduneof, Hirundineus, ea, neam.[ Fetskée, fetshéhez való. Ringefc Ita: Ringhiare, Ringor, gi, Szdjomat fért huzom, vigyorgok. Ringó, ere, Ringire, Rictus, tús, m. 4* Vigyo-ritds, szditdtds. Ringitoriu, Ringen*, ntis, o. 3. Vigyorgó. Rintez v. hrintez Grae: hremetizo, Hinnio, nivi, itum, ire, Nytri-tek. Rintezat, Hinnitus, tús, m. 4* Nyerítés. Rintezetoriu, Hinniens, entis, o. 3. Nyeritö. Rintezend, Hinniendo, adv; Nyerítve. Hinnibunde. Rintez fpre el, Adhinnio, nivi, itum, ire. Red nyeritek. Ripa, Ripa, pae, f. 1. Part, mart. Ripa mica, Ripula, lae, f. 1. Pár-totska, martotska. Ripariu, Riparius, ria, ium. Pmrti, marti. Ripof^ Arduus, dua, um, accli* vis, ve, c. 3. Nehéz felmenetelü. Ripida, Ripida, dae, f. 1. Flabellum, li, n. a. Szellőző. Rif, v. Lif, Linx, cis, m. 3. Hius. Riu Ita: rio, Rivus, vi, m. a. Patak fólyds. Flumen, nis, n. 3. Fluviu*, ii, m. a. Amnis» nis, m. 3. Riu afund, Amnis altus. JUéjj folyó víz. Profundus, da, dum. Riu inghctiat, Amnis glacie concretus. Fagyas folyó viz. Flumen gelidum. Riu lin, Amnis sedatu*, amni* placidus. Lassú folyó viz. Riu mic, riurel, Rivulus, li, m. 3. Patakotska, folyó viţeiske. Riu repede, Fluvius rapidus, am* nis incitatus, Sebes folyó viz. Riurefc, Rivali», le, c. 3. Pataki folyó vizi. N Fluviatilis, le, c. 3« Fluvialis, le, c. 3. Amnicus, ca, cum. Riurof, Rivosus, sa, sum. Pata» kos, folyó vizes. Riurez duc apa in alta parte, Erivo, avi, atum, are. Kifófytatom vizet másfelé viszem. Derivo, avi, atum, are, Riurare, abatere apei, Derivatio, onis, f. 3. Elfólytatds, elvetés. Riurat, Derivatus, ta, tum. Mi*" felé vitetett. Riureste, RiVatim, adv: Patákon* ként. Ritus, Ki tus, tús, m. 4. Mód, szökés. Roao, Ros, roris, m. 3. Harmat. Humor roscidus. Roorez, Roro, ravi, atum» ***• Harmatozom. Irroro, avi, atum, are. Meghoz motozom. Digitized by Ljoo^le Rt> • ——-------- -- y — Rooreaza, Korát, rorabat. ' Har-matoxik. Roorare, Roratio, onis, f. 3. Harmat ozás, rogy ázás. Rooratoriu, Rorans., antis, o. 3. Harmatoxó. Rooratoriu cu udatu, Roralis1, le, c. 3. Öntöző, hintíf. Roorat, Roratu», ta, tum. Har• matoxtatott, nedves. Rooreceof, Rorulentu», ta, tum, Harmatos. Roscidus, da, dum. Roao aducatoriu, Rorifer, ra, erűm. Harmat hoxó. Roorari oftasi, Rorarii milites. Elöl botsátandó könnyít steril vitézek* Roorezume, Roresco, ere. Harmatosom, harmatos vagyok. Roata, Rota, tae, f. í. Kerék, Roata de fript carne, Gratenteri-um, terii, n. a. Petrenye sütő nyársat forgató kerék. * Rbata de moara dein lontru, Tympanum dentale. Bél kerék á* malomba. Roata de fcof apa, Telő, nis, m. 3. Kút kerek, vtx kerék. Haustrum, tri, n. s. Roata de torf, Rhombus, bi, m. a. Fonó kerék. Verticulum, li, n. 2. Versatilis rhombus. Roata fortuiti, Rota fortunae, Sxe-rentse kerék. ' t ‘ RO. Soi Roata pedepfitoare reilor, Rota torturae, Latrokat büntető kerék. Raţşila, Rotula, lae, f. i. Kere-ketske. Roteila pe cap cefe pune de purtat greutate, Cescitellus, lli, m. a, Tekerts, mellyen a* fejeken terhet visznek. Rotariu, Rotarius, ii, in. a. Kerekes. Lignarius, narii, m. a* Rot, Roto, avi,. atum, are. Forga» tom, keringetem. Giro, avi, atum, ar». Regiro, ari, atum, are. Roteire, Rotatio, onis, f. 3. Kór-nyül-forgatás, kerengés. Ciratio, nis, f.'3. Rotatus, tus, m. Rotatoriu, Rotator, oria» m. 3* Környül forgató. Rotaceof, Rotabilis, lé, b. 3. Forogható, vagy most fórgó. Rotat, Rotatus, tata, tatum. Főt-galtatott, keréngettetett. Rotat petat, Variegatus, ta, tum. Tarka, kerekded forma tarka. Roteilat, Spira, rae, f. i. Kerék forma. Rotatieste» Rotatim. adv: Per giram^ Periodice, Fórdúlva, visxsxa* kerülve, keringve. Rotolog, Rotocellus, Ha, llum. Kt» rekded. Rochie Ita: Rocheto, Linea Ver* tis, Amictorium, torii, n. a. Digitized by Google 3o2 RO. RO. Rokolya. Cyclas, ladis, f. 3. Calbanum, ani, a. 8. Rochiet, Galbatus, ta, tum, ^?o» k olyás. Rod, Rodo, ősi, ium, ere. Rágom. Obrodo, ere. Arrodo, ere. Rágdogalortu Roadere, Rosio, onis, f. 3. Rágás. Corrosio, onis, f. 3. Roditoriu, Rosor, oris, m.3. Rágó. Arrosor, oris, m. 3. Rof, Rosus, sa, sum. Rágott. Derosus, sa, sum. Corrosus, sa, sum. Rod afare, Erodo, si, sum, ere. Kirágom. Perrodo, ere. Rof afare, 'Erosus, sa, sum. Ki‘ rágott. Rod detot, Abrodo, si, sum, ere. Elrágom. Derodo, sí, sum, ere. Rod inainte, Praerodo, >i, sum, ere. Elöl elrágom. Rof inainte, Praerosus, sa, sum. ■ Elöl elrágott. Rod inpregiur, Circumrodo, ősi, sum, ere. Kőrnyül rágom• Obrodo, si, sum, ere. , Rof inpregiur, Circumrosus, stf, sum. Kőrnyül rágatott. Obrosus, sa, sum. Roademe la foale, Verminor, ari, a> tus sum. Hastefierés van rajtam. Roadere la foale, Verminatio, oniv f. 3. Vermina, orum, n. a. plu: Hat rágó fájdalom. ' Rod manc, Mando, di, sum, ere. Rágolódom, Roditoare 'femee. Estrix, cis, f. 3. Rágolódó, rágódó aszszony. Rod vesmentu fau alt ceva cu • purtatu, Attero,attrivi, itum, ere. Váslalom, koptatom. Detero, trivi, îtum, erere. Contero, trivi, ituro, erere. t Tero, trivi, itum, erere. Roadere ceva prin purtat,. Attri* tus, tás, m. 4. Koptatás vás~ laláSy surlds. -Rof prin purtat, Attritus, ta, tum. Váslutt, koptatott. Detritus, ta, tum. Subtntus, ta, tum. Protritus, rita, ritum. Rog, Rogo, avi, atum, are. Kérem. Rogito, are. Kérdegelem. Precor j ari, catus sum. Kt» nyXrgök. Comprecor, ari. Interpello, avi, atum, arc. Ké» rem. Peto, etii, itum, ere. Posco, poposci, ere» Preces fundo, fudi, sum, ere» Könyörgök. Rugare, rugăciune, Rogatio, onis, f. 3. Kérés, könyörgés. Comprecatio, onis, f. 3» Petitio, onis, f. 3. . Rogatus, tus, ra. 4-Precatio, onis, f. 3. Gratio, onis, f. 3. Digitized by i^ooQle RU. RO. 3o3 Precis, ci, cern, precibus, precum, preces. Kérés imád-tsdg. Obsecratio, onis, f. 3. Rugăminte, Oratum, ti, n. a. Keretem, kéremény. • Oratus, tds, m. 4> Petitum, ti, n. a. Obtestatio, onis, f. 3. Postulatum, lati, n. a. Rugare iau rugăciune mica, Rogatiuncula, lae, f. i. Kérésetske. Oratiuncula, lae, f. i. Rugători u, Rogator, oris, m. 3. KönyörgiS, Aero. Precator, oris, m. 3. - Deprecator, oris, m. (3. Rugatoare, Oratrix, cis,^. 3. Kérő aszszony. Rugat, Rogatus, ta, tum Kéretett. Oratas, ta, tum. Rog. cafefe. ingheduiafca ceva, Deprecor, ari, catus sum. Vqla• minek, elengedését kérem. Rngare caiefe ingheduiafca ceva, Deprecatio, onis, f. 3. Valaminek elengedéséért kérés, könyörgés. Rugatoriu cafefe ingheduiafca ceva, Deprecabundus, da, dum. Va lamit elengedni kér8, könyörgő. Rugatoare cafefa ingheduiafca ceva, Deprecatrix, cis, f. 3. Engesz-% telöné, könyörgöné. Rog cu ftredanie, Exobsecro, avi, atum, are. Szorgalmatoson ke. rgm. Rog cu umilintie, Supplico, avi, atum, are. Alázatoson köny’ár* gök. Rugare cu umilintie, Supplicatio, onis, f. 3. Alázatos könyörgés. Supplicium, cii, n. a. Rugatoriu cu umilintie, Supplex, cis, m. 3. Alázatos könyörgü. Rog foarte, Eűlagito, avi, atum, are. Erössen kérem, igen kérem. Derogito, avi, atum, are. Obtestor, ari, tatus sum. Obsecro, avi, atum, are, Contendo, endi, ere. Flagito, avi, atum, are. Deprecor, ari, catus sum. Depostulo,, avi, atum, are* Rugare foarte, Efflagitatio, onis, f. 3. Kemény kérés. Efflagitatus, tus, m. 4* Obtestatio, onis, f. 3. Rog iare, Reflagito, avi/ atum, are. Ismét megkérem. Rog iare cu mare rugare, Resecro, are, vi, atum, Ismét nagy kör nyorgésael kérem. Rog inainte, Praerogo, avi, tum, are. Idő előtt kérem. Rog in nmnele lui Dumnedieu si pentru Dumnedieu, Obsecro,avi, atum, are. Istenért, Isten nevében kerem. Rugare pentru Dumnedieu, Obsecratio, onis, f. 3. Istenért kérés. Rugatoriu pentru cineva, Depro- Digitized by ^.ooQle 3o4 RU. cator, orism. 3. Könyőrgö, Valakiért esedező.'i Rogute, Amabo, iaterj: Kérlek, igen kérlek. ., Roi, eiire albinelor, Examen, inis, \ n. 3. Raj. Roma, Roma, romié, f. 1. Roma olösz országnak JŐ várossá. Roman, Romanu», na, num. Ro-' mai. Romulus, la, lum» Romuleus^ ea, eum. Romulides, dae, m. 1. Romanicus, ca, cum» Quirinalis, le, c. 3» Qviris, tis, m. 3. Romulus, Romulus, li, m. a» Romának első Junddtora, élső királya. Quirinus, ni, m. a. Romulus % maga. Rose, Rosa, sae, f. i. Rosa. Poconia, niae, f. i. Basa rósa• Rose alba, Rosa albens, tis* albicans, antis, Fejér ró’sa. Rose cu ofuta de frundi», Céntí-foíia, liae, f. î. Száz levelű ró’sa. Rose de camp, Petilius, Ili, m. a. Mesei ró’sa. Cynorrodon’, norrodi, im a. Rose de Ericon, Amomum, mi, n. a. Jérikobéli ró’sa» Rose de rúg, Cynosbaton, ontis, n. 3. Isipke ró’sa. Coroneola, lae, f. i. RU. Conirubus, rabi, m* %. Rosa sylvestris. _ Rosé de fpin, Spineolus, öli, im a. Ro’sának neme. Rose galbina, Galendula, ulae, fi 1. . Sárga ró’sa. Rose rosie, Rosa purpurea, subrutila. Piros ró'sa. Rosti felbateca, Rosa sylvestris, Erdei ró’sa. Rofeic, Rosacéus, ea, eeum. Rósoi. Rosala cu care roseíc, CoIo*r ra* bér. Veres Jesték. Rosala cefe afla in bai, San dara* cha* achae, f. í. Veres festék melyet a’ bányákban kapnak. Rusalia de rosit facia, RubriceU, tae, f. i. Kendőző, ortza pirosító jesték. Rosala de earba, Rubia, biae, f. i> Festő fö, pirositó fii. Rosala lucie, Sandix, cis, m. 3v Veres fénylő festék* neme. Rosetc eu, Rubesco, ere. Megvtt» henyesedem, vereseden*. Rubresco, ere. , Irrubesco, ere. Irrubeo, ere. Erubesco, ere. Rubefio, eri, efactus sum. Erubeo, ere. Rubore suffundor, undi, fusui sum. Rubeo, ere. Piros vagyok. Roseíc ca Vulpe, Ruffesco, eri. Vetesedem mint a’ róka. Digitized by ^.oo^le Ilosefc, Ital: Arrosire, Rubrefa-cio, ci, ctum, ere. Megveres-sitem. Rubefacio, eci, ctum, ere. Ruffo, avi» atum, are. Irruffo, avi, atum, are. Rosire, Rubrö colore tingere. Veress i te ni. Rosit, Rubefactus, ta, tum. Ve-ressiteit. Rosu, Ruber, ra, rumi Veress. Rubens, entis, o. 3» RufFus, fa, fum.‘ . Russus, sa, sum. Rubellus, 11a, lum» Rubicundus, da, dum» Veress, piross. \ Rubellianus, iana, anum. Veress, verhenyös. Rosu ca fmgelek Rubicundus, da, dum. Veress mint a’ vét. Roşu galben^ Ruffus, ruffa, um. Veress mint a’ róka. , Rutilus, la, lum* Veress sárgával elegy, tündöklő. Rosu in faciea barsonului, Sarranus, na, numi Bárson színű veress. Rosu in facie rusi rosie, Subrutilus, la, lum. Piross, veress ró’sa színű. « Roseus, ea, eum« Rosu intunecof, Rubidus, da, um. Feket is veress. Rosu pei, Fhoeniceus, cea, ceum. Piros pejt P»rs II. ao Rosatia, Rubor, oris, m. 3. Veresse" g, pírosság. Rubedo, inis, f. 3. Rosietec,. roşcovan, Rubicundus, da, dum. Veresl'6. Subruber, ra, rum. VeressellS. Subruffu , fa, fűm* Subrubicundus, da, dum. Rosiof, Rubicosus, sa, sum. Ve-ressés. . Rosefc cu-minium, Minio, iavi, atum, iaré. Miniummal festem. Rosit cu minium; Miniaceus, nia-cea, rtiaceum. Miniummal fittéit veress. Miniarius, ria, ium. Miniatus, ta, tum. Miniatulus, la, lum. Rosmarin, Rosmarinus, ni, nt. a* Ro’smarint. Rosmarinnm, ni, n» 9» Libanotis, notis, f. 3. Rosmarin lemn, Rosmaris, riti-dis, v. rosmaridis, f. 3. Ro’s-marint-fa. Roit, nafu si gura paferi, Rostrum, tri, n. 9. Madárnak az orra. Roftutiu, Rostellum, li, n. a. Madár orrotskcu Roft loc inait era la Romani de unde dice oratie, Rostra, tro-rum, m. a. plu: Magoss hely vólt Rómában, cí honnét O-rétziót mondottalu De aice íe dice: di de rofU Digitized by VJfO1 ío6 RO. RU. wL*k i . . Roft, graiu, cuventare > Loqvela, lse, f. í. Beszéd, mondás. Roft mare, gura mare» Loqvela sonora, Hangos beszéd» Rotundez, Rotundo, avi^ atum, áré. Gömbelyitem, kerekítem. '■ Corrotundo, avi, atum, are-. Rotundiare, Rotundatio, onis» f, 3. • Gömbelyités. Rotundime, Rotunditas, tatis, £3. Gömbefyilségt kerekség. Orbis, orbia, m. 3. Sphaera, rae, f. i. Rotundime roatei, Orbile, lis, n. 3. Kerék talp, Rotund , Rotundus, da , dum, Gömbelyégf kerekded. Orbiculatus, ta, tum. Orbicu», ca, cum. Sphaeralis, le, c. 3. Sphaeroides, dae, & i. Rota, tae, f. î. Rotundieste, Rotunde, adv: Göm-belyesen. Orbiculatim, Kerekdedenként. Rubin peatra pretioafa, Rubinus,-ni, m. a. Fénylő drága ka, rubint. Rubrica, Rubrica, cat, f. i. Veress kréta, veress tenta. Rubricof, Rubricosus, sa, sum. Veresses, veress tentds. Ruda, Ridica, ridicae, f. î. Rúd, karó. Ruda cu ramuri, Rudicula, lae, f. i. Agosbogos /a, rúd, sodrója. RU. Rudeitie de ufcat hainele, Ridicula, lae, f. î. Ruha sxáraxtó rúd. v Rudeitie fau. noe cefe da la lupta-tori de lefâre , Rndis , rudis , f. 3. Veszsző, .pdltza, jelűi adatott a* bajnokoknak szabadságra.-Rufeţ Ital: Refe, Filum, vestes ca-nabinae, Kender, és len ruha. Rúg, Rubus, bi, m. i. Tsipkg-bokor. Spineolus» li, zu. a. Ruget loc cu rugi, Rubetum, éti, n. a. Tsipkebokros hely. Rugaefc, v. regaefc, (Grse: Erev-go,) Ructo, avi, atum, are. Böfögök. Ructor, ari, atus sum; Eructo, avi, atum, are. Rugaire, Ructatio, onis, f. 3. Bi>~ fogé*' -Ructus, tás, m. 4-Eructatio, onis, f. 3. Rugaitoríu, Ructator» toris, m. 5, Böjbgö, böffentő. Ructuosas, sa, suim. Rugaefc def, Ructito, avi» atum, arev Gyakran böfögök^ Rugaefc fpre el, Irructo, are» Réá-böfÖgöh. Rugefc, Rugio, ivi, itum, ire» Bő~ gök, prditok. Rugire, Rugitus, tás, nj» 4* gés, orditds. Rugefc ca âfinu , Rudio » ivi, Digitized by ^.ooQle RU. RU. itum, ire» Szamárút ordítok. Rugire ca afinu, Ruditus, tús, m. 4> Szamár rivás. Rudor» oris, m. 8. Rugefc fpre el. Irrugio, ire» Red* ordítok^ igen sivok, Ruginefb, Rubigino, avi, atum, are. Megró’sdásodonu Rugina» Ital: Rugine, Rubigo, . iginis* f. 3» Ro’sda. Rugina de afama, .Erugo, inis, f. 3. Réz ro’sda. Rugina de fer, Ferrugo, inis, f. 3. Vas ro’sda. Ruginof\de fer, Ferruginosus, sa, sum» Vas ro’sdás. . Ferrugineus, nea, neura. Rugina femeneturi, Rubigo, inis, Í. 3. Vetés to’sda, vagy rogy a, JErugo, inis, f» 3> Üszög á gabonában» - Rugina viti de vie, Carbunculus, li, m. a. SzölS rogy a. Ruginef, Ital: Rugginofo, Rubigi* nneus, sa, sum. Ro’sdás. Rumeg, Rumigo, avi, atum, are» Kér őzöm, kérőt rágok. Rumino, avi, atom, are. Ruminor, ari, atus sum. Rumegare, Ruminatio, onis, f.' 3» Kérő zés, kérő rágás. Rumen, nis, n. 3. Ruma, mse, f. 1. Rumegat, Ruminatus, ta, tum. Megrágott. Rumegători», Ruminalis, le, c. 3. 10 * A’ mely marha kerözik. Rumeg cu minte, Rumino, avi, atum, are. Elmémbe hányom, vetem. 'Perpendo, di, sum, ere. Rumegare cu minte, Ruminatio, onis, f. 3. Jól meggondolás, hányás, vetés. Rump, Rumpo, rupi, ruptum, ere. EUzakasztom. Abrumpo, upi, uptum, ere. Perrumpo, pi, uptum, ere. Obrumpo, ere. Subrumpo, ere. Dirumpo, ere» Lacero* avi, atum, are. Dilacero, are. Delacero, are. * Frango, gi,rctum, ere» Diffringo, ere. Eltördelem. Avello, ulsi, sum, ere. Elsza-kasztom. Divello, ulsi, sum, ere. Convello, ulsi,"sum, éré. Elszaggatom. Concerpo, ere. Deruncino, avi, atum, are* Kiszaggatom. Dilanio, iavi, atum, are. Szaggatom. _ Rumpere, Ruptio, onis, f. 3. Sze-gés, szakasztás. Divisura, rce, f. 1» Szakasztás. Avulsio, onis, f. 3. Laceratio, oiiis, f. 3. Disruptio, onis, f. 3. Diruptio, onis, f. 3. Digitized by GooQle 3o8 RU. RU* Divulsio, onis, £ 3. Infractio, onis, f. 3. Rumpatoriu, Ruptor, oris, mi 3. Szegő, szakasztó. Fraetor, oris, m* 3. Violator, oris, m. 3. Avulsor, oris, m. 3. Rumpens, entis, o. 3. Rupt, Ruptus, ta, tum. Elsza-kasztatott, szegett, ' Abruptus, ta, tum. Divulsus, sa, sum. Devulsus, sa, sum. Decerptus, ta, tum. Deruncinatus, ta, tum. Disruptus, ta, tum* . Dispessus, ssa, ssum. Laceratus, ta, tum. Avulsus, sa, sum. • Convulsus, sa, sum. Evulsus, sa, sum. Vulsus, sa, sum. Ruptura, Ruptura, rse» f. i; Szakadék. Fractura, ra*, f. 1. Divulsio, onia» f. 3. Fragmentum, ti, n. 1« ' Rump afare, Erumpo, rupi, tűm, ere. Kiszakadok, kirohanok. Prorumpo, upî, tum, ere. Rumpere afare, Eruptio, onis, f. 3. Kiomlás, szakadás. Rump afare si-fcot afare, Evello, si, sum, ere. Kiszaggatom. Rumpere si fcoatere afare, Evul sio, onis, f. 3. KisXag gatás. Rupt afare, Evulsus, sa, sum. Ki-szaggattatott. Rump amicitie, Amicitiam dirimo, emi, emtum, imere. 2?a* rútságot félbe sxákasztom* Rump capu, Ca put frango, egi» ctum, ere. Fejemet betöröm. Rumpere capului cu ceva lucro» Cap ut labore obtundo, ere. Fejemet verem valami dologba. Rump cu putere, Effringo, égi* ctum, ere. Kitöröm, feltöröm. Rumpere cu putere, Effractura, tura*, f. i. Kitörés, feltörés. Rumpatoriu cu putere, E(Fracta* rius, torii, mi a. Feltörő. Effractor, oris, m. 3. Rapt cu putere, Effractus, ta» tum. Kirontatott, töretett. Rupt dela ceva, Subcissivus, va, vum. Valamitől elszakúszta* tott. Rump de tot, Confringo, egi» actum, ere. őstve-rontom, töröm. Comminuo, ui, utam, ere. Rump dsof, Revello, velli) vulsi» sum, ere. Leszakasttom. Stringo, nxi, ctum, ere. Detero, ere. Letöröm, szakasz-tóm. Defringo, egi, actum, ere* Derumpo, upi, tum, ere. Excerpo, psi, ptum, ere. Rumpere dsof, Revulsio, onis, f. 3. Leszakasztás. Digitized by GooqLe a RU. Rapt dsof, Revulsus, sa, sum. Leszakasztatott. Detritus, ta, tum. Avulsus, sa, sum. Rump gutu v. ghitu-, Collum, cervicem frango, egi, ctum, ere. Nyakamat töröm. Rump -inainte, Praefringo, egi, actum, ere. Elöl törbk. Frcerumpo, rupi, uptum, ere. Praetero, ere. Rump in doao fau laf lucru, Abrumpo, upi, uptum, ere. Felbe szakasztom. Interrumpo, upi, ptum, era. Közben elszakasztom. Rupt in doao fau lafat, Inter* ruptus, ta, tum. Felben sza-kasxtatott, félben hagyatott. Rumpere in doao fau laiare, Abruptio, onis, f. 3. Félben sza-hasztds. Rump in lontru, Irrumpo, upi, tum, ere. Réá-törökt berohanok. , Rumpere in lontru, Irruptio, onis, f. 3. Réá-töre’s, bérohands. Rump in parteicele, Diffringo, egi, actum, ere. Eltördelem. Rump in si ftric, RefVingo, ere. Felszakasztom, felbontom. Rump infocire, Societatem dirimo, emi, emtum. Társaságot megszegen\. Rump intre, Intervello, ere. Kötésié g kiszaggatom. RU. • 3og rtump pace, Pacem dirimo, emi, emtum, ere. Békességet megszegem. , Rump printreg , Perrumpo', pi tum, ere. Rajta áltál-török. Rump ftric cú funet, Displodo, si, sum, ere. Pattantással rontok. Rump vorba altue, Interpello ser. monem alterius, Meg akad ál-fyoztatom beszédtben. Sermonem alterius abrumpo, pi, uptum, ere. Interrumpo, upi, ptum, ere. Rumpere vorbi altue, Interpellatio, onis, f. 3. Megszóllitás. beszédjében, akadályoztatás. Rumpatoriu vorbei, Interpellator, oris, m. 3. Megszólít tó, beszédben akadályoztató. Rumpat ieste, Interrupte, adv: Elszaggatva, megszaggatva. Rupturţ, Rtaptura, rse, f. i. Szakadás, omlásx meredek hely* Praeruptus, ta, tum. Meredek hely. Locuţ prseruptu*. ‘ Abruptum, ti, n. a. Labes, is, f. 3. Föld szakadást omlás. * Ruptura coiosere r, Ital: Ruttura inteftinale, Ram*x, ecis, m. 3. Megszakadás, tökösség. Hernia, nis?, f. 1. Enterocele, Ies, f. i. Rupt coiof^ Ramicosus, sa, sum. Megszakadt, tökös. S Digitized by GooQle 3io Rü. RU. Herniosus, sa, sum, \ Ruptoare, Determinatio, onis, f. 3. Elvege tét. Ruf, Russus, ssi, m. 9. 'Orosz. Ruffus, ruffi, m. 2. Ruflia, Russia, sise, f. 1. Orosz ország, . Rufefc, Russicus, ca, cum. Oroszi. Russaceus, cea, eum, Rusine, Rubor, oris, m. 5. Szemérem. Verecundia, diee, f. 1, Pudor, őrig, m, 5. Szégyen. Propudium, dii, n. 9. Ruşinez, Pudefacio, ci, ctum, ere. Sze'gyenitem, Confundo,’ udi, aum, ere. Dehonesto, avi, atum, are. Pudore, probro afiicio, eci, tum, ere> Pudorem incutio, cuaai, ssum, ere. Pudore suffundo, ere. Pudorem causo, avi, atum', are. Opprobro, are. 'Pirongatom. Rusinare, Pudor, oris, m. 3. Szé-gyenség. Propudium, dii, n. 2. Erubescentia, tise, f. 1. Szégyenlős. Confusio, onis, f. 3. Szegye-nités. Pudicitia, cise, f. 1. Szemén metesség. Verecundis, diee, f. 1. Ausinof, Pudens, entis, o. 3.. Szégyen lö, szemérmes. Pudibundus, da, dum. Verecundus, unda, undum. Erubescens, entis, o. 3. Pudious, ca, cum. Ruşinat, Propudiosus, sa, sum. Szégyenét, szégyent vallott. Pudore, probro, dedecore affe* ctus,’ Szegyenitett. Confusus, sa, sum. ’■ Pudendus, da, dum. Szégyen• séges. Rusineste, Verecunde, adv; &£• mérmesen. Pudenter, Szemérmetesen. Ruşinez ftric feceorie, Depudico, avi, atum, care. Meggy alázom, szeplő sit em. Rusinezume» Pudefio, eri, aotui sum. Magamat megszégyenít tem. \ . Erubesco, ere. Verecundor, ari, atus snm. Pudet me, puduit, ere. Rusinem ede, Pudet me, Ssé-gyenlem. Rusinem eile foarte, Dispudet, uit, Igen szégyenlem. Rusinem efte incatva, Suppudet, duit. Sségyenlem szabású. Rusine pateimefc, Pudore, ignominia afficior, fici, ectus sum. Szégyent vallók. Pudefio. Rusine pateimire, Pudor, ori», m, 3. Szégyenvállás. Dedecus, coris, n. 3. Probrum, bri, n. 9. Rufthicefc, lucru la camp, Rusticor , ari, natus sum. Mesei munkát Űzök. \ Digitized by ■ ■ 1 ) J ) ' ' 1 " Rufteicatie, Rusticatio, onis, f. 3. Metti munkát ütés. Rufteicie, Rusticitas, tatis, f. 3. Mezei munkdlds. _ Rufteic, luoratoriu )a camp, Rusticus, ci, m. s. Meton lakó, dolgozó. Rufteicefc, Rusticus, tica, ticum. Majorsági. Rustic ‘ius, ria, rium. Rusticanus, na, num. Ruta, Ruta, tse, f. i. RutaJÜ. Rutat, Rutatus, tata, tum. Rutás, rutából való. SA. Sacuefc, sefuefc, Ital: SaccegKare, Prsedor, ari, atus sum. Prédátok. Depopulor, ari, atus sum. Sacuefc, sefuefc tiara, Provinciam vasto, avi, atum, are. Az országot prédálom, pusztítom. Provinciam rapinis vasto, are, vexo, are, avi, atum. Exhaurio, st atum, ire. E provincia praedas ago, egi, actum, ere. Diripio terram, ere. Sacuire, sefuire, Depopulatio, onis, f. 3. Pusztítás, prédálás. Direptio, onis, f. 3. Vastatio, onis, f. 3. Sacuitoriu, safuitoriu, Depopulator, oris, m. 3. Pusztító, pré-dáló. Praedator, oris, m. 3. Vastator, oris, m. 3. Sacuit, safuit, Depopulatus, ta, tum. Pusztított. Direptus, tia, tum. Sacmanéfc, Ital: Metter a sacjna-no, Depraedor, ari, átus sum. Pusztítok, rontok, prédátok. Diripio, ui, eptum, ere. Vasto, avi, atum, áré. Sacmanie, Depopulatio, onis, f. 3* ’Sákmány, ragadás. Direptio, onis, P. 3. Vastatio, onis, f. 3. Sale earba, Salvia, viae, fc i. Zsálya. Sale iâlbateca cu capatina, Sta* chis, chis, f. 3. Fejér vad zsálya. Salof, Salveatum, ti, n. a. Zsályás ital. Salefc, sale beu,, Sal vio, avi, atum, are. Zsályás brvassággal elek. Scheda, Scheda, dee, f. i. Tze-dula papiros, diribdarab írás. Schedula, Schedula, lae, f. i. Tzt dulátska, irásotska. Inscriptum, ti, n. a. Schifma, Schisma, tis, n. 3. Párt-\Ités, elszakadás, szakadás Schiftnateic , Schismaticus , ca , cum. Az Ehkle"sióban szakadást tsináló. Sceop, Ital: Zoppo, Claudus, da, dum. Sánta. Catax, cis, m. 3. Sceopare, Claudicatio, onis, f. 3. Sán tálás. Digitized by GooQle 3u SC. SC. Sceopatura, Clauditas, tis, f, 3. Sántaság, Sceopatez, Claudico, avi, tum, are. Sántátok, sántítok. Sceopatoriu, Claudicans, tis, o. 3. Sânt áló. • Sceopetend, Claudicando, Sántán. . Sceoapa, Spithama, mae, f. i, Arasz. % • Scipefc, Spuo, ui, utum, ere. Pö-köm. Scipire, Spulatio, onis, f. 3« Pök-dösés. Consputatio, onis, f. 3* Scipit, Saliva, vae, f. i- Pök, nyál. Sputum, ti, n. s. Scipiceof, Salivosus, sa, sum. Nyálos, nedvességes. Scipefc afare, Exspuo, ui, utúm, ere. Kipököm, kivetem. Despuo, ere. Scipefc baloseic, Salivo, avi, atum, are. Megnyálozom pökket. Scipefc fpre el, Insputf, ui, utum, ere. Réá-pökőm, belé-pököm. Insputo, avi, atum, are. Scipefc fpre el, nul bag in fama, Despuo, ui, utum, ere. Lepő köm, számba nem veszem. Scipefc tusefc, Apologo, avi, a* tum, are. Pököm, hurutom. Sciu, Scio, vi, tum, ire. Tudom. Novi, visti, novit. Cognosco, ere. CognituVn habeo, ui, «re. Próba teneo, ui, ţum, ere. Exploratum habeo, ere. Constat mihi. Non me latét Non me fugit, praeterit. Non ignoro, avi, atum, are, Calleo , ui, ere. Rescio, ire. Megtudom, Rescisco, ere. Sciintie, Scitus, tus, m. 4. Tudás, Cognitio, onis, f. 3. Scientia, ae, f. 1. Sciutoriu, Sciens, tis, o. 3. Tudó, Soiintieste, Scienter, adv: Tudva, Sciu foarte bine, Percalleo, ui, ere. Igen jól tudom. Sciu de buna fama, Certum scio, Bizonyoson tudom. Certo scio, ire. Certe scio, ire. Fro certo scio, iré. Sciu doctorie, Scio artem machaoniam, Tudok orvasólni. Sciintia doctorii, Ars inachao* nia, Orvosi tudomány. Sciu ghenealoghia, Scio genealógia am, Tudom a’ nemzetség’ históriáját,. Sciutoriu ghenealoghii, Genealogus» gi, m. a. Nemzetség’ histo* riáját tudó. Sciu inainte, Frsescio, vi, tum, ire. Előre megtudom. Sciintia inainte, Praescientia, i£> f. 1. Előre megtudás. Sciutoriu inainte, Praesciens, tis, o. 3. Előre megtudó, Praescius, ia, um. Sciu inpreuna , Consc isoo » er#* Egy'gyütt tudom. Digitized by Googie SC. SC. 3i3 Sciu legile, Gnarua legum sum, es, est, fui* Tudom af törvényt. Sciutoriu de legi, Jurisconsultos, ta, tum. Törvény tudó. Jurisperitus, ta, tum. Sciu limbi evreeste, greceşte, la* tineste, Calleo lingvas h brse-am, grsecam , latinam. Tudok nyelveket, zsidóúl, görögül, deákul. Scio, vi, tum, ire. Novi, visti novit* Soie cunosteintia me, Conscio , ivi, itum, ire. Tudja lelkem esmérete., Sciutoriu cunosţeinti fale, Consci* ns, ia, um. Maga dolgainak tudója. % Ccnsciolus, la, lnm. Sciintia mefureri pamentului, Geometria, sej f. i. Földmérés^ nekx tudomány} a. Geodesia, sise, f, i. Sciintia sumarii, Logistica, ese, f. i. Számvetés tudomány, Sciut tuturor, Vulgaris, re, c. 3. Közönséges. Vulgarius, ria, rium. Sciintiez vedi insciintez. Scirefc, Sciscitor, ari, atus sum. Tudakozom. Scitor, ari, atus sum. Scrutor, ari, atus sum. Indago, avi, atum, are^ Expiscor, «uri, atus sum. Investigo, avi, atum,' are. ' Contor, ari, -atus sufa. Scirire, Investigatio, onis, f. 8, Tudakoz ás. Scnutatio, onis, f. 3« Sorutinium, nii, n. s. Percontatio, onis, f. 3« Percunctatio, onis, f. 3. - , Indagatio, onis, f. 3. Perscrutatio, onis, f. 3. Sciritoriu, Sciscitator, oris, m. 3. Tudakozó. Scrutator, oris, m. 3. Percontator, oris, m. 3. Indagator, oris, m. 3. Sciritoare, Indagatrix, cis, f. 3. Tudakozóne'. Sciriceof, Scrutabilis, le, c. 3. Tudakozható. Perscrutabilis, 1«, c. 3. Vestigabitis^ le, c. 3, Scrutabilis, le, c. 3. Sciscitandus, da, dum. Scirefc inainte, Prsescisco , ért. Elöl megtudakozom. Scoala, Schola, lse, f. 1. Oskola. Scoala de invetiat, Athenseum, ei. n. a. Tanúló hely. Gymnasium, ii, n. s. Scoala pruncilor, Plantarium, riij n. a. Gyermekek* oskolái ok. Scoiafteic, Scholasticus, ca, cum. Tanúló Deák. - Scolariu, Scolaris, re, c. 3. Őskor lai. Scopa, matura, Scopa, pse, f. i, Seprii. Digitized by Googie 5i4 SC. <— ii ■■■ ■»■■■■ —bi ■ Verriculum, li, n. a. Scopa de peri, Setacea scopa, Szár seprű. Scopa de vergele, Virguhea scopa, Veszszb' seprű. Scopa mica, Scopula, lae, f. i. Sepriitske. Scopefc, metur, Ital: Scopare, Verro, ri, sum, ere. Seprek. Scopis mundo, are. Purgo, are-Scopetoriuj Scopator, ori*, m. 3. Seprő. Scoparius, rH, m. a. Verrens, tis, o. 3. Scopat, Scopatus, ta, tum. Seprett. Scopefc bine, Converro, ere. Jól hiseprem. Everro, ere. Scopefc iare, Reverro, ere. Ismét megseprem. Scopefc in dsof, Deverro, ere. Le-septem. Scopa de curetit cnptorra, Rutabulum, li, n. a. Asag, penete. Furnarius conus. Scurra flencaitoriu, Scurra, r$e, m. i. Tse'ltsapó, otsmdny beszédű. Morio, onis, m. 3« Udvari bolond. Sanio, onis, m. 3. Scurefe flencaefc, Scuror, ari, tus sum. Tselet tsapok, bolondos-kodom. Scurram ag«, egi, ctum, ere. Scurilie, Scurilitas, tis, f. 3. Tsel-tsapság, trágárság. Scuriüceof, Scurilis, le, c. 3. Szem- SC. SE. telen, trágár. Scurilitoriu, Scurrans, tis, o. 3. Tselţşapsdgdval e'lS ortzátlan. Scurileste, Scuriliter, adv: Szemtelenül, trágárul. Se ase, Ita, sic, így, úgy. Se, Sella eqvilis, Nyereg. Ephiphim, pii, n. a. Se de purtat greutate, Clitellae, ■rum, f. i. plu: Tereh hordozó nyereg. . Selariu, Sellarius, rii, m, a. Nyereg gyártó. Ephipiarius, rii, m. a. Sediement, Sedes, dis, f. 3. Szék, pad. Sedile, lis, ' Serbiceste, Serviliter, adv: Sxól-ga módon. Famulariter, adv: Vernaliter. Serbefc cu greutate, Mgte servitu* tem patior* sus sum, pati. Nehezen szólgdlok. Serbefc cu Aradanie, Strenue, et •edulö servio, ire. Szorgabna-toson szólgdlok. Serbefc inainte, Praeservio, ivi, itum, ire. Elöl szólgdilok. ■ Serbefc lui Dumnedieu, Deo servio, vivi, itum, ire. Istennek szólgdlok. Servituti Dei me dedico, avi, Utum, are. . Addico, xi, ctum, ere. Trado, didi, tum, ere. Serbefc pentecelui, Ventri servio, vivi, itum, ire. Hasnak szól- • ' gólok, eszem, iszom. Serbire pentecelui, Edacitas, tatis, f. 3. Hasnak sxólgdlds. Cula, Ue, f. i. Ingluvies, ei, t 5. _________________SE. Gastrimargia, giae, f. i. Dobzd• dds, hasnak szólgdlds. • Serb pentecelui, Gulosus, sa, sum. Nagy ehetS. Gastrimargus, gi, mt a. Dob• Módó. Ventri deditus, ta* tum. Cibi avidus, da, dum» Helluo, onis, f. 3. Serefteu, Serra, ra?, f. i. f (trést. Serefteutiu, Serrula* Ise, f. i. Fu. részetske. Sereftuefc, Serro, avi* atum, are. Fűrészelek. _ Sereftuire, Serrago, ni», f. 3. Fă* részlés. Sereftat, Serratus, ta* tum. Fúrí-.szelt. Serie Ital: Sechio, Seriola, Isi, f. i. Situla, lse, f. 1. Veder, merítő idény. Hydria, rise, f. i. Urna, nae, €. t. Serpe, Serpens, tis, m. 3. Kígyó. Angvis, vis, m. 3. Ophis, is, m. 3. Ammodites, tae, f. î. Serpe afpidct, Aspis, dis, m. 3» Áspis kígyó* , Serpe Bafilifc, Regulus, li, Üt, % Basiliskus kígyó. Serpe cefe fue pe lemn si de aco* lo (are de parte, Jaculus, Ii, m. a. Kígyó, mely fára hág és onnét meszsze hdnyítja magát. Serpe crocodeil, Crocodillus, li» m. a. KrokődiUus, Digitized by Googie __________SE. _ Serpe cu coarne, Ceraste», tae, f. i. Szarvas kigyá. Áspis comuta. Serpe cu doao capete cate mere si inAinte si inapoi, Amphigbe-na, nse, f. i. Kétfejű kígyón, elS és hátra mehető. Serpe cu multe capete* idem. Serpe de apa, Boa, ae* f. 1. VU zi kígyó, Tehén szopó kígyó. Chelidruâ, dri* m. s. Angvis, vis, m. 3. Natrix, cis, m. 3. Hydrus, dri, m. b Enchidris, ris, m. 3. Sterpe Dipiaf care cu musc are fa aduce fete, Dipsas, dii, f. 3. ■Marásával szomjúságot ' hozó fogyó- 8erpe dupe a cui muscare cure íingele tót, Hemorbois, oidis, f. 3. Kígyó, melynek marása után minden vér kifoly a’ testből• - Salamandra-, drae, f. i« S'érpe in apa si pe ufcat vietiu-toriu, Chersidrus, dri, m. a. Vízben és szározon egyaránt lakó kígyó. Cheryshydrus * v. chehydrus, dri, m. a. Serpe mic, Serpentúlus* li, m. a. Kígyótska. Angviculus, li, ih. a. Serpé mic dupa a cui muscare trüpü putradieste* Seps, epis, SE. 3ig * - - - miAm Á - - - 1*------ m. 3. Kis kígyó) melynek marása után cl test megrothad. Serpe orb curt, Caecilia, liae, f» i. Kurta vak kígyó. Setpe fcipitori de venin, Ptyas, adi», f. 3. Mérget pökő kígyó. Serpe purtetoriu, Serpentiger, ra, rum. Kígyó hordozó* Serpe fcurt, Coluber, bri, m. a. Kurta kígyó. Colubra, brae, f. i. Serpe tiitoriu, Angvitenens, tis, 0. 3. Kígyó tartó. Serpe venenat vergat, Cenúris, Cris, m. 3. Mérges tarka kígyó. Prester, ris, ra. 3. Serpe vergat, Acontias, tiae, f. i. Tarka kígyó. Sşrpe vipere, Vipera, rae, f, i. Vipero, onis, m. 3. Vipera ki« gyó- Serpof, Serpentosusţ sá, sum. Ki* gyós hely. Angvifer locüs. Aúgvinus, na, num. Angvineus, ea, eum. Serpefc, Serpo, psí, ptum, ere. Tsúszok, mászok. Serpitoriu', Serpens, tis, o. tsúszó, terjédő. Serpefc inainte, Praéserpö, psi, erptum> ere-. Elöl tsúszok, md-szók. Serpefc in lontru, Inserpo, ere. Éelé^mdszök. Perrepo, ere. Perrepto, are. Digitized by SI. Serpenterie, Serpentaria, riae, f. 1. Kigyó fú. Şerpii, Serpillum, li, n. a. Kákák fű. Serpella sopirla, Lacerta, tae, f. i. Gyek. Serpella, Ue, f. i. Serpella soperla cu fte in fpate» Stellio, onis, m. 3» 7sillag hă* tu dinok gyéketske. Serpella folomefdra, Salamandra, drae, f. x. Mérges gyek. Serpari de tinut bani, Bulga, gae, f. i. Túszü. Hyppopera, rae, fi i. Ascopera, rae, f. i. Pasceolus, li, m. 9. Sertva, Sacrificium, cii» n. 9. Ál* dotati Sertva ce fte deintto fute de vite, Hecatombe, bes, f. 1. Száz marhából álló áldozat. Sertva Veneri) Aphrodisia, siae» f. i. Ve'nus áldozatja. Sef| Planiciesj ei, f. 5. Egyenes föld. Planus, na, nunl. Sefe, Sex, HaL Sefedieci, Sexaginta, Hatvan. Sefe loti apefetoriu, Sextantarius, ii, m. s. Hat lót nyomó. Sefe mii, Sex mille» Hat-ezSt. Sefefprediece, Sedecim, Tizenhat. Sefe fute, Sexcenti, Hat-száz. . Seífie, Fundus, sessio^ onis, fi 3. Lakó helyt ' Si, Ac, atqve, et, qve, qvoqve, etiam, atque etiam. Ét, is. Si acum, Etiam nuno » . Me'g most-is, még-is> Si amu, Idem. Si de aci in colo, Dehinc etiam, Ezután-is. Sibilla, Sybilla, lae, f. 1» Jöven* dölö atzszony. Sibilin, Sybillinus» na, num» Libri sybillini, Jövendő mondó Könyvek» Sir» Series, ei, f. 5. Rend, szer. Ordo, inis, m. 3. Sirutiu, Seriola, lae, f» i. Ren» detske< Sir deiritei de petri, fau de rie* Antes» ium. Első rend szölíf tövek, kövek> Sir de mardselé tnargaritari» Ordo margaritarum, Gyöngy rend. Sireag, Series, éi, f. S. Militum» hominum, Sereg ember, Ka* iona. Caterva» Vae, f.'n Cohors, tis, f. 3. Agmen, nis, n. 3. Exercitus, tus, m 4- Grex, gis,m.3i Phalanx, gis, f. 3. Turma, mae, f> i. Turba, bae, f. i. Sireagutiu» Cohorticula, lae, f. i» Kis seregi Pusillus grex, gisj Sireag dé thineri, Pubes, bis» f. 3» Ifiii sereg. Sireaguri de luntri, Classis, sis, f. 3. Hajós sereg. Digitized by Googie SÍ. SM. SN. SO. Sire^m, Gregatus* ta, tum. Öst-ve-ssreglett, tsoportozott.' Sire^Atieste; Gregatim, adv: Sere* génként. Costellatim, adv: Pilatim. Sirebie airuri multe de tort laolalta, Ligatura, rae, f. 1. Fonal kötés. Smaltiu Ita: smalto, Encaustum, ti, n. *. Zomántz. Gruata, tse, f. i. Gypsum, ai, n. a» Nigellum, li, n. a. Smftltiuefc Ita: smaltare, Encausto, avi, atum, are. . Zomdntzal jestem. Crusto, avi, atum, are. Fingó, xi) ctum, ere. Cypso, avi, atum, are» Smaltiutoriu, Encaustes, tae, m. 1. Zamántzal festő* Encausticua pictor. Smaltiuire, Damascena pictura encauatica , nigellum , li, n. a. Zomdntzozds. Smalciof, Encausticus, ca, cum* Zomántzos, zomdntzhoz való. Smaltiuit smalceof, Encausto variegatus, ta, tum. Zomdnttos, zomdntzozott. Damasceno encaustico pictus j ta, tum. Gypsatu», ta, tum. Crustatus, ta, tum. Pictus, ta, tum. Nigellatus, ta, tum. Smaltiuefc meitersug, Encatiatjces, cae, f. i. Zomdntzüzó mesterség. Pars II» Smaragd, Smaragdus, di, m. a. Smaragd kői Sneapen Ita: Ginapro, Gál: sapön, brad pedeftru, Abies, ei, f. 5. * Fenyő fa, mag termő fenj ö, gyalog fenyő. Juniper, ri, m. a. Juniperus, ri, m. a. Sneapenariu, Abietarius, rn,Fenyő fából dolgozó. Sneapeneíc, Abiegnus, na, num. Fenyő jából való. Snef pafere, Rudicula, lae, f. i« aquatica. Snef maddn Şoarece, Sorex, cis, m. 3. Egét, patkdn. Glis, ris, m. 3, Mus, risj m. 3t Soarecel, Şoricellus, li, m. a. Ege* , retske. Musculus, li, m. a. Şoarece cu arepi, Vespertilio, onis, f. 3. Denevér, pupa levél, szár-nyos egén Sorecefc, Soricinus, na, numi E-géri, patkányi. Sorecof, Murinus, na, num* Égérés, egérii Soricinus, na* num. Sorecariu, Muriceps, pis, c. 3i ' Egeres. Mures captans» Sorecare, Muscipula* lae, f; t; Egér fogó, Sofran Ita: zafferano, Crocus* cij m.a. Sáfrány. Crocum, ci, n. a. Söfraneíc, Croco* avi, atutoţ a.rtf: Croco aspergo, ai, aum, érét JMegsdfr dny ózom. , ai Digitized by Google 3s2 SO. SP. SP. Sofjranit, Crocatus, croceatus, ta, tum. Sdfrdnyoxott. ■ Sofran felbatec, Enicui) ci, m. a. Vad sdfrdn. Safraneaíca Facie, Croceus, ea, aum. Sáfrány szírt. Crocinus, na, num. Sopron cetate, Sopron ium, nii, n. s. Soprony magyar város. Soptsfc, Susurro, avi, atum, are. Suttogok, súgok. Musito, avi, atum, are. Musso, avi, atum, are. Consusurţo, avi, atum, are. Insusurro, avi, «tum, are. Sopteire, Susurrus, râs, m. 4- Suttogás. Mussatio, onis, f. 3. Susurratio, onis, f. 3. Súgás» Susurrum, ri, n. a. Sopteitoriu,' Susurro, onis, m. 3. Súgó suttogó. Mussitabundus, da, dum. Soptefc pe aicunf, Mulio, ivi, itum, ire. Lappangva súttogok. Consusurro, are. Suttogok, titkolom valakivel. Spanu comitatului, Nomarcha , chae, m. i. Vármegye Ispánya. Vicecomes, tis, p. 3. Sparga Asparagus, gi, m. 2. Spárga fű. Corruda, dae, f. i. Sparga de atie Ita: spago spaget-to, Spageta, táe, f. i. Spárga. Filum retortum. Tomex catiabina. Funiculus, Ii, m> a. Sparga cu plumb in cflpet de me» furat afundu apei, Catapirater, eris, m. 3. Ónos spárga, mei* lyel a’ tengetf mélységei mérik. Spaftn Ita: smasmoGrae: Spasmoi, Spasmus* mi, m. a. Görtí. Matrice. Spafmor matriceof, Spasticus, cr, cum. Görtsös, meg vonatott inú, vagy öszve vont tagú. Spatiu misloc intre temp fai; loc, deşertare, Spatium, ii, n. s. Űresség, üresség köze, időnek helynek köze. Intervallum^ li, n. 2. Intercapedo, nis, f. -3. Spatium de ourere, Stadium, ii, n. &. Curriculum, li, n. a. Fu• tó hely. Spatiu de doaó trii dile, Bidnum, ui * n. a. Triduum, ui, n. a. Két három napi köz. Spatiu de opt ani, Spatium octo annorum. Nyóltz esztendeig való idő. ' Spatiu tempului ^ Spatium tenpo* ris, Időnek közé, üressége. Spatiof, Spatiosus, sa, sum, Bő, és széles közű, tdgos. Speculefc, Sfpeculor, ári, atus ium* Megnézem, visgálom. Speculaţie, Speculatio, onis, f. 5« Megnéző, visgdló. v Speculatus, tus, m. 4< Speculatoriu, Speculator, oris,tn.3* Valamit visgdló. Digitized by Googie SP. SP. 3*3 Speculatoare, Speculatrix, cis, f. 3. J Abstersio, onis, f. 3. Eltörlés. Megtekintő aszszony. ' I Abolitio, onis, f. 3. Spelingeriu la Koma fcara, Gema-1 Deletio, onis, f. 3. niae scalae, 'Romai grdditsos I Obliteratio, onis, f. +>. pellenger. I Stergotoriu, Abstergens, tis, o. 3. Cemanii gradus. I Letörlö. Abstersor, oris, m. 3. Spinat, Spinae hia, chia*, f. i.l Deletilis, le, c. 3. Kerti laboda. ISterf, Abstersus, sa, sum. Eltö- Spion Ita: spione, Spion, Ként, I Tölt. Deletús, ta, tuni. kémlelő. I Delitus* ta, tum. Letöröltetett. Explorator, oris, m. 3. I Stergaceof, Delebilis, le, c. 3. EU Speculator, oris, m. 3. I törölhető. Deletilis, le, c. 3. Delator, oris, m.'3. jStergatoriu, stergatoare, Abster* Sponghia, Spongia, giae, f. l.l sorium, rii, n. 2. Törlő ruha. Spongia. * I Mantile, lis, n. 3. Spongbitie, Spongiola, lae, f. i.l ManteHus, li, n^. 2. Spongydtska. JStergatoriu de cap, Involucre, eris, Sponghioi, Spongiosus, sa, sum.l n. 3. Fö törlő, vagy elöl tévő Spongi d$, jukatos. I a’ beretvdldskor. Sponghiefc sterg cu sponghia IStergariu in faoie ílacari, Flame-Spongio, avi, alum, are. Spongia I olum, li, n. a. Testszin keszkenyo abstergo, si, sum , ere. Spon-1 Sterg afare, Extergo, si, sum, ere. gidval megtörtöm' _ I Kitörlöm. Extergeo, ere. Sponghiat Spongiatus, ta, tum.l Lituro,* avi, atum, are. Spongidval megtorlóit. Sterg, Tergeo, si, sum, ere. Törlőm. Tergo, si, sum, ere. Abstergo, ere. Eltörlöms Abstergeo, ere. Aboleo, evi, etum, ere. Deleo, evi, etum, ere. Detergo, si, sum, ere. Detergeo, ere. Oblitero, avi, atum, are. Ştergere, Tersio, onis, f. 3. Törlés.i töröltetett. sí * Delino, livi, nivi, oitum, ire. Dispungo, xi, ctum, ere. Expungo, xi, ctum, ere. Deleo, evi, etum, ere. Interlino, ni, litűm, ire. Oblitero, avi, atum, are* . Ştergere afare, Ubiiteratiu, onia, f. 3. Kitörlés. Deletio, onis, f. 3. Litura, rae, f. í. Sterf afare, Extersui, sa, aum. Ki- Digitized, by V 3>4 • ST. Deletus, ta, tum. Interlitus, ta, tum. Obliteratul, ta, tumr Dispunctus, ta, tum. Expunctus, ta, tum. St^rgatoriu «Tara, Deletor, oris, m. 3. Kitörlö. Oblitcrator, oria, m. 3. Sterg bine, Pertergeo, ere, si, aum. Perterge, ere. Extergeo, ere. Sterg curatieic, Praatergeo, cre. Letörlöm. Mundo, avi, atum, are. Sterg de tot, Aboleo, levi, atum, are. Egészsxen kitörlöm. Antiquo, avi, atum, are. Abrogo, avi, atum, are. Detergo, ii, ium, ere. Stergara de tot, Abolitio, onis, f. 6. * gészszen kitörlés. Abrogatio, onis, f. 3. ' Obliteratio, onis, f. 3. . Sterf de tot, Abolitus, ta, tum. Egészszen kitöröltetett. Abrogatus, ta, tum. Antiquatu», ta, tum. Obliteratul, tar tum. Sterg nafu, Abstergo, era nasum. Oromat törlőm. Emungo, xi, ctum, ere. Ora-mat kifuvom, tisztítom. Sthireic, Sterilesco, ere. Meddő lészék, savanyúvá leszek. Sthirin-, Sterilitás, tatis, f. 5 Mogtalanság, savanyúság. ' ST. St hir, Sterilis, le, c. 3. Magtalan savanyú, vad. Stbirof, Sterilis,' le, c. 3. Sava. nyű, vad. Ştreang, Funis, nis, m. 3. Kötél istráng. Streanguefc, Strangulo, avi, atum, are. Megfojtom. ■ , Suffoco, avi, atum, are. Praefoco, avi, atum, are. Animamj v. spiritum interclu* do, si, sum, ere. Streanguire, Strangulatio, onia» f. 3 Megjólytás, fuladás. Strangulatus, tűs, na. 4* Streanguít, Strangulatus, ta, tum. Megjójiatutt, megfiilt. Streangariu, Vagabundus, da,dum, helluo pesoimus. Kuborló, íe> kergö, roszra vetemedett. Slronfaneíc a Crae: strofiare et strangsizo, Torqueo, contero, comminuo, ui, utum. Megtöröm, diírilttkötöm, egyberon• tóm. Stronfanire, Torsio, onis, f. 3. DürUtzkölés. Stronfanit, Tortus, ta, tum. Com* ’ minutus, ta, tum. Egybenron• tolt, düriltzkölt. Sucutiu, Executor, oris, m. 3. Adó szedő, adósság felszedő. Suoutie, Executio, onis, f. 3. Sm rövel vévés. Sucutieíc, Exequor, cutns sum» equi. Erővel felvészem, f * V t Digitized by Google su. su. 3a5 Suer, Sibilo,' avi, atum, are, Süvöltőiig sípolok, jiittyegeJi. Insibilo, avi, atum, are. .Suerare, Sibilatio, onis, f. 3. Sü-völtés. Sibilus, li, n. 2. » Sueretura, Sibilus, li, ra. a. Sü-völtés. Sibila, orum, n. a. plur: Sueretoriu, Sibilus , la, lum, Süvöltő. Suer dope el, Ad«ibilo, avi, atum, are. Red, ’s utdnna süvöltők. Explodo, si, sum, ere. Exsibilo, avi, atum, are. Obsibilo, avi, atum, are. Suerare dope el, Exsibilatio, onis, f. 3. Kisűvöltés, kigúnyolás. Explosio, onis, f. 3. Suerat, Explosus, m, ium, Kisü-V öltött. Summaefc, Summam Facio, ere, ci, factum. Számlálom, olva- ■ som. Subduco, xi, ctum, ere. Supputo, avi, atum, are. Ratiocinor, ari, atus aum. , Summaire, Ratio, onii, f. 3. Számadás. Ratiocinium, nii, n. a. Subductio, onis, f. 3. Summae deductio, onis, f. 3. Summatoriu, Summam deducens, tia, o. 3. Sxámvetö. Ratiocinator, oris, m. 3. Ratiocinans, ti», o, 3. Supputator, ori#, ra. 3. Summaire mica, Ratiuncula, /ae, f. 1. Szdmvetésetske. Summa adeveritoare, Propositio, onis, f. 3. Bizonyos summa. Summa de diece, Decas, dis,' f. 3. lix summája. ' Denarius, ria, rium. Summa de o mie, Miliarius, ria, rium. Ezer summdjú. Ghilias, adis, f. 3. Summa fcurta, Synopsis, kis, f. 3 Őszvevonásy rövid summa. Summarium, rii, n. s. Summa toata, Summa totalii. E* gesz summa. Summatieate pefcrurt, Suronjatim, adv: Rövideden, egy.summában Summare dasdei, Indictio, onia, f. 3. Adó Jelvevés, megrováslás. Summaire de nou, Anacephalaeo-sis, sis, f. 3. Uijalag számolás, számba vevés. Supan, Supanus, ni, n. s. Siriai fejedelem. . Spanus, ni. Tiszt. Supelefc V. superlefc, v. suppene c, l5eplumo, avi, atum, are. rv.ti-lo, avi, atum, are. Mejjesztem. Supelire, Deplumatio oni», f. 3. Depilatio, onis, f. 3. Mejjesztés. ' Supelit, Deplumatus, ta, tum. Depilatu*, t», tum. JHejjesztett. Sura, Horraeum, aei, n. a. Tslir. Surariu, Horraearius, rii, m. 2. Tiür örzö. Suseti la cai in. fpate , P?ti:ns:;, nis, o. 5. Lónak f\‘!:v. f * ^ _ • Digitized by Suttori de raf mefura, Hostorium, rii, n. a. Mérték egyenesítő, elütő. Sustoriu, Frustrum ligni ad usum. Darab fa. Suvar papora. Storea, reae, f. i. Sáté, hála, gyékény. Málta, tae, f. 1. Carex cis, f. 3. Suvarof, Qtrectum, ti, n. a. Suti áros sátés hely. SA. Saba Tava, Sabbaa,hae, m. i. Szabás. Sabathie, Sabatius, ii, m. a. Szabót zi us. . Saba, Saba, bae, f. 1. Fő várossá szeretsen országnak, melyet ma Meroenak hívnak. Sabean, Sabeus, ea, eum. Szeretsen országi. Sabia Grae: zabyni, svbini, Gladius, ii, m. a. Kard, tőr. Vugio, onis, f. 3. Machera, rae, f. 1. Spada, dae, f. i. Ensis, sis, m.3. Framea, eae, f. i. Szablya. Sabiutie, Gladiolus, li, m. a. Kar-dotska. Sicula, lae, f. 1, Ensiculus, li, m. a. Sabieriu, Gladiator, oris, m. 3. Kardos. Sabiez, Digladior, ari, atus sum. Kar dós k odo m. Gladio carto, avi, atum, ara. Sabierie , Gladiatura , rae , f. í. Kardosság. Gladiatoria, ae, f. i. Sabie purtatoriu, Ensifer, ra, ram. Kard hordozó. Macherophorus, ra, um. San, Saccus, sacci, m. a. Zsák. Sacciperium, ii, n. a. ’Sáh, tarsoly Sac de bani, Saccus nummarius. Pénz tartó zsák. Sac de bucate, Saccus frnmenta* rius. Gabona tartó zsák. Sac de canepe, Spccus canabinui. . Kender sák. Sac de lana, Saccus laneus, Gyap-jíi sák. Sac de pae, ,Saccus atramineui. Szalma ’sák. Culcitra stramenticia, Culcitra straminea. Matta straminea. Sac de papora, Matta, tae, f. i. Gyékény ’sák párna. Mero, onis, m. 3. Sac de pele, Uter, tris, m. 3. B8r ’sáfi. Culeum, ei, 9. s. Sac de pele, Culeus, ei, m. a. Bor ’sák, melyben az attya gyiL kossát be várták. Sac de pele de purtat vesmentele, Coactilia, orum, n. a. plu.’ Ruha hordozó nagy bőr ’sáhokt párna sáhok. Sac de per de capra, Cilicium, ii, ii, n. a. Ketsh» szőr ’sáA, szőr rúha. Digitized by GooQie SA- SA. 3*7 Saccua cilicinu». Szőrből sfött rúlia. , Sac de prinf fere, Plaga, gáe, f. 1. Plagae, plagarum f. i. plur: Vad fógó háló. Caasia, aia, m. 3. Vadász háló. Indago, inis, f.’ 3. Sac de prinf paferi, Rete avjari-um. Madár fogó háló. Sac de prinf peaci, Saccua piscatorius» Hálásáé ’sák. Rete, tis, n. 3. Vedi Sageno. Sac de ftrecurat ne, Saccua niva* riua. Hó szűrő ’sák. Sac de ftrecurat vin, Saccua vinarius. fiér szűrő ’sák. Sacutiu, Sacculus, li, m. s. Sá-Jtotska. . Sacc llus. li, m. a. Sacutiu de. pelfe, Culeolui, li, m. 2. Bőr ’sákótska. Sacuefc, Sacco, avi, atum, are. Meg'sákolom, szűrőm. Sacuitoriu, Saccator, oris, m. 3. ’Sákóló. Sacariu, Saccarius, ii, m. s. ’Sák hordózó. Sacuire, Saccaria, ae, f. 1. ’ Sókkal kereskedő. Sacuefc bag in íác, In saccum indo, ere, didi, ditum ’Sáhba tészem. In saccum injicio, ere, cpndo, didi, itum, ere. Saouit, Saccatus, ta, tum. Sáhba rakott. Sachar, Sacharum, ri, n. s. iY Sap pe fupt, Suffodio, di, sum, ere. Alól megásom, az alját meffiapátom. Sap pe fupt cetate, Cuniculum ago, egi, actum, eve. Minőt Digitized by Google 33* SA. SA. ások vár alatt. Sapatoriu pe fupt cetate, Cuni* cularíus, ii, m. a. Sántz ásó mina ásó Sapatura pe fupt cetate fau pe fupt pament, Cuniculus, li, m. a. Föld, vagy váras alatt való ásás. Sapat pe fupt cetate, Cuniculosus, sa, sum. Föld alatt elásott, Sáp pamrntu de linga radecina viti fau pomului, Ablaqueo, avi, atum, are. Fák, vagy szőlők tövU kinyitom, homlitok. Săpare patentului de lingă rădăcină viti, Ablaqueatio, onis, f. 3. Fák tövinek kinyitása, homlitás. Sapat pamentu de linga radecina viti, Ablaqueatus, ta, tum. Hóm-littatott. Sap si Tae santiu de pament, Vallum construo, xi, ctum, ere. Sántzot ások rakok. Sáp ai adun pamentu inpregiur, Circumvallo, .avi, atum, are. Ki! rnyü l-sánlzolonf. Sapat si adunat pamentu iupre-giur, Circumvallatus, ta, tum. Környül sántzoltatott. Sapatoriu de cafa, Far, ria, m. 3. Vecticularius, ii, m. a. Ház megásó, zárnyitó, lopó. Directarii, orum, m. plu: Ház megásó lápok. Sápon, Sapo, pnis, m. 3. Szappan. Saponeíc, Sapone lavo, avi, autum, are.* Szappanyozok. Saponitoriu, Saponator, oria, m* 3» Szappanyozó» Saponit, Saponatus, ta, tum. Szap-panyozotU ' Saponariu, Saponariua, ii, m. 1. Szappan tsináló. Sár, Salio, ivi, tum, ire» ii. Siö-köm, úgrom. < Salto, avi, atum, are. Subsulto, avi, atum, are. Sz'ó' kellem. Persulto, are. Ugrándozom. Saltito, are. Szökdösöm-Resulto, are. Ugrándozom. Saritura, Saltua, tűs, m. 4-kés. Saltatio, onis, f. 3. Saltatus, tűs, m. 4« Saltura, ae, f. 1. Saritoriu, Saliens, tis, o. 3. Szökő. Saltator, oria, m. 3. Saltans, tia, o. 3. Sar afare, Exilio, ii, ire. Kiszököm. Proailio, ire. Sar de bucurie, Gaudio exilio, ire. Örömömben szököm. Exuito, avi, atum, are. Sa'rire de bucurie, Exultatio, oni», f. 3. Örömömből szökés. Sar deincolo, Transilio, ii, sql’ tum, ire. Altalszököm. Transalto, avi, atum, are. Sár d»of, Desilio, ire, Leugrom, leszököm. Saritura dsof, Desultura, rae, f. »• Ljtúgrás. / Digitized by Goo^le SA. SA. ‘ 335 Sar inainte, Praesulto, avi, ar». Elöl szököm. Praesilio, ire. Saritoriu mai inainte, Praesultor, oris, m. 3. Elöl szökö, úgró. Sar inderept, Resulto, avi, Visz-sza szököm. Resilio, ire. Sar in laturi, Absilio, ire. Fére szököm. Sar in lontru, Insilio, ire. Bészö-köm. Sar in ipulte parti, Dissilio, ire. Sokfelé szököm. Sar in fuf, Subsilio, ire, Felszö-kéllem. Sar la el, Invado, si, sum, ere. Reá támadok. Adorior, ortus sum, iri. Aggredior, essus sum, edi. Sarire la el, Aggressio, onis, f. 3. Red támadás. Iavasio, onis, f. 3. Impetus, tús, m. 4. Saritoriu la el, Aggressor, ris, m. 3. Red támadó. Invasor, oris, m. 3. Sár pe el,'. Assulto, avi, atum , are. Reá úgrom. Assilio, ii, ui, ultum, ire. Consilio, ire. Reá szököm• Supersilio, ire. Sarind pe el, Assultim, adver: ' Reá iigrdndozva. Sár fpre si linga, Assilio, ire. Mellé szökörQ. Sár prefte, Transilio, ire, Által szököm. Superjacto, avi, atum, are. Áltál úgrom rajta. Sar uşor, Leviter salio, ire. Könnyen szököm. 1 Saritoriu usor, Petaurista, tae, m. 1. Petauristarius, ii, m. a. Szökellö, könyen felszökellö. Saritura uşoara pentrb fabii, Petaurum, ri, n. 2. Mesterséges úgrds, és szökés a' kardok köm zött. Saritoriu dela un lucru la altu, D«* sultarius, ria,um. Egy dologból, másba úgró, álhatallankodó. Saritoriu depe un cal pe altu, Dq-. suitor, oris* m. 3. Egyik lóról a’ másikra szökö katona. Saritura intru un pessor, Ascoli-asmus, mi, m. a. Fél lábon szökés. Sarind, Subsultim, adv: Szökdé-tselve Saltuatim, Sarcé, Fulix, cis, f. 3. Szártsa, vizi tyuk. Querquedula, lae, f. 1« Sarcina, Sarcina, nae, f. 1. Terh. Sarcina, Sarcina, nae, f. 1. Nyaláb, kötött egymás. Sarcinutia, Sarcinula, lae, f. 1. Terhetsfa, málháiska. Sarcinefc, Sarcino, avi, atum, are. Megterhelem. Sarcinare, Sarcinae impositio.Meg* terhelés. 1 Digitized by i^oogle 334 SA* SA. Sarcinat, Sarcinatus, ta, tum. Terhelt, megterhelt. ' Sarcina purtatoriu, Sarcinarius, ia, ium. Terh hordozásra való. Sarcina altue port, Onus alterius porto, avi, atum, áré. Más ter» hét viselem. Sarmatia Europi , tiara lesafca, Litvaneafca, Burcusafca, Muf-«aceafca, Tartaria mica, Sarmatia, ae, f. i. Lengyel, litva, prus, muszka ország, kis tatár országgal együtt, Sarmatia Aíii tiara Tatarafca ce mare, Sarmatia Asiae, Nagy ta» tár ország. Sarraata, Sarmata, tae, m. 1. Szdrmáliai. Sare, Sal, lis, m. et n. 3. Só. Sare dura, Sal durus, sal firmus, Erős kemény só. Sare de ferat, Sal condimentarius Sózó só. t Sare fiarta dein erburi Egyptului Caii iau dein altele, Sal Alcali, Egyiptomi caU nevű jiiböl vagy másból fűzött só. Sare ferbatoriu, Salicoquus, qui, m. s. Só fösö. Sare groafa, Sal popularis. Közönséget só. Sare moale, Sal fusilis, Lágy só. Sare taetoriu, Salicida, dae, tu. s. Só vágó. Sare vendietoriu, Salariu*, ii, m. 8. Sa áros. Sar, Salio, ivi, itum, ire. Megsó• zom, bésózom. Sallo, lui, itum, ire. Sale condio, ire. Sarare, Salitura, rae, f. i. Sóxds, bésózds. Sarefc, Salarius, ria, ium. Sóhoz való. Sarat, Salsus, sa, sum, «Sós. Salitus, ta, tum. Sózot, bésózot. Sarat incatva, Subsalsus, sa, sum, Sós szabású. Saratura, Salitura, ae, f. í. Sóshdy. Saraturie, SaUura, rae, f, í. Só-zattság. Saraturie a ceva, SaUilago, f. 3. Salsugo, inis, Salsitudo, nis, f. 3. Sóssága valaminek, sós nedvesség. Saraturof, Sassedo, inis, f. 3. iScJí-sdg, sós ize valaminek. Sar ceva de tinut, carne, pesce, lard, Sale condio, ire, ad.díu* turoitatem. Tartani valót sóitok. Salio, ivi, itum, ire. In sale asservo, are, vatuin. Sale arefacio, ci, ctum, ere. Sale aspergo, si, sum, ere. Saraturi cum funt pesce,'carne, lard, Salsamentum, ti, n. 9. Bi» sózott egyetmás, sós hal, hús, szalonna. Saratieste, Ita: Salieretta, Silse, adv: Sósán, Sararitie, Salinum, ni, n. a. Só tartó. Saltnare, ri*, n. 3. Digitized by Ljoogle SA. 335 Sararitié muica, Salillum, li, n. s. Sótartótska. Saf, Saxo, onis, m. 3. Szdsz. Saxonia, Saxonia, niae, f. i.<£sds«. ország. Safefc, Saxonicus, ca, cum. Szdszi Sat, Satus, ta, tam, Ültetett, telepi-tett, falú. , Vicus, ci, m, 2. Pagus, gi, m. a. . Satean, Paganus, ni, m. a. Falu• sí, falun való. Paganicus, ci, m. a. Vicanus, na, num. Pagensis, sis, c. 3. Satat iesle, Pagat im, adv; Falun ként. Satiu, Satietas, atis, f. 3. Megelégedés, mégunds, elégség. Satias, atis, f. 3« Saties, ei, f. 5. Satiuefc, Satio, avi, atum, are. Me gelég item. Satiof, Satiabilis, le, c. 3. Elégít• hetö. Satiat, Satiatus, ta, tum, JUegelé-gittetett, elégedett.. Satietieste, Sat, Eléggé, elég. . Satis, adver; Satur, Saturo, ravi, atum, are. Megelégitem. Exsaturo, avi, tum, are^ Satio, avi, atum, are. Exsatio, avi, atum, are. ' Satisdo, dedi, atum, are. > Satisfacio, ci, ctum, ere. Obsaturo, avi, atum, are. Satullo, avi, atum, Megelégde» gelem. ' Saturare, Saturatio, onis, f. 3. E-légedés. Satisfactio, oni», f. 3. Saturime, Saturitas, tis, f. 3. Meg» elégedés. Saturat fatui, Saturatus, ta, atum. Megelégített. Satiatus, ta, tum. Exsatiatus, ta, tum. Exsaturatus, ta, tum. Satur, ra, um. Megelégedett. Satullus, la, um. Saturio, onis, m. 3. Jól lakot ember. Satur foame, Expleo famem, evî, etum, ere. Jól lakom. Satur fete, Sitim expleo, vi, tum, ere. lsxom. Exstinguo sitim, ere. Satur voe, Expleo cupiditatem. Kívánságomat betöltőm. Saturume, Saturor, ari, atus aum. Megelégedem. Satior, ari, atus sutnt Exsttior, ari, atus süni. Satur sum, es, est, fui, esse. Satyr, Satyrus, ţi, na. a. Ketskţ lábú erdei vad ember. Satyra, Satyra, rae, f. i. jÉles szí-dalmazó^pirongató) versek. Satyricefc, Satyricus, ca, cum. Szatyrához való. Satyriceste, Satyrice, adv: Éteitn szidalmazva, Digitized by 536 SA. SB . SB. Sau, Seu, conj: Vagy, avagy. Sive, conju; Sau facut, Habitus, ta, tum. Meg' lett. -Illicet, adv: Sava apa, Saviţs, vi, m. *. Száva vize. Sbat Ita: fbatere, Succutio, asi, ■sum, ere. Rázom, leverem, kitekerem. Sbatatoriu, Succussor, oris, m. 3. Rázó, kifatsaró. ■ Excussor, oris, m. 3. Sbatut, Sucusaus, sa, aum, ere. Rázott, kifatsart. Excussus, sa, sum. Sber Ita: Belare, Balo,. vi, atum, are. Bőgök mint a' jú> kiáltok. Clamo, avi, atupn, are. Sberare, Baiatus, tús, m. 4* gés. Sberetoriu, Balaas, tia, o. 5» Bo go, kiálló. Sbeu, Sicco, avi, atum, are. Szikkasztom, szárogatom. Sbeut, Siccatus, ta, tum. Szikka* dott. Exsiccatus, ta, tum. Sbor,- Volo, avi, atum, are. Repülök. ■ . Volito, avi, atum, art. Repde• sek. Sburare, Volatus, tús, m. 4. Re-ptilés. Volatura, rae, f. 1. Sburatoriu, Volans, tia, 0» 3. Re*' pülö. Volator, oris, m. 3. Volatilis, le, c. 3. Szárny old. Volaticus, ca, um. Sbor afare, Evolo, avi, atum, are. Kirepülök. Sburatoriu afare, Volaticus, ca, cura. Kirepdestf. Sburare afare, Evolatio, nis, f. 3» Kirepülés. . Sbor deincolo, Pervolo, avi, tum, are. Által repülök. Pervolito, avi, atum, are. Transvolo, avi, tum, are. Transvolito, are. Sborare deincolo , Trancvolatio,' onis, f. 3. ÁItal-repülés. Sbor dsof, Devolo, are. Lerepülök, Sburare dsof, Devolatus, tús, m 4. Lerepülés, Sbor inainte, Provolo, are, vi, atum. Elöl repülök, hamar olt termek. Praevolo, are. Antevolo, are. Sburare inainte, Praevolitatio, oni», f. 3. Elöl elrepiilés. Sbor inapoi, Revolo, avi, atum, are. Viszsza repülök, Sbor inculo, Avolo, are. Elrepülök. Sburare incolo, Avolatura, rae, t. 1. Elrepül és. • Sbor inai prefuf, Supervolito, are. Feljül repülök. Sbor pe el, Ádvolo, are. Reá rt’ pülök. Digitized by Google SB. SC. 9C. Invólo, are. Réd-repülök^ reá* rohanok. Involito, ar*. Sburare prő él * Advolatus, tűs, m. 4* Réá-repillés. . ■ Sbor pre linga el, PraetérVolo, are. Mellétté élrepülök. Sbor préfté el, Supervolo, áré. felette elrepülök. Sbbr fuf, Subvolo, áré. Fel i ii» tök. (Sbor fau umblu cü grabá, Pervolito* avi, atuul, are. Sebesten járok. Sburaré fau uiöblaré cu grábá, Pervolitantia, se, f. 1. Sebesten járás valámi körül. Sburatoriii fau cu graba unibla-toriu, Volaticui, ca, eittm Gyors. SburatOrefc, Volltö, avi, tum, are. Répdesek. Sbucneíc, n ifbbcneíc, A buCca, Éructo, avij atum, áré. Böfögök, böffentek. Ructo, avi, atum, are. Ructor, ari, atus Sum. Sbucnitura, rbucnire, Eructátiú, onis, f. 3. Böfögés. Ructus; tűs, m. 4* ábucrtitoriu* Ructuosus* sa, sum. Böffentif. Ructator, ris, m. 3. Sbucnitj ErtiCtatus, tata, tum. Böfögött, kiböjfenlett, Scad, Ital: ícadere; Deficio, ci, ectum, ere. Élj o gyök, fogyat• Pars Ili ■ ll kozom, kissebbedem. Decresco , crévi, etum, ere. Megapadok, fogyok. Imminttyr, ui, utus sum. Meg-kissebbedem. Minuo, ui, ere, tttum. Diniirtuor, ui, utus sum. Scaderé, Decrescentia, se, f. í. Apadás, fogyás, megkitsebbe-de's. ■ Decrementum, ti, h* a. Kisséb-bede's, alább szállá». Defectio, odis, £ 3* Elfogyni, hozás. pefecttis, tűs, itt. 4-Imminutio, bnis, f. 3. Méghis-sébbite's. DeliqViüm, ii, n. a. Megfogyatkozás. ácadietoriu, Dfecréscens* tis* o. 3» Elfogyó. Defectivus , Va, unii Megfői gy áthozó. Deficiens, tis, o. 3. Scadiut, Defectus, tá, tunr. Meg• fogyatközott. Imminutus, ta, tum. Megkis* sebbitett. Scad apele, undele* Subsidunt un* dse, A* vizek szdllanak. Scade aúru si argintu prin foc, Deficit aurum ét argentum per ignem, Apad az arany, ézilst a’ ttlz állat. Scădere aurului si argintúlili prin foc, Iatertrimsntiuo, ti, ú, *. t- ^ 1 Digitized by ^.oogle 33* _ SC SC. . Aranynak, ezüstnek apadpsa a’ tú* által. Intertritura, «e, f» i. Scad d«la el, Descisco, éré, scivi, itum. Elhasonloh, elállók tölle Deficio, ci, ectum, ere. Scădere fau faciit, Descitum est, Inperi Hasontds lett. N Scade mare, fe asadie, Mare sub* fcidit, A’ tenger tsendesedik. Scade foarele, luna, ftelele, Ec-clypsim patiuntur astra, Fogyatkoznak ct Pldnétdk. Scădere foarelui, luni si a ftele» lor, Ecclypsis, sis, f. 3. Napnak, Holdnak, és egyebeknek fogyxzikozdsok. Scădere el te, Deficit, Imper: Híjjá vagyon. Scade Tţnitu, Deficit proventus, Fogy a* jövedelem. Scădere venitului, Defectus pro* ventús, Jövedelem’ fogyása. Scadiut venitu, Defecit proventus, Elfogyott el jövedelem. Scafa luntritie, Grse: Scaphi* Sca* pha, phse, f. i. Hajótska. Cymbula, se, f. 1. Scafa de puf flori, Arcula, lse, f. i. Virágot bé-pldntáló edé-nyetske. St-afa blid plin de poame, Satu* ra, rse, f* í. GyiimöUsel telt tál Scafa suber, Scaphium, ii, m. s. Tseber, dé*sm. Scaiu, (Grse: Scolymos,) Cardútai, ui, m. s. Bogáts, vagy bo* gats kóró. Cinara, se, f. i. Atractylis, dii, f. 3- Achan'es, tis, m. 3. Dipsacus, ci, m i, • Carduus fullonum. Lappa, pse, f. i. Scald ab Ital: Scaldare, Calefi* cio, balneo, are, antiqv: Lavo, avi, lautum, are. Feredek. Scaldare, Lavatio, onis, f. 5. Fi• redés. Scaldatoriu, Lavans, tia, a 8. F+ reszt#, f eredőm Balneator, ris, m. 3. Scaldat, Lotus, ta, tum. Fhrest-tett. Lavatus, ta, nm. Scalda, Balneum, ei, n. s. Fertdo. Lotorium, ii, n. s. Balnea, nese, f. i. Scalda calda, Sudatorium, ii, n. >• Xeleg gőz /eredő. Sudatio, onis, f. 3. Scalda vaporoafe aburoafe, Vs* porarium, ii, n. s. Gőm fertdS. Scalda mica, Balneolum, li, n. f. FeredStske. Scaldatorefc, Balnearius, ria,inm. Fere db i. Balnearis, re, c. 3. Fertdöhts való. Scama, földi, Stjvamma, mse, f> *• Hal héjjá. Scamof, Sqvammoius, sa, na> Hal héjját. Digitized by GooQle SqvanAmeus, ea, eum. Sqvammiger, ri, m. 2. Scame cefe leaga de vesment t Sqvammse, aram, f. plu: A* mi a' ruhára ragad, pejhe. Scame cefe pun in rana, Lina* mentum, ti, o» a. Pejhe Air#, seb kéri). Scandala, Scandalum, li, m s. BotrdnhoXús. Offendiculum, li, n. t. Offendiculum peccati, v. peccandi. Exemplum malum, pravum. Scandalefc, Scanda liio, avi, atum, are. Megbotránkoztatom* Offendo» di* aum, ere. Offensioni aum, esae} fui* Offensionem affero, tuli, latum. Exemplo noceo, cui* ere. Pravitatis, v. peccandi exemplum do, are, praebeo, ere» Suppedito, ayi, atum, are. Scfcndalire, Scandalizatio, nis, ' f. 3. Botrdnkoxtatdf. Scandalum, li, n. i. Offensio, onis, f. 3. Icandalof, Scandalosua, sa, sum. Botrdnkoxtatö. Scandalum prsebens, tia, o. 3. Offendens, tis, o. 3» Scandálicéste, Cum offensione, cum scandalo, Skandalummal, bolrdnko itatva. Standalefcume, Offendo, di, en* aum, ere. Bolrdnkoxom. aa * Offenso, avi, atuib, are. Offensionem accipio, ere. Scandalizor, ari, atus sum. Scandelitoriu , Offensator, oris, m. 3. Botrdnkoxó. Scandura, Scandula, las, £ i» ’Stn-déby% deszka. Asaer, eria, m. 3. Deszka. Scandura ca fta p«Ae luntre, Ca* tastroma, atis, n. 3. Hajóbéli últal-desxka. Transtra, orum, U. plu: Scandura de podeit, Assis, sis, m. 3. Vékony gerenda, padlO desxkeu Scandure * Aaaiculua, li, m< a. Desxiátska, ’sendely» Asscrculus, li, m. a. Scandurele de legat ofu rupt, Farul», arum, £ i. plu; Dest» hdtskdki melyben ax eUtört tsontot kőtik cí borbélyok. Scânduri late, Plancae, arum, f. plu: Desxkdk, széles lapot deszkák. Scandurariu , Sca&dnlarius, H p m. a. ’Sendefy, desxka tsindló. Scandurefc, Coasso, avi, ham, assare. Megdesxkdxom, bépa-dolonti Scandurire, Coassatio, oniâţ 6 3. Megdesthdxds. Pagmentum, ti» n. a. Desxh l-xat. . Scandurire podului cafi, Lâai» nar, aria, n* 3. Meny tist. Digitized by 44° SC. SC. Laquear, ari*, n. 3. Scandunt, Laqveatust ta, tum. - Mcnyezttet. Scap, Ital: Scapare, Aufagio, gi, . ere, tum. Elszaladod tlsta• badúlok. Effugio, gi, ere. Elszaladok. Elabor, sus sum, abi. Kiszabadulok, elszaladok. Subterfugio, ere. Alattomban elszaladok* Evado, si, 4um, ere. Elszabaduló h, élszaladok. Scapare, Effugium, ii, n. a. Me-nekedés, elszaladás. Evasio, oiiis, f. 3. Seapat, Elapsu*, sa, sum. Kittit' nekedett, szabadúlt. Scap ceva dein mana, Excidit ex manu, Kiejtem ct ke zeniből, kiesett. Scap dsoG Excidit, Leejtem, leesett. Scaper, Excutio ignem e silice, Tüzet ütök cí kovából. Scapet, Ital: Scaputiare* Cespito, avi, atum, are. Sikamodom, botloriu Scapetare, Cespitatio, onis, f. 3. Pótlás. 1 Scapetat, Cespitatus, tata, tam. Botlott. Scapete luna , Occidit luna , Elenyészik a* hold. Scapete foarele, Occidit sol, El' hanyallikt elnyugszik a’ Nap. Scapete ftelele, Occidunt stellee, Menyésznek ci tsillagok. Scara, Scala, lee, f. i. Lajtorja. Climax, cis, f. 3. Lajtorja, gri-dits. Scara forma, Scalaris, re, c. t. Lajtorja forma. Scara grad fau trepte incungiu* ratoare, Cochlis, di», f. 3. Coch* lides, cochlida, Kerengő gri• dits. Scara la se, Stapes, dis, m. 3. Kengyel. Stapedes, dum, plu: Subex ephipiarius, ii. Ephipiarius scamillus» Ephipiaria scandula. , Strefa, fee, fi 1. Stafii, fee, f. i. Subsellare, ris, n. 3. ' Scări trepte fim fustei, Climacter, ris, m. 3« Lajtorja’ gráditsa. Scareste făcute sederi in Theatro, Scalaria, inm, n. plu: Grddi* tsonként tsindlt székek st T)i edirumba. Scaroafe, Climactericus, ca, am. Hdgdosói grdditsos. ■ Scarutie, Scalula, lee, f. i. Kitsiny lajtorja. Climacis, dis, f. & Scarefc, Ital: Scalare, Scalis ad* motis scandere, Lajtorján felmenni. Scarabeu, Scarabeus, ei, m. s.' Szarhajtó bogár, szarvas bogár. Scarlat, Coccinum, ni, n. s. Skér-lát posztó. Digitized byC^iOOQlC SC SC *4» Scarlateafca facie, Coccinus, na, num. Skdrldt asinii. Scarmen, Carmino, avi, atum, are. Tépek, jiistilök, hehelek. Scarmenare, Carminatio, onis, f. 3. Trpe's, Jüsiilés, hehelés. Scarmenatoriu, Carminator, oris, m. 3. Tépő, jllsüló, heheW, Carminarius, ii, m s. Scarmenat, Carminatu», ta,-tum. füsült, tépett, hehelt, gerebelt. Scarpin, Scalpo, psi, ptum, erş. Vakartsdlom. Scabo, bi, ere. Frico, cui, are. Scalpturio, ire* Mulco, are. Scarifico, care. Refrico, care. Scărpinări, Scalptura, ree, f. i. Vakartsdlds. Frictio, onis, f. 3. Scarpinare dentilor, Scarificatio dentium osse, Fog vájás, Jog vakarás. Scarpingt, Scalptus, ta, tum. Va. kart. Scarpinatoriu, Scalptor, ris, m. 3. Vakartsdló. Scarpinamas, fcarpinares, Scalptur rio, ire. Vakarhatnám. Scarus pesce de mare care manca iarba, Soarua, ri, m. a. Tengeri hal, mely füvet eszik. Scatula, Ital: Scatola, Pixis, idis, f. 3. Skatulya. Capsula, lte, f- i- Scatula de tinut argintarie, Argy-rotheca, ese, f. i. Ezüstnek való skatulya. Scatula de tinut mirofitaare, Ol-factoriarh, ii,‘ a. *. Pe'sma tartó, szagló. Scaun, Scamnnm, ni, n. s. Szék. Sedes, dis, f. 3. Sedile, lis, n. 3. Scahellum, li, n. a. Lábszék. Sella, lse, f. i. Szék. Cathedra, ree, f. l. Scaun ceţ poarta safeins, Hexaphorum, phori, n. a. Szék, mel-lyet haton hordoznak. Scaun cel poarta optensi, Octo' pthorum, rí, n. a. Szék, mellyel nyóltzan hordoznak. Scaun de judecata, Tribunal, lis, n. 3. Törvényte’vS szék. Scaun de dsof, Subsellium, ii, n. 9. Alább való szék. Sedes humilis. Sedile humile. Scaun de cuventare, Suggestus, tás, m. 4* Prédikáló szék. Cathedra, ree, f. 1. Scaun deinafare politiceic, Forum secularex Külső törvényszék. Scaun de pele Tau pat de sediut dioa, Aruiclinterium, ii, n. a. Nappali nyugovó ágy, bőrös szék. Scaun de potyre , Abacus , ci, m. a. Pohárszék. Scaun in forma cocii, Pampil- Digitized by i^ooQle S4> SC \ s r. lum, ii, n. t. Kotsi jorma tmék, melyben d kényetek ülnék. . Scaun Imparatefc, Solium, ii, Q* t, Királyi szék. Trónus, ni, m. t. Scaun popefc Befericefc, Forum Ecclesiasticum, Papi tsék, t*ent txéJt, Scaun pe care sedind fe pun pes* soarele, Suppedaneum, ei, n. s. Al-szék, melyre ax iii# q.’ lábát te'zţi, Scabellum, li, n. ». Scaun fau pat făcut dein earba de pasiste, Stibadium, ii» n. t. Wbiil, vagy pd’titbál kérni» tett ágy, *sék. \ Scăunel, Scabile, lis» n, 3. Undok, oismdny. Foedus, da, dum. Spurcus, oa, cum. Teter, ra, rum. Undok. Foediasimus, ma, um. Sordidus, da, dom. Otsmdny, motskot, ssennyes. . Sqvallidos, da, dom. Sentus, ta, tum. Macolosus, sa, som. Impuros, ra, rom. Tisztátalan. Schernavel, Turpiculus, la, lum. Rútotska. Subturpiculus, la, lum. Sordidulus, la, Ium. Schernav vorbefc, Turpia et torpe loqvor, Rútul, atsmdnyúl l es télleh. Scheraav vorbire, Torpiloqven* tia, ee, f. 1. Tsúnya beszéd. Schernav vorbitorio, Scurililo-qvos, qva,qvom. Otsmdny be• ssédtl. Torpiloqvos, qva, qvum. Spurciloqvus, qva, qvum. ' Spurcidicus, ca, cum. Schernaveste, Torpiter, adv: Rú-túL Foede, Undokul, otsmdnyúL Spurce, Obscene, Tetre, Undokúi. Sordide, OtsmdnyúL Sqvallide, Szennyesen. ScuriHter, Szemtelenül. Schilostfa, Sceleton, nis, n. 3. Kinek tsak tsontya, bőre. Schila, Grse: Captivus, homo inanis miser in corpore, Nyo-morú. Digitized by GooQie 244 SC. ---------------i. SC, Schima, moirautie, Ital: Scimia, Simia, ee, f. i. Simius, ii, m- s. Majom. Schima fac, Simiam imitpr» *fi, atus sum. JHajrrţozok. Schimaire* Simisa imitaţio, onis, f. 3. Maţmoxăs. Schimalefc, Grae: Schim*lizo, arat degetu dsumetate in batsocura, Medium digitum ostendo ignominias causa, Fél ujţamaţ mţir tatom tsü/ságbóL Schimafefc, Peturpo, avi, tont, are Megrútitom. Devenusto, avi, tum, are. Vitio, avi, tum, are. Megvesztem. Deformo, avi, tum, are. Schimofire, Deformatio, onis, f. 3. Megrútitds. Devenustatio,, onis, f. I. Schimofit, Deturpatus, ta, tum* Megrútitott. Deformetus, ţa, ium. Schimolît la facie, Exoticus, ca, cum. Idegen rút formájú. Schimb, Cambio, avi, tum« are. Tserélek, váltok. Commuto» avi, tum, are. Tse-ţe'lek. Permuto, ayi, tum, are. Immuto, avi, tum, are. Schimbare, fchimb, Commutatio, onis, f. 3. Tse reies, tsere. Permutatio, onis, f. 3. Concambium, ii, n. s. Tstré- bere. Immutatio, onis, f. 3."* Sphim^etoriu, Cambiator, oris, m. 3. Tsere'la, váltó. Camşor, qris, m. 3. Commutator, oris, m. 3. Schiţnhaceof, Commutabilis, le, C. 3. Elváltható, tserélheto. Schimbat, Cambiatus, ta, tom. Tsere'U. Cqmmutatus, ta, tum; Commutatipius, ş, um* Tsert-béréit. Schimb bţiţi, Commuto pecuniam, Pénzt tserélek. Cambio, are. Schimbătorii! de bani, Numai** rius, ii, m. s. Pénz váltó. Numularius, a, um. Colybistes, tse, m. i. Trţpesita, tse, m. ţ. Schimbatoriu de ceva lucru w rentate, Suppositor, cis, m. 3. Suppositrix, cis, f. 3. Tsaldr-dül valamit eltsereío. Schimbatoriu in pe atra, Saxificas, a, qm. Kővé változtató. Schimb in alta forme, Tranifor-mo, avi, tum, are. Más fot> mára változtatom. Transfiguro, are, vi, tum. Schimbare in alta forma, Transformatio, onis, f. 3. Más formára elváltostatds. Transfiguratio, onis, f. 3. Schimbat in alta forma, TrM»fi>r Digitized by Googie SC. SC. 345 mis, me, c. 3. Mát Jorşndra változtatott. Transfiguratus, ta, tum* ^ Schimbare omului in Dumnedieu, Apqtheo^is, sis, f. 3. Embernek Isteni létele. Schiptee, Scintilla, lse, fr i, Szikra. Schinteefc, Scintillo, avi, tum> *re. Szikrázom. Schinteire,- Scintillatio, onis, f, 3. Szikrázás, rogyogás, Sphintsof, Favillaceui, a, um. Szikrái, ' Sţhinteitoriu, Scintillator, oris, m. 3. Szikrázó. Schinteutie, Scintillula, Iţe, f. i. Szikrdtska. . • Far illa, lse, f. i. Schiptru, Sceptrum, tri, n. s. Királyi páltza. Schiptru avetoriu, Scepttochus, chi, m. a. Királyi páltzával biró. . Schiptru puitatoriu, Sceptrifer, a, um* Királyi páltza hordozó. Sceptriger, a, um. Schitefc, Excito, ţvi, tui9, *re. Fel-eleven item. Schiteire, Excitatio, onţs, f. 3. Felserkentés. -Schitaciu, Excitatus, a, nţn, Eleven, felserkent. Sclintefc, Ital: Sconpiare, Luxo, şvi, atnm, are. Kţfttzámítom. Eluxo, avi, atum, are. Sclinteire, Luxatio, onis, f. 3. Ki- Jitzamodás. Sclinteit, Luxatus, ta, tum. Ki-Jitxamodolt. Eluxjatus, ta, tpm. Luxus, xa, xum. Sclinteitura, Luxatura, rţe, f. i. Fitţămodds, Scobefc, C®vo, vavi, ptum, re* Vájom. Concavo, avi, atum, ik< Scalpo, ere, psi, ptum- Vdjdtty galom. . Scalpţurio, ire. Vájogatom. Fodio, di, ssum > ere. Asoh,, vájok. Deruo, ui, uţum, ere. Levájom. Scobire, Scalptura, rse, f, l. Vá-jogatás. Excavatio, onis, f. 3. Cavamen, nis, n. 3, Scobitoriu, Scalptor, oris, m- 5. Vájogató. Excavator, oris, m. 3« . Cavator, oris, m. 3. Scobit, Scalptus, tţ, tum. Váj ott. Sculp.turatus, ta, tum. Cavatus, ta, tum. Concavatus, ta, tum. Concavas, va, vum. Scobefc ataN) Excavo, «vi, tun>, * ' are. Kcvdjom. Eruo, ui, ere. Exscalpo, ai, ptum, ere. Effodio, di, ssum, ere. Kiásom, kivájqm. Refodio, di, spum, ere. Scobiţe af^ire, Excavatio, nis, C 3. Kivájds. Effossio, onis, ft 3- Digitized by GooQie «4« SC. SC Scobitoriu afare, Excavator, orii, m. 3. Kivájó. Cavator, oria, m. 3. Scobit afajre, Excavatus, ta, tom. Kivttiott. Caratul, ta, tum* Erutus, ta, tunu Scobefc afund, Profunde acalpo, si, ptum. JHe’jjen bidsom, faragom, vájom. Scobit afund* Prostypus, pa, puito Méjjen beváj ott, faragott. Scobefc in forma luntri, Carino, avi, atum, are. Hajó módra kivájom. Scobit in forma luntri, Carinatus, ta, tmn. Hajó módra kivájott. Scobefc inpregiur, Circumscalpo, si, ptum, ere. Kbmyăl-vdjom. Scobefc pone deincolo, Transfodio, di, ssum, «re. jiüal-vájom. Scobefc fe iafe (ragele, Scarifico, avi, atum, are. Megkőppeje-sem. ' Scobire fe iafe fîngele, Scarifica. tio, onis, f. 3. Megkőppejezés, Scobefc tot cu nafu, Roatro, avi, atum, are. Orrommal megvájom. Scobitoriu de urechi, Auriscalpium, ii, a. t. Fűi vájó. Specillum auricularum. Scobitura, Concava, orum, m. t. plu: Nagy üreg, barlang. Stopba, Concava fibula, lae, f. i. Kapots. Scobor, ab Ital: Scavallare, Descendo de eqvo. Descendo, di, sum, ere. Leszállók, lehágok. Scoborire, Desaensio, onis, f. 3. Leszállás. Scoborie, Descensus, sús, m, 4’ LejtSt hely. Declivia, ve, c. 3. Declivitas, tis, f. 3, Devexitas, tis, f. 3, Devexus, xa, xum. Scoboris mare, Proclivium, ii, n. t. Hegynek aldfelé mere. dekessege, UjlSje. Scoboritoriu, Deacensor, oris, xrii 3. Leszálló. Scoica, • Concha, ae, f. i. Tsiga, tekenySs állat. Boorel de mare, Strombus, bi, na. t. Turbo, inis, m. 3. Trochus, chi, m. s. Conchilium, ii, a. 9. Minden tsigás, tekeny’is vizi állat. Scoicariu, Conchita, tae, m. l. Tengeri tsiga szedő, halász. Scol, Ab exculo, Excito, avi, atudb are. FetkőUöm, költőm. Suscito, avi, atum, are. Exsuscho, avi, atum, are. Sculare, Exsuscitatio, onis, C l Felkőltés. Resuscitatio, onia. FilAöltds. Sculatoriu, Suscitator, oris, m.8. FelköUS. Reauscitator, oris, m. 8. Suscitabulum, li, n. a. Digitized by Goo^íe SC SC. »47 Scol deştept, Expergefacio, ci, ctum, ere,^ Serkentem, filter-kenten*, ébresztem, felébredtem. Excito, avi, atum, are. Expergo, «re. Exsuscito, avi, atom. Resuscito, avi, atum, are. Expergifico, avi, atum, are. Sculare deşteptare, Exsuscitatio, onis, f. 3. Felébresztés. ’ Expergefactio, onis, f. ?. Sculat deşteptat, Expergefactus, ta, tum. Felserkentetett. Excitatus, tata, tum. Scol in fuf, Resuscito, avi, tum, are. Feltámasztom. Erigo, xi, ctum, ere, Sculare in fuf, Erectio, onis, & 3. Feltámasztás. Resuscitatio, onis, f, 3. Sculat in fuf, Erectas, ta, tum. Feltámasztott. Exsuscitatus, tata, tum. Scol mortţi, Resuscito mortuum, Halott S. Felkelő, Consurgens, tis, o. 3. Scolume dein fomn, Expergefio, eri, actus sum. Felserkenek álmomból. Expergiscor, ci, gefactus sum. Evigilo, avi, atum, are. Expergificor, ci, actus. Sculat dein fomn, Expergitus, ta, tum. Felserkent. Scolume dein morti, Resurgo, xi, ctum, ere. Halottáimból fel* támadok. Sculare dein morti, Resurectio, onis, f. 3. Halottaiból feltámadás. Scolume inainte altue, Assurgo, ‘xi, ctum. Felkelek előtte, meg-t itztelem, Scolume inproteiva, Insurgo, rexi, ctum, ere. Ellent támadok, másra támadok, Invado, si, sum, ere. Réd.td. madok. Aggredior, di, saua sum. RétI* rohanok, réd-idmadok. Obstrigillo, are, tum. Rédítd-madok, ellene támadok Adorior, oriri, tus sum. . lrruo, ui, ere. Réá-rohénok. Digitized by Ljoogle 54& SC. SC. Irrumpo, pi, tum, ere. Réá-török, berontom. Sculare inproteiva, Insurectio, onis. Feltámadás, ellen támadás. Invasio, onis, f. 3. Réá-táma-dás. Aggressio, onis, f. 3. Sculatoriu inproteiva, Insurgens, tis, o. 3. Feltámadó, ellent támadó. Exurgens, tis, o. 3. Invasor, oris, m. 3. Réá-táma-dó. Rebellans, tis, o. 3. Aggressor, eris, m> 3. , Scolume inproteiva cu alti, Con-Snrgo, xi, ctum, ere. Egyiiţt felkelek reá. Sculare inproteiva cu alti, Con-sn recti o, onis, f. 3. Együtt réá-támadás. Scoma cuvent batsocuritoriu, Sconta, atis, n. 3. Homályos, gúnyoló bestéd, smttok. Scop, Scopus, pi, m. s. Tzél. Scrrpharitie, Sycophanta, tse, na. i. Patvaros, rágalmazó. Scopharefc, Sycophantor, ri, atus «uitt. Tsahtrdkodom, patvar-kodom, szót hajtok, rágalma-sok. Syeopllantizo, an* -Detraho, xi, ctum, ere. Calumnior, ari, atus sum. Scopharie, Sycophantia, tise, f. i. Patvarkodáíy hazudozds, sxó-hajtás. Calomma, se, f. i. Obtrectatio, onis, f. 3. Scophareste, Sycophantice, adv: Patvarosony tsalárdúL Sycophantiose, adv: Scorbureíc, Exscalpo, si, ptnm, ere. Kivájom. Scorburat, Exscalptus, ta, tum. Kivájott. Scorbura, fcobitura, Cavum, vi, n. 9. Üreg, üregség. Scrobs, bis, c. 3. Scormonefc, Scrutor, ari, tus snm. Keresgélek egyetmdst felhdny-ván. Carmino, are, qvasi digitis examino. Scormonire, Scrutatio, onis. Keresgélés, Scorraonitoriu, Scrutator, ri*, m, 3. Keresgélő. Scornefc, Ital: Scornato, Fingo, xi, ctum, ere. Költők. Scornire fcornitura, Figmentum, ti, n. 9. Költés, köUemény. Commentum,' ti, n. t. Fictio, onia, f. 3. Scornit, Effictus, ta, tum* Gon- \ doh, költött. Scorpie, Scorpio, onis, f. 3. Egy merges féreg, skorpió. Scorpie femnu pe ceriu, Scorpio, onis, m. 3. Égi jegy. Scoartia, Ital: Sconta, Cortex, «is, m. 3. Héj, fahéj. ■ Scoartia bubelor de rie, Scabitudo, inis, f. 3. Rilnek vara. Digitized by Googie SC. SC. 34§ Scabritia, ee, f. 1. Varosság. Scoartia au acoperit baba, Cicatrix obducta pelle, A’ seb bebor itt alo It bőrrel. Scortiefcy Cortico* avi, atum, are. Héjasom. Scortire, Corticatio, onis* £ 3. Héjazás. Scortioi, Corticatus, ta, tum« Héj-jas. Scortioset, Corticatus, ta, tum. Héjasat. Scorţişoara, Corticula, lse, f. 1. Hejatska. Scorţişoara aromathicéafca, Xilo-einamomum, mi, fi* a. Drága fa héj. Cinnamomum, mi, ri. i« Cioauvum, mi, n. b. Scortiserc guri, si crepare bucce-lor, Aphtce, árum, f. plu: Ajak hasadás* dagadás. Sfiot ab Italico Scacciare, Ejicio, Eximo, emi, emtum, are. Kivessem» Excipio, pi* éptum, ere. Extraho, xi, ctum, ere. Scoatere, Exetntio, onis, C 3. Ki• vétel. Exceptio, onia, f. 3. Scof, Exemtus, ta, tum. Kivétetett, Excepti vu8, va, vum. Scot ab Italico Souotére, fCot afa-re, Recipio* redimo, ere. Kiváltom. ■ . Scot afare, Seacciare, Expello, li, ulsum, ere. Kivetem, kihányom, kiütöm, kihajtom. Pello, ere, pepuli, sum; Depello, ere. Propulso, avi, atum,' are. Proturbo, avi, atum, are. Exturbo, avi, atum* are. Ejecto, avi, atum, are. Kihány-dogalom. Scoatere afare, Ejectio, onié, f. f. ■ Kivetés, kihányás, kiütés. Expulsio, onis, f. 3. Propulsatio, onis, f* 3. Propulsus, sús, m. 4» Scotitoriu afare, Propulsator, otis, m. 3. Elűző, kergető. Expulsor, oris, m. 3. ' Propulsor, oris, m. 3* Scotitoare afare, Expultrix, cíis, f. 3. Kitiz'áné. Scof afare, Ejectus, ta, tum. Kivettetett, hányatott. ExpulSus, sa, sara. Scotind afare, Expulsim, adv: kivetve. Séot afare dela ceva, E^imoj emi, emtum, ere. Kiveszem. Scoatere afare dein ceva i Ex«rn-> tio, onis, f. 3. Kivétel. « Exemtus, tús, m. 4. Scof afate dein ceva, Exemtus^ ta, tum. Kivétetett. Scot ceva cu Cuvinte framoafe, Expalpo, avij atum* are. Széjs szóval belöllé kiveszem. Scot dein capu altüe parere, 0pÎ4 nionem alicui evello, si, suitó# •re. Mái fejéből <í vélekedést kivessem. Stot dein casse bani, Pecuniam ex caua promo, si, tam, ere. Péntt a* ládából kivettem. Scot dein legatura, Vinealis eximo, emi, emtum, «re. Fogság-bői kivettem. Scot dein perire, Periculo eruo, ui* utam, ere. VeHiedelemből kivettem. E periculo libero, avi, atum, are. Scot draci, Exorcjso, avi, are, tum. Ördögöt Úetík. Scoatere de draci, Exorcisatio , onia, f. 3. Ördög Ütét, Exorcismos, mi, m» t* Scotietoriu de draci, Exorcista, tae, m. i. Ördög Ütő. Scot ghetiu, Egelido, avi, tum, are. Fagyát kivonttom. Scot humediala fau alt ceva, Hau* rio, si, stum, ire. Meritek. Antlo, avi, atum, are. Scoatere humedieli, Haustus* tiis, m. 4* Meritet. Scot' humediala de tot, Exhaurio, *i, stum, ire. Kimerittm, tires-titem. . Exantlo, avi, atum, are. Scoatere humedieli de tot, Exhaustu», tűs, m. 4* Kimentét. Exhaustio, onis, f. 3. Scoaía de tot humediala, Exhau» •tum, ti, n. a. Űrets> kiürüli. Exhaustus, ta, tumi Kimerít* tetett, kifogyott. Scot matielé, Ekentero, avi, atuol, are. Belit kivettem* Eviscero, avi, atum, ara. Scot mediu, fimbura, Enucleo, eavi, eatum, ere. Magvdt, be• Ut kivettem. Scot oafele, Exosso, avi, tum, are. Ttontjait kivettem. Scot ochi, Exoculo, avi, atum, are. Stemit kivájom, kitojo rt. Eruo, ui, utum, ere. Effodio, di, ssum, era. Excludo, si, sum, ere. Excutio, ssi, ssum, ere. Scot pigna fau zelogu, Ital: Riseoa-tere, Repignero,v vi, neratum, erare. Kiváltom o* sdllogat. Scot pui, Pullos exeludo, si, sum, ere. Fiákat kiköltök. Scoatere puilor, Exclusio pullorum, FiaA’ kiktíltése, Pullatio, onis, f. 3. Scot radecina, Radicem evello, ulsi, ulSum, ere. Gyökeret &*» vájom. Scot fabie dein teaoa, Evagino, avi, atum, are. Kardot hüve'yt» bői kivonom. • Vagina educo, xi, ctum, ere. Profero, tuli, latüm, erre. Distringo, xi, ctum, ere. Scot si eu inderept ce éra puf la altu, Ital: Riícoatere, Redimo, emi, emtum, er* Vitttxa-vdU tóm. Digitized by Goo^ie _____________ SC_____________________ Scrabuntie, Scabritia, ae, f. t. Var, varosság, apró kelevény. Scabrum, ri, n. s. Scrabunceof, Scabrolu», l*> aum. Varos, darabos. ScAbro, ni», m. 3. Screm, A verbo screo, Hdkogok. Screo, avi, atum, are. Nyögök, erőltetem magamat, hdkogok. Scremere, Screatüs ( tói, m> 4* Magát erőltetés, hdkogds. Scremere főre folof fpre cacftre, Tenasmus, mi, m. a. Tenesmns, mi. Hasmenésré Haszontalan erőltetés. Scrematoriu, Screator, oris, m. 3. Magát eröltetB, hdkogó. Scrematura , Excrementum , ti , n. a. Szar, gané. Scfisneíc cu deinti, Dentibus stri* deo, ere. Fogamat tsikorga-tóm. Dentibus strido, ere. Frendeo, dui, ere. Fremo, ui, itum, ere. Agyar-kodom. Infrendeo, ere. Infremo, ui, ere. Scrisnire deintilor, (Grse: Crig-mof,) Dentium stridor, Fog• nák tsikorgatása. - Fremor, Oris, m. 3. A gyár kodás. Brontitas, tis, f. 3. Fog thí'ior-galás. Scrisnitoriu in deinti, Stridens, tis,.*. 3. Fogát isikorgató. SC 35* Fremebundus, da, dum. Scrisnefc foarte, Perfremo, ni, itum, éré. Igen agyarkodom. * Confremo, ui, ere. Scrisnefc fpre el, Adfremo, ui, ere. Reá-a gyár kodom. Scriu, Scribo, si, ptum, ere. Írok. Conscribo, si, tum, ere. Megírom, írom. Describo, si, tum, ere. Perscribo, si, tum, ere. ierifoare, Scriptura, rae, f. í. írás. Scriptum, ti, n* 8. Scriptio, onis, f. 3. . Descriptio, onis, f. 3. Megírd». Perscriptio, onis, f. 3. Perscriptum, ti, n. t. Graphe, phes> f. i. Scriitoriu, Scriba, bae, m. a. íré. Scribens, tis, •. 3. Ammanuensis, sis, m. 3. íré Déák. Perscriptor, oris, m. 3. Tabellarius, ii, m. a. Tabellio, onis, m. 3. Grammateus, ea, um. Scriptor, oris, m. 3. Notarius, ii, m. a. Író-Deák. Serif, Scriptus, U, tum, íratott., megíratott. Conscriptus, ta, tum. Megíró» tott. Perscriptus, ta, tum. Descriptus, ta, tum. Leíratott. Scriitorefb, Scriptorius, ia, kim* írásho* való. Digitized by 35i SC; SC. Graphiarius, ia* um. Scriu ,adefeori, Scriptito, tavi atum, are. Gyakran írok. % Scripto, are, vi, atum. Scriere adeféori, Scriptitatid, enis. . f. 3. írdog álás. Scriu ceva tiiiut, Provinciam ali-qvam describo, si, tuni, cte. Valami tartományt leírok. Scriere a ceva tinut* Corographia, «e, f. î* Valami tartománynak leírású. Scriitoriu tinutului, Corographu», phi, m. 2. Thrtomáríy leíró. Scriu călătorie, ltinerationem trans-scribo, si, tum) «re. Utoxást leírom. Sprifoare calatorii, Hodfeporieum, cij n. 2» Úton járásnák leírása. Scriu carte» Litera* sCribo, »i, ' tum, ere. Levelet iroh Exarö littrasj are, avi, tum. Scriu cârti, Libros scribo, «i, tum, •été. Könyveket iroh Scriitoriu dfc carti* Librorum seri* ptor, oris, m. 3. Könyv szerző. Scriu chiar cu maii* me, Propria manu scribo, ere; Tulajdon ke* zemmel irok. Scrifoaré chiara a manildr inele, Syngrapha, phee, f. l. Tulajdon kéz-írás. Scrifoaré maniloir fale, Authogra* pjium, phi, n. 2. Maga kéz-írás. Authographus, pha, Um. Scrifoaré mica, Scriptiuncula, ise, f. i. Lelrásotskai Scriu deafupra, Supőrscribp, si, tum, ere. Feljül réd-trom. Scrifoaré deafupra, titul, Inscriptio, oni*, f. 3. Feljül való írás, titulus. Epigrdphe; es, f. i. Scriu depré alta ferifoare, Exscribo, si, tum, ere. Leírom, ki-írom. Transcribo* si, tum, ere; Tráosumo, si, tum, ere. Scrifoaré depre alia ferifoafre, Transumptio, onis, f; 3. Má-aunnan leírás. ■ Serif depre alta ferifoare^ Transumtum, ti, ti. 2. Másunnan leírt. Scriitoriu de dare, Scriba serari-_ * 9 us, Adó felírók Scripturarius, ii, m. 2; Scriitoriu de teftament nedrept, Subjector, oris, mi 3. Hamis testamentom Író. Soriu inainte, Praescribo; si, tűin, ere. Elül írok, eleibe írok Scrifoaré inainte, Praescriptio, önig, f. p. Elül írás, eleiben írás. Serif inainte, Praescriptum, ti; q. 2; Eleiben adott regula. Scriu in lontru, Inscribo; Si, tum^ ere. Beírom. Serif in lontru, Inscriptus; ta, um. Beíratott. , Scriu in misloc, Interscribo, été. Köziben tront. Digitized by Goo^ie SC- sá 553 Scriu inpregiur, Circumscribo, ai, ptum, ere. K'órnyiílirom. Scriitoriu inpregiur, Circumscriptor, oria, m. 3. Kornytíliró. Scrifoarb inpregidr, Circumacrip^ tio, onis, f. 3. Kőrnyül irdt. Serif inpregiur, Circumacriptua, ta, tum. KUrnylíl íratott. Serif inpregiur pe feurt, Circum* scripte depictua, Summát kép-pen, rövideden leirt. Scriu, infera nez, Peracribo, ai, aCrip* tum, érd. Megírom, feljegyezem Serif) infern nat fpre lapedare dein tiara » Proacriptua j ta i tum. Számkivetésre Íratott. Scriu in fuf, Inscribo, ai, tum, ere; Felírom. Adacribo, ai, tum, ere. Scriitoriu in fuf, Adacriptor, bria m. 3. Felíró i Serif in fuf, Adseriptua, ta, tudi, Felirott. Adacripticiua, ia, ium. Scriu pretiu mărfi fto vend* Pro scribo, ai, tum, ere. Arrát ki íróm, árúbán botsátomt Scriíőare pretiului 1« vendiare, Proscriptio, onis* f< 3. Kiadát árúban botsátás* Scriu repede* Celeritéir sefibo* ai, tum, ere. Gyorsan írók, Scrifoaíe repede, Tacbygraphia, ae* f. i. Gyórs írás* Scriu vreun loc, Locum describo, ai,tum, ere» Valami hellyet leírók Par» ÎL Scrifoare vreunui loc, Topogra-phia, ae, f. i. Helynek megírása. Scriitoriu a vreunui loc, Topo-graphua, phi, m« 9. Helynek megirója. Scriu vorbele * Verba deacribo, ere. Szókat, bestédet leirom. Scriitori vorbelor, Logigraphi, logigraphorum, mi plu: 9. Bitsédnek léirójii Scrifoare aciintielor dope olalta, Encyclopedia, ae* f: i. Tudd-mányoknak kerekdedeti egymás után leírása. Scrifoare pe calehiu carti* Opia-thographua, pha, um. Könfu hátára irott irát. Scroaphti, Scropha* phae* f. i< Eme disznó, mag disznó. Scropbariu* Scrophariua* ii, Disznó pástton Serumi Scorea* reáe, f. i. Égeti vagy Jüstült maradék. Scule Vechi de vftndut* Schita * otum, h. plu: Mindenfélé avú-ték szerszám, köntös, ’s egyéb zsibvásárra valói Scura, fgura, ScoreS, teae, f. i. Salak, vasnak, ónnak, és Égyéb olvasztott tzinnek d* seprejé. Scupefc, Spuo, ui * utum * are. Pököm, pökök. Screo* avi* atum* arei Sputo, avi, atum* are. Psídötöí. Scupire, Sputio, onia, f. 3. Pökéi. Putiams, atis, n. it 93 Digitized by GooQie 154 SC. SC. ^cupiioriu, Sputator, ori»» m. 3» PokdöseLö. Scupiceof, Excreabilis , le, c. 3. Kipökhetö. Screabilis, le, c, 3. Scupit, Sputum, ti, n. a. Poli. Sputua, ti, m. 9. Sputus, túa, m. 4* ' Scupefc afare cu horcaire, Excreo, avi, atum, are. Hdkogva kipO-köm. Scupire cu horcaire, Ekcreatio, onia, r. 5. Hakogva ktpökés. Exspuitio, oni», T. 3. Scupefc inapoi, Respuo, ui, tum, ere. Visxsza ptkom. Scupefc pre, Adspuo, ui, «re. Red ptiköm. Despuo, ui, ere, utum. Scupefc prelte, Conspuo, ui, utum» JMegpökdökőm. ^ Consputo, avi, atum, arc» Scupit, Consputua, ta, tum, Jtbjf pökdöstetett. Scur ab Ita: Scorrere, Fluo, fluere facîo, ci, otum, ere. Kifólyta-tom, szivárogtatom. Scurume, Dimano, avi, atum, are. Kifólyok, kiszivdrkodonu Scurefe, Diffluit, Szivárog. Scurm, fcormonefc, Scrutor, ari, atua aum, Keresgélek, túrok» Scurmare, Scrutamen, oia, n. 3. Visgáldsy Jeltúrás, Scrutatio, onia, f. 3.% Scurmatoriu, Scrutator, oris, m. 3 Visgálóx Scurm pamentu , Egero terram, egessi, stifm, ere. Túrok. Scurmare pamentului, Egestus,, tűs, m. 4. Túrás. Régestus, tűs, m. 4* Scura, fgura, vedi fcura, Scurt, Curto, avi, atum, af£» Kúr-tüotn, rövidítem» Decurto, avi, atum, are. Meg. rövidítem. Abbrevio, avi, atum, are» Brevio, avi, atum, are* Brevius facio, ci, ctum, ere. Scurtare, Curtatio, onis, f» 3t R’d* vidités, kúrtttós. Decurtatio, onis, f. 3. Alegră» vidités. * Breviatio, onis, f. 3. Abbreviatio, onis, f. 3. Concisio, onis, f. 3. Kurtítás» Scurtime, Brevitas, tis, f. 3» Kút• taság) rövidség* Scurtatoriu, Curcator, oris, m. 3. Röviditó, kúrtitó. Decurtator, oris, m. 3. Breviator, oris, m. 3. Abbreviator, oris, m. 3. v Scurtat, Curtatus, tata, tum. Rii* viditetett, kúrtitott. Decurtatu», tata, tum. Abbreviat us, ta, tum. Scurtat, in fcurta ium ma adunat, Breviarium, ii, n. s. Rövid súmmdban szedett. bcurt, Curtus, ta, tum. Rövid. Digitized by ^ooQle şc._________________ Brevis, ve, c. 3. Compendiarius, ia, um. Concisus» sa, sum* Scurt, pe fcurt, Breviter, adv: Rövideden. Praecise. Strictim» Concise. Brevi, abla: Rövideden súmtná• son. Scurtare tempului, Brevitas temporis. Időnek rövidsége. Angustia temporis. Scurt vorba lunga, Sermonem prolixum ad summam redigo, egi, actum, ere» Hoszszú bestédet summdson hi mondom. Scurtare vorbi lungi, Epitome, ea , f.‘ t. Hoszszú beszédnek megtöviditése. Scurt vorbire, Breviloquentia, tiae, f. i. Rövid szállás, beszéd» Scurt vbrbitoriü, Breviloquus, qui, m. a. Rövid beszédű, rövid szavú. Breviloquens, entis, o. 3» Scut, Scutura, uti, n. a. Pais. jEgis, gidis, f. 3. Glypeus, ei, m. 2. Umbo, onis, m* 3. • Scut facatoriu, Scutarias, tarii, m* a. Pais gyártó. Scut iupiterefc, jEgis, idis, f. 3. Jupiter paisa. Scut mic, Scutulum, tuli, tţ* g. Paisostsha* SC* 355 Scut inie rotund, Ancile, lis, n. 3* Kitsin herék pais. Parmula, lae, f. l. Scut purtatoriu, 'Scutigerulus, ru-lip^bk. 2. Pais hordozó. Scut ţatarefc rotund, Parma, mae, f. i» Tatár pais, herék pais. Pelta, peltae, f. 1. Scutat, Scutatus, tata, tum. Paisos. Clypeatus, ata, atum. Parmatus, ata, atum. . Peltasta, tae, m. l. Gyalog paisos. Pfeltatus, tata, tum» Tatár paisos. Peltifer, ra, rum. Scutatorefc, Scutarius, ria, rium. Paishoz való. Scuteíc, Qvasi scuto defendo, endi, ensun/, ete. Oltalmazom* Protego, texi, ctum, gere. Oltalmazom, fedezem. Tueor, ueri, tus sum. Óllal-mazom. . Tutor, ári, tatus sum* Oltalmazom, védelmezem. Vindico, avi, atum, are. Oltalmazom, megtartom. Propugno, avi, natum, nare. Scuteire, D«fensio, onis, f* 3. Oltalmazás. Protectio, onis, f. 3. Propugnatio, onis, f. 3. Vindicatio, onis* f. 3. Más ellen védelmezés. Tutamen,minis, n« 3* Oltalmazás * »3 Digitized by 156 SC. sa Tutela* Im, f. i. Tuitio, oni*, f. 3. Senteitoriu, Defensor» rit, na. 3< Óltalmazö. Prottctor, torit, 3. Tu tor, torit, m. 3. Propugnator, torit, m. 3. Tutelarii, re, c. 3. ' Tutelari ut, larii, m. a. Valakinek gondviselője. Scutcit, Defensu», ta* tum. ŐltaU tnajsoti, Pfotectut, cti, etani. Scuteintie, fcutec, Tutamen, nit, - n. 3. Ókalom. Tutela, lae, f. i. Tu tam antum, enti, n. S. Defentio, onit, f. 3. Protectio, onit, (. 3. Oltalom. Refugium, gii, n. s. Scuteica, Scutica, cae, & i. Jfor» bits. Terginum, ni, n. •< Scutur, Succutio, cutti, ttum, cu» tere. Rázom, rdzogatom• Succuato, avi, atum, are. Rd-xogatom. Concutio, cutti, ttum, ere. Concutto, avi, tatum, tare. Vibro, avi, atum, afe. Quatto, avi, tatum, are. Conquatto,'avi, atum, are. Agito, avi, tatum, are. Coagito, avi, atum, are. Evibro, avi, atum, are. Decutio, cusii, ssum, ere. tom, leverem, Excutio, cutti, ttum, ere. Kfr rdzom. Souturare, Succuttio, onit, £ I. Rázás, rdzodás. Succuttut, ttdt, m. 4* Jactatio, Onit, f. 3. Agitatio, onit, f. 8. Coagitat io, onit, f. 3. Vibratio, onit, C. 3. Concussus, ttât, m» 4« rázás. Concuttio, onit, f. 8. Concutsura, rae, f. i. Excussio, onit, f. 3. KirAziu Decussut, siis, m. 4* Rdsdt, lever és. Scuturatoriu, Succuttor, orit, m. 5. Agitant, tantit, o. 3. Quassans, tanti», o. 3. Vibrant, antis, o. 3. . Succussator, toris, m. 3. Succussor, soria, m. 3. Concustor, tori», m. 3. Coagitator, tori», m. 3. Excuaaor, aoria, m. 3. Kitdiá. Excuasorius, ria, ium. Rázó. Decuaaor, aoris, m. 3. Lerdsó. Scuturat, Concustut, tta, ssum» Rdxatott. Agitatus, tata, tatum» Jactatus, tata, tatum. Conquassatus, sata, satam. Vibratus, bratu, bratum. Excuatut, tta, num. zott. Digitized by Google SC. SD. 5D. 557 Decussus, ssa, iun. Ler ázatott, ve retett. Scutnratieste, Exoane, adv: Kirázva. " - Scytha, Scytha, tae,m. i. Sczitha. Scythefc, Scythicus, ca, cum , Sctihiai. Scythia, Scythia, iae, f. i. At/ai nagy tartomány. Sdranchiu Ita: fdrunciare, Diaauo, ui, utum, ere. Kifejtem ron-gyolom. r Lacero, avi, atum, are. Ron- tryolom. Deruncino, avi, atum, are. Hasogatom, szaggatom. Sdranchie, Fragmenta, panni, t. telae. Rongy. t Lacinia, niaa, C i, Sdranchiof, Pannosus, sa, sum. Rongyos. Lacer, ra, um. Sdrancbiet, Laceratus, ta, tum. Rongyólt, szaggatott Sdrobefe, a verbo Diribio, divido, anbtero, trivi, tum, are. Meg* töröm, törüm. Contero, trivi, tum, ere. Contundo, tudi, tusum , ere. öszve töröm, rontom. Comminuo, ui, utum, ere. Egybe rontom apróvá tessem. Subtundo, tudi, sum, ere. Töröm, megrontom. Pertero, trivi, itum, ere. Megtöröm. Obtero, trivi, tum, are. Megtö- röm. Distero, ere. Tero, trivi, tum, ere. Sdrobire, Tritus, tús, m. 4* Törés» Comuintio, onis, f. 3. Sdobitura, Contusio, oaia, f. 3. őszve tűrés. Sdrobitoriu, Contritor, ria, m. 3. Törö. Tritor, oria, m. 5. Sdrobit, Contritos, ta, tua. Meg* törött. Obtritus, ta, tom. Subtritus, ta, tum. Subtusus, sa, sum* Tritus, ta, tum. Sdrob, Minutum frustum, frustil» lum. Apró darabotska. Sdrobefcume, Conteror, eri, tritus sum. Megtörödöm. Atteror, eri. Percalleo, ui, ere. Igen megtö• r'ddtim. Sdrumic, Diminuo, ui, tum, uere. Apróvá tettem, megmor’sálom. Comminuo, ui, utum, ere. Egyben töröm, apróvá tészem In micas frango, gi, ctum, ere. Affrio, are. • Contero, trivi, tum, ere. Meg* töröm, morsálom. Distringo, ere. Distero, trivi, itum, ere. Frio, avi, atum, iare. Frico, ui, avi, frictum, catum, care. Törsölöm. Minutim frango, ere. Imminuo, ui, ere. Digitized by Google 358 SD. SE. SE. Sdrumicare, Diminutio, ni*, f. 3, Apróra törés, morsolás, Minutio, ni*, f. 3, Imminutio, onis, f. 3. Tritus, tűs, ra. 4* Tritura, rae, f. í, Sdrumicaceof, Friabilis, le, c. 3, Morsolható. , Sdrumicatoriu, Frians, antis, o. 3, Morsoló. Tritor, oris, m, 3, Sdrumicat, -Diminutus, ta, tum( Apróvá tétetett, Ferminutui, ta, uiri Trftus, ta, tum. Sdrumicatura, Mica, ege, f. i, Marsalek. Fragmentum, ti, n. a. Sdrţiraiu in el, Infrio, avi, atum, are. Bele-mor'salom. ‘ ' ' Sec, Sicco, avi, atum, are. <£*d* raztom. Exsicco,^avi, atum, are. Aridum facio, ere. Sectte, Siccitas, atis, f. 3. Szárazság Ariditas, atis, f. 3. Secaceof, Siccabilis, le, c. 3. Szál* V aziható. Secat, Siccatus, ta, tum. Száraz-tott. Exsiccatus, ta, um. Sec, Siécus, ca, um. Szdraţ. Aridus, da, um. Secaţi este, Sicce, adv: Szárazonf aszszún. See la fum, Fumo, avi, atum, are, Füstnél száraztom. Sec la íoare, Insolo, avi, atum, are. In sole sicco, are. Napnál száraztom. Sec la umbra In umbra sicco, avi, atum, are. Exsicco, are. Árnyékban száraztom. Sec eu, Areo, ui, ere. Száradok, Aresco, ere. Inaresco, ere. Torresco, ere. Sec detot, Exaresco, ere. Egész* szén megszáradok, Peraresco, ere. Secara, Secale, lis, n. 3. Ros, Siligo, inii, m. 3. Ol ira, rae, f. i. Secara vendietoriu, Siliginsrius, ii, m. a, Rozs árus, rozs árúló, Secaretiu, Siliginosua, sa, sum, Ro'sos^ Secareatie pane, Panis siliginosns. Rozsos kenyér. Secer, Sicilio, ivi, itum, ire. Ara* tokt 'kaszáltok. Meto, messui, messum, ere. Demeto, ere. Learatom. Emeto, ere. Secer, cofefc adoa, Sicilio, ire, et sicileo, ere. Másodszor kassá* lók, sarját kaszállak, Seceretoriu, Messor, oris, m< & Arató. Seceriş, Messis, is, f. 3. Aratási idő. Secere, éosfa, Sicilicula, lae, f. >• .Sarló, kasza. Falx, cis, & 3. Digitized by GooQie SE. SE. 35g Falx messoria Kasza. Secerat, Messu*, aa, sum. Mega-rattatott, meghaszáltatott. Demessus, sa, sum. Seomariu cetate, Bnrgum Centenarium. Szathmár várossá. Secret, Secretum, ti, n. a. Magános hely,- pussta. Secreata, Secreta, orum, n. f. plu: -Pusztaság, Kietlenség. Secret, Secretum, ti, n. s. Titkos Secretariú, Secretarius, ii, m. 2. Titoknok. Secreţie, Solitudo, inia, f. 3. Pusz taság. Secure, Securia, ris, f. 3. Fejsze, ezeket tze. Securice, Securicula, lae, f. 1. Sze-hertzétske, balta, fejszétske. Secure purtatorio, Securiger, ra, (un. Székért z ét, baltát hordozó. Securifer, ra, um. ' Secureft, Seco, cui, ectum, are. v Vágok, faragok, metszek. Ca*?do, ere. Scindo, di, aanm, ere. Securire, Sectio, onia, f. 3. Faragás, vágás, 'metszés. Caeaio, onia, f. 3. Sectura, rae, f. i. Securitoriu, Sector , oria, m. 3. Vágó, faragó. Caedena, tis,.o. 3. Secans, tia, 0. 3. Securit, Sftctua, ta, tum* Vágott faragott. Securit derabe, Prosectum, ti, n.s. Darabokra vagdalt. Sedefc, Sero, evi, atum, ere. Ültetek, plántálok. Pianto, avi, atnm, art* Consero, evi, atum, ere. . Desero, evi, itum, ere. Pango, xi, actum, ere. Propago, avi, atum. are. Complanto, are, Béültetem* Supplanto, are. Elültetem. m Sedeire, Satus,. túa, m. 4* Ültetés, plánt álás. Consitio, onia, f. 3. Consitura, rae, -f. 1. Plantatio, onis^ f. 3. Emphitheusis, aia, f. 3. Béül* tete’s. Sedeitoriu, Conaitor, oris, m. 5. Plántáló. Sátor, oris, ra. 3. Plantator, oris, m. 3. Sédéit, Saiua, ta, tum. PlántdU tatott, ühettetett. Consitus, ta, tum. Depactua, ta, tum* Obsitu», ta, tum* Seada, Planta, tae, f. 1. Plánta, Plantarium, ii, n. s. Senda purtatoriu, Plantiger, ra, rum. Plánta hordozó. Sedefc in pament,. Depango, de-pegi, actum, ere. Fűidbe ül stem. Expango, ere. Figo, ere» xi, ctum, Digitized by Goo^ie SE. Sedefc' inpregiur, Circumtero, évi, satum, ere. Környül ültetem. Sedefc intralt loc, Trgnsero, ere. Másová ültetem. Transplanto, «vi, atum, are. Ă Sédéit iutralt loc, Transplantatus, - tata, tum. JUdsovd ültettetett. Sédéit intralt lemn, Transertus, ta, um. Más fába óltattatott. Sedefc intr«, Intersero, ere. Közben ültetem. Sedefc l&mne, Repango, ere. Fdt ültetek. Sedefc linghe, Assero, aeyi, titum, ere. Mellé plántálom. Sbdeit linghe, Asaitus, ta, tum, MeWéfe, ültetett, plántált. Sedefc mai inainte, Praesero, vi, satum, ere. ElUl ültetek. Sedefc fpre el, Ads to, tí, satum, ere. Hozzá Ültetem. Sedefc fupt el, Subsero, vi, éra, Alatta plántálok. Sedefc vie, Novello avi, tum, pn. Szőlőt ültetek, p'dntálok. Sedeire vii, Novellatum, ti, n. 9. Új szőlő ültetés. Sedaire vii cu rădăcina, Viviradix, cis, ft 3. Élő gyökeres, plán-ttflás. Selas, A sellp, sedjs fix 10, Szálás, lakát. • Hţbitatio, onis, f. 3. ConntqoratiQ, onis, f. 3. Domicilium, ii, n. a. Habitaculum, li, n. a. SzáUás. Selesluefc, Conside», di, essum, sidere. Letelepedem. Subsideo, ere. Subsido, ere. Locum figo, ere. Selesluire, Habitatio, onis, f, 3, lakát. Selas, Diversorium, ii, n. a. Stá. lás. Stabulum, li, n. a. , Hospitium, ii, n. a. Seluefc ca calatori u, Diverto, ti, sum, ere. Szállásra térék. Divertor, ti, sus sum. Diversito, avi, atum, Diverto in diversorium. Descendo, sum, ere. Seluefc si locüefc in felas, Diversor, ari, atus aum, Szálláson lakom, r Stabuloy, ári, ptua sum. Hospit0r, ári, atus aum. Seluire si locuire in felas, Div*r-satio, onis, f. 3. Szálláson l& kát. Stabulatio, onis, f. 3. Seluitoriu in felas, faleu, DeacM* dens, tis, o. 3. Vendég, szálló« Diversans, tis, o. 5. Subsidens, tis, o. 3. Selas dau, Hospitium praebeo, ui, itum/ ere. Szállást adok. Selas fac, Hospitium divido, *i) ■um, ere. Szállást osztok. Hospitium metor, ari, sto» sum- Selas impartitoriu, Domiciliorum, t Digitized by Google SE. hospitiorum deaignator, ria, m. 3. Szállá» osztó Metator, oris, In. 3. Se)is impartire. Hospitiorum, con-tuberaiorum designatio, onis, Szállás osztás. Metatio, onis, f. 3. * Attributio, onis, £ 3. Selesluefc, Diversorius, ria, ium. Szállási. Selesluefc pre altu, In hospitium accepto, avi, atum, are. Szá-fásban fogadom. Tamquam hospitem aaaumúio, si, tum, ere. . Seleael, Hoapitiolum, li, n. a. Szá-lásotsha. * Diveraoriolum, li, n. a. Seleieriu, Hospes, tis, Vendég. Advena, nae, m. t. Selba, Silva, vae, f. i< Erdő. Vedi si fílha. Selbe, Silvula, lae, f. í. Erdőtske. Selbo£ Silvosus, sa, sum. Erdős. Saltuosus, sa, sum. Nemorosus, se, sum. Silviger, ri, m. a. Selbof loc, Arboretum, ti, n. a. Arbustum, li, n. a. Erdős hely. Selbeftru, Silvester, tris, m. 3. Erdei. Agrestis, te, c. 3. Silvestria, tre, c. 3. Nemoralis, le, c, 2. Silvaticus, ca, cum. Seţbefc, Silvesco, ere. JKegerdö• sülök. \ l SE. ■» 361 Selbeatec, Ferox, cis, o- 3» Vad ' természetű, engedetlen. Efferus, ra, jrum. Agrestia, tis, f. 3. Selbeatec ca feara, Trux, cis, o. 5. Szörnyű kegyetlen, vad. Truculentus, ta, tum* Immanis, ne, c, 3, Selbeatec de dsumetate, Semiferus, ra, rum. Félig vad, szilaj. Semifer, ri, m. a. Feroculus, a, um. Vadotska. Selbeatec tare, Teter, tra, trum. Szörnyű vad. Ferus, ra, rum. Ferox, cia, o. 3. Efferus, ra, rum. Selbeatecefc, Silvesco, ere. Meg* vadulok, erdösöd'dm. Ferocio, ira. Selbeatecefe ceva, Effero, ara. Megvadítom. Selbeatacie, Feritas,” ti», f. 3. Vadság, kegyetlenség. Ferocia, iae, f. i. Ferocitas, tis, f. 3. Selbeateceste, Ferociter, adv: Va• dúl kegyetlenül. Se lumineaze, Lucescit, [nap. Meg* ' virad. Sementie, Semen, nis, n. 3. Mag. Seminium, nii, n. a, Sperma, tia, n. 3. Sementia a unei iarba ípinofá, Fura, rae, f. í. Tövis koré magva. Sementie de brad, Nuramentum> ti, n. a. Fenyő gyüwötls. Digitized by GooQle *6s SE. SE. Sementie de fiaic, Cariota, tae, f. í. Pálma fa magva. Cariotis, tidis, f. 5. Sementie de pin, Semen pini, Fény'6 mag• Grena juniperi. Bacca, cae, f. i. Sementie de paradeif, Cardamo* num, mi, n. t. Paraditsom mag. Sementie de prefit a vieti uitoare-lor, Viru*, Ind.* Állatoknak szaporító magvak. Sementie de frugur, botra, Vina* cens, a, um. Sztilö mag, Sementie de ulm, Samara, rae, f. i. Szilfának magva. Sementie in matrica femei forma-luita, Embrió, onis, m. 3, Az ' asztzony méhében. való mag-xatt. Embrium, brii, n* l. Sementie mernnte, Acinum, ni, T n. a. Apró magok, tzölö szemek. Seamen, Semino, avi, atum, are. Vetek, elvetem. Sero, vi, tum, ere. Obsero, ere. Semento, are. Insero, ere. Dissemino, are. Dissero, évi, situm, ere. Semen injicio, ci, ctum, ere. Semenare, femenatura, Seminatio, onis, f. 3. Magvetés, Satio, onis, f. 3. Satus, tás, m. 4* Sementis, tis, f. 3. Consitura, rae, f. 1. Bevetés. Semenatura, Seges, tis, f. 3. Vetem ény. Sata, orum, n« s. plur: Mezei * vetetek. Seminariu, Seminarium, rii, a. a. Magveti} hely. Semenetoriu, Seminator, oris, m. 5. Magvető. Sator, oris, m. 3, Consitor, oris, m. Z, Semenceof graunceof, Granatus, ta, tum, Magvos, magos. Acinosus, sa, sum. Semenat, Seminatus, ta, tum. Bi-vetett. ' Disseminatus, ta, tum* Sativus, va, vum.' Satus, ta, tum. Consitus, ta, tum. Proseminatus, ta, tum. Seamen cu femintie meftecata, Semine mixto insemino, avi, tum, are. Elegyes maggal vetek. Semenat cu femintie meftecata, Conseminalis, le, o» 3* Sokfél'e magokkal bevetett. Consemine»*, ea, eum. Seamen iare, Resemino, avi, atum, are. Ismét vetek, Seamen inainte, Prosemino, stí, atum, are. Elöl elvetem elhintem. Digitized by Googie SE. SE. 363 Prosero, evi, atum, ere. . Stamen io, loaemino, ávi, tum, are. Belé vetem. Seamen in temp, Tempore auo ' aemino, ári, atum, are. Jókór vetek. Seamenat in temp, Sementinu*, na, num. Jókor vetett-Saamen in tra’t loc, Tranaemino, avi, atum, are. Másová vetem. Seamen fupt, Subaero, ere. Alatta vetek. Seamenliefc, Ita: Semenzire, Semen profero, tuli, latum, erre. Magzok, ma gat hozok. Produco, xi, ctum, ere. Semento, avi, atum, are. In aemen abeo, ivi, itum, ire. Seamentire, Seminia productio, onia, f. 3. Mag zás. Seamentietoriu, Sementator, oria, m. 3. Magat hozó, magzó. Sementariua, ria, ium. Sementie, (Inge, neam, Progeniea, ei, f. 5. Nemzetiség, nemzet. Proaapia, ae, f. i. Gena, tia, m. 3. Genua, eria, ii. 3, Centilitaa, tia, f. 3. Tribus, búa, m. 4. Generatio, onia, f. 3« • Stirps, pia, m. 3, Sementie adunata veneteioa, Convenae, arum, f. plur: Gyű! ev ész nép. Sementie deintéi, Proaapia, ae, f. í. Nemzetiség, ágazat. . Sementie cu nfoi, Prognatua, ta, tum. Atyafi. Sementieate, Tributim, adv: Nemzetiségenként. Semnez, Signo, avi,'atum, are. Jegyzem. Significo, avi,1 atum, are. Denoto, avi, atum, are. Noto, avi, atum, are. Obaigno, avi, atum, are. Meg* jegyzem. Deaigno, avi, atum, are. ţnaignio, ivi, tum, ire. Peraigno, avi, atum, are. Adnoto, avi, atum, are. Annoto, avi, aţum, are. Semnare , Signatio , onia, (. 3. Jegyzés. Significatio, onia, f. 3. Significatus, tdaj m. 4. Designatio, onis, f. 3. Megjegyzés. Significantia, ae, C 1. -Notatio, onis, f. 3. Annotatio, onis, f. Z. Feljegyzés. Consignatio, onia, f. 3. Semnétura, Signatura, rae, f. t. Megjegyzés. -Semnetoriu, Signator, ria, m. 3. - JeeyezU. Significana, tia, o. 3; Semnat, Signatua, ta, tam. Jegyezett, jegyes. Notatus, tata, tum. Consignatus, ta, tum. Meg jegyeztetett. Digitized by Google 364 SE. I SE. Semneceof, Notabili», le, c. 3. Je. gyeshető. Semnetieste, Notabiliter, adv; Meg-jegyezhetők éppen. -Senn, 9gnum, ni, n. a. Jigy-' Insigne, nis, n. 3* Tessera, rae, f. i. Character, eris, m. 3. Nota, tae, f. 1. Symbolum, li, n. i. Specimen, nis, n. 3. Indicina, nae, f. i. Indicium, ii, a. s. ' Vestigium, ii, n. a. . •i Signaculum, li, n. a. Semn mie, Notula, lae,. f. i. /«• gyettke. Semn cerefc, Signum coeleste, Égi jel. Astrum, tis, Tsdlagzatt. „Soare Dom nu itelelor. Sol astrorum dominus Tsillagok ura o* nap. „Stelele, ignea astrorum. „Decatrs feara, Surgentibus astris. Semn cu noi nafcut, Naevus, vf, m. a. Velünk született bélyeg, W* Semn de batalie, Classicam, ei, n.s. Viadali'jél-adds, trombita. Semnu deinafare a lucrului flent, Sacramentum, ti, n. a. Szentig- Semnu inringeri, Palma, mae, f. í. Győzedelem jutalma’ jegye. I Semn militareTe fteag, Vexillum, li, a. a. Zászló. Signum, ni, n. a. Semn militarefc purtatoriu, Vs« xillifer. ri, m. a. Zászlótartó. Vexillarius, ii, m. a. Signifer, ri, signiger, ri, m. >. Semn pentru fcurtare aflat, Si* glae, arum, f. î. plu: Rövidségnek okáért gondólt jegy, jegy-séi. Semn puf de aducere amints ds învingere, Trophaeum, ei, n. a. Győzedelem emlékezetére tétitett jel, jegy, épület. Semnu Romanilor, Fasces, ci, um. f. pia-3. Romaiaknak tzimerék, jegyek. Semnu si frumfetie luntri acatist puf afare, Aplustre aplustris, n. 3. Aplustria, v. aplustrs, orum, n. plural: Hajó* zdis-lója, kitetsző ' ékessége, ut* mere. Semne* em lucru viitoriu, Omi* nor, ari, atus sum Valami /£* vendít jegyzek. Semnetoriu a ceva lucru viitoriu, Ominatus, ta, tum. Valamit jelentő. Semn de lueruri viitoare, Progne* sticon, tici, n. a. Jövendő dolgoknak jelek, Semn fka sratare de cele viitoare bune, fau rele, Omen, nis, n. 3. Jövendőt jelentés, jővén- Digitized by Gócaié SIC. m dót mutató, jó vagy ros* jel. Sima (ciinti lucrurilor* viitoare, Praescita, orum, n. plu: a. Jti-vendo dolgoknak meg tudás a jelei. Sena nes catra cineva, Assigno, avi, atum, are. Valakin jegyzem. Sembare catra cineva, Assignatio, onia, f. 3. Valakire jegy tét. Semnes cu pecete, Sigillo, avi, atum, are. Petsétlem, megpe* tsétlem. Signo, avi, atum, are. Obsigno, avi, atum, are. Obsigillo, avi, atum, are. Consigno, avi, atum, are. Persigno, avi, atum, are. Signum, v. sigillum imprimo, essi, esum, ere. Semnare femnatura peceti, Signa* tio, onis. f. 3. Peti ét lés. Signatura, rae, f. i. Obsignatio, oni*, f. 3. Obsigillatioţ onis, f. 5. Semnetoriu, Signator, ri«, m. 3. Petsétl'd. Obsignator, oris, m. S. Obsigillator, oris, m. 3. Sigillans, tis, o. 3. Semneceofde puf pecete, Signatorios, ria, ium. Petsételni való. Obsigillatorins, ria, ium. Semnat pecetluit, Obsignatus, ta. tum. Pettételt. Obsigi Hatos, ta, tum. Sigillatus, ta, tum, Signatus, ta, tum. Semn, Sigillum, li, a. a. Petiét* Signaculum, li, n. s. Semnu rump, Resigno, avi, atum, are. A’ petsétet felxzakazztom. Semnului peceti rumpere, Sigilli . fractio. Petsét Jelszakasztds. Sem nes cu fieru, Signo, avi, atum, are. Bélyegezem. Tudicuţo, avi, atum, are. Cauterio noto, avi, atum, are* 1 Semnare cu fieru, Signatio, onia» f. 3. Bélyegzés. Semnatoriu fier, Tudioula, laaf f. i. Bélyegzi va». Cauterium, ii, n. a* i Tesserarius, ii, m. a. Signatorias marculus. Semnat cu fieru, Cauteriatos, ta, tum. Bélyegez. Stigmaticus, ca, um. Stigmosos, sa, um. Semnat cu fieru pentru ceva rentate, Stigmaticus, ca, cum. Stigmosus, sa, sum. Bélyeget, i ire latortágért bélyeget sütötték. Semnu ferului, Stigma, tis, n. 3. Bélyeg. Signum, ni, n. t. Character, ris, m. 3. Vestigium, ii, n. a. Signaculum, li, n. s» Semn dau, fau Tac, Significo, avi, atum, are. Jelt adok, jelentem. Signum do, dedi, atum, are. Semn datatoriu, Thesserarius, m. s. Jeladó ttráta. 366 SE. SE. Sena earba de laxa, Sena, nae, f. i. Tisztító, purgdló sena. Senat, Senatua, tűs, m. 4* Tandts. Senator, Senator, oris, m. 3. 7a nátsbéli. Senatorefc, Senatorius, ia, am. Tanátsbéliekhes tartozó. Senatorefc , Senatorem ago, ere, egi, actura, Sxendtoroskodom. Senatoreafca judecata, Senatus* consultum, ti, n. s. Tanátt végzése» Sententie, Sententia, ae, f. i. Ér-ttlmes mondás, ítélet. Sententiof, Sententiosus, sa, aum, Ékes mondással telyes* Sententie difa, si data, Prolatum, ti, n. 9. Kiadott sententxia. Sententiutie, Sententiola, iae, f. i. . Értelmes mondásotska. Sept ama aa, Septimana, nae, f. i. Hét. Hebdomada, dae, f. i. Hebdomas, adis, f. 3. Septamanariu, Septi ma narius, ii, m. 9. Hetes. Hebdomadarius, ria,'um. Septembrie, September, bris, m. 3 Szent Mihály hava. Ser, zer, Serum, ri, n. 2. Savó■ Serof, Serosus, sa, um. Savót. Ser tae fac, Seresco, ere. Savóvd válom. Sera, fara, Serum, ri, n. a. Estve, Serum diei, Estvéli idő, ' Scrus, ra, rum Késő, késön való Sero. Késő, estve» Sera, Sero, adv: Késön. ■ Sero est* Későre leszen meg. Vesperi, vespere, adr: Későn, estve. Sera tardiu, Serotinus, na, num. Késő, estvéli. Sera, Vespera, rae, f. i. Estve, Vesper, ris, m. 3. Tempus vespertinum. Serez, Vespero, avi, atum, are. Estveledem. Serefc, Vespertinus, na, num, Est* véli. Sereaze, Vesperascit, ]mper: Est* veledik. Seraphim, Seraphim, mi, m. 9> TŰses fénnyel tündöklő sunt Angyal. Serbatoare, Festum, ti, n. s. Un* nép nap. Dies festus. Feria, ae, f. i. Festus, ta, tum. Celebritas, tis, f. 3. Solennitas, tatis, f. 3. Solennia, ium, n. plu: 3. Serbatoare ce rine in tót anu, So* lenne, nis, n. 3. Esztendőnként előkerülő innep. Solennis, ne, c. 3. Ssrbatoare dumnedieilor câmpului si a marginilor, Terminalis, lio* rum, n. 3. plu: A* határok, *s mező istenek' innepe. Serbatoare doamnelor de múlt, Matralia, ium, n. 3. Tő asM* tzonyoknak innepek régen» Digitized by Google SE. SE. 367 Serbatoare de incüngiurat cetate, Amburbiale, lis, c. 3. Város kerülő innep. Serbatoare floarei, Floralia, ium, n. 3. plur: Flórának ünnepe. Serbatoare legaţilor in cara dobén* de elemosina, Sigillaria,‘orum, n. s. plur: Rabok ünnepek, melyben alamisnát veitek. Serbatoare lui Bachus, Orgia, orum, n. plu: 9. Bachus innepe. Serbatoare lui Janus, Agnonalia, ium, n. plu: 3. Jdnus tisztele téré való ünnep vóU Rómában. , . Serbatoare mar* la Greci era alui Neptunus, Istmia, iorum, n. %. • plur: flepttínusnak nagy ünnepe vólt a* Görögöknél. Serbatoare paft orilor in aptrtie, PaliliaM iorum, n. 9. plu: Ba rom pásztorok ünnepek régen aprilisben. Serbatori, Feriae, arum, f. i. plu. Ünnepek. Serbatori a taurilor la cei de mult, Taurilia, iorum, n. 9. plur: Bi kai ünnepek* Serbatori paganesthi pelinga fon teni, Fontanalia, ium, n» 3. plu: Források körül való ünnepek u’ pogányoknak. Serbatori íatesthi, Paganalia, iorum n. plu: a. Falusi ünnepek. Serbatorefc, Ferior, ari, atus sum. Ünnepiek. Diem festum ago, egi, actum, agere. / Diem festum eelebţo, avi, atum. I are. Serbat orire, Festi celebratio. Ünneplés. . Serbatoare tiitoriu, Feriatus, ta, tum. Ünneplő. Serenes, Sereno, avi, atum, are. Megtisztítom. Serinare, Serenitas, tis, f. 3. Világosság, tiszta szépség. Serinaioriu, Serenator, ris, m. 5, Tisztító, időt felderítő. Serinat, Serenatus, ta, tum. Meg• tisztáit. Serin, Serenum, ni, n. 9. Tiszta világos. 'Serenus, na, num- Tiszta Vi» lágos, szép. Serut, Svavior, ari, atus aum, ári. T soli ólom. Osculor, árt, atus sum. Exosculor, ari, tus sum. Baaio, avi, atum, are. Seruiare, Svaviatio, onis, f. ii Tsokolást Osculatio, onis, f. 3. Exosculatio, onis, f. 3. Basium, ii, n.Na. Tsók. < M ' * Osculum, li, n. a. Serutare mica, Svaviolum, li, n. 9. Tsókolska. • Serut ’ adefeori, Desvavior, ári , atus sum. Tsókalgatom. Oscula itero,' avi, atum, ar*. Sejana fementie de earba, Sesana, 1 Digitized by Cjoogle se. ^ - oram* n. plur; Fii mag, setana a* név*. Sete Iul: fete* Sitis, ti», f. 3> Szomjúság. Setém efte* íetosez, Sitio, ivi, itum* ire. Szomiúhoxom. Sctof, Sitiens, tis, o. 3. Stomjú, szomjúhozó. Sitibundus, d», dum. Siticulosus, ii| um. Szonyú-tdgoi. Setoseate, Sitienter* «dr; Szómjú-hatván, szomjaa, Sitibunde. Sera lefa, Absistitur* Imper: Bl-hagymlik. Seu* Sabum, bi, n. s. Fagygyú. Sevum, vi, n. a. Sepum, pi, a. s. SeoQ Seboaua* aa, sum. Fagygyai. Sevosus, sa, sum. Şeuefc, Sebo, avi, atum, are. Meg-Jagygyaxom. Sfada Itat ffiada* Provocatio, cer* tamen, nis, it> 3. Véuektdét, kotxodás. Altercatio, onis* f. 3. Vitték*» dét. Contentio, onis, f. 3. Jurgium, ii, n. s. Certatus* tűs, ra. 4* Rixa, xae, f. í. Certatio, onis, f. 3. Villongás, kotxódát. Lis, itis, m. 3. Garáxdolás. Sfadefcume Ita: ífidare, Provoco, avi, atum, are. Bajra hívom, veszekedem, ingerlem. Certo, avi, tum, are. Viaskodom veszekedem. Contendo, di* ere. Ttteakodonu Rikor, ári, atus sum. Gardt-dálkodom. Jurgor, ari, atus sum. Jurgo, avi, atum, are. Alterco, avi, atum* ere. Vetst* kedem. Altercor* ari* atus sum. Sfadeitoriu Ita: Xlfidetore* Provo» cator* oris* m. 3. Veszekedni bajra hívó. Jurgosus, sa, um. Cardxdds, Jurgator, oris* m. 3. Certans , tis * o. 3. Tusakodás garázdát, Contentiosus, sa, um. Villangó. Jurgiosus, sa, sum» Garázdái Altercator, oris, m. 5. Vesxektd'á. Rixosua, aa, um. Rixator, oria, m. 3. Trico, onia, m. 3* Gardsdds. Sfadeit, Provocatus, ta, tum. /n? gereltetett veszekedésre. Laceasitus, ta, tum. Vedi certnme. Sfârtec Itat itracciare Iquarciare* Lacero, ivi, ţum, are. Elsxag* gatom, rongyolom. Dilaccro, avi, tum, ere. Discerpo, psi, tum, ere. Dilanio* are* vi, atum Elsxag■ gaiom. Digitized by ' 30Qle SF. SF. Xq Convello, si, sum, ere. Elszag-gatonu Concerpo, ere, si, ptum. -Lanio, avi, atum. Diffindo, di, ssum, ere. Elha-s ttom. N Scindo, di, ssum, ere. Sfarteicare, Laceratio, onis, f. 3. Elszaggdlds• Dilaceratio, onis, f. 5« Laniatio, onis, f. 3. Vellicatio, onis, f. 3. Vellicatus, tús, m. 4« Vulsio, onis, f. 3. Sfarteicatoriu , Lacerator, oris , zn. &. Szaggató. Dilacerator, oris, m. 3. Discerptor, oris, m. 3. Şfarteicat, Laceratus, ta, tum. EL-szaggattatott. Dilaceratus, ta, tum. Discerptus, ta, tum. Scissus, sa, sum. Vulsus, sa, sum. Sfktuefc, Svadeo, si, sum, ere. Jo-vasiont, tandtsúl adom. Consvadeo, ere, si, sum. Consulo, ui, ultum, ere. Tand-tsot adok. Consilior, ari, atus sum. Probo, avi, tum, are. Jovállom. Suffragor, ari, atus sum. Joval-lok Sfatuire, Svasio, onis, f. 3. Ta-1 ndtslds, tandts adás. Svasűs, s'iia, m. 4. Tandts adús. I Pars II. uă Svasum, si, n. a. Svadela, lse, f. 1. Sfatuinceof, Svasorius, •, um. Tandts adni való. Probabilis, le, c. 3f Jov alhat ó dolog. ■ Sfatuitoriu, Svasor, orie, m. I. Tandts adó. Consvasor, oris, m. 3. Svadens, tis, o. 3. Consiliator, oris, m. 3. Consiliarius, ii, m. a. Consultor» oris, m. 3. Pftobator, oxis, m. 3. Sfatuitoare, Consultrix, cis, £ 3. Tandts tídóné. Sfătuit, Svasus, sa, sum. Jovallott. Probatus, ta, tum. • Consultum, ti, n. *. Tandts* végezése. Sfatuitieste, Consulte, consulto, adv: Eszesen, tandtsólva. . Sfatuefc cu alti, Consulto, avi, tum, are. Tandtskozonu Consilio, avi, atum, are. Delibero, avi, tum, are. Sfatuire cu alti, Consultatio, nis, f. 3. Tandtskozds. Deliberatio, onis, f. 3. Conspiratio, obis, f. 3. Conciliatio, onis, f* 3. Sfatuitoriu, Deliberator, ori», m. 3. Tandtskózó. Consultans, tis, o. 3. Tandtskózó. Sfatuefc de crediut, Persvadeo, si, sum, ere. Elhitetem vélle* Digitize/I by Sfatuire de crediut, Persvasio, onis, f. 3. Elhitet, hiteles. Persvasus» sús, m. 4* Sfatuitorju de crediut, Persrasor, oris* m. 3. Elhitető. Svadus, da, dum» Sfătuitoare de credeintie» Perara-sitrix, cis, f. 5» Elhitet öné. I Sfatuintieste de credéintié, Per-svasibiliter, adv: Hitelesen, hihetőképpen. Sfătuit de credeintiB., Pefsvasus, sa, sum. Elhitt, elhitetett. Sfat, Consilium, ii, n. a. Tdnáts. Senatus, tús, m. 4. idem» Sfatnic, Consiliarius» ii, m. a. Tandtsos. Buleuta, tas* m» 1. Tandtsbeli Úr, . Sfat cer, Consulo, ui, ere, ultum. Tandtsot kérdek. Consilium peto, tii, itum, ere. Sfat ceretortu, Consultor, oris, in. 5. Tandts kérdő. Sfat ceretoare, Consultrix, cis, f. 3. Tandts kérdő né. Sfat fpre úeinfrenare * Cinsedi, orum, m. 2. plu: Bujaságra okot adó tandtsok. Sfatuire in fiatul Dumhedieilor, Sessimonium, ii, n. a. Isteneknek szék illésé. Sfesiu, Ital: Sfes»are, Findo, di, ssum, ere. Hasítom. Scindo, di, ssum, ere. Sfesiere, Fissiu, onis* fi 3« Hasítás Scissio, onis, f. 3. Sfesiiceof, Fissilis, le, c. 3. Hasítható. Sfesiet, Fissus, sa, sum. Hasított. Sfica, Fsex, cis, f. 3. Seprő, seprő• lék, gaz. Sfintiefc, Sacra, avi, atum, «re. Megszentelem, Istennek sztn-telem. .Sanctifico» avi, atum, are. Consecro, avi, atum, are. Desacro, avi, atum, are. Inauguro, avi, atum, are. Felszentelem. Sfinţire, Sanctificatio, onis, f. & Szentelés. Consécratio, onis, f. 3. Felssen* teles. Initiatio, onis» f. 3. Inauguratio, onis, f. 3. Sfintitoriu, Sanctificator, oris * m. 3. Szentelő. Consecrator, oris, m. 3. Sfintit, Sacratus, ta, tum. Stentelt. Consecratus, ta, tum. Initiatus, ta, tum. Sfintienié, Sacrum, ri, n. s. Szentség. Sanctimonia, ee, f. 1. Sanctitas, tis, f. 3. Sanctitudo, nis, f. 3. Sfintienie aducere, Sacrificatio 1 onis, T. 3. Szentség szerzés. Sfintienie aducatoriu, Sacrificus, ca, Cum. Szentség szerző. Sfintienie ‘purtateriu, Sacrifer, ri* * um. Szentség hordozó. Digitized by Googie SF. SF. 57» Sfintiseste, Sancte, adv: SxoHtÜl. Sünt, Sacer, aacra, crum. San* ctus, ta, tum. Sacrosanctus, ta, tum. Szentsége». Divus, va, um. Sfirsefc, Ital:' Fornire, Finio, vi, tum, ire. Elvégezem. Perficio, ci, ctum, ere. Concludo, si, sum, ere. Consummo, avi, atum, are. Conficio, ci, ctum, ere. Termino, avi, atum, are. Absolvo, vi, lutum, ere. Destino, avi, atum, are. Magamban elvégzem. Sfirsire, Finitio, onis, f. 3. Elvé- • gezés. Confectio, onis, f. 3. Confectura, ree, f. i. Consummatio, onis, f. 3. Perfectio» onis, f. 3. Perfectus, tús, m. 4- ‘ Detarminatio, onis, f. 3. Destinatio, onis, f. 3. Conclusio, onis, f. 3. Sfirsitoriu, Finitor, oris, m. 3. Elvégező. Consummator, oris, m. 3. Finitor, oris, m. 3. Terminans, tis, o. 3. Perfector, oris, m. 3. Absolvens, tisr o. 3. Sfirsitoare, Perfectrix, cis, f> 3. Véghezvivöné. Sfirsit, Finis, nis, m. 3. Vége. Finitas, ta, tum. Elvégeztetett. 24 * Absolutus, ta, tum. Consummatus, ta, tum. Perfectus, ta, tum. Conclusas, sa, sum. Sfirsitieste, Finite, adv: Elvégez-% ve. Perfecte. Sfiegher, Ital: Sacchiello trivello, Terebrum, ri, n. s. Fhru. Ter eb rse, aram, f. i. * Sflegherel, Terebellum, li, n. a. Fúrutsha. Sfiegherefc, Ital: Succhiellare tri-vellare, Terebro, avi, tam, are. Megfúrom. Foro, avi, atam, are. Terebro ago, egi, actum, ere. Sflegherire, Terebratio, onis, f. 3. Fúrás. Sfiegheritoriu , Terebrator, oris , m. 3. Fúró. Sflegheretura, Foramen, nis, □. 3. Fúradék. Foratura, rse, f. i. Sfiegherit, Foratus, ta,tum- Meg-Jitft. Terebratus, ta, tum. , 'Sfiegherefc afare, Efforo, avi, atum, are. Kifúrom^ megfúrom. Sfiegherit afare, Efforatus, ta,tam. Kifúrt, niegfúrt. Sfiegherefc inpregiar, Gircumforo, avi, atum, are. Rörnyúl-fú-rom. Sfiegherit inpregiar, Circumforatus , ta, tum. Környűl-fúra-tott. Digitized b; 1 / . " / *7* SF. SG. sr. * SI. Sfiegherefc pefte tot, Perforo, avi, atum,, are. Altahfiironu . Transforo,. are. Perterebro, avi, atum, are. Sfiegherit pefte tot, Perforatus, ta,. tum. Altal-fúratott. ' Sgariu, fderiu, Ital; Graffiare, ftrac-ciare, Lacero, ungvibus feedo, •vi, atum, are» Körmölöm, szaggatom. Sgariare, Laceratio cutis, ungvibus fsedatiq» Körmőlés, szaggatás. . Sgrabuntie» v. icrabuntie, Scabritia, ae, f. i. Varosság. Sgrabuntiof, Scabriosusţ sa» sum. Varos. • Scabiosas, sa, sum. Sica, Sica, sd, f. i. Rövid liard, hangyán Sicariu, Sicarius, ii, m» 9. Titkos gyilkos. Sicera, Sicera, rse, f. l* Minden ' réssé gitő ital. Sicilia, Sicilia, ee, f. i. Sicilia ország. Sicilian, Sicilianas, na, um. Si» ciliabéli. Sicilefc vorbefc ca ficilieni, Sici-liso, avi, atum, are. Siciliai módon beszéllek. Siclu, Siclus, li, m. a. Siklus, régi ’Sidó pénz, mintegy fél tallért nyomó. Sicriu, Scrinium» ii* *>• 9. Láda, szekrény. Abacús, ci, m. a. Sicriei, Scriniolum, li, n> s. Ld> dátska, pohárszéketske. Abaculus, li, m. a. , Sicriu de pele. Riscos, ci, m> s. Bar láda. Sicriu de ţinut pesci vii, Excipn* la, Ise, f. î. Hal tartó bárka. Sidon cetate, Sidon, nis, f. 3. Sidon várossá. Sidonean, Sidonius, ni a, um. Si-donbéli. " ' Sile earba, Sile, lis, -n. 3. Făntk neme, másképpen hijjdk sile• sis. Silha, fiiba, felba, pedure, Silva» vsé, f. i. Er do. Nemus, oris, n. 3. Saltus, tűs, m. 4« Betek. Lucus, ci, m» a. Silha de caftane, Silva castanei, Gesztenye erd'd. Silha deafa, Silva densa, Sűrű erdő. Silha de ghinda, Silva glandarii» Makkos er do. SQha de pafcut, Silva pascas, Saltua, tds, m. 4. Legelteti erdő. Silha de teiikţ Taxea silva, TJ* szafa etdif. Silha de tei, Tilietum, ti, n. *• Hársfa erd'd. Silha de'fecurit, Silva ciedna* Vágó erdü. Silha iu care funt multe arbor* Digitized by Goo^le SI. pe care fe fue vitia de vie, Rumpotinetum, ti, n. s. Oly fákkal bővelkedő érdit, mei-lyekre a’ szőlő felmégyen. Silha ingradeita, Silva cţrcum-aepta, Kerített erdő. Silha mica, Silvula, he, f. 1. Erdő tske. Silha netaeta, Silva incaedua, Vd-gatlan erdő. Silhoí^ Silvosusj aa, sam. Erdő». Silhariu, Saltuarius, ii, m. a. Erdő pásttor, berek, liget örxö. Pastor silvarum. Silhatacefc, vedi felbataceio. Siliman cu care fe ung femeile, Psimmythium, ii, n. 9. Görögfejér, melyei az aszszonyok magokat szépítik. Simbrefc, Ital: Aflembrare^ Convenio, ni, ntum, ire. Alkuszom. Paciscor, ci. Simbrfre, Conventio, onis, f. 3. Alkuvás, alkalom, szegHdés. Pactum, ti, n. a. . Pactio, onia, f. 3. Simbrie, Solutio, onia, f. 3« Fi- ■ tétét alkuvás txerént. Penaio, onis, f. 5. * . Simbruefc, Paciscor, aci, contraho, xi, consortium ineo, ivi, tam, ire. Tzimborálok. Simbruire, fimbrare, Pactio, onis, f. 3. Consortium, ii, n. a. Txim-bora. Simbur, Symbolum, li, n. a. SI. lyl Jegy, jegye valaminek. Simbur, Nucleus, ei, m. a. Gyű• mölts mag. Simonié, vendiare lucrului fanet, Simonia, se, f. i. Egyházi dolgoknak pénzen eladása. Rerum aacrarum venditio. Simoniac, Simoniaous, ci, m. i. Egyházi dolgoknak pénzen megvévőjt, vagy eladója. Rerunv sacrarum venditor, vel emtor. Sinaxif, Sinaxis, xis, f. 3. Ur asztala. Sinaxariu, Sinaxarium, ii, n- a. Egyben-szedett dttséretek. Sin, Sinus, sinás, m. 4- Kebel, térés, hajtás» tenger* kerületig öbli. Sinum, ni, n. a. Sinueíc, Sinuo, avi, atnm, are. Kt belessé, öblessé tészem, Sinuosat, Sinuosus, sa, sum. Ke* beles. Sindeila, Scindula, lse, f. i. ’Sen-dely. Scandula, lae, f. 1. ' Tegula lignea. ■ Sindeileíc, Scandulis tego, xi, tum. * Sendelyezek. Sindeilit, Spandulis tectus, ta, tum. iSendelyezett. Singe, Sangvis, nis, m. 3. Vér. Cruor, oris, m. 3. . Singe de nascere, Sobrinus, na, um. Akármi nemzetség, atyafi, két testvér aszszonynok gyermeke. Digitized by GooQie 374 si. SI. Singe im cure, Sangvino , avi, atum, are. Vérem fóly. Singelui curgere , Hsemorrhagia , se, T. 1. Vér J oly ás. Singer, Ital: Infangvinare, Cruento, avi, tum, are. Megvérezem, Sangvine imbuo, ui, utum, ere. Inficio, ci, ectum, ere. ' Perfundo, di, sum, ere. Tingo, xi, netum, ere. Singeoset, Cruentatus, tata, 'um. Véresitett, véresillt. Cruentus, ta, tum. Vérmes, véres. Sangvine tinotus, ta, tum. Vé-resitett. Infectus, ta, tam. Perfusus, sa, sum* Madens, tis, o. 3. Singeof, Sangvinolentus, ta, um. Véres. Sangvineus, ea, um, Singefc, Sangvinalis, le, c. 3. Vérhez való. . Singerat, A copia sangvinis infirmatus, a, um. Megvérhesedett. Singerete, Apexabo, onis, m. 3. Véres hurka, gömböt*. Singe fugatoriu om, Sanguinarius, ria, ium. Vér szopó, vér szomjuhozó. Singe fugatoare lipitoare, Sángvi-suga, gse, í.' 1. Vér szopó, vér szívó. Singeste, Cruente, adv: Véresen. Singur, Solus, la, lum. Egyedül, önnön magam. Solus, lius, unus, unicus. Solitarius, ria, ium. Privatus, ta, tum. Singuratec, Singularis, re, c. 3, Egyedül való, egyes, Seorsus, sa, sum. Kiilön való. Singuratate, Solitudo, nis, f. 3. Egyedül valóság, magánosság. Singularitas, tis, f. 3. Singur at ieste, Singulariter, adv: Egy gyenként, külön, egyedúU valókeppen. Singur de o parte, Seorsim, Kü* lön, magánoson. Singur numai, Persolus, la, lom. Tsák egyedül. Singur umblatoriu pribeag, Solivagus, ga, gum. Egyedül járó, bujdosó. Sintiefc, Sentio, si, sum, ire. Érzem, ériem. Sensibus percipio, pi, tum, er*. Sentisco, ere. Sintire, Sensus, sás, m. 4« Érté-kenség, érzés. Sensa, sorúm, n. plu: Értelem. Sintitoriu, Sentiens, tis, o. 3. ÉrxV. Compos sensiis, praeditus sen* sibús. . Sioticcof, Sensibilis, le, c. 5. Xeg-érezhet8. Sensilis, le, c. 3. Sintiefc bine, Persentio, si, iuB> ire. Jól megérzem. Sintiefc forma, Subsentio, if* Érzem szabású. Digitized by Googie SI. SI. 375 Sintiefc guftu, Sapio, ui, ere. isit érzem. Sintiefc inainte , Praesentio , si , sum, ire. Előre megértem. Persentisco, ere. - Sintire inainte, Praesensio, onis, f. 3- Előre, megérzés. Sintit inainte, Praesensus, sa, sum. Elől me gér az tetett, idein észre vétetett. Sintiefc putin, Subsipio, ni, ere. Gyengén érzek. Sintire putina , Sensiculus , li, m. a. Kitsin értelem. Sintire aducatoriu, Sensifer, ra, rum. Érzékenség hozó. Sintire facatoriu, Sensificus, ca, cum. Érzékenség szerző. Sip, Sipo, avi, atum, are. Mhin-lem, hajtom ki, vagy elvetem. Sipare, Ejectio, onis, f. 3. Kiver tés. Sip afare, Exigo, égi, actum, ere. Kiütöm, kivetem. Expello, li, sum, ere. Expulso, avi, atum, are. < Proturbo, avi, atum, are. Propulso, avi, atum, are. El-üxdegelem. Ejecto, avi, atum, are. Kthány-dogalom. Sipare afare, Expulsio, onis, f. 3. Kiílzés, kivetés. Sipatoriu afare, Expulser, otis, m. 3. Kivető. Sipatoare afare, Expultrix, cis , . f. 3. Kivetőné. Sipat afare, Expulaua, sa, sum. Kivettetett. Sip afare dein ffat, Exourio, ria* vi, atum, iare. Tandtsból kivetem. Sip afare dein patrie, Relego, avi, atum, are. Szdmkivetésben küldöm. Sipare afare dein patrie, Relega' tio, onis, f. 3. Szdmkivetésben küldés, kiűzés. , Sipat afare dein patrie, Relegatus, t», tum. Szdmkivettetett. Sip, dau, Obsipo,.avi, atum, are. Adoky vetek. Sip la púi de mancare, Sipo pullis escam, Vetek enni ci t\ir-kéknek. Sip deafupra, Superjacio, V. super jicio, ci, ectum, icere. Fél-jtíl réd-vetem. Superjacto, avi, atumt áré. Sipare deafupra, Superjectio, onis, f. 3. Feljül réd-vete's. Superjectus, tús, m. 4* Sipat deafupra, Superjectus, ta, tum. Réd-vettetett. Sip deincolo, Trajicio, ci, ectum, ere. ftkal-vetem. Sipare deincolo, Trajectio, onis, f. 3. Által-vetés. Trajectura, rep, f. í. Sipat «leincolo , Trajectus , ta , tiun. Mtal-veltetett. Digitized by Googie 3?6 • SI. 51. Síp dsof, Percello, coli, «am, ere. Levetem. Dejicio, ci, ectum, ere. Sipare diof, Dejectio, onia, f- 5. Leveles. Sip inapoi, Postmitto, misi, uanţ, ere. Hátra-vetem. Bejicio, ci, ectum, ere. Postpono, sui, situm, ere. %> incoace incolo , Pervoluto, avi, atum, are. Idettova hányom, vetem. Sip intre, Interjicio, bi, ectum, icere. Közben-vetem. Sipare intre, Interjectio, nis, f. 3. Köxben-vetés. Interjectus, tds, m. 4« Sipat intre, Interjectus, ta, tum. Közben-vetett. Sip la pament, '''Consterno, travi, atum, ere. Földhöz verem, vetem. Sterno, ere. Prosterno, stravi, atum, ere. * Sip prefte el, adun , Supergero, ssi, tum, ere. Fleljül réd-hd-nyom. Sipat prefte el, Supergestus, ta, tum. FeljÜl réd hányt. Sip ihpt, Subjecto, avi, tpm, are. Áldja vetem, hányom. Subjicio, ci, ctum, ere. _ Subigo, egi, actum, ere. Subjicito, are. -Sipare fupt, Subj *etio, onis, f. 3. Alája vetés, esem eleit* állítás. Subigitatio, onis, C 3. Alája vetés. Subjectus, tás, xn. 4* Sipat fupt, Subjectus, ta, tum.' Alája vettetett. Sip undeva, Insipo, avi, tum, are. Bévetem valahová. Siren dsumetate fata dsumetate pesce, Siren, nis, f. 3. Tengeri állat, melynek fele leány fele hat Siriuf fte, Sirius, ii, m. a. Tsil-lag, melyet ebnek hívnak , mely a* Naphoz közelit, ártalmas hévséget szokott okozni. Sirguefc, Strenue operam navo, avi, atum, are. Serénykedem, Navo, avi, atum, are. Diligentiam adhibeo, ui, itum, ere. Industrius sum, es, est, fiu. Solers sum, es, est, fui. Sirguintie, Strenuitas, tis, & 3. Ser dny ség. Solertia, se,' f. 1. Industria, se, f. 1. Promtitudo, inis, f. 3. Alacritas, tis, fV 3. Agilitas, tis, f. 3. Celeritas, tis, f. 3. Celeritudo, inis, f. 3. Sirgurtoriu, Strenuus, nua, offl. Serény. Industrius, ia, um. Solers, tis, o. 3. Alacer, cris, c. 3. Gnarus, va, na rum.. Digitized by v^ooQLe ST. SL. SL. 377 Agilis, le, c. p. - Expeditus, ta, tom. Celer, ris, c. 3. Impiger, ra, ruin. Navus, ti, vum. SirguintieMe, Strenue, adr: Serényen. Solerter. Gnaviter. - Impigre. • Agiliter. Expedite. Industrie. Sita, Ital: Setazzo, A seta, tae. Cer* niculum, li, n. a. Szita. . Cribrum farinarium. Cribrum pollinarium. Incerniculum, li, n. a. Subcerniculum, li, n. 9. Sita deafa, Cribrum pollinarium, GyaJtor szíta. Cribrum densum. Sita noao fta in cui, Cribrum novum novo paxillo pendet, Ujj szita szegen függ. Sita rara, Cribrum farinarium, rarum. Ritka şzita. Sitefc, Pollincio, ere. Szitálok. Sitetoriu cernatoriu, Pollintor, oris, m. 3. Szitáló. Pollinctor, oris, m. & Pollinis excussor. Sitari, Cribrarius, ria, um. Szita köt 8. Sitas, Cribrorum Tenditor, Szita áruló. Slobodiefc, Solvo, vi, utum, ere» Me Eszahaaiiom• Libero, avi, atum, are. Elibero, avi, atum, are. Kiszabadítom, felszabadítom. Libertate dono, avi, atum, are. Dimitto, si, sum, ere. Slobodire, Liberatio, onis, f. 3. Szabaditás. \ Absolutio, onis, f. 3. Megszabadítás. Eliberatio, onis, f. 3. fölszabadítás. Manumissio, onis, f. 3. Slobodienie, Libertás, tis, f* I. Szabadság. Evasio, onis, f. 3. Licentia, tise, f. 1. item Immunitas, tis, f. 1. Privilegium, ii, n. a. Sloboditoriu, Liberator, rii, m. 3. Szabaditó. Eliberator, oris, m. 3. Servator, oris, u. 3. Slobodit, Solutus, ta, tam. Megszabadított. Liberatus, ta, tum. - Libertati restitutus, ta, tum. Absolutus, ta, tum. Slobod, Liber, ra, rum. Szabad. Licitus, ta, tum. Slobod Domn, Liber Baro, Szabad Út, Zászlós Úr. Slobod efte, Licet, licuit, Szabad. Fas est. Slobod la limba, Dicax, eis, o. 3. Szabad nyelvű. Procax, cis, o. 3. Slobod laf, Emancipo, avi, tum, are. Szabadon botsáiom. Digitized by Goo le 3^8 SL. SM Dimitto, $i, ssum, ere. Slobod dein robie cafnica, Manumitto, si, ssum, ere. Szabad-,sdgra botsdtom Jobbágyomat, Rabomat szabad emberré teszem. Slobodire dein robie cafnica, Ma* numissio, onis, f. 3. Rabságból , Jobbágyságból szabadságra botsátás. Slobodit dein robie cafnica, Manumissus, ssa, sum. Jobbágyságból szabadságra jutott. Slobod pusca, Jaculor, ari, atus sum* Lövök. Slobodire pusei, Jaculatio, onis, f. 3. Lövés. ■ Slobod inteindere, Retendo, di, sum, ere. A* mi festess megeresztem. Remitto, ii, ssum, ere. Relaxo, avi, atum, are. Sloboda voe, Liberam arbitrium, Szabad akarat. Sloboditieste, Libere, adv: Szabadon. • Licenter, Licite, adv: Slobedaf de purtat cârti, Cursor, oris, m. 3. Szabados, Cursor, rusticanus. Ambactus, ti, m. a. Smerdeíc, Ital: fmerdaTe, Stercore, v. merda illino, illinere, Inficio, ol, ctum, ere. Inqvino, avi, a ium, are. Ganéual .bs-kenem, rusnyilom. SM. ■ ■ mm 4. . , Concaco, avi, atum, are. JUeg-szardom, megszarom. Cloaco, avi, atum, are. Bé-un-dokitom, rusnyitonu Fsedo, avi, atum, are. Undo-kitom. Deturpo, avi, atum, are. Meg- rútitom. Smerdire, Merda, aut stercore infectio, Szarral, vagy ganéval bé-kenés, rútitás. Smerdit, Merda, v. stercorpf infectus, ta, tum. Szarral, vagy ganéval be'-kentt rútitott. Sordidatus, ta, um. RusnyüU. Inqvinatus, ta, um. Deturpatus, ta, um. Smerd, Sordidus, da, dum. Rút, rusnya. Agasirtus, ta, om. Rusnya, otsmdny. * Foedus, da, um. Undok, rusnya, otsmány. Smerdenie, Sordes, ium, f. plu: Rusnyaség. Sqvallor, oris, nţ. 3. Smerdieste, Sordide, adv: Rusnyául. Sqvallide. Smerdiefcume, Sordesco, ere. Rus-nyálkodom. Sordeo, ere. Smintefc, qvafí contra mentem ago, Erro, avi, atum, are. Hibázom. Delinqvo, qvi, etnnry ere. A recto deficio, ci, ctum, ere. Elhibázom, hibázok. Digitized by GooQie r SM. Aberro, avi, atuip, are. Elvétem. Sminteala, Error, oris, m. 3. Hiba, vétkeséi. Defectus, tás, m. 4* Nevus, vi, m. 3. Hiba• Menda, dee, f. l. Mendum, di, n. a. Aberratio, onis, f. 3. Erratum, ti, n. a. Bűn, véteh. Noxa, xse, f. 1. Véteh. Lapsus, sús, m. 4> Véteh, eset. Sminteitoriu, Errans, tis, o. 3. Hibázó. Errator, oris, m. 3. Elvéti. Sminteit, Defectuosus, sa, sum. Hibás. Mendosus, sa, sum. Defectu laborans, tis, o. 3. Smoderefc, mederefc pefte mod, Ital:, Smodare , Modum excedo, ere. Modum transeo, ire, transcendo, ere. Mód. Jelett, ^mód nélkül bánok. Smoderire, Excessus, sás, m. 4-Mód Jelett valamivel bánás. Smederit, Immoderatus, ta, tum. Mód felett. Smoderit prune, Immoderate educatus puer, Kényesen nevelt gyermeh. Smulg, Vello, Yulsi, sum, ere. Kilépem, szaggatom. Lancino, avi, atum, are. Vellico, avi, atum, are. Tépem, tépdelem. Evello, vulsi, evelli, sum» ere. SM. 379 Kitépem, szaggatom. Smulgere, Vellicatus, túd, m. 4> Tépdeles. Vulsio, onis, f. 3. Smulgatoriu, Vellicans, tis, o, S. Téptí. Vulsor, oris, m. 3. Lancinator, oris, m. 3. Evulsor, oris, m. 3. 'Smult, Vulsus, sa, sum. Tépett» Vellicatus, ta, tum. Lancinatus, ta, tum. Smulfura, Vulsura, rae, f. 1. Tepes. Vulsio, onis, f. 3. Vellicatus, tűs, m. 4> Vellicatio, onis, f. 3. Smtilg earba dein femeneturi, Segetes runco, avi, atum, are. A' vetést gyomlálom. Exherbo, avi, atum, are. Eradico, avi, atum, are. Vedi plavefc. Smulg penele, Deplumo, avi , atutn , are. ToUát kitépem, ' mejjesztem. Smulgere penelor, Deplumatio, onis, f. 3. Mejfesztés. Smult penele, Deplumatus, ta, tum. Mcjjesxtett. Smulg peri, Depilo, avi, atum, are. Sz’drit levessem, kitépem. , Smulgere perilor, Depilatio, onis, f. 3. Szűre le tépés. Smulşi peri, Depilatus, ta, tum. Sz'dre kilépetett. I Digitized by Google Mo SM. SO. SO. Smulg fpinetu furcelele dein pament, Arbusta, spineta, sarculos, fruticesqve evello, si» ul-ium, evellere. Töviseket a* földből kiirtom, tépem. Smulgere fpinilor surcelelor, Evulsio, onis, T. 3. Exstirpatio, onis, f. 3. Kiirtás, szaggatás. Soacra, Socrus, rús, f. 4- Napa, felesége* annya. Socru, Socer, eri, m. a. Ipa, felesége* attya. Socru de doao parti, Consocer, eri, m. •. Két részről való Ipa. Soare, Sol, lis, m. 3. Nap. Titan, nis, m. 3. Hyperion, onis, m. S. Soare portatoriu, Solifer, ra, nun. Nap hordozó, *tsirkulus, mellyen et ia Jegyek, szerént a* Nap* útja van. Sorefe, Soli expono, sui, itum, ere. j€ ntípra kiteszem. Sorit, Solatas, ta, tum. Napra kitétetett. Sobol, Sobellus, li, m. I. Vakondok. Sobella, lae, f. 1. Ţalpa, pae, m. 1. Soc, Sambucus, ci, m. 1. Bodzafa. Opubus, bi, f. a. Soc de pament, boxi, Ebulum, li, n. 1. Ebulus, li, m. a. Földi bodza. Chameaote, tes, f. i. Sociu, Socius, ii, m. a. Társ, pajtás. Socias, cia, ium. Contubernalis, le, c. 3. Sodalis, lis, m. i. Sociennus, ni, m. a. Sociu ajutoriu in deregatorie, Co-haerarius, ii, m. a. Tisztbéli segUH társ. • Sociu de cafatorie, Conjux, gii, c. 3. Házas-társ. ■ Sociu de ofpetiu, Symposiastes, tae. m- 1. Lakozó vendég társ, dobxódó. Sociu de petrecere cu vorbe, Con* gero, onis, m. 3. Beszéddel id'ó tölt'ó társ. Sociu de invetiat, fîyppodiduct-lus, li, m. 9: Tanító társ. Sociu de tabere, Commiles , tii, m. 3. Vitézlif társ. Commilito, onis, m. 3. Commilitium, ii, n. 2. » Sociu inproteivitoriu, Antagonista, tse, m. 1. EllenkezS, veszekedő társ. Sociu la invetietura, Progymnasta, t», m. 1. Tanuló társ. Condiscipulus, li, m. 9. Soacie la invetietura, Condiscipula, W, f. 1. Leány tanuló tárti Sociu la serbie, Conservus, t*» vum. Szóiga társ. Sociu ftatornic, Cohaeres, edi», c. 3. Örököt társ• Socefc, Socio, avi, atum, are. Ott-ve-társoltatom, öszve-barát-közt atom. Socire, focietate, Societas, tis, f.& Társaság. Digitized by Goo^ie so. SO. Ml Coasvetudo, inis, m. 3-. Commertium, ii, n." a. Familiaritas, tis, f. 5» Socialitas, tű, f.3. Sodalitas, tia, f. 3. Sodalitium, ii, n. 9. • Socire cetetieneafca, Commune, nia, n. 3. Városi társaság. Socire cu altu facatoarc, Sociatrix, cia, f. 3. Társaságot, 6a-rátságot mással szerzbné. Socire inpreuna locaitoare, Contubernium, ii, n. 9. Kenyeres társaság. Socire la serbie, Conservitium , , ii, n. 9. Szólgai társaság» Socire armatoare ceva, Secta, tce, f. î. , Valamit különösön követő társaság. Societ, Sociatus, ta, tum. TársaU kodott> társul adatolt. Socieate, Socialiter, adv: Barátságoson, társaságoson. Sociof, Sociabilis, le, c. 3. Társalkodó, társaságra való. . Socialis, le, c. 3. Socotefc, Ital: Contare, Supputo, •vi, atum, are. Számlálom. Numero, avi, tum, are. Socoteire, Supputatio, onis, f. 3. Megszámlálás. Socoteitoriu , Supputator , oris , m. 3. Számvet8. Sofie, Grse: Sapientia, se, f. »■ Okosság. Vedi fophie. Soica gaitia, Graculus, li, xn. 9. Szajkó. Gracus, ci, m. 9. Soim pafere, Falco, onis, m. 9. Sólyom madár. >ol trimif cu numele altue, Legatu*, ti, m. 9. ’ Követ. . N uncius, ii, m. 9. Sol facatoriu de pace, Caduceator, oris, m. 3. Békesség szerző ' követ. Solie,. Legatio, onis, f. 3. Követség. Ablegatio, onis, f. 3. Functio, onis, f. 3. Mutius, ri*. Officium Legationis. / Solitoriu , Inter mediator , etis, m. 3. Közbenjáró. Sold, Gall: Soldi, Stipendium, dii, n. 9. Fizetés, Zsold. Soldefc, Stipendior, arí. Zsoldért szólgálok, fizetést nyerek. ' Soldos, Stipendiarius, ria, ium. ZzoldoSy zsoldért szólgáló. Soldat, Ital: Soldato, Miles stipendiarius, Zsoldos katona. Solti de pesce, Solox, cis, f. 3. Vastag hal héj. Sqvamma, mse, f. i. Solomefdra venenata, Scolopen-dra, ee, f. x. Szőrős hernyó. Somes, Samusius, ii, m. a. Sza* mos vize. Somesao, Samusianus, na, um Szamos melyéki. Somn, Somnus, ni, m. s. Álom. Sopor, oris, m. 3. Somn aducatoriu, Somnifer, ra, um. Álom hozó. Digitized by 36« __________50._______________ Soporifer, ra, rum. Somnificus, ca, um. Somn deintei parte inteie a nopti, Conticinium, ii, n. a. EL&'ó d-lom, éjnek első része. Somn greu aducatoriu, Veterno* t sus, sa, sum. Méjj álom hozó, vagy álható tunya.' Somn pesce, Barbo, onis, m> 3. Hartsa hal. Congrus, gri, m. s. Conger, ri, m. s. Barbata, tse, f. i. Silurus, ri. Mullus, li, m. a. Trigla, Ite, f. i. Barbulus, li, m. a. Serotis, tidis, m. i» Somnurof, Somnolentus, ta, tum. Almos, szunnyadozó. Somniculosus, sa, sum. Soporus, ra, rum. Son, vednfun. Soph, Sophus, phi, m. a. Bölis ember. Sophia, Sophia, phise, f. i. Böl-tsesség. Sophiíma . vorba inseletoare pe afcunij Sophisma, «tis, n. 3. Alattomba való Jortélyos beszéd. Sophifta, Sophista, tse, m. i. Pat-varos jilosofus, magahdnyó bölts. Sophistes, tse, m. 1. Sophifta aretatoriu pe fine a sci, Argutiolus, li, m. a. Tuddkos, sophista. Sopon, vedi fapon. SO. *■*— ■ ■- * m Sora, Soror, oris, f. 3. Néném, húgom. Sora calugaritia, Ital: Suora, Monacha, chse, f> i. Apdtza aszszony.. SotQ mai mare a tatelui mieu, Amita, tse, ü 1. Atyám3 ne'n* nye. Sora mami, Matertera, rse, f. i. Anyám’ nénnye. Sorata, Amica, cae, f. i. Melyei jó barátságban van. Sori ucidietoriu, Sororicida, dft, c. í. IVénnye’neky vagy húgé» nak gyilkossá. Soforefc, Sororius, ria, um. -Afc* nemhez, húgomhoz való. Sorutie, Sorella, lse, f. í. Kis hú‘ gom. Sorb, Sorbeo, *ui, ere, psi, »orpi* tum. Hörpölöm, szúrtstítóm. Absorbeo, ere. FeUiörpentem, Persorbeo, ere» Exsorbeo, ere. Kihörpeniem- , Sorbire, Sorbitio, onis, f. 3. pögetés, sziirtsölés. Sorbitoriu , Sorbens, tis, o. & Hörpölo, hörpögető. Sorbiceof, Sorbilis, le, c. 3. feU höfpelgethetH, felhörpenthelö. Sorbii, de fQrbit, Sorbilium» n. a. Tzibre, leves, zup. Sorb cate puţin, Sorbillo, *?1> atum, are. Sztirtsölgetem. Sorb iare inderept, Resorbeo» Visssza-hörpö getem. Digitized by Google SO. • SO. SP. 385 Sorb, Sorbum, bi, n. a. Berkenye. Sorb lemn, Sorbus, biţ f. 8. Berkenye-fa. Sorbona şcoala la Parif, Sorbona, n«e, f. 1. Párisi híres Iskola. 5oritef, Sorites, tse, m. i. Sok rakásra hordott dolgokkal bizonyító erősség. Sorlitie, foritie, Sorix* cis, f. 3. Milvus sorícarius, Égletészö kánya, ragadozó kánya. Sorte, Sors, ortis, f. 3. Sors, sze-rentse. Casus, sils, m. 4« Fortuna, nse, f. i. Sortiefc arunc forte, Sortior, iri, itus sum. Sorsot vétek. Sortire, Sorticio, onis, f. 5. Sors vetés. Sortitus, tűs, m. 4- Sortitoriu, Sortitor, oris, m. 3. Sors vető. Sortit^ Sortitus, ta, tum. Ki valamit sors vetéssel nyerU Sorteitie* Sorticula, lse, f. 1. Sor-soiskaf Sortiefc dobendefc, Softior, tifi, itus sum. Megnyerem. Sortiefc de nou, Subsortior, iri, titus sum* Ismét sorsot vetek, ujjalag sorsolok. Sortire de nou, Subsortidio, onis, f. 5. Sorsai ismét megvetés. Sortof, Consors, tis, ö. 3. Egy állapotú, egy szerentsejü. Sorteste, Sorte, adv: sortito, Sorsai, szeréntsésen. Sofefc, A sisto me* Jelenék. Appello, appuli, ulsum, ere. EL~ érkezem, megjelenek. Pervenio, ni, entum, ire. Sofire, Perventio, onis, f. 3. El-érkezés, megjelenés. Appulsus, sús, m. 4* Spada, Sicca, c», f.' i. Rövid kard, han gyár. Spadariu, Sicearius, ii, m. s. Gyilkos. \ Spadutie, Sicula, lse, f. i> Kar-dotska, dakotska. Spaimentez, Ital: Spaventare, Pc-vefacio, ci, ctum, ere. Megijesztem. Perterreo, ere, ui, itum. Perterrefacio, cere, ci, ctum. Conterreo, ere. , Absterreo, ui, itúm, ere. Elij-jesztem. Deterreo, ni, ere, itum. Exterreo, ere. Próterreo, eret Exanimo, avi, atum, are. Terreo, ui, itum, éré. Ijjesz-tem. Territo, are. Spaimentare, Consternatio, onis, f. 3. Elijjesztés. Pertérrefactio, onis, f. 3. Meg* ijjesztés. Spaimentatoriu , Terricula, lse , f. 1. Ijjeszt'd. Spaimentatoriu lucru, fau fanta-fíe, Terriculum, li, ií. 2. T)ie%t. to váz. Digitized by Google 384 SP. Terriculamentum, ti, n. s. Spaimentat, Consternatus, ta, tum. Megijiedett. Perterrefactus* ta, tum. Pavefactus, ta, tum. Absterritus, ta, tum. Elrettentetett, elijesztett. Spaima, Terror, oris, m. 3» fjedét. Pavor, oris, m. 8. Megijjedét, félelem. Spaima fore scire, Panicum, ci, n. a. Hirtelen megijjedét. Spaimentatoriu fore scire, Pani» - cus, ca, cum. Hirtelen ijjesstU. Spaimentex foarte, Expavefacio, ci, ctum, ere. Megrettentem» Perterrefacio, ci, ctum, ere. Perterreo, ui, itum, ere. Deterro, ui, itum, ere. Proterreo, ere. Tremefacio, ere. I Absterreo, ere, ui, itum. Elrettentem. Conterreo, ui, ere* Exterreo, ui, er*. Consterno, ere. Terrifico, avi, atum, are. Rettentem, ■ Terreo, ui, ere. Rettegtetem. Territe', avi, atum, are. Terrorem incutio, ssi, ssum, ere. Terrefacio, ci, ctum, ere. Rettentem. . Spaimentare foarte , Territatio , •nis, f. 3, Rettentét. Spaimentatoriu foarte, Terrificos, ca, cum. Rettent’ó. Terrificans, tis, o. 3. Spaimanceof foarte, Trepidus, ds, dum. RettegS. Pavidus, da, dum. Formidolosus, sa, sunu Spaima mare, Trepidatio, onis, f. 3. Rettegés, rettenet. Formido, inis, f. 3. Terror, oris, m. 5. Reformidatio, onis, f. 5. - Spaimentat foarte, Perterritu?, ta, tum. Elrettentetett. Deterritus, ta, tum. Exterritus, ta, tum. Consternatus, ta, tum. Spaimentetieste foarte, Pavide, adv: Trepidanter, Rettegve. Spaimentezume, Terreor, itas sum, eri. Ijjedek. Absterreor, eri, eritas sum. EL' ijjedek. Conterreor, eri. Deterreor, eri. ' Exterreor, eri. Spaimenteaume taro, Exp*vesco» cere. Elrettenek. Expaveo, ere, vi. Tremiaco, ere. Rettegek. Trepido, avi, atum, are. Paveo, ere. Pavesco, ere. Pavito, avi, atum, are. Pavefio, eri. Elrettenek. Reformido, avi, atum, are. /W» tegck. Tremo prie pavore. Digitized by Googie SP- SP. 385 Spaimentezume ti de fp&ima cad ca inima, Animo vei mente prae pavore cado, cecidi, casum, 'ere. JUegijjedek, szívemből gyengülök. Animo prae pavore concido, ere. Deficio, ci, ectum, ere. Animum demitto, ere. Sparg, A 'verbo spargo, Szélyesz tem, hintem. Aperio, ui, ertum, ire. Felnyi tom, szakasztom, kijokasztom. Effringo, egi, actum, ere. Kirontom, /eltöröm. Frango, gi, ctum, ere. Töröm Destruo, xi, ctum, ere. Elrontom. Spargere, Destructio, onis, f. 3. Rontás. Fractio, onis, f. 3. Dissipatio, onis, f. 3. Szélyel hányás, rontás. Spargatoriu, Dissipator, ris, m. 3 Felbontó, széllyel hányó. Effractor, oris, m. 3. Kirontó. Spart, Apertus, ta, tum. Kinyílt. £ffractu«s ta, tum. Kirontatott. Dissipatus, ta, tum. Széllytl hánt, rontott. Spărtură, Apertura, rae, f. 1. Kinyilas, kinyílt hely. Sparturi, Res dissipatae, Széllyel hánt dolog. Sparg buba, Vulnus aperio, rui, ertum, ire. A’ sebet felnyitom, kijokaszlom. Pars II. Sparg capu, Frango v. laedo ca* pút. Fejét betöröm, Spargefe adunare, Dissolvitur con* gregatio, Elszélyed, eloszlik, a* gyűlés. Sparg' fe ghiatia, Frangitur glaciea. Törik a’ jég. Spariu, Ita: fpaurare fpaurire, Terreo, ui, itum, er«. Megljjesztemt rettentem. Terrorem incutio, ssi, sum, ere. Proterreo, ui, itum, ere. Perterreo, ui, tum, ere. Terrefacio, ci, ctum, ere. Spariet, Attonitus, ta, tum, Ijjts** tett, ijjedett, rémült. Perterrefactus, ta, tum. Vedi fpaimentez. Spafin (chercei) Spasmus, tnj3 m. a. Gfírts. Spasma, atis, n. 3. Convulsio' membrorum, Contorsio, oni», f, 3. - t # Spafmateic fpafmof, Spasmaticus, ca, cum. Gőrtsös. Spata, Ita: Spalla, Scapula, lae, f. i. Lapotzka -Spata, Spatula, lae, f. i. Sódor, Perna, naq, f. l. Pernula, lae, f. 5. Spate, döf, Dorsum* si, n< 9. Hát. Tergum, gi, n. a. Spatof, Dorsuosus, sa, sum, Nagy hátú, hâtos. Spata Crae: ipatha, Spatha, hae, f. i. Spádé, pallos, kard. »5 " Digitized by GooQle i 186 Eúsfs, si», m. 3. Tör. Framea, eae, f. i. Dárda, kard. Mucro, onis, m. 3. Tör. Spata lata, Rhompbea eae, T* i. ■ Pallót, két kezű pallót. Spata ftremba, Harpe, peo, f. 1. Horgát szablya. Acinaces, cis, f. 3. Spatutie, Ensiculus, li, m. a. Tö-rifttkty tsablyáltka. Frameola, lae, f. 3. * Spătăria, Spatharius» ii, m. s. Fegyver hordozó. Spathlus, ii, m. i. Armiger, ri,«m. S. Spata, Pecten liciatoriaa filarius. Borda. Spei, Ita: fpelastare, mundare, Luo, ui, tum, «re. Motom, tisztilom. Lavo, ti, lautum, lotum, Uva* tum, are. Lavo, vis, ere. Colluo, ui, utuEQ, ere. Deluo, ui, lutum, ere. Spelare, Lotio, obis, f. 3. Motát mosodát. Lotura, rae, t i. Lavatio, onis, f. 3. La vacrum, ri, n. a. Spelat oriu, Lotor, oria, m. 3. Mo^ tó. Lavans, tis, o. 3. Spelatóare, Lotri x, cis, f. 3. Mosó atztzony. Lavatrix, cis, T. 3. " Lourix, cis, f. 3. Limcana, ae, f. i. Lixiviae adrainisiratrix. Vasorum purgatrix. Spelat, Lotus, ta, tum. Mototţ. Lavatus, ta, tum. Colimus, ta, tum. Prolutus, ta, tum. Spelaturie, Lavatrjca, cae, f. l. Mosdó edény. Lavatoriuiu, rii, n. 9. Spei afare, Eluo, ui, utum, sr*. Kimosom. Elavo, avi, otum, Proluo, ui, utum, ere. Spei bine, Proluo, ui, tum, cre< ' Jól kimosom. - - Spei dsof, Deluo, ui, tum, er*> Lemosom. Spei manile si facie, Lavo manni et faciem. Mosdom. Spei vafele, Vasa intingo, ere, xi, netum. Edényt ntotok. Purgo, avi, atum, are. Speiume, Lavo, avi, autum, lavt* re. mosódom. Lavo me. Abluor ui, tum. Spelat uri, Eluvies, ei, f. 5. Mot' lék. Proluvies, ei, f. 5. Colluvies, ei, f. 5. * Proluvium, ii, n. >• Colluviaria aqua. Itena siliqua, quae, f. l. Spen, E*plumis, me, expilis, le,c.3* Sz8retleny tollatlan. Spendiur, Ita: fpensolare, Snspe»' do, di, sum, ere. Felfüggw lem, jelakasztom. Appendo, di, sum, eri». ____ Digitized by Googie S T._______________ Subnecto, ere. Felaggatom. Spendiurare, Suspensio, onis, f. 3. Felakaszt ds. Suspensura, rae, f. i. Suspendium, ii, n. 9. Spendiuratoriu, Suspendens, tis, o. 3. Felakasztó. Spendiurof, Pensilis, le, c. 3. Függő. Pendulus, li, m. 3. Spendiurat, Suspensus, sa, anm. Akasztott, függesztett. . Appensus sa, sum, ' Patibulatus, ta, tum. Spendiur, acati ceva, Pendo, di, sum, ere. Függesztem. Figo, xi, xum, ere. Affigo, xi, xum, ere. Appendo, di, sum, ere. /Spendiur inainte, Praependeo, di, aum, ere. Elöl Jüggök. Spendiur deafupra, Superpendeo, ere. Fen függök, Jelyíil reá Jüggök. Spendiur in dsof, Dependeo, ere. Lejüggök. Propendeo, ere. VergoJNre. Aláfelé függök. Spendiurat in dsof, Propendens, tis, o. 3. Leflíggö. Spendiur in fuf, Suspendeo,di,ere. Felfüggök. . Suppendeo, ere. Pendeo, ere. Függök. Spendiur fpre, Impendeo, ere. Reá Jüggök. Spendiuratoriu fpre, Superimpen» « _______________SP.________________Sfijr dens, tis, o. 3. Red függő. Spetefc, Delumbo, avi, atum, ara. JHegbénnitom, erőtlenitem. Speteit, Delumbis, be, c. 3. Tsi* pőjében sánta, bénna. Spic, Spica, cae, f. i. Kalász. Spic mic, fpi.ctitiu, Spicula, lae, f. î. Gabona fejetske. Spic fare ace, Muticus, ca, cum, halász is szőr nélkül való tat. __ • Mutica spica. Tar buza. Spic si aţele ipicului, Arista, tae, f. 1. Kalász. Item Gabona fii. Spic fac, Spicor, ari, atus sum. Fejet hányok. Spic forma fac, Spice, are, Buza /6' formára tsindlom. Spicuefc, Spicas lego, ere, gi, Ctu n. Buza fejet szedek. Spicuire, Spicilegiufii, ii, ii. a. Tartozás, buza Jő szedtgetéi« Spicat, Spicatus, ta, tum, Kald» szos, búza fejes. Spic aducatoriu, Spicifer, rá, um< Búza forma Jejet termő. , Spicof, Spicosus, sa, suűi. Sok búza fejű. Spin, Spina, nae, f, 1. Tövis. Sentis, tis, f. 3. Spin a carue clei fe dice draga* ganthum, Dragaganthum thi, a. 9. Tövis koró melynek gyantáját Dragaganthumnak hijjdk. Tragaganthum, thi, n. a. Tragagantha, thae, f. í. Spin alb, Rhamnus, si, m. a, * s5 Digitized by Cj óogle SP. SP. Fejér tövis. Spina alba. Acantium, ii, n. a. Sp ■ nu afinului, Paliurus, ri, m. a. I Szamár tövis. ' Genista, tae, f. ). Carduus, ui, Acantbaleuce, ces, f. 1. Eringion, onis, n. 3. Eringe, es, f. i. Oxiacantha, ae, f. 1. Spinű cânelui, Cynochanta, thae, f. l. Eb tövis. Spin de Italia, Rutcus, ci, m. a. Olosx országi tövists tsemete. Ruscum, ci, n. a. Spin facatoriu, Spinifer, fera, rum. Tövis termo. Spin purtatoriu, Spiniger, ra, rum. Tövis hordozó. Spinű şoarecelui, Acaron, onis, m. 3. Egér tövis. Spinű talpi urfului, Acanthus, thi, m. a. Medve talpú Jü. Spinefc, Spinis circumdo, edi, atum are. Tövissel kőrnyül veszem. Spinét, loc Ipinof, Spinetum, ti, n. a. Tövis bokros hely. Dumetum, ti, n. a. Vepretum, ti, n. a. Senticetum, ti, n. a. Rubetum, ti, n. a. Spinét pe fenatip, Luma, mae, f. i. Réten termő tövis. Lumectum, cti, n. a. Spin ftuíof, Vepres, tis, c. 3. Tövis bokor. , Dumus, mi, m. a. Spini, Spinae, arum, f. í.plu: Tövisek. Dumi, orum, plur 9. Sentes sentum, m. 6. plu: ' Vepres, prium, m. plui 3. Spinuti, Veprecula, lae, f. l. Ţfr vis bokrotska. Spinof, Spinosus, sa, sum, Tövises. Dumosus, aa, sum, Senticosus, sa, sum. Spinof me fac, Spinesco, er*. Meglövi sedem. Spin pre altu, Spinis pungo, pu* pugi, unctum, ere.' Mást tövissel szúrok. Spinis lacero, avi, atnm, are. Spinis fodio, ere. Spinat, Spirt is laesus, sa, som. Töviseit. Spinűmé, Spinis laedor, laetui sum, laedi. Tövissel megsiu- ratom. i Spinare, Spina dorsi. Hát gt-rintze. Vertebra, brae, f. x. Spinare forma, Vertebratus, ti, tum. Hat gerintze formájú. Spinări of verteitoriu, ^Şondylu», li, m. a. Hát gerintzi Jorgó tsont. Spintec Ita: fpaccare, Findo, ere. Felhasitom. Diffindo, ere, Scindo ere. Spintecatura Ita: fpaccatura, Fii' sura, rae, f. i. Hasítás hasd’ dék. SciMura, rae, f. i. Vágás. Digitized by Goo^le SP. SP. Sfig Spintecat, Fistus, ssa, sum, scissus, na, sum. Hasított, vágott. Spina, SpJen, nis, ra. 3. Lép. Lien, enis, m. 3. Splinof, cu durere de fplina, Sple neticus, ca, cum, Lépe fájó. Splinof cu umflare fplini, Lienicus, ca, cum. Dagadott lépü. Lienosus, sa, sum. Spoiala materie alba- de albit. Tectoria, ae, f. i. Szinlö fejér-ség. Tectorium, ii, n. i. Spoefc, Expolio, ivi, itum, ire, Inalbo, avi, atum, are Fejéri tem, színiem, pallérozom. Dealbo, avi, atum, are. Spoire, Dealbatio, onis, f. 3. Fejérit és, szín lés. Spoit, Albatus, ta, um..Feiéritett, szfnlett. Dealbatus, ta, tum. Spre, Super, versus, praepo: Feljül, felé. Spre acee, Praeterea, versus hoc. Efelett, feléje. Spre bine efte, Expedit, imper: Jó, hasznos. Conducit, conducibilis, le, c. 3. Spre cat, Quot, quatenus, adv: Mennyire. Spre mai mult, Ut plurimum. Töbnyire. Sprenceans , Supercilium, ii, n. s. SzemHldök. Sprencenof, Blepharo, nit, m. 3, Nagy szemöldökű. Spre; traiul si foloful noftru, Usualis, le, c. 3. Életünkre hasz-nunkra való. Sprinten vedi firguitoriu Sprisinefc a prendo, Ita: Prigio* nare, Capio, detineo, ui, entum, ere. Jhegtartoztatom, tartom. Sustineo, ui, entum, ere. Sustento, avi, atum, are. Allevo, evare, avi, atum, Sprisineala, Detentio, onis, f. 3. Megtartóztatás. Sprisoana, Fulcrum, cri, n. 9. Ti- mosz. Fulcimen, nis, n. 3. “ i Sprisinitoriu, Detinens, tis, o* 3. Tartód Fulciens, tis, o. 3, Sprisinit, Detentus, ta, tum, Tartóztatott. Fultus, ta, tum. Sprisinefcume, Teneo me, tenere. Magamat tartóztatom. Fulcio me, fulsi, fultum, ire. Spulberefc, Pulveres instar venti excito, avi, atum, are. Szélvész módra porozok. Spulberare, Pulverum excitatio, Porozás. Spulberat^ Quasi vento agitatus. Szélvésztől forgó, por/éle ember. Ventosus, si, m. 9. Szeles ember. \ / Spuma, Spuma, mae, f.~ i. Hab, tajték. Unda, unda*, f. i. Digitized by LjOOQle <7go SP. FIÚctUS, tűs, m. 4. Spună, Spumo, ari, atum, «re. Tajtékosom, habsok. Spumeo, ui, éra. Spumesco, er». Dispumo, avi, atum, are. Expumn, avi, atum, are. Undo, avi, atum, are. Habosok. Confluctuor," ari, uatua sum. Fluctu», avi, atum, are. Fluctuor, ari, atus sum. Spumare, Fluctuatio,' onis, f. ,3. Habsás, Spiimatus, tds, m. 4« lojtéko• Spumare efte, Confluctuatur, Imp: Habsás vagyon. Spumatoriu, Spumans, tis, o. 3. Tajtékosó. Fluctuans, tis, o. 3, Habsó. Undabundus, da, um. Spumof, Fluctuosus, Ma, sum, Habos- Undans, ntis, o. 3. TJndosus, sa, sum, . Spumans, tis. Tajtékos, Spumosua, sa, sum, Paraiţo»us, sa, no, Spumat, Spumatus, ţa, tura, Ta/• ieiioxott, Spum foarte, Perfluctuo, avi, atum, are. Igen habsok. Spuma aducatoriu, Spumifer, ra, rum. Tajték hosó. Spumiger, ra, rum. Spuma argintului sî a plumbului, Molybditis, tis, f, 3. Ctlét, glit. SP. —1 . ■ Spuma aurului topit, Ghrysiti»,tia, f. 3. Tajtékja as olvasstott a» ranynak. Spuma forma, Spumeus^ ea, eum, Tajték forma. Spuma falitrului, Aphronitrum , tri, n. 2. Salétrom tajték. Spun, ab expono, Dico,xi,ere,ctum. Mondom, mondok. , (nquaro, inquis, inquit, In qui* mus, inquiunt. Mondom. Indico, avi, atum, are. Ajo, is, ait, D“fecti. Narro, avi, aíum, are. Bessél-lem. Profero, tuli, latum, ere. Ssőllom Spunere, Indicatio, onis, f. 3. Mon» dds. Dictum, ti, n. 2. Narratio, onis, f. 3. BesséUés. Dictio, onis, f. 3. Mondás. Effatum, ti, n. 2. Enunciatum, ti. Spuitrtriu, Narrator, oris, n. 3. Besséllö, mondó. Fans, tis, o, 3. Dicens, tis, o. 3. Pronunciator, oris, m. 3. Ber-sséllö. Spuf, Indicatus, ta, tum. Megmon• doit. Significatus, ta, tum.' Dictus, ta, tum. Spun afare, Edico, xi, ctum, er*. Kimondom. Pronuncio, avi, atnm, are. Proloquor, qui, cutus sum. Enarro, avi, tum, are. Kibé« széliem, Enuneio, avi, atum, are. Digitized by Googie V SP._________________ Expone, ani, tum, ere. Profaris, Tatua aura, Tari. Edicto, are. Kimondom. Eloquor, qui, cutua aum. Exprimo, easi, ssum, ere. E flaris, effare, effatus sum, effa-ri. Kibeszelleni. Spunere afare, Edictio, onis, f. 3« Kimondás. Pronunciatus, tús, m. 4. Profatus, tús, m. 4* Enunciatio, onis, f. i. Expositio, oni», f. 3. Indicatio, onis, f. 3. Kibeszéllés. Indicatura, rae, f. 1. Effatum, ti, n. s. Enarratio, onis, f. 3. Spuitoriu afare, Expositor, oris, m. 3. Kibeszéllö, magyarázó. En narrator, ris, m. 3. Eloquens, is, o. 3. Spuitoare afare, Elocutrix, cis, f. 3. K/beszéllö asţszony. Dictatrix, cis, f.3 Előbesze'llőné. Spuf afare, Enunciatus, ta, tum. Kimondott, kibeszélt. Expositus, ta, tum. Effatus, ta, tum. Kimondott. Elocutus, ta, tum. Edictus, ta, tum. Indicatus, ta, tum. Dictus, ta, tum. Significatus, ta, tum-Spuiceof afare, Enarrabilis, le, c. 5. Kibeszélhetii. Spun alti, Ajunt, Mondják. Feruat, perhibent. SP. 391 Spun cele viitoare, Vedi predic. Spun inainte, Antedico, xi, ctum. Elöb mondom. Praeloquor, oqui, cutus sum. Elöl szóüok. Praedico, ere. E* löbb megmondom. Commemoro, avi, atnm, are. Elébesféllem. Praenarro, avi, atnm, are. El'órt megbeszéltem. Spnnere inainte, Praeloqoium, ii, n. a. E181 mondás. Praedictio, onis, Spuitoriu inainte, Praefana^ tis, o, 5. Elül megmondó. Praenuncius, li, m. a. Előre megmondó. Praedicens, tis, o. 3. Spuf inainte, Praedictus, ta, tum, Előre megmondatott. Spun judecat*, Sententiam dico, xi, ctum, cere. Seatentiat, ítéletet kimondom. , Pronuncio, avi, tum, are. Edico, xi, ctum, er». Spun infrumfetieste, Ornate, ele* ganter eloquor, qui, cutus sum. Éhesen mondom. Spunere infrumfetieste, Elocutio, onis, f. 3. Ékesen mondái. Eloquentia, ae, f. 1. Éhesen szállás.. • Pronunciati , nis, f. 3. Ékesen beszéUés. Spuitoriu infrumfetieste, Eloquens, tia, e. 3, Éhesen szálló. Digitized by ^.oogle 3$* SP, Pronunciator, oris, m. 3. Ékesen kimondó. Spuf infrumiétiat, Pronunciatus, ta, tum. Ékesen kimondatott. Spuiceof infrumfeiiat, Elocutorius, ria, ium. Ékesen szálláshoz való. Spun lege, Legem et jura expono, aui, itum. A’ törvényt fejtem, kimondom. Spuitoriu legi, Juridicus, ca, um, Törvényt kimondó, k is tóig áltató. \ Spun mai adefeori, Dictito, avi, tum, are. Mondogatom. Spuf tót, Prominciatum, ti, n.fs. Egész mondás. Spuri vefte, Nuncio, avi, tum, are. Hirt mondok’ Anrmncio, avi, atum, are. Spunere veftei, Nunciatio, onis, f. 3. Hir mondás. Spuitoriu veftei, Nuncius, ii, m< a, Hír mondó. " Nunciator, oris, m. 3. Spun vos si intielefu men, Suffragor, ari, atus aum, Értelmemet kimondom.' Spunere voi si intMefului meu ín judecata, Suffragium, ii, n. a. Akaratommk, értelmemnek ki, mondása tf* ítéletben. Spuitoriu voţ si intielefului feu, Suffragator, oris, m. 3. Értelmét kimondó. Spurc, Spurco, «vi, fatum, are. OtsmdnyHom undokitom. SP. Faedo, avi, atum, are. Attamino* avi, atum, are. Meg undokitom. Contamino, are. Conspurco, avi, atum, .are. Inquino, avi, atum, are. Meg• Jertéztetem, Polluo, ui, utum, ere. Temero, avi, atum, are. Funesto, avi, atum, are. Violo, avi, tum, are. Cloaco, avi, atum, arc» Undokitom. Vitio, avi, atum, are. Szeplő-sitem. Coinquino, avi, atum, are. Meg* rutitom. Spurcare, Conspurcatio, onis, f. 3. Otsmdny itás, Faedatio, onis, f. 5. Vitiatio, onis, f. 3. Fertéztetés. Pollutio, onis, f. 3. Deturpatio, onis, f. 3. Megru• titás. Spurcăciune, Spurcitia, ae, f. 1. Undohság, otsmdnysdg. Spurcities, ei, f. 5 Fneditas, atis, f. 3. Obscaenitas, atis, f. 3. Illuvies, ei, f. 5. Otsmdnysdg. Turpitudo, inis, f. 3. Rutsdg. Spurcat, Spurcus, ca, cum. Ots• mdny, undok. Faedus, da, dum« Obscaenus, na, um. Tetor, tetra, trum, Undok. Sordidus, da, dum. Otsmdnym Digitized by GooQie SP. SP. 395 Inquinatus, ta, tum. Fertelmes Immundus, da, dum, Tisztátalan. Spurcat prin altu, Spurcatus, cata um. Otsmdnyittatott. Faedatus, ta, tura. D^faedatus, ta, tum. Sordidatus, ta, tum. Conspurcatus, ta, tum. Meg• otsmdriyittatott. Contaminatus, ta, tum. Meg fer-tettetett. Pollutus, ta, tum. Temeratus, ta, um. Fertezte-tett. Inquinatus, ta, trm. Spurcat vorbitoriu, Spurcidicus, ca, um. Otsmdny beszédű. • Spurciloquus, qua, quum. Spurcat vorbire, Spurciloquium,ii, n. a. Otsmdny beszéd. Spurcatoriu, Spurcificus, ca, um. Otsmdny itá. Spurcans, tis, o. 3. Contaminans, tis, o. 3« Undokló. Defaedans, tis, o. 3. Temerator, oris, m. 3. Megszep-lösitö. Spurcatieste, Spurce,adv: Otsmd nyúl, undokiil. Faede, Obscaene, Sordide, Tetre. Spurcume, Sordesco, ere. Otsmd-nyúlok. Spurcor, ari, atus sum. Fasdor,-ari, atus sum. Squadron Ita: fquadroma, Turma, mie, f. 1. Sokaság. Stab Ioc unde fe asadie căpetenie miliţii, Stabus, bi,1 m. s. Fii tiszti hely. S abalif, Stabalis, le, c. 3. Fö tisztséghez tartozó. Stábul ftaul, Stabulum, li, n. t. Szállás vendég fogadó. Stabulariu, Stahulariús, ii, m. 2. Vendég fogadós. Stabulariu, Stabularius, ii, m. *. Lovász mester. Stabulie, Stabulatio, onis, f. 3. Istállóban és szálláson váló ■ létéi. Stabulefc, Stabulo, avi, atum, are. Istállóban tartomy vendég fogadóban vagyok. . Stabulor, ari, atua sum.' StachyíJ' Sttachj'», chys, f. 3. Tejes vad sálya, melyet ha rág, nak, nyálozást tndit. Stacte Stacte, tes, f. 1. Mirhából kitsepegö nedvesség. Stadeie loc de o futa doao dieci si cinci de pasi, Stadium, ii, n. s. 135 lépésnyi Jold pálya. Stadeiat, Stadiatus, ta, tum, Pálya formára készíttetett. Stan de peatra, Scopulus, li, m. t. K'ó szál, kőszikla. Stanor petrof, Scopulosus, aa, «am. Kö sziklás. Stan de ppatra afcutit, Murex, ci% f. 3. Hegyes kőszikla. Digitized by «94 «T- ST. Caute*, tia, f. 3. Stânga, Siniatra, trae, f. i. Bal Am. Stangaciu, Siniater, tra, um. Ba-log. Stapheta, Staphete, tae, f. 1. Rendkívül való gyors posta. Staphfde, Aataphia, idia, f. 3. Sző' 18, malosa szőlő. Uva paasa. Staphilinua, ni, m. a. Stat fau ftare in ceva» Statua, td», m. 4- Állap ott. Ordo, ordini», m. 3, Valami "karban, vagy rendben létei. Habitudó, inia, f. 3. Gradu*, dâa, ra. 4« Conditio, onia, f. 3« Hahi'ua, túa, m. 4* * Qualitas, atia, f. 3. Fortuna, nae, f. i. Statu 'a fi “a c», Habitudo, inia, f. 3. Állapot ja, niivólta akár minek. Stătu trupului. Statura, rae, f. i. Testnek állása. Corporatura, rae, f. i. Testnek állapotja. Stătu trupului cu forma 'dreapta, Symetria, ae, f. i. Össve mér-téklés, szép egyenlű tagok ál-1 lások. Stat neftatornic, Sublapsa», sa, •un. JUeghanyatló állapotban való. Statueíc, ftatnrefc, oranduefc, Sta» tuo, tui, ntuqi, ere. Állatom, > végezem. Conatituo, ui, utum, ere. Praestituo, ui, tutum, ere. Stabilio, ivi, itum, ire, Determino, avi, atum, are. Statuire, orenduire, Statutio, onis, f. 3. Rendelés, végzés. Constitutio, onia, f. 3. Constitutum, ti, n. S. Praeatitutio, onia, f. 3. Statuitoriu, orenduitoriu, Conati* tutor, oria, ra- 5. Rendelő végző. Constitutorius, ria, ium. Conatituticiul, ia, ium. Statuit orenduit, Statutua, ta, tnm. Rendelt, végeztetett. Statutum, ti, n. *. Conatitutua, tuta, tum. Condictua, ta, tum» Statornicefc intarefc, Stabilie, ivi, tum, ire. Állatom, erősítem• Conatituo, ui, utum, ere. Conatabilio, vi, itum, ire. Confirmo, avi, atum, are. Megerősítem. . Conforto, avi, atum, are. Roboro, avi, atum, are. Erősítem Firma, avi, atum, are. Aaaero, rui, ertum, ere. Állátom, erősítem. Aatituo, ui, aatitatutn. Jól hely' re állítom. Authoro, avi, atum, ar». Megerősítem benne. Statorniciră intarire, Confirmaţi», onia, f. 3. Allatds, erősitét. 'i Digitized by Gc OQle ST.' ST. 3g5 Confortatio, oni», f. 3. Asseveratio, onis, f. 3. Siatornicitoriu intaritoriu, Assertor, oris, m. 3. Valamit állató erősítő. - Stabilitor, oris, m. 3. MegerS• sitő. Confirmans, tis, o. 3. Firmator, oris, m. 3. Statornic, Stabilis, le, o. 5. Allan dó megmaradandó• Perdurans, tis, o. 3. Perseverans, tis, o. 3. Constans, tia, o. 3. - Statarius, ria, ium. Firmus, ma, um. Immutabilis, le, c. 3. Statornicit, Stabilitas, ta, tam. Állatott, erősített. Constitutus, tuta, tum» Firmatus, ta, tum. Confirmatus, ta, tnm. Statornicie, intarire, Assertio, onis, f. 3. Erősség, állás. Stabilitas, tis, f. 3. Álhatótág. Constantia, ae, f. i. Firmitas, tis, f. 3. Epimone, nes, f, i. Alhatatos-tág. Pertinacia, ae, f. i, Alhatatos-tág valamiben. Statorniceşte, Asserative, Erössen állítva. Asseveranter. Perseveranter. Pertinaciter. Constanter. - Statornicefc eu, Stabilis sum, es, est, fui, Alhataiot vagyok, megmaradok. Persisto, atiti, itum, ere. Meg• maradok. ^Persto, titi, itum, atum, peratarfc Perduro, avi, atum, ara. ldind végig megmaradok. Persevero, avi, atum, are. • * Consto, stiti, itum. Alhatato-són megállók. -Substo, titi, itum, are. Alha-tatoson megmaradok. > Duro, avi, atum, art. Sokáig tartok. Statua, Statua, ae, f. i. Faragott vagy öntött, egy emberi állása. Signum, ni, n. a. Simulacrum, ori, n. 9. Statua inalta, Colossur, si, m. *• Oszlop, nagy test állás. 1 Statue cefe pun fupt bolta ián fupt grindile cafi cacum ar tine in fpate machina caii, Telamones, num, m. 3. plu: A* éptiletben bolthajlást, vagy padlást mintegy hátokon tartó képek, tzi-mer tartó állatok két Jelöl. Statue cu cap fchimbatoriu, Hermae, arum, f. plu: Hemes, mae. Képek, bálványok, melyeknek fejeket elváltó itathatták. Statuariu, Statuarius, ii, ro<3. Kép faragó, statua önt fi. Statuarie, Statuaria,'o", f, í. h'tp Digitized by Goo^ie ST. ST. Jaragds, o»zlop Snto mesterség. Statuarele lucru, S'atuarins, ria, ium. Kép faragáshoz való. Stau, Sto, leti, atum, «tare, Állok. Subsisto, stiti, tum, ere. Consto, titi,.tum, are. Persisto, ere. Megállók. Persto, are. Substo, are. , Stare, Statio, onis, f. 3. Állás Statatoriu, Stans, tis, o 3. Álló. Stationalis, le, o. 3. Álló, heiy ben álló. Statarius, ria, um. Constaturus, ra, um. Valami-ben álló. Stativus. Rendelt helyen álló. Stau acatiat si lipit, Haereo, si, aum, ere. Akadok, hozzá raga dók. Haesito, avi, atum, are. Stau afeunf, Lateo, ui, ere. Lap■ pangok Deliteo, ere, ui. . Delitesco, ere. Stau cu deadenf, Insto, titi, itum, are. Rajta vagyok, kénszeritem. Start cu deadenf, Instantia, ae, f. i. Szorgalmatos forgodds valamiben. Stau cu luare aminte, Attendo, di, ere, tum. Vigyázok. Stau de a fi>rb*, Deferveo, vui, ere. Forrással megszűnöm. Defervesco, ere. Deferbefb, ere. Stau de «economie, Rusticor, ari, aţus sum. Ghzdáskodom. Stare de seoonoraie, Rusticatio , onis, f. 3. Gazdálkodás. Statatoriu de seconomie,.Rustica* tor, oris, m. 3. Gazdálkodó. Rusticus, ci, m. i. Rustican», tis, o. 3. Stau de crefcut, Exolesco, ere, evi, etum. Ki növök, meg dl la-podom. Stau inainte, Anteato, teti, atum, are. Elöl állok. Stare inainte, Statio prima. Elöl állás. Stau in bine si reu, Bona mala* que tolero, avi, atum, are. Ros*» szat jót egyaránt szenvedek. Stau indoit,' Pendeo animo, dere, ffíggök, kételkedem. Ambigo, ere. Dubito, avi, atum, are. Dubius aum, es, est, fűi. Haesito, avi, atum, are. Stau in pac», In pace sum, es, est, fűi. Békességben vagyok. • In pace sto, are. Stau in parere me, In sententia et opinione mea permaneo, si, sum, ere. Vélekedésemben meg-állok maradok. Stau ia parere buna, In bona opi* nione sto, teti, tum, are. Jó vélekedésben vagyok, *s abban állok. In recta sententia mihi conato, are. Permaneo, ere. I Digitized by GooQle ST. . ST. $97 In recta sententia per»evero, avi atum, are. Stau inpregiur, Circumsto, eti, atum, are. Kőrnyül állok. Circumsisto, ere.' Stare inpregiur, Circumţtantia, ae, f. 1. Környülállds. Circumstatio, onis, f. 3. Statatoriu inpregiur, Circumstans, tis, o. 3. Kőrnyül álló. Stau inproteiva,' Obsto, titi, sti tum, are. Ellent állok, tartok. Cobtrasto, eti, atum, are. Obluctor, ari, atus sum. Intercedo, «si, «um, era. Obsisto, «titi, itum, ere. Refragor, ari, atus sum. Reluctor, ari, atus sum. Repugno, avi, atum, are. Resisto, stiti, litum, are. Adversor, ari, atus «um. Ellene vagyok. ■ Obmolior, ri, itus sum. Obnitor, niti, su> mm. Ellene törekedem. Stare inproteiva, Resistentia, ae f. 1. Ellen állás, ellen tartás. Repugnantia, ae, f. 1. ‘Intercessio, onis, f. 3. Refragatio, oni», f. 3. Statatoriu inproteiva, Obstans, tis, o. 3. Ellent álló, ellen tartó Reluctans, tis, o. 3. Refragator, oris, m. 3. Intercessor, oris, m. 3. Repugnax, cis, o. 3. . Repugnatorius, ria, ium. Obstaturus, ra, rum. Ellent állandó. Stau intre umblare, Strigo, avi, atum, are. Menés közben megállók. Stau intre, Intersisto, stiti, itum, are. Közben állok. Stau in typfuri, Animi v. anime pendeo, pependi, ensum, ere. Kételkedem. ■ Stau in vedere altora, Promineo, ui, ere. Kiállók, kitetszem. Statatoriu in vedere altora, Prominens, tis, o. 3. Kiálló, kitetsz'd Stau linga el, Assisto, stiti, itum, are. Mellette állok, vagyok, fór• gok. • • Asto, are. titi, itum. Adsisto, ere. ' t 7 , Stare linga el, Adsistentia, .tiae, f. 1. Mellette állás, segítség. Statatoriu linga el, Adsistens, ti*, o. 3. Mellette álló» Stau prefte ceva, Supersto, eti* itum, are. Valami feleit állok, feljül állok. Stau redimat, Innitor, nisus, ni» xus sum. ' Támaszkodom, támasztva állok. Stare innari, Receptus, tus, m. 4, Hátra állás. Stare in volnicie fa, Authonomia, ae, f. 1. Maga szabadságában való létei. Stare mica, Statiuncuía, lae, f. i. Digitized by GooQie 39» ST. . ST. Kitain dllapatotska, átlásotska. Stare foarelui d« vara, Solstitium aestivum, aestivale, Leg rövideb éjtzakákat, ’s leg hoszszab napokat, okozó nap-állása. Stare foarelui de earna, Solstitium hiemale. Leghoszszabb éjszakát, és legrövidebb napot o* kozó nap-alldsa. Stare taberi in loc, Sţativa, stati* vorum, □. a. Tábornak télben léte, megszállása. Statatoriu dein septe lucrari, Sep-' tenarius, ria, ium. Hét dolog-ból álló. Statatoriu in laturi, Absistens, tis, o. 9. 'Xellőlle elálló. Statatoriu la use serb, Atriarius, ii, m.a. Ajtón átló házi szóiga. Statatoriu pe opt fcelpi, Ottosty* lum, li, n. a. Ny ólt z oszlopv kon álló. Staul, Stabulum, li, n. a. Istálló, akoL Caula, lae, f. i. Staul de bői, Bubile, lis, n. 3. Ök'ór akoly, Stául de cai, Equile, lis, n. 3. v. equale, lis, Ló akoly. Staul de capre, Caprile, lis, n. 3. Ketske akoly. Staul de edi, H«edili, lis, n. 3. ■ Cödély akoly. S'aul de oi, Ovile, vilis, n. 3 Jú akoly. Mandra, rae, f. i. Sinul de porci, Suile, lis, a. 3. Sertés okaly. Hara, rae, f. i. Staul efie, Praesepe, pis, n. 5. Istálló jászóly. Praesepium, ii, n. a. Stauliste, Locus pro pascuo ar* mentorum. Legeltető hely. Staniste, Locus pro pascuo et me* ridiando, Legeltető, és déllelo hely. Ste, Stella, lae, f. i. Tsillag. Aster, ris, m. a. Ste barboafe fugatoare, Acontis, ae, f. i. Futó üstökös tsillag. Ste belaur, Ophincbus, chi, u>. t. Sárkány tsillag az egén. Ste cefe dice paltoriu boilur, Arcturus, ri, m. a. Ökör pásztor I nevű tsillag. i Ste ce fe arata fara, Acronischui, chi, m. a. Tsillag, mily estvi tetszik, fel. Acronistae, tarum, f. plu: Ste cu barba, Pogonias, goni**» f. i. Szakállos csillag. Ste cu coarne, Ceratias, tiae, m. i. Szarvas tsillag. Ste de diori, Phosphorus, ri, m í* Hajnali tsillag. Vesper, ris, m. 3* EsthajnüU tsillag. - Ste de fara, Vesperugo, ini», t 3. Estvéli tsillag. Vesper ris, m. 3. Vesperus, ri, m. a. Ste de lin£a caru ceriului, Astro* philax , cis , m. 3. Günttfl Digitized by ST. ST. 399 * szekere mellett váló tsillag. Erymatheus, ea, eum. Erimantens, ea, eum. Ste fugatoare, Bolis* dis, v. Boli' des, dis, F. 3. Futó tsillag az egen, lildertz. Ste lumirioafe in femnu verguri, Provindemia, ae, f. 1. Egy szép világos tsillag á szűz jegyiben. Ste mica, Astericus, ci, m. a. Kis tsillag. Ste pe ceriu gainuse, Plejades ? dum, f. 3. Fias tyuk az égen. Vergiliae, iarum, f. plu: Atlantide», dae, f. 1. Ste pe ceriu, orion, Orion , onis, m. 3. Kaszáhugy tsillag az égen. Succula, lae, f. 1. Ste prebeaga, Planeta, tae, m. 1. Bujdosó tsillag. Planetes, tae, m. 1. Ste purtatoriu, Stellifer, ra, rum. Tsillag viselő. Stelliger, ra, rum. Stele, Sidus, eris, n. 3. Tsillag tat. Stele ce fe dic car cu boi, Triones, onum, m. plu: Hét tsillagbó ' álló csillagzat. Stelefc, Stello, avi, atum, are. Tsillagzom, tstlldmlom.' Gorusu co, avi, atum, are. Mico, cui, are. Stelire, Emicatio, onis, f. 3. Isii támlás. Constellatio, onis, f. 3* Tsillag-zás. . Stelof, Stellatus, ta, tum. Tsilla» gos. Stelitoriu ftelof, Stellans, tis, o. . Tsillámló. Micans, tis, o. 3. . Coruscus, ca, cum« Steag femn, Vexillum, Ili, n< 1. Signum militare. Zászló. Stegariu , Vexillarius , ii, m. a* Zászlótartó. Vexilifer, ri. Signifer, ri, m. 3. Steing, Stingvo, xi, nctum, ere. ' Oltom eloltom. Exstingvo,' ere. Eloltom^ meg• oltom. Interstingo, xi, nctum, ere. Restingvo, ere. Steingere, Exstinctio, onis, f. 3. Megolt ás, eloltás. Restinctio, onis, f. $, Exstinctus, tűs, .m. 4. Extinctio, onis, f. 3. Steingatoriu, Exstinctor, oris, Meg» oltó, kióltó. SteinC Exstinctus, ta, tum, Megölt atott. Restinctus, ta, tum. Steingaceol^ Exstingvibilis, le, c, 3. Megoltható. Steing fete, Sitim exstingvo, xi, nctum, ere. Szomjúságot meg oltom. Sitim depello, puli, sum, ere. Expleo, vi, etum, ere. Steingere familii, Gaducitas ti>, Digitized by UooQle ST. ST. f. 3. Magva szakadása valami famíliának. Steinsin, ab extensu», sa, Orgia, giae, f. í. Ólnyi mérlek. Ulna, nae, f. 1. Steinsinefc, Extendo, mensuro, avi, atum, are. Öllel megmérem. Steinsinire, Mensuratio, onis, f. 5. Öllel mérés. . Steinsinit, Mensuratus, ta, tum. Öllel méreteit. Steinsinefc, Extendo, di, suin, ere. Kinyújtom. ' Exporrigo, xi, ectum, ere. Exero, ui, ertum, ere. Steinsinit, Extensus, sa, aum. Kinyújtott% Protensus, ta, sum. Stelp v. ftalp, Stylus, li, m. a. Oszlop. Columna, nae, f. i. Columen, nis, □. 3. Colossus, si, m. a. Statua, tuae, f. i. Stelp aratatori de. cale, Hermes, etis, m. 3. Oszlop út mutató. Cippus, pi, m. a. Stelp de lemn fau peatra pe care fe redeica ceva, Anteris, idis, f. 3. Kö vagy fa oszlop, nagy láb, melyre építenek. Stelp făcut dein petri fau cărămidă, Pila, lae, f. i. rakfitt oszlop. Stelp in patru cornuri in Torma focului facut alcutit redeicat, Pyramis, idis, f. 3, A'eşyszegii tűz modgyára felemelt hegyes aU kotmány, oszlop. Stelp puf lingă cale cu fcrifnare, Stela, lae, f. i. Kö oszlop, út mellet felemeli Írásos ko. Stelpi usi, Postis, tis, m. 3. Ajtó fél. Stelpefc, ftelpi fac, Columnas erí* go, exi, ectum, ere. Oszlopot tsinálok, emelek. Stelpire, Columnatio, onis, f. 3. Oszlopozás. Stelpit, Columnatus, ta, tum. Ősz• lopokon álló. Stelpol, Columnatus, ta,tum. Ősz» lapozott, oszlopos. Stelpsor, Columella, lae, f. i. Colum nella, lae, f. i. Oszlopotska. Stelpeste, Pilatim, adv: Oszloponként. Stelpului afemine, Colossinus, na, num. Oszlophoz hasonló, mintegy nagy bálvány. Colosaeus, ea, eum. Colossicus, ca, cum. Stemma corona, Stemma, atis, □. 3. Koszorú, tzimerf eleinknek jelei. . Stemper, Tempero, avi, tum, are. Timporálom, mértéklem, elegyítem. Commisceo, cui, xtum, ere. Stemperare, Temperatio, onis, C u Timporálás, mértéklés. Stemperatoriu, Temperator, oris, m. 3. Mértek lö. Digitized by GooQie ______________ ST._________________ Temperans, tis, o. 5. Stem pera tura, Temperies, ei, f. 5. Mértékletesség. Temperantia, se, f. i. Stemperat, Temperatus, ta, tum. Mértékletes, mértéklett. Temperans, tis, o. 3. Stempefament, Temperamentum, ti, n. a. Mérséklés, Temperatio, onis, f. 3. Temperatura, rse, f. l. Stemper manie, Iram tempero, avi, atum, are. Haragot mér• se'klem. Stemper nemilofteivire, Exsaevio, ire. Kegyetlenségtől megszú-nönu Stemper fete, Sitim sedo, avi, atum, ars. Jtíegenyhitem a’ szomjúságot. Stentor nume a unui om cu gra* iu mare, Stentor, oris, m. 3. Igen nagy szovú embernek cí neve, Steopá, Spithama, mse, f. i. Arasz. Sterc, Stercus, coris, n. 3, Gané. Fimus, mi, m. a. Lsetamen, nis, n. 3. ■ Excrementum, ti, n. a. Retrimentum, ti, n. a. Sterc de vaca, Stercus vaccinum, Tehén gané. Bolbiton, nis, n. 5. Stercorefc, Stercoro, avi, atum, are. Ganézom. Piti II. 26 ST. «foi " » Ltetifico, cavi, atum, are. Stercorire, Stercoratio, nis, f. 5V Ganézüs, ganéjozás, Lsetamen, nis, n. a. Stercorat, Stercoratus, ta, tum. , Ganéjozott. Stercorof, Stercorosus, sa, unw Ganéjos, ganés. Stercorefc, Stercorarius, ria, ium. Ganéhos való. Stercorarium, ii, n. a. Sterqvilin,' Sterqvilinium, ii» n. a. Gané domb. Acervus stercoris. Sternelc, Qvasi de strato excito f avi, atum* are. Ébresztem, költőm. Expergo, ere. Expergefacio, ci, ctum, ere. Expergifico, avi, atum, arc. Exsuscito, avi, atum, are. Suscito, avi, atum, are. Sternire, Exsuscitatio, onis, f* 3. Felébresztés. Suscitatio, onis, f. 3. Sternitoriu, Excitator, oris, m. 3. Serkenti}, ébresztő. Suscitans, tis, o. 3. Suscitator, oris, m. 3, Resuscitator, ris, m. 3. Excitatorius, ria, um. Felébresztő, serkentő, . Sternit, Excitatus, tata, tam. Ser- ■ kert tetett. Expergítuá, a, mm. Expergefactus, ta, um. ExparresiuS, ta, tum« ' Digitized by Goo^le 4o* ST. ST. Sterneic ceva, Fingo, nxi, cturo, ere. Költők valamit. Sternire, Fictio, onis, f. 3. Költés. Figmentum, ti, n. a. Költés. Commentum, ti, n. a. Sternit, Commentitius, ia, ium. Költött. Fictus, U, tum. Commentus, ta, tum. Sternefcume, Expergefio, eri, efa-ctus sum. Serkenek, ébredek. Expergor, ectus sum, ergi. Felserkentetem. Expergiscor, ci, argitus sum. Felébredek. E somno surgo, xi, ctum, ere. Evigilo, avi, atum, are. Sterpele, Sterile feb, are. Meddő léitek Sterpire, Sterilitas, tis, f. 3. Meddőség, magtalansdg. Sterp, Sterilis, le, c. 3. Magtalan, gyiimöltstelen. ' Effetus, ta, tum. Sterpele pamentu, Defrugo, avi, atum. Földnek zsírját elveszem, soványitom. Sterpire pamentului, Defrugatio, onis, f. 3. Föld zsírja elvétele. Sterp pament, Sterilis terra, So-t vány föld. Arida terra. Sterpefc fip afare, Exstirpo, avi, atum, are. Kiirtom. kxputo, avi, atum, arr» ' Sterpue si fipare, Exstirpatio, onis, f. 3. Kiirtás. Eruncatio, onis, f. 3. Sterpit, Exstirpatus, ta, tóm. Ki‘ irtott. Sthible, v. fthivle, Ital: Stivole, Ocrea, esr, f. i. Cothurnus, ni, m. a. Tsizma, stibli. Sthiblariu, Cothurnarius, ii, m, I. Tsizma tsináló. Sthiblat incaltiat, Ocreatas, ta, tum. Stiblis, tsizmás. Sthic, Versus, sus, ni. 4* ^er!- Sthic dein patru versuri, Tetn* sthicum, chi, n. 9. Aégy vertből álló stropha. Sthicutiu, Versiculos, li, m. *• Versetske. Sthicuefc fac versuri, Versifico, avi, atum, are. Verseket Ui• ndlok. Carmina modulor, ari, atus sura. Carmina pango, panxi, pactum, ere. Versus facio, ci, factam, ere. Sthicuitoriu, Versificator, ris, m.3-Verseket tsináló, tró. Sthichieste, Intercise, adv: Txik kelyenként. Sthichira, Gree: Stichira, fthichi-ra, Cantica Ecclesiastica, Templomi versek. Sthichia, Ital: Stoicheă, Elementum, ti, n. a. Elementa, orum, n. plu: Léteinek kezdeti. Sihichii patru funt, apa, «eru, loeu, pamentu, Elementa qv*- Digitized by GooQie ST. ST. 4o3 tuor sunt: aqvo, aer, ignis, terra. Négy eredet, viz, levegő* ég, tűzi föld. Sthichie invetieturi, Elementáris) re, c* 3. Tanulás kezdéshez való. Sthichieriu , Elementarius, ii, m.,a. A B Cet tanuló, tanú-lást kezdő. Sthicariu, Sticarion, onis, v. sti-carii, n. 9. Papi hostszu ruha. Sthii-, Sterilis, le, c. 3. Magtalan, roszsz. Exsuccus, ca, cum. ízetlen páré. Stlata luntre lata, Stlata, stlatee, f. i. Széles hajónak neme. Stlatariu purtat in luntre lata, • Stlatarius, ria, ium. Széles hajón hordoztatotU Stlataria vesment de vifon, Stla- * taria vestis, Széles bárson ruha. Stoic, Stoicus, ci, m. 2. Sztoikusokat követő. Stoiceste, Stoice, adv: Sztoikusok’ értelme szerént. Stol a, Stola, lse, f. í. Papi öltözet, hoszszu ruha. Stolare, Stolaris, re, c. 3. Papi szól gálát után való jövedelem. > Stolat, Stolatus, ta, tum. ííosz-szu ruhás. m Stomach, Stomachus, chi, m. s. Gyomon s6 * Ventriculus, li, m. 9. Stomachic, Stomachicus, ca, cum. Gyomor fájó. Stomachie, Cardio gmus, mi, m. 3. Gyomor Jájás. Stomachof, Stomachosus, sa, sum. Gyomros. Ventriosus, sa, sum. Stomachu fe involueste, Stomachus nausea moveţur irritatur, A' gyomor émelyeg. Stomachului involuire,. Ital: Ri-voglimento, Nausea, , eae, f. l. Émelygés, gyomor émelygés, tsömör. Anorexia, xise, f. 1. Gyomorbeli émelygés. Stomachului efte reu, Stomachus langvet, infirmus est, male se habet, Stomacho laborare, Bm-teg gyomor. Stomachu vitelor dein care efe mancare de rumegat, Rumen, nis, q. 3- Auma, mse, f. í. Kérő gyomor, melyből a’ barom a* füvet viszsza-rágja. Storc, Extorqveo, si, rtum, ere. Áitekerem, erővel kivonszom, Jatsarom. Abstorqveo, ere. Stoarcere, Extorsio , onis, f. 5. Erővel kifatsarás, nyomás. Storcat^riu, Extortor, oris, m. 3. Erővel kifatsaró,’ erőszak te'vS. Storf, Extortus, ta, tum. Kitekeri* tett, erővel elveit, h{fatsart. Digitized by ^.oocţie *>4 ST. Storc ceva, Exprimo, essi, «sum, ere. Valamit kifulsarok. Expressione eliceo, cui, ere. Extorqveo, si, rtum, ere. ' Stoarcere a ceva, Expressio, onis, f. 3. Kifatsardsa valaminek. Extorsio, onis, f. 3. Storf cera, Expressos, sa, ssum. Kijatsart. Extortus, ta, tum. Storcatoriu teafc, Torcular, ria, n. 3. Sajtó. Hostus, ti, m. 3. Storfaturi de ftruguri, Vinacea, eorum, n. plu: SmöA mont, törköly. Brixa, xse, f. i. Storc fingele fan puroile, Exanio, iare. Exsanio, niare. Vérit, vagy genyette'git kinyomom. 4tornefc, ftrugefc , Torno, avi, atum, are. Eixtergátolok. Stornire, ftrugire, Tomatio, onis» f. 3. Etxlergárolás. Storn, ftrug, Tornus, ni, m. a. Eszterga. Tornum, ni, n. a. Stornariu, ftrugariu, Tornarius^ ii, m. a. Esxtergáros. Tornator, oris, m. 3. Védi ftrugefc. Strabat, Penetro, avi, atum, are. Altai-hctoh. Strabatere, Penetratio, onis, f. 3. ÁUal-hatás. Straüauiunu, Penetrans, tis, o.:. dl&ai-iialó. Străbătut, Penetratus, ta, tum. Altal-hatolt. Strabataceoí Penetrabilis, 1«, c.5. AUal-ható. Straifta, Sitarcia, se, f. i. Taxis-nya. Canistrum, tri, n. a. Sacculus, li, m. a. Pera, ne, f. 1. Pirula, lse, f. i. Straifta portatoriu, Canistratui, trata, tum. Tarisnyát. Canistrum gerens, tis, o. 3. Strai de cafa, de pat, Stratum, ti, n. a. Ágy lepel. Stragula, lse, f. i. JUindenftU lepel, tterge, pohróLt. Stragulam, li, n. s. Stroma, atis, n. 3. Fokról», txSnyeg. Cento, onis, m. 3- Toldozott, foldoxott lásnak, pokrótx. Centunculus, li, m. a. Pokri-txoiska. Tegurfientum, ti, n. a. Taharó. Tapes, etis. Tapetes, tis, m.3. Tapetum, ti, n. a. Szőnyeg, kárpit. Straiu de puf pe cai, Stratum, ü, n. a. Nyereg txafrang, nyereg párna. Strai de fupt bői, Stramenta boum, Ökör alja. Strâmb, Ital: Strambo, Gmp: Stre-blol^ Curvus, va, um. Horgas. Incurvus, va, um. inflexus, xa, xum. Digitized by Google ST. ST. Obliqvus, qva, um. Uncus, ca, cum. Aduncos, ca, cum. Hamatus, ta, tnm. Limus, ma, um. Distortas, ta, tum. Eltekert. Flexuosus, sa, sum. Horgas« horgas, tekergüs. Stramb, ftrambefc, Curvo, avi, atum, are. Hor gat i lom. Adunco, avi, atum, are. Incurvo, avi, atum, ar* Hamo, avi, aţnm, are. Recurvo, avi, atum, are. Obliqvo, avi, atnm, are. Strâmbare, Curvatio, onis, f. 5» Horgasitds. Inflexio, onis, f. 3. . Flexura, rse, f. i. Strambatura, Curvamen, nit, o. 5. llorgassdg. Curvitas, tis, f. 3. Aduncitas, tis, f. & Curvatura, rse, f. i. Pandatio, onis, f. 5. Horgadds. Strambat, Curvatus, ta, tum. Horgasitott. Incurvatus, tc, tum. Flexus, xa, xum. Reflexus, xa, xum. Hamatus, ta, tum. Hamatilis, le, c. 3. Inflexus, xa, xum. Meghajtott. Strambatieste, Obliqve, adv: Horgason., félen. Curve, flexuose, contorte. Strâmb catra pament, Cernuus, nua, um. Fbldre lehorgadt ember. Strâmb crooiMt, Obsitus, ta, tum. Kcrcs*t(U álló horgas. Obuncus, ca, um. Stramb iare inderept, Recurvo, avi, atum, are. Ismét visszahallom. Strambat iare, Recurvatus, ta, tum. Ismét viszsxa-hajtatotu Reduncus, ca, cum* Reflexus, xa, xum. Stramb inapoi, Recurrus, vá, vum. Hátra-horgadt. Stramb inainte , Procurvo , avi | atum, are. Elö-horgasitom. Stramb inainte, Procurvus, vá, vuou Elö'horeradt. Stramb in fuf, Resimos, mi, um. Felhorgadt., Stramb. la pessoare, Loripes, edis; o. 3. Horgas Idbu» Varus, ca, um. Valgus, ga, um. Vatius, ii, m. 9. Vatia, ae. Scaurus, ri. Botkos Idbu. Angvipes,. dis, o. 3* Tektres Idbu. Curvipes, dis, o 3« Horgas Idbu. Stramb lat plecat in lontru. Repandos, da,, um. Horgas, Kihajtott sxel’s. Stramb latit, Pandus, da, dum. Széles meghajlott. Stramb plecat intro parte. Trans» verans, sa, fin*. Ho rgas, félen hajlott. „ Digitized by Googie 4o6 ST. ST. Stramb uitatoriu,. Limulus, la, Ilim. Fére néző, kantsal. . Strabo, onis, m. 3. Strambume, Curvesco, pre. Hor-gasodom, Incurvesco, ere. Horgadok. Strambume îndoit, Conqvinisco, ere. Kél rét görbülök, Strambume 1« pament, Cernuo, cernuare, vi, atum.. Földre le-gö'rbedík. , Strambume plecume, Fando, avi, atum, are. Meghorgasodom, meghallok. Stramb nedrept, Pravus, va, vum. Hamis, gonosz, nem /'gaz. Falsus, sa, sum. Iniqvus, qva, iniqvum. Hamis. Fallax, cis, o. 3. Adulterinus, na, num. Strambatate, Iniqvitas, tis, f. 3, Hamisság. Pravitas, tis, f. 3« Falsitas, tis, f. 3, Stramb, Depravo, avi, atum, are, Hamisilom, elfordítom. Falso, avi, atom, are, , Adultero, avi, atum, are, Strambatoriu, Adulterator, oris, m. 3. Meghamisító. Depravator, oria, m. 3, ' Falsarius, ii, m. a. Strâmbat, Adulteratus, ta, tum. Tsaldrdúl mtghamisi itatott. Falsns, sa, sum. Stramhatieste, False;»adv: Hamis• san, Falso, Iniqve, Strămut, Ital: Tramutare, Transmuto, avi, atum, are. Elvâltoz-taiom, másgtvá helyheztetemf tsereíem. T Transfero, tuli, lAtum, erre. Másová viszem. Stramutatio l't ram ii tare , Trana* ’ mutatio, onis, f. 3. Másová helyheztetés, változtatás. Strămutat, Transmutatus, ta, tum. . Másová helyhezletett. Translatus, ta, tum. Strantiefc, Ital: Straciare, Lacero, avi, atum, are. Eltzagga-tom. Dilacero, avi, atum, are. Discerpo, si, ptum, ere. Conscindo, di, ssum, ere. Discindo, di, ssum, ere. Strantire, Laceratio, onis, f. 5» Elszag gatás. Delaceratio, onis, f. 3. Strantie, Ital; Straciata, Vestis attrita, lacera, Viselt rongyos ruha. ' Strantio^ Lacer, a, um. Szakadozott, rongyos. Scissus, sa, sum. Discerptos, ta, tum. Lacerns, ra, um. Stranticat, Laceratus, ta, tum. Elszaggatott. Conseerptus, ta, tum. Discerptus, ta, tum. Strantiefc vedi ftric. Stratuefc in gradeina, Arreas deforme in Horto, are. El ágyalom a' kertet. Digitized by Google ST. ST. 407 Stratu it ia gradeina, Deformatae areae in'horto, Elágy altat ott a kert. Strat in gradeina de femenat, Stratam vegetabilium, Agy, meleg-ágy. Areola, lse, f. 1. Strecor, Ab antiqvo Transcolo, colavi, atum, are. Szűrök. Percolo, avi, atum, are. Defséco, avi, atum, are. Megszűröm. Deliqvo, qvi, atum, are. Strecorare, Percolatio, onis» f. 3. Defaecatio, onis, f. 3. Colatio, onis, f. 3. Strecoretoare, Colum, Ii, n. a. Szűrő ede'ny, szita. Qvalus, H, m. s. Szűrő kosár. Strecoratoriu, Colans, tis, o. 3. Szűrő. Colator, oris, m. 3. Strecorat, Percolatus, ta» tum. Megszűretett. Colatus» ta, tum. Defaecatus, ta, tum. Strecor prin (ac, Sacoo» oare. *Sákkal megszűröm. Strecorat prin fác, Saccatus, ta, tum. ’Sákkal szűrött. Stredanie, Strenuitas, tis, f. 3. Szorgalmatostág. Industria, se. Diligentia, t«>, f. 1. Vigilantia, ce. Sedulitas, tis, f. 3. Accuratio, onis, f. 3. Studium, ii, n. a. Conamen, nis, n. 3. igyekezet. Conatus, tiis, m. 4-Nisus, sás, m. 4* Solicitudo, nis, f. 3. Szergal-matnssát'. Navitas, tis, f. 3. Anxietas, tis, f. 3. Streduefcume, Curo, avi, tum, are. Szorgalmatoskodom. •Satago, eţţi, actum, ere. Satagito, avi, atum, are. Strenuo, avi, atum, are. Diligentiam adhibeo, ui» itum» ©re. Operam strenue navo, vavi» navatum, are. Indastrius sum es, est. Studeo, ui, ere. Igyekezem. Conor, ari, atus sum. Nitor, niti, xus, nisus sum. Accuro, avi, atum, are. Szorgalmatoson rajta vagyok. Adlaboro, avi, atum, are. Igen munkálkodom. Streduire, Sedulitas, tis, f. 3. Szorgalmatoskodás, szorgalmat áss ág. Navitas, tis» f. 3. Intentio, onis, f. 3. Intentus, tűs, m. 4« Cura, curae, f. 1. Strenuitas, atis, R 3. Anxietudo, nis, f. 3. Stredftitoriu, Sedulus, Ia» lum. Szorgalmatos. Solicitus, ta, tum. Diligens, tis, o. 3. Strenuua, nua, um. Digitized by Googie 4o8 ST. ST. Studiosus, sa, sum. Industrius, ria, um Nitui, va, um. Anxius, ia, um. Streduitoriu foarte, Perdiligens, tis, o. 3. Felette s*orgalmatos. Anxie solicitus, ta, tum. Streduefoume in lucru mieu, Re-navo, «re, avi, atum. Dolgomban SMorgalmitoskodom, regia 'igyekezem. Vaco, avi, atum, ar*. Navo, are. Streduiti*ste, Strenue, adv: S*or-galmaioson. Accurate, Accurato» Naviter, Ac ^rrim*. Ardenter, Anxie. Diligenter, Solicite. ' Exqvisite, Exqrisitim. Industrie, Gnayiter. Sedule, Sedulo. Studiose. Streduitieate foarte, Solicitins, »o-licjtiwjms, Fbleţle norgalna♦ tot ort, ExqvUitiqs, exqvisitnsime, adv: Diligentia», Diligentissime. Streduitorefo pro alta, Solicito, avi, atun®, are. Stor gal na*» tatok mist, llrgeo, ere, Streduitorie, Solicítatlo, onli) f« ?. Szorgalmadat ás. C*»otio, onis, f, 5. Stp#«îtiitoriu pe alti», Solicitator , oris, m. 3. S*orgaIma*tató. Strein, Exter, ra, um. Killsü, kivili való. Extraneus, ea, um. Extrarius, ria, ium. Exoticus, ca, cum. Peregrinus, na, num. Alienus, na, num. Hospes, itis, m. 3. Hospita, tse, f. i. Exterus, ra, um. Advena, nse, c. i. Extrinsecus, ca, cum. Exteri, rse, ra. KivÜl valók, idegenek. Strein om, Alienigenus, na, non. Idegen, ember. Streina tiara , Terra peregrina, Regio exotica, Idegen Jiild. Streina pafere, Avis hospita, Idt* gén madár. Streinez, Alieno, avi, atum, are. ldegenitem. Streinave, Alienatio, onis, f. 3. Idegen it es. Streinatoriu, Abalienator, oris, m. 3. Ide genito. Streinat, Alienatus, ta, tum. Ide-genitett. Abalienatus, ta, tum. Streinetate, Peregrinitas, tis, f. 3. Idegen ség. Streinezume védi prebegeie. Strelucefc, Refulgeo, si, sum, m. Ttindöklöm, Fulgeo, ere. Nit*o, ni, *r*. Digitized by Googie __________________ST.________________ Confulgeo, ere. Renidesco, ere. Rrsplendeo, ere, ui. Renideo, ere. Splendeo, ui, ere. Radio, avi, atum, are. Radior, ari, atus sum. Colluceo, xi, ere» Rutilo, avi, atum, are. Láng szirtin tündöklőm. Strelucire, Radiatio, onis, f. 3. Tündöklés. Coruscatio, onis, f. 3. Nitor, oris, m. 3. Splendor, oris, m. 3. Fulgor, oris, m. 3. Strelueitoriu, Fulgens, tis, o. 5. Tündöklő. Lucidus, da, um» Refulgens, tis, o. 3. Renitens, tis, o. 3. Resplendens, tis, o. 3» Micans, tis, o. 3. Fulgidus, da, dum. Nitidas, da, dum. Splendidas, da, dóm. Radiosus, sa, som. Splendescens, tis, o. 3. Streluceste, Splendide, adv: Tündöklőn. Strelucefc afare, Effulgeo, si, ere. Kitündöklöm. Exsplendeo, ere. Explendesco, ere. Eniteo, ere. . Enitesco, ere. Strelucefc ca auru , Splendeo ut aurum, Tündöklőm mint as arany. Strălucire aurului, Splendor auri, St. 409 Aranynak tündöklése. Strelucefc ca peatra pretiofa, Gemmo, avi, atum, are. Tündöklőm mint a’ drága kő. Strelueitoriu ca peatra pretioafa, Gemmans, tis, o. 3. Tündöklő mint a’ drága kő. Strelucefc in misloc, Intermico, care. Közötte tündöklőm. Interniteo, ere. Strelucefc inpregiur, Circumfulgeo, ere. KörnyŰl-tündökltUn. Strelucefc prefte, Superfulgeo, era. Feljűl tündöklők. Supermico, are. Strelucefc roşu galben ca flacăra, Rutilesco, ere. Veress sárgán tündöklőm. Rutilo, ‘are. Strelucitorin rosu galben, Rutilat, la, lum. Veress iárgáved eU vegy tündöklő. , Streluceste fortuna, Affulget fipf-tuna, Sterentse kezd lenni. Streluceste foarele, ' Affulget sol, jubar, lündöklik a* Nap. Stremos,' Abavus, vi, m. a. ősöd. Proavus, vi. Ősöd* attya. Tritavus, vi. ősömnek #15% Stremoasa, Proavia, se, f. 1. ősömnek az annya. Stremosefc, Aviticas, ca, cum. ősi. StrenuV Sternuto, atri, atnm, ara Prüszszentek. Sternuo, is, ere. Digitized by ST. ST. Strenutare, Sternutatio, onis, f. 3. Priiszszentes. . Sternutamentum, ti, n a. Strenutare calului, Popisma, atis, n. 3. Pn'lszszentese a’ lónak Strepung, Trajecto, avi, tum, are. Alt al-szurdog alom. Trajicio, ci, ectum, ere. Általit xi'trom. Transfigo, xi, xum, ere. Altal-gyakom. . Transfodio, di, ssam, ere. Confodio, di, ssum, ere. Figo, xi, xum, ere. Által-ütöm. Configo, xi, xum, ere. Perfodio, di, ssum, ere. Transadigo, egi, actum, ere. Transverbero, avi, atum, are. AltaUverem. Strepungere, Transfixio, onis, anti: f. 5. Által-1zárás, által-ütés. Perfossio, onis, f. 3. Strepimf, Trajectus, ta, tum. Al-tal-szúratott, ültetett, Ifivetett. Perfixus, xa, xum. Által-gya-hott. Transfixus, xa, xum. Confixus, xa, xum. Transfossus, sa, ssum. Rerfossus, ssa, ssum. Stresinez, Suggrundo, avi, atum, are. EszterMzom. Stresinare. Suggrundatio, onis, f. 3. Eszter húzás. Streşina, Suggrunda, dse, f. a. Eszterha. Suggrundia, iorum, n. plu: Interpensiva, orum, n. plu: Strete, Oestrum, tri, n. a. Barom maró bogár. Oestrus, tri, m. a. Asilus, li, m. a. Stric, Destruo, xi, ctum, ere. Rontom, elrontom. Frango, gi, ctum, ere. Rumpo, rupi, tum, ere. Subtero, trivi, ţum, ere. Qvatio, qvassi, ssum, ere. Qvasio, avi, atum, are. Qvatefacio, ci, factum, ere. Proruo, rui, tum, ere. Elrontom. Disrumpo, pi, ptum, ere. Dirumpo, pi, ptum, ere. .Discutio, cussi, ssum, ere. Subverto, ti, sum, ere. Diffringo, egi, ctum, ere. Diruo, ui, utum, ere. Confringo, gi, ctum, ere. Depravo, avi, atum, are. Meg-rontom. Contero, trivi, itum, ere. Collabefacio, ci, ctum, ere. Collabefacto, are. labefacio, ci, ctum, ere. Corrumpo, pi, uptum, ere. Vitio, avi, atum, are. Megvesztem. Exturbo, avi, atum, are. Kiróni om, Snbtundo, ere. Megbontom. Effringo, egi, actum, ere. Convello, vnlsi, sum, ere. Felbontom, Deturbo, are» D^cyGoOgle 8T. Demolior, iri. Lerontom. Stricare, Destructio, onis, f. 3. Rontás, elrontás, lerontás. Corruptio, onis, f. 3. Rontás. EfFractio, onis, f. 3.. Kirontás. Exturbatio, onis, f. 3. Subversio, onis, f. 3. Elrontás. Demolitio, onis, f. 3. Lerontás. Disruptio, onis, f. 3. Elrontás. Labe actio» onis, f. 3. Törés, rontás. Depravatio, onis, f. 3. Meg-vesztegetés. Stricăciune, Ruina, nse, f. l. Romlás, Fractura, rse» f. i. Corruptela, lae, f. l. Fragilitas, tis, f. 3. Romlan• dóság. Destructio, onis, f. 3. Megromlás, elromlás. Qvassus, sus, m. 4* Romlás. Stricaceof, Corruptibilis, le, c. 3. Romló, romlandó. Fragilis, le, c. 3. Caducus, ca, unu , Ruinosus, sa, sum. Destructibilis, le, c. 3« Vitreus, ea, eum. Destructilis, le, c. 3. Stricatoriu, Destructor, oris, m. 3. Rontó. Ruptor, oris. Contritor, óris, m. 3. Megrontó. Corruptor, oris, m. 3. Temerator, oris, m. 3. Stricatoare, Corruptrix, eis, f. 3. Rontóné. ______________ST.________________4ii Stricat, Destructus, ta, tum. Elromlott., rontutott. . Dirutus, ta, tum. Elrontatott. Qvassatus, ta, tum. Proruptus, ta, tum. Contritus, ta, tum. Xegrw tatott. Confractus, ta, -tum. Subtusus, sa, sum. Depravatus, ta, tum. Megvesz• legeltetett. Convulsus, sa, sum. Ssaggat-tatott. Corruptus, ta, tum. Romlott* Labefactatus, tata, tum. Collabefactus, ta, tum. Fractus, ta, tum. Diffractus, ta, tum. Elromlott. Diruptus, ta, tum. Megromlott. Proruptus, ta, tum. Leromlott. Stricatieste, Caduciter, adv: Ram.• landóúl. Corrupte, Megromolva. Depravate. Stric altue, Officio, ci, ere. Más. nak ártok. ’ Nocee, cui, ere, tum. Incommodo, avi, atum, are. Obsum, fui, esse. Infenso, avi, atum, are. Stricare ftricaciune, Noxa, xee, f. i. Ártalmasság. , Noxia, se, f. i. Nocumentum, tl, n.' a. Noxitudo, inis, f. 3. Stricaceof ftricatoriu, Nocens, tis, o. 3. Ártalmas. Nocivus, va. Digitized by Google 4** ST. ST. vum. Sons, tis, o. 3. Nocuus, cua, na. Noxius, ia, ium. Noxiosus, sa, sum. Stricatieste, Nocenter, adv: Ártalmason. Stric cuiva fac pagube, Damnifico, avi, atum, are. Kárt tésxeh. Damnum infero, tiili, latum, erre. Stricare, Damnifieatio, onis, f. 3. Kár t&eL Incommodatio, onis, f. 3. Stricatoriu pegubitoriu, Damnificans, tis, o. 3. Kár tévH. Incommodans, tis, o. 3. Damnum inferens, tis, o. 3. Damnificus, ca, cum. ' Damnigerulus, li, m- l. Stricaceof, Damnosus, sa, aum. Káros. Detrimentosus, sa, sum. Dispendiosus, sa, sunt. Incommodus, da, dum. Damnificus, ca, cum. Stricăciune paguba, Damnum, ni, n- a. Kár. Detrimentum, ti, n. 9. Incommodum, di, n. a. Dispendium, ii, n. 9. Jactura, raa, f. i. Incommoditas, tis, f. 3. Stricatieste, Damnose, adv: Károson. Stric desert fao, Evaito, *vi, atum, are. Pút síit ok. Depopulor, ari, atus sum. Populor, ari. Srric de tot, Destruo, xi, ctum, ere. Ege'sztxen lerontom* Diruo, ui, utum, ere* Demolio, ire. Demolior, itus sum, iri. Solo seqvo, avi, atum, are. Stricare de tót, 'Destrucrio, onis, f. 3. Bgéstsxen lerontás. Demolitio, onis, f. 3. Stricat de tot, Destructus, ta, tum. Bgffssszen lerontatoit. Dirutus, ruta, tum. Demolita*, ta, tum. Stric, drobeic, QvatefaciojCi, actum, ere. ősxve-rontom. Conqvasso, avi, atum, are. Confringo, egi, ctum, ere. Contundo, tudi, tusom, ere. Stricare, drobire, Conqvassatio, onis, f. 3. ősxve-rontdt. Contusio, onis, f. 5. Stricat, drobi/, Contusos, sa, aum. flsxve-tfírött, rontott. Stricat’innregiur, Anfractus, ta, um. Kömyűl lerontatotL Stric furp, Proruo, ui, tum, ere» < Fel for di tom, elrontom. • iStric undele, Undas frango, gi', ctum, ere. Habot rontok. * • Stricatoriu de unde, Fluctifragus, ga, gnm. Hab törH* hab rontA. Unttfragas, ga, um. Stricamife ftomachu, Nauseam habeo, ui, ere. Megtsömfírlöm. Nausea laboro, avi, atum, are. Digitized by Google ST. ST. 4»3 V Stricare flomachului,( Nausea, ese, I f. i. Isömör. Fastidium cibi.' Nauseati o, onis, f. 3. Tsömör-lés. Nauseatus, tűs, m. 4« Stricaceof la ftomach, Nauseator, oris. TsömőrlU. Nauseosus, sa, sum. Ttömörlat. Fastidiosus, sa, sum. Strig, Ital: Gridare, ílridare, Cia-mo, avi, atum, are. Kiáltok. Vociferor, ari, atus sum. Strigare, Clamor, oris, m. 3. Kiáltás. Vociferatio, nis, C 3. Vociferatas, tâs, m. 4* Qviritatus, tâs, m. 4« Strigatoriu, Clamans, tis, o. 3. Kiáltó. Freco, onis, m. 3. Proclamans, tis, o. 3. Clamatorius, ria, ium. Strigaceofj Clamorosus, sa, um. Kiáltás. Clamosus, sa, um. Strig afare ceva, Adrumo, avi, atum, are. Kikiáltom, hirdetem. Proclamo, avi, atum, are. Strigare afare, Proclamatio, onis, f. 3. Kikiáltás. Strigat afare , Proclamatus , ta , tum. Kikiáltatott. Strig ca broafca védi ocacaefc. Strig ca corbu vedi crancanefc. Strig ca ceora vedi coreefc. Strig ca prunci, Vagio givi, itrm ire. Obvagio, ire. Gyermek módon rívok. Strig ca pui, Pipio, ire, ivi, itum. Pisién módra pipegek. Strig cu bucurie, Acclamo, avi, atum, are. Felkiáltok^ ürülék valakinek. Strigare cu bucurie, Acclamatio, onis, f. 3. Felkiáltás, örvendezés, vívát kiáltás. Strig def, Clamito, avi, Atum, are. Kiáltdogalok, kiáltozok. Conclamito, avi, atum, are. Strig foarte, Vociferor, ari, atus sum. Üvöltök, kikiáltok. . Clamo, avi, tum, are. Conclamo, are. Exclamo, avi, atum, are. Felkiáltok. Succlamo, avi, atum, are. Strigare foarte, Vociferatio, onis, f. 3. Üvöltés, felkiáltás• Vociferatus, tás, m. 4* Succlamatio, onis, f. 3. Tendor, oris, m. 3. Nagy kiáltás. Conclamabo, onis, f. 5. Strigatoriu foarte, Clamosus, sa, sum. Nagy kiáltó. Acclamator, oris, m. 3. Felkiáltó. Strig inproteiva, Occlamito, avi, atum, arc. Ellene kiáltok. Strig in lontru , Inclamo , avi , atum, are. Be'-kialtom, elő-kialtom. Strigare in lontru , Inclamatio 9 onis, f. 3. Bé-kiáltás, elö-kiáU tás. Digitized by GooQle ST. ST. Strig inpreuna, Conclamo, avi, atum, are. Egygyütt kiáltok. Strigare inpreuna, Conclamatio, onis, f. 3. Egygyillt kiáltás. Strig la el, Acclamo, avi, are, ■tum. Hozzá-kiáltok. Strigare la el, Acclamatio, nis, f. 3. Ho zzá-ki állás. Strig la mine, Succlamo, avi, atum, are. Hozzám kiáltom. Strigare la mine , Succlamatio , onis, f. 3. Hozzám kiáltás, hívás. Strig pe el, Inclamo, avi, atum, are. Réá-kiállok. Inclamito, avi, atum. Réá-kiáU tozom. • Acclamito, avi, atum, are. Acclamo, are. Réá-kiáltok. Strigare pe el, Acclamatio, onis, f. 3. Rea-kiáltás. Strig fe vie, Inclamo, avi, tum, are. Elö-hivom, kiáltom. Strigare fe vie, Inclamatio, onis, f. 3. Elö-kiáltás. Strigare nebuna, Evohe, Interjectio, Bolond kiállás. Strigoae, Striga, «*, f. i. Bűvös, bájos, boszorkány. , Saga, gse, f. i. Strix, gis, f. 3. Venefica, se, f. î. Lama, mec, f. i. Praestigiatrix, gis, f. 3. Trivenefica, cae, f. i. Strigoiu, Veneficus, ci, m. a. Ör-döngös, bűbájos, boszorkány. ' Jacubus, bi, m. a. Strigoi de noapte, Lemures, lentarum, Éjjeli bolyongó lelkek, boszorkányok. Strigoefc, Fascino, avi, atum, are. Megkötöm, boszorkányozom. Effascino, avi, atum, are. Strigoire, Fascinum, ni, n. s. Fascinatio, onis, f. 3. Boszorkányság. Fascinum veneficum. String, Stringo, nxi, ctum, ere. Szorítom. Comprimo, ere. Arcto, avi, atum, are. Angusto, avi, atum, are* Constringo, xit ctum, ere. Meg’ szorítom. Restringo, ere. Perstringo, ere. ' Distringo, ere.. Instringo, ere. Interstringo, ere. Coangusto, avi, atom, are; Obstringo, xi, clubi, ere. Stringere, Coangustatio, onis, f. 3. Szorítás. Pressura, rse, f. 1. . ■ Constrictio, onis, f. 3. Szorítás. Obstrictio, onis, f. 3. _ C.oarctatio, onis, f. 3. Arctat io, onis, f. 3. Stringatoriu, Stringens, tis, o. 3« Szorító. Constringens, tis, o. 3. Adstrictorius, ria, um. Pressorius, ria, um. Strinf, Strictus, ta, tum. Szorított• Restrictus, ta, tum. Constrictus, ta, tum. Megszo-rittalott. Coarctatus, ta, tum. Digitized by Goógle ST. ST. Compressus, ssa, ssum. Arctatus, taba, tum. Perstrictus, ta, tum. Districtus, ta, tum. Astrictus, ta, tum. StrinC ftrinfetieste, Stricte, adv: Szorossan. Strictim. Districte, Compresse. A dstricte, Arcte. Restrictim. Restricte, Szorossan. Constrictius. Compressius, Szotossabban. String catra, Astringo, v. Adstrin-go, nxi, ctum, ere. Hoztá-szorítom. String inainté, Préestringo, nxi, ctum, ere. Elöl megszorítom. String la olalta, Adstringu, nxi, ctum, ere. Oszve-szoritom. Constringo, ere. Coangusto, avi, atum, are. Comprimo, essi, ssum, ere. Coarcto, avi, atum, are. Arcto, avi, atum, are. Substringo, ere. Stringere la olalta, Arctatio, ohis, f. 3. öszve-szoritás. . Astrictio, onis, f. 3. Compressio, Onis, f. 3. Pressura, rse, f. î. Substrictio, onis, f. 3. Strinfetoriu, Coarctans, tis, o. 3. Ősz ve-szoritó. Adstringéns, tis, o. o. Strinf la olalta, Arctatus, tata, tatum. Oszve-szorittatott, Compressus, sa, sum. Strinfoare la foaie, Tormina ventris, Has rágás, kolika. Strophus, phi, m. 9. Has te-keres, fájdalom. Strinf funt la mana, Parcus sum, esse. Szoros kezem vagyon. Stringere la mana, Parcitas, tatis, f. 3. Szoros markosság. Parsimonia, nise, f. i. Parcimonia, nise, f. i. Strinf la mana, Parcus, ca, cam. Szoros mértékű, Jbsvény. Parcipromus, mi, m. 9. Takarékos marku. String adun, Aduno, avi, tum, are. őszve-gyűjtöm. Coaduno, avi, atum, are. Cogo, égi, ctum, ere. Congrego, avi, atum, are. Camulo, avi, atűm, are. Stringere, Adunatio, onis, f. 3. Gyűjtés, egyben-gyűjtés. Coadunatio, onis, f. 3. Coactio, onis, F. 3. Stringatoriu, Coadunans, tis, o. 3. Egy ben-gyűjtő. Strinf adunar, Adunatus, ta, tum. ♦ . Egyben-gyűjtőt t. Coadunatus, ta, tum. Congregatus, ta, tum. Coactus, ta, tum. Srrinfeceof, Congregabilis, le, c. 3. Esyben-gyűjthető. String báni, J£s coadilno, ári, Digitized by Vj 4i6 ST. ST. tuna, are. Pénzt gyűjtök. ./Erusco, avi, tum, «re. Strinfistoriu de bani, iEruscator, oris, m. i. Pénz gyiljtö. String la ceva indatorefc, Astrin-* go, xi, ctum, ere. Valamire • kcrţtţeritem, réd-kénszeritem. Adigo, egi, ctum, «re. Impello, li, sum, ere. Cogo, egi, ctum» ere. Urgeo, si, ere. Ke’nszeritem, Adurgep, ere. Instigo, avi, atum, are. Compello, puli, sum, ere. Necessito, avi, atum, are. Erőltetem. Subagito, are. Ke'nszeritem. Vim facio, ci, ctum, ere. Vim infero, tuli, latum, erre. Vim adhibeo, ui, itum, ere, Ştringere la ceva îndatorire, Ado* ctio, onis, f. 3. Kénsxeritét. Coactio, onis, f. 3. Impulsio, onis, £, $. Instigatio, onis, f. 3. Adstrictio, onis, f. 3. Compulsio, Onis, f. 3. Réd-kén-szerite's. Impulsus, sús, m. 4« Stringere cu tărie la ceva, Severitas, tis, C 3. Szórót fenyíték. Severitudo, nis, f. 3. Strinfetoriu la ceva , Impulsor , oris, m. 3. Réd-kénszerittí. Adactor, oris, m, 3. Cogens, tis, o. 3. Compulsor, oris, m. 3. Réá-késztető, kénszerilo. Urgens, tis, o. 3. Kénszerito. Coactor, oris, m. 3. Strinf la ceva indatorit, Adactus, ta, tum. Kénszeritett, erőltetett. Adstrictus, ta, tum. Compulsus, sa, sum. Coactus, ta, tum. Erőltetett. String fe joare, Adjuro, avi, tum, are. Hitre kénszeritem. Strinf fe joare, Adjuratus, ta, tum. Hitre kénszeritett. Striat, Strictus ta, tum. Sxorot. Arctus, ta, tum. Angustus, ta, tum. . Strintez, Angusio, avi, atnm, are. Szorongatom, szűkítem. Arcto, avi, atum, are. Coangusto, avi, atum, are. Strintoare, Angustia, tise, & i» Szorosság. Arctat io, onis, f. 3, Strintat, Arctatas, ta, tum. i&o» rittatott. Coardatus, ta, tum. Strinticieste, Arcte, adv: Szoros-san. Anguste, Stricte, Districte. Strintoare pament ului intre doao mari, Isthmus, mi, m. s. £ földnek tzoruldta a két tenger között. Strintorefc, Angusto, avi, tum* are. Szorongatom. Digitized by ^.oo^le ST.__________________ Torqueo» si, tum, era. Preino, ti, sum, ere. Strintonre, Pressura, rae, f. 1. Szorongatás. Arctatio, onis, f< 3. Anxietas, tatis, f. 3. Strintoritoriu, Arctans, tis, o. 3. Szorongató. Coarctans, tis, o. 3. Comprimens, tis, o. 3. Strintorefc Ia ceva indatorefc vedi ftring la ceva indatoreic. Stropefc ]ta: ftropiovere, Impluo, aspergo aqua, ere, si, inm. ‘Hinlezem, öntözöm. Inspergo, ere, Reá öntöm• Conspergo, ere, si, sum. Rigó, avi, atum, are. . •Stropire, Conspersio, onis, f. 3. Öntözés. Rigatio, onis, £ 3. Inspersio, onis, f. 3. Aspersio, onis, f. 3. Aspersus, sús, m. 4* Stropitoriu, Aqua aspergens, tis, o. 3. Öntöző. Stropitoriu vaf, Aspergo, inis,. Öntöző, harmatozó edény. Aapérsorium, rii, n. a. Stropitoare, Aapergillum, li, n. a. Vizet hintezö eszköz• Stropit, Aqua aspersus, sa, sum. JHegőntöztetett. Conspersus, sa, sum. ' Inspersus, sa, um. Stropefc inainte, Praespergo, si, Pars II. ST. 417 sum, ere. Elöl megöntözöm, meghintem. Stropefc inpregiur, Circumspergo, ere. Kőrnyül hintem, öntözöm. Stropit inpregiur, Circumsper* sus, sa, sum. Kőrnyül hinte• tett, öntözött. Stropha, Stropha, phae, f. i. Rend a’ versben. Strug, Tornus, ni, m. a. Eszterga, esztergdr vas. Strugefc, tai cu ftrugu, T»rno, avi, atum, are. Esztergdrozok. Strugariu, Tornator, oris, m. 3. Esztergáros. Strugarie, Torentice , ces, f. #i, Eszterg ajaritskáldsi mest erség, Vedi si ftornefu. Strugur, Grae: ftaflvi, Uva, ae, f. 1« Szőlő. ' Botrus, tri, m. 9. Racemus,,mi, m. s. Struncin, Succusso, succutio» ssi, asum, ere. Rázom, hányon», öszve verem. Collido, si, sum, ere. Struncinare, Succussio, onis, f. 3. Megrendülés, rázás, verés. Succussus, ssus, m. 4. Stxuncinatoriu, Succussator, oris, m. 3. Rázó, rontsoló. Contritor, oris, m. 3. Őszve-rontsoló. Strunei nat, Collisus, sa, sum. Ősz-ve-vert, rázatott-. , »7 Digitized by Gooţ^le 4i8 ST. SU. SU. Contusus» sa» sum. Strusefc Ita: ftrofizare, Frico» cui, ctum, are, Vakarom, súrolom. Defrico, oui» ctum, are. Meg' vakarom* Strusinare, ftrusire, Fricatio, onis» f. 3» ValtargatdSi ' Frictio, onis, f. 3« Frictus, tús, m. 4* Strusinatura, Fricatura, rae, f. l. VahargatdSy Siruainat, ftrusit» Fricatus» ta» tum. Vakart, túróit. Struthie, Struthio camelus, li, m. a. Strutz madár. Africana, nae, f. i. . Afra avis. Stup ha, Saltus, tús, m. 4. Bokort Dumus, mi, m. a. Rubus, bi, c* a. Rubetum, ti, n. a. Namus, oris, n. Ş. Stuphof, Ramosus, sa, sum, Bokros. Nemorosus, sa, uro, villo* su», sa, sum. Stuphof locfpinof, Dumetum, ti, n. 2. Bokros, tövisses hely* Stuphoiea vedi infratieic furcelefc. Sub, fupt, Sub, praepo: Alatt, alatta, alattad. . Subter, infra, subtn». Subacru, Subacidus, da, dum, Savanyú szabású. Subacidulus» la, um. Sava-nyutska. Subi* uftteru», ra, um. Suuagreli, dubugrestia, te, c. I. Majd mezei szabású. Subalb, Subalbus, ba, bum Fejér szabású. Subcandidus, da, dum. Subalbefa, Subalbesco, ere. Fejériem. Subamar, Subamarus, ra, rum, Keserütske, kesernyés. Subar, Subaro, avi, atum , are. Alája szántom. Subaratoriu, Subarator, oria, xn. 3. Alája szántó, szántó ember. Subaratura, Subaratio, onis, f. 5. Alája szántás, megszántás. Subaramat, Subaeratus, ta, tum, Rézzel elve gyes. Subaripefc, Subalaris, re, c. 3. Szárnya alatt való» Vagy ho-nyal alatt való Subargut, Subargutus» ta» tum, Okoska, ravaszka. Subafcult, Subausculto» avi, re, atum. Alattomba reá halgatok• Subafpru, Subasper, ra, rum. Da-rabasotska. Subaud, Subaudio, vi, tum, ire, Alatta ériem. Subbeu, Subbibo, bibi, itum ere* Jól iszom, jól köppenteh. Subeant, Succino» nui, entum, ere. Valaki után éneklek. Subcetate, Suburbium, ii, n. a. Hostáté Subcetetian» Suburbanus, na, num. hostúli. Suhcetetienie, Suburbanitas, tis, Digitized by SÜ. Városhoz való, szorriszédság, vidék. Subcetetieneíc pament, Suburbani, orum, n. <3. Hostdti küld* föld. Subcetetieneaíca cală, Suburbanum ni, n. a. Városon kivül való majorkódó ház. Sub cenuse copta pane, Subcinericius panis, Hamu alatt sült kenyér pogátsa. Stibcrud, Subcrudus, da, um. Nyer• setske. Subcurator, vitiecurator, Subcurator, ris, m, 3. Vitze gondviselő. Subdulce, Subduleis, ce, c. 3. Édes szabású. Suffug, Subterfugio, gi, ere. Alat-tomban elszaladok. Suffurj Subduco, xi, ctum, éré; Ellopom, vonszom. Subgalben, Subflavus, va, um. Publican szin. Subgenunche, Foplea, litia, m. 3. Térd hajtása. Subgreu, Subgravi», te, c. 5. Ne-hezetske. • Subjug, Subjugo, avi, atum, are. Járomban,' vagy hámban Jb. gom. ■ Subjugat, Subjugatus, ta, tum, JUeghodóltatott. Subluat, tedeicat, Sublevatus, ta, tum. Felsegített emeltetett. Sublucefc, Subluceo, ere, xi, Va- SU. 419 lamennyire /ényletn. Sub mana, pe afcunf, Sub manu, clam, clanculum, blattomban, titkon. Clanculo, Occultc, adv: Tacite. Submerg, Subtermeo, avi, tum, are. Alatta elmegyek. Submisc, Submoveo, vere, vi, otum, Elmoz ditorh. . Submut, Submuto, avi, atum, are. Eltserélem, változtatom. Subnaíc, Subnascor, ci, atus sum, Felnevekedem alatta. Subporefc, Subat cuso, avi, atum, are. Alattomban bévüdolom. Subpun, Subjugo, avi, atum, are, Jiodoltatom. Lo.mo, avi, tum. . Subjicio, cl, ctum, ere. Subigo, egi, aCtum, ere. In potestatem meam, i, »um, ere. Mosojgok. Subfara, Subvesperum, aubvespe-ram, *ub*erum. Estve táján. Subfcriu, Subscribo, si, tum, «e. Áldja irom. Subfcrifoare, Subscriptio, onis, f. 3. Alája írás. Subícriitoriu, Subscribens, tis, o. 3* Alája író, írásával megerősítő* Subscriptor, oris, m» 3. Subscripţie, Subscriptio, oni», f. 3. Alája írási Subíémnez, Subsigno, avi, «tum, are. Alája jegyezem. Subfemnat, Subsignatus, ta, tum, Alája jegyeztetett. Subftrat, Substratum, ti, n. a. Alája vettetett. Substratus, ta, tum. Subftau, Substo, teti, itum, are» Alatta álloh. Subtrag, Subtraho, xi, ctum, ere. Levonszom, elvonszom. Subtragere, Subtractio, nis, f. 3. Levonás, elvonás. Subfifioare, Subaxilla, lae,; Ho* nyalja. Snbumed, Subhumidus, da, um. Vala munny-ir e nedves. ' Subveucí, íubcaeruleus, ea, eum. Keheltö heh szabású. ' . Subverf, Suffundo, fudi, sum, ere. Alája öntöm. Subverfare, Suffusio, onis» f. 3. Alája öntés. Subverfat, Suffusus, sa, sum* A’ Iája öntetett. Sucefc, Distorqueo, ai, tura, qtit-re. Tekergetem. Gyro, avi, tum, are. Tekeritent. Contorqueo, si, tum, ere. Tsa» var hóm. Sucire, Distorsio, onis f. 3. T#» kér get és. Contorsio, onia, f. 3. Torsio, onis, f. 3. lekeres» Suciceof, Versatilia, le, c. 3. Tekergő. Spirális, le, c, 3. Tortilis, le, c. 3» Tortus, ta, tum» Sucitoriu, Vertens, tis, t>. 3. Tg* kerö. - Torquens, tis, o. 3. Gyrans, tis, o. 3. Contortor, oris, m. 3. Sucit, Contortus, ta, um* Tekeri• tett. Gyratus, tat um. Sucitieste, Contorte, adv: Teker* getve. Torte, adv: Tékergösön. Sucefc capu, Intorqueo caput, col* lum, Kitekerem a’ nyakát. Sucefc cu capu, Cortorqueo caput. Megtsavarom jejemet. ám ele inderept, Reflecto, xi, xum. ere. Viszsza tekerem'. Digitized by Goo^le su. Retorqueo, si, tum, quere. Sucire inderept, Retorsio, onis, f. 3. Viszsza tekerés. Sucitoriu indérept, Retorquens, tis, o. 3. Viszsza tekeri}. Sucit inderept, Retortus, ta, um. Viszsza tehert. Sucefc în dsof, Detorqueo, si, tum, ere. Letekerem. Sucire in dsoQ Detorsio, onis, f. 3. Letekere's. Sucit in dsof, Detortus, ta, tum. Leîekert. Sucefc in fuf, Contorqueo, ere. Feiteherem. Extendo, di, sum, ere. Sursum traho, ere. Sucefc in el, Intorqueo, si, ţum, quere. Belé tekerem. . • Sucit in el, Intortus, ta, tum. Bele tehert, belé tekeredett. ■ Sucefc la olalta, Convolvo, vi* tum, ere. Ősz ve tekergetem. Contorqueo, si, tum, ere. Obtorqueo, ei, tura, ere. Sucire la olalta, Contorsio, onia, T. 3. Ős-zve tekergetés. Sucit la otatta, Convolutus, ta, tura, őszve- tekergetett. Cyratns, ta, tum. Contortus, ta, tum. őszve te* kert, eltekert. Sucefcume, Torqueor, tus sum, queri. Tekergek. Volvor, vi, lutus sum, Sucefc aluat, Massam extendo, di, sum, ere. Tésztát nyújtok. Produco, xi, ctum, ere. Protendo, di, sum, ere. , Sucire aluatului , Massae produ* ctio, onis, f. 3. Tészta nyújtás: Extensie, onis, f. 3. Sucitoriu de aluat, Cylindrus, dri» ' m. a. Tészta nyújtó. Spira pistorum.' Sucefc tort, Obtorqueo, si, tum, ere. Fonalat sodrok. Intorqueo, ere. Sucire tortului, Intorsio, onis, f. 3. Fonal sodritds. Obtorsio, onis, f. 5. Sucit tort, TortiHs, le, c. 3. Sodrott. Intortus, ta,(uns Sucit atie, Tomex, cis, m. 3. Sodrott madzag. Sucit matafe, Sericum tortum, Sod~ rótt telem. Sucefc iare^ refucefc, Rursus obtorqueo, si, tum. Ismét öszve sodrom. Snd, afud, Sndo, avi, atum, are. Verilélezam, izzadod. Betudó, avi, atum, are. ^Istno, avi, atum, are. Ferveo, ni, ere. Fervesco, ere. St’dare, Sudatio, onis, f. 3. Izza-tírís. jFstuat'o,’onis, f. 3. Sudatoriu, Sodatnr, oris, m. 3. izzad/t, verilef-r^r!. Sudabundus, da. dum. Sudans, tis, o. 3. Digitized by 4bs______________ SU. Ardéns, ti», q. 3. Izzadó. Incalescens, tis, o. 3. jEstuans, tis, o. 3. Sudatoare femee, Sudatrix femina. Könnyen izzadó aszszony. Sudat, Sudatus, ta, tum. Verité• kezett. Sudoci aducatoriu, Sudoriferum» ri, n. 2. Verítékezteto. Sudorifer, ra, ru m. Sudatorius, ria, rium. Sudoare, Sudor, oris, m. 3. Veríték. Sudoreste fűdend, Fervide, ferran* tér* £!stuose Izzadva. Sudoare pelioga creri, Siriasis, asis, Agyvelö környéknek felizzadá• sa, elbouülése. Sudariu, Sudarium, ii, n. a. Veríték törl'd,, ortza, tSrlö kesz-heny'A. ' Sudorel, Sudariolum» li, *>• *• Ortza törlötske* Suduiu íuduefc, Sugillo, avi, atum, are. Szidom, rágalmazom. Maledico, xi> ctum, are. Szidom. Convitioc, i«ri, ştus «um. Szitkozódó ny. Vitupero, «vi, atum, are. Obtrecto, avi, atum, are. Sudiţire, Sugillatio, qui , f. 3. Szidalmazás, szidás. Opprobratio, oni^ f. 3. Vituperatio, onis, fi* 3.' ' Jqcrepţtio, onis, f. 3« su. .Maledicentia, ae, f. 1. Maledictio, onis, f. 3. Sudalma, Obtrectatus, tús, m. 4* Szidalom. Probrum, ri, n. a. Convitium, ii, n. 3. -Opprobrium, ii, n. *• Vituperium, ii, n. 1< Maledictum, ti, n. 3. Ignominia, ae, f. l. Suduitorin, Sugillator, orii, in. 3« Szidalmazó, szitkozódó. Vituperator, oris, m. 3« Vitupero, onis, m. 3. Convitiator, oris’, m. 5. Caluranians, tis, o. 3. Maledicus, ca, unt. Suduicenf, ignominiosus, sa, UDi Szidalmaios. Vituperandus, da, dum. Probrosus, sa, sum. Vituperabilis, le, c. 3. Suduit, Sugillatus, ta, tum. Szé> d almaztatott. Vituperatus, ta, tum. Traductus, ta, tum. Sverliu fverlefc Ita- fvellere, fverr re, Evello, abjicio, projicio, ci, ectum, ere. Elhányigdlom. Sverlitura, Projectio, onis, f. 3. Elhănyigdlds. S verii t, Projectus, ta, tum. Elhdt nyogaltatott. Svetla, Grae: fvetlon, Beta, tae, f. 1. Tzekla, veres répa. Sufer, Ita: iufferire, Suffero, Sus* ţoii, sublatum, erre, Szenvedem. I Digitized by Google su. SU. 4a5 Feró, tuli, latura» Tolero, avi, atum, are. Perfero, tuli, latura, erre. Pertolero, avi, atum, are. Elszenvedem. Perpetior, eti, essus sum* Patior, passus sum. Szenvedek. Suferire, Patientia, ae, f. i. Szenvedés. Tolerantia, ae, f. t. Pa*sio, opis, f. 3. Perpessio, onis, f. 3. Suferitori a, Patiens, tis, o.3. Szen• védő. Tolerans, tis, o. 3. Sufericeef, Tolerabilis, le, c. 3. Szenvedhető. Patibilis, le, c. 3. Passivus, va, vnm. Sufer cu ‘greu, Graviter et acerbe fero, tuli, latura, erre, Nehezen szenvedem, viselem. JEgre «usti neo, ui, ere. Iniquo animo fero, erre. Nem jó szívvel szenvedem. Nu cu inima buna fufer. Suffumeg, Snbfuraigo, avi* atum, are. Áltál füstölöm, valami a-Iá füstöt teszek. Suffum, idem. . Suflet, Anima, ae, f. i. Lélek. Animus, mi, m. a. Spiritus, tús, m. 4« Sufletiel, Animula, lae, f. í. Lel-ketske. Spiritellus, li, m. a. Suflet pribeaţ, Manes, ium. Búj» dosó lelkek. Lemures, rum, m. plu: Larvae, arum, f. plu: Sufletiefc, Animo, avi, atum, are. Lelkesítem, v Vivifico, avi, atum, are. 'Animum indo, didi, tum, er». Sufletiefc, Spiritualis , le, c. 3. Lelki. * Sufletit, Animatus, ta, tum. Lelkes. Suflu Ita: fuffiare, Flo, avi, flatum* ere. Fuvok, fuvom. • Spiro, avi, atum, are. Perflo, vi, atum, are, Megfu-vom. Inflo, avi, atum, are. Fuvallom, Flatum edo, edidi, itum, ere. Suflare, Flatns, tús, m. 4- Fi más, Juvallás. Flamen, nis, n. 3. Afflatus, tús, m. 4* Perflatus, tâs, m. 4« Proflatus, tűs, m. 4* Spiritus, tâs, m. 4* Halitus, tó#, m. 4* SuAatorin, Flans, tis, o. 3. Fu-valló. Halans, tis, o. 3. Inflans,' tis, o. Z. Sufflans, tis, Spirans, tis, o. 3. Sufloiu, Sufflatorium, ii, n. a. Fúvó eszköz. Follis, lis, m. 3. Fúvó. Sufloel, Folliculus, li, m. 9. Fu-vótska. Suflat, Flatus, ta, tum. Megfútt. Sufla vent, Flat ventus, Fú a* szél. Suflare ventului, FlaT>ra, orum, " n. plu: Szellő Juvás. Digitized by Googie 4«4 . SU. SU. Suílu afare, Efflo, avi, tum, are. Kifuvotn. i Prospiro, avi, atum, are. Kifú-vok. Proflo, avi, aturo, are, Magamból kifúvom. ' Flatu ejicio, eci, ectum, ere. Kifúvallom. Suflare afare, Efflatus, tás, no. 4» Kifúvás. Exhalatio, onis, f. 3. Suflu cu nafu, Follico, avi, tum, are, Órámmal fuvok. Suflu inapoi, Reílo, avi, tum, are. Viszszzjúvok. Suflare inapoi, Reflatus, tús, m. 4« Viwti fuvdtSy viszsza fúvó, ellenkező szél. Suflu ia laturi, Diffla, avi, atum, are. Elfúvom, Deflo, avi, atum, are. Suflu inpregiur, Circumflo, avi, atum, are. KSrnylil fuvom. Suflu intrenf, Inspiro, avi, atum, are. Bélé fúvón. Suflu Ia olalta, Conflo, avi, atum, are. őszve f iyoh. Suflu lin, Leniter flo, avi, atum, are. Gyengén fúvók. Lene, leviter, molliter} placide, flo, are, ' Spiro, avi, atum, are. Suflu nafu, Mtmgo, xi, ctum, ere. Oramal fúvóm. Emungo, xi, ctum, er». Suflare naiului, Emunctio, onis, f. 3. óra hi fúvós. Suflu pone deincolo, Perflo, avi, ! atum, are. Állal fúvóm. Suflu fpre el, Ad flo, avi, tum, are. Reá fúvók, lehellek. Afflo, avi, atum, are. Adhalo, avi, atum, are. Aspiro, avi, atum, are. Suflare fpre el, Afflatus, tús, m. 4. Red fúvdst lehellés. Aspiratio, onis, f. 3. Suflu fupt, Sufflo, avi, are. Áldja fúvók. Sufulc, a Suffulcio, complico vet* tem. Attollo, ere, Reflecto, «re. Revolvo, ere. Feltüröm. Sufulc manica, Manicas ad cubi* tum usque attollo, ere. Cubito tenus reduco, ere. Feltúrod?' zöm. Sufulcare, Complicatio, onis, f. 3. F «It lires. Convolutio, onis, f. 5. Sufulcat, Complicatus, ta, tum, Feltürödzött. . Sug, Sugo, xi, ctum, ere. Szopok, szívok. Sugeo, ere. Rumo, avi, atum, are. Sugere, Suctus, ti\s, m. 4- Szopós. Sugatoriu, Sugens, tis, o. 3. Szopó. Lactens, tis, o. 3. Sugaceof, Fellicandus, da, dum. Szopni való. Sug afare, Exsugo, xi, ctum» ere. Kitzopom, szívom. ■ Fello, are, vi, atum. DigtefeŐ by Google Sü. Sü. 4a5 Sugat ori u afare, Fellator, rii, m. 3. Kiszopó. Supt afare, Exsuctu*, ta, tum. Kiszopatott. Sugatoare fingé lipitoare, Redivi-us, ii, m. a. Egy vér szopó undok féreg’ neve. -Hirudo, inis, f. 3. Sugel la deget, Paronichia, ae, f. 1. Köröm méreg. ■ Pterygium, ii, n. a. Sughitiu, Singultio, tivi, itum, ire. Tsuklom. Snghitiare, Singultu*, túa, m. 4-Tsuklás. Sughitietoriu, Singultans, tia, o. 3. Tsukló. Singultiens, tia, o. 3. Sughitiu* def, Singulto, avi, tum, Gyakran tsuklom. Sughitind, Singultim, adv: Ttuk-lalva, akadozva, Sugraf, Pictor, oh'a, m. 3. Festő. Fullo, onia, m. 3. Sugrafeíc, Pingo, xi, ctum, ere. Festék. Tingo, xi, ctum, ere. Coloro, avi, atum, are. Depingo, xi, ctum, ere. Sugrafire, Tinctura, rae, f. i. Festés. Pictura, rae, f. 1. Sugrafala, Color, oria, m. 3. Festék. Tinctura, rae', f. i. Pigmentum, ti, n. a. Sugrafala vendiatoriu, Pigmentarius, ii, m. a. Festék án'dó. Sugrafit, Pictu», ta, tum. Festett. Depictua, ta, tum. Tinctus, ta, tum. Coloratus, ta, um. Fucatus, ta, tum. Sugrum, Suggulo, suhjngulo, avi, atum, are. Megfojtom, megölöm fúllasziom. Effoco, avi, atum, are. Praefoco, avi, atum, ara. Suffoco, avi, atum, are. Strangulo, avi, atum, ara. Tngulo, avi, atum, are. Fauces elido, si, sum, ere. Animam, v. spiritum intercludo, si, sum, ere. Sugrumare, Subjugulatio, onis, f. 3. Megfulmsxtds. Suffocatio, onis, f. 3. Strangulatio, onia, f. S. Strangulatus, tús, m. 4* Sugrumar, Subjugulatus, ta, tam. Megfúlasxtott. Strangulatus, ta, tum. E necatus, ta, tum. Sugusefc v. iugulefc, Jugulo, avi, atum, are.Torkát megmetszem, fojtom. Sugusire, Jugulatio, onia, f. 3. Megfulasxtds, torka elmetsxés. Suguaat, Jugulatu», ta, tum. Megöletett. Suiu, Suraum eo, Ascendo,^ di, aum, ere. Felhdgok. Conscendo, di, aum, ere. Inscendo, di, anm, ere. Scando, di, aum, ere. Hágok» Digitized by Ljoogle V 4a6 Sü. Sü. Superscando, di, sum, ere. Felmégy eh, hágok. Suire, Ascensio, onis, f. 5. Hdgás. Scansio, oni», f. 3. Conscensio, onis, f. 3. Felhág ds. Ascensas, siis, m. 4* Felmenés, Jelhágás. Suitoriu, Ascensor, oris, m. 3. Felhágó. Conscensor, oris, ra. 3. Ascendans, tis, o. 3. Scandens, tis, o. 3. Suis, Ascen*us, sás, m. 4- Hágó, meredek hágó. Adi vitas, ti*, f. 3. Aclivis, ve, c. 3. Aeli rus, va, vum. Jugosus, sa, snm. Clivus, vi, m. s. Clivum, vi, n. a. Suis mio, Clivulus, Ii, m. a. Me* redeketshe, hágótska. Suiceof, Scansilis, le, c. 3. Felhágható. Suiu deincolo, Transcendo, di, sum, ere. Által hágok. Sul, Surns, ri, m. 9. Rúd, karó. Sul de radeicat, Ergata, taé, f. i. Emelő rúd. Sal înalt in corabie, Malus, li, m. 2. Arbotzfa viiorlafa. Suta, Subula, lae, f. i. Ar. Sul“f Hangi Sonus, ni, m. 9. Tonus, ni, m. 9« Tinnitus, tus, m. 9. Canor, oris, m. 3. Zengés. Sonor, oris, m. 3. Clangor, oris, m. 3. Strepor, oris, m. 3. Fragor, oris, m. 3. Zengés, zu-gds. Murmur, ris, m. 3. Spiritus, tús, na. 4* Fremitus, tis, m. 3. Tumultus, tús, m. 4» Zendülés. Sunet lunare, Sonoritas, tis, f. 3. Hangosság. Sonor, oris, Tonatio, onis, f. 3. Tinnitus, tús, m. 4* Sunet bun a cuvintelor dein fyl-labe, Prosodia, ae, f. 1. Beszédben a' sillabáknak jól hi' hangdsa, mondása. ' Sunet de bucin, Sonua buccinae, Kürtelés. Sunet dein bucile guri, fau besica unflata, Sclopus, pi, m. 9. Po-Jidnah, vagy félfútt hójagnah tsattandsa. Sunet de trimbita, Clangor, oris, m. 3. Tubae cantus, Trombita szózat. Sunet Fac, Sonum elicio, ere, ui. Zengétt isin álok. Pulso, avi, atum, are. Sunet Tac cu cadere, Cum lapsu strepitum edo, ere- Zuhanok. Sunet facatoriu cu cadere, Lapsu fragorem, et sonitum edens Zuhanó. Sunet frumof de muOca, Accro* ma, atis, n. 3. Szép mu’stka zengés. Sunet fricosat fpaimentec»of, Horrisonus, na, num. Rettenetes zúgással való. Sun fore cuviintie, Absono, ni, itum, are. Kelletlenül zengek. Dissono, are. Sunatoriu fore cuviintie, Absonus, na, num. Illetlenül zengő. Sun in misloc. Interstrepo* ui, itum, ere. Közben zb’rgök. Sun inpregiur, Circumsono, nui, itum, are. Kőrnyül zengek. Sun inpreuna, Consono, nui, are. Együtt zengek. Assono, nui, itum, are, Concrepo, pui, itum, ere. Sunare inpreuna, Consonantia, ae, f. 1. Egyezése a* szónak. Sunatoriu inpreuna, Consonans, ■ tis, o. 3. Egyező hangú. Consonus, na, num. Consonum, ni, n. 2. Sun intro forma in cantare, Symphoniace cano, ere. Egyenlő képpen zengek, az éneklésben. Sunare intro forma in cantare, Symphonia, niae, f. 1»' Az é-néklésben egyenlő zengés. Sunatoriu intro forma in cantare, Symphoniacus, c», cum. Ösj- Digitized by ^ oogle 4*5 Sü. SU. ve hangitsáló, xengedexö. Sun fpre denf, Adsono, ui, «re. Reá xengek. Sun tare, Concrepo, ui, itum, ara. Zörgők ropogok. Concrepto, are. Constrepo, ere. Persono, are. Sunare tare, Fragor,- oria, m. 3. Ropogás. Strepitus, tâs, na. 4* Sunava, Şo naturus, ra, um. Meg-xendulend'ó. Suna codru, Murmurat v. mugit Neraus. Zúg az erd’d. Sunare codrului, Nemoria mugitu». Erdii zugds. , Sunt, Sim, «a, esc, fui, esse. Va. gyoft. Exi st o, ere, stiti, itum. Sunt afcunf fub ceva, Lateo, ui, ere. Valami alatt lappangok. Sunt bogat, Abundo, avi, atum, are. Bővelkedem. Redundo, avi, atum, are. Exubero, avi, atum, ar*. Opibua floreo, ere, ui. Sunt cu mint*, Sapio, ere. Etse-mén vagyok. Sana mente sum, est, ease. Sum cpmpos mentia. Sum compos mei. Sunt de parte, Longe absum, es, est, abfui. Mesxsze vagyok. Sunt de facie, Adsum, esse, eat. Jelen vagyok. Praesto sum. Sunt detoriu, Debeo, tai, debitum, ere. Adós vagyok. Tenaoţi *ri. Sunt detoriu cu bani, J£re alieno premor, essus sum, emi. Adós-sdggal terhelve vagyok. Sunt in raagiftrat, Magistratum gero, îmi, stum, ere. Magistri• tusbéli vagyok. Sunt in paoe, si linişte, In pacs - sum, es, est: Békességben vagyok, nyugsxom. Quiesco, évi, etum, ere. Acquiesco, évi, etum. Conquiesco, ere. -Requiesco, ere. - Sunt inproteiva, Obsum, esse, ob* fűi. Ellene vagyok, ártok. Sunt in putere buna, Pervigso, ui, ere. Jó erűben vagyok. Sunt intre, Intersum, fui, esis. Közötte' vagyok. Sunt intreg Columia, me, o. 5> Ép vagyok. Incolumis, me, c. 3. Integer, gra, grum. Sunt mai intei, Praesum, praefui, esse, Fo vagyok, elöljáró va-gyök. ' Sunt pribeag, Vagu*, per*primui, aum, es, fűi. Bujdosó vagyoh. Sunt (ănatof, Valea, ere, lui, E-gésségben vagyok. Salveo, ere. Sanus sum, est fűi. Sunt íi'pat dein tiara, Exulo, avi, atum, are. Szdmhivetésben vagyok. , Digitized by LjOOQle sü- sü. 4ag Extra, patriam aum, es, fűi, esse. Patria careo, ere, rui, Sunt fpre ftricare > Disconduco, •re. Ártalomra vagyok. Sunt fupt el, Subsum, esse, Alatta vagyok. Super, A supprimo, premo, affligo, ctum, ere. Busilom, nyo morgatom. Superare, Afflictio, onis, f. 3. JNyomoruságy nehézség, busulás Molestia, ae, f. 1. Afflictatio, oni», f. 3. Superat, Pressus, afflictus, ta, tum. molestia. Elnyomattatott, bu-sittatott. Superume, Premor molestia, affligor miseria. Nyomattat ont, bit-sulok. Tristor, ari, atus sum. Supercele, Supercilium, ii) m a. Szemöldök. Support, Supporto, avi, atum, «re. Elvitelem, elhordozom. Suppurtare, Supportatio, onis, f. 3. Elviselés, elhordozds. Suppurtat, Supportatus, tata, tum. Elviselt elhordoztatott. Supplant, Supplanto, avi, tum, are. Elültetem, földbe ütöm. Supplantare, Supplantatio, nis, f* 3. Földbe vetés, ültetés, Supplantator, Supplantator, ris, • m. 3. Földbe vető, ültető. Supplic, Supplico, cavi, atum, are. Könyörgök. Peto, ii, itum, ere. • Supplica, Libellus, li, Suplex libellus. Könyörgő levél. Supplicans, Supplicans, tis, o. 5. Alázatos könyörgő. Supplicator, ori», m. 3. Supplicat ie, Supplicatio, odis, f. 3* Könyörgés. Supplicatieste, Suppliciter, adv: Demisse. Alázatoson. Suppun, Suppono, sui, tum, ere* Alája tészem. Subdo, didi, ditum, ere. Submitto, si, sum, ere. Suppunere, Suppositio, onis, f. 3. Alája téteL Suppuf, Suppositus, t«, tum. A■ Iája tétetett. Suppositum, ti, n. a. Suppun ceva pe alcunf, Suborno, avi, atum, are. Alaltomba elé• készítem, elétészem» Suppun in locu altué* îi) locum alterius suppono, sui, itum, ere. Más helyében téizem. Subrogo, avi, atum, are. Substituo, ui, utum, ere. * Surrogo, avi, atum, are. Suppunere in locu altue, Substitutio, onis, f. 3. Más helyiben tevés. Suppuf in locu altue, Substitutus, ta, um. Más hellyében tétetett. Surrogatus, ta, um. Subrogatus, ta, tum. ^ Suppuf fub ceva, Obnoxius, ia, Digitized by GooQle 4^o SU» um. Valami alá vettetett. Suprefc, Supprimo, essi, ssum, ere. Lenyomom, elnyomom. Comprimo, ere. Deprimo, ere. Opprimo, ere. Suprire, Suppressio, onis, f. 3. Lenyomás. . Depressio, onis, f, 3. Oppressio, onis, f« 3. Supritoriu, Suppressor, ris, m. 3. Lenyomó, sanyargató. Comprimens, tis, o. 3. Depressor, oris, m. 3. Oppressor, oris, m. 3. Suprit, Suppressus, sa, sum. Le-nyomattatott, sanyaritott. Compressus, ssa, ssum. Depressus, ssa, ssum. Oppressus, ssa, ssum. Supt, Ita: Sotto, Infra, sub, subter, subtus. Alatt, alatta, praepo: regens Accusati v, et Ablativum. Supt apef, Supprimo, essi, ssum, ere. Lenyomom. Supt apefare, Suppressio, enis, f. 9. Lenyomás. . Supt condeitie, Conditionalis, le, c. 3. Bizonyos okokra való. Suptiez, Subtilem reddo, didi, itum, ere. Megvékonyitom. Attenuo, avi, atum, are. Extenuo, avi, atum, are. • Tenuo, nuare. Suptiere, Attenuatio, onis, f. 3 Vékony itds. Extenuatio, onis, f* 3* SU._________________ Suptiire, Tenuitas, tis, f. 3. Vi-konyság. ^ Exilitas, tis, fl 3. Subtilitas, tis, f. 3. Gracilitas, tis* f. 3. Gracilitudo, inis, f. 3. Suptiet, Extenuatus; ta, tum, Vékony, horpatz. Tenuatus, ta, tum. Attenuatus, ta, tum. Suptire, Subtilis, le, e. 3« Vékony. 'Tenuisj nue, c. 3. Exilis, le, c. 3. Gracilia, le, c. 3. Cracilens, tis, o. 3. Gracilentus, ta, tum. Suptirel, Tenuiculus, la, lum, Vi-konyotska. Subtenuis, nue. Vékonka. Suptieste, Subtiliter, adv: Elestn elmésen, Item Vékonyon. Tenuiter. Vékonyon< Suptiez de de fupt, Subtertenuo, avi, atum, Alól megvekonyU tóm, koptatom. Suptiez micşorez, Extenuo, avij atum, are. Jíönnyiiem, klsseb• bitem. Suptire foarte, Perexilis, le, c. 3. Igen vékony. Petilus, la, lum. Vékony gyenge. Suptire fbarte ca peru, Capillari», re, c. 3. Vékony mint a* haj. * Suptire la minte, Subtilis, le, c. Sí Éies elmejü. Digitized by Googie su. SU. 431 Suptire la vesminte. Exigue vestitus, Vékony öltözetű. Suptiezume, Gracilesco, ere. Vékonyodom. Supt pele-, Intercus, cutis, o. 3. Bőr allyai. Supt pessoare, Pessum, adv: Láb alá, talp alá. Surcel, Surculus, li, m. a. Tseme-te, fiatal veszszö, oltóág. Frutex, cis, m. 3. Tsemete. Surcelefc, Surculo, avi, atum, are. Haszontalan ágabogait leirtom, megnyesem, fattyú veszszeit kivágom. Surcelez crefc ca furcelele, Fruticesco, ere, Fruticor, ari. Tse-metézem. Frutico, are. Germino, avi, atum, are. Pullesco, pululo, are. 1 Surcelare, Fruticatio, onis, f. 3. Tsemete zés. Germinatio, onis, f. 3. Surcelof, Surcnlosus ţ sa , sum. Tsemetés. Frutitosus, sa, sum. Fruticosus, sa, sum. Surcelof loc, Frutttum, ti, n. 2. Tsemetés hely. Fruticetum, ti, ». 2. Suícelefc, Surcularias j ria, ium. Tsemetéi. Surcularis, re, cí. 3. Tsemete hez való. Surcel forma, Surculaceus, ea, «um. Kinőtt tsemete1 forma. Surceieste, Surculate, adv: Tseme* tésen. Surd, Surdus, da, dum. Süket. Auribus captus, aurium sensa carens. Surdales, Absurdus, da, dum. Sii• keteg, balgatag. Surdoiu, Surdaster, tra, trum. Süket, nehezen halló. Subsurdus, da, dum. Surd de o ureche, Aure altera cap* tu». Fél füllel nem hál. Surdiefc, Surdesco, ere. Süketülök. Obsurdesco, ere. Surd íunt, Audiendi sensu careo> ui, ere. Süket vagyok. Surdiefc pe altu, Surdeo, ere. Meg-siketitem. Exsurdo, avi, atum, are* Surdire, Surditas, tis, f. 3. Siket• tség. Surdit, Surdus factus. Megsiketillt* Surdieste, Surde, adv; Süketen. Surup, furp Ita: Dirupare, Praeci* pito, avi, atúm, are. Többi ki* rontomt fordítom, levetem. Praecipitem ago, ere, egi, actum* Dejicio, ci, ectum, ere. Everto, érti, sum, ere. Eldiíiömt töböl kifordítom. , Subverto, ti, sum, ere. Destruo, xi, ere, ctum, Deleo, évi, etum, ere. Deturbo, avi, atum, a te. Demolior, iri, itus .sum, ■ Surpare, Demolitio t onis, f, 3, Digitized by Googie 45« SU. ___________ SU. Lerontás, tőből kifordítás. Eversio, onis, f. 3. Elrontás el-dóte's. Destructio, onis, F. 3. Surpatoriu, Eversor, ori», m. 3. Elrontó> feljorditó. Dirutor, oris, ni. 3. Surpat, Demolitu», ta, tum. Le* rontatott. Eversus, aa, aum. Subrutua, la, tum. Dirutua, ta, tum. Surpaceof, Kuinoaua, a», aum. Romlandó. Ruituru», ra, rum. Surpatura, Ruina, nae, f. 1. Romlás. Bupea, pis, Szakadás omlás. Locu» praeceps. Locus praeruptus. Surpume, Subsido, idi, ere. Lesüllyedek, rohanok. Deruo» ui, utum, ere. „ Corruo, ui, utum, ere. Proruo, ui, utum, ere. Delabor, abi, sua sum. Decido, di, ere. Sucumbo, ui, itum, ere. 4 Surpume dealupra J>e el, Supercorruo, ui> utum, ere. Feljül reá rohanok, reá omlom. Surpat de iine, Proruptus, ta, tum. Magától leomlott rohant. Collapsus, sa, sum. Dirutus, ta, tum. Suf, adv: Feljelé. Sursum, adv: Fel, vagy fel/elé. Suf caut, Sursum aspicio, xi, etum, ere. Félnézek. Su8picie, Suspicio, onia, f. 3. Gyanús ág. Suspect, Suspectus, ta, tum. A’ kire gyanú vagyon. Suf radeic, Sustollo, tuli, ere, bla- • tum. Felemelem. Suf radeicare, Sublatio, onii, f. 3. Felemelés. SuP radeicat, Sublatus, ta, tum. Felemeltetett. Suf tin, Sustineo, ui, entum, ere. Fen tartom. Sui si in daof, Sus deque. Fen ’s alá, tmigy amugy. Suf vorbefe, Alte loquor, qui, cu-tus sura. Fen szólloh. Suf vorbire, Aitijoquentia, tiae* f. î. Felszállás. „ Suf vorbitoriu, Altiloquus, qua, quum. Fen Szólló.. Sufpin, Suspiro, avi, atum, are. Sohajtozomjohd&zkodom, igen kívánom. Gemesco, ere. Cemo, ui, itum, ere. Congemo, ere. Sulpinare, Suspiratio» onia, f. 3. Sóhajtás. Suspiratus,1 tús, m. 4* Suspirium, rii, u. s. Sufpin, Suspirium, rii, n. S. Fü l-ladozás, pihegés. Sufpinof, Suspiriosus, sa, sum. Pi. hegö, júlladozóf nehezen lélek* zetet vevő. Digitized by Lioo^ie SU. SY. SY. 435 Asthmaticus, ca, cum. Diíiculter spirans. . Sufpineste, Suspiriose, adv: Nehéz leíekzet vétellel. Suta, Centum, Indec: Száz. Sutas, Centurio, onis, m. 3. *Sid-zados. Sutasie, Centuriatus, tús, m. 4* . Századosság. Sutasire, Centuplicatio, onis, f. 3. Százas itás. Sutefc, cate ofuta impertiefc, Centurio, avi, atum, are. Százanként elosztom. Sutefc cu moarte, Centesimo, avi, atum, are. Minden századikat megölöm. Suteste, Centuriatim, adv: Százanként. Svat vedi ffat, Svadeo. Svent, Ventillo, «vi, atum, are. Szellőztetem, szikkasztom. Sventare, Ventillatio, onis, f; 3. Szellőztetés, szikkasztás. Sventat, Ventillatus, ta, tum. Szikkasztott, szellőztetett. Suvrint, Subventro, avi, atüin, are. Infra ventrem tondeo, di, ere, sum. Hasa ajját nyírem. Suvrintare, Subventratio, Onis, f. 3. Hasa ajját nyirdegelés. Suvrintat, Subventratus, ta, tum. Hasa ajja nyiretL Sycites vin facut cu fmotein, Sy-cytes, tse, f. i. Vinum sycites, Fügével tsinált búr. Pars Ili aO Sycomor pom ce face mure fau fragi, Sycomorus, ri, f. i. Szeder vágy eperfá. Sycophanta, Sycophanta, tse, m. 1. Patvarost rágalmazó. Sycophantia vorbire reu de altu,’ Sycophantia, tise, f. i. Patvar-kodás, hazudozás. Sycophantieste, cu inselare, Sycophantiose, adv: Patiarúly tsa-lárdúl. . Sycophantareíc, iílsel, Sycophantor, tari. Tsalárdkodom, pat-varkodoin. Sycophantizo, izare. Sycofis, bube la sediut^ Sycosis, sis, f. 3. Alfelin való kelés. Syllaba, împreunare literelor, Syllaba, bee, f. i. Betűnek egyben-foglalása. Syllab, lista, Syllabus, labi, m. 3: Valaminek listája. Syllabeste, Syllab a tim, Sillaífán-íe'nt, tzikkelyenként. Syllabizefc, Syllabizo, avi, atüín, are. Sillabizálok. Sylöghiftn vorba intaritóare, Sylo-gismus, mi, m. a. Erősítő be' szédj melyből vülumi nyilván következik. Ratiocinatio, ionis, f. 3; Syloghizefc ]xa: Sylögizar, Argumentor, ari, tatus áuitt. Meg-mútogaiom, erősítem. Ratiocinor, ari, natus suin; Symbol, femrf, Symbola, las, fi i; .A Digitized by . DO^le 434 SY. SY. Symbolas, li, m. s. «Ster» jelt Symbolum, li, n. s. &ymbolixefc aret cu femn, Symbol yzo, avij atum, litare. Jellel mútatotn. Symbolo ostendo, di, sum, ere. Explico, cui, avi, catum, are. Fer symbola exprimo, essi, es* sum, ere. Symbolicefc, Symbolicos, lica, li* cum. Azon jegyhez, társasághoz való. Symetrie itare trupului cu buna forma, Symmeţria, trise, f. i. Szép egyenlő tagok9 állása. Sympathia pornire fireafca, fimti* re a ceva împreuna durere fau bucurie împreuna, Sympathia, thice, f. i. Vélle való fájda-' lom, vagy őröm, természeti megindulás, valami jónak, Vagy gonosznak mással egygyütt érzése. Sympathie fireafca, Naturae simi* litudo , concordia, cognatio , Afemenare firí, Természeti egygyetség. Sympathia moresurilor, Morum congruentia, y. concordia, Szokásnak hasonlatossága. Sympathie am cu cineva in fire ai mores, Cum aliqvo in natura et moribus congruo, v» convenio , cum alicujus moribus congruo, Valakinek természe- tével, szokásával hasonló vagyok. Sym ţtriota deintro tiare , Sym-patriota, tse, m. 1. Egy hazából való. Symphonia, intru o forma cantare, Symphonia, nise, f. i. Az éneklésben való egyenlít jsert-gés. Symphoniae, împreuna in cantare funatoriu, Symphoniacos, ca, com. őszve-hangitsáló, éneklő. Sympofíait, împreuna mancatorin, olpetetoriu, Symposiastes, tat, m. í. Lakozó, vendég társ, dobzódó. Sympofíum, ofpeti, nunta, Symposium, sii, n. t. Lakodalom, vendégség. Sympotria, femee beţive, Sympo-tria, trise, f. i. Részeges aszszony. Symptoma mutare trupului fors rend, Symptoma, atis, n. 3. A’ testnek rendeletien állapotja, változása. Synagoga, adunare, scoala sido* Veafca, Synagoga, gCe, f. i. Gyülekezet, Zsidó iskola. I Synanche inghititoare, Synanche, es, f. i. Torok gyék. i Synantica, doctorii ce (tring, Sy* nactica, corum, n. a. plu: Egy• ben-szoritó •rvasságok. Syncategorema lucru împreuna P Digitized by SY. SY. 435 femnetor, Syncategorema, atis, n; 3. Egygyütt jegyző dolog. Synceraftum bncate cu acru si dulce meftecate, Syncerastum, ti, n. a. Akár mi étek, a’ mi édesbSly és savanyúból elve-gyittetett őszve. Syncronof de un temp, Syncro-no*, croni, mi a. Egy idejűi tgygyütt élt. Syncope, (curtare, Syncope, es, f. 1. igének rövidítése. Syncretifm, intielegere la olalta in ceva, Synctetismus, mi, m. a. Egygyütt értés, megegyezés valamely dologban. Syndicuf, procator, Syndicus, ci, m. a. Egygyiitt ment'd prolid-tor, Várót? prokurátora. Synedrion, adunare mare, Syne-drium, drii, n. a. Gyülekezet, nagy zsinat. Syngrapha, fcriíbare mani fale , Syngrapha, graphce, syngraphus, phi, m. a; Tulajdon kéz-írás. Synod, adunare, Synodús, di, f. a. Gyülekezet. Synopfif, ftringere la olalta pe fcurt, Synopsis, fis, f. 3. Ősz-ve-von ás, rövid summa. Synonimuf^ acees- infemnend, Sy-nonimus, mi, m. 2. Azon egy-gyet jelentő. . Syntagma, adunare la olalta, Syn-tagma, atis, n. 3. őszve-sze- aö * dés, rendelés, helyheztetés. Syntaxis, xis, f. Si Syntecticuf fau vesteizit, Syrite-ticus, tiöa, ticum. Elfonnyadt, száradt, vájudt. ■ Syntereíís, împreuna avend jus la ceva, Synteresis, cis, f; 3. Egygyiitt valamire Számot tartó. Syntexif, úfcAre trupului, Syntexis» xis, f. 3; Vójudtságy testnek elszárodása. . Syntheílf, vorba pe fcurt, Synthe- * sis, «is, f- 3. öszve-vétel) rövid beszéd. Syringhitef tiueras, Syringites, tse, m. 1. Sípos■ Syrinx, íluer, tieve, bucin, Syrinx, ingis, f. 3. Síp, kürt, tső. Syrian, Syrus, ri, m. a. Siriai. Syria, Syria, rise, fi 1. Siria or• szág. Syrma vesinentului femeelb, Coada cefe trage pe pament, Syrma, atis, n. 3. Ftj aszszonyok-nak höszszu szoknyájoknak eresztett Jitrka, mely utdnna vondozódik. Syrmatophór, purtatoriü dé coada veşmântului dóatani fale, Syr-inatophorus; phori, m. a. Szoknya hotztzu farkát atzszo-nya után i)iv'ó, hordozó. Syrtef doao locuri primesdeioa-fe in maré pentru adunare ne-Tipului, Syrtes, tium, f. 3. plur: Két veszedelmes hely á ten- Digitized by Google 436 SY. TA. ger en, a* fövénynek ősz ve-tolása midn. Syron, vermi cefe Tac in lemn, cas, si in alte bucate de maneat, Syron, syronis, m. 3. Fában, sajtban, ’s akár mi ennivalóban term'd Jérgetske. Syrup, zatna dulce de. miere făcută, Syrupus, upi, m. a. Szirup, vagy iilep, nádmézzel öszve-főzött nedvesse'g. Syftema orinduite la olalta,, Sy-stema, atis, n. 3. ÖszVe-rakas. egyben-rendelés. Syzyghia, cafatorie fan macarce împreunare, Sysygia, gise, f. i. Házasság, vagy akár mi ősz-ve-szövetkezés, TA. Tabac, Tabaca, cae, f. x. Tobák, dohány. Herba nicotiana. Tabacariu, Tabacarius, rif, m. 9. •Tobák tsináló. Tabacaritie, Fixis tabacaria, Tobdk tartó medentxe. Tabacarie, Tabacaria officina, Tobák tsinálót vagy áruló bolt. Tábor munte, Tábor, Tábor hegye- . Tabera, Castra, orum, n. a. plur: Tábor. Taberefc, Castra metor, ári, atus sum. Loco, avi, atum, are, A: tábort biegszállilom. Pono, sui, itum, ere. Taberefc , Condescendo , endi, sum, ere. Táborral megsültök. Taberefc , Castrensis, se, n. 1. Tábori. Taberefc mester, Metator castrorum, Tábor mester• *• Archistrategus, gi, m. a. Tabla, Tabula, lse, f. 1. Tállá, jegyzi», Író tábla. Tabla alba de inlemnat, Album, albi, n. a. -v. Alba, bse, f. 1. Fejéritett jegyező ’ tábla. Tabla cartj, Sittiba, bse, f. 1. Könyv’ táblája. Tabla ceruita, Ceritse tabuié, Viasxsxos táblák. Tabla de.judecata Creiaíca, Tt* bula Judiciaria Regia, Királyi ítélő Tábla. , Tabla de judecata a septe barbati, Tabula judiciaria septem* viralis, Hét személyből dili ítélösxék. Tabla de aruncat cotzca, Pyrgus, gi, m. a. Kotzkázó eszköz. Tabla de afe juca, Fritillus, Ü, m. a. Játszó tábla. Alveus lusorius. Tabula lusoria. ' Tabla de preceput ventu in luntre, Amussium, sii, n. s. Szél esmértető tábla á hajóban. Tabla pe parete de icrif cele ce le dau in sciintiare, t’arapegm*i Digitized by TA. atis, n. 5. Falon való tábla, melyre a* kihirdetendif dolgokat, megírják. Tabla fuptire de aur fau de argint, Bracteola, lse, f. 1. Kíve-konyitott arany, vagy ezüst pléhetske. Tablitia, Tabella, 1«, f. i. Táb-látska. « Tabellariu, Tabellarius, rii, m. a. LeveT hordozó posta. Tabellio, onis, m. 3. Tabellereíc, Tabellarius, ria, riom. Lepel hordozáshoz való. Tablerefc, Tabularius, v. tabularis, re, c. 5. Táblához való. Tablefc, Tabulo, avi, atum, are. Táblázom, deszkázom. Contabulo, avi, atum, are. Deszkával me gboritom. Tablire, Tabulatio, onis, f. 5. Deszkázás, padlás. Contabulatio, onis, f. 5. Tablit, Tabulatus, ta, tum. Meg-deszkázott. Tabulatum, ti, n. a. Deszkás, padolt hely. ■ Contabulatus, ta, tum. Tac, Taceo, cui, itum, ere. Hal-gatok, veszte glek. Conticeo, ui, ere. Consileo, ui, ere. Consilesco, ui, pre. Obticeo, ui, ere. Elhalgatom. Reticeo, ere, ui. Sileo, ere, ui. Halgatok, szól- TA. 437 lástól megszűnöm. Taciturio, ire. Halgalni kívánok. Tacere, Taciturnitas, atis, f. 5. Halgatás, veszteg halgatás. Obticentia, tise, f. 1. Silentium, tii, n. a. Halgatás, tsendesség. Reticentia, tise, f. 1. Elhalga-tás, eltitkolás. Tacatoriu, Taciturnus, na, num. Halgató. Sţlens, tis, o. 3« ■ Tacens, tis, o. 3. Tacitus, ta, tum. Tacatiel, Taciturnulus, la, lum. Halgatótska. Tăcut, Tacitum, ti, n. 2. Titko-landé dolog. Tac cu el, Attaceo, ui, ere. Velle halgatok. Tace voi, Conticesco, ere. Halgat-ni jogok. Tac si inghitiu , Demusso , avi, tum, are. Elhalgatom, elnyelem. Obticeo, ui, ere. Elhalgatom. Tacnt si inghitit, Demussatus, ta, tum. Elhal gat tatott. Tac si uit, Preetereo, ivi, itum, ire. Elhalgatom, elfelejtem. Tafete, Ital: Tafete, Tela bombi-cina, Selyem vászon. • Taiu, Ital: Tagliare, Ceedo, di, sum, ere. Vágom. Seco, cui, ectum, are. Abscindo, di, sum, ere. Digitized by Google TA. TA. Jncido, di, ssum, ere. Recido, di, ssum, ere. Metssem, vágom. Reşeco, ni, ectum, are. Tas re, Csesio, onis, f. 5. Vágás. Sectio, onis, f. 3. Sectura, rse, f. i. Scissio, onis, f. 3. Scissura, rae, f. 1. Incissio, onis, f. 3. 1 Coelamen, nis, n. 3. Taetoriu, Caedens, tis, p. 5. Vágó. Sector, oriş, m. 3. Secans, ti*, o. 8. Scissor, oris, m. 3. Concisor, orii, m. 3. Tşeceof, Caeduus, dua, uum* Vágható,, metszhető. Scissilis, le, c. 3. Sectilis, le, c. 3. Sectivus, v4, vum. Taet, Caesus, sa, sum* Vágott. Sectus, ta, tum. Gaesum, si, n. *. Metszett. Scissus, sa, sum. Taetieste, Caesim, adv: Vágva, metsxve. Caesuratim, Vagdalva, rú-dohta. Tai» afare, E tcindo, di, şunţ, ere. Kivágom* kimetszem,. Exsmo, ui, pctum, are. Exciso, avi, atum» *n. Excindo, di, sunţ, ere. Exsculpo, psi, ptum, ere. Taece afare, Exseţitio, onis, f* 3. Kivágás. Excidium, dii, n. a. Excidio, onis, f. 3* Taetoriu afare, Exsecans, tis, o. 5. Kivágó. Excisorius, ria, rium. Taet afare , Excisus, sa, sum. Kivágott, Excissus, sa, ssum. Efesectus, ta, tum. Taiu bucatiele, In buccellas gein* do, di, ssum, ere. Falatokra vágom. In offas, et frusta >eco, cui, ectum, are. , Taiu in bucatieluse, In buccellas, o Sellas, offulas scindo, ore. Fat . latotsüáhra vágom. Taiu capu, Obtrunco, avi, tum, are. Fejét vessem. Decollo, avi, atum, are. Caput amputo, avi, tum. Praecido, di, snm, ere. Deseco, cui, ectum, are. Caput, v. collum, ▼. cervicem abscindo, di, sum, ere. Securi, v. gladio ferio, rii, ire. Percutio, cussi, ssum, ere. Caput anfero, stuli, ablatum. Taere capului, Obtruncatio, onis, f. 5. Elvágása fejének. Taiu, crep, Proscindo, di, fom» ere. EhnetsMemt hasogatom. Diffindo, di, ssum, ere. Conscindo, di, ssum, ere. Discindo, scidi, ssunţ, ere. Vtfe gom, hasogatom Digitized by Googie TA. TA. Deruncino, avi, atum, are. Disseco, cui, ectum, are* Perseco, are. Taiu crucis, Decusso, avi, tum, are. Keresztül vágom. Taere crucis, Decussatio, onis, f. 3. Keresztül vágás. Taiu, cu ratie fc, Amputo, avi, tum, are. Nyesem, vágom. Opputo, avi, atum, are. Meg-nyesem, megvagdalom. Supputo, are, vi, atum. Puto, «y>, atum, *re. Nyesem. ExputQ, avi, atum, aţfe. Kinyesem, Taere, cnr«tire, Amputatio, onis, f. 3. Nyesés. Caesara, ne, f. i. Putatio, onis, f. 3. Frondatio, onis, f. 3. Taetoriu, curatitoriu ( Putator, oris, m. S. Nyeső. Frondator, oris, m. 3. Taet, curatit, Putatus, ta, tum. Nyesett. Truncus, ci, m. 4. Taiu, curatiefc, fpini nuelele, fur* celele dein pament, Spinas, arbusta, fruticesque ex agro ex-•indo, idi, şsum, ere. Kivágom , irtom a’ tövisset., tse-mete't jbldböL Snccindo, di, sum, ere. _ Reseco, ţi, ectum, are. Exstirpo, avi, atum, are. Taere curatixe fpinilor, si furce- leior dein pament, Exstirpatio, onis, f. 3. Kiirtása, kivágása a’ tövisnek földből. Taiu déla ceva, Abscindo, di, ssum, ere. Elvágom valamitől, elmetszem. Conseco, cui, eotum, are. Accido, di, sum, ere. Abscido, di, ssum, ere. Amputo, avi, atum, are. Reseco, cui, ectum, are. v Rescindo, di, ssum, ere. Perscindo, di, ssum, ere. Recido, di, ssum, ere. Supputo, avi, atum, are. Taer« dela ceva, Reseotio, onis, f. 3. Elvágás, elmetszés, elme• téllés. Amputatio, onis, f. 3. Concisura, rse, f. i. Rescissio, onis, f. 9. Abscissio, onia, f. 3. Abcisio, onis, f 8. Pnéciaio, onia, f. 3. Recisio, onia, f. 3; Taet dela ceva, Abscissus, as a, ssum. Elvágott, elmetszett* Discissus» ssa, sum. Amputatus, ta, tum» Perscissus, ssa, ssum*. Abruptus, ta, tum. Recisus, sa, sum. Consectus, ta, tum. 1 rtţ dein el ceva, Reputo, avi, atum, are. Benne elmetszem. Taiu deraburi, In frusta ese do, Digitized by Gooele 44o TA. TA. csecidi, esésűm, ere. Darabokra vágom. , Conseco, ui, ectum, are. Concido, cidi, cisum, ere. Lanio, arí, atum, are. Proseco, cui, ectum, are. Taere deraburi, Consectio, onis, f. 3. Darabokra vágás. ' Dissectio, onis, f. 3. C.oneisio, onis, f. 3. Taet deraburi, C.onsectus, ta, tum. Darabokra vágott, In frusta scissus, ssa, ssum. Frustatim Sectus, ta, tum. In partes concisus, sa, sum. Prosectum, ti, n. s. Darabra vágott. Taiu d*q£ Rescindo, cidi, ssum, ere. Levágom, Deseco, cui, eptum, are. Decido, dl, sum, ere. Reseco, cui, ectum, are. Amputo, avi, atum, are. Praecido, cidi, sum, ere. Taere dsof, Deiectio, onis, f. 3. Levágás. Taet dsof, Succissns, ssa, ssum. Levdgotty le net izeit. Decisus., sa, sunţ.i Desectus, ţa, ţi a. Egeşzszen levdgqtt. Ccssus, sa, sţirrţ. Resectus, ta. tum. Ţaiu dsof innainte, Priecida, di, *um, era. EWl l&vágcum. Kseseco, cai, ecţura, cár.a. . Praescindo, di, sum, ere. Taere dsof innainte , Praecisio, onis, f. 3. Elöl levágás. Taet dsof innainte, Praecisus, sa, sum. Elöl levágatott. Praecidaneus, nea, neum. Taiu in doao , Interscindo, di, ssum, ere. Közben elmetszem^ dltal-vdgom. Perscindo, di, ssum, ere. Intercido, di, ssum, ere. Két* te vágom, Perseco, ui, ectum, are. Disseco, ui, ectum, are. Interseco, ui, ectum, are. Taere in doao, Intercisio, onis, f. 3. Altal-metszes, ketté vágás, Intersectio, onis, f. 3. Taet in doao, Intercisus, sa, sum.  Ital-metszett. Intersectus, ta, tum. Perscissus, ssa, ssum. Taiu in lontru, Incido, di, sum, ere. Bevágom. Inseco, ui, ectum, are. Taet in lontru, Insectus, ta, tum. Bevágott. Taiu inpregiur, Circumseco, cui, ectum, are* Környűl-vágom. Circumscindo, di, ssum, ere. Taere inpregiur, Circumsectia, onis, f. 3. Kömyill-vágás. Taet inpregiur, Circumsectus, ta, tum. Környűl-vágatott. Taiu inpregiur, Circumcido, di, sum, ere. Környtfl-metéllan Digitized by ^oogle TA. TA. Taere inpregiur, Circumcisio, onis, f. 3. Környtihmetéllés, metélkedés. Circumcisura, rse, f. i. Taet inpregiur, Circumcisus, sa, sum. Környül-met Hetett, vágatott. Circumcidaneus, nea, eum. Taet inpregiur ca Sidovi, Recutitus, ta, tum. Környül-metél-1 etett mint a’ Zsidó. Verpus, pi, m. a. Degluptus, ta, tum. Taiu in ftrug, Detorno, avi, atum, are. Esztergában metszem. Torno, avi, atum, are. Taetoriu in ftrug, ' Tornarius, rii, m. s. Esztergdros. -Tornator, oris, m. 3. Taet in ftrug, Tomalis, le, c. 3. Eszter gározott. Taiu limba afare, Elingvo, avi, atum, are. Nyelvét kivágom. Lingvam exseco, cui, ectum, ars. Taeta limba, Elingvatus, ta, tum. Vágott nyelvű. Taiu minunt, Proscindo, di, ssum, dere. Metéltem, vagdalom. Conseco, ui, ectum, are. Conscindo, di, ssum, ere. Conseco, cui, ectum, are. Csedo, Csecidi, caesum, ere. Conscindo, ere, di, sum. Disseco, cuj, ectum, are. El. vagdalom, Proseco, cui, ectum, are. Concido, di, sum, ere. Megmetélem, megvagdalom. Minutim conscindo,«ere. Apródra vagdalom» Taere minunt, Proscisio , onis, f. 3. Metéllés Concisio, ouis, f. 3. Elmetellrs. Desectio, -onis, F. 3. Elvagdălds. Taet minuntit, Incisus, sa, sum. Metélt. Dissectus, ta, tum. Concisus, sa, sum. Megmetélt. Consectus, ta, tum. Elmetélt. Taetieste minunt, Incise, adv: Incisim, Metélve. Taet uri ce cad dein taere, Segmen, nis, n 3. Metélték, farag- - de'k. Segmentum, ti, n. s. Resegmen, nis, n. 3. Prsecidamen, nis, n. 3.' Praesegmen, nis, n. 3. Succussivus, va, vum. Praesegmina, num, n. 5. plu: Taiu nodurile dela lemn, -Abnodo, avi, atum, are. A’ fának göttseit levágom. Taiu pe fupt, Subseco, ui, ctum, are. Alája vagy alatta vágom. Succido, di, sum, ere. Alóli elmetszem, vágom, Subtus seco, cui, ctum, are. Abscindo, di, ssum, ere. Taiu, fap in lemn (au peatra„ Sculpo, psi, ptum, ere. Metszetig vájok, J aragoi. Digitized by Goo^le 44* TA. TA. Inseco, cui, ctum, are. Coelo, avi, atum, are. Incido, di, aum, ere. ' Taere, fepţre in lemn fau peatra, Insectura, rae, £ 1. Bemetszés. Sculptura, ra», f. i. Incisura, rae, f. i. Incisus, sás, m. 4. Incisio, onis, f. 3. Coelatura, rae, f. 1. Caelamen, nis, n. 3. Taetoriu, fapatoriu, Sculptor, oria, m. 3. Vájó, metsző. Caelator, oris, m. 3. Metsző, kimetszi}. Taetoriu,' fapatoriu cutitas, Cael* tes, tis, f. 5. Metsző, kivájó vasatska. Anagliptes, tae, f. 1. Taet, fapat, Incisus, sa, sum. Réá-metszett. Taet fau rupt dela ceva, Subse-civus, va, vum. Valamitől elmetszett, elszakadott. Subcisivus, va, vum. Subsecundarius, ria, um. Taet (au rupt dela lucru trebuin-ceof, Succissivus, va, vum. A’ mi szükséges dologtól elsza-Áasztatott. Taere fau fpargere a ceva inflatura, Paracentesis, sis, f. 3. Valamely daganatnak kivágása, nyitása, szúrása. Taet ura caii cu lemne taete im-pluta, Concaedes, dium. Útnak bévágása erdőn. Taeturi depe margine vesinentu* lui, Gitivillicium, cii, n. a. Metszés, metsz, ruha* széliről lemetszett aprólék. Taiu vena, Venam aperio, ui, lum. Eret vágok. Venam incido, di, sum, ere. Taetoriu de vena outitas, Scalpellum, li, n. s. Ér vágó kés. Phlebotomum, mi, n. 1. Taiu vervu, Decacumino, avi, tum, are. lettjét levágomt metszem. Cacumen praecido, di, sum. Cacumine privo, avi, tum. Taere vervului, Decacuminatio , onis, f. 3. Teteje levágás. Cacuminis praecisio, nis, f. 3. Tai, glefne, Talus, li, m s. Boka. Talant face doao mii patru fut* de florinti, Talentum, ti, n. 1. Tálén tum, bizonyos szdmu, vagy summa mintegy »4bo Magyar forint. A’ kissebb tá-lentum félannyit tészen. Taler, Numus argenteus, Talie-rus, ri, m. f. Tallér. Taleriu, Orae: Talier, Orbis, bis, m. 3. Orbiculus, li, m. 9. Tán-gyér. Cibilla, lse, f. 1. Talmud carte sidoveafc* da lege, Talmud * Zsidó vallás* könyve. Talpa, Planta, tae, f. 1. Talp. Talpa ce fe pune in temelia cafî, Solea, leae, f. 1. Fa épület alatt való talp. Basis, sis, f. 3. Digitized by ^.oogle .TA. TA. 445 Talpa roatei, Absia, dis, f. 3. Kerék talp. Talpa de lemn la calciuni, Calo* nes, num, m. 3. plu: Fa talpok. Talpigi la tiefut cefe calca cu pessoru, Ital: Calcole, Insilia, ium, n. 3. plu: Ldbiló. Tamarifc lemn, Tamarice, ces, f. i. Tamariskus-fa. Tamarix, cis, f. 3. Tamarintus, ti, m. a. Tamariath, Tsmarinthus, i, m. a-Indiai pálma gyümölts. Tambora, Cruma , alis , _ n. 3 Tambora. Crusma, atis, n. 3. ZengS doromb. Tanaif cetate, Tanais, is, f. 3 Tanais Axak várossá. Tanaif apa,' Tanais, is, f. 3. v m. 3. Tanais vize. Tandalefc, Titubo, avi, atum, are. IdettovAzok. Vacillo, avi, atum, are. Tandalire, Titubatio, onis, f. 3. Tétovázás. Natatio, nis, f. 3. Tandala, Titubator, oris, m. 3. Idestovázó. Tangefc, Tangor, actus sum, angi. MegilletSdöm, szenvedek, epe• dek. Tangire, Tactus, tâs, m. 4. Meg-illetSdés, szenvedés. Tangit, Tactus, ta, tum. Megillet ödött, szenvedi. Tanguefcr Tangor, gi, ctus sum. Sxomorhodotn, megillettídöm. Plango, xi, ctum, ere. Siránkozom. Tânguire, Planctus, tâs, m. 4-Sirúnhozás. Tansefc, Tabesco, ere. Senyve-deky epedek. Tansire, Tabitudo, nis, f. 8. Seny-vedés. Tansit, Tabidus, da, dum. Seny-vedt. Taphota, Taptietum, ti, n. I. Tafola. Tapet, (Covor,) Ital: Tapetto, Grae: Tapis, Tapetum, ti, h. a. Szűnyeg, kárpit. Tapetes, tis, n. 3. Taracon cetate in Hispania, Taracon, onis, n. 3. v. f. 3. Spanyol országi Város. Taracon, Taraconium, nii, n. a, Tárkonfii. * Pyretrom, tri, n. a. Dracunculus hortensis. Tarand fiara ca un bou coarnele ' cala cerb pessoarele cala urf, Tarandus, di, m. a. Vad állat, annyi mint az ökör, szarvai mint a’ szarvasnak, lábai mint a* medvének. Taratantara funeta trimbiti, Taratant ara, rse, f. 1. Trombita-szó, Hang harsogás. Tardiez, Tardo, avi, atum, are. Késem, múlatok. Cunctor, ari, atus sum. Digitized by Caöpgle 444 TA. TA.. Commoro, avi, atum, are. Ke-södöm, múlatok, Commoror, ari, atus sum. Immoror, ari, atus sum. Moror, ari, atus sum. Késem. Moram duco, xi, ctum, ere. Moram traho, xi, ctum, ere. Moram facio, ci, ctum, ere. Tardesco, ere. Lassudom. Tardiez pe altu, Moror, ari. Mást megkéslelék. Demoror, ari, atus sum. Remoror, ari. Megkésleltetem. Tardo, avi, atum, are. Késlelem. Retardo, are. Teneo, ui, tum, ere. Tartóztatom, késleltetem. Retineo, ui, entum, ere. Detineo, nui, tum, ere. Moram facio, eci, ctum, ere. Moram creo, avi, atum, are. Moram affero, tuli, Utum, ere. Moram infero, erre. Moram injicio, ci, ctum, ere. Moram necto, xui, ctum, ere. Tarditatem affero, erre. Cunctationem injicio, eci, ectum, ere. Remoram facio, ci, ctum, ere. Tardiere pe altu, Retardatio, nis, f. 3. Megkéslele's• Remora, rae, f. i. Megtartóztatás, késlelés. Moratiq, onis, f. 3. Meg\ésíelés. Tardiere, Tarditas, tis, C 3. Késedelem. Tarditudo, nis, f. 8. Mora, rae, f. i. Cunctatio, onis, f. 3. Moramentum, ti, n. s. Immoratio, onis, f. 3. Késődét. Commoratio, onis, f. 5. Késéi. Tardiere putina, Morula, la, f. i. Kevéssé való késés, mulatozás. Tardietoriu, Morator, oris, n>** Késleltető. Moratorius, ria, rium. Tardiet, Moratus, ta, tum. Jfef-késleltetett, tartóztatott. Tardatus, ta, tum. Retardatus, ta, tum. JMegiet-leltetett. Rbmoratus, ta, tum. Tardieste, Tarde, adv: Kes3n> Cunctanter, adv: Tardior, Tardiusculus, 1«, to®-Késotske, lassutska. Tardiu, Tardus, da, dum. Kést" delmes. Cunctabundus, da, dum. Cunetator, oris, m. 3. Morans, antis, o. 3. Serus, ra, rum. Tardiu de pessoare, Tardip*5 dis, o. 3. Késő és lassú Idbu. Tardiu graitoriu , Tardiloquo* i qva, qvum. Akadözva stolfo leppegve szolló. Tardiu nafcut, Cordus, da, duo. Digitized by Google TA. TA. 445 Cordum, 'di, n. s. Ke'idn ssült, ellett. Tardiu passitoria, Tardigradus, da, dum. Késón lépő, kés’ón járó. Tardiu umblatoriu, Tárd ambu- lo, onis, m. 3. Leptiben járó. Tarefc vedi Intarefc. > Tarime, Fortitudo, dinis, f. 3. Erősség, Firmitas, tatis, f. 3. Firmitudo, dinis, f. 3. Firmamen, nis, n. 3. Firmamentum, ti, n. s. Confirmitas, tis, f. 3.' Robur, oris, n. 3. Stabilitas, tis, f. 3. Stabilimen, nis, n. 3. Soliditas, tis, f. 3. Nervositas, tis, f. 3. Valentia, tite, f. i. Vigor, oris, m. 3. Vis, vis, f. 3. Tarime, ceriului, Firmamentum, ti, n. a. Erósség, tsillag osság. Tare, a Graeco Steros, Fortis, te, c. 3. Erdss. Nervosus, sa, sum. Firmus, ma, mum. Validus, da, dum. Robustus, ta, tum. Valens, entis, o. 3. Stabilis, le, c. 3. Solidus, da, dum. Lacertosus, sa, sum. Vegetus, ta, tum. Erejében val/ Vigens, tis, o. 3. Erejében lévb. \ • Tare ca lemnu, Durateus , ea, eum. Fás, kemény mint a’ fa. Durius, ria, rium. Tare la cerbice, Pervicax, cis, c. 3. Kemény nyakú. Pertinax, cis, c. 3. Pervicus, ca, cum. VakmerS. Refractarius, ia, ium. Kemény nyakú. Tare la coasa, Dur icor eu s, rea, reum. Er'ós héjú. Duracinus, na, num. Tare íunatoriu, Terrisonus, na, num. Szörnyű zengd. Tarisor, Forticulus, la, lum. Er'ós* sötske. Valentulus, la, Ium. Tarisor in cerbice, Refractario* lus, la, lum. Kemény nya-kutska. Tarie cerbici, Pervicatia, tiae, ' f. í. Kemény nyaküság< Pertinatia, tiae, f. í. Atatko-dás. Tare, interitieste, Fortiter, adv; Erössen. Firme, adv: Firmiter» Solide. Magnopere. Valide. Valenter. Tare me fac, Fortesco, ere. Er8t~ södöm. Corroboror, arí, atns Bum. Valesco, ere. Vigesco, ere. Digitized by L^oo^le 446 TA. 4. TA. Tare funt, Fortis sum, es, est, fui. Erős vagyok. Valeo, ui, ere. Vigeo, ui, ere. ErHmbt vagy oh. Viribus polleo, ere. Viribus valee, ere. Tarififa, Itali: Fretiorum laxatio, onis, f. 3. Árunak meghatározása. Tarpei munte a Romei, Tarpejus* ei, m. a. Rómának egy hegye< Tartar, Tartaras, ri, m. a. Pokol, vagy annak setét feneke. Tartara, orum, n. s, plu: Inferus, ri, a. a. Gehenna, nae, f. 1* Orcus, ci, m. a. Tartarefc, Tartareus , ea, um. Pokolbeli. Infernalis, le, c. 3. Orcinus, na, num. Tartarum, peatra vinului, Tarta* jrum, ri, n. a. Tartarus, ri, nu a. Boriüt. Tartar* ▼. tatar, Tartarus, ri, zn. 2b Tatár. Tartari, orum, m> >• plu; Tatárok. Tarta ria, Tart aria» rise, C i. Tatár ország• Taáca, Ital: Tasca* Peta, rse, f. i. Táska. Bulga, gae, f. í. Bero, pnis, m. 3. Capsa, sae, f. 1. Aiamica, cae, f. í. Crumena, nae, f. 1. Canistrum, tri, n. a. Saccus, ci, m. a. Tascutie, tulbutie, Ital: Taschtta, Ferula, lae, f. í. Táskátska. Loculus, li, m. a. Conútellom, li, n. a. Sacculus, li. Saccellus, li, m. c. Vedi si Tessula. Tata, Tata, Atya. Mama, M»* ma, Anya. Tata focrului meu, Proaocef, ri, m. a. Feleségemnek ősi, Ipám apja. Tata tatelui meu,' Froavua, vi) m. a. Atyám’ attya. Tata cetate, Deodatum, ti, n>. & Tata várossá Magyar országon- Tatarca, harisco, Tragum, gi, n. >• Tragus, gi, ra. s. Hariska, item hariska kása. Taur, Taurus, ri, m. ötó bika. Taur falbatec, Urus, ri, 1 Erdei bika, jahor. Taura, Taura, rae, f. 1. Xeddo tehén. Taurun, Taurunum, ni, n. *• Nándor vagy Landor Ftjit-vár. Taxe, Taxa, xae, f. l. Bér, taxa. Taxefc, Taxam solvo, ti, utum, ere. Taxát fizetek. Taxeriu, Taxarius, rii, m> !• Btt Jixtlöt Digitized by Goo^le TA. TE. TE. 447 Taxire, Taxatio, onis, f. 3. Sat-txolds. Taxire, Taxatio, oni», f. 3. Meg- beisiillés. Tariffa, fae, f. 1. Árunak meg-határoxdsa. Fcetiorum et reram taxatio. Teara, Tela, lae, f. í. Vdsxon. Telariu, Telarias, rii, m. a. Vásxnos. . Telator, oris, m. 3. Teafc, Torcular, aris, a 3. Sajtó. Torcnlare, ris, n. 3. Torculariam, rii, n. a. Toi'culum, li, n. a. Praelum, li, n. a. Teaicuefc, Torculö, ayi, atom, are. Sajtótok. Tealcuitoriu , Torcularius , rii, m. s. Sajtoló Mester. Teafcuefc, Torcularias, ria, ium. Sajtóhox valói Torculus, la, lum. Teafcuit, Torculatus, ta, tum. Sajtolt. Tortiva», va, ynm. *t*ea{c de oleu, Olivina, ae, f. i. Olaj sajtó. Teaícalefc loc, ' Olearium, rii, n. a. Olaj sajtoló hely. Trapas, etis, f. 3. Trapetum, ti, a. a. Teoiune, Titio, onis, m. 3. Ű-sxög. Teciuné infocat, Torris, ris m. 3. 7tizes Usxög. Teciune ftenf, Titio, onis, m. 3. Kiáltott Usxög. Tegae, Grae: Teganion, Sartago, nis, m. 3. Serpenyő. Tégla, Ital: Tegola, Tegula, lae, f. í. Tégla. Later, eris, m. 3. Tégla de coperit, Imbrex, cis, m. 3. Fedő tégla, tserép. Teglitia, Laterculus , li, m. a. Tégldtska, tserepetske. Teglarie, Tegularia, riae, f. i; Tégla vető hely, tégla tsür9 tégla kementxe. Lateraria, riae, f. í. Teglariu, Tegularius, rii, m. a* Tégla vetS, tégla tsináló. Laterarius, rii, m. a. Tei, Tilia, liae, f. i. Hársfa. Teet, Tilietum, ti, n. a. Hársfa termő hely, hársfa erdő. Teigris, Tigris, idis, m 3. Egy isxonyu állat Hirkanidba, Tigris. Teigriseíb t Tigrínüs, riá, nunl^ Tarhds babos, mint ti tigris. Telbacefc, v. talbacefc, Ital: Tra-ballare, Titubo, avi, atum, are* Tántorgok, akadozott. Vaccillo, avi? atum, are. Haesito, avi, atum, are. Haereo, si, sum, ere. Talbacire, Titubatio^ onis, t. Tdntotgds. Vscr.ilJátio, onis, f. 3. Haesitatio, onis, f. 3« Digitized by C-oogle 448 TE. TE. Telbacit, Titubans, tis, o. 5. Tántorgó, akadozó. Telbecefc in vorba, In loqvela titubo, avi, atuxa, are. Szállásban akadoTt. Telbecefc in umblare, In incessu titubo, avi, tum, are. Járásban tántorgók. Vaccillo, avi, atum, are. Talipedo, avi, atum, are. Talbacire in umblare, Titubatio» onis, f. 3. Járásban tántorgds. Vaccillatio, nis, f. 3» Talipedatio, onis» f. 3. Telescop, Telescopium, pii» n» a. JHetzszire mutató üveg. Perspectiva, vae, f. i. Telnefc intelnefc, Grae: Antao» Obvenio, ni, entum» ire. Ősz-ve-tanálJíozom. Convenio, ni, entum» ire. Coincido, di, sum, ere. Incido, di, sum, ere. Obvio, avi, tum, are. Offendo, di, sum, ere. Tejnire, Conventio, onis, f. 3. Öszve-tanúlhozás. Telona, vămuire, Telona, nae, f. i. Vámosság. Telonie caíe de vamuit, Teloni-um, ii, n. a. Vám ház. Telonitoriu, Teloniator, oris, m. 3. Vámos. ' ■ Temeiu temelie, Grae; Ţhemeli-on, Fundamentum, ti, n. 2. Fundamentum. Fundamen, nis, n. 3. Basis, sis, f. 3» Cimentum, ti, n-. a. Temei pun, Fundamentum pono, sui, itum-, ere. Fúnddmenta-mot teszek. Fundamentum jacio, ci, ctum, ere. Cimentum porto, sui, tum, are. Fundo, avi, tum, are» Temeez, Fundo, avi, tum, are. Fundamentumot teszek. Temeere, Fundatio, onis, f. 3. Fundamentum téteL. Temeitoriu, Fundator, oris, m. 3. Fhndáló, fundámentum rakó. Cimentarius, rii, m. a. Vedi irttemeez. Temp, Tempus, oris, n. 3. Idő• jEtas, tis, f. 3. JEvum, vi, n a. Tempestas, tis» F. 3. Dies, ei, F. 5. Tempu acela, Tempus illud, Az az idő. Tempu acela va veni, Veniet tempus illud, Erit illa dies, llu-cescet illa dies aliqvando, Eljön az az idő. , • f Temp asediat, Tempus tranqvil-lum, pacatum, Tsendes idő. Temp bún, Temperies bona coeli, Időnek szép járása* Temp cald si frumof, Apricitas, tis, F. 3. Sze'p meleg idd. Sudum, di, n. a« J Digitized by GooQle TE, TE. ' 449 Temp de cofit, Foenisecium, cii, o. s. Kaszálás* ideje. Teaip de culef la vie, Tempus vindemiae. Szüreti idő. Temp de doaodieci de ani, Vice-nium, nii, n. 3. Hús* esztendő idő. Temp de doaodieci si doao de dile, TrinundiDum , ni, n. s. Huszonkét napi idő, Temp de noao dile, Internundi-nium, nii, n. a. Kilentz napi idő. Temp de o luna, Menstruum, ui, n. a. Egy hólnopi idő, Temp de patru dile, Quadriduum, ui, n. s. A'égy napi idő. Temp de fecerat, lempus messis. Arató idő. Temp de safe luni, Semestrium, ii, n. s. Hat hólnapi idő. Temp de tri ani, Trieteris, idis, - f. 3. Három esztendő idő. Temp fericit, Tempus secundum, optimum, prosperum, fortunatum, laetiim. Boldog idő. Temp ftumof de primavara, Ver* sudum, dţ, n. s. Szép tavaszi idő. Tempu lungefc, Tempua produ co, xi, ctum, ere. Az időt hosz-szan nyújtom. Diem prolongo, profero, tuli, latum. Tempus proloago, are, proro' go, are, protraho, ere, Pars II. Protendo, ere. Temp lung, Tempus longum, dies longa i temporis longinquitas, vetustas, tis, f. 3. Hatzszú idő. Temp pacinic, Tempus pacatum, pacificum, tranquillum. Tse rides idő. Temp iau dioa puia intra dilela anului, ca anu cu umblare fo-arelui fefe asedie, Intercalarium, ii, n. a. Közben vetett idő. Temp reu si misei, Tempus malum, adversum, tempus adversae fortunae, status miseri temporis. Rosm idő. Tempus durum, triste, iniquum, infaustum. Rósz boldogtalan idő. * Temp turburat, Tempestas, tis» f. 3. Háború idő. Turbidum, turbulentum, intem* peries, ei, f. 5. Zűrzavaros időm Turbo, inis, m. 3. Temp turburaceof, Tempestuosus, sa, sum. Háborús idő. Tempu a vieti, Tempus vitae. Élei ideje. jEţaa, tis, f. 5. JE vitas, tis, f. 3. Tempu barbatefe, Virilitas, atis, f. 3. Férfiúi idő. JEtas constans, tis, o. 3. jEtas firma, mae, f* i. JHtas firmata. Tempu batrinetielor, .flEtas senecta, 4Etas senectutis. Vénség, *9 Digitized by GooQle 45o , TE. TE.» Senium, nii, n. a. * Tempu batrinetielor grele, .®tas ' ingravescent. Terhes vénség.'-Tempu batrinetielor de apoi, J£tas extrema. jEtaa confecta. JEtaa decrepita. Utólsó vÍnség. Batrin de multi aoi, Grandae-‘ Tui) aenio gravia. Annosus sa, som. Régi öreg. - Tempu de dói ani, Bimatus, tua, m. 4- Két esztendő. Tempu pruncii, Fuerit ia, tiae, f. i. Gyermeki idő. JEtas puerilis. Tempu fugeri, JEtas infántiae. Tsetsemös idő. Tempus primae aetatis. . Tempu petrecut, jEtas acta. El• i tölt öt idő. Tempu teneretielor a junii, Adolescenţii, tiae, f. t. Juventa, tae, f. i. -®tas juvenilis. Ifiusdg’ ideje. Tempurelu vieţi a pruncului, jE-tatu la, lae, f. i. Gyermeki *-dötske. Tempu vecii, jEvum, vi, n. a. őrök idő. Temp úrit, viforoí, Tempus turbidum, Intemperies. Rút xiírxa* var idő. Tempurire, Tempestivitas, atis, f. 3. Idein, korán valóság. Tempestivus, va, vum. Idein korán való. T&mpurie fapta, Tempestivos se* tus. Maga idejében való td• ndlnvany. Tempurie ploa», Tempestiva plu* via. Idein, korán való ess'ó. Tempuriceste, Tempestive, tár. Jókor, idein, korán. Mature, adv: Maturate. Maturissime. Jó idein, ign jókor. In tempore. Idein. Temperefc, Attempero, avi, tum, are. Ax idöhex sxabom a’ dót got. Temperire, Attemperatio, onii, Í.3. Idöhex szabása a’ dolognak. Terapereste, Attemperate, *dv: Alkalmatos időben. Temperament meftecare lucrurilor la olalta Cu mod bún, Tw peramentum, ti, n. a. Mértéi!* tes megelegyitése a* dolgoknál. Temperefcume, Tempero me,sTÍ, atum, are. Megmértéklem tw gamat. ■ Temperefcume de mancare si beu-tura multa, Sobrie vivo,xi,ctum, Mértékletesen élek. • Temperate vivo, ere. Temperare de beüt ura si mancire multa, Sobrietas, atis, f. 3. Ételben, italban mértékletesség Temperantia, tiae, f. i. Temperát contenuit de manctrt st beuture multa, Sobrius, bru' -Digitized by ^.ooQle TE. \ TE. 451 um. Mértékletes ételben, italban, józan. Temperetieste, Sobrîe, temperate, temperanter. Mértékletesen, józanon, józanúL Tempefc batucielc, Obtundo, udi, •um, ere. Megtompítotn. Hebeto, avi, tum, are. Retundo, di, tusum, ere. Tempire, Hebetatio, nis, f. 3. Tompítás. Hebetudo, nia, f. 3. Tompaság. Stupiditas, tis, f. 3. Tempitoriu, Hebetans, tis, o. 3. Tompító. Hebetator, oris, m. 3. . Tempit, Obtusus, sa, sum. Tompa. Hebes, etis, o. 3. Retusus, sa, sum. Stipes, itis, c. 3. Hebetatus, ta, tum. Tompított. Tempitieste, Obtuse, adv: Tompán. Tempit la minte, Tardus, da, dum. Késő tompa eszű. Bardus, da, dum. Ostoba, buta eszű. Hebes, etis, o. 3. Insulsus, sa, sum. Obtusus, sa, sum. ' Stupidus, da, dum. Obstupidus, da, dóm. 1 Plumbeus, bea, beum. Tempitoare umbra, Hebetatrix, umbra. Homályon tompítást qkozó árnyék. ' Tempeícume, Hebeo, ere, ui. Tompulok. Hebesco, ere. Hebetesco, ere. Desideo, ere. Stupeo, ere. Stupesco, ere. Tempe a capului, Tempora, rum, n. plu: a. Vakszem, homlok két szegeleteí. Templa , Templum, pii, n. 1. Templom, egyház. Eclesia, siae, f. 1. Fanum, ni, n. 1. Templom, Kápolna. Templa, Frontispicium templi* Az oltárnak froniya, eleje. Frontale, lis, n. 3. Templele, Ennitv Történik. Obtingit. Contingit. Tem piare, Accidentia, tiae, f. i, Tövténet. Eventus, tús, m. 4» Casua, sús, m. 4. Templat, Accidens, tis, o. 3. Mtg-esett történt. Evenit. ' Accidit. Templatieste, Casualiter. T8rte• . netbiSL Fortuito* Forte, adv: Casu. Temere. Templume, Evenio, ai, entum, ere. Történem. Digitized by GooQie / 45a TE. TE. Accido, di, sum, ere. ( Temume, Timeo, ui, ere. Féltk. Formido, avi. Műm, are. Reformido, avi, atum, are. Trepido, avi, atum, are. Paveo, ere. ' Pavesco, ere. Metuo, ui, ere. Pavefio, éri. -Exparesco, ere. Extimeaco, ere. Pertimesco, ere. ' Metu afficior, ectui «um, affici. Vereor, eri, itua aum. Temere, Timor, oria, m. 3. Félelem. Metua, tds, m. 4* Formidatip, onia, f. 3. Pavor, oria, m. 3. Formido, nia, f. 3. Trepidatio, onia, f. 3. _ Trepiditaa, tia, f. 3. Félelmes-eég. Temetoriu, fricof, Timidua, da, dum. Félénk félelmes. Meticuloaua, aa, aum. Trepidua, da, dum. Pavidua, da, dum. Formidolosua, «a, aum. Félénk Timena, tia, o. 3. Verena, tia, o. 3. Exigui animi, pusilli, imbecillia animi, qui animo iacet Temetoriu de Dumnedieu, Piua, a, um. Isten/éld. Temere de Dumnedieu, Pieta», tis, f. 3. lstenfélöség kegytíség, Temetoare de Dumnedieu, Pietv ticultrix, cia, f. 3. Istenfélőül Temetoriu fricof, Metuentior, ori, metuentissimus. Igenfélo. Temeciof, de temut, Formidatu, ta, tum. A’ hitöl jélni ktl. Metuendus', da, dum. Pavendus, da, dum. Timendüa, da, dum.' Verendus, da, dum. Temetorel, Trepidalua ,__la, lan. Félénketske. Meticulus, la, lum. Temetoreate, Formidolose, idf Félelmesen, félénken. Pavide. Trepide. Trepidant er. Temume in catva, Subtimeo, ui, ere. Félek szabású. Subvereor, eri. Temume reu, Pertimeo, ui, ere. Nagyon jelek. Tenedof ( oftrov ) Tenedos, di, f.i-Szigett az Egeum tengerin, Troja ellenében. Tenerefc, Teneresco, ere. Ifiadotn> Tenerasco, ere. Adolesco, evi, tum, ere. Tenerire, Teneritas, tis, C 3. Gytn-geseg, ifiusdg. Teneritudo, nia, f. 3-Adolescentia, tiae, f. i. Aww dékenség. f enene mufcheta • pruncului d* Digitized by v TE. TE. 453 14 ani, a fetei de is ani, Pu-bertaa, tis, f. 5. Kimohozott ifiuság, férfi 14, leány iá esz-tendó's kordban. Tenerie mai fuf de 14 ani, E-phebia, biae, f. 1. Felserdülés. Tener, Tener, ra, rum. Gyenge, ifiu. Adoleacens, tis, c. 5. Ifitvend^ kény ifiu. Imberbis, be, c. 3. Imbecillis, le, c. 5. Debilis, le, c. 3. Tener care au inceput a perose, Puber, ris, o. 3. Szörösödni kezdett ifiu. Tener care perosaze, Pubes, ris, o. 3. Szörösödő ifiu. Tener de 14 ani mai mara,. Ephebus, bi, m. a. Felserdült ifiu. Tenera, Adolescentnla, lae, f. 1. Nevendékeny leány. Tenella, la*, f. 1. Tenerel, Adoleacentulus, li, m. a. lfiatska. Tenellus, li, m. 9. Tenereare lucru, Adolescenturio, ire. Ifiaskálkodom, gyermekes-kedem. Adolescsnturior, ári. Tenereste, Tenere, adv: Ifiu módón. Teneri tér, adv: Tensala, Temosula, lae, f. 1. Ten• sola. Tema, Sepia, ae, f. 1. Tenta. Tinctura, rae, f. 1. Tenta, Terebint, Terebyntbus, thi, f. a. Terpentin. Larix, cis, f. 3. Terenteic v. trentefc, Ita: Atterare, Prosterno, avi, tum. A* földhöz ütöm, leverem . Dejicio, ci, ctum, ere. Sterno, avi, atum, are. Trenteire, .Dejectio, onis, f. 3. Levetis. Trenteitoriu, Prostrator, oris, m. 3. Levető. Trenteit, Prostratus, ta, tum. Levettetett. ' Terefc v. tereefc, Ital: Terare, trag pe pamen.t, Per terram traho, xi, ctum, ere. Húrtzolom, a’ földön vonszom. Tereire, Tractio, onis, f. 3. Hur-tzolds. Tereit, Tractus, ta, tum. Húrtzólt. Terefc tempu, Tero tempus, petrec tempu. Töltöm az időt. Terefc vesraentu, Ve»tem tero, trivi, tum, erere. Koptatom az ruhát. Terefcume, ferpefc, A verbo tero, trivi. Koptatom, quia serpen» do teritur terra, aut corpua. Repo, si, eptum, ere. Tsuszok, mászok. Repto, avi, atum, are. ‘ Tsu$z~ dogalaky mdszdogalok. Correpo, ere. Serpo, si, tum, ere. Digitized by ^.ooQle 454_______________m__________________ Tereire ferpire, Reptatio, oni*, f. 3. Tsussds, mdsxds. Reptata*, lúa, m. 4* Tereit ori u ferpitorin, Rspens, tia, a. 3. Tsusxó, mdsMó. Reptabundua, da, dam. Reptioiua, ia, ion. Mdtxdogdló. Serpent, tia, o. 3. Tsutsó. Tereefcume afara, Erepo, ai, ptan. Kimdisok. Tereefcume innainte, Prorepa, pai, ptum, ere. Elül mát sok tsussok. Obrepo, ere. Obrepto «re. Obtero, ere. BIS mdszoh. Tereefcume ia d*of, Derepo, ere. Md mátsok. Tereefcume in laturi, Direpo, ere. ELmássok. • Tereefcume in lontru, Irrepo, ere. Bétsussok, bémássok. Irrepto, avi* are, tum. Tereire in lontru, Obreptio, onia, f. 3. Rovasson béssinlelés, bé-mAssdt. Tereefcume in lontru pe afeunf, Subrepo, ere. Alattombm bétsu-*sok. Tereefcume pe afounf fupt «1, Snr-repto, are, ti, atum, Orosva áldja mássok. Tereitoriu fpre el, Adreptan*, ti*, o. 3. ReJ mássá. Terfelefc, Tero, trivi, tum. Vállalom, koptatom. Attero» triri, itum, ere. Elkoptatom. Detero, trivi, itom, ere. Terfelire» Attritu*, t&s, m. 4* Kópiáid*, surlds, vdslaldt. Terfelitoriu, Attritor, őri*, n.l, Koptató vállaló. Terfelit, Attritos, ta, tum. Elvi* lőtt, kopott Protritu*, ta, tum. Detritu*, ta, tum. Contritus, ta, tum. Tritus, ta, tura. Térfala, Re* aut vestis attriti. ' Vásott köntös, vásott dolog. Térfala om, Homo nullius m» menti. Hitvány semmi embe. Terişc, Alexipbarmacum, ci, ■■ Térjék, Teriaca, cae, f. 1. Eciyon, chii, n. a. Teriac impotreiva veninului dor torié, Alexiphermacum, Alflxiterium, rii, n. Jtíndm V, méreg ellen orvosság, Teritie, Ita: Tritello, a Tritu», «, tum, Furfur, ri*, m. 3. Korp* Canicae, árum, f. 1. plu; Apluda, dae, f. 1. Retrimentum, ti, n. s. Teritieof, Furfuroaua, sa, w* Korpás. Teritiefc, Furfureus, reá, reufc Korpából való. Teritie de cap, Porrigo, nia, f. 1 F8 korpássá g. Furfures capitia. Termines, Grae: Oriao, pun taraú Digitized by Googie TE-__________________ Termino, avi, atum, «re. Határosom, végit kimutatom. Finio, ivi, itum, in. Deflnio, ivi, itum, ire. Terminaţie, Terminatio, oni», f 3. Határos ás, vége valaminek. Termin, Terminus, ni, m. a. Határ, vege, tiél. Terminatus, ti, m. s. Finis, nis, m> 3. Limes, tis, m. 3. Termin asedi, Determino, ni, tum, are. Határt tessek. Fines constituo, ui, tum, ere. Statuo, ui, utum. Terminat, Terminatus, ta, tum. Határosott. Termines mai inainte, Grae: fţro-riso, Praefinio, ivi, tum, ire. Elül meghatárosom. Terminaţie mai inainte, Praefinitio, onis, f. 3. Elül meghatárosás. Terminatieste mai inainte, Prae* finite, adv: B181 meghatdrosva Ternava, Cicellus, Ii, m. 9, Kü-kiillif vise. ' Ternovan, Cicellanus, na, num. K&k'óVd vise mellyéki. Teri, Torvus, va, vum. Komor, kemény tekintetű. Protorvns, v. Protervus, va, vum. Szilaj. Tereire, Torvitas, tis, (. 3. Ko morság. Protervitas, tis, f. 9. Komor• tág, tsilajtág. - TE. 455 Terzefc, Protervio, ire. Durvásko• dom, ssilajkodom. Terzeste, Torve, adv. Durván. Torvus, a, um. Durva ke- mi iy. Tefreluefc, Testor, ari, tus sum. Testamentumot tessék. Lego, avi, atum. are. Testamentumba hagyhm. In teftament lei". TeOeluitoriu, Testator, oris, m. 5» Testamentum tév8. Legator, oris, m. 3. - Tefteluitoare, Legatrix, cis, f. 3. Tastamentum tévíf atstsony. Teftaluit, Legatum, ti, n. 9. Tét• tamentumha hagyott jósság. Legatum testamentarium. Testamento donatum. Teftament, Testamentum) ti, n.9. Testamentum. Qodicillut, Ui, m. 9. Teftament Tore putere, Testamentum irritum,' ti, Erőtlen testamentum, Teftament nedrept, Testamentum adulterinum, suppositicium Hantit testamentum. Teftament nou, Novum testamen* tum. Új testamentum. Teftament forif, Testamentum scriptum, frutt testamentum. Teftamţnt vethiu, Vetus testa* mentum. Ó teitámentum. Teftamentefc, Testamentarius, ia, ium. Testámentumhos való. Teítamentariu nedrept, Testamen* 9 Digitized by GooqIc 45« TE. TE. TH. tarius, rii, m. a. Hami$ testamentum tsináló. Tethrapod, Tethrap ódium, ii, n. s. Menaa, v. atallu m quadratum, Négy szegd asztal, vagy dllds. Teuti, Teutonea, num, m. 3. plu: 4 Németek. . ' Teutonic,' Teutonicua, ca, cum. Német országi, Teutonia, Teutoni», iae, f, i. Né* met ország. Germania, niae, f. 1. Tevolefc, Voluto, avi. tum, are. * " w 9 * Fórgatom, hengeritem. < Tevolire, Vrtlutatio, onia, f. 3. Forgatás, hengerités, fétrengés. Volutatas, m. 4* Tevolit, Volutatua, ta, tum. Fór• dittatott forgatott> Tevolefc inpregiur, Circu'aţvolvo, vi, utum, are. Kőrnyűl hfn* geritem. Circumvoluto, are. Tevolire inpregiur, Circum volutatio, onia, f. 3. KSrnyűl hen* . gerttés, forgatás. Circum volutio, oaia, f. 3. Tevolit inpregiur, Circumvolu-tatua, ta, tum. Hengergetett körül, Tevolire in quina v. thina, Tergorare ia luto, Sárba heverni. Tevolelcufe cai pe ufcat, Volutant fe equi in, sicco. Heverőznek fl* lónak a* szárazon. Paferi le in pulvere, Avea in1 pulvere. A’ madarak a* porban. Porci in tbine, Porci in lato. A’ disznók a’ sdrba. Tevolitura, Volutabrum, bri, n. a. Habarék, fertő habarék. Tevolitieate, Volutetim, adv.* H'órru pötyögve, hengergctveforgatva Tevolelcume, Volutor, ariy' at ui aum. Hengergek. Theaca, Theca, cae,. f. 3. Tartotok, iskatulya. Tbeaca de cutite, Vagina cultre* ria. Kés hüvely. Theca cultraria. ' Theaca de inel, Dactylotheca, cae, f. î. Gyűrű tok. Theaca fabii, Vagina gladii. Kard hüvely• Theca enaia. Thecutie, Vaginula, lae, f. i. /22» veiyetske. Tbeaula, Pera, rae, f. i. Bőr táska. " -Şacciperium, rii, n. a. Táska tartaj. Pharetra, trae, f. i. Tegez» Caniatrum, tri, n. a. Tarisnya, táska. Vedi Taaca. Theanla calareafca, Hippopera, rae, f. i. Lévái táska, turba. Theaalat, Pharetratua, ta, tűn. , Teges, tegzes. Theaulitie, Perula, lae, f. i. Tát" [ kdtska. Theatru, Theatrum, tri, n* a. Játék néző hely. Digitized byCjOO^lc TH. • l 1 '-------------- Theatrel, Theatridium, ii, n. Játék néx'ó helyetske. Theatrefc, Theatralis, le, c. 3. Játék néxö helyhez való. Theatricus ca, cum. Thema, Thema, atis, n. 3. Féltét bestédnek első féltét matériája, Argumentum, ti, o. 8. Propositum, ti, n. a. Theoc, Theca, cae, f. í. Tok, Theoc de cucuruz, Loba, hae, Tokja a’ kukurixa tsönek. Theocu florilor fau a fructului, Calix, cis, m. 3. Virágnak vagy gyíkm'dltsnék tokja. Calicullus, li, m. a. Theocu grâului si a altor fe mentie, Gluma, mae, f. i. Buxa szemnek, ’s egyéb gabonának tokja. Vagina, na», f. i. Theocu fementielor, Silieula, lae, f. i. Magnak tokja. Siliqua, quae, f. i. Theocuefcume, Siliquor, ari, atus sum. Tokotodom,polyvásodom Theodor, Thi odorus, ri, m. a. Todor. Theodora, Theodora, rae, f. í. Debora. Theolog, Theologus, gi, m. a. Szent irást jól tudó. Theologhia, Theologia, giae, f. i. Istent dolgokról való tudomány Theologhicefc , Theologicus, ca, TH. 457 cum. Theologiai. Théon Poeta care pe toti vatema cu fcrifoare, Theon, onis, m. 3. Egy mindeneket írásával séf tegetS Poéta. ' .. Theophania, Theophania, niae, £ 1. Vix keresxt napja. Theorema, Theorema, atis, n. 3. Éles elmélkedés, gondolat, Theoretica, TheoretiCa, cae, f, 1. Természetes dolgoknak, meg• visgálások. Theoria, Theoria, riae, f. 1. Elmélkedés, meggondolás. Theriac, Theriaca, cae, f. 1. Térjék. 1 Thermometru, Thermometrum, trí, n. a. cara arata mefura caiduri. Melegnek mivóltát megmutató üveg mérték. Thefaur, Thesaurum, ri, n. a. Kints. Thefaurizefc, Thesaurizo, vi, tum, ajre. Kintset gyűjtök. Divitias cogo, ere, oégi, tum, ere. Pecunias coacervo, avi, tum, are, congrego, avi, atum, are. Thefaurifefc,The*aurius, ria, rium Kintshex tartozó* Thefaurariu, Thesaurarius, rii, m. a. Kints tartó. Praefectus, aerarii. Thefes, Thesis, sis, f. 3. Értelemnek jól helyhezlele.se, he yese/t tétele, próbálásra ffiteti t-g. Digitized by GooQie 458 TH. ■ . > ■ i Thetta litera greceafca, Thetta. Görög betű mely az ítéletben kárhoztatást jelent. Ţhiiri, Thiara, rae, f. i. Püspöki süveg. Thiberií apa, Thiberis, ri*, f. 3. Ttberls vize. Thiea, Ita* Capello di anti. Antias, arum, f. i. pia: Üttök. Coprona, r. copronae, aram, f. t. pia: Anteventuli, «ram, m. s. Propenduli, oram, m. pla' i. Thina, Ita: Thina, Lacus, coentun, ni, n. m. FertS tár. Quina, nae, f. i. Thina rafa depe luntri meftecata cu rasina, Zopissa, eae, f. t. Tengeri hajóról levakart szúr-kot sár. Thinof, Coenosae, sa, sum. Sáros, foltos. Thifa apa, Tibiscas, m. f. 7Itta vize magyar országban. Thifa lemn, Taxas, xi, f. i. Tisza fa. Thitelefc, gbidelefc, Titillo, are, iri, tum- Tsiklandom. Thitelire, ghidelire, Titillatio, nis, f. 3. TtiUandát. Titillatas, tűs, m. 4* Thitor, Tator, oris, m. 3. Tutor, óüalmazó. Thitul, Titulas, li, m. ». Feljül való irás. Inscriptio, onis, f. 3. TH. Epigraphe, es, f. i. Index, cis, m. 3. Thitul de marira, Titulus, li, m-L Méltósági ditséretet tév8 név. Thitiilat, Dignitate insignitus, i, um. Nagy névvel neveztetett. Dignitate praeditus, a, un. Thitultfc, Titulum do, are, di, tum. Titulust adok. Titulum inscribo, si, tum, ert Titulust eleibe irók, tészek. Trac, Tracna, ci, m. s. RdU. Trax, cia, m. 3. Thracia, Tracia, ciae, f. i. RâU ország. Thron. Thronus, ni, m. s. fi rdlyl szék. Thimie tem ie, Thua, ris, a. 5. Tbmény. Thimiitie, Thimus, mi, m. i> Balsam/U. Thimum, mi, n. i> Thuşculum, li, n. a. Ttmje* netske. Thimies, Thurifico, vi, tum, art> Temjénezek. Suffio, ivi, itnm, ire. Thimiere, Thimiama, atis, a. i Temjénezét. • Suffimentum, ri, n. a. Thimiitorio, Suffibolum, li, n. i TemjénezS. Thuribulum, li, n. s. Thimiefc, Thureas, rea, ren®-Temjénes. Thimieceof, Thiraosus, sa, ««• Jó tzagu füves. Digitized by Googie TH. TI. *T. 459 Thimienefc, Thiminus, na, num. Balsam Jühöz való. Thimie ardietoriu, Thuricremua, na, mum Tbmény égető. Thimie crefca'oriu, Thurifer, ra, rum» Tömény termo. Thimie culegetoriu, Thurilegua, ga, gum. Tömény szedő. Thimie tiitoriu, Thimiaterium, rii, n. a. Ibmény tartó. Acerra, rae, f. 1. Tiera, Hisp: Tiera. Terra, rae, f. 1. Főid. . Tellua, ris, f. 3. Humus, roi, f. I. Solum, la, n. a. Tieren teren, Terrenum, ni, n. >. ' Mivélhet ő főid, meső főid. Tieren de arat, Ager, gri, m. 1. Szántó főid. Tieren de fen, Foenile, lis, n. 3. Széna termő fold. Tierenefc, Terrenus, na, num Földi. Ţerreatria, tre, c. 3. Conterraneus, nea, neum. Terraneus, ea, um. Földön való Terrenoius, sa, aum. Főidig földön való. Terreatralia, 1«, c. 3. Földi. Tiarina, Praedium, dii, n. s. Major. Tiearinutie, Praediolum, li, n. a. Majorotska. Tiearenefc, Praediatorius, ria, ium. Merei örökséget, majorloddst illető. Tiearitoriu, Territórium, rii, n. 2. Város* vagy falu’ földe, vidék, egy darab tartothdny. Tieara, Regnum, ni, n. a. Ország, föld. Patria, triae, f. 1. Haza. Tiearigrad, Constantinopolis, li*, f 3. Constantzindpoly. Caput terrae Tratia*. Tiara Leaafoa, Terra poloniea, Polonia, niae, f. 1. Lengyel or* szdg. Tieara Rumaneafca, Terra t»I»* chica, Valachia, chiae, f. 1. Oldh ország. Transalpina, nae, f. 1. Tieara Ta tarafca, Tar tari a, ria*» F. 1. Tatár földe országa. Tieara ungureaíca, Pannonia, niae, f. 1. Magyar ország. Tiearan, Terraneua, nea, neum, Földi. Tiearan inpreuna, Conterraneus, nea, neum. Földi, foldemi. Tiearmure, Terrae murua, lfUua, oris, n. 5. Part. Tiearmureíc, Littoralia, le, c. 3« Parihoz való. Liitoreua, rea, reum. Tiarmurof, Littoroaua, sa, sum. , Partos. Tiepia, Declivui, ra, rum. Lejtői. Praeceps, tia, o. 3. Jugoaua, aa, aum. Devexua, xa, xum. Clivus, va, vum. /—» a Digitized by i^oogle Acclivis, ve, c. 3* Praeruptus, ta» tum. v Tiepisere, Declivitas, tis, f. 3. Me-redékesség. Acclivitas, tia, f. 3. Devexitas, tis, f. 3. Tief, Ita: tessere, Texo,' ui, ere, textum. Szövök. Subtexo, xui, ere. Tiefetura, Textura, rae, f. i. Szövés. Textus, tús, m. 4« Tiefetoriu, Textor, oris, n. 3. Takdts. Tiefetoare, Textrix, cis, f. 3. Szövő atzszony. Textrina, nae, f. i. Tiefsceof, Textilis, le, c. 3. Szőhető. Tiefut, Textu», ta, tum. Szőtt öszve fűzött. Textilis, le, c. 3. Szőtt font. Intextu», ta, tuip. Szőtt. Textum, ti, n. a. Szőtt dolog. Tiefetorefc, Textorius, ria, rium. Takdtsi szövéshez való. Tiefetorie, Textrina, nae, f. í. Ta-kdts müvhely Textrinum, ni, n. s. Tief catra ceva, Attexo, xui, xtum,. ere. Hozzá szövöm. Tief de nou, Retexo, xui, ere. Uj-jalag szövöm. •Ti«f de tot, Pertexo, xui, ere. Megszövöm. D*texo, xui, xtum, ere. Tief inainte, Praetexo, xui, ere. Élőbe szövöm. Tief in lontru, Obtexo, xui, ere. Sészövöm. Tief inpregiur, CircumtexO, ere, Környül szövöm, Tiefetura inpregiur, Circumtev tura, rae? f. i. Környül stövts. Tiefetoriu inpregiur, Circumtei-tor, oris, m. 3. Környül stövii. Tiefut inpregiur, Circumtextui, ta, tum. Környül sxött. Tief in trenfu, Intexo, xui, tum. Belé szövöm. Tief Ia olalta, Contexo, xui, xtum. Őst we-szövöm. Tiefere la olalta, Contexio, nis f. 3. Őszve-szővés. Contextus, tús, m. 4* Tiefut la olalta, Contextus, ta, tum. Ószve-szőt. Tiefítieste, Cpntexte, adv: Egybl' szőve. Contextim, adv.* Tiefetoriu cu matafa, Phrygio, o-ni», m 3. Selyem szövő. Tiefut cu. matofi, Phrygianu», ni( num. Frigiai módon szöt. Tiefetoriu de panfa, Linteo, onii) m. 3. Tahdls vdsinas. Tiefetoriu de panfature, Strophi* arius, rii, m. a« Jíeszksnyo smo‘ vő, mejj kötő tsináló. Tiefetoriu frumo!", Sigmentaria*» ria, rium. Tzi/rán szőv'ó M* kdts. Digitized by TI. \ Tr. 461 Tieíut frumof, Segmentatus, tata, tatum. Tarkán szőtt. Tieíut in misloc, Intextus, ta, tum. Közben szőtt. Tieíut in tri itie, Trilix, cis, 0.3. Három rend nylist fonalban ■ szőtt. Tieíuta,. Praetexta, tae, f. x. Ro-. mai séndtori köntös. Tiefuta purtatoriu, Fraetextorius, ia, iuun Romai sendtori kön-töst viselő. Tieft, Testű, Indec. Föld edény. Testa, tae, f. 1. Tserép edény. Tieft de tégla, Teatum, ti, n. a. Tégla tserép. Tieítutiu^ Teftula, lae, f. 1. Tse* repetske kdlyhdtska. Tieft de copt azima fau placenta, Testua, tús, m. 4* Pogátsa, vagy bélés, vagy máié sütő tserép edény Tepsi, tepsia. Tieft de broafca, Chelonium, che* lonii, n. a. Béka tekenyö. Tieftoafa broafca, Testudo, nis, m. 3. Tekenyös béka Tieftof, Testudineus * ea, eum. Tekenyös békához való. Testudineus incessus, v. gressus, Igen lassan járás. Tigan, Ita: Zingano. Egyptius, ia, ium. Egyptusbéli. Tiganus, Ciganuá, ni, m. a. Tzi-gány. ' Tiganus, ni, m. a. Fallax, cis, c. 3. • Tin, Teneo, núi, tentum, ere. Tartom. Servo, avi, atum, are. Observo, avi, atum, are. Sustineo, ui, entum, ere. Conservo, avi, atum, are. Meg* tartom. Contineo, nui, entum, ere. Asservo, avi, atum, are. Detineo, ui, entum, ere. Reservo, ávi, atum, are. Inservo, avi, atum, are. Retineo, ui, entum, ere. Tinere ,Tentio, onis, f. 3. Tartás. Retentio, onis, f. 3. Observatio, onis, f. 3. Conservatio, onis, f. 3. Megtar-tds. Sustentatio, onis, f. 3. Tenacitas, tis, f. 3, Tiitoriu , Servator, oria; m. 3. Tartó megtartó. Conservator, oris, m. 3. Servans, tis, o. 3. Tenax, cis, o. 3. Tenens, tis, o. 3. Tiitoare, Servatrix, cis, f. 3. Megtartó ne. Conservatrix, cis, f. 3. Tiiceof, de tinut, Servandus» da, dum. Megtartandó, . Servabilis, le, c. 3. Megtart» ható. Tinut, Tentus, ta, tum. Tartóit, Servatus, ta, tum. ^ Digitized by Googie 46» ' TI. Reservatus, ta, tum. * Conservatus, ta, tum. Megtar• tatolt. Tiitieste, adv; Te«aciter. Tarló• san, tartva. Tin creíc linga el, Adnutrio, ivi, itum, ire. Mellette tartom, táp -látom. Aló, ui, itum, ere. Tin cu mencare crelc, Alumnor, ari, atua aum. Táplálom. Focillo, avi, atum, are. Sustineo, nui, entuip, ere. Aló, ui, itum, ere. Nutricor, ari. Nutrio, ivi, itum, ira. * Enutrio, ira. Foveo, «re, ui, Totum. Tinóra cu mancare cresceţe, Aii;, tura, rae, f. i. Tartás, táplálás, nevelés. Sustentatio, Onia, f. 3. Nutricatio onia, & 3. Nutritus, tús, m. 4« Tiitoriu cu bucate crefcatorio, Altor, oria, m. i. Tartó, tápláló neveliU . Nutritor, oria, m. 3. Nutritius, ii, m. a. Almus, mi, m. a. Tinut cu bucate crefcut, Enutritus» ta, tum. Táplált, tartott, nevelt. , Alitus, ta, tum. Altus, ta, tum. JTiii cu el, Subscribo, si, tum* ere. Ville tartok. Suffragor, ari, atua aum. Mellette vagyok. Tinere cu el, Subscriptio, onis, f. 3. VéUe tartás. Prostasia, siae, f. i. Tin inainte, Obtendo, di, aura, ere. Eleiben tartom. Tinere inainte, Obtentus, tús, m.4. Eleiben tartás. Tinut innainte, Obtentus, ta, tum. Eleiben tartatott. Tin in caldura, Foveo, vi, otum, ere. Melegben tartom. Tin in freu, Refreno, avi, tum, are. Zabolán tartom. Coerceo, cui, itum, ere. Infreno, are. Tinere in freu, Refrenatio, onia, f. 5. Zabolán tartás. Infrenatio, onis, f. f. 3. Tinut in freu, Infrenatus, ta, tum. Zabolában tartatott. Coercitus, ta, tum. Tin in loc, oprefc, Retineo, nui, •ntum, ere. Megtartóztalom. Retento, avi, atum, are. Detioeo, nui, entum, ere. Distineo, ere. Inhibeo, ui, itum, ere. Tinere in loc oprire, Retentio, onia, f. 3. JUegtartóstatás. Inhibitio, onis, f. 3. Tinut in loc oprit, Retentus, ta, tum. 3.fegtartóztatotL Inhibitus, ta, tum. Digitized by Google TI. TL 403 Tin in minte* Memoria teneo, ui, iDtun, eret Et*emben tartom. In memoria habeo, ui, ere. Memor ram, ei, esae. Emié kezem. Tia in pretiu, cer pretiu, Lieeo, ere. Arrdn tartom, árrdt ke-rém. Tin ia fanatate, Soapito, are, tavi, tum. Bgésségben tartom. Tin in fuf, Suatineo, ui, tum, ere. Fenntartom. Suatento,. avi, atum, are. Subtus fulciendo auatineo, ere, ui, entum. Tinut in fuf, Suffultus, ta, tum. ta masxtott, Tin la botes, Sacro, fonte suscipio> epi, ptum, ere. Keresztelésben tartom. Tin lumioa, Adluceo, ere, luxi. Világot tartok. Tin modu, Modum teneo, ui, entum, ere. Módot tartok. Tin ochi in pament, Tarram intueor. A' Jöldre nézek. Tin pe alta oara, Reservo, avi, atum, are Mdsszorrd tartom. Tin fau vietiuefc mult, Perenno, are, vi, atum. Sokáig tartok, élek. Ouro, avi, atum, are. Tinere fau vietiuire mult, Perennitas, tia, f. 5. Sokáig tartói tág. 1 iitoriu fau vietiaitoriu mult, Pe • rrnnana, tia, o. 3. Sokáig tartó. Durabilia, le, c. S. Tiitoare mult, Duratrix, cis, f. 5. Tartós. Tinefe de cineva, Pertinet ad aliquem. Valakihez tartozik. Spectat.. Convenit «um. ötét illeti. Tiitoreate, Tenaciter, *dv:.Ragadóson, tartóson, erössen. Tiitorin aperetoriu ori în oe p*> rire, Soapitalia, le, o. 5. Megtartó akármi veszedelembe. Tiitoriu de «vere, Quaeator, oris. m. 3, Kints tartó. Tinere de avere. Quaestura, rai, f* i. Kinti tartóság. Tiitoriu de doctorie de balfaro, Nartheciam, ii, n. i. Orvosság tartó, baFsam tartó, • Tiitoritl de pene. Graphiaria no, rii, n. >. Penna tartóy Tiitoriu de fama inpreuna defpro ceva, Synteresia, sis, f. 3. B' gyüt valamire számot tartó. Tiitoare cuţva, Pellex, cis, f. 3» Házos emberrel paráználkodó kurva. Concubina^ nae, f. i. Tiitoriu de cutva, Concubtnarius, rii, m. Ágyast tartó. Tiöert curvei; Concubinatus, tâs, Ágyast tartás. Pellicatus, tát, m. 4» Timimé de ceva cuvinefa mié. Pertineo, fii, entum, ere. J5T do, inis, m. 3. Ajtó sark. Tiuefc, Tinnio, ui, ere. Tstngtk( pengek. Tinnito, avi, atum, are. Tiuire, Tinnitus, tús, m. 4* ’^en‘ gés tsendűlés. Tinnimentum, ti, n. s. Tiuitoriu , Tinnulus, li, ni. *• Tinnulus, la, lum. Tsengo go, pengő. • Digitized by Google TO. TO. 465 Tinniens, tis, o. 3. Toamna, Autumnus, ni, m* a. Ősz. I Tomnez, Autumno, avi, tum, are. Ősz formán vagyok. Tomnare, Autumnatio, onis, f. 3. Őszi élés. Tomnefc, Autumnalis, le, c. 3. Őszi. Autumnus, na, num. Toana, Tunna, nse, f. 1. Tonna. *Toana mica, Tunella, lse, f. í. Tonnátska. Toapfa, Toxicum, ci, n. a. Méreg. Venenum, ni, n. a. VirUs, indec: Topfefc, Ital: Toílicare, Toxicum do, dedi, tum, are» Mérget adok. Venenum prcebeo, ui, ere. Venenum misceo, ere, ui. Veneno inficio, cij ctum, ere Veneno, avi, atum, are. Toapfa beu, Toxicum bibo, bibi, bibitum, ere. Mérget iszom, Haurio, si, stum, ire. Virus summo, si, tum, ere. Toarta vafului, Torta vasis, Edénynek füle. Ansa, sse, f. i. Manubrium, brii, n. a. Ansula, lee, f. i. Tortof, Ansatum vas, Füles e-dény. 'Toc, v. theaca, Theca, ese, f. i Tok. Fara II. 3o oc de pistoale, Theca catapultaria, Pistafy tok. Toc de fegeata, Corytus, ti, m. a. NylV tokja. Coricus, ci, m. a. Curiscus, ci, m. a. Corithus, thi, m. a. Tocca, Simandrum, dri, n. a. Fa harangt tóka. Toccaeic, Simandrum pulso, avi, atum, are. Fa tókát verem. Tocaneic, ab Italico Taccato Maculosus, Inficio, ci, ctum, ere. Megfestem, motskolom. Maculo, avi, atum, are. Sordido, avi, atum^ are. Szennyezem. Deturpo, avi, atum, are. Coinqvino, avi, tum, are. Tocaneala, Sordes, dium, f. 3. plu: Szenny, motsok. Sqvallor, oris, m. 3. Labes, bis, f. 3. Macula, lee, f. i. Tocanire, Sordidatio, onis, f. 3* Motskosulds, Jestés. Infectus, tús, m. 4* Tocanit, Infectus, ta, tum. Mots-kolt. Tocila, intorcila, Alio, onis, m. 3. Kovátsok’ köszörű kövek. Tocmefc, Dirigo, xi, ctum, ere. Megigazítom. Tocmire, Directio, onis, f. 3. Igazítás. Tocmit, Directus, ta, tum. Igazított. . Digitized by Google Toemefcume, ab Ital: Toccare la manu, Dextram jungere, Convenio, ni, entum, ire. Alkudom. Paciscor, actus sum. Accordo, avi, atum, are. Conventum facio, eci, otum, ere. Tocmire, Conventio, onis, f. 3. Alkalom. Pactum, ti, n. ». Pactio, nis, f. 3. Conventus, tâs, m. 4* Conventum, ti, n. a. Contractus, tús, m. 4« Tocmala, idem. Tocmitoriu,' Pactor, oris, m. 3. Alkuvó. Conveniens, tis, o. 3. Toga, Toga, gse, f. i. Tisztessé' ges hossssu köntös. Toga mica, togutie, Togula, lee, f. i. Hosxssu ruhdtska. Togat, Togatus, ta, tum. Hosxssu ruhás. Toi, toefc, Intono, «vi, tum, are. Dörögve besxéüek, lármások. Tőire, Tonitrus, trús, m. 4« Dör-gös besse'd. Tolna cetate Ungarii, Altinium, nii, n. a. Tolna várossá Magyar orSságon. Tóm parte a carti, Tomus, mi, in. a. Résxe a’ könyvnek. Volumen, nis, n. & Part, tis, f. 3. lapafie, Chiisolapis, idis, f. 5. Topuxius kb. 1 síi, na. a. Topefc, Ital: Stemperare, Liqve-ffccio, ci, ctum, ere. Megöl-vasxtom. Liqvo, avi, atum, are. Eliqvo, avi, atum, are. Iiliqvefacio, ere. Colliqvefacio, ete. Topire, Liqvefactio, onis, f. 3. ól-vasxtás. Liqvatio, onis, f. 3. Conflatio, onis, f. 3. Topitura, Liqvamen, nis, n. 3. Olvadás. Topir, Liqvefactus, ta, tum. Meg-oívasxtatott. Illiqvefactus, ta, tum. Colliqvefactus, ta, tum* LiqvatHS, ta, tnm. Colliqvatus, ta, tum. Tabidus, da, dum. Olvadt. Liqvidus, da, dum. Olvadt, fogy* f°bó> h*g- Topitoriu, Colliqvans, tis, 0. 5. Olvasztó. Liqvefactor, oris, m. 8. Topefc in el, Illiqveracio, ti, ctum, ere. Bele-olvasatom. Topefc la olalta, Conflo, stÍi tum, are. ösxve-olvasxtom. Colliqvefacio, ciy ctum, «re. Topire la olalta* Cortflatio, oni5, f. 3. Egybe-olvasstás. Conflatura, rse, f* i. Topit la olalta, Conflatus, ta, tnm. Ósxve-olvasxlatott. Top fcume, Tabesco, «re, boi* Elolvadok. Digitized by v^ooQle Tabeo, ui, ere» Distabesco, ere. Intabesco* ere» Eliqvesco, ere» Liqvesco, ere. Liqvefio, eri, acttxs sum* Liqveo, ere, ui. Colliqvesco, ere. DeHqvesco, ere. Deliqveo, ere. Topefcume inainte de căldură, Praetepesco, ere. Preetepeo, ere. Előbb megolvadok melegben. Torc, A torqveo, si, tortum. Tekerem, fonom. Filo, avi, atum, are. Fonok. Fila duco, xi, ctum, ere. F ila necto, xtţi, ere, nexum» Neo, evi, etum, era. Toarcere, A tortuatio, Filatura, ree, f. I. Fonás. , Netura, ree, f. i. Torfetura, Contortum, ti, n, s. Fonadék. Connexus, xús, m. 4* Connexio, onis, f. 3. Nexus, xús, m. 4. Concinnus, ni, m. s. Contexio, onis, f. 3. Torcătoriu, Tortuator, oris, m. 3> Fonó. Fila ducens, tis, o. 3. Nens, tis, e. 3. Torcatoare, Netrix, ci», f. 3. Fonó aszszony. Fila ducens, tis, o. 3. , 3o * Torcaceof, Contortilis, le, c. 3. Fonadékot. Stamineus, ea, eum. Concraticulatus, ta, tum. Tori, Tortus, ta, tum. FonitJo* natott. 1 Connex'us, xa, xum» Textus, ta, tum. Contextus, ta, tum. Tore tot, Perneo, evi, fetum, are. Lqfonom. Tort, Tortum, ti, n. a» Fonalt tzerna. Filum, li, n» 1. Filus, li, m. s* Stamen, nis, n. 3. Tort begat prin fpata, Panus, ni, m. b. Bél Jonal, mely a bor• dán által-bolsúttatik. Subtegmen, nis, n. 3» Tort fuptiet, Stamineuá, nea , neum. Vékonyított tzérna. Torn, Fundo, di, sum, ere. Töltök. Turnare, Fusio, onis, f. 3, Töltés. Torn afare, Effundo, di, sum, ere. Kitöltőm. Turnare afare, Eflusio, onis, f. 3. Kitöltés. Torn, borefe, Vomo, ui, itum* ere. Okádok. Turnare» Vomitus» tús, m. 4* O* kádás. Vedi borefe. Toröpala, Grse: Ropalon, ClaVd, véé, f. 1. Bot páltza. Fustis, tis, m. 5. Baculus, li, m, a, Digitized by I 46» TO. Toropefc, Fuate vásto, avi, tum, are. Bottal verem, ütöm, leverem. Decutio, ssi, sum, ere. Leverem. Toropit, Decussus, sa, sbm. Leveretett, rontatott. Torv, terz, Torrus, ra, rumi Komor, kemény tekintetű, kemény nyakú. Torv ire terzire, Tórritas, tis, f. 3. Kemény nyakú komorság. Torvetieste, Torra, adr: Torre, adv: Torrum. Komordn, ke' meny tekintettel. Tott, Sclarus, ri, m. 9. Tót. Tot, Totus, ta, tum. Egésxsxen tellyes me'r8. Tot, Totum» unirersum, Egésxsxen. Tot acolo, Eodem, adr: Ugyan oda. Ibidem, adr: Tol a doaodiecile, Vicenus, na, nuita. Minden húszadik. Tót apa funt, Permadeo, ere adui. Merii vix vagyok. Tot a optdiecile, Octogesimus, ma, mum. Minden nyoltxva-nádik. Tot ateta, Perinde, adr: Mind annyi. Tot ce poate inrerdi sí creste, Vegetabilis, le, c. 5. Élesxt-gethetü, éltethető. Vegetabile, lis, n. 3. Tot ue acolo, Indidem, adr: t/> Hyuii onnan. ____________TO. _________________ Tót deauna, Ital: Tutlodij Sem-per, Mindenkor. Sempiterno, adr: Nonnunqram, adr: Tót in ce fe irivolueSte cera, Se* gestre, tris, n. 3, Minden a’ miben bé-lehet valamit takarni. Tót tira, Totus tritus; contritus, ta, tum. Ösxve-törött, szakadott. Tot una, Ital: Töt unó, Idem prorsusj Mind egy. Tót una si acees a dice, Tha«-thologia, giee, f. i. Axon értelemnek gyeikor mondása. Toata adunare, Tota universitas, tis. Ax égisz köxönseg. Communitas, tis, f. 3. Toata oara, in toate ori, Ital: Tut-tora, Assidue, adv: Szüntelen. Toate mancatoriu , Omnivorus, vora, rum. Mindent megévö. Toate roitoriu-, Omnivolus, la, lum. Mindent akaró. Toti, Omnis, ne, unirersus, sa, sum. Mindnyájon. Toti, Qvotus, qrisqte, Valaki, j minden ember. Cunctus, ta, tum. 1 Omnis, ne, c. 3. Qvisqvis, Valaki, minden, a• kárki. QrisqVe, qveeqre, qrodqre, Minden. . Tuti, cu toti, Unirersus, sa, sum- Digitized by Goo^íe TO. TR. TR. 469 Minden, a* Ege’ss. Toti fieste care, Ital: Tatto, tűt- ✓ to qvanto, Qvisqve, qvseqve, qvodqve, Minden. Prorsus omnis. Toti inpreuna, Omnes simul, Mindnyájan együtt. Toti la olalta, Omqes simul, Mindnyájan együtt. Totus, Tamen, Mindazonáltal. Attamen, adv: Totus pentru, Tamen, conjuncti: De azért. Toxicum, toapfx, Toxicum, ci, n. 2. Étetö méreg. Tractaluefc, Tracto., avi, atum, are. Vélte bánok, tapogatom, Jorgatom. Pertracto, avi, atum, are. Tractaluire, Tractatio, onis, f. 3. Vélle bándsx Jog dót ás. Tractatus, tús, m. 4* Valaminek fogdosása, forgatása. Tractalnitoriu, Tractator, oris, . m. 3. Valamit gyakorlót vélle bánó. ' Tractaluiceof, Tractabilis, le, c. 3. Valamivel könnyen bánható. Tractaluicie, Tractabilitas, tis, f. 3. Valamivel könnyen bánhatótág. Tractat, Tractatus, tâs, m. 4* Va-lamirSl írt könyv. Trachonitif o parte a tieri sido-vesthi intre muntele Liban, si ţnare Thiberiadei, Trachonitis, * tidis, f. 3. Egy réssé Zsidó or-iságnak, Libánus hegye, ét Tiberiás tenger kösött. Traefc, A tero yitam, tempus, vi* vo, xi, ctum, ere. Éldegelek, élek, tengek. • Traiu, Vita, tse, f. 1. Élet. Traitoriu, Vivens, tis, o. 3. Elő. Vedi vietiuefc. Traeíc cu ceva lucru, Fruoiscor, sci, itus sum aliqva re, Éltk valamivel. Fruiscor, sci, itus sum. Fruor, ui, itus sum. Utor, usus sum, úti. Usitor, ari, ţtas sum. Trăire cu ceva lucru, Usus, sâs, m. 4. Vélle. Hét. , Usio, onia, f. 3. Fruitio, onis, f. 3. Traitoriu cu ceva lucru, Usuarius, ria, rium. Vélle élS. Trăit cu ceva, Fruitus, ta, tum» Vélle élt. Traeíc cu ceva adefeori. Usurpo, avi, atum, are. Gyakran élek vélle, hasznát veszem. Trăire cu ceva def, Usurpatio, onis, f 3. Valamivel gyakran élét. Traitpriu cu ceva def, Usurpa. toţ, oria, m, 3. Gyakran vétte élő, hasznát vevő. Traefc cu ceva bun a altue, Ex alienis bonis, fructum capio, pi, ptum, ere. Más jovait használom. Digitized by Googíe' 47° TR. Trăire cu ceva ban a altue, Usu-fructus, tűs, m. 4« Mă» jóssá* gdval élés. g Traitoriu cu os a bun a al tae, Usufruotuariiis. ria, rium. A’ ki valamely Jószággal élt a’ melynek nem tulajdona. Traefo ca doctorie de seale, Sál* vio, avi, atum, are. 'Sdfyás or» vassdggal élek. Traefc cu pescé, Pisce uter, usus sum, uti. Hattal élek. Traitoriu cu pesce, Ichthyopha-gus, gi, m. a. Hallal e'löx hal ev8. Traefó inpreuna, Convivo, xi, otum, are. Egygyütt élek, lakozom. Traire inpreuna, Convictas, tâs, m. 4, Egygyütt élés, társal-kodás. Convictio, anis, f. 3. Traitoriu inpreuna, Convictor, oris, m. 3. Egy asztalnál élii. Trag, Traho, xi, otum, ere, Húzom, vonszon1, Pertraho, xi, ctum) ere. Elvonásom, Tragere, Treotus, tűs, ra, 4< Po* nds. Traotio, onis, f. 3. Tragatoriu, Trahens, tis, o. 3 Húzó, Tractorias, ria, rium. Tragaforefo, Tractorias, fia, rium. kondihoz való.m TR. Traf, Tractus, ta, tuni. Vonatott. Tragand, Tractim, adv: Vonva, vondogalva. Trag afare, Extraho, xi, otnm, ere. Kivonom, kivonszom. Eruo, ui, utum, ere. Eveho, xi, ctum, ere. Elioio, cai, itum, ere. Tragere afare, Extractio, anii, f. 3. Kivonás. Extractus, tús, m. 4* Evectio, onis, f. 3. Tragatoriu afare, Extracter, eris, m. 3. Kivonó, kivonszó. Traf afare, Extractus, ta, tum. Kivonatott. Eduotus, ta, tura. Erutus, ta, tum. Kivont. Trag afare deintre ceva, Intertraho, ere. Közülié kivonom. Trag afare apa dein putiu, Haurio aqvam, e, v. ex, v. de fonte. Vizet kútból húzok. Trag afare dein teaca, Eragino, ' avi, atum, are. Kihúzom d hilvtjbol. Tragere afare dein teaca, Evagi-naţio, enit, f. 5. HüvejbSl kivonás. Trag afare ftbie, fyada, Ensem exero, ui, ertum, ere. Kihúzom kardot, apádét. Stringo ensem, xi, ctum, ere. Gladium educo, xi, etum, era. Gladium denudo, avi, atum, are. Digitized by TR. 47* Trag«re afare a fabii, Gladii edu-ctio, onis, f. 3. Kard kivonás. Denudatio, onis, f. 3. Trag cu linu inapoi, Remulceo, ere. Lattan hátra vonszom. Trag cu iincu, Harpago, are, avi, atum. Horoggal vonsxom. Trag depe feraci, Extorqveo, si, tum, ere. Szegény népen hú-zok, vonok* Tragere depe feraci, Extorsio , onis, f. 3. Szegény népen való húzás, vonát. Catillatio, onis, f. 3. Tragatoriu depe feraci, Extortor, oris, m. 3. Szegény népen húzó, vonó. Trahax, cis, e. 3. Trag dsof, Detraho, xi, ctum, ere. Levonom, vontzom. Subtraho, xi, ctum, ere. Destringo, xi, ctum, ere. • Deturbo, avi, atum, are* Letaszítom, levonom> Tragere dsof, Detractio, onis, f. 3. Levonás. Subtractio, onis, f. 3. Tragatoriu dsof, Detractor, oris, m. 3 Levonó. Subtractor, oris, m. 3« Traf dsof, Detractus, ta, tum. Levont. Subtractas, ta, tum. Trag inainte, Protraho, xi, ctum, ere. Elé-vontzom, nyuitom. . Trag inapoi, Retraho, xi^ ctum, ere. Viszsza-vonom. Tragere inapoi, Retractio, onis, f. í- Viszsza-húzás, viszsza-vonás. Traf inapoi, Retractus, ta, tuni. Visztza-húz atoít. Trag inapoi dela ceva, Abstraho, xi, ctum, ere. Elvonom, Avoco, avi, atum, are. Tragere inapoi dela ceva, Avo. catio, onis, f. 3. Elvonás. Traf inapoi dela ceva, Avocatus, ta, tum. Elvonatott. Abstractus, ta, tum. Tragefe inapoi dela cevá, Dissi* det, Viszsza-vonfa magát % nem egygyezik, Tragere inapoi dela ceva, Dissidium, dii, n. i, Viszaza-vo-nát. Tragatoriu inapoi pe (íné, Discor. dialis, le, o. 3. Magát vitzsza-. vonó. Discordiabilis, le, o. 3. ■ Discordiosus, sa, sum. Discors, dis, o. 3. Treg încoace. incolo, Distraho, xi, ctum, ere. Idestova húzom, vonom. Tragere incoace incolo, Distra. ctio, onis, f. 3. Idestova vo* nás, hurtzolús. .Traf incoace incolo, Dittraotu», ta, tum. ElvonatotU Trag in doao parti, Diduco, xi, ctum, ere. Kétfelé vonsxom. Digitized by 47» TR. Traf ia doao parti, Diductus, ta, tum. Kétfelé vonatott. - Trag in fuf, Şursum tendo, ere, tetendi, sum. Felvonom.. Attraho, xi, ctum, ere. Extendo, di, sum, ere. Tragere in fuf, Elevatio , onis, f. 3. Felvonás. Trag la mine, Attraho, xi, ctnm, ere. Magamhoz vonszom. Tragere la mine, Attractio, onis, f. 3. Magamho* vonás. Trag la mine cu blandetie, Al liceo, ui, ectus, ere. Szép szóval valamire veszem, hozzám vonszom. Trag la mine fpre folof, Ad me. ad meem utilitatem attraho, xiţ ctum, ere. Magan\ jovamra hozzám vonom. Ad conţmodum meum attraho,, xi, ctum, ere. Ad meam utilitatem refero, tuli, latum. Trag la olalta, Contraho, xi, cţum, ere. öszve-vonom. Tragere la olalta, Contractio, onis, f. 3. öszve-vonás. Contractus, tás, ra. 4> Contractnra, ree, f. 1. Tragatoriu la olalta, Contrahens, tis, o. 3. öszve-vonó. . Traf la olalta, Contractus, ta , tum. ös zve-vonat otL Trag mai inainte, Proveho, xi, ctum, ere. EUf-vonom. *, TR. Traf mai nainte, Provectus, ta, ţum. Elo-vont. Trag mai in lung, inteind 1 Protraho, xi, ptum. Elő-vonszom^ nyújtom, halasztóm. Trag pe acie, Linţo, avi, atum, are. Lineálom, spárgára veszem. Trag fufpin, Suspirium duce, xi, ctum, ere. Sohajtok. Ţragume inapoi, Tergiversorţ arí, atus sum. Tétovázóit, magamat elvonszom. Tragere inapoi, Tergiversatio, onis, f. 3. Maga vonogatásax tétovázás. Tragatoriu inapoi pe fine, Ter. giveţsator, oris, m. 3. Magit vonogató, tétovázó. Tragatorindufe pe fine, Tergiversanter, adv: Magát vonogatva, Tragume inapoi dela ceva, Me Subtraho, xi, ctum, ere. Valamitől magamat elvonszom. Me subduco, xi, ctum, ere. Fedem ab aliqva re retraho, traxi, ctum, ere. Tragume inapoi dela ceva' pe ' aícunf, Me superduco, ţi, ctum, ere. Magamat álattomba elvonom. Tragume inderept, Recuso, avi atum, are. Vonogatom magamat. > Tragere inderept, Recusatio, onis, f. 3. Vonogatás. Digitized by LjOOQle Tragume inderept si me impro-teivefc, Dissideo, di, asum, ere. Viszsza-vonMok. Adversor, ari, atus sum. Tragere inderept si improteivi-re, Dissidium» ţi» n. a. Visz-sza-vonás. Tragere dela lucru care trebue al face, Avocamentum, ti, n. a Hivatalos munkától való elvonás. Traf dela lucru ou cârc; era indatorit , Avocatus a negotio ţibi incumbente , Hivat, alos munkától elvonatott. Tragere uni lnntre cu alta cand fe acatie in ceva, Remulcus, pi, m. a. Egy hajónak más által való vonása, mikor megakad. Trăgătoare de cărbuni, Rutabulum, li, n. a. Szén vonó, a'sag. Carbotrahium, ii, n. 2,. Rutrum, tri, n. a. Traga, Traha, hţe, f. ţ. Szán. Tribul», lee, f. i. Tragariu, Traharius, rii, m. a. Szán os. Traghedeie, Fabula, Tragoedia, se, f. í. Fabula vagy Játék, pom- ~ pás d kezdete, szomorú a’ ve’get és rettenetes. Tragheid, Tragoedus, di, xn. a. Trá-gédia játszó. Traghic, Tragicus, ci, in. a. 7rá-gédia tró poéta. Traghicefc, Tragicus, ca, cum. Tragédiához való, szomorú kimenetelű. Traghiceste, Tragice, adv: Szörnyen, kegyetlenül. Traghicomedeie, Tragicomedia, dise, f. í. Része d komédiának, ci hol az urak és szóigák beszélgetnek egygyütt. Traifta, Canistrum, v. caistrum, canistra, Tdrisnya. - Traiftutie, caiftrutie, Canistel-lum, li, n. a. larisnydtska. Traifta de purtat merinde, Canistrum nierendarium, Uti költséges tarisnya. , Trancereluefc bucate, Ital: Trin-ciare, Dapes, epulas, obsonia, scindo, di, sum, ere. Étket vagdalok. Concido, di, sum, ere. Incido, ere. Trancereluire, Obsoniorum scissio, onis, A 3. Étek vágás, me-tţlle's. Trancereluitoriu, Concidens, tis, o. 3. Étel metéllő. Obsonia scindendi magister. Sector epularum. Carptor scissorum, epularum, Carpus, pi, m. a. Trandafir, Rpsa, sse, f. i. Ró’sa. Vedi Roia. Tranfylvania, Transyfcrania, ni«, f. i. Erdély. ' Tranfylvan, Transylvanus, na, Digitized by Googie 474 TR. TR. \ num. Erdélyi. Transylvanicus, ca, cum. Trape d, Pedibus incedendo fatigor, ari, atus sum. Járván fáradok. Trapedare, Fatigium, gii, n. 3. Járásban fáradság. Tratia, Tratia, iae, f. 1. Bistonia, nise, f. i. Trátzia tartomány. Tratian , Bistonius , nia, nium. Trdtziabéli. Tratiani, Bistones, num, m. piu: Irdtsinbefrek, Rdlzok. TreaDta, Gradus, dús, m. 4. Grá-dlts. Treötof, Gradatus, ta, tum. Grá-dilxos. Treptcste, Gradatim, adv: Grá• di/sonként. Treptele luntri, Epibathara, rse, f. 1. Qráditsa <í hajónak. Treapta Here^atorii, Gradus officii, Tisztség. Treapta măriri, Dignitas, tis, f. 5. Méltóság. Trebae, A tribuo, indigeo , ui, ere. Ssttkségem van réá. Trebuintie, Indigentia, tiae, f. 1. Szükség. Trebuinceof, Necessarius, ria , rium. Szükséges. Trebue, Debeo, ui, itum, ere. Meg-kell lenni.' Trebue fe fac, Debeo facere, Meg-kell lenni. Trebue fe fie, Debet fieri, Meg• kell tenni, meg-kell lenni. Trebuit fe fie, Debuit fieri, JUeg• kellett lenni. Trec, Grse: Trecho, Celeriter eo, transeo, ivi, itum, ire. Altal mégyek, elmúlom. Vedi in dsof. Transmeo, avi, tum, are. ÁL tal-mégyek. Transmigro, avi, tum, are. Transgredior, essus sum, transgredi. Pertranseo, ivi, itum, ire. Transabeo, ire, abitum. Travio, avi, atum, are. Transigo, egi, ctum, ere. Transcendo, di, essum, ere. Praetergredior, di, cssus sum. Supervado, ere, di. Trecere, Transitio, onis, f. 3« Al . tnl-menés. Transitus, tús, m. 4-Transgressio, onis, f. 5. Trec, Transeo, ivi, itum, ire. Elmúlom, elmúlok. Dilabor, bi, psus sum. Evanesco, ni, ere. Trecători», Transitorius, ria, ium. Elmúlandó. Praeteriens, tis, o. 3. Fugax, ois, c. 5. Caducus, ca, cum. Mortalis, te, o. 3. Evanidus, da, dum. Fluxus, xa, rum. Trecut, Anteaotus, ta, tum. Elmúlt. Digitized by Lioogle TR. TR. 475 Praeteritus, t*, tum. Exitus, ta, tum. Trec apa cu notu, Transno, avi, atum, ar*. Úszva dltal-me'gyek a’ vizen. Trec apa dincolo, Transvehor, ' ehi, ectus sum. Vizen ditai-vitetem. Trecatoriu , Transvector, oris , m. 3. Áltál-vivÖ. Trec apa prin gazleu, prin vad, Ital: Goazzo, Vador, ari, atus sum. Gazlóban dltal-me’gyek. Trec calare iau pedeftru, Eqvo v. pedibus transeo, ivi, itum, ire. Lován, vagy gyalog me'-gyek-dltal. Trec ceva cu vedere si tac, Silentio aliqvid praetereo , ivi, tum. Halgatással valamit elmellőzök Trec eu si me petrec din vlatia aceafta, Ex hac vita transeo, ivi, tum, ire* J? világból ki. miilok. Decedo, di, essum, ere. Ex vita hac exeo, ivi, itum, ire» Emigro, avi, atum, are. Trec mare, Transfreto, avi, tum, are. A’ tengeren ált al-evezek. Trec munţi, Alpes transeo, ivi, itum, ire. A’ havasokon ditai• megyek. Trecuţi munţi, Transi tse alpes, Havasok, melyeken áltál-mén. Hk. Trec pe lingă ceva, Prntergre-dior, di, gressus sum. Mellette elmegyek. Praeterbito, avi, atum, are»' Praetereo, ivi, itum, ire. Pertranseo, ivi, itum, ire. Trec pefte. ceva, Supervado, si, sum, ere. Rajta ált al-mégyek, * állal-járorru Supertranseo, ivi, itum, ire. Permeo, avi, atum, ara. Praetergredior, gressus sum. Praeterferor, ri, latus aum. Transcendo, di, sum, ere. Transgredior, es*us sum, di. Trec toate, Transeunt omnia, . Mindenek elmúlnak. Trec tempuf Transigo tempus, egi, ctum, ere. Eltöltőm a* időt. ■ Trece tempu de fine, Transit tem* pus de se, Enyészik az idS magától. t Tremvr, Tremo, ui, ere, tum. Reszketek. Contremo, ui, ere. Megresz* ketek. Contremisco, ere. Tremisco, ere. Intremo, ui, ere. Trepido, avi, atum, are. Tremur de fyaima. Trepido, «vi, tum, are. Tjjedtembe reszketek. Attremo, ere, Megrettenek rajta. Tremurare, Tremor, oris, m. 3, Reszketts, reszkette^. Digitized by Goo^le 47® TR. TR. Trepidatio, onis, f. 3. . Horror, oris, m. 3. Tremurare fac altue f Tremefacio, ci, ctum, ere. Mást megijesztek, reszkettetem. Tremurare pamentului, Terrae* motus, tús, m. 4* Fbld indulás, Jtild reszketés. Tremura tot trupu , Circumtre-mit totum corpus, Egész testem reszket. Contremiscit. Tremuriceof, Tremebundus, da, dum. Resxkete ges. Tremulus, la, lum. Algiopus, aa, aum. Tremuretoriu, Tremens, tis, o. 3 ResxhetH. Tremulus, la, lum. Tremurice, Tremulus, li, m. s. Resxket'ó. Tremuriceste, Tremebunde, adv: Büszkéivé. Trepidanter, adv: Trepide, adv: Tremurind umblu, Attrepido, •vi, atum, are. Resxkeive járok. Trepidando incedo, ere. Trendeveíc, Taedio, as, are, avi, tum. Unalmas, lomha vagyok. Fastidio, ire. ' Taedio afficior, ctus sum, affici. Taedet, duit. Meguntam. Tsedescţjt, cebat. Trendevire» Taedium, dii, n. t. Unalom, un ás. Fastidium, dii, n. s. Trendevof, trendav, Taediasui, sa, sum. Unalmat. Fastidiosus^ sa, sum. Trendeveste, Taediose , adv: U-nalmason. Fastidiose, adv: Trentor, Fucus, ci, m. a. Here. Teredo, nis, m. 3. Trefnefc, Fragorem edo, didi, ere. Harsogok. Strepo, ere. Trefnire, Fragor, oris, m. 3. Hat-sogás. Trefnet, idem. Trefnicieste, Fragose, adv: Harsogva. Tri, Tres, tria, trium. Három, Trinus, na, num. Trimus, ma, mum. Tri ani, Tres anni, Három ess-tendo. Triari ostasi, Triarii, oram, a plu: LegeUHbb fegyveres vile-xek váltak Római hadban. Tri barbati deregatori, Tres viri, v. Triumviri, *Hdrom igazgató urak. Tribun, Tribunus, ni, m. s. Viros igazgató Fö Ur, Bíró, Tribunat, Tribunatus, tús, m. 4* Cxéh-Mesterség, Kapitányság. Tribunitieic, Tribunicias, ia, um. Tribunus i Jis tiszthez való. Tribui^ Tribus, bús, m. 4* böl osztott rend, Nemzetség, j Cxéh. iTributieste, Tributim, adv: Nenfc ' xetségénként, Cxéhenként. Digitized by Googie Tri cornuri, Triangulum, li, n. a. Három szeg. Tri cornurat, Triangularis, re, c. 3. Három szegü. Tri de numer , Ternarius , ria , iuin. Három számú, hármos. Tridieci, Terdeni, nse, na. Har-mintz. Triginta. Tridieceriu, Tricenarius* ria, ium.' Harmintzos. Trí dile, Triduum, ni, n. a. Három nap. Tri Dumnedieitie purtetoare de grise de viatia omului la pagani, Parcee, árum* f. plu: Etn-ber’ életére vigyázó húrom isten-asxszony ok. ^Tirier, Trituro, avi, átuni, are; Csépiek, nyomtatok. Tribulo, avi, atum, áré. Trito, avi, atum, áré. Tero fruges, ere. Tundo flagello fruges, été. Trierare, Trituratio, onis, f« 3. Cséplés, törés, nyomtatús. Tritura, ree» f. i. Tritus, tús, m. 4-Trieretoriu, Triturator, oris, m. 3. Cséplő. Tritor, oris, m. 3. Trierat, Trituratus, ta, tnm. Csépelt. Tritus, ta, tura. Extritus, ta, tum. Triereceof, Triturabilis, le, c. 3. Megcsépelhetö. Triti li», le, c. S. Trier bine, Pertrituro, avi, atum, are. Jól mógcséplem. Trierat bine, Pertrituratus, ta, tum. Jól megcsépelt. Pertritus, ta, tum. Trieretoare, imblacii, Tribula, 1», f. î. Cse'p. Tribulum, li, n. a. Clava pendula, Flagellum frugum, Frumentarium, rii, n. a. Trierarie sura, Tribularium, rii, n. 3. Csépelni való hely, cjú'r, gabona tartó. Triturarium, rii, n. a. Frumentarium, rii, n< a. Gabona tartó hely. Triefc, Tertio, avi, atnm, are. Ismét hármositom. Tri fileri ajungatoriu, Tressis, sis* m. 3. Három Jille'rt érő. Trifoi, Trifolium, lii* n. a. Három levelű fű. Medica, Cse, f. i* Trifur, Trifur, uris, Au 3. Fö lopó, szertelen lopó. . Trifurca, Trifurca, c$e* f. i. Trifurcus, ca, cum. Három ágú, Trigeamen, Trigeminus, na, num. Hármos. Trigemeni, Trigefniríi ^ otum , m. a. plu: Hármosok, egy hassal hárman lettek. Tri la numer, Ternio, onis, m. 3. Három Számos. Trimbita, Ital: Trombeta, Tuba, bee, f. i. Trombita. Buecina, nse, f. i. Kürt. Digitized by 47* TR. TR. 1 > ■■ ■ Trimbita ftrimba, Lituus , ui, m. a. Horgas trombita, kürf. Trimbita de batalie, Classicum, ci, n. a. Viadalt trombita. Trimbit, Clango, xi, ctum, ere. Trombitálok, harsogok» Tuba cano, cecini, antum, ere. Tubam inflo, avi, atum, are. Buccino, avi, atum, are. Debuccino, avi, atum, are. Trimbitas, Tibicen, nis, n. 3. Trombitás. Buccinator, oris, m. 3, Auletes, tae, m. i. Cornicen, nis, m. 5. .£neator, oris, m. 8. Hangos, trombitás. Liticen, ni, m. 3. idem. Trimbitare, Clangor, oris, m» 3. Harsogás. Tri mii, Ter mille, Három eter. Trimit, Mitto, si, ssum, ere. Küldök. Ablego, avi, atum, are. ElküU döm. Amando, avi, atum, are. Dimitto, si, ssum, ere. Abmitto, si, ssum, ere. Trimitere, Missio, onis, f. 3. Küldés. Ablegatio, onis, f. 3. Elküldés. Dimissio, onis, f. 3» Amandatio, onis, f. 3. Trimit, Missus, sa, sum. Küldött. Amandatus, ta, tum. Elküldött. Dimissus, ga, sum» Trimit adefeori, Missito, avi, tum, are. KÜldöxöm. Missiculo, avi, tum, are. Trimit afare, Emitto, si, ssum, ere. Kiküldőm. Trimif afare, EmisSus, sa, ssum. Kiküldött. Trimit deincolo, Transmitto, si, ssum, ere. Altal-küldönu Permitto, si, ssum, ere. Trimitere deincolo, Transmissio, onis, f. 3. Áltál-küldés. Transmissus, ssús, m. 4« Trimif deincolo. Transmissus, sa, . sum. Által-küldetett. Trimit inainte, Praemitto, si, ssum, ere. Elöl elküldöm. Trimit inapoi, Remitto, si, ssum, éré. Viszsza-küldöm. Trimitere inapoi, Retromissio, onis, f. 3. VisMSza-küldés. Trimif inapoi, Retromissus , sa, sum. Viszsaa-küldetett. Trimit in dsof, Demitto, si, sum, ere. Alá - botsdtem, ald • küldöm. Trimif in dsof, Demissus, sa, sum. Alá-kÜldetett. Trimit in folie, Ablego, avi, tum, are. Követségben küldöm. Trimitere in folie , Ablegatio, onis, f. 3. Követségben küU dés. Amandatio, onis, f. 3. Trimif in folie , Ablegatus, ta, tum. Követségben küldött. Digitized by TR. TR. 479 Trimit tip dein tiara, ital: Mandar in exilio i Exilio mulcto, avi, atum, are. Számkivetés-ben küldöm. In exilium amando, are, vi, atum. Expello, puli, ium, ere. Relego, avi, atum, are. Mitto, si, ssum, ere. Trimitere si tipare deih tiara afa-r^, Exulatio, onis, & 3. Szám* kivetés. Expulsio, onis, f. 5. Trimif si tipat dein tiare (unt, Exulo, avi, atum, are. Számkivetett vagyok. Trimit pe afcunf, Submitto, si, Triplicat, Triplicatus, ta, tum» HdrmoxtatoU. Triplu, Triplus, pia, pium. Három reţii. Tri si dsumetate, Sesqvitertius, a, um. ÍV egyedjei. Tri sireaguri de luntri venfletoa-re, Triremis, me, c. 3. Három rend evező hajó. Trieres, ris, f. 3. Trifprediece, Tredecim, Tizen• három. Triítez, Contristo, avi, tun), are» JUegszomoritom. Tristitia afficio, ci, ctum, ere. Exacerbo, avi, atum, are. Tristo, avi, atum, are. Ssum, ere. Alattomba küldöm. Triftare, Contristatio, onis, f. 3. Trinacria Infula, Trinacria, crise, f. ii Stitxiliai Sziget. Tri nopţi dupolalta, Trinoctium, tii, n. 2. Három ejtzaka egy• másután. Triód, Gr se: Triodion, Liber trium cantionnm, canticorum, Triodion. Tri patrare, Dodraús, tis> c. 3. Három fertály. Triplicaluefc, Triplico* avi, atum, are. Hdrmositom. Triplex, Triplex, cis, ö. 3. Hármos, három rétü. Triplicatis, Triplicatio, oiiis, f. 3. Hármosilás. T riplicator, Triplicator, oris, m. 2. Hármositöi JUegszomorodás. Tristitia, se, f. í. Szomorúság. Tristities, ei, f. 5» Tristitas, tis, f. 3. Tristitudo, nis, f. 3. Tristimonium, nii, n. i, Moeror, oris, m. 3. Mcestitia, ce, f. i. Moestitudo, nis, f. 3. Tettricitas, tis, f. 3. Komorság. Triftatoriu , Contristator, \ oris , m. 3. Szomoritó. Contristans, tis, o. 3. Tristificus, ca, cum. Triftaceof, Tristificus, ca, cum. Sxofhornságos. . Dolorosus, sa, sum. Moerore pltnus, na, num. , Digitized by Googíe 48 o_________________TR/____________ Triftat, Contristatus, ta, tam. Megszomorodott. Moestus, ta, tum. Trift, Tristis, te, o. 3. Szomorú. Moéstus, ta, tum. Sceevus, va, vum. Tetricus, ca, cum. Kontor. Trift incatva, Subtristis, te, c. 3. Szomorú szabású, szomoruts-ka. Tristiculus, li, m. a. Trifteiceste, Tristanter, adv: «Sso-motun. Mceste, adv: Mcestiter, adv: Triftezume, Tristor, ari, atus sum. Búsulók, szomorkodom. Moereo, ere, stus sum. • Moerore afficior, ectus funu Tristis sum, es, esse. Exacerbesco, ere., Tri fute, Trecenti, Háromszáz, háromszázán. Tri unghiuri, Triangulum, li, n. a. Három-szeg^ három-szegil. Tri unghiurof, Triangulatus , ta, tum. A* kinek három szeglete vagyon. Triangularis, re, c. 5. Trivir tri barbati, Triumviri, Három fó város’ vezére, Gubernátora. Trivirat, Triumviratus, tás, in. 4-Három Jo Gubernátort Méltóság. Troaca, Trullia, lae> f. i. Válu, moslék edény. (Troaca de adapat, Aqvariuixi, Tíl/ rii, n. a. Itató válu. Alveua aqvarius. .Labrum, bri, n. a. Canalis, lis, m. 3. Trocutie, Aqvariolum, li, n. *. Válutska. Troclea, Troclea, lese, f. ii Tereh felvonó tsiga, tekerő tsiga. Trochuf, Trochus, chi, zn. a. Tsapó tsiga. Troia» Troja, ee, f. i. Trója várossá. Ilium, ii, n. a. Pergama, orum, n. 3> plu: Troian, Troas, adis, c. 3. Tró-jabéli. Troicuâ, ca, cum. Tros, trois, c. 3. Troieni, Iliadse, arum, fi 1. plu: Trójabéliek. jEneidee, arum, m. a. plu: Tfroil, Troilus, li, m. a. Priamus jija. Troitie, treitie, Trinitas, tis, f. 3. Hdromsdgk Tronfefc, Conduco deposita ar-ha, Megalkuszom letéve'n a* elő-pénzt. Tronfefc inderept, Retalio, avi, atum, are. Viszsza-ironfolom. Vindico, avi, atum, are. Ulciscor, ultus sum, sci. Trop, Tropus, pi, m. a. Szónak elforditása. Trópariu, troparion mod ruge* ciunei, Modus orandi, Imádság’ módja. Digitized by TR. 481 Tropotefc, Bedibua strepituri» edo, ere, didi, itum. Lábaimmal tapsolok, zörgetek. Trudefo, lucru, Trudo, si, sum, ere, laboro, avi, atum, are. Taszítom, munkálódom, izzadok. Operor, ari, atus sum. Laborando sudo, avi, tum, are. Truda, Labor, oris, m. 3. Munka. Operositas, tis, f. 3. Opera, rae, f. 1. Baj, nehéz munka. Opus,- eris, n. 3. Trudeire, Laboratio, oqis, £ 3. Munkálkodás. Operatio, onis, f. S. Trudeitoriu, Operarius, rii, m. a. Munkás. Operosus, sa, sum. Munkás, bajjal járó. Laboriosus, sa^ sum. Operans, tis, o. 3. Munhálodó. Operator, oria, m. 3. Laborator, oris, m. 3. m Ellicax, cis, o. 3. Trudeit necasit de lucru, Labore ■ fractus, ta, tum. Munkától meg‘ romlott Labore maceratus, ta, tum. Trudefc necaseic, Victito, avi, tum, are, Éldegelek, tengek. Vitam duco miseram- IVyomo-rúltúl elek. • Trudeire, Victitatio, onis, f. 3. Éldegelés, lengés, lengés. Trululuefc, Ita; TruUre, Qua&i Pars II. illudendo decipio, pi, eptum, ere. Megtsalom. Fraudo, avi, atum, are. Fallo, felli, aum, ere. * Defraudo, avi, atum, are. Ludifico, avi, atum, are. Ludificor, arí, atus som. Trufuluire, Deceptoria illusio, •• nis, f. 3. Tsalds, isufolás. Deceptio, onis, f. 3. Defraudatio, onis, f. 5. Ludificatio, onis, f. 3. Ludificatus, tus, m. 4* Trufuluitoriu, Ludi ficus, ca, cum. Tsufoló, tsaló. Ludificans, tis, o. 3. Ludificabilia, le, c. 3. Decipiens, tis, o. 3. Megtsaló. Deceptor, oris, m. 3. Fraudator, oris, m. 3. Defraudator, oris, in. 3. Trnfuluit, Illusus, sa, sum. Megtréfált, tsufoltatott. Ludificatus, ta, tum. Fraudatus, ta, tum. Deceptus, ta, tum. Trufa, Fraus, udi», f. 3. Tsalds. Trufuluefcume, Frustror, ari, atus sum. Megtsalatom. Decipior, eptus sum, pi> Trufuluire, Frustratio, onis, f. 3. Meglsalatds. Deceptio, onis, f. 3. Trufaş-, Fraudulentus, ta, tum. Tsaldrd, Item comptus, to, tum. Tzifra. 3i Digitized by Googie 48a TR. __ / Trunoefc, Ita: Trincinare, tron care, Trunco* avi, atum* are Elvagdalom, Uonkilom. Praecido, di, sum, ere. Abscindo, di, sum, ere. Amputo, avi, atum, are. Mutilo, avi, atum, are. Admutilo, avi, tum, are. Demutilo, ari» tum, are. Contrunco, avi, tum, are. Detrunco, avi, tum, are. Lenyesem. Obtrunco, are. Praetrunco, are. Scindo, di, Mum, ere. Metszem. Rescindo, di, aram, ere. EL metszem. Truncire, Truncatio, oűi», f. 3. Lenyesés, levágás. Detruncatio, onis, fv 3. Mutilatio, onis, f. 3. Tsohkitás. Obtruncatio, oaia, f. 3. Meg-tsonkitds. Rescissio, onis, f. 3. Elmetszi» se valaminek. ' Truncit, Truncus, ca» cüm. Tson• kitott, nyesett. Mutilatus, ta, tum. Tsonkásitott, Truncatus, ta, tum. Trunchiux Truncuş, ci, m.a. Törésük, töke. Caudex, cia, m. 3» Nyers fa, detzka, tsutaK. Codex, cis, m. f. Stipes, tis, m. 3. Tóke, Isutak. Stirps, pis, m. i. Fának törtöké. Mutilus, la, Ina. Tsonka. TR. Trunchiu omului din umer pont la pessoare, Truncus corporii humani. Ember dereka váÜátil fogva lábig. Truncel, Trunculus, li, m. 9. Ti'* ke, törsökötske. Trup, Ita: Truppo, Corpus, orii, n. 3. 7est. Trup a ftelpului a pajului erbi. Scapus, pi, m. a. Oszlop déréi, fűszál. Trup barbateíc, Verpa, ae, f> i. Szemérem test. Veretrum, tri, n. s. Veretillum, li, n. a. Trup de călăreţi, Turma eqnitan. Lóvai sereg. Trup de militari, Ita: Trnppo, Agmen, nis, n. 3. Katana «■ reg. Turba, bae, f. í. Cohors, tis, f. 3. Corpus militum. Trup de pedeítras, ‘Cohofi, tii, o. 3. Gyalog sereg. Tjrup Toré peri, Glabrione», onun, c. 9. plu: Sima testek, ss'órii-lenek. Trup mic, Corpuscnlum» li, n. »■ Testetske. Trup omeneíc mort ce fe tine întreg cu unfori, Mumia, ae, f. >• Embert test, mely kertelek citál épen tartatiJh Trupeíc, Corporo, avi, atum, «*■ Egy testévé tészem. Incorporo» are. Digiti2ed by GoogLe *TR. TR. 4SÎ Trupei'c, Corporeus, ea, eum. Testi, érezheti!. Gorporalis, le, 0. 3. Te$U, test* ti ez való! Trupare, Incorporatio, onis, f* 3. Testesülés. Incarnatio, Onis, f. di Truposere, Corporatio, onis, F. 3. Testesség, kövérség. Corporatura, rae, f. j, JHegtes-tesedés, vastagodás. Corpofulemia, tiae,' f. 1. Tes-tesség. Corporali ta», tis, í. 3. Trupof, Corporulentus, ta, tum. Testes kövér. 'Ttaposat dein trup, Corporatus tá, tum. Testbbl való. Trupeşte, Corporaliter. Tésiikép pert. Trupefcbme, Cörporor, arí, atus aum. Testé valam, testesedem. Corporescb, ere. Tu, Tu, tui, tibi, te. lé. Tu infu#, Tute. Te magady magad. Tűn, Tono, avi, atum, are. Dörgők. Detono, afe» . Intono, are. Tunet, Tonitru» tt. 4. Afthydörgés. Tonitrus, trús, m. 4; Tonatio, tionfs, f. 3, D'ótgés. Crepitus» tűs, m. 4. Tuaatoriu, Tonans, antis', o« 3. Mendörgö, dörgöí Tonaturus, ra, rum. Crispisulcans, tis» o. 3- Dörgö. Tűn iare, Retono, are. Ismét dór-gök zengek. - Tun inainte, PraetonO, are. Elöl Jel zendiilök, zorgök. Tun inpregiur , Circumtono, are. Környül törgök. Tub prelie el, Superíntono, are. Feljül reá dbrgök, zendülök, sör gök. Tun de puscat, Tormentum» ti, h. é. Agyú. Bombarda, dae, f. 1. Tunariü, Tormehiarius, rii» m. a. Pattantyús mester. Tunend fpaimantat» Attonitus» ta» tuta. tirémüli. ■ Tunend tae fpaimentes» Attono» are. A'enydörgülve elrémülök) megijjedek. Tűnd Tondeo» di» sum, ere. Nyi* rém. . Attondeo, éré. Megnyirem. Detondeo, ere. Lenyirem* Tundere, Tonsio, onis, f. 3» Nyi-rés» Tuniura, Tonsura» rae» Cl. Nyt* rés. Tunfettoriii, Tonsor, oris» «n. 3« Nyirö Borbély. Tunfetoárüf Tonstrix, cis» f; S, Borbélyáé. Tonstricula» láe> f» l» Tunf, Tonsus, sa, sumi Ayirett, Tonsili*, le» c. 3. * 3i inzea^Google 4*4 TU. TU. Attonsos, u, sum. Detonsa*, sa, sum. Tuodierefc, Tonsorius, ria, inm. Nyíréihez való. _ Tnndierie loc de lunC, Tonstrina, nae, C 1. Borbély mihely. Tund adefeori, Toosito, avi, »• tum, are. Gyakran nyírem. Tund iare, Retondeo, ere, di, sum. Ismét megnyirem. Tundere iare, Ketonaio, onis, f. 3. Ismét megnyirés. Tunf iare, Retonsus, sa, sum. JUegnyirl. Ţund inpregiur, Circumtondeo, di, sum, ere. Környul nyírem. Intondeo, ere. Tunf inpregiur, Circumtonsus, sa, sum. KornyUl nyiretelt. Tund oae, Carpo ovem, ere, psi, ptum. Juhat nyírek. T.und pone la p"le, Ad cutem tón* deo, ere. Líorig lény írem. Tund puţin, Modice tondeo^ di, suhi, ere. hevesse megnyirem. Tupileíc, tupilelc, Suppilo, avi, atum, are. Lopom orozva elviszem. Furor, sri, atu« sum. Tupilare, SuppiUtio, onis, f. 3. Ellopás. *1 upilume, Abscondo me, di, sum, ere. Elbuvom oroszkudoni. Turb, Furo, ere. Jboh/esüiok, dii hcjhcatm. lu»onus bo, éri lusanio, ire. Furore corripior, eptus sum. Furore capior, aptus sum, pi. Furorem concipio, pi, ptum. Veaaoio, ire. Rabio, is, ire. JHegdü'iösödöm. Turbare, Furia, rine, {. i. Dühös-**g- Oestrum, tri, o. t. Furor, oris, m. 3. Rabies, ei, f. 5. Turbat, Furio»u*, sa, sum. Rabiosus, sum. Dűhöst veszett. Rabidus, da, du m* Furiatus, ta, tum. Dühűdött. Furialis, le, c. 3, Dühösséges. Furibundus, da, dum. Lűhot-ködÖ. Furens, tis, o. 3. Turliatirl, Rabiosulus, la, lum. Dü lösetske. Turbare in care bolnav u nu fnfere apa ti lumina noapte, ('ynantro-pia, piae, f. i. IHegdühödés. Turbare dein mu arare lupului tar* bat. Lycaotrophia, phiae, f. i. Farkas marósból lett dühösség. ,Turba»ieste, Furenter, adv Dá-| hősül, bolondul. Furialiter, adv: | Furiose, adv: Rabide. Dühösön. Turb cateodate, Interfuro, re re. Közben közben duhösködöm. Turbur, Turbo, avi, atum, are. Zavarom. Digitized by Goo^le TU. ' Turbulento, avi, atum, are. Disturbo, avi, atum, are. disceo, ui, xtum, ere. Permisceo, ere. Conturb>o, avi, atum, are. Za-vpritom. Commoveo, vi, otum, ere. Turburare, Turbatio, 'onis, f. 3, Zavarás, - zavar it ás. Turbamentum, ti, n. a. Mistura, rae, f. i. , Turburetoriu, Turbulentans, tis, o. 3. Zavaró. . Confundens, tii, o. 3. Commiscens tis, o. 3. Tarburat,- Turbidus, da, dutn. Zavart, zavartatott. Turbulentus, ta, tum. Contbrbatos, ta, tum; Mistus, ta, tum. Turbure, Turhidufc, dţ, dum, Za* varos. Turbulentus, ta, tum. Faeculentus, ta, tum, Faecutinus, na, nőm, Faecnlus, ta; tum. Faecosus, sa, sum. Seprés, Turburat ieste, Turbide, adv; Za. varoson. Turbulente, adv: Turbur, Turbo, avi, atum, are. Háborítom, zavarom. Concito, avi, atum, arc, Felhd borítom. Perturbo, avi atum, are. Conturbo, avi, atum, are. Commoveo, vi, otum, ere.' TÜ 485 Turbulento, avi, atum, are. Titrbas facio, ci, ctum, «re. Háborítom. Disturbo, avi, atum, are.' Obturbo, avi, atum, are. Megbolygatom. • • Interturbo, are. JHeghd&ori- tóm. ' ' Exturbo, are. Megzavarom, Turburare, Turbatio, onis, í. 5* Felhdboritds. Concitatio, onis, f. 3. Commotio, onis, f. K Perturbatio, oni», f. 3. ’ '* ‘ Conturbatio, obis, f. 3. Felháborodás. Confusio, onis,. f; 3. Őszve-za-varodds. , Turbamentum, ti, n. 3. Fdhd• borítás^ Interturbatio, onis, f. 3. Mágd• ban meghdborodás. Chaos, n. Zűrzavar. Turburare mira, Turbella, lae, f. i. Hâborodd*otsJia, Turbi retorîn , Coneilator, oris, m. 3. Felháborítö. Ferturbator, oris, m. 3. Contnrban», tis, o. 3. Turbator, orii, m. 3. Interturbator, oris, m. 3. Turburat, Turbatus, ra, tum. Hd» borított, háborodott. Conturbatus, ta, tum. Felháborított. Perturbatus, ta^ tum. Digitized by Google 486 TU. TU. Turbulentus, H, tum. Turburat ia fine, Interturbatua, ta, tum. Magában meghâbo-, rodatt. Turb urare în fina, Interturbatio, onia, fc 3. Magában meghdbo-rodás. Turburatîeste, Turbate, adv: Háborodva fel, hábnrndottúL Turbulente, adv: Felháborodva^ Turbulenter, adv: Turbulento, adv: Turbur refvletefc. Tumultuor, ari. Zenebonát indítok, t*inélok. Tumultum eţcito, avi, atum, are. Hâboroddft indHok. S**ditjenem excita, are. Concito, avi, atum, are. lián zasztom. Turburare refvleteire, Tumultua* tio, onis, f. 3. Hdbarodds, zenebona. Disturbium, bii, n. a. CtnuDtt'io, oni*, f. 3. Tumultus, tâa, m. 4« Háború, Motua, tA», m. 4' Turba, bse, f. i. Turbamentum, ti, n. a. Factiot onia* f. & Háborúság. Seditio, onis, f, 3. Contentio, onis, f. 3. Discordia, dine. Háborgás* Rutuba, hae, f, i. Zenebona. Turburători u rafvleteitoriu, Sedi-? tiosua, sa, aum, Háborúság indító lázasxtó. Tumultuosus, sa, aum, Factivauft, sa, sum. Inaector, oris, m. 3, Háborító^ háborgató. Conturbator, oris, m. 3. Discors, dis, c. 3. Háborgó* Discordialia, ie, c. 3. Diacnrdiabilis, le, o. 3. Discordiosus, sa, sum. Turburat refvleteit, Cosa mo tua, ta, tum. Felháborított. Incitatus, ta, tum, Turbatieste, Seditiose, adv: T+ ráadásképpen, pártáivá háborítva. Turbulenta, adv: Tumultuos*, Confuse, confuaim, Zűrzavarva Turbur paufa, Inquieto, avi, tun. Nyugalmát háborítom, Turburare paufî, Inquietatio, anii, f. 3, Nyugodalom háborítóa Turburume, Turbor, arit atu aum, Hábor itt (ltom. Concitor, ari, atua aum, Conturbor, ari, atus sum. Turburume de manie, Exacerbor, ari, atus sum. Megharagszom. Turc, Turaua, ci, m. a. Török. Turca, cae, m. i. Turcia tiara tnrceafca, Turcia ciae, f, i. Török ország. Turma, Turma, mae, £ i. Gyűr lekes&t, sereg, nyáf. Turma de oameni, Turma kovi» num. Gyülekezett. i Turba ho mi cum- Digitized by TU. TO. 487 Turma de ói. Turma ovium, Jú nydj, jii sereg. Oviaria, riae, f. 1. Turma de oftaşi călăreţi, Turma equitum. I+óvas sereg. Manus v. globua equitum. Turma de oftasi fegetietori, Turma sagittariorum. Nyílás sereg. Turma de rimatori, de porci, Turma, mae, f. 1. Crex, gis, f. 3. porcoriţm, aetigerorum. Sertés nydj. Turraarefc, Turmarius, ţie, rium. Seregi, nydj i. Turmatiefc, Turmalia, le, c. 3. Sereghez nyájhoz való. Turmatieste, adv: Turmatim. Seregenként, nydjonként. Gregatim, adv: Turn, Turris, ria, f. 3. Torony. Turnisor, turnutig, Turricula, lae, T. 1. Tornyotska. Turnof, Turritus, ta, tum. Tor*, nyoţ. Turn in infula Egyptului, Pha-rua, ri, m. s. Torony egyiptus szigetében. Turnurof, a/cuţiţ, Tunbinalia, le, c. 3. Tsiga vagy körív ily farinára, feltornyozott. Turbineus, «a, «uni. Zfótsos, púpos, tornyos. Turbinatus, ta, túra. Turnire in forma perelor, Turbinatio, onis, f. 3. Körtvély jót-mdra fehornyozás. Turn purtetoţiu, Turrifer, r«, rum. Torony hordozó, mint a* élé• fant. Turriger, ra, rum. Turtefc, A torqueo, ere. Szórón-gatom p&zve nyomom. Comprimo, easi, asum, ere. Túr eire, Torsio, onis, f. 3. Szórongálás, öszve-nyomás. Compressio, onia, f. 3. Turteit, Compreaaua, aaa, aaum. Nyomott, szorított, tekert. Tortua, ta^ tum. Turta, Torta, tae, f. 1. Pogátsa , kaláts. Turture, Turtur, ria* m. 3. Ger-litze. ' Turz, Turdua, di, m. a. Huros madár. Tusefc, Tusaio, ivi, itum, ire. Köhögök, hurutok. Tuaire, Tuaaia, aia, f, 3. Köhöm gés. Tussedo, nia, f. 3« Tusefc tip flegma, Extussio, ivi, ivi, itum, ire. Kiköhögöm, ko-kpgéssql kivetem a* flegmát. Tufilag, Tussilago, nia, f. 3. Marit Iqpú köhögés ellen. Tufutie, Tussicula, lae, f. 1. Köhög és etshs. Tufa, Tussia, sis, f. 3. vedi tuaire. Tu»in, Ita: Tonaare, Tonsito, avi, atum, are. NyirdegélemK Ţusinarţ, Tonaitatio, oqia, f. 3 Nyirdegolés. Digitized by Goo^íe 488 TU. TY. Tusinat, Tonsitatus, ta, tura. Nyir-degeltetett. ■ Tutorefc thitorefc, Tutor, ari, tu» sum. Oltalmazom, védelmezem, gondot viselek. Tueor, itus sum, eri. Defendo, di, sum, ere. Protego, xi, ctum, ere. Tutorire, Tuitio, onis, f. 3. OU talmazds. Defensio, onis, f. 3, Protectio, onis, f. 3. Tutorie, Tutamen,' nis, n. 3. OU talorn, védelem. Tutela, lae, f. l. Praesidium, dii, n. s. Protectio, oni», f. 3. Refugium, gii, n. a. Tutamentura, ti, n. a. Tutor, Tutor, oris, m. 3. Tutor, oltalmazó, gondviselő. Defensor, ori», m. 5. Protector, oris, m. 3. Tutelaris, re,\c. 3. Tutor inpreuna, Contutor, oris, m. 3. Tutori tdrs. Tutori cari nu dau Tama, Analogi «tae, inim, m. i. plu: Oly tutorok kik szdmodással nem tartoznak. Tygae, G'-ae: Tygaon, sartago, inis, f. 5. Serpenyő. Tympan, Tympanum, ni, n. s. Dob. Tympanefo, Typnizo, avi, tum, are. Dibot verek, dobolok. Tympanum pulso, are, vi, atum. Tundo, tutudi, sum, tundere. Tympanire, Tympanizatio, onis, f. 3. Doblds, dobolds. Tympani pulsatio, oni», f. 3. Tympanitoriu, Tympanista, tu, m. i. Dobot verő, dobos. Tynistes, tae, m. l. Tympanotriba, bae, m. l. Tympanatoare, Tympanistria, trie, f. i. Dobot verő aszszony. Tympan dein pele de bou, Taurea, reae, f. i. Ökör bőrből tó-ndlt dob. Tympan verteitoriu de traf, Tympanum versatile, Terh felltk ro tsigq, Typ, Typu», pi, m. *« Példa rdzat. Typuefc, Confingo, xi, ctum, eri. Példázom. Configuro, avi, atum, are. Figuro, avi, alum, are. Typ, Typus, m. a. Példa• Exemplar, aris, n. 3. Exemplare, aris, n. 3. Exemplarium, ii, n. s. Exemplum, pii, n. a. Typuitoriu, Typicus, c«, eno Példázó. Parabolicus, ca, ca» Adumbrans, tis, o. 3. Figurat i vus, va, vum. Typi ceste, Typice, adv: Példáéit | Figurate, adv: Tvpnefc typarefc, Figuro, avi,to»i are. Ábrázolok< Digitized by v^ooQle TY. TY. 4*9 Adumbro, avi, atum, are. Formo, avi, atum, are. Effi guro, avi, atum, are. ■ Typarire, Formatio, onis, f. 3. Ab rázolás. Imaginatio, onia, f. 3. Figuratio, onis, f 3. Formatura, rae, f. i. Typarit, Efformatus, ta, tum. Âb-rázólt. Adumbratus, ta, tum, Effigiatus, ta, tum. Imaginosus, sa, sum. Typaritoriu, Pictor, oris, m- 3-Ábrázoló, festő, kép iró. Typarit, EfTormatus, ta, tum Áb-rázAlt. „ Effigiatus, ta, tum. Adumbratus, ta, tum. Typ, Imago, nis, f. 3. Kép, Effigies, ei, f. 5. Typus, pi, m. 2. Facies, ei, f. 5. Species, ei, f, 5. Typ Torma dein tei, Archelypon, archetypus, pi, m. 2. Elő vagy első példa. Labi ab archetypo. JUeszsze menni a* példától. Vedi formefc. Typoriu, Typus, pi, m. 2. Nyonu tató betű. Typarefc, Imprimo, ssi, ssum, ere. Nyomtatok. Typis edo, didi, itum, ere* Typarire, Impressio, onis, f. 3. I Nyomtatás. Typis editio, onis, f. 3. Typarit, Impressus, sa, aum. Nyomtatott. Typis editus, ta, tum. Typaritorin, typograph, Typogr*» phus, phi, m. 2. Könyv nyomtató. Caleographus, phi, n. 2. Typarit oare cafa, Typo,graphia , phiae, f. 1. Könyv nyomtató ház. Cáleographia. Typarefc bani, Nummos imprimo, ssi, ssum, ere. Pénzt ve* rek, nyomtatok. Formo, avi, atum, ara. Cudo, di, sum, ere. Typarire banilor, Nummorum ira*\ pressio, onis, f. 3. Pénz Dtris. Formatio,' onis, f. 3. Cusio, onis, f. 3. Typfuefc, Collimo, avi, atum, are. Arányozom. Collineo, «re. Typfu ire, Collimatio, onis, f. 3. Ardnyozá s, Typfuitorin, Collimator, oris, m. 3. Arányozó. Collimans, tis, o. 3. Collineans,, tis, o. 3. Typfuefc fpre fcop, Collimo, avi, ad scopum. Tzélra arányotok. Tyr, Tyrus, ri, m. 2. Várót Fe-nit *iában. Tyrian, Tyronensis, $«f c. 3. ruşbeli. Digitized by Googíe 49® TY. TY. Tyracefc, Saevio, vi, vitum, irt. Kegyei lenkedem. Dpsaevio, ire. Obiaevio, ire. Ferocio, ire. Tyraajre, Saevitia, tiae, f, j. Kér gyetlenkedés. Ferocia, ciae, f. 1. Tyranie, Atrocitas, ti», f. 3. Kegyetlenség* Feritas, tia, f. 3, Tyrannis, dia, m, 3, * Faerocia, ciae, f. ţ. Ferocitas, tis, f. 5» Crudelitas, tis, f. % Diritas, tis, f. 3. Inclementia, tiae, f. l. Immanitas, tia, f. 3. Saevitia, tiae, f. i. Tyran, Tyrannus, ni, m. a, gyetlen. Atrox, ois, m. 8. Crudelis, le, c. 3. Efferus, ri, m. Dirus, ra, rum. Ferox, ocis, o. 3. Inclemens,,tis, o. 3. Immania, ne, c. 3. Saevus, va, vum. Trux, cis, o. 3, Truculentus, ta, tum./ Tyrannicus, ca, ţum* Teter, ra, rum, Tyranel, Feroculuş, 1«, lum. Ke-gyetltnetshe. . Tjraaefc; úure, Resaevio, ire. Is* mát kegyetlenkedem. Tyraneste, Tyrannice, adv: Kegytís lenül. Atrociter, Crudei Her. Ferociter. Inclementer. Saeviter. Tyranului ucidietoriu, Tyrannicida, dae, m. s. Kegyetlenkedot megölő* Tyranului ucidere,Tyrannicidium, ii, n. s. Kegyetlennek megölt* Tyron, Tyro, onis, m* 3 Uj vir téet újonnan valamit tanuló, Tyronel, Tyruuculus, li, n. i. Tanuló inas, gyermek. ÜC. Ucid, Ita: Ucidere» Occido, di, occisum, ere, ölöm, megölötty Caedo, caecidi, sum, ere, Trucido, avi, atum, are, Contrucido, are» Eneoo, ui, «re, ctum*' Interneco, are. Jugulo, avi, atum, are. Interficio, ci, ctum, ere. Interimo, emi, emtum, iw» Macto,, avi, atum, are. Neco, cavi, atum, aţe. Ferimo, emi, emtum, ere. Exanimo, avi, atum, are. Morte afficio, ci, ectum, «re. Mortem ▼. necem adfero, Iuli, latum, erre. Digitized by GooQle __________________ua__________________ Morti, v. neci, v. letho do, «re. Lethum fero, tuli, latum, ere. Animam, v. spiritum, v. vitam . adimo, emi, erntam, ere, Aufero, abstuli, ablatum, afferre Vita v. anima, ▼. luce privoţ avi, atqm, are. Spolio, avi, atum, are. Communi luce privo» avi, atum, •re. Lucia usuram eripio, «i, eptum, ere. De medio tollo, mxt. Vitam alicui eripio, ui, eptum, ene. Interstringo, xi» otum, ere. Megfojtom. - Ucidere, Occisio, oni», f. 3. Megölés < ■ Interfectio, onis, f. 3. Interemtţo, onis, f, 3. Mactatus, tús, m. 4* Occidio, onis, f. 3. Öletés, halál. Caedes, dis, C 3. Öldöklés, tSCh pás. Jugulatio, onis, f. 3* Megölés, Internecio, onis, f. 3* Halállal eltörlés. Ucidietoriu, Occisor* oria, m. 3. ölő, megöli. Interfector, oris, m. S, Interemtor, oris, ui. 3. Mactator, ori*, m. 3. Jugulator, oris, m- 3.. Peremtor, oris, m. 3. ţJcidietoare, Interfectrix, cis, £ 3. ______________UC._________________491 Megölő aszszony, Jugulatrix, cis, f. 3. Ucif, Occisus, sa, um. Őletet meg• öletett. Caesus, aa, um. . Interenpţuş, ta, «m, Interfectus, ta, tum, . Enectus, ta, um. Interitus, ta, tum. y Jugulatus, ta, tum. Necatus, ta, tum. Lethatus, tata, tua. Peremtus, ta, tum. , Ucif detot, Occisissimus, ma, um. Éppen megöletett. Ucid cu moarte gre, Trucido, avi, atum, aţe. Szörnyű halállal megölöm. ' Ucidere cu moarte gre, Truotda* tio, onis, F. 3. Szörnyű halál• 1*1 megölés. Ucidere de om, Homieidiua, ii, n. a. Ember öléi, gyilkosság. Ucidietoriu de om, Homicida, dae, m. 1, Ember öM, gyilkos. Ucidietoriu de frate, Fratricida, ae, m. 1. Alyaji gyilkossá. Ucidietoriu de muma, Matricida, dae, ft Anya ölő, anyának gyilkossá. Ucidere de muma, Matricidium, ii, n. a. Anya ölés. Ucidere de pţrinti, Parricidium, ii, n. a. Atyai vagy anyai gyilkosság’A ■ Ucidietori de parenti, Porrici* Digitized by GoogLe 49* UD. da, dae, ra. i. Szüléinek gyil-Jiossa. -Parenticida, a#, m. i. Attyának vagy annyinak gyilkossá. Ucidietoriu do prunci, Infanticida, ae, m. i. Gyermehölö. Ucidere de prunci, Infanticidium, îi, n. a. Gyermek ülés. Ucidietoriu fefelor mari, Aristo* ph sít»*, ti*, ra. 3. Fű szeméi• Ivek gyilkossá. Ucidiere omului tyran, Tyranni cidiiim, ii, a. a. Kegyetlen em-berneh megölése. Ucidetoriu omului tyran, TVran* r nicida, dae, m. 1. Kegyellen embernek mesolHje. Ucidietoriu pe afcunf Siccarius. ii, m. a. Titkos gviftos. Ucidere ftum'lor, alhinilor, Mellatio, oni', f. 3. Méh szüret, Méh térés. Ucid, Percutio, ssi, ssum ere. Megverem. Ca-do, cecidi, sum, ere. - Ferio, ii, ire. Ucid*re, Percussio, onis, f. 3. Meg* verés. " Ucidietoriu, Percussor, oria, m. 3. MegverH. Uci f, Percussus, sa, sum. Megve-retet t. Ud, Udo, avi, «tum, are. Nedvesítem. Madido, avi, atum, are. Humecto, avi, atum, are. Madi fico, are. Madefacio, ci, ctum, are. Rigo, avi, atum, are. Őntüxönu Irrigo, avi, atum, are. Udare, Rigatio, oni», f. 3. öntözés, megvizez és. Conspersio, onis, f. 3. Irrigatio, onis, f. 3. Udeala, Humor, ris, m. 3- JVtd-vess ég., Humiditas, fit, f. 3. Mador, oris, ra. 3. Liquor, oris, m. 3. Succus, ci, m. 3. Udaroriu, Madefactor, oris, m. i IVeih’etito. Hnmiílcus, ca, cum. Rigám, tis, o. 3. Udat, Humigatus, ta, tum, Nedvesített, Madefactus, ta, tum. Madidatus, ta, tum. Irrigatus, ta, tnm. Ud, Hnmidus, da, dum. JVedvtt Huraectus, ta, tum. Udus, a, um. Madidus, da, dum. Uvidus, da, dura. Uliginosus, sa, um. Succidus, da, dura. | Succosus, sa, sum. Udeisor, Humidulus, la, um. Ned? vesetshe. . Ud ftropefc, Rigo, avi, atnm, ar». Öntözöm. Irrigo, are. I Digitized by OQle ÚD. UGţ. ug. ur. 495 Conspergo,'si, sum, ere.1 Uger a pomilor, arborelor, Gemma^ . Udare, ftropire, Rigatio, onis, f. 3. mae, f. 1, Bimbó. Öntözés. Bacca, cae, f. 1. Irrigatio, onis, f. 3. Germen, nis, n’. 3. _ - Conspersio, onis, f. 3. Ugerel, Gemmula, lae,' f. 1. Bim- Perfusio, onis, f. 3. botska. Aspersio, onis, f. 3« Baccula, lae, £ 1. Udaceof, ftropiceóf, Irriguus, a, Ugerefc, Gemmo, are, avi, atum. ' um, Megöntözhető, Bimbózóm. Udat Aropit, Rigatus, ta, tum. Gemmasco, era. Őntöztetett. Germinasco, are. ' Perfusus, sa, sum. Germino, avi, tum, ara: Defusus, sa, sum. Progemmo, are. _ Fusus, sa, sum. Progermino, are. Ud ftropefc cu apa calda, Tepi- Ugerire, Germinatio, onis, f. 3» do, avi, atum, are. Meleg vis- Bimbózás. zel megöntözöm. Germinatus, tus, m. 4* Udare ftropire cu «p* calda, Te- Ugerit, Baccatus, te, tum. Bim* pidatio, onis, f. 3. Meleg piz- bos. zel öntözés. Uger aducatoriu facatoriu, Bac- Udume, Madefio, eri, factua sum» cifer, ra, rum. Bimbót hozó. Nedvesedem. , Uimeic, Obstupesco, ui, ere. EU Madesco, era. ájulok, elbámulok. Madeo, ere< Exanimor, ari, atus sum# H u meo, ere. In animi deliquium incido, di, U umesco, ere. sum ere< Uger, Uber, ri#, 0.5. Tölgy, em- Animo linquor,' qui* lő, tsets. Obstupefio, eri, fsctus, sum. Fapilla, lae, f. i. Uimire, Extasis, sis, f. 3. Elájil- Mamma, mae, f i. . las. Liposychia, ae. Uger «i titiele vitelor. Rumis, mir, Lipothymia, ae, f. 1. f. 3. Barom tölgy, barom tsets. Animi deliquium. Ruma, mae, f. i. Exanimatio, onis, f. 3. Rumen, nis, n. 3. Stupor, oris, m. 3. Ugerat, Lactans, rumen uberque Uimitori, Exstatici, orum, m. 2, habens. Tölgyes. plu: Elájulok. * % Digitized by CjOOQ L0 494 I* __________ Uimit, Externatus, ta, tura, Elá-júlt. Perculsus, sa, sura. Uuit, Obliviscor, itus sum, visci, Elfelejtem. Uitare, Obli vio, onis f. 3. Elfelejtés. Oblivium, ii, n, s. TJitaciuue, Obbvia, orum, n. plu: Feleide h ei lyseg. Uitat, Übíiteratus, ta, tum. Felejtetett. Oblitus, ta, tum. Ki valamit elfelejtett. Uitat de mult, Oblivius, a, um, Régen elfelejtett. Uitoiu, Obliviosus, sa, sum. Fe lejdékeny, felejtő. lmmemor, oris, ni, 3. Uitaccof, Obiivisceudus, da, um. Elfelejteni való. IJitatieste, Obliviose, adv: Felej-deken> ül. Uitume, Tueor, itus sum, tueri. JSézem. Intueor5 itus sum, en't Contueor, itu» sum, eri. Inspicio, xi, ctum, ere. Aspicio, xi, ctum, ere. Coospicio, xi, ctum, ere. Cerno, crevi, etum, ere. Specto, are. Conspicor, cari. (j itare, intuitus, tűs, m. Nézés. Conspectus, tűs, m, 4. Aspectus, tus, at, ÜL' Speculatio, onis, f, 3. Spectatio, onts, f. 3. Uitatoriu, Spectator, oris, ni, 3. Aézo. Intuensí, tis, o. 3. Uituine bine, Aspecto, avi, tum, are. Jói megnezem. Perspicio, xi, ctum, er«. Optime per.-,picio, ere. Etiam atque etiara perspicíc\ Uitume bine foarte inloruru, P®= nicius inspicio, xi, ctum, ere> Igen jól belé nézek. Introspicio, ere. Uiturne cateotiata, Specto, avi, atum, are JSezdegelcm. Uitume cu luare aminte, Attente perspicio, ere P így azva tekintek, belé nézem. Tntentis oculis intueor , itus sum» Uitume drept la ceva. Obtueor, itus som, eri, Obtuor , eri» Egyenesen reá nezek. Litume in alta parte, Alio specto, avi, atum, are. Jíiásjelé nezek* tekentek. Uiturne inainte, Prospicio, xi, ctum, ere. Előre nezek, tekintek. Uitume in dsoí> De.vpicio, xi, ctum3 ere, Feljülröl alá nézek. Deorsum specto, are. Uitume inpregiur, Circumspieio3 xi, ctum, ere. hörnyű.'nézem. Unare, inpregiur, Lu i uriispici» entia, ae, f. i, Jibr/i^ülnézés, szemlélés. UI. UL. UM,_______________ Circumspectus, tua, na. 4-liUtoriu inpregiur, Circium-pi* tuus, ua, um. Jliiudenjele kó- IUltlVZ(/\ litat injjregiur, Circumspectus, ta, tum. Keirny iílriézettetett. Vitiime in iui’, Sulpicio, xi, dnin, ere. Felnezeh. Suspetto, avi, atum, áré. Uiiare in iui, SuspectuSj tűs, ra. 4-Fdnézes. Vedi, caut cu ochi. Uliu, Kleos, ei, eleidos, m- 2. i)ly v. Accipiter, tris, m. 3. Hm, Ulmus, mi, f. 2. Szilfa. Atini a, ae, f. 1. UJmoi loc, Ulmarium, ii, n. 2. Szilfás hely. Umblu, Ambulo, avi, atum, are, /árok kelek, sejt álok. Gradior, di, gressus sum , Járok. Meo, avi, atum, are» Eo, i», ire, ivi, itum, incedo, ssi, s sura, ere. Deaoubulo, are. Jár ugatok. Perambulo, are. Megjárom, Umblare, Ambulatio, onis, f. 3. Járás. Gradus, dus, m. /ţ. Gresous, sus, lu. Meatus, t u, ni. 4. J/iCessus, süj, ni. /j. Deambulatio, onis, f. 3« Inambulatio, onis, f. O,, Lmblaceof, Ambulatorius, ia, um. UM. 495 Járható. Ambulatilis, le, c. 5. Meabilis, le, c. 3. Umblatoriu, Ambulator, oris, m.3. Járó. Gradiens, entis, o. 3. Umblat, Peragratus, ta, tum, .EI* jdn, meg/úr/. 1‘ererrutuH, ia, tum. Umblu aiare, Kvagor, ari, atus sum. hiinn jarok. Umblare afare, Evagatio, oni*, f. Künn j o ra-;. Umblu cu capu pe fuf maretiu, Supino, avi, atum, are. Felemelt fővel., kevelyiiii járok. Erecta fronte progredior, di? gressus sum. Superbe ambulo, vi, atum, are. Magnifice incedo, ai, sum, ere. Umblu de capu meu in rele, Protervio, vire. Sziiajkodom, /a/-lalankodom-Umblare de ca pú. fen in rele, Pro» tervitas, lis, f. 3. Szilajsúg,Jaj* ialanság, Umblu de parté, Obambulo, avi, atum, are. Meszsze eltávozom, ehejtalok. Umblare incoace incolo, Oliain* bulatio, onis, f. 3. Ide slova járás sétálás Umblu dope el urmez. Sector, ari, atus sum. hövetdegelenij uiárma járdogaloh. Assector, ari, atus sum» 49* UM. UM. Umblare dope el, Assectatio, onis, f. 3. Uldnna járót. Umblători u dope altu, Sectator, oris, m. 3. Való kit követő, valaki után jdrdogaJó. Assectator, oris, m. 3. Assecla, lae, m. í. Umblu fortunat fericit, Bonis avibus ambulo, are. Szerentsésen járok* ' Prospero itinere utor, sus sum, uti. Umblu inainte, Praeambulo, are, Elöl megyek, sétálok. Praecedo, essi, ssum, ere. Anteambulo, are. Umblare inainte, Fraeambulatio, enis, f. 3. Elöl járás, sétdlás. Umblatoriu inainte, Praeambula-tor, oris, m. 3. Elöl járó, sétáló. Anteambulo, onis, m. 3. Praeiens, tis, o. 3. Umblatoriu inainte dardasilor, lancesilor, Pilanus, ni, m. a. ‘ Dúrdás sereg előtt járó. , Umblu incoace incolo, Obambu- lo, avi, atum, are. Ide stoua járok, sétálok. Umblare incoace incolo, Obambulatio, onis, f. 3. Ide stova járás. Umblu inpregiur, Circumambulo, avi, atum, are. Köiüljárom. Circumeo, ivi, itum, ire. Obeo, ivi, tum, ire. Circulo, avi, atum, are. Circuragradior, di, gretsu* tum. Circumvado, ere. Umblare inpregiur, Circumim-bulatio, onis, í. 3. Környüijó-rás. Periódus, di, f. a. Umblatoriu inpregiur, Circumtm-bulator, oris, m. 3. Környül-járó. Umblu lin, Leniter, lente incedo, ssi, ssum, ere. Lassan jd-rok. Sensim, pedetentira progredior, essus sum, progredi Umblatoriu lin, Spissigradus, spii* sigrada, dum, Lassú lábú, nt hé* lépő, járó. Umblu me preumblu pefte cevi, Perambulo, avi, atum, are. Meg-járorjn, járom. Permeo, avi, atum, are. Pervado, si, sum, ere. Peragro, avi, atum, are. Umblu merg, Progredior, di, eisM sum. Járok, kelek. Commeo, avi, atum. Proficiscor, ectus sum, sci. Umblare mergere, Profectio, oni*i f. 3. Járás, kelés. Umblu pefupt apa, Urino, atum, are. Budrkodom. Urinor, ari. Umblatoriu pefupt apa, Urinator, oris, m. 3. Budr, vízben jdri buvó. Umblu prefte, Pervolgo, avi, sW®’ are. i-ljdi om, elterjedek rojti Digitized by Goo^le ÜM. UN. 497 Umblare in fer, Ferriterium, ii, n. a. Vasban járás. Umblatoriu pe funé, Funambulo, onis, m. 3. Kötélén járó. Funambulus* li, m. a. Funirepus, pi, m. a. Schsrnobates, táp, m. i. Umblatoreíc lucru pe fune, Schse-nobaticus, ca, cum» Kötelén járóhói Való. Umblatoriu ítrigatbriu in For, C r-cumforaneus, nea, eum. Kari• tsáló, hiáltp Kalmár. Umbrefc, Umbro, avij atum) ate Arnyékoiorti. . Adumbro, are. Inumbro, are. Megárnyékozom Obumbro, are. Bédrnyékozöm Perumbro, are. Umbraré, Adumbratio, onis, f. 3 Arnyékozás. Umbrof, Umbrosus, sa, sum. Árnyékos. Umbratec. Umbraticus, ca* cum. Arnyéki, árnyékban való. Umbratilis, le, c< 5. Umbra, Umbra, bree, f. 1. Árnyék. Umbra epurelili, Asparagus, gi, m. a. Nyúl árnyék fü, spárga /Ű- . C.orruda, dar, f. i. Umbra mica, Umbrella, lee, f. l, Arnye'kotskd. Umbra aducatoriu. Umbrifer, ia. rum. Árnyak hozó, Fars II; 3s Umbrariu, Umbraculum, li, n. a. Árnyék hozó szín. Umbrella, Umbrella, 1«, f. i. Árnyék tartó süveg, vagy egyéb. Umbrarefc cu frundiariu, Topiarius, ria, um. Kert ékesitéshez való. Umbrariu cu frundiariu frumfe-tiat, Topiarium, rii, n. a. Lu-, gos sztn. Umbrariu de frundie, fcutec, Tabernaculum, li, n. a* Leveles szín, hajlék, sátor. Umbrariu de dsumetate, Parada, dse, f. i. Fél árnyék-tartó. Umbratieste, Adumbratim, adv: Árnyékoson. Umed vedi Humed. . Un, Unus, na, num. Egy. Singularis, re, c. 3. Un caer de cânepe fau lana cefe leaga odata pe furca de torf, Fensum, si, n. a. Egy gu’saly kender, vagy gyapjú. Un deget si dsumetate, Sescuu-tia, tise, f. í. Másfél hilvejk. Un filer si dsumetate* Sksqviobo-lus, li, m. a. Másfél fillér. Un fuf de tort, Panucellium, ii, n. a. Egy orsó fonal. Un lemn fau earba putüroafe, Anagiris, ris, f. 3. Egy igén büdös fa, vagy fűi Un löt, Semuncia, tisei, f. i. Egy lót. Un millión^ Decies eentend mii: Digitized by GooQÍe 49* UN. tr*. lia, Egy millió. ' Un múnte a Romi , Exqvilise, rum, f» í. Egyik Rómában való hegy. Un ochiu (cot afare, Elosco, elás* care» Egyik nemit hitolyom. Un pessor ii dsumetate, Sesqvi-pes, edis, m. 3. Másfél láb.. Ún pond, Unom pondo, Indec: Egy font. Un pond si dsumetate, Sesquilibra, rse, f. i. Másfél Jont. Un pumn fau o mana, Vola, lse, f. i. Kés, marok. Unfpredieoe, Undecim, înde: 7Î-sen-egy. Unfprediece luntri Tenlletoare, Undeciremis, me, c. t. Tizenegy eves'ó hajó. Una, Una, f. i Egy. Lna alta a omului ce are vite, averi, Reculse, larum, f. i. plu: Egymássá valakinek, marhaja, jóssá ga, vagyonnya. Una deintra noao Mufe, Urania, nise, f. i. Egy a’ kilentx Mu-*sák köstül. ■ Una dope alta fchimbendufe, Alterne, Egymás után tserélve. Una intieleg cu altu, Assentior, ri, sus sum. Egyetértek mással. Una nafcuta, Unigena, nse, F. i. Egy ssület. , Una iau întruna fac , Concorpt * ro, are. Egygyé-téssem. Una si dâumetate, Sesqvi, Másfék Unu, Unus, na, um. Egy, Unicus, ca, cum. Singularis, re, c. 3. Unu altu, fau a trie, Unns alter, aut tertius, Egyik mátjk, vagy harmadik. Unu altue cn credeintie indetoriti, Consponsi, sorúm, m. t. pia: Egymásnak hittel lötelesek. Unu au altu, Alteruter, tra, um. Egyik vagy másik. Unu dein dói, Ital: Unó de dac, Uterlibet, utralibet, ut rumlibet, Egyik a’ kttlH kössuL Alteruter, tra, trum. Altervis, ravis, umvis. Utervis, utravis, umvis. Uterrunqve, utracunqve, atrum-cunqve. Unu dope altu, Alternus, na, »"», Egymás után való. Unu íieste care, Unnsqvisqve, unaqvspqve, unumqvodqre, Ki' ki, minden. Unu*-qviria. ’Jnu nafi’ut. Unigenitus, ta, um. Egyetlen epy ss’ilött. Unu si altu, Ital: Uno et altero, Uterqve, traqve, umqve, Aj ind kelten. Unutin, Unicii», ca, cum. Egyedül való, egyctlen-egy. Unefc, Unió, ivi, tum, ire. Egy-gy esitem. Unire, Unio, onis, f. 3. Egyesség. I Concordia, dise, f. i. Digitized by GooQie Simplicitas, atis, f. 3. Unlme, Unitas, atis, f. 3. Egység. Simplex, cis, o. 3. Monas, dis, f. 3. Uniioriu, Concors, dis, c» 3. Egy-gyeziH Conveniens, tis, ot 3. Unefcume* Concordo, avi, tum, ace» Egygyeiek. Convenio, ni, entum, ire. Consentio, si, lum, ira. Unior* nirij tus sum. . Coalesco, ui, itum, escerg. Unit, Unitus, ta, tum. Egy gyesült. Conjunctus, ta, tUm> Unitieste , Uniter, concorditer , consentanei, adv: Megegygyez-ve. Unicorn, Unicornis* 'ne, c* 3. Egy szdrOu, Muriocero», otis* m. 3 Uniforme* Uniformis, me, c. 3. Egy Jotmájü. Similis, le, c. 3. Unitnod, Unins modi* Egy módú. Uttitrunchiu, Unitrunci, Egy tör-*sfikii, ţgy tör'tökről nőtt. Unistirpis, pe, c. 3. Unc ftrimb, Uncus, ci, m. s. Horog. Hánlus, mi* m. s. Uncinus, ni, m. Harpago, onis, ■m. 3* Unc ce tina caldaré in cochna, F ocarius cremaster, Horog, mely a*'üstöt tartja d konyhában. Unc de traf coperisu, Haina, mse. f» 1. Fedél vonó* ifreg horog. Uae da traf apa dein fontana, 3a * Harpago, inis, m. 3. Víz húsó horog. Unchitie v. unghitie, Unculuf, li, m. a. Horgoiska. Unciculus, li, m. a. Unchiu depe muma, Avuncnlus,> li, m. a. Anyám’ báttya, vagy ötlse. • Unchiu depe tata, Patruus, ui, m. a. Atyám* báttya * vagy öttse. Unchies, Avunculus, li, m. a. idem. Unchiu mare, Avunculus major, Nagy anyám’ búttyd. Unda, Unda, dse* f. i. Hab, vts. Flnctus* tús, m. 4« Hab, habsás. Spuma, mse, f. i. Undutie* Unduia, lse, fi 1. Ha* botska. Und rpum, Undo, avi, atnm, áré. Habsom, habot indítok, hab-sok. ■ Fluctuo* avi, atum, uara. Hab* sok, lábbagok. Spumo* avi, «tum* ara. Undare, fpumare , Fluctuaţia , onis, f. Sí * Habsás, habosás. Undatio, onis, fi 3. Spumatio, onis, f. 3i Undof* Undosus, sa, suin. Habos. Spumosus, sa, sum. Undabundus, da; dum. Fluctuosus* sa, sum. Undatoriu, Un ians, tis* 0. 3. tiáb-sói Spumans, tis* o. 3i Fluctuans, tis, o. & Digitized by Goo^ie Soo tm Undat Iputnat, Fluctuatus , ta, tum. Habzott, hányattatott idestova. Undulat, Undulatus, ta, tum. Habos. Unda aducatoriu, Spumifer, ra, um. Tajték hozó. Spumiger, ra, um. Unda boritoriu, Undivomns, ma, um. Hab okádó, víz tontii. Unda funatoriu, Undisonus, na, um. Zajas, zugó mint a* tenger Und afare, inund, Inundo, avi, atum, are. Kiáradok, I Exundo, avi, atum, are. Restagno, avi, atum, are. Undare afare, Exundatio, onis, f. 3. Kiáradás. Alluvies, ei, f. 5. Inundatio, onis, f. 3. Restagnatio, onis, f. 3. Undatiesté, Undatim, adv: Hab módra. Fluctuatim, adv: Habozva, hánykódva. Unde? Qvo? adv: Hová. Qvonam. Qvorsum. • Ubi? adv: HolP holottP Unde fe aduna poporu, Popularia, ium, n. 3. plu: A’ hová a' köz népek öszve-gyűlnek. Undeva, Alicubi, adv: Valahol. Dspiam, adv: t'uiultul, vaU - hová. Usqvam. UN. "™ ■■ ! 'Jndeva de acie Aliqvo, adv: Valahová innen. Aliqversum, Qvopiam, Valahová. Unealta, Instrumentum, ti, n. s. Eszköz. Unealta de doctorit bubele, A* baptistum, ti, n. a. Seb gyó• gyiló eszköznek neme. Unealta de dat foc , Igniarium , ii, n. a. Tűz kiiitö szerszám. Unealta de cafa, Utensilis, le, c. 3. v. Utensile, lis, n s. Élni való eszköz, minden házi eszköz. Unealta in patru cornuri, Tessera, rse, f. í. Négy-szegü szerszám Unealta fmulgatoare de per, Val* sella, lse, v. Vulsella, lse, f. l. Szőr koppasztó szerszám. Unealta funatoare ca pusca, Bronte um, ei, n. a. Dörgö eszköz, mint a* puska. Instrumentum sonum edens, tis, o. 3. Ung, Ungo, xi, ctum, ere. Kenem. Fuco, avi, atum, are. Lino, lini, livi, litum, levi, linere. Kenem, réá-kenem. Linio, ivi, litum, ire. Kenertk megkenem. Inungo, xi, ctum, ere. Meg* keném. Perungo, xi, ctum, ere. Collino, livi, litum, ere. Illino, livi, tuib, ere. Digitized by Googie I UN. UN. 5oi Perlino, üvi, litum, ere: Perlinio, lini, levi, litam, linitum. Illinio, ire. Oblinio, ire. Oblino, ere. Ungere, Unctio, onis, f. 3« Kenés. Litura, rse, f. l. Unctura, ree, f. i. Perunctio, onis, f. 3. Megkenés. ■ Inunctio, onis, f. 3. Illitus, tús, m. 4' Litus, tús, m* 4-PerlituS, tús, m. 4* Ungatoriu, Unctor, oris, m. 3. Kenő. Reunctor, oris, m. 3. Keniix meghen'd. Aliptes, tse, m. i. Kereti. Unf, Unctus, ta, tum. Kent. Ungventatus, tata, tum* Kene• > tett. / Oblitu?, ta, tum. BékenU Illitus, ta, tum» Megkenetett. Perlitus, ta, tum. Delibutus, ta, tum. Litus, ta, tum. Unf cu balfam , Balsamo intinctus, ta, tum. BaVsammal kent. Unf cu olei de ghinda, Balanatus, ta, tum. JWaJih' olajjal kent^ Unf cu unfoare luptătorilor, Ceromaticus, ca, cum- Bajnol kenettel megfent. Ung adefeori, L'nctito, avi, tum. KendegeJem. i Ungere adefeori, Sublitio, onis, f. 3. hendegeles. Ung inpri-giur, Circumlino, vi, tum, nere. Környid-kenem. Ungere inpregiur, Circumlitio, onis, f 3. Környiil-kenegetés. Unf inpregiur, Circumlitus, ta, tum. Környiil-kenetett. Ung pe deafupra, Superungo, xi, ctum, ere. Fel j ül bekenem. Superillino, ere. Feljill reá-kenem. Unf pe deafupra prefte el, Superillitus, ta, tum. Feljul régként. Superlitus, ta, tum. Ung pe el, Illino, vi, itum, ere. Réd-kenem. Allino, vi, itum, ere. Unf-pe el, Allitus, ta, tum. Re'á-kent. Illitus, ta, tum. Ung, pefte tot, Exungo, xi, ctum, • ere. Egésxszen megkenem. Ung ţ>utin, Sublino, livi, itum, nere. Kévéssé' megkenem. Ung fupt el, Subterlino, nere. Alatta megkenem. Ung si îngrop trupu mortului,' Pollincio, xi, ctum, ire. Hoit testet kenem, és eltemétem. Ungatoriu si ingropatoriu de mort, Pollinctor, oris, m. 5. Holt test kenő, halatt temető. Ungere si grisire mortului, Pollinctura, rse, f. i. Halatt teme* le'sré való gondviselés, Unfoare, Ungventum, ti, n. 9. Kenet. Ung ven, nis, n. 3. Unctura, rse, f. l. Unfoare care netedieste trupu sil inteinde, sil imane, Tetanothra, orum, n plu: 7Tett t/mitá,, ét megfejéritS ránts ü*ő kenet, kend'ósH, Unfoare de araigdale amara, Me-topium, ii, n. a. Keserű mandula kenet. Unfoare de care cade peru, Psi-lotrum, tri, q. a. S*ör koppot stá kenet. • Unfoare dein frundia lemnelor facuta, Foliatum, ti, n, a* Ka levélből tsindU kenet. Unfoare dein frundia ipichinardu? lui facuta, Patalium, ii, n. a. Spicinctrd leveléből t s indít drága kentt. Unfoare dein ghinda, Diaoodion, ii, ív a. Makkból tsindít kenet. Unfoare de gum<* fan glai de Siria facuta, Galhinum, ni, n. a. Siriai gumiból ttindit kenet. Unfoare de lilium, Iţinuqi, ni. Liliapum, ci, n. a. Liriqutq, ni, q, a. Lţiliom alai kenet. Unfoare de iqteraq, Amaratium, ii, ív f. Majoránna herbet. Samsqcinura, ni, q. a. Unióira d« >qirhţ, Stşqtc, tas, f. i. Mirha kenet, Unfoţre d* p-sce, Garrnm, garri, n. a. Htl seir, fral hdj. Unfoare de fţofe, Roiaceuct), fi, n. a. Ró’sa kenet. - Rhodinum, ni, n, a, Unfoare de safran, Cropotntgmi, atis, Ai. 3, Sdfrdnból való kenet. Unfoare de nnf cara, Ex angit, «e, f. i. Szekér kenő ssir. Unfoare de unf pele, Tendipel-lium, ţi, n. a. Crtza rántiit kisimító esskös, bőr festőt» kö*. Unfoare de unf fprencenele, Co!> liblepharuţn» ri, n. a. Stmtí’ dók fetfő kenet. Unfoare facuta dein grecnm, Te> linum, ni, q. a. Finum grt-eumból ttindlt hasznot it' net. Unfoare jncţiegata, Stymm>,vC| f. i. Negqlutt kenet, jósxagu kariét. Unfoare luptătorilor, Cercsiii atis, n. 3, Bajnokok? kentet, Unfoare luptătorilor dejq oleu, s ceara, Eheothesium, ii, n. t Bajnokok? keneţjek olajból is viaszból. Unfoare mirofitoara, MegtHp*' ii, n. a. Drága illatú kenet. Unfoare topita, Eliqramen, w n. 3. Olvasztott ssir. Unfurof, Ungvinatus, ta, to» Kenetes, ssirot. Unfurariu, Ungventaríus, ni. rium. Kenet árus. kentt & \ ' ' * * m^naló patikáriu«. \ Digitized by ^.ooQle 1 UN. UN. / So% Unfurare, Ungventaria, ae, f. i. Kenet tsináló mesterség. Unghia, Ital: Unghia, Ungvis,vis, m. 3. Köröm. Unghitie, Ungula, lse, f. i. Kör-mötske. Unghisoare, Ungula, 1», f. i. Barom’ szemében n'átt köröm. Ungvicola, le, f. í. Körmötske. Unghie crepata, Bisulca unguia, Hasított köröm. Unghiu, Angulus, Ii, m. t. Szeglet. UnghioQ Angulosus, so, um. Sok szegi/, szeg1 etil. Multangulus, la, ura. Unghiorefc, Angularis, re, c. 3. Szegeletben való. . Unghiorat, Angulatus, ta, tum. Szegletes. Unghitieste in tót unghiu, Angulatim , adv: Minden szegletben. Ungur, Ungarus, ri, m. a. Ata- F?<*r. fyingarus, ri, m. s. Hunnus, ni, m. a. Pannonu*, ni, m. s. Ungiirefc, Hungaricus, ca, cum. Magyaros Unguraste, Ungarice, adv: Ma-gyarúL Hungarice. Ungarja, Ungaria, se, f. 1. Magvar ország. Hungária, rw, f. i. Pannonia, nise, £ i. Ungurime, Ungarismus, mi, u. a. Magyarság. Item Gens Ungarica, Magyar Nemzet. Unt, Butirum, ri, n. a. Vaj. Untof, But iratus, ta, tum. Vajat* Butiro conditus, ta, tum. Butirinus, na, num. Untia, Uncia, cia*, f. 1. Valami* nek tizenkettSd része, két lót. Untie dsumetate, Semiuncia, ciar, f. i. Fél untzia. Pars dimidia uncia* . Untie si dsumetate. Sescuncia, k. Spstunx, cis, c. 3. Másfél un• tzia. „De o untie. Uncialis, le, c. 3. Unciarius, ii, m. a. Egy un* tsiás. „De o dsumetate de nntie, Sémi* nncialis, le, c. 3. Semiunciari-us, ria, ium. Fél untziás. Untiariu, Unciarius, ria, um. Ti-zenkettHdös. Untioara, Unciola, lae, f. t. Va-latnely jószágnak tizenkettő• dik része. Untieste, Unciatim, adv: Látón* ként. Untara, Arvina, nae, f. 1. Háj. Axungia, a», f. i. Untura, creaţia, Mesenterium, ii, n. a. Fodor háj. Unturof, Arvina unctus, ta, vm. Hájos. Untura vendietoriu, Axnngiariut, Digitized by Goo^le 504 UH. —■ —— ii, m. a. Háj áruló. Urbariu carte de ceva ban, Urbárium, ii, n. i. Valami Jószágról irott könyv. Urceor, Urceas, ei, m. a, Tsupor, kant só, víz meríti! edény. Urceorel, Urceolus, li, m. a. Kor-sótska, tsuporka. Urceolaria , Urceolaria» , v. Űrt ceolaris, re, c. 3. Faxéki. Urceolaris herba, Fazékban ültetett fü, virág. Urceor, v. ordisor la oehi, Chri-te, tes, f. 3. Szemen termo árpa. Hordeolum, li, n. a> 1 Qrdeolus. li, m. a. Urdiefc, Ordior, orsus sum, diri. Kezdek, elkezdem. Exordior, iri, sus sum. Urdiefc panfa, Telam ordior» iri. Fonalat vetek, vásznot szövőt. Urdire, Orsua, sás, m. 4* Etkez-dett, kézdet. ■ Orsum, si, n. a. Urdire cuventeri, Exordium, ii, n. a. Kezdő beszéd. Urdori, v ordiori, Cramia, se, f. í. Szemnek tsipája. . Urdorie, Lippitudo, inis, f. 3. Tsipásság. Urdu rof funt, Lippio, ir-e, itum. Tsinis vagyok. Urdo^efc ochi, Lrnpiunt oculi, Taipáznak Detestatio, onis, f 3. . Execratio, onis, f. 3. Fastidium, ii, n. a. Spretio, onis, f. 3. Urioeof, Aspernabilis, le, c. 3, Utálatos. Contemtus, ta, tum. Contemtibilis, le, c. 3. Abominabilis, le, c. 3. Detestabilis, le, c. 3. Fastidiosus, sa, sum, Execrabili», le, c. 3. Execratus, ta, tum. Abominatus, ta, tum. Aspernandus, da, dum. Abominandus, da, dum, Execrandus, da, dum. Odibilis, le, c. 3. Odiosus, sa, sum. Uritoriu, Horrens, tis, o. 3. Con-temtor, orie, m. 3. Utáló. Temtor, orisj m. 3. Spretor, oris, m. 3. Spernax* cis, o. 3. Fastidiosus, sa, sum. Úrit, Execratus, ta, tum. Meg-utáltatott. Despectus, ta, tum. Despretus, ta, tum. Despicatus, ta, tum. Fastiditus, ta, tum. Osus, sa, sum* - Exosus, sa, sum. . Spretus, ta, tum. Ura, Ódium, ii, n. s. Gyülölség, Vedi mai in dsoft Ura, Invidia. i Urâciune, Abominatio, onis, f, 5. Utálatosság. Detestatio, onis, f. 3. A cosmi a, se, f. 1. Execratio, onis, f. %. Uratieste, Contemtim, Megutálva. Uíefc buoatele, Cibos'nauseo, avi, atum. Az ételt megutálom. Ura bucatelor, Asitia, se, f. l. Étkeknek megutálása. Ureíc inpreuna, Coaspernor, ári, atus sum. Egygyütt megutálom. Urit la faula, la facie, Pithecium, ii, n. 3. Utálatos rút termetű, Majom áhrázatu. Illiberali speeie. Urefc cu pifma, ínvideo, di, sum, ere. Utálom, irigykedem. Odio babe**, ui, ere. * Űrire, Invidia, sp, f. l. Irigység. Invidentia, se, f. 1. Ódium, ii, n. a. ' Digitized by Goo^ie 5o6_________________UR._______________ Uraceof, Invidiosi»» sa, sum. irigy te get, gyúWltéjges. Odiosus, w« sum. Urato riu, Invidus, da* un. Irfjy, gyűlöli', utáló. Urefc incatva, Subinvideo, di, sum, ere* Irigylem forma. Urit incatva, Subinvisus, sa, sum. Valamennyire gyűlölte get. Subodiosus, sa, som. Gyúlölsé-get Jorma. Ura, Invidia, te, f. 1» Irigy tég, gyúltilség. Odium, ii, n. l. Ura mare, Invidia magna, JVagy irigység, utálság. Ódium acar bum. r Ódium capitale, hostile. Ura mica, Invidiola, lse, f. i. Irigytégettke. Uratieste, Invidiose, adv: IrigyüL Odiose, adv: Gyűlőltégeten. Urefcume, Fastidio ine, ivi, tóm, ire. Únom magamat. Taedet me. Praetedet. Űrire, Taedium, ii, a. !• Únás únt. Dividia, as, f. i< Megunát, na* hézség. Unt, Tsedulus, la, um. ÚnU Tspdiosua, sa, sum* Urefcume Toarta, Distaedet, distae-duit, distaesum est) Igen meguntam, eluntam. ■ - Uratieste, Featidiose, advt Úna■ kodva. ________________UR.________________ Urgifefc, gonefc, Perseqvor, co. tus suaa, eqvi. Üldözöm, úti lom. - \ Inseqvor, cutus sum, eqri* Insectoţ, ári, atus sum. Urgifire, Insectatio, oaia, 13, Üldözés. Persecutio, onit, f, & Urgifitoriu, Insectator, erii,n,i Ül4dxH. Persecutor, oris, m. 8. Insecutor, oria, m. S. Urlu, Ital: Urlare, Ululo, ití, letum, are. Ordítok. Urlare, Ululatus^ tús, n ditds. Urlat, Ululatus, ta, tum. Orii-tatott. Urlaforiu, Ululator, oris, a l Ordító. J Urlu ca Elefantu, Barrío, in Éléfánt módra hartzofroí Urlare ca a Elefantului, Barritiţ tús, m. 4. Éléfánt módra ha-tzoeás. Urlu ca lupu, Exululo,tTÍ,M are. Farkától ordítok, ij** ordítok. Urlare Romanilor, ai a altor* fe mbor, Barritus, tús, m (■ Rómaiadnak) és más vilid nek tábori kiáltások. Barbaricum, ci, n. a. Urma, Ital: Orma, VeatiginB, 4 n. a. Afyom, nyomdék. Urma de pessor, Vestigium P* dis, Láb nyom. Digitized by C^oo^Le UR.________________ Urma de un pessor, Pedale spati- • um, Egy lábnyomnyi. . Urm, urmez, Imitor, «ri, atus sum. Követem. Seqvor, cutui som, eqvi. Inseqvor, cutus aum, eqvi. Conseqvor, eqvi. . Comitor, atos sum, ari. Proseqvor, qri, cutus sum.' Urmare, Imitatio, onis, f. 3« Követéi. Imitamentum, ti, n. M. Imitamen, nis, n, 3. Seqvela, lse, f. 1. Urmatoriu, Imitator, oris, in. 3, Követ'6. Consectator, oris. Secutor, oris, m. 3. jEmulus, Ii, m, a. Seqvutor, oris, m. 3. , Sectator, oris, m. 3. Assecla, lse, m. i. Sírnia, se, C i. Acoluthus, thi, m. l. Mátt követéi. Urmat oare, Imitatrix, cis, f. 3. Követ&né. Urmaceof, Imitabilis, le, c. 3. Követhető. ' Urmat, Imitatus, ta, tum. Követett. . Urm cu (tredanie, Consector, ari, atus snngu Szorgalmatoson követem. Urmare cn ihredanie, Consecta* tio, onis, f. 3. Szorgalmatos követés. __________UR. to7s Urm iare, Reseqvor, cutus sum» qvi. Ismét követem. Urm in calcaile lui, Subseqvor, cutus sum, eqvi Utdnna nyomában vagyok. Urm incatva, Sector, ari, atos sum. Követdegelenu Urm lefné, Facila imitor, ari, atus som. Könnyen követem. Urmatoriu lefne, Seqvax, cis , o. 3. Könnyen követS. Urm parantelui mea , Patrisso, avi, atom, are. Atyámat kö» vetem., Urm fpre, Impendeo, di, na, ere. Réd-követkexem. Urmatoriu fpre, Superimpendeo*, tic, o. 3. Réd.következfí. Impendens, tis, o. 3. Réd-kö» vetkezendő. . Inseqvens, tis, o. 3. Követke» xend.8. Urmare, Consecutio, onis, f, f. Következés. * Conseqventia, sp, f. î. Urmafoare dreapta dein alta cur» gatoare, Consectarium, ii, n. 9. Másból kijfivS igazság. Urmare a vreunui vers intrualt intielef, Parodia, se, f. î. Valami versnek követése mát értélemben. - ifnmatoriu, Consectarios, ria, oql Követi ezS. £rnseqveas, tis, •. 3. Urmand, Conseqventer, adv: Ké- Digitized by 5oR OR. UR. US. vetkeze idHképpen. Urmez in bunu parintiefc, Hseres fio eri, actus sum. Atyai örökségben belépek. In bonis paternis succedo, si, ' . ssum, ere. Bona paterna obtineo, ere, te- ■ nui, entum. Urmare in bunn parintiefc, Snc- • cessio in hsereditate, Atyai 6-röksegben belépés. «Următori dupo mine, Posteri, ' orum. Utdnnam következők. Successores, rum, m. 3. plu: ■Urmez in locu altne , Succ;do, ssi, s«um, ere. Valakinek hel-lyihen állíttatom. In locum alterius, illocor, atus sum, illocari. Urmare in locu al’ue, Successio, onis, f. 3. Valaki után következés, helyhezietés. Urmatoriu altue in ceva, Successor, oris, m. 3. Utdnna következe», heJye'hen lévő. Succedaneus, ea, um. Helyében kivetkező. Urma'orefc, Successorius, a, um. Utdnna lett, Tiszthez vató. Urmand, Successive, adv: Utdnna menve, követve. Urmez al ue dein manie, Omnior, ari, atus sum. Valakit követek irigy 81, Urmare altue dein manie, ,í!mu-latio, onis, f. 3. Haragból măsţ nak követése. Urmatoriu altue dein manie, R-mulator, o-is, m. 3. Irigységből valakit követő, versengő. Urnefc, Urgeo, si, ere. Erőltetem, siettetem, erővel tolyom. Cogo, ere, egi, actum. Urnire, Coactio, onis, f, 3. Erőltetés, siettetés. Urf, Ursus, si, ra. a. Medve. Urfefc, Ursinus, a, um. JUedvi-bet való. Urídae, Ursa, sae, f. i. Nyöstény medve. ■Jr(a mars ftele, Ursa major, Göntzöl szekere, Égi tsillag-*at. Urfa mica, Cynoíura, te, f. i-Kis medve tsillag, kis gön-tzöl szekere. Urtica, Urtica, cse, C i. Tsifyán. Caraia, ee, f. i. Urtica de mare, Acalyphe, pbr, f. i. Tengeri tsilydn. Urticutie, Urticula, lse, f. l> &r' va tsrlydn. Lamium, ii, n. 9. Ufc, Exsi ’co, avi, atum, «*• Me srszdrazt om. Exsucco, ţre. Desicco, avi, atum, are, id: Torreo, ere, ui, tum. Aszalom) megsütöm. Sicco, are. Aszalom, szárai" tom. Assicco, are. JHegaszalonu Digitized by Googie _________JtJS.________________ Arefacio, ci, ctum, ere. Retorreo, ere, ui. Aszalom. Uicare, Exsiccatio, onis, f. 3. Szá-raztás. Ufcaciune, Siccitas, tis, f. 3. Szárazság. Ariditas, atis, f. 3. Aszszusdg. Tabes, bis, f. 3. Elaszds, fon-nyadás'. Tabitudo, nis, f. 3. Ufcatoriu, Tabificus, ca, cum. Elaszaló j száraztó. Exsiccator, oris, m. 3. Siccans, tis, o. 3. Ufcat, Aridus, do, dum. Száraz. Siccus, ca, cum. Exsuccus, ca, cum> Száradt, Syntecticus, ca, cum. Aridulus, la, lum. Aszszutska. . Inarefactus, a, um. Megaszatt, száradt. 'Tabidus, da, dum. Elaszatt, * száradott. Obesus, sa, sum. Emésztődött, száradt. Retorridus, da, dum. Elaszatt. Retostus, a, um. Marcidus, a, um* Száradt. Ufcat, Siccatus, ta, tum. Megszd-raztatott. Exsiccatus, ta, tum. Tabefactus, ta, tum> Ufcat ieste , Sicce , adv: - Szárazon. Aride. Retorride, AszattuL Ufc foarte, Retorreo, ui, tam, US. 5o<) ere. Elaszalom. „ Jlcat foarte, Peraridus, da, um. Igen aszszut száraz^ Retorridus, da, um. Elaszatt. Retostus, ta, tum. . Torridus, da, dum. Uic la foare, Inso;o, avi, atum, are. Verőfényén szár azt om, Uirare la foare, lQsolatio, onis, f. 3. Napfényen száraztás. Ufcat la foare, Insolatus, ta, tum. Verő fényen száradott. Ufc poame, Poma sicco, avi, tum, are. Gyümőltsöt aszalok, Ufcatoriu de poame, Fornacarius, ii, m. d. Gyümölts aszaló. Ufcume, Exsiccesco, ere. Megszáradok. Areo, ui, ere. Aresco, ere, ui. Arefio, eri. Assiocesco, ere. A’dareo, ui. Assudesco, ere. Megszáradok« Exareo, ui, ere. Exaresco, ere, Extabesco, ere, uí. Elszáradok, elsenyvedek. Exarefío, eri. Elszáradok. Coaresco, ere. öszve-száradok. Contabesco, ere. Elszáradok. Inaresco, ere. Megaszoh, szú* radok. Peraresco, ne. R-'torpsco, ere. Frászok, Tabeo, ere. Száradok, Digitized by oogle $!• Ül ül Tabesco, ere. m. 3. Ajtó sark. fi Torfeseo, ere. Elástok. Utcámé colt fi Colé, IilterafeaCo, ere. Köxté-közte száradok, Ufcume detot, Coarésco, tfe. Ösxve-sxáradok. Ufcume prinpregiar , ObafesCo, ere. Körőskörúl száradok. Ufcámife trupü, Arescit corpus, Szárad a’ testem. Ufcare trupului, Atrophia, phise, f. í. lettnek elsx áradása. 1 • Syntexis, xis, f. 3. ' Ufcat fec funt, Tabeo, ui, ere. Száradt, fonnyadt vagyok. Use, Ostium, ii, n. *• Ajtó, Janua, k, f. 1. Porta, te, f. í. Use dsof, afeunfe, Psendotyrum, ri, n. s. Al ajtó. ( Use dein lontru, Posticulum, li, 'xu M. BelsH ajtó, Use inewiete bine, Subcuneati postes, Jói béiMfgesett ajtó-felek. Useriu, Ostiarius, ü, m. s. Ajtón álló. Janitor, oris, m. 5» Portarius, ii, A- 1. Useritie, Ostiaria, se, £ i. Ajtón álló aszszony. Janitrix, cis, f. 3. Portaria, se, f i. Useste dein use in use, Ostiatim, adv: Ajtónként. házanként. Usceori Uu ti tina,' Cardo, inis, Usceorit, Cardinatus, ta, tum. Sarkas, öszve-foglalt. Usitie, üsticulum, li, n. a. Aj-iótska. Foricula, lae, f. i. Usitie deinderept, Posticulum, li, ü- s. Hálulsó ajtótsha. Postica, se, f. l. Bel&Sy hátid, tó ajtó. Posticum, ci, n. s. Ufíe, Grae: Ufia, flinrie, Sobstao* tia, ae, C 1. Lévő állaty való. ság, vagyoniág. Usorez, A11«vie, avi, atum, artf. Könnyebbítem, könnyűim. Levő, avi, atum, are. Usorare, Levitas, atis, f. 3. Kön. nyilség. Usoferie, Lévámén, inis, n* 5. Ktínnyebbitéty könnyebbség* Levamentum, ti, n. i. Levatio, odis, f. 3. Aíieviatio, onis, f. 3. Allevamentum, ti, n. 9. Usorat, Levatus, ta, tum. Meg» könnyebbttUitett* Allevatus, (a, tum* Usor, Ab ocyof ocyssimus, Le* vis, leve, c. 3. Könnyű* Usor dormitoriu, Levisomnus, ai, m. a. Ébren altivá. Usor in credeiiitie, Levifidus dâ, dum. Hitit könnyen megmá* toló. Usori in pessoare, Levipedes, Digitized by GooQle tTS. UT. 5it _ * dum, o. 3. Könnyű lábúak, jó Juták* * UsoreL, Leviuscujus, lum. Könnyünké, Usureste, Leviter, adv: Könnyen múlólag. Uftur, Ab ustus, t«, tum» Ustulo, avi, itum, are. Égetem, ttí-pem. Uro, usii, stum, ere. Ufturare, Uatio, onis, f. 3, Égetés. Ufturat, Ustulatus, ta, tum* Égetett, Uftureceof, Ustulandus, da, dum. Égetendő. Ufture me, Ustulat, Égety tstp, viszket, Ufuc, Sicco, avi, tum, are* Szd-raxtom. Exsicco,- avi, atum, are, idi U fucare, Exsiccatio » bnis, f. 3. Száraztál. Siccatio, ouis, f. 3, Usura, Usura, rae, f. n Vélle élés, nyereség, u’sora. Fenus, Oris, n. 3. IPsorúk Danisma, atis, n. 3. Interusurium, ii» n. a. id. Usura dein usura, Anatocismus, mi, m. a. ITsorából u-’sora. Usure deintru o fute doifprediecie fe dau. Centesirha, mae, fi i. Oly n'sora, midőn százból ti-zenhtttX artntikí ' Usura mica, Feriuatiulum, lit n. a. IPsoMtska* Uaurare, Usuraúo, onis, f. 3. U- * sordlkodáti Feneratio, onis, fi 3. Usurariu, Usurarius,'a, um. IP sorát, u’sora hasson hajtó. Usuras, T*oculio, onis, m. 3. U* ’ sorát, u’sorát hajtó. Danista, tae, m. í. IP sorát* Fenerator, oris, m. 3. Feneratorius, a, um. Fösvény, Usuratoare, Felferatrix, cis, f* 3. ITsoxásné. Usuretiefc, Usuraticus, ca, cam> U’sorához való* , Feneraticus, ca, cum. Fenebri», bre, c. 3. Uşurat, Feneratus, ta* tum. U*so» rdval megfizetett. Uşurez, Usuram solvo, ere* XPso• rát fizetek, adok, Utruin, Utrum, adv: An, nam, öec, Avúgy% de melyik» VA, Vaaa, Vacea, cae, f. i. Tehén, Vaca de a fata, Forda, dae, f» 1> Hasas tehén» hasat tinó» Ho^da, dae, f. 1. Vaca bat rina, Vacca vetula» Vén tehén, v Vaöa fatata, Vacca matrix, cis, f. Borjtts tehén. Vádi ftarpa,- Vacca sterilis, Afed» dH tehén. Vaca tprer<*, Vacca juvenca, cm» f. i. Tini, Digitized by Google 5lS VA. VA. Vacutie, Vaccula, lae, f. i. Ti-nótskay tehenetske. Vacarie, Bubile, lis, n. 3. Tehén akol. Bovile, is, c. 3« Vacariu, Vaccarius, ii, m. s> Tehén pásztor. . Custos vaccarum. 'Bubulcus, ci, m. a. Vacanefc, Vaccinus, na, num. Tehénből való. „Lapte de vaca, Lac vaccinum, Tehén téj. Vacati* «m, Vaco, avi, tum, are. Hivalkodom. Qvietus sum a negotiis. Desino a laboribus. Vacatie, Vacatio, onis, f. 3. Hi-valkoddSj munkától megszú-' ne's. Feriae, arum, f. plu! ' Cessatio a labore. Intermissio negotiorum. Vacanf fore lucru, Vacans, tis, o. 3. Hivalkodó, üres. Vacat, Vacat, imper: Vagyon ürességem réá. Vacatie buna fau re am, Bene v. male ferior, ari, atus sum. , Jól, vagy roszszúl hivalkodom. Vacatie lunga am, Perdiu ferior, ari, atus sum. Sokáig hivalkodom. ' Otior, ari, atus sum, Vacatie dela invetietura, Studio* rum sive literarúm interstitio, , Tanulástól való hivalkodás. Vacatio a studiis. Vacatie dela Deregatorie, Mune> rum vacatio, Tiszti üresség. Vacatie dela legi, Feriae forenses, Széki hivalkodás. Vacatie fcurta, Brevis vacatio, Rövid hivalkodás< Vad) Vadum, di, 11. a. Gázló hely, tsekély viz. Vadurefc cu pessorele, Vado, aţi, tum, are. Lábolom, vizen, gázlóban megyek. Vadurof, Vadosus, sa, sum. Meg-la bolható tsekély víz. Vai, Vae, Jaj, ó jaf. Hei. Vai misei, Eheu, Jaj szegény. Vaetume, plang, Ejulo, vi, atum, are. Jajgatok, sírok. Vaetare, Ejulatus, tús, m. 4* ^* gatás Ejulatio^ onis, f. 3. Vaetume ca prunci, Vagio, vagi* vi, tum, ire. Rivok, nyivok mint a' kis gyermek, Vagito, avi, tum, are. Vaetare, Vagitus, tâs, in. 4- ^lS gyermek rivjás. Vaetati.ra, Vagitus, tús, m. 4- ^ Vah, Vah* Inter: Aha, Oha, Távúi légyen. Va fugi, Fugitufus, ra, rum. tandó. Vale, Vallis, lis, f. 3. Völgy. Vales, valis, f. 3. Convallis, lis, f. S* Digitized by Goo^le Va. va. 5»s Valce, Vallicula, lae, f. 1. Völgyet ske. Valioara, Valtecula, lae, f. i. id. Valve, Valvae, arum, f. l. Két/e* lé nyíló ajtó, kapu, ablak. Valvele Beferici, Valvae Templi. Templom ajtaja. • Valvat, Valvatus, a, um. Kétfelé nyíló ajtós. Valuta pretiu, Pretium, ii, n. a. Arra valaminek. Va naste, Pariturus, a, um. Szü lendiíy ellendő. Vara, Ver secundum, aestas, atis, f. 3. Nyár. Varez, Ást ivó, avi, tum, are. Nyaralok, Varefc, jEstivus, a, um. Nyári. „Temp de vara, ih»tivum tem pus. J\yári idő. Varga, Virga, ae, f. i. Veszsző is táp páltza. Verber, ris, n. 5. Vargutia, Virgula, ae, f. 1. Vesz* szötske. Vargefc, Virgo» avi, tum, are. Veszszözöm. . Vargatoriu, Virgator, ris, m. 3. Veszszöző. Vargát, Virgatus, a, um. Megvesz-szözött. Varga d.e fcriQ Stylus, li, m. a író veszszö. Varga indreptatoare in pond, Exa-meu, nis, n. a. Fontban igaz ■ ütő veszszö. Pars II. Vargefc, vargát fac, faoiuefc, Vermiculor, ári, atus sum. Tarkátok. Vargatoriu, Vario colore pingens, tis. Kiilömb színekkel tarkáló. Variegator, oris, Vargat in multe fecie, Variegatus, ta, un. Tarka. Varius, ia,~uo). Verpicolor, oris, m. 3. Vermiculatus, ta, tum. Pervarius, ia, am. Vergata haina, Vestis variegata. Polymica, ae, f. i. Tarka ruha. Vergat infrumfetiat, Virgatus, ta, um. Veszszö s, iratos, tzifrás. Vargurat, Virgulatus, ta, um. Iratát tzijr ázott. ' Variat vedi verfat. . Vaf, Vas, vasis, n. 3. Vasa, orum, ti. plu: a. Edény. Vastim, si, n. a. , Cammura, rae, fj i. Edénynek neme. Bafcunda, ae, f. i, Carus, ri, m. a. Vafceor, Vasculum, li, n. %. Ede* nyetske. . Scutriscum, ci, n. a. Vafceor cu poflme si alte dulce* tiuri, Tragima, atis, n. 3. Gyümölts tal,portzogó tsemete. Vaf albiet, Cymbium, ii, n. a. Te-kenyö Jormá, edény. Vaf acoperit cu pele, Scutra, rae, f. î. Bőrrel borított edény. Vaf cu manunchiu, Vas ansatum, ti, n. a. tüiua edény. 33 Digitized by Google i.4 VA. VA. V*f cu doao mănunchiuri, Diot^, tae, f. i. Két Jillă edény. Vaf cu tri tievi, Trichila, lae, f. i. Három tstives edény. Trichillum, li, n. a. Vaf de apa, Aquiminale, lia, n. 3. Vix edény. Vaf de apa cu manunchiu, Na*i- - tern*, nae, f. 1. Fogantot vi* edény, vi* merít ti veder. Vafdé Apa de ordiu,-Ptisanarium, ii, n. a. Arpa vizet edény, Vaf de arama, jEonlum, li, n. a. Re* edényettke. jEneum, ei, n. i. jErenm, ei, n. 9. Vaf de cale, Vas viatoriam, ii> Úti edény. Vaf de eompana, Lanx, cia, f. 3. Mérték serpenyő. Vaf de «ulef la vie, Qualas, li, m. a. Corbia, bia, m. 3. Szüreti edény. Vaf de culef la vie era demult, Fora, orum, n. a. plu: Edények, melyekkel a’ régiek éltenek szüretkor. Vaf de cocna de fért, Vas coquinarium. Fo*8 edény. Vaf de diece mefuri, Decimodiae, árum, f. i. plu; Ti* kantás edény. Vaf de fért mull. Defrutarius, ia, um. Must jóx'á edény. VaT de Inpt, Frictorium, ii, n. s Pursulo, serpenyőt rántó. Vaf de glaae, Vitreu, árum, n. fc. plu: Minden üveg edény. Vitramina, num, n. 3. Vitreum, ei, n* 9. Vaf de glase fau de lut, co ţsU gaette cand torni afar**-, Simpulum, li, n. 9. Kotyogó» üveg vagy Joldf edény. Brocbua, chi, m. 3. Bugyoga edény.. Cultum, ti, a. 9. Vaf dein peatra murh* facut, Murheusţ ea, eumt Mttrha köböl tslnált edény. Murbinna, na, um. Vaf de luat fau fcof apa, Ant-hlia > ae, L i. Veder, merii eszköz. ■ Vaf de lut, Testa, tae, f> i. T» ; rép edény, Testu, inde: Testum, ti, n. a. Terreum vas. Fictile, litţ n. 8» Fictilis, le, c. 3. Figlinum, ni, n. a. Samium, ii, n. 9. Seria, ae, f. i. Seriola. la^^L Vaf de lut, cahala, Fidelia, ae, f. i. Tserép edény, kdjha. Vaf de lut, fau de alta ceva, vafa fepate frumfetiaie, Anag’ipbt, o rum, o, 9. plur: Minden edé nyék, melyek metszéssel tzijrá* tátink* Vai d» mancat dein el, Vaa «cirium. Edény melyből esznek- Digitized by ^ooqle VA. VA. 5i5 Patina, n«», f. i. Tál. Scutella, ae, f. i. Tsésxe• Patella, lae, f. 1. 7álatska. Patenula, lae, f. 1. Vaf de mefurat oleu, Hostus, ti, m. a. Olaj mérő edény. Vaf de mefurat vinu, Gboa, choae, f. i. Búr mérték, három itte. Vaf de miere, Vas mellarium, ii, Méz edény. Vai de mull, mulctra, sustafiu, Mulctra, trae, f. í. Fejő edény, sajtár, désa. Mulctrum, tri, n. a. Mulctrale, lis, n. S. • Vaf de patrudieci de serii, Culeus, ei, m. a. Negyven vedres hordó. Calearis, re, c. 3. Negyven vedres. Vas quadragenarium. Vaf de piset, Matula, lae, f. i. Hugygyó edény. Lasanum, sani, n. a. Vaf de purtat apa, Cratera, rae, f. i. Vi* hordó edény. Craterfa, rae, f. í. Aquiminarium, ii, n. a* Vas aquarium. Hydria, riae, f. i. Vaf de beüt vin fau apa, Fote-rium, ii, Potoriam, ii, n. a, Bőr, vagy vi* ivó edény. Vas potorium. Cyathus, thi, m. a. Val de purtat oleu, Guttus,^tti, m. a. Olaj hvrdo*ó edény. Vas olearium. Vaf de purtat ^>randiu, Aristopho* rum, ri, n. a» Ebéd hordó €• dény. Vaf de purtat vinu, Acratopho-rum, ri, n. a. Bőr hordó veder. Oenophorum, ri, n. a. Vas. vinarium. Labrum, ri, n. a. Vaf de recit vinu, Frigidarium, ii, n. a. Bór hivesitö edpny. Nasiterna, nae, f. í. Vaf de ícaldatt Labrum, ri, n. a. Feredő kád. Vaf de fcof, luat, si beüt apa, Trulla, lae, f. i. Vi* m*rit8, ét ivó edény. Vaf de fcof, fau luat apa, Situla, lae, f. i. Merítő edény, kopo-nyrf, veder. Situlus, li, m. a. Haustorium, ii, n. a. Vaíuti de fcof fau luat apa, Sitella, lae, f. t. Merítő edényettke. Vaf de sertfit lui Bachus, Bachiúm, ii, n. s. Bachiunak dl-do*atjdra való edény. Vaf de fpelat, Trulleum, «i, n. a. .Mosdó edény. - Pollubrum, bri, n. a. Melluvium, ii, n. a. Vaf de fpelat pessoareele, Pellu* via, viae, f. i, Pelluvium, ii, n. a. Láb mosdó edény. Pollubrum, bri, n. a* Pelvis, vis, f. 3. * 33 Digitized by Goo^ie 5i6 VA. VA. Val de tiuut apa era in Referici, Lepistae, arum, f. plu: Vi ttartó edények váltak régen a' Teri* plomokban. Vai de tinutVoleu gróf, Amurcaria dolia, Olaj seprű tartó & dények. jLabrum, brr, n. 9. Vaf de tinnt doctorie, medicina, Nartécium, ii, n. 9. Orvosság tártó edény. Vaf dé tinut pane, Artotheca, cae, f. i. Kenyér tartó edény. Vaf de tri galete, Trimodia, diae, f. i. Három köblös edény., Vaf de udat ia gradeina, Harpt* gium, ii, n. 9. Kert üntözö vizes edény. Clepsydra hortensia. Val* de an eop, Gemellar, ari*» u. 3. Kupds edény. Vaf de vin ulceor, plofea, Hirnea, neae, f. i. Boros edény, korsó, palát tk. Cirnea, neae» f. i. Vaf de vin si de purtat vin, Tina, nae, f i. Boros edény, bór hordó tseber. . Vaf, fau vaf» de vin demulr, Irnella, lae» f. i. Boros e lények nemek, váltanak régen. Irnea, neae, f. i. Irneum, ei, n. 9. Vaf de vin, fau lapte mare^ Sinus, io. 3. Nagy hasas edény, pa-laitk. 1 éjnek, vagy bornak va ló edény. 3iau«, ni, m. 2. Val de vin fpre aducere, Syropo-vium, ii, n. s. Pohá'jotM bjr edéiy, at áldozatra, Sympinium,! ii, n. a. Vaf in care cura vinarfu fau api, Excipulus, li, m. 9. Vit vm edény, melyben a’ vit, vagf égét bór tsorog. Vaf infundat, de purtat apa, Ob. ba, bae, f. 1. Lége7, fa patai tk Vaf mai marisor ca de un eop, Ciborium, ii, m* 9. Nagy edény, kapa. Váf taet in flrug^Tofeurama, *ti«, m 3. pia: Esstergdban melutü edény. Vftíceor de ocet, Acetahalum, ii, n. 9. Et teles edényetske. Vafceor de mied, Promulcidarii, iorun, n. a. plur: JHétes /*• neh, vagy méh sernek való ti* nyetske. Vafjrui, Vasarium» ii, n. ». EJéftf tartó hely. Vafariu d- linut vafe de afgi|',i Va*arium, ii, n. 9. Ezüst d* nyékét tartó hely. Vafariu, de facut vaf* de arpn'i VawciiUrius, ii, m. 9. EtOsl t déayekel tsináló öt vet. Vafariu de facut vaf** de lot, T* gulus, li, rb. g. Patakot. Vafilie, Ba.ilins, ii, in. a. Ldttfo Vii em, Vitio, avi, atum, ere. Séf' lem. Digitized by GooQle VA VA. 5i7 Laedo, »i, sum, ere. Offendo, di, sum, ere. Saucio, avi, atum, are. Ohlaedo, si, súra, ere. Megtér* tem. Oblido, ai, sum, idere. Vi o lo, avi, atum, are. * Noceo, ui, ere. Officio, ci, ectum, ere. Aliquid mali alicui infero, üli, »tum. Verbo, factove aliquem’ offendo, di, tum, ere. Injuriato alicui facio, ci, actum, ere. Vatemare, Laerfio, onis, f. 3. Meg sértés, sérelem. Violatio, nnis, f. 3. Vitiatio, onis, f. 3. Sertés. Offensa, sae, f. i. Offensio, oni% f. 3. Offensum, si, n. 3. Vatemetoriu, Offendens, tis, o. 3. Sérts. Laedens, ti*, o. 3. Violator, oris, m. 3. Vatemat, Offensus, sa, aum. Sértett. Laesus,, sa, sum. Violatu», ta, tum. Vatem cu fer, iau cu alţ ceva, Vulnero, avi, atum, are. Sebe-sit em. Saucfo, avi, atum, are. Convulnero, are. Megsebesítem Consautib, are. Exulcero, avi, atum, are. Vatemare cu fer, fau cu ait ceva, Vulneratio, onis, f. 3. Sebesilés, Sauciatio, onis, f. 3. Convulneratio, onis, f. 3. Megt sebesités. Consautiatio, onis, f. 3. Vatematoriu cu fer, fau ait ceva, Vulnificus, ca, cum. Sebesités. Exulceratorius* rU, ium. Meg* seb esi 18, Vatemat en fer, fau ait ceva* Sauciatu», ta, tum. Sebtsitett• Vulneratus, ta, um. Vatem cu fer iare, Rpdulrero, ovi, a^um, are. Ismét megsebesítem. Vatem in catve, Suboffendo, di, súm, er*. Valamennyin megsértem. Vatemeceof, Violabilis, Ia, c. 3. Megsérthető. Vatemetura la eoae, Hernia, aft, f. i. Tökösse'g. Bulionocele, le», f. i. En»orerele, le«, f. i, Tökösse'g, kinek bete lejár. Vatemat, Herniosus, sa, um. Meg* szakadt. ^ Enterocellicus, ra, um. Ramiconus, sa, um. Vatemat la boase umplute d» apa, Hydrocele, les, f. i. Tfr kiben gyű H viz. Hydroceleus, ea, um. Hydrocelicus, ca, um. Vatra focului,. Focus, ci, m. a. Tűzhely. Digitized by ^oogle 5i8 VA. VE. VE. Vatrutia focului, Foculus, li, m. s. Tííxhtlyetske, szén tartó. Vatrefc, Focarius, ia, ium. Tűzhelyhez való. Vatrariu, Ama, mae, f. i. Szén szitó. Pala, lae, F. 1. Vaskaldn. Veac, Seculum, li, n. a. Hoszszú idő, száz esztendő. Seclum, li, n. a. Secularis, re, c. 5. Száz tsz» tendőnke'nt való. Veacu veacului, Seculum secuii, Örökké. Vecerne, Vesperae, rum, f. l. plu: Vetsernye Vecia,' jEternitas, tis, f. 3. Örökkiválóság. Perpotujtas, tis, f. 3. Szüntelen* ség. Perennitas, tis, f, 8. Qrőkkéva• lóság, Vecinicefc, jţlterno, avi, tum, art, Örökkévalóvá tészem. Vecinic, jEternu», ne, um. Örök• hé, végnélkül való. Evitemus, na, um. Perennis, ne, c. 3* Perpetuus, ua, um. Perpetuarius, ia, um. Perpetualis, le, c. 3. Sempiternus, na, num. Vecnio temp, iEternitas, tis, f. 5. Örök idő. _ Tempus aeternom. Veci recilor, Saecula, arum. Örök. ké végnélkül való. iEternus, na, num. Vechiu, ▼. vet, Vetus, eris, n. 3, Régi, ó. Antiquus, qua, um. Priscus, ca, um. Cascus, ca, cum. Vechi de dile, Grandasvtu, um. Idős, nagy idejű. Annosus, sa, sum. Vetustus, ta, tum. J£tate provectus, ta, tum. Vechisor, Vetulus, la, um. Rtţib ke, agatska. Vechisoara, Vetula, ae, f, ). & gitske aszszony. Vecheicume, Veterasce, er*. Aw* lók, ki avulok. Vetustesco, ere. Veteresco, ere. Vetsro, avi, atum, ars, Inveterasco, ere. Exoleo, evi, etum, ere, Obsoleo, ere, evi, etum. Obsolesoo, ere. Obsolefio, eri, ectus sum, Ab»oleo, ere. Vechi re, Vetustas, tis, f. 3. Hift avulás. Antiquitas, tis, f, 3. Vechit, Veteratus, ta, tam< £* avult. Inveteratus, ta, tum. Obsoletus, ta, tum. Vecheste, Vetuste, adv: régen. Digitized by Google VE. VE. *19 Obtolete. Ó módra, régi módra, régi formán. Vecin, Vicinus, ai, m. a. Ssom-széd. Vicinus» na, um. Vecinatate, Vicinitas» tia, f. 3. Szomszédlsdg. Vicinia, ae, f. u Vicinium, ii, n. 8. Convici nium, ii, n. t. Paraecia, ae, f. 1. Vecinar* ca terminu looulai, Confinis, ne, c. 3b Határos, szomszédsága g. Confine, aia, n. 3« Conterminus, na, num. Vecinefc, Vicinalis, le, c. 3. «Ssom* szédsdgi. Ved, Video, di, sum, ere. Látok, látom, nézzh, nézem. Aspicio, xi, otnm, ere. Né*ek. ConspJcio, xi, ctum, ere. Cerno, crevi, etum, ere. Conspicor, ari, atua aum. Nézem. Concerno, ere. Ocules intendo, di, aum, ere. Oculis perspicio, xi, ctum, ere. Oculia haurio, si, stum, ere. Accipio, xi, ectum, ere. Vedere, Visus, sús, m. 4* Látás. Aspectus, tús, m, 4* Visum, si, n. s. Conspectus, tús, m. 4* Nézés. V'-i", oni», f. 3. Látás. Oculorum sensus cernendi, vi* dendique vis, sensui. Vedietoriu, Videns^ tia, o. 3. Ld. tó, né.*b\ ■ Spectator, oris, m. 3. Vediut, Visus, sa, sum. Ldtott\ Conspicuus, ua, um* Perspectus, ta, tum. Vedieceof, Conspicuus, na, iun. LdtszatAs. Prospicuos, ua, um. Vederof, Visibilis, le, c. 3. Láthatás. Aspectabilis, le, c. 3. Spectabilis, le, c. 3. Sub aspeotum cadens. In sensum cernendi cedens. Ved bine lucru, Pervideo, di, visum, ere. Jól látom a* dolgot. OppMme perspicio, xi, ctum, ere. Ved chiar, Clarissime video, di, sum, ere. Tisztán látom. Ved cu £aci.e buna, Vultn, et facie, et ani mo bono video, ere. Jó szívvel idiom.. JCquo animo intueor, eri, nitua sura. Vultu placido video, ere. Libenter video, ere. Ved cu ochi bani, £q»i> ocnlis aspicio, exi, tum, ere. Intueor, eri, uitus sum. Jó\ szemmel né Mm. Ved departe, Prospicio, exi, ctum, ere. Meszsze látok. Vedietoriu departe, Prospex, cia o. 3. Mtsztze látó. Digitized by i^.oogle 5a© VE. VE. Ved deiacolo, Transpicio, «xi, ctum, ere. Által-látok. Ved inpregiur, Circum video, di, sum, ere. KSrnyül látok. Ved întunecat, Per caliginem vi* deo, éra Homályoson látok. Ved in fomn, In somno videó, •re. Almomban látom. Vedere in fomn, Somnium, ii, n. 2. Álom látás. Vedenie in fomn, Visum, si, n. 2. Álomban látás. Visiones somniorum. Species somniorum. Ved vedenie, Visiones video, ere. Látótokat, jelenéseket látok. Vedenie, Visio, onis, f. & Jelenés. Visum, si, n. a. Visus, sús, m. 4. Spectrum, tri, n. 2. Apparitio, onis, f. 3. Vedere a vedeniilor, Visa viso» rum. Jelenéseknek látása. Vedere ceteti, Conipectus urbia. Városnak tekéntete, nézése. Vedere deintei, PrimuS aspectus, Prima species, v. forma. Élsíi nézés, látás. Vedere frumoafe, Conspectus-de* corus, pulcher. Szép kinézés. Vedere frumoaft» a ave, Aspectum Tenustum , speciem venustam habere. Szép látású, szép kinézésű. V-'dere necuviofa, Visus indecorus. Illetlen nézés. Vedere ochilor, Aspectus oculo* rum. Szem kinézése. Vedere urita a ave, Deformem hi* bere speciem, et invenustam. Rút tefiinteííí, rítt formájú. Vedere veíele, Conspectus jucundus. Örvendetes kinézés. Vedietorefc, Visito, avi, atum, are. Meglátogatom. Viso, visere, Inviso, ere. Reviso, ere. Revisito, avi, atum, are. Vedietorie, Visitatio, anis, f. 3. Látogatás. Vedi et ori u, Visor, oris, m. 5. Li• togató. Visitator, oris, m. 3. Vedietorefc, Visendua, da, md> Látogatandó. Vedietorefc inpregiur, Circnmviio, ere. Mindenütt meglátogatom, Vedietorie inpregiur, Circumfiiio, onis, f. ?. Mindenfelé látogatás. Vedietoriu inpregiur, Circumvi* sor, oris, m. 3. Környül látó, nézif. Vedium®, Videor, eri, sus sulik Láttatom. Vedume prefte alti, Emineo, ui, ere. Kitetszem. . Promineo, ui, ere. Vediut prefte alti, Prominent, tis, KiteiszH. Vedefc, Propalo, avi, atum, are. Ki jelentem, nyilatkoztatom. Revelr, avi, atum, re. Digitized by Goo^le VE. >E. 5a i Patefacio, ci, ctum, ere« Manifesto, avi, atum, are. Vedeire aretare, Manifestatio, o-nis, f. 3. Kijelentés, nyilaihoz-tatás. Revelatio, nis, f. 3. Vedeit, Propalatus, ta, tum. Kijelentett, nyilatkoztatolt. Manifestatus, tata, tum. Vedclcume tuturor, Dispalesco, ere. Mindenek eliStt kitudódom, láttatom. . Vedua, Ita: Vedova, Vidua, ae, f. 1. Özvegy aszszony. Veduv, Viduus, ui, m. %. Özvegy ember. Veduvefc, Viduo, avi, atom, are. Özvegyé tészem. Veduvie, Viduitai, atis, f. 3. Özvegység. Veduvit, Viduatus, ta, tum. Özvegyen maradott. ’ Veduv funt, Viduus sum, es, est. Caelibem vitam duco, xi, ctum, ere. Özvegyiek, Vena, Vena, nae, f. 1, Ér. Phlebs, ebis, f. 3. Venutia, Ita: Vénusza, Venula, lae, f. 1. Eretske. Venof, Venosus, sa, sum. Eres. Vena ce bate, Pulsus, sús, m. 4< Felverő ér. , Vena ce trage la cap, Cephalica, . cae, f. 1, Főre szólguló ér. Vena de a dice , Stylus dicendi. Orátori stylus. Vena de argint, si de plumb roef- 3. Künyv áruló. Bibliopola, lae, m. i. Vendietoriu de cele morate, cure* chi, napi, eruftaveti si alte, Sal* gamarmt, ii, m. s. Bésdzott gyümöltsöt áruló. Vendietoriu de cele Tarate, carne, lard, pesce, Salsamentarius, ii, m. a, Sós hal, hús, szalonna áruló. Vendietoriu de b»r», Cereviaiarius, ii, m. a. Ser áruló. 1 * Vendietoriu de cane, Carnarius, ii, m. a. Hús rfru'i. V?nrlietor'ti de lumini, Candelari-u*, randelaria. Gyertya úru'6. V(*ndi»torin de oameni. Vşnaliti» arin», ii, m. a. Ember eladással keresleri'-t. Vendietoriu de o*»»ce, Ichthiopo* la, ro. 1. Hal árus. Pi«earin«, ii, m.' i. Vendietoriu de p*»tri pretioafe, Gemmarius, i, m. a. Drága ki árus. Vendietoriu de poame, Frnctuari-us, ii. ro. a. Gyümölts árus. . Propola, lae, m.‘ 1. Oponopola, lae, m. t. Vendietoriu feu, fau a altora, Ve> nalitiu.i, ia, ium. Ki' magát, vagy mást eldd. Vendietoriu, fehimbatoriu de cai, Hippocomus, mi, m. a. Ló d* rus, ló tserélo. Vendietoriu de untura, Axangia* rius, ii, m. a. Háj árus. Digitized by Google VE. ---t—----------------- _ Vendietorefcume, Me vendito, a»:, •tum, are. Alagamat ditsérem mutogatom. Laudo, avi, atum, are. Me jacto, avi, atum, are. Vendietorie, Venditatio, onis, f. 3. Mutogatás, eladó marhánah ditsérése. ^Vendietoritoriu, Venditator, oris, tn. 3. Eladó ' marhát ditsérö. Venet, Venetus, ta, tum Égszin, kék. Caerulus, la, lum. Caeruleus, ea; jim. Caestus, ia, sium. Glaucus, ca, cum. Glaucinus, na, num. Kék sxtn. Vibex, cis, f. 3. Kék. Venet in catva, Subcaeruleus, lea, •um. Kék tzabású. Venet patof cal, Scutulatus equus Kék almás ló. Venetielc eu, Caeruleus fio, eri, acius sum. Elkekülök, kékese• dem, ég sxinü leszek. Plumbei coloris eflicior, Ón sxinü kék leszek. , Caeruleum colorem h*<>eo, ere, ui, bituoi. Mari num colorem Praemefero, tuli, latum. Lividus fin, eri, actus sum, eri. Livesco, ere. Elkékitlök. Liveo, ere. Megkékiilök. Venetiefc cu lovitura, Sugillo, st i, t* * * atum, are. Ütéssel megkékitem. ____________ VE._________________5a5 Venetare, Livor, oris, m. 3. Kék* ség. Color caeruleus. Venetare ochiului de lovitura, Sugillatio, onis, f. 3. Szemnek ütés mián megkerülése. Vénétől, Lividus, da, um. Kékes. Caesitius, is, um. Venet galben, Luridus, da, um. Sárga, kék, veres után kékellif. Lividus, da, um. Veneta fugraveala, Caeruleum, ei, n. a. Ke A jesték. Venetia, Venetia, ae, f. 1. Vt-lent te várossá. Venetiau, Venetianus, na, 'num* Ver tziai. Venez, Veuor, ari, atus sum. Va» dászok. Vestigo, avi, atum, are. Venare, Venatio, onis, f. 3. Vadászás, < Venatus, tús, m. 4. Venatoriu, Venator, oris, m. 5. Venatorius, ia, um. Vadásx, Vestigator, oris, m. 3. Cynegetes, tae, m. 1. Venetoare, Venatrixt cis, f. í. Va• daszné, Venetorefc, Venatorius, ria, um* hadászhoz való. Venaticus, ca, cum. Ví-ntz cu cani, Canibus venor, arí, t ulyákkal vadászok. Venez cu lariu , Lsqueo intens* venor, «ri. Tűrrel vadássak. Digitized by GooQÍe 5a6 VE. VE. Venex cu ftredanie, Pervenor, ári, atus aum. Szorgalmatoson vadászok. i Venin, Venenum, ai, n. I. Méreg. Toxicum, ci, n. a. , Virus, n. indeci: Aconitum, ti, n. s. Veni nex, Veneno, avi, tam, are. M*gm 4rgtsi t em. Ven*no inficio, ci, ctum, «re. Venenare, Virulentia, tiae, f. l. Mér git t ég. Venenof, Venenosus, «a, um. Mér• g". Virulentul, ta, tum. Virosus, m, um. Venenatus, ta, tum. Venenetoriu, Veneficus, ca, cum. Mérgesíts. • Venenat, Venenatus, ta, um. Mérgesített. Venin aducatoriu, Venenifer, ra, um. Méreg hozó. Venin facatoriu, Veneficus, ca, cum. Méreg tsináló. Venenarius, a, um. Venin facere, Veneficium, ii, n. s. Méreg tsinálás, mérgesítet. Venin vendietoriu, Venenarius, ria, um. Méreg áruló. Venfla, Velum, li, n. a. Vékony vászon vitorla. Linteum, ei, n. a» Carbasus, si, m. a* Carbasa, orum, n. plu: Hajó vitorlása. Venfla de pansa, Ver tii*, ae, f. i Velum naris. Hajónak vdsm vitorlája. Venfla cu care mena luntre, R* mus, mi, m. a. Bvet'á lapát. Tonsae, arum, f. 3. Evez'i lupátok. Venflez, Vei ifico, avi, tóm, irt Evezek, hajózok, vitorlátok. Velificor, ari, atus eum. Vela do, are, dedi. Vela rida, ci, ctum, ere. Velapando, er«. Vela ventis permitto, si, i»a, ere. Vela solvo, ere, vi, lutu» Remigo, avi, tum, are. Navigo, «vi, atum, are. Subremigo, avi, atum, aft. Nariculor, ari, atus sum. Remis ago, ere, gi, actum. Venfare, Velificatio, oni*, f. î Evet és, hajózás. Navigatio, onis, f. 3. Navigium, ii, n. a. Remigium, ii, n. s. Remigatio, onis, f. 3. ’ Velificus cursus. Hajókásds. Venfletoriu, Velificans, ti», o< l Hajózó. Navigator, oris, m. 8. Nauta, tae, m. i. Hajót. Navita, tae, m. i. 7 I Nauticus, ca, um. Remşx, gis, m. 3. Evező leginj-Venfletoriu iute, Velivolus, l*i uro. Sebesen menő. Velivolans, tis, o. 3. Digitized by GooQle VenILeueof, Naviger, nt um. Hajóval megjárható. Venflefc, Nauticus, ca, um. Hajósi. Yenflez a Taré, Enavigo, avi, atum, şre. Kievesek. Eremigo, avi, atum, are. VenOat afare, Enavigatus, ta, tum. Kievezett. < Venfles bine, Commode navigo, are. Jól evezek. % Prospero vento utor, nu sum, úti. Venflez cu vént inproteivitoriu, Vento adverso navigo, are. Szel elleniben hajózok. Venflez inapoi, Revelifico, are, atum. Vispsza evezek. Renavigo, are, vi, atum. Venflez inainte, Praevelifico, avi, atum, are. Elül evesek, elöl megyek hajóval. Praenavigo, are. Venflare' inainte, Praevelificatio» onis, f. 3. Elöl evezés. Praenivigatio, onis, f. 3. VenOes in oarecatro, Adremigo, are. Valamely jelé igyekezem a* hajóval. Venfles inpregiur, Circum veli fi co> ara. Kőrnyül járom hajóval. Circumnavigo, avi, atum, are. Venflex inproteiva apei, Adver* ao flumine navigo, avi, atum. are. Vis ellen haj&sok. Adversa aqua vehor» hi, ectua sum. Venflez la el, Advelifico, avi, atum, are. Hozzá hajózom. Annavigo, are. Venflez pelinga el ia colo, Praeternavigo, avi, atum, are. Aci» lette elev ez em. Praetervelifico, are. Venflare pelinga el incolo, Prae* lervelificatio, onis, f. 3. MeU lette elevezés. Praeternavigatio, onis, f. 5. VenHez Ipre el, Advelifico, are. Reá evesek. Adnavigo, are. Venilez pone deincolo, Pervelifica, are. AUal járom hajóval. Pernavigo, are. Verflariu, Navita» tae, m. i. Hm* jós. Nauta, tae, m. i. Vent, Ventus, ti, m. a. Szél. Aura, ra?, f. i. Spiritus, tús, m. 4. Vent aducatoriu de ploaa repede, Imbricitor, orisţ m. 3. Esőt hozó, esőt jelentő szél. Imbricus, ca, um. Zápor esőt hozó. Imbridus, da, dum. Imbrifer» ra, um. Vent aducatoriu de ploae deintre ventul referitului, si a miediu noapte, Caecias, ciae, m. 1. A* napkeletit és északi szél között fuv6t esőt hozó szél. Vent dela am«artie di, Notus, ti, m. 2. Déli szél. Digitized by Googie I 5a8 VE. VE. Auitar, tri, m. a. Austriu», trii, m. a. Meridionalis, li*, m. 3. Vént dela ameadie noapte, Septem Irionali» ventu». Északi szél. Aquilo, oni», m. 3. Aparctias, tiae, m. i. Boreas, «ae, m. s. Boreus, ei, m. l. Ventu dela apuf, Corus, ri, m. a. JVapnyugotti szél, Favonius, ii, m. a. Zephirus, ri, m. a. Caurus, ri, m. a. Japix, gis, m. 3. Subvesperus, ri, m. a. Vent dela reterit, Carbas, baa, m. i. Napkeleti szél. Surus, ri, m. a. Subsolanus, ni, no. a. Orythiae, arum, f. plu.* t Vulturini», ni, m. a. Vent lin, Rura, rae, f. l. Széliéi. Vent lin pela fecere fuilatoriu,. Etesiae, iarum, f. plu: Aratáskor fúvó széL Vent 'mare, Ventus vesanicus. Kemény szél. Vehemens, tis, m. 3. Ventutiu, Venfuiu», Ii, m. a. Ven* ticulu*, li, Flabellum,vli, n. £. Szellő tske Ventu fufla, Ventus flat. A.széljit Vent luflatoriu inproteiva; Refla* tps, tu», m. 4. Visxsza fúvó, ellenkező szél. Vent of, Ventosus, sa, um. Szeles. Flabilis, le, c. 3. Ventof tare, Procellosus, M, sum. Szeles, fergeteges. Ventoafe Typhon, typhonis, m.5. Forgó szél. Procella, lae, f. 1. Turbo, inis, m. 3* Vertex, cis, m. 3. Vortex, cis, m. 3. Ventoafe infocate, Prester, «rii m. 3. Tüzes forgó szél. Ventosere, Ventositas, tatia, £ l Szelesség. Praecipitantia, tiae, f. 1. Ventof om, Homo ventoaus, ii m. a. Szeles ember. Praecipitans, antis, c. 3. Ventre, Venter, tris, m. 3« flx>. Alvus, alvi, m. a. Uter, eri, m. a. Ventricel, Ventriculus, Ii, m. t Gyomor, begy. Ventriculus, li, m. 9. Item uterculus, li, m. s. H* satska. Ventricof, Ventricosus, sa, ana Hasas potrohós hasú. Ventrosus, sa, itum. Ventriosus, sa, »um. * Ventrariu , Ventrale, lis , n. i Has fedő. Ventrila pe cafe vedi vetrila Ventriloii Velifer, ra, rum. Vitoris Ventur, Ventilo, ari. atum, an Szórom, szórok. Digitized by LjOOQle VE. VI. Eventillo, are. Fala dispergo, ersi, sum, ere. Evanno, are, vi, tum. Venturare, Ventilatio, qnis, f. 3. Szórási Venturatoarej venturesca, Ventilabrum, bri, n. a. Szóró lapát. Vannus, ni, m. a. Capisterium* ii» n. a* Venturatoriuţ Ventilator, oris, m. 3. Szóród Ventilans, tis, ot 3. Ven tura t) Ventilatus, ta, tom Megszóratott. Venere iubire necurata, Venus, eris, f. 5. Buja szeretet. Venus Dumnedieitia iubiri, Ve nus, eris, f. 3. Szerelemnek isten-aszszonya. Ver, Verres, ris, m» 3. Kan disznót ártány. Ver felbatee, Aper, pri, m. a. Vad kan. • Verafc, Verrinus, na, num. Kani, ártány i. Verefc, de ver felbatee * Aprinus, na, num. Vad kani. Aprugnus* naj numi Verde, Ital: Verde, Viridisj de, e. 5« Zöld, érSst nyers. Verdisor, Subviridis, de, c. 0» Zöld, zöidellö. Verdiefc, V iridoj avi, atum, are, Zöiaitem. Verdeatie, Viriditas, atis j f. 3, Zöldség» Para 1L 34 Viror, oris, m. 3* Verdietoriu, Virens, tis, o. 3. ZöldeUtí. Viridans, antis, o. 3« Verdétiuri crefcatoare, Viridantia, ium, n. plu: Zöldségek. Verdetiuroafe gradeini, Viridia, ium, n. plu: Viridaria* ium, a. plu: Mindénkor zöldettö kertek. x Viridarium * ii j a. S. Múlató virágos kerteki Verdie, Ital: Vérzaj bbr£tj Caules, ium, m. 3. plu: Kápoiztai Brassica, ese, f. 1.: Brassica capitata. Verdie rosii, Brassica lévis, Veres káposzta* Verdie felbatece, Scandix, cis, f. Sí Erdei káposzta, Verdiaria, Viridarium, ii, n. a. Zöldséggel készüli platsinta. Verdieste, Viride, adv: Zölden. Verdiefc eu, Virescq, ere. Zöldülök. . ' Vireo* ui, ere. Viridor, ari. Reviresco, ere; Herbesco, ere. Velrito, arw Verdiefe inainte, Praegermino, avi, atum, «re* Idein kizöldlllök. Verdiefc intré, Intervireo, ere; ui. Közzé ztildiilöki Verefc, Ingero, essi, tum, ere. Beié-tolyom. Invergo, ere. Intrude, erét Digitized by Goosie 55o________________VE._______________ Verire, Ingressio, oöi*, f. 3* Belé-tobydt. • - Verefcumé, Invergó, ere. Belé-elvegyeden\ beisütxok. Ingero me , erere. Belc-elve-gyedem. Vergur, Yirgo, nis, m. 5. Sxúx. Pudicas; ca, üm. Vergiira, fcVirgo, ini», f. 5. Sxúx leány. Pudica, cae, f. i. Vetguríe , Virginitas, tis, f. 5. Sxúxettég, tiixtasdg. Pudicitia, tiae, t i. Vergurefc, Virginalis, le, C. 5. Sxúxi, txűxhöx való. Virgineus, ea, eoa. Vergurea, Virguncula, lae, f. 1. Sxüxetshé. Veri prímáin, Consobrini, consobrinorum, ni> plu: Két atya-jiak’ gyermeke. Sbbriui, orum, m. pluri. Patruelis, lis, m. 3. Vermére, rermuefc, Vermiculor, ■ri, atus sum. Megférgetedem. Vermuire, Vermiculatio , onis, f. 3. Férgesedé». Ver menő Q Verminosus, sa, sum. Férget, nyiivet.. Veríttedof funt, Vermino, avi', atum, are. Fi/rget vagyok. Verminor, ari, atus sum. Ventte, Vermis, mis, m. 3. Nyű, féreg. Verme ee face metafli, BomLix, cis, m. 3. óelyem eretxtH nyu, . Vfc. bogár. Verme ee manca grau, Cuicolio, onis, m. 3. v. Gurgulio, oois, m. 3. Búxa evü féreg. Verme ce manca frundiele, Cbii-solis, dis, f. 5. Hernyó fiemt Verme ce manca curerfiia, Ad-scafpeda, ae, f. í. Htrüyó, Campe, pis, n. 3. VermC ce rbade cartile, si t» mentéle, Blátta, tae, £ l. Pofi ros, és ruha fdgó nyű. * Tinéa, neae, C 1. Verme ce roade lemnu, Cossu, ssi, ni. a. Fa rágó nyítt Tefredo, inis, m. 3. Verme cu o fata de peM0 Centipeda, dae, f. i. Siát liba szőrös hernyó. Verme de cas, fau de alte Uncari, Syrón, oilis, m. 3. ^ bon, ét akár mi ennivalóba* temtö fergetske. Verme dé pament, (rima,) Colijára caeca, Fbldi geletxlă. Luntbricus terrestris. Verme id ceara naíeut, Aeam», ri, m. a. Viatxban termi}* reg. ■ Verme in lenin Cer nafcot, G 3. Verine roditoriu de boambe, Ips, ipis, f. 3. Szülő szem rágó féreg. Venn? fau gandac ftbspte ftrelu-citoriu, Nitidella, lse, f. it Éjjel tündöklő nyút vagy bogár. Nitella, lse, f. 1. Noctiluca, csa, f. 1. Cicindella, lse, f. 1« Lampyris, dis, f. 3. Verme verde, ce invelue frubdia viti de vie, Volucra, erse, f. i. Zöld bogárotska, mely a3 szö-18 levelét öszve-sodorja., Convolvulus, li, m. a. Volvulus* li, m. a. Volvox, cis, m. 3. Vedi mai 34 * in fuf. Vermuti, limbricuti in matie, Ascarides, dum, m. 3. plur: Apró férgek, apró geleszták a’ vég hurkában. Vérf, Ital: Verfare, Fundo, di, ' sum, ere. őij töm. Fundito, avi, atum. Öntöge-tem. Verfare, Fusio, onis, f. 3. öntés. Fusura, rse, f. 1. V erfetoriu, Fusor, ot*is, m- 3. öntő. Fundens, tis, o. 3. ' Fusilis, le, c. 3. Verfeceof, Fusilis, le, c. 3. Önthető. Verfat, Fusus, sa, sum. öntetett. Verf afare* Efiundo, di, sum, ere. Kiöntöm. Profundo, di, sunk. . Defundo, di, sum. Élöntöm. Vérfare afare, Effusib, onis, f. 3. Kiöntés, ktontás. N Profusio, onis, f. 3. Verfat afare, Effusus, sa, sum. Kiöntött, kiönteteit. Refusus, sa, sum. Profusus, să, sum; Verfetoriu afare, Éífusor, oris, m. 3. fíiönto. Ver feti este afare, Éfiuse, adv: kitöltve, bőséggel, Bővön. Fuse, adv: Verf aire, Transfundo, di, sum, ere. JUásova öntöm, töltöm. Verf deintron vai in altu, Trans* Digitized by Google 53a VE. VE. fundo > ere. Egy edényből' a’ másba töltöm. Elutrio» trivi, itum, iţe. Detrullo, «vi, atum, are. Verfare deinlron vaf in altu, Transfusio, onis, f. 5. Egy *• dénybol másba töltet. Veri inderept, Refundo, ere. Vits-sma-öntöm. Verfare inderept, Refusio, nis , f. 3. Visssxa-öntés. Verfatoriu inderept, Refusor, oris, m. 3. Vissssa-öntü. Verf in el, Infundo, di, sum, ere. Belé-öntöni, töltöm. Offundo, di, sum, ere. Bélöltöm. ' Imbuo, ui, utnm, ere. Verfare in el, Infusio, onis, f. 3. Belé-töltet. Infusus, sús, m. 4* 1 Verfat in el, Infusus, sa, sum. Belé-öntetett, tölteteit. Verfatoriu in el, Inftisor, oris, m. 3. Bele-öntU. Verfariu, Infundibulum, li, n. a. Tölttér. Epychisis, sis, f. 5. Verf in toate partile, Diffundo , di, sum, ere. Sxéljel öntösöm. Verfare in toate partile, Diffusio, onis, f. 3. Sséljel öntét. Verfatieste in toate partile, Diffu* se, adv: Sséljel elhintve. . Verf inpregiur, Circumfundo, ere. . Komyüí-Uiiiiem. Verfat inpregiur, Circumfuso», sa, sum. Környtil-hintetett, öntetett. Verf intre, Interfundo, di, sub, ere. Kőiben tintöm, töltöm. Verfat intre, Interfusus, m, sun. Rőtben töltetett. Verf pe ceva, Affundo, ere. öntöm. Offundú, ere. Verfat pe ceva, Offusus, sa, sum. Red-öntött. Verf pe gura afare, Vomo , ai, itum, ere. Okádom. Evomo, ui, itum, ere. Vomito, avi, atum, are. Verfare pe gura, Vomitio, onis, f. 3. Okádát. Vomitus, tús, m. 4. Verfatoriu pe gúra, V oihitor, oris, m. 3. Okádó. Verfare aducatoriu, Vomitoriuo, ii, n. a. Okádtató. Verf prefte, Superfundo, ere. Fi-jűl réd-öntöm. Verf sertva de beüt, Libo, bari atum, are. Áldoxatúl italt tűtök. 9 Verfare sertvei de beüt, Libám ea nis, n. 3. Itali áldotatnak betöltése. Libamentum, ti, n. a. Verf fupt ceva , Suffundo , di, sum, ere. Valami alá öntöm. Verf topefc, Fundo, dL ium, ere. Őritök. . ■ * Digitized by VE. VE. 553 Refundo, ere. Olvasztom. Verfare, topire, Fusio, onis, f. 3. ön tét. Fosura, ra, f. 1. Verfatoriu, topitoria, Fusor, oris, m. $. öntő. Fundens, tis, o. 3. Fusilis, lis, m. 3. Verfatoriu de forme, Proplastes, tse, m. i. Forma önt'd. Verfatoriu de plumb alb. Plumbarius, ii, m. a. Kanna gyártó Veriat, topit, Fusus, sa, som. öntetett. Conflatus, ta, tum. Verf la olalta, Conflo, avi, 4tom, are. Őszve-öntöm. , Verfare la olalta, Conflatio, onis, f. 3. Öszvo-öntés.. Conflatura, rse, f. i. Verfare la olalta a • metallelor, Conflatura metallorum, Érteiknek öszve-eresztések. Verfumo ca apa afare, Efflao, xi, xum, ere. Ki/olyok. Exundo, avi, atum, are. Emano, avi, atum, are. Dimano, avi, atum, are. Superfluo, xi, xum, ere. Redundo, avi, atum, are. Extra oras, v. ripas defluo, xi, xum, ere. Verfare afare oa apa, Effluentia, f. l. Kifolyás, Effluvrum, ii, n. a. Verfatoriu afara ca apa, Super* fiuus, u£, um. Feljül folyó. Varfefe apa afare, Exundat aqva, Árad a* víz. Verfare apei afare, Exundatio , onis, f. 3. Kiáradás. Inundatio, onis, f. 3. Abundantia, sft, f. >. Verfare apei afare foarte, Ablu» vio, onis, f. 3. Víz-özön. • Abluvium, ii, n. 9. . Diluvies, ie, f. 5. Eluvio, onis, f. 3. Diluvium, ii, n. 9. Cataclysmus, mi, m. a. Verfaceof foarte, Diluviatis, le, c. 5. V/M-özöni. Vers, Versui, lAs, m. 4* Fers. Carmen, nis, n. 3, Metrun*, tri, n. x. Epicus, ca, um. Epos, odú, n. 3« Rithmns, mi, m. >. Poema, atis, n. 3. Sectio, onis, C 3. Periocha, ae, f. i. Vşrs fac, ■ Versifico , avi, atum, are. Vertet szerzek. Versus fundo, di, sum, ere. Versum pango, xi, anetnm, ere. Poemata condo, didi, itum, ere. Vers facefe, Versificatio, nis, f. 3. Fers szerzés. Vers facatoriu, Versificator, orii, m. 3. Vers sţerzlf. Epicus, ca, um. Poeta, t«e, m. i. Digitized by Google 554 ' ' VE. VE. Vers facatoare, Poetria, se, f. Vers szerjsöné,. . Vers facuţ cu graba, Schecţiasma, atis, n, 5. Hirtelen készült vers. Schedia, orum. v Vers cu sefe pessoare, Hexametrum, tri, n. t. Hat lábú vers. Vers cu ciqci pessoare, Pentametrum, tri, n. ». őt lábú vers. Vers de îngropare, Epithaphium, ii, n. s. Koporsói vers. Nenia, «, f. 1. Halottai ver»» Vers de învingere, Epinicium, ii, n. a. Diadalmi vers. * i * Verş de planf, Elegia, pe, f. i, Siralmas vers, Eţogns, ga, um. Vers de planC miţ, Elegidium, ii, n. s. Siralmas vergetske. Ver sudori u da planC, Elegiacus, ca, um. Siralmas vers (ró. Vers frumof in frnnte celara Uita ferií, Acrostychis, idis, f. tt VerseK fejében való szókkal tzifrds vers. Vers in care cu o fyllaba mai miit epe, Metrum hypercata-lecticum, ci, n. a. Oly vers, milybe-x mindenkor egy siU laba bHvelke lik. T^vp-rmeter, tri, m. i. V'r* intrig, Acathalecthus, thi, m. *. üsrisz vers. Versuri hlaftsnatatre, Sillus, li, n '2. et Silliorum, Alkotód*» verselt: • V «uri de captat la aducere sert-vei, Spondalia, orum, n. pl ki Áldozatkori énekek, vertei Versurţ de loc de misloc, Acto-mata, tura, n. 3. Közönségé helyre való versek. Versuri de moarte cuiva ferii*. Epiţedium, ii, n. 9. Falai) haláláról irt versek. Versuri de nunta, Ep\thal«micnii, ci, n. 9. Menye gziire irt versel Hymen, iţis, n. 3. Versuri fruntetoare, Satyra, n f. 1. Szidalmazó, pirongé versek, Versurel, Versiculis, li, m.i Versetske. Vers iste, Poéta, tse, m. i. Vir tsináló. Versiste pe ffcunf, Qţnţnliria poéta, Alattomha valé szerzH. Versuiti iu, caiţtaretiu, RHhs> cns, ca, um. Vers éneW, Vers fteich, Articulus, li, »1 Ţzikkely. Particula, la, f. >■ Versntieste, Articulata, adr: Isii kelyenként. Particulatim, b tercise, adv: Verfat, bube, Varioli, ornip, «• plur: HimlS. Vari, orum, m. plur Verfeceof, Varis infecţqs, t, n® Himlfts. Verse, Verriculum, li, n ».• hal fogó háló, vur*a. Digitized by Google VE. • Nassa, ase, f» l. Rete, tis, n. 3. Sagena, nse, f. i. Scirpiculum, li, n. s. Vertefc, Verto, ti, sum, ere. Forgatom, tsavarom, fordítom. - Verso, are. ' Volvţ, yi, tam, ere, - Evolvo, vi, tnm, ere. Inverto, ti, sum, efe- Verteire, Inversio, onis, f. 3. Megfordítás. Versatio, onis, f. 3. idem Forgatás. . Verteitoriu, Vertens, tis, o. 3. Fordító, tsavaró. Verteiceof, Versarim, a, unt. Forx fi atható. Verteicel,. prifael, Verticellum, li, n. s. Orsó pereseién. Verteieus, Verticellus, li, nj. t* herekdedy forgatható. Verteit., Vertül, şa, sunţ. 2&r-dúlt, fordított. Verte.it ca fufu, Versatus,, ţa, tum. Forgatott mint a* orsó. * l Verteitura, Versur*, ţse, & i. Forgás. Verteitura apei, Vortex, cis, m. 3. örvény. . Vertefc inpregiur, Circumverto, ti, sum, ere. Környúl-forga-tóm.' In gyrara. duco, xi, etiyú, ere. In gy.ru m verto, ti, surn, ere. pircumvolvo, vi, utum, ere. VE. 535 , . i——.................- ..i—•>)— Circumverso, avi, atom, are. Verteire inpregiur, Circumversio, . onis, f. 3. Környül-fór gat ás. Verteitoriu, inpregiur, Circumver. sor, oris, m. 3. Kürnyúl-for- gaiá. Vertefcume inpregiur. Circumversor , ari, atus sum. Környül mindenfelé Jorgattatom, fór-gok. Circumvertor, ti, sus suna» Verteila luntri, Artemon, nis, m. 3. Hajó* vitorlája:. Verteila luntri de panza, Carba- ■ sus, si, m. f. Vékony vászon vitorla. Carbasa, orum, n. plur: Verteila depe verva cafi fan a luntri, Acroterium, ii, n. 9. . Ház*, vagy hajó tetején vitorla. Bractea, «e, f. í. Vertelnitie, Girgillus, li, m. a. , Teker & levél. Harpedonp, nes, f. í. Vertess, Vertillpm, li, n. a. Ki-lints. Pessulus, li, m, 9. Vertesu cerbi ci, Cervicis vertebra, rse, f. i. Nyak tsiga. Occipitiuţn, ii, n. s. Vertof, Durus, a, um. Kemény. ■ Siliceus, ea, utn> Edurus^ a, um. Igen kemény. .Vertosel, Duriusculus, a, um. Keményetske. Digitized by ^ oo^Le 53« VE. VE. Vertosefc, Duro, tri, tum, «re. Keményítem^ megkeményitem. Asperq, avi, tum, are. Conduro, avi, tum, are. Eduro, avi, tupi, are. Induro, avi, tum, arc. Obduro, avi, tum, arc. Vertosere, Induratio, onis, f» 5. Âíegkeményités, keme'nyités. Duritas, atis, f. 3. Kerr%énytég. Duritia, se, T. i. Durities, ei, f. 5. Rigiditas, tis, f. 5. Vertosat, Rigidatos, a, um« Keményük, keményítőit. Duratus, ta, tum. KeményÚlt. Yertoseste, Rigide, Keményen, erő sten. Dure, adv: Keményen. ICdureu Duriter. Aspere. Asperiter. Vertosefc panza, Lintenm amylo iirţbuo., ui, ere. A’ ruhái keményítem. VertQsitqriu de panza, Agyiam, li, n. ii Keményíts. . Vcrtosediume, Diuetco, ere. Meg. ierr^ényeden%. Obduro, avi, tuiq, ara. Obduresco, ere. Induresco^ ere. * Rigesco, ere. Calleaco, ere. Vertosediume iar*, Reduresco, ere. Ismét megkeményedm. Vertosediume inproteiva a cen, Obduresco, ere. Valaki, vagy valami ellen megkeményedm. Obdureo, ui, ere. Vertosefcume la cerbice, Contumax fio, esse> Kemény nyt ku vagyok. Vertosere la cerbice, Contam* cia, fee, f. i. Atalhodás, kémén nyákuság. Vertof la cerbice, Contamtx, á o. 3. Kemény nyakú, tng>-delien. Cervicosus, sa, sum. Pervicax, ois, o. 3. .Pertinax, cis, o. 3. Refractarius, a, um. . Duree cervicis. Vertosel la cerbice, Refricttrioku, la, lum. Kemény nyákutsha. Vertoseate , Contumaciter, adr Atálkodva. Pervicaciter. Refractarie. Vertosefcume tare, Perdnrwcoi ere. igen megkeményedem. Vertof tare, Edurus, a, om. lg® kemény. Vertute, Virtus, tis, f. 3. Jótég** tselekedet. Vertute cuventuloi, Virtus Te»H vis verbi, A* teának ereje. \ Vertute cuventeri, Virias dr, Szállásban váló haţalo^ ■ •rö. Digitized by VE. VE. 537 Vertúte erbifor, Virtus herbarum, Â’ füveknek hatható» ereje. Vertute minti, Virtus animi, Affectio animi, -Recta ratio, O-ktísság. Vertute, patere, V irt as, tis, f, 3. Er3 segítség, erősség, ember• kedés. Vertuof, Virtuosus, sa, sum. Jóval, erővel tellyes. Vert ut ieste, Virtuose, adv: Jóságoson, jó erővel. Verv, Vertex, cis, m. 3. Tető, . Apex, cis, m. 3. Cacumen, nis, n. 3* Fastigium, ii, n. a. Hegyes teteje valaminek. Pinna, nae, f. 1. Tét8. Summitas, tis, f.‘ 3. Vervuefc, fac verv, Verticem facio, ci, actum. Cacumino, navi, atum, are. Tetézem. Fastigio, avi, atum, are. Fastigo, are. Vervuire, Fastigatio, onis, f. 3. JUe gtetéz»». Cacuminatio, onis, f. }. Vervuítoriu,, Fastigians, tis, 3. Tetésö. ^ Vervuit, Cacuminatus, ta, tum. Tetézett. Vervurof, Pinnatus, ta, tum. Tetés, Cacuminatus, ta, tum. Vervutieste, Cacnminatim, adv: Tetetve. Vervu buricului, Acrephalum, lij n. a. K'ódök’ tsútsa. Vervu capului, Vertex capitia, Agy tető, fö’ teteje. Vervu caii, fau a turnului, unda fe pune vetrila, Pinnaculum, li, n. s. Ház’, vagy torony* omlója, a’ hová ■ Digitized by kjoogle 54* VE. VB. vis, r, C i- Eső ellen való felső ruha. Vetment larg, Amicto* floitus, ti*. Lebegti, lobogó, bS köntös. Vesment larg deafupra, Togula, lae, £ i. Felaö ruhátska, hotz-mu ruhátska. Vesment lung, Demisntiaa vestes, Hosztzu ruha. Vesment militerefc, Ságom, gi, n. 9. Katona köntös. Vesment militerefc an Inat, Sagulatos, ta, tóm. Katona menüben öltözött. Sagato*, ta, tum. Vesment muerefc, Galbea, beae, f. 1. Atxtxonyi öltözet. Vesment muerefc de ploae, Suffibulum, li, n. a. Aszszony ruha, mely esőben vétetik-Jel. Vesment moale de in, Multitia, orum, n. plur: Gyenge légy len ruha. Vesment negru, Atrabatica vestis, Atrabaticse vestes, Fekete ruhák. Vesment Sardinefc, Mastruca, cső, f. i. Ssárdiniat népek* köntössé, ködmen, gerezna. Vesment ftrint pe deafupra, Supparus, rí, m. a. Féltő szűk köntös Vesment tieftit ou ftele de aur, Patagium, ii. n 9. Arannyal t8iUagzó Római köntös. Vesment tiefut de lana calci a ni, ’ fere, Udo, «nis, m. 3. Botot gyapjú kaptsa, tzondra, sete. Vesment usor de purtat, Amiculam, amicali, n. s. Könnyű nyakban vető köntös• Vesmentaria, Vestiarias, ii, m. i Ruhára gondot viselő. Vesmenterefc, Vestiarius, ia, om. Ruhához való. Vesmenterie, Vestiarium, ii, n. i> Ruházat tartó láda. Vefpe, Vespa, pae, f. í. Dard’s. Bagones, num, m. plán Vefpe de cal, Crabro, onis, m.i. Ló dard’s. Tabanas, ni, m. s. JEstram, tri, n. s. Asilus, li, m. 9. Vefpe veninat, Baprestis, tis, t.i. Mérges féreg, ló dardfs. Vested, v. vesced, fnptire, nfctl, Vescas, ca, cum. Osztűver, fonnyadt, száraz. Vestediefc, Marceo, ere, cai. Fonnyadok, száradok. Flacceo, ere, Elangveo, Elangveica, ere. B‘ fonnyadok. Flaccesco, ere. Langveo, ere, ui. Hervadok Vestedire, Flacciditas, tis, f. 1 Hervadtságf fonnyadttá(. ’Xangvor, oris, m, 3. Maeror, oris, m. B. Vestedit, Flaccidas, da, doB> Hervadóit, fonnyadott. Marcidus, da, dum. Digitized by GooQle VE. VE. 841 Vietus, ta, tum. Strigosus, st, sum. l'abidus, da, dum. ■ Syntecticus, ca, cum. Langridus, da, dum. Vestedi oameni, V eseu li, orum, m. a. plur: Kartsuy fonnyadt emberek, Veftefc volgeje, Vulgo, avi, tnm, Afe. Hirdetern. . Nuncio, avij atum, are. Hirdetem. Annuncio, avi, atum, are. -Praedico, avi, tum, are. Famigero, avi, atum, are. Indico, avi, atum, are; Elhir-delem. Divulgo, avi, atum, are. Propalo, avi, atum, are. Dissemino, avi, atum, are. Verteire, Annunciatio, onis, f. 3. Hirdetés, hiresítés. Preedicatio, onis, f. 3* Prseconium, ii, n. a. Famigeratio, onis, f* 5. Vefteitoriu, Prsetío, onis, m. 3. Hirdető'. Annuncians, tis o. 3. Prsedicator, oris, m. 3. . Vefteiceof, Praedicabilis, Ie, C. 3. Hirdethető. Famigerabilis. Vefteit, Famosus, sa, fum. títrfs. Famigerabilis, lé, c. 3» Clarus, ra, ruin. Celebris, bre, d. 3* Vefte, Fama, in ei, f. I. tiir. Nuncium, ii, n. a. Rumor, oris,^tn. 3. Veftefc afare, Enuöcio* avi, tum, are. Kihirdetem. Edo, didi, editum, edere. * Pervulgo» avi, tum, are. Edico, xi, ctum, ere. Kihirde-tem.1 Edicto, avi, atum, are.' Eviilgbţ avi, itum, are. Ebuccino, avi, atum, are. Vulgo, avi, atum, are. PrOipnlgo» avi, atum, are. Publico, avi, atum, are. Vefteire afare, Promulgatio, onis, f. 3. Kihirdetés. Publicatio, onis, f. 3. Vefteitoriu afare, Vulgator, ori», m. 3. Kihfresito', hirdető. Divulgator, oris, m. 3. Elhtre• sitS. Famigerator, oris, m. 8. Vefteit afare, Promulgatus, ta, tum. KihirdetteCett, Puf>lieu<, ca, cum* Edictus, ta, tum. Vulgatus, ta, tum. Divulgatus, ta, tum. Vefte fac, Rumifico, avi, atum. Hifi tsindlok, hirdetek. Vefte port, Rumifero* *fe. Hírt hordotok. , Rumigero, aVi, tum, are. Rumorem fero, tuli, latum. Rumorem spargo, si, sum, ere* Ruunto, avi,' tum, are» Digitized by Goo^le 54* VE; VE. vr. '' j -------------------------------------------------------------------- Vefte purtatoriu, Famiger, ra, rum. Hír hordozó. Famigerulus, la, om. • Famigerator, ris, m. 5. Vefte purtaré, Rumigeratio, nis; f. 3. Hír hordozás. Vefte fpun, Nuncio, avi, atum, áré. Hírt móridók. Annuncio, avi, atum, are. Vefte fpunere, Annunciatio, onis, f. 3. Hír mondd*. Vefte fpuitoriu, Nunciator, ris} fi 3. Hír mondó. Nuncius, ii, m. a. Vefte si nume imfac, Nomen mihi facio; éré. Nevét magamnak stériek. Nomen asseqvor. Nevet kapok Vefteit me fac, Enotesco, ere, tűi. Ethíresedem. Increbresco, ere. Pefcrebrescó, éré: Claresco, ere. Crebrescó, ere. • Ihclaresco, ere. Vefteit lunt, Clareo, iere. Híres vagyokí * ■ Vefteit, nuntit, Clarus, ra, rutait Famosus, sa, süni. Inclitusţ ta, tum; Celebris, bre, n. 3. Celebeí, bria, c. 3. famigerabilis, le, c. S> VefteSte, Praeclare, adv: Hír éten. Celebriter. Vereritie, Viverra, re, fi i. Mókus. Sciurus, ri, m. a. Ictis, idis, f. 3. Erdei ntenyét, mókus. Vezuue, Mejiá, lis* f, 3. Bors. Vezunie, pefchera, Specus, cúi, m. 4- Barlang. Speclunca, te, f. i. Spelaeo m, aei, n. a. Antrum, tri, n. a. Fossa, sa*j f. i. Verem. Caverna, nse, f. i. Barlang* Fóvea, ete, f. i. Verem. Lusttum, tri, n. a. Bír láng, Vezunioark, Cavernula; ke, £ i. Barlangotska. .Vexuniofi Cavernosus, sa, sum. Ltkas. . Veattra, Hydria, se, h í. Védet, Uhia, urnse, fi i, Vedrariu, Urnarium, fi, n. s. Vit edény es hely a’ konyhában. Vedről Ürnalis, le, c. 3. Vedret. Védrütia, Hydriola, lae; f. 1. Vti-retske. Urnula, lae, f. i. Vicariu, Vicárius; ii, m. s. Vi-tteje valakinek. Vicariui, ia, ium, HeUytttt Való. Vicarasefc, Vie* rialii, le, c.3. Vikáriust. Viceprsefectas, Vicepraefectas, d, m. a. Vitte' Préféctus. Vicepraefectura , Vicepraef®^0, ra, ráe, £ í. Vitte' Préfectus-sdg. Viceqvestura, rae, fi *• Digitized by Goo^íe VI. VI. J... 543 Vicfespan, Vice*Comes, tis, Comitatus, Vitze' Ispán, ' Vicefutas Capitan, Subcefiturio, onis, m. 3. Vitxé Kapitány. Viclenefc, Versute ago, egi, actum, ere. RavaszúL, tsaldrdúl tse-tékszem, isaldrdkodonu Dolose ago. Fraudulenter ago, éré, gi, actum, ere. . Fallb, fefelli, falsum, 7satonu Fraudo, are, vi, atum. VraevAricbr, ari, atus som. Tsa-lárdkodóm. Viclenie, Versutia, ae, f. 1. Ravaszság. Astus, tús, m. 4* Astutia, ae, f. 1. Neqvitia, ae, f. i. Calliditas, tis, f. 3. Sntela, laé, f. 1. Ravaszság', álnokság. bolus, li, m. a. Tsalárdsági Fraus, dii; f. 3. Fraudatio,, oilis, R 3. 'í'echna, dae, C i. Fallacia, ae, f. ii Falsitas, tis, f. 3. falsum, si, n. a. Hamisság; Viclean, Versutuí, ta, tűm; Ra* vast. Callidus, da, dunri. Astatus, ta, tum. Argutus, ta, tuat> Subdolos, la, lumi Malign utf, na, num; Vafer, fri, m. a. Versipellis, lis, ci 3. Dolosus, 6a, suin* Fraudulentus, ta, tum. Subdolus, la, lum. Falsus, sa; sum. Fraudator, Oris, nl. 3. Tsaldrd, megtsaíó. - Vicleneşte, Vfersntej adv: Ravaszul. Vafre, adv: Fraudulenter* Callide; adv: Neqviter. Astute, adv: Fallaciter. Dolose, adv: False, adví fraláo, Tsalárdúlt y hamtssan. . Vicleneşte vorbitOriu, Versutilo-qvus, qva, qvum. Ravaţt bé-szédü. Falsidicus, ca, m. Tbaldră beszédű. Falsiloqvus, qvâ, qvum. Victeima aducere, Victima, mae, f. 1. Veres áldó zaţ. Vidra, Cailor; orisj m. 3. Vidrtii Hódtu Lutra, trae; fi 1. Fibéf, bri, m. a. Lyrra, ntí, f. ii Vie, Vinea, e*é, f. i. Szülői Viet vinetj Virietdm, ti, n. d> Szőlő hégy. Mons vitifer. Vinearius collis. Vinealis terra. Vineale promontorium, Sziftlt hegy. Vietiefc, Vineaticus, ca, cum. Sto* lőhet való. Vietoriu, Vinitor,- oris, ztt. 3. $4J* .Digitized by Goo^íe 544 VI vr- 18 miveSf sx'ól'ó gazda, vin-’ tJteüér. Vie pun, Vineam planto, ití, atum» are» SxBUft Ültetek. Consero, vi* situm, erere. Novello, avi} atum, are. > Vie puitoriu, Vitisator, oris, m. 3. Sxül'd Últtlö» Vie curatita, Sarpa , pae, f. 1. Gyomldlt, metszett szM'ó. Vietiuefc, Vivő, xi, ctum, ire. Élek. Vita vivő, xi, ctum, ere. Vitám vivő, ere. Vitám ago, égi, actum, ere. Vita et communi spiritu fruor, ui, itug sum. In vita sum, es, esse* fül. Vivus sum, esse. Spiro, avi, tum, are. Supersum, esse, fűi. Vietiuire, Vitalitas, tis, ,f. 3» Eleve még, élés. Vietiuitoriu, viitoriu, Vivens, tis* o. 3. ÉlS. Superstes, titis, o, 3* Vitalis, le, c. 3> Vivus, va, vum» Vividus, da, dum. Vietiuitorel, Vividulus, la, lum. Eievenetske. Vietiueste, Vivaciter, adv: Ele» vénért. Vietiuefc ani, Peranno, vi, tum, are Esztend&hig tartok, élek Vietiuefc bine cu vettuti * Vivő honeste* xi, ctum* ere. Jól, virtusoson élek. Vivő cum virtute. Vitam virtute ago, erét Honeste vivo, xi, ctuih, ere. Vietiuefc cu ceva mult, Perfruar, ui, hús sum. Sok ideig élek velle» ■ ■ Vietiuefc cu greu, Victito, avi, atum, are. Élek, tengek, lengek. Dego aetatem, gi, ere. Vonom életemet. Vietiuefc dein rapire, Rapto, efc rapto, ex rapina vivo, xi, ctum, ere. Lopásból, ragadásból elek. Vietiuefc fericit, fortunat, Felicem vitam dego, ere< Jól, sze-rentsésen élek. Feliciter vivo, ere. Prospere vivo, ere. Feliciter dego, ere. Vitam prosperam, tranqvillam duco, ere» Feliciter1 mecum agitur. Secundum fortunam succedit. Bona sum habitudine. Vietiuefc inca, Supersto, are, steti* atum. Még megvagyok, élei. Advivo, ere. Superstito, titi, titum, start» Supervivo, xi, ctum, er*. Pervivo, xi, ctum, ere. Vietiuefc inderept cu ceVa, Abutor, usus sum, uti. Vistssa• élek valamivel. Digitized by Googk VI. VI. 545 Deutor ustis iUm, uti. Vietiuire inderept, Abusio, oni*, f. 3. Valamivel viszszaélés. Abusus, siis* m. 4* Vietiuitoriu inderept cu ceva, Abusivus, va, tum. Valamivel visz-sza-élö. Abutens, tis, o. 3. Vieliuit inproteiva cu ceva, Abu* sus, sa, sum. ViszszaélU Vietiuefc in !pecote trupesthi, Scortor, ari, atus ium. Búja élelet élek. Luxu riof, ari, atus suin. Libidinor, ari, atus sum. MeretricOf, ari, atus sum, Mechor, ari, atus sum. Adulteror, ari, atus sum, Vietiuefc lucrând in camp, Rus ticor, ari, atus sum. IHezei munkával éleit. Rusticam vitam ago, ere, egi, actuin; Vietiuire luCrahd in camp, Rus. - ticatio, onis, f. 3. JLezei munkával el és t V ietiaitoriu lucrând in camp, Rusticus. ci. Rusticola, lae, m. i Mezei majorkodással elő. Vietiuefc nqai incolo, Provivo, xi ctum, ere. Sokáig élek. Pervivo, őre. Diu Vivo, éré. Diuturnam vitam duco, xi, ctum, éré. Diu intar homines ago, ere, egi, actum. t’ars II. ' Diuturna lucis usura fluor; itua sum, firui. . Vietiiţire mai incolo, Lon£a vivacitas. Hoszszú életet élhető• ség, tatiosság, Vietiuitoriu mai incolo mult, Vivax, cis, o. 3. Sokáig élő tartó. Vivacissimus, ma, /um. Vietiuefc, neinfrenat, Lascivio, ire. Szilajkodom, Jajtalanko• dóm. 'Vietiuire neinfrenat, Lascivia, vise, f. i. Fajtalanság, bujaság. Vietiuitoriu .neinfrenat, Lascivibundus, a, um. Fajtalankodó. Lascivus» va, um. .Szilaj, Jaj-talan. Vietiuitoriu cu locufte, Acridopha-gi, orum, c. a. plu: Sáskával, élő népek. • Vietiuitoriu de aci incolo, Victurus, ra, um. A’ ki jövendőben fog élni. > Vietiuitoriu, Animal, lis, ti. 3« Élő állat, oktalan állat. Vietiuitoare, Animalis, le, c. 3* Kiben élét vagyon. Animans, tis, o. 5* Élő állat. Spirabilisj le, c. 3. Lélekzet vehelő7 elő, eleven, Vietiuitoare cu creitetuM ca ve£ pfcle, si altele, Insecta, orum, n. plu: Átlátok melyeknek kő* zepette aránt vágások vagynak« mint a’ daráinak. * Vietiuitoare fara gura, Inora, erum, 35 • ' . Digitized by Google 546 vr. n. s. plar: Szájatlan állatok. Vietiuitoare in apa, Aqualis, le, c. 3. Vízben élő, termő. Aquaticus, ca, cum. Vietiuitoare si pre pament si in apa, Amphibium, li, n. a. Viz ben, és ;földön egyaránt élő állatok. Vietiutoare fau vita grafe, ingra-sate, Altilis, le, o. 3. Hizlalt kövér marha állat. Viez, Vives'Cö, ere. Elevenkedeni. Vivisco, ere. * Revivisco, ere. - Viez pe altu, Vivifico, avi, atum, are, Elevenítem. Viere, Vivificatio, onis, f. 3. Ele-veéités. Animatio, onis, f. 3. Vieriu, Vivificator, oris, m. 3« Elevenít ff. Vivificans» tis, o. S. Vivificus, ca, um. Viet, Vividus, da, dum» Eleven. Vivus, va, um. Vitalis, le, c. 3. Vegetuá, ta, tum* Viatia, Vita, tae, f. u Élet% Vifor, Vis fortis venti, procella, lae, f. i. Szélvész, háború, fergeteg. Viforof, Procellosus, sa, sum. Szélvészszel rakva, fergeteges. Viforefc, Procello, culi, culsum, ere. Felverem, felfordítom, széljel verem. Vignarelc, vigileíc, Vigilo, avi VI. atum, are. Vigyázok. Excubo, avi, atum,, ara. Speculor, ari, atus sum. Custodio, ivi, tum, ere. Vigitorie, Vigilantia, ae, f. i. Vi' gyázás. Vigilia, ae, f. í. Excubiae, arum, f. i. Excubitus, tus, m. 4* Excubatio, onis, F. 3. Speculatus, tus, m» 4» Vigitoriu, Vigilator, oris, m. 3. Vigyázó, őr álló* Vigil, lis, m. 3. Vigilax, cis, o. 5i Vigilans, tis, o. 3» Custos, odis, m. 3. Excubitor, oris, m. 5-. Conspicillo, onis, m. 3. Vigitoreste Vigilanter, adv: P?* gydzva. Vin, Vinum, ni, n. s. Bór. Tementum, ti, n; a. Merum, ri, n. 9. Vin acru, Vinum acre. Ertis± tii■ pös bór. Vin apatof, Vinum dilutum. Vizes bór. Vin aromathicefc, Aromatites, tae, m. ív Füszerszámos bór. Vin cefe trage, Vinum spissuai, pendulum. Nyulos bór. Vin chiminit, Maratrites, tae, £ i* Köményes bór. Vin cu radacina de nectariu, Nec* terítés, tae, f. 1. Örmény gyű" keres bór• ' Digitized by VI. VI. 547 Vin curat, Merum, ri, 8. Tis*• ta bór. Meraceunjj ei, □. a. Vin cu pelin, Absynthiacum, ci, n. a. Ürmöt bór. Vin de Campania, Falernum. Kam• paniai bór. . Vin de cafa, Vinum vernaculum, li, -n. i. Honn tölt bór. Vin de dsof fore putere, Vinlum, ' li, n. a. Alávaló erőtlen bár. Vin de dói ani, Vinum bimum. Két esftendös bór. Vin de tri ani, Vinum trimum. Három esztendős bór. Vin de un an, Vinum anniculum, annuum, annotinum, horuatinum, hornum. Esztendős bór. Vin dulce, Vinum passum, si, Édes bőn Vin dulce fert, Adynamum, mi. n. s. Főtt édes bőr. Vin fauftinian, Vinum faustiilia* nucn. Jó hót. Vin gro£ Vinum crassum. Sării bór. Vin frumof mirofítoriu, Vinum fragran», tis. Jó illatú bőr. Odoratum, ti. Vin hyíopof, Hysopites, tae, f. l. Vin îndulcit Cu fic, Sycites, tae, _ Fügével tsinált bór. Vin intori főre putere, Vappa> pap, f. i. Kiment szeszü bór, meg-Jordidt bór. Vin myrtof, Myrtites; tae, f. ii Myrtusos bór. Myrtidannm vinuito. Vin nou, Vinum novitium, novum, nullius aetatis. Új bót. Vin puturof, Vinum mucidum. Dohos bőr. Vin reá, Vinum cariculum. Szegény bór. Vin fau atiet cu céapa de mare, Stillitaes, tae, f. i. Tengeri hagymával készítet bót, i>ugy etzet. Vin fci*rf mai inainte de calcare. Prbtopum, pi, n. ». Nyomás élőt kissivdrkódó szín bór. Via ítrein, Vinum alienum, alienigenum, exoticum, externum, importatum. Idegen bór. Vin temiiceo*, Thymites, taej f. 1. Timum Jüves bór. Vin vechiu, Vinum* vetuă, inveteratum, annosum, Ó bór. Vin beu, Vinum pótti, avi, tum, are. Búrt iszom. Vin beuteriu, Vinipotor, oris, in. 3. Bór ivó. . Vinof, Vinosus, aa, mm. Borost ittas. Vinolentus, ta, tűni. Vinosi re, Vinolentia, áej f. 1 .Bú’ r osság, iszákossá}, i Vin, viu, Venio. ire, veni, ntum; Jövők. Advenio, ái, frntütn, ire. Eljövök. Vinire, Ventio, onis, f. 3. lövést * 5á ' Digitized by GooQie 548 VT. VT. Adventu*, túl, m. 4» . Redituí, tús, na. 4* Viitoriu, Veniens, tis, o. 3. Jövő. Adventus, ta, um. Eljövő. Adventor, oris, rn. 5, Jövő ven• dég. Venit, Hospitus, ta, tünt. Jövevény. Veneteic, Jta: Venetitio, Adventicius, ia, um. JUdsunnan jöt. Advena, nae, Vin' acafa, Dom 11 m repeto, tii, itum. Haza jövök. * Domum redeo, ivi, ltom, iré, Venire acafa , Postliminium, ii, tí. a. Haza jövés. Domuiti*, onis, f. 3» Haza jövetel. Reditio dómum. Vin'«fare, Evenio, ni, entum, ire. Kijövök. Venire a fere, Eventum, ti, n. 9. Kimenetel, kijövése valaminek. Eventus, tús, m. Vin de departe, Peregre vén io, entum, ire. Meszszünnen jövök, A procul venio, ire. A longinquo, a ionge, de procul venio, ire. Vin dupo áce, Postveníó, ni, entum , ire. . Azután jövök utói jövök. •. Vin fóré «cire, Supervenio , ni, - ' entum, ire. Hirtelen érkezem, oda találkozom. Venire Tore scire, Superventus, 'lu», mt 4. Reá jövetel, oda érkezés. Vin inainte, Antevenio, ni, tum, Elöl jövök, eleit veszem. Obvenio, ni, entum, ire. Elei* ben jövök. Praevenio^ ire, Megelőzöm. Vin inainte lui, Obvenio, ni, tUm, ire. Eleiben jövök, Vin inapoi pe urma, Postvenio, ni, entum, ire. Utói jövök, Vin inderept, Redeo, vi, itum, ir« Viszsza jövök. Revenió, ni, entum, ire. Redanbulo, avi, atum, are. Redandruo, avi, atum, are. Repedo, avi; atum, are. Venire inderept, Reditus, tús, m. 4. Viszsza-jövés. Reditio, onis, f. 3. Reversio, önis, f. 3. Venitoriu inderept, Rediens, tis, o. 3. Viszsza-jövö. Rediturus , ra, rum; Viszsza• jövendő. Vin in dsof, Devenio; ire. Lejövök, lemegyek. Vin in locn altue, Succedo, ssij asúm, ere^ Más helyiben jövök, Vin inproteiva, Cöntravenio, ni, entum, ire. Ellene megyek, járok, jövök. Vin intriiace, Intervenio, ni, en-tum, ire. Közben jövök, érke-kém. Venire intruace, Interventus, tús, »1 4* &özben jutás, étkezést Digitized by GooqÍc ' VI. VI. 549 Viitoriu introace, Iaterveniena, tiu, o. 3. Közben jövő, érkező. Interventor,.oria, m. 3. Vin Ia lumina, Appareo, ui, um, rere. Világosságra jövök. In lucem prodeo, ivi, itum, ire. Vin Ia loc, fofefc, Advenio, ni, entum, ire. Eljövök, elérkezem. Pervenio, eni, entum. Revenio, ire, ni, entum. Meg* jövök. , Venire la loc, Adventus, tús, m. 4. Eljövetel, értekezés. Vin la el, Convenio, ni, tum, iţe. Hozzá megyék, jövök. Convento, avi, tum, are. Venit la el, Conventus, ta, tnm. Hozzá ment, jöt. Vin, merg,'umblu, Commeo, şvi, atum, are. Jövök megyek, járok. Vin, merg adef, Advento, avi, atum, are. Jödegelek, közddegelek. Ventito, avij atum, are. ' Vento, avi, atum, are. Venio, eo, ivi, tum frequenter* Vin, si eu pedeinainte, Praevenio, ni, entum, iţe. Elöl vészem, elöl járok. Vin fpre ajutoriu cuiva, Auxilio cuipiam venio, ni, tum, ire. Valakinek segítségre jövők. Suppeoias venio, ire, Vino, Ades, adesdum,adv: JSszte. Vina la mine, Ehodum adme. Jövel ide hozzám. Vi nem in minte, In mentem ve- nit. Eszemben jon. Occurit iu mentem. Succurit in mentem. Vinam in minte, .Resipio, ui, ere. Eszemre térek, jövök. Resipisco, ere. Vinum in minte î*re, Recomponor, ni, situs sum. hmét »• szemre jövök. Venit dein bunuri, Reditus, t&s, m. 4. Jövedelem. Proventus, tús, m. 4« Census, sds, m. 4* Fructus, tdi, m. 4» Venit apiata, Salarium, ii,' n. 9. Bér, jutalom, jövedelem. Vindec, Sano, avi, atum, are. Gyógyítom. Curo, avi, atum, are. Vindecare, Sanatio, onis, f. 3. Gyógyulás. Convalescentia, ae, f. 1, Vindecat, Sţnatus, ta, ţum. Gyógyitalt. Vindec ca doctor, Medicor, ari, catus sum. Gyógyítok. Medeor, eri, idem: Vindecare, Sanatio, onis, f. 5. Gyógyítás. Vindecatorio, Sanans, tis, o. 3. Gyógyító. ■ Medicus, ci, m. %, Sanator, oris, m. 3. Vindecume, Saneaco, ere. > G> • gyulok. Convalesco, ere. Digitized by Googie 55o VI. VI. Vindeic, aper, Defendo, di, «um, ere. Oltalmazom. Vindico, are. Vindeicare, Vindicatio, oni», f. 3. Mególtalmazás. Vindeic de cetra reu, \ malo vin* dico, are. Rosttól óhalmazom. Vindeciae, Vindeciae, aram, plu: f. i. Felszabadítás, kimentés. < Yindejicia tinutu nemtiefc dein danere ponela margine raun-, ţilftr Italii, Vindelicia, ciae, f. i. Német tartomány a’ danától fogva aş a lasz országi szélen való havasokig. Y^nderei pafere, Triarches, tis, mt 3. Vettse vagy kánya. Buteo, onia, m. 3. Buteolus, li, m. a. Kis vertse. Vinavţtieic, Vitio verto, culpq, «vi, atiţiq, are. Vélkesitem. ■ Criminor, ari, atus aum. Concriminor, ari. Vţnoratireţ Crinii natio, ani*, f. 3. Vélkei i t és. yinovatie, Vitiositas, tU, & 3. Vétkesség. ' Criaţen, piq, a, 3u Vino itiefţ: vinovat, Cri pa losus, sa, iţim. Vétkes. Criminalis^ le, c. 3. Vitio»u», şa, sum» Mendoţuţ, sa, ţunţ. Nocens, ţi», q. 5. Reus, rea, reuni. Btin&s. Viunovatj vedi: vjqqvacaqf. Vinovat inpreuna, Correus, ei, m. a. Egyenlő bűnös. Vinovatipste, Criminose, adv: Vél♦ kesén. Viola, Viola, lae, f. i. Viola vi- ■ rág. Viola de câmp, Vacinium, ii, o. a, Mezei viola. Viola de toamna, Calatbiana, nae, f. î. Őszi viola. Viola galbena, Caltha, ae, f. i. Viola, sárga viola. Lutea, eae, f. i, * Viola negrie, Vacinia nigra. Sz& derjes viola. Viola roşie, Purpurea, eae, f. i. Veres viola. Viola roşie neagra, Purpnreá nigra. Fskete piros. Violeafca facie, Violaceas, ea, eum. Viola szin. Violet, Violetum, ti, o. a» Violái kert. Violarium, ii, n. a. Violarin, Violarius, ii, m. a. Viola színnel festő. Vipera, Vipera, rae, F: í. Vipera kígyó. Viperefc, Vipereus, ea, enm, Viperát kígyóból való. «Viperinus, na, num. Vifez, Somnia, avi, atum, ara. A lmod az oh. Consomnio, avi, atum, Vifare, Somoţatio, onis, f, 3. jtt> moiozás. Digitized by ^.ooQle VT. VI. • 551 Somnium, ii, n. a. Vif, Somnium, ii, n. a, Álmodds. Vifetoriu, Somniosus, sa, tum. Almadazó. Insemniosua, aa, sum. Vifetoriu adefeori, Somniosus, aa, sum. Gyakorta álmodozó. Vif vedietoriu, Somniator, oria, m. 3. Alom látó. Somnians, tis, o. 3. Vişin, Ita: Visciolo, Caerasua austera, acida. «Siavanyti tseresnye, *vesy- Merasus, ai, f. a. Vişina, vişine, Caerasum acidum, acre, austerum. Megy, savanyú tseresnye, Caerasum apronianum. Merafa, orum, n. plu! Vifon, Bvssus, ssi, m. a» Bibor, bdrson. Vita, Jumentum, ti, n. 9. Segítő barom, ló, ökör, szamár, 'm a’ többi? Vita de purtat greutate, in fpate, Jumentum dorsuarium. Terhet hátán hordozó barom. , Veterinum jumentum. Vectorium, sarcinarium. Vita defupt ae, Jumentum clitellarium. Nyereg alá való ha-rom. Vita de tra£ Jumentum plaustrarium, plaitarium. Szekér vonó barom. ' Vitarcfc, Jumentarius, ia, um. Baromhoz való. Vitariu, Jumentorum custos, Pásztor, barom őrző. Vitiel, Vitulua, li, m<; a. Borjú, bornyú. . Vitie, Vitula, la*., f. i. Űnö bor-nyú. , Bucala, lae, f. í. Ju^encea, cae, f. í. Junix, cia, f. 3. Vitiel de mare, Phoca, eae, f. i. Tengeri borjú. Vitiel Tau alt ceva fetat, Abolus» li, m. a. Vemhttskt. Vitielereic, de vitiel, Vitulinus, na, num. Bornyuból való, VitieWc, Vitulor, ari, atua suro. örvendek, szököm úgrálok mint o* bornyu. Viţielariu, Vitulariua , ia, §m. Bornyú pásztói. Vitie de vie, Vitii, tis, f. a. Sző-IM tő.. Duram»», nis, n. 3. Szüli veszszö i Vitiutie de vie, Viticula, lae, f. i. Szülei tővetshe. Vitie ariu, Vitifer, ra, um. Szőlő termő. Vitigenus, na, um. vesz- sző termS. Vitie íeffeitoriu, Vitisator, ris, m. 3. Szőlő plántáló. • Vitie de vi» c» faoe boambe móri, Spionia, a<», f. í. Öreg ssernü termő szőlő, termő töne\ uen> Digitized by Google 55* VT. V - ■ ■ —■ * 1 t . r* Vitie cefe fue pe lemn, Rjuipi, orimi, ra. a. plur: Másfdrj. áltál hágó szőlő vesxsza. Vitie cu nuele de botosig Propţ* go, inis, f. 3. öreg szülő tő, melynek homlitani való vess• 'szHi vágynak. Vitie de asediat in paraent, Tradux, cis, m, i. ElhomliLható haszszti szülő veszsző. Vitie inteinfe, Traduces, traducum, f. 3. plu: Meszsze kitér-jedt szőlő veszsző. Vitie da Egypt, EcboUs, adis, f. i. Egyiptomi szőlő* neme. Vitie laíata cu doao capusi fau ochiuri, Két szemre hagyatott szőlő, Vitie impietecat crefcuta, Fune* t^ra, ti, n. a. Öszve-nőt, szövődött szőlő veszszők. - Vitte plecata fpre alta vitie, Tran-•ilis palmes. Más tőre által hajtőit szőlő- vesz^zö, Vitie rosioara, Rubella, lae, f. (. Veres szőlő veszszS. Vitie taieta dela radacin«, Reflex, cis, m. 3. Szőlő töröl lemel szét szesző. . Vitreg, Vitricus, c}, na. a. Mostoha atya. Vitrega, Ví trica, cae, f. j. Mostoha anya. VitreoV peatra, Vitreolum, li, n. a. Krispdn kő. Vlaflíe, Blasius, ii, m. a. Balás, VO. BUsif, idem. Voefc, V >to, vis, Iui, itum, velle. Akarom, akarok, Nuo, ui, .nutura, ere. Voe, Vnlunt4r, atis, f. 3. Akarat. Genius, nii, m- a, Kedv, akar ratt. Voe buna, Bona ToluutM. Jó űi karai. Libentia, ae, f. i. Voe buna, Hilaritudo, nis, f. 3, Vigasság. • Hilaritas, tis, f. 5. Alacritas, atiş, f. 5, Vidámság, Libentia, ae, f. i. Voe cu Tolnicie, Voluntarius, ris, ium. Szabad akarati. Voiof, Hillaris, ra, c. 3. Víg, vb dám. Hilarus, ra, unţ. Laetus, ta, tilm. Laetans, tis, o. 3. Laetandus, da, dum. Jucundus, da, um. Alacris, ere, c. 3. Libens, tis, o. 3. Perlubens, tis, o. 3. Benevoluntariu*, ria, ium, Vm ddm. Vividus, da, um. Voiosel, Hilarulus, li, m. su Vidi* motsha. Voitoriu, Vol^ns, ti*, o. 3. Akaró. Voeste, Voluntarie, *dv: Akarat szerént. * Voeste cu voe buoa, Alacriur, . adv; Viddmoa, örömest. Digitized by GooQie _____________ vo. Alacre. Hilare. Vigon. Hilariter. Voi, Ita: Voi, Vos, Tii. Yoivod, Regulus, li, m, s. Király oisJta , his tartomány’ //• rályja, vajdája. Vâivoda, dae no. i. Yolbona de apa, Vqrtez, cis, m. 3. CiiLii. Yolbura^1 Ventus 7ortiţpsu«. Forgó széh Violentus vortéx; T ortus vortex, • Procella, ae, G Turbo, inis, m. 3. Turbo, versabundus. Ecnephia», ae, f. 4, \Tolburof, V entosus, sa, aum. for-. ■ gó szeles. Procellosus, sa, um. Volnic, Libe*, ra, um- Szabad, szabados. v Licitus, ta, um. Volnicie, Liberum arbitrium. bad ah arat. Licentvft, tiae, f. 1. S*abadsdgr áharat. Volnicie efte, Licet, licuit, ere, Imper: «5ţabad. Licitum est. Volnicie nppftra, Arbitrium., ii, n. a. Szabad Ítélet, magunk hatalma, magunk tetszésünk, , Volnicefc, Spontalis, le, c. 3. Szabad akarat szerint váló. VO. 555 Ultroneus, ea, eum. Spontaneus, ea, eum. Voluntarius, ria, ium. Volnicest*, Sponte. Szabad aha* ratból önként. Voluntarie, adv:-Ultronee: \ Volnicefc pe altu, Facultatem eo.n-cedo alteri, cohcessi, ere. Szabadságot másnak adok. Volniceicume, Facultatem habeo, ui, ere. Szabad vagyok. Voitoare, Vorago, ini», f. 5. Örvény , mélység. Yoltorof, Voraginatus, Örvényes. Voluntar, Voluntarius, ii, Szabad oharatú. Voluntarius miles. Szabad a-karatü katona. Vorbefc, Verbifico, cavi, ţtum, are. Szállók, beszéllek. Loquor, cutus sum. Narro, avi, atum, are. Beszél» lek. Sermocinor, ari, atus sum. Beszélgeted. Verbigero, avi, atum, are. Faris, fare, fatur, fari. Szóllani. Verba effero, erre, Szóllak. Vorbire, Locutio, onis. f. 3. Szóh lás, beszéllés. Narratus, tús, m. 4« Narratio, onis, f. 3. Fatus, tás, m.-4« Vorbitoriu, Loquens, entis, o. 5. Szállói beszéli Digitized by <^.ooQle 554 v0- VO. Locator, oria, m. 5. Narrator, oris, m. 3. Vorbit, Narratas, ta, tam. Meg- - beszéltetett. Fatus, ta, tam. Locutus, ta, tum. Beszélt. Vorbiceof de vorbit, Narrabilis, le, c. 3. Beszélhető. Vorba, Loquela, lae, f. l. Beszéd szállás. Verbum, bi, n. a. * Dictio, onis, f. 3. Vox, cis, f. 3. Sermo, onis, m, 3. Beszéd. Eloquium, ii, o. s. Vorba, vorbe bolunde (ore folof, Affoniae, aiarum, f. plu: Haszontalan bolond beszédek. Stiiltiloqaium, ii, n. 9. Neniae, iarum, C plu. Stultiloquentia, ae, f. i. Ineptiae, arum, f. plu: Nugae, arum, f. plu. Vorba gre, Saevidictum, ti, n. 9. Kemény beszéd. Vorba fac, Verba facie,'ere. Szóltok, beszéllek. Vorba fore frumfetie, Infacundia, diae, f. t. Nem ékesen szállás. Vorba fore ómenie, Infacetiae, iarum, f. i. plu: Paraszt em-berségtelen beszéd. Vorba frumoaíé ţi umeat ie. Sales, m. 3. Ises tréfák. Vorba încurcata, intoarta, Ambages, ium, f. i. plu: Kerengő, homályos bestéd. Amfractus, tus, m. 4. Tatiloquiqm, ií. n. s. Sermo obscurus. Vorba inselatoate, Fallaciloquen-tia, tiae, f. 1. Tsaldrd beszéd. Vorbe netrebnice, Logi, orum, m. 9. Hiában való beszédek, mesézésék. ■ Vorba pefcurt, Synthesis, aia, f. 3. Rövid beszéd. Vorba pe fcurt inchietc^e, Coa* clusiuncula, lae, f. 1. Rövid beszéd, rekesztö beszéd. Vorba putina, Sermunculua, li, m. 9. Besţpdetske. Narratiuncula, lae, f. 1. Narratus, tús, m. 4. Vorba fcurta, Aphorismus, mi, m. a. Rövid /szállás. Vorba ítringatore de refpunf, Ceratinae, narum, f. plur: Jfi/o-gtf okoskodás. Vorbefc adeverat lucru, Verua loquor, qui, cutus sum. Igazai beszéllek szállók. Verum dico, cere. Vorbire, fau vorba adevărata. Veri locuti o, onis, f. 3. Igaz moiv dds. Veriverbium, ii, n. a. Igaz beszéd. Vorbitoriu adeverat, Veriloquo*, qua, quum. Igazat bestélto, mondó. Verax, cis, o. 3. , Veridicus,' ca, cum. Vorbefc afare fpuo ceva, Prodo* Digitized by Goo^ie vo. ro 555 ceo, cni, ctum, ere. Közonse-ţ esen valamit beszéllek. Enarro, avi, atum, are. Kibeszéltem. Eloquor, loqui, cutua aum. Proloquor, qui, cutus aum. Vorbire afare aceva, Enarratio, onia, f 3. Kibeszéllés. Promulgatio, onis, f. 3. Vorbitoriu afare ceva, Enarrator, oria, m. 3, Kibeszélla. Vorbefc catra altu, Afiaria, ari. Hozzá szóltok. Vorbire catra el, Aflatus, tua, m. 3. Hozzá szállás. Vorbit, catra altu, Afiatua, ta, tuiq. Hozzá szállott. Vorbefc ceva neluand fama cu ne cuviintie, Loquor praeter considerationem, parum cqpaide-rate. Dieo aliquid minua honeste. Temere, contra qiiam deceat, quam ratio praescribat. Illetlenül gondolatiamul valamit szállók. "Vorbele chiar, Ediasero, aerui, rere. Kibeszéltem. Ediserto, are. 'Vorbefc cu altu, Sermocinor, ari, atus aum, Mással beszéllek. Vorbire cp aitu, Seru.ociusttio, onia, f. 3. Egy mással való beszélgetés. . Discursua, rÚs, m. 4. Yerbitoriu cu altq, Sermocinator, oria, ui. 3. Mással bészélgetö. Vorbitoare cu altu, Sermocinatrix, cis, F. 3. Beszélgető aszszony. Vorbefc cu vorbe line, Loquor aubmisse, voce demissa, sub* miasa. Lássú beszéddel beszéllek. Vorbefc cu vorba inalta, Voce elata loquor, qui, cutua sum. Sublata, et alta voce Joquer. Fermszóval beszéllek. Vorbefc de rif multe, Jocor, ari, catua mm,'Tréfálok, sokat beszéllek. Multa joculanter dico, ere. Riaum verbia excito, are. Vorbire de rif, Nugae, arum, f.plu: Tréfa beszéd. Jpcus, ci, m, s. Vorbefc de ruaine vorbe, Verba, abfcena loquor, cutua sum. Rút otsmán beszédeket szállók. Vorbire vorbe de ruaine, Triscu-ria, orum, n. plu: Tsintalan-ságot beszédek-Vorbitoriu de ruşine, Spurcidicus, ca, cam. Qlsynátiy bemsédü. Vorbefc greceşte, atticeste, latineşte, Loquor graece, attice, latine. Beszéllek görögül, dthe-rtásúl, deák ül. Vorbefc inainte, Praeloquor, qui, cţitua aum. Elöl szállók. Praefari. Elöl beszélleni. Vorbire inainte, Praeluqiiiunn, ii, n. s. Elöl szállás. Prologium, i», n. 9. Elöl járó Digitized by Goo^íe 556 VO. VO. beszéd. Proloquium, ii, n. s. Vorbitoriu innainte, Prologus, gi, m s. Elül szálló, elöl beszéllö. Praefans, ti», o. 3. Vorbeíc'inpreuna, Colloquor, cutus aum, qui. Együtt beszélgetek, vélle szállók. „Intre fine a vorbi. Inter se colloqui. Együtt beszélleni, Vorbire inpreuna, Collocatio, onis, f. 3. Együtt besz éllés. Colloquium, ii, n. 9. Vorbefc inproteiva, Obloquor, qui, cutus aum. Ellene sxóllok. Obrogo, are, vi, atum. Vorbire inproteiva, Oblocutio, onis, f. 3. Ellene szóllás, Vorbefc întunecat, Perplexor, ari. Homályoson sxóllok. Vorbefc la ureche cuiva, Dico alicui in aurem, loqpor in aurem. Fülében valakinek sxóllok. Vorbefc luminat apri et, Loquor plane, dilucide, perspicue. Vi lágoson sxóllok. Vorbefe mult, Multum loquor, cutus sum, qui. Sokat besxéU lek, sxóllok. Multis verbis ago, gi, actum, agere. Vorbire fau vorba mults, Multiloquium, ii, n. s. Sok sxavuság. Vorbitoriu mult, Multiloquus, qua, quum. Sok beszédű, sok sxavú. Verbosus, sa, sum. B'd beszédű, Vorbefc museind, sopteind, Musso, avi, tum, are. Suttogva besxü lek. Mussito, avi, atum, are. Vorbeíc mutieste cu femne, Sif nis, nutuque loquor, cuta* tuis. Néma módon jelekkel ttólloi Vorbefc pe lung, Prolixe loqaor, qui. Hosxszan beszéllek. Longum sermonem habeo, oi, itum, ere. Long'am orationem habeo, ni, ere. • Vorbeíc premult, Garrio, vi, itum, ire. Igen sokat beszéllek, tsb tsogok. Blatero, avi, atum, are. 1 » Deblatero, avi, atum, are. Loquitor, ari, . Vorbire premulta, Garrulitsi, tii, f. 3. Tsdtsogásy sok beszid. Loquacitas, tis, f. 3. Dicacitas, tis, f. 3. Vorbitoriu premult, Gsrrului, um. Tsátsogó. Loquax, cis, c. 3. Dicax, cis, c. 3. Blatero, onis, m- 8. Verbosus, sa, aum. Vorbitorel mult, Loquaculas, l*i um. Tsdtsogátska. Dicaculus, li, m, 9. * Loquuleus, ei, m. *, Loquax, cis, o. 3. Vorbitieite mult, Loquaciter, sdr Tsdtsogva. Vorbefc putin, Paucum loquor, Digitized by üoo^le . vo. ---- * ■ * - ■- cutus sum. Keveset beszéllek. Perpaucum loquor, qui. Vorbefc reu de latú, Crae: Diabolo, Calumnior, atua sum, ári. Rngaimvzom. Calumnio, avi, atum, are. Obtrecto, avi, atum, are. Dicteriis pungo» pupugi, ctum, •re. Detraho* xi, ctum, ere. Vorbire de reu pe altui Calumnia, ae, f. í. Rágalmat ás. Obtrectatio, onis, f. 3. Vorbitoriu reu de altu, Calumniator, oris, m. 3. Rágalmazó. petractor, ris, m. ó. Obtrectator, oris, n. 3. Taxator, pris, na. 3. Vorbitoriu bún, Dictiosus* sa, im> Jó bestédet ember. Vorbitoriu bolundieste, Morologus, a, um. Bolond, beszédű. Vorbitoriu cu intielef indoit, Flexiloquus, qua, quum. Kétséges értelmű beszédű. Vorbitoriu de lucruri de nemica cu pompa, Spermologus, gi, m. a. Haszontalan dolgokról nagy pompával bestélld. Vorbitoriu de lucruri főre treaba, Ambagiosus, sa, um. A’ dől gon kivül való haszontalan szó szaporító. Vox, Votum, ti, h. 2. Vox. Suffragium, ii, n. a. ítélet ki mondás. . VO. VR. VIL_______________557 Voxefc, Suffragor, ari, atus sum. ítéletemet kimondom, voxolok. Suffragium fero, tuli, latum, Calculum adjicio, ci, ectum, er*. Voxire, Votizatio, onis, f. 3. Votam adás. Vreafc v. hreafc, Vitex, cis, f. 3, Tsemete. Frutex, cis, m. 3. Surculus, li, m. s. Vrcfcof, Fruticosus, sa, snoa. Tse-rhetés. • FrutetOsus, sa, sutm Viticosus, sa, sum. Surculosus, sa, sum, Vrefcof loo, Fruticetum, ti* n. 9. T temetés hely. Frutetum, ti, n. 9. Virgetum, ti, n. *. Vestitos hély. Virgultum, ti, n. 9. Vrefcuefc cüleg Vréaíciiri, Fruti* ces colligt), egi, ectumy ere. Tsemetékét gyűjtök. Vrefcuire, Fruticum sbrculi unt collectio, onisj Tsemeté gyűjtés. Vulcan Dnmuedieu fbfcului, Vulcanus, ni,,m. 9. A’ tűznek ia» tene. Vulcan foc, Vulcanus, ni, m. 9« Tűz. Ignis, nis, m. 3. Vulpe, Vulpes, pis, c. 3. Róka, Vulpica, Vulpecula, ae, f. i. Rám kdtsha. Vulpio, Vulpinus, na, num. Ró* kai, ravas*.j Digitized by Google 55Ö VU. ZA. ZA, Vulpefc, Vulpinor, ari» Ravasz kódom. Vulpire, Vulpinatio, onis* f. 3. Ravaszkodás. . Vulpoi, Vulpio, onis, m. i. Ravasz róka természetű ember. Vultur, Vultur, ris, m. 3. Sas keselyű. ■ Vulturius, ii, m. a. Aquila, se, 1. Vulturefo* Vulturius, ria, ium. Sasi. Aquilinus, na, num* Vultur de mare cu pesee vietiuitoriu, Haliaetus, ti, m. s< Tengeri hallal élő sas, ölyvt Vultur, mic mai tare de cat alti, Valeţia aquila. Kisded szerű tat, de a' többinél erössebb. Vulva, Vulva* ae, f. i. Méhe a* szülőnek. Uter, tri*, *»• 3. Uterus, ri, m. i. Matrix, ci** f. 5k ZA. Ztc, Jaceo, ni, itum, fcrí. Fehssent, feküszöm. Cubti, avi, atum, are. Zecere, Cubitus, tâs, m. 4* Fekvés. Cubatio, oais, F. 3. Zaoatoriu, Jacens, tis, o. 3. Fekvő. S&ac cu facie in iui*, Supinus jaceo, ere. Hanyottún fekszem. Zati cu Dicie in dsof, Pronua ja eeo, ere. Ârtzal lehajólva fth etem. Zao la pessoar^, Ad pedes devo- lutus jaceo, ere. Lábaihoz borulok. Ztc la misloc, Interjacee, ere. Köt ben fekszem. Zac lingă, Accubo, ui, itnm, trt Mellette fekszem. Zecere lingă, Accubitus, tűi, miţ Mellette fekvés. Zac pe pament, Humi jaceoj ui, ere. Földön hevetek. Zac pe pat, Cubo, avi, atum, in Agyban fekszem. , In lecto jaceo, ere. Zac pe pat de boala * Lecto iS-xus propter infirmitatem haeiw, ai, sum, ere. Betegen ágyban, fekszim. Zachar, Zacharum, ri, n.t.lfií méz. Saccarum, ri, n. s. Zama, Gfaer Zamoi, 'Jus, ris, a.). Leves. I # Zamutie, Jusculum^ li, n< 3. Le* setske. _ Zamof, Jusculentus, ta, tum. U-vesy léüben fát. Jurulentus, ta, tum. Jussulentus, ta, tum. Zama ferbetoriu, Offarius, ii,nu Leveseket készítő szakáit. Zama, de luórat peile, N«utei, te* f. i. Tsáva lév. Zama udeala, Liquor», oris, o. & Nedvésség lév. Succus, ccr^ in. a. Zamof, Succidus, da, dón. nedves* Succosus, s«, ium. Digitized by Google ZE., Succulentus, ta, tum. Zamuefc, Liquor, ari, liquii Tse-pegeh, folyók. Zel, plecare mare fpre iubire, ura, manie, Zelut, li, m. a. Szére-lemre, vagy haragra nagy in dulaU Zelotef, plecaceof fpre mare manie, iubire, Zelotes, tis, c. 3. Szerelemre vagy haragra, nagy buzgósdggal indulattal biró. Zelosul, sa, sum. Zelotyp foarte iubitoriu, fan ma* niof, Zelotypus* pi, m. a. Búz-gó szerelmit, vagy nagy haragú. Zelotypia, Zelotypia, ae, f. i. iubire foarte mare. Buzgó ize-tetet. Zelotypie, temere mueri falej Zelotypia, ae, f. í. Felesig féltés. Zelotyp temetoriu mueri fale, Zelotypus, pi, m. a. Feleség féltő. Zephir ventu apuneri foarelui, Zephirus, ri, ru. a. Nap enyészeti szél. Zephirine oao , fterpe , Zephiria óva , Gyümöltstelen tojások , táp tojások. Zeta litera z. Litera, z* Z. betű. Zeta loc unde incap doao Icaune si un pat, Zeta, tae, f. 1. Hely a’ hová egy ágy két szék, elfér együtt. . Zizania, nedeina, Zizania, niae, f. i. Zizania j orum, n. plural: Konkoly, vadotz, ZA. 559 Zizanium, ii, n. a. Lolium» ii, n. a. Konkoly, ros» nak, vadotz. Zizanoíi Loliosus, aa, um. Kon~ kolyos. Zodeiac un cerc cerefc crucis pe ceriu umblatoriu, in care funt doaofprediece femne a lunilor, Zodiacus, ci, m. a. Egy kérész-tül álló égi abrants, melyen a’ tizenkét égi jegyek a’ hói-napoknak vadnak. Zoopharus, ri, m. 9. Zona accie, Zona, nae, f. 1. Madzag, Zona ceréafca, Zona eoelestis,-A’ világot kétfelé osztó abront» az égen. ZttHft calţU, Zona torrida. Meleg abronts alja. Zona rece, ghetioafa, Zona glatia» lis. Fagyos abrants alja. Zona ftemperata, Zona temperata* Mértékletes abronts alja. ZoroaAer, num» a unor intielep* ti, Zoroaster, astri, m. a. Nevek egy nehány bőlts embereknek. Zoroafíer nume a unui om devo» lit dein perfía deunde fe dice Zoroaftriae fuíurri actus. Babo• - nás berbetélés, reá olvasás. Defcantare. Zoilus, nume a Unui poeta cin au fcrif inproteiva lui Home* rus, Zeilus, li, m< a. Egy pai• varkodó poéta a’ ki irt Hűmé* tűs ellen. % Digitized by ^ooQle 56o ZO. ZS. ZU. ZÜ. XA. YP. Zoilus defaimatoriii altora, Zoilus, li, m. 9. Másokat gyalá xót magánál jóbbakal rágaU maxőy és bennek gdntsot ta-ndló. Zofter boala ce omoara curend pe om, focu, S. Antonie, Zos* ter, eris, ra. 3. Stent Antal tüze. Zselefc, a Zeln, are, lugso xi, ctum, ere. Gyászolok. Zselire, Luctus» tús, m. 4« Gyá-„ szolás. Zsele mare, Luctus mAgnus. Nagy gyász. Zselefo mult, Proiugeo, ere. ío* káig kesergek. Zseluefc vedi seluefc» Zugraphala, Tinctura* rae» f, u Festék. Color, oris, m. 3. Humor tinctilis. Zbgraphefc, Tingo, xi» ctum, eret Festek. Coloro, ávi, atum, are» Pingo, xi» pictum, ere. Zugraphir*, Pictura» rae, f. i. Festés. Tinctura, ra«, f. i.' Zugraph , Tinctor, úrit, tni 3. Festő. Infector, oria, m. 3. Fullo, onis, m. 3, . Pictor, oris, m. 5. 2&ugraphit, Tinctus, ta, tum» tetteit. Fucatus, ta, tum* - Pictus, ta» tum. ' / Zugrsphit inainte, Praetiactui, u, tum. Elöl festeti Zugraphefc icoana, Pingo, xi, ictum, ere. Képet festék. Depingo, nxi» ctum, ere. Effigio, ate, avi, atum. Effingo, nxi, ctum, ere. Imagino, avi, atum, are. Significo, avi, atum, ar». Exprimo, essi, ssum, ere. Zugraphire icoanei, Picturi, n», f. i. Kíp irás. Zugraph de icoane, Pictor, orii, m. 3. Képiró. Zugraphita icoana, Pictus, ta, uj. Lerajxóltf festett. Depictus, ta,' tum. Effigiatus, ta, tum. Zugraphefc pe deafupra, Super pingo, xi» ctum, ere. Ftîjil ■ reá irokfjéstek. Zuppa, Ita: Zuppa, suppo, paae mueta in iama, fau vin, Zupf», pae» f. >t Borban vagy eg)# ben áztatott kenyér. Zymber, Zingiber, eris, n. 5. Gyömbén Xanthe tinutu Asii, care aeca le dice Troaf, Xanthe, te», f. i. Asiai tartomány mely új «-* ven Troás. Xenodochium cafa de drutnai' Xenodochium, ii, n. a. Vénül fogadó háx. Ypacoi, Ypacoi. Bizonyos himái' ki a’ templomi officiumban. Digitized by I Unor Cuvinte-ftreine, ee au intrat in limba Romaneafca fe pune Româneşte intielefu: Qvorundam Verborum, qvoe in lingvam Valachicam irrepserunt ponitur Valachice significatio. BA. Bl. Femee veche, Vetula, lse, f. i. Vén aszszony. Barda, Secure lata, Securis lata, Faragó szekertze, bárd. Bazaconie, Nedreptate, Iniqvitas, Igazságtalanság. Bazna, Fabula) Fabula, lae, f. 1. Mese. Bdenie, Priveghere, Vigilia, Vi-rasztdş. Becifnic, Óm főre rend, Inordinatus, debilis, Élhetetlen. Beda, Nefericire, nevoe, Infelicitas, miseria, Szerentsétlenség. Berlog, Bordei, Antrum, lustrum, Barlang. Berna, Lemn grof, Trabs, Gerenda, vastag fa% Befeduefc, Vorbefc, Colloqvor, Szállók, beszéllek. Beteag, Bolnav, Infirmus, Beteg- Bezna, Adenc, afundare, baraciu-se, Baratrum, Méjjse'g. „Thina afunda, Jtíéjj sár. Bilié, Earba groafe, Herba crassior, Fü kóré. Taxe, Taxa, Bér, Adó. Par» U. 36 BI. BO. Biruefc, Almeu efte si tin, Possideo, meum est, Bironu Biruefc, înving, VincoV Supero, Meg gy'óxöm. Bits, Fretiuire, JSstimatio, Be-tsüllés. * Item cultus, honor» Megbe• tsiillés, tisztelés. Blagocefthie, £vlavie catra Dum- ' nedieu, Pietas in Deum, Áita-tosság. . Blagoflovenie, Binecuventare, Benedictio, Áldás. Blagovestenie, Buna inscjintiare, Bona annunciatio, Jó hirdetés. Blafna , Scandala, Scandalum , Botránkozás. Blid, Patena, Patena, nse. catinus, Tál. Bogofldv , Theolog , Theologus, Isteni tudományt tanító. Bogat, Avut, fericit, Dives, opulentus, Gazdag szerentses. Bolovan, Stan de peatra, Petra, saxum, Kőszikla. Item Statua d« peatra, Sta- Digitized by GooqIc 56* so. m ce. cL Breviarium, Papi irttádtigu könyv. Celed, Familie de cafa, Pamut tium domesiícuro* Háxi beiéi Ceolna, Luntre de pefcaft, lUtii piscatoria, Halász tsónak. Cerfteala, Negreala, Atramentum, ti. Tenta, fekete ténta. Cefe, Fiala, Fialaţ calix, poén* lum, Tsésze, pohár. ChihiT, Veteűlat, Vitiatus, Bén-na, nyomorék. Chirpefc, Cofla olalta, déireg, R«* fitío, Toldozom. tua, Faragott kö-htip. Borta, Scorbura, Cavatufa itt ai> boré, Lyúk ti' fában. Bos, Soc, Sambucus, Bodzafa. Item Ebulus, Földi bodza. Braxda, Taeto pamentului, ara* tura, Sulcut, Borozda. Briciu, Cutit de taf, Novacula» culter tonsorius, Beretva. Bíou, Cingavoaré, Cinţuiui, cingulum, Óv. BHida, Vad, Vaduiy, Ahol-gátló h*lyt gázló. • Btfii*i*u, Pribeag, Pervagus, ra*, gabundus, Bujdosó, kóborló. Ciö, Orenduiata, *ir, Ordó, »<• Cadeinitia, Afametoare, Thuri- rie», Rend. - I n bulum, füztölö. • Gmítr, OmeAire^ fionor, cnltai, Caiattia, Parere de reu, Pseniten*' Tisztelet. tia, resipiscentia, flthitenizia, Ciiwlitíé, Acrim», Aciditaţ Sav* /o bbutás, | rvyuság. Caladan, Legatara de lemA, Vin- Duda, Minuite, Miraculum, pro* culum ligneum, Kaloda. digium, Tsuda. Calic, Mikel, lipfit, Misér, fcgé'- Ciudá, Miraaeáid, nos, Szegény, nyomorult. Tsuda, Camata, Usura, Usura, CT sóra. Capisie, Befarica idoleafca, Dé-lubrum, Pogány templom. Cazanie , In vét ictura, aretare j Concio, dictio, ostensio, praedicatio, Tanítás. - Cazna, Pfedéapfa, Punitio, fastigatio, animadverkio, Büntetés. Ceacan, v. ceocan, Mai, maiug, ilaileus, Tkákány. Ceai, hora, Hora, Óra. Ceafiov, Carte de rugăciune \ Monstrnm, Ciuda oli éfté, Minimé de tért) Miror de re aliqva, Ttudúlio-zóm rajta. Cladefc, Ptan pé olalta* Cumule, Egy be-rokoni. Cteste, Fér prindietoriii ftnmh. Ferricapis forceps, Fogó. Clevete, vorba re de altn * & lumnia, obtrebtatio * Rág»' mazás. Clopauz, Strimb, Gurvus, Boj‘ lőtt« görbe. Digitized by Googh CL. CO. Clopotnirie , Turnu clopotului, Turris campanaria., Harangláb. Coceorva, Trkgatoare de Cărbuni, Carbotrahiumj ii, n. i, Szén vond. Cocbs, Gainariu, Gallus, Kakas. Cobea, Pandura, chimbal, Lira, pandura^ Koboz. Coflin, Vesment dein lontru, Tunica, pectorale, Bels'd ruha, Cölac de farina, Turta, Torta, Kaldts. - . Colac, Cere, circul, Sphsera, rae. Kerekse g. Colriitia* Porticus rustica* Eresz. Coltiu, Afcutit, Acutui, asper, Éles, darabos. Item Creştere noao, Germen, Ujj jöves, növés. Concenéfe) Perd, omot, Disperdo, Elvesxesztem. Conetiu, Férsit, esire, Finiij fcxi-tus, Határ. Copeluefc, Sapi Fodio, Átok, kapálok* Copita, Unghie calului, fau a altei Vite, Ungula eqvi, aut alterius animalis, Ló, vagy egyéb kor' mös állatnak égés*, vagy hasadt körme. Corabie, Luntre mare, Nfcvis, Nagy hajó, bárka. Corman, Indreptatoriu, Gubernaculum, Igazgató. Corcima, Cafa de rendűt beutu- 3G * CÖ. tO. 569 " — ~ ■"■ír" ■ ' ■ fa, Cauponft, Kortsoma. Cotea, Table de jucat cu oafelcj Alea tessera, Kotzka. Cofítia , Per itapléteit, Capilli complicati, Font haj. Covaciu, Faut de fer, Faber farrarius, Vas kováts. Crai, Mai tnátele tieri, Rfex, gi#. Király. Itein Marţ né tiéri, Margó regionis, Széle as országnak. Creanga, Frons, dis* f. 3. Ág. Cremine, Peatra ce de ftárintéij Silfex, Kova. Cfuéfc, t. Carnete, Tai depe mt* fura, Conscindo id meiuorMj Szabok, ssabóm. Crug, Circului, cerc* Cirtulu** j/ibranis. Crusca, Prindietokre de Şoareci * Muscipula, Egér iitB, egér jó-gÓ" Crütiú, Comparce, Kétnéflemt Dalta, Scobitbare, Scalpellum,, li* n. S. Véstí. Dárda, Lance, Lancea, Dárda. Dau de bele, Cad in nefericire ^ Incido in infortunium, Szeren* tsétlenségbe esem. Deftoinic, CuTiincVof, Dignus , habilis, Méltó. Dbbitoc, Vietiuitbaré, Animál brutum, Jbárom. Dofada, Necaz, nedreptate, IU* juria, contumelia, Bósztzü-•ág. Digitized by Goo ■ —‘ 1 — "T •um alicujus ni, Kezdek va* honit. Izvor, Fontana, Scatarigq, Kút/ti. Lacom, Pofteitoriu, fau tiitoriu de avere, Avarus, Fbsvény, Lavitia, Scaun, Scamnum, Szék, pad. Leac, Doctorie, Medicina, Orvos* sdg. Leafa, Ingradeitura cu nuele, Se* pimentum, Les*a. Lebeda, Cygn* pafere alba, Gr®: ’ Olygnotl*, Cignus, olor, Hattyú. Loznitia, Loc de ufcat poame, Siccateriam> Ászaié. Mansefc, Ung, MJngq, Kenem, Maflin, Olear, Olearium, OJiva, Olajfa. Maftu, Uagere in boala gre, Estre? ma unctio, Utolsó kanét. Metura, Scop*» Scopse, Stpră, Mial, Pament alb, Calx, Feje'r föld, vagy mész, Milofteiv, fqdurat, Misericors , Könyörüli!. Miloftenie, Elemafioa, Elenţosi-na, stlanşi’sna. Milofirdéte, Mila, Misericordia, Könyőrüíetes t ég» Mirean, LtţnţeTe, SmqUiíi, Vi- * légi, KisiTo, vedi nisefo. Mladeitie, Esire ttyao, JuvenU SUT* eulaa, palmes, Ujj fővés. Moaşte, Trupurile t fim oafel* Sfinţilor, ReliqjUl Seoeterum* MO. NK. Szentek? tetemei. Molie, Vei'me oe ţroade vermut» 14 Terrede, tinea, Máj. Molitva, Rugăciune, Pnpces,On> tio, supplicatio, Imádság. Molitevnic, Carte Ritualii» Ritn*-le, Rituálé könyv. Moşie, Avere parintiafca, fan » petata, Possessio, Örökség Mrese, Sac de prirf pesci*' Ssg* na, Háló. Mucenic, Martor, Martyr, Mártír, Muncefc, Lucru, Laboro, Dolgfo som. ' Nada, Adaogere, Additio, addi» tamentnm, Hoszd-adás. Namefnic, In locu altue páf, % carius, substitutus, Mit* M* Ivében tétetett. NafcocQrefc, Saiu la cineva, Inii* lio, invado, Rédtrohanok. Ne cinfteit, Ne omenit, Inhonoratas, Nem tisztelt. Ne ciudat, Ne mirat, Non miru> das, Nem tsudálatra való. Nedesde, Incredeintiare, Fidbcú, spes, Remén ség. Nemerefc, Vin prefte, Sepert* . nio, Azonban elérkezem, Nemerefc, Atteing fcopü, Sw púm tango, A* tséit tanálon Nemilofteiv, F ire mii*, ne inda* rat, Immiser cors, Irgalmatlan, Nemit, Naem t, ţeuventioiut, Stipendiarias, |E)fr$*narni| Bérért szóig, \lá% Digitized by ^.oogle NE. OR. Neptite, Necaz, Tentatio, contumelia, tribulatio, Boszszusdg. Nepadafc, Cad prefte, fuprefc, In* eido, incurro» Réá-rohanoJt, Nepraizna, Cu graba, fer* acfarţ, Subito, derepente, Hamctrtdg• gal, hirtelen. • Nepraznic, Indereptnip, Gpntu-nux, pertinax, Engedetlen , vmkmer'd. Nem, Fire, invetietura, Usus, consvetqdo, f krmdsset, tzohds Nerevit, Afemine cu altu, Con-STetudinie stqvalie, Hasonló. Netifta, Femee maritata, Spon« ■a, uxor, Fürjes aszszany. Jiooovaq, Barof, maiu d« fer, Malleus, marculus ferreus, P8-rtsj. ' Noroc, Fortuna, Fortuna, Szeren tse. Norod, Popor, Populus, gans, Nép, Nemzet. Noroiu, Thina afunda, Lutum, Meji sár. Obeada, Cercu roţi, Absis, ancon, canthus, thi. A kerék talp. Obicei, bvetietora, dedare, Con-svetudo, SzoXds. Okidat, Trtt, Tabidas, marcidus, tristis, Szomorú. Obleduitorin, Epareh, Frefoctus, praesas, ElíJt-ttlíi , Préfetfus, Igazgató, Obraa, Faoia, ferma, Modus, fi* OB. OR. 667 ■I. ■MII ■ ■■ . r, ^ I|j ■ — ■ - gura, forma, facies, Abrázatt forma. Obroc , Manearo de oai, fau la cai, bői, Pabufam, Abrak. Obroc^ Galeata, y. calatha, Ca* lathus, Cubulns, Köböl, . ObstA, Deinpreuna, Conununis, , Közönséges. 0cara batsocura, Defăimare, Convitrum, opprobrium, Gya• lázat. Oorotefc, Tin, mulcomefe, DetU : neo, mitigo, Tartóztatom, engesztelem. Odesde, Vesment, > Indumentum, ▼estes, Ruha, öltözet» Odrait*, Crescere noao, eiin noao, Germen, propago, Uff ■ jöwfs, szaporodás. Oglasnic 1 {nyetietoriiib credinţi , Primordia fidei percipiens, Hit , Ágazatit tanúló. Ogonefo, Alung, interefc, Pello, perseqyor, Üldözőm, kerge* ’ tem. Ogorefc, Ar derntei, £grum, pro* scmdo, na^o, Ugarlofi; Ograda, Gradeina, Hö*t«;s septus, Kert. Olovina, Bera* (peritia, sicera, , Ser. Oparefc, 6n apa farbinte daO>e> m i Aqva oandente glabro, HtegforrdzQn, mejjesztem, Ories, Cigaiţ Grsa: Ont mare foar* te, Óriás. Digitized by LiOOQÍe OS. PA. PA. PL. Ofebit, Alef de o pturte, Seorsivus, Külömböxtetett. Item Singularis, Egyedül való. Osina, Sara, Vespera, Estve. Osog, Curatitoriu de cuptoriu, ' Rutabulum, Asag. OAoet, Asediat, Qviescens, Nyugodt. Oftrov, Infula, Insula, Sziget. Otrava, Venin, Venenum, Méreg. Otpiifl, Slobodire, lafare, Dimissio, Elbotsdtds. Pacofte, Ne voe, necaz, Vexatio, molestia, Baj, boszsxuság. Pagube, Perdere a ceva lucru, Perditio rei, Elvesztése valami dolognak, kdroállds. Pagubefc, Perd, ftric, Perdo, labefacto, Károsítom. Palas, Grae: Spathion, spatha, Ensis, gladius, mucro, Kard, pallót. Pamete, Aducere amiate, In me-, móriam revocatio , Emlékezte te s. Para, Abor, Vapor, halitu», Pára. Para, Flacara, Flamma, Lang. Pata, Macula, Macula, Jegy. Pavecernitia, Rugăciune dupa cina , Completorium, Val tora után való imádság. Paucenie popeafoa, Dalterie, carte defpre asediare popi in popor , Investitura sacerdotalis, Hitel Levél a’ Papságról Pa~ rorhiában való iktatás. Pazefcume, Eu fama, Caveo mihi, circumspicio, Vigyázok magamra, óvom magamat. Peazna, Cantare, Nenia, cutai, cantioum, cantilena, Ének. Pecete, Semn, íígil, Sigillum, Petse't. Pedure, Silha, ErdiJ. Pelin, Abfinthiu iarba aman, Absinthium, Üröm. Pepele, Cenusof, Cineratus, Hamvas. Pesohera, Loc afounf, Antrum, Barlang. Peftru, Peftritiu, maimultor feca, Variegatus, di veni coloris, Tarka. Peftrui, Linteof pe face, Lentiginosus, Szeplős. Peteica, Latiu, Laqveus, Tor. Pirosca, Plăcintă, Placenta, Pala-tsinta. Pifoc, Arina, Sabulum, artnt, Föveny. Pifma, Bafcanie, Grse: Invidit, Odium, Irigység, Ura, Plaftanitie, Panza fuptirt, Sindos, Vékony vásxon. Plava, Plaava, pae, Palea, Sxá-ma, polyva. Pl esa g, Fore per, Calvus, patx. Plevele, Zizania, Grse: Zizanion, Lolium, zizania, Konkoly. Plod, Fruct, Fructus, GyümölU- Plug, Aratru, Arauritm, Sb> s---» I Digitized by PO. Poc, Aranea, painsin, Araneus, Pófi. Pocaianie, Parere de reu db pe-cate, Penitentia, Penitenta/a. Pocoi, Paufare, Reqvies, lectus, Nyugodalom ágy. Poclonie, închinare, Inclinatio, veneratio, adoratio, Tisztelet, imddds, meghajlás. Poorovitie, Acoperiş, Tegumentum, Takaró. Pocvala, Laude, fau oratie de lauda, Laus, oratio in laudem, Dttséret. Podcoava, Incaltiare calciunilor cu fer, Solea, Patkó. Podcovefc, Pun fer fupt unghie calului, 'Ferramento calceo ungulas eqvi, Patkolok, Fodoaba, Frumfetie, cuviintie, Ornatus, decentia, Ékesség f illőség. Podobie,' Afemenare, Similitudo, proportio, Hasonlatosság. Podlog, Suppunere, adaogere, Suppositura, Tdk. Podprefc, Radim, Fulcio, Megtámasztom. ' Podvig, Lupta, Certamen, .lucta, Bajnokság. Podvoade, Purtare greutatilor, Vectura, Tereh hordozás. Fogor, Scobor, Descendo, Leszállók. Pogravanie, îngropare, aftrucare, Sepultura, funeralia, Temetés. Polonosnitia, Rugăciune de noapte, Prceces nocturnee, Estvéli imádság. Pominoc, Facere pomeniri dupo mort, Commemoratio defuncto» rum, et prestatio elemofinee, Emlékezet* okáért a’ halottakért alami’sna adás. Pomazuefc, Ung, Ungo, Kenem. Ponofít, Purtat, rof, vechit, An» tiqvatus, Kopott, vásott. Porecla, Nume de cunofcuţ, Cognomen, Vezeték név. Porodeitia, Referire, nascere, Progenies, origo, Származás. Posar, Aprindere, Incendium, Gyúlds. Poflanie, Epiftola, carte, Epistola, missio, Levél, Poflusenie, Afoultare, Obedientia, obseqvium, Engedelmesség. Poft, Ajun, Jejunium, B'djt. ' Poftelnic, Aj unatoriu, Jej unus , abstemius, Böjtel'ó, Potolefc, Steing, asediu, Exitingvo, mitigo, Mególtom, engesztelem. Potop,' Inneoare cu apa, Catachi*. mus, Diluvium, Vix-özön. Potíivefc, Eu dela vedere, Toii» ab aspectu, absumo, Eltészem. Povefte, Hiilorie, Historia, Histo~ ria. „ Povetiuefo, Duc, merg inainte altora, Duco, dux sum itineris,. Vetetek, elül megyek. Digitized by i^ooQle s?o pa PR. Povod, Occafis, Ductorius, Vezeték, alkabnutetság. Povtorefc, de noo dic, (au Ara, Repeta, Ujjalag mondom. Prag, Usteor, Limen, Kiltxöb. Hypothyron, idem. Prapor, Semn, Signum, tenii lnm, Zászló. Prafnic, Serbatoare, Festum, so-lennitaa, Ünnep. P/aste, Funda cu care (rvA* petri, Funda» Parittya. Prav, Pulvere, ^ulvis, PAr. Pravo, Drept, Bravo, Recte, IgaMén, jól. Fravoflavie. Orthodoxîe, credeih tia dreapta, Orthodoxia, reeta opinio, /d, Iţa* érlelem, Pravoflavnic, Bun credeinceof, orthodox, Orthodoxus, fgaz értelmű, tgas hitű. ffravila, Norma, lege, canon. Regula, canon, norma, '1tir-vény, répitfa ■ fweinftílf, De mare «menire, Re-verandus, honoratus, Ytuteie-tes, Tisztelendő. Prelefteit, Tnseletoriu, Drfmda-toE, Tialó. Premenh, Mutat, fchimbat, Per-mntatus, mutatna, Változott. Premflofierd, Foarţe milofteir, Clemeatissinaas, Igen kegye*. Preobraeenie, Schimbare la facla, TraasAgnmtta, tmmfarmatio, Sein véltozét, . PR. in , ^mmş 1 Prepafte, Prepeftenie, Perical» sum, Prepedenie, Veszedelmet, nagy akadály. nresina, Batiu, Baculas, Páltta. Prétéin, Voitoriu de bine, Bem* voios, amicus, favens, Barát, jóakaró. pre*sefe, Ufc, rosefc, Torreo, R-rttom. Prioasit, Defcantat, Incantatu, tata, tum. Babonázott. Priceafna, IniDartasire, Particip* * tio, Reszeltetés. Pricina, Coafa, raţie, Causa, n-tio, Ok. Priceftanie, cuminecare, Conm* nio, Áldozás. Pridvor, Atria fau loc intre om cafí, ai intre uso dein sTsk, Atrium, Pitvar. Prigoana, Cearta, Contentio, certamen, Veszekedne. Prigorefb, Ard incatva, Fmoi Pergelem. Prilog, Adaagere, Additamento* appositum, Tóidét, houí adáe. Prinof, Dar, Grse: Profphor*, ^ cthpa, oblatio, ostia, dlfa-zaU , Prnaefé, Ka lamine, Aceapto( Feeaem, Priposefa, CapM, compet, 0» pára aqviro, Szerzek. Prifnel, Iute ftreduitoriu, Düi' gena, Assiduus, Serény. Digitized by Googie PR. RA. RA. SA. $71 Fritvor, Porteic, Porticu», Tor-nátz. . Procletiefc, Anatenaathifefc, Ana-ţematixo, Áthozom. Frograde, Ingradeitura, Intene, ptum, area, Kerítés, udvar, Prodoflorie, Incepere, Proemium, exordinm, Keidet. ' Prohod, Trecere, mérgére de aici, Transitus, Elmenés. Propovedtnit, Invetietura, Praedicatio, concio, instructio, Pré-dtkátxio, Tanítás. Froroc, Próféta (puitori de cele viitoare, Próféta, Jövendő mondó. Preft, Ruílico, neinvatiat, Rusticas, Paraszt. Puha, Moale ca penele, inflat» Mollis, Lágy,, puha. Puse, Slobod arcu, Arcum dimitto, Ejaculor, Kilövöm cf* nyilat. Pusca, Pasca, Solopet, Sflopetum, Tormentum, Puska. Pufte, Loc desert, fecret, Locus desertos, secretai, Puszta hely. Rac, Cancru, Caneer, Rák. Rai, Paradei^ Paradţsus, Para ditsonu . flana, Vatemetusa, buba, Yulr nas, Seb. Raft, Inflatura foaleluif Tumor museefe, soptefe, Murmuro, susurro, grunio, mu a sito, Morgolódom, suttogok, röhögök. Rafpentec, împreunare caliler, Ezitat viarum, Útok* vége. * Revnefc, Zelefc, Zelo, «maior, Vetekedem valakivel. Recacfc, Sáp, Fodio, Átok. Reza, v. Risa, Vesment reá, ftri* cat, Laceme, Rongy» Rezboiu, Batae, batalie, Bellám, Hadakozás. Rezboiu, Tiefetoriu, Textoriam, Eszteváta. Resmiritie, Rebellie, Rehellie, Ellen támadás? Rima, Limbric de pament, Lin»» bricus terrestria, 1Ibidi ge- leszta. Rob, Serb, Mancipium, servus, Rab-szolga, Rad, Fruct, Fractas, Gyümölts. Rogosina, Implateitura de pepo-rp, Storea, teges, Gyékény. Roiu, Esire albinilor, Exaţn«n, Raj^ Racovkie, Manu se, Chiroteca, Kestyil. Rada, Semmtie, Progenies, genus, origó, Nem, JVemzetiég, Rumen, Roşior, Rubellos, Veres* setske. '■ Salnefc, Meţsediu pe loc,' Loco me, Szállók, megszállok* ventris, stomachi, Has, vagy «0apc«, Colpag, Píleus turcicus, gyomor dagadás. I Süveg, sapka. 4 Rapstţfo, Marguefo, grohotefe, 'Sátra, pírt, T«atériem, Sátor. - Digitized by ^.ooQle 57* SB. SI. SL. SO. Sbercitura, Cretiala, Ruga, Ránts. Sbiciu, Şcuteica, Flagellum, seu* tioa, Ostor, korbdts. - Schema, Scherneyie, ureciune, '* Sordes, Ttúnyaság, szeméí, Schprpav, Urit, Scurilis, Rút. Scopit, Jugănit, eunuch, Eunuchus, castratus, Heréit. Schorba, v. ficherba, Necaz, ne-voe, Afflictio, anxietas, Nyomorúság. , Scovarda, Placenta, Massa frixa, Piat sinta. . Scump, tiitoriu pretare a averi* lor, fau pofteitoriu averilor, Avarus, parcus, Fösvény. Scump, Cu pretiu mare, pretiof, Pretiosus, Carus, Drága. Sebornicefc, Catholic, Catholicus, - universalis, Közönséges. • Serae, Misei, lipíít, fau remaf de parinti. Miser, egenus, pupil, lus, Szegény, nyomorult, árva. Seversefc, Ferşefc, Finio, ţbsol-vo, Végesem. Sfreder, Terebra, Terebrjypi, bri. Flíru. Sfeşnic, Candelariu, Candelabrum, bri, n. a. Gyerty atartó y Sila, Indetorire, Coactio, Erőltetés. {lem Conatus, Conamen, Ni* •uş,, Igyekezet. SilaVy^Humidps, Nedves. Siregla, Crate, fau fcarutie ele purtat greutate,. Clastrum por-' tatorium, Tereh hordqsó «a* rogfya, Slab, Fore putere, Imbecillia, de. bilis, Gyenge, erStlen. Slănină, Lard-, Laridum, Szalonna, Slateina, Seretura, Salsedo, Sósság. Slava, Mărire, Gloria, DitsSség. ' Slobod, Liber, are voe, volnic, Liber, Szabad. Slova, Litera, Litera, Beta. Sluga, Serb, Servus, Ssólga, Slufnica, Serba, Serva, famula, Szóigáié. Smercaefc, Suflu nafa, Naram emungo, Orromat fuvom. Smercefc, Sorb, adefeori, Sorbillo, Szürtsölgetek. Smerenie, Humilintie, Humilitas, atis, modestia, Alázatosság. Smoala, Negrale iirita, Nigredo «pis«a, Kerék-sár. Smentena, Floare laptelui, FI os lactis, Tejfel. Smochin, Fie, Ficus, Fügefa. Snop, Manusş, ntanunohiu, ges, Manipulus, Kéve% Sobor, Synod, adunare,' Synor dus, concilium, Gyülekezet. Sold, Coapfa, Coxa, lstp’6 tsont. Sod, Glumeţi, jocosus, Tre is. Sorda, Far lung, nu*, Falus, Falanga, Karó, Hosxssu rúd. Soroc, Punct, Intervallum, pun* ctum, Pont. Item Terminus. Digitized by Google _________SO. SÜ.________________ Sofeca, Vaf de ţinut bucate, V«s frumentarium, Szúszék. Spravnic, Defegatoriu, Rector> igazgató, véghez vivő. Spefenie* Mantuintie, Salvatio , Megmentés. Sporiu, Mergere inainte itt ceva, immultire, Profectus, multiplicatio, abundantia, Előmenetel valamiben, öregbűlés. Stareti, Batrin, vechiu, Senex, longaevus* Vén, öreg» Stepen, Domn, Dominus, Ur. Sticla, Pothir, Poculum, Pohár. Stog, Gramada de grau cu paele, fau fen, Acervus tritici v. fse-ni) BúXa, vagy széna osztag Strana, Parte, Pars, Rést. Strasa, Vigh.it ori u, Vigil, Strd’sa. Strafte, Pathima, Passió» Szenvedés. Struna, Coarda* Chórda, Húr. Stup , Albina de miere, Apes , Méh. Styuca, Lutiu, lup pesce, Lup, pus, lucius piscis, Tsuka hal. Suba, Vesment de pele, Tunica pellicea* Bőt ko’sók. Sugubina * Birsag, Birsagium , Birság, *,Gloaba* Glubatio, Éirságlás. Sulitia, Lance , Pugio , hásta , lan ti ea, Ldntsd, Dárda. Suluda, Noduri in vitie, ghinduri. Noduli in vehis, glándulse. Keménység az Inakba. ' SU. to. Sumen, Satiat cu mancare, si beutura , Crapulatus, Részeg, dobzódó. . Surep, Nedemerit, crud, felba- tec, Crudus, durus, indomitus, \ . Vadt kemény. Sut, Főre coarne* Incornis* Szar* ' vailan. Taina, Lucru afcunf, mysterie * Mysterium, Mister ium. Tamaduefc, Infenetosedi, Sano» Megegésségesitem. Tárcát, cu multe fece, Variega» tus, Tarka. Telcuefc, Refpic, defvolb, Inter* pretor, explano, enodo, Magyarázom. Teitva , Cucurbete, Cucurbita , LofióAöh. Teleaga, Carutiu cu doao roate, Vehiculüm birotum, Talyiga* Currus truncatus. Telmaciu, Refpicatoriu, Interpres* Magyarázó. Tembitie, Loc de prittfoaré* Cat* cer, 'tfoghefy, fogház. Terg, Aduriare la vendiáre, ti cuknparare, Nundinee, Vásár> Sokadalotn. Thicalosie, Miseletate, Miseria, iúfelicitas, Nyomorúság. Thicneala, Indeftulare, Qvies , contentus, Nyúgodalomt megelégedés. - Toctno, Ateta numai, Tantum, solum, dumtaxat, Tsak annyi, Digitized by Googie $74 TO. Üt. Tolceriu, Trictor, prin eare fe toarna nmidiria * Infundibulum, Clepaidra dolaria, epi* cbysis, tölttéf. Topota, SdimiIi peaaoarelor, Crepitus pedum, Láb topodét. Topor, Securiae, Securia, Dolabra, Balta, Toporiste, Coada fecuri, Manubrium seeuria, Balta nyel. Trebue, Lipfe am, Egeo, opus kabeo, Szükségem van. ţveboe, Caute fe âe, Debet fieri, Megkell lenni, Treax, Sobrin, Ne baat» Sobrins, Józan, Treznefc> Tun, Fulmino, Dör-. gtílu Troitia, Tteitie, Trinitas, Hd* romsdg. . Trofcot, Earbá* ‘Gramen, Fü. Trofteie, Trefthié* arund, Árun* d«i Néd, Tulba, Tasca, Fatette, Titka. Ucenic, Scolafteic* Discipulus, Tanítvány. Uglovai, Inglodane* Cnfbndume in thina, Inhaereo, Infigor luto, hsereo in cseso, Bélé-mérüUtk a’ tárba. Ugoefc, Aiediuúle^ placem, Compono me, piacet mihiţ Meg* nyugszom, Ulitia, Cale ftrenta in Cetate, fan fat» Platea» Keskeny út, ütésM. US. VE. - - a ■ - - - - Uferdéié, Stredanie, Alacritu, Serény ség. Ufna* Margine, fau bucile • een vaf, Labia, labrum, Ajak, vagy ttéle valaminek Uftoiume, Asediutne, Cesso, lassesco , me compono, Ayuj-szóm, veszteg vagyok Utrenie, Rugăciune de demincati^ Oratio matntina, Reggeli im* mádsdg. Val, Mărire apelor} ukda aprior, Motus, agitatio fluctuam, Hé-zás, hab, Vladica, Archifeu, Epifcop, Epi-scöpus, Püspök* Vladeica Mai măreţ DespotDominus, t)ömn mai mare, Nagyobb Igazgató, , Vlaga, Umédiala pamentnlol pt> fe, Humor terree pingris, Fűidnek kövér nedvességéi Vecernie, Rugăciune de fin, Preces vespertinae) Esivéli m-imádság, • Vechod, Intrare, Introitus,#^ menetet Vercovnic, Ghe: Caripheol, intói» Primusf coripheai* í sd. Veriga, Cetcelj Circului* ítd fortna. Versei Prindietbárfe ele péschi> Nasáa, Sityecula, Varsa Verfta, Statu ri«ti, JEtts, M' pol, elet’ úllapottya. Digitized by GooQle VE* VR> VR. ZA. Î.G. 57S Vefelie, Hilarie, bucurie, Hilaritas, Vigság. VeíYe, Fama, insciintiare, Fama, Hír. Vezduch, ACr, A ér, Levégd-é'g. Vicol, Vent mare puternic, Ven. tus, tuíbo proceila, Férge-teg. Vina, Caufa, pecat, Culpa, ttaut sa, Ok, vétek) hiba. Vinovat) Pecatoriú, reá, Óbtto-jcius ttulpfeţ culpabilis , »ul patüi, Vétket* Visin, CiteS iamái1, Cjerasus, V. Merasus, Megygy, tséminyt, Voivod, Mai mare, Voivod, Prae> fectus, Vajda, Préftciut. Vosthina, Storfeturi dein ceáre. Favi expressi remanentia, Vt-oii sonkoly. Vofcreufna, înviere} Reíuréttib, Feltámadás. Vosglasenie, Cantáre inalta ţ £*-clamatio, Felsxóvat éneidét. Votca, Rémesita dupe curgere ▼inarfalui, Reliqvitt destillatio nis cremati, Vodkák Vrabie, Falere de cafa» Fuser, Veréb. • • . Vraci a, Doctor dé boale ^ Medicus, Orvot. Vranitiő, Poarta, Porta, JMajor^ Kapu. * Vrasba, Turbnrarej Tumultus, Zűrzavar, lárma. ~ Vrase, Dcícantarej Incantatio, Va- rá’tlát. Vreme, Temp, Tempus, IdS. Zapada, Ne, Nix, Hó. Zapir, Scrifoaré mani, Manuscri» ptio, Keze* iráta. Zar, Incuetoare, Vectis, clausu* ra, Zár. Zar», Luminare, Illuminatio, Világoskodás. Zarea, Ved* Video, aspicio, Lé* tok, nézek. Zavifthie, Invidia, Livor, odium, Irigytég) utálás. . Zebava, Tardiere, Cuprindere ca cava, Occupatio, tarditast ,Ke» tőség, Jbglalatotság. Zelog, puf pentru incredeíntiare, Pignus, frepositum, Zálóg. Zemiflefc., Primefc in fgeti, iir pântece, Concipio, Méhben foganok. ZéVeafaj Catapetafma, Velum» Takarói Zevoir, Itítuetoáré, Repaguli*^.» Zár. Zgarda, Grumazáriu ( fcollaré , JVyakravató. Zgander, Interit, Irrito, excito, Iri géniéiH, ébresztem. Zgatburi, Crumazariu frumof, Ornamentum cplli, Nyak éket* tég. Zgaur, Aştept ceva, Anhelo, An» tsorgok. ■ Zgribnreic, Trimuf de frig, Frigesco, frigere rigesco, Fájtom, Digitized by Üoogíe 210# ZSi reszketek hidegben. Zgarcefcume, idem. Zid, Mar, Murui, Kofát Zlataria, Aurariu , Aurilegas , Aranyász. , Zmeu, Draco, serpe belaur, Dra> co, coluber, Sárkány, kígyó. Znamenie, Miradienie, Prodigium, Ttuda, Zsaba, Broafca, Rana, buffo, Béka» Zsaloba, Qvesteigare, Qrerela, Panasz* ____________ ZS._________________ Zsar, Cărbune riu, Prunae, Iguii, Eleven szén. Zsertva, Aducere, Victima, Obla* tio, Ostia, Áldozat. Zsidov, Iudeu, Judaeus, Hebraeus, Zsidó. Zsitnitie, Cafa fau 16c de tinut bucate, fau alt ceva, Horreum frumenti, Apotheca, Minden• féle tartó hely. Zsivina, Vietiuitoare, vita, Pecoţ jumentum, animal vivens, Rt* pens, Élő állat. SFARSIT. Digitized by GooQie ERRATA EMENDANDA. Pagina, i3. 32. 47- 69- 76. 94115. 115. 116. a 18. i38. 1S1. 181. j8i. 183. 188. 189. 190. J90. *9l- 191- s3i. 934. 938. 34a. 943. s5i. a5a. 3oi. 3i3. 3x8. 370. 4 »3. C0I11 mna, Linea, loco, lege - 9. - - ). • Succuba, - * - Sibrmba- i. - - 36, - Filasztom * - Kiválasztom a. - . 24. - Variana - * Marina. 1. - - a». - Arhando, - • Arh am da a. - - *0. - Assimito, - • Assimilu 1. • - »9- - Baef,. - - Bftes 1. - - 1. - Benedecf, « • Benedeict a. - . 3. . Erenatum, - • E ie natunţ a. - * 9. . Biofn, . * Bifon a. * • 1. - Band, * - Blând 1. * » ujtima Assis, * « Assio 1. - ultima cmlegt • • tneleg. 1. • - 6. - partila - * pprtil» a. - - 16. - 4* * - 3. 1. - - 8. - pea, - * P»«, a. • - penult. Medicus, * - Mendicn» 9. - - 9- - h * • a» 1. * - 19. - ivi, - - SÍVÍ a. - 1- 1 1« T ium, - - tum. a. - - l6. - ţertetatqriu, * * cercetatoriu a. - - 90. - cerletacesc, . - cer cetacefc a. • - a. • Ruprura • - Ruptura* i. - - Ö. - a. - - * 3. a, • - 18. - Medudulariiţ, 1 - Medularii* a. * • ao. - VeraiÎQ, - - Vexatio. 1. * - penult* • 0, » - f. a. - - 8. - pacnicH, > - pacinica 9. • . a3. • Calcare, - • Culcare 1. - - 17. r faciut, ^ • faci uit. 1. 1 • penult. oarequalte, - • oarequata • 9. • . 4. . Decinit, - • Diecinit, 9. - - }3. - Vativns - - Votiv^u, 9. - - 9. ^ Viripatan*, • Viripa’.ccm Digitized by Googie t Pagina, Coluniiia, Line*, loce, 1*8* 421. - - 2. » -■ 10. - * Acolostua * Acolastus 4»5. - • i. - • 12. - * Flueros * Flueras 534. - - i. - * 3i. * - Fekete s8ld - Fekete fold nini 5tto. * . *■ I# *■ * 28. - * Forte» - - Torte IN SECUNDO TOMO* 16. - * s. - * 32. - Incrementum, •* Interadieni» 72. - - 2. • 2. * Turgo, * • Jurgo 79- * • 1. • - 18. • Sicara, • - Silera *19. * - 2. - * 18. - comportio - • comportatio 240. * - 1. * • 2. • pregediu » - pregetez «04. - - 2. - - 28. - lăncilor, • * fanţilor. dde. . • » 1. • * »9* • valo, - * valeo. 557. * • 2. * * 4* - comuintio, * - comminutis 309. • - 1. - - 3. • fpina, - • fplina 599* * - 1. - - 3i. - corulu eo, • - corufco. 443. - • 1. • * 36. - natatio, • • nutatio 457. - - 2. * * 18. - cara, * • care. 483. - • 1. * * 21« - valami * válom 56a. - - 2. • . jg. * Cifelitie, - . Chifelitie 564- - - ' 1. - * 7- - Chrembalum • Crembalum 664. - • 2. - - 8, - Gibbus, - - » Gibbof 564. - • s. - • penul * fepatura, - • fapatura 566. - • 1. - • 26. • Elemofina, • • EleemofyH* 566. * • 2. • * 4- • Prsecef, * * Prece». 569. * * 1» * * 4. • Penitentiae, • - Poenitentia 56g. • - 2. * • 2. - Praeces - - * Preces 549- * * 2. - * 6. * prestatio, - * praestatio 669. - - 2. - - 28. - Catachifmus, * - Caiaclysnw» 570. - • 2. - . i3. • Resicltetes, • Re'szeltetéi 570. * • 2. « • 3i. • lamine, - . la mine 670. - - 2. • - 34. - aquiro, - • acquiro 67*. » » 1. • - 22. - pupil, *- • • pupil * 87». * - 2. - * 22. - Negrale, • \ — ■ ■— — * Digitized by ^.oo^le