ti
/
   DICTIONARIU
 KUMANESC, LATEINESC, SI UNGURESC»
     fcíIN ORENDUÍALA EXCELLENTI! SALS
                      \
        PftÉOSFlNTlTULUI
         IOAN BOBB
   VLAÖÉiCÜL FAGARASULUI ASEDIAT SI GU VENITÜ CASSI CLERÜLÜI TYPARIt
         IN DOAÖ TöMURt
                   TOM, I, A-L,
                     ncoo
         er*dh6^KÁ*43h60^o^ucnuoóecrxenuö*ÓS6tint<b^odt<^x«ohí<r*flncflhijBni»w>66Í
             IN CLÜ3 ţu typaritil Typógrafii Cbllegiuitiului Reformaţilor prin Stipian TÜaök lÖaa.
  jíí. jt ff. Digitized by Google
 I
                             Lexicon hoc poterit multum relevare studentei Qui lingua* hai tres discere plene volunt*
(4MionMfxabo«e!ioitc«e«oK^^
                                                                                                                               „ v # Digitized by
Google
                                    I
                CUVENŢ IN NA INTI
.A-ceft Lexicon am voit al asedia pentru Scolafteici, cari fe ne-▼oefc afe procopii în limba lateineafca, si unguroaica cu litere la-, teinesthi, fiindc acele le invatie in Scpale, cu care $i Humani mai de mult au trăit pona ce au luat literele Cirilinesthi, si funt înţi lefne de ceteit, si ivetiat. Dintru acefta mult fe ppt ajuta Sco* lafteici, ca fau puf si Synonime laţeineţthi. Infe macarca ftreda-nie multa a maţ multora aufoft intru asediare acefţui ţ^exicoiţ, dare pentru multe datorii a derogatoriilor noaftre, si pentru ca acefta eite cel deintei intru aceafta forma, şi pentru ca ihptiri font începerile lucrurilor, nufi poaete dipe afi de plin, asediat, ca adulte orfi remaf, multe de îndreptat, unele si de lefat afare, ci ponequand, alti cari arend temp si voe fpre acee, oryoi al asedi» mai de plife ie ppt ajuta Scolafteici cu acefta
                                              ^Ládiica IO.AN BQBB^r.
  Digitized by
Google
Litefeíe latemesthi in cuvintelé Rúmanésthi tin futtái féü de orend, iare unde litere precum acie dein dsof (e vedé il xntité
C,   inainte de é, i. funa ca ts, Cerb9 Cires, Ceirvus* Cefasus;
      A unére fun a ca is, Üiriiá9 Cértrtiöníé,
D, inainte de /; fu&a ca x\ Di, diés, Dic± dico.
      Inainte de & funa ca xs. Dsuntetate, dimidietai, Dsqfi deorsum.
      tn cele grécesthi reínané ftinu lUi de otend^ Diaconi
G. inainte de €. /. funa ca gsé. Gémmé, géminus, Ginére, Cener.
      §é pune cate odaté         h. intré g. ái é. Vad   f. ápói    fúrta ca    g%
          latéinefc, Ghibof, gibbosus, Gheenna, Géhennai (ará a üttete témane funa lui cél de orend pre cum: Ger* mania.
í, inainté de vocaiisuri funa ca /• látéihefc, tocai, Ittcob.
          s
      nu demúlt fau luat         dé fe pune in lód de    C. aceafta literé      fé
          poate pune, dare       in rumanie mai bine     cadé C.    precum      sí
          in italtanie fe pune C\ in loe de qv.
T, inainte de i. funa ca ti. tanguxefc, 77né, tene*
      Se pune h» intré U         si L cand voestki fe    remane     71 Thmtí*
          Quincu
& rotund funa tk s. úngürefc.
5. Ittngaréti funa ca sx. ungurefc, precum li f. ^*1 mic: fctirt» /» funa ca xst ungurefc, Jude, Jude*.
                        ni ii i—
Digitized by v^.ooQLe
                                                          *3»<S»3i3fc
fa n Wirirtmwwwiitww            jgp^»inM*»«yy y»*W*»*fWf* W*»$«
 DICTION ARIUM
VALACHIC 0-L ATINUM ET HÜNGAHICUMí
                     AB.
            litera fe pune In alnte [unor cuvinte, si face in-tielea precum urmeaze. A litera ponitur ante quaedam nomina verba, et dat eis significationem prout in exemplo videre esti Acasa Ita: a casa, Domi, Othon, AU re, foris, kun, Acum, Nunc, Jtíost) încep a ruga, Incipio rogare, kezdek kérni, imádkozni. Aba, Abba, Atya.
Abacum, Abacuc, Abakuk.
Abba, Abbas, atis, m. 3. Apdtur. Abbatie Abbatia, tise, f. i. Apáturság Abatissa, Abbatissa, sae, f. i. Fö Apdtza.
Abat, Averto, érti, ersum, ere* Elfordítom, Eltérítem,
  Deflecto, exi, xum, ere, Meghajt tóm, Eltéríteni.
  Reflecto, exi, xum, Elfordítom. fcbatere, Aversio, onis, f. 3, E]for* dudás, Elforditds.
  Abat apa, Rio* Aquam, rivum de* rivo, avi, vatum, are. A9 vizet náfftlé viszem fóly tatom*
                     AB*
  Abatere apei, riului, Derivatio, öáísj f. 3. Elfólytatdsa, Elvitelé ét víznek,
  Divergium, rgii, n. s. Viznék másfelé eldrkoldsa.
  Abat ceva, mén, Abigo, 4gi, ttucüj igére. Fére hajtom. Elhajtom;
  Abat cu ventu, Nomen declino * avi, natumj nare; At szót haj* fogatom
  • Inflecto, xi, xum, ere*
  Abatere cuventului, Nominis cU* clin at io, onisj f. 3; Szónak haj* togatdsa.
  Inflexio, onis, f. 3.
  Abat deincale Ex via deflectéfé fik* cio, ci, ctum, erei Eltéritém a útból.
  Abat reuj Málum átértő, érti* érstittJ* ere. A9 Roszstat eltávoztatonk
  Abatere reului, Mali aversio* ortis* f. 5. Aosznak eltérítésé.
  Abatume ita: abbatefsi, Incido* öd. curo, Diverto» érti, ersum* Ki*
  I térek. Eltérek, Betérik Paflecto* cxi, exwn tiii
Digitized by LiOOQle
*________________AB.___________________
   Digredior, edi, essus sum, Divertor, versus sum,erti. Eltérek Abatere, Deflexio, onis, f^5. EU térés.
   Deflexus, xus, m. 4*
   Digressio, onis, f. 5*
   Digressus, sus, m. 4*
   Declinatio, onis, f. 5. Diverticulum, li, n. 2, Ititer és. Abătut, Digressus, ssa, ssum, Eltért, Diversus, sa, sum,valahová tért. Abatume deincale, De via defle* cto, xi, xutn, ectere. Fére állok az útból Abatere deincale, Úiverticulum* li, n. a, Útból fére állás, Abatume dela bunatate. A bono, bonitate deflecto, xi, xum, ere. Roszszaságra vetemedem, A* jót elhagyom,
Abatume dela reu, Declino a ma-
   lo,  navi, natum, are. Távoz-tatom a9 rosz&zat*
   Declţno matum.
Abatume intro parte Secedo, essi, ssum, ere. Fére mégyék. Abatere intro parte, Secessus, ces* sus» fére menés.
   Secessio, onis, f. 3*
Abatume la cafa de oaípeti, Ad diversorium diverto, érti, er-sum, ere. Fogadóban térek, Szállók,
Abatume la cineva. Ad aliquem diverto, ti, sum, ért. Valaki• he* térek.
  ____________ AB,
  Abatume undeva la popoí,. Pro hospitio aliquo diverto, ti, suna, ere. Beszállok valahová száU lásra.
  Abatere undeva la popof, Diver-sio, onis, f. 3. Valahová szál-lásképpen bészállás.
  Abat de vin curend, Cito venire conor, nari, natus, sum. Igye~ kezem hamar joni, Venire nitor, niti, nisus sum,
  Adnitor, niti, nisus sum,
  Cito venire studeo, ui, ere. Abatemife in minte, In memoriam venit. .
  In memoriam occurrit, Incidit, Eszembe jön, eszembe tűnik. Abecedari, Abecedarium, darii, n.2.
  Abétzés könyv,
  Abie Apie ita: Appena Difficulter, adv. Elég nehezen.
  Aegre, Difficile, Difficiliter, vix. Operose*                      «
  Abif, Abissus, ssi; m* 2. Mélység, vedi Adenc* c Abor, Vapor, öris, m. 3. Gőz, párat Exhalatio, onis, f. 3.
  Halitus, litus, m* 4*
  Aborefc. Vaporo, avi, atum, are. Párálok, Gőzölök.
  Halo, avj, latum, are.
  Aborire, Vaporatio, onis, f. & GÖzölgés.
  Aboritoriu, Vaporans* antis, o. 2. Gőzölgő*
  Uumans, antis, o. 3.
Digitized by v^ooQle
AB. AC
AC
5
  Halans, antis, o. 3.
  Exhalans, antis, o. 3.
  Aborof, Vapidas, pida, dum, G8z8s. Vaporifer, ra, rum,
  Vapifer, ra, rum.
  Aborefc afare, Evaporo, ari, tam, are. ki g'ózölgök.
  Exhalo, avi, atum, are.
  Aborire afare, Evaporatio, nis, L 3. Ki g&zölgé*.
  Exhalatio, onis, f. 3.
  Abor puturof, Vappidus, dă, pi-dum, Gömos, Éüdös, Aboratoare gaura, Vaporarium, rarii, n. a* GtizölgÓ júk. Abram Avram, Abrahamus, ha* mi, itx* 9; Ábrahám,
  Abron filosoph, Abron, ónis,m;3* Régi kényes filozofus.
  Abrud, Auraria, riae, f; i. Abrud-bánya várossá,
  Abfinthiu pélin, AbsynthiimJ,Uiii, n. a. Üröm,
  Abfintbiu negrii, Arteihisia, siae, f. i. Fekete ürítm.
  Abfinthiat, Ab'syhthiatUm» athi, n. a Absynthiatus, ta, tum, Űrmöa, Abfinthiat vin Abéynthiatefr, tae, ra. i. Űrmos bőr,
  Abíblön, ABtolbn, onis, m. 3.
  Absolon,
  Acj Acus, acus, f. 4* Tff.
  Ac acu fpiculuj, Acus, éris, n. 3.
  Pólyváj kalász hegyei Afc fcu bociulie, Spinter, tris, n. 3. Gombos t'é.
                                x *
  Ac de aléf peru* Discerniculum, culi, n. a. Hajválasztó t8.
  Acu albini, a vespelui, Aculeus, ei m. a. Fulánk.
  Spiculum, culi, n. a.
  Acof, Aculeatus, eata, eatum, Fu* lánkos.
  Ácuar, AcUariuis, arii, n. a. THtartó
  Acuariu, Acuarius. arii. m. a. TH
        /
  tsinálóé
  Acuti, Acuncula, lae, f. i. Tdtske, Acicula, lae, f. i.
  Academie, Academia, miae, f. i.
     F8 iskola.
  Academic, Academicus, mica, mi* cum, F6 iskolában tanuló,
  Acarche itft: Ancharche, Etsi, Ám* bár, noha, Jóllehet.
  Quanquam, quamvis. Etsi, Tametsi.
  Acarce. Quidcunque, quodcumque, Quaecunque, Akármi.
  Acarcine. QuicUnque, quiscunqua quaecunque, quodcunque. A* kárki,
  Acarue, Cujus, Genit, kié.
  Acat, Acatile, Quotus, quota, quo* , tum, Hányadik,
  Acátholic, Acatholicus, lica, licum, Nem Katholicus.
  Acáti arbore, Acatius, catii, f. a.
     Akdtsrfa,
  Acatiu ita: attaqare, Appendo, en* di, sum, ere, Akasztom. Applico, cavi, cui, catum, tu m, art,
Digitized by <^»ooQle
4_______________AC.________________
  Suspendo, endi, ensum, ere. Figo, fixi, xum, ere.
  Subnecto, nexui, exum, ere. Affigo, xi, xum, ere.
  Pendo, pependi, ensum, ere. Függesztem.
Acatiare, Appensio, onis, f. 3. A-kasztás.
  Suspensio, onis, f. 3. Suspendium, endii, n. 2. Applicatio, onis, f. 3.
Acatiat, Appensus, sa, sum. A•
  kasztot.
  Applicatus, cata, tum. Ftig-gesztet, Akasztat.
  Acatiu catra, Subnecto, xui, xum, ere. Hozzá akasztom, kap-tsolom.
  Afíibulo, avi, latum, ore. Annecto, xui, xum, ere. Applico, cui, avi, citum, catum, are. Valamihez foglalom.. Adjungo, unxi, ctum, ere. Hozzá foglalom.
  Acatiare eatra, Applicatio, nis, f. 3. Hozzá foglalás, akasztás. Adjunctio, onis, f. 3.
  Acati cu cui, Suffigo, ixi, xum, ere. Felfüggesztem.
  Affigo, ere. Reâftiggeszţem. Infigo, ere. Belé szegezem. Configo, ere. Által-szegezem. íigo, ixi, xum, ere. Szegezem. Acatiare cu cui, Confixus, xús, m. 4* Felszegezes.
  Suffixus, xús, m. 4.
AC.
Acatiat cu cui, Suffixus, xa, xum* Felszegeztetek Acatiat cu cui catra, Affixus, xa, xum. Hozzá szegeztetett.
Acati cu cui catra, Affigo, xi, xum, ere. Hozzá vagy mellé szegezem.
Acati in cruce, Crucifigd, ixi, xum, ere. Keresztre feszítem.
   Cruci affigo, ixi, xum, ere.
   In cruce expando, andi, ansum, ere. Felfeszitem.
Acatiare in cruce, Crucifixio, onis, f. 3. Keresztre feszítés.
   In cruce suspensio, onis, f. 3. Acatiat in cruce, Crucifixus, xa, xum. Keresztre feszittetett. Suspensus, sa, sum.
Acati infus, Suspendo, endi, sum9 ere. Felakasztom.
   Appendo endi, sum, ere. Suffigo, suffixi, xum, ere. Acatiare infus, Suspensio, onis, f. 3. Felakasztás, Felfüggesztés. Appensio, onis, f. 3. Suspensura, ree, f. 1. Suspendium, endii, n. 2. Acatiat infus, Appensus, sa, sum, Fel-akasztatott, Fii ggeszte tett. Suspensus, sa, sum.
   Subnexus, xa, xum.
   Suffixus, xa, xum. Suspendiosus, sa, sum.
Acati la olalta, Connecto , xui , xum, ere. Egybenkapcsolom, Akasztom, foglalom.
Digitized by v^ooQle
  ______________AC__________________
  Connexo, jiui, exum, ere.
  Necio, ere.
  Nexo, are.
  Oppango, oppegi, pactum, an gere. Öszve-ts atolom.
  Plecto, exi, xum, ere. öszve• fűzöm, Akasztatom.
  Conjungo, nxî, netum, ere. ősz-ve foglalom Jungo, junxi, ctum, ere. Acatiare la olalta, Connexio, onis, f. 3. Egy honfoglalás, akasz• talds.
  Connexus, exás, m. 4«
  Nexus, xús, m. 4-Conjunctio, onis, f. 3.
  Junctio, onis, f. 3.
  Junctura, rae, f, 1.
  Acatiat la olalta, Connexus, xa, xum. öszve foglaltatott, A• kasztatott.
  Connexum, xi, n. a.
  Nexus, nexa, xum. Öszve fog-lak.
  Conjunctus, cta, ctum. Öszve-foglaltatott.
  Junctus, cta, ctum.
  Acatiof, Nexilis, le, c. 3. öszve-akasztatható.
  Connexivus, va, vum.
  Acatiele Carcei la vitia de vie, Viticulum, li, n. a. Szülő vesz-szőnek teker go s kaptsa. Acatiume, Haereo, esi, sum, ere. Akadok.
  Haesito, avi, tatum, are.
________________AC.                5
  Acatiare, Haesitatio, onis, f. 3.
  kadozás.
  Acatieceof, Haesitabundus , da, ndum. Akadozó.
  Haesitans, antis, o. 3.
  Haesitator, toris, m. 3.
  Accent, Accentus, tAs, m. 4* betiin feljűl vonás.
  Accie, Acia, tiae, f. x. ózd?, yb-na/, tzérna.
  Filum, li, n. a.
  Accie de infemnat, Acia signato* ria. Tsapó tzérna spárga az AtsoknáL Accie inteinfe de funi, Tomex, cis, f. 3. Kötélnek nyújtott madzag.
  Tomice, ces, f. 1.
  Accie afcutitului ferului, Acis, acies, ciei, f. 5. Éles hegye a9 vasnak.
  Accord, impac, Paco, cavi, tum, care. Egyben-béhéltetem. Compono, sui, situm, ere. Concordes reddo, didi, tum, ere. Accordare, Compositio, onis, f. 3.
  Egyben-békéltetés, Békéié s. Accordatoriu , Pacificator, oris, m. 3. Békéltető.
  Accorda, Conventio, onis, f. 3. Alkuvds, Szövetség. Compositio onis, f. 3.
  Aceef infemnetoriu, Synonimus, ma, műm. Azon eggyet jelentő. Aceasta, ita: quefta, Haec, Ezy Ista, Ez.
Digitized by i^ooQie
  6_______________AC__________________
  Aceafta di, Hodie, Ma.
  Acela, qvella, Is, ţa, id, Az. Acelas, Idem, eadem, idem. U-gyan a*.
  Acélai infuf, Ipsissimus, ma, műm, Valósággal az,
  Acefta, ita: (jvefto, eqvefta,k Hic, heec, hoc. Ez.
  Is, ea, id.
  Aceftai, Hicce, hsecce, hocce.
  Ez9 azx Aceftue, Huic. Ennek.
  Aceftuei, Hujusce est. Ezé.
  Acet, Ocet, Aţetum, éti, n.a. Etzet. Acet de rpse, Oxyrhodipum, ni, n. a. Ró*sa etzet.
  Acet főre putere, Acetulum, li, n. 9. Gyenge etzet.
  Acetefc, Aceto, avi, tatum, are. Etzetesttem, Savanyítom. Acido, avi, atum, are.
  Aceteire, Acetositas, tatis, f. 3. Etzetesség, Savanyúság. Acredo, inis, f. 3.
  Acrimonia, nise, f. l.
  Acror, roris, m- 3.
  Acetos, Acetosus, tosa, tosum. Etzetes.
  Acidus, da, dum.
  Acrimoniosus, sa, sum.
  Acetof incatva, Subacidus» da» dum. Savanyutska.
  Acidulus, la, lum.
  Acetofa, acris, earba, Acetosa, sae, f. i. Sóska.
  Oxylapatum» pati» n. a.
                                     AC.
  Acidula, Acidula, Ise, f. i. Savanyú víz.
  Acetefcume Exacesco, ere. Meg* etzetesedem.
  Aceo, ere.
  Acesco, ere.
  Acţiaia, Achaja, jee, f. i. Achája. Acheron apa iadului, Acheron, rontis, n. 3. Pokol folyó víz. Acheros, ontis, n. 3. Acheronta, tum, n. 3. pl\L Acherontefc, Acheronticus, ca, cum. Pokolbeli.
  Achillef, Achilles, lis, m. 3. Fű Hadnagya Görögöknek. Achilleu, Achilleus, lea, eum.
  Achilles erejű.
  Acie, Huc, l(jLe9 item Hic.
  A cince, Quinarius, riţ, ium, öí-számu, Ötödik.
  Qvintus, inta, ntum.
  A cince di, Nudius qvintus. Ötödik napja.
  A cinpe Oara, Qvintnm, Ötödször• A cincidiecile, Qvinqvagesimus * sima, simum. Ötvenedik. Qvi,ntusdecimus.
  Qvinqvagenus, ena, emun.
  A cincdiecilede di, Pentecostesy tis, f. í, ötvenedik nap, Ptínköst.
  A cinc futele, Qvingentesimus, sima, műm. ötszázadik.
  Aeolo Hisp: acculla, Illuc, Oda, Amoda.
  Ibi.
»
Digitized by GooqIc
  _______________AC.________________
  Acolo inderept, Jletro, Hátra, Oda hátra.
  Acolo,tot acolo, Ibi, Ugyanott. Acolo fuf, Superius, Oda Jel, Acolyt, Acolytus, lyti, m. a. Egy ház segítő.
  Acoper, Cooperio, rui, ertum, perire. Befedem.
  Advelo, lavi, latum, are.
  Velo, lavi, latum, lare.
  Operio} ui, ertum, ire.
  Intego, xi, ctum, ere.
  Obtego, exi, ctum, ere. Operculo, avi, latum, are. Adoperio, ui, ertum, ire. 2fe-fedem, borítom.
  Protego, texi, ctum, ere. Be-fedezem.
  Involvo, Ivi, lutum, ere. Be-ta karom.
  Obvolvo, ere.
  Obnubo, nubi, ere. Takarom, BéfedLem.
  Tego, texi, ctum, ere. Takarom, Fedem.
  Intego, ere, Elfedezem. Convelo, lare. Elfedezem. Obtexo, xui, extum, xere. Fedem Obducto, avi, tatum, tare, Be-boritdagcdom.
  Obduco, xi, ctum; ere. Bé-bo-ritom.
  Obruo, rui, rutum, eret Bé-bo-ritom.
  Pallio, iţvi, liatum, iare. Eltakarom, Rovassál elpalástolom.
_______________AC______________ ?
  Acoperire, Protectio, onis, f. 3. Takargatás, Borítás,.
  Obductio, onis, f. 3. Bé-vonás. Borítás.
  Obtectio, onis, f. 3. Fedés, Acoperiş, Acoperement, Cooperi* mentum, enti, n. a. Akármi fedél, takaró.
  Instratum, trati, n. a. Boritó, Lepedzo, Takaró.
  Instragulum, li, n. a.'Lepel. Integumentum, nti, n. a. Fe* dél, Lepel.
  Involucrum! cri, n. a. Bétaka-ró, Valaminek takarója.
  • Operimentum, enti, n. a. Ta-karó, Fédél.
  Tegillum, Ili, n. a. Fedél, Ka* fyibátska.
  Tegimen, nis, a. a. Fűdéi lepel. Tegumen, nis, n. 3. Tegumentum, ti, n. s. Befedeţtf Velamen, nis, n. 3. Fedél, Takaró.
  Velamentum, enti, n. a. Velarium, larii, n. a. Takarózó ponyva.
  Velaris, lare, c. 3.
  Operculum, li, n. a. Fedő. Opertorium, torii, n. a.
  Acoperiş de oala, Testum, teţti, n. a. Fazék fedő.
  Testus, tús, m. 4.
  Öllar, laris, m. 3.
  Acoperiş de pele, Obstragulum aguli, n. a. Börfeáél, ponyva.
Digitized by LjOOQie
*                  AC.
AC.
   Scorteum, ei, n. 9.
  Acoperiş mic, Tegultim, guli, n. 9, Fedeletske.
  .Tegellum, Iii, n. 9.
  Acoperisu capului muerefc, Rica, cae, f, 1, Födél, Fátyol. Acoperisu Caii, Culmen, nis, n. 2.
   Házjedél, Heazaţ.
  Acoperisu fontani, puteţlis, Ie, c, 3, Kút fedél.                  ţ
  Acoperisu titielor, Mammilare , ris, n. 3. Tsetsfedélt tsets ta-taró, Ffizö.
  Acoperitorii! , Coopertor, toris, m. 3. Takargató, Fedő. Protector, toris, m. 3. Béjed 0. ţJTector, toris, m. 3. Fedő, Ta-taré,
   Tegens, entis, o. 3.
   Velans, antis, o. 3.
   Convolvens, entis, o. 3. Bé-fakaró.
  Acoperit, Coopertus, erta, ertum. Fedett, Takart.
   Contectus, ecta, ctum. Béfedett. Convolutus, luta, tum, Fedett, Takarţ.
   Obvolutus, luta, tum. Bétakart. Convelatus, lata, tum.
   Obsitus, sita, tum.
   Obducţus, cta, cţum* Bé-vont, Bé-boritott.
   Opertus, rta, tum. Takart, Fe-< dezett.                          j
   Protectus, ct*> ctum. Takart. Ţectţis, cta,' ctum.
  Velatus, lata, tum.
  Opertaneus, ea, eum. Elfe* deztetett.
  Acoperit cu pament, Obrutus, ta, tum terra. Föld el-lepte. Acoper bine, Percooperio, rui, ertum, ire. Jól bé-Jedem. Pertego, texi, ctum, ere. Acoper de a fupra, Supertego, Su* perintego, xi, ctum, ere. Fel-júl bé-takarom.
  Acoper de tot, Superobruo, ui, utum, ere. Elborítom.
  Acoper inainte, Praetego, exi, tum, ere. Elöl bé-Jedem.
  Praevelo, avi, atum, are. Prsecooperio, ui, ertum, ire. Acoper in pament, Humo, avi, atum, are. Belepem, Eltemetem. Acoper in pregiur, Circumtego, xi, xum, ere. Környül fedem. Acoperitieste, Operte, adv. Befedve.
  Acotare, acutare, ita: Acotali, Ali-qvalis, le, c. 3. Valamellyik, Valamire váló.
  Acru, Acer, ris, re, c. 3. Sava-nyfUy Erős.
  Austerus, ra, rum.'
  A crime, Acrimonia, nise, f. 1. Savanyúság, Etzetesség.
  Acritas, tatis, f. 3.
  Acritudo, dinis, f. 3.
  Acerbitas, tatis, f. 3.
  Acredo, inis, f. 3.
  Acrimonium, onii, n. t.
Digitized by i^ooQie
AC.
AC.
9
  Acror, oris, m. 3.
  Austeritas, tatis, f. 3.
  Acrefc, Acidum faciot eci, ctum, ere, Savanyítom„
  Fermento, avi, tafum, are. Acrire, Fermentţtio, onis, f. 3.
  Savanyítás.
  Acritoriu, Acidans, antis, o. 3. Savanyító.
  Fermentans, tantis, o. 3. Acrefcuma, Aceo, cui, ere. <Sa-vanyodom.
  Acesco, ere.
  Coacesco, ere.
  Acris, Macris, Acetosa, sse, f. î. Sóska.
  Acris, cridis, f. 3.
  Ozalis, lidis, f. 3.
  Acridium, dii, n. a.
  Acrisu calului, Hyppolapatum, pati, n. a. Lósóska.
  Anaxiris, xiris, f. 3. Oxylapatum, pati, n. a.
  AcriT paferefc, Acetosella, Îs?, f. î.
  Madár sóska*
  Acritieste, Acriter, adv. Erős sert, Keményen.
  Aerati, Acidulus, dula, lum. «Sa-vanyutska.
  Actie, Actio, onis, f. 3. Tselekedet. Actie, allegatie in judecata, Actio, onis, f. 3. Perbéli kívánság. Actor, Actor, toris, m. 3. Felperes.
  Actricie, Actrix, cis, f. 3. Felperes Aszszony.
  Acteiv, Activus, va, vum. Tse-lekedhetö.
  Acte, Acta, torum, n. *. plur. Tselekedetek, írások.
  Actual, Actualis, le, c. 3. Mun* kában váló.
  Actuariu, Actuarius, arii, m. f. Fel-jegyző, íródeák.
  Acui, Cujus, geni. ÜT/e'.
  Acum, ita: mo, Modo, adv. iXfosf, Min gyárt.
  Jammodo, Immár. Inprsesentiarum, Mostan.
  Nunc.
  Acum in date, Jam, Jamque. ^m-j/idr, Min gyárt.
  Mox, Majd, Mingyárt Immediate.
  Statim.
  Acum mai pe urma, Novissime, adv. Mostanában , Utolszór, Végtére.
  Acum nafcatoriu, Nascens, entis, o. 3. Most termő, születendő.
  Acum naícut, fteonatus, ta, tuzq. iüfosf született, termett*
  Acum totus odata oarecand tar-diu, Tandem aliqvando. Már valaha, későre.
  Acuventa inainte, Praefaris, v. praefari, fatur, fari. Elől be-szélleni.
  Acuventari lungi in fummft in chiere, capet, Epilógus, logi, m. a. Hoszszu beszédnek summában rekesztett véges.
  Digitized by Google
  *•                AD,
  l. ... .. .. • ' ' •
  Ada de maneat, Dapinare, Enni
  adni.
  Adun, Adan^us, dami, m. a. Â-dám.
  Adamant védi Deamant Adhia-vmant.
  Adaog, Adaugeo, uxi, ctum, ere. Meg-öregbitem.
  Amplifico, avi, catum, care. Adaugmţntoj avi, tatum, are. Adaucto, are, Augtito, titare. Aucto, are, vi, tatum, are. Augtifico, avi, catum, care. Augeo, uxi, ctum, ere. Adaogere, Adaucti o, onis, £ 3. Öregbítés, öreg bú lés. Amplificatio, onis, f. 3. Adaugma, matis, n. 3. Adauctus, tűs, m. 4-Adaugmentatio, onis, £ 3. Adaugmcntum, menti*, n. a. Auctio, onis, f. 3.
  Auctarium, tarii, n. a. Augmen, nis, n. 3.
  Adaogere, Corollarium, larii, n. a. Szerzés.
  Adaogere. Ia mancare, Mantissa, ssse, f. i. Rendelt eledelhez toldalék.
  Adaogatoriu, Auctor, toris, m. 3. öregbítti, Szerző.
  Augificus, ca; cum. Amplificator, torrs, m. 3. Adaogatoare, Auctrix, cis, £ 3.
  öregbit'óné.
  Adăogit, Auctus, cta, eium. Ö-
                                     AD,
, ip,, i, - , ■ ■■■»,!■ regbitett.
   Adauctus, cta, ctum.' Augmentatus, tata, tatum. Amplificatus, cata, catum» Adaog, Adjungo, xi, ctum, ere. Hozzá teszem, kaptsolom. Annecto, xui, exum. Hozzá teszem'.
   Subjungo, unxi, ctum, ere. Addo, adidi, ditum, ere. Hoz• zá adom.
Adaogere, Adjunctio, onis, £ 3. Hozzá adás.
   Additio, onis, £ 3.
   Subjunctio, onis, £ 3. Subnexus, nexús, m. 4* Adaogatoriu, Adjunctor, toris* m. 3. Hozzá ţevti.
   Additpr, toris, m. 3. Hozzá adó* Ada ogat, Adjunctus, cta, ctum. Hpzzá tétetett.
   Additus, dita, ditum. Hozzá adatott.
   Subjunctus, cta, junctum. Adaogaceof, Subjunctivus, va, vum. Hozzá tehető.
Adaogat la ceva factura, fau feri- . soare pentru frumfetie, Parer-gurh, ergi, n. a. Tsinálmány, vagy írás mellé ékességK oká» ért adatott.
Adaog fau fac prefte, Adstruo, uxi, ctum, ere. Reá, vagy hoz• zá építek.
Ad&ogatura, Additamentum, entf, n. a. Hozzá adás.
Digitized by LjOOQie
AB.
ii
  ^d*p, Adaqvo, avi, qvatum, aqva-re. Meg-itatom.
  Aqvor, aqvari, qvatussum. Mar-hát itatok.
  Potiono, avi, natamx^are. Itatok.
  Adapare, Adaqvatio, onis, f. 3. Meg-itatás.
  Aqvatio, onis, f. 3. Itatás. Potionatos, natús, m. 4* Adapatoriu, Ádfujyator, rjs, m. 3. Meg-itató.
  Potum praebens, entis, o. 3. Adapatoriu loc, Pecuaria aţvş-tio. Itató-hely.
  Aqvarium, rii, n. a.
  Adapatoare albie, Alveus apiarius. Itátó-válu.
  Adapat, Adaqvatus, quata, qpia-tum, Meg-itatott, Itatott. fotatus, tata, tatum. Adaptaluefc, Adapto, avi, tatum, Hozfá szabom.
  Acommodo, avi, atum, are. Attempero, avi, atum, are. Adaptaluire, Adaptatio, nis, f. 3. Hozzá szabás.
  * - f ^ w   ' ' W
  Acommodatio, onis, f. 3, Attemperatio, ojnis, f. 3.
  Adecă, Utpote, adv: Úgymint, Nempe, Nimirum. Qvandoqvidem,
  Ţanqvam.
  Qvip^e.
  Videlicet.
  Scilicet.
  Puta, conjunctio.
  Ademenefc, indulcefc, Perlecto, tavi, tavi, tatum, tarţ. Iţitege% tem, édesgetem.
  Allicio, lexi, ectum, ere» Pelliceo, exi, ctum, ere. Pellicio, ere.
  Ademenire^ Perleoebra, brse, f. 1. Hitegetés*
  Invitamentum, enti, n. a. Ademenitoriu, Alliciens, entiţ, m. 3. Hitegető, Tsaló. Sediţctitans, anţis, o. 3V Seductor, toris, m. 3.
  Pellax^ lacis, o. 3.
  Pelligator, toris, m. 3. Ademenit, Pellectus, cta, otiţnt Hitegetett.
  Adenc Grse: adis, Abifsus, m. a. Méjjség.
  Gurges, gitis, m. 3. örvény* tyéjjség.
  Baratrum, ri, n. a.
  Adencime, Abyssus, byssi, m. a. idem.
  Adefeori^ Scepe, adv. Gyaftrqrvt Crebro.
  Crebriter.
  ' Freqventer.
  Scepicule.
  Soepius^
  Soepiuscule.
  Soepenumero,
  Adeverez^ Verifioo,, «vi, catunv are. Bizonyítom, Erősítem. Adstruo, ere. Erősítem, állatom*
Digitized by Google
AD.
   Assero, erui, ertum, ere. Adsero, ere.
   Probo, avi, atum, are. Bizonyítom, próbálom.
   Comprobo, avi, atum, are. Confirmo, avi, atum, are. Assevero, avi, atum, are. Adeverire, Verifica tio, onis, f. 3. Bizonyítás, Erősítés.
   Probatio, onis, f. 3. Asseveratio, onis, f. 3. Adeveritoriu, Probator, tori*, m.3.
   Bizonyító.
   Adevericeoţ Probabilis, le, c. 3.
   Bizonyítható.
   Adeverit, Affirmatus, ta, tum. Meg-bizonyittatott, Erősített. Probatus, ta, tum.
   Adeverintie, Veritas, tatis, f. 3. Igazság.
   Certitudo, inis, f. 3. Bizonyosság.
Adeverat, Verus, vera, rum* Igaz> Próbált.
   Certus, erta, ertum. Bizonyos, nyilván való.
Adeveritieste, Adeverat, Certe, adv. Bizonyoson.
   Asseveranter.
   Asseverate. Erossen állítva. Vere, Bizonyában.
   Affirmate, Bizonyosképpen. Utiqve, Bizonnyára.
                                        A dever dicatoriu, Veridicus, ca, cum. Igazmondó, Beszédű. Adever graitoriu, Veriloqvus, lo-
   qva, qvum, Igazmondó. Verax, racis, o. 3.
 Adever graire, Veriverbium, bii, n. a. /^as beszéd; Igaz mora-dás.
   Veriloqvium, qvii, n. a.
 A deverului afemine, VerisimÜis , le, c. 3. Hihető, Igaz szabású. Similis vero.
                   Proximus vero. Hihető. Adeverului afemenare, Verisimilitudo, dinis, f. 3. Hihetőség. Adeverului afemenend, Verisimiliter, adv: Hihető képpé n. Adeverez, fi aret difa altue afi ne adeverata, Redarguo, ui, utum, ere, Ellene meg-bizonyitom. Refello, ere, Megcáfolom, Hamisítom.
   Refuto, avi, tatum, tare. Confuto, avi, tatum, tare. Adeverire, si aretare difei, Sau faptei altue afi neadeverata, Refutatio, onis, f. 3. Meg-hamisi-tás, tzáfolás.
   Confutatio, onis, f. 3.
 Adeverire cu cârti, si mărturii, Documentum, nti, n. a. Levéllel bizonyítás.
 Adbiamant, Adamas, antis, m.3. Gyémánt. ^
   Anadites, tae, f. i. Drága gyémánt.
   Crysoprasus, si, m. a. Gye-mánt neme.
 Adhiamanticefc Adamanticus, ca,
Digitized by v^.ooQle
   cum, Kemény mint d Gyémánt.
   Adamanticus, ca, cum. Adamantinus, na, nőm. Adiecele, Decimus, ma, um, Tizedik.
Adieceoara, Decimum, adv: Tizedikszer.
Adminiftrelueíc, Administro, avi, tratum, are. Kiszólgáltatom, véghez-viszém,
Adminiftratie, Administratio, onis, f. 3. Valaminek kiszólgálta-tása.
Adminiítrator, Administrator, ris, m. 3. Véghez vivő. Admiüiítru, Administer, tri, m.*2.
                   SegitŐ társ, vagy Szóiga. Adminiftra, Administra, trse, f. 1.
   Segítő Szóig dió. Administreluefc, indreptez, Modero, avi, atum, are. Igazgatom. Moderor, ari, ratus, sum. Admirai védi A dm iránt. AdmiTTariu, Armeoíariu, Admissarius, sárii, m. 2. Ménló. Admonitie, Admonitio, onis, f. 3.
   Hír tévés.
Ádoa dieci, Vigesima, mse, f. 1. Húszad dézma neme. Vicesima, mse, f. 1. Adoadieciie, Vigesimus, ma, műm, Húszadik.
   Vicesimus, ma, miun. * Adoadieci si noao, Undetrigeiimus, ma, műm, tluszonkilentzedik.
              AD._______________i*
  Adoa muere a cuiva, Succuba, bse, £ 1. Második felesége va* lakinek.
  Adoa oara, Secundo, adv: Secim* dum, Másodszón Iterum.
  Secundum.
  Adoile, Secundus, unda, dum.
  Második.
  Adoile dope cel deintei, Secun* darius, ria, rium, Második az első után.
  Adoile judfcti, Propraetor, tori*, m. 3. Vitze Bíró. Adoiíprediecele, Sesqvioctavus, va, vum. TizenkettŐdik.
  Adorm, Dormito, avi, tatum9 Szunnyadózóm, Elahiszom. Obdormio, ivi, itum, ire. Condormio, ivi* itum, ire. Condormisco, éré.
  Adormitez, Dormisco, ere, Szun~ nyadozom9 Áthatnám. Dormiturio, urire.
  Dormito, avi, tatum, tare. Addormisco, ere.
  Condormisco, ere.
  Adormire» Obdormitio, onis, f. 3.
  Bl-aluvds.
  Adormitare, Dormitatio, onis, f. 3.
  Szuny adózás.
  Adormitoriu, fomnurof, Somniculosus, sa, sum. Aluszékony. Somnolentus, enta, entura. Dormitator, oris, m. 3. Dtrmitans, tantis, 9. 3.
Digitized by v^ooQle
  tţ               Ap.
  Adormit, Soporatus, rata, turn, Et-alutt.
  Adormitieste, Somniculose, adv: Szunyrvy adózva, álmoson. Adötmitoriu de dsumetate, Semisomnis, ne, c. 3. Félig aluv&. 'Semisomnos, na, num. Adormit de dsumetate, Semisopitus, ta, tom, Félig el-alutt.
  A adormi fac, Soporo, rávi, ratunt, rare, Élalatom^ Szunnyoztom. Consopio, ivi* itum, ire.
  Adorm iareţ Redormio» ivi, itum, ire, Viszontag aluszom. Adormire iare, Redormitio, onis, ' f. 3i Ismét el-aluvds,
  Adria mare, Adria, driee, f. i. Ve-lentzei tenger.
  Adrian* Adrianus, na, num, Ve* lentzei tenger méílyéki; Adrianopol* Adrianöpolis, polis, f: 3. Drindpofy vdrosta, Trá-tzidban.
  . Aduc, Adduco, uxi, ctum, ere. Hozok, Hozom i Hozzá ve-Műteni.
    Affero, attuli, allatum, «re* ÉI-hozom.
    Adfero, adtuli, a Alatum, érre. Apporto, avi, atum, are; Adveho, exi, ctum, ere.
    Defero, detoli, latom, érre* Porto, avi, tatom, taréj Hozom, Hordozom Fero» tuli, laturii, erre;
    Veho, axi, efctum, ere,
  _____________Ai),
  Advecto, avi, tatum, are, EL-hozdogalom.
  Aducere, Adductio^ onis, f. 3. Él-hözdsi
  Advectus,. tus, m. 4*
  Advectio, onis, £ $.
  Portatus, tűs, m. 4*
  Latio, onis, f. 5.
  Aduf, Adductus, cta, ctum) Éthozatott.
  Advectus, cta, ctum. Advecticius, cia, cium.
  Allatus, lata, latum.
  Latus, lata, latum.
  Productus, cta, ctum. Aducatoriu, Adductor, toris, m. 3. E(-hozó.
  Lator, toris, ni. 3.
  Advector, tóris, m. i.
  Adlator, toris, m: 3:
  Aducatoriu de aur, Aurifer, ra, rum, Arany termő, hózó. Aducatoriu de arama, de bani, Aerifer, ra, rum, Réz, vagy pénz hozó.
  Aducatoriu de petri pretioaíe, Gemmifer, ra, rum, Virága k&
  * termő, hozó:
  Aducatoriu de íomn, Somnifer* ra, fűm, Atomhozó.         *
  Somnificus, cá, cum.
  Aducatoriu de arund ti^eítee, Arundifer, ra, ruín, Ndd hozó,'termit* Aduc aminte, în memoriam revo* co, avi, éatum, áré. Emlékes* tetem. Észtben juttatom*
Digitized by <^»ooQle
  In memoriam reduco, duxi, ctum, ere.
  Admoneo, nui, itum,, ere. Em-lékestetem.
  Commoneo, nui, nitum, ere. Memoro* avi, atum, are. Erti-litem.
  Commonefacio, feci, ctum, ere. Emlékeztetem.
  In memoriam redigo, egi, a-ctum, efre. Red emlékeztetem. Aducere aminte altue, In memoriam, revocatio, onis, £ 3. Em-lékeztetés, Észtben juttatási Admonitio, onis, f. 3.1 Admonitus, tűs, m. 4/
  Mentio, onis, f. 3. Említés. Memoratus, ratús, m. 4- E>nli~ tes, ele-hozds.
Aducatoriu aminte, Inniemoriam revocator, oris, m. 3. Emlékez• tet'6, Észiben juttatói Monitoriué, ria, iumi Memonicus; ca, cum. Admonitor, toris,-m. 3.           j
  Monitor, toris, m. 3.           j
  Memorator, toris, m. i. Aducaceof aminte, Memorábilis, bile, c. íi Émleitezeies, Emlékeztető.
  Memorandus, ancta, dium.
  Aduf aminte. In memoriam revocatus, ta, tum, Észiben juttatott. Aducum aminte, Inmemoríam re-vöco, avi, catum, őre. Eszembe jut. Emlékezem.
  Comminiscor, nisci, entus sünig Emlékezem.
  Memini, Imper.
  Memoro, avi, ratum, are; Recordor, dari, datus sum, Commemini, entus sum,
  Venit in memoriam.
  Venit in mentem.
  Memor sum, est, fui.
  Inmemoria habeo, ere. Reminiscor, nisci.
  Aducere aminte, In memoriam revocatio, onisj f. &. Eszben /6« vés, Emlékezés*
  Recordatio, bni$, f. 3: Recordantia, tise, f. l.
  Mentio, onis, f. 3. Commemoratio* onis, t. 3. Ém* tékezés.
  Commemorilmentum^ enti, n. 9; Memoriola j Ice, f. i; Emléke-zeieiske.
  Memoria, rise* f. i; Emlékez#
  etnie.
  Aducatoriu aminte dé ceva, Memor, orisj m. Émlekezo. Meminens, éntis.
  Aducum aminte de ceva, ftemi* niscór, nisci, Red emlékezemj Aducum aminte iare, Recómmi' niscór, minisei, Ismét meg** emlékezem,\
  Aducemife in míhté, Cominone* fio, éri, ctüs, sum, Meg-inte* tem.
  Aduc boala de moarte* Pestem
 Digitizedby L^ooQle
 i6                AD._______________
  ftdfero, adtuli , latum, erre. Döghalált hozok.
  Pestilentiam adfero, túli, adla-tum, erre.
  Aducatoriu boali de moarte, Pestifer, ra, rum, Döghalál, pestis hozó.                  /
  Aduc ceva, Fero, tuli, latum, ferre. Valamit hozok.
  Aducători de ceva, Ferens, entis,
  o. 3. Valamit hozó.
  Aduc de aire, Aliunde adduco, duxi, ctum, ere. Másunnan hozom.
  Aduf de aire, Translaticius, cia, cium, Másunnah hozatott.
  Aduc deincoace, Transfero, tuli, latum, erre. Altal-hozom*
  Aducere deincoace, Translatio , onis, f. 5. Alt ál-hozás.
  Aducatoriu deincoace, Translator, toris, m. 3. Áltál-hozó.
  Aduf deincoace, Translatus, ta, tum, AUal-hozatott.
  Aduc fruct, rod, Fructifico, avi, cátum, care. Gyümoltsöt hozok, Termek.
  Aducere de fruct, Fertilitas, tatis, f. 3. Termettség.
  Aducatoriu de fruct, Fertilis, le, c. 3. Termékeny, Termett. Fertus, rta, rtum.
  Aducatoriu de fruct intőt anu, Restibilis, le, c. 3. Minden esz-tendöben termő.
  Aducatoriu de fruct pament in-
                AD, _________________
  tot anu, Restibilis ager, Min• den esztendőben termő Jóidé Aducatoriu de fruct peíte tót anu, Annifer^ ra» rum, Egész esz-tendSben gyilmöltsözö* Aducatoriu de fruct mult, Uber, bera, berum. Uberior, uberrimus, Bővi termékeny* Uber* tus, ta, tűm#
Aducatoriu de ploae repede, Im» brifer, fera, rum, Záporáé 9 <j hozó*
   Nimbifer, fora, ferum» Nimbosus, sa, sum*
   Imbricus, ca, cum*
   Imbricius, da, dum<
Aducatoriu descire a paci, Caducifer, feri, m. Békesség hir hozó.
Aduc iare innainte, Reitero, ravi* ratum, rare» Ismét elé hozom« Aducere iare inainte, Reiteratio, onis, f. 3. Ismét elé hozás. Aduc inainte, de facie, Expromo, promsi, promtum, Elő-hozom. Propono, sui, situm, ere. Produco, duxi, ctum, ere» Aducere inainte, Prolatio, latui* nis, f. 3. ElŐ-hozds.
Aduf inainte, Prolatus, lata, la* §£tum, Elő-hozatott, vitetett. Productus, ta, ctum. Expromtus, omta, omtum.
Ado inainte, Adduce, pro adduc, Hozd elé.
Aduc înapoi, Duc înapoi, Reduco^
Digitized by ^ooQle
AD.                              Ap.                   17
  duxi, ctum, ere. Viszsza hozom viszem.
  Refero, retuli, relatum, erre, Retrofero, tuli, latum,
  Reporto, tavi, tatum, are. Aducerc înapoi, Reductio, oaia,
  I. 3. VtSzsza hozás.
Aducatoriu înapoi a şerbului fugit, Fugitivarius, ria* rium, <S!s6-kött szóigát viszsza hozó. Aduc in lootru, Introduco, duxi, ctum, Behozom.
  Infero, intuli, illatum, érte. Aducere in loritrck, Intróductio* o-nis, f. 3, Béhozás.
  Aduf in lontru, Introductus, ta, tűm. Béhozatot.
  Aduc mai mult prefţe el, Superduco, duxi, ctum, ere. Többet hozok reá.
  Aducere mai mult prefte el, Su, pérlatio, onis, f. 3. FeUyiil reá hozás.
  Aduf maimult prefte élj Superlatus, lata, latum, Felyül reá hozatot•
  Aduc mântuire^ Salutem fero, tu* ü, latum, erre, Szabadtságot hozok.
  Adfero, adtulí, adlatum, erre, Impertior, tiri, titus sum,
  Aduc moarte, Letum fero, tuli, la* tum, erre. Halált hozok. Adfero, adtuli, adlatumj erre. Aducatoriu de moarte, Letifer, ra.
  •  rum. Halált hozo•
                              2
  Fatifer, ra, rum,
  Mortifer, ra, rum.
  Aduc pe el, Apporto, avi, atum, tare. Reá hozom.
  Aduc Si duc inderept, Reveho, exi, ctum, ehere. Viszsza ho. som viszem.
  Aduc fpreceva inderept, Redigo, e* gi, dactum, digere. Valamire viszsza hozom. .
  Aduc Sert va, Sacrifico, cavi, catum, care. Áldozom. Exsacrifico, avi, catum, care. Offero, obtuli, oblatum, erre. Immolo, avi, latum, lare. Aducere Sertvei, Sacrificatio, onist f. 3. Áldozás.
  Immolatio, ^>nis, f. 3.
  Litamen, nis, n. 3.
  Aducere. Sert va, Oblatio, onis, f.3. Aldoiat.
  Oblatum, lati, n. a.
  Offertorium, tbrii, n. 2»
  Litatio, onis, f. 3.
  Sacrificium, cii, n. 2.
  Sacrum, sacri, n. a.
  Donum, doni, n. a.
  Aducatoriu de S^rtva, Immolator, toris, m. 3. Áldozó.
  Sacrificus, fici, m. a. Sacrificulus, li,m. a. Aldozotska* Aduf, Litatus, tata, litatum, ueg-hfiz ment áldozat.
  Aduc Sertva cu beutura, Libo, avi, atum, are. Itali. áldozattal ál• dozok.
Digitized by i^ooQle
10
AD.
AD.
Aducere cu beatura, Libatio, onis, f. 3. Itali áldozattal áldozás*
Aduf cu beutura* Libatus, ta, bt tum. Itali áldozattal ki-töltetet.
Aducere arderi de tot, Holocaustum, caua ţi, n. a. Egész áldozat, egészszen elégetendő áldozat.
Aducere dumnedieiti Ceref, Initia, tiorum, n.a. plur; Tzéres isten aszszonynak áldozat tya.
Aducere de curatie, Piamen, nit, n. 3. Tisztításra való áldozat. Piamentum, enti, n. 2«
Aducere de imblandire, Piacúlum, li, a. a. Engeszteld áldozat.
Aducere irapregiuru focului 4* arat, Ambarvallis, lit, 1.3. Szán• tó féld körúl való áldozat.
Aducere pentru pecat, Cat harmata, matum, n. 3* plur: Bűnért való áldozat.
Aducere vitei întregi, Solitaurilia, iUe, f. î. Egy marhával való áldozat.
   Adun, Aduno, avi, natum, nare. öszve*gy újtöm, Egybe-gy uj* töm.
   Acervo, avi, vatum, vare. Ősz* ve-gyűjtöm, rakom.
   Aggero, avi, ratum, rare. Congero, etsi, atum, ere. Egy* be gyűjtöm.
   Coaduno, avi, natum, nare» Cogo, c égi, coactum, ere. Colligo, legi, lecturo, ligere. Őszve-szedem, Jel szedem.
  Congrego, gavi, ga tum, garo.
  őszve gyűjtöm.
  Coaggero, geravi, ratum, gerart. Egymásra gyűjtöm, Rakom. Cumulo, avi, latum^ őszve gyűjtöm.
  Coacervo, Vavi, ratum, Rakás* ba* gyűjtöm.
  Coacto, avi, tatom, actare. Ősz-ve-szedem.
                                                                                 i
  Conoumolo, lavi, atum, lan. iigyben-gyűjtöm.
  Corrado, rati, tum, őszve gyű fi töm.
  Adunare, Collectio, onit, f. 3. Ősz-ve-szedés, gyűjtés.
  Coactura, rae, f. i*
  Congregatio, onit, f. 3.
  Collatio,onit, f.3. Öszvehordás. Cumnlatio, onit, f» 3. Egyben gyűjtés.
  Adunare de oameni, Conventus, tut, m. 4. Egyben*gyűlés. Collegium, legH, n* a» Társaság Caetut, 'tús, m. 4*
  Congrettut, tús, m. 4* - Osmv*» menés.
  Adunatorio, Adunator, toris, m, 3. Egyben és össve-gyűjtö. Congregator, torit, m. 3.
  Collator, torit, m, 3» Ő*zve»hordó, gyűjtő.
  CoUector, toris, m. gy 'ljtö, szedő.
  Adu laceof, Congregabilis, le, C. 3w Egyben gyűjthető.                    ,
Digitized by Google
                                       AD.
   Adunat, Adunatus, ta, tum, Egy-ben-gyütt9 öszve-gyüjtetet. Accumulatus, lato; latunk. Egy-tcn-gyűj tetet t.
   Collecticius, cia, cium, Egyben Uedettetett, gyűjt etett. Collectum, lecti* n. 9. bollectu®, cta, tűm*
   Congregatus, gata, túiri; Egyben gy Hiteleit..
   Cumulatus lata, latam, Btív Ón egybe gyüj teteit.
   Coadunatus, nata; riatum; Coactus, acta; ctum. Öszve gyiif-lóU
   Coacervatus, vata; Vátum. Congressus, ása* s*um« ősive* gyűlt, merít.
 Adunatura, Acervus, erva, ervum.
   • f. Afcernis; acervi; m. 9. Gyüj• ter.
   Congeries, gerief 5.
   Cumulus, muli, m. 9:
 Adun bucate; Frumentor, ari; ta-tus sum. Gabonát gyűjtök. Adunare bucatelor, Frumentatio, bnjs, t 3. Gaboúa gyűjtés Aduaatoríu. de bucate, Fru merita-tor, toris, m. 3. Gabona gyűjtő. t Adun grámada, Accuihulo, avi, latum, are. Rakásban gyűjtöm. Aggero, avi, atutó, are. Cumulo, lavi, latum; lare; Ősz-ve-rak om.
   Acervo, avi, vátutt), are. Coaduno, navi, natuin, áré.
                                                                              a *
              AD-.                  i0
  Adunare gramada, Aggestus, gea* tás, m. 4. Rakásba hordás. Accumulatio, onis, fc 3. Acervátiói ionis, f. 3. Őszve rakás.
  Congestio, ónis, f. 3.
  Congestus; gestús, m. 4. Adudaceoţ Acetvosus, ösa, voattm;
  Rakásós.
  AduoatoriU grámada, Accudo u Iá tor^ toris j m. 3. Rakásban gyüj io.
  Adunát gvámada, Adünatús, riafcii, nbtuui, Rakásban gyűjtői i’. Acervatu*, vala, vatum. Acervalis; le, c. 3.
  Congestus, sto, tűni JSgybe ráköti Adunatura gramada, Aggestu*, glis» tús, m. 4. Rakás.
  Acervus, ácérvi, m, a. Congeries, iei, f. 5.
  Adunatieste graáiada, Accumulate, adv: Rakással..
  Coadunáte, Rakd$sat Cuibuláte.
  Cutoiilatitu; Rakásonként. AcerVátim.
  *                 .*    *   M ' '
  Adun grámada péfte aha, Super* •aggero, ávi, ratum, «ire; Gyűjtő ni fel hegyezem.
  Coaggero, avi, átuni, áré. Egy* niásra rakom:
  Aggei’o, éssi, estiim ere Égy* másra hordó ni.
  Adun Iá ólaíta, Confero, tuli, col* látuiii, efre; ÖsZvi hordani:
Digitized by <^»ooQle
   Congero, essi, gestum, ere. Aggero, are.
   Comporto, avi; tatum, are. Adunare la olalta, conges sio, onis* f. 3. Öszve hordás»
   Collatus, latús, m» 4* ügyben hordás.
Adunat la olalta, Collatus, ta, tum, Egybe hordott.
   Collaticius, cia, cium. Collativus, iva, ivum. Congesticius, cia, cium. Óssúé hordatot, Egyben hordatot. Adun la olalta in ceva, Convaso, avi, atum, sarek Egyben rákom. Adun la olalta pre alti, Compulso, avi, satum, sare. Egyben hajtom okét.
Adun lemn* fprö facere cafi, Materior, riari, riatus sum. Épületre való fát hordok.
Adunare lemnelor la cofa, Materiatio, ionis, f. 3. Egyben való fa m hordás.
Adun militari, Delectum habeo, búi, ere. Katonát gyűjtök. Copias conscribo, psi, ptum, ere.
   Milites colligo, legi, lectiţm, ere. Exercitum scribo, ere.
   Auxilia cogo, coegi, actum, ere. Militiam colligo, legi, ctum, ere.
Adun notretiu, Pabulor, lari, latus sum. Abfakot gyűjtök. E-kséget gyűjtök,
Adunare de notreti, Pabulatio, o» nis, f. 3. Abrak gyűjtés, Aducatoriu . de notreti, Pabulator, toris, m. 3. Abrak gyűjtő. k Aduna fe poate, Congregabilis, le, c. 3. Egyben gyűjthető’.
                      Adunare batrinilor, Gerusia, siae, f. i. Vértekből álló gyűlés. Adunare de Archierei, de Popi, Con* cilium, cilii, n. 2, Papi £yu* lés.
   Synodus, nodi, f. 9.
   Synedrion, nedrii, n. 2*
Adunare InvetietoriJor* Collegium* legii: n. 2. Tanuló társaság. Adunare mare, Panagyris, ris, f. 3. Nagy és tisztességes gyülekezet. Celebritas, ţatis, f. 3.
   Concio, onis, f. 3.
Adunare mica a Popilor, Concili* abulum, li, n. 2. Papi gyűli• sttske.
Adunare Tpre cumparare, si ven-diare, Nundinae, nundinarum, f. i. Plur: Sokadalom,
Adunar* tieri, Diaeta, aetae, f* 1* Ország gyűlése.
   Comitia, tiorutn, n. 2. plur: Comitiatus tús. m. 4*
                                             Advocat procurator, Advbcétus, cati, m. 2. Szószolló Prokátor, Advocatie, Advocatio, onis, f. 3.
   Prokurátorság, x Adurmec, Nicto, tis,tere, Kutya modon nyomozni, vadaty ma• darat.
Digitized by L^ooQle
AE. ‘
AE.
  Adurroecare, Nictatio, onis, f. 3. Kutya modort nyomozás.
  Aeacidef fiu lui jEacus, Aaci* des, eidae, m i. Eakus fia, Ac* hilles.
  Aemnf imperat Tratii, Aemus, e-mi, m. s. Tratziai Király*
  Aemuf munte in Tratia Noac,Ae-nms, aemi, m. 2. Trdtziai.nagy hegy Noáh neve.
  Aema cetate in Tratia, Aema,mae, f. í. Tratzia várossá.
  Aeneaf, Aeneas, neae, m. i« Trójai nagy Úr.
  Aeneadef, Aeneades, adis, m. 3. Ascanius Aeneas fia*
  Aeneade, Aeneadae, darum, m, i. Trójaiak.
  Aeneii^ Aeneis, neidos^ f. 3. Aene* dsról irot historia.
  Aeocof, Aeneus, nea, neum. Aeneashoz való.
  Aeoigma vorba in tunecoafe, Aeaig-ma, matis, n. 3. Meze.
  Aenígmateic, Aenigmaticus, ca, cum, Homályos mesés,, beszéd.
  Aenigmateitef vorbitoriu întunecat, Aenigmatites, tae, m. i. Mesélő, mese kérdő.
  Aér, Aer, eris, m. 3. Éltető ég Levegő, ég.
  Aürefc Aereus, rea, reum, (jevegő égben való.
  Aénobarbuf, cubarba rosie, Aeno* lurbus, borbi, m. a. Veres sza* kúlu.
                     Aerica pesce ce manca carne, Ae* rica cae f. i. Húst evő hal. Aesculapie fin, lui Apollos, Aesculapius, lapii, m. 2. Apolló fia. Aesculus lemn cer, Aesculus, li, m. a. Tserfa, Tölgyfa. Aeschilluft poéta At henian, Aeschil-his lli,m. 2. Athénásbéli poeta. Aefop, Aesopus, sopi, m. 2. Egy Frigiai'fabulái bőlts.
  Aefta, Iste, ta, tud^ Ez.
    Hic, haec, boc.
                     Aethiologie, Aethiologia, giae, f. I.
    Oii adása valaminek. Aethyopf Arab, Aethyopsx opis, m. 3. Szeretsen.
                     Aetbyopia, Aethyopia, pi*ev f. l.
    Szeretsen ország.
  Aethyopian, Aethiopicus, ca, cum, Szeretsen Országi.
  AethyopiiTa, Aethyopissa, sae, f. i, Szeretsen aszszony.
                     Aether,. Aether, eris* m. 3. Leve»
    gV eg>
    Aethra, rae, f. i.
                     Aetherefc, Aethereus, rea, eum ,
    Levegő égi.
  Aethna munte ce varfe foc,Aeth« na, nae, m. î, Egy tăz okádó hegy Siciliában,
  Aethnean, Aethneus, nea, neum, Etna hegybéli.
                     Aface puternic, Efficacem facere, Hathatos emberré lenni.
  Aface sL afi cu putere, Eűicatiá,
  • tiae, f. i. Tselehedetre váló erő.
Digitized by v^ooQle
99
   Effi cacitas, tatis, f. 3.
   Afare, Foris, Kün.
   Afare, Ex, Fordsi fxtra.
Afare, for ásy adv: Oda ki kifelé. Forinsecus, kívül-,
   Afare acolo, Foris adv: Ot ftiin, kívül, kit
Afare de ace, Caetera, Caetero, Caeteroguin. Egyébiránt?
   Afare de, Praeter praepp: Kittül, Nélkül, Melleţt
   Afare de ce, ita: fupr.che» Praeter* quam, AzorikivüL
   Afare de el, ita; Dai ui infori* Extra illunp, Praeter. illum, kivé* vén ötét.
   Afare de ţind, Extra ordinem, Rendkívül.
   Afare de rind. efte, Extraordinarius, ria, riutn, Rendkívül Való.
   Afjare de rind fau döf, Sevectus, ta, tuo»! Rendkívül, küljebb ment.
   Afare in caldnra, şi íq ţeare funt, Apricor, cari, catys sum, %ün a’ melegen, vagy vqrÜfé* nyeji vagyok.
   Afflre in cţldurif) ţiu foare afi, Aprjpatio, qnis, f* 3» A* melegen y és verő fényen, Létfii forgás.
   Afare iq caldnra iţQolţlatjoriu Oro, Homo apricus, prici, m. 9. Kün
   a' melegen forgó ewfc&r.
   A fi, es#e, Lenni,
 A fi, Confpre, in fi; Meg £ lenni, Spejto confpre, Incredeintiat funt ca va fi. Reményiem, hogy meg lesz.
Afi cu buna fama, Perfpre, ţofi.* Nyílván, jövendőben Pi*g lesz, »A fi cu bună voe, Hillarem ^sse, Jó kedvel lenni*
 A fi de facie aarquend,Adfore, Ad futurum esse, Jelen lenni; jövendőben•
 A fi fanatof, Salvere, defec: Egés^ ségben lenni.
 A fi fpre ajutoriu, fpre folpíi Profere, Használni, Haszonra len*
 . ni.
 Afig, Affigo, xi* xum, ere. Red, vqgy mellé, szegezem,
Afig in minte, Affigo, animis, Eszembe, Elmémbe nyomom* Afig in cruce, Affigo crqci» Kér ‘ resztre feszítem.
 Afipt, Affixus, xa, xum, Mellé, vagy reá szereztetett, ■
 Afine, Myrtülus, Mi» Áfonya, vad tseresnye.               ; -
 Aflu ab Afiflo avi atum «re, Qua? si flatu tango, Invenio, íji, en-tum, ire, Tatylok, leélek, Meg* leiem.
   Reperio, peri, ertum, ire. Találom, Meg lelem» ,
   Comperio, pori, ertum» ire, * Compqrior, periri, ertus sum, Offendb, endi, sum, ere. Red találok.
Digitized by LjOOQle
  _______________ AF.____________________
  Nanciscor, ntctus sun, naneis-ci, Tan álok.
  Aflare, Inventio, onis, f. 3. Ta• Idlmdny Találás.
  Inventum, enti, n. 2.
  Inventat, tál, m. 4*
  Aflare acevt lucru, Postlimini-um, nii, n. 9. Valaminek meg találása, Leiét*.
  Aflare mica, Inventiuncula, lae, f! !• Találásatsha.
  Aflătoriu, Inventor, oria, m. f. Feltaláló Megtaláló.
  Bepertor, torit, a. 3.
  Nactus, cta, ctutn, Aí meg ta* lálta, lelte.
  Aflatoriu intei a' nnflei, Amphi-lon, lónk, m. 3. A ki a9 mu-lilát döbben tanálta.
  Aflatoare, Inventrix, cia, f. 3. Ta• fó/őn*
  Aflat, Inventus, enta, autóm, Tű*
  láltatott.
  Bepertua, erta, ertum. Compertus, erta, ertum. Meg-találtatott Megtudat látott. Beperticius, cia, cium. Megtalált atott.
  Afla cu cugeta, Cogitatione Invenio, ení, entnm, ire. Meg gondolom,
  ITente «saequor, erţni, cu fus som. Elmémmel Feltalálom. Aflat cu eugetu, Cogitatione inventum, Elmével meg gondolt Feltaláltatott
  ______________AF. _________________98
  Aforifefc A floriso, avi, atum, are. Gyülekezetből kivetem, ki-re* tesztem*                     '  t
  Sacris interdico, xi, ctum, ere.' Sacra interdico, xi, rtum, ere* Excomunico, avi, catum, are.
  A fidelium Comunione disjungo, nxi, nctum, ere..
  Separo, avi, ratum» rare. Afori&ure, A furi fan ie, Afforizatio, onis, f. 3. Szentségtől eltiltás, ki rekesztéL
  Excomunicatîo, onis, f. 3.
  A fidelium comunione disjunctio, onis f. 3.
  Aforiílt, Afforjsatus, sata, satum, Szentségtől elaltatott kt-rekesz• tetett.
  Sacria hiterdictwa, ta, tűm,
  A fidelium comunione sejunctus, «ta, olum.
  Cui sacris interdictum ast. AflVioa, Affrica eae, f. 3. Afrika Ország.
  Affrican, Affricanus, na, num, Afrikabéli',
  Affer, affra, affrank Affrican vent, Affricua, ci, m. 9.
  Afrikából fuüó szél.
  Afum, Fumifico, avi, catum, ara* Füstöl&ky Füstölőm.
  Fqmigo, ga vi, atum, are* Suffio, ivi, itum, ire.
  Exfio, ire, Megf tistőlőm*
  A fu mare, Eţfitua, tus, m. 4* Me^ füstölés.
\
Digitized by Google
24
AF.   AG,
  Suffimen, nis, n. 3.             <
  Fumigatio, onis,‘f. 3. Füstölés. Afumatoriu, Fumificus, fica, ficum Füstölő',
  Fumans, antis, o. 3«.
  A fum of, Fum omis, sa, sum, Füstös Füsti.
  Fumeus, mea, eum.
  Fumificus, ca, cum.
  Afumat, Fumatus, ata, atum, Füstölt.
  Afum cu mirof, Suffio, ivi, itum, ire. Füstölök, fustei jó szagot tsindlok.
  Inodoro, avi, ratum, are. Szag*
  gal füstölőm,
  Afumare cu mirof bun, Suffitas, tus, Füstéi jó szagot tsmálds, Sufficio, onis, f. 3.
  Afumatoriţi cu mirof bún, Suffitor, toris, m. 3* Füstéi jószágot tévÖ.
  Afumat cu mirof bún, Suffitus, fita, tűm. Jó illatú füsiel rt\eg füstölt.
  Afum pe fupt, Suffumigo, avi, tum. are. Valami alá füstöt ţe-szek.
  Afum si ufc la fűm, Infumo, avi, atum, are. Füstön meg száraz-tóm. Btfüstölöm*
  Afumat uícat la fűm, Suffuma* tusr ata, atum, Felfilstöít Füstön szdradot.
  4fum eu, Fumo, avi, atum, are. Füstölgők,
  Fumigero, avi, atum, are, védi . fum, si fumeg.
  Afund ita: Affondare, Submergo, ersi, ersum, gere, Belé meu tem. Im pier go, ere.
  Afundare, Immersio,onÍ8,f.k3. Belé merítés.
  Snbmersio, onis, f. 3.
  Afundat, Imtţiersuţ,             Bir
  lé merült.
  Submersás, so, sum.
  Afund, Profundus, unda, nduua, Mély.
  Aftindime, Profunditas, tatis, f.3. Mélység.
  Abyssus, si, m. á,
  Aga maimarele ianicerilor, Aga^ agae, m. Janitserek fő tisz• tyek.
  Agape Ofpetiu de iubire, Agape, es, f. i. Szeretet gyakorlására való vendégség.
  Agapete Mueri cuvioafe care ave grise de beferica, Agapetae, tarum, f; plu. Templomokra gqţf dót viselő szegény aszszonyoh Aga re ni faraceni, Agareni, norum,
  m. a. plur: Arabiai népeké kik azután saraceruisoknak, ma törököknek hfvattattah. Agathoclef Crai Sicilii dein olariu facut Craiu, Agathoples, li&9 m. 3. Siciliának fazakasból let királlyá.
  Ager, iute, grabnic, ftraduitoriu, Agilis, le, c. 3. Serény Gyom
Digitized by <^»ooQle
               AG,
  IU,      ■■■■ .. ■' I 1 VJ
  Acer, ris, c. 3. Gyórst Celer, ris, m. 3.
  Strenuus, nua, nuum.
  Gnavtis, uava, gpavuqgu Actuarius, ria, ium. ftpeditus, dita., tun.
  Solera, ért is, c. 3. Serény* Citus, cita, tyn, gyorfr Impiger, igra, igrun^ -Properus, ra, ruuţ.               '
  Vegetus, ta, tun?,
  Velox, locis, c. &.
  Agerime, Araduintie, Gwbnicie, Agilitas, tatis, f. 3. Seţenyseg. Strenuitas, tatis, f. 3,
  Splertia, tiae, f. i.
  Industria, triae, f. l,. Promtitudo, inis, f.
  Alacritas, tatis, f. 3.
  Celeritas, tatis, f* & Serénység, gyorsaság.
  Velocitas, tatis, f. 3.
  Agerefc, grabefc, Celerq, avi, atum, are. GyorsaUiodom,
  Festţna, avi, atum, are.
  Propefo, avi, aţum, are. Agerime, grăbire, Festinatio, o* ais, f. 3. Gyorsalkodás. Properatio,, onit, f. 3.
  Ager foarte, Praepes, tisT o. 3. /-gén gyórs.
  Ager )a minte, Versutus,, ta, tuip. Hamar elmej ii, fur Usa.
  Agerime mintii, Versutia, tiae, f. i. Hamarkodás, hamar elméség,
                                       AG.
                      Agereste, cu minte buna, Versu*
  | te, Hamar elmével.
  Ager, si ascuţit la minte, Sagax, acis, c. 3, Éles elméjű, hamai» feltaláló.
  Ageriflae, si afcutire Ia minte, Sa* gacitaa, tie, f. 3. jţles ehfiésség* hamfur mţg értés.
  Agereste, Agiliter, agillma, agilii* me, Gyorson serényen. Celeriter, Celeranter.
   Celeratim^ perniciter.
   Velociter, Gnaviter, adv. Serét ryyen, szorgalmatoson. Sagaciter, Serénye^ Okoson, Agereste cu graba, Properato, Sif-tfsegel
   Propere, Properiter.
   Properanter, Festine.
   Festinato, Sietséggel, hamar\ Festin a tim, adv: Sietve készséggel.
  Agereste cu ftradanie, Solertjer, ad vy Serényen.
   Impigr$.
  Agnea, Agna, nae, f. i. Nyöstény b.drány%
  Agne), miel, Agnus, ni, m. a<Bá* rány.
                      Agneti, Mieluşel, Agnellus, li, ig. 2.
   Bár árika.
  Agonifefc, Agoni&o, avi, tuip arev Hartzolok.                      ,
  ;Agon luptare, lupta, Agon, <ţuU»^ m. 3. Viadal, harlţ*
                      Agonifefc ab Agonizo, Certo* ara*
Digitized by LjOOQle
  «6 AG. AH. AJ.
  ! 1 'B .....................
   Cum industria conor Laboro,
   Thesaurizo, are. Vagyont nagy
  fáradtsággal szerzek.
   Laboro, avi, atum, are»
  Agonifire, Thesaurizatio, nis, f. 3.
   Fáradtsággal vagyon gyűjtése.
  Agonifala, Thesaurus, rí, m. i.
   Gyűjtemény Vagyonsdg.
   Ctmgeatus, tus, na, 4.
   Divitiae, arum, f. 1. plur:
  A grai, Faris, v. fara, fatur, SzóU
   la ni.
  'Agrese, (Ita: agresto)Uva acerba, Savanyú sz&lo.
   Omphax, acis, n. f. 3. Omphaces, ium, m. 3. pbin Labrusca, cae, f. 1.
  A gris, Agrestis, te, c. & Egres.
   Grossultria, riae, f. 1.
  Agrtpa cave fe nasce cu peflfoa-rele inainte, Aggrippa, pae, c. 1. A9 ki szülésben lábbal j8n elíf. Agrippa nume a multor oameni mari, Agrippa, pae, m. u Sok nagy embernek neve ţ Ah, Ah, ó jaj.
  ^ha, Aha, inter: Ugyanis,, betzeg, úgy kellet.
  A hu, Ahu, ó jajy jaj, '
  Aj, Allium, ii, n. 1. Fokhagyma. Aj torcefe, Ulpicum, ci, n. s. T8• tök fokhagyma.
  Aj felbatec, Lapsana, nae, f, 1.
   Erdej fokhagyma.
  Ait, ajoţ Alliatus, ta* tura, Fok» hagyma, szagi\
  ___________________AI. AJ.
  Ait, Alliatum, ti, n* a. Fokhagy• ma lév.
  Aiax nume adói oameni mart graeci, Telemon, Oileu Ajax, cis, m. 3. Két görög hadivezé• reknek nevek, Telemon és Oi• len#,
  Aice, Isthic, adv; Itten.
  Isthuc.
  Aiept, Jacto, avi, atum, are. fíán-dogalom.
  Jactito, avi, atnm, are.
  Aieptare, Jactitatio, onis, f. 3. Hd-nyás Hándogalás.
  Jactus,'tús, m. 4.
  Aieptat, Jactatus, ta9 tűm, Hányatott.
  Ai re, Alibi, adv. Másut, más he-lyen.
  Aborsum, Mázává.
  Alío.
  Aire amere,a& muta, Alio domi* oilîum transfere, Habitationem, comutare, Lakást változtatni. Aire nafcut, Alienigena, nae, m. 1. Idegen ‘ nemzetbéli:
  AKenrgenus, na, num.
  Ajun, Jejuno, avi; alum, are, Böjtötök,
  Ajunare, Jejunatio, onit, f. 3. Boj-ISlés.
  Jejunitas,tis, f.3. Inedia, ae* f. t. Ajunatoriu, Jejunator, oris, m. 3. Bifjtelö.
  Aiun, Jejunium, ii, n. ». Bojt. Ajuneste, Jejune, adv: BUjtelesen
Digitized by v^ooQle
                                       AJ.
  Ajung, «b adjungo, Tango, tetigi, actum, ere, Illetem, Érem. Contingo, ţigi, actum, ereu Meg tűrtem, meg 'érem, fél érem. Attingo, tigi, actum, ere, Hoz* zá érek, meg illetem.
  Attigo, ere.
  Pertingo, ereu Ajungere, Tactio, onit, f; 3. Meg• ületés.
  Tactus, tús, nţ- 4* Rktés. Contactu^ túl, m.- 4*           - • -
  Attactus, ttU, m. 4* Hozzá ét rés illetés.   •
  Ajunf^ Tactas, ta,.tam. Megille* let,
  Contactus, ta, tűm.
  Ajung, pertingo, gi, ţctum. Érek, Elérek . Assequor, cutus tum, qui» EU érem, félevem.
  Consequor, qui, Elérem.
  Ajung, vin, Apelty, puli, apul-suao, ere. Elérkezem,
  Pervenio, ni, tűm* ire, Ajungume, Adjuoge mié, Sufficit, mihi.
  Sufficit mi, Contentus, tum, Beférem véüe% Elég énné• kém.
  Ajut, Adjuvo» yi, tum, aţe, Meg-segítem.
  Opem fero, tuli, latum* Subsidior, iri, aţus sum, Sublevo, mii, atpm, ire, Subvenio, ni, tnm, ire.
              AJ                  27
   Adjuto, «vi, atum, are.j      se*
   gitem szorgalmatoson. Adminiculo, avi, atum, are. Adminiculor, ari, ţţua tum, Segítem.
   Auxilior, atut tum, arr. Segítem, segítek.
   Suppeto, ter*, tii, itum. Suppetior, itus sum, tiri, Suppedito, «vi, tum, «re. S+ géllem.
   Suppeditor, ári, tatus tum, Juvo, vi, tum, are.
   Suffragor, ari, atut. tum. Opitulor, ari, atut tum. Ségi* tségiil vagyok.
   Ajutare, ^djuUtio, onit, f. 3r Se* gités segítség.
   Adjutorium, ii, n. 9,
   Ja vatio, onis f. 3.
   Sublevatio, 09is, f. 3. Adminiculum, li, n. 1. Auxiliatus, tús, m. 4*
   Ajatoriu, Adjutoriuip, ii,n.9, Sem. gedelem.
   Adjumentum, ti, n. 2. Auxilium, ii, n. 2.
   Confugium, ii, n. 2. Profugiumvii, n. 2.
   Refugium, ii, n. 9.
   Subsidium, ii, n. 2«
   Suppetiae, arum, f. plurt Ops, opis, f. 3. Opis opem. Ope, Segedelem, segítség. Ajutatoriu, Adjutor« oris, tr)r 3. f Segítő.
Digitized by ^ooQle
Şd •                  AJ.
\
AJ.^ AL.
  Auxiliator, oris, m. 3. Auxiliaria, re, c. 3.
  Auxiliarius, ia, ium.
  Opitulator, oris, m. 3.
  Opifer, ra, rum,
  Ajutătoare, Auxiliatrix, «is, t 3.
  Segítő né.
  Ajuteceof, Adjutabilis, le, c. 3.
  Megsegíthető.
  Ajutat, Adjutus, ta, tum» Megsegíti etet.
  Auxiliatus, ta, tuţq. Adminiculatus, ta, turn. Sublevatus, ta, tum.
  Ajut cu ftredanie, Adjuto, avi, a*.
  tum, are. Szívesen sşgilec**» Ajut inainte, Prsejuvo, vi^ tuş), are. Előre segítem.
  Promoveo, vi, tum^ ere.
  Ajutorefc, Subvento, a^i* tuni, a-re. Segítségre jőddegelek,
  Juto, avi, atum, «re. Segptde-gelem.
  Ajut ori re, Auxiliatio, onis, f. 3.
  Segítségre jővés..
  Ajutare cu buna voire, «Suffragatio, onis, f.3; Makaraţi segítség <$ut redeic, Adjuvo, vi* utum^ are. Felsegítene JSlevo, avi, oţum, are^
  Sublevo, .avi, atum, are.
  Ajutare redeicare, Sublevabo, o-nis, f. 3. Felsegít és.
  Auxiliatio, onis, f. 3. Adjumentum^ ti, n. 2.
  Actoria la, aireoguri, Succentu-
  riatus, tua, m. 4. Sereg ki potoldsa
  Ajutoriu orice, si ori in ce,Remedi« um, n. 3. Minden féle segítség.
  Ajutoriu fpre traju vieti, Főmén* tun?., ti, n, 2. Tápláló segítség.
  Aalbaftru, Alabastrum, tri, n. 2. Alabástrom kői
  Alaba&ru de zugraât faci a, O-chistibium, ii, n. 2.
  Stibj, stimi, pískóltz.
  Albaííru neted, Albastrites, ti-tae, f. 1. Sima Márvány kő,
  Akc, Alica, cae, f. 1. A Iákor. Spelta, tae, f. 1. zea, ae, Tön-kőly alakor.
  Alala, ftrigare oamenilor' turburaţi, Alala, lármás embereknek kiáltások, Halolá.
             7v
  Alemee, Lemona, nae, f 1. po«< műm citri. Tzítrom.
  Alajodeum, loc boerefc, Alodium^ ii, n, 2. Nemes örökség.
  Alaodeitura, idi
  Alatur, Adlatero, avi, atum, tuti q„ Melléje teszem^
  Appono, ui, itum, ere,
  Adjatus, colloco, are,
  Alatur áré, Adlaturatio, Appositio» onis, f. 3. Melléje tévés. Apropinquatio, onis, f. 3.
  "Alăturat, Adlaturatus, Adlatus, appoşitus, ta, tűm. Melléje, oţ* dal félt étetet.
  Alatururoe, A propinquo avi, a-tum, are, Ilcfzá állok oldat félt állok,
Digitized by ^ooQle
               Al.
          ---— ■-* -
  Adlatua alterius, me cöllócb, are, avi, tum.
  Alatare, Adlatus, Oldal félt ha• sonlólag.
  AJjuta, Lyra, rae, f. i. hant. Latina, nae, f. i.
  Testudo, inia f. 3k Chelysbys) f. 3.
  Barbiton, onis, n. 3.
  Alauta cu diece coarde} Deca* cordium* ii, n. a» Tiz huru lant AlanU cu opt coarde, Octocor-dos, ăi, m. a. Nyóltr huru lant. Alăutei, Testudinem pttlsó * avi) atum, are, Lantotok.
  Cheiy lado, st, suni, ere. Fidibus, cano, cecini antum érc. Alautas, Lutiüista, tae, m; n Lantos.
  Lirycen, rycinis, m. 3. Chelooius, ii, m. á.
  Albefc, Albo, avi* atum* őréi jeniem.
  Inalbo, avij atutti, áré.
  Deplbo, avi, atum, are.
  Candido, avi, atum, arei Candefacio, ci, ctum, ere* Increto, avi, atum, are.
  Gypio, avi, atum,' are,
  Albire, Dealbatio, onis* f. 3; F& j érit és.
  lnalbatio, oni^ f. 3.
  Albhorio, Albator, orif j m. 3;
             Al.
  Inalbator, oris, m. 3. balbator, oria, m. 3.
  Albarius, ii, m. a.
  % Tector, oris, m. 3.
  Albit, Albatus, ta, tum, Féjért-iet.
  Inalbatur, ta, tuirt.
  Dealbatus, ta, tum.
  Gypsatus*, ta, tum,
  Candidatus, ta, tum.
  Calicaţus, ta, tum,
  Albit cu pe'atra acra, Exalumin£« tusţ tâ, tum. Ţimsoval fejéri* tét.
  Alb, Albur, lia, Jbum, Fejér. Albidus, da, duíú,
  Exalbidus, da, dum,
  Candidus, da, dum.
  Cahdens, tis, 6. 3.
  Alb ca laptele, Lacteolusj la, lum; Fejér mint a9 tej, Téj színű. Lacteus, ea, eum,
  Alb ca Heoa, Niveus, ea, eum, Fejér mint a9 hó.
  Alb in catva, Subalbus, baţ bum, <Fejér szabású.
  Albidus, da, dum;
  Albineus, ea9 um,
  Exalbidus, da, dum.
  Sub albidus, da, durd*
  Sub albicanti; tis, o. 3.
  Sub candidus, da, dum:
  Alba ce mese popafca, Alba, baeţ f: i. Papi fejér ruha.
  Alba nume a multor ceteti, Alba, bae, Sok városohnáh neve. Alba Carolina, Alba Carolina Kd* roly Fejérvár Erdélybem
Digitized by v^.ooQle
  ^               ✓Ali;.
  Alba Graeceafca, Alba Graeca, Nándor fejérvár.
  Alba imparateafca* Alba Regalia, Széke* Fej érv Ar*
  Álba Júlia Belgrad, Albá Júlia, Gyula Fejérvár.
  Albán, Albanus* ni* m. 2. AU bánasi:
  Albania, Albániá, He, fi í. Albá* niai Ország.
  Albariu, Albarium, ii, a. a. Ház fejéritt'd mész.
  Albaftru, Albaster, trí* m. 2: F& j érési.
  Albidus* dá, duin:
  Albatie, Albugo, inii, m. & Öd; jog Fejérség.
  Pterygium ii:
  Gláucoula, atU, tí. 5;
  Lema, mae; f. 1.
  Albeala, Gypsum, sí, n. a* Feje* rit'ó mész, Máz, Gyanta, Gypsus, sí, na. 2. ölesum, si, n. 2; Gyanta. Aíbeala de netedit paretele, Tectoriolum, ii, ni 2. Fal szinlti mess.
  Tectarium, ii, n. 2;
  Téctorius, ia, um.
  Albeala de poatra arfa vár, Calx, tis, f. 3. Mész. ‘
  Albime* Albedo* inii, m. 3, Fé* Jérség.
  Albitudo, inis, f. 3;
  Albor, oris, m. 3; tartdor; oris, m. Z.
                                      ÁL.
  Cabdicentia, tiae^ f. 1.
  Albif apa in Germania, Albis, bis* m: 3. Albis vize, Német Országjha.
  Albula apa iá Italia* Albula, lae, f. 1. Tiberis vize 6Hász ország-ba. v
  Albu lemnului, Alburnum, ni, o. 2. A9 fának fejére a* héjja^ és fája kbzött:
                      Albu ochiului, Albugo, His, fi 3;
  Szemnek fejére.
  Albu oului, Albumen, nis, n. 5: Tojásnak fejére:
  Alburiu, Albaster, trí» m. 2; Fe* férést
  Album* ÁlburJttta* ni, ni. 2. Fejér hal.
  Albu ti, Albulus, la, lum. Fejé• retske.
  Candidulus, Iá, túni:
                     Albugaler, AJbugálerua, ri, ni; 2.
  Fejér kalap.
  Albefc eu, Allie*co* erei Fejeire dem9 Fejériem.
  A1beo* ere.
  AlBicb, aví, atum* are; Exalbeáco, ere.
  Inalbesco, ere:
  Cbhdeo;,eré:
  Candesco, ere;
  Candico** avi, atüm, űré.
  Albefc ca lapléle, üláctesoo, ere, Fej eredem mint a* tej,
  Albefc intre, Interalbesco, őre: Közeslzg, Fkjéredcm.
Digitized by v^.ooQle
                AL                                    AL.                   3t
                             - *              - - -
  Alb funt, Recandeo, ere, ni. Fe* Altíileíc, Apianu*, nâ, üum. Mé+ jér vagyok,                         I    bekhez  váló,
  Albiefc, Excavo, avi, atum, are. Albinutie, Apicula, lae* f. i. Mé-
  hetiké.
  Afcbion, Alcedo, onis, f. 3. Teii* geri madár Heltzion.
  Alcyon, onii.
  Alchimie, Alchymia, iae, f. i. M& tallumokat> arannyá váltottam tó, mesterség.
  Alchimifta, Alchy mista, tae, m. z.
  Alkímiái mesterséget gyakorló. Aleanti, Aleantia, ae, fi 1. Szövetség.
  Faedus, ris, n. ú.
  Factum, ti, n; ú\
  Aleanti fac, Faedui facio, cijcttini^ erei Szb'vétségét kötök.
  Faedus fériö, ire.
  Faédus info, Ivi, tűni, ire; Stipulpr, ari, atus sum. Depaciscbr, sci, actus- sum.
  A lég, Eligo, gi, ectum, ere. Választok, választom.
  Deligo, gi, ectum, éré:
  Seligo, gi, ectum, ere. Vátóga• toni.
  Selecto, avi, atum, are. t Secerno, crevi, tum, éré; Delectum habeo, ui, éré: Selectum habeo, ere.
  Discéjtao* ere? 1, tum: Elválást* tom.
  Disţtesco* cui, eta.'
  Distinguo, xi, ctum, erő. Még* válogatom, választom;
  TckenyÜ módra ki vájom. Albiire, Excavatio, onis, f. 3. Te* lertyH módra kivájás.
  Albiet, Alveatus, tâ, tum* KlVá-jatt, öblös.
  Alveolatus, tâ, tum.
  Exoavatus, tâ, tum.
  Albie, Alveus, ei, m. s. Tcfteriyo, tt&lú$ itlz árka.
  Albie de adapat, Aquarium, iii o. a. ható váhi.
  Alveus aquatius»
  Labrum, íi, ú. i.
  Albie de lenio la roatele mori, slip, Alveus molaris* Zsilip a’ hói a9 kerekek forognák Albie de porci, Aqualiculus, li* at 2. Disznó válii.
  Albie riurilor, Alveus rivulorum* Amnium Folyó vitek árka. Albintie, Alveolus, 11, m. a. Vd lutika, Tekeniitske.
  Aquariolum, li, n. 2.
  Albina ab alveare, Apes* piis, f: 3;
  Méh-bogár*
  Albiaário, Alvearis* re, & 5i Méh kőtár.
  Alvear* ris, n. 3*
  Alvearium, ii, n* 9,
  Apiarium ii, n. 2.
  Mellarium, ii, n. Ú<
  Albinariu, Apiarius, ii, m. 2± Méhész.
  Digitized by
Google
3»______________.
   Di acri dó i n<y, avi, atum, are. Meg választom.
   Dispicio, exi, ere.
   Distermino, «vi, tum, are. Alegere, Electio, ónia, f. 3. Vă-ló ga tás.
   Discriiáinatio, oui*, f. 3. Electus, tús, m. 4*
   Secretio, onis, f. 3.
   Discretio, onis, f. 3.
   Delectus, tűs, m. 4* * Alegatoriu, Elector, ori* , ito. 5. Válogató választó.
   Selector, oris, m. 3.
   Delector, oris, m. 3;
   Alef, Electus, ta, tum, Válósz* tot.
   Designatus, ta, tum*.
   Distinctus, ta, tum.
   Discretus, ta, tum:
   Secretus, ta, tum‘.
   Conquisitus, ta, tum;
   Lectus, ta, tum. Válogatók, Aleg afare, Eligo, gi, ectum» éré. Kiválogatom.
   Excerpo, si, tum* erei Secerno, crevi, etum, erei Seligo, gij ectum, ere» Succerno, ere.
   Excerno, crevi, etum, ere, Ki* laszt om*
   Cerno, crevi, tum, ere*
   Deligo, 'gi; ectunl, ere.
   Alegere afare, Electio, oriis, f. 3. Selectio; onis, f 3. Ki itáloga* tűi.
Ál*
                          .......‘
  Secretio, onis, f. 3.
  Sejunctio, onis, f. 3. Delectus, tűs, m. 4* ‘
  Lectus, tús, m. 4«
  Selectus tús, m. 4*
  Alef áfare, Electus, tir, tum. Ki válogatot, kivdlaszvot. Delectus, ta, tum.
  Selectus, ta, tum.
  Excerptus, ta, tunA Excretus> ta, tum.
  Aleg ín ciur, Incerno, crevi, tuni ere. Mégvdhasztom megroétc lom.
  Aleg inainte-, Praeeligé, gi, éctun éré. Elöl választok.
  Alegere inaiiite, Práéelectio, oni: f. 3, Elöl választás.
  Alef inainte, Praeelecttts, ta, tűn Előbb vdlaéztot.
  Aleg orce dein áireag dein túrna* Abgrego, avi, atum* afre. Ayá, tói elválasztom^
  Segrégo, avi, atum, are. Alegere fecei, Prosoprolepsia, a f. i. Személy válogatás. Alegere precum voesthi, Optic onis, f. 3. Szabad választás. Alefetieste, Éledte, Discrete^ Di trictim, adv.* Vâlositva. Alegalnefc, Allego, avi, tum, ElÖ á iom, Mentem.
  Adduco, xi, ctum, ere. Aifero, tuli, latura, erre.
  Cito, avi, atum, are.
  Causor, ari. Okút adok elv
Digitized by LjOOQle
                                           AL.
  « ■ ■ - 1 1 l' ■ 1 ' Profero, tuli,' latum, erre.
  Alegaţie, Allegatio, onis, £ 3. Ele'-adás, Mentség.
  Alegilaefc in cauía cuiva. Allego, are: Valaki dolgát fii ve-szem, perit fojtatom:
  Alégalüire in cauía altue; Alle-gatió, onis, f. 3; Valaki dolgában mentés:
  Alegaluefc mărturii; Testes allégo, are. Biíonságokat hozok: Testes cito, avi, atum, are: Testes produco, xi, ctuni, ere;
  Alegaluefc, trimit la altii cu cu-vintú cuiva, Allego, avi, atúm, are; Valaki SJtóvával máshoM küldök
  Alegoria; altai difa alta intielefu; Allegória, se, f. í. Külömb értelmű beszéd minisem ct szó vagyon:
  Ajegorizeic, Allegorizo, avi, atum, are; Külömb értelembe beszéllek mint seni ot szó va-gyón.
  Alegoricefc, Allegoricus, ca, eunt* Külömb értelmű beszéd;
  Alegoriceste; AJlegorice, adv: Külömb értelmű módon beszélve:
  Alerg, ab italico: Alegro> Hillaro, curro; cucurii, cursum, ere; Szaladok, futok, nyargalok: Cursko, avi; atum, are.
  Curso, avi, tum, áré.
  Fugio, gi, tum, ere.
                                 $
  _________________ALf _______________33
  Alergare, Cursura, rsp, £ i. Szakadás:
   Cúrsus, sús, m. 4*
   Fuga, ga?, f. i .
  Alergatoriu, Cursor, oris, wl 3.
   Szaladó, futó.
                                                Alergatoriu inftadeiu, Stadiodro-mus, mi, nou s. Pályafutó. Alerg fug deincolo, Transcurro, curri, sum* ere; Által futók. Alergare deincolo, Transcursus, sús, ni. 4- Által futás:
  Alerg fpre ájutóriu, Succurro, ri; sum, ere; Hozzá futok segítségül: -Álérgaré cu cai; Equiria, um, n.
                                                plu: Lóval játék vólt Rómában. Alexandria; Alexandria, se, f. í.
   Alexándria:
  Álexartdriiiéan, Alexandrinus, na, ilum; Alexándriabéli: Alexándru* Alexander, ri, m. 2. Sándor:
  Aliá; ÁUia, lise, £ 1. Róma mellett folyó víz;
  Alienez; Alieno, avi» atum, are. Élidegénitém.
   Abalieno, áví, átum, are. Alieííáre, Abalienatio, onis; f. u Elidegenítés:
   Alienatio**, onis, £ 3.
  Alierietoriu; Abalienator,- <oris. ni; 3; Elide génit#.
   Alienator, óris, m. 3.
  Alienat, Alienatus, ta, tuni EI-idegfiiédtit, Ide geni Ue tett
                                                                ■S
Digitized by GooqIc
                                                                        4
   Abalienatus, ta, tum.
   Alién, Alienus, na, num. Idegen. Aliluia, Allehija, Aüeluja.
   Alinez, Lenio, nivi^, tum, ire. Enyhítem, Engesztelem.
   Mitigo*, avi, atom, are. ' Tempéro, avi* atum, are. Delinio, vi, tum, ire. Meg engesztelem.
   Demitigo, avi, atum, are.
   Sedo, avi, atum, are. Tsende• sitem.
   Tranquillo, avi, atum, ate. Placrt, avi, atum, are. Compesco, cui, ere.
   Paco, vi, tum, are.
   Delenio, ivi, tum, ire.
   Oblenio*, ivi, itum, ire. Complaco, avi, tum* are. Meg» engesztelem.
   Alinare, Sédatio, 'onis, f. 3. Tsen-des ites. Engesztelem. Tranquillatio, onis, f. 3. Placatio, onis, f. 3. Enge sztélés. Mitigatio, onis, f. 3.
   Lenimen, his, n. 3. Enyhítés. Delinimentum, ti, n. a. Meg-enyhítés, En gesztelés. Lenimentum, ti, n. a.
   Delinitio, onis, f. 3. Tranquillius, tis/ f. 3. Tsende sség.
   Lenitudo, nis, f. 3.
   Placiditas, tis, f. 3.
   Alinetoriu-ţ Lenitor, oris, m* 3. Csendesítő, Engesztelő.
  Delinitor, 'oris, m. 3. Meg en* gesztelo.
  Delinificus, ca, dum.
  Placator, oris, m. 3. Csendesítő'. Tranquillans, tis, o. 3. Mitigator, oris, m. 3. Enges*• telő.            .
  Mitigatorius, ria, ium. Placamen, nis, n. 3.
  Alinat, Lenitus, ta, tum. Bti gesztet.
  Tranquillus, a, um. Csendes. Delinitus, ta, tum. Csendesiteh Sedatus, ta, tunr.
  Mitigatus, ta, tum. Enyhitti tett; En geszteltetett.
  *  Placatus, ta, tum. Mégengesx teltetett, Csendesedett. Placidus, da, um. Tsendes. Alinat temp, Tranquille ter pestas. Tsendes ido.
  Alina fe poaté, Placabilis, le, c. Engesztelhető, Tsendesíihei Sedabilis^ le, c. 3. Alinezume, Tranquillor, ari, tus suin. Tsenăesedevn. Conquiesco, evi, etum, ere. Quiesto, evi* etum, ere. Nyi szom.
  Sileo, ui, ere. Nyugszom, h gatok:
  Silesoo, fere.
  Alinare, Tranqliilitas, tis, f Tsendes s ég ^
  Requies, ei, f. Ő*
  Alinare mari, cand qv
Digitized by ^ooQle
AL.
  35
  face pafere Altion cuib, Aice* donia, orum, n. piu: Tsendes-tég d Tengerben, midőn az okion madár fészkét rak.
  Alm, Almus, ma, um. Minden jóval teüyes.
  AJ-meu, Meus', ea, eum. Enytm. Almintre, (ita: Altrimente, Alta-knaniri) Aliter, adv: Másképpen. Dissimiliter, adv:
  Secus, Alioquin, Ceetera.
  Almintre funatoriü, Dissonus, na, num. Külömb hangú, szavu. Almiránt, Gapitan de mare, Pree* fectus Classis marináé. Tenge• ri Kapitány.
  Architalassus, si, m. á.
  Thalassus, si, v Thalassarius, ii, m. 2:
  Rei marinae, praefectus.
  Aloe Lemn, Tarum, ri, n. 9; *. , Aloes fa.
  Alphá, Alpha, Görög első betű. Alphabeta, Alphabeta, A. B. Al-íeu, Suus j sua, tini, övé. Al-feu infus, Proprius, ia, uni.
  Tulajdon, saját.
  Al-feuiala, Proprietas, tis, f. 3.
  Tulajdónság.
  Al-feutieste, Proprie, adv: tulajdonképpen.
  Altadata,' Alias, adv: Mászszor.
  Alia vice.
  Alta éri, ita: li alto ieri, Nadius-tertius. Tegnap-eVótt.
  Alta mai de dsof, Seqvior, oris,
                               3 *
 o.    3. Más •mái unnél alább való. Alta oara, Alia vice. Mászszor. Alias.
 Altariu, Altare, ris, n-       Oltár•
 Ara, ree, f. 1.
 Alteratie, Alteratio, onis, f. 3.
 Mássá változás.
 Alt mód, Aljusmodi, Más módú. Al-teu, Túus, tua, tuum. Tiéd. Altu, Altér, ra, erűm. Más.
 Alius, lia, liud.
 Altue, Altérius, Másé1 Altuefc, Insero, sevi, serui, tum, ere. Belé oltom.
 Emplastro, avi atum, are. Altuire, galli: enture, Insitio, tio-nis, f. 3. Oltás, Belé oltás. Insitus, tús, m. 4-Emplastratio, onis, f. 3» Altuitoriu, Insitor, toris, m. 3. Oltó:
 Altuit, Insitus, sita, situm. Oltott. Insitivus, iva, vum.
 Insiticius, bia, cium.
 Altoi, Insitum, ti, n. 2. OUovány. Insiticius, cia, ium.
 Planta, tee, f. 1.
 Plantarium, tarii, n. 2,
 Altuefc ochi de pom, Inoculo, avi, latum, lare. Fa-szemet, bimbót, bé-oltom.
 Altuire ochilor de pom, Inoculatio, onis, f.3. Bimbó9 bé’oltása. Altuitoriu ochilor de pom, In* oculator, toris, m. 3. Fa*9zem7 Fa* bimbó-oltó*
Digitized by ^ooQle
36
AL.
AL.
    A lua aminte de ceva, Advertere aliqvid. Reá jigyelmezni valamire.
    Aluat, ita: levato, latine Elevatum, Massa fermentata. Tészta, Kovászos tészta*
' Elevatum, vati, n. a. Kovász. Aluat crud, Massa non fermenta* ta. Kovásztalan tészta.
    Aluatiel dofpit, Massula fermentata. Kovász*
    Elevatum, vati, n. a*
    Aluatiefc, Fermento, avi, atum, are. Meghűltöm, Savanyítom* Aluatiefcume, Fermentesco, es-cere. Meg kelek, dagadok Aluatire, Fermentatio, onis, £ 3» Kelés, DagaddSi A luat it, Fermentatus, tata, tatum» JHegkölt, Kovászos.
    Massulatuis, lata, latum. ■
    A-lui, Şui, peni. Övé.
    Illius»        '
    Suus, sua, suum»
    Sus, sa, sumi Alumn, Alumnus, ni, m* a» Va* lakitól tápláltatotU Alun, Avelanus, ni, f. a» Ma* gyaró-fa.
    Corylus, li, fr a.
    Aluna, Avelana? nse, f.i. Magyaró* Aluna piftaca, Pistaceum, ei, n. a.
    Pisztáka magyaró.
    Alunet, Avelanaríum, narii, n. a. Magyarós hely.
    Coryletum, leti, Magyarós erdő
  Alung ab antiqvo, Alongo, avi, tum, are. Eltdvoztatom, Kér-getem, Űzöm.
    Fugo, avi, atum, are. Elkér• getem.
    Insector, arí, tatus sum. Propello, propuli, sum, ere» Propulso, avi, atum, are. Dispello» pulij sum, ere.
    Depello» ere»
    Aspello» éréi Dispesco, ere.
    Abarceo, ui» ere.
    Submoveo, ovi, o tum, ere. Repudio, iavi, atum» are.
    Arceo, ere.
    Persequor, cutus sum» seqvi. Űldözőmi Alungare, Propulsatio, onis, f. 3, Elkergetesi
    Propulsio, onis. Elűzés. Depulsio, onis, £ 3.
    Persecutio, onis, f. 3. Kergeted Consectatio, onis, f. 3. Propulsatio, onis, f. 3. Propulsus, sús, m. 4* Alungatoriu, Depulsor, soris, m. 3. Kergetni
    Consectatoi*, toris, m. 3. Persecutoi*, toris, m. 3. Propulsator, toris, m. 3. Abactor* toris, m. 3. Submotor, toris, m. 3«
    Alungat, Propulsus, sa, sum. Elkér gettetett, Elűzetett. Depulsus, sa, sum.
Digitized by LjOOQle
  ________________al.
  Abactos, cta* tum.
  Propulsatus, sata, satum.
  Alung de acie, Cispello, puli, som, ere. Innét elűzöm.
  Alung dela mine, PropeUo, puli, sum, ere. Elűzöm magamtól.
  Alung de parte, Profligo, avi, atum, are. Elűzöm.
  Alungat de parte, Profligatus, gata, gátam. ElŰzettetett, Elkér gettetett.
  Alung foarte, Persector, ari, atus sum. Igen Űzöm.
  Alungare foarte, Persectatio, onis, f. 3. Igen elűzés.
  Alung inderept, Repello, puli, sum, ere. Hátra Űzöm.
  Alung inpresteu, Dispello, puţi, sum, ere. Széttyel Űzöm.
  Alung preffce el, Praeterago, egi^ ctum, ere. ÁltaLűzÖm raft a.
  Alung si aduc inainte x Appello, puli, sum, ere. E18 •kergetem.
  Alungat la el, Appulsus, sa, sum^ Hozzá Űzetett.
  Am, Habeo, ui, itum, ere. Va^ gyón, Bírom, tartom.
  Teneo, ni, entum, ere.
  Possideo, di, sum, ere.
  Est mihi.                      >
  A ave, Habere, Lenni.
  Avere védi pe urma avere.
  Am amana, Habeo pree manibus. Kezembe vagyon.
  Am Credeintie, Fidem Habeo, ui, itom, ere. Hitem vagyon
                AL.                 37
  . hiszem.
  Am cu buna fama, Habeo pro-certo. Mindep. bizonyai tudom. Habeo pro explorato.
  • Pro. comperto.
  Hábeo exploratum.
  Am de toate, Omnibus abundo, avi, atum, are. Mindenem vagyon..
  Am detorie la el, Debet ille mihi. Tartozik eö nékem. Obligatus est mihi.
  Am durere, Doleo, ui, ere. Fáj nékem.
  Capio dolorem, eepi, captum, ere*
  Dolore afficior, ctus sum, ci. Dolet mihi.
  Am dile, Habeo dies. Vagynak napjaim.
  Am grise, Curam gero, si, stum, erere. Gondot viselek.
  Est mihi cordi.
  Est mihi curse.
  Curo, avi, atum, are.
           f
  Am in gura, In ore habeo, ui, itum, ere. Számba vagyon. Am in minte, Mente teneo, ni, entum, ere. Eszembe tartom. Memini, isse, imper.
  Am invetietura, Soleo, ere, litus sum. Szoktam.
  Am lucru cu cineva, Negotium cum aliquo habeo. Valakivel dolgom vagyon.
  Res mihi est cum aliquo.
 Digitized by Goode
  3A____________ AM.________________
    Am mila, Misereor» ertus sum, eri. Szánakodom.
    Misericors sum, es, est. Misericprdiam habeo.
 Am mila dela altu, Misericordiam consequor, putus sum. Kegyességet, lrgalma*$4got nyerek mástul.
 Amagefc (Galli: Amaduer quasi magio magice -decipio) pi, ptum, ere. Red veszem, meg-tsalom, Szép szávai réá szedem. Circumvenio, ni, entum, ire. Meg-tsalom.
    Defraudo, avi, atum, are. Meg-tsalom, réá veszem.
    Eludo, si» sum, ere. Meg-jd-tzodtatom, tréfálom» tsalom. Fallo, elli, sum, ere. Meg-tsalom.
    Fraudo, avi, atum, are.
 , Impono, ni, itum, ere.
    Blanditiis in fraudent induco, xi, ctum, ere. Hizelkedésem-mel el-tsálom.
    Blanditiis decipio, epi, eptum, ere.
    Eblandior, iri, itus sum. Induco, xi, ctum, ere. Réá veszem, el-hite getem.
    Seduco, xi, ctum, ere. Réá veszem , Red szedem, Elhitetem, meg-tsalom.
    Pelliceo, ere, ui. El-hitetem. meg-tsalom.
    Pellicio, lexi, ere. Hitegetem> |
_______________AM___________________
   ts alo g atom.
   Amagiala, Deceptio, onis, £ 3. Tsalatsdg.                         •
   Fraus, udis, f. 3. Falsum, si, n.2. Impostura, rse, f. 1. Allupinatipţ onis, f. 3. Fallacia, ciae, f. í. Tsaldrdság* Fraudatio, Qniţ, f. 3.
   Falsitas, tis, f. 3.
   Dolus, li, m. a.
  Thecna, nee, f. \. Falşimonium, nii, n. a. Amăgire, Seducti^ onis, f. 3. EI* tsalás.
   Deceptio, onis, f. 3. Defraudatio, onis, f. 3. Meg-tsalás.
   Ludificatio, onis, f. 3. Fraudatio, onis, f. 3.
   Inductio, onis. Red vevés, J?$ szedés, tsalás.
   Indqctus, tűs, m. 4*
   Amagi tor iu, Deceptor, oris, ®. 3. Megtsaló, Tsalárd. Defraudator, oris, m. 3. Impostor, oris, m. 3. Fraudator, oris, m. 3. Seductor, oris, m. 3. Elhitető* Pellicator, oris, m. 3. Elhitető, megtsaló.
   Planus, ni, m. a. Hitető,
   /drrf.
   Amagitoriu in fine, Fraudulentus, ta, tum. Megtsaló, Tsaldrd. Falsus, sa, sum. Tsalárd, Hfl' mis.
 Digitized by ^.ooQle
AM.
AM.
^9
  Eailax, acis, <w 3.
  Fallens, tis, o. 3.
  . Falsissimus, ma, műm.
  Amagitoriu acum, Frausus, sa, som. Ki most megtsalt. Amagiceof, Fallaciosus, sa, sum.
  Tsaldrdsdgos.                     '
  Amagit, Deceptus, ta, tum*. Meg-tsalatott.
  Falsus, sa, sum.
  Circumventus, ta, tnm«
  Induetus, ta, tum* Réá vétetett, réá szedetett.
  Elusus, sa, sum. Megjdtzodta-tott, tsalatott»
  Seductus, ta, tum. Elhitetett, megtsalatott.
  Frand^tus, ta, tum.
  Eblanditus, ta, tum. Kitsalan tott hizelkedésset Amagiceste , Fraudulenter., adv: TsalárdúL
  Fallaciter.       Dolose.
  False.           Subdole.
  Falso.
  A manca, Esse, Enni.
  Comedere, Manducare.
  Amar, Amarus, ra, rum**Kesertl.
  Acerbus, ba, bum.
  Amărăciune, Amarities, ei* f. 5; Ketserüség.
  Amaritudo, nis, f. 3.
  Amaror, oris, m. 3-,
  Amarulentia, lisp, f.i. Kedvet• Unség.
  Amarefc, Amarico, avi, atum, *
   are. Ke sejr item*
   Amarefc, Acerbo, avi, atum, are. Keserítem.
   Exacerbo, avi, atum, are. Contristo, avi, atum, are. Meg• szomorít om, keserítem. Amarore inficio, oi, ctum, ere. Ango, xi, ctum, ere. Keser-getem,
   Amarire, Contristatio, onis,. f. 3. Megkesergetés.
   Exacerbatio, onis, f.- 3. Amaricatio, onis, f; 3. Amaratoriu, Amara tor, oris, xn* 3, Keserítő.
   Exacerbator, eris, m. 3. Amarat, Am aratus, ta, tum« Megkeseredett.
   Maestus, ta, tum.
   Miser, ra, ram. Nyomorult• Amaraceof,- Amarulentus, ta, tum. Keserű szabású.
   Subamarus, ra,. rum. Kesţr-* nyés.
   Amaratieste, Amare, adv: Keser-►:  vesen.
   Acerbe.
   •Amarefcume, Amaresco, ere. Ke* seredem.
   Inamaresco, ere.
   Angor, eris, angi;
   Amazoane mueri militare, Ama* zones, um, f. 3; phi. Hadako* zó aszszonyok,
   Amazonefc, Amazonicus, ca, cum. Amazonokhoz való,
Digitized by LjOOQle
4o
AM.
  Ambi, Ambo^ se, ambo, plu.
  Mind ketten.
  Ambit, Ambitus, tús, m. 4* tája.
  Ambon, Ambon, onis, m. 3. Fkl-jebbvuló hely, prédikdlló szék. Ambrofie, Ambrosius, sii, m. 2.
  Ambrus.          ^jţ
  Ambrofia, Ambrosius, sia, sium.
  Halhatatlan mennyei elédeleh Ameadie, (Ita: amezzo giurni,) Meridies, ei, f. 5. Dél. Amendoi, (ita: Amendue) Ambo. Ketten.
  Amendoi, Utrumque. Mind ketten, Uterque, utraque, utrumque. Mindeniky mind ketten. Amenuntiez, Minor, ari, tus sum. Fenyegetőzöm, Fenyegetem Minitor, ári, atus sum.
  Ufinito, avi, tum, áré*
  Intento, avi, tum, are. Cominor, ári, atus sum. Interminor, ari, atus, ţom. Megfenyegetem*
  Infenso, avi, atum, ţre» Fene* kedem.
  Amenuntiáre, Mmee, aram, f. plu: Fenegetés.
  Minatio, onis, f. 3.
  Minatiee, aram, f. plu: Intentatio, onis, f. 3. Amenuntietoriu, Minator, oris, m. 3. Fenyegetőző.
  , Minitabundus, da, dum.
  Minax, cis, o. 3.
 . Infensus, sa, sum. Fenegető.
   Infestus, ta, ţum*
Amenuntiez cu batae, Verbera-minor, ari, tus sum* Veréssel fenyegetőznöm Amenuntiez eeteti cu foc, cu fer, Flamma, feroque minitor, atus, civitati. Tűzzel^ vassal, fegyverrel fenyegetem d várost. Amenuntiez foarte, Eminor, ari, atus sum. Igen fenyegetőzöm. Cominor, ari, atus sum, ári. Vehementer minor, ari. ^menuntieşte, Minaciter, Fenye^ getve.t Minanteiv Minacibilher*
 America, America, ese, f. î. Amé-riha.
 American, Aiapiericanus, na, num, Amérikabéli.
 Ametiefc, (amentio antiq:) Vertigine. corripior, eptus sum , ţorripi. Eszemből kikelek^ El-fzédüh'k.
 Amethre, Amentia, sp, Vertigo, inis, f.3. Szédelgés, Szédülés. Scotoma, atis, n. 3.
 Ameticeof, Scotomaticus, ca, cum.
   Szédelgő fejii.
 Ametiefc, uimefc, Stupeo, ui, ere. Elájulok.
   Obstupesco, ui, escere. Exanimor, ari, atus sum.
   In animi deliquium incido, di, ere.
Digitized by v^ooQle
                                    AM.
  ■n ■        —:—
  Atnino linquor, qui.
  Ametiala uimire, Lipothynia, v-Liposychia, ce, f. i. Elájuld** Stupor, animi*
  Exanimatio, onis, f. 3.
  Ametfala uimire cu cadere, Syncope, es, £ i* Le-rogygycmó élájulás.
  Ametit, uimit, Extera Atus, ta, tam. Elájult, EszibSl kikölt Exanimatus, ta, tom.
  Amiant argint paferefc, Amian^ tns, ti, m. 9. Matska, vagy ínádór. ezüst.
  Amiant, Amiantus, ţi, m. a. Foldi Iert•
  Amiant ptatre. caaepoafe. din care far panza, Amiantus, ti, m. 9. Oly szőszös kőnek neme, melyből vdsznot szőhetni*
  Amic, (pretin) Amicns, ci, m« 9. Barátom.
  Benevolos, li, m. 9. Jóakaró, barátom*
  Necessarios, ii, m. 9. Barátom* Familiaris, re, c. 3.
  Benevolentia conjunctos, pro*, ximns, mi, m. 9. Felebarát. de aproape.
  Amic foarte mare, Amicissimos^ Conjunctissimos, Benevolentis-, timus. Igen jó barátom*
                     Amic mic, Amiculus, li, m. 9.
  BarátaUka.
  Amica, Amica, c», f. i. Mátka. k Necessaria, cp, f. î. /ó akaró
              AM.                # 4i
  aszszony, atyámjia.
Amicitie pretinie, Amicitia, se, f. i. Barátság.
   Familijnritas, tis, f. 3. Consvetodoft inis, f. 3> Amicities, ei, f. 5.
   Necessitudo, inis, f.3»Barátság, Atyqfiság*
Amicitie dein pruncie, Amicitia f pueris incepta.
   A pueris institota. Gyermek-ségtHl való barátság.
Amioitie faciarnica, Amicitia fucata. 4Színe* barátság Amidtie foarte mare, Necessitudo, somma#
   Necessitudo con j unctissima, ponsvetodo, familiaris. Igen nagy szoros barátság. Amicitie veche, Amicitia inveterata. Régi barátság. Amtcefcome cu el, Amico, avi, catum, care. Megbarátkozom vélle* Amicitiam contraho, traxi, ctum, ere.
Amicof, Amreabilis, le, c. 3. Barátságos*
   Obsequiosüs, sa, som. Officiosus, sa, som.
   Familiaris, re, c. 3.1 Amiceste, Amice, adv: Barátságoson, Officiose.
   Familiariter, Amiciter, Amica-bftiter.
   \migdal, Amigdálos, dali, f. 9* Mandulafa.
Digitized by ^ooQle
  i .
  Amigdaler Amigdalum, dali, n. 2,
  Mandula bél.
  Amigdala, lse, f. 1.
  ^migdalin, Amigdalinus, na, n&m.
  Mandulából való.
  A miile, MUleaimws, ma, mvm.
  Ezeredik.
  Amin, Ámen, Ámen, Úgy légyen.
  Amnariu, Igniarium, narii, n» 2.
  Jfiütp atze'U
  Galiba, libis, a. 3.
  Cos calibeus. Fenő atzéll
  Excussorium,, sorii, n. «. Ki-
  Ut'S atzéU
  Amnvi lapusoa, Igniarium sclo-
  pi, Bombardee. Puska atzél
  Amnescie a lafa uitat ceva fapta
  ş. altue, Amnescia, nesciae, f. 1.
  Felejdékenség ({ meglett bősz*
  szmágróL
  Amo, amu, ita: mo, Modo, Most.
  Nunc, Recenter, Noviter, Nunc
  temporis»
  Amo amu decurend, Nuper.,
  Non diu, Non dudum,
  Recens, nunc, temporis, Mosta-‘ nában.
  Amon, Ammon, nis, m. 3. Jupiter. Amonia cetţte in* Libia, Ammoi nia, niae, f. 1. Libia várassa, 4 sál ammoniacum, Szalamia terem.
  Amonie, Ammqniqum, nici, aci, n. 2. Gumi Amoniciunot ter-mr> Ja.
  Amortielc, Semianimis lio, esse0
                                 AM. Aífc
  fui, Amortio, Amortizo. Zsibbadok^ Jelholt leszek. Obtorpeo, vő, ere. Érzékemé-'gemet elvesztem.
  Obtorpesco, ere.
  Stupefio^ eri, fectus, sum. Tdrpefio, eri, aotus $um. Obstupesco, ere.
  Amorţire, Stupefactio, onis, f. 3. ZsifrbacjUts, Félholt léteL Narcosi% cosis, f. 3.
  Torpor, oris, m. 3. Tagoknak zsibbadása.
  Amorţitoriu, Stupefaciens, tis, 9, 3. Zsibbasztó%
  Narcoticus, ca, cum.
  Amortit, Stupefactus, c**» ctum Zsikbatt, /
  Torpidus, pida* dum. Amortieíc pe 'altfi, Torpefacio, . fjpci, ctum, ere. Zzibbasztom. Torpidum reddo, didi, itum, ere Stuporem induco, duxi,ctum, ere. Ampoi apa, Appuluş, li, m. s. , Ampoly vize Erdélyben. Aiputiefc, Muteo, ui, eye, Meg-„ némulok.
  Amuţire, Obmutescentia, tiae, f.* Megnémulds.
  Amutit, mut, Mutu&; ta, tum. Néma.
  An, Annus, anni* m. fL Esztendő. Anutiu, Anellus, elli, m- a* &*.'
  tendőtske.
  .Anu in care de tri fprediece őri 4 fe i veste lima, Annns Emboli-
Digitized by ^ooQle
43
  numif mei, Embolimaeus, li-msea, aeţmv Oly esztendő, melyben tizenháromszor tét-szik-feli d hold,
  Apeffr Annalis, le. c. 3. Esztendeig való.
  Annnarius, ria, rium,
  Anefc, Apno, avi, atum, are. Ész-tendőrb'l esztendőre élek.
  Anoţ Amxostu, sa, sutu:      Régi*
  Meg avitii.
  Aneste, Annuţtim, *dv: Esztendőnként.
  Amudef, Annales, naljum, m. 3. plu: Esztendőnkénţ dolgokat Ifiró Könyv,
  Crggiţa, nicae, f. 1.
  Anacharfif Filofoph dela Scithia, Anacharsiş, sis, m. 3. Scitbia-béli Filosophus.
  Anachoreta, Anachoţeta, tae, m. 1. Remete^
  Analectif Umplatura fefe vadé mai groafe, Analectis, tidis, f. 3. Töltelék, melyei megtöltik ma* gokat, hogy v.QStagqbbak legyenek.
  Analóg, Analogus, ga, um. öszve-hasonló.
  Analogia, Analogia, giae,f. i. Kettőnek őszve-hasonlítása.
  Analogie intre ceva, Concors est, Cohaeret, Congruit, Correspon-det. Öszve-hasonlittatot.t, ösz-ve-hasonlók.
  Anata dare befericeaíca, Annata,
   tsB, f. 1. Egyházi adó.
  ! Annua nuce, f. í. Eszterjei fizetés.
  Anathema» Anathema, matis, n. 3.
   Kiáthozf&Sy Anathemateizeíe, Anathematizo, avi, atum, *re, Atkozom^ A*
  . gyülekezetből kivetem, kire-kesztem.
  Anathemateizit, Anathematizatus, ta, tum. Gyűlésből kivettetett, Átkozott, Védi aforizefe. Anatomie, Anatomia, mi^e, f. 1.' Eqnbef felbontzolása. Anţtonţes, mse, f. 1.
  Anatomic maeftru de taiet trupţj, Anatomicus, mici, m. 2. Em+ bérk testnek mete'löje.
  Ancţira, Anqhora, rae, f. i . Vas-matska,
  Aqchirariu, Ancfroraţius, rarii,
      2.       Vasmatskához látó, Anchirari, Anohorariuş, ria, riuxp. Vasmatskához váló.              *
   Anchorţlis, le, c. 3.
  Anchira, Anchora, rae, £ i* Segítő eszköz.
                                       Anchifef tatéi lui .ACnea/*, Anchises, sae, m, í. Éneds attya. Andabra meíe de s^rtíit, Anda-bra, orum, n. 2. plu: Isteni áldozatta való asztalok. Angaria tempu de plateit, Anga?
   ria, rise, f. í. Fizetésnek ideje. \ngaria dare cailoz: de posta, An-, garia, riae, f. 1. Posta-ló adás.
Digitized by v^.ooQle
44
AN.
AN.
  Angaria serbire dein datorie, Angaria, rise, f. 1. Kénszeritte tett szólgdlat.
  Angarefc, Angario, iavi, iatum, iare. Kénszeritem, posta-lovat kérek.
  Angarefc la serbire detorefc, Angario, iavi, iatum, iare. Szól-gálatra kénszeritem,
  'Angari, Angari, oram, m. 2. plu: Posták,
  Angariu posta, Angarius, gării, xn. s. Posta.
  Angel inger, Angelus, li,1 m. 2. Angyal.
  Angelefc ingerefc, Angelicus, li* ca, li cum. Angyali.
  Angerel, Angellus, Ili, m. fi. Angyalka.
  Angelica earba radacbia, Angelica, licee, f. i. Angelika gyökér.
  Angina durere de gat, Angina, n«e, f. 1.' Torokgyékfáfás. Angina periclitari. Torokkal Igen roszszúl lenni.
  Angina, Angina, n«e, f. ir Torok* Gége.
  Angiport cale ftrmte, Angiportus, tus, m. 4- Angiportum, ti, n. 2. Szoros úty Keskeny utsza, Si*>. kátor.
  Anglia, Anglia, gligft, f. í. Anglia Ország.
  Anglican, Anglicanus, na, um. A n gli abéli.
  Angin, Aglus, gli>m. 9. Angliai.
Anguft, inguft, Angustos, sta stum. Keskeny, Szoros. Angoft, Angusto, avi, tatum» are Szorítom, Keskenyitem. Anguífcare, Angustia, tise, £ i Hely szorossága. Anguílatoriu, Angustator, toris m. 3. Szorító, Szorongató. Angufteşte, Anguste, adv: Szó fosson.
Anibal OAas mare, Annibal, lis.
   m. S. Kártágobéli vitéz. Anima, inima, Anhna, mse, f. i. Lélek, Szív, Lélekzet. ,
   Gór, eordis, n. 3. Szív. Spiritus, tűs, m. 4* Lélekzet. Anunof, mimof, Animosus, ost, osum. Bátor*
   Cordatus, ta, tum. Magnanimus, nima, nimum. Animire, Animositas, tatis, f. 3.
   Bátorság, Szivesség.
Animefc, Animo, avi, atum, tre* Bátorítom, Szivesitem. Animat, Animatus, ata, atum.
   Megéleszt etett. i Anim este, Animose, adv: Bátron. i Cordate.
   Magnanimiter.
Anis, Anisum, nisi, n. 2. Anis» Anicetum, ceti, n. 2. Kömény, Anis.
A noa, Nonus, nona, nonum* Ki* Itntzedik.
A noa diecile, Nonagesimus, sim*, mum. Kilentzvenedik.
Digitized by v^ooQle
AN; '      '      ■                 AN. ■  •__________4â
  A noao dieci si noao, Undecentesimus, sima, simum. Kilentz-vcnkiientzedik.
  A mm di, Novendium, ndii, n. a.
  Kilentzedik nap.
  A noao fpre diece, Undevigesimus, ma, műm. Tizenkilentzedik. Undevicesimus» ma, műm. Annona bucate ce fe fac in tot anu, Annona, nse, f. l. Mindén esztendőben termő gabona. Mindenfele esztendőnként tér* mő gabona,
  Annona militereaíca profont, mi* litareíc. Annona militaris; Ka* tona élés profont.
  Annonaríu mai mare preft pane* Annonarius, rii, m. 2. Élés-mester.
  Annona veiidietoriu* Annonarius, ii, m. 2. Élés készítő, eladó. Anoílru, Proprium nostrum; Sa* jdtúnkt Tulajdonunk*
  Anotéid, Anotinus* ná, numi Esztendős*
  Aniculuá* li* m. a*
  An tierti, Anno tertio* Három esztendővel ez elŐtL Amidoron, Pani* benedictus.
  Szentelt kenyér.
  Antimonie, Antimonium, nii, n. 2. Piskotz$
  Stibium* bii, n.^2*
  Stibi* bis* m* 3.
  Antioch, Antiochus, chi, m. 2. Szíriái Kjrály\
  Antiochia, Antiochia, chiee, f. l. Sz ridnak fő várossá.
  Antiochinian, Antiochenus, na, num. Antiochi ai.
  Antipathia doao firi sie inproti-vitoare, Antipathia, thise, f. u Kettőnek ellenkező              Urme•
  szete.
  Antiphon*, Antiphona, n«e, f. i. Más versnek megfelelő ver• setskei
  Antipoartá inainte porti, Atrium, trii, n. 2. Pitvar.
  Prothihim, ri, n.
  Vestibulum* li; n. 21
  Antipodef'cu péssóarelé la női ixi torsi Oaméni* Antipodes, dum* nh 3* Lábbal hozzánk fordult népeh
  Antiit, Antistes, titis* m. 3. ElŐU járó* Püspök, Prcepost.
  Antropomoíphite Eretici ce di-cé pd Dumnedien afi in forrná oamenilor. Antropomor-phitapj árum* m. n Az Istent ember formájúnak valló eret-nekeh
  Antru peschere, Antrum, tri, n. 2i Barlang*
  Anubif Dumnedieu cu capu de cane tipărit era la Egyiptj Anubis, bis, Vi Nubidis. Égyi-.ptomi eb fejű Isten . Kép vóU régem
  Anu fi, be főre * infini:       Nttiţ
  lenni.
Digitized by ^ooQle
  46           ÁN.  ÂO.  A^.
  De-forem, fores, foret, - forent. Nem lészen*
  Ahul, inel, Anulus, ii, m. 9. Gyűrű.
  Ahulat, AAulatus* ta, tum. Gyűrűs. Anulariu, Anulariüb, riî, m. 9.
  Gyűrű 'tsinóló.
  A nu lua in fame a scipi, Perde-spuo, ui, éré. tgén rfie gvetni> fnegpökni.
  A numi; Axare, anti, Pro nómifca-Jré. Név ezni.
  Aonia tinutu tiéri GraefceSthi, Aonia, nise, if. i. Görög Orsód g’ tartománnyá.
  Aonif mufa, Aoilis, rdis, f. 3. Mii-*sa.
  A 'opta. Octavus, va, vum. Ntyol-tzadik.
  Octonus, na, num.
  A opta di, Octiduumj dui, n. 9.
  Nyoltzad nap.
  A opta futa, Octingentesimus, a, um. Nyoltz-szdzadik.
  A opt diecile, Octogesimus, ina, műm. Nyoltzvanadik.
  A orbi a fcoate ochi, Abacinare, Megvakitaniy Szemet ki-ütni. Apa, Aqua, quae, f. l. Vlz. Unda, dee, f. i.           ,
  Lympha, phae, f. i.
  Fóns, tis, m. 3.
  Apa acra, Acidulae, árum, f. i.
  plu: Savanyu víz, Börviz.
  Apa curatoare, Flumen, nis, n.3. Folyó-vtz.
                                    ÁR
   —■ ' " i i Fluvius, vii, m. 9«
   Amnis, nis, m. 3.
   Rivus, vi, m. 2.
   Flliéás, tű; ó. 3.
   Manans, tis, o. 3.
   Profluens, tis, o. 3.
   Pereiinis, nis, b. 3.
   Apa cur&toare in Galia Rhodan, RhodanuS, ni, in. s. Frantziaî folyó-v£k.
   Apa curgetoare m Germania, fthe-hús, ni, m. a. Rhénus vize. Apa curgetoare ift jad, Erebus, hi, m. 9. Pokolbeli Jolyó-vU. Stix, gis, fá\. 3.
   Apa curatore iá Itklift Eritía, ÍEridanOB, ni, itt. 9. Olosk országi folyóvíz.
   Apa curatoare in Midié Tigriţ Diglito; onis, m. 3. Tigris vize A1 iáidban.
   Apa curatoare in Sármátia, {Je-lingă bare creste earba Éhe-barbara, Rhebarbara, rae, f
   i.  Sármaiziai folyó-vtz, mely mellett fthebarbarurh fá te> reni.
   Apa curatoare iii TransylVAniá Öl t , AlUta, tse, f. i. OU vize Bt délyben.
   Apa curgătoare Arie*, CrisiuS sii, m. 9. Aranyos vizei Auraria, iri», f. l.
                    \pa curgatoare Mores, Mafusiui
   ii, m. a. Maros vize.
                    Apa curgătoare Someş, Samu
Digitized by L^ooQle
                   AP. ________________
  iius, ii, m. a. Szamos vize. Apa curgatoare Strei, Sargatius, ii, m. s. Sztrigy vize.
  Apa curgătoare Tema va, Gicel-lusy li, m. a. Atfitóíó vize»
  Apa curgatoare in Ungaria Du-nere, Danubius^ ii, te. a. na vize.
  Apa curgatoare Drava Drava, vae, f. î. Dráva vize*.
  Apa curgatoare Sava, Sava* vae, f. i. Száva vize.
  Apa curgatoare Thifa, Tibiscus, ci, m* 2. Tisza vize•
  Apa calda de fcaldat* Thérmse, aram, f. i. plu: Hév vizets-kék.
  Apa de curatit auTu, Corrugi, Orum, na. 2. plu: Arány tisztító víz.
  Apa de fontana, Aquá*vivai Aqua el fonte. Kút víz.
  Apa de ne, Aqua nivalis, /foi vízr.
  Apa dé riu, Aqua rivalis, Flui vialis, Fluviatica. Folyó-vizi víz•
  Apa de rofe * Aqua rosaC'ea, Ró9sárvíz.
  Apa de ploaey Pluvialis aqua, pluviatilis. 'Eső víz.
  Apa de puti, ita: de pozzoj A-qua putealis, putearia. KúU víz.
  Apa dufce, Aqua mellea. Éd^s víz.
               A*.                  4r
        ... , ------------- ———t
  Apa fiarta, Aqua decocta, Decoctum, ti. Főtt víz.
  Apa fiarţa de ordiu, Pisana, nae, f. i. Hordeacea.
   Decoctiim hordei. Főtt árpa Víz.
  Apa ferbinte, Aqua fervens. Forró víz.
  Apa groafa, Aqua crassa, spissa. Vastag víz.
  Apa ingetiata, Aqua in glaciata, quae conglaciavit v. congelavit. Fagyott víz.
  Apa miroíitoare, Aqua xnirtuo* sa, Aqua odorifera. Jó illatú víz.
  Apa ne fenetoaíe , Aqua insalubris. Egésségtelen víz.
  Apa fanatoafe * Aqua Sálubrisi Egésséges víz.
  Apa faritoare, Aqua saliens, eri* tis. Szökő víz.
  Apa farata, Aqua salsa. Sós víz. Mariana, tengeri Víz.
  Apa ftatornica, ftatatoare, Aqua stagnans. Álló vtz.
  Apa puturoafa^ Aqua corrupta, Fsetida * putridá. Éiidös. rol-hadit víz.
  Apa tare, Crisulea, lese, £ X. Választó-víz.
   Aqua fortis.
   Aqua excretionis.
  Apa thinoafe in luntre, NauCtea* tece, f. í. Hajóban gyűlt $d+ ros víz,
Digitized by LjOOQle
4#                    AP»
                   "  ------------ *
Apei ducere in alta parte, Aquse ductio* onis* f. 3. Víz vitei valamerre.
   Aquae ductus* tűs, m. 2. Aquagium, ii, n. 2.
Apariu, Aquarius, ria, ium* Vi* zi9 Vizen való.
   Aquaticus, ca, cum.
   Aquatilis, le, c. 3,
Apatof, Aquosus, sa* sumi Vi* zes, nedves.
   Aquatus* ta, tum.
   Madidus* da, dum.
   Achelo jus^ ja, um.
A patra, Quartus* ta* tum: Ne* gyediki
   Quatemus, na, um; \ Quartum* ti.
A patra dieeilé, Quadragesimum* má, um: Negyvenedik A patra dieeilé si noao^ Uudé quinquagesimus', ma, um* Negyvenki lé ntzediki A patrá di, Nudius qvartusj Ne» gyed napjai A patrá oara 4 Qvarto; Negyed-ster. Quartum.
A patra parté a ceva lucru * Te* trans, antis, o. 3. Valaminek negyed részé, egy fertály. Apaira parte a anului, Q vart a pars anni, Uná angaria. Negyed részé dz esztendőnek, j Á patra parte á unui tiriut, fau a Imei tiéri, Tetrarchia, iee, f. j. I .Ország negyed része, ctnnah
  fejedelmessége.
  A paţra fpre diece , Qvariusdeci-musí Tizennegyediki A patru futele* Qvadringentesi. műi, ma, címűm; Négy századik,
  Ajielleluafc műi judecată mai infuf, Apello, avi, atum, are. Feljebb apellálom, viszem, Apellatié, Apellatio* onis* f. 3< Feljebb vivés;
  Próvocatio; onis; f. 3; Apellator* Apellator* toris, jb< 3.
  Feljebb vivői Apélluit) Apéllatus, lata, Iatum.
  Feljebb Vitetett;
  Apellef; Apelles, ellis, m. 3t Régi jó képiró:
  A per áb áfpello; Palló, m alura, injurium; Defendo, endi, suity erei jé roszszai elűzöm, A* fasztól óltalmaiom.
  Protego* exi, ctum, ere. Oltal* mázom,
  ‘v/tueor, éri, itu4 sum;
  Tutor, tari, tatus sum; Propugno,. avi, atum; áré; Defensionem suscipio* epi* ce» ptum* ere.
  Aperare, Defensiö, onis,, f. 3. OU t almazás.
  Protectio* onis, f. 3. Aperetoriej Clientela, lse, Oltalomi
  Defensio, onis, f. 3.
  Tutela, i», f. i.
 Digitized by v^ooQle
AP.
49
  Tutamen, nis, n. &
  Praesidium, dii, n. S.
  Prttectió’, oniar, f. 3.
  Profugium; agii, n* A.
  Jiefogiufti, aţii, n. 3. s.
  JKgiv, aegidis, f. 3. Mládéhftfie Wtálótá.
  Ajieretóriu, Defétuö^ bria^ itt, & Oltalmazó.                        >
  Protéctor, tóris, tá. 3*.
  'tutor, tóris, m. 3:
  Tutelaris, re, C. 3.
  Propúgnátor, torta, ni. &. Repressor, éória, m, 3* Aperetoáre, Protectrit; Ciéj &.
  Öltalmató attszony.
  Aperatj Defensus, maróit.
  Protectur, cta; clubi.
  Ajer de rttí; SospSto, áti, atúni, tote. Megoltalmazom a* gónotítóL Aptretóri* de Ittusfee; FlftBellu*» lír, n. s. üegytxü.
  Flábra, rórükh, ri. §. jtfhlrt V ín cat va, Deíensb*, aVi, átÚÉ; *«. OltalfnotdagalcrÁ. Defenaitó, tlvi, tfttdm, fiáé'. Apórunie; Defendo me, eddi, iaüH «**. Ottaimhazóm Projego, exi, cttim, étre:
  Apef ita: ibbaíTare; PrefcAd} ttsi> •«am; ere: Nyomóm.
  Calcor câţi, cfttutt. gairC Ajtfffátej PreásüS, sűs, m.4. i^yo-m<fr, Pressio, ohSsp f. 3: r lu rfté f I;
                                  4
Apefetóriá; Pireaaor, aoris, m. 3. Nyómós Premeás, eátis, ó. 3. Apafiit, Pressus, sslA, unm. ÍVyomot Apef daóf, Deprimo*, essi, isum, éré. Lenyómortu ÓppHáio, eaai, asum, ere. Snpprimo, éasi, ásum, ire.
   Übrúó, iu, utam; éré.
   Supéfóbruó, ui, utüká, ere. Apeífare daof, Déptéssió, ónis f. 3. LéáyoiÚds. Oppressio, ónis, lf. 3.
Apefíúre dVóf putina, OjS^reásiuá-cula, lae, f. 1. 'Gyengén lényórtuÚ Apefetoriú dsóf, Depressör, ’ótXr,
   fa. 3. Lényótfió.
   Oppressor, oria, ni. 3. SupjSréssbr, ori», fai. Î. Apelat dao£ Deţfressbs, ésá, sshfó, fjen^őúnótt. Oppressus, saii', siuÉ. Supptessutr, éaá, ssutö.
   Apef iare, Reóalco, "cavf, Athűi, Are. tfyjalág nyÓrfioiú.
   Apef iánapöi, inderepr, Reprimó, ésaí, ssuiJP, éfce. -fiíÖt ra- riyörtióni'. ApelQfre ikkderé[St, RepresÜd, óáiij
   f. 3; ífthrö- hvöhidir.
   Apeifekótíü iiiderfcpt', Représsór, aöris; ÜA. 3. Hâtră nyofnó\ 1 Ajtelfct iiittejréj&t*, RéffreaáUa; frA, ssbtki. JHílitrtf rifóihátón.
   Apef iá rálaléc, Interpföfoo, eaai, ssum, pfofciete.
   hmm,
                                                                               .y*'
                       Digitized by
                                                                          GooqIc
5o
AP.
AP.
 Apef la olalta, Comprimo, etsi, ium) ere. Őszve-nyomom. Coarcto, avi, atum, are.
 Apefare la olalta, Compressio, o-nis, fk 3. Őszvfrnyomds. Apefare la olalta putina, Compres-tiuncula, lae, f» i, Öszve szó-ritótska.
 Apefat la olalta, Compreasut, tta, atum. Öszve*szoritott öszv&nyo-matotty lenyomatait Apefetoriú la tvpari, Praelum, li* n. a. Nyomtató sajtó,
 Apef tare* Exprimo* essi, tsum, ere. Ki nyomom.
    Exculco, cavi, atum* care. Apefare tare, Expressio oaia. f* 3 Kinyomás^
 Apefat tare, Exprestut, sta* tum, Kin yomottatott Apefetiette, Comprette* advt Egy* be-nyomva*.
                                     Aplec, Applico, cuí, avi, atum^ citum, are. Hozzá illetem^ ita: accoftare; Socio, avi, atum, are. Annecto* xui, xum, ere* Applicatie, Applicatio, onis, £3.
    Hozzá illet és, mellé adás. Aplecat, Applicatus* lata, tum* Applicitus, cita* tum* Hotzá illetett, MeUé adatott Aplec la fupt* Lacto, avi, atum, tare. Szoptatom.
   Subrumo, avi, atum, are. Subrumor, ari, atus sum. Szoptatom%
 Aplecare, Lactatus* tatús, m. 4.
    Szoptatás.
 Aplecatoare, Lactans, antis, o. 3.
    Szoptató.
 Aplecatoriu, miel vitiel, Subrumus, rumi, m .a. Szopó bárány, Bór\ú.
    Sugens, entis* o. 3.
    Lactens, entis, o. 3k A pocal i pf, Apocalipsis, sis* f. 3, Ft[fedési Titkos jelenés« Apocripb* Apocriphus, pha, cri« phum. Elrejtett, homályos. Apocrifa r iu, Apocrysarius, rit* Vitze Pap.
    Apograph, Apographum, phi,n,* Valamely Írásnak párja, köpi ája mássa.
    Apoi it» poí dapoi* Post, Postea Deinde, de hinc, Deinceps, An nakutánna.
    Apoi ce ita: chepoi, Quidpostet quidtum, Osztán mi.
    Apollo, Apollo, linis, m. 3. A polló isten a* PogdnyokndL Didimus, mi, m. a.
    Cynthius, thii, m. 2. Apologie * Apologia, giae* f» 1 Refpunf de mântuire, Mag mentő felelet*
    Apologismus, smi, m. *• Apoplexia* Apoplexia, *iae, £ Gutta ütés.
    Apoplecteic, Apoplecticus, ca, cui Gutta ütött Apóftataluefc lapedume decredeii
Digitized by ^.ooQle
               kt.
  tic, Apostat o , tata vi, tatatum, tataré. Hitemet elhagyom. Apoftafie, Apostasia, siae, f. i.
  HAL81 szakadás.
  Apoft»t*, Apostata, tae, m* i. Hit* t'ól szakait.
  Apoftol, Apostolus, toli*» ito. 8. potfóf.
  Apoftoliceíc, Apost'ólicus; lica, licum, Apostolt,
  ApoAolicefc EpifCop urmatoriu indatc Apóftolilor, Apoatolicus* lici, m. 2; Püspök ki az Após* toll székben ült.
  Apoftol mincinof, Pseudo apóstól lu&« Ii, ra. 2. Hamis Apóstól. Apotheca, Phartnacopólium, poliik n. 2. Patika.
  Apotfaecariu, Apöthecarius; carii;
  na. a. Patikafias.
  Apriet, Apértus, rta, rtüm, Nyíl-túnval&é
  Propatulas, la, Ium.
  PerspiCYius, cua, cuuiti,
  Evidens, erttís, o. 3.
  Manifestus, esta, stum.
  Patulus, la, luto.
  Pátens, eötis, o. 3.
  Apriet efte, Liquet; Nyilván dugjon.
  Pálam est;
  Manifestum est.
  Apriet lucru, Rés manifesta, NyiU
  vánság:
  Evidens, entis, o. 3.
  Perspicuus, cuá, cutim,
                                                                             4 *
                AP.               5i
 Apriefceste Apriet, Aperte, ad ve. Nyilván, Perspicue.
   Palaiút Procerto.
   Patenter, Certissime.
   Evidenter, NyilvánSdggaL Manifeste. Propalam.
 Aprii; Aprilis, lis, m. 3. Szent* György hava,
 Aprind, Accendo, di, sum, éré. Felgyújtom gyújtom Succendo, di, ium, ere. Inflaiúmo, avi, tum; űré* Meg-gyúlásztom.
   Incendo, di; sum; ere. Gyújtóm gyúlásztom.
   Iţnes injicio, ti; éctum, ere. Aprindere, Atcensio, ónis; í. 3 Félgyújtás, gyújtás; Inflammatio, onis* f. 3; Incensio; onis, f. 3.
 Aprindere, IácehdiuU); ii; ti; ii. Gyúladás, égés.
   Inflammatio, oni*, f. 3; Incensio, onis, f. 3. Aprindíetóriu Acc^riSor, brií; m. 3. Gyújtó, felgyújtó.
   Sliccen sör, öris, m. 3; Aprindietöriu de feafa fau dé áltö célé, Ihceftdiarius; ii; ib. 2, Gyújtogató> Húz égető, Aprindietoar’j Incendiaria, riae, f. 1. Gyújtogató aszszony. Aprinf, Accénáus; sa, sum. Meg* gyújtotti '
   Incenéus, sa, süm. Felgyújtott. Inflammatus, ta, tum.
Digitized by LjOOQle
   5a                AP.
                “ 1       ■■■-* ■ ■ ■
   Succensus, sa, sum.
   Aprind focu, Ignem accendo, ere. Tüzet ger)esztek.
   Excito, avi, tum. are, igneou Aprind lumina, Candelam accendo, di* sum, ere. Gyertyát gyüj* tok.
   Apritidume, Exardeo, si, sum, ere* FelgyúladoJi, •
   Ekardesco, éré. Fellobbanok. Candesco, ere.
   Accendor, di, sus sum, Ftl* gyiiladok. .
                                                           Flammesco, ere.
                                                    Incendor, sus sum, di.
   Flagro, avi, tum, are. Langa* lok\
                                                               Candeö, efé.
   Inardesco, ere. Félgerjedék, fel* gyúladok.
                                         Aprindume de manie, Excandesco ifa, escere, igen megharagszom Aprindere de manie, Excandes- , centia, tiae, f. î. Felgytiladds, Megharagvds.
   Aprindume jare, Redardesco, ere, Viszont méggyúladok, Lángot vetek.
   Aprobaluefc, Approbo, avi, átum, aire. Jovaüonu Probo, avi, tum, éré; Cocprobo, avi, tum, airé. Assentior, iiri, sus Sum. /óvá* hagyomí Aprobatie, Aprobatio, ónis, f. 3. Jóvallás, Jóvá hagyás.
                                 AP.
 ■ ■■  ........... t.V. .MÉ—,
    Probatio, oui», f. 3.
    Assensio, obis, f. 3. Jóvá há* gyáé.
    Assensus, sús, m. 4. Ratihabitio, onis, f. & Comprobatio, onis, f. 3« Jóval• lás.
  Aprobatoriu * Approbator, oris* m. 3. Jóvalló.
    Probator, oris, tik. 3. Comprobator, oris, m. 3. Aprobat, Approbatus, ta, tum; JóvalláLty Helyben hagyatott. Prbbatus, ta, tum» Comprobatus, ta, tum. Apropiume, Appropinquo, avi* tum, are. KözélgéieA. Propinquo, avi, tum.
    Proximo, avi, tum, are. Közé* lilék.
                  Prope accedo, ssi, sum, ere. Aptopiére, Apropinquatio, onh, f. 3. Közelítés közéig et és > Aproapere,. Propinquitas, tis, f.5. Közelebb valóság.
    Proximitas, tis, f. 3, Apropiumé de el, Proxiihü, Avi, •tum, arc Hozzá közélgetek. Propinquo, avi) tutu, árt. Iniâibeb, «fe*
    Apropietoriu, Imminens, tis^ éi 3. közelítő.
    Aproape, de aprdâpe,Pf6pinquus, quá,         közét való•
    Proximus, a, um.
                   Aproape peíte noi efte, Ingruens,
Digitized by LjOOQle
AP,
                                        AP,
  ti», o. 3. közelítő rajtunk való. Imminens, tis, o. 3,
  Aproape, Prope, Közel.
  Propinque, * proxime, proximo. Aproape merg, Adbito, antr pro aecedo, essi, sum, erş. Közei megyek.
  Apropiez mie, Vendico, avi, tum, are. Magamnak tulajdonítom. Usurpo, avi, atum, are*
  Mihi adscribo, ere, si, ptum. Mihi ascisco» ere, scivî, tum. ire. Mţhi assumo, ere, si, tum. Apropiere, Vendicatio, onis, f. 3.
  Magának tulajdonitds.
  Apru, Aper, ri, m. 2. Vad disz• Tiö, vad han,
  Apqc, Ocoupo, avi, tum^ Are* EU foglalom, magamnak vessem lapom.
  Cepi o, oepit captum, ere. ka• pom.
  Capto, avi, tum, are, kapdosom. R apio, ui, ptum, ere. Elkapom. Arripio, ui, eptnm, ere.
  Rapto, are. Kapdosom.
  Apucare, Occupatio, onis, f. 2. Elfoglalás kapás.
  Prensatio, onis, f. 3. Kapdosás. Raptio, opis, f. 3. Bikapás. Apucatoriu, Occupator,, oris, m. t. Elfoglaló kapó.
  Captator, oris, m 3. Kapdosó. Apucat, Occupatu*, ta, tum. EI•
  foglalj
  Apprehensus, ta, tum, „
                                                                         53
                    Raptus, ta, tum. Elkapatott. Apuc inainte, Praeoccupo, avi, tum, are. Elöl elfoglalom elveszem. Ante occupo, avi, tum, are. Ante capio, cepi, captum, ere. Elől elfoglalom.
                    Apucare inţinte, Praeoccupatio o-nis, f.5. Elöl elfoglalás. Apucat inainte, Praeo cupatus, ta, tum. Elöl foglaltatott.
Apjţc inainte, Praevenio, ni, tum, ire, Elöl veszfim, Eleit veszem megelőzöm.
  Antecapio, cepi, cáptum. Elől veszem
  Praesumo, si, tum, ere. Anticipio, iare.
Apucare inainte, Praeveatio, onis, f. 3. Elől vétel.
   Anticipatio, onis, f. 3. X . Apucat inainte, Praeventus, ta, tum. Megelőzhetett.
                   Apucpjne de ceva, Apprehendo di, sum. Megkapom Apucume de ceva lucru,. Aggredior aliquod opus, di, aggressua apra. Valami dologhoz fogok* Apucare de ceva lucru, 'Aggrea* sio, onis, £ 3, Hozzá fogás. Appeuroe de ceva lucru mare, Com* ' molior, litus sum, iri. SţorgaU mat oson nagy dologhoz fogok. Opus magnum aggredior, edi. Nagy dologhoz fogok.
Apulia, Apejja* ae, f. i. Gipsz or* szög tartománnyá.
 Digitized by Gooole
54
AP. AQ.
 AR.
  Apun Jta: ponere, Occido, eidi, suni, ere. Elenyészem,, Piapareo, ui, ere.
   Evaneo, ui, ere.
   Evanesco, ere.
  Apunere, Evanescentia, ae, f. 1. Elenyész és.
   Di spari ţi o, puis, f. 3. Apunitoriu, Disparens, tis, o. 3. Elenyésző,
   Evanidus, a, um.
   Occiduus, ua, um, Elmúló. Apun inainte, Praeoccido, di, casum, ere. EUfl elenyészek* elöl elvegek.
  Apune (oarele, Sol oc$ídit. A* nap nyúgszik, nap halad.
  Apupere foarelui, Occidens, tis, o. 3, Nap nyugat, Nap enyészet Occaţus, &ús, m. 4.
  Apufao, Occidentalis, le, c 3. Nap enyészeti. Nap nyúgo%i. Oţciduus, a, um.
  Apunend foarele, Occidente, ţoje, Sole ţd pccţsum declinante, vergent9. Nap haladatkorx nap enyészetkor.
  Aquavita, AquayHş* vitae, f. 1.
   Édes pálinka.
  Aquiígrap cetate in Germania, Aquisgranum, ani, n. 9. Város Német országban.
  Ar, Aro, avi, atum, are. Szántok. Inaro, avi, tum, are. Bészántom. Imporco, are, ?i tura, Szántok Barázdát tsinálok.
  Pastino, avi, tum, are. Szán,» ţo.k kapáltok.
  Sulco, avi, tum, are. Barázdát tsinálok, szántok,
  Subigo te ram.
  Arare, Aratio, onist f. 3, Szántát Pastinatio, onis, f. 3. Pastinatus,- sús, m. 4*
  Aratura, Aratura, rae^ f. 1. Szán,, tás szántott hely.
  Procusum^ si, n. 9.
  Sulcus, ci, m. 9. Borozdcu Aratoriu, Arator, oria, m.3. Szánt^ Pastinator, oris, m. 3. Imporcator, pris^ m. 3. Boro? ddló.
  Sulcator, oris, m. 3. Szkntői Borozda tsinálő.
  Arat, Aratus, ta, tuţti. Megszán? tolt
  Sulcatus, ta, tum.
  Pastinatus, ta, tum, Mţgkevert föld.
  Ar a-doa întorc, Aratro, avi, atum, are. Másodszor szántom, for* gatom. ,
  Itero, avi, atum, are. Repastino, avi, tum,
  Arare a-doa, Repastinatio, oniij f. 3. Másod szántás.
  Ar Mrie, Tertio, avi, atuzn, *r* Vetés alá szántok.
  Ar intei locu, Agrum proscindo, di, ssum, ere. Ugariok, gyeP** szántok.
  Novo, avi9 atum, are.
Digitized by {jOOQle
  _______________AR,________________
  Araié in loc nou9 Novatio, onis, f, 3. Ugariás, gyep szántás. Proscissio agri.
  Aratora intei fau in loc nou, Novalis, lis, c. 3.
  Novale n.3. Gyep új szárüás> ugar Vervactum, ti, n. 2.
  Vernactum, ti, n. 2.
  Arvum, vi, n. 2.
  Ar inpregiur, Circumaro, avi, a-tum, őre. Környül-szántom, Obaro, are; Kőmyülszéntom, Be-szántom.
  Arare inpregiur, Circumaratio, onis, f. 3. KőmyüUszántds+ Obaratio, onis, f. 3.
  Ar fomen, Agricolor, arí, atus sum. Szántok vetekv Agriculturam exerceo^ ui, itum, ere.
  Arare, femenare, Agricultura, rae, f. i. Szántás vetésK Aretoriu, fem enet ori u, Agricultor, oria, m. 3. Szántó vető. Agricola, lae, m. i.
  Aratorefc, Aratorius, ria, iumv Szántási•
  Ar tot, prefte tot, Peraro, avi, a-tum, arer Megszántom* Altul szántom•
  Exaro, avi., atum, «re. Meg-szántom.
  Aratoriu tot, prefte tot, Perarans, tis, o. 3. Mindenestül fogva, felszántó.
  Arat de tót, Prefte tot, peraratus
                                                                                                                 55
  ta* tum. Mindenestül fogva fel szántatott•
                                       Ara fe poate, Arabilis, le, c. 3.
  Megsfántható.
  Arava, Araturus, ra, rum, «Szántani /ogv Arat uri tie, Aratiuncula, lae, f. i. BorozdátskcLi szánt ásót ska. Sulculus, sulculi, m. 2.
  Aratru, Aratrum, tri, n, 2* Eke. Aratoriíind> Sulcatim, adv; Jto-rázdánként.
  Arabia, Arabia, ae, i. Arabia ország,
  Arab arap, Arabus, v arabs, rabit, m. 3. Arabuss, Szeretsen, Arama, (Ita: Rome:) JSa, erís,n*3. Réz.
  Cuprum, ri, n* 2<
  Cuprins, ria, um, Ért» réz* Arama galbina, Orichalcum, oi, n. 2. Sárga réz•
  Arama fau alt metal ne prefăcut, Raudus, di, m5 2. Üszögben való készihetlen értz.
                                       Aramutie, Raudusculum, li, nK2.
  Értzetske.
  Aramefc, JEro, avi, tum, are. Meg-rezezenu Aramefc, de arama, jEreus,' ea, eum, Rezet, rézből való. Ahe-neus, ea, euro*
  Ahenarius, ia, ium.,
  Aremof, JErosus, sa,
  Rézzel tellyes*. iErariu*, ia, urn/
Digitized by GooqIc
  56__________________AR. _______________
  jEratus^ ta, t^m.
  Ar em arin, JEţirius, ^ m. Réz, miveş*
  Ahenarius, iî^ na. 2.
  Fabeţ. wldarius^ ii, 2. Aremuri, iEramenta, oţutn, n. plu: Re? mivek.
  Ar ţnţţ aducatoriu, iErifer, ra»jrum, Rfi* fyozó.
  Aratna verfetoriu, Jjjrarius, y#m.2. Réz &ntö.
  Fusor aerarius,
  Aer^ţju, Aer ari î^i m ii, n. 9^ JjTö-* hints tartó hely.
  Araneu5 v. aţachi^e, Arşgnş, Ara* nea, ea®, f. f* PdA.
  Asterion^ pnis, m. 3» Póknak neme*
  Araneus, ei, xn. 2. Pókháló. Araneoí^ Araneosus^ sa, siim. Po* Aos? pókhálós.
  Araneu de mare, Sepiol^ lşe,f.J.
  'Pengni pókotfka.
  Araneu pe ape fugatorit}, Tî#>u-la, lae, f. Iflzw futkoshat
  lábuy pófí.
  Araneu venenat, Stellio, qnis,u}.3. Földi n\érge* pók•                 #
  Phalangium, ii, n. 2.Mérges pok.
  Tarantuja, lae, f. 1,, To/ka mér • ges pók.
  Arbitrarele, Arbitralis, le, n. 3.
  Köz bíróhoz, való.
  Arbbre, Arbor, oris, f. i* Él# Ja. Arbore făcători de Ginda, Es-
               A*.____________________
  «ulua, li, m. 2, Mák tqrwti fa^ Arbor* cjír grofi* coase. Phellos, phelli, m. 9.            ifatţag  ha*
  m Tslw fa\
  Arbore de oleu^Phauiia li#e, f. 1.
  Qreg olajfa.
  Arbore pe caţe fae vitia vii, Rum-patinum, ni, n. 9. Fa melyre aK szollá fát fél botsátyák. Arbpjro£ Arbprosua, ta, sum. Éi\ lö fás.
  Arbore^, Arborétum, ti, n.^. Gytf-möltsb's kert.
  Arborei, Arbuscula, lae, f* 1. Gyűr rpfills fái ska.
  Arborei ca rugu, Nerium, ii, p* 2.
  #o98ti fa forma* tseţnete, Arbuftoţ Arbustivus, va., vum. Gyămolts fás^
  Arbustum, ti, n, 9«
  Arbojrefc, ţedefe, AţbustQ, avi, tuna* are. Fákat ült&ek.
  Arbprariu*, Arborarius, ax um, Fé* tói yaló, fái*
  Arboreus* ea, um,
  Arboratoţiu, Arboţator, oris, m. 3* Kertész.
  Arborefc, Arboresco, ere. Fává váloip.
  Arc, Arcus, ús, m. 4. Késjz ív9
  nyíl.
  Arcari, Arquites, tűn*, m. plur: Kéz ívesek.
  Arcear, Acer, i;is, f. 3, Juharfa. Arc la cetere, Plectrum, tri, n. 9* Hegedű vonó.
Digitized by
 ______________________________________
  Arc pş osriu, Curcubeu, Iris, di»
  1    3. ígi szivárvány, fee pi cep da purtat greutate (olilamic) ArcnLum li, o. 2. Ttkerts melyen fejeken terhet hordósnak.
  Cssticilus, li, m. %*
  Circulus, li, m. ţ.
  Arculus, li, tu. 2<
  Arc Uboka, Arcus, cúf,m.4« Bólí.
  Fornix, cis, m. 5.
  Arcefc, Arcuo, avi, tum, are. Meg* hajtom^ boltozom.
  Fornico, avi, tum, are.
  Aienire, Arcuatio, oaia, f. 5. Boltozd*.
  Fornicatio, onis, f: 5.
  Arcuit, Arcutus, fa, tum. Boltozat. Fornicatus, ta, tumu Arcatus, ta, tum.
  Arceste, Arenati m, adv. Bóltozva. Aret, Arca, ae, f. i. Bérka, láda.
  Cijrta, tae, f. i.
  Arcutie, Arcella, lae, f. u 1Lé? dátska.
  Arcula, lae, f. i.
  • Cistella, ke, f. l.
  Cistellula, Ise, f. x.
  Cistula, lae, f. i.
  Axciriu, Arcarius, ii, vy* % Láda isin áló.
  Arcularius, ii, m. f.
  Aradia, Arcadia, ae, f» L. Görög ország tartománnyá.
  Aif-hangel^ Arcban gelus, li, m. Fo Angyal.
              [AR.                5^
  \rchicaroerariu, Arckicamerarius,
  ii, m. a. F& KamprâşKj8 M» járó.
  Archicancellariu, Archroanoella-. rius, ii, m. a. F'ó Kantzellárius.
  ArcbicapeMan, Archicapellaaus, ni, m. b. Udvari, pap.
  Archi dapi fer purtatoriu det fpu^, cate mai mare, Archidapifer, tip m. s. F'ó étel»fog6.
  Archidiacon, Archidîaconus, ni, m. a. Fó Diakónus, Esperest.
  Archidiacon ie, Arcbidiacenatus, tús, m. 4. Bspşrestseg.
  Archidux princi mare, Archidiix, cis, m. & Értz hertzeg.
  Archiepifcop, ArcbieptscopiKs, p|^ m. 2. Érsek.
  Archiepifeopie, Archiepiscopatus, tús, m. 4. Érsekség.
  Archiepifcopefc, Archí episcopatu, fungor, gi, ctua sum. Érsek ţf» gy°k
  ArchiepifcopePc, Archiepiseqpâlisţ le, c- 3. Érseki. •
  Archiereu, Princeps sacerdotuip, Fb pap, Püspök.
  Archimagir, bucatariu mare, Archimagirus, ri, m. a. Fö Aony* ha mester.
  Archi marsai mai marele taberi, Archimareschalbis, li, m. a. FS hadi vqzér.
  Arcbimandrita, Archimandrit&ta*, no. 1. Jpdtur.
  Archimedef matamateic na re»
Digitized by v^ooQie
58              AB,
   Archimedes, dis, m. 3. Egy /• ge/i híres Mâtheţndtikus. Archipincernaţiu polyrériu mare, Archipincerna, nae, m, i. F'ó innya adó,
Archipirata capitanu lotrilor de mare, Archipirata, tae, m. i, Tengeri toiualy Kapitány, Archiprejfbiter, Archipresbiter, ri, m. 2. Fo pap*
                    Archiiinagog, Archiainagogas, gi, m. 2. Sinagoga9 elöljárója. Archiftratag mai marele taberi, Archistratagus, gi, m. 2* Fő tár bor mester.
Architector mester de făcut oafî, Architector, oris, m. 3. Építő mester.
   Architectus, ti, m. a. Architectonie meşterie de lucrat, Architectonica, cae, f. i. Építő mesterség.
Architectofiicefc, Architector, tus sum, ari. Házat építek, f unótálok Architectura, Architectura, rae, f. i. Építő mesterség. Architalaf mai marele luntrilor * Architalassns, si, m. 8. Tengeri hajós Kapitány. Architriclinier mai marele nunţi, Arcbitriclinius, ii, «a. 2. Fő gazda a9 lakadalombft. Archív, Archivum, vi, n. a, Le-vé^ tartó hely.
Archivariu, Archivarius, rii, m.2. iteifékekre gondol viseld
  Ard, Ardeo, ai, sum, ere. Égek. Flagro, avi, atum, aire. iEstuo, avi, tum, are.
   Uror, ustus sum, uri.
   Deflagro, avi, tum, aţe. Megégek, elégek, kiégek.
   Conflagro, avi, tum*.
   Comburor, ri.
  Aduror, ri, ustus sum. Exardeo, si, sum, ere. Exardesco, ere.
  Ardere, Combustio, onis, f. 3. Kiégés. ,
   Exustio, onis, f. 3.'
  Ambustio, anis, f, 3. Elégés• Adustio, onis, f. 3. Megégés. Deflagratio, onis, f. 3. Conflagratio, onis, f. 3«
  Arţ Adustus, ta, tum. Megégette Combustus, ta, tum.
  Crematus, ta, um.
   Conflagratus, ta, um*
  Arf si uíbat funt, Squalleo, ere.
   Kémény, égett, aszszu vagyok. Ard, Cremo, avi, atum, are. A getek.
  Aduro, ussi, ustum ere. Megégetem, elégetem.
  Comburo, sai, atum, *re. Peruro, usai* stum, ere.
  Exuro, usai, stum, ere. Concremo, avi, tum arţ.
  Deuro, ere..
  Uro, ussi, stum, ere. Égetem. Ufttulo, avi, tum, are*
  Urito, are, vi, tum.
Digitized by <^»ooQ[e
                                    ah,
  !■,■■■ mţi I             I ■■ w ■■■
  Ardere, Ustio, on\s, f. 3. Égetés. Crematio 9 onis, f. 3. Megége-ţes.
  Combustio, onis, f. 3«
  Eiustio, onts, f. 3. Égetés, Concrematio^ onis, f. 3< Megéget és.%
  Ardere, Ar fura, Incendium, ii, n. 9. Égés.
  Ardor, oris, m. 3. »
  Flagrantia, tiae, f. i.
                    Ardieforiu, Flagrans,tis, 0.3^ Égő.
  Ardens, tis, o. 3«
  Ardietoriu, Aprindietoriu, Fl$mi* fer, ra, rum, Égető.
  Urens, tis, o. 3«
  Ustor, ris,* m* 3.
  Combustor, oris m. 3. Causticus* ca, cum.
  Arţ Ustus, t*, tum* Égetett Ai égetett.
  Combustos, ta, tum*
  Deustus, ta^ tum.
  Adusto,*, ta, tum.
  Incrematus, ta, tum»
  Crematus, ta, tum.
  Ustulatus, ta, tum*.
  Exustu#, ta, tum.
  Arf de. dsumetate, Semiustus, ta, tutu. Félig megégetett. Semiustulatus, ta, tum. Semicremus, a, um. Semiambustus, ta, um. Semicrematus* ta, um*
  Ardere de tot, Holocaustum, ti, n. 2. Egész áldozat.
                                    Aft.
  Ard inainte, Praeuro, ere. Elöl égetem.
  Arf inainte, praeustus* ta, tum. Elől-égetettn
                    Ard in loniru, ţnuro, ssi, stum* «re. Bé égetem, belesütőm.
  Arí in loptru, Inustus, ta, tum. Bélé sütett, red^égetett.
  Ard inpregiur, Amburo, ssi. stum. ere. Köröskörül elégetem, per-*sélem»
  Ardere inpregiur, Ambustio, Of nis f. 3. Kprnyük’getés.
  Arf inpregiur, Ambustulatus tat tum. KörüUégetett»
   Obustus, ta, tum. Körps körül égetett.
  Ard pone dincolo, Peruro, ssi, stum, ere. Jital égetem,
  Ard putin, Suburo, ere. Egy ke* vésse megégetem,
  Ardieceof, de arf, Ustulandus, da, dum. Égetendő.
   Comburendus, da, um. Elégő? tendö,
  Ardetieste ardind, Ardenter, Égve% szorgalmatoson.
   Flagranter, adv:
  Ardeiio oip ce in. toate partile fe. lingareste, Ardeiio, onis, m. 3. Tséltsap minden Jelé magát tsapó létsapó.
  •Arendeíc eu fau dau ceva plata, Arendot avi, tum, are. Bérbe, veszem, adom..
                    Areopag oafa de fvat la Athineni*
 Digitized by v^ooQie
       __________
   Areopagus, gi, m. a* Tandts-hás ifölt Athendsban. Areopagitae, barbati de fvat, Areopagitae, arum, m. plur: Athe-fisban tanácsos bírák. Arefteluefo, (Ita: Areftare) Comprehendo, di, sum, ere. Megfogom, elfogom.
   €apio, cepi, captum, ere. Manus injicio, eci, ctum, ere. Areftare, Comprehensio, onis, f. 3.
   Elfogás árcstdlás.
Areft, Arestum, ti, n. a. Fogság, ' megtartóztatás.
                    Arefteluit, Captus, ta,tum. Meg* árestált, Arestomba tétetett.
   In custodiam missus, sa, sum» Aret Gall: Areter, Sisto stiti sta-tutp sistere. Atiatom, EW-állatom, mutatom.
   Monstro^ travi, atum, ara. Mu-. tatom, Mutatok.
   Praesento, avi, atum, tare. Meg mutatom, Elő állítom EW-je-lentem.
   Ostendo, endí, sum, «re. Mutatok, meg-mutatom.
   Ostento, avi, tatum, are. Jfun togatom.
   Designo, avi, natum, nţre, Mu* tatom,
   Demonstro, avi, atum, are. Megmutogatom i Commonstro, avi, atum, are. ţndigito, tavr, tţtuip, tare. Jelentem.
Aretaţe, Monstratio, onis, f. 3. Mutatás, Mutogatás. Monstratus^ ţ^s, m« 4* Mutatás. Ostentatio, onis, f. 3. Mutogatás.
   Demonstratio, tonis, f. 3. Megmutatás.
   Designatio, onis* f. 3» Jelentés* Ostensio, onis, f* 3. Kimutatás* Aretatorip, Monstrator, toris, m. 3. Mutptó, mutogató.
   Ostentator, toris, m. 3. Demonstrator, toris, m. 3. Meg-' mutató K
   Statutor, toris, m. 3. EW-mu-tató, élH-adó,
Aretat, Monstratus, atrata, «tum. Mulattatott.
   Ostensus, sa, sum. Megmutatott. Ostentus, enta, entum. Mutogatott.
Areteceof, Demonstrativus, tiva, tivum, Mutogatásra haló.
Areta ie poate, Demonstrabilia, le, c. 3. Mutatható.
   MonArabilis, le, c. 3.
Aret afare, Retego, retexi, retectum, ere. Ki-jelentem, ki-mutatom.
   Exhibeo, ui, bitum, ere.. Manifesto, avi^ tatum^ are. Kijelentem.
   Indico, avr, atom, care, Ki-mu-tatom, hirdetem , Patefacio, eci, ctum, ere. Ki nyilaik osta tom.
Digitized by i^ooQie
AR.
Áft.
  61
Pal am faci o, id, ctum, ere.
  do, endi, sum, ere» jRfds ternii
   Aperio» tai) 'érten), ire. Kfrmu» tatortk, nyilatkoztatom. .
   Aretire afare, Exhibitio, onis, f.3. Ki mutatás £18 mutatás. Manifestatio, onis, f. 5. Ki mu* tatás.
   Aretat áfore, Detectui, cta* ctum. Ki jelentett.
   Publicus, tom;
   Apertus, ta, tum. Nyilván Való. Manifestus^ ta, tum. ki jéléntett. Patefactos, cla, tiu». j£í nyilat-loxiatott.
   Aretetieste atare, Palam* NyÜvári, szenúétóntdst.
   Propafaua.
   Aperte, nyílván.
   Manifeste.
   Patenter, Nyilván Iditatóson. Am ca degetu^ Digito ostendo, endi, ensum, ere. Ujjal mutatom,
   ladigito, avi, tatain, > tare. Je* kntént, ujjal mutatom.
   Am de facie, si fpuii, Répraet ssnto, avi, tatum, are. EÍ'ó-aU tatom, elÖ^jeíentem.
   Profero, tuli, latum* erre; Ki-jélentem.
   Produco» duxi, ctum, ere. Bio* hozom, mutatóim Atetat de facie, PtoduOtus, ta, ttcuii. Elö-hoiatott, mutatóit. Aret fire, si purtaré altue, Naturam, et moresj alterius, osten*
  szetit, és viseletit mutatom.
  Vretaré firí, si purterí altue, ’E-thologia, giae, f. 1. Váldki ar* kőUsének, és viselésének ki nyU latkoztatása.
  Aetatoriu firi, si purtări altue fi* thofogbs, logi, m. a. Valaki er» holts ét Iá mutató komédiáé.
  Aret inaihte^ Praemonstro, avi» tratam, trare. Előre mutatom. Propono sui, sitam, nere.
  Aretetoria inainte» Praemonstra-tor^ toris, m» 5. Előre mutató.
  AteUré Domnului, Epiphania, niae, f. i. VUkéreszt napja.
  Aretare la, Cotnparitio, onis, f. 5a Maga megjelenése.
  Apparitura, rae, f. !.
  Aret luminat, Declaro, avi, ratum* lare. Világoson mutatóm. Illustro, avi, tum, trare; Illumino, avi, natum, nare. DilÜfcidó} aVi, átum, dare.
  Aretare luminat, Detlaratio, Ori i i* f. 3. Világoson itiutatás*
  Aret nevoirt me tu mişcare capü-iui si mtirguire. Renuo, été) Nem akaratomat JB rázással^ nyögéssel mutatom.
  Abnuo, ni, utum, erei Intésem* mel eÜhkfant Abnato, are, vi* tom;
  Aret tóé cn femnu, Nuo* uij tuni, ere. Akaratomati intéssel jelim tem.
 Digitized by LjOOQle
to              AA.                             Áft.
—--^ - ------------------------------- - - ' -
                                      Inargento, are. MegtzüstözÖm*
  Adnuo, ui, e*e. Hagyom, intek. Aretare voi cu femnu, Nutus, tús, m. 4. Akaratnak intessél jelen-tése.
  Aretare vedenie, Spectrum tri, n» 2. Jelentés, Jelénés.
  Aretume, Patefio, ctus sum* fieri, Ki nyilatkozó ni,
  Patuüco, avi* tum, are* Anitámé cu buna inima, Gratifi-
  •  cor, arí, tus sura» Kédvéskedem. Aretare Cu buna inima, Gratificatio, onis, f. 3-. Kedveskedés Aretume dé face, ef a faré, Prodeo, divi, itum* ira. Elé járulok, mutatóni mágamat,
  Alrgint, Argentum* ti, n. 2. £• züst
  Argint batut* Argéntum signatum*.
  Vert ézüst.
  Argint curat, Argérituni purum.
  Tiszta ezüsU Argint facatqriu, Argekitifex* éis* iu» Ezüst tsináló*
  Árgint lucrat, Argentum caelatum* Mívelt ezüst*
  Argint ne lucrat, Argentani infectum; Miveletlén ezüst. Argint viu, Argentum virum, E-Uven kéneső.
  Hidrargirum, i, n; út Mercurius, ii, ra» 2.
  Afgintiel, Argenteolus* li, m; S* EzüstŐcske.
  Argintiefc, Argento* avi, tum, a-rei Mzüstüzithi
  Argintariu, Argentarius, ii* m. 2« Ezüst míves, őtves.
  Faber argentariüs;
  Argintat, Inargentatu** ta, tum;
  Megez üstözött.
  Argintiefc, Argenteus, tea* eum.
  Ezüstből való.
  Argintarié, Argentâria, iae, f. 1.
  Ezüst édények.
  Argint of, Argentosus, sá, sum.
  Ezüstéi elegyes,
  Arginteréfc, Argentarium, ría, um;
  Ezüsthez Való,
  Argifefc Vüx gráeCa, pellém,v; coi tium elaboro* avi, tum* are; Tsávúlok, a9 bőrt ki készítetni Argifíre, Pellis ellafcoratib, onis, f. dr. Bor kéSzittés.
  Argifala * Lixivium coriarium;
  Tsávct,
  Argrfittoriu, Cerdo, otiis.
  Pelio* önír, ta, 5.
  Coriarius, rif* Timdr* Siöís. Argifit, Operé alutario Elaborá* tus, ta, tum; Megkéézittetett bor* Argo luntre lüi Jafon cu Cáré au folt dupa lana dé aur , Argó ludec: Jdson hajója, melyei ă* rány gyapjúért ment•
  Argó, luntrari lui jafon* Argb-nautaé* árum, m. plur: Hé* jós, kik kólchisbá arany gyapjú* ért haj okúztak,
  Argof cetatfe in Graetia, Argb*$ ge» os, n.3. v. Argi Argorum* Hl*
Digitized by <^»ooQle
 AR.                                            ĂRv                              63
       ■ —————rntmmm i                           mmÁmrnmmmmmií. i 11' T
  m várossá Görög" országnak.
  Argument, Argumentum) ti, n. 2.1 Mutogatás, erősítés summája valaminek.
  Argumentatio, Argumentatio, onis f, 3. Erősítő beszécL
  Argumentéfc, Argumentor, ari, a-tus sum. Erősítem, mutatom.
  Argumtentetoriu , Arguméntator, oris, m. 3. Erősítő mutató*.
  Ariciu, Erinacteus, ei, m. 2t Tő* vis disznó. Echinus* ni, m. 2. Ericius, ii, m. 2. Hericius, cii, m. 2.
  Ariciu de maré, Hystrix, cis, m> 3* Ttngeri tövis disznó.
  Arie, Area, ae, f. i. Egyenes tsur földje►
  Arie ceteti cale prin oetate^ Area^ reae, fi ív Útsza.
  Aris curti, Piatea, téae, f. 1. Ház
  Udvata.
  ArieUriu, Arietor, oris» m. 3. Tséplő, nyomtató.
  Ariariu) Aţealis, le, c* 3» Buza pártó rosta*
  Arioafo, Areola* lae, & 1» Udvú* rottka.
  Aties, Auriei erisius, ii, mi át Aranyos viza
  Ariét, Aries, etis^ ml 3» Kos bét* béts,fal törő kos>
  Ariét, Arieto, avi, atum, are. Töröm, bé rontom, ostromlom.
  Arietoriu, Arietarius* ii, m. 2. Fal törő, ágyú.
 Vrietein, Arietinus, na, num. Kos» ból paló.
 Arin, Alnus, ni, f. 3. Egérfa, Arinet, Alnetum, ti, n* 2. Eger* fás erdői Arinefc dein arin, Alneus, éa, e* um, Egér fából való.
 Arjaa^ Arena* nae, f. 1. Fővény. Ari ne, Arenula, lae, f. u Apró fő* vény*
 Ari na pettoafa, Sabulo, nis, m. 3. Homok köVetses fövény. Sabulum» li, n. 2. Porond kö* vets.
 Arina ftrelucitoare, Nilélla, lae, f. 1. Tündöklő fövény, fövény közöt váló fényes morsolék. Arinez, Areno, avi, tum* are* Fő+-vényezenu Arinat, Arenatus* ta, tum. Fővé* jnyél elégyiteu
 Arenatum, ti, ír. 2. Kevert mész* Calx arenata;
 Arénarm* Arenarius, ii, m* 2. Fit* Vény ásó.
 Arinariej Are narea, riae, fi n FŐ* vény vetem\                        *
 Arineíc dein ariria, Ai**iiaC6usţ e*) eum» Fövényből valói Arinof, Arenosus, sa* sum» Fő* ve'nyesi
     Sabulosus^ sa, sum. tíoniokösi Arinof loc, Sabuletum ti, n* 2» Homokos, Fővényes hely* Arinerefc, Arenarius, a, um, F£* vényhez való.
Digitized by CjOOQIC
  Arinéz CU árina petroafe, Saburo, ávi, atum , are. Követte* homokkal megtöhöm.
  Arin* pétroafe in fundu luntri, Sáfeurra, rse, f. k; Követsesfö• itáiy a* Tengeri hajóban. Arinefc petrof dein luntre* Sabu-laris, ,re, c* 3. Hajó fenekén Váló fölényhez való.
  Arioat greoiat cu árina petróafe, Sabulatus, ta, tum. Követsés homokkal megtérhette megtölt. Aaring, (Ita: Aáringa) Halex, cís, f. .3. Halec, ci** n. a. Héring mindenfelé sós hah Aripa, ab alite* Ala> lae* f. 3. IS* árny.
  Aripa beferici', Pteróraa* atir* n. 3. t'etnplorh szárnyú.
  pescelui* Pinna ^ na^ f. t, í szárnya.
   Pinula* lae* f. r.
  Aripat, Alátué, t% tuni; «Sidr-
   Aliger, ^ ruiit»
  Aripariu^ Mi litariu diătro aripa
   4  siriagului, Âlarit* re, c. 3. <Se-fegnek valămi szárnyából itató vitéz.
   Alarius» a* üití*
  Aiiftocrátia îndreptare tieri prin aáai multi* Aristocraţia^ ae; f 1. Valamely országnak á*fH fen-éek igazgatása.
  Atíftotelefj Aristotéle.% lia* m. 3.
   Jfrágf filosofus.
   Arithmetica', Arithxbeticsr, cáe, f. i;
   Számvető mesterség.
   Ari t hmeteic, Arithmeticus, cr, m. 9« Arithmetikus.
                       Arm, Annus* mi> m. a. Stsö tag a9 marhában* tzíther a9 mar• hóban, szegy, **ügy9 vdtL Arma, Arme* Arttisp, oftito, a, t.
   plur. Fegyver.
   Arma afeutita- ca frigalre^ Vera* ru, n. 4. Hegye? tör.
   V erűm na* n*e, f. 1*. Robid Htb gyes tör.
   Arma afcutita, la Verv, Má'cbefrr, raev f. í. Hegyes tör. Hangyára kard.
   Doloir* ni^ n>. 3.
   Sfcca, cae, f. i.
   Pugio>, őnis, m. 3;
   Mucro, onis, m. 5*. ţCnsi*, sis; ta. 3;
   Gladíur, ii, ba. a'.
   Arma aíbutíte Iá teis, Friibek} tat, f. i. Szabta dárda\ kari £bis* m. 3.
                      Arma cutir, Culter tiri^ kh. fi. ÍTek Arma cuţit dé knafcelarfu; Cluoá* ’culum, íi, n. a. Mészáros kéé. 'Arma cutit de trtnat, Ctilter natorius, Vadász dárda.
   Arma de áruncatca fegeata, Üar-da, Tetumţ li, n. s. Hajtáfejgf-vcrţ Nyil dárda,
   Phalerica^ cae* f. í;
   Arma dé itnpuscat fegeata, Adiaţ dldis* fi 3; Ellővö fegyver^ nyíl.
Digitized by LjOOQle
AR.
AR.
65
 Arma fcurta fabiutie, Macherio-lum, li, n. a. Rövid torötske, KardaUkcr.
 Armei, Armó, avi, atum, are.
 Felkészítem, fegyverezem.
 Árma bine, Perarmo, are. Jól felfegyverkeztetem.
 Armare, Armatura, rse, f. i. Fegy-veri készület.
 Armatus, tűs, m. 4* Felfegyverkezés-.
 Armat, Armatus, ta, iun.. JFe/-fogyverkezett.
 Cataphractus, ta, tum.
 Armas, Armifer, ra, rum. Fegy-ívr hordozó.
 Armiger, ri, m. a.
 Tdifer, ra, rum.
 Ensifer, ra, rum.
 Armati de dsumetate, Semiar-raes, ium, c. 3. Félig fegyveresek*
 Armati militari, Exercitus, tás, m. 4* Fegyveres nép.
 Copiae, arum, f. plu.
 Annati pe mare, Copiae navalesj Classis navalis. Tengeri fegy-véres nép.
 Annati pe pament, Copiee terrestres. Földi fegy veres nép. Arme feinnu Boerii, Stemma, atis, n; 3.
 insigne nobilitare, Tztmer, Ne-rom' tztmer. finalista, Armalista, t«e, m. i. Tztmeres, diplomás Nemes,.
                                 5
  Armamentariu cafa detinut arme, . Armamentarium, ii, n. 2. Fegy • veres ház.
  Armariu, Armarium, ii, n. a. É-le's, vagy fegyver tartó kamara, láda.                           ,
  Arcula, lse, f. í.
  Capsula, lse, f. í.
  Armariu arca cu locuri multe, Loculatus, ta, tum. Iskatulyák-kai teli, Fias rekesztés. Loculosus, sa, sum.
  Armariu in parete, Riscus, ciy m. 2. Falban való almdri-om.
  Armariu, fecriu, Foruli, orum, m. plu: Armarium, Ládátskák, poltzatskdk.
  Armarel, Armariolum, li, n. 2 Almáríomatska.
  Armean, Armeüus, ni, m. a. Ör- -' mény.
  Armenia, Armenia, ice, f. i. örmény ország.
  Armenopol, Armenopolis, lis, f. Ş.
  Örmény város.
  Árment, adunare de vite, Armentum, ti, n. a. Tsorda, Gulyay Gob’óly.
  Bucerise, árum, f. 3. Sereg ba* rom.
  Armentariu paftoriu de vite, Armentarius, ii, Tsordás, Tsorda pásztor.
  Vr mén tál, Armentalis, le, c. 3, Baromhoz, Tsordához való*
Digitized by v^ooQle
  Armentean, Armentinus, na, um.
   Ökör mellett nőtt.
  Armentof, Armentosu*, sa, som.
   Igen marhás ember.
  Aroma, Aroma, atis, n. 3. Fú* szerszám.
                     Aromata, tum, n» plu: 3. Aromatariu, Aronkatarius, ii, m* a.
   Fúszerszámmal kereskedő. Aromatic miroíitoriu, Aromati* cus, ca, um. Fústerszám isii) vagy szagu.
  Armilla, covrig de «ur, Armilla» lse, f. it Kár ékesíti? arany peretz.
   Dextrale, Ijs, n. 3. Dextrocherium, ii, nv a. Armiliat, Armillatus, ta, um. A* rany peretzes.
  Arteiceoca earba, Ital: Altichioc-co, Cinera, se, f. i. Articsóka* Cardus sativus.
  Ártérié, Arteria, se, £ i. In, Ér* Arthiculus, Articulus, li, m. a.
   Tzikkţly, ágazat.
  Arthiculof, Articulosus, sa, sum.
   Tztkkebyekre osMtatott. ArthiculariuArticularius, ii, m. a. Kinek minden Izit jár* ja d köszvény.
  Arthiculat, Articulatus, ta, tum. Ízes.
  Arthiculatieste, Articulatim, adv: Tzikkelyenként.
  Arthilerie de batae, Artileria, rise, f. í. Hadi szerszám.
   Artiariu lemn, Acer, eris, f. 3.
   Juharja.
   Arv, Arvus, vi, m. 2*
   Arvum, vi, n. 8. Szántó 9s szálló féld.
   Arunc ab Avemnco, avi, atum, are. Hanyitom, elhanyitom. Jacio, ci, «ctum» ere. Hanyi» tóm.
   Jaculor, ari, atus sum»
   Projicio, ci, ectum, ere.
   JaCtito, are. Hányom.
   Jacto, are, vi, atum. Hdnyi* gâlom.
   Abjicio, ci* ctum, ere. JSlhâ* nyitom.
   Aruncare, Abjectio, onis, f. 3w hány i tás.
   Projectio, onis, f. 3.
   Projectus, tűs, m. 4*
   Jactus, tús, ín. 4- Hanyitds. Jaeulatio, onis, f. 3.
   Conjectio, onis, f. 3.
   Jactatio, onis, f. 3. Hányás vetés.
   Aruncatoriu, Jaculator, oris, m* 3 Hanyigáló, Hanyitó.
   Jaculans, tis, o. 3. Jaculatorius, ria, ium.
   Jactator, oris, m. 3.
   Aruncat, Abjectus, ta, um. £3 hányitott, elvetett.
   Jactus, ta, tum. Hányatott. Jaculatus, ta, tum.
   Projectus, ta, tum. Projectitius, tia, tium.
 Digitized by v^ooQle
  ________________Al
  Jactatus, tata, tum.
  Anmcaceof, Jaculabilis, le, c. 3.
  Elhány itható.
  Arunc afare, Ejicio, eci, ctum, ere. Kihány igólom.
  Sjecto, avi, atum.            %
  Aruncare afare, Ejectio, onis, f. 3.
  Kihány itás.
  Aruncat afare, Ejectus, ta, tum.
  Kihány ittatott.
  Arunc de fof prefte, Super-inji-cio, ci, ctum, ere. Feljűl réá hányom.
  Superjacio, ere, ectum. Superjicio, ere, ectum. Superjecto, avi, actum»
  Arunc de foţrte, Sortior, iri, itus sum. Sorsra vetek.
  Aruncare de foarte, Sortio, onis. Sors vetés.
  Sortitus, tús, ui. 4»
  Aruncatoriu de foarte, Sortitor, oris, m. 3» Sors vetg. Ominator, oris, m. 5.
  Arunc gloantie infocate, Pyro-bolos projicio, ere. TtUes goU fyóbisokat hányok*
  Anmcariu de gloantie infocate, Pyrobolarius, ii, m. fi. 21ixts golyóbist Jelhajitó.
  Arunc inainte, Projicio, ere. EWl elhányom.
  Arunc inainte cuiva, Objido, eci, •ctum, ere. Eleiben vetem. Aruncare inainte cuiva, Objectio, onis, £ 3. Eleiben vetés,
                                5  *
               AR.                  67
     11  11 ■ ■■■1 ' 1t
   Akadály.
Aruncat inainte cuiva, Objectus, * ta, tum. Eleiben vettetett vp• laminek Arunc inooace in colo, Disjicio, ci, ectum, ere, ELhányom, ide ’s tova hdnyonu Aruncat incoace in colo, Disjectus, ta, tunţ Elhányatott, vettetett.
Arunc in lontru, Injicio, ere. Belé vetem9 réá vetem.
   Injecto, are.
Aruncare in lontru, Injectio, onis, f. 3. Belé vetés.
   Injectus, tús, m» 4*
Aruncat in lontru, Injectus, ta, tum. Belé vettetett.
Arunc in ochi, Exprobro, avi, atum, are. Seemire hányom. Opprobro, avi, tum, are. Impropero, avi, atum, are. Aruncare in ochi, Exprobratio, onis, f. 3» Stemire hányás. Opprobratio, onis, f» 3. Opprobrium, ii, n. 2. Aruncatoriu in ochi* Exprobrator, oris, m* 3. Ssemire hányó. Aruncătoare in ochi, Exprobratrix, cis, f. 3. Ssemire hány óné. Arunc inprestiu, Subjacto» avi, atum, are. Felhányom, sterte hanyigálom*
Arunc inpregiur, Circum jacio, jeci, actum, ere. Kőrnytil hányom, vetem*                   v
Digitized by LjOOQle
46
AR.
  Aruncare inpregiur, Circum jactus, tás, m. 4* Környűl vetés, hányásk
Aruncat inpregiur, Circumjectus, cta, ctum. Környűl vetett.
Arunc inproteiva, Objecto, avi, atum, tare. Ellen vetegetek. Objicio, eci, ctum, ere.
  Aruncare inproteiva, Objectio, onis, f. 3. Ellenvetés*
  Objectus, ectás, nu 4* Objectatio, onis* fi & Objectaculum, li, n. Objectamentum, nti, n. a.
  Aruncariu inproteiva, Objiciens, entis, o. 3. Ellent-vettí, hányó.
  Arunc la pement, Sterno, stravi, stratum, ere. A’f'ótdheX vetem. Prosterno, travi, tratum, ere. Dejicio, eci, ectum, ere.
  Arunc ochi incoace incolo, Circumspicio, exi, ctum» ere. Kör» nyúl nézek.
  Aruncare ochilor incoace incolo, Circumspectio, onis, f. 3. Ide-*s tova nézés.
  Aruncare oafelor de joc cotica, Basilicus, lici, m. a. Kotzka-vetés.
  Arunc ochi fpre ceva, Aspecto, tavi, tatum, are. Arta nézek, Szemlélem.
  Arunc pessbarele in laturi, Pedes divarico, avi, catum, care. Lábaimat kétfelé vetem.
  Pedes varico, are.
  Aruncare pessoarelor in laturi, Pe-
  dum divaricatio, onis, f. 3. Láboknak kétfelé vetése. Aruncatoriu pesaoarelor in laturi, Varicus, rica, ricum. Szárait kétfelé hányó, nagyokat lépő, Árun# pre el, Conjicio, eci, ctum, ere. Réá hányom.
 Aruncare pre el, Conjectatus, cta-tás, m. 4. Réá vetés, hányás. Conjectio, onis, f. 3.
 Aruncat pre el, Conjectus, cta, Ctum. Réá vetett.
Arunc fupt, Subjecto, avi, atum, are. A Iája hányom, vetem. Arunc fau pun dare, Conscribo, psi, ptum, éré. Adót vetek. Aruncume dein desetteciuné, Mé jacto, avi, atum, are. Hányom magamat» Kérkedem. Aruncare dein deierteciune, Jactantia, ti», f. 1. Maga-hányás, Kérkedés.
 Aruncatoriu dein deserteciune, Jactator, toris, m. 3. Mag-ah&m nyá, veto»
 Aruncaceof dein deserteciuhe, Ja-ctuosus, osa, osum. Kérkede-keny.                          _
 Aruncume la pament, Procido, cidi, ere. Fűidhez borulok. Prosternor, érni, stratus sum. Aruncume la pessoate, Ad pedes me projicio, ci, ctum, ere. Lá* balhoz borulok.'
   Ad pedes me prosterno, stravi» stratum, ere.
Digitized by v^ooQie
               AR. AS._______________
  Aruncume si incoace; si incolo, Jactor, tari, ctatus sum. Hányódom, vetődöm^
  Arund, treflei^, Arundo, ais, f. 3,
  Nád.
  Donax, cis, f. &
  Canna, n», f. i,
  Calamus, mi, m. %.
  Arundeinet, Arundinetum, neti, n. 2. Nddos hefy»
  Cannetum, neti, n. a.
  Cannicius, cia, ium.
  Arundeinof, Arundinosus, sa, sum. Nddos.
  Arundinetum, neti, n. a. Arundeineíc, Canneus, nea, eam. Nádi,, nádból való.
  Cannicius, oia, cium.
  Atyuna, Arha, arhee, £ i. Zálog» előre fel-adott pénz,
  Ammez, Aurhando, dedi, atum, are. Elő-pénzt adok. Arhabonem relinqvo, liqvi, ctum, ere. Elő-pénzt teszek, hagyok.
  Arvunire, A rhaboni» datio, onis» f. 3. Elő-pénz adás*
  Arvunit, Arhabone conductus, ducta, ctum. Elő-pénzel véte* tett, Alkuit.
  Aţ Aííls, tot ce é intreg si fe poate imparti in 12 partii As t. Assis, m. 3. Minden d mi is felé, vagy részre osztat-hátik.
  Ascalone, haame, Ascalonia, nise,
                AS.                69
  f. 1. Ascalonium, Ionii, n. a. Magyaró-hagyma.
   Aşchie, Assula, lse, £ i. Forgdts. Recisamentum, enti, n. a. For-gdts, Metélték, Faradék. Aşchie ce cadf dein pari de vie, Calametum, éti, n. a. Szőlőkaró forgáts.
   Calameta, tse, £ 1. %
Aşchie fuptire ce oade depa fer cand bate cu maiu, Stoma, atis, n. 3. Pőrőjjel vasról leütött vékony hal-héj szabású fór gdts.
Afchit, Asceta, tse, m. 1. Grse: as-chitis. Athleta, tse, m. 1. Barát, Remete.
   Eremita, tse, m. 1.
   Exercitator, tövis, m. 3. Anachoreta, tse, m. 1. Afchiteafca viatie, Ascetica vita. Remete élet.
   Vita ad meditandas res Divin nas comparata.
Afchiteaíca cafa, Asceterium, terii, n. a. Klastrom.             1
Afchiteste vietiuefe, Ascetica» vitam ago, egî, actum, ere. Remete módra élek.
   Solitariam vitam duco» duxi, ctum, ere.
   Afcult, Ausculto, avi, tatum, are. Reá halgatok, Réá figyelme^ zek, Hallom.
   Attendo, endi, ere.
   Intendo, endi, ere*
Digitized by LjOOQle
70
AS.
AS.
  Audio, ivi, itum, ire.
  Afc uitare, Auscultatio» onis, f. 3.
  Red halgatás, Figyelmeséi.
  ' Attentio, onis, £ 3,
  Acroasis, asis, f. 3.
  Afcultatoriu, Auscultator, toria, m. 3. Réá halgató, Figyel-mező.
  Attentor, toris, m. 3.
  Audiens, entis, o. 3,
  Attentus, enta, ntum. Figyel* metes, Figyelme».
  Intentus, 'enta, entum, Afcultend, Auscultando» Attente, adv: Intente. Figyelmetesen. Afcult, Exaudio, ivi, itum, ire, Meghalgatom.
  Afcultare, Audientia, tise, £ i. Meghalgatds.
  Exauditio, onis, f. 3.
  Exauditus, tús, m. 4* Afcultatoriu, Exaudiens, entis, o. 3. Meghalgató.
  Auditor, toris, m. 3.
  Afcultat, Exauditus, ita, itum.
  Meghalgatott.
  Afcult, Obedio, ivi, itum, ire. Engedelmeskedem, Szót fo• gadok
  Obtempero, avi, atum, are. Obseqvor, eqvi, cutus sum. Obsecundo, avi, atum, are. Imperio obseqvor, seqvi, qvu-tus sum.
  Imperata facio, eci, actum, ere. Jussa exeqvor, equi, cutus sum.
   Morigero, avi, atum, are. Morigeror, ari, ratus sum. Morem gero, gessi, estum, ere. Obedientem me praebeo, ui, ere. Cedo, cessi, ssum, ere. Afcultare, Obedientia, tiee, f. i.
   4Szófog adás, Engedelmesség* Obseqveiitia, tue, f. i. Obseqvium, seqvii. Obtemperatio, onis, f. 3. Obseqvela, Ise, f. i. Afcultatoriu, Obediens, entis, o. 3. Engedelmes, Szófogadó.. Obseqviosus, sa, «um. Obseqvibilis, le, c. 3. Obtemperans, antis, o. 3. Obseqvens, entis, o. 3«
   Parens, entis, o. 3.
   Moriger, geri, m. a.
   Morigerus, ra, rum.
Afcultend, Obseqventer, adv: Sitó* fogadva, Engedelmesen. Obedienter.
   Obtemperanter.
Afcund, ita: Afcondere, nascon-1 dere, Abscondo, di, sum, ere. Elrejtem, titkolom, Eldugom. Abdo, didi, ditum, ere. rejtem»
   Occulo, octali, ultum, ere. Condo, didi, ditum, ere. rejtem, Eltészem.
   Occulto, avi, tatum, tare. El* rejtem, titkolom•
   Recondo, didi, conditum, ere. Elrejtem, Eltészem.
Digitized by v^ooQle
AS.
AS.
7l
   Celo» Iavi, Iatum, Iare. Eldugom, Elrejtem.
   Obstrudo» si sum» ere. Abstrudo, sixsura, ere* Eldugom ' Obdo, didi, ditum, ere. Dugom. Supprimo, pressi, essum, imere. Elrejtem.
   Dissimulo» avi, atum, lare* EI* titkolom, tettetem.
   Concelo, avi, atum, lare. Eltitkolom, rejtem.
   Aicundere, Absconsio, onis» f. 3. Elrejtés, Titkolds, Dugás. Dissimulatio, onis, f. 3. Ütt/í* kotds.
   Dissimulantia, tise, f. i. Occultatio, onis, f. 3. Eldug ás. Suppressio, onis, f. 3. Elrejtés. Aicundietoriu, Absconsor , ris, m. 3. El rejt H, Titkoló. Dissimulator» toris» m. 3. Calator, toris, m. 3. Elrejtti» Occultator, toris» m. 3. Absoondens, entis, o. 3. Occultans, tantis, o. 3,
 Afcunf, Absconditus, dita» tum. Elrejtetett.
   Absconsus, sa» sum.
   Abstrusus, sa, sum.
   Abditus, dita, tum.
   Condititius, ia, ium.
   Conditus, ta, ctum. Rejtett.
   . Celatus, lata, latum. Elrejtetett, Titkoltatott.
   Dissimulatus, lata,, latum. EU titkolt.
   Occultatus, tata, tatum. EI* rejtett.
   Reconditus, dita, itum. Crypticus, ca, ticum.
   Afcunf foarte, Arcanus, na, canum. Titkos.
   Occultus, culta» Itum. Clancularius, ria, rium. Secretus, eta, etum.
   Misticus, tica» cum.
   Opertaneus, nea, eum, Clandestinus, na, aum.
   Latens, entis, o. 3.
   Afcunf intuneoof, Apocryphus, cryphi, m. 2. v. apocrypha, phum, n* 3. plu: Homályos, Titkos.
   Afcunf loc, Conditorium, torii, n. 2. Rejtett hely.
   Crypta, tee, f. i. Locus occultus. Latebra* rae, f. l.
   Latibulum, li, n. 2,
   Afcunf tycru, Abditum, ti, n. 2. Titkos dologK Opertum, erű, n. a. Absconsum, si, n. 2.
Afcunf lucru de tot, Arcanum, ni, n. a. Titok*
   Secretum, ti» n. 2. Sacramentum, ti, n. 2.
   Afcund aftucieste, Pattio, avi» atum, are. Ravaszsággal eldu-gom, fedezem.
Afcund in pescere, Illatebro, avi, atum, are. Barlangban eU rejtem, Lappang atom.
Digitized by UooQle
7*
AS.
  Aícunfetieste, Arcane, adv: Titkon.
  Abscondite.
  Abdite.
  Clandestine.
  Clam.
  Celatim.
  Clanculum.
  Dissimulanter.
  Dissimulatio*'
  Furtim.
  Latebrose,
  Latenter.
  Occulte.
  Operte.
  Occultate, adv.
  Afcundume, Abscondo me ,di, sum, ere. Elrejtezem, Lappangok, elbuvom.
  Deliteo, ere.
  Delitesco, ere.
  Lateo, ui, ere. Lappangok.
  -  Latibulo, avi, atum, are. Elrejtezem.
  Oculto me, are, avi, atum. Occultor, ari, atus sum. Afcundere, Latitatio, onis, f. 3.
  Lappangás, Elrejtezés.
  Afcut, Acuo, ui, utum, ere. Élesítem.
  Acumino, avi, atum, are. Exacuo, avi, atum, are. Spiculo, avi, tum, are.
  Allone, et cote acuo, ere, ui, utum. Köszörülök.
  Afcutire, Acuatio, onis, f. 3.
  Meg-eHesiţe’s,
  Exacuatio, o.nis, f. 3. Aicutitoriu, Acuenş, tis* o. 3. Élesítő, Köszörül# •
  Áícutit, Acuminatus, ta, tum. Élesített, éles.
  Acutus, ta, tum.
  Exacutus, ta, tum*
  Afcutitu a ceva, Acies, ei, £ 5« Éle valaminek, élessége. Acumen, nis, n. 3.
  Cuspis, dis, £ 3.
  Afcut foarte, Praeacuo, ni, utum, ere.
  Valde acuo, Igen megélesitent. Afcutit foarte, Praeacutus, ta, tum.
  Igen éles.
  Afcutieste foarte, Praeacute, Igen élesen.
  Aícut la verv, Acuo, avi, atum, are. Hegyezem, Hegyesitem. Acumrao, avi, atum, are. Exacuo, avi, atum, are. Cuspido, avi, atum, are. Spiculo, avi, atum, are. Afcutire la verv, Acuminatia, onis, f. 3. Hegyesités. Cuspidatio, onis, f. 3. Afcutitoriiţ la verv, Acuminans , tis, o. 3. He gyesitő.
  Cuspidans, tis, o. 3.
  Afcutit la verv, Acuminatus, ta, tum. He gyesitett, Hegyezétt. Cuspidatus, ta, tum.
  Aculeatus, ta, tum.
  Mucronatus, ta, tum.v
Digitized by LjOOQle
                                   Ag.
Afcutitu vervului, Cuspis, dis, f. 3. Hegye valaminek Acumen, jus, a. 3.
Afcntitu vervului armi, Mucro, onis, m. 3. Fegyvernek he-gye, éle.
Afcut, vervuefc, fa<? verv, Fastigio, avi, atum, are. Megtetézem, Hegyezem.
  Fastigo, avi, atum, are. Cacumino, avi, atum, are. Afeutiré, vermire, Fastigatio, onis, f. 3. Megtetézés, hegyezés. Cacuminatio, onis, f. 3. Afcutkoriu, vervuitöriu, Fatigans, tis, o. 3. tetéző, Hegyező\ Aícutit, vervuit, Cacuminatus, ta, tum. Tetézett, hegyezett. Afcutit verv, Fastigium, gii, n. 2.
  Hegyes teteje valaminek. Afcutieste, Cuspidatim, Cacuminate. Hegyesen tetézve.
                                      Afcut minte, Acuo Ingenium, ere, ui, utum.' Az elmét élesztem. Afcutie minti, Aouteia, lee, f.i.
  Elmésség.
Áfcutire minti, Arguti», arum, f. i. plu: Ravasz okoskodások. Subtilitas, tatis, f. 3. Éles el-mésaég.
Aícutit la minte, Aoutus mente, Argutus, ta, tum. Elmés, Éles eszii, Ravasz.
  Subtilis, le, e. 3.
Afcutitie, Acutulus, la(, Ium. Éle-setske, elmésetske.
                AS.                 73
  Argutulus, li, m. a.
  Subargutus, ta, tum. Afcutitieste, Argute, acute, sub* tiliter. Élesen, Eszesen•
  Ase, v. asa, ita: coíí, Ita, Sic, Úgy, így-, Eképpen, anyira. Verő, Jam, adv:
  Ase? Itané? Siccine? Úgy-é? így-ép
  A se bine, Utique, Sane, Úgy, Valóban.
  Ase ca, Circiter* Úgymint.
  Ase ehet, Ita ut, Úgy hogy• Asei, Ita est, Úgy vagyon.
  Asei, Talis, le, c. 3. Ilyen.
  Asei invetietura, Assolet, imper: Úgy a9 szokdş.
  Ut assolet, cym (au iiţvetiat. Mint szokott.
  ,Asei si ase, Qualis, lis. Imilyen amolyan.
  Ase tie, Hem, Úgy néked.
  Afe aprinde, Flamescere. Gyű-ladni, GerjednL Ased, Sedo, avi, atum, are. Tsendes item.
  Paco, are.
  Compesco, ui, ere.
  Commulceo, ere.
  Complaco, are, avi, atam. JSffci gesztelem.
  Demitigo, avi, atum, are. Mitigo, avi, atum, are. Tranquillo, avi, ţtum, are.. Tsendesitern, Engesztelem. Placo, avi, atum, are.
Digitized by v^ooQle
  74                  A&
  Asediere, Sedatio, emii,£3. Tken-
  desités.
  TranquiUatio, onis, f. & Placatio? onis, f. 3. Megen-
  gesztelés,
  Asedietoriu, Sedator* orii» m. 3. Tsendesito,
  Placator, orii, m. 3. Tranquillans, tis, o. & Asedieceof, Sedabilis, le, c. 3. Tsendes ithető.
  Placabilis, le, o. 3,
  Asediat, Sedatus, ta, tom. 7ten* desitett.         ~
  Tranquillatus, ta, tum. Placatus, ta, tum.
  Requietus, ta, tum.
  Asediat dein fire, Şedatus, ta, ton, Tsendes, Nyúgodqhnas*              ♦
  Quietus, ta; tum.
  Pacatus, ta, tum.
  TVanquilţus, la, Imn,
  Asedîare paufare, Quies, tis, £3. Tsendesség, Nyugodalom, Sedatio, onis, f. 3K Requies, ei, f. 5.
  Tranquillitas, tis, f. 3. Asedietieste, Sedate, Tkendesen, nyúgodaknason.
  Placate,
  Quiete.
  Pacate.
  Placide.
  Sedatim.
  Tranquille, adv:
  Ased bine in sir, in rend, Digero,
                                     AS.
   i 1 ■ 111 » 1 si, tam, ere. Jól elrendelem.
   Constituo, ui, utum, ere. Compono, sui, itum, ere. Asediere buna In sir iau rend, Digestio, onis, f. 3. Jól elrendelés.
   Digeries, ei, f. 5.
   Digestus, t^s, m, 4*
   Asediat, bine in rend, Digestus, ta, -tum. Étrendek) Rendre szedeti.
   Ased ceva cu judecata, Decerno, crevi, tum, ere. Végezek, ren -
   delek,
   Ásed cu mod bun, Accommodo, avi, atum, are. Hozzá szabom* illetem.
   Apto, avi, atum, are.
   Adapto, are.
   Concinno, avi, atum, ara. Instruo, xi, ctum, ere:
   Asediare cu mod bun, Accommo* datio, onis, f. 3, Hozzá illetet, szabás,
   Adaptotio, onis, f. 3. Asedietoriu cu mód bun, Accommodans, tis, o. 3. Hozzá asa-bóy alkottató.
   Adaptans, tis, «. 3.
   Asediat cu mód bun, Accommodatus, ta, tum. Hozzá szabott. Aptus, ta, tum.
   Aptatus, ta, tum.
   Asedietieste, cu mód bun, Accommodate, adv: Accommode. Illendőképpen, Jó móddal.
Digitized by L^ooQle
A5.
AS.
 7*
  Ased jare, Resedo, avi, atum, «re.
  Ismét megtsendesilem.
  Aied jare 1* olalta, Recompono, soi, itum, ere. VistonUtg őst• ve-rakom.
  Asediat jare 1« olalta, Recompositus, ta, tum. Ismét helyre dUHott.
  Ased in loc, Loco, avi, «tom, are. Helyhejstetem.
  Colţoco, avi, atum, are.
  Locito, avi, atum, are*
  Pono, soi, itum, ere.
  Statuo, oi, utum, ere.
  Asediare in loc, Locatio, onis, f. 3. Helyheztetés.
  Colloeltio, onis, f. 5.
  Dispositio, onis, f. 3.
  Situs, tűs, m. 4*
  Positio, onis, f. 3.
  Positura, ree, f. i.
  Statutio, onis, f. 3«
  Asediare in loc, in ceva bun, moşie, Emphiteusis, sis, f. 3. Va* lamefy jószágban bé-thtatds, bé-avatás.
  Asedietoriu in loc, Locator, oris, m. 3. Hefyhextetíf.
  Locarius, rii, m. s.
  Positor, orie, m. 3.
  Collocans, tis, o. 3.
  Asediat in loc, Locatus, ta, tum. Heiyheztetett.
  Collocatus, ta, tum.
  Pósitus, ta, tum.
  Compositus, ta, tum.
   Situs, ta, tum*
Asediat in locu altue, Subrogatus , ta, tum. Más helyében helyheztetett.
Ased in locu altue, Subrogor avi, atum, are. Helyében hely* heztetem.
   Substituo, ui, utum, ero. Asediare in locu altue, Substitutio, onis, f. 3. Helyében áUatás m Ased la olalta, 6oapto, ari, «tam. are. Oezve-aUtatom*
   Concinno, «vi, atum, are. Asedietoriu la olalta, Concinnator» oris, m. 3. Valaminek titzvc* rajkója, alkotója.               '
   Concinnatorius, na, rium* Asediat la olalta, Concinnatus, ta, natum. Jól öszve* alkotott, Ased mai inainte orínduefc Grse: Prorizo, Praedestino, avi, atum, nare. Elöl elrendelem, ma-gambart idein féltést em. Praeordino, avi, natum, naro. Asediare mai inainte, Praedestina-tio, onis, f. 3. BWl elrendelés• Prseordmatio, onis, f. 3.
Asediat mai innainte, Praedestinatus, ta, tum. Elül elrendeli. Praeordinatus, nata, natum. Ased manie, Iram sedo, avi, datum, dare. Haragot letsendfa sitenu
   Compono, süi, situm, are. Compesco, oui, ere.
   Irse frenum pono, sui, itum, erer
Digitized by LjOOQle
    76   .            AS.
    » .........- 1 ■ ................
    Iram contineo, ui, entum, ere.
    Asediave manii, Irse sedatio, onis, f. 3. Harag le tsendes itése*
    Ased fete, Sitim sedo, avi, atum, are. Szomjúságot megoltom. fixstingvo, nxi, ctum, ere.
    Asediare celor ce fe legiuefc de-fpre judecători, Compromissum, ssi, n. 2. A9 hét Jelperesek megalkuvások <£ bírák Jelül.
    Asediare de lege deípre ceva, Rogatio, onis, f. 3« Valamiről, törvény végezés,
    Asediare frumoaíá in sir, Strigţ, gee, f. 1. Szép rendel rakás.
• Asediare in loc. de adunare, De* •ignatio, onis, f. 3. Helyheste* tés, elrendelés.
    Asediare minti, Euthimia, iee, f. I» Elmének tsendessége.
    Asediare, si fvatu poporului, Plebiscitum, ti, n. 2. Köznép vé-
    • gezése.
    Asediaţ lenga, Adsitus, sita, situm. Mellé hefyheztetett.
    Asediat om, Homo pacatus, cata, tum^ Tsendes ember. Tranqvillus, 11a, llum.
    Asediat temp, Tranqvüla temn . pestas. Tsendes idő.
    Sedatum tempuá.
    A se di ement, Sedimentum, enti,
    . n. 2. Megszállás, nyúgovás.
    Asediementu grófimi la fund, Sedimentum, enti, n. a. Fentire szállott vastagság.
_______________AS. __________________
  Aşediume, Tranquillor, lari, latus sum. Tsendesedem, meg• nyugszom.
  Qyiesco, évi, eti*m, ere# Conqviesco, ere.
  Reqviesco, ere.
  Stlesco, ere.
  Asediume peloc, Consídeo, sedi, ssum, idere. Letelepedem". Recumbo, ere.
  Subsideo, ere.
  Asediare pe loc, Consessus, sús, m. 4. Letelepedés*
  Asediume pe pat, Recubo, avi, . batum, are. Agyba Jekszem. Asediare pe pat, Recubitus, tús, m. 4* Agyban fekvés.
  Afeminez, Assimilo, avir atum, are. Hozzá hasonlítom. Adsimito, are.
  Confero, contuli, llţtiun, ere. Comparo, avi* atum, are.' Afemenire, Assimilatio, onis, f. 3. Hasonlítás.
  ^qviparatio, onis, f. 3. Comparatio, onis, f. 3. Proportio, onis, f. 3« Afemenare, Similitas, tţtis» f. 3. Hasonlóság«
  Jlqvalitas, tis, f. 3«
  Paritas, tatis, f. 3.
  Similitudo, inis, f. 3. Hasonlatosság.
  Imago, inis, f. 3.
  Simulamen, nis, n. 3. Simulacrum, hteri, n. a.
Digitized by LjOOQle
                                         AS.
          ^----- --------------■-----
  Parilitas, totis, f. 3. Egyenlőség. JEqvamentum, enti, n. a.
  Afemeneceof, JEqviparabilis, le, c. 3. Hasonlítható.
                            Comparativus, tiva, tivum.
  Afemenat, Assimilatus, ta, tum. Hasenliitatott.
                             Coriparatus, rata, ratum.
  Aiemene, Similis* le, c.3. Hasonló, Assimilis, le, c. 3*
  Consimilis, le, t, 3*
  Ejusdem modi.
  Ejusce modi.
  JEqualis, le, c. 3.
  CoSquftlis, le, c. 3»
  Compar, aris, ev 3. Egyéni#* Parilis, le, c. 3.
  Aquatus, ta, tum.
  Afemene foarte, Peraequas» quA, quum. Igen egy eniti,
  Afemene dau, Pario, iavi, atum, * are. Mássát adom valaminek.
  Afemene dare, Pariatio, onis, f. 5* Mássát adás.
  Afemene datatoriu, Pariator, oriâ, m. 3. Mássát adó%
  Afemene dioa cu noapte, iEqui-dies, ei, f; 5> Egy eniti nap éjtzakával.
  Afemene inpartiu, JCquáliter divido, si, sum, ere. Egyaránt osztom,
  Afemene inpartire, JSquipartitio, onis, f. 3. Egyaránt osttds.
  Afemene intoarcere, Talio, onis, f* 3. Tronfal ütés, Hasonló
              A 3.                7^
 viszsza-adás.
 Aiemene latire, jEquilatatio, onis, f. 3. Egyaránt szélesítés.
 Afeţnene librire, J£quiliţ>ritas, tis-, f. 3. Egyarányuság t?fontba. üEquilibrium* bíii, n. a.
 Afemene libratoriu * jEquüibris, bre, c. 3. Egyaránt nyomót
 Afemene lucrátóriu cu dreapta si cu ftinga, Ambimanus, v. aequimanus, ni, m. 2. Jobb é$ bal kéz ível egyaránt élti* Ambidexter, ri, m. a.
 Afemene noapte cu diöa, JEquii noctium, ii, n^ a. Nap és éjj hasonlód
 tíorae aequinoctiales, Nap és éjj egyenlősége,
 Afemene pót ca altu, iEqui polleo* ere. Annyit tehetek mind más. jEquivaleo* ere.
 Afemene puteré ca altu, ^Cqui* pollentia, tiae, f. i« Mással egy érejüség.
 Afemene pontire, jEquipondium, dii j n. 2i. Egyarányuság <£ fontban.
 Afemene funt, Similo, avi, tum» are. Hasonló vagyok. Repraesento, avi, atum, are» Mással hasonló vagyok. Refero, tuli, latum, ere.
 Afemene typu icoanei cu cél ty-parit fau iconit, Imago similis suo originali. Abtdzatnak nisg* felelő valóság.
Digitized by Google
  7                 AS*
  »*>—mte       ■          ■ ■ ■■. .
  Afemme voe, Consensus, sús,
  ţou 4*      okarat*
  Unanimius, tis, f. 5»
  Afemene voitoriu, Unanimis, me,
  c. 3* Egy akaratú*
  Afemines fac fe fie afemine, M-
  quo, avi, atum, are. Egyenlít»
  vé tészem*
  Adaequo, avi, atom» are» Ctitque, avi, atum, are* Inaequo, are* fcxfeequo, are*
  ComplMO) are* avi, atvun* Afemenjure faoere, Exaequatio, onis, f* 3* Egyenlővé téteL Adsequatio» onis, f» 3* Egye• nesités.
  Complanatio, onis, £ 3. Egye* nesités*
  Aiemine facut, Exaequatos, quata, tum» Egyenlővé tétetett* JEquatus, ta, tam» Egyenlő* Afemines la olalta, Jtquiparo, avi, atum, are* öszve-hasonlitom* Comparo, avi, atum, ere* Confero, tuli, latum, ere. Afemenare la olalta, JSquiparatio, onis, f. 3. öszve-hasonliids* Collatio» onis, £ 3.
  . £oţnp*ratio, onis, f* 3» Collatus, tús» m. 4' Afemenaeeof la olalta, JSquipara-bilis, le, o» 3* öszve*hazonliU ható:
  Comparabilis, le, c* 3* Afemenat la olalta, Assimilatus
______________A&__________________
  ta, tum. öszve-hastinütott* Collatus, ta, tum.
  Afemenare a doao lucruri, Analógia, gise, f. í. Kettőnek ősz-ve*hasonldsa>
  Afemme la olalta, Analogus, ga» gum. öszve*hasonló. Afemenetieste, Similiter, Hason-lóképpen* JSqualiter, Egyenlőképpen*
  Assimiliter» Hasonló módon• Assimilate, J£quiter, Egyaránt. JEqualiter*
  Comparative, adv: Hasonlítva* Comparate, Peraeque, Egyaránt jEqae, pariter, Egyenlőképpen. As nasce, Parturio, ivi» tum» ire.
  Szülhetném*
Afe nasce, Generascere^ Szálét* tetni»
Asepte, Septimus, ma, műm* fíí* tedik*
A septediectle, Septuagesimos» ma» műm* Hetvenedik*
  Á septe oara, Septimum» adv: Hetedszer*
A septe parte a fieste ce, Septunx» cis, m. 3» Akárminek heted-része*
A septe fute, Septingentesimus, a» um» Hét-századik»
A sefe, Sextns, ta, tum. Hatodik. A sefediecile, Sexagesimus» ma» miun. Hatvanadik*
  A sefe parte, Sextans, tis, f. S» Valaminek hatodrésze.
Digitized by ooQle
                                      ki. '
  Sextarius, rü, m» s>
  A sefe parte auntii, Sextula, 1«, f. í. Untziáfiak hatod-része.
  A sefe őri, Sextum, adv: Hatod-stóK
                       A sefe fute, Sexcentesimus, a, um.
  Hat-századik.
  Afit, Asia, aise, f. ik Világnak egy negyed-része*
                        Afian, Asianos, a, m Ásiai.
  Aáacns, ca, cum. Asius, a, um. -ATih, Asinus, ni, nu s. Szamár.
  Asellus, xn. s.
  Afin íalbatec, Onager, gri, m* a. Ved szamár•
  Laüsie, onis, £ 3. -Afinei, Asellus, C, m. s. S*amá-îtAska. Ascellus, li, m» fl.
  Afiiel falbateC) Lalissio, onis, a. 3. Et de i szamatotska.
  Afmin, Asininus, na, nuta. Szamárból való*
  ACailor paiforiu, Asinorum pa* stor. Szamár őtzH pásztor. Asinarius, ria, rium.
  Afipefc, Sopior, itus sum. Szúrt* nyadok*
  8oporor, Afi, atus sum*
                           Dormito, avi, atum, are.
  Afipefc pe iltu, Sopio, ivi, tum, ire» Sutnyasztom.
  Soporo, ari, atum, ore*
  Afipire, Seporatio, onis, & 3. Stunyadás.
  Dormitatio, onis, f. 3*
                       Afipitoriu, Dormitans, tis, o. 3
  Szunyadó. Dormiscens, tis, o> 3* Dormitator, oris, m. 3. ATipiceoT, Somnieulosu*, sa, sum» Szunydta.
                   Somnolentus, ta, tum* Aíipicieste, Somnolenter, adv: Szunyadva. Dermitanter, Som* niculose, adv: Szunyadtan. Afog, Subigb, égi, ctum, ere. Gyúrom, gyúrok*
  Subigito, avi, atum, are. Meggyúrom.
  Prosubigo, are. Lágyítom* iDepso, avi, atum, are. Gyúrok. Comiseeo, ui, tum, ere.
  Masso, avi, atum, are. Afogare, Subactio, onis, & 3» Gyúrás*
Afogat, Subactus, ta, tum. Gyú> raU Depsiticus, ca, cnm. Asparag sperge, (Gr«e: Aspara* gos) Asparagus, gi, m.a. Spár-
Afpida, Aspis, dis, f» 5. Aspis kígyó*
                   AÍJjrrfc* Aspero, avi, atum, are» Me gkeményítem, Darabositom £xaspére, avi, atum, are» Afprime, Asperitas, tis, f. & Dfr rabosság*
  Aspredo, nis, £ 3*
  Aspretudo, ftis, f» 3*
Afprime trupului ou mantare, Scabies, ei, f. 5. Rtí*
  \fpru, Asper, ra, rum. Darabos. Scaber, bra, brum.
Digitized by
  Áo                 ÁS*. .
  Fragosus, sa, sum*           >
  Confragosus, sa, sum.
  Aipru loc* Aspretum* ti, n. 2.
  Darabos hely.
  A fpru om, Asper homo, Durva,
  \darabos ember, .
  Immitis, te, c. 3. Kegyetlen. Acerbus, bi. Mord,
  Austerus. Kemény, embertelen\ Afpreste, Aspere, adv: Daraboson, keményen;
  Austere, Asperiter.
  Acerbe, Duriter.
  Dure, Serere»
  Afíéílor, Assessor, oris, m. 3. Bírói renden való.
  AÍIéíBe, Assessio, onis, f, 3. /fe* letben Ülés.
  Atíetforie, Assessorius, ia, um.
  Bírói renden való.
  Aflellura, Assessura, ra», f. i. Bírói renden valósúg.
  AíTeíTorefc, Assessóratus officio fungor. Assessori " hivatalba vagyok.
  Aíliria, Assyria* rice, f. i* Ország As iában.
  Aífirian, Ássyrianus, na, num. Assiriabéli.
  AsSyrius, ria, ium*
  Afta ita: fta, Haec, Ezi Afta meneatie, ita: ftamane* Ho-t die mane. Ma reggel,
  Afta noapte* ita: ftanotte, Hac Uocte. Ez ejtzakai Afta fara, ita: fia i'era, Hodir
                AS;
-...-    .U,,-..-   ,   ■ I ■ ■
   vesperi. Ma estve,
Aftedi, Hodie, Ma,
 Astept, Exspecto, avi, tatum, are. Várom,
   Operior, riri. farom, vdroko-zonu          i
   Praestolor, lari, lâtus sum* Aşteptare, Exspectatio, onis, fl 3. Várokozás, várd's*
   Praestolatio* onis* f. 3* Asteptatoriu, Exspectator, tofis* m. 3. Várokozó, váró. Praestolans, lantis, o. 5» Praestolator, toris, m. 3; Exspectans, antis, o. 3»
   Aşteptat, ExSpéctatus, tata* tatum. Váratott, várt*
   Afteriaf pafére cacofterc, Astérias, riadis, f. 3. Maiska gém. Astem, Sterno* stravi, stratum, éfrnere. Vetem> megvetem. Consterno, travi, tratum, ere. Magtér item.
   Prosterno, strávi* stratum, sternere. Leteriiem,
   Asternere* Stratura, ra?, f. r. "Vetés, Terítés.
   Astemetoriu, Strator, oris* n±. 3, Vető, Teritb'.
   Aşternut* Stratu»* strato, atum. Vetett, Terített.
   Constratus, trata^ tratum. Astem ,pat, Lectum cömpono, sui, situm, ere. Agyat Vetek. Asternere patului* Lectisternium, nii, n; 2. Agy-vetés.
Digitized by v^oosie
 Alternet or iu de pat, Lectistrator, toris, in. 3, Agyvetö• Cubicularius, larii, m. 3.
 Aşternut pat, Grabatus probe fultus, Vetett úgy.
 Probe stratus.
 Aşternut de pat} Stratüm, ti', n. 2. Agy lepel.
 Aştern dsof, Prosterni», stravi, a-tum, ernere. Leleritem.
 Aşternut dsof; Prostratus, tata, tatum Leteritett.
 Astern dsoí fip, Prosterno, ere, A' földhöz, ütöm, verem.
 Aşternut dsof fi pat, Prostratus, tata, tátum. A9 földhöz űtteleit.
 Aitern fun dani ént, Substruo, uxi, ctucri, ere; Fuiidánienlúrnői ve• tek.
 Asternere fundamentului, Substructio, onis, f. 3. Fundamentum vetés.
 Aşternut fundament, Substructus, ta, tum. Fándárrientuni vettetett.
 Aitern Inainte, Praepando, andi, sum. ere. Elöl kiteríteni. Práestérno, travt, tatum, ere.
 Aítern in misloc, Intersterno, strati, stratum, ere: Közspette le. terítem.
 Altern lingă el, Astérno, stravi, atum, ere. Melléje teríteni.
 Ad sterno, ere.
 Aştern locu ctt petri, Lapidibus
                          6
  pavimento, avî, atum, tare. Ko. vel púdimentumozom• Lapidibus sterno, stravi, atum, ere'.
  Asternere locului cu petri, Strattt* ra, rae, f. i. Kövei pádimen-tomozds.
  Aşternut loc cu petri, Padimen-tum, enti, n. a. Kövei rakott hely,
  Lithostratum, trati. n. 2.
  Aştern mafâ, Mensam sterni, stra vi, stratum, ere. Asztalt terítek. Mappani iustemó, ere.
  Aştern pefte, Insterno, stravi, stratum, ere. iie át erilem.
  Aşternut pefte, Insratus, strata strátum. Reá terített, borítóit.
  Aştern pefte ceva deafiipra, Supersterno, ere. Félytil réá térítem.
  Astern füpt, Substerno, strávi, strátum, ere. Alája terítem, .
  Asternere fupt, Subs^tiisj atlis, m, 4. Alája terít .
  Aşternut pe Se, Stratum, tráti, n. 2. Nyereg takaró^ tzafrahg.
  Asternutu pessoárelór, Scabellum, Ili, n. a. Láb alat való szék.
  Asternütu vitelor j Substramen, nis, n. 3 Barom aíja. Substramentum, enti, n. 2.
  Asternüme inainte lui, Asternor, asterni, astratus sum# Előtte Ic borulok, lefekszem.
  Procido, cidi, erei
Digitized by <^»ooQ[e
0
   öl ___________AS. ____________,
   Procumbo, cubui, cubitum, ere.
   Asternere inainte lui, Procidentia, Lebomlás.
   Aftma, Astma, atis, n. 3. Fulla* dóság, fulladó2ás.
   Ait m atei c, Astmaticus, tica, ticum.
   Fulladozó, pihe gei Aftrologefc, Astrologiam exerceo, cui, cituro, ere. Astrologi ázok. Divino, navi, natum, nare. Tsilla g nézésből jövendőt mondok Aftrologie, Astrologia, giae, f. i. Ég/ nézésből jövendölő tudó• mány.
   Aftrolog Astrologus, logi, m. 8.
   Kalendárium tró.
   Aftronom, Astronomus* oroi, m. s.
   Ég forgásból tudós.
   Aftronomie sciintie defpre cnríu ceriului, Astronomia, miae. f. i. Ég forgásának tudománnyá. Aftruc ab, Obstruo, v. obturo, Sepelio, ivi, itum, ire. Temetem, eltemetem.
   Tumulo, avi, latum, lare. Contumulo* avi, tatum lare. Humo, avi, atum, are.
   Inhumo, are.
   Funus deduco, duxi, ctum, ere. Tumulo mortuum mando, avi* atum, are.
   In sepulcrum infero, tuli latum, erre.
   Humo injecto, intego, exi, ctum, •rt.
              AS;
  Aftrucare, Humatio, onis, f. 3. 7V-met és, eltemetés.
  Sepultura, rae, f. i.
  Tumulat io, onis, f. 3.
  Funeratio, onis, f. 3. Aftrucatoriu, Humator, toris, m.3. Eltemet 6\
  Vespilio, onis, m. 3* Aftrucaceof, Sepelibilis, le, c. 3. Eltemetendő.
  Tumulosus, sa, suro.
  Aftrucarefc, Funeralis, lé, c. 3. Temetésre való.
  Exequiali*, le, c. 3.
  Aftrucat, Sepultus, ta, tum. temeltetet.
  Humatus, ata, atum.
  Tumulatus, lata, latum.
  Aftupt Stipo, avi, atum, are. Bedugom.
  Obturo, avi, atum, are.
  Obstruo, uxi, ctum, ere. Praestruo, uxi, ctum, ere* Oppilo, avi, atum, láre* Aftupare* Stipatio, onis, f. 3. B4-dugás.
  Obstructio, onis, f. 3. Aftupatoriu, Stipator, toris, m. 3. Bedugó.
  Aftupat, Stipatus, ta, tum. Duga-
  totU
  Obstructus, cta, ctum.
  Afrupus, Obturaculuui, li, n. 9.
  Dugó.
  Stiparius, ria, rium. Obturamentum, enti, n. 2.
Digitized by <^»ooQ[e
AS.
AS.
«3
  Epistomium) tomi i. Dugó, tsap.
  Aítupus de apa, Immhsariumţ sárii, n. 2. Víz meggátoló tsap, vagy egyéb víz dugó.
  Aftap gura vafuiui, Operculo, avi, latum, lare. Béstádolom^ Szájat bétsiriálom.
  Altupu» la vaf, Operculum, li, n. 2.
  Fedő) fedél ás edényen.
  Afiupat, Operculatus, lata, töm.
  Bészádólt.
  Afiup umplu inpregiur^ Circumobruo, ui, ütum, ere; Köméül földelem.
  Circumaggero, avi* atum, are. Aftupatura apei la móára, Agger geri», m. 3.
  Agger per fluvium, Gát. Clauftrum molare.
  Sept ti oi ulo la re.
  Aftup la uioaraj Cláustraíu in duco, duxi, ctum, ere. Gátlónk, gátolok.
  Agg“r<»Kto obduco, duxi, ctúní, eire.
  Consepio, epii, eptum, ere. Astut, Astutus, tuta, tum. Áláok, ravasz.
  Versütu*, síita* tum. Versipellis, lis. c. 3.
  Caliidusj lida, dum.
  Argutus^ guta, tum.
  Vafer vafra, vafrum.
  Subdolus, la, lum.
  Veterator, toris, m. 3. Veteratoria», ria, rium.
                                                                       6 *
  Astutie, Astutia, tia, í. i. Ravasz-ság.
   Astus, tűs, in. 4*
   Vaframentum, enti, n. 2* Calliditas, tatis, f. 3.
   Sutella, lae, f. i.
   Stropha, phae, f. i.
  * Fullacia, ci&e, f. i. Alúokság. Teehna, nae, f. i.
  Astütíeste, astut vorbefo, Argutor, ari, atus sum. RaVastkodoYn, ravaszül beszéllek.
  Afrtutiesté vorbitoriu, Versutiloquus, qua, quUm. RabaSzon beszéli?.                4
  Astutiesto, Astute, ádv; AlnokúI, ravaszúL Fallaciter.
   False.
   Subdole.
   Insidiose.
   Callide. Vafre. Rá v aszúi.
  Afud, Sudo, avi, atum, afe. Ve-rztekţzetii.
   Desudo, avi, atum^ are. Assudasco, ere.
  Assudesco, ere»
   Exsudo; âvi, atum, áré. Consudo, avi, are.
  Consudasco, ere.
  Insudo, avi, atum, are.
  . Sudorem fundo, di, ?urti, ere: Sudorem éúiiíto, ere, si, sr>um. Sudore mano, avi, atum.
  Afuda Sudatio, onis, f. 3. Vé* ritékezésé
/
                                                                                                                        Digitized by GooqIc
H                    AS.
AS. AT.
    Afudatoriu,, Sudator, oris, m. 3. Verítékező.
    Sudans, tis, o. 3.
     Sudabundua, da, dum.
     Sudore madens, tis, o. 3. Afudat, Sudatus, ta, tum. Veriti kezet.
    Sudore conspersus» sa, sum. Sudore perfusus, sa, sumi Afud de ferbintiala, Sudo, avi* tum, are. Izzadok.
     JEstuo, avi, atum, are.
     Desudo,* avi, atum, are,
     Caleo, ui, ere*
     Incalesce, ere.
     Ferveo, ere, ui* V, vij Fervesco, ere.
    Afudare de ferbintiala, JEstuatio, onis, f. 3, Izzadds.
    Afudatoriu de ferbintiala* Fervens, tis, o, 3u Izzadó, izzó. Fervidus» daţ dum.
     Ardens, tis, o. 3.
     Incalescens, tis, o. 3* jEstuansţ tis, o. 3.
    Afudatieste de ferbi ntiala, Fervide, adv: Izzadva*
     Ferventer.
     JEstuose;
    Afud inainte, Praesudo, avi, tum, are. Elóbb veritékézem.
    Afud in ceva lucru, Insudo, avi, tum, are, Valami dologban ii-.zadoky rajta vagyok.
    Afud 'inpregiur, Circumsudo, avi, atum, are. Környűl veritékezem.
\
\
  Afud lucrakid, Desudo, avi, tum, Munkálkodóvá izzadok. Desudasco, ere. Izzadással mun* kálkodom.
  Afud lucrând mult, Praesudo, a-vi, atum, are. Igen meg fára* dók valamiben.
  Afutdefc, Exsurdeaco, erei Meg* süketülők.
  Obsurdesco, éré.
  Surdesco, ere.
  Afurdefcul, £xsurdo, avi, tum, a-re, Áüketiteni.
  Surdum reddo, di, itum^ ere. Afurdire, Surditas, tatis, f. 3. Să* ketülés, süketség.
  Afurdit, fúrd, Surdus, da, dum, Süket.
  Surdaster, tri, m. s. Süketes. A futele, Centenus, na, num. Szd* zadiky százas.
  Centesimus* máj műm,
  A futele di, Centenu* dies, Századik najp.
  Afyil, Asvilum, li, n. s. Menedék hely:
  Atefteluefc, Attestor, ari, tus sum, Megbi zonyitomi Ateftatie, Attestatio, onis, f. 3. Bi• zonyitás.
  Atefrat, Attestatum, ti, n. ». Bt• zonyitó levél.
  Ateta, Tantum. TsaJu Tám, quam, Oly.
  Ateta, Tatitus, ta, tum. Annyi Tót.
Digitized by LjOOQle
 AT.
 AT.
 »5
  Ateta cat, Adeo ut, Ita ut, An nyi hogy.
  Ateta de curend, Tam cito. Oly hamar,
  Ateta de putini, Tam pauci. Oly kevesen.                  ^
  Ateta mai mult, Eo magis. Annál inkáb.
  Ateta mai putin, Eo minus.* Annál kevesebb, kisebb.
  Ateta si dsumetate. Sescuplex, cia. Másfélannyi.
  Sescuplum, pli, n. s«
  Qui altér, ra, rum.
  Sesquiplex, cis, o. 3.
  Ateta temp, Tamdiii,- Ennyi /-deig.
  Atetutia, Tantillus, la, lum. En* nyi kit sínké.
  A teu, Tuua, tua, tuum. Tiéd.
  Athena, Athenae, «rum, f. i. plu: Athénds várossá Görög ország-bán.
  Athenian, Atheniensis, sis, c. 3. Athénásbéli.
  Atticus, ci, m. s.
  Atticanus, na, num.
  Athineic, Atheneus, nea, heum. Athenáshoz való,
  Atticus, ca, cum.
  Atheneu scoala, Atheneum, ei, o. y • Oskola, tanuló hely, Minervának szenteltetett hely.
  Atheuţ Atheus, ei* m. *. kten nélkül való.
  Athica tinutu a carue capu efte
  Athena, Attica, cae, f. i, Tar-tomány Görög országban, kinek Jo várossá Athénás, Athiceíc, Atticiso, are. Athenás módra szóltok.
  Athiciira, modu vorbei Athinéfc, Atthicismus, mi, m, 2, Aíhe• nási szóllásnak módi a.
  Athiceste, Attice. Athenás szállásnak módján.
  Athila, Athilla, lae, m. í. Régi magyarok királya,
  Athing, Attingo, tigi, ctum, ere. Hozzá érék% megilletem. Attigo, gi, ctum, ere.
  Contingo, ere, Megilletem. • Pertingo, ere.
  Tango, tigi, ctum, ere. Illetem. Contrecto, are, avi, tum. Ta• pogatom, illetem.
  Tracto, avi, atum, are. Tapogatom.             ■ *  '
  Athingere, Attaotus, tús, m. 4* Hozzá illetés.
  Contactus, tus, m. 4* Metes* Tactio, onis, í, 3.
  Tactus, tus, m. 4*
  Attrectatio, onis, f. 3. Hozzá
  nyúlás,
  Aprehensío, onis, f. 3. Attrectatus, tús, m. 4* Contrectatio, onil* f. 3. Athingatoriu, Attingens, tis, o. 3. Hozzá illető,
  Attiguus, ua, um. .Athingatoriu de olalta, Contigu-
 Digitized by v^ooQie
    f>6                  AT._________
      us, ua, uum. Egy rjyisjL erő. Athinf, Attactus, ta, tum, Illettk. Contactus, ta, tum.                    ^
      Tactus, ta, tum.
      Contrectatus, ţa, tuna. Tapoga-tott,
                                                   Arfacţuş, ta, tum* Illet ődött Athing cu ceva, /\fficio, ci, ctum, ere. Valamivel illetem, bántom. Atbinfcu cpva, ACfcctus, ta, tum Illet odo ti, hónt*út,
   Áthlaf munts innal», Atilla*, antis, ro. 3. TCgy n^agas hegy. s Athlaf om mare care tine ceriu pe umere cum dic poétele, Athla.*, antrs, m. 3. Óriás Ar az eget. a vállán tartya.
                                                Athlanten Athlanteus, ea, eum.
      j4thlántál való.
   Athlantid**f Mercurie, Athlantides, v. A1tiad«s, dae, m. ţ. Mercurius. Athlati materie de mat aia, ( Grae: Atlazion) Materia sericea d*m sa, et levis. AÜasz selyern ma* teria.
      Athleta Inptatoriu, Athleta, ţae, m. í. Bajnok.
      Athleteica , Athletica, cae, £ i.
      Bajn öli mesterség. Athleteiceír, Athleticus, ca, cutn. Bajnoki mesterséghez való.
 \ ) Atbleteircar#», Athletice, adv. Baj• 1 nők* rfiodon.
      Athomnf pnrtp mica ce nufe pq a»* înrart». Athoimis, mi, m# 2. Ketté oszhatattlan részetske.
______________AT.
    Atot fţcaţoriu, Omniuíp factoi^J, oris, m. 3. Mindent tsináló, Te* remi#.
    Atot mancatoriu, Omnivorus, ra, rum. Mindent meg evő.
    Atot părinte, Omnipaţens, tis, c. 3. Mindenek szülője, szerzője, Omnipater, tris, m. 3. Min• de^neh attya.
    Atot pribeag, Omnivagus, ga, gum Mindenüt bujdosó.
    Atot puternic, Omnipotens, tis, m. 3. fflindenhat, ómindent tartó
    Atot putprnicie,Omnipotentia,ti», f. i. Mindenhatóság.
    Atot tntoriu, Omnipotens, tis, o.3w Mindent tartó.
    Atot vedietoriu, Omnividens, tU, o. 3. Mindent látó.
    Atot voitoriu, Omnivolus, la, luni* Mindent akaró.
    Atrament, Atramentum, ti, n. a. Feketitő.
    Atraroentariu, ca tamarin. Atramentarium, rii, v. 2. Kalamárist tenta tartó.
    Atrie, Tertius, ia, ium. Harma* dik.
    Atrie di friguri, Tertiana, nae, f. t. Harmad napi hideglelés.
    Atridiecile, Trigesimus, ma, muni* Harmintzadik.
    Atrierie, Tertiatio, onis, f.3. Har* madlás.                '
    Atrieic, intrieic, Tertio, avi, atuia*, are,. Harmadlom.
Digitized by <^»ooQ[e
AT,
AT, '               87
  Atrie it pót, Trinepos, otis, m. 3. Unoka.
  Atrie oare, Tertio, adv. Harmad• szór, Tertium, adv.
  Atrie oare ar, Tertio aro, avi, a-tum, are. Harmadszor szántom.
  . Atrie oare arare, Tertiatio, onis, f. 3. Mag alá szántás.
  Atrie parte, Tertiarium, rii, n. 2. Harmad rész,
  Atrie parte a ceva, Triens, tis, 0.3. Harmad része akár minek. Triental, lis, n. 3.
  Atrie parte a Affifului Romaneíc, Triens, tis, o. 3. £ Romai as• sisnák harmad része% egy pénz.
  Atrie parte a drachmi, Scrupulum, K, n. 2. .Ejgry könting harmad része.
  Atrie parte a mefuri vinului, Tri-ental, lis, n. 3. Harmad része a* bőr mértéknek.
  Atrie parte a íéxtariului Roméi, Teiental, lis, n. 3% Harmadik része a* Jtomai sextáriusnak.
  Atriu, Atrium, trii,n. 2. Pitvar.
  Atriol, Atriolum, li^ n* 2. Patva. rotska.
  Atriariu; Serb la use, Atriarius, rii, m. 2. Házi szóiga, ajtón állá. Atricus, ci, m. 2. Atriensis, •is, m. 3.
  Atropof, Atropos, pi, f. 2. Egy a’ három. Mu'sák közzül.
  Attitiu Ita: Attizare, Accendo, di, sum, ere. Felgerjesztem gyúr
   lusztom. Incendo, di, sum, ere. Excito, avi, atum, are. Inflammo, avi, tum, are. Attitiare, Inflammatio, onis, f. 3. Gyúlasztás, gerjesztés.
   Ardor, oris, m. 3. Gerjedezés. Attitiat,* Inflammatus, ^ta, tum. Gyúlasztott gerjesztett. Incensus, sa, snm.
Attitiu amutiu cani, Imitto canes alicui, Az ebet valakire uszítom?
                                        Canem excito ad latratum, ad-proedam, are, avi, aţum. Uszítom. Attitiu focu, Ignem excito, avi, atum, are. Tüzet gerjesztek, gyúlasztok.
   Accendo, di, sum, ere. Succendo, di, sum, ere.
Attitiu la ceva, Incito* avi, atum* are. Izgatom, ingertem, Stimulo, avi, atum, are. Izgatom.
   Exstimulo, avi, atum, are. Instimulo, avi, atum, are. In*tigo7 avi, atum, are.
   Infesto, avi, atum, are.
   Excito, avi, atum, are.
   Cito, avi, atum, are.
   Provoeo, ay.i, atum, are. înger• lem.
   Irrito, avi, atum, are.
   Acuo, ui, utum, ere. Késztetem* Impello, puli, sum, ere. Attitiare la ceva, Instigatio, onis, f. 3. Izgatás,
Digitized by v^ooQie
8R.                 AT-
   Instimuiatio, onis, f. 3. Infestatio, onis, f. 3.
   Incitatio, onis, f. 3. Incitabulum, li, n. 2. Reá hész• tét és, izgatás.
   Stimulatio, onis, C, 3, Izgatás. Impulsio, onis, f. 3. Ingerlés. Provocatio, onis, f. 3. Reá. in• gerlés.
   Incitatus, tűs. ip. 4* Felinditás. Instinctus, tus, m. 4* Izgatás. Attitietoriu la cpva, Incitator, o* ris, m. 3.. izgató, íngeflo. Insti^a'or, őri*, m, 3. Izgató. instimulator, oris, ni. 3» Exstimulator, oris, m. 3, Stimulator, oris, m 3. Incitamentum, ti, a.
   Hortator, ori», m. 3.
   Instinctor, oris, m. 3. > Provocator, oris, m. 3. Attitiefoare, Stimulatrix, cis, f. 3.
   Izgató né.
Attitiat la ceva, Incitatus, ta, tuip. Izgatott.
   Instigatus, ta, tűm. lm pulsus, sa, sum. Nógatott, Provocatus, ta, turo. Ingerel• tetett.
Attitiu pofta fpre ceva, Cupidita-■ tem, desiderium incendo, di, aum. Valaini livânscţgra ger jesztek, kívánságot gerjeszteni, Cupiditatem accendo, di, sum, ere.
   Moveo, vi, tum, «re.
_______________AŢ. ___________________
   Desiderium accendo, ere. Attitiare poftei ipre ceva, Desiderii et cupiditatis accensio, onis* f. 3. Kívánság gerjesztés, Attitiu porneic ipre ceva, ConcU to, avi, atum, are. Felinditom^ Commoveo, vi, tum, ere.
   Excito, avi, atum, are.
Attitiare pornire ipre ceva, Commotio, onis, f. 3. Felindítás. Concitatio, onis, f. 3.
Attitiare putina, Commotiuncula^ iae, f. i. Felindulásotska. Attitietoriu pornitofiu fpre ?eva, Concitator, oris, m. 3. F elindító. Excitator, oris, m. 3, Attitietoare pornitoare fpre ceva, Concitatrix, cis, f. 3. Felindi-ioné'f
Attitiat pornit fpre ceva, Commof
   tus, ta, tum. Felindittjatotf..
   Excitatus, ta, tum*
   Concitatus, ta, tum.
Attitiu turbur. Concito, ţvi, atu Ol,
   are. Felháborítom?
   Conturbo, are. v           7
   Comoveo,. vi, tum, ere. Attitiare turburar*», Concitatio, o -nis, f. 3. Commotio, onis, f. 3. Conturbatio, onii». Felháborodás. Attitiat turburat, Concitatus, ta, tum.1 Felháborittatott, Commotus, ţa, tum.
   Attitietoriu turbura^oriu, Concitator, ori% 0). 3. Háborító. Commotor, orii, m. 3.
Digitized by L^ooQle
         AT. AU.
  ^ttitieceof turbnraceoí, Irritabilis, le, c. 2>. Hamar jelháboyodó. Auitiume, Incendor, ensuş sum, Felgerjedek.
  Inardesco,'ere.
  |nflo mmesca, ere.
  Succendar, di, sus sum. ţnardeo, ere.
  Atti tiu mede manie, Ira acpendor, di, sus sum. Haragra gerjedek. Stomachor, ari, alus sum. Attitiume fpre pofta a ceva, Cupidine alicujus rei accendor, sus sum, di. Valami kívánság* ra gerjedek.
  Cupidine capior, aptus sutQ, api. Cprripior, eptus sum, pi. Atunci, Ţunc, adv: Akkor9 osz-td/1, Tum adv.
  Atuoci intei, Tunc priipum. Ar kor elein.
  Au, Aut, vel, conj: Vagy, ayagy. Auctie, Auctio, onis, f. 3. Szaporítás.
  Aud, Audio, ivi, itutn, ire. Hallok, hallom.
  Inaudio, ivî, itum, ire. JMeg-hallom, meszsziinnet hallom. Audire, audiu, Auditus, tus, m. 4. Hallás.
  Auditio, onis, f. 5.
  Sensus audiendi.
  Senjus aurium.
  Vi» audiendi.
  Audito»-!!!, Auditor, oris. m. 2. Halló, halgató•
 AU.*
H
  Aurîiep» tis, o. 3.
  Audit, Exauditus, tâ, tum. Hallott.
  Auditus, ta, tuni.
  Auditorefc, Auditorius, ria, riuna,
  - Halláshoz való•
  Auditorium, Auditorium, ii, n.
  Halgató hely.
  Auditorie mica, Audiciuncula, lae, Vékony értés valamiről. Audientie védi Ascultare Audi tu fpune, Eho, tu. Haliadé mond-meg.
  Audi tu, Eh o, Haliadé ttf.
  Audi vino., Ehodum, Haliadé, joj te, jövel.
  Augurele védi prsediccele viit^ar* Auguft, Augustus, ti, 91. 9. Au• gustus hava.                        1
  Sextilis, c. 3. Kis asjuMony hava.
  Auguft, Augustus, ta, tum. Szén* tseges, jelso méltóság.
  Auguft a, Augusta, taerf.r u Csá-számé*
  A gufral, Augustalis, le, c, 3. Jtyr
  jedelmi sátor.
  Au pufr este, Auguste, adv: Szén-ts por esen felségesen.
  \u murit, Defvncfus, tg, tum.
  JHeghólL
  Mortuus, tua, tuum. *
  A uníprediec*, Undecimus, ma, műm. Tizenegyedik.
  An nu, ital: Onu, Aut non, An ron, Anne, Rem de nem, vagy nem.
Digitized by v^ooQie
  9«                 AU.______________
  ————— ■ »              * *  J "   ■
  Necne, Nemé, nem de nem•
  A voftru, Vester, tra,trum. Tiétek. Aur, Aurum, ri, n. a. Arany,
  Aur aducatoriu, Aurifer, ri, ram.
  Arany termo.
  Aur cercatoriu, Aurileguf, ga, gum.
  Bányász.
  Aur curat, Aurum obrisum, purissimum.
  Ad obrussam expurgatum. Fi-num arany.
  Ayr dein dare a doadecile adunat la Romani, VrgeMmarium aurum. A’ húszadba gyűlt pénz az Romaiaknál•
  Aur furatóriu, Aurifar, ris, Arany lopó.
  Aur lucrat, Chrisomn, atts n. 3.
  Miveit arany.
  Aur meíuretoare, Aurea trutina, Arany mérő.
  Aur me fac, Auresco, «re. Arán• nyé válom, sárgálom mint *a arany.
  Aur purtatoriu, Auriger, r*, rum.
  Arany hordozó.
  Aur fpalatoriu, Aurilotor, oris, m. 5. Arany mosó* Chrisoplifes, tae, m. *. Az a-rany tisztitó, mosó.
  Aurefc, Auro, ayi, atum, are. A* ranyozoh.
  Deauro, ayi., atum, are. Aranyozom.
  Inauro, avi, atum, ara.
  Aurp ljnip, vi, tűm, ire.
                                      AU.
  Oblinio, ire.
  Auro obduco, xi, ctum, ere. Auro tego, xi, ctum, ere.
  Auro perfundo, di, sum. ere. Aurum alicui rei obduco, xi, ctum, ere.
  Aurire, Auratura, rae, f. i. Ara• nyozds.
  Aurariu, Aurarius, rii, m. a. A• rany mives^ 'dives.
  Aurifex, cis, m. 3.
  Auri faber, bri, m. 2.
  Aurariu, Aurilegus, gi, m. 2. A-ranyozó.
  Auratoriu, Aurator, oris, m. 3. Aranyozó.
  Aurarius, rii, m. a, inaurator» orrs, m. 3;
  Inaurans, tis, o. 3.
                     Aurit, Auratus, ţa, tum. Aranyo*
  , *Ptlr
  Inauratus, ta, tum.
  Aurarie, Aurificina, nae, f. i. Őt* ves mivhely.
  Auraria, Auraria, riae, f. i. A■ , rany bánya.
  Aurifodina, nae, f. i.
  Auraria, Auraria, riae, f. i. Ar rany ertz9 Aurariae, arum f. i. phjr/
  Aurarefc, Aurarius, ia, ium. A* ranyhoz való.
  Aurefc dif, Aureum dictum. A• rnny mondás.
  A r rofe veac, Aurea ţetjM* Arany idő.
Digitized by v^ooQie
 _________________AU.
 Auricalc, Auricalcu», ci, no. a.
    Velent zei réz.
                    Auripigment peatra in faciaauru* iui, Auripigmentum, ti, n.s. Arany sárga arany glét* Aurata, Aurata, tae, f. i. Arany sziiiii 'ha/, pisztráng.
 Au si el, Aut etiam, Vallyon ő is, Auftria, Austria, triae, f, i. Bét si ország.
 Auftriac, Austriacus, ca, cum* Béts országi,
    Aultral, AustraUs, le, c. 3. Dell, Austrinus, na, num.
 Aviftrel, Auster, ţri, m. 2. Déli szél,
    Authenteicofc ita/ Autbsnticaje, Authentico, ayi,ţtum, are. Meg-erősítem,
    Confirmavi, atum, are, -Firmum, ratumque facio, ci, cfuro, ere.
    Authentie, Auth^entia, tiae, f. 1.
    Első eredete a dolognak, Auţhenteic, Authenticus, <?a, cytra. Első eredeti szerént való, Authenteic de crediut, Athenti-cus, ca, cuüq,. Hiteles, Quod cernim, et firmam habet authori*
    tatem*
    Authenteieeste, Authentice, ad>v: vere, rite, Valóságoson* Jól, bizonyoson.
    Author, Aut hor, thoţis, m. ?. Szerző,
    Authorefc intarefc ia ţeva, Aut
                AU. AV,              oi
    horo, avi, atum, are. Alegerii» sitem benne.
 Afcuhorat, Authoratus, ţţ, tum, Mogerősitetf,
 Auţhoritas, Authoritas, tatis, £ 3, Méltóság, betsülety tekintet, Botestaa, tatis, f« 3.
    Au venit dein lpc ftrein Ia patr* ia fa, Aedux, eis, o. 3» Haz áj fa ban meg jőt idegen földről, Avangardu sireag deintei, Avangarda, dae, f. í. Első hadi se? reg.
    Avar, ftrinfla mana, Avarus, avari, m. *. Fősvény.
    Avaritie, Avaritia, liae, f. i. Fős* vénység.
    Avarities, ci* ei, f. 5.
    Avare, Avare, adv: Fösvényen.
    A ave, Habéra, Bimi. Possidere, Tenera.
    Avere, Posjsessio, onif, f* 3. Birás, örökség,
    Opes, Jószágy marha. Substantia, tiae, f. i. Jószága ’ Avere cu itradanie dobendita, Peculium, lii, n*?. Miinkával szert zei jószág.
    Avere cu nedreptate adunata, Ex(-tar, tar.is, n. 3. Tsalárdsággal* jövendöléssel, szerzet pénz• Avere parintiafca, Peculiaris, re, c. 3. Tulajdon jószág• PeculiMm, Mi, n. a.
    \vere„          Cimelium,  lii, o, Sjw,
    Dr4ga eltet jószág.
Digitized by CjOOQtC
9*
AV.
AZ. BA.
  Favissae, tarum, f. i. plur: Kints. A ave bogatate, avere, Divitiis a-bundare. Gazdagnak lennL Avere, Avutie, Bogatate,- Bona, rum, nx a. plur: Gazdmgság, pivitiac, iarum, f. i. Facultates, tatum, f. 3. plur: Habentia, tiae, f. i.
  Qpes, opum, f. 3. plur: Opulentia, tiae, f. l. Opulentitas, tştis, f* 3.
  ^.mplae fortunae.
  Abundantia rerum,
  Affluentia rerum.
  Redundantia, Jte, f; i.
  Avut, Habitus, ta, tum. Vagyon* nal tellyea.
  Dives, vitis, V. ditia, o. & Posaessor, oria, m. 3. Poasidana, entis, o. 3. Abundans, antis, o* 3.
  Affluens, entia, p* 3.
  Locuples, etis, o. 3.
  Opulentus, ta, 1109.
  Opimus, ma, um.
  Opiparus, ra, rum.
  Avutieate, Opimet adv* Gazdagon. Opipare.
  Opulenter*
  Munifice.
  A vjethii eu dreptate, Vivere simpliciter, Egyenes igazsággal élni.
  A vietiui, si »mtnca dein maik al ţwe, Aliena vivere quadro, Mát asztaláról enni.
A vinde ceva, Venumdare. Valamit árúlni.
   Azima, Asimus, mi, m. a. Pogátsa. Libum, bi, n. a.
   Panis focarius.
   Placenta, tae, f. i.
   Azima, Azimus, ma, um. Kovász* talan,
   Asimus papis, Kovdsztalan ke~ nyer.
   Azima cpapta íupt cenuse fen in ty* gaé, Panis arptopticus Hamu a-latt, vagy serpenyőbe sült pogátsa. Azima cu miere, Collyra, rae, f i. Mézes pogátsa, szegeletes ke• nyérke.
   Azima cu oleu, Maza, zae, f. 1.
   Olajos pogátsa.
   Azima de aduf la pogány, Fertum, ti, n. a. Áldozatra váló pogátsa, a* pogányoknáL Azima dein cas, aiu, lapte si vin Jacuta, Moretum, éti* n. a. Fokhagymából, sajtból^ tejből, jü~ bb'l, borból gyúrt pogátsa. Moratorium, torii, n. a. Azimutie in apatheca Trociscof, Trociscus, sci, m. a. Apró kis• ded pogátsátskák a9 patikában. Rotulae, larum, f. 1. plur:
                                     BA.
   Ba, Ba, negantis, Nem.
   ^a nu, Non, Vagy nem.
   Baaleíc ca oae, Balo, avi, tum* Ia* re. Bevetni mint a9 jyh*
Digitized by LjOOQle
 I
               BA.
                       * j *~* -
  , Balito, rivi, tatum, tare. B&g-degelek.
  Bialat, Balatu*, tús, m; 4* Bege-
  tés.
  Bul, Baal, Assíriai isten« net>e. Baba, Vetula, lae, f. i. Vén bába aszszony.
  Anus, aaús, f. 4*
  Obstetrix, cis, f. 3. Bábú. ' Babele, Obstetricor, ari, catus sum;
  Bábáskodom.
  Babire, Obstetricatio, onis, f. 3.
  Bábáskodás.
  Babesce, Aniliter, adV:         Szilit
  rtiódra.
  Babel, Babilonia, niae, f; 1; Babilon Várossá.
  Babilon, Babilon, nis, f. 3. idem. Babilonian, Babilonius* liia, nium.
  Babilóniai.
  ■ Babilonicul, ca, cum; Babiloniacus, ca, cum; Babiloniensis, sis, c. 3.
  Bachus, Bachtis, chi, mi a. Bárnak istene;
  Baasaíiu*, sárii, m. a;
  Liber, liberi, m. a;
  Lenaetts, nei, m. a;
  Euchius, chii, na. 2*
  Broniüs, onii, m. 2.
  Jachus, ebi, m. a.
  Bacbuseíc, Bassarius, saria^ rium.
  Bachushoz váló.
  Bachanal, Bachanal, le, c. 3. .&» szem,, iszom ünnep Báchus tiszteletére•
                feA. _____________93
  Bachat, Bacbatus, bata, tum. Ba-chus innepét ülő.
  Bachareíc, Babhor, ari,s chatufc suzn. Részegeskedem, atkáimat-lanhodom.
  Bachatie, Bachatio, onísj f. 3. 2?o&-zodásj veszekedés.
  Bachae, Bacháe, charum, f. 1. plur: Bathus apátzai.
  Bachei£ Bach eis, idis, f. 3. Sa-chiw szóig áló) a.
  Báchant, Bachans, antis, t>. 3. sert* fitoriu lui Bachus, Bachusnák áldozó.
  Bachariu, óhélariu, Bach&riusj charii, m. a. Kóltsár*
  Bacalaureu, Titul celor cé in vatie bine, Bacalaureu^ Baccella-rius, m. a. Akadémiai ti* tulus.
  Bae, Balneum, ei, n; a. Férda hely; .
  Balneae, earum, f. 1. pluţ:
  Baitie, Balneolum, neoii, d. a. Kis ferd’á hely. *
  Baez, Balneo, deavi, atum, eara, Féredék.
  Baere, Balneatib, onis, fi 3. redés.
  Baetoriu, Balneator, őrié, m. 5; Feredtis.
  Baet, Balneatur, ta, tuife. Feredélt± Jeresztetett.
  Bae calda de ibaldat, Calidarium^ darii, n. a. Gőz ferd'ó, • Thermae, marum, f. 1. plur:
Digitized by v^»ooQle
  Természet szerént való hév ferdo bánya,
  Bae de apa ícaldatoare, Nimphae-uid, ei, n. 2. Víz feredő.
  Bae de ícaldat éra in Római La-tulae, la rum, f. 1. plur: Meleg feredö vólt Romában.
  Bae, Fodina, nae, f. i. Bánya. Bae de Arama, Cuprifödina, nae, f, í. Réz bánya>
  JEraríft, rariae, f 1.
  Arifodina, nae, f. i.
  Bae de argint, Argentifodina, nae, f. i. Ezüst bánya.
  Bae de aur, Aurifodina, nâe, f. i.
  Arany bánya.
  Bae de cute, Cotdria, riáe, f. í. Fénkö bánya.
  Cotoriae, iarum, f. i. plur:
  Bae de férj Ferraria* riae, f; i.
  Vas Bánya.
  Bae de peatra,Lapiciditífc* naej f. í. Kö bánya.
  Lapidana, nae, f. l*
  Latoniae biurum» f. 1. plur? Latumiae, miarum* f. plur:
  Í3ae de lare, Salisfodina, nae^ f» i. Só bánya.
  Salina, li nae, f. l*
  Baef, Urburariusj irarii* rii. fl. Bă* nyász.
  Beér, Baere, Ita: liaveró, Collare; ris, n. 3. Focale, lis, n. 3. Nyakra való, nyak kötő, nyakra függesztő kötB. feag, a vérbo, Abago* Inago, v.-
  introago, Introduco, xij ctün», ere. Bévezetem.
  Impono, sui, situm, ere. Bevet* zelem.
  Bagare, Introductio, onis', f. & Bevezetés*
  Impósiti'o, onity f. 3:
  Bagatoriu, Introductor, toris, m; 3. BévivBy betevő.
  Impositor, oris, m. 3.
  Bagat, Introductus, ta, tum, BeC vitetett, tétetett.
  Impositus^ ta, tum.
  Bag de ikma, ter pendo, endi, sutti;
  ere. Meghányom, vetem.
  Bagare de fama, Perpensio, bnis;
  £ 3. Megvisgdlás.
  Bag in minte, si in inima, Incor-dio, diavi, iatum, iare. Szh enu he, elmémbe nyomom.
  Bagume, Introeo, ivi, itam^ ire. Bemegyek.
  Ineó, ivi, ituiti* irei Ingredior, edi, gressiis sum. ttgare, Ingressüs, sús, m. 4* Be» ménes.
  Baguthe cii putere^ Irrumpo, upi, ptum, ere. Eriivel béntém gyek.               '     -
  Pe'rrumpö, upi, ptufcb, ere. Bagare cu putere, Irruptio, oriis» f. *3; Erűvel való, be menés, ró» hatiás, védi intru.
  Bagasie, militereafcá, Bagasia, siae^ f. í . Bágásia, tábori eszköz c-gyetmás.
 Digitized by v^oosie
BA.
95
Bagazia^ Telâ colorata, colóra în-cta. Baga zi a.
Bagatella, lucru d* nemic*, Ba-gatella, lae, f, 1. Híjában való• ság.
   Nugae, garum, f. 1. plur:
Bai, Onus, neri*, n* 3. Baj, terh. Bailuefc* Bajulo, avi, latum, are.
   Bajoskodom terhet hordozok. Bailuitoriu, Bajulator, oris, m. 3. Bajoskodó.
   Bajuliis, li, m. 2.
Bailuit, Bajulatus, ta, tum; Ba-joskodott.
Baiiuiceof^ Difficilis» le, c. 3; Molestus, ta, tum. Bajos.
Bţiluefc cu ceva, Tracto, tavi, tatum, tare. Vélle bánom• Bailuire cu ceva, Traetatio, onis, f. 3. Vélle bánás.        -
Bailuitoriu, Tractator, tori** m; 3;
   Vélle bajlódó*
   Bai o net) fer afcutit in capu pusei, Bajonetum, eti, n. 2; Puska végeden való hegyes vas.
   Bal, ita.* Bal la, legatura de nego-tiu, Bula, lae, f* 1. Bál égyberi kötött árúi Bal dantiu, ita: Ballo, et Balla, cherea, choreae, rearum, f. 1. plur: Tántz. Saltus, m; 4* Tripudium, dii, n; 2.
Ballefcj dantiuefc, Salto* avi, a-tum, tare. Tántzolok. Tripudio, iavi, iatunr, iare. Choreaf, duco, duxi, ctum, ere.
  Balire dantiuire, Saltatio * onis* f. 3. Tdntzolds.
  Saltatus, tatus, m. 4*
  Balariu, Saltator, ris, m. 3. Bd-lozó.
  Vedi falt, dantiuefc.
  Bala, Bellua, luae, f. 1. Fene vad.
  Bestia, tiae, f; 1.
  Bala dela Theban, Sphinx, gis, f. 3. Iszonyú állat vólt Thebani dban.
  Balat, Belluatus, ata, atum. Fene vadas.
  Belluinur, naţ ntim;
  Balaof, Belluosus, sa, sum. Vad-dal boves hely.
  Bălaloţ Belluosus, sa, sum. Fe-ne vadhoz valói Balaur, Bellua, luae, f. 1. Sárkány.
  Draco, iconis^ m: 3.
  Balbut, Balbus, ba, bum; Rebégd nyelvű.
  Balbtitiefc, Balbutio, tivi, iitum, tire. Rebegve szóllok.
  Balbuci nor, narij natus sum; Balbutire, Balbutinacio, onis, f; 3; Rebegés.
  Balbut i toriu, Balbus, ba, bum; Rebego.
  Balbutiens, entis, o. 3. Balbutio, onis* f. 3.
  Lingta, titubans, antis, Ó. 3. Bambolio, onis, m. 3.
  Balbut ieste, Balbute, adv; ifc begve.
Digitized by <^»ooQ[e
  . \
f
 9^_________________BA.__________________
Bale, ita: Bava,^Saliva, vae, f. 1.
   Nyál, hab.
Balof, Salivosus, sa,.sam. Nyălos. Balega, Bolbiton, onis, n. 3. Te-he'n găne.
Balifta, tua de bătut pareti, muri cetcti» Balista, tae, f. 1. Város ostromló eszhoz t ágyú. Baliftariii, loc de dat cu tutiu, Balistarium* tarii, o. 2. JjoVo-döző hely.
                       Baliftariu mester de á invetia a pusca, Bálistari us, tarii, m. 2. Lovodozést tánitó mester bálfan)t Balfamum, nii, n. 2. Bal-' sam.
Balfamina, éarba ce mdae’trinele* Balfartíina, nae, f. 1: In eresz-tőfÜ.
fealtiu, ita: Sbalzo: Corona nuptialis, Menyegző koszorú, pún ta Vv,
Banibac, Bánthattam, tii, n. 2. Gyapot.
   Bombágia, giae, f. 1.
Bah, a banuni, i, rűulcta pecuni-. aria apud Romanos Nummus, nummi, m 2: Pénz.
   Moneta, tae, f. i. feart cáré face o iúta de grositiV) Centussis, sis, oi. 3. Száz ga• rdst érő pénz.
Ban de aur, Solidus, lidi, m. 2.
   Aranyj arany pénz.
Báh de aür mic, Soldtis, soldi, m. 2. Kitsiny arany pénz,
___________ BA. _________________________
Bán de diece polt ori j Denarius, narii, m. 2. Ti* potrás pénz.
Bán de cúratit locurile, Cloaca* riunk, carii, n. 2. Árnyék szeík tisztító pénz.
Bán de invirigere la Romani, Victoriatus, ti, m. 2. Római garas, melyéri a* victoria képé *ólt:
Bán de séfo difeci de craitiari, Stft* ter, eris, m. 3. Hatvan kraf~ tzár, vagy egy német forintot érő pénz.
Bán de tri filerí, Triechalcum, chi, n. 9. Három JUlérl érő pénz* Triobolum li, n. 2.
Báii pe cărei ty parit car cu doi cai, Bigatus nuni mus. - Oly pérts melyen két lóvú szék ér kép VágyorU
Bán pe cáréi ty parit car cü patru cai, Quád rigatus nummüs. Nég^y lóvas szekér kepére vért pénz;
Bán vechiu de doi .galbeni, Do* ricüs, ci, m* 2. Két urány pénzi Vólt régen.
Báni culeşi- Stips, pis, f. 3. Szedet pénz.
Báni informa, sireíulüi ele múlt efá, Serrati, torúm, m. 2. plur: Füréz képéré veírt périzek r& geri.
Bani múltig Ingetis peettnia, SoA pénz-
   Magna visj pecuftiae, f. 1. Grande pondus pecuniae.
Digitized by i^ooQie
             - . -BA-,.. .........
  Banisoru, banutiu, Nummulus, ii, nft. 2. Kis-pénz. bftnefc, Nummarius, ria, rium.
   Pénzhez való.
  Bonét, Nummatio, onis, f* 3. Pénzesség.
  Banof, Multinkmnius, ma* um. Sok •pénzű.
   Pecuniosus, sa, sum. Cummatus, ta, tum.
  Banc&rota, ita: Bancorottó, care feu perdut tót in negotietorie, feancárotta, Ai kereskedésbe mindenibol kijordidt. Bancariu, Nummularius, larii, m. 2. Pérutváltó.
   Mensarius, sarii, ni. 2. Argentarius, tarii, m. 2.
  ' Trapezita, tse, m. i.
  Banco, calfa riegutietorilor, Bán-$o, onis, ni. ó. Kereskedőit tíintsis kamatájok. Nummaiaria taberna.
  t
  Banda c? pedealtra, ita; Banda, Coii őrs, hortis* m. 3^ Gyalog Sereg.
  llanda ce calareatie, Turma, tur-, f. i. LoVas Sereg. Bandera, íteag, Vexillum, li, n. 2. Zászló.
  Banderariu, Bandeíárius, rarii, m. 2. Zászlótartó.
   Vexillifer, ri, m. 2»
   Signifer, ri, í. s.
  B- IO, tri 0rigari denunţa, Ban-natria nuptialia, Háromszori
                               7
               BA-                 97
  kihirdetés.
  Bannariu, iusu Domnilor de a tine mori, de & vinde vin, Ban-narium jus. Leidet bíró Urnák jussa, Malmot, Kortsomát tar» tani*
  Bah a Croaţii, Banus Croatisef Horvát országba Bán, Király képe.
  Banat, Domnie, Babatus, tús, m. 4« Bánság, tlraság.
  Bánnefc, Banno, ii*e. Proscribo, si, tum* ere. In Exilium mii-to, si, ssum, ere. Számkivetésbe küldöm,
  Baniti, Ejecti, Exilio mulctati, Számkivetettek.
  Barba, Barba, bee, f. í. Szakái. Báibitium, tii, n. 2.
  Barba capri, Spirillum, Ili* n. 2. Ke tske-szakái.
  Barba caprului, Aruncus, unci, m. 2. Ketske-bak szakáL
  Barba lunga, Barba prolixa, Hoszszu szakái.
  Barba purtatoriu, Barbiger, ra, rum. Szakái viselő.
  Barba roşie, Barba ruffa, ruffsp, f. î. Veres szakái.
  Jtaobarba, barbee, f. î.
  Barba tundietoriu > Barbitonsor, soris, m. 3. Borbély* Barbirasor, soris, m. 3.
  Bai*bat, Barbatus, ta, tum» Szó* kállos férfi.
  Vir, viri, m. 2*              -
Digitized by i^ooQie
9»'
BA.
   Barbat iniinoi, Vir magnanimus, mi, m. a. Nagy szivü férfiú. Vir animo magno, ét eiato. Animo excelso, magniiicoi Animi magnitudine excellens. /Barbatu nepoatei mele, Progener, eri, m. a« Unokám férje. Barbatie, Virilitas, tatis, f. 3. Fér-, fiség, Erősség.
   Fortitudo, 'dinis, fi 3.
   Bărbăţiei, Barbatelţus, Ili* m* a» Férfiatskn.
   Vir^ilas, Ili, m. a;
   B*rbatieste, Fortiter, adv: Erős* sen.
   Viriliter, Férfimódon♦
   Bărbii^ Barbitönsor, sofis, m. 3. Boroéiy.
   Baroator, toris, m. 3.
   Barbiere, Tonstrix, cis, f» 3. Sor* bély aszszony.
   Bárbilerie, Barbatorium, rii, n. a. Borbély mihely.
   Tonstrina, nae, f. i*
   Barbosez, Lanuginem induo, ui, dutuin, ere. Szakdllo6odom> Barbasire, Lanuginis induitio, onis, f. 3. Szakállosodás. Bărboi, Barbosus, sa, sum. Sza-kdllos.
   Barbutie, Barbula, léé, f. i. Sza• kál otska.
   Barbar, v. varvar, Barbarus, rí, m. a. Idegen Joldt, pataszt$ durvai kietlen.
   Agrestis, tis, c. 3. Durva»
  Audis, de c. 3. Paraszt.
  Crassus, ssa^ sum. Durva.' Barbarie, Barbaricus, ca, cum Kietlen, Durva.
  Barbarie, Barbaria, ri^, £ it Dur• vaság.
  Barbaries, iei, f. 5.
  Barbariceste, Barbarice, adv: Dur-
  vdn.
  Barbar de dsumetate, Semibarbarus, bari, m. a. Félig pa• raszt. t Barbara, vervara, Barbara, bar-barae* f. 1. Botbár a.
  Barbarizeíc, Barbarizo, are, avi, satum. Parasziúl szóltok.             |
  Barbarifm, Barbarismus* mi, m. a. I Paraszt szóval be szellő, Nem ' cl nyelvnek rendszerént szállási
  Barca, ita: BarCa, Arca, ároae, f. í. Szekrényy Hajó.
  Cymba, cymbee, Tsónak. Lembus, embi, m. a.
  Barca de pesci, Horia, horite; f. i* Halásznak bárkája.
  Vivarium, rii, * n. a. Bárka, Haltartó bárka.
  Baro, Baro, rdnis, m. 3. Zászlós Úr, jó Úr.
  Optimas, matis, m. 3.
  Dynasteá, tée, m. í.
  Baronie, Bartmatus, tús, m. 4* Uraság.
  Dominatüs, natúa, m. 4*
  Barta inpregiur aűeste c^ Bal*
Digitized by LjOOQle
BA.
BA.
99
  teus, tei, m. a. Kerülete valaminek.
  Barta femeiafca, Spatalium» talii, n. a. Aszszonyok jejeli ékes-Se'ge.                 .  .
  Base, Bassa, Tiszt d Törököknél. Bafíana, Basiarta, nse, f. 1. Pose-ga várossá Magyar országon. Bafiliic, Basiliscus, lisei* ni. a;
  Szarvas kígyó.
  Bafilifc tun mare lung, Basiliscus, ci, m*. a; Hoszszii ríagy ágyú.
  Baí'tiie, Basilius, lii, m. a. Basi-tilts, László.
  Bdftard copil, Bastardüs, tardi, m. a. Fatlyu gyermek.
  Baste, ita: Bastione, Bastia ph>-pugna'culum; li; n. a: Bástya* Varia.
  Agger, ri, ni. a.
  Vall urii, Ili, ri. a:
  1 * * • , Bafterna, bar, Basterna; nse, f. í. Szekér.
  Bafton, cafa de arest* Bástonium, nii, n. a; Fogház•
  Bát, Batuo, avi, atum; are; Vetem.
  Adverberő, avi, atum, are; Verberibus aűicip, ere.
  Caedo, caecidi, csesitnl; ere. Converbero, avi, attmi* are. Ferio, rii, ire. íco, ici, ictuní, ere. fragas affligo, xi, ctúm, ere. Pereutió, ií, sum, ere;
                                                                            "7 Ift
                                \
   Pulso, avi, atum, áré.
   Pető, tii, titum, ere.
   Plecto, xi, xum, ere.
   Tundo» tutudi, sum, ere. Verbero, avi, atum, are. Verbera infligo, xi, ctum; eie. Quasso, avi, atum, are;
   Quatijţ, quassi, 'quassum.
   Batae, Verberatio, onis, f. 3. Ve* rés:
   Verberatus; tűs, ha. 4-Percussio* onis, f. 3.
   Plaga, g«B, f. i.
   Ictus, tiis, m. 4*
   Pulsus* sus, m. 4*
   Verber» eiris, m. 3;
   Tax, indec:       Ütés, ütésnek
   hangja.
   Batatóriu* Percussor, oris, m; 3* Verő.
   Verberâţdr, ortó, m. 3; Pulsator* oris, in. 3;
   Batatoriu de cei vinovaţi, Tiilti-riaculüs* li, m, a. Vétkeseket vero.
   Bătut, Percuásüs, sk, siim. Veri. Câesus, sa, sum.
   Verberatus, ta, tuin;
   Pulsatus* ta, ţuin,
   Ictus, tk, tumf Bataceof, Verberfc))iíi$; lé; c, 3. Verésre tnéltó: m \
   Verbero; óúis; in. 3; Verbericús, fca, cutn.
   Bataitie, Plagula, lse, f. i. Tsd* pásótska7 v trést Iskt.
 Digitized by v^.ooQle
lOO
BA.
BA.
  Bataus, Plagosus, sa, sum. Verekedő.
  Bataus, Plagosus* sa, sum. Sok sebii, veretessel rakva.
  Bat afare, Everbero, avi, atum, are. Kiverem.
  Expello, puli, sum, ere.
  Bat ceva in pament, Depango, xi, ctum, ere. Földbe verem.
  Bat ceva la olalta, Concutio, ssi, ssum, ere. Öszve-verem,
  Bat'cu berbece fau maiu, Fistuco, avi, atum, are.. Sujokkal verem.
  Pavio, vi, ire. Sujkolom.
  Batae cu berbece /au maiu, Fistucatio, Onis, f. 3. Kossal, sujokkal, valaminek főidbe verése.
  Bat cu berbece fau ma jug in pament, Fistucatus, ta, tűm. Kossá sujokkal főidbe veretett.
  Bătut cu berbece in pament, Fistucatus, ta, tűm. Főidbe veretett.,
  Bat cu cui la ceva, Acclavoj avi, atum, are. Hózzd szegezem. Clavo figo, xi, xum, ere. Configo, xi, xum, ere.
  Bat cu nu ele vergi, Virgis cgpdo*, ere; Veszszővel verem.
  Bătut cu nuele de ulm, Ulmitriba, bap, m. î. Szilfa veszsza-vel veretett.
  Öat Cu pessbru in pament, Supplodo, si, sum, ere* bábom-
  mal toppantom. .
   Astrepo, ui, itum, ere. Lábaimmal zörgetek.
Bateré cu pessoru in pament, Supplosio, onis, f. 3. Toppan-tds.
Bat cu pumnu fau palma 'pe altu, Pugnis obtundo aliqnem, ere. Ököllel, tenyérrel verek valakit.
   Pugnum impingo, ere* pegi’. Pugno caedo, ere,
   Colaphizo, avi, atum, are; Colaphum impingo, ere.
Bfct pone dein colo, Transverbero , avi, atum, are. Altal-verem.
Bat dsof, Ebalistó, avi, atum, are. Leverem.
   Decutio, cussi, ssüm, ere. Destringo, xi, ctum, ere.
Batere dsof, Decussus, sús, m. Leverés.
Bat foarte tare, Deverbero, avij atum, are. Keményen megverem.
   Percutio, si, sum, ere# Igcn megverem.
   Concutio, ere. Öszve-verem. Concusso, are.
   Conquasso, are, avi, atum. Batae foarte tare, Concussio, onis, f. 3. Igen verés, Öszve-verés. Concussus, sús, m. 4* Concussura, raftj f. i. Conquassatio, onis, f. 3« •
Digitized by <^»ooQle
                                     BA.
   ■■■ ■—■■■ ■ ■       ■    — ■y ■■' 1 1
Bătut foarte tare, Batuatus, ta, tűm. Brossén veretett. Concussus, sa, sum. Concussatus, ta, tum. Conquassatus, ta, tum.
Bat foc dein peatra, ita: Batere il foco, Ignem de silice excutio, si, sum, ere. Tüzet ütök. Batatoriu foc, ita: Batti foco, Ign niarium, rii, n. 2. Tűz kiütő atze'L
Bat icu, Cuneum figo, xi, xum, ere. Éket beverem.
   Cuneum incutio, si, sum, ere. Cuneum impingo, egi, ctum, ere.
   Pango, gi, ctum, ere.
   Inculco, avi, atum,, are. Intrudo, si, sum, ere.
Bat inderept inapoi, Recutio, si, sum, ere. Viszsza verem3 hátra Űzöm.
   Repercutio, si, sum, ere. Referio, ferrii, ire. Viszsza ii-töm, verem.
   Repello, puli, sum, ere. Viszsza verem, Űzöm.
   Regero, essi, estum, ere^ Reitindo, di, sum, ere. Reverbero, avi, atum, are. Batere inderept inapoi, Repercussio, onis, f. 3. Viszsza verésK Repercussus, sus, m. 4* Recussus, sús, m. 4.
   Repulsus, sus, m. 4*
Batut inderept inapoi, Rever-
              BA.                101
beratus, ta, tum. Viszsza veretett.
  Regestus, ta, tum.
  Recussus, sa, sum.
  Repercussus, sa, sum.
  Bat inlontru, Incutio, si, sun), ere. Beütöm, béverem.
  Batut inlontru, Incusstţs, sa, sum. Béveretett, belé üttetett. Bat in palme, Applaudo, applo-do, si, sum, ere. Tapsolok. Plaudo, ere,
  Complau3o, ere.
  Batere in palme, Plausus, sús, m* 4* Tapsolás.
  Applausus, sús, m. 4*
  Manuum plausus.
  Batatoriu in palme, Plausor, oris* m. 3. Tapsoló, vigadó. Applausor, oris, m. 3.
  Batut in palme, Plausus, sa, sum. Tapsolt, tsattogós.
  Applausus, sa,. sum.
  Bat inpregiur, Circumpavio* vi, vitum, ere. KörnyÜl üteg etem 9 környűl béverem.
  Bat in fuf, Procello, culi, sum, ere. Felverem.
  Bat-int^u una, Compulso, avi tum, are. Öszve-verem.
  Bat la olalta, Collido, si, sum, ere. öszve-verem.
  Batere la olalta, Collisio, onis, f. 3. Öszve-verés.
  Batut la olalta, Collisus, sa, sum Öszve-veretett.
Digitized by i^ooQle
 io*                 6A.
   Cpactilis, le, c. 3.
  Bát la pament, Decutio, ssi,
   ' ssum, ere. Földre leverem. Batut la pament, Decussatus, ta, tűm. Földre levert.
  Bat la use, Pulso^ avi, atum, are. Januam, Verem, zörgetem az. ajtót.
   I’ulso, qví, atum, are.
   Strepo, pui, itum, ere.
  Bat pari, Palos figo, xi, xux$, ejce.
   Kar6zo\ karót vételi.
  Baţ pari cu berbece fau maiu, Sublicos palos, Fistuca adigo, egi, ctum, efe. Tzöveket kos-sal verek.
   Fistuco, avi, atuul, ţre.
  Bat prefte facie cu pâlnia, Colaphizo, avi, atum, are. Artzúl verem, nyakon tsppom. Colaphum, phi, n. a. Figo, $re. Incutio, ere.
  Batae prefte facie éu palma, Cp-laphus, phi, m. 2.
                    Alapa, ps6, f. 1. Artzúl tşapâs. Bat tympanu, Tympanizo', avi, atum, are. Dobol verek.
         *                       ' * Batevoi, Taxis, pro tetigéris. Ü-tendek.
  Batae a multor vinovaţi cu vergi, Virgidemia, ae, f. 1. Vesz-szöze'snek szűretye, mikor sokat bérnek.
  Batae intre fine, Conflictus, tús, m. 4* Egymás között való verekedés.
                                    BA-
  3atae soarécilor si broaştei or intre fine, Batrachomyomachia, se, f. 1. Békák és egerek har-tzok Homerusnál.
  Bat» Cudo, di, sum, ere. Készig tek, verek.
  Fabrefacio, ere.
  Bat bani, ita: Bater$ tponeta^ Monetam cudó, ere. Pénzt verek.
  Batatoriu ţie bani, Cusor, oris; ni. 3. Pénz-vero.
  Bat de nou, Recudo, di, ssum, ere. Ujjanon kiverem% kikoVá* tsolom. k
  Batere, Fabricatio, onis, f. 3. Ko\ vátsolás.
  Bat ingatva, Cuso, avi, atum, are. Kovát sdogolom.
  Bat fuptire, lat, Procudp, di, suno^ ere. Laposson, vékonyon kiverem.
  Batucefc, Concutio ^ ssi, ssum, ere. Egybe-verem.
  Conquasso, avi, atum, are.
  Batucire, Concussus, sús,. m. 4*. Öszve-verés.
  ConCussio, onis, f. 3.
  Bătucit, Concussus, ssa, ssum. Öszve-vert.
  'Batume alti, Vapulo, avi, atum, are. Megverettetem•
  .Batume cu fuste, Fuste concutior, concuti, sus sum. Bottal verettelem.
  Batume cu ntielé, cu feuteica.
Digitized by L^ooQle
                                   BA.
 ■ ■ i——■ .............1         —■»
 Flagris caedor, csesus sumr caedi Korbátsal, veszszoveţ ve-Tettetem.
 Batume in cap ca alta, Conisco, avi, atum, care. Fejemet más fejével Öszve-verem,
 Batame miscume, Palpito, ^vix Mozgok, lebegek, dobogok• Batere inimi, Palpitatio cordis, Sziv-dobogás, lebegés.
 Batuta, ita: Battuta di njusíca, dicalţ jocului batuta, Modus musicus, batuta, Tántz, nótája. Bati, ita: Bachio, Baculus, baculi, m. 2. Páltza, bot, is táp. Scipio, oniş, m. 3. Vesţszt> páltza.
 Bati aducatoriu de pace, Cadu-cenm, cei, n. 2, Békesség szerzőpáltza.
 Bati Archierefc, Pedum, di, n. 2. Püspöki páltza.
 Pastorale, lis, n. 3.
 Bati cu doao coame, Epistylium, Hi, n. 2. Ágos páltza.
 Bati cu hangeriu, Dolon, nis, m. 3. Páltza melybei\ han-gyár van elrejtve.
                    Bati cu maciuca, Clava* vse, f. i.
 Fejps boţ, . buzogány.
 Bati cu maciuca purtatoriu, Cla-fator, toris, m. 3. Fejes bot, Bu-.
 zogány viselő.
 Bati cu maciuca facatoriu, % Cla-t yarius, varii, nţ, 2. Fejes bot Uinálá.
              BA.                 io3
  Bati cu pele, Caestus, tűs, m. 4* Bőrös bot, Buzogány.
  Bati de redimat, Scipio, onis, m. 3. Támasztó bot.
  B^ti fmndiof* Thirsus, thirsi, m. 2. Leveles páftza, vagy bot Bati greu* grof, Cateja, catejae, f. í. Vastag, nehéz buzogány. Bati Imparatefc, Sceptrum, tri, n. 2. Királyi páltza.
  Bati paftorefc, Agalum, agali, n. 2. Pásztori bot.
  Batisor, Baccelhis, elli, m. 2. Bac-cillus, Ili, m. 2. PáUzdtska, bototska.
  Bat joc, Jocor, ari, catus sum.
  Tréfálódom, tsúfolódom.
  Batjocurelc, Joculor, arl^ latuá sum. Tsúfolódom.
  Derideo, si, sum, ere.
  Irrideo, si, sum, ere..
  IUudo, lusi, sum, ere.
  Deludo, lusi, sum, ere. « Subsanno, avi, naturn^ are* Vexo, avi, atum, are.
  Traduco, duxi, ctum, ere. Contumeliam, alteri fţcîo, eci, ctum, eţe.
  Batjocorire, l^atjtocura* Jocus, ci. m. 2. Tsúfság.
  Joci, joconjm, m. 2. piu:
  Joca, jocorum, n. 2. piu: Delusio, onis, f. 3. T^itfolás. Irrisio, onis, f. 3*.
  Illusio, onis, f. 3.
  Subsannatio, onis, f. 3.
Digitized by L^ooQle
BA.
   Vexa, x*e, f. 1.
   Vexatio, onis, f. 3.
   Traductio- onis, f. 3. Ludificatio, onis, f. 3. Batjocorit or iu, Jocuians, antis, o- 3. Hsúfotkodó, tsúfoió. Irrisor, soris, m. 3.
   Subsannator, toris, m. 3.
               : k 9 .
   Traductor, toris, m. 3.
   Vexator, toris, m.. S.
   Joculator, toris, m. 3« Jocabundus, da, dum. Batjocorit, SuHsannatu<3, nţta, tum. 7'búfölt at ott.
   Iliusuş, sa, sum.
   Irrisus, sa, sum*
   Delusus, sa, sum.1 Vexatus, t% tum*
Batjocorefc cu defaimare, DecLe-< caro, avi, atum^ are. Cyald-xom.
   Dehonesto, tavi, tatum, are. Calumnior, ari,, niatus sum. Ignominio, niavi, niatum. Defamo, avi, tum, are. Batjocura cu defaimare, Infamia, mise, f. i. GyaldzáSy gyalázat. Dedecus, coris, n. 3. Ignominia, nipp, f. i. Opprobratio, onis, f. 3. Opprobrium, brii, ii^ a. Calumnia, lumnise, f. i. Réá-fogás* gyalázás.
   Calumniatio, onis, f. 3. Batjocorit dcfaimat, Dehonesfa-. tus, tata, tum. GyaldztatotU
   Dedeţoratus, ta, turrţ. Calumniatus, ta, tum.
   Vedi defaim,
   Batume, Pugno, avi, atum, are. Hartzoloky vívok.
   Bello, avi, atum, lare. Belligero, avi, ratum, are. Ha* dat viselek,
   Bellumgero, gessi, stum, ere.
   1 Certo, tavi, tatum, tare. Vias* kodom.
   ţoncerto, avi, tatum, tare. Confligo, xi, ctum, ere. Conflicto, avi, tatum, are. Conflictor, tari, tatus sum. Congredior, gredi, gressus sum. Szembe iné gyek.
   Dimico, avi, catum, care. //ar-tzolok, vtvok.
   Decerto, tavi, tatum, tare. Prjplior, iari, iţtus sum. Har• tzolok.
   Prsplium committo, mis!, ssuni, ere.
   Pwlio decerto, avi, tatum, are. Manus confero, tuli, latiun, erre.
   Oppugno, avi, natum, are. Ellene viaskodom.
   Fatae, Pugna, nap, f. l. Hajt^% viadal, verekedés.
   Prselium, Iii, n. 2.
   Certamen, nis, n. a.
   Conflictus, t?*s, m. 4« Conflictatio, onis, f. 3# Congressio, ónip, f. 3.
 Digitized by LjOOQle
  ________________BA,
   Congressus, sús, m. 4* Contentio,^ onis, f. 3.
   Dimicatio, onis, f. 3. Decertatio, onis, f. 3. pugnat io, onis, f. 3i Harţzo-lás, viadal.
Batatoriu, Pugnator, toris, m. 3. Hartzolóy viaskodó. Concertatorius, ria, rium. îw-sakodó, Harizoló.
   £ertaiţs, tactis, o. 3. Concertator, toris, m. 3* Concertans, tantis, o. 3, Confligens, entisj o. 3. Conflictator, toris, m. 3. Congrediens, ientis, o. 3, Congressor, soris, m. 3. Contendens, entis, o. 3. Consertor, toris, m. 3. ffartjq* ló, bajnok.
   Dimicator, toris, m. 3« Dimicans, cantis, o. 3* Pugnans, nantis, o. 3.
Bataus, bataciu, "Bellax, acis > m. 3. Hadakozható, hartzoló. Puenax, nacis, o. 3. Harţzos. Bellicosus, sa, sum. Contentiosus, sa, sum. -Bataus mare, Bellipotens, eptis, o. 3, FH hadakozó.
Batause, Bellatrix, cis, f. 3» Hadakozó aszszony.
Batau«efc, Bellatorius, pa, riqm. Hadhoz való.
   Oppugnatorias, rig, ram. VU vashoz való.
             BA.                 io5
                                               . ... . ~ Lucruri de batut de luptat,
                                            Kés oppugnatoriae, Ostromhoz
   való.
Batut, Concertatus, tatcţ, tatum. Megvívott, hartzolt. Oppugnatus, nata, oatum. Osţ tromoltaţott,
Batacieste, Rezboeste, Bellicose, ady: Hadviselő módon.
Bat cu rezboi, Debello, avi, atum, are. Megverem* haddal meg* győzöm.
   Clade aíficio, eci, ectum, ere, Clade fundo, di, sum? ere. Stragem edo, didi, itum, ere-Profligo, xi, ctum, ere.
   Copias dissipo, avi, atum, are. Bat ceţaţe, Civitatem oppugno, avi, atum, are. A* Várt os* tromfom.
   Civitatem expugqo, avi, atum» are. A9 Várost megveszem, Batţre ceteci, Oppugnatio Civi a* tis, A' Város9 ostromlása* Batuta cetate, Oppugnata et Ex* pugnata. Civitas, A* Város os-tromoltatotty megvétetett,
Bat inproteiva, Oppugno, avi, atuni, are. Ellene vivők, os* tromlok,
Batatoriu inproteiva, Oppugnator, oris, m. 3» Ellene vtoós .ostromló.
Batalie inoep, Bellum suscipiO| epi, ptum, ere. Hadot indítoft^ Bellum aggredior.
Digitized by v^»ooQle
BA.
B,A. Be.
   Arrpa ca,pio, pi, ptum;, ere. Bellum ineo, ivi, itum, ire. Infero, toli, latum, erre. Bătălie o, innoţfc, Bellum innovo, avi, «tum) fcreu Ujj alag a9 hartzhoz Jogok, J Bellum reintegro, Avi, fttuţu, ar^. Sufecto, avi, atum, are.
   Denuo cpmmoyeo, vi, oţum, ere. J^m exstinctura inflamo, avi, atum, are.
   Jam exstinctum rurţuş exţţto, *vi* atum, ara.
Bătălie o laf> incet dela batae, Bello finem impono, sui, itum, ere. Véget vetek a* hadakozásnak, megszűnöm.
   Bellum perfidia, *ci, ctum, ere, A bello desino, sii, ivi, tum* ere. Bătălie pe apa, Naumachia, se, Ct î* Vizen való. hadakozás* Bataliefc lucru pe apa, Naumachiarius, ria, rium, Vizi. had^ hoz való.
BataUoucare, Batţlion, Négyszer gü Sereg,
Batalefc, Batio, ire. Zaj gok, Csevegek.
Batalare, Bataiogia, gise, f. 1.
                    Haszontalan szószaporitás. ţlatalaş, Batalogus, gi, m- s. Haszontalan szószaporiió. Blatiens, tis, o. 3. Tsátsogó• Batax» Batavus, vi, m. a. Hol-lándiaii
Şatava, Batţva, vw, f. j,. Bvta-,
   viai aszszony.
  Bat avia, Batavia, vise, f. i. Hol-lándia.
  Bater, ita: Benche, Saltem, Akár, tsafa legalább.
  Bauefc ca canele ce íe perde, Baubor, ari, atus sum. Ordítok, mint az urát elvesztő kutya. Bef, Bee, Juh bbgés.
  Béla, Béla, lse, f. í. Juh.
  Belei, Albuş, ba, bum. Fejér. Beles, cuptusala, Bilix, cis, p. 3. Béllés, kétszeres, borítás. Obductio, onis, f. 3. Obductura, rae, f. í.
  Belefc^ v. pelefc. Pallem detraho, xi, ctun^, eţe. Decoreo, avi, atum, are. Nyúzom.
  Glubo, avi, atum, are. Nyú-, zom, hántom.
  Deglubo, are^
  Bxcoreo, avi, atum, are.
  Pelle, cute, corio. Exuo, ui, ţijum, şre. Coreum v. cutem der traho, xi, ctum^ ere. Demo, msi, ere.
  Adimo, emi, tuip, er^
  Eripio* puî, eptum, ere. Deripio, ere.
  Belire, belitura, r«, f. î. Decor reatio, onis, f. 3. Nyúzás.
  Pellis detractio, onis, f. 5. •Ademtio, onis, f. 3.
  Excoreatio, onis, f. 3.
  Bşlitonu, Decorticator, oris* 19» 3. Nyúzó. \
Digitized by v^.ooQle
                                     BA.
  ■j r ■     “             -  . ^
  Excoreator, oris, m. 5.
  Lanio, onis, m. 3.
  Belit, Üecoreatus, ta, tűm. Nyúzott
  Bdefc coasa, Decortico, avi, a-tun^ are. Hdntom, hámozom. Deglubo, are.
                      Belire cosi, Decorticatio, onis, f» 3.
  Hámozás, hántás.
  Belit de, cpse, Decorticatus, ta, tom. Hántolt•
  Belga, Belga, gae, f. i* Alsó nemet országi. Belgse, árum, f. i. plu:
  Belgian, Belgicus, ca, cum, idem. Belgiu, Belgium, gii, n. a, Alsó német ország.
  Belgrad, Belgradum, di, n, ş. Nándor Fejérvár.
  Taurunum, ni, n. a.
  Belgrad in Transylvania, Carolj-na, nse, f. 1. Károfyvár>
  Belona, Belona, i^se, f* î, Hódnak isten-asszonya,
  Belpkegor, Belphegor, Moáb, bálvánnyá.
  Belfebub, Belsebub Idolum, A-haron Muska•
  Bevefc, Beor, ari* atus sum. Bővelkedem.
  Affluo, xi, xum, ere»
                          Abundo, avi, atum, are,
  ■ Exubero, avi, atum, are. Beusag, Affluentia, tiae, f. 1. B'o-velkedes.
  Abundantia, tiee, f» i.
              BA.
  Redundantia, tia», f. î. \ Redundatio, onis, f.
  Profluentia, ţiee, f. î . Abundatio, onis, f. 3. Amplitudo, udinis, f/ 3« Fertilitas, tis, f. 3.
  Copia, pice, f. i.
  Bevof, Copiosus, sa, sum. Bővelkedő. Redundans, tis, o. Affluans, tis, o. 3,
  Opulentus, ta, turn.
  Abundus, da, diţm* BŐv$é* ges,
  (tem uber, eris, Fertilis, le. Beyeste, Abunde, adv: Bővön. Afeuudanteţ, Affluenter. Copiose. Large.
  Largiter. Cumulate.
  Ubertim. Affatim- '
  Laxe. Libşcaliter.
  Profuse. Prolixe.
  Bevefc pe altu, Beo, avi, atuqp, are. Boldogítom, szerentsél-tetem; bovitem,
  Berbece, Vervex, cis, m. 3. Ber-béts, Kos.
  •Aries, etis, m, 3,
  Berbece de ftricat pareteie, Aries, etis, m. 3. Kőfal rontó kos. Berbece fau mai- de batut ceva. Festuca, cse, f. i. Kos sulyokból
  Berbecefc, Verveceus, ea, eum, Berbe'ts forma, Berbéts oru,
  , Uerbecel, Verveculus, li* ţn.
  ! Berbe'tsetske,
Digitized by LjOOQle
BE.
BE.
  Berbecariu, Pastor vervecum, Berbéis pásztor.
  Bere, ita: Bira, Cerevisia, ae, f. \. Ser.
  Sabaja, jee, f.i. Biston, onis, m-3. Bryton, nis, n. 3. Arpa ser, Conum, ni, n. a.
  Celia, liae, f. i. Gabonából fáit ser. Ceria? riae, £ 1.
  Zythum, thi, n. a. Ser.
  IJere ferh, Brassio, avi, atţun, are. Sert fűzök.
  Braxo, avi, atum, are.
  Bere vendietoriu, Cerevisiarius, ii, m. a. Ser áruló.
  Bererie, BraxatQrium? rii, n. a. Braxatoria, rice, f. 1. Serfö• zö ház.
  Officina cerevisiaria. Zithepsarium, rii, n, a.
  Berariu, Braxator, oris, m. 3. Ser-fáz'ó.
  Coctor, oris,Tm. 3. Cerevisiae. Zithepsa, sse, m. 1.
  Sabajarius, rii, m. a.
  Berfefc, ita: Beffare, Batjocorefc, Illudo, si, sum, ere. Megtsiţfo-lom9 megjátzodtatwn, beszéddel tsúfolom.
  Peludo, si, sum, ere. Megcsúfolom.
  Iiyideo, si, sum, ere. Tsúfolom. Ludifico, avi, atum, are. Megtréfálom.
  Berfa, Beríire, Derisio, onis, f. 3. Meg nevetés.
   Irrisio, onis, f. 3.
   Jocus, ci, m. 2. Tsúfság, tréfa. Berfefc, Batio, ire. Fetsegek, hiá-bari valót beszéllek, zajgok, Blatero, avi, atum, are. Deblatero, avi, atum, are. Beríire, Deblateratio, onis, f. 3. Fetsege’ş, haszontalanúl be-széllés.
Beríitoriu, Blatero, onis, m. 3.
   Fetseg'ó. Futilis, le, c. 3. Bejrfele, Fujtilia, ium, n. plu: Ha* szontalan beszédek•
   Verba innania, inutilia.
Bef, sefefprediece loti, Beşsis ,* m. 3. Tizenhat lót nyomó. 'Beferica, Basilica, cae, f. í. Tem-' plom.
                          . iEdes sacra, aedis sacrae. Delubrum, bri, n. a.
   Fanum, ni, n. a.
   Sacrum, cri, n. a.
                                             Ecclesi^, siae, f. i. Szentegyház. Beferica cathedral, fau (cauneaf-ca, Ecclesia cathedralis, Nagy templom, a’ hol d PiispölC székje vagyon.
Beferiqa colegiata unde nqiícaun Epifqopefc, dare ü*nt Canonici* Ecclesia collegiata, Templomr cl hol nintsjen Püspök* széke, hanem tsak Kánonpkok. Beferica cu ílelpi infrunfetiata, , Eustylus, K., m. a. Rendes oszlopos templom.
Beferica de mult, unde sertve oi
Digitized by ^ooQle
BE. ,
109
  de doi ani, Bidental*, lis, n. 3. Egy Templom régen, mely-ben két esztendős juhokat áldoztak.
  Beferica íili^il, Ecclesia filialii, Templom melyben nints Pap, hanem más Ekklésiáhoi, köttetett.
Beferica lui Apollo de mult* Timbra, brse, f. 1. Apolló Térti• ploma vólt régen.
Beferica parochii, Eccleáiá pa-rochialis, Terúplom a9 hol stólgáló Pap vagyon.
Beferica patronata, unde patrónii alege popa, Ecclesia patronata, Templom, ii hol Pátronus-nak vagyon jussa papot választani.
Beferica vaduvá unde áui Episcop, fau popa, Ecclesia viduata* Püspök vagy pap nélkül való Ekklésia.
  Beferica unde fé fpune tele vii-ttiaré, Oraculum, li, n. 2: Jövendő mondó Kápolnd\
  Beféficefc, Ecclesiasticus, ca^ cum. Teniplomhoz, Eliklésiához tartozó.
  Beféricof/ Freqüéntatóf templi, Templomot gyakorló.
  Beferecutie, Párva B$silíca, Kis Templom, Kápolna:
  Capella, lse, f. 1. jEdicula; lse, f. 1.
  Sacellum, li, n. 2.
  Tempellum, li, n. 2. Delubrum, bri, n. 2.
  Fanum, ni, n. 2.
  Besfca, Vesica, ese, f. 1. Hójag.
  Besic, Vesilico, avi, atum, are. Meghójago’sitom.
  Besicatoriu, Vesificatórium* rii, n. 2. Meghójagositó.
  Besicat, Vesificatus, ta* tum. Hójagositott.
  Besicare in pane, Hecta, tx. f* 1. Hójag zás d kenyérben.
  Beáicume, Ebuilo, avi, atum* are, Meghójagzom.
  Besicare, Ebullatio, onis, f. 3. Felhója g zás.
  Besicat, Ebulíatus* ta, tűm. Feb hójagzott.
  Besicare cUrului de, calarit* de umblat, Intérstrigo, inis, f. 3; Alfelének lovaglásban, járásban Jeltörése, hójag zása.
  Besina, V. pesina, Peditus, tűs, m. 4- Fing, fingás.
  Grepitus ventrisi
  Besina calului, Funguă órbicula* ris, crepituá luppi, fuügus Ovatus, Pőjoleg.
  Besefc, pesefe, Pedo, pidi, pedere. Fingom.
  Beflia mai márele furilor, Besi* lia, liee, f. 1. Tolvajok? had-nagyja.
  Befna, Abyssus, si, m. 2. Mejjség:
  Befthia* Bestia; tise, f. 1. Oktaí lan állat, vad állat.
 Digitized by v^ooQle
  i,o                 Bfe-
           - , - T ■'' *■ *- - " Bellua, luae, f. 1.
   Fera, rae, f. 1.
  Befthie ce vietiueste pe pament, Animal terrestre* Földön tlö állat.
  Befthie ce vietiueste irt apa* si pe ufcat, Animal anceps» ipis, Animai anphibiüm, ii. Vízben és földön élő állat. Befthie cu coarne, Bestiá (cornuta. Szarvas állat.
  Befthia dőmeftica, Bestia domestica^ Nyájas szelíd állat. Familiaris, re, c. 3s Cicur, uris, c. 3;
   Mansvefacta, tae, f. 1.
  Befthie főre coarne, Pecus muti-lum, Szarvat lan állat: Befthieíc, Bestiális, lé, c. 3. Vádi, Bestét.
  Befthiariu, Bestiarius, rii, m. sti Vadakkal vívó'.
   Item; fene vadhoz való. Befthiutie, Beátiola, 1», f; í; Va-datska.
  Beftie*te, BéStialitér, adv: Vadlkl, Bestéül.
  Betonicp. eatba, Betöriicaj cae* f. í; Sebfii.
   Vetőn ica, cae, f. í. feetrinefe, Véterasco, eíe; Még-avulok:
   Vetustesco, ere.
   Veteresco, ere. Aggülok. Vetero, avi, atum, are. íeneo/ ui, ere. Megvénédem.
                 BE.
   * .. .             ** r-*' 1. 11! 
   Consenesco, ere.
   Senex, fio, eri, actus sum. Ingr&ndescó; ere; Megöregbc-dem. Senesco, ere.
   JEtate ingravesfcó, ere.
   Senio conficior, fici*
   Jîtate provehor, ehi, ctus süni. Gravesco, ere.
   Betrinetie» Vetustas; tis, f* 3. Ó-sdg-, régiség* agság. • Senectus, tutis, f. 3. Vehségi agság.
   Senium, nii, n; 2.
   Senecta, tae, f. i.
   Grandaevitas, tis, f. 3. Vénséfe, idotség.
   jEtas seililis; Grandaevft.
   JStas acta; Exabta;
   JEtas decursa.
   Defecta, ingravesceris, Éleméi dett idif; ben seg.
   Betrin, Veter* erior; errimus. ^ giy Ó, vén.
   Antiquus, qua, quum:
   Véter, eris; c. 3; idem.
   Vetus, eris; c. 3.
                 #■
   Ailnosus, sa, sum.
   Veteranus, na, ilum*
   Veterator, oris, m. 3. Veterarius, ria, rium;
   Vetustiis, ta; tum.
   Priscus; ca, cum.
   „4?tate provectus, ta; túnf. iEtate confectus, ta, tum* itatis plenus, na, nunl.
   Seiiex, nU, c. 3. Ven± öreg*
Digitized by v^.ooQle
 \
                                    BE.
   --------------------
   Senectus, ta, tum.
   Cascus, ca, cum;
   Grandis cetate.
   Grandaevus, va, vuirt.
   Betrin cu on pessor in groape, Capularis, re, c. 3. Ve'n\ ki-neik Jel I4ba d Koporsóban vagyon.
   Betrin de dsumetate, Sémi senex, Fél öreg.
   Betrin de multi ani* Senex annosus, Sok esztendős-, öreg. Longaevus, va, vum. Grandaevus, va, vum. iEtate longaeva.
   Grandaeva, Sok idejű, régi. Betrin de seíediéci dé ani, Sexa-genArius, ria, rium. Hatvan esztendős.
   Natus annos 4exaginta, Hatvan esztendő szülét esti.
   Betrin foarte^ Persenex, enis, c; 3: Igen öreg.
   Decrepitus, ta, tűm.
   Decrepitus aetate.
   Confectus, senectute.
   Senex satate exadta. iEtate bonsumata.
   Betrin mai mare f*u mai mic de sefedieci de ani, Mirlbr v. major sexagenario. Kissebb, v<*gy nagyobb hatvan esz-tendönéli Betrin pe fersitu vieti, Senex decrepitus, Utolsó napokra jutott vén.
               BE. -               m
                   '       ■■AJ*. - i
   Senex aetate decrepita.
   .AEtate penitus exacta.
   Homo ultimae, et summae se-nectutis.
   Betrin pruncefc, Senéx puerascens, centis, o. 3.
   Ad pueros rediens, Gyermek észré jutott öreg.
   Betrina, Vetula, lae, f. i. Vén aszszony.
   Anus, nus, f. 4*
   Veterana, nae, f. 1.
   Betrine, betrinel, Grandiusculum, la, lum. Oregetske.
   Seniculus, la» lum.
   . Grandiculus; la, lum*
   Vetulus, la, hun. > Vetustulus, la, lum.
   Betrinetiu, Senilis, le, c. 3; Véni.
   Senectus, ta, tűm.
   Betrineste, Veterano more. Vete-i rano modo. Régi, ó, vén módon.
   Seniliter, adv:
   Antique;
   Beu, Bibo, bibi, bihitum, ere* Iszom.
   Poto, avi, atum, are.
   Potito, tavi, átum, are; Beutura, Potio, onis* f. 3; Ital. Potus; tus, m. 4*
   Haustus, tűs* m. 4*
   Potatio, onis, f. 3;
   Beutoriu, Potor, oris» m. 3. Ivó: Potátor, oris, in. 3. Bibens, lis. Beüt, Potatus, ta> tum. Itatott•
Digitized bty Google
                   %
  na                BÉ.
  Epotatus, ta, tűm. Megitatott,
  Beu bine, Bene poto, are. Jól iszom. .
  Beüt bine, Appotatus, ta, turia. Jól ivott, ittas.
  Bene potus.
  Temulentus, ta, tum* Potulentus, ta, tum. Jól ivott, részeg.
  Beu beutura calda, Thermopoto, avi, atutrt, atei Meleg Uvet iddogalok:
  Beu ceva pentru guftkre, Pitis-so, avi, atum, are. Kóstolónak okáért iszom, sziirtsölök.
  Beu cu alti inpreutia, Compoto, avi* atum, are. Együtt iszom. Combibo, bibi, itum, ere.
  Beutura cu alti, Coinpotátio, onis, f. 3. Együtt ivás.
  Beutura cu alti la ofpetiu* Circumpotatio^ onis, f. 3. Veridég-ség, ivás, rendre ivás#
  Beutura cu biti intru un Iraf, Amystís, idis, f. 3. tíúzonos, egy húzoúbah való ital másokkal.
  Beutoriu cu álti, Compdtator, óris, m. 3# Ivó társ.
  Combibo, onis, m. 3. Compotor, oris, m. 3.
  Beutoaré cu alti, Compótatrix, cis, f. 3. Együtt iddogalóné.
  . Compotrix, cis, f. 3.
  Beu înainte, Praebibo, bibi, bi-bitum, ere# Elől iszom.
       . . éi .
  Beu inlontru, trag inlontru, Imbibo, ere# Bé-iszom, szívom.
  Combibo; ere. Ebibo, ere.
  Beu mult ; Pérpoto j avi, atum» are. Sokat és sokáig is'ioni» dob zó dóm.                         \
  Crapulor, ári, atus sum. Beutura multá, Perpőtatió, oniő, f. 3. Ittoá ivásy részegség. Bibacitas, Útis, f. 3. Nagy iha-tóság.
  Beutoriu mult, Multibibus, ba, bum. Sokat iható.
  Bibax, cis, ó. 3. Sokat iható; részeges.
  Blbo, onis, m. 3.
  Bibulus, la, lum*. Eliható. Beutoriu ináre, Baratro, oniş^ m‘. 3. Nagy ihaiót torkos Potator, oris, m. 3. Nagy ivó\ Beutoaré mare; Potatrix, cis, f. 3« Nagy ihatóné.
  Beu pefte ceva, Superbibo, bibi, bibiium, erei Valamire i-szóm.
  Beu tot, Epoto, övi, atum, a re. Mind megiszom.
  Adbibo, ere.
  Ebibo, ere. Kílszom.
  Perbibo, bibi, ere. Egéstszen ki iszom.
  Iterbibo, ere. Mind kiiszoni. Obbibo, ere. Fhnekig kiiszom. Beu Vin curat, Merum bibo» ero» Tiszta bort iszom»
Digitized by i^ooQle
BEL
Beutoriu de vin curat, Meribibulus, li, m. 2* Tiszta bór ívó* Merobibus, bibi, m. Elegyít len hóit ívó.
Beutorel de vin, Bibaculus, li, xn* 2. Bór iszokdtskük Beutoriu de lapté, Galactopota, taé, m. i; Tej , ivó^ Tejjel élő.
Beutura dé jubire* Amatorium, rii, n. 2. Szerelem hozó itaL Beutura dein ftmidtie pifata fa* cuta, Emülsio, onis, f. 3. Sok féle egybentöri. magokból tsv nált ital.
Beutura dulce feartâ, Apomeli, litis, n. 3. Édes főtt itaL Beutura dein femiatie meaunte acra facuta, Acinatium, tii, n. 2. Savanyú apró magokból tsi• nált ital.
Beutura facuta delit aciét cu miére, Oximetin, EtzetbÖL, és mézből, tsindlt itaL Beutura facuta dein erburi si ra* decini, Apoiema, atis, n.3. Fu-vei, és gyökéréi fátt ital. Betivefc, Perpoto, *avi, tűm, are. Részegeskedem.
   Crapulor, ári, atus suoi. Pergraecor, ari, atus sum, Debachor, ári, atu* sum. Bachor, ári) atus &urn.
Betivire, Ebriositas, lis, f, 3* Re ttegeákede'Si
   Perpotatio, onis, f» 3» •
                           t
  Pergraecatio, onis, f> 3.
  Crapula, lap, f. 1.
  Betie, Ebrietas, tatis, f. 3» Részegség.
  Vinolentia, tiae, f. i>
  Temulentis, tiae, f. i.
  Beţiv, Ebriofus, osa, osumi Re» szeges*
  Vinolentus, ta, tum»
  Crápulosus, sa, ium»
  Bibax, acis, ó. 3%
  Potor, oris, mi. 3»
  Beat, Ebrius* bria» briuou Ré* szegi
  Potus, ta* tum.
  Temulentus, ta, tum»
  Potulentus* ta, tum.
  Beat incatva, Ebriolus, la* lum» Részegetske»
  Beat ne asediat, Bachabundus,' da» dum. Részegen nyughatat lankodó.
  Beata muere, .Ebriola, lae, f» J.
  Részeg ast&zony»
  Betivi, Acrbtocoethones^num, m» 3: plur: Részegesek>
  Beti veste, Temulenter , adv: Ré szegen.
  Betula, lemu mefteacan* Betula,
  lae, f. i. Nyírfa. friblie, Biblia, orum, n» 2. pluri Biblia Szenlirâst Uiblioa Carte, Bibiion, onis, n. 3» Könyv.
  Hibliograph, Bibli^graphui, phi, Könyv íróé
Digitized by ^ooQle
  114_______________JJL_________________
  Bibliopeg, Bibliopegus, gi, m. 9*.
  Könyv kötő.
  Bibliopola, Bibliopola, lae, m. i. Könyv áros.
  Librarius, rii, m. >•
  Bibliopolie, Bibliopolium, lii, n, 9.
  Könyv áros bóU.
  Bibliotheca, Bibliotheca, cae, f.i. Könyv tartó ház.
  Libraria,'riae, f, 1. Könyv ka-mara<
  Bibliotecefc, Bibliotecalii, le, c. 3» Könyv tartó házhoz való. Biboí, Bubalus, li, m. 9. Bihaj. Bibo la, Bibolitia, Bubala, lae, f. i.
  Ayösteny bihaj.
  Bibolariu, Bubalarius, rii, m, 9.
  Bihaj pásztor.
  Bibolin, dein pele de bibol, Bubali-nas, na, num. Bihaj bőrből való. Bicéi 1, Bicellus, li, m. s. Tsákány. Runcina, nae, f* 1.         *
  Glava cruciata.
  Biceflif doa dieci de aflfíf, Bices-•is, sit, f. 3. Viginti ««Mi. Húsz aszszis.
  Biet (ab Ita) Abbieto, v. a vietus Abjectus, ta, tum. Humilia, le, Elhagyatott, megvettetett. Conteuiptus, vili*.
  Bigam, Bigamus, mi, in. 9. Két feleségű.
  Bigama, Bigama, mae, m. í. KeU uras aszszony.
  Bigamie, Bigamia, ite, f. l. Má* sodik házoaság♦
  __________________BL__________________
  Bilefc, (ab Ita: Bello pulcher) Al* befc, Candefacio, ci, ctum, ere* Fej éri tem.
  Candifico, avi, atum, are, Dealbo, are, Albo, are.
  Bilire, Dealbatio onis, f. 3. Fej* rit és.
  Bilita pan iá, Candefacta tela, F#> jéritett vászon.
  Bilocb, Bilochus, chi, m. fi. Szól• ga-Biró.
  Bilotus, ti, m. 9.
  Bine, Bene, adv: Jól.
  Bine cade aceaft a, Commode id ae* cidit. Jól esik, per bene, opor* tune,* per oportune» per belle* Bine cugetat, Deliberatus, ta, tum.
  Jól tneggondólL •
  Bine cuvent, Benedico, xi, ctum, ere. Áldom, jót kívánóké Bine cuventare, Benedictio, oniaf f. 3. Áldás, ditséret.
  Bine cuventare preotiafca prefl te cei cefe cafatorefc, Benedictio Sacerdotalis, super nuptu» rientes, Házasságban egyben esket esek,
  Bine cuventetoriu, Benedicas, em% cum. Mást megáldó* Benedicens, tU, o. 3.
  Bine cuventat, Benedictus, ta, tűm* Áldott.
  Bine cu cuviintia, Apposite, adv* Héllyesen, igen jót Bine dif, Benedictam» ti, n. *• Jó-szó*
 Digitized by ^jOOQie
  ____________________BL________________
  Bienedect, Benedictus» ti, m. a.
    Benedek.
  Bine fac, Benfefacio» ci, ctum» tre. testek.
  Bine facere» Beneficentia, tiae, f. i. Mással jó tétel*
    Benefactum, ti9 n» S. Valakivel jót tevés.             ,
    Beneficium, cii. Jótétemény. Bine facatoriu, Benefactor, oris, m. 3. Jóit évii. Beneficus» ca, cum.
  Bineficiariu care traeste ca aju-toriu altue, Beneficiarias, ii, n>. Si Valaki jótéteménnyivel élő. Alumnus.
  Bine facat foarte, Insigniter, adv: Insigne. Jelesen Apprime» adv: Igen jól.
  Bine foarte, Optime, adv:
  Bine facat, lucrat, Excuratus, ta; tam. Jól késsült, jól miveit. fiverganeuf, nea* neum.
  Binem merg lucrurile, Res mihi ex animo succedit» Jól fóly doi• gom.
  Res mihi bene cadit.
  Opus» sors, fortuna favent. Secundatur mihi»
  Secanda fortana Utor, uti, u-
           %
  aus kumt Superi favent.
  Bine pe rend, Rite. Jól^ igazán, Rendser ént,
  Bine primit, Favorabili^ le, c. 3. Kedvet*.
                                                                          * *
     ___________BL_______________Yi5
  Bine primitieate, Favorabiliter, Kedvez&leg.
  Bine fau templat, Brenatum, r.
  Erenata, Helyesen lett Bine fcriţ Commentatus, ta, tum.
  Jól le4tatott.
  Bine vin, Bene veni#, ni, entum, ire. Szerentsésen jövök. Feliciter venio, ire.
  Felicibus avibns appuli Bine venire, Beneventus» tűi, m. 4* SzerentséS jövetet Bine venitoriu, Beneventor, oris, m» 5c Szerentsésen jövö.
  Bine venit, Benevéntus, ta, tum.
  Szerentsésen jött.
  Bine voefc» Benevolo, elle, t» benevolens sum, fui, esse. Jót kívánok, jó akarattal vagyok. Faveo, ere, vi, utum» Jót ki* vánoh
  Bine voire, Benevolentia, tiae, f. i. Jó akarás.
  Faventia, f. i .Jó akarat,
  Favor oris, m. 3*
  Facilitas, tatis, f. 3»
  B*n ignit as» tis, f» 5* Jóval lé• tel
  Bine voitoriu, Benevolus, la, lum. Jót kívánók Benevolens, tis, o* 3.
  Favens, tis, o. 3.
  Favitor, oris, m. 3. Jót akaró kívánó.
  Fautor» oris.
  Benignus, na, num*
Digitized by ^ooQle
BL
  Cine voitoare, Fautrix, cis, L 5.
  Jóakar óné.
  Ei ne voitieate, Benevole, edv. Jó akmrattaL Benigne.
  liirotto, 'car cu doao roate. Biro* tum, ti, n. a, Két heréiül sse» kér, Talyiga.
  LWsaguefc, Mulcto, avi\ atum, a-re. Aleg bírságolom.
  Multo, avi, atum, ate.
  Mu le tani faţio, ci, ctum, ere. Irrogo, avi, atum, are. Birsedre, Muictatio, onis, fi 3. Bfrságlús*
  Multatio, onis, f. 5»
  /Censio, sionis, f. 3, Birsa^atoriu, Mulctator, ori», m. 3. Birság ló büntető.
  Gén sor', oris. m. 5»
  Censitor, oris, na. 3.
  Eirse^at, Mulctatus, ta, tum» Bír• ságoltatotU Multatus, ta, tum»
  Birsaţţe/c, Mulctaticius, ia, ium/ Birsági.
  Bírság, Birsagium,gii, n.a. Bírság. Mulcta, tae, f. *.
  Multa, tae, f i,
  Birsag indoit, Ihiplio, ortis, m. 3. Kétszeríe való büntetés. Duplicata Mulcta.
  Birsagt efrnme, Censeor, eri. Bir* ság olt atom.
  Mu Ic tor, ari, atus sum.
  Bifcoc, v. Bricoc, Adoai oare coc,
  Biacoqud, 'qui, ctum, ere. Kétszer sütöm.
  Torreo, ui, ostum, ere»
  Bifcopt, Panis tostus, Panis nauticus, Kétszer sült kenyér.
  Bifcoctiel, Pástilus, ti, m. a. Crustulam, li, b» 2. Kétszer sült perei*.
  Biofn, Bison, ontis, m. 3. Egy bihaj jormú állat, Belint.
  Biitoria earba, Bistoria, riae, f. 1. Seb fü.
  Biftritia, Bistritia, tiae, fk i. Besz* tettze várossá Etdélyben»
  B'ftritian, Bistricieose, aia, c» 3» Besztertzei.
  Bithinieni oameni purure calatori» Bithinienaes, siuro, m. 3. plur: Szüntelen utazó népek, egy helyben nem lakható t épek.
  Bitusa, Boeta, tae, f» i. Ssüry Gu* 6íi, darotz* .
  Bituaat, Boeticatus1ta,tum. Szűrős Gausapatus, ta, tum.
  Bizantie, Bizautium, tii, n. 2. Kön* stántzinápoly»
  Constantinppolis, f. 3*
  Bizantian, Bizantinus, na, num» Konstántzin ápotyi.
  Bizantian aur de un florint, Bizanti-us, tii, m a. Arany pénz nicly tett egy forintott,
  Bjaccareic, Blaterefc, necnica vor-befc, Futio, ivi, itum, ire. Ki lotsogom, Jetsegem Blactero, avi, atum, are.
  Digitized by
Google
BL,
 BL.
  £ffutio, ivi, ilum, ire.
  Blaccaire, mult vorbire nemicft, Futilitas, tis, f. 3., Taéltsapság tiásatság.
  Blaccaitoriu, Futilis, le, c. 3«, Tse'U tsap ember, kiben a9 szó meg-nem áll, setrvmi ember. Blaetero, onis, m, 3.
  Blaccarit affare, Effutitus, ta, tűm. Kifetsegeíett.
  Blaccaiteste, Futile ady, Tséltsap módon.
  Blacterefc ca capra, Blatero, avi, a tum, are, Mekegek mint a9 ketske.
  $lad, Bladum, di, n. a. Bucate, Gabona.
  Blana v. plana, Asseres, v. ligna, quibus pontes, et alia teguntur, planantur* Padolni való ják, vagy deszkák.
  Blanefc, planefc, Complano, avi, atum, are. Megegyenesjlem, pa-dolom,
  Blanire, Complanatio, onis, f. 3. Megegyene ités, padolds.
  Blanit, Planatus, ta, tum. Complanatus, ta, tűm. Egyenesített, padaltatotu
  Blanefc vesmentu, Subduco, ere. Megb éllem.
  Obduco, ere.
  Blana vesmentului, Suhductura, rae, f. i. Ruha bélés.
  Blandiefc, Blandefacío, ci, ctum, ere. Szelídítem, nyáfositom, jámbor ltom, engesztelem.
  Mitifico, avi, atum, are.
  Mitigo, avi, atum, are.
  Cicuro, avi, atum, are.
  Domo, avi, atüm, are.
  Domito, avi, atum, are. Blandire, Domitura, rae, f. í. Sze* lidités.
  Domitus, tűs, m. 4* Blandietoriu, Mitigator, oris, m. 3. Szelídítő%
  Domitor, oris, m. 3, Mansvetuarius, a, um. Blandietoare, Domitrix, cis, f. 5. Szeliditané.
  Klandit, Blandefactus, ta, tum. Jámboritott, szelídített, Mitigatus, ta, tum.
  Domitus, ta, tum.
  Blandiceoi^ Domabilis, le, c. 3 Szelídíthető.
  Bland, Blandus, da, dum. Sţelid. Mansvetus, ta, tum.
  Mitis, te, c. 3.
  Cicur, curis, o. 3*
  Permitis, te, c. 3.
  Blandieste, Mite, Mansyete, adv.* Szelíden.
  Blandiefo bine, Blandi fico, avi, atum, are. Nyáj ásítom, szelídítem, engesztelem.
  Blanditia bune, Blandities, ei, f. 5. Nyájasság* _
  Blandimentum, ti, n. a. Blanditiae, arum, f. i. plur/ Facundia, diae, f. i.
  Affabilius, tis, f. 3.
Digitized by
lift                          BL.
BL.
  Comitas, tatii, f. 3.
  Festiriuiy tatis, f, 3.
  Blând bine, Blandas, da, dam* jVyd/o*, jámbor, tzelid,
  Comit, met c. 3«
  Bellus, la, lum.
  Facundus, da, dom*
  Affabilis, le, c. 3.
  Blanduli bine, Blandiculus li, m. a. Nydjosotska.
  Blandulas, li, ni. 1.
  Blandieste bina, Blanda, adv: Nyár josorţ.
  Blanditer, adv: Facunda Affabiliter.
  Blandiefc fac bun, Probum facio, ei, ctum, ere. JámborHom. Pium reddo, didi, ditum, ere. Blandetie bune cu friea lui Dum* nedieu, Pietas, tis, f* 3. Istenes élet, kegyesség.
  Clementia, tiae, f. i. Kegyesség. Probitas, tatis, f. 3. Jámborsága Blând bun cu frica lui Dum ne* dieu, Prohus, ha, bum* Apro* bús, ba, bum. Igen jámbor. Pius, pia, p.i iD.
  Simplex, cis, m. 3. Jámbor. Clemens, tis, o. 3. Kegyes. BlanditieAte,cu blandetie, Pie, adv. Jámborát, is’en esen.
  Clementer. Kegyesen• Blandiefcume, Mitefco, ere, Szelídülök.
  Ma ns vesco, ere.
  Mansveiio, ieri, factus «um.
  Bond vorbeic, Blandiloquor, cu* tus sum, loqui. Nydjoson beszéllek.
  Blând vorbire, Blandiloquentia, f. i. Nyájas, szelíd^ beszéd. Blandilocutio, onis, f. 3.
  BUnd vorbitoriu, Blandiloquens, entis, o. 3., Nyájas beszedd* Blandiloquus, qua, quum» BUndicus, ca, cum.
  Affabilis in loquendo.
  Blaile, Blasius, sii, m. 9. Balds• Blaftenp, a Blasphemo, Maledipo, xi, ctum> «re. Atkozom, gor noszt mondok.
  Execror, ari, ratua sum. Detestor, ari, tatus sum. 1 Devotor, ari, tatus sum. Devoto, *vi, atţim, artf Imprecor, cari catus sum. Maledictis lacesso, avi, tum,
  In eliquem maledicta congero, congessi, stnm, erere.
  Blaftem, Maledictum, ti, n. *• A tok.
  Maledictio, onis, f. 3.
  Execrat io, onis, f. 3.
  Con vitium, vitii, n. 9. Moh
  szidalom•
  Blaitemare, Maledicentia, tiae, f. I* Atkozódás.
  Execrat io, onis, f. 3. Imprecatio, onis, f. 3. Maledictio, onis, f. 3. Detestatio, onis, f. 3.
  Diris devotio, onis, f. 3*
Digitized by v^.ooQle
BlftftainaiOi iu, Maiedicu», dica, di-cum. Álkozódó.
  Blafphemus, ma, műmé Blafremat, Maledictus, cta, ctum. Átkozott.
  Evecrabilis, le, c. 3.
  Execratus, ta, tűm.
  Execrandus, da, dum. Abominatus, ta, tűm* Blafremaceof,. Detestabilis, le, c. 3. Atkozdsra méltó.
  Abominabilis, le, e. 5. Blaítemetiesta, Maledice, adr. Át* kozottúL Blsftemaceoíj Deteftabilis, le, c. 3. Atkozdsra méltó.
  Abominabilis, le, c. 3. Blaíiemume, Execro me» avi, a* tűm, are* Magamat diko• zom.
  Blaftem inderept, Remaledico, xi» ctum, ere. Viszont átkötöm» Blaítem, hulefc, Blafphemo, avi, álam, are* :Káromlom. Vitupero, avi, atum, are. Blaftemare, Blasphemia, miae, f. u Káromlás. * ^
  Blaítematoriu, Blasphemus, ma, műm. Kdromló.                       1
  Blsterefc, Blatero, avi, atum, rare* Tsdtsogok, zaj gok Deblatero, avi, ratum, are* Blateretoriu, Blaterator, oris, m.3. Tsátsogó, fetsegö.
  Blatero, onis, f. 3.
  Blenfc ab ambulo, Blemati fi um-
  blam, Pergamus, Ambulemus, v* ambulatum. Mennyünk Blid, Grae: Triblium, Patina nae, f* î. TdL Catinus, tini, m. s.
   Catinum, ni, n. a.
   Paropsis, sidis, f. 3.
   Blideisel, Triblium. Iii, n* 9. Td* lotska.
   Patella, lae* f. l.
   Catillus, Ili, m, a.
   ScuteU, lae, f. t.
   Scutula, lae, f. i.
   Blid cufundoţ Gobata, tae, t i* Mély tál, boritó tál Galeola, lae, f. i.
   Blid de lut, Fidelia, liae, f. 1» Földi edény% föld tál. ,
   Bl id er of, Scutellatus, ta, tum. Td-lotskásf
   Blidariu, Patenaripm» narii, n. s* Tdlos. táltartó.
   Boala, ita: Debolessa, Infirmitas, tatis, f. 3. Betegség, gyengeség. jEgritudo, inis, f. 3.
   JEgrotatio, onis, f. 3. JEgrimonia, niae, f. i*
   Morbus, bi, m, 2.
   Valetudo, aegra.
   Valetudo adversa.
   Valetudo Infesta.-Valetudo mala.
   Boala apei, Hydropisis, pisis, f* 3. Vizkorság.
   Hydropsis, sis, f. 3. Tympanistas, tis, f. 3*
Digitized by t^ooQle
   Anasarca, oa^, f. 1.
   Boala care capul omului il trage înapoi la calchiu, Opisthotoni-' cu9, tonici, m. 9. Oly nyavalya, mely ember fejét hátra a9 sarkához húzza.
   Boala cefe dice calcatura de ftrigoi, Ephialtes, Epbialtae, m. 1. Betegség, melyet boszorkány nyo-másnak hívnak.
   Boala cefe leaga de altu, Conta-ges, gis, f. 3. Elragadó beteg* ség.
   Contagio, onis, f. 3. Contagium, gii, n. a. Contagiosus morbus,
   Ad*nes, anum, m. 3. plur: Fiit-tosó mirigyék.
   Boala ciumi, Lues, luis, f. 3. Dög közönséges dögös nyavalya. Pesti*, tis, f. 3.
   Pestilentia, tiae, f. i.
   Pestilitas, tatis, f. 5.
   Morbus caeli.
   Morbus influens.
   Boala coaftelor junghiu, Laterum dolor* Pleuritis, riridis, f, 3. Oldal fáj ás, ny Hallás,
   Boala éurgeri foalelui, Diarhaea, aeae, f. i. Hasmenés. Dissenteria, riae, f* l*
   Tormina ventris.
   Boala de a cade in fomn greu, Veternus, ni, m. 2. Mély álomba ejtő betegség.
   Boala de calcatura, Epilepsia, siae
  f, i. Kórság, nyavalyatörés,
  Boala dein fuptu laptelui, Felle. brU satietas, tatis, f;3. TsetS szopástól megtsemerlés.
  Boala ficatului, Hepatarius, et He* patious xnorbus. Májból szár* mazot nyavalya.
  Boala galbinare, Arquaticus moft bús, Sárgaság.
  Icterus, ri, m. s.
  Aurigo, inis, m. 3.
  - Morbus regius^
  Boala gre. Morbus gravis, Difficilis, vehemens. Nehéz betegség.
  Boala in care nu iufere apa, Hy-drophobus, phobi, m. 9* Viz* töl iszonyodó betegség. Mély esik, a* dühös eb marástól.
  Boala in care omu tot cafca, Oscedo, inis, f. 3. Oly nyavalya mely míán az embernek szüntelen kel ásitozni.
  Boala inghitietori, Angina, nae, fi i. Torok gége fájás.
  Boala iscuria cand fe ineue udu, Ischuria, riae, f. í. VlzeHetrmk megrekedése.
  Dificultas urinae*
  Disuria, riae, f. i.
  Stranguria, riae, f.
  Boala lunga gre, Sonticus mor* bus, fíoszszú nehéz nyavalya*
  Boala peduchiofe, Phthiriasis, sis, f. 3. Tetves betegség, tetvesség. Morbus pedicularis.
  Boala pruncilor in care cf vernau
Digitized by LjOOQle
                                    B0«
   ■ ■■ n——          ■ ■■■ m
   ţi, prţn porusuri, Comedones, donuro, m. 3. plura: Kis gyer» tnekek nyavalyások, melyben eleven sjşb'r forma nyüvek /o-nék ki a* porosokon.
Boala renuncKÜQr, ^renula, ţae, \ est fúj ás.
Boala iaca, Phtisis, ais, f. 3« Szd-fax betegség.
   Tabes, bis, f. 3.
Boala (pJini, Moxbm fpleiucu*, Lép fájás.
Boala ito mac hu lui, Langvor stomachi. -Gyomor fáj ás*
Boala trupului .barbatefc, Satyri-osis, sis# £ 3* Férfiaknak nyavalyája.
                                        Boala vitelor in cave te ufcayCo-rag°» ginis, f. 3. Barom be» Ugség melyben elszáradnak. Boleíc, Infirmor, ari, matus sţira, Betegeskedőm^
   JEgroto, avi, atum, ara. JSgreaco, ere.
   Adversa valetudine affioior, ţ* Ctus sum, aŐici.
   Morbo, afficior, oi, ectua sum. , Mórba affligor, affligi, ctus. suţn. Morbo confligor, fligi, ctus aum. In morbo sum, fui, esse, folefc de moarte, Mortifero morbo urgeor, urgeri. Halálos nyavalyába vagyok.
   Boloav, JEger, aegra, uţn, Beteg. JSgrotus, ta, t\im. Clinicus, ■ici.
              BO.                 Ü%i
  Morbidus* da* uqa. Morbosus, sa, sum.
  Male affectus, ta, tűm. Valetudine affectus, ta, tum* Valetudinarius, ria, riunj.
  Bol ba v de boala apei, Tympani* cus, ci, mT 2. Viz korsdgos. Tympaniticus, ca* cum.
  Bolnav de boala faca* Phthisious, caa cum. Száraz beteg.
  Bolnav de calcatura, Epilepticus, ca, cuţn. Kqrs^gosx nyavalya törő.
  Bolnav pe care matrice il Arimba inapoi, Opisîomicusţ ca, cuoţ. Iţit a* görts hâtra görbjt. Bolnav fţint de (ioop.ach, Labora stomacho, vi, ţtum, are. Gyom* rommal rostszál vagyok.
  Nu poftefc manevre, fíespuit Stoţnachui cibum. Nem kivárj nya az eledelţ.
  Bolnav si colicas, Qaeliacus, ci* m. 2. Gyomor fájó nem e-rnésztö,
  Boinavitoriu, Morbificus, cat cţim^ Betegitö.
  Bplnavit, Infirmatus, tactum.. Be* ţegedett.
  Bolnăvit de căldura fpareţţii, Solatus, ta, tum» Nap fény miqt beUgedstt.
  Boamba de botru, Vinaceus, ei,.
  m. 2. Szülő szem,
  Bob, faíőle, Fába, bae, £ i. Babb. Bob ce creste ia apa la E^ypt,
 Digitized by
 I
   «si                 BO.
■ţ—.l, , ' ' ..........................
   Colocasia, aiae, f. i. Egyiptom-
   ba termő vizi bab.
   Bob maneat» crohtienit, Faba fresae. Portzogatott bab.
   Bob porcefc, Altercugi, ci* n. a.
   Disznó bab. fiob tnrcefc, Anaoacabea, eae, f. I. Török bab. ţhasepliţs, li» mi a. Phoaeolinus, ni, m. 9. Török, habit.
   Bobejlc, Fabali», leţ c, 3. Babhoz valQ.
   Phaseolinúa, 9a» num.
   Bocae. (Ita Boecale) Bocalium, Iii, n. 9. Bakai fxthároUko. Bocolla, lae, f. 1,
   Baciocus, ci, m. a,
   Jfcciola, lae, f. 1.             *
   Baucalium, lii, n. a,
   Bocefc, Vocifero, avi, atom, are. Kiáltok, nagyon rikantok, szózatot adók.
   Vociferor, arí, $tus sum. Majorem vocem emitto, si, ssum, fw.
   Exclamo, avi, atum, ara. Vocifico, avi, şţiftn, are.
   Vocem edo, didi, editum, éré. Clamo, avi, atum, ara.
   Bocire, Vociferatio, onif, f. & Kiáltozás,
   Vociferatus,' tús, m. 4* $ocitoriu, Vociferator, oris, m, 3. Kiáltó.
   Vociferau^ ti», o. 3.
     _____________BO_________________
  Bociulie, Panica, cae, f. t. Fürtös teteje valaminek.
  Panicula, lae, f. 1.
  Bociulie erbi si a lemnelor ia verv. panica, cae, f. 1. Fürtös teteje némely fáknak, füveknek, mint a* fény8 fának^ nádnak, kölesnek.
  Bociulie papirigului, Typha, phae, f. 1. Káka gyékény bot.
  Boer, B?*ro, onis, m. 3. Boér, Nemez.
  Egregius, gia, gium.
  Mobili», le, o. 3.
  Ingenuus, nua, nuum. Praeclarus, ra, rum.
  Geneţoţua, sa, sum. Elentberiui, riá, riuna. Nemes Szabadtságbán eJ6 ember Boer maré, Boero, oui», m. 5. Zászlós úr.
  Insignis, ne, c. 3«
  Excellens, tis, o. 3.     •
  Claro genere natus.
  Boerefc, Bofronem facio, ci, ctum, ere. Nemesítem,
  Nobilito, avi, atum, are. Boerire> Nobilitatio, onis, f. 3.
  Nemesítés.
  Boerit, Nobilitatus, ta, tum* Még* nemesittetetu Boereste, Nobiliter, adv. Nemesül, nemesen.
  Ingenue.
  Egregie.
  Generose.
Digitized by LjOOQle
BQ.
BQ,                isi
  -- ' " ^------ . . ,
  Boerel ninirat, Trasíului, li, m. a.
                                                    Kényes Nemes emberke;
  Boerime, Boeratus, tus, m. 4* Bo-
                                                              e'rsâg nşm sség.
                                                         Nobilitas, tţtis, f. 8.
                                                            Stema, atis, n. 3.
                                                       ^|6fluita^ tatis, f, 3^
    Generis splendor, oris, m* 3« Praeclaritas, tatis, f. 3.
  Boerie de septe barbati, Septem ▼iratus, ţus, m, 4* Hét személyből álló j'ó tisztség.
                                            Boer dintre sepţe bţrbati, septemvir, ▼iri, m. a. Hét fó tisztnek egyike. Boerefc de septe barbati, Septem viralis, le, c. 3. Hetes személyekhez tartozó.
  Boetia, Boetia, tiae, f. i. Tartománya gőrifg országnak. Bogatiefc, a Beo, avi, atum, ar& Divitem facio, ci, ctum, ere. Boldogítom, gaşdcrgitom. Diyito, avi, atum, are. Mzggaz-dagitom.
  Dito, avi, atom, ere* Meggaz* dagitom.
  Opulento, avi, atum, ere* Locupleto, avi, aţum, are* Collocupleto, avi, atum, are. Gazdagítom.
  Bogatire, Ditaţio, onis, f. 3. Gazdagítás-
  Lojpnpletatio, onis, f. 3. Beatiţas, tatis, f. 3.
  Bogăţie, Opulentie, tiae, f* i. Gazdagság*
  Beatitudo, nis, f. 3.
  Opimitas, tatis, f. 3*
  Divitiae, arum, f. i. plur. Profluentia, tiae, f. 1. Opulentitas, tatis, f. 3,
  Begatie avere, Gaxa, xae, f. 1» Kinls.
  Şogatie Imparateafca, G^za Regia, Királyi kints.
  Bogaţi t, Ditatus, ta, tum* Qazdaţ gitott gazdagúlt.
  Locupletatus,, tata^ tatum, Mtg* gazdagított.
  Opulentus, ta, tum.
  Bogat, Beatus, ta, tum. Bóldog, szerentsés, gazdag*
  Dives, itis, Gazdag.
  pis, ditis, dite, o. 3. Gazdag.
  Locuples, ţtis, c. 3*
  Opulentas, te, tum. J Pollens, tis, o< 3*
  Opulens, tis, o* 3.
  Fortunatus, ta, tum.
  Opimus, ma, mum«
  Firmus, ma, mum eţf opibus fortunae bonis. (
  Affluens, Abundans» ,
  Qui opibus pollet*
  Cui res familiaris copiosa'est. Cui multum fortuna largito est. De suis bonis impertivit, communicavit.
  Qui mullum possidet [divitiarum.
  Bogat cu liaiji multi, Pecuniosus* sa, aum. Sok pénzű gazdag*
Digitized by i^ooQle
BO.
  Peculiarius, ria, rium.
  £ecuniiţ abundans, tis, o« 3. Bogat foarte, Perdives, tis, o* 3.
  Igen gazdag.
  Bogat ieste, Opulenter, adv. Gaz-dogon.
  Opime, adv:
  Opipare. Gazdagon,
  Magnifice, adv; ţţogatieste cu lauda <ţe plin, Am* ple, Amplissime, adv.
  Ampliter, Gazdagon, bőven, méltós dgoson.
  Bogatiefcume, Beor, ári, atus sum. Gazdagulok, boldogulok. Ditesco, ere*
  Opulesco, ere.
  Bogat íunt, Copior, ari, atus sum,
  , Bővelkedem^
  Bohém, Bohemus, ma, mám, Tseh országi.
  Bohemia, Bojieipia, nţiae, f, 1.
  Taeh or&fág.
  Bolborofeíc, Balbutio, ivi, itum, ire. Hebegek, lepegqk » se/pe-g«*.
  Bal bucinor, ari, atus aumA i?e-szóllökt
  $olborof, Balhus, ha, bum. Rebegi? se/p.
  Atypus, pi» m. fi. Rtbego szavú. ŞSalbutiens, entis, o, 3. Hebegő1 nyelvű,
  Balbutieíte, Balbe, adv. Rqbegve selypesen,
  Soldj ita: Boldogé, Teium» capú;
  tatum, stimulus, li, m. fi. Öa*--ton, ösztöke Bncentrum, tri, n. a,
  Boldefc, ita: Bolzonare, Bolciona-re, Sagittis petere. Stimulo, a* vi, atum, lare. Ösztönözöm, kénszeritem, '
                       4
  Stimülo agito, avi, atum, are» Instigo, avi, atum, gare. Exstimulo, avi, atum, lare. In&timulo, avi, atum, are. Pungo pupugi, punctam, ere. Incite, avi, atum, tare.
  Calcar admoveo, vi, tuna, ere. Calcar addo, addidi, ditum, ere. Boldeire, Stimulatio, oniţ» f. 3» Ösztönözés, Izgqtás,
  Instigatio, onis, f. 3*
  Incitatio, on\s, í. 3.
  Instinctus, t\is, m. 4* BoJdeitoriu, Stimulator, oris» m* 3. ősxtöaazö.
  Instimulator, toris, m. 3. Exstimulator, toris, m*3. Instigator, toris, m. 3. Instinctor, toris, m. 3. Ősztö-nÖzÖ, ösztökélő%
  Boldeitpare, Stimulatrix, cis, f. 3.
  Ősz&ö/iözör\e'.
  Bőidéit, Stimulatus, ta, tum. Ősz* tönöztetelt.
  Boldeitorefc, Stimuleus, lea, le-uro. Őszt&nÖzve- való' Boldeicefte, Stimulose, adv. Ősz» toníjsan.
  | Bolundieíc, ab ita.* Balordo, Stul-
Digitized by ^ooQle
   ___________ ÉÖ.
   tus; Stultesco, ere. Bolondulok. Insanio, ivi, itum, ire.
   Deliro, avi, atum, are»
   Desipio, pui, ere.
   Insanus fio, eri, factus sum. Amens fit>, eri, esse.
   Mente captus fio, eri* esse. Lymphor, phari, phatus sum. Dementio, ire, Megesztelenulok. Stupeo, ui, ere. Eszemet elhagyom.
   Bolundiefc pe altu, Lympho, pha-vi, phatum, phare. Megbolon-
   ditom.
   Demento, avi, tatumi tare» Infatuo, tua vi, tuatum, are. Bolundie, Fatuitas, tatis, f. 3. Bo* lontsdg, Esztelenség.
   Stupor, oris, m. 3. Bolontsdg. Stultitia, tiae, f. i.
   Stulticies, ciei, f. 5*
   Insipientia, tiae, f. i*
   Amentia, tiae, f. i»
   Insania, niae, f, i.
   Dementia, tiae, f. i. Esztelenségi Vesania, vesaniae, f. i.
   Mania, niae, f. k, Észnek elve* gzése.
   Lymphatio, onis, f. 3. Megesz-telenedés.
   Deliramentum, ti, n. 2* Balon* dothodás.
   , Bo’undw, Stultus factu?. Megbo-londútt, bolöndittatott.
   Bol and, Stultus, ta, tűm. Bolond. Insipiens^ entis, o. 3.
             fct).               1*5
    Demens, entis, o. 3.
    Desipiens, entis, o. 3t Fatuus, tua* tuuim Amens, entis,' o. 3»
    Stolidus, lida, diim.
    Vesanus, na, num. Esztelen* Vecors, cordis, m. 3. Lymphaticus, tica, ticum.
    Delirus, ra, rum. Megbodúlt.
    . Maniatus* niata, tum. Megti* bojodoti.
    Vacerra, rae, m. i. Ostoba bo• lond.
    Gurdus, urdi, m. 2% B algatág% bolond.
    « Morus, mori, m. s. Bolond. Excors* cordis, m. 3. Balga tag, esztelen.
    Vacerrosus, rosa, rostytn. tébolyodott.
    Bolund de curte, Morio* onis, m. 3« Bolond, udvari bolond. Gelasimus, lasimi, m» 2. Neve* tség szerző, udvari bolond. Bolundie de curteţ Vernalitas, li4 tatis, f. 3. Udvari bolond níei* terség% bolondozás»
    Bolund hohoteitoriu, Archiogelus, li, m. 2. Hahatds, kattogó, n«-ueío bolond.
    Boiund incatva, Semistultul, ta* tum. FcZ/g bolond.
    Stupidus, ida, idum*
    Fanaticus, tica* Cum*
    Bolundií fac, Insánio, nivi, nit\tm9 ire. Bolondoshodom.
 Digitized by
ia6                         Öd.                                           60.
                                    r - - - - - —
   Desipio, ui, ere.
   Fatuor, ari, tuatui ram. Ineptias ago, egi* actum, ere; Deliro ravi, ratum,' rare* Bolundii facere, Deliratio, onis, f. 3. Bolondozds.
   Insania, niae, f; i* Deliramentum, ti, a. 1. Vesania, niae, f. i.*
   Deliritas, tatis, f. 3*
   Bolundii facatoriu* Delirus, lira, lirtim. BolondoskodÖ. Insaniéns, tis, o. 3*
   Bolunda vorba, Stultiloquium, loquii, m 8; Bolond beszéd. Stultiloquentia, tiae, iT. i. Bolundieste, Stulte, advt Bolondul. Dementer.
   Fatue.
   Stolida
   Vernaliter.
   More*
   Boltefc, Camero, ivi, atum, rare. Boltozok.
   Fornico, avi, catum, car*. Cóttcaméro, ravi^ ratum, rare. Arcuo, cuavi, atiim* are; Boltire, Fornicatio, onis, f* 3. Boltozd*.
   Arcuatio, onis, f. 3.
   Laquear, aris, n. 3.
   Lacunar, naris, n. 3;
Boiteit, Laqueatus, eata, atum. BoltoSj boltozati Fornicatus, cata, catuiti* Testudinatus, nata, natatu*
  Bolta, ita: volta, Fornix, cis, f. 3* Bólthajtds.
  Camera, rae, t. i.
  Testudo, inisţ f* 3«
  Absis, sidis, f. 3. Concameratio, onis, f\ 3*
  Bolt a, ica: Botega, Taberna, nae, f. i. Bólt.
  Fornix, cis, f. 3*
  Bolta de lucrat arama, Officina aeraria, Réz mivhely.
  Bolta de lucrat cu aur, Aurifici* na, nae, f. i. Arany mivhely* Bolta de lucrat la fer, Officina ferraria. Vas mivhély.
  Bölta de tielut, Textrina, nae, f.,j. Szövő mivhely.
  Textrinum, ni, n. t.
  Officina textoria.
  Bolta de vendut argint, Argenta» ria officina. Ezüst áruló bólt* Bolta de véndut aromate, Aroma* topoliurn, polii, n; 2. Fűé zer* számos bólt.
  Bolta de vendut cárne,Macellum, cel li, n. a. Mészárszék. Macellaria, riae, f. L fííil dfu* ló bólt.
  Bolta de vendut cas, Taberba ca*» séaria. Sajt, és túró áruló bólt* iolra de vendut carti* Tabeína libraria. Könyv áruló bólt.
  3olta de vendut carti efa in Roma , Argilentanéae, tabernae* Könyv áruló bóltok vókak ifa* mában*
 Digitized by Google
 BO.
 BO.
 i«7
Bolta de vendut fet*, Taberna fer* raria. Vas áruló bólt•
Botár de vendut medeicina, Phar-macopolium, polii, n. i. Or* vosság áruló bólt9 ház,
Bolu de vendut pansa, Tabemá, lintearia. Vászon áruló bólt.
Bolta de vendut poríit*, si icar» lat, Tabema purpurária. Skarlát, és bársón áruló bólL Boltas, Tabernarius* narii, m. 9« BóUos, kalmár.
   Bombaefc, Bombilo, avi, la tűm, lar* Dongok, boúgok mint a9 méh.
   Bombito, tavi, tatum, are* Bombeire, Bombilatio, onis, f. 3 Méhehnek bongótok.
   Bomb, Bombus, bi, m* 9. Zen* fér, bongds.
  Bomba, Pila ignita. Tüzes go lyobis. *
  Bomba mare focataţ Boxnbastrum, tri. n. é. Nagy Sreg tüzes lapta Bombac, ita: Bombagia, Gosipi wn, lipiij n. s* Gyápolt, Laacooiutn, conii, n. 9* Bombarda, Bombarda, dae, f. i Tqq de aprin£ Tormentum io-exodiarium. Gyújtó ágyú,
     Bal lista incendiaria;
                     Bombil, Bombylius, lii, m.*9 Dongó méh, Dangó bogár. Bonz*fc, Bombilo, avi, atum, are Zengek bongok minta* darás, és szunnyog.
 Bonsariu, Insectum, ti, n. 9. Bőm* bilans. Dongó bogán Bonsariu de cer, Br’uchus chi , m. 9. Tserebogár.
 Borborifm, Borbommui, rismi, m* a. Has rá$ás.
 BorbórizeSte fo*lele, Borborixat ventír. Korog a* has»
 Bornei itt: Bordeild, Ganea, neae, f. í. Bordély ház.
 Ganeum, ganei, n. 9.
 Lupanar, naris, n. 5. Lupanarium, narii, n. 9* Bordeefc, Lenocinor, nari, natui sum. Bordélyoskodom, kerítek. Bordeire, Lenociniutak, cinii, n. 9* Bórdeíyosség.
 Bordeer, Leno, nonis, m. 3. Bor* dély tartó hái.
 Ganeo, onis, ni. 3. Bordélyban járó, bordélyház tartása Gaz* dájO) tékozló, kurván Bordeere, Lena, nae, f* 1. Bot» dély tartó ászszony.
 Bordeefc lucru, Lenoninus, niba, ninum; Bordély házhoz való« Lupanarii, nare, c. 3* Bordély háti.
 Bordei de sediut, Casula, lae, f. l Szegény emberi lakó házotska9 Boráéi,
 3oreíc* ita/ íborrare, Riget tore, E* vomo, tatii* itum, ere. Kioká•
 dóm.
 Vomo, tüuí, itum*.
 Revomo, ui* itum, ere*
Digitized by
 12Ö fiÖ.
   Rejicio, eci, ectuni, ere. Nauseo, iavi, alum, iare; BorefC adefe ori, Vomito, avi, a» tum, are. Gyakron okádok. Rejecto, avi, talum, are.
Borire, Vomitas, tús, m. 3. Okádás. Rejectio, onis, f. 3.
   Nausea, seae, f, i»
   Vomitio, onis, f. 3;
Boritoriu* Vomitor, toris, toi 3. ökádó*
Boritoriu, Vomitorius, ria, ium. Okádtató.
   Vomitorium, torii, ni 2« Bofconefc, grae; Bofcainb, Fascino, navi, natiim, are. Mégigé jsem, kötöm, kuruslom, babo• názönk
   Incanto, avi, tatum, are* Meg* büvöl6tny bájolom.
Bofcoana, Fascinum, ni, n. 2. /-%ézet, megkötés kuruslás babo• náláBi
   Incantatio, ionis, f. 3. Superstitio, onis, f. 3. Bofconire* Fascinatio, onis, f. 3. Igézet megkötés, babondeds. Incantatio, onis, f. 3, Bofconitoriu, Fascinator4, toris, m. 3. Igézö, kuruslói megkö• to babon ázó.
   Fascinans, nantis, o. 3* Superstitiosus, sa, sum. Bofconitoare femee, Pharmaceutria, triae, f* i> Babonás ász-trony.
                                       feOi.
   “          ----------              r. ţ
   Sága, sagae, f. i.
   Venefica, cae, f. i.
   Feminá zoroastri zúzutrii Bofcónit, Fafcinatti*, nata, tűm* Babonázott.
   Superstitionibus inféütus, feú-ta, tum.
   Irretitus, tita* tutn.
   Bofcönefc pizmuefc a Graeco Ba-fcaino, ínvidéo, invidere, invidi* sum. Irigylem irigyktdenti Liveo, éré.
   Livesco, erei Bofcotiife pifma, Invidia, diae* f li Irigység.
   Livoi1, Vorisj m. 3i Bolton ire, Invidentia, tiaé, f. li Irigykedés.
   Boícönitoríu piftnuitoriu, Invidio* sus, sa, sum. Irigykedő. Invidus* dk, dum.
   Lividus, da, dum.
   Lividulus, la, lnm. Irigyelské. Boiconiceste* Invidiose, ndvi Irigy-scgesen.
   BofcorödefC, Incanto, tavi, tatum, tare. Berbetélek, babonátok, reá olvasok.
   Bofcorodeire* Zoroastri susurri* Babonás, berbetélés, réáólva* sás.
   Bofcorodeit, Incantatus* tata, ta* tum. Mégbiíu ültetett, kurusol* tatott.
   Bofioc, Grae: Basilico, Ocimum* ©cimi, n. 2» Bisziok fű, vitág
Digitized by i^ooQie
                                        BO.
Bospiior ftrintoare mari la Tia-Hgrad, Bosphorus, phori, m. 2. Egy szoros tengeri torkolat Konstán tzin ápolnál, mely Európát Á$iától ebzakasztya. Bota, Gal: Baton* Báculús, etilig m. 2‘. Bot.
   Fustis, tis, m. 3.
   Stipes, tis, m. 3.
   Sudés, di&, m. 3.
Botez, itá: Battezare, battiz&re, Baptizo, avi, atum, are. Keresztelek.
Botez, Baptisnla, átis, n. 3. Kérész teles.
   BaptismUm, mi, n. 2. Baptismus, mi, ni. 2. Bötezetoriil, Baptistes> tm. 1. Keresztelő.
   Baptistá, t&3 m. i.
Botezare, Baptizatio* onis; f. 3: Kereszteled.
Botezat, Baptizatus, ta, tűm. Keresztelt.
Botezetoriu loc, Baptisterium; te* rii, ni 2. Keresztelő hely. Botiefc ab italico, Bozzoío tuber, Agglortiero, avi, áturn, aire. Egy ben-tekerem., tsomózom. ín tuberem cogo, coégi* coactum, ere. Nodo, avi, datum, are.
   Gonnodo, ávi, atum, are. Tsomózom.              '
Botire, Agglomera tio; onisj f. 3. Tsompzás.
                                9
             'BO.                12Q
  Tuberoaiias, tatis, f# 3.
  Botit, Tuberat us, rata, tum. Tso» mózott.
  Bótiof, Tuberosus, sa, sum. Tso-mózott, tsomós.
  Botiu, Tuber, ris, kn. 3. Tsomö. Botíoteina, ita: Bcfeza; Tuber, ris, itt. 3. Tuberculumli, n. 2. Tsornó, dágadás.
  Tumor, oris, m. 3,
  Botioteihof, Tuberosus, sa, $um., Tsomós.
  Bot, bumb, Globulus, ii, m. 2. Gomb.
  Sphera', rse, f. 1.
  Bulla, Ise, f. 1.
  Nodus, odi, m» 2.
  Vedi bumb.
  Botru, firugur, Botrus, tri, m. 2. Stolo gerezd.
  Botyro, onis, m. 3.              v
  Racemus, emi. m. 2.
  Botri calc, Briso, ttvi, atum, are.
  Szőlőt nyomok.
  Botri grasi,' Faeciniae uvse, Igen húsós szőlők.
  Botrurof, Racematüs, ta, tűm. Szőlő fejes, gerezdes. Racematus, ta, tűm.
  Racemifer, ra, rum.
  Racemarius, ria; ium.
  Öou, Bős, bov is, m. 3. Ökör.
  Bou de balta, Bootes, otis, m. 5, Vizi madár, JVádi' bika.
  Butio, onis, m. 3.
  Onocrotalus, tali, m* 2»
Digitized by L^ooQle
BO. BR.
   Bou de dsumetate, Semibos, ovis* m. 3. Télig ökör.
   Bou impurigatoriu, Cornupeta, tse, m. î. Öklelő ökör•
   Bou fsibatec, Bos syhrestris, tris, m. 3. Vad ökör.
   Urus, urit m. 2. Erdei bika, Jáhor.
   Boutiu, Bovellus, li, m. fi. Ökröt s ke.
   Bosculus, li, m. a.
   Buculus, li, m. *.
   Bői aratori, Triones, onum, m* 3.
   Szántó ökrök.
   Boi pe ceriu ftele, Triones, onum, m. 3. Hét tsillagból álló tsil* lagzat.
   (Bői paftorefc, Bubulcinor, ári, na tus sum. Ökröt örzök. Booefc, Bubulcinor, ari, idem. Pastorem boum ago, egi, tum, ere.
   Boariu, Boarius, arii, m. 2» Ökör barom pásztoY.
   Boaríus, ria, rium.
   Bubulcus, bubulci, m. 2* Bubseqva, qvse, m. a.
   Boarie, Bovile, lis, n. 3. Okai, .Barom istállói Bostar, taris, n. 3.
   Booefc, Boo, oavi, oatum, are. Biígök mint az ökör.
   Reboo, are. Bömbölök.
   Booefc inapoi, Reboo, avi, atum, are. Vists&a*bömbölök.
   Bootef, Bootes, otii, m* 3. Ökör
   pásztor nevii tsillag•
  Boorel, ita: Bovolo, Limax, cii, m. 3. Tsiga.
  Coclea, lese, f. l.
  Peloris, ris, idis, f. 3. Tsiga nemek
  Boorel de apa, Coclea aqvalif. Vizi tsiga*
  Boorel de apa, cefe leaga de pea-tra, Lepas, padis, f. 3. Tenge• ri tsiga, mely ct kőhöz ra-gad*
  Boorel de mare, Chama, mse, f. i. Tengeri tsiga. Ostrea, trese, £ i.
  Strombus, bi, m. 3. Tengeri tekergös tsiga*
  Boorel de mare, cu aoarue fingé rosefc bársony vifonu, Murex, cis, f. 3. Tengeri tsiga, mely* nek vérével c? bársont festik• Boorel de fupt pament, Coclese-cavaticse, Cocleae belearicse, Főidben termő tsiga*
  Boorel fore coase, Coclese nudae* Házatlan tsiga.
  Boorel mic, Cocléee albulse, Coclese minütse*, * Coclese reatinse* Apró tsigák.
  Boorei de maré culegatoriu, Mu* 'rilegulus, li, m. 2. Tengeri tsiga szedő*
  Boz, Ebulus, li, ni*, a* Földi bodza,
  Bracha, Bracha, chse, f. 1. Tzpn* dra, harisnya.
  /
Digitized by L^ooQle
BR.
  Brachamente de _ lana , Bracha, chse, f. í. Gyapjas öltözet ţ nadrág, tzondrá, harisnya: Brachariu, 1 BrachariuS, charii, m. 2. Tzondrai szűr szabó. Caligarius, garii, m. 2. Harisnya szabó•
  Brachat, Braccatils, bata, tum.
  Felöltöztetett.
  Bracinariu, ita: brachiere, Subli-gamén, nis, n. 3. Hasa alatt Való kötő;
  Ventrale, lis, iii 3. Al-kötő. Brad, Abies* etis, f. 3; Fenyőfa. Pinus, ni, f. 2.
  Pinea, nese, f. l.
  Brad care are patru vine, Qvadti-flu viarium, rii, n. 2; Négy erű fenyőfa.
  Brad facatoriu de fementie* Pinifer, ri, f. 2; Fenyő termő: Brad pedeftru, Ajuga, gse, f. 1; Földi fenyő:
  Abiga, gae, f. 1:
  Brad rasinoi} Sapium^ pii, n. 2. Szurkos fenyő fa.
  Spinus, ni, f; 3: Szurkot tse-pegö fenyő.
  Spinea, nese, f. 1.
  Piscater, catri, m. 2. Szúrkos fenyőfa.
  Bradet, Pinetum, neti, n; 2; Fenyő erdő.
  Brad felbatéc, Pinaster, tri, m. 2.
  Vad fenyőfa.
  Brsnca* Brachium , chii, ú. 2.
  Húsos kar.
  Branca putere politiceafca, fprt tinere celor asediate de beferica, Brachium lebulare. KuL sŐ segítség az Ekklésiai toé-gezések9 végbe-vitelére^
  Brachium seculare;
  AuthóWtas secularis, Külső er&V Branca de cancru, de íbórpie, Chelae, larum, f. i. plu: Rák’ és Skorpió9 olló forma lábai Branca de uriz, Brachium ursi,
  , Medve kar.
  Branca groafa, Lacertus, ti; m; 2.
  Vastag kar.
  Branca urfului earbá, Brancitt, biae, f. 1. Medve talpú fú;
  Brancal, Brancaiis, le, c; 3: Ka* ri, karra való.
  Brancariu, Brancale, lis, n. 3: Karkötő pántlika:
  Branbatţ Brancatus, ta, tűm. Kar módra kiterjesztett ágozat. Brancutie; Braciiiölum, öli, a; 2;
  Karotska;                               ,
  Brancefc, ita: Brancarej Brachiis arripio, ui, eptum, ere; Capid, cepi, captuni, éré; Karjaim-mai fogom, ölelem, ragadom:                 *
  Bratie, Uirta, nae; f; i; ÖL Br&chium, chii, n. 21 Bratiosez, védi ImbrAtióséz;
  Brfttiariu, Armiila, Iee$ f. 1. Karkötő.
  Brachialia, liüm; n. 2. plu:
  Brand ie, BtuwttUj dee^ f. 1; Túré;
Digitized by <^»ooQle
                                                                             ud,
  Formagium, gii, n. a.
  Formella, lap, f. i.
  Tyro, ronis, m. 3.
  Brandie vendietoriu, Tyropola, lae, m. 1. Túró áruló.
  Brazda v. prazda, Grae: Prasia, Sulcus, ci* m. a*. Borozda. Brăzdez, Sulco, avi, catum, care.
  Borozdálok. Vedi ar. •
  Braseu, Corona, nae, f. i. Brassó várossá Erdélyben. Samozagetusa, sae, f. i. Stephanopolis, lis, f. 3:
  BrafUca, brofbe, Brassica * cae* f. i. Káposzta. •:
  Bria lemnu dein care fac cqra-titoare de vesminte^ Bria, briae, f. i. Han gafa, melyből ruha tisztítót tsinálnak.
  JJrigada, sireag militereíb, Brigada, dae, f. i. Vitéz Sereg. Turba, bíe* f. i;
  Socii, ciorum.
  Brigadeir, mai marele sireagului, Brigádénus, rii, m. a, Seregnek vezére;.
  Brifa trevere, Brisa, sce, fi í. Szőlő törköly.
                                           Britania, Britannia, niae, fi i.
  Anglia ország.
  Britan, Britannus, nni, m. a. Angliai.
  Britannicus, nica, nicum. ‘BritaAi, Britanni, norum, ín. a.
  plu! Britanniái népek.
                                           Broafca ab ita: Brozza puftula,
  Rana, ranfee* f. í. Béka.
  Brofcutie, Ranula, lae, f. i. Békát ska.
  Ranunculus, li, m. a;
  Broafca cu tieft, Testudo» inis, f. 3. Tekenyos béka.
  Chelis, lis, f. 3.
  Broafca limbi, Batrachus, chi, m. a. Nyelv9 békája.
  Broafca pe lemn iafca* Bruscumţ brusci, m. a; Tölgyja9 tapló)cu
  Broafca venenoafa, Bufo, onis, m. 3. Varas béka.
  Rubeta, tae, f. i.
  Brudiu, Brutelíus, Ili, m. a. Bru-tellum, Ili, n* a. Barmotska;
  Bruma, Bruma, mae, f. i. Hó1 harmat. Pruina nae* f. i. Zúzmara.
  Brumariu, Brumalis, le, c. 3« te* li hidegi
  Brumofj Pruinosus, sa, sum. Zuzi marás.
  Brus, Grus, vezi Grunz.
  Bruftur, Lappa, pae, f. i. Lapii;
  Bruftur amar* Lapathum; thi, n. a. Lapathus* thi, m; a. Keserű lapu* Lappa majof* Personata, tae, f. i; Bardana^ nae, fi i;
  Bruftur lat, Bulapathum „ thi $ n. a. Lapos í, széles lapu.
  Brufturof, Lappaceus, cea, eunt. Lapui, lapu formai
  Bfut, netuventatoriu, Brutu^ ta, tűm. Oktalan•
Digitized by LjOOQle
 BU.
 8ü.
 i33
   Bruta animalia, Oktalan átlátok.
Bua bucatele prunci       lor, Bua,
   buce, f. i. Kis gyermekek9 étele , itala.
Buba, Ulcus, ceris, n* 2. ‘Fekély, kisebzedés.
Buba care coace si fe umfla. Suppuratum, rati, n. 2. Kelevény, et;*?.                 1
   Apostema, atis,     n. 3. Daga-
   nat, kelevény.
   Abscessus, sús, m. 4* Oszve-gyűlt kelevény, tályog. Vomica , cae, f. 1. Dagadds, fokade% kelés, tályog.
Buba cea re, Aiţtrax, tracis, m. 3. Pokolvar. Apoşţema, atis, n. 3. Dracunculus, li,       m. 2.
   Carbunculus, li,    m.    2^
Buba coapta plina de puroi pefe-toafe, Atheţoma, atis, n. 3. XÜ-s4® kelevérinyel^ teli kelevény. Abscessus, sús, m. 4-Buba putrecţitoare, Carcinodes, nodeos, n. 3. Rothadó fekeíy\ Buba vertuafe, Steatoma, matis, n. 3. Kemény tályog.
Bube, buburuze, Phimjfc, atis, n. 3. Pattanás, Ae/es, kelevény. Bube cefe fac la cpte, si la genunchi, Miliceriţ, ceridis, f. 3. Embernek könyökén, es tei> rfe/A növő kelevények.
Bube la gura, Pustulae, larum, f. 1. piu: Szájon vaUyfokadék.
  Bube la gura vitelor, Mentigo, inis, f. 3. Apró barom9 száján termő fekély, rű, vár.
  Bube la naf, Polypus, lypi, m. 2. Orbán való. süj. Ozena, nse, £
  Bube la sediut, Sycosis, sis, f. 5. Alfelin való kelés^
  Therioma, atis, n. 3. Mérges fekély az"alfelin.
  Bube mancato^rex Scabies, ei,
  f. 5. Rüh.
  Bube orbaltioaíe 3 Pusâula, lee* f. i. Orbápiz.
  Bube pe cap, Achor, oris, m*. 3.
  .Ekés, kosz.
  B.ube. p.& facie, Jonthus, thi,m. 2.
  Ortzán való fokadék, bibirtsó. Bube pe gingine, Parulis, lidis, f.3. Foghúson nőtt kelésetske. Bube pe fupt pele, CftLaxa, xae, f„ 1. % Bőr alatt való kelevény. Bube rele, Nonae, narum, f. 3. plu: Test megemésztő fekéU lyek.
  Bube varfat, Varioli, iolonun, m; 2. plu. Himlő.
  Buhof de varfat, Variis infectus, ta, tum. ţlimloş.
  Bubeib, Ulcero, avi, atum, are.
  - Megsebesítem^ var as i ton1. Bubire, Ulceratio, onis, f. 3. Va-« rasodás,
  Buboi, Bubones, num, m. 3^ plu: Kelések.
  Carbunculus, li, m, 2.
  Digitized by
Google
  i 34               BU.
     ........ ' ■     ——»
  Buboi ciurda, Scrofula, lae, f; i. FUttosó mirigy.
  Adeneş, adenum» f* 3. plu: Buboiu puturof, Mărise*, cae, f. 1.
  Büdös var.
  Bubof, Ulcerosus, sa, sum* Jfa-ros, fekélyes.
  Vomicosus, sa, sum*
  Pustulatus? ta, tunpu Pustulosus, sa, sum.
  Purulentus, ta, tum.
  Biţbof de Franti, Gallica morbo infectus, ta, tűm. Frantzos. Bubof de rie, Scabiosus, «a, sum.
  Rühes.                   *
  Bubof la naT, Polyposus, sa, sum.
  Kinek az orrán sűj vagyon. Bubosefo, Vulnerarius, ria, ium.
  Sebhez való.
  Bn butié, Ulcusculum, li* n» s. Fekelyetske% varatska.
  Pustula, lse, f. í. Kis fekély, fokadékotska.
  Pupula, lee, f.     Bibirtsd.
  Buca, Bucc*, cae, f. í. Pofa. Bqcoí* Bucco, onis, m. 3. Pqfás.
  Bucculentus, ta, tum.
  Bucosi, Buccones, conum, m* 3.
  plu: Pofások,
  Bucnire cu bucile, Stloppus, pi, m. a. Pofa fúvóssal való pattintás.
  Fncile curului, Nates, ţiatium, f. 3. plu: Seg pofaja.
  *;ic*a a bucea.) ita: Bocea, os, oris. Labium, labii, n. a. Ajak,
                                    BU.
  Labrum, labri, n. a.
  Buczat, Labrosus, sa, sum. Aj a* kosy vastag ajakxi*
  Labeo, eonis, m. 3. Nagy ajaku. Buzutie, Labellum, Ili, n. a. Aj a-katska.
  Bucata, Alimonia, niae, f. 1. Ele* de/, tápláló éteL Alimentum, ntí, n. a. Alimonium, onii, n. a.
  Dapes, dapi\im, f. 3. plu: Epulae, şrum, f. i. plu: Edulium, Iii, n. a.
  Esca, cae, f. i.
  Espulentum, ti, n. a«
  Ferculum, li, n. a.
  Fercula, lorum, n. a. plui Nutrim ei?, nis, n. 3. Nutrimentum, ti, n. a*
  Cibaria, orum, n. a. plu: Cibarium, barii, n. a.
  Victus, tűs, m. 4*
  Bucata bine unfa, Pulmeptun^ unctiusculatum, Zsíros étel, Lentse, kásay 9sa9t.
  Bucata buna, Pulmentum, enti^ n. a. KedveSy jó, friss éteL Cupedia, pediae, f. i. t Cupedia, iorum, n. a. plu: Daps, dapis, f. 3.
  Lauticia, ciae, f. i.
  Scitamentum, enti, n. a.
  Bucata cu acru, si dulce mefte-cata, Syncerastum, asti, n. s. Savanyúból) és édesből elegy i* tett éteL
Digitized by ^ooQle
BU.                  i*S
                     Bucata cu cas, cu brendie, Tyro-taricus, ci, m. 2. Túrós étek. Şucata cu guflt bun, Embamma, atis, n. 3. Jó izü étel. Euchima, orum, n. 2. piu: Bucata de ufpeti, Lauticia, cise, f. î. Friss étel, lakodalom. Bucata dulce, Cupedia, diae, f. l.
   Tsemege étel.
Bucata pifTata in pio, Intrita, tae, f. i. Mocsárban tört eledel, Bucatariu, Cocus, coci, m, 2. Szakáts.
   Offarius, tü, m. 2.           ,
   Obsopeus, ei, m. 2.
Bucatariu de aluat, Stribilitarius, Stribilitarii, m. 2. Tészta mi-ves.
Bucate' adun, cumpăr, Obsonor, ari, natus sum. Eledelt veszek, beszedek.
   Obsono, avi9 natum, are. Bucatelor adunare, Obsonatus, Sonatus, m. 4* ÉtelnémÜ vá-sáriás, élés bészedés.
Bucatelor adunatoriu, compara-toriu, Obsonator, oris, m. 3. Étel vásárló, eledet beszedő. Bucate bine ferte, făcute, Dapalis, le, *c. 3. Jóly frissen készült éteL Bucate bune pofteitoriu, Cupes, cupis, m. 3. Jó ételre vágyó, nyalánk.
Bucate bune vendietoriu, facato-riu, Cupedinarius, narii, m. 2.
  Jó étel tsináló, áruló•
  Bucate ce crefc, Fruges, gis, f. 5. Gabona, földi vetemény. Ceres, reris, m. 3. Gabona» Fruges, gum, f. 3. plu: Frumentum, nti, n. 2. Búza, gabona,
  Frux, gis, f, 5. Mindenféle ga-bona, vetemény, ’s egyéb ételre való.
  Far, faris, n. 3.
  Bucate cu fingé facute, Sangvi-culua, li, m* 2, Vérrel készített eledelvéres húrka, göm-bötz.
  Bucate de aluat, Strybilita, tce, fi 1. Tészta-némii.
  Bucate de cale la militari, Commeatus, meatus, nu 4* Uti tár bori eledel.
  Bucate de ftatut, PenuS, peni, m. 2. Penus, penoris, n. 3. Átló eledel, élés.
  Annona, nţe, f. i.
  Bucate ferte, fau fripte, FerciH hím, li, ru 2« Étel, étek. Obsonium, sonii, n. 2.
  Bucate ingrasetoare, Sagina, gi-nse, f. i. KövéritÖfriss étek• Bucate minnnt taete, Insitium, insitii, n. 2. Vágottból tsinált étel, tüdő kása.
  Tücetum, ti, n. 9«
  Bucate meíleeate, Farrago* gfafy f. 3. Elvegy gabona.
  Bucate pretipafe, dulcetiurí, Bel-
 Digitized by v^.ooQle
   laria, riorurn, n. a. plu:    Tse-
   mege, drág i étel.
   Macteae, tearum, f. 1. plu: U~ tói étel, drd%a étel Bucate fejrate p*see., carjie, si altele, Sal»an\‘ntum, enti, n. a. Bésózott egyetmdSy hal* hús, szalonna.
   Bucate ferate^ vendieţoriu, Salsa-; mentarius, tarii, m. a. Sós hal, ^ hús, szalonna áruló.
   Bucatie, ita: Boconcella, Buccella* lae, f. i. Falatot şka.
   Offula, lae, f. i.
   Bucatella, Ise, f. l.
   Buccella, Ise, f. i. Apró />9« gdtsa.
   Frustum, ti. Darab. Frustellum, Ili, xu a. Darar botska.                \
   Bucatieste, Frustatim, Qarabon-hént.
   Bucatie] e hune, Cupedula, lae, f. 1. Jó étketshe. Bucatieluseşte, Frustillatim, adv: Apró falatonként.
   Bucatorefc, Buccello, avi, atym, are. Falatoz >k.
   Bucatorire, Re^ctijs, ti&s, m. 4* Táplálás, eledel.
   Bucatorefc, A1 imentarius, ria, rium. Eledelhez, tápláláshoz való.
   Frumentarias, ria, rium. Ga-honához való.
   Bucatoreste, Offatim, adv; Fala-,
   tönként.
  Buca tura, Buccea, ceae, f. 1. 2*a-/at.
  Bolus, boli^ m. a.
  Offa, offae, f. 1.
  Buccellariu, ferb altue, Bupcell^-rius., larii, m. 2. Inas, más. után járó szóiga.
  Buccarus, cari, m. 2.
  Şucefal calu lui Alexandru, Búr cephalus, li, m. a. Nagy Sán-dor* /ora.
  Bucin, Buccinum, ni, n. fi. 7rpm-fc/ía, Atírí.
  Buccina, nae, f. 1.
  Tuba, bae, f, 1.
  Cornu, nu, n. 4«
  Bucin, Buccino, ayi, atum, $re. Trombitdlohx hűrtplök.
  Ţulţam inflo, avi, atum^ are. Clango, nxi, ctum, ere. Bucinare, Tubqe inflaţio, onis^ f. 3. Trombitálás, kürtölés. Bucinatoriu, Buccinator, toris 9 m. 3. Trombitás.
  Tubicen, nis, m. 3. jEneator, oris, m. 3.
  Auletes, etis, m. 3.
  Ascaules, lis, m. 3. Töiplo sfy poş.
  Bucolica verfuri paftoresthi, Bucolica, licorn m, n. 2. plu: Pás torságról irt versek.
  Bucolic, de paftorie fe tine, Buco*. licus, ca, cum. Pásztor séghof váló.
Digitized by ^ooQle
BU.
   Bucurume, ita: Bonocorde, Gaudeo, gavisus sum, dere.- Örü-lijk, örvendek.
   Gratulor, ari, latus sum. Őrülök, hálát adok.
   (Arator, ári, tatus sum.
   " Gestio, ivi, tiim^ ire. Örvendik. Exuito, avi, atum, are.
   Jubilo, avi, atum, are.
   Laetor, tari, tatus sum.
   Ovo, aţe. Hillarescp, ere* Hillaror, $ri, atus sunp. ţucurie, Gaudium, dii, n. 2. Ör Töm, örűlés, Jubilum, li, i^. 2. Exultaţi o, onis, f. 3. örűlés. Jubilatio, onis, f. 3.
   Laetitia, tiae, f. 1. Ovatus, ya-tns, m. 4.
   Jucunditas, tatis^ f 3.
   Laetatio, onis, f. 3>
   Gratulatio, onis, f. 3.
   Bucurie mica, Gaudiolum,' li, Örömetske.
   Bucurof, Gaudens, entis, o. 3. Ör iiles~
   Laetabundus, da, undum. Laetus, laeta, laetum. Örvendetes.
   Laetabilis, c. 3. Gratulabundus, da, dum. Bucurume altue, Gratulor alteri, lari, latus sum. űrvendeh valakinek.
   ţucurie cuiva, Gratulatio, onis, f. 3. Valakinek örvendezés. Bucurţtorin cuiva, Gratulatoj\,
   oris, m. 3. Valakinek Örvendező. Gratans, antis, o. 3. Bucurume, de bucurie chiueíc, Jubilo, avj, atum, lare. Örülök, örömömbe kiáltok. Bucurume de lucruri bune', sţ me intrjfte^ de cele rele, Laetor bonis rebus, et doleo dţ malis, et contrariis. Örvend,ek a* jókban , szomorkodom <£ TQszszjakban.
Bucurume foarte, Pergaudeo, per-g^visus sum, gaudere. Igen ö-rülök, vigadtok.
   Gaudio compleor, pompieri,, pletus sum.
   Gaudio gumulor, arj, latus sym^ Laetificor, cari, catus sum. Bucurume inpreuna, C9ngra,tu-lor, lari, Fatus sum. Együtt, ; (frqendek.
 Bucurie inprpurj^ Congratulatio^ onis, f. 3. Együtt örűlés. Bucurume in învingere, Ovo, are, avi, atum. Örvendek c? via? dalomért.
Bucurie in învingere, Ojvatio, onis, f. 3. Gyözeddem éneklés, ört vendepés, üvöltés.
Bucuratoriu in învingere, Ovaps, tis, o. 3. GyÖzedelemben örvendező.
Bucur pe, altu. Hilaro, avi, aţujn^ are. Megvfdâmitom.
   Exhilaro, are.
   Gaudia afficio, ci, ctun^ ere.
Digitized by L»ooQle
   >38                 BÜ.’
   Laetifico, avi, atum, are. Bucurie, tíilaritas, tis, f. 3. Vidámság.
   Hilaritudo, nis, f. 3, Vigasság. Bucuratoriu, Laetificans, tis, o. 3. Vidámitó.
   Hilarans, tis, o. 3. pucurof, Laetus, ta, tűm* Vidám. Hilsurus, ri, m. a.
   Hilaris, re, c. 3.
   Buourosel, Hilarulus, la, lum.
   Vidámotska,
   Bucurat, Hilaratus, ta, tum. Meg-őrült, örvendeztetett Bucuratieste, Hilaritus.
   Hilariter, adv:
   Hilare, Vígon.
   Bufnefc v. Bucnefc, ita: Buttare, Dejicio, projicio, eci, ctum, ere, Lehányom, megdöjbm. Bufnire, Projectus, tus, m. 4» El’ vetés, döfés.
   Bufnit, Projectus, ta, tum. EU vettetett, megdöfblt.
   Bufnefc la pament, Ad terram projicio, eci, ctum, ere. A* Jöldre vetem.
   Bufnefc vorba fau cuventu afa-i re, Edico, xi, ctum, ere.
   Eructo, avi, atum, are. A* szót "kimondom, Aiböfföntem. Şuha, Bubo, onis, m. 3. Bagoly„ Cucuma, mae, f. &. Noctua, tuae. Ulula, lae, f. i. Hululó ba-goly.
   ŞVW cu urechi, Assis, onis.
  ______________BU._________________
  f. 3. Füles bagoly.
  Noctua aurita.
  Otus, ti, m, s.
  Buhşi mica, Seops, pis, m. 5.
  Apró bagoly.
  Buhoez, Bubo, bis, ere. Bagoly módra bogok.
  Bobulo, avi, atum, are.
  Buhoi, Bubo, onis, m. 3. Nagy bagoly.
  Buhusoi, Bubo, ón is, m. 3. Apróbb bagoly.
  Bulbuc, Bulbus, bi, m. 2. Bubo• rék tsomó.
  Bulla, lae, f. í.
  Bulbucel, Bulula, lae, f. i. Bubo-rékatska.
  Bulbucel de ceapa, Bulbulus, li, m. a. Hagyma fejetske. Bulbuefe, Bullo, avi, atum, ore. Buburékolok.
  Ebullo, avi, atum, are.
  Bulbucof, Bulbucoaus, sa, sün. Tsomós, buburékos.
  Bulbaceus, oea, ceum.
  Bulbosus, sa, sum.
  Bulla, Ballá, lae, f. i. Filgg'o, petseţ levél.
  Bullariu, Bullarium carte in ca*» re funt toate buliele fcrife, . Bullarium, rii, n. 2. Könyv, melyben <£ Bullák egybe* vagynak szedve.
  Bullat, Bullatus, ta, tunu Függi petsétes.
  Bulgar, Bulgarus, ri, m. s. Bolgár.
                                                                                                                                                           Digitized by
Google
BU.
1U.
  Bulgaria, Bulgaria, riae, f. i.
  Bolgár ország.
  Bulgara, Bulgara^ rae, f. i. Bolgár aszszony,
  Bulic, Bulio, ivi, itum, ire. Buzgók, forrok, Jövök.
  Bulicare, Bulit io, onis, f. 3. Şoţrds» Scaturigo, nis, f. 3.
  Bplic afare, E buli o, ite. Kiforrok, buzgók.
  Bulicare aikre, Ebulitio, onis, f. 3.
  Kiforrás, kibuzgds.
  Buti, ita: Bpzolo, Tuber, eris, o. 3. Tsomó.
  Butzof, Tuberosus, sa, sum. Tsomós.
  Butzutiu, Tuberculuţn, li, u. *.
  Tsomótska.
  Bumb, ita: Botune, Bulla, lae,; f. î. Gomb.
  Hoduş, di, m. a.
  Sphera, rae, f. 1.
  Globulus, li, m. 2«
  Bombariu, Nodularius, rii, ţou 2. Gombkötő.
  Kodarira, rii, m. a. * Connodator, oris, m. 3.
  Bombi pe vesment, Noduli ad-«trictorii, Gomb a* köntösön,. Bumbuti, Bullula, lae, îl 1. Gom-botska.
  ţumbat ţa capu macului, Papaveratus , ta, turn. Gombos mint a* máknak a feje.
  Bőd, Ponus, na, num.* Jó,
  Belh^ş, la, lum*
 Bun blând, Probuş, ba, bum. Jó jámbor.
 A pro bus, ba, bum.
 Bun datatoriu, Benignus, n*f num. Jó adakozó•
 Bun de cap, Capax, cis, o. 3.
 Jó elméjű.
 Bun de maneat, Vescus, ca, cum.
 Jó megenni.
 Bun de femenat, Sativus, ** f vum. Jó vetni való.
 Bun foarte, Peţbonus, na, pfam. Igen jó.
 Eximius, ia, ium.
 Excellens, tis, o. 3.
 Electus, ta, tum.
 Praecipuus, pua, puum. Optimus, ma, mum.
 ; Bun ]a guft, Sapidus, da, dunu Jó tzü.
 Meraculus, la, lum. Tiszta . jó tzü.
 Bun la 'guft, dulce, Neţtarius, ri*, rium. Kedves, tzedes.
 Bun fau bunetate de Imperat demită, Feudum, di, n. 2. Wejt\ delemtől adott Jószág.
 Bunefc, Bonum efficio, ci, ctum* ere. Jóvá teszem•
 Bunetate, Bonitas, tatis, f. 3. Jósága Bunatate, blandetie, Prpbitas, tatis, f. 3. Jóság, jámborság. Bunatate de cap, Capacitas, ta-.
 tis, f. 3. Kész megértés. Bunatate voi, buna voire, Bonţ voluntas, Jó akarat jó ţedve.t
Digitized by LjOOQle
  ,4a                 BU.
  Animus, mi, m. a. Jó akarat, készség.
  Prothimia, miae, f. 1.
  $yţete, (Grae: Bolilis,) Buletus, ti, m. a. Gomba.
  Fţingus, gi, m. a.
  Burete amar} Fungus lacteus, ţeserii gomba.
  Buretariu, Buletarium, rii, n. a. Gomba tartó edény*
  Borét aria, riae, f. 1.
  Şureiele urechi, Oricilla, lae, f. i.
  Fiii gombája.
  Burfefc, ita: Buffare* NugQr, ari, atus sum. Tréfálokx haszon-talahúl beszellek.
  Burfele, Nugae, arum, f. i. plu: Haszontalan bestéd? tréfa. Nugamentum, ti, n. 2.
  Burfire, Nuga, gae, f. i. Jocatio, 9111«, f. 3,. Trefálás,
  Burfitoriu, Nugator, oris, m. 3. Tréfálódó, haszontalan be? szédít.
  Nugax, cis, m. 3.
  Nugivendus, di, m. a*
  Nugiger et nugigerulus, li, n^. 2. Jfazugság és tréfa hordozó. ţuric, ita: Bellico, Umbilicus , ci, m. a. Köldök. ţuricof, UmbiLicosus, sa, suiu.
  Nagy köldöktí.
  Şqricu boitei, de care acatie una ^ alta de el, Tholus, li, m. 2.
  boltozatnak függő köldöke, [ melyre egyetnyist akasztalak.
                 m.____________________
  Busiris, Beserite crai tyran JE-gyptului, Busiris, dis, m. 3. Egyiptomi kegyetlen Király.
  Bute, (ita: Botte, Grae: Butíis,) Dplium, lii, n. a. Hordó.
  Vas vinarium, Boros hordó.
  Bţitţ legata, Syrpatus, ta, tum. Hordó, kötött hordó»
  £uteitie, ita: Botticino, Dolio* hím, li, n. a. Kis hordó. Vasculum, li, n. a.
  Buteisoare, idem.
  Buţţlie^ Butelia, liae, f* 1. Butelii a, edény etske.
  Buterie, Doliarium, rii, n. a. Hordós hely, pintze.
  Buteyefc, Dolearis, re, c. 3. Hordói.
  Butlan, Dolium, lü? n. a, Átalag.
  Butlanel, Doliolum, li, n* a. Kis átalag.
  Butnarefc, Dolia fabrico, a;vi, atum, are. Hordót tsinálok.
  Şutr^arire, Doliorum fabricatio^ onis, f. 3. Hordó tsinálás.
  Butnariu, Dolejurius , rii, m. a. Hordó tsináló^ Bodnár.
  Vietor, oris, m. 3.
  Butoes,, Tinella, lae, f. 1, Tina-nax f. 1. Atalag.
  Butoes ca de doaofprediece cupe* Batus, ti, m. 3. Tonna, áta* lag mindegy tizenkét kupás•
  Buioes de purtat apa, Butelia, liae, f. 1. Légej, víznek valA
Digitized by v^.ooQle
BU.
  Butinum, ni, n; 2.
  Butica» cae, f. 1.
  Butina, nae, f. 1.
  Butuc, Truncu», ci, m* 2. Töke*. Stips, pis, m. 3.
  Caudex, cis, m. 3*
  Butucuriu* Trunculus* li* m. £. Tőkéi ske.
  Truncellus, li, m* 2*.           ' '
  Butucu róti) Modius, dii, tti. 2. Kerék fó.
  Modiolus, li, m. 2.
  Orbilis, lis, m. 3*
  Bútusefc de pament, ita: Bilttare a terra,' Sterno, avi, atum, ere. P/osterno, avi, atum, ere.
  In terram dejicio, ci, ctum, ere. Profligo, xij ctum, ere. A’ fdld* fiöz ütöm. *
  Butusit la pament, Stratus, ta, tam. Prostratus, ta* tum'. Földhöz ütött.
  Butuiefc dsof* Dejicio* eci, ctum, ere. Lévetem.
  Butusefc vie in pament * Vitém propago, avi, atum, are* Vitém propaginibus consero, évi, itum, ere; Homlitok.
  Bntusire vii, Propagatio; önis, f. 3. Homlitás;
  Ablaqueatio* onis* f. 3'.
  Bux earba si earna verde, fiu-xus, xi, m. 2; Puszpány. Buxum, xi, n. 2*
  Bbx facatoriu, Buxifer, ra, rum. Puszpány termo, hozói
   Buxet, Buxetum, ti, n. 2. Pusz* pányös hely»
   'Buxof, Buxosus, sa, sum. Púsz* pány'oé.
   Buxeus, xea, xeum.
   Buxonariu, V, burseriaíiu, Bursa* rium, rii, n. 2. Zseb, erszény• Bursa, sáe, f. 1.
   Loculus, li, m. 2;
   Perula,^ lae, ti;
   Sacculus, li, m. 2.
   Crulnena, nae, f. 1.
                                      CA.
   Cá, Qva, ut, conj: Mirú.
   Inătar, indéc: Módjára, Kép-pen\ Sicut ádv:
   Ca acela, Talis, le, c. 3. Olfyári, Sicut ille, la, ud.
   Ca al noftru, Sicut nbster, trá;
   Uni*. Mbit ti* miénk: tíabal, ita: Caval, Caballus; li, m. 2. Ló: Eqvus, qvi, m. 2. Cabala, Caballb, lae, f. 1. kán-Xza* Eqva, qvae, f, 1.
   Cabalâ, v. cobila arktiului, Ca-balla aratri. Éké kabola. Fe-' retrum aratri.
   Cabálarié* Eqvaria, Hae, f. u Ménes. Eqvatiutn, tii, ri. 2. Etţvitiuih, ii, n; 2. Eqvorum ar* mentum. Eqvi gregales. Cabalariu paftOriu, Ervorum pa* stór* Ló pásztor.
   Paftor eqvarius.
   Pruriga, ao, m i.
Digitized by KjOOQÍC
  i4*                 CÁ.
     ■ <)mm • i ■         i  -
  Peroriga, gae, m. 1.
  Cabalariu, Caballarius, ii, m. 2. Lovas ember.
  Eqviso, onis, m. 3. Lóval bánó. Agazo, onis, m. 3. Ve? Cal. Caé, Caco, avi,atum, are. Sza• rom,
  Merdo, avi, atum; are.
  Cacare, Cacatio* onis, f. 3. Szarás.
  Excretio, onis, f. 3.
  Cacat, v. caca, Cacatum, ti, n.2. Szar, gané.
  M.elrda, dae, f. 1.
  Excrementum, ti, n. 2.
  Stercus, coris, n. 3.
  Oletum, ti, n. 2.
  Cacaceof, Merdosus, sa^um, Sza* ros.
  IfaetiduSj cacator*
  Cacatoriu, Cacans, tis, o; 3; Szaró. Cac afare, Excerno, nis, őre; Ki-szarom,
  Cac pe ceva* Concaco* avi, atum, arei Megszarom.
  Permerdo, avi, atum^ are. Cacat, Cacatus* ta, um* Szara• totU
  PercacatuSj ta, tum.
  Cacat de porc, Suoderdâj dae, fi i. Disznó szár.
  Cacaftoriu, Cacatőrium, ii, n, 2. Szaró hely, drnyékszéfa Cloaca, cae, f. i;
  Forica, cae, f. i;
  Latrina, nae, f; J.
  Sella foricaria*
  _________________tA>
  Cacaraze de capra, Stercus caprinum. Ketske gané,
  Cacaraze de şoarece, Muscerda* dae. Egér szark
  Cacodémon, Cácodaemon , nis , m. 3. Gonosz lélekj örAög.
  Cacoetef, Caqoethes, this, m. 3; Gonosz érkölis'.
  Cacoítérc, Ardea, deae, f: 1. Gó* lya^ Qém»
  Ciconia, niae, f; l:
  Pélargus, gi, m. 2*
  Erodius, ii, m. 2;
  Caooítomac, Cacostomachus, chiţ in. 2. Veszett gyomor.
  Cacozel, Cacozelus, li* m. 2. Irigy, követés;
  Cacabéfc ca peturiiica, Cacabo, avi, atum, are sicut Coturnix^ Kákogok mint a* fogoly madár.
  Caciula, y, capaci ula, Tegumentum capitis, pileus; ei, m. 2« Kusrria.
  Caciulitia, Pileolus; i* m; 2; Kus~ mdtska.
  Caciulitie de aiu* Caput bulbuá* allii. Fokhagyma9 féje.
  Ca cum, ita: Comesse; a qvasi-cum. Ácsi, conj: Mintha.
  ' Ceuvero, acsivero, qvasivero* Tanqvam.
  Ca cutare, ita: catale, Talis, le^ c. 3; Ollyan) az, amaz.
  Cad, Cado, cecidi, sum, «re; Ml* estm»
Digitized by v^ooQle
 I
                                          CA.
                         -----—-—-
  Labo, ere.
  Labor, sas sum, labi.
  Concido, di, sum^ ere. El* esem.
  Collabor, bi, aus sunv Labascör* ci.
  Dilabor* lapsus sum, bi. . Praeceps ruo, rui, ere*
  Occido, di, sum, éré; Esem, Ruo, rui, utum» ere.
  Corruo, ui, utum, ere*
                        Delabor, lapsus sum, labii Cadere, Lapsio, onis, f. 3. Esés, elesés, Lapsus, sús, m. 4* Delapsus, sús, m. 4* Casus, sás. Cadere mica, Labecula, lae* f. i.
  Esése tskói Cadeiceof, Deciduus, ua, um. E-sendo. Caducus, ca, cum. Ruiturus, ra, rum. Romlandói Fragilis, le, c. 3.
  Casurus, ra, um. Leesendő i Occiduus, ua, um. Elmúlandó, Delabi dus, da, dumi Cadietoriu, Cadens, tis, o. 3. Eső, hüllői
  Decidens, tis,vo. 3. Elhulló, Lapsans, tis, o* 3. Es de gelo, Labens, tis, o. 3i Caducus, ca, cum* Hulló. Cadiot, Cadivus, va, um. Léesett. Lapsus, sa, um* Megesett. Dilapsus, sa, um. Elesett, Collapsus, sa, um. Leesett,
  Cad adef, Caso, avi, atum, are. Gyakran élesen*
              CA.                 143
  LabesCo, ere.
  Cadietoriu a defeori, Casabundus, da, um. Esői.
  Cad afare* Elabor, bi, sus ştim# Kiesem• Excido, di, sum* idere. Cadiut afare, Elapsus, sa, iun.
  Kiesett.                 ;
  Cad cu facia fpre el* Approno, are. Eleiben borulok,
  Pronus cado, cecidi,'suim Cad cu inima, Animo cado, ere* Megtsökkenem.
  Cad cu furpare, Proruo, ui* tum, ere. Esem, rohanok>
  Cad dein credeintiare, Spe excido, di, sum, ere. Remén sé* gémből kiesemh Cad de fuf prefte el, Superincido* sum, cidi, ere. Feljúl réá _ hullok* réá esem*
  Cad de tot, Intercido, di, sum, eret Elesem* elveszek.
  Cad dsof, Decido, di, sum, ere. Leesem.
  Concido, di, sum, ere* Leóm* lom, leesem.
  Corruo, ui, utum, erei Leró-hanoh
  Deruo, ui, utum, ere;
  Delabor, sus Sum, abi.
  Profcido, di, sum, erő* Ledá* lök* borulok.
  Procumbo, búi, itum, ere. Cadere dsoí, Decidium, dii, n. fit. Leesés.
  ProcidentiAţ tiae, f. i. Le boraidé»
 Digitized by LjOOQie
  i 44                {Íál
                • * ■
  C&diut. dsof, Prociduus, ua, um. Leesett.
  Prorutus, ta, um. Leesett, omlott. Collapsus, sa, um.
  Cad iare, Relabor, apstis sum; labi. Viszszá-esem, ismét e» sem.
  Cad iare in él, Recidö, ere. Ismét bele-esem.
  Cadietoriü iare; Recidüus, üa, Ura. Ismét leeső.
  Cbd innainte, Prolabor, labi. E-lo-esem,
  Cadere inainte, Prolapsio; his, f. 3. Elő-esés.
  Cad in boala, In infirmitatem incido, ere; Betegségben e-sem.
  Cad in 'ceva, Incurro, curri, sum, erere. Belé^esem.
  Cad inapoi, Recido» di; sum, ere. Hátra esem.
  Cad in friguri, In febreâ incido; ere. Hideglelésben esem.
  Cad in geniznchi, Ad genuá pto-cumbo, ui, itum, ere. Térd-t re esem, Succumbo; Fléxo genu.
  tad in lontru, Illabor, abi. Be-lé-esem.
  Cadere in lontru, Illapsus, sáá, m. 4* Belé-esés.
  Cad in latiu, In laqveum incido, ere. Tor ben esem.
  4£fcd in petat, In peccatum labor» bi, sus sum. Vétekben
       .     _    bA.
  esem.
  Cad in urgie, Qdiuih incurro, ere. Unalomba ésem.
  Cad la areft, Arestor, ári, átus sum. Fogházban esem.
  Cad la pessoare, Ad pedes provolvor, útuá sum, vi» Eleiben esem, lábaihoz borulok.
  CadíUt la pessoare, Ad pedes provolutus» ta, um. Lábaihoz bo-rúlt.
  Cad lenga el, Adlabor, l'abi, lkp-sus sum. Méllé esem.
  Cadere lenga el, Allapsus, sfts, m. 4- Mellé esés.
  Cad lefne; CÖllabksCO, ere. Eső- -félben vagyok.
  Collabesco, ere.
  Cadeceof lefne; Ruiüosus; fia, um. Esőfélben való.
  Succiduus, ua, um. Esésre haj* landö.
  Cítd pé Üenful, Illábor, sus sum;
  ,labi. Réá eSeni.
  Cad pe 'denful de tot * Ingruo » ui, ere. Réá rohanok, réá orhlom.
  Adruo, ui, turti, ere.
  Irruo, ui, tum, éré.         *
  Cad pe lin, Sensim, et pedeten-tim labor, labi, lapsus, sum; Lassan hullok, esem.
  Cad preíte; Perlábor, bi. Által-esem.
  Cad fub dexif, Succumbo, büi^ bitum» ere. Alája eserri.
Digitized by ^ooQle
CA.
CA. *                145
  Cad fub greutate, Oneri succumbo, ui, itum, ere. Terh alatt ehsăggedek.
  Cade dein minte, Ita: Di mente carsi. Excidit ex mente, 7-e-sett, az eézemböl. Oblitus suim, elfelejtettem.
  Cadere dein minte,Oblivio, onis, f, 3. Elfelejtés,
  Cadere vorbi dereburoafe, Stribiligo: inis, f. 3. Beszédnek darabos, és parasztoson - esése. Cadeu peru depe cap, Calvesco, ere. Kopaszulók hajam húlL Calveíio, eri, factus iám,
  Calvils íio, éri, ctus sum.
  Cadere parului depe cap, Calvi-tas, atis, f. 3. Kopaszodás, Calvities, ei, f. 5.
  Calvitium, tii, n. a.
  Aiopetia, tiae, f. 1. Fö kopa-szodás, haj hullás•              -
  Cadi ut peru, Calvatuá, ta, tum. Kopaszos.
  Calvus, va, um. Kopatz,
  Cal vaster, tri, m. a. Fél kopasz, Cadiut peru' deinapoi, Recalvus, va, um. Hátül kopasz, haja hátúi le-húllott,
  Caducariu, Caducarius, caria, um.
  Magva szaladt.
  Caducitate fteingere familii, Ca-ducitas, atis, f. 3. Magva szakadása valami famíliának. Cada, Cadus, di, m. a. Kád, Vinarium labrum.
                                                                              !•
  Semicupium.
  Orcaj cae, f. 1. Kád, hordó.
  Tonna, solium, ii, n. a*
  Cadutie, C&dula, lae, f. 1, Kis kád%
  Cada de calcat vin, Calcatorium, ii, n; a. Bór nyomó kád.
  Cada in care fe ícura ceva, Exci* puia, lae, f. 1. Tsap alá való kád,
  Cadariu, Cadarius, ii, m. a. Kád tsin áló.
  Doliarius, * ii, m.‘a* Kádár•
  Vietor, oris, m. 3.
  Caius, Cajus, cai» m. a. Romai név.
  Cal, ita Caval, Caballus, li, m. a.
  Ló.
  Equus, equi, m. a.                   x
  Calutiu, Caballellus, li, m. a. Ló-vatska,
  Calusel, Equellus, li, m. a. id. Calu&e, Cab^lla, lae, f. 1. Tsitkó kantza, kis kantza,
  Equella, lae, f. 1.
  Cal boleftru, Toletarius equus. Porosz Zó, vagy iram ló.
  Asturco, onis, m. 3.
  Celes, etis. Sebes iramló.
  Cal bún. Generosus equus, Nobilis equus. Jó ló.
  Cal bún da pessoare. Sonipes, e-dis, m. 3. Gyórs lábú paripa*
  Cal bún de se, Equus Ephipio idoneus. Jó lóvag ló,
  Cal de apa felbatec, Hippopota
Digitized by L^ooQle
CA.
 CA.
                                               mus, mi, m. 3. Vizi ló, vad-ló.
  Col de ham, Equus jugalis» Há* mos ló,
                      Cal de mart cu coade de pesce* Hippocampus, pi, m. 2. Hal
  ' farka tengeti lóvak.
  Cal de mare pretiu, Equus pretiosus, Drága ló.
  Cal de pasi, Equus gradarius. Le*-pö ló.
                      Cal in facie gafteini, EquuS spá* dix. Gesztenye szinií ló,
  Cal jugănit, Canterius ,equus. Heréit 'ló.
                      Cal maeítru, Equus circius, Forgó szél jormán járó sebes ló.
  Cal neinvetiat, Equus intractatus. Détzeg ló, vad lót Indomitus equus.
   Effrenis, Effrenatus,
   Equiferus.
  Cal, fau berbece mic , Musimon, onis, m. 3. Apró lónak> vagy kosnak neme.
  Cal sceopatatoriu cefe inpedeca, Ita: scaputia. Equus celpitatór. Botló lói Offensator equus.
   Cernuus equus.
  Cal felbatec, Caballqs silvestris. Vad ló.
  f Equus silvestris, Equiferus.
                      Cal ítricat la Vinele pessoarelor, Sufraginosus equus. Ina ütött ló.
  Cal fufpinof, Equus suspiriosus Kehes ló.
  Equus anhelus.
  Equus Dispnoicus.
  Cal venet, Glauciolus, li, m. a. Kék 16.
  Calu lui Simihai cu care duc morti, Sandapila, lae, f. 1. Szent Mihály lóvá.
  Cai de cUrere, de fuga, Celetes, tum, m. 3. plur: Fúttatni va-ló hátos lóvak.
  Cai de cocie, Equi carpentarii.
  Hintos kotsis lóvak.
  Cai de greutate, Equi Clitellarii, onerarii. Terh hordozó máU hás lóvak.
  Cailor alergatori, Celetizontes, tum m. 3. plu: Lóvakat futtatoki Calec pe cal, Equuaf conácendo, di, sumk ere. Lóra ülök. Calecare pe cal, Super équum conscensio, onis, f. 3. Lóra ű-lés.
  Calareíc, Equito, avi, atum, are.
  Lóvaglók.
  Călărire, Equitatio, onié, f. 3. Ló-vaglás.
  Calarie, Caballa, lae, fi 1. Kantza, Equa, quae, f, 1.
  Equus* equi, m. 2* Ló, Caballus, li, m. 2.
  Calţrime, Equitatus tús, m. 4» vas serek.
  Cavalleria, riae, f. 1.
  Calaretiu Equestris» tre* c. 3. Ló• vág os.
  Equester, tris, m. 3.
 Digitized by LjOOQle
CA.
»47
  Calarasj idem*
  Călăreţi fegetatori, Hipotoxotae, tarum, m. i. plur; Nyilas ló-vasok.
  Calaréfc inpregiur, Circumequito, avi, atum, ares. KörüUlóvaglok, Obequito, avi, atum, are.
  Calarefc iopreuna, Coequito, a-vi, atum, are. Együtt lóvaglók.
  Calarefc intre sireaguri,! Intere* quito, avi, atum, are. Seregek között lóvaglók.
  Calarefc la el, Adequito, avi, a-tum, are. Hozzá lóvaglók.
  Călărind boleitru, Tolutarie equitando. Iramoiva lóvagolni, Tolutatim. adv.
  Calare me duc, Obequito, avi,'a-tum, are. Lovon elmegyek.
  Calare merg, Equito, are. Ltóvag• lók, lóval nyargalok.
  Calare aed, Insideo, di, asum, i-dere equo. Lovan iilok.
  Calare umblu, Inequito, are. Ló-vagloky nyargalok.
  Calare umblu fe ved, Perequito, are. Lovai eljárom,
  Calaraseíc fau caleíc, Equarius, ria, iunu Lokoz való.
  Equinus^ na* um.
  Calamariu, Calamarium ii, n. a. Penna tárto,
  Pea narium, ii, n. 2. Graphiarium, ii, n. 2.
  Calamariu, Calamare, ris, n. 3. Penna, és tenta tartó.
                            io *
   . Atramentarium, ii, n. a. Calapodie de calciuni, Mus tricola, iae, f. i. v. Mubtricula, lae, f. i. Saru kaptának neme, Calapodium, ii, n. a. Fa tzi• pök,
   Ca laptele, Lactis speciem habeat.
   Téj szinü.
   Calata, Galeata, Modius» ii, m .a.
   Köböl»
   Cubulus, li, m. a.
   Calatutie, Modiolus^ li, m. a. Köb-
   lötske,
   Caletefc, Modialis, le, c. 3. Köb-tös.
   Calc» Calco, avi, atum, are. Nyo-mom, tapodom.
   Conculco, avi, atum^ are. Meg• tapodónu Protero, trivi, itum, ere.
   Obtero, ere. Eltapodom. Occulco, avi, atum, are. Proculco, are*
   Calcare, Calcatio, onis, f. 3. Meg
   tapodás, '
   Obtritus, tús, m. 4« Eltapodds, Conculcatio, onis, f. 3. Megta-podds.
   Calcat, conculcatus, ta, tum. Ta•
   podtatott.
   Obtritus, ta, um. Eltapodtatott, Protritus, ta, um. Megtapod• tatott.
   Calc afare, Exculco, avi, atum, are. Ki tapodom.
   Exprimo, «ssi, asum, «re*
 ^                     Digitized  by                Google
CA.
  Calcat afare, ExcUlcatus, ta, um.
  Kinyomatott, kitapodtatott. Calc de aíupra, apef, Supercalco, avi, atum, are. Féljul-nyomom, tapodom.
  Cale dsof, Deculco, avi, tum, are. Le tapodom, ELtapodom. Conculco, are.
  Calcare dsof, deculcatio, onis, f. 3. Le tapodds.
  Conculcatio* onis, f. 3. Proculcatio, onis, f. 3.              «
  Calcat dsof, conculcatus, ta, tum. Mltapodtatott l&tapodtatotU Proculcatus, ta, tum.
  Protritus, ta, tum.
  Calc iare inapoi, Recalco, are. Viszsza tapodom. Ismét tapodom, ismét nyomom.
  Calc inpregiur, Circumcalco, et circumculco, avi, tum. Kornyül tapodom.
  Calc intre, Interculco». are* Közi-ben tapodomi Calc légé dreptéti, Praevaricor, ari, atu-* sum. Az igasság tör* vényit általhágom.
  Calcare legi, Praevaricatio, onis, f. 3» Által hágása a' parantso* latnak.
  Calcatoriuf de lege, PraéVaricator, őri*, m. 3. Törvény általhá-go, Törvény szegő.
  Legirupa, pae, m. i.
  Legirupio, onis, to. 3.
  Cale prefte, Transgredior gressus
  sum, di, Altalhágom.
  Calcatoriu preíte, Transgressor, oris, m. 3. Altalhágó.
  Calcare prefte, Transgressio, onis, f. 3. Által hágás.
  Calc íupt pessoare, Pessumdo, are.
  Eltapodom.
  Cale juramentu, Perjuro, avi, a* tum, are;* Hitemet megszegem. Calcatoriu de jurament, Fidefra-gus, ga, um. Hiteszege t. Perjurus, ra, um.^Periidus, da, um. Perfidiosus, sa* um.
  Calcatura, Epilepsia, siae, f; ii Nyavalyatörés^
  Calea boala* Epilepsia laborat.
  Nyavalya töri.
  Calcatura pas une, Pascua cam pii libera. Ager compascuus. Nyom más.
  Calcat meftecat cu pleve, Aceratum, ti, ni s. Pólyvával gyúrt. Acerratus, ta, um.
  Lut calcat cu pleve, Lutum a-cerratum. Gyúrt agyag.
  Calcai ita.- Calcagna, calx* cis, m.- 3.
  Sark. Calcaneus, ei.
  Calpaiu ceriului, si capetu o fiilor , ceriului, Polus, li, m. 2. Az égnek sarka, egek9 tengellyének vége.
  Calcariu calcaer penten, Calcar, aris, n. 2. Sarkantyú.
  Calcaesiu viti devié, Focanöus palmes. SzölÖ sark*
  Calcaeíc in contra, ftau in contra,
1
                                                                                                                         Digitized by GooqIc
CA.
'49
  Recalcitro, avi, atum, are. El• lene állok, ellene rug áldozom. Calcitrefc, dau cu pessoru, Calcitro, avi, atum, are. Rugom, rugdosom, rugdosódom.
  Calce, v. pedeferio, ii, ire. Calcitrire calqaire, Calcitratus, tus, m. 4. Rúgás Rugdasás. Calcitrariu calcaitoriu, Calciţro, onis, m. 3. Rugó.
  Calcitrosus, sa, sum.
  Calcitrariu cal, Calcitrosus equus.
  Rugó ló.
  Calcemente, CalceaopeptuiU, ti, n. 2. Lábbeli.
  Calcearium, ii, n.. 2.
  Calciuni, Cothurnus, ui, m. 2. Tsizma, paputs, tzipellŐt svrú: Calceus, ei, ta. 3.
  Caîceanjen, inis, n. 2.
  Ocrea, eae, f. 1.
  Crepida, dae, f. 1. Pantójli. Sandalium, ii, n. 2. Tzipellö, paputs.
  Solea, leae, f. 1. Sarú9 tzipellö.
  Calciuni batrinilor, Rţxeşe, arum.
  f. plur: 1. Vének sarujok. Calciuni. de lemn, Sojea lignea. Fu tzipelÖ, fa talp. Crepida, lignea. Cal etis ligneus.
  Calopodium, ii, r. 2.
  Calo, onis, m. 3.
  Calciuni grecestbi, Phaecasius^ ii, m. 2. Görög paputs. Phaecasium, sii, o. 2. Papi $aruK
  Diabatra, trae, f. 1. Görög papi sarú.
  Calciunat cu calciuni popesthi, Phaecasiatus, ta, unj. Görög papi sarut viselő.
  Calciuni lanosi, fau de lana, Soc* cus, ci, m. 2. Bótos kaptza, salavâri.
  Scalponea, neae, f. 1.
  Calciunei lanosi* Socculus, li, po. 2. < Botos kaptzátska.
  Calciunat cu calciuni Lanosi, Soccatus, ti, m. 2. Botos kaptza viselQ.              f
  Calciuni roşii Roioanesthî de Wult, Muleus, ei, m. 2. Régi Romai• ákx piros paputsjok, sarujok. Calciunas, Calceoli, lorum, xq. 2. Tzipellötske.
  Crepidula, lae, f. 1.
  Calciunariu, Cothurnarfus, ii, m. 2. Tsizma, paputs {sináló. Calcearius, ii, m. 2*
  Calceolarius, ii, m. 2* Crepidarius, ii, m. 2. Varga,
  ^)ajrró.
  Solearius, ii, m. 2.
  Calciunat, Cothurnatus, ta, um. Tsizmába, paputsba öltözött. Calceatus, ta, tum. Crepidatus, ta, um. Ocreatus, ta, un. Calciunefc, Calcearius, ria, ium. Saruhoz való.
  Crepidarius, ria, ium.
  Calciunof, Sandaligerus,' ra, um* Paputsos.
  Digitized by Qoogle
CA.
 CA.
   Calciuni purtatoriu, Soliatuţ, ta, um Solyoţ tzipelőt viselő. Calceameate de pele ne lucrata, Carbatinae, narum, f. plu* Gyárfalán botskorok, telekes botstio-Tok.
   .Pero, onis, m. 3.
                      Calceat cu cţlceamente de pele ne lucrata, Peronatus, ta, um. Botskorosy szekernycs. ' Calculeic, Supputo, avi, tumoare. 1 Számot vetek.
                      Rationes subduco, xi, ctum, e* re. Calculo, avi, atum, are. Computo, avi, atum, are. Calculatie, Calculatio, onis, f. 3. . Számvetés.
   Supputatio, onis* f. 3.
   Ratio, onis, f. 3.
   Summa, mae, f. i. Calculatoriu, Calculator^oris, m/3. Szám-vetÖ.
   Supputator, oris, m. 3. Ratiocinator, oris, m. 3L Algoris ta, tae, m.' i.
Calcul, Calculus, li, m. a. SzVtn vető pénz. Nummus putatorius. Calcu), Calculus, li, m. a. Kő-vetske.
Calculo^ Calculosus, sa, um. Kő-vetses.
                      Calculus peatra in om, Calculus,
   • li, m. a. Emberben való kő, Arena.
   Arena, ae, f. i.
                        Cald, Caldus, da, um. Meleg.
  Calidus., da, um.
  Calens, entis, o. 3.
  Cald funţ, Caleo, uf, ere# Meleg, vagyok.
  Caldiefc, Calefacio, ci, ctum, ere. Melegítem.
  Foveo, vi, tum, ere.
  Focillo, avi, atum, are. Focillor, ári, atus sum.
  Caldire, Calefactio, onis, f. 3. Melegítés. Calefactus, tús, m. 4, Főtu8, tús, m. 4*
  Calditoriu, Caleficus, ca, um. Me» legito. Calorificus, ca, um. Caldit, Calefactus, ta, tum* Mele• gült, melegített.
  Calditieste, Calide, adv. Melegen, Fervide.
  Caldura, Caldor, oris, m. 3. Me* legség, Calor, oris, m. 3. Caliditas, tis, f. 3. jEstus, tús, m. 4.
  Jţstuatio, onis, f. 3.
  Caldura mica, Tepor, oris, m. 3* Melegségetske.
  Caldura ftemperata, Tepiditas, tis, f. 3. Lágy meleg.
  Tepor, oris, m. 3.
  Caldurof temp, Calida tempestas. ' jEstuosum Coelum. Meleg ido. Caldutiu, Subtepidus, da, um. Melegetske.
  Tepidulus, la, lum. Caldiefcume, Incalesco, ere. Meg\ melegszem. Calesco, ere. Calefio, eri, actus sum.
Digitized by LjOOQle
                                       CA.
          i , ■— v ■ ■■ ■■ Calidusfio, eri, actus sum. f JEstuo, avi, atum, are. Adaestuo, avi, atum, are.. Caldare, ita: Caldaia, Caldaria, riae f. î. C/st, víz melegítő üst. Ahenum, ni, n. 2.
  Cucuma, mae, f. 1. Üst, vas fazék. Cortina, nae, f. i. öreg üst.
  Caldare de fert, Coculum, li, n. 3« Főző fazék, réz fazék.
  Cucuma, mae, f. í.
                      Caldaruse, Cucumella, lae, f. í.
  Vas fazmkotska.
  Caldarariu, C&ldararius, ii, m. 2, Üst gyártó.
  Faber ahenarius.
  Cale, Callis, lis, m. 3. Járt út Iter ineris, n. 3.
  Via, viae, f. i.
  Trames, itis, ra. 3. ősvény. Cale alba pe ceriu, Via lactea. Fe-jér, vagy ország út az egen. Orbis laQteus.
  Circuíus lacteus.
  Coeli pars candida.
  Cale batuta, Ita: battuta» cmlcota Iter tritum Vert út.
  Via frequens.
  Via celebris.
  Cale cu îndoiala Via anceps* Jife-tséges út.
                            Via incerta. Via dubia.
  Cale pulveroaía, calduroafa, Via! pulverulenta ţestuoiţ. Poros j emleg út.
               CA.                   t5i
  Qale cu tri defpartiri, ^Trivium, ii, n. a. Három útnak egybe• szakadása.,
  Cale fore esi re infundata, Fundula, lae, f. í.. Oly kis út, vagy útsza mélynek nints ki menetele.
  Cale gre, Via difficilis, Nehéz u* nalmas út.
     Via inepta. Alkalmatlan út. Incommoda.
     Via fastidiosa. Unalmas ut. £ale cu rapturi, Via abrupta Sza» kadásos út..
  Cale cu multe ppdece, Via impedita. Alkalmatlan nehéz út. Cale iaţparateaica, Via Regia. Or-szág útja.
     Praetoria via,
     Militaris via.
     Publica, vulgaris via.
  Cale incrucisata, Compitum, ti> n. s. Kereszt út.
  Cale fincurcata, Ambages gum, f» plu: Kerengő út. Am fractus, tus, m. 4*
  Cale ingetiata, Via glacie concre* ta. Havas, és jeges út.
  Cale in luntre pe care luntrari umbla in faf si in dsQ^ Agea, gqae, f. i. Ut a* hajóban mellyen a9 hajósok alá 9s fel jár• nak.
  í Cale in patru parti impartitoare, j Quadrivium, ii, n. 2. Négyfe• | lé ágozfi ÚU
Digitized by <^»ooQle
i5i                CA.
GA.
  Cale pedeaftra, Semita, tae, f. 1.
   Ösvény, gyalog út.
  Cale pedeaftra Tac, Semjto, avi, atum, are. Ősvént tsináloh. Cale pefte, Pervius, via, ium. Rajta elmeheto.
  Cale pe fupţ pament, Demeaculum, li, n. 2. Föld alatt való út, menetet Cale prirae8deiofa, Iter periculosum* Veszedelmes út.
  Cale ítrenta, Angiportus, tús, m. 4« Angiportum, ti, n. 2. Keskeny út,
   Via angusta.
  Calatorefe, ţtrneror, ari, atus sum. Út/azok.
   Ito, avi, atum, are.
   Iter ago, egi, act ura, ere.
   Iter facio, ci, ctum, ere. Conficio, cerc.
   Viam cârpo, si, pţum, ere. Călătorie, Itineratio, onis, f. 3. Utazás.
  Calatoriu, Itinerant, tis, o. 3* U~ tmzó. Viator, oris, m. 3. Peregrinator, oris, m. 3. Peregrinus, na, um.
  Calatorefc, Viatorius, ria, ium. Utón járásra való. Viarius, ria, ium.
  Calator ea fca gateire fac, Viaticor, ari, tus sura. Útiköltséget szerzek.
  Calatores fca gateire, Viaticum, ci. JU 8» Költség, készület.
  Calatore8fe gateit, Viaticatus, ta, um. Utra jól készült.
  Caiaua, Dux^ viae, praevius, ii, m. 2. Kalauz vezeték.
  Calende, Calendae, arum, f. plur: Minden hónak első napja, Calendariu, Calendarium, ii, n. x*x Kalendáriom,                         s
   Calendarius, ria, ium. Észten-döröl irt könyv.
  Caleu, Calo, onis, m. 3. Tábori ri szóiga Darabant.
  Calicant, Calicantum, ti, u. 2.
   Varga festék, gálitzkö, CaHgraphia, Caligraphia phiae, f. 1. írásban való tehetség.
  Cal i ope, Calliope, pes, f. 1. Egyik a' kilentz Musák közzül.
  Călit ca, grae: Calios, Cav ea, veae, f. î. Kalitzka,
  Calopodeium caltiuni de lemn, Ca-lopodium, iî, n. 2. Fa tzipellös. Calpac clop, v. colop, Petasus, si, m. 2. Kalap, süveg.
   Pileus, ei, m. 2. Turbinatus, Galerus, ri, m. 1.
  Calvaria Ca patina capului, Calva* ria, riae, f. 1. Fő koponya. Caluger, Caluger^ ri, m. 2. Szer• zetes.
   Religiosus, si, ip-Monachus, chi, m. 2.
   Asceta, tae, m. 1.
  Calugarefc, Calugeralis, Ia, c. 3. Szerzetesi.
   Monachalis, le, c. 3.
Digitized by v^ooQle
                              €A.
 i53
   Ascetfcus, ca, um.
                    Călugărie, Religio, onis, f. 3.
   Szerzetesség.
Calugaritie, Antistita, tae, f, i. Apátza,
   Ascetrica, oae, f. i.
Calypso, Nimpha Calypso, sus, f. 4. Neve egy nimfának, Camara, Cafnera, rae, f. 1. Ka-mara. Cubile, lis, n. 3. Camarutie, Camerula, lae, f. 1. Kamarátska. Cubiculum, li, n. 2. Cellula, lae, f. 1.
Camara aicunfe fupt pamenţ cu avere, Hypogaeum, aei, n. 2. Föld alat lévő terhes kamara, pintze9 rejt ék kamara. Catacumba, bae, f. 1. Föld a-latt való rejtek.
Camara calda de Hnghe cuptoriu, Propnigeum, gei, n. 2. Szoba melleţ való meleg kamara, Camara cu inchifoare, Conclave, vis, n. 3. Záros kamara záros hely.
   Conclavium, ií, n. 2.
Camara cu avere si bucate, Prom-tuariuro, ii, n. 2. Túrház, ele* dél kamara.
   Promtuarta cella..
   Camara dein lontru, Penetrale, lis(, n. 3. Penetralis, le, c. 3. Belső kamara, rejtek hely, ■ Camara femeilor, Ginccaeúm, aei, n. 2. Aszszonyok kamarája. ftuaaara iofuratieiior, Thalamus,,
   mi, m. 2. Vőlegénynek, és Menyaszszonynak ágyas há* zok.
   Camara purtatoare de grise de veniturile Impfcratesth, Camera, rae, f. i. Királyi jövedelemre gondot viselő.
   Camara fau loc de tinut bucatf, Penarium? ii, n. 9. Élés tárház Penum, ni n. 2.
   Penariu», ria, iumt.
   Penuarius, ria, ium.
   Penuaria cella.
   Camara fau loc de tinut una alta, Repositorium, ii, n. 2. Szer-szám tartó. Armarium. Min* dent tartó hely, kamara.
   Camara tieri, jErarium, ii, n. 2. Ország tárháza,
   Camarariu, Camerarius, ii, m. 2. Kamarái, arany koltsos úr.
   Camarariu a cafi tieri, Curator pecuniae publicae. El$ö Kama* rás.
   Quaestor aerarius.
   Praefectus aerarii.
   Gamarar aldoile, Froquaestor, oria, m. 2. Vitze Komornik,
   Camarariu de cafti, Cubicularius^ ii, m. 2. Házi szóiga.
   Servus a cubiculo.
   Camarare de cafa, Famula, lae%, f. 1. Ancilla, lae, f. 1. a cubi* culo. Házi szólgáló,
   Camarariu dein lontru, Cosmeta^ tae* xo. i. Öltöztető szól$Q%
$
    : *              ‘                               Digitized by Google
*54                    CA.
 CA.
 Camarare dein lontru, Cpsmţtria, iae, f. î. Aszszonyát öltöztető szóig áló.
 Camarefc, boltefc, Camero, avi, ştum, are# őszve boltozom Confornico, are.
   Concamero, avi, atum, are. Camarare, Concameratio, onis, f. 3. Boltozás.
 Camarat, Concameratus, ta, tum. . Bóltozat.
   Cameratus, ta, tum* Camarţtieste im partit, Cubicula* tus, ta, tum Kamarákra oszţa-toţi épület.
 £amaene cantaretie, Nimphae ca*
 -  maenae, arum, f. plur: Éneklésnek isten aszşzonyi,
 Camese, Camisia, siae, f. i. Ing. Indu*ium, ii, n. 2. Interula, lae, f. l.
 Camesutie, Indusio! um, li, n. 2. Ingetske.
   Indusiola, lae, f. i, , Cameseriu, Indusiarius, ii, m* 2.
   Ing tsindló.
 Cameset, Indusiatus, ta, tum. Inges Camese peptariu, Subucula, lae, Ing, subitza, mélyre való. ţamesat pepterat, Subuculatus^ta, tum. Inges, melfyre valós. Cămila, Camelus, li, m. 2. Teve. Camilitie, Camelitis, tidis, f. 3.
 . Nyöstény teve'
 Cămila iute la marf, Dromas, a* dis, m. 3, Gyórs teve.
  Camilariu, £amilarius, ii, m. 2. Teve hajtó pásztor.
  Camilion camilin, Camilinus, na, um. Tevéből való.
  Canoilopard pafere, Camilop&r* dús, di, f. a. Grifmadár, Griphus, phi, m. 2.
  Camin, Caminus, ni, m. 2. Kiír* tő, kémény. Fumarium, ii, n. 2.
  Caminariu, Caminarius, rii, m. 2* Kémény seprő.
   Fumarii scopator.
  Caminefc, Camino, avi, tum, are. Kementze, kürtő módon tsi• nálom.
  Caminat, Caminatus, ta, tum> Kémjsny módra tsindU.
  Ca mort, Exanimis, me, c. 3. 22* hóit, hóit elevenen.
   Exanimus, ma, um.
  Camp, Campus, pi, m. 2. Mező* Rus, ruris, u. 3.
  , Ager, agri, m. 2.
  Camp arat, Ager strigatus, Meg* borozddlt ijiezo.
  Camp crefcut cu mărire apelor, Ager alluvione actus. Viz. özön* nel nevelt főid.
  Camp cu bob femenat, Fabalia, lium
  •  n.3. plur; Babbal vetett mező•
  Camp do fen, Pratum, ti* n. Széna rét* széna piezö. Faenile, lis^ n. 3. -
  Camp de fen m,ai mic, Pratulum, li, n. 2. Rétetske.
  Camp de paícut vite, Bucetum,
Digitized by v^ooQie
                                      CA.
  ţi, n. 2. Baroni legeltető mező, Ager pascuus.
  Camp Elifie, Elisium, ii, n. 2.
  Kies mezS,
  'Camp fenof, Fenicularium, ii, n. 2.
  Szénás mező.
  Câmp fore vite> Ager pecoribus viduus. Marhát lan mező.
  Câmp fructuof, Ager fructuosus, Hasznos jovedelmes föld. Ferax ager, Fertilis, Solum fertile. Camp gra£ Ager pingvis, laetus.
  Kövér föld,
  Camp nelucrat, Ager aqvallens, tis. Squallentes agri. Parlag mir véletlen mezők,
  Camp pafitoriu , Camparius, ii, m. 2. Mező őrző,
  Camp petrof Ager confragrpsiis > Követses hely.
  Lapidosus, calculosus Glareosus.
  Camp séf, jEquor, eris? m. 3. *SVA mező,
  Camp fterp, Ager efioetus. Terméketlen föld.
  Solnm effoetum.
  Ager fatigatus.
  Solum defatigatum.               5
  Sterile, Infructuosum, Inane. _
  Camp umed, Campus uliginosus,
  Aquosus. Vizes hely,
  CampoC Camposus, sa, um. Mezős,
  Ruralis, le, c. 3. Mezei mezős,
  Camţan, Campanus , na, um. Mizei,
               CA.                 i55
  Rusticus, ca, um. Mezei munkás. Agricola, lae, m. 1.
  Villanus, na, um*
  Rurestris, tre, c. 3«
  Ruricola, lae, m. i.
  Agrestis, tis, c. 3.
  Cam pan in camp nafcut, Rurigena, nae, m. 1. Mezőn született, Campenefc, Campestris, tre, c. 3. Mezei,
  Campefc in camp locueic, In cam-po-habito, avi, atum, are. JKfe-zöben lakom.
  Ruro, avi, atum, are.
  Ruror, ari, atus sum.
  Can campan, Subrusticus, ca, um. # Mezei munkás szabású.
  Cana, Cantharus, ri, m. 2. Kanna, Cana de vin, Oenophorium, ii, n. 2. Kanta, bár hordó korsó• Cana cetate, Cana, nae, f. 1. Kár na várossá,
  Cananeu, Cananeus, nea, eum.
  Kanabéli.
  Canavati, Canahina tela. Kender. vászon,
  Cancel, Cancelli, orum, m. plur.* Rostély o zotţ,
  Cancelleic, Cancello, avi, atum, are. Rostély o zom.
  Cancellat, Cancellatus, ta, um, Rostélyozott Can cel leste, Cancejlatim, adv. Ros* télyosoru CancelJariu, Cancellarius^ ij, m. a. Fő Kantzelldrius,
Digitized by GooqIc
i56
GA.
 CA.
  Cancelliste, cari feriu la mafi* cu crate, Cancellistae, arum, m. plur: Író deákok.
  Scribae, arum, m. plur. Cancru, Cancer, eri, m. a. Rák. Canrcru de mare, Astacus, ci, m. a. Tengeri rák.
  Pagrus ri, m. 3.
  Pagurus, ri, m. a.
  Carnatus, ri, m. a.
  Gramarus, ri, m. a.
  Cand, Cum corrju: Midőn*
  Cand, quand, Quando, adv: MU. don. Quurr, ţdv Cum. Mikor, ha, n\időn.
  Dum, adv.
  Cand eram, Quando eram, forem, fores, foret, forent, fore. Midfin válnék.
  Cand, si cand, Subinde, adv; Ot* tan^ottan.
  Candela, Candela, lae, f, i. Gyér-tya, méts.
  Candelabra, Candelabrum, i, n. a.
  Gyértya tartó.
  Candedeluefc aleg, Candido, avi, atum, are, Megválasztom. Candedatie, Candidatio, onis, f. 3.
  Megv álosztás.
  Candedat, Candidatu*, ta, ţum.
  Megválasztott Cane, Caniş, nis, m.3. Kutya, Eb. Qane .<?u tri capete care fta in use iadului, Cerberus, ri, m. 2. Pokol kapujánál álló háron: Jéju eb,
   Triceps ianitpr orci.
   Cane de venat, Vertagus, gi, m. a* Vadász kutya, agár,
   Canis venaticus. Vadászó ku* tya, kopó.
   Cane de vénát éppou, Vestigator canis, Indagator. Kopó kutya.
   Cane de venat visla, Canii Atre-baticus, attrebatici. Visla, kutya-Canis s?gax.
   *  Vestigator canicularius.
   Cane in (orma lupului, Lycisca, cae, m. i. FarkasJbrma kutya.
   Cane mare, Molossus, si, m.. 2« Agár, kommondoi kopó, szelindek-
   Candriu, Caninus, na, um. Ky-tyás, ebes. *
   Catulinus, na, mim. ■ ■
   Canefc, Caninus, na, Qum. Ebit ebhez való.
   . Canarius, canaria, um.
   Căneşte, Canat i no, adv: Eb módra Ebül.
   Canine, adv. More canum.
   Caneste facatoriu, Catulaster, tri* m 2. Eb módon tselekvö.
   Canisor, Canicúlus1 li, m. a. Kis
   ' kutya.
   Canicula, Canicula, lae, f. i.\ZVyó'«-tény ku{ya.
   Canicnla Ste, Canicula,! lae,, f. 1. Eh ts)llagzat az égen. Caniculus, li, m. a.
 .Qj.iioulariu caniculşfc, Cţnicti*
 . laris, re, c. 3. Eb tsillag alatt való*
Digitized by <^»ooQle
                CA.                                    CA.                     157
— ■       ■■■ —» ■ ■—■■■■■ ■                                           ■■■ ■
Qnfora, Camphora, rae, f. i. Ganonic, Ganonicus» ci, Regula
  Kdnfor.
  Canepa, Cannabis, bis, f. 3. Ken* der.
  Canepof, Cannaliaceus, ea, Um, Kenderes, kendert.
  Cannabinus^ na, num.
  Ganepa de camp, Cannabis silvestris. Vad tender.
  Alopecurus, ri, m. 2. Réti herí'• der> róka fark.
  Can greu, Submolestus, ta, um. Nehezetske.
  Can cu greutate*, Submoleste^ adv: Valamennyire nehezen.
  Can intro forma, Subsimilis, le, c.3$ Hasonló szabású.
  Ca nimene nu, Nequis, qua, quum, nequod^ nequid: Hogy senki ne, Hogy semmi ne.
  Canistra, Canistrum, tri, n; 2. Tarisnya. Sacculus, lij m. 2. Pera, rae* f. 1. Perula, lae, f. 1.
  Caniftrat, Canistratus, tata, um: Tarisnyás.
  Canon tun, Ganon; nis, Ágyú., Tormentum bellicum id:
  Canon regula, lege, Canon, nis, m. 3. Regulái
  Canonefc, Canonice punio * ivi, tum, irc. Regula szerént büntetemt.
  Caaonire, Canonica punjtio. Regula szerént való büntetés.
  Cononiceste 4 Canonice, adv; Regula szerént.
  szerént élő.
  Canopus cetate iri Egyptj Canopus, pi,.f. 2. Egyiptomi város. Cant, Cano, 'cecini, cantum, ere. Éneklek.
  Psallo, li, ere. idem.
  Modulor, ari, atua sum.
  Canto, avi, atum, are. Emodulor* ari, atus sum. Incino, uiţ entum» ere.
  Cântec, Canticum, ci, n. 2. Ének. Cantus, túsj m. 4*
  Cantio» onis, f. 3;
  Hymnus, ni, m. 2;
  Paean, anis, n; 3.
  Oda, daé, f. 1.
  Psalma, atis, n. 3;
  Psalmús, miţ m. 2.
  Canor, Oris, ra. 3. Énék szó zengés.
  Gantecelj Canticiincüla» lae, f. 1.
  Énéketske.
  Cantáretiu, 'Cantor, oris, ra. 3. Éneklő. Cantans^ tis, o. 3; Cántor* oris, ta. 3.
  Modulator, öris, m. 3.
  Psaltes, tis, ra. 3;
  Psaltrius, ii, m. 2.
  Musicus, ci, m. 2:
  Canteretiu adefe, MeliCUs, caj ctiíöi Éneklést gyakorló.
  Cantareatie, Cantatrix, cis, f. 6. Éneklő aszszony.
  Cantrix, Cis, f. 3:
  Psaltria, triae, f. 1.
Digitized by <^»ooQle
ai                        fcA.
 CA.
          Cantat* Cantatus, tata9 tum. E• nekelletett.
          Cantaceof, Cantabundus, da, duna.
"           Énekeldegélő.
          Cantáréceofj Canorufr, rfc, rura. Hangos szavu.
          Canorosus, sa, sum.
          Cantare; Cantio» 'onis, f. 3, Ének\ Éneklés.
          Modulatio, onis, f. 3« Modalatuá, tús, m. 4*
          Incantio, onis, f. 3.
          Cantatio, onis, f. 3'.
          Cantare de jocj Choreumtua, atis, n. 3. Táp.iz nótára való ének.
          Cantare de nunta, Thalássio, m. 3. Menyegző ének. Thalassus; si, m. a.
          Cantare de pafere dein care (pii-ne cele viitoare, Ofcenis, nc, ii. 3. Ofcinum, ni, n. a. Ma-ddr szó melyből jövendöltek régen.
          Cantare de ruşine, Feícenula, lae, f. í. Trágár ének,
          Cftntare inderept ce au foft diíé mainaiute, Palenodia, diae, f. í. Vişzsza-tagadds viszsJSa-éneklés.
          Cântare la mort, Monodia, dite, f. i. Halotti siralmas ének, Ne.nia* niae, f* í.
          Cantare la prunci cand i Idgana, Néni a, niae, f; i. BöltSö rengető dnnolds.
          Cantare ne aíemine, Asymphonia,
  niae, f, í. EgyenétUn együtt• ze(igés énekles.
  Can cant, Cantillo, avi, atum, are* Énekeldegelek.
  Cantito, avi^ atiim, áré.
  Cant ca broafca, Coaxo, avi, átumf are. Béka módra szállók.
  Cantare ca broafca, Coaxatio, o-nis, f. 3. Béka szállás.
  Cant ca paíere, Frigutio, ire. Má* ddr mádra énéklek.
  Cant ca rinduneoa, Fritinnio, ire; Fetske mádon jitsirikelek.
  Cant inainté, Praecinb, cini, centum, ere. Élöl éneklék, Práecanto, ávi, atum, áré.
  Cantare inainte, Práecentio, önii f. 3. Elöl eneklés. Antecantamén, nis, n. 3. Elől járó éneklés.
  Cantátoriü inainté,- Praecentor} o* ris, ni. 3. Elöl éneklő, Chorostates^ tae, m. i. Kántór elől éneklő.
  Cant inpreuoa, Accanto, avi, tum, are. Együtt éneklek. Cóncino, cini, concentum, ciiiere* Admodulor, ári, atus sum.
  Cantare inpreuná, Coticentio, o* nis, f. 3. Egy üt éneklés. Concentus, tús, in. 4*
  CantatoriU inpreuna, Concentor* oris, m; 3. Egy ül éneklő. Admodulatör*, oris, m. 3.
  Cant inproteiva, Occino, cini 9 entunj, ere. Ellene éneklek.
Digitized by <^»ooQle
CA.                                .;                                                 'CĂ.                                159
  Recino, cini, entum, ere. Visz-sza éneklek.
  Cant intre, Intercino, cini, entum, nere. Közötte éneklék.
  Cant pe psálthichie, Modulor, a* ri, atus sum iVotára éneklek.
  Cantare pe pfalthichie, Modulatus, tús, m. 4. Nótájára éneklés•
  Cantat pe píklthichie, Modulatus, ta, tum. Nótára énekeltetett.
  Cant ipre denf, occentó, are. Reá éneklek.
  Cantare fpre denf, Occentus , tús, m. 4; Reá éneklés ktáliái.
  Cantare Tac, Emodulor, ari, atus sum. Énekét tsinúlok.
  Cantare găinilor, cocófilór, Gallicinium^ nii, n. 2» Kakas &zőZ-lási idő.
  Cantae fau gandac de frálin, Cantharis, dis, f. 3. Körös bógár.
  Can temunie, Subtimeo, ui, ere. Félek izabású.
  Canton tinut, Cftnton, nis, m. 3. Környéki tartomány;
  Can urit, Subturpis, c. 3. Rút szabású.
  Ca ou. Ovalis, lej c. 3. Tojás forma. Ovatus, ta, tűm.
  Capt. Capul, tis, n* 3. Fő, sum-ma, rész*
  Cephalisj le, c. 3; Fej, fő,
  Capecel capetiel, Capitellum, li7 n. 2. Fejetske.
  Cap mare, Caput magnum. Nagy fej.
  Capatina, Calvaria, riae, f. i. Fó koponya.
  Calva, vae, f. 1. Cranium, ii^n. 2. Capatina de curet, Brassica, cae, f. 1. Brassica capitata, ^ejes káposzta.
  CajSitof, CapitosUs, aa, süm. Még-átalkodőtt.
  Capito, onis, in. 3.
  Capu a ceva lucru* Setóihium, nii, n* 2. Kezdet, oka valaminek.
  Capü aratrülui, Deiitale, lis, c. 3r.
  Eke fó, éke talp.
  Capu ceteri unde luna coardele, Magas, adis, f. 3.
  Magadium, ii, n; 2. Hegedülnék a* feie> a' hői a9 húrok zéngé-ne*.
  Gapu mani, Carpus, pi, m. a.
  Kéznek feje.
  Capu ftelpuluij Epistílium, ii, n. 1. Oszlop feje.
  Gapetei fupt cap, Cervical, alisţ n. 3. Fő állj.
  Pulvinar^ aris, n; 3*
  Pulvinus, hi, m: a. Pulvinarium, ii, n. 2.
  Capateel, Pulvillus, li, m. 2. Fő dlljatska. Pulvinulus, li, m. 2. Capatei fupt ceva, Substaculum, ‘ li, n. 2. Alija valaminek. Căpetenie cap, Principalis, le, c. 3. Fő, első.
  Priknariusj ria, iüízK Praecellens, tis, o. 3.
Digitized by ^ooQle
i0o                  €A.                                      CA;
  Eximius, ia, ium.
  Praestans, tis, o. 3. Praestabilis, le, c. 3.
  Căpetenie mărire, Excellentia* tiae, f. 1. Felség. Praestailtia, tiae, f. i. Primatus, lus, m. 4. Principalitas, atis, f. 3. Căpetenii, Summates, tum, c. 3.
  FÖ népek.
  Capatieste, Capitulatim adv. F& jenként, külön-kiilön.
  Capital, Capitale, lis, n. 3. Fo* ben járó gonoszság.
  Capitalis, le, c. 3.
  Capital, Capitale, lis^ n. 3. Töke pénz.
  Capitalista, Capitalista, tae, xn. 1.
  Sok töke pénzű.
  Capitolium, Capitolium, tolii. n. 2.
  Romai régi nagy templom. Capitan, ita: Capitano, strategus, gi, m. 2. Kapitány,
  Dux, cis, m. 3,
  Centurio, onis, m. 3. *
  Ductor, oris, m. 3.
  Tribunus militum.
  Căpitănie, Strategia, giáe, f. 1.
  Kapitányság, hadi vitézség. Capitan dela banda de intei, Primipilus, li, m. 2. Első■ bánda kapitány.
  Capitan dela flotta, Dux classis maritimae. Tengeri hajóknak kapitánnyá.
  Capitan dela fquadra, Dux alae. Szárnyán való kapitány.
Capitan de fquadra de intei, Dux primae cohortis. Első squad-rort kapitány.
Capitan dela fquadra dein apói, Ductor postremi agminis. Utói* só sereg kapitány.
Capitan dela avangarda, Dactor primi agminis. Első sereg ka-piíánnya.
                                     Capitan de maré, Trierarchus, chi, m. 2. Tengeri kapitány, Capitan pefte o mié, Chiliarchus, chi, m. 2. Ezeredes kapitány. Capitul, Capitulum, li, ti. 2. *Fe-jetskp, könyvnek fejetskéje, Capituiefc, ita: Capitulare, per certa, et distincta capita de re feli* qua convenib, ni, tum, ic.». Bizonyos végzések szerént va* lamely dolögban megegyezem. Capitulatie, Lrgatufra fa cu ceva cóndeitii, Capitulatio, onis, f. 3; Bizonyos végzések szer ént ma• ga kötelezése,
   .Conventio, onis, f. 3. Capadocbia, Capadocia, ciae, f. 1.
   Tartomány kis ásiában. Capddoc, CapadoctiSj ci, m. 2.
   Kapadotziai..
Caperne boambe verdi, Caparis, ris, f. 3. Kaporna. Alloscorodün, di, n. 2.
Ca peatra de (puma, Puniceus, ea, eum. Tajték kövü likatos. Capella befericutie, Capella, lae, f. í. Templomotska, kápolna.
Digitized by <^»ooQle
CA.
,CA.
161
  Capeilaii, Capcnuuus, ni, m. a. Káplán.
  Capeilaáie, Capei lania* nise, f. i.
  Kápláhság.
  Cápeftru, Capistrum, tri, il. 2. Kötojék.
  C'apeftréz, Capistro> avi, atuul, are. Fékei arti.
  Capistro adstringo, xi', ctum, ere. Capeftrare, Capistro adstrictio, onii. Köt Öféhezés.
  Capeitrat, Capistratu», tata, iim.
  KötoJékezett,
  Cap«t> itá: Cattâre, Capio, caepi; captuáj, ere. Kapom, tnegnyerem.                       #
  Óbtineo, Ui, eritilm, ere. Megnyerem.
  Obcento; avi, atum, are; Consequor, qui, cutus sum. Impetro, avi, atum, are. Indipiscor, ci.
  Potior, itus sum, iril Nanciscor, ci, actiis sumi, Adipiscor, eptus sum, sci. Assequor, qui, cittus sum* Aquiro, sivi, itum, ere, ■ Szerit Lészem.
  Comparo, aVi, atum, ar*-; Szerzem.
  Capetare, Aqviytid, onis; f. KdfjáSy rneg-nyerés.
  Oblentus, tus; m. 4*
  Adjptio; on»s, f. 3.
  Impetratio, onis, il 3; Comparatio, oais; f. 3:
                                                                           ii
              ca., m. 4* Capetetoriu,* Aqvisitor, ris^ m. i. Megkapó, szerző.
   Obtinens, tis, c. 3.
   Impetrator, or.s, m. 3l Compara, or, oiis, m. 3.
Ca petat, Obtentus, ta, tUxü. Megszerzett, úieghcpolt.
   Adeptus, ta, um.4 Ac^visitus, ta, i>m.
   Potitus, tita, t.lüm. Ay hi valamit nyert.
Câpet inderept, ita:       Reattkre,
   Recupcro, avi, atum, kre. Visz-sza-kapom.
   Recipio, pi, coptuin; eie^ Capetare iridert pt, Recuperatio, onis, f. 3. V nzsza-kcrpâs. Câpet moşie, Fia redilátem capio, Cepi, aptum, ere. Örökséget megkapom.
   Hsereditatem adeo, ivi, itum, ire. Obeo, ivi, itum, ire.. Sortior, iri, titus &üml Conseqvof, qvi, cutus sUnú Hacredito, avi, atum, áré. Possideo, di, ssum, ere.
   Jure potior, iri, itus sumi Capetare dein rnosie, Intributio, onis, f. 3. C rökségbőL való segítség, adomány. capet fanatáte, Sánitatem recupero, avi, atum, áréi Égéssé-g tti9 viszsza-koponi.
   Vir»js rccoiiá£o, gi, ctum, er«; Eriit kapok.
Digitized by <^»ooQ[e
 iÖ2
CA.
CA.
  Convalesco, ere, valui ex morbo. Jobban vagyok.
  Capet, Telos, Vég.
  Finis, nis, m. 3.
  Capetu foilor, Acrophisium, ii, n.2. A! fúvónak vége, vagy orra.
  Capetu versului pe urma^ Aero* teleutium, ii, n. 2. Utolsó bé~ rekeszti> vers.
  Capetie* Capetise, arum, f» plu: Kepe, pap/ jövedelem.
  Capitie, Qvantum de fseno capit currus , Cumulus fseni* Meta fseni. Boglya.
  Capitiez, Fsenum coacervö, avi, atum, are. Cumulo, avi, atum, are. Buglyátok.
  Capitiare, Cumulatio, onis, fi 3. Boglyázás.
  Capitiat, Cumulatus, ta » tum* Boglyázat
  Caponefc, Castro, ayi, atum, are. Hereiem, kappanyozom.
  Capon, Capon, oni$, m. 3; Aap-pan. Capus, pi, m. 2,
  Capra, Capra, pra», f; i. Kétske.
  Capra de dsumetate, Semicapra, prae, f. i. Félig ketske.
  Capra mugatoare, Capra lactife-ra. Fej is keishe;
  . Capra inulgatoriu, Caprimulgus, gi, m. 2. Ketske fejő.
  Capre paftoriu , Caprarius, ii i m. 2. Ketske pásztor. jEgonomus, mi, m. 2»
  Caprarie, Caprile, lis, n* 3. Kets*
  ke okal.
  Caprin, Caprinus, na, num. Kets-kéhez való.
  Üapra felbateca, Caprea, rece, f. i* Vad ketske.
  Rupicapra, rse, f. i.
  Caprioara, Dama, mse, f. i. Őz.
  Dorcas» cadis, f. 3*
  Caprioara mica, Damula, lse> f. i. Ozetske,
  Căpriori la coperis, Tigillum, li, n. 2. Kakas-Ülő.
  Capreoli, lorum, m. 2. plu: Transtra, trse, f. i.
  Capricorn pe ceriu, * Capricornus, ni, n# 2. Égbeli bak. . iEgoceros, otis, m. 3.
  Capru, Caper, ri, mi 2. Bak ketske. Hircus, ei, m. 2. Caprutie, Capella, Ise, f. i. Kets-kétske.                          •
  Caprof, puturof, Hircosus, sa, um.
  Bak, büzii.
  Capricefc, Capeto, avi, atum, are.
  Homlokomat komoritom. Caprifoi, Vitex evonimus, Kets-kerágó fa.
  C.apritiefc, Animum obfirmo, avi, atum, are. Mégátalkodom. Obstino, are. Eltökéltem mar gamba.
  Capritiie, Obstinatio, önis, f. 3.
  Me g átalko^iás.
  Capriti, Capriciosus, sa, sum. Cerebrosus, sa, stito. Megátalkodott. j
 Digitized by L^ooQle
CA.
i63
   Capritieste, Obstinate, adv: Meg-átalkodva.
   Capfa, Grae: Arca, Cista, tse, f. i. Láda, szekrény.       •
   Capsa, sse, f. i. et Capsella, Ise, f. i.
Capsulariu, Capsarius, ria, ium.
   Szekrény örzÖ.
Capta, Crepita, tse, f. i. Crepida, dse, f. i. Kapta.
   Mustricola, Ise, f. i.
   Modulus, li, m. 2.
   Typus calcearius.
   Forma calcearii.
Captalan, Capitulum, li, .n. 2.
   Káptalan.
Captalanie, Grammatophilacium, ii, n. 2. Káptalan, Levél tartó hely.
Caput, Ital: Cappotto, Sagum villosum, Pallium subsutum, Szőrös öltözet.
   Caput haina militereafca, Clamis militaris, Kaput.
   Caputian pe nafu calului, Posta-mis, idis, f. 3. Ló9 órrára függesztő erős zabol a.
   Car, Carrus, carri, m. 2. Szekér. Currus, ús, m. 4* Benna, nae, f.i. Hamexa, xse, f. 1. Rheda, ae, f. 1. Plaustrum, tri, n. 2.
   Plastrum, tri, n. 2. Vectabulum, li, n. 2. Vehiculum, li, n. 2.
   Car acoperit, Arcera, rse, f. í. Borított szekér.
  Cár ceieíc          Arctos, ti, m»2.
   Göntzöl szekme.
   Ursa major.
  Car cerefc mic, Cynosura, rse, f. 1. Kis gönizől szekere+ Ursa minor.
                                           Car cu coafe de hatalie, C.ovinus, ni, m. 2. Kaszás hadi szekér. Car cu coafe purtatoriu, Covinarius, ii, m. 2. Kaszás hadi szekeret vivő.
  Car cu diece cai, Decemjugis, ge, c. 3. Tíz levu szekér.
  Car cu doao roate, Tribula, lse, f. 1. Taliga.
   Birotum; tv, ai. 2.
   Be no na, naö, f. 1.
  Car cu doi cai, Biga, gse, f. 1. Két lovu szekér.
   Bijugus, ga, gum.
  Car cu patru cai, Qvadriga, gse, f. 1. Négy lovu szekér. Qvadrijugus currus.
  Car cu sefe cai, Sejuges, jugum. Sejugibus, m. 3. plu: Hat lovu szekér.
   Sexiga, ae, f. 1.
  Car cu tri cai, Triga, ae, £ 1.
   Három lovu szekér.
  Car de purtat lemne, petri, Sar-racum, ci, n. 2. Követ, és fát hordozni való erős szekér. Cár de purtat morti, Birotum, ti, n. 2. Halottat hordó szekér. Car ferecat, Currus ferratus, Kű-sas szekér.
Digitized by C^ooQie
i64                 CA.
   Car incarnat, Currus oneratum, Terhes szekér.
   Car usor* Petoritum, ti, n» a.
   Könnyű szekér.
   Carutiu, Plostellum, li, n. a. Sze* keretske.
   Carutia, ita: Caroaza, Carucca, ex, f. i. Ló-szekér, kis szekér, széke retske.
   Curriculum, li, n* a.
   Curriculum, li, m. a*
   Cşrutia acoperita, Arcera* rse, f. 1« Borilott koisi.
   Carutia cu patru cai, Qvadrigula, Isp, f.' i« JSégy lovu kot sii szekeretske♦'      . ^
   Carutiez, Aurigo, avi, atum, are.
   Szekéren mégyek* szekereske* t dem, -
   Carutiare, Aurigatio, onis, f. 3* Kotsisság, szekeresség* Carutiariu, caraus, Aurigator, o* ris. SzekereskedÖ• Aurigarius* ii, idem»
   Carutiariu Caraus cu patru cai, Qvadrigarius, ii, m« a« Négy lovu szekeres.
   QvadrigariuS, ia, um*
   Caru iariu pe plata, Plastarius, ii, m. a. Bérért hordozó szekeres. Vecior, oris* m« 3*
   Carutiariu üienetoriu de cai, Au* riga, se, m. í. Ló hajtó. Agitator, oris, m. 3.
   Cisiarius, ii, m. a.
   Caruca, Caruca, f. i* Két A#*
                CA»
 ■——--— f f ------------ - - - - - — —
 rekii talyiga.
 Carucariu, Caruccarius, ii, m. a.
 Talyigás.
 Carucarefc, Carucarius, ria, um.
 Talyigához való,
 Carutiumc, Curru vehor, hi, ve-* ctus sum; Szekerezenty szekér• be mégyek.
 Carutiare* Vectatio, onis, f. 3.
 Szekéren menés*
 Carete, Carpentum, ti, n. a. Hin* tó, kotsi.                       f
 Pilentum, ti* n. a*
 Cafetariu, Carpentarius* ii* Hin* ló, ’s szekér tsináló.
 Cár, port, Veho, xi, ctum, ertf. Hordom* viszemi Porto* avi* atum, are.
 Bajulo, avi, atum, ore»
 Vecto, avi, atum, are*
 Port ito, avi, atum, are. Coratoriu, Vector, oris, m. & Hordói hordozó.
 Portans, tis, o. 3*
 Vehens, tis, o.v3-Caratura, Vectura, r#e, f* i; Hor* dós*
 Deportatus, tűs* m. 4'
 Carat, Vectus, ta^ tum. Hordott* hordozott.
 Devectus, ta, um<
 Carat urof* Vectibilis* le< c. 3. Hordozható, elvihető* Portatilis, le, c. 3.
 Cár afare, Éveho, xi, ctum, ert. Kihordom, kiviszem* 4
Digitized by VjOOQlC
 CA,                                                  CA.   N                     *65
 -------    ■■      ■ ■■ 7   ■■i i ■ i ■■ ,                                % ■ ■' 1
  Exporto, avi, atum, are.
  Cărare afare, Exportatio, nis, f. 3. kihordás.
  Evectus, tus, m. 4* Szekeren? i’tfgy háton vitetés.
  Evectio, onis, f. 3. Kihordás•. Carat afare, Evectus, ta, tum, KivitetelU Eductus, ta, tum..
  Car incoaCe, Adveho, xi, ctum, ere. Elhozom, hordom.
  Advecto, avi, atum, are*. Apporto, avi, atum, are.
  Adfero, tuli, la.tum^ erre.
  Cărare incoace, Advectio, onis, f. 3. Elhozás, el#hordá<s. Advectus, tus, m. 4^
  Adductus, tűs, m. 4*
  Caratoriu incoace, Advector, ovis, m. 3. Elhozó.
  Adducto*, oris, m, 3.
  Cţrat incoace, Advectu** ta, um. EJhqzcUoft, hordatoH^ Advecticius, ia, um.
  Car incole, Deveho, xi, ctum, ere. Elhordom, elviszemv Deporto, avi, atum, ar#v Asporto, avi, atum, are.
  Carare incolo, Devectio* onis. El-„ hordás, elvivés..
  Deportatio, onis, f,' 3y Asportatio, onis, ‘f. 3.
  Carat incolo, Asportatus, tata, tum. Elvitetett\ elhordatott.
  Car inainte, Prseveho, xi, ctum, ere. Szekérrel elöl járok, e/tril
hojrdom. Prseporto, are.
Carat inainte, Praevectus, ta, tum,
1 Elol htordatott.
Car inderept, Reveho, xi, tum, ere. Viszsza-hozom, viszsza-hordom.
Reporto, avi, atum, are.
Refero, tuli, latum, erre.
Carat inderept, Reportatus, ttfta* t*um. Vhzsza-hordatott, vitetett.
Car m fpate, h* dorso veho, xi, cîum, ere. Hátamon hordom^
‘Car- pe umere, Humeris bajulo, avi, atum, are. Váltamon hor-dt>m*
Carabin, Carabinus, ui, na. 2. Rövid puska, karabély.
Catapulta die collo pendens. Catapulta eqvestris.
Carabin purtatoriu, Eqves cata» pultarius, Karabeíyos.
Carafina de glase, Scyphus vitreus, Üveg karqfiYta.
Poculum vitreum*
Carare, Via, ee, f. i. Út.
Callis, lis, f. 3. fter* tineris, n. 3.
Cararuse, Calliulus, li, m. a-. Ös* veny.
Cararefc, Viarius, ia, 'um. Úti.
Itinerarius, ia, um.
Caramida, Gr»v Cafamis, Later, ris, m. 3. Tégla.
Tegula, lee> f. i*
Digitized by ^ooQie
  i66                 CA.
   Cărămidă arfe, ^ateres cocti, É-getett téglák.
   Cărămidă ne arfe, Late* crudus, Égetetlen tégla.
   Cărămidă fac, Lateres duco, xi, ctum, ere. T.’glát vetek. Cărămidă forma, Modulus late* rarius, Tégla forma*
   Forma tegularia.
   Caramidariu, Laterarius, ii, m. 2» Tégla-vető.
   Caramidarie, Lateraria, ce, f. 1. Tégla-vető hely.
   Lateraria fig:ina.
   Tegularium, ii, n. 2.
   Tegularia, se, f. 1.
/ Caramidarefc, Latericius, ia, um. Téglából való.
   Laterinus, na, um. Caramidutie, Laterculus, li. Tég-látska.
   Cărbune, Carbo, onis, m. 3. Szén. Cărbune ftiní^ Antrax, cis, m. 2.
   Hóit szén.
   C.arbune viu, Pruna, nse, f. î.
   Eleven szén.
   Carbunarie, Carbonaria, rise, f- i.
   Szén égető hely.
   C.arbunariu, Carbonarius, ii, m. 2.
   Szén égető.
   Carbunefc, Carbonarius, ria, ium.
   Szenhez val Carbon el, Cár honéi lus, li, m. 2.
   Hóit szenetske.
   Carbunculus, Carbunculus, li, m. 2» Drága ho.
                                      CA.
Carchedon peatra pretio a fa, Car* chedon, nis, m. 3. Kerekded drága kő.
Carcheefc ca găina, Gracillo, avi, tum, are. Karit sálok mint c? tyúk.
Carchefium vervu arbori luntri de care fe leaga vetrilile, Carchesium, ii, n. 2. Ar bút zfáriak a* teteje.
Cardeinal, Cardinalis, le, v. lis. Kárdindlisi hivatal.
Care, Quse, cujus, Kitsoda^mely.
Care, Uter, tra, utrum. Melyik.
Care are durere de vine, Neuricus, ca, um. Kinek az inai fájnak.
Care are durere de ficat, Hepaticus, ca, cum. Mája fájlt.
Care are părinţi nedrepţi, Falsiparens, tis, c. 3. Kinek hamis szüléi vagynak.
Care are trup barbatefc, si mue-refc, Hermophrodita, tae, v. Hermophroditus, ti, m. 2. Ki-nek mind férfi, mind asz-szony teste vagyon.
Care are vine inflate la pessoare, Varicosus, sa, sum. Kinek lábán nagy dagadt erek vagynak.
Care are un cuget cu altu, Axio-8us, et Axitiosus, sa, sum. Kinek mással egy szándéka vagyon, és gondolattya.
Care au foft^ tiitoriu de avutie,
Digitized by L^ooQle
                                     CA.
   Qvestorius, rii, m. 2. A* ki valaha kintstartá vált.
Care cu taere pantecelui mume* fa fau nafcut, Csesones, num, m. plu: Kik annyok7 hasokból felmetzvén születtek.
Care dein dói, ita: Qvale de due, Uternam, Mellyik c? kettő közzill.
   Uter, utra, utrum.
Care dope toata dobenda mica umbla, Aginator, ris, m. 3. Apró nyereségen kapó.
Care e aminte de cei Tomnurosi, fei fcoale, Tropeeus, sei, m. 2. Ki az álmos emberekre vigyáz, hogy fel-koltse.
Cărei bolnav de inima re, Tor* mi nosus, sa, sum. Kin <£ vér-has vagyon, hasfájás, tekerő. Care pentru picare deintilor vorbeşte reu, Dentiloqvus, qva, qvum. Ki a9 Jogak* hullása mián roszszúl beszéli.
Carian, Caricus, ca, cum. Kari ai beli.                          1
   Car, caris, o. 3.
                     Cariophil, Cariophilum, li, n. 2.
   Szék fii virág.
                    Cariophilata, Cariophilata, tae, f. 1. Szekfű szagu gyökér. Cari, Molie, Caries, ei, m. 2. Szú. Thrips, pis, m. 2. Szú, mój, fában termő féreg.
   Tinea, neae, f. 1. Mój, szú• Blatta, tae, f. j. Mój.
              1
              CA.                  167
  Ips, pis, f. 3. Szú.
  Cossis, sis, m. 3*
  Cossus, si, m. 2.
  Terredo, inis, m. 3. Xylophagus, gi, m. 2*
  Cariof, Cariosus, sa, sum. Szús, mojos.
  Tineosus, sa, sum.
  Blattarius, ria, ium.
  Carmen, Carmen, nis, n. 3. Vers. Versus, sus, m. 4*                •
  Sectio, onis, f. 3. Periocha* fchae, f. 1.
  Carmen fac, Versifico, avi, atum, are. Verseket szerzek. Carmenilor facatoriu, Versificator, oris, m. 3. Vers szerző. Carmenefc vedi ' fcarmen.
  Carne, Caro, nis, f. 3. Hús,
  Carne cu muft fiarta, Mustaceum, ei, n. 2. Mustos petsenye. Mustaceus, ei, m. 2.
  Carne cu zama, Caro jurulenta, Leves hús.
  Came de berbeqe, Caro vervecina, Berbéts hús.
  Carne de bou, Caro bovina, Ö-kör hús.
  Carne de bou depe coapfa, Pa-lasaea, saeae, f. 1. Fartő petsenye az ökörben.
  Carne, depe fpate, Lumbuli, loram, m. 2. plu: Hát petsenye.
  Carne de mei, Caro agnina,' Bárány hús.
Digitized by i^ooQie
iM
CA.                                   CÂ.
  Carne de morUciuii', ^.uro morticina, Dög .lí'S.                 , .
  Carne de oae, Caro ovina. Juh hús. Oviila, Iîţ, i.
  Carne de porc, Suilla, lre, f. i. Disznó. hús, serlés hiis.
  Caro porcina.
  Carne de porc felhatec, Caro aprina, v. aprigna, Vad sertés hús.
  Carne de porc ferata, Succidia, diae, f. i. Sal,'ta, t#e. aSüs sertés hús.
  Carne de vaca, Bubuia, lşe, £ i. Tehén hús.
  Vaccina, n», f. i.
  Carne de viţie*, Carq, vitulina, vitellina, Bojrnyu hús•
  Carne fiarta 9 Caro elixa, Főtt hús.
  Carne fripta, Caro tosţa, afţa.
  Sült hús.
  Carne fripta in caftron, Carp fripta, v. frixa. Serpenyőben sflU hús.
  Carne fumata, Caro fumata, v. infumata, fumo macerata, Fiis-tfis Iris.
  Carne ghinduDafa, Carp gkmdi-nosa, glandionida, Mirigyes hús.
  Carne icroafp. porcuUii la gath, Glandium, ii, n. a A* disznónak ikrds torok-petsenycje.
  Carne munoatpriu, Carnivorus ra, um* Húst evő, hússal élő.
  u.ne pe frunte manzuLui cand ilfate, Hippomanes,     nis,  n.  3.
  Kis t$itkó* homlokán .Juggm hús.
  Carne ranceda, Carp subrancido^ Avasos hús.
  Carne íélbateca, Caro ferinţ. Vad hús.
  Carnari, Carnales, lium, m. pia:
  3. Hús látók.
  Carnariu,   Carnarius,  rii,  m.  su
  Mészáros. Lanio, onis, m. 3. Carnarie,   Carnarium,   ii,  q. sl.
  Hús-tartó hely,
  CarnatVu,   Farcimen,   njp,  n.  3.
  Kolbász. Isitium, ii, n. a. Botulus, li, m. a.
  Lucpnica, cae, f# i.
  Carnatiu umplut cu ficat, Faliscus, pi, m. a. Májos.
  Hilla, lae, f. i. Tomacplum, li, i). a.
  Tomacina», şrum, f. piu: Botellus, Ili, m. a.
  Carni tie, Carnicijla, lae, f. i. Hú-sotska.
  ■Carnof, Carnosus, sa, un*. Húsos. ; Carnolentus, ta, um.
  Carnof, venni, grof? Musculosus, sa» sum. Húsos, inos.
  Ţorosus, sa, um.
  Cărnuri venoafe, Tori, orom, m. a. plu: Inos húsok*
  Carora fau uícat trupu, Atrophi, orum, m. plu: a, Kiknek tes-tek elszáradóţt»
  Digitized by
Google
                                      GA.
                    1 i
  rrrrrr.----------------——
  Carpat alui munt<*, Carpatici mpn-tes, Beszked hegyp i Magyar-országot.
  Carpen lemn, Ornus, ni, m. a. Gyertyán-fa.
  Carpimus, ni, f? a.
  Carpefc, Consartio, sarsi, ire. Consarcino, are, yi, frtuin, are. Fóldozok. áartio, si, tum, ire.
  Carpire, Sartura, rpe, f. K* Fól-dozás.
                                        *
                      Carpitozju, Sarcinator, rjs, n*. 3.
  Főidő zó.
  Carpit, Resarţus, ţa, unj. Föl cLozot}.
  Cárt a go, Carthago, nis, Í.3. JCár-tágó várossá Afrikában. Cartagean, Carthaginensis, sis, c. 3. Kártágóbéli.
  Punicanuţ, na, um.
  Punicvş, ca, um.
  Carte £au harte;e, Charta, char-tce, f. i. Papiros.
  Papyrus, ri, a.
  Carte litere, Litera, rae, f. i, Le-vél.
  Carte, Liber, ri, ra« 3. Könyv. Codex, cis, m. 3.
  Volumen, nis, n. 3*
  Car‘eioe, Libellus, li, m. 3. Köny-vrtske. Codicillus, li, m. a. Chartula, lse, f. i. Tzédnlátskó. Carte bianca, papyr alb cţi nu-me &rif, Chara bianca, Tis?* ta pqţvxQţ* mellyeny valaki-
 _______________CA.
    nek írott neve, és petséije va• gyón.
 1 Carte de adeverit, Litera testimo* nialis. Bizonyság Levél.
 Carte d«i aperare, Protectionaii*,
 ; Oltalom Levél,
 Carte de asediare in ceyş bun, Literje statutoriae, Iktató ’ Le> vél.
 Carte de ceremonii befericesthi,
 *  Rituale, lis, c. 3. Tzérémoniák-ró/, és szokásokról írott Könyv* Pontificale, lis, n. 3. Papi ízé-rémoniákról írott Könyv.
                                              Carte de citeluit, Citatoria, riee, f, i,. Idéző LevéL Carte de comtendeluit, Formata, tjse, f, X. Kommendáló Levél. Carte de cumpărare, Emtionalis, le, c. 3w Vásár Levél.
 Carte de. donaţie , Do naţional is, . le. Donatio, onis? f. 3. Ajándék Levél.
    Privilégium, ii, n. a,
 Carte de. gratie, Grationalis, lift, f. 3. Kegyelem Levél.
 Carte, de impartiare, Divisionalis, lis, f. 3. Osztály Levéld Carte de. infemnat, Anagraphes^ phfie, f. í. Jegyzőkönyv. Adversaria, iorum, n. a. piu:. Carte de infernnat., cefe poate, sterne, palimpsestus, ti, nx. Ismét megtör lőtt j, vagy vakart Jegyzo-könyv.
 Carte, de, infenu^t. ii^toitţe djiel*,
Digitized by LjOOQle
170                  CA.
   £phemeris, dis, f. 3V Mindennapi Jegyző-könyv.
Kvarté de întrebat, cercat, Inqvi-sitoria, Kérdező Levél.
Carte dein fcrifori culeafe, Collectanea, neae, f. 1. Aprólék írásokból szedett könyv.
Carte de laíare, Literse dimisso-riales, Szabadító Levél Carte de mana me fcrife, Autho-graphus liber, Kezem9 írása. Carte de mântuire, Qyietantia, tise, f. i. Apocha, chse, f. 1. Qvietantia, menedék Levél. Carte de mergere, si umblare flobod, Salvus conductus, Szabad járásról való. Levél.
                                          Carte de mustra militareafca, Album militare, Mustra könyv. Carte poruncitoare a cerca, a mar-turiíi, Compulsorium, ii, ,n. 2. Vallató parantsolai, •
Carte de poruncit, Prseceptoria, Parantsoló Levél Carte de refpicare, Commentarius, ii, m. 2. Magyarázó Le-vél
Carte de refpicat cuvintele, Lexicon, nis»- n. 3. Szókat magyarázó Könyv.
Carte de fchimbare, Commutatoria, torise, f. 1. Tsere Levél. Carte de fcrif lucruri mari, Py-ctatium, ii, n. 2. Jeles dolgokat jedző Könyv.
Carte defpre fire peschilor, Hal-
 _________ CA.
   leutica, orum, n. fc. plu: Halok-nak természetekről írt könyvek.
 Carte de íummarie, de ratii, Rationarium, ii, 4. 2. Számtartó könyv, szpmvető.
   Cgdex rationum.
   Codex accepţi, et expensi. Tabulse percepjti, et expensi. Commentarius percepti, et expensi.
 Carteice de ţatii, Commentario-lus, li, m. 2. Accepti, et expensi, Számoló könyvetske.
 Carte de terminu locului, Litera metales, Határ Levél.
 Carţe de umblatu lopuljn, Perambulato ria, riae, f. 1. Határ járásról való Levél.
 Carte in care toate lucrurile fiinţ fcrife, Pandectae, arum, f. 1. plu: Oly könyv, melyben min-den dolgok vagynak megírva.
 Carte in mana purtatoare, En? chiridion, dii, n. 2. Kézben hordozó könyvetske.
 Carte, in patru foi a fileri. asediata, Qvaternio, onis, m. 3. Négy fogott árkus papiros•
 Carte legilor Romanesthi, Digesta, orum, n. 2. plu: Római Törvény-könyv. •
 Carte lui Homerus de Troia, Hias, adis, f. 3. Homerus9 könyve Trója* vészeséről.
Digitized by v^ooQie
  _________________QA._________________
  Carte mare, Volumen, nis, n. 3. Öreg könyv.
  Qarte opritoare, Inhibitoria, riae, f. í. Tilalom hevei.
   Prohibitoria, riae, f. 1.
  Carte patriárfafca, Breve, Pápa Levele.
  Carte paria, Par, paris, c. 3. Le-vélnek mássa.
  Carte paftoreafcá de popi, Liber pastoralis Curatorum, parochorum , Papi pásztorságról való Könyv.
  Carte prorogata, de regaz, Prorogata, tae, f. í. Haladék, Levél.
  Carte refpicatoare a Eyangelii, Postilla, íae, f. í. Evangéliumi letzkpt magyarázó könyv.
  Carte fcrife, Tabella, lae, f. 1. Levél.
   Literae, árum, f. plu: a*
  Carte fcrife defpre Achilles, A.chi-leis, leidos, leidis, f. 3. Achil-lesről írott könyv.
  Carte fcrife defpre ceva, Tracta- . tus, tús, m. 4« Valamiről írott könyv, könyvnek. része*
  (Jarte fcrife defpre multe lucruri, Stroma, atis, n. 3. Kiilömb-kiilömb-féle dolgokról írott könyv.
  parte fcrife defpre venat, Cyne-gitica, cae, f. i. v. orum, n. plu: Vadászatról írott könyv.
  Carti de Logica alui. Cicero, Topica, orum, n. 2. plu: Tzitze-
              CA.                 171
   ró* Logikás líönyvei.           /
   Topice, ces, f. 1.
   Carti de mete, de margine a ceva loc, Literae metales, Határ Levelek,
   Carti defpre mefurare pamentu-lui, Geometrica, orum, n* plu: Földmérésről írt könyvek.
   •Cariile Imparatilor, Libri Ae-gum, Királyok* könyvei«
   Cărţile lui Moiíl, Pentatheuchiis, chi, m. 2. Móises’ öt könyvei.
   Cărţile Prorocilor, ţâbri prophetarum , Libri prophetici, Prós-fétáK könyvei. '
   Carturariu, Chartularius, rii, 10.2. Levél író, Nótárius.
   Scriba, bae, m. 1.
   Libellio, oni$, m. 3. Libraliolus, ■ öli, m. 2. íródeák^ Könyv író,
   Carturariu, Gnarus literar um, Li-teratus, ta, tum. Tanúit.
   Cartefc a qveritor, Murmuro, avi, atum, are. Morgók, panasz• l<?ky zúgolódom.
   Carteire, Murmuratio, onis, f. 3, Zúgolódás, morgolódás. Murmur, ris, m. 3.
   Carteitoriu, Murmurator, ris, m. 3« Zúgolódó, morgolódó. Murmurillans, tis, o* 3. idem* Obtrectator, oriş, m. 3.
   Carne ceva lucru fau incredein-tiat, Fidei commişsarius, ii, m. 2. A’ kire valami dolog bízatott.
Digitized by ^ooQle
   i^s                 CA.
   C?ni£ é gura ftrioata , St o maţi-cus, ci, m. a. A9 kinek a* szája megveszett.
   Carue é viu tata, Patrimus, mi, m. a. Kinek él az attya.
   Carue « vie muma, Matrimus, mi, m. a. Kinek él az annya.
   Cprue muere é viu tata, Patrima, mae, f, 1. Aszszony, kinek él az attya.
   Carue muere é vie mama, Matrima, mae, f. i. Mely aszszony nak él az annya.
   . Carue £e cuvine Mosie de dsu-. merate, Semissarius, ria, ium.k Semiss%jriua haeres, Kit az Ö-rökségnek fele illet
   Carue urmaae alti in ceva, Sectarius, ria, ium. Kit valami* $en mások követnek.
   Carui mód, Cujusmodi, Miné-mik
   Caruiţtiefe, Canesco., eţe,, uuL Őszülök.
   Caneoţ nui* ere.
   Incanesco, ere.
   Caruntire, Caruntetie, Canicies, ei, f. i. Őszség.
   Canitudo, inis, f. 3;
   Carunt, Canus, na, num. Ősz* Canosus., sa, um.
   Carunti peri, Cani; orum, m. plu: Ősz hajak.
   Caruntez. inainte de temp, Prae-canefcp, ere. Igen elein őszülök.
              CA.
  Carunt mai înainte de temp, Praecanus, na, num. Igen elein őszült.
  Cas, Caseus, ei, m. a. Sújt.
  Casariu, Casealis, le, c. 3. Sajt nyomó hely.
  Casof, Caseaticus, ca, cum. Sajtos.
  Cas de ootei, Melimeli, Iis, n. 3. Bis-alma sajt.
  Ca* dein lapte de iapa, Hypace, ces, £ i. Ló-téjböl való sajt.
  Gas. in foaie, Tyrotarichus, chi, m. a. Tömlő-túró.
  Ca» moale, Tyrotarichus, chi, m^ a. Ért sajt.
  Cţsuti, Caseolus, lix m. s« Sajtot sha.
  Cafa, Casa, sae, f. ţ. Hdzx kuny-hó*
   JSdes, aedis, f. 3. Hdm,
   .Edes, aedium, f. plu:
   Domus, mâsţ f. 4*
   Doma* atis, n. 3.
   Lar, aris, m. 3.
   Tectum, ti, n. a-.
  Cafutia, Casula, lae, f. i>. Házats-ka, kunyhótska., iKdîcul-a, lae, f. u Házatskas Domuncula, lae, f. i.
  Caia afcunfe, Cabinet, Különös titkos ház.
  Caia cu ale fale redeicata, iEdiil* cium, ii, n. a. Épület.
  Ca<*a barbat-mfca, Andron, onis, m. 3. Férjiák’ különös há^ zak.
Digitized by <^»ooQ[e
(IA.                                           CA>                     175
__________•        -U- •      .1 ■ I.'n■ • 'i — A..,.»*              ’  M
   Andronitis, tidis, F. 3. item. Gyermekéit különös házok.
Cafa    cersitorilor,       Proseucha,
   chae, f. 1. Kéregetők\ kóldut soA’ háza.
Cafa cu doao usi, Domus cUra duobus ostiis* Két ajtajú ház. Biforis, foris, f; 3;
Caia cu tri paluti făcuta, Trichorum, ri, n. 2. Hároiii paloiáju épületi
Cafa de a(e juca cu cotica^ Dö-mus aleatoria, Kotzkázó házi
Cafa de bordei, Prostibulum, li* ri» 2. Bordély ház>
   Lupanar, ris, m 3i Lustrumj tri, ni s. Lupanarium* ii, n. 2. Ganea, neae, f: 1. Ganeum, ei, n; 9;
   Cafa de copt, Cdqvină, hae, fi 1. Sütő-ház. Pistrina, nae; f. 1; Furnile, pistrinum.
   Cala de culcat, Cubile; lis$ c. 3: Agyas ház. Cubiculum, li, n. 2. Cele de eafá de culcat, Cubicularis, re, c. 3. Háló házhoz való. Cubicuţarius * ria; um.
   Cüía de dare binelielor, Salutatorium cubile* Köszöntő ház. Salutatoria domus.
   Cafa de defbrucat iri löCul de fcaldat, fau de luptat, Spolia-rUiui, ii, nt 2. Vetkező ház a’ Jeredő helyben, vagy bajnok vetkező hélybem
   Cafa de ernftt; Hybernaculum $
   li, n. 2. Téli ház.
Cafa de guftaré, de mancare, Gustatöriuta, ii> n. 2. jEbédlő ház, hely.
Cafa dein rtiÉtterié re fafcuta, Dóin us male materiata, Rósz matériából tsinált ház:
Cafa de locuit fau fcaldat, Hypocaustum, ti, ri. 2. Szoba, vagy feredő hely.
Cafa dé inancat, Refectorium, rii, n ú. Ebédlő ház. Triclinium, ii, n. 2;
Cafa de maneat, unde íurit doao şiruri de meíe; Biclinium, ii* ri. 2. Oly ebédlő ház* ct hol két sorral ai asztal.
   Cafa dé oafpeti, Hospitium, iij ri' 2. Vendégfogadó házi Domus hospitalis.
   s Diférsorium, ii, n. 2l Caupona, nae, f 1.
   Taberna meritoria; Pandocheum^ ei, n. ú.
   Cafutía de öafpeti^ Hospitiolum j li, n. 2* Vendég - Jogadó Is* kai
   Caüpöniila^ lae, fi 1. Diversi-olum, li, n. 2.
   C.afa de porumbi, Peristerotro* phium, pfhii, n. a. Galambcrí* háza.
   Peristerbn,* rii, ri. 2;
   Cafa dé roboti, Ergastulum, li* n. 2 i Szól gáláinak ház aj ra* bota ház;
Digitized by ^.ooQle
174
CA.
Cafa de fcaldat, Tepidarium, ii, n. a. Feredo ház.
   Asseum , ei, îl. a. Gőz fere-d8 ház,
Cafa de felesluit, Hospitium, ii, n. a. Szállás, Hospitiolum, li, n. a. Diversorium, ii, n. a. Diversorius, ria, ium.
Cafa de fvat, Buleuterium, ii, n* a. Tanáts-ház.
   Praetoria domus. Senaculum, li, n. a. Praetorium, ii, il. a.
Cafe de (Vat era in Athena, Areopagus, gi, m. a. Tanátsház vált Athenásbcu
Cafa de fugraphit, Baphia, iae, f. í. Festő ház.
Cafa de tinut avere, Qvaesto-rium * ii, n. a. Kints-tartó ház.
Cafa de tinut bucate, Hórreum, ei, n. a. Gabona ház, Prömtuarium, ii, n. a. Terhes ház, eledel kamara. Paenarium, ii, n. a. Cella pae-naria.
Cafa de tinut bubosi, Hieroco-mion, ii, n. 2. Pohlosoknak ispotállyok.
fcafa de tinut carti, Tabularium, ii, n. a. Levél tartó ház, hely. Tablinum, ni, n. a.
   Cafa de tinut cárti legate, Bibliotheca, cae, f. í. Könyvtartó ház.
Cafa de tinut ceirei, Domus cor-
   recto ria, Bűnösök9 tartó háza* Carcer, ris, m. 3.
  Dóm us aresti.
  Cafa de tinut prunci, Curotro-phium, ii, n. a. Gyermekek tartó ház.
  Cafa de vendiare, Domus venalis, Eladó ház.
  Cafa de vendut beutura, Caupona, nae, f. i. Kortsoma ház. Oenopolium, ii, n. a. Kortso-ma, 7sapszék.
  Vinaria taberna, Bór kortso-ma.
  Cafa de unf pe fcaldati, Alipte-rium, ii, n. a. Ken'á ház.
  Cafa facuţa cu tegle, si var, La* teritium opus. Téglával, és mészszel rakott épület
  Cafa fetelor, Antithalamus, mi, m. a. LeányoK háza.
  Cafa frumoafa, Domus elegans» Szép ház.
  Cafa frumoafa a Solilor greces-thi in Roma, Grecostasis, sis, ‘ f. 3. Görög országi Követek-nék fényes szállások Rómá-bán.
  Cafa imbracata, Domiis instructa, Ékesített ház.
  Cafa ingufţa, Domus angusta» Szűk ház.
  Cafa infrumfetiata cu ftelpi, Perystilium * v. perystillum> Oszlopokkal ékesített épület, ház,.
Digitized by LjOOQle
CA.
Cafa intre doao palaturi, paluti de umblat, Mesolae , arlim , f. plu: Két palota között való által-járó ház.
Cafa larga mare, Donius ampla, Nagy bo ház.
Cafa imparateaíca, Regia, giae, f. i. Királyi ház, Király9 udvara.
Cala mica de fcaldat^ Balneolum, li, n. 2. Kis feredo ház. Bal-neolae, árum.
Cafa pe den afara incaldita cal-4a, Vaporarium, ii, n. 2. Kívül fűtött meleg téli ház, szoba.
Cafa popi, Flaminea, rieae, f. í. Papi ház.
Caía pe locu altue facüta, Superficiaria domus. Más Joldin építtetett ház.
Cafa re , Domus ruinosa. .Xdés ruinosa, Romlandó ház.
Cafa faii&toafá, Domus salubris, Égésséges ház.
Cafa, fau alta factura redeicata informa túrnului afcútita', Pyramidatus, ta, um. Tornyos , tsutsos'y hegyes épület.
Cafa, fau Capiáta Idolilor, Ido-lium, ii. Idoleum, ei, n. 2. Bálványok’ hellyeh, házok.
Cafa, fau loc de fcaldat, Balnearium, ii, n. 2. Feredo hely, ház.
  Caía, fau loc de tinut cele flinte, Sacrarium, ii, n’. 2. Szentség tartó hely, segrestye.
  Cafa, {au loc de úngere, lín-ctuarium, ii, n. 2. Kenő ház9 hely.
  Cafa, unde fe aduna bucatele, Allódium, ii, n. 2. Major ház.
  Cafiiic, Domesticus, ca, um. Házi.
  Cafnici, Familia, liáe, f. i. Tse-léd.
  Cáfnicefcj Familiaris, re, c. 3. Tselédhez váló.
  Familiarius, ria, üm.
  Cafatorie, Matrimonium, ii, ü 2. Házasság.
  Nuptus, tús, m. 4*
  Connubium, ii, n. 2«
  Nuptiae, iarum, f. plu: Conjugium, ii, n. 2.
  Cafatorefc, Eloco, avi, atüm, áré. Férjhez adom.
  Nuptui trado, didi, itum, ere. Cafatorire, Nuptus, tus, m. 4* Házasúlás.
  Cafatorefc, Nuptialis, le, c. 3. Menyegzői.
  Nuptialicius, ia, ium. Connubialis, le, c. 3. Cafatorefcumej Matrimonium contraho, xi, tum. Megházasulok.
  Uxorem duco, xi, ctum, era. Connubo, si, tum, efa.
Digitized by ^ooQle
i^6                    CÂ:
CA*
  Cafatoreicume, Nubo, si, ;tuui^ ere. Férjhez megyek.
  Cönnubo, si, tum, ere.
  Enul>o, si, tuni, ere.
  Denubo, si, tum, ere.
  Cafátorit, Nuptus, ta, tum; Hd-zasúlt.
  Câfâtorita, Nupta, tae, f. i'. Férj-
  i
  hez merit.
  Cafatorimas, Dttctufio* iire; Házasodhatnám.
  Kupturio* irei Férj hé z mehet• néni.
  Cafatorestej Nuptialiter^ ádv: Menyegző módon.
  Cafamatá bolta de tiriüt pulvere de puscat, sí alte cele, Caíama-ta, tae, f. 1. Puska-porral, és egyéb lövő szerszámokkal tői-töti bált.
  Cafc gura, (Grae: Chafmaome toafco,) Őseitoj avi, atum, are. Ásítok^ száinat ki tát ont. Oscitor, ári, atus sum.
  Hio, dvi, atum, are. Számat kilátogatom:
  Hiasco, ere.
  Hiato, avi, atum, are.
  Haío, avi, atum, are.
  inhio, avi, aturri, iare. Ásítok+
  Számat kilátom.
  Calcare, Oscitatio, öriis, f. 3. Asi-tds:
  liiatus, tús, m. 4* Száj-tdtds; Rictus, tús, m. 4*
  Cifoare guri vitelor, Rictum, ri-
  cti, n. 2. AUatok' szájok tatása. Calcatoriu, Oscitans, tis, kn. 5. Ásító.
  Hians, tis, o: 3. Tátogó.
  Cafc adefeori^ Hiuto, avi', tum, are.
  Hieto, are. Gyakran úsitok. Cafcat, Ore hiante stupens, Szája• látott.
  Caícare guri, Hiatus oris, Száj nyílás;
  Calcare paméntúlui, Hiatus ter* rae, Föld nyílása.
  Cafóatieáte} Oscitanter, adv: Asii-va, immél ámmal.
  Cafia, Cassia, siae, f. l. Tiinna• mon szabású fü\
  Caflegi, Cárnilegium, ii, n. 2.
  Fársángi Cáfnefc, C.ástéigefc, Cástigo, avij atum, are. Megfeddem, büntetem.
  Mulcto, avi, atum, áré.
  Punio; ivi, tum, ire.
  Paena afiició, ci, ctum, eie. Animadverto, ti, súm, ere. Corripió, ui, optum, ere. Cafnire* Castigatio, onis, T 3. Büntetés, feddés.
  Punitio, onis, £ 3. Animadversio, onis, f. 3. Cafniioriu; Castigator, ris, m* 3. Büntető, jeddö.
  Punitor ,- óris, írí. 3. Vindex,’ cis, m. 3.
  Cafnit, Castigatus, ta, tum. Meg* Jeddett, büntetett.
Digitized by v^»ooQle
              CA*
  Mu letatus, tata, tum.
  Punitus, ta, um, Paena affectus, ta, um»
  Cafnefcume prin alti, Castigor, ari, atus sum. Büntettetem. Paenam fero, tuli, latum. Pae* nam exolvo, ere.' Paenam pendo, ere. Paenam sustineo, ere. Paenam perfero» Mulctor, atus sum, ari.
  Cafnefc reu, Torqueo, si, tum, ere» Kinzom. Cratio, avi, atum, are. Vexo, are. Divexo, avi, a-tum are.
  Exagito, avi, attim^ are»
  Macero, avi, atuá, are»
  Cafnire re, Tortura, rae, f» i. GyÖU rés, kinsd$i Vexatio, nis, f. 3. Torsio, onis, f. 3.
  Cafnitoriu reu, Crucians, tis» o* 5* GyÖtrÖ kínzók Tortor, Torquens tis» o. 3.
  Cafna re, Afflictio, onis, f. 5. Tribulatio, onis, f. 3. Crucia* tus, tús, m. 4. Gyötrődés, gyötrelem.
  Caíia, oofTa, ▼, coafa, Cossa barbi Falx, cis, f. 3. Kasza,
  CüTfefc cofefc, Casso, avi, tűm, are. Semmivé teszem, kaszálom Falco, avi, atum, are,
  Caffire, cofire, Cassatio, falcatio f, 3.
  Kaszálás»
  CaíTas, cofas, Falcator, oris, m. 3.
  *  Kaszás, le-vágó.
  Caspii, Caftii, orum, m» plur:|
               CA»
                                                           Szitziliai népek.
   Caftane, Castanea, eae, f. 1. Gesz-tenye* Bo lom i tis, dis, f. 3. Ö* reg gesztenye.
   Caftan, Caftanea arbor. Geszt* nye fa,
   Caítanet, Caftanetum, ti, n. a. Gesztenye fás hely.
   Caftel, Castellum, li, n» i. Kas• tély, vár.
   Caftellan, Capitan ceteti, Caltella* nus, ni, m» 2. Várbeli kapitány*
   Caítrat, jugănit, Castratus, tata, tum,. Herélű
    Excastratus, ata, tum, védi ju* ganefc.
                                        Caftru, Caftrom, trí^ n. s. Vár.
                                           Ca Sulla a tyrani, Sullaturire. Sulla modon Kegyetlenkedni.
   Casula v. căciula, Cassiula, lae. f. 1. Sisak, kusma.
   Casulitia, Cassiculo, lae, f* 1» Si* sakotska, kis kusma*
   Casun, Casu supervenire, ni, entum. Történetből reá mégyék, támodok*
                                           Casunem, Cafu mihi incidit, ve* nit» Történetből jött eszembe.
   Casunat, Casu Tentum, casu accidit Történetből esetU ,
   Cat, quant, Quantum. Milyth,
   Cat de citrend, Quam cito. Mely hamaA
   Cţt de demuît, quam prtdem, Milyen régem QuanditL Meddig*
'1
    Digitized by GooqIc
4/8                  CA.
CA.
   Cât de ün, Lerite adv: Lassan.
   Cat de mare, Quantus, ta, turn. Miilyen nagy,
   Cftt de puţin, Quantillum, li, n. s. Akár mi keresett. .
   Cat de puţin eite, Quantillus, la, lum. Mely hevésé Quantulus, la, Ium» ad. Quantulum* adv.
   Cat e de aci incolo, Gaeterum» Caetero, caetera De captero» De reliquo, Quod reliquum est, Quod snper est. jf mi exen túl*
   C«t e in mine, Permc* A mi en-gem illeU
   Quod ad me attinet*
   Quod in me est*
   Quantum in me est*
   Quantum possum.
   C*t efte cu putei ntie, cat potii, Quoejus fieri poteit* / menny/ töllem kitelhetik*
   Quantum viribus eniti potero. \ Quod possum.
   , Quantum praestare possum*
. \ Quantum in me est.
   C*t im aduc aminte, Quantum memoria repeto, quantum recordor* A* mennyire eszembe jut.
   Cat mai curend, Quamprimum, Quam ocyus, ocyssime. Mennél hamarább.
   Qat mai pe ícurt pociu, Quam bre-viésime possum» Mennél rövidebben lehet*
  Cat sciu, Quantum scio. A’ meiţ*
  ' nyiben tudom.
  Cat voesci, Quantum vis. Vola-mint akarod.
  Cat voi pute, Quantum, vel, quan* tumcunque potero. Valdmenyi lehet töllem^
  Catui, Quantum adv* meruiyt. Catapetafma, Peripetasma ţ atis *
  u. 3. Kárpit.
  Catapeteaima, invelitoare muere* aTca, Peripetafma tis, m 3. Asz* szony takaró.
  Cataphracta, Cataphracta, tae* f. i.
  Vas derak.
  Cataphract, Cataphractus, ta, um* Fegyveres, vas dereka s* Cataracta, Cataracta, tae, f. i* Cataractes, tae, m. i. Ég szd* kadds, vizeknek lérohanása,9si» lip a* .malomba.
  Gataracta, întunecare ochilor, Ca* taracta, tae, f. 1. Szem homályossága..
  Cate cu seíé dégete, Sed i git us, ta, um. Hat*hat újjút Cate doao Tute, Duceni, nae, Két* két százon.
  Cate noao noao, N o vén ni, nae4 Kilentzen»kilentzen,
  Cate patru futil, Quadri ngenteni* nae, Négy négy százon.
  Cate odata* Quandoque adv. N4* ha-néha egyszermásszor. Nonftunquam, Néha*
  Subinde adv. Ottan*ottan.
Digitized by ^.ooQle
CA.
CA.
 *79
  Cate omie, Milleni, orum, lenae, narum. Éterenként.
  Cate patrudieci, Quadrageni, nae. v Negyvenenként.
  Qua ter den i, nae. Negyvenen negyvenen.
  Cate puţin, Pauxillatim, adv: Ke* vesenként.
  PauxilUper adv.
  Cate septe, Septenus na, um. He• ten»heten, Heted,
  Cate tridieci, Tricenr, nae, na.
  Har mint kanként.
  Cate tri Tute, Tricenteni, rtae, na.
  Három százanként.
  Cate unu, Singuiatim adv. Egyen• ként.
  Cate unfpre diece, Undeceni, nae, na. Tizenegyenként.
  Catechifm, Catechismus, mi» m. 2.
  Rövid szóval tanulás. Gatechefia, Catechesis, sis, f. 3.
  Rövid szóval tanítás. Gatechifta, Catechista, tae, m. I. Vallás tzlkkelyt tanuló, t;agy tanító.
  Catecumen, Catechumen, ni, Ca* tcchumenus, na, um. Hitnea fundamentumát tanuló,.
  Cater, Múl, Muscoiu, Catharius,ii, m. a. Öszvér.
  Mulus, li, m. a.
  Cathalog, Cathaiogus, gi, m. a. Lai stroma valaminek. Commentarium, ii, n. a. id. Catalog leurt, Commentariolum,
                            .is *
  li, n, a. Rövid laistroma va* laminek.
  Commentaculum, li, n. s.
  Cathar, Catharus, ri, m. a. Nádba*
  Cathedra, Cathedra, rae, f. i. Pre-dikdló-szék.
  Cathedrateic^dasde preotiafca, Cat-hedraticum, ci, n. a. Eklesid* ról járó adó pénz.
  Catedrariu, Cathedrarius, ii, m. a. Prédikáló székből tanító.
  ^athedraliteic, Cathedralitius, tii, m. a. Egy helyben ülő, kényes, f v ,
  <Cathegorie, Cathegoria, ae, f. í. Vallás vádiás.
  Catholic, Catholicus, ca, um. Kö• zönséges, mindenütt való.
  Catboliceste, Catholice adv. Közönségesen.
  Catie, cati, Cattus, ti, m. a. Matska. Felis, v. feles, lis, c. 3. idem. jElurus, ri, m. a. id.
  Catie mica, Catulus, li, m. a» Kis matska.
  Catiea, Canicula, lae, f. í. Kutya* köjok9 nyöstény kutya.
  Catieluse, Canicula, lae, f. i. id.
  Catiel, Caniculus, li, m. a. Kis eb, ebetske.
  Catellus, li, m* a.
  Catielus, Caniculus, li, m. a. id.
  Catielilar, Catuiisaret, Bagzásra . kívánkozó.
  Catielie, Catulit io, onis, f. 3. Bagzás
  Catiime, Quantitas, tis, f. 3. Jtte* nyise'g.
Digitized by
i8o                 CA.                                CA.
                                         Caufa dicatoriu, Causidicos, ci,
Cativa, Aliquot, multi, Egy fal-kán.
Cato, Cato, onis, m. 3. Kdtó filo zophus.
Catra, Versus, praepo. Felé.
Gátra înapoi, Retrorsum Hátra-felé.                               !
Catra in ine, catra teine, catra el, ^.
Erga, Hozzám hozzád, hozzá. Cauc&fus Munte intre India si Sicilia, Caucasus, si, m.a. Nagy hegy India, és Sitzilia között. Caura de fiara in pament, Caverna, nae, f. x. Barlang.
. Specus, cús, m. 4*
Spelunca, ae, f. i.
Lustrum, tri, n. a.
An»rum, tri, n. a.
Latebra rae, f. í.
Latibulum, li, n. a.
Caura mica, Cavernula, lae, f. í.
Barlangotska.
Caurof, Latebrosus, sa, sum. Bar* láng os.
Caus, Cavus, cava, um. Meritü edény.
. Concha, cbae, f. í.
Situla, lae, f. í.
Caufa, Causa, sae, f. í. Ok, oka valaminek.
Caufa mica, Causula*, lae, f. i. Okotska.
Cauíeluefc, Gausor, ári, atus fiún Okozom, okát adom.
(&ufa dau, Cauíificor ári, atus sum. Okát adom.
   m. a. Prokátor, Procurator.
   Causae, oris, m. 3.
   Cautela, Cautela, lae, f. i. Jó ide• jén való gondviselés; Továbra nézés.
   Cautie, Cautio, onis, f. 3., Óvás, őrizkedés.
   Caut, ved, cerc, Contor, ari, atus sum. Tudakozom, kérdezkedem, keresem.
   Percontcr, ári, keresem, tudakozom.
   Quaero, sivi, tum, ere. Keresem,
   ■ tudakozom.
   Investigo, avi, atum, are. Indago, avi, atum, are.
   Căutare, Percontatio, onis, f. 5* Tudakozás keresés.
   Quaesitio^ onis, »C 3. Keresés. Quaesitus, tűs, m. 4* Investigatio, onis, f. 3. Indagatio, onis, f, 3. Cautatoriu, Percontator, oris, m» 3* Tudakozó, kereső.
   Inquisitor, oris, m. 3. Perquisitor, oris, m. 3« Indagator, oris, m. 3.
   Quaerens, tis, o. 3. Kereső. Quaesitor, oris, m. 3. Investigator, oris, m. 3. Cautereste, Indaganter adv. Ke» resve.
   Caut adefeori, Scrutor, arŢ, atus sum. Keresgetem.
   Quaerito, -avi, atum, are.
Digitized by VjOOQIC
CA.
  Cantare adefeori, Conquisitio, o nis, f. 3. Keresgélés.
  Cautatoriu adefeori, Scrutător, o* ris, m. 3. Keresgélő.
  Quaesitor, oris, m. 3.
  Caut cu deadenf in toate partila, Percontor, ari, atus sum. Ősz-ve keresem tudakozom. Conquiro, sivi, tum, ere. Disquiro, vi, itum ere.
  Căutare cu deadenf, Conquisitio, onis, f. 3. Oszve kérésé*. Cautetoriu cu deadenf, Conquisi* tor, oris, m. 3. Felkereső. Indagator, oris, m, 3. Cautetoare cu deadenf, Indagatrix, cis, f. 3. Felkeresőnél kér-de* Öné.
  Caut cu ochi me uit, Contueor, uitus sum. Nézem, szemeimet reá függesztem.
  Video, di, sum, ere. Nézek. Specto, avi, atum, are.
  Cerno, crevi, tum, ere.
  Aspicio, xi, ctum, ere. Nézem. Conspicio, xi, ctum, ere. Contueor uitus sum, eri. Intueor, eri, itus sum.
  Inspicio, xi, ctum, ere.
  Tueor, itus sum, eri.
  Tuor, eri.
  Specto, exi, ctum, ere. Megnd» zem.
  Perlustro, avi, atum, are. Perspecto, avi, tum, are» Meg* szemlélem.
  Oculos intendo, di, cu,xn, ere. Nézek.
  Oculos ia aliquid converto, ti» aum, ere. Szemeimet valamire függesztem.
  Cautare cu ochi, uitare, Conspectus, tús, m. 4. Nézés. Aspectus, tús, m. 4.
  Speculatio, onis, f. 3»
  Spectatio, nis, f. 3.
  Inţuitus, tus, m. 4*
  Contuitus, tús, m. 4* Megni* zés.
  Inspectio, onis f. 3.
  Inspectatio, nis, f. 3. Spectamen, nis, n. 4*1 Cautetoriu cu ochi, uitatorm, In* spector, oris, Megnéző, szem* lélő.
  Spectator, oris, m. 3.
  Cautat cu ochi, Inspectus, ta,tum. Megnézetett•
  Spectatus, tata, tum. Perspectus, ta, tum.
  Caut cu ochi bine* Perspicio, xi, ctum, ere. Optime per picio. Jót megtekintem, megnézem. Etiam, atque etiam perspicio, xi, ctum, ere.
  Cautetoriu cu ochi bine, Specta* tivus, va, um. Jól n egnéző. Cant cu ochi bine in lontrn, Penitus inspicio, xi, ctum, ere. Jól hété tekintek.
  Introspicio, xi, ctum, ere.
  Caut cu ochi buni fpre cineva,
Digitized by <^»ooQle
CA.
CA.
   Li bent er aliquem video* di,aum, ere. Jó szemmel nézek valakit. Vultu placido video, ere.
   Intueor, eri, itus sum.
   JEquO animo, aequis oculia Aspicio, xi, ctum, ere.
Caut cu ochi          Aspecto, avi,
   atum, are. Nézetlek.
   Inspecto, avi, atum, are. Perspeculor, ari, 8tus sum. Ne» rellem megsz 'pilélem*
Caut cu ochi dr*pt, Rectum aspicio, xi, ctum, ere. Egyenesen nézem.
   Caut cu ochi drept la el, Obtueor, uitus sum, tueri, Egyene* sen reá nézek.
   Obtueor, eri,
   Cautare drept la el-, Obtuitus, tús, m. 4. Egyenesen reá nézés. Caut cu oohi incoace incolo, Huc atque illuc intueor, tus sum. Ide *s tóvá nézek,
   Huc, atque illuc aspicio, xi, ctum ere.
   Caut cu ochi inderept, Respicio, xi, ctum, ere. Viszsza-nézek. Caut cu ochi in dsoţ Deorsum apecto, avi, atum, are. Lefelé nézek.
   Caut cu ochi in lontru, Inspicio, xi, ctum, ere. Belé nézek. Introspicio, xi, ctum, ere.
   Caut cu ochi inpreuna, Conspicio, xi, ctum, ere. Együtt bélé tekintek.                          ,,
    Conspicor, ari, atus sum.
 Caut .cu ochi luând aminte, Attente perspicio, xi, ctum, ere, Figyelmetes szemmel tekintem. Adjicio oculos, conjicio, ere. Intentis eculia intueor, itus sum, eri.
    Attente infigo oculo*, ere.
 Caut cu ochi in fuf7 Suspicio, xi, ectum, ere. Fel tekintek, nézek. <2autare in fuf, Suspectus, tús, m. 4* nézés.
    3aut cu ochi nu pre buni ípre cineva, Limis oculis Aspicio, exi, ctum, ere' Nem jó szemmel nézem,
 Caut cu ochi prin pregiur, Circumspicio, xi, ctum, «re. Kok nyăl-ne'zek.
    Circumaspicio, ere. Circumspecto, are.
    Cautare cu ochi prinpregiur, Cir*r cum spicientia 9 ae, f. 1. •Kot* ny&bnézés.
    Cautetoriu cm ochi prin pregiur, Circumspicuus, ua, um, Mirt\ den felé nézti.              '
    Caut cu ochi fpre el, Intueor, uitus sum, eri. Reá nézek. Obtueor, uitus suro, eri.
    Cautare cu ochi fjpre~el, Obtuk tus, itús, m. 4. Reá nézés.
    Caut la el, Respicio, ere, ctum. Reá tekintek.
    Caut la mine, Respicio me, Mcb gamra tekintek.
Digitized by v^ooQie
 _______________CA. CE,
  Cauta Dum nedieu fpre noi, Respicit nos Deus. Megszán min-két az isten<
  Ce ? ital: che cosa, quid. Mitsoda. Ceafa, Occiput, pitis, n. 3. Főnék hátúlsó része} nyak. Occipitium, ii, n. 2.
  Ceapa, Caepş, pea, f, 1, Veres hagyma.
  Ceapa ceorafca, Hyacintus, ti, m. 2. Jiigyó hagyma.
  Squillţ, lae, f. j.
  Scilla, lae, f. i,
  Bulbus agrestis.
  Ceapa menunte, Acrocariţim, ii, n. a. Pár hagyma.
  Ceapa menunte felbateca, Bulbi ne, nes, f. î. Apró vad hagyma. Cppsoara, Cepella, lae, f. i. Ki' tsiny hagyma.
  Ceapa de mare, Squilla, ae, f. i.
  Tengeri lyigyma.
  Ceapa de mare ceorafca, Sciila, lâe, f. i. Tengeri hagyma,' hi» gyó hagyma.
  Ceparie, Caepetum, ti, n. 2. Ve. res hagyma hert.
  Caepe na, nae, f. l.
  Ceapfa, v. capfa, Capillare, ris, n. 3.' Fohoto.
  Capitium, ii, n. ».
  Vitta, tat, f. i.
  ' Fasciola, lae, f. i.
  Ceara, Caera, rae, f. i. Viasz. Ceara resinoaft, Pissoceros, rotis, m. 9, Szúrkos viasz.
                 CÉ.                i83
  Ceara fac, Cerico, avi, atum, are.
    Viaszszat készítek.
  Ceruefc, Cero, *vi, atum, are. Via» szozvm.
    Incero,' avi, atum, are.
  Ceruire, Ceratura, rae, f. i. Vi* aszszozás.
  Cerariu, Cerarius, ii, m. s. Viasz árus.
  Ceruir, Ceratus, ta, tum,1 Viasz• szódat.
  * Inceratus, ta, tum.
    Cereus, ea, um. Viaszból tsi-nált.
  Cerof, in facie ceri, Cerinus, na, um. Viasz sztnlí.
  Ceroplaita, facatortu de lumini, Ceroplasta, tae, m. i. Gyertya isin áló%
  Cearc, Circus, ci, m. 2. Kerengős kerek udvar.
  Cearc de capre, jEgon, onis, m. 50 Ketske ahol.
  Cearcan, Orbita, tae, f. 3. Kerekség. Cearcan pelinga luna, fau foare, Halo, onis, m. 3. Nap, és hóid udvara.
  Cearta, Rixa* xae, f. i. Veszekedés. Cearta efte, Confluctuatus. Imperf.
    Veszekedés vagyon.
  Certuma, Certo, avi, atum. are. Veszekedem.
    Rixor, ári, atus sum'.
    Jurgor, ari, atns sumt Certatoriu, Certator, oris, m. S. i Veszekedő.
Digitized by <^»ooQLe
i 54               CE.
CE.
  Rixator, oris, m, 3.
  Rixosus, sa, sum.
  Ceaíta, Ital: Questa, Haec, Ista. £i. Cefta, Hic, iste. £4.
  Ceata, Tribus, bús, f. 4. Tzéh. Ceata, Caetus, tús, m. 4« Gyülekezet, gyűlés.
  Collegium, ii, n. a,
  Ceata, Sodalitas, tis, f. 3. Tzéh* beli társaság.
  Sodalitium, ii, n. 9,
  Ceatatian, Curialis, le, c. 3, Tzé-béli, gyüleketetbéli.'
  Cetenesthi, Sodales, ium* m, plur.
  Egy Tzébeliek.
  Cetei mai mare, Curio, onis, m. 3. Tzéh mester, gyülekezetnek #» löl járója.
  Cetetieaeste asediat, Curiatus, ta, um. Tzéhból, vagy közönsége* sen végeztetett.
  Cetetineste, Tributim adv: Tzé-honként.
  Ce au alef omu sies, Optivus, va, ura. wíP rrnt maga választott magának.
  €• au creíbut, prefte alt ceva, Supernatus, ta, turn, ^ m/ t>a-lanún nőtt.
  Ce au tinut altu, Regnatus, ta, um. A mi valakitől tartatott, B íratott.
  Ce asteapta omu, Opinus, na, num« Melyet ember vár.
  Cecadefc inproteiva,Obgannio, vi, tum, ire. Ellene Uevegehx ugatok*
  Argutor, atus sum, ári. Tse-vegek, sok fogással élek. Obloquor, cutus sum, qui. BU lene szóltok.
  Garrio, ivi, itum, ire. Tsátso* gok.
  Blatero, avi, atum, are.
  Cecadeire, Argutio, onis, f. 3. Tse• vegö beszéd.
  Inepta locutio, Haszontalan be• szed.
  Cecadae, Argutor, oris, m. 3. Tse* vegö, sokat karitsáló.
  Garrulus, li, ra. 2.
  Loquax, cis, o. 3.
  Blatero, onis, m. 3.
  Cedru, v. chedru, Cedrus ri, f. 1.
  Tzedrus fa.            ,
  Cedru, Cedris, idis, f. 3. Tzedrus gyürtiölts.
  Cedrat, Cedratus, ta, um. Tzedrus olajjal kenetett.
  Cedru ce creste in Tziprus, Ce-drelate, tes, f% x. Tziprusban termő tzedrus fa.
  Cedru forma arboire curgatoriu de rasina, Picea, eae, f. 1. \Tzed. rus szabású szurok termő fa. Cedria, rasina de cedru, Cedria, iae, f. 1. Tzedrus fa szurok. Cedrin, Cedrinus, na, um. Tzed* * rus fából való.
  Cee, v. chee, Clavis, vis f. 3. Kólts. Ceer, cfaeer, Claviger, ri, m. S-Kóltsár.
  Clavicularius, rii, m. a.
Digitized by <^»ooQle
                                       CE.
                                 --J-
  Ceisoara, Qavinula, lae, f. i. KóU tsotska.
  Ce é, cei, Quidnam. Mitsoda. Ceelalti, Reliqui, orum. At többi, Cee, Illa, ital: cio, eŐ.
  Cei ? Quid? Mitsoda.
  Cei deintei, Primore», um. o.plu: Elől valók.
   Primates, tum, plur:
  Cei dein pregiur de mar gin, An-termini, orum, m.s. plur: Kör-nyülbeliek, vidékiek.
  Cei dope noi fii, nepoti, Posteri, Orum. m. plur; Utdnnunk való maradékok, Julink uno• Jiáink.
   posteritas, tis, f. 3.
   Postgeniti, orum m. plur:
                                             Ce incape intru o maria, Pugillus, li, m. % Egy marokban férő. Cela, acela, Ille, illa, ud. Em az.
   Is, ea, id. Az.
  Celce are mult pament, Agrosus, sa, ura. Kinek sokfölde vagyon, Celce au plateit oparte de datorie cu ceelalta remane datoriu, Reliquator, oris, m. 3. At ki az adósságnak részit lefizette, a* többivel adós%
  Cel dein tei, Primőr, orís, m. 3.
   Elöl való.
  Cei dope nol, Posthumus, ma, um. Utdnnunk való.
  Cele dein lontru a omului, Intestinum, ni, n. a. Intestiqa, orum, q. plur: Belső része az embernek.
_______________CE.                  i85
  Interaneae, earum, f. plur: BeL ső részek.
  Interiora, orum, n» plur?
  Exta, orum, n. plun Viscus, eris, n. 3.
  Viscera, erum, n. 3. plur:
  Ilia, ium, n. 3. plur:
  Cele dein lontru a inimi, Prae* cordia, orum, n. a. plur: BeU ső részek.                   •
  Cele dein lontru carne inima, sţ alte: Viscus, eris, n. 3. Bél, minden csont nélkül való hús. Cele dein lontru mennnte, Exta, orum, Exigua orum n.plur: Ap» ró belső részek.
  Minuta, orum.
  Parvula, orum.
  Pusilla, orum.
  Celelalte lucruri, Reliqua, orum. At több dolgok,
  Cele mai dein lontru, Intestinus, na, um. Legbelsőbb.
  Cele miscatoare dein caía, Supellex, tilis, f.3. Minden házi esz* köz.
  Cél mai intei faeut om Adam si Éva, Protoplastus, ti, m. a. Az első teremtett ember, Addmj és Éva.
  Ce lucra prin vént ca organele, Pneumaticus, ca, oum. Szél dl* tál munkálódó.
  Cement, Meftecatura de var, si «rina, Caementum, enti, n. a. Mé$z és fövény elegyedxt moss*.
Digitized by GooqIc
i«6
ce.
 r"         -
 Cementariu, Cementariu», ii, m. 2.
   KHmipes.
 Cementeiceicţ Cementîcuţ, ca, cam.
   Afészből való.
 Cencrií, pafere rapitoare, ce rin* chiasa, Cencrja dis, f, 3. Nyerítő kánya.
 Cenf, Census, sús, m. 4» Észten-deig való aj/tó.
                                             Centaur, Cenţauiua, ri, m. s. AU lat, mélynek fele ember, fele ló. Centauria, earba, Centauria, ae, f. 1. Tzentauria keserű fii. Lţbadi-nm, ii, n. a. id.
 Centenariu, Centenarius, ii, m. 2.
   Száz font, mása.
 Centru, Centrum, tri, n. fi. K6» zép pont.
 Centrof Centrosus, sa, sum. Pon» tot, középben való.
   Centralis, Ie, c. 3.
 Centum viri, ofuta de Senatori . Bomanesthi, Centum viri, Száz Romai Birák;
                                             Centum viralif, Centum viralis, le„ c. 3. tSzáz emberből álló. Cenuse, Cinis, eri», m, 3. Hamú.
   Ciner, ris, m. 3.
 Cenuse fac, Cinefacta, ci, ctum, ere. Hamuvá teszem.
   Citieto, avi, atum, are.
 Cenuse focata, Favilla, lae, f. 1.
   Tüzes hamú.
 Cenusof focat, Faviţlatus, ta, tum, Tüzes hamás.
 Cenusof, Cineratus, ta, tum Hamús
  Cenusoafa fac ie, Cineraceus, ea, eum. Hamú azinü.
  Cinereus, ea, eum.             v '
  .Cinericius, ia, um.
  Cenusetoriii, Cinerator,om, m. 3.
  Hamvazó.
  Cenuseriu, Cinerarius, ii, m. s.
  Kementze füttő.
  Cenuseriu, Locus pro cineribua. Hamú tartó hely.
  Cinerarium, ii, n. 3.
  Cenusotca, In cineribus haerens, tis. Hamuban heverő. Cinerarius, ii, m. 9. Hamu petzek, kementze füttő,
  Cenuse me fac, Cineresco, ere.
  Hamuvá lészék.
  Ceoca, A voce sua, Monedula, lae, f. i, Tsóka.
  Ceoplefc, ital: Scolpire,- Caelo, avi, atuip, Are. Faragok mettzek. Sculpo, psi, ptum, ere. Exsculpo, si, ptum, ere. Fabrico, avi, atum, are. Farm-gom.
  Fabricor, ari, atus sum, Ceoplire, Fabricatio, onis', f. 9. Faragás,
  Asciatio, onis, f. 3.
  Ceoplitura, ital: Scultura. Caelatura, rae, f. 1. Faragás mettzés. Sculptura, rae, f. 1. ’
  Sculptile, lis, n. 3.
  Caelamen, ni», n. 3. Ceoplitoriu, Caelatór, oris, m* 9« Faragó mettző,
Digitized by L^ooQle
                CE.
                i i' 1 -’J i'», v 1 mmf^rmm
  Sculptor, oris, m. 3.
  Ceoplit,. Caelatus, ta, tuip. Faragott, metszett*
  Sculptus, ta, tum.
  Fabricatus, ta, tum. Faragott. Ceoplefc dein peatra, E saxo scul-pp, si, ptum, ere. Köböl faragok.
  Ceoplefc în arama, In aes v. in aere incido, di, sunp, ere. Rézben metszekr Ceopleic in peatra, In lapidem incido, di, sum, ere. Kőben metszek.
  Ceoplita ftatua, Statua,, uae, f. i. Faragott kép.
  Sculptile, lis, c. 3.
  Idolum, li, n. a.
  Ceora, Cornix, cis, f. 3. Varjú. Ceorutie, Cornicula, lae, f. i. Var jutska.
  Ceorefc, ca ceoara, Cornicor, ari, atus sum. Varjú módra károgok, kákogok.
  Coorire, Cornicatio, onis, f. 3. Károgót.
  Ceoroiu, Cornix masculus. Varjú. Cep, ital: Zipo, zipolp. Epistomium, ii, n. a. Tsap. .Obturamentum, ti, n. a. Doliarium veruculum.
  Ceplariu, Tabernarius, rii, m. a. Tsaplár.
  Tabernarius, ria, um.
  Vinarias, ria, ium.
  Oenppola, ke, m, i.
            . CB.
-W1! "    *-L          "JJ l    1  ,
   Cer, ital; Chiedere, peto, tii, itum, ere. Kérem, kérek.
   Postulo, avi, atum, «re.
   Posco, poposci, ere.
   Rogo, avi, atum, aret. .
   Precor, ari, catus sum,
Cerere, Petitio, onist f. 3, Kér ét. Petitus, tús, m. 4*
   Petitum, ti, n. f.
   Postulatio, onis, £ 3. Postulatum, ti, p. a.
   Rogatus, tús, m. 4*
   Rogatio, onis, f. 3,
   Ceretoriu, Petitor, orif, m. 3. Kérő. Expetens, tiţ, o. 3. Rogator, oris, m. 3.
   Postulator, oris, m.. 3.
   Cerut, Petitus, ta, um* Kéretett. Rogatus, tq, um.
   Expetitus, ta, tum.
   Cer arare, Expeto, tii, itum, ere, Ki kérem.
   Efflagito, avi, atnm, are.
   Cer a fare def, Erogito, ţvi, atum, are. Ki Kérdegelem.
   Efflagito, avi, atum, are»
   Cer foarte, Expetefco, ere. Bxpe* teţ&o, ere. Igen kérem, kévá, nőm.
   Efflagito, avi, atum, áré. Na* gyón kérem.
   Depostulo, avi, tűm, are# Obtester, ári, atus aum. Flagito, avi, atum, are. Eto$ş sen ke'qem.
   Exposco, ere. Igen kérem.
Digitized by GooqIc
 CE.
CE.
  Quaeso, Imper.
  Oro, avi, atum, are.
  Cer înapoi, Repeto, tii, itum, ere. Vişxsxa-kerem.
  Reposco, poposci, ere.
  Reflagito, avi, atum, re.
  Cerere înapoi, Repetitio, onis, f. 3.
  . Visxsxa kérés.
  Repetentia, tiae, f. i.
  Postulatio, onis, f. 3.
  Ceretoriu înapoi, Repetitor, oris, no. 3. Visxsxa*kéro.
  Cerut înapoi, Repetitus, ta, tum. Visxsxa kéretett,
  Cerere înapoi a banilor cu nedrep* tu culeşi, Repetundarum, Repetundis. Visxsxa kérése á' népen igasságtalanúl fétkxedett pénxnek.
  Cer inpreuna, Competo, ii, itum, ere. Együtt kérem,
  Ceretoriu inpreuna a ceva derega-torii, Competitor, oris, m. 3. Axon tisztséget kívánó, kérő, kereső.
  Ceretoare a ceea deregatorii, Com-petitrix, cis, f. 3. Axon tisxtséget keresőnél kéröné.
  Cer inprumut bucurof, Mutito, avi, atum, are. Költsön örömest kérek.
  Cer la ce am ius, Posco, posci, ere. Jus sxerént kérem.
  Cer penţru Dumnedieu, Obsecro, avi, atum, are. Istenért, Isten I nevében kérem*                       \
 Cerere pentru Dumnedieu, Obsecratio, onis, f. 3. Istenért Aeres.
 Cer Aatorniceste, Expeto, tii, itum, ere. Alhatatoson kérem.
 Cer ivat dela altu, Alium consulo, ui, ultuţn, ere. Tanátsot kérek, ’s kérdek valakitől In consilium aliquem adhibeo, ui, itum, ere.
 Ab aliquo consilium, peto, ere.
 Consilii causa aliquem adeo, ivi, itum, ire.
 Cer vertof, Efflagito, avi, tum. a* re. ErÖssen kérem,
 Cerere vertof, Efflagitatio, onis, f. 3. Kemény kérés.
 Efflagitus, tús, m. 4. Erős kérés.
 Ceretoriu vertof Flagitator, oris, m. 3. Kemény kero.
 Ceretoriu de pament aratoriu, A* gripeta, tae, m. 1. A’ ki más• tói mivelésre földet kér.
 Cersefc, Mendico, avi, átum, are. Kérek, kóldúlok.
 Emendico, are. Ki kőldulem. Stipem rogo, avi, atum, are.
 Cerşire, Mendicatio, onis, f. 3. Kérés kóldulás.
 Rogitatio, oni*, f. 3.
 Cersitorie, Mendicatus, tús, m. 4« Koldulsag.
 Cersitoriu, Mendicus, ca, um. Kérő kőidus. Medicus* ci.
 I Mendicabulum, li, n.
                              r
Digitized by t^oosle
CE.
CE.
  Ceraitorel, Mendiculus, li, ok a. Szegény kóldus.
  Mendicisaimus, ma, um. Szin-te koldus.
  Cersut, Emendicatus, ta, um. Ki kóldúlgatot, kéregetett,
  Ceraut, Mendicatus, ta, tnm. KóU dúlt kóldúltatott.
  Cer arbore, Cerrus, ri, m. et f. a. Makkos tölgyfa. Tserefa. Quercus, cús f. 4«
  Ilex, cis, f. 3.
  Robur, boris, n. 3.
  Cer gindof, Hemeris, dia, f. 3.
  Makkos tserefa.
  Cerof loc, Ilicetum, ti, n. a. Tölgy* fás hely,
  Ceroseriu, IIligneus, nea, eum.
  Ilignus, na, um. Tölgy fái.
  Cer grof la coase, Tuber, ris, n 3.
  Igen vastag hajú tölgy fa. Cerb, Cervus, vi, m. a. Szar• vas*                   •
  Cerboe, Ctfrva, vae, f. i. Ny Ős* tény szarvas.
  Cerbutiu, Cervulus, li, m. a. Szar-vatska.
  Cerb cu coarne drepte fore ramuri, Subulo, onis, m. 3. Egye nes ágdtlan szarvú szarvas. Cerbariu, Cervarius, ia, um, Cervinus, na, num. Szarvasi. Cerbarie, Hortus cervorum. Szar• vas tartó kert,
  Cerbice, Cervix, cis, f. 3. Nyák. Collum, li, n. a.
 Cerbicea, Cervicula, lae, f. i. Ny a* kotska.
 Cerbicof, Cervicosus, sa, sum* Kemény nyakú.
 Cerbical, Cervical lis, n. 3* Ván* kos, fó ally.
 Pulvinus, ni, m. a. Pulvinarium, ii, n. a.
 Pulvillus, li, m. í.
 Cerc, Circulus, li, m. a. Abronts kerengő, karika.
 Cerc de fér, ital: Cerchio de fej> ro. Ansa, sae' f, Vas karikátska.
 Cercutiu de fier, Ansula, lae, f. í. Annulus, li, m. a. Vas fogan* tyuy vas karikátska.
 Cerc de purtat greutate pe cap» Cesticillus, Ili, m. a. Tékerts mellyen az aszszonyok fejeken terhet viselnek.
 Cercuefc, Circulo, avi, atum. Jfó-r'ál kötöm, abrontsozom.
 Vieo, ere, Circulis munio, ivi, itum. Stringo, xi, ctum, ere.
 Cercurariu, Circulis munitor, oris, m. 3. Abrontsozó, butnár, kádár• Vietor, oris, m. 3.
 Cercuire, Circulis munitio, Abrontsozás.
 Cerc cerefc, care indoao parti inpartieste ceriu, iEquator, oris, m. 3. Égnek kétfelé osztó cir-culussa, kereke.
 Cerc cerefc ira part i tori u in doao lume, Zona caeli. E* világot kétfelé osztó abronts.
Digitized by v^ooQie
i 90                   Céi
Cerc cerefc' zodeiac cu ia Tem ne* pre care efte cale foarelai, Zodiacus, ci, m. 2i Nap hordozó circulas az égén, meüyén az . la jegyek szerént a* nap útja van•
Cerc* ital: Cercare* quaero, sivi, itum, ere. Keresem;
   Investigo, avi, atum* are. Inquiro* ivi* situm, ere. Requiro, ivi, situm* ere. Perquiro, ere. Felkeresem, IndagO^avi* atum, are. Conquiro, ivi, tum, ere» Pervestigo, avi, atum, are; Exquiro, vi* itum* ere; Kik& resenL
   Percontor, ari* atus sum. Tu-dakotom.
   Expiscor/ ari, atus sum* Scisco, ere;
   Sciscitor, ari, atus sum* Perscrutor, ari, atus sum* Vis-gdlom.
Cercare, Quaesitus* tús, m. 4* Ke* iesés. Quaestio, onis, f» 3. Investiga io, onis, f* 3« Inquisitio onis, f; 3; Pervestigatio, onis, fi 3. Scrutio, onis, f. 3. Tudakozás. indagatio, onis, f. 3; Keresés. Cercatoriu, Quaesitor* oris, mi 3; Kétes ö.
   inquisitor, oris* rti. 3. Fcfkere-«o* Conquisitor, oris, úu 3» Investigetur, oris, m: 3.
   Scrutator* oris* m. 3. Visgáló. Indagator, oris, m. 3. Tada* kozó.
Cercat, Quaesitus, ta, tum; FeU keresett. Inquisitus* ta, tum; Investigatu*, ta, túrni Keresett, nyomozott.
Cerc cu adeníj Disquiro* vi, itum, éré. Szorgalmatoson keresem* Perquiro, ivi* tum* ere* Exquiro, vi, ium, ere.
   Scrutor, ari, atus au in; Perscrutor, rí, a tűs sum; . Rirbor, ári, atus sum.
   Exterebro, avi* atum, arei Ruspor* ari.
Cercatoriu cu deadenf, Perquisitor, oris* m; 3; Szorgalmatok son Jel kereső.
Cércat cu deadenf Perquisitus, ta, um; Szorgalmato&on JeUkeres» tetett.
   Perquisite; Siorgălmatoţan ke» resve* Conquisite»
Cerc fle£ Quaerito* are; Ktrésdé* gelem. Requiro, vi, tum* ere. Cercare def, Conquisitio, nis* f. $* Keresgélés* öszve-kéresés. Scrutinium, ii* n. a. Keresgélés• Cerc in toate parti le, Anquiro 4 vi, tum , ere. Mindenfelé Jel• keresem.
Cerc, Eu bine aminte, Peositö, avi, at urti, are. Visgálom, hánfonb vetem.
   Pendo, pependi, sum, ere.
Digitized by LjOOQle
                                            CÉ.
  -- • ■ ■..............- -«■ ■■■••*■ -
  Trutino* avi, atum,
  • Perscrutor, eri, átas sum.
  • Per*cruto, are, vîj atum. Cercare, luare bine aminte, Pensitatio, onis, f. 3. Visgdláé. Perscrutatio, onis, f. 3.
  Cercatoriu, luatoriu bine aminte, Perscrutator, oris, m. 3. Meg-visgdló.
  Pensitator» orís} m. 3. id. , Cercat, luat bine farnak Scrutatus, tata, tu m* Megvisgált, Cercatiesté, cu buna luare amin* te, Perpense adv: Jól megVis* gdlvcu
  Cercatoriy pe afcunf, Corycaeus, ei, m. 2« Alattomba kémlö, tzirkdló.
  Cercel, Gircellus, li» m. 2* Kerék gyűrű, tseríseL
  Inauris, ris* f. 3« Fülben Jűggö\ Pendulas» la, lum. Függő tsűggő.
                                            Cercel la ureche cii tri mărgărite, Tribacca margareta. Három szem gyöngyből való fűlön föggS, -Cercel la ureche cu márgaritari ca ua pie frumof, Stalagmium , mii, n. 2. Fülre való hoszszu-kó drága gyóngy, mint egy sze'p tsep.
  Cercetez, Censeo, sui, ere* sus sum. Visgálom.
    Discutio, cussi, ssuit), ere, Dispicio, xi, ctum, ere.
   Lustro, avi, atum, ere. Szem* lélem, visgálom.
   Perlustro, avi, atum, are.
   Visito, avi, atum, are. Látogatom Viso, ere. i Iii viso, ere»
   Inspicio, xi, ctufen, erei Considero, avi, atum» are. Cercetare, Censura, ráe, fi i; Vts* gálás.
   Discussio, onis, f. 3.
   Dispectus, túsj m. 4. Lüstramen» nis, n. 3. Tzirkálás» Visitatio, onis, f. 3. Meglátogat tds9 Tzirkálási Certetatoriu , Censor» tis» in. 3« Visgáló.
   Censitor, oris* m. 3»
   Visitator, oris, m. 3* Certetacefc, Censorius, ria, iunté Visgál4$hóz való.
   Discussarius» ria, ium* Visgd• lásbari való.
Cercetat, Lustratus, ata, um* Megtzirkáltatott.
   Visitatus, tata» tum.
                                         Discussus» sa; um. Mégvisgálté Ceremonie* Ceremonia, Cerimonia ae, f. 1. Tzeremonia. Ceremonie Bfe fericea fca, Ceremonia Ecclesiastica. Egyházi ce* rémonia.
Ceremonie de cafatörie, Confarreatio, onis,' f. 3. Vőlegénynek, menyasszonynak öszVe add* ceremóniája régen1
Digitized by Google
  iga                 CE.
  Ceremonia de călătorie facuta, Confarreatus , ta, um. Oszve házasittatott.
  Ceremonie de defpartire cafatorii, Diffareatio, onis, f. 3. Oly áldozat tzeremonia vólt régen, mellyel a9 házosokat egy mástól eh) álosztották.
  Ceremonia prediceri dein paíeri, Perennia, orum, n. plur: a. Madarakból jövendő lök9 tzere-moniájok.
  Ceres, Dumnedieitia Grâului, Ceres, cereris, f. 3. Búzának Isten aszszonya.
  Ceres, Cerasus, si, f. i. Tseres-nye fa.
  Ceres felbatec, Chamaecerasus,
  * chamaecerasi, f. a. Vad tseres-nye fa.
  Cerese, Cerasa, orum n. plur: Tseresnye.
  Ceriu, Coelum, li, n. a. Ég• Polus, li, m. a.
  Ceriu, aer, Dium, ii, n. a. Ég, leve
  __ 99 •
  go eg.
  Ceriu de fuf focat, Empyreuno, ei. n. a. Felső ég, tüzes ég. Ceriu purtatoriu, Coelifer, ra, rum.
  Ég viselő.
  Cereíc, Coelestis, te, c. 3» Égi. Coelicus, ca, um.
  Sideralis, le, c. 3.
  Ceres thi, Coelites, tűm, c. 3« plur.* Mennyeiek.
  Ceriului locuitoriu, Coelicola, lae,
                                       CE.
  wmmim» nmwmmwmnm ■   ............
  c. í. Mennyei szent.
  Cero> Cerno, crcyi, etum, ere. Rostálok, szitálok^ választom, Subcerno, ere.
                            Cribrp, avi, árum, are.
  Excerno, crevi, etum, ere. Vanno, avi, atum, are. Megrostálom.
                            Evanno, are^ vi, atum.
  Incerno, ere, crevi, tűm. Cernere, Cribratio, onis, f. 3. Rostálás szitálás.
  Cernetoriu, Cribrator, oris, m. 3* Rost dió.
  Ciur, Cibrum, ri, n. a. Rosta szita. CemicuJuro, li, n. a. Incerniculum, li, n. a.
  Vannus, ni, m. a.
  Capisterium, ii, n. a.
  Ciurariu, Cribrarius, ii, m. a* Rosta tsináló.
  Cern farina, Polincio, ire» Lisz» tét szitálok.
  Cernere fari ni, PolinCtus, tús, m. 4* Liszt' szitálás.
  Cernetoriu de farina, Poli ne tor, oria, m. 3. Liszt szitáló. Po* lintor, ris, m. 3.
  Pollinis Exculsor, oris, m. 3. Cern de afupra ceva, Supercerno, ere. Felljül reá szitálom, ros• tálam*
  Cernut in el, Incretus, ta, um. 2fc« lé szitált, belé elegyített.
  Ceirt, Castigo, avi, atum, are. Me$* ^feddem.
Digitized by ^.ooQle
                                    CB.
            i--..- -------------------
   Increpo, aţe. Feddenu Jurgor, gri, «tus som*
   Objurgo» avi, «tom, are»
   Culpo, Avi-, atum, Are.
   Arguo, ui, utum9 éré; Redarguo, ui, erf, tuÉ. Adjurgo, ere.
   Reprehendo» di, sum, ere. Corripio, ui, eto.
   Védi infrunt.
   Certare» CulpAtio, ónk, f. & Fkd* dés. JargAti'Oj onis» £ 3. Increpatio, onis, f. 3w Objurgatio * onis» f. 3. JT*£-Jéddés,
   Reprehensio^ bnis» £ 3. Culpatio, onis, £ 3. Feddés. Correptio* onis» f. 3. Dorgálás* Cértatoriu, Reprehensor, ori* * m; 3.. MegfeddH.
   Objurgator» oris» nfr. & Castigator, oris» m. 3« Objurgatoríus> ia» nuau £bj*
                    CerUt, Reprehensusv te, tei;
   Megfeddeiett
   Corréptu*» ta, unL Megdmrgáb tatott.
                    Certecébf» Câsligabilis» le, C. 3.
   Fkddkhetti.
Cért déf, Objurgito, avi» tum. Fedde gelem.
   Culpito* «vi, «tum, «fék Reprehenso, avi, atum» are. Increpito» avi» atum, are. Fkd* dtidihn.
               CE.                  iq3
  Cert foarte, Reprehenso, are. I* gén Jéddödöm valakire. Certume, Certo, avi» atum» are. Veszekedem.
  Alterco, avi» atum, are. Altéikor, ari, atus sum.
  Tricor, ari, atus sum.
  Jurgo, avi* atum» are. Cară*-ddlkodom,
  Jurgor, ari, atus fum.
  Rixor, ari» atus sum.
  Discepto, avi, atum, are. Contendo» di, ere.
  Disputo, avi, atum, are. Litigo, avi, atum, are. Versengek.
  Certare, Certatio» onis, f. 3. Ve* sxekedUs.
  Concertatio» onis, f. 3. Certamen, nis, n. 3.
  Certatus, tűs* nu 4*
  Contentio, onis, £ 3.
  Altercatio» onis, £ 3.
  Riaa, xte» £ i.
  Disceptatio* Oftis» £ 3. Vetél* kedés.
  Litigium, ii, n. s* Versengés, Cartare înainte, Precertatio, o» niá, £ 3. Elöljáró veszekedés. Cirtume cu altu cu bota, fau faste» Certo fuste, avi» atum, are. Bottal verekedem. Certume cu 'calchiu, Calcibus certo» are. Sarokkal verekedem. Certume cu arme, Aram certo, are* Fegyverrel verekedem.
Digitized by i^ooQie
CÉ.
  Certume cu mascare, Morsibus certo, are. Marással, harapással k üstködöm.
  Certume cu pumni, Certo, are, pugnis. Ököllpl viaskodom,. Certator iu, Cerutor, oris, m» 3. Veszekedő,
  Certans, tis, o* 3.
  Jurgosus, sa, sum»
  Contentiosus, sa, sum. Litigiosus, sa, sum.
  Jurgator, oris, ni. 3.
  Al: creator, oris, m* 5.
  Trico, onis, m. 3*
  Certiucatie dare de scire, Certi-ficatio, onis, f. 3. Htr*adds, hir-tétel.
  Cerufa, Cerusa, sce, f. i. Görög• fejér.
  Ceiaid, Tcssela, 1«, f, i. Instrumentum, qvadratum pro' pectendis, strigilandis eqvis. s Strigil, lis, v. strigilis, lis, f* 3. Ló vakaró.
  CeTelutie, Strigicula, 1«, f. i. Va• karótska.
  Strigilecula, Ise, f. l.
  Cefelez, Strigillo, avi, atum, are.
  Vakargaiom.
  Cefeiat, Strigilatus, ta! tum» Va-kartt.
  Cefeiare, Strigilatio, onis, f. 3.
  Vakarás•
  Cefariu, C^psar, aris, m. 3. Tsászdr. Ceíéreíc, Ceesareus, ea, um. 7sd-szdrL
  Celar Bonofiuf care fe deflkta in ferifori, Bonosius, ii, m. 2« Egy írásban gyönyörködő Ttd* szár.
  Ce fe coace mai înainte, Prodromus, mi, m. a. Elein érő.
  Cese, Cesium, ii, n* 2. Talyigat két kerekű tafyiga.
  Cesariu, CesareuS, ei, m. 2. Tű* ligásy lectikds.
  Ce fe poate cu luntre umbla, Navigabilis, le, c. 3. Evezhető, hajóval megjárható.
  Ce fe poate cunoaşte, Cognoscibilis, le, c. 3. Me gtudhat ó9 megüsmerhető.
  Ce fa poare in fuf redeica, si in dsof lafa, Remissarius, ria* ium. Fel-vonható, és ismét le-botsáthatő.
  Cefe poate vede, Aspectabilis,le, c. 3. Megnézhető, látható^ Iá* tásra méltó*
  Ce si, Sed etiam. Verum etiam, Hanem még.
  Ceftru, Cestrum, tri, n. 2» Kupds véső9 halán»
  Cetate, Civitas, tis, f. 3» Város. Arx, cis, f. 3. *Vár.
  Urbs, bis, f. 3. Kerített város. Oppidum, di, n* a. Méző-város.
  Cetate Afii, Parium, ii, n.
  A sia i város.     '
  Cetate de. fuf, Acropolis, lis, f. 3. Fellegvár.
Digitized by LjOOQie
 CE»                                         CE.                  'i<S5
 Cetate Hajduceaica, Hajdonicale oppidum, Hajdú*város.
 Cetate in Jouía Afii* Ephesus * si, f. i. FB várossá 'Jónidnak Ásiában.
 ‘Cetate, Tau íat, care are ale fale legi. Municipium, ii, n. at Vă* ros és Fakiţ melynek tulajdon törvénnyé vágyom Cetate si lac in Sicilia* Camari» na, nas, fl 1. Egy tó, és város Siciliában%
 Cetate Texţafca, Civitas stipendiaria , Taxds> adó fizető város.
 Cetate Ungureafca Efek, Mursa, «e. Mursia, se, f. 1. Eszék vd* rossa Magyar - országon. Cetate Ungureafca Jauria, JAuri-num> ni> n> a. Nagy Győr. Javarinum, ni, xi 8;
 Ceteti. nemtiesthi lingă mare, HAiuţatictf urbes» Német országnak tenger mellett való privilégiumos várossat Ceteti pelinga apa Rhenus, Civitates praecipuae penet Rhenum. Argentina, se, f* i.
   Basilea, leţe* f. i.
   Confluentia, ee, £ i,
   -Colonia, se^ f. i»
   Moguntia, se, f» i*
   Spira vormatica»
 Ceteti flobode, Civitates liberae, ac Régise, Szabad Királyi városok*
   Getetie, Oppidulum, li, n. 2. Vd-rösotska.
   Civitatula, lse, f* 1.
   Urbecula, lse, f. i. i Zetetian, Civis, vis, tn. 3. Váró* sij Hazafi.
   Civicus, ca, cum*
   Civilis, le, c. &.
   Municeps, pis, m» 3.
   Oppidanus, Aa, um. Városbéli. Oppidanus > ni, m. 2. Városi ember.
   Urbicus, ca» um. Városi szó-kdsu.'
   Urbanicus, ca, cum.
   Cetetienefc, Municipalis, le, c. 3. Városij \polgári» régi szokás szerénL
   Cetetieneste, Civiliter, adv: Emberség esen.
   Oppidatim, adv: Város mód- , jára. Urbanatim.
   Cetere, ital: Cetera, chimbal, lauta, Cithara* rse, f» i. Hegedű, Hárfa» Tziteta, minden húros mu’sika. Lant.
   Barbitos, v. Barbitus, ti, m* a. Fides, fidium, Hegedd.
   Lyra, rse, f. í. Lant Chelis, lis, f» 3.
   Pandura, ree, f. i. Lant, ka-bozy nagy hegedű. Tectacordium, ii, n. a. Nabilium, ii, n. a* Hárfa,
   Nabla, lse, f. í. fLant, hegedű.
Digitized by LjOOQie
  Testudo, inis, f. 3. Lant, tam-bora.
  Cetere cu o coarde, Monocordium, ii, n. a. Egy húrU hegedű.
  Cetere cu opt coarde,t Octocor-dos, di, m. 2* Nyóltz háta mu9sika» .
  Cetere cu patru coarde* Thetra-cordus, di, m. a» Hegedil, négy húrtí mu’sika* Thetracordium, ii, iu s»
  Cetere fuptire funatoare, Parane-ta, tee, f. i/ Igen vékonyon szálló hegedil.
  Ceterutie, Fidicula, li», f. 1. He* gedütske, lantotska.
  Ceter, Citarizo, avi, atum, «ri. # Hegedülök, Tziterát penge* tekj lantotok.
  Pándorizo, are.
  Cithara ludo, si, imn, ere* Fidibus modulor, ari, atus sum.
  Ceterare, Lusus pandur», Fidi» um, citharse, Hegedűle’s.
  Ceteras* cimbulas, lautas, Gtha-rista, tC) m, i« Hegedűs^ Hár* /tís, Lantos,
  Citaredus, di, m* 1» Lantos* Fidicen, nis, m. 3* Hegedűs* Liricen, nis, m. & Hegedűs, Lantos, Hárfás.
  Lyristes, tse, m* i*           #
  Psallocitarista, tse, m* i* Lan• to$, Hárfás,
  Chelonius, nii, m. fi* Lanios, Timbords.
    Choraules, lis» m. 3. Mu sikdsy tántM Sípos, v Veterate, Citharistria, trise, f. i. Hegedúsné, Tzitardt penge-t# aszszony.
    Fidicina, me, f. i* Hegedűsnek CeteTefc, Citharedicus, ca, cam. Hegedűhöz, Hárfához Való, Liricus, ca, cum*
    Fidicinius» uia, nitţm*
    Vedi chimbal, Alauta»
    CetGrna, Cisterna, neo, f. i* Tsd* torna, eső-víz vévő kúU • Canalis, lis, m. 3. Tsatoma. Diabates, tae, f» i. Tsatomd, vtx+ts8v*
    Incile, lis, n. 3»           tSator*
    na, vízkárok.
    Tubus, hi, m. a. Tsatotna* Deliqvisr, arum, £ plu: Eső* víz tsatoma*
    Sciphon, nis, m. 3» Tsatoma9 fetskendezö tsH•
    Fistula, 1», f* i. Mellyen a* vizj&fy*
    Cetema de dsometate 9 Sémi canalis* lis, t 3» Fél tsatoma* Cetema de dufap* (aritoaTe, Sa* lientes, tum, m* 3* plu: Vte vivő tsetomdk.
    Cetema de lut, Collitus* arum* t plu: líerép tsatomák. Imbrex, cis, m* 3.
    Tubus, bi, m. a. Tserép tsa-tóma, mellyen vizet visznek valahová.
Digitized by v^ooQle
       CE.                                    CE.                  197
  Ceterna fonteni, Siimus, ni, m. a.
  Forrásnak tsorgója, tsove• Ceterna la coperis, Interpensiva, ▼te, f.'l. Interpensivorum, n, pin: Hejdxat tsaiornăk.
  Ceterna pe care cura fpurcaciu* ne doin cetate, Colluviaria, orum, iu 2, pin:         1kotorna,
  mellyen kifóly d városból c? rútság.                      v
  Ceternea, ceternutie, Canaliculus, li, m, 2. Tsatornátska. Canalicula, lse, f. 1. Tubalus, li, m. 2. Tsövetske, tsatornátsha. Ceternat, Tubulatus, ta, tum. TsHves, tsatorna módra tsi• nált.
  Canaliculatus, ta, um» Tsator* na módra vájott.
  Ceternefc, Cisterninus, na, um. Tsatornai.
  Canalitius, ia, iám. Tsatorná-bmn termett*
  Ceterna de lut pun, acoper, Imbrico, avi, atum, are. Tsator* nés tseréppel befedem.
  Cetefc, Cito, avi, atum, are. Olvasok, elé-mondom.
  Prolego, gi, ectum, ere* EtóU ólvasom.
  l ego, gí, ctum, ere.
  Recito, avi, a*um, are» El-ól-vasom, el-mondom.
  Periego, gi, ectum, ere;. El-ólvasom,
  Lectito» avi, atum, are* ÓU
  vasdog alom.
  Ceteire, Citatio, onis, f. 3. El-ólvasás, Lectio, onis, f. 3. Pertractatio, onis, f. 3. El-ól-vasás. Recitatio, onis, f. 3. Lectiuncula, lse, f. 1.
  Cateitoriu, Citator, Lector, oris, m. 3. Ólvasó. Recitator, ris, m. 3. Anagnostes, tse, m. 1.
  Ceteit, Ckatus, lectus, ta, um. Olvasott,
  Perlectus, ta, um. EUólvasta-tott.
  Cetefc înainte, Praelego, gi, ectum» ere. BWUóh)asom.
  Cateire înainte, Praeleotio, onis, £ 3. EUfUólvasás.
  Ceteitbiriu inainte, Praelector, oris, n». 3, Elift-ólvasó.
  Cetefc prefte tot, Perlego, gi» eetum, ere* Jtíe gólvasom,, által végig ólvasom.
  Cetefic toata carte, Librum evolvo» vi, lutum, ere. Altal-ólva-som,
  Ceteitoriu mult pe afeunf, Biblio* taphusx pki, m. 2. Sokat titkon ólvasó, magának tartó.
  Ceteceof, LegibiHs, le, c. 3* Olvasható,
  Ceva, Ovidpiana, Valami.
  Qvicqvam.                      .  .
  Ceva' infuflare Dumnedieiafca, Enthtittasmn»^ mi, au 2. Istentől iUsţfis,
  Ceva loau niet bún, ttici reu,
Digitized by Google
CE. CH.
 CH.
   Indifferens, tis, o. 3, Köz dolog sem /ó, sem rósz.
   Ceva putin, Aliqvantulum, adv: Valami kevés*
   Ceva itat, Sors, ortis, f. 3, Van lanti állapot,
   Status, tús, m. 4«
Ceur, ital: guereio, Strabo, onis, jpa.. 3. Kant sál,.
   Strabus, bj, m. 9,
Chaldei, Chaldei, orum, m, plu: Ásiai népeké Chaldeu , Ch*ldseus , y ei, m. 9, Tsillag bői jövendőlo. Chaleographia,         Chaleographia,
   graphis» Könyv nyomtató. Chaleograph, Ch*leogr*phus, phi, m. 9. Könyv-nyomtat$ mester, Chain, Chamus, mi, m. 9. Hám, vagy ló szájára kötötf kosár, hogy ne harapjon.
Chaof, Chaos, n. Zűrzavar. Character* Character, ris, m. 3. Jel; bélyeg.
   Insigne, nis, n. 3. Nota, tse, f, í. Signum, ni, n. 9.
C haracterizefc, Impressa nota . Insignio, ivi, tum, ire. Jegyezem, bélyegzem.
   Characterifm, C.haracterismus, mi, m. 9. Valamely embernek leírása.
Charibd, Charibdis, dis, f. 3 Egy igen veszedelmes őr* vény.
   Chari£ma, Charisma, atis, n* 5*
  Ajándék, kedv nyújtás<
  Chanfthia, Charişţhia, ice, f. i. Barátsági vendégség.
  Charit*s, Charitas, atis, f, 3« Tiszta barátság.
  Charmasin, Charmasinum, n|, n. 9. Karmasin selyem. Crfuneesinus, na, um*
  Charmasiţia focié, Charmasiaus fcolor, Karmasin szín.
  Charon, Charon, tis, m. 3. Po% kolbeli révész.
  Charthie, Chartg, tae> f. i. Papiros^ Papyrus, ri, f. 9*
  Papyrum, ri, n. 9.
  Charthie mare, Macrocolum, II, n. 9* öreg regál papiros. Charţa regia, Hieratica, eoe, f. î.
  Charthie re, Charta vilis, charta emporetica, Kalmár papiros.
  Charthie Cheutoare, Charta bibu<* la, Itató papiros.
  Chartutie, Chartqla, Iţe, f. i. Papirosotska.
  Chartarie, Chartaria, i*e, f. i. Papiros malom.
  Charteieriu, Chartarius, ii, m. 9.. Papiros tsin áló.
  Charteefc, Chartaceus, ea, om. Papirosból való.
  Charteica care acopere creri capului , Pericranium, ii, n. 9, Agy velő boritó hártya.
  Charteica pantecelui, Peritone-um, ci, n. 9. Has kér9 has kéreg.
Digitized by ^ooQle
                m___________________
  Charteica iimburului nuci, Nauci, Dió9 hártyája.
  Chartophilax, Chartophilax, cis,
  - m. 3. Levél 4>rzo.
  Cancellarius, ii, m. 2. Chartophilacium, Chartophilaci* um, ii, zl 2* Papiros láda, Leveles láda.
  Che, ital: perche, Siquidem» conj: Mivel, mert) holott.
  Etenim, Nam, Qvippe, Namqire. Chelia, Cella, l«e, f. 1. Tárház, pintze. Cellarium, ii, n* í. Celltiria, riae, f, t.
  Chelariu, Cellarius, ii» m* 2« Sd■»
  , ^/Ür, Koksdr.
  Condus, di, m. s.
  Promus, mi» m. 2.
  JEconomus, mi» m. 2.
  Chelariu de viá, Oenophorus, ri, m. s, Bór hordó AóUsár. Pincerna, ase, nu i.
  Chelie, Callula, se, f. i. Pintzéts* Ac, Tdrházatska.
  Chem, ital: Quamare, Clamo, avi, 'atum, are. Hívom.
  Voco, avi, atum, aro.
  . Vocito» avi, atum, are*
  Invito, avi, atum, are,
  Apello, avi, atum, are.
  Accito, ţvi, atum, are. Hívtan hívom.
  Accerso, vi> ituin, ere. Előhívom. Chemare, Accersitus, tás, m. 4* ... fliváit
  Accitn*, tűs, n^ 4«
              CH._______________^99
  Vocatus, tús, m. 4«
  Vocatio, onis, f. 3,
  Invitatio, onis, f. 3, Invitamentum, ţi, n. *• ^ Apellatio, onis, f, 3*
  Invitatus, tús, m. 4-Chematoriu, Vocitator, ris, m« 3, Hívogató.-Invitator, Ori», m* 3,*
  Vocator, oris, m. 3.
  Aocersitor, oris, m. 3.
  Chemat, Vocatus, tactum. Hi» vott, hivatott, hivatalos. Accitus, ta, um*
  Accersitus, ta, um. ,
  Invitatus, tata, tum. Chematieste ou chemare, Vocative, adv: Hivatal által.
  Chem afare, Evoco, avi, atum, are. Kfrhivom.
  Provoco, avi, atum, are#.
  Excio, vi, itum, ere«
  Excito, civi, itum, ciere. Chemare afere, Evocatio, onis, f. 3. Kihívás.
  Provocatio, onis» t 3, Expostulatio, onis, f. 3. Chematoriu afare, Evocator, otii, m. 3. Ki-hívó.
  Provocator, oris, m« 3.
  Chemat afare, Evocatus, ta, tum. Ki-hivatott.
  Excirns, ta, tum.
  Provocatus, ta, tum.
  Chem «fare la lupta» Provoco, Bajra hívom.
 Digitized by Google
  aoo               GH.
  Chemare afare la lupta, Provocatio, onis, f. 3. Bajra h&át.
  Chematatoru afare la lopta, 9to» vocator, oris» m. Bajra hívó,
  Chematorefc afaaa la fopta, Prt* vocatori ui, ria, aau tfáshoz váló*
  Chem curend f* vie, Ao^enc^ifit itum,'ire. Sietve hfrom* afet* tetem.
  Chemară curend fa ţit, Aţscerii-tos, tds, m. 4« Hamar hívás.
  Chemat curend ft vie* ^coeni* tus, ta, tom. Síéivé hivatta• tott.
  Chem dela oava, Avooo, avi, atum, are» El-hfvOm.
  Chem înapoi, Revoco, ari* stupi, avi. Viszszct-hivom^
  Chemare înapoi, Ravuoatio»asűf, f. 5.
  Revocamenj nis, n. 8.
  Chemat înapoi, Reveneatnş, ta,
  . tom. Viszzza-hivattatott.
  Chemaoaof innapoi, Revocabilis, le, c. 5. VisMsz&htvható, nmg-hívható*
  Chem in dsof, Devooo,cfi,HP) are* Ald-hivom.
  Chem in laturi, Sevo^o, avi, a-tum, are. Félre hívom.
  Chem in lontru, Indámon avi, atum, are. Be-htvom.
  Introvoco, avi, afum, are.
  Chain la judecata, Ad judicium provoco, avi, atom. ítéletre,
                Cff.________________
   törvényre idézem.
   Avoco, avi, atum, are*
   Apéllo, avi, ţtum, a*e.
   Gţmn la mine, Advoco, avi, a-tum, ara. Magamhoz hívom. Accieo, ivi, tnm, ere.
   Accersio, ivi, tum, ire.
   Abcio, ifi, tung, ere.
   Araris, ra.
   Chemat la minat Advocatus, - ta^ um. Hozzám hivatott.
Chţm la olalta, Convoco, avi, atum, are. Egyben-hivom. Calo, avi, atum, are.
   Concie*, civi, citum, oonciere. Chemare la olalta, Convocatio, onis, f. & Egyben •hívás. Chemară la laga pántra nedrapta impartţre, Tribuaria actio, A nem jó osztályért perben /o*. gáza valakinek,
Chem pe nume^ Compello, avi* atum, ara. Nevén megszólít• iont
Chem fpre ajutoriu, Invoco, av^ atWi «re* Segítségül hívom. Imploro, avi, atum, are. Chemare fpre ajutorm, Invoca-, tia, onis, f. 3. Segítségül hívőé, Auxilii imploratio, qnii, f. 3. Chem fpre ajotorm, si martorie. Contestor, atus sun, tari. Ser gitségúl, és bizonségúl hi* vöm, kérem.
Chem pre tata, Pappo, ati, atum, are. Atyámat hívom*
Digitized by LjOOQie
                                       en.
   ■ H' mm          uvi JIL-. . I'.'r^r
• Cherfonefof, Chersonesus, si, f. 2, Fél-sziget, tengeri szeglet. Cheţtieefc, Sftridecţ, di* ere* ?W-hörgők»
   Strido» di, «re.
   Strepo, niţ itum, ere.
   Titinş ţhertţoeţtţ, Qardo **ri-de&tt, Tsikorog vq&a az ejtő sarkoţ
   Şuere focu, Igois stridet, Stpől a* tűs.
   Suna mare, Strideţ pare, Zúg 4/' tenger.
   S(ti|nire pu deinti * Stridere dentibus, fogait tsikorgatni. Crepito, avi, ţtum, an» Tsi-Morgoh, tsergetck.           s
   Chertieitoim, Stridor, ris, ţn. 3. Ilikorgés.
   ţhertiein camini, Stridor por-fás, Szekérnek ţsi\orgdsa. Chrisnire deiqtilor, Stridor den^ tium, Fbgaknak tzikorgatd&a. Cherţieitoriu, Strident* tó» o. 3. Tsikor^fá.
   Striduluş» la, um,
   Cara ehartiaiteţre, Stridula plţostra, Tkikorgő szekerek. Csepitanţ, tis, o, 3. Jser get ő. Chartieitoaţe, Crepitaculum, li, n. 2, Tsergetyü.
   Crepitacillum, ţi» b. 2. Cratariom, ii, n. «,
   Crepundia, ise, f. Tsexgetytl, gyermek játék:
                      Chesafo, Cado, odi} casum, «re.
               CH.,               sai
  Mettzem, nyesem.
  Chesire, Csesio, onis, f. 3. Vá?
  gás% nyesés.
  Chetsirpriu, Csesor, cgrisN, m. 3.
  Vágó} nyeső.
  Chesit, Cşesus, aţ, sum. Nyesett^ vágott.
  ; Chesitura, Csesura^ rce, f. 1. idem. I Qietteig^ qrefteig, Qvestum exerceo, ui, itum, ere. Kereske? dem*
  NegQtiop* ari* «tus sum. Cheţteigare, Qvestuţ, tds, m. 4-*Negoti^tío, pius, f. 3. Keres-kedésx
  Chestţigatoria, Qvsestor, oris, m. 3, Negotiator, oris, m. 3. Kereskedő.
  Chesteigace^ Qvestupsus, sa, um« Nyereséges.
  Chesteigacefc, Qveestuarios, iţ, iuuv Nyereséghez valő. Chesteigaceste, Qy«?9tuose, ţdy: Qvsestţiosissime, f^en keres-kedve.
  Chesteig, capet, Acqviro, «ivi, sir tum. Kapom, szert tészekréá. Chesteigare, Apqvisitif, onis, f.3.
  Réá szert tétel.                  '
  Chesteigat, Acquisitus, ta, tum.
  Megszerzett. Partos, ta* um. '■ £hesteiguipe, (Jveror, stus stim, qveri, Pan aSz/ótitodom. Cpnqveror, eií. Qveritor, ári*
  ^ ţtus, sum. Expóstul?, avi, a-tum, arc.
Digitized by L^ooQle
 462
 CH.
  Cfresteigare, Qverela, lse, f. 1. Pa-
  -  naszolkodás. Conqveatus, tús, m. 4* Conqveatio, onis, fi 3. Expostulatio, onis, f. 3. Chesteigare cu planf, Qviritatio, onis, f. 3« Qviritatus, tús, m. 4* Panaszolkodás, es sírással se gitsegre hívás,
  Chesteigatoriu, Qverulns, la, um. PanaszoUtodó.
  Qveribundus, da, um. Qveritans, tis, o. 3,
  Qvestus, ta, tűm. A9 ki pana-szolkodott.
  Chet, ital: che, Qvanto, quam, adv: Mint*
  Chiar, CJarus, ra, rum* Tiszta, világos.
  Illustris, tre, c. 3,
  Luculentus, ta, um. perspicuus, ua,* um, Világos, nyilvánvaló.
  Evidens, tis, p. 3.
  Apertus, ta, um,
  Hanifestus, ta, um.
  Propatulus, la, um.
  Patefactus, ta, um.
  Planus, na, um#
  Chiar, v. aieve, Evidens, tis, e. 3.
  Nyitván való.
  Chiar v. aieyere, Evidenţia, tise, f. i. Nyilván valóság. Perspicuitas, tatis, f. 3»
  Chiar aret, Manifesto, avi, atum, are. K&elentem.
  Declaro, avi, atum, art.
                 CH. _________________
                     Chiar aretetoriu, Manifestarius, ria, ium. Nyilvánossá tévő. Chiar aretat, Manifestatus, tata, um. Nyilvánossá lenni meg• mútatott.
Chiar afi fec, Clarifico, avi, atom, are. Tisztává teszem, tete-messe? fészern»
   Illustro, avi, atum, are.
   Claro, are.
   Clarum facio, ci, ctum, ere. Dilucido, avi, atum, are.
Chiar afi facere, Illustramentum, ti, n. 2. MegvHágositás. Illustratio, onis, f. 3. Dilucidatio, ©ni», f. 3. Deplaratio, onis, f. 3.
Chiar aii făcut, Clarificatus, ta, um. Tisztává, világossá tétetett. Illustratus, tata, tratum.
Chiar efte, Liqvet, imper: Nyilván vagyon.
Chiar inainte martorii lor aretat, Contestato, adv: Nyilván bizonyságok előtt bizonyítva. Chiar la vedere, Propalam, adv: Nyilván . szemlátomást.             Evi-
   denter, adv: Palam, Aperte. Chiar luminatiesrte )a aretare, Clare, adv: Tisztán, nyílván. Simpliciter.
   * Expresse, Explorate. Luculenter, Luculente. 1 Liqvido, Liqvide.
   Manifeste, Perspicue*
. Testato, adv.
Digitized by LjOOQle
                                      '* CH.
    Chiar luminat me fac, Clareo, ui, ere. Világosodom, hiresedem.
    * Claresco, ere.
    Qarus fio, eri, ctus sum.
    Chiar luminare, Tisztaság, ne-vezetesseg. Claritudo, nis, f. 3. Parspicoitas, aţis, f. 3. Nyilvánvalóság, világosság.
* Chiar funatoriu, Clarisonus, na,
    * mp. Hangos szavu.
    Chiar vorbitoriu, Pl*niloqvus, qva, qvum. Tisztán, igazán beszéUH,
    Chica, ( Grae: Chaete,) Coma, mse, f. 1. Üstök. Caesaries, ei, f. 5. Üstök, nagy haj, /er/I tfstffA. Capronae, arum, f. plu: Homlokra függő fórt*
    Anfchiae, iarum, f. plu: F&ggő fúrt.
    Chicof, Comatus, ta, um. Üstökös. Caesariatus, ta, um.
    Chicutie, Comatulus, li, m. 2. Üstöhötske.
    Chicaefc de per, Comas vello, vul-
    * si, sunţ, éré. Üstökösöm.
    Chicat deperat, Cui comae evulsae sunt, v. tractae. Üstökolt.
    Chicalof, Miser, ra, um. Nyomorít mint et kit megilstökol-nek.                '
    Chimera, miradenie, Chimera, rcp, f. i. Kimer a.
    Chimie, Chimia, ice, f. i, Értz választó mesterség.
    Chiragra, Chiragra, tub, f, t* Ké-
             CH.                *o3
   zi köszvény.
  Chiragrof, Chirager, gri, m. s. Köszvényes kéziig Chiragricus, ca, cum.*
  Chirneie, Curvo, ayi, atum, are, Meghorgasitom, fére húzom. Fleeto, xi, xunţ, ere. Meghajtom.
  Incurvo, avi, atum, are.
  Chimire, Curvatio, onis, f. 3. Meghorgasttás, meghajtás.
  Chimit, Plexu9, xa, xum. Horgas* Ohliqvus, qva, cţvunţ.
  Distortus, ta, tum.
  Chirse, batiu ftrimb, Baculus ourvus, uneatus, ta, um. Hbr+ gas pdUza<
  Pedam, di, n. s.
  Chirograf, Chtrographus , phi ? m. s. Kéz-trás.
  Chirographia, Chirograpjiia, iae, f. i. Keze-trdsa.
  Chirografariu, Chirographarius, ii, m. a. Ki kézírást adott^ ki keze-trdsával kötötte ma~ gát valamire.
  Chiromanta, vrasitorhi dein mana, Chiromanta, tae, ra. 1. Chi-romantes, tis, m. 3. Kézből jövendői#.
  Chiromanthia, Chiromanthia, thiae, f. 1. Kézből való jövenn dŐ mondás.
  Chironomia, batere in pahni, Chironomia, mise, £ 1. Kézi I<şk solás.
Digitized by LjOOQle
»o4                    CH*
CH,
Chironom, Chiwmomus, mi* ni. a.
   Tapsoló» szökdösS.
Chirotheca, Chiiothéci, CJ*» f* i* JCestyŰ, Manusi.
Chirotonefc, Ordino, Ayi) fttuVt are. Szentelek.
   Sacramentum ordinis «dmini* stro» avi, atunţ, are.
   Sacris initio» ari, «lui». Chirotonefc popa , Sacerdotem consecro, avi» atum* are* Papot szentelek.
Chirotonefc Diacan, Diaconatum Confero, tuli, atum, «re* Dia-tónust szentelek. Chirotonie, Consecratio, onis, f. 3. Felszentelés. Initiatio» onis, f. 3. Ordinatio, onis, f. 3* Sacramentum ordinis. Chirotoiiit, Consecratus, ta» um. Felszentelte Chirotonefcuma, Sacris ordinibus initior, ari, atus sum. Felszenteltetem. Chirtieefc vedi ohertiefc eres-nelfe. Chirurg, bărbii, Chirurgus» gi, m. 9« Seb gyógyító^ borbély. Chirurgie, Chirurgia, gűe, f. i. Seb gyógyító mesterség.
   Chit pesce, Cetus, ti, m. a. Tzet-hal
   Cett, neu: Indec'
   Balena, na* & \.
   Chitariu* Getmof,              Tzet-
   hal áruló haláss.
 Chitaria, Cet^ria» ri», C u Nagy halakat sózó hely.
 Ghiuefc, ciuefc, v, grâefo» ital:
 . Gioire, Bxulto, gestio, clamo, avi, atum, are. Kiáltok, rikó* tok örömömbe.
 Chiuitoríu de^oebuna, Exultans, . tis, o. 3. Gestiens» tis, o. 3. Örömében kiáltó.
 Chiuire, cantare luntraşilor fpre pornire, Celeusma, atis, n. & Celeuma, atis» n< 3. Felkiáltás Üvöltéssel, indulásra való kiáltás az hajóknál.
 Chrrot, (Grae: Cirotis,) Arca, cae, f. í. Bárka. Capsa, sae, f. ». Armarium» ii, %. a* Cista, tae, f. i. Scrinium, ii, n. a. Cholera, thina de fere m om, Cholera, rae, f. i. Epe-sár: Choleric, Cholericws, ca, cum.
   Kit a* sár bánt.
 €homa impiatura mproteya apei, Choma, atis, n. 3. Víz ellen való tőités.
 Chor de muíicasi, cantereti, O-deum, ei, n. a. ÉnektőlP kar* jók, muzsikások? karjok.
   Chor didafcal, mahnarele cho* rului, Chorodidascalus, tí, m. a. Ének igazgató kántor, karmester.
   Chorag, mester de joc, Choragus, gí* m. a* Tdntz-mester^ komédiás mester*
   Choragium, gathire fpre joc hl
Digitized by VjOOQlC
                CH.
  1 ■ »' 1 *’» n< fcomedeiey Ghöfagiuih, ii, ífc a. Játékhoz védő készület.
  Qufflrea danti, Chorea, eae, f. i. Tántz.
  Saltus, tús, m> 4-Choreariu* <>horearitts* iá, ium. Tdntzoló.
  Choreutes, tis* ta. 5* IdntzOs. Chorin, CirculuS, li, m» a. jfertí* let őt tántzbdn*
  Chorin dúc * Choreas dacó, si, etum, ere. Tántzolok.
  Salto, avi, atum, arek Tripudio, avi, atum, are.
  Choriu ducatortu * Chorearam j ductor, t. ehoreaé ducens* Tdntzoló.
  Saltator* oris* m. 5.
  Chor ducătoare, Sfcltatrix* eis, f» 3. Tdntzolónéi Saltatricula, lae, £ i. Chrefteian, Christianus, ni, m* a* Keresztény.
  Chrestein, Christianus* ni. Ghrefteiana* Christiana* nae* f. i.
     Keresztény aSzstotiy^ Chresteinatate, Christianitas, tis, f* 3. Kereszténység. Chresteineic, Christianus, na, yxn.
     Keresztényid Chreílölog, mult fogaduitoriu, puţin tritoriu, Chrestologus, gi, m. a* Sokat ígérő* keveset tartó.
                                                Chriá, invetietoaré de tertuti, Chria, iae, f. i. Virtusra ta-
            Ctí. CL so5
                     fii khm
 nitó beszéd.
 Chrifmn ungete, Chrisma* atis, n» 3. Kenet.
 Chtfifolairipif peatra» Chrisolam-pis, pis-, m. 3i Topáz Tttf. Chrifolituf peatra* Chrisolitus* ti, m. a* Arány színű drága kü. Chriftof, Christus, ti* m. a. Megken etett.
 Chronica * carté deípre eele ce fau templat, Chroáica* corum, n. plu: Lett dolgokról írott könyv.
 Chronica, caé, f. I*
 Annales, ium, m. plu: Bszítn* dónként dolgokat JéJjtgysÜ könyv.
 Chronicefd* CroniOus, ca, utn.
 Históriához valói Chylus, parte ce mai buna a bu* catelor mancate, Chylus* li9 m* a. A9 megemésztett éteU nek legjobb tápláló része* Ciag* v. Chiag) Coagulum, li, n; a. Oltó.
 Cifare, Coagulatio, onis* f. 3* össve-oltási forradás.
 Cieg* Coagulo* avi, atum* are. öszve^oltom, megoltom, meg* alatom*
 Cicada* grelus, Cicada, dae, f. i. Ptrütsök.
 Grillus* li, m. a.
 Cicadefc* Sicut cicada garrio, vi* itum, ir«* Téevegek, Zaj* gok.
Digitized by VjOOQlC
sóé
r i hu
 ct
 ct.
                                                                                                                                                                                                                                                                                  fi i
  Cicadeire, Garrulius, tis, f. 3.
  Tsdtsogds*            ţ
  Cicadeitoriu, Garrulus, li, a.
  Tsdtsogó»
  Cicadae, Blatero, onis, m* 5. Tsd-tsogó, fetseg'ók itém ugató. Vedi cecadae.
  Cicatrix rana, Cicatrifc, pis, t 3* Seb-hely.
  Cicatricula, Cicatricula, lae, f. î.
  Seb-helfyetske.
  Cicatficof, Cicatricoâus, sa, um.
  Seb-hellyes, vak seb.
  Cicero, Cicero, onis, m» '3. tóé-ten szálló ember*
  Ciconia, Ciconia, ae, f» l* Gólya. Cicorie, Cicoria, riae, C l» Jfa* tdn-kóró9 tzikória»
  Intuim», bi, m. s.
  Intubum, bi, n. s»
  Intybus, Intybum, bi»
  Cidula, ital: Cedola, Schedula, lae, f. i» Tze'dula»
  Cidula mare, ital: Cedoloné, In* gens söhedula, Nagy tze'dula. Cidula pe vafe cu doctorie lipita, PyCtatium, ii* n*. 4. Orv as-edgos edényre ragasztott tzé* diila.
  Cifuluefc, ital: Cifolare, Sufolare, Subsanno, navi, atum * are. Tbi'ifolok, tsitfolom, tstybló-donu
  Jocor, ári, atus sum* Tsúfoló* dóm. Sibillo, avi, atum, are» Joculor, ari, atus sum.
   Irrideo, si» sum, ere. Tsúfoloni. Ludifico, Avi, tum, are. tsúfolom.
   Ludificor, ari, atus sum* Cifuluire, Subsannatio» DXÜJ, £5» Tsitfolds) tsüfolódds.
   Irrisio, dnis, f. 3*
   Joculatipj onis, £ 3b Jocatio* onis, £ 3.
   Ciufság, Jocus, ci, m. a* Tsúfsdg* Ludibrium, ii, n. a*
   Facetum, ti, n. a.
   Cifuluitoriu, Joculans, tis, o. & Tsúfolkodók Juculator, oris, m* 3.
   Irritor, oris, m. 3*
   Jocabundus, da, um.
   Giuf, Illusor, oris, m* &. Tbúfi Ludio» onis, m. 3* .
   Morio, onis, m. 3.
   Sannio, onis, m. 3»
   Scurra, rae, m* i.
   Gesticulator, oris, rn. i, ,
   Ciu félnie, ciufuluiceof, Jocosut, sa, sum* Tkqfosk Jocularis,, re, c. 3*
   Facetostos* sa, nmt Facetus, ti.
   Ludicrus* et*, um*
   Ludicris, cre.
   Ludicer, cri, m; a.
   Item Scurra, rae, m* 1«
   Histrio, oiiis, m. 3.
   Jocularius, ria, ium* Ciufuluitieste, Jocose, adv: Tsúfi sdgoson.
✓
                                                                                                                      Digitized by Gooole
CI.                                                       CL                          aér
                      II T l. .r^        _     .. . ■!■..........i.mh                4 f
  Joculariter.
  Joco* TsitfsdgbóL Cíufuluit, Ludificatus, ta» tum.
  Jíegtsúfoltatott.
  Giuíuluitoare vorba» Irrisio, onis, f. 3. Ridiculus sermo, Tsifoló szó, beszéd.
  Verbum scurile, ludicrum. Gaibru» Tymbra, rae, f. u Borsfa, vagy fa, kerti f’sóp. Pulegium, ii* n. a* Tsombor* Saturea, reae. 'Borsfa* Cimpoae, a symphonia, Utriculus, li, m. a. Dörgő síp, töm-. lő síp. Uter, ri> m» a.
  Tibia utricularis.
  Cimpoes, Ascaule», lis» m» 3. Tömlő sípos. Utricularius, ii,
                N
  m. a•
  Cimpoefc, Utriculum inflo» avi» atum, are. Sípolok*
  Fistulo, avi» atum, are»
  Cin, Caeno, £vi, atum, are. Va-tsorálok.
  Cina, Caena, nae, f. i. Vatsora* Cina mica» Caenula, lae, f» i» Vaisordtska.
  Cinare, Caenatio, onis» f. 3« Va-tsorálás*
  Cinare a cafa» Domicaenium, nii, n. a. Házunknál való va* tsorálds.
  Cinare cu alti, Concaenario, onis, f. 3. Epygy'ttt vntsorrifrfs. Cinare mica, Caenatiuncnla, lae, C í. Kevés vatsordldts
  Cinareas, Gaenaturio» rire. Va~ tsordlhatndnu Cine* pe lin, Caenito, avi, are. Vatsoráldogalom.
  Cinat, Caenatus, ta, um. Va* tsoráltk
  Cinatorefc, Caenatorius, ria, ium. Vatsorához való.
   Caenaticus,. ca, um*
  Cinarie, Caenatio, onis, f. 3» Va» tfordló hely.
  Cina aştepte tor iu, Caenipeta, tae, m» ). Vatsordt leső%
                   Cina de aducere, Polluctum, n. a. Áldozati friss vatsora* Cinabor, *Cinaboris, ria, fi 3.
   Tzinábör,
  Cinamom» Cinnamomum, mi, n» a. Jó héj.
   Cinnamum, mi, n* a.
  Cinceariu, ital: Zinzare, Culex » cis, m. 3. Szúnyog.
  Cinci, Qvinqve, öt*
  Cinci ani, Qvinqvennium, ii, n» a.
   öt esztendő9 folyása*
  Cinci bani, Obulus» li, m. a. öt kis pénz*
  Cinci barbati indréptetori, Qvinqve viratus * tús» m. 4* öt számból álló méltóság»
  Cinci carti alui Moiíi, Penta-* teuchus, chi, m. a» Mői’ses9 öt könyve♦
  Cincidieci, Qvinqvaginta, ölven, Qyinqvatria, orom, et qvin-| qvatrium, qvinqvatribus.
Digitized by v^ooQle
20#                    Ct                                       Cfr
  Cinci fői* Qvmqvefolium ii» n;       öt ieVelü flh
  Ondi sireaguri de luntri renii*-totret Qvinqrérémis, aia, f.3. öt rénd évező hajó. Cincifprediece, Qrindecim, Tizenöt.
  Cincifprediece bani, <J>vinqiarii us* ii, mi *. Tizenöt pék* Cincifute de centenari apefleto-ria, Quingenarius, ria, ium. ötszáz mását nyomó*
  Cine, ital: Chi, Qris, cjuaé, ^uod. ’ Kittodoí
  ‘ Qvinam* qraenam* qrodnam:
  ' Vaüyon kitsoda.
  Qrisnţm, qraeuam, qrodnam. Citiera* Qvispiam * quaepiam * quodpiam. Valakk Qriqre, Valaki*
  Ging* Cingo, xi* ctum* ere. Kö-rúl-övedzem.
  Cingatoare* Cingulus, li, m. t. Őv. Cingulum* li, n. a.
  Cinctus, tús, m. 4*
  Zona, nae, f. 1.
  Subcingulum, li* n. s. Párta őv.
  Cingatoare üacatoriu * Zonarius, ria, ium. őv kötő.
  Cingularius, rii, m. a. Öv-gydrtó.
  Cingatoare frumoafé cefe darueste la mireíe, Cestits* ti, m>s. Menyaszsionynak ajándékot* tát ott tzifra őv.
  Cingatoare militareafca» Balteus» ei, m. a. Balteum* ei, n. a. Bbdtea, Drum* itplu: PártáŐu• szabfya éttjú,
  Gingatórea, Cincticulus* li, m* a. Szorító bvétske.
  Zonula, lae, f. i.
  Cingulum paryună.
  Cinf, Cinctus, ta* um. FeUövtd* iett.
  Gnf la batae, Cinttítu*, ta* turn*.
  Hadhok kéitúlt.
  Cing inainte, Praecingo* xi* cttfn^ éré. Előre Övediem.
  Qngeré iá&inté, Praecihctio, ónis* f; 3. Előre be'-övedzér. Cingatoare kiarnte , Praecincto* riunt, ii, n. é, Bé-övédzŐ.
  Cinf inainte, Praecinctus* ta, uhu Bé~Ővedxeit.
  Cing inpregiur, Circumcingo, xi, ctum, ere. KőmyuUŐveijUenh Percingo* ere.
  Incingo, ere;
  Circumdo, dedi* atum* im Cinga, chinga la Se , Ciiigtü*, lae* f. i. Ltéktítő Szrjú, hévé* dér:
  Cingulum éphippiariümt Lörum Subalare.
  Cinga, chinga* cu care fó léag* (candurile la olalta; Subscus* di«j f» 3; Deszka, vagy gc+ rendű szorító heveder , ka* potsy ügyben foglaló fa* he» | vedet fa.
Digitized by <^»ooQle
Cí.
Cî.                          so£
  Cinfiefc, Colo, lui, uhum, ere. Tisztelem,
  Honoro, avi, atum, are. Tisztelem, bet sülöm.
  Honesto* avi, atum, are. Cohonesto» Avi, atum, ar». Honorifico, avi, atum» are* Revereor, itus sum, eri. Veneror, ari, atus sum» Condecoro, avi, atum, are* Decoro, avi* atum, are*
  Cinfteire, Honestatio, onis, f. 3. Tisztelési
  Hon oratio, onis, f. 3. Honestamentum, ti, n. 4. Veneratio, oois, f. 5. Cohone&tatio* onis, f» 3*
  Cultio, oaia* f. 3.
  Cultura rae, f. 1.
  Cinfte, Honor, oris, m. 3. Tisztelet, tisztesség betsültf. Honestas, tis, f. 3.
  Veneratio, onis, f. 3. Reverentia, tiae, f. i. Honeftum, ti, n. 2. Tisztesség* Cultus, tús, Tisztelet.
  Decorum, ri, n. 2.
   Cultus Divinus* hteni tisztelet. Cinfteitoriu, Cultor, oris, m» 3. Tisztelők Colens, tis, o. 3<
  . Venerator, oris, m* 3» Tesztelő, beKüllő.
   Honorificus, ca, cum» Tisztet* ség tévő,
   Venerabundus,
  örömest tisztelő.
   Honorans, tis, o. 3. M Ci nites, Honorus, ra, um. Tis»*
   4 tes, betsületest tiszteletes. Honoratus, ta, tum. Tisztessé• ges, betsületes,
   Honestus, ta, tum. Tisztes, be* tsületes, emberséges.
   Decorus, ra, um. Tisztes,, di* szes*
   Cinfteit, Veneratus, ta, um. Tiss* teltetett, betsültetett.
   Honestatus, tata, tatum. 7Y&*« teltetett.
   Cinfteiceof, de cinfteit) Honorabilis, le* c> 3. Tisztelendő, tisz* teletes, bets ülendő.
   Venerabilis, le, c. 3. Venerandus, da, dum» Honorandus, da, dum. Reverendus, da, dum. Honoratus, ta, tum»
   Cinltecefc, Honorarius, ia, ium^ Tiszteleti, tisztességre való» Cinftetieet* cu cinfte, Honorifico adv: Tisztességgel, tisztessége* sen.
   Honeste.
   Honotate»
   Venerate.
   Veneranter.
   Condecore.
   Cinfte lui Dumnedieu». Religio, onis, f. 3. Isteni tisztelet, szol* gálát, Jélelem.
da, dum* Mást Cinfteire lui Dumnedieu, Religio*
            *4
/
  Digitized by Google
 I
tio                CI.
  sitas, ti*, f. 3. Isteni szóigdlds, áhítatosság.
  Ciníteitoriu de Dumnedieu, Reli gio8us, sa, um. Istenfélő szent ember•
  Cinfté pentru ceva. Honorariam, îi, n. a. Tisztesség tévő ajdn• dék adás.
  Cin térim, Coemeterium, terii* n. a.
  Halotti temető.
  Cionc, ital: Cionco. Mutilius* la, lum. Tsonka.
  Mancus, ca, cum.
  Cinnchez, Mutilo, lavi* atum, are.
  Tsonliiomy bennitom. Cioncare, Mutilatio* onis* f* 3.
  Tsonkilás.
  Cioncat, Mutilatus* ta* tum. Tson háttoti.
  Circeritie* Cicer ris, m. 3. Tsi-tzer borsó, bagoly borsó. Cicera* rae, f. i* Lednek. Cicercula, lae, f. t. Vad bonó, szeges borsó.
  Circe Muere de mult ce era cu dracu* Circe* circef, f« i. Ue£i híres őrdőngős aszszony.
  Circi n, Circinus, ni* m. s. Tsfr* A alom.
  Circenefc, Circino* avi, atum, are. Tzirhalmazom.
  Decircino, avi, atum* are. Circinare* Circinatio, nis, f. 3.
  Tzirkalmazds.
  Circinator, Circinator, oris* m» 3. Tzirkalmazó•
                                        CI.
  Circinatieste, Circinate ad. Meg* tzirkalmazva.
  Cire», Cerasus* si, f. s. Tseresnye
  Cirese, Cerasa* orum, n. plur: Tseresnye.
  Cerasum* si* n. s.
  Cirese dure* Cerasa duracina. J&« meny, portzogó tseresnye. Lirese dein tiara itreina, Acrifolium, ii, n. a. Idegen országi tseresnye.
  Cirese negre* Actia, vel Actiana.
  Fekete tseresnye.
  Cirese tosíí, Cerafa ceci liana. Pi* ros tseresnye.
  Cirese besicate* Ceraíá juliant.
  Hójagos tseresnye.
  Cires visin, Cerasus Macedoniaoa* Megy f a.
  Cirese visine, Cerasa Aponians.
  ' Megy.
  Cerasa Macedonica*
  Merasa, orum* n. plur.*
  Cerasa acida.
  Amarillum* li* n. a« id»
  Cirese de munte* Mirtillus* li, m. a* Havasi megy, vagy tse• . resnye, Áfonya*
  Ciri pe f/î ca paferile* Pipio, ivi, itum, ire. Madár módra szállóit, pipeíek) tsiripelek.
  Pipo, avi* atum* are.
  Pipilo, avi, atum* are I Minutio* ire* ivi, itum* ICiripire, pipasire, 'Pipatus* tűs,
Digitized by <^»ooQ[e
  ________________CL_____________________
  Hi. 4. Mádár niódra pipegés. Cite, Cisium, ii, n. a. Lectika. Citeluefc, Cito* avi, atum, «re.
  Béidézemi Citeluire, Citatio, óuit* f.*3. Bé idézés.
  €it#luit) Ci tatát, tata, tűm; Bé« idéztetett.
  Citrom, Citram, tri* n. *. Tzi* trom.
  Malum medicum;
  Citra lemn, Citrus» trij f. ti Tzl* trom fa.
  Malat medica.
  Citreu, de citru, Citreus, éá* én tii* Tzitromfából való, tzitromi. Cinber, Cibrio, onis, m> 3; Tse* bér.
  Gipber mare, Gapédo, inis, In. 3. Két faUí tseber, désú.
  Ctpii) idit, f. 3. idem; Ciuberel, Capedula, lae* f. 1. Dé* sdtska*
  Capidnncttla, lae, f. 1, id. Capeduncdla, lae, fi 1.
  Capula, laé, f. u id;
  Civica* Ital: Civetta, Noctiiá* ae, f. 1. Éjjeli csevegő bagoly. Ciuleíc, Gelo, avi, atum, are; EL tejtem, eUdugom.
  Ciulit, Celatus, ta, tűm. Eltltkólt. elrejtett.
  Ciuleícume, tielor, v. celo me,lavi, atum* áré. Elrejtem faágamat, meghúzom magamaii Ciuline de fér afcutite, Gtaé; Göu-
                              14 *
           CL CL*                 síi
  fchilibü Triboli; Murex, cit» 3. Három szegik vas sulymok. Tribulüt, li* m. a.
  Ciulinit, Muricatus, ta, tutal; Vas súlyom formájú.
  Ciuli netté* Mnricatim; adv: Vas súlyom módgyára.
  Qup, ital: Cnffo, Capillná in írón-te; ÜMSk.
  Antiae, afrun, f. plur*
  Ciupof, Comatus* ta, tum» Űstif* kör.
  Ciur vedi cénl.
  Claca, ital: Calca* frequentia, atal-titudo. Kalákaf sokaság. Claflitú SCoalei* Clatsit teholirii Iskolai classis.
  ClaHiţ Clatait, f. 3. Séreg hajó. CiiíTiairiii, Classiarius* ii, m* ti Tengerén hadakozó vitéz. ClaŰicula, Classicula, at*f. t.Ha* jós seregetskei Glafiicefc^Glafsicus, ca, cum. Hajót Claftura, mónafteire, Quardia, ae^ fi 1. Klastrom.
  Coenobium, ii, n. É. Monasterium* ii, n. É.
  Claítura fetélör * Parthenium* ii* ii, n; «. Leányók klástrőma. Clavichymbal * Clatrichynabalum* li, h. s. Virgiha* Virginale* lis,
  c; 3. id;
  OJrg«nuih fidicuíare. Claticotdium* ii, h. I. Clepfidra, Clepsidra, rae, f. 1. Ű* vég órai
Digitized by v^.ooQle
Oemifli 7 UeiMni) tis, m. 3. Ke* lemen.
Cler, Clerui, rí, m.s. Papi rend, sórs*
                    Cleric» Clericus, ci, m. s. Sórsol választott p*pp-Cleopatra, Cleopatra, trae, f. i# Egyiptomi királyné, Clefne, Grae: Scelos, Talus» li, m. a. B+ka.
Clctefc, Grae: Cegcliso, Agito, avi, atum, are. Mozgatom, rázom* Moto, ari, atum» are. CoaftovM) vi, otura, ere*
   Ho bili to, ari, atum, are» Glateitoriu, Agitator, eris» n» 3. Mozgató»
   Motor, oria, a* 3. id*
Cleteire, Motitatio» onis, f. 5* Moz* gatás.
   Agitatio, onis^ f* 3« id»
Cleteire pamentului, Terrae mo-tus, tús, m. 4. Főid indulása.
Cleteit, Agitatus» tata, atum. Mozgattatott,
Cleveteíc, a verbo Cavillor» ari, atus sum. Tkúfolom, játaoáta• tóm, rágalmazom.
   Calumnior, ari, atus sum. Rá galmazom, reá fogom. Obtrecto, avi, atum, are; Rágalmazom.
   Detraho, xi, ctum, ere. Gyalá• zom, rágalmazom, nevit, jó hirit rontom.
  Cleveteire, Cavillatio, onis, f. 3. TcifoláS) rágalmazás, Cavillatus, tús, m. 4*
   Calumnia, ae, f. 1» Hamissmn valamit reáfogás.
   Calumniatio. onis, f* 3« id. Obtrsctatio, onis, f. 3. RágaU mazás, szállás, gyalázds. Obtrectatus, túsf m» 4. id. Cleveteitoriu, Cavillator» oris, m.5. Tsufoló, rágalmazó.
   Taxator, oris» m. 3. Obtrectator» oris, m. 3* Rágalmazó) ember szóUó.
   Detractor, ris, m. 3. Calumniosus, sa, sum* Ember gyalázó.
   Calumniator, oris» m. 3. Clevetiteste» Calumniate. Hatni*• san9 patvarkodva»
  Clima» Clima, matis. Égnek, vagy főidnek tartománnyá.
  Climax, Climax» cis, f* 3. Lajtot* ja9 gráditsK Climaca, Climacis, dis» f. 3» Ki* tsiny lajtorja.
  Climsc, CHmacus, ei» m. 9. Lőj* torjás.
  Climacter» Climacter, ris, m. 3.
   Lajtorja gráditsa.
  Climateric, Climatericus, ca, um.
   Hágdosó gtáditsow.
  Clipele, Nicto, are, Nictor» ar».
   Pillogatok, hunyorgatok. Clipire, Nictatio, oni*, f. 3. Ftí-logatds» hunyorgóid*.
  Digitized by
Google
CL,
  Nictus, tús, m, 4, Szempiüan* tás, h^nyórgatás.
  Clipirá ochiului, Momentum, ti. Sztmpiüantás.
  Momen, nis, n. 3.
  Ictu» oculi,
  Clipeíc ca ochi fpre denf. Ad nicto, avi, «tom, are. Reá-hu-nyáritok.
  Goctfc» Incubo, ui, avi, incubitum, incubatuxn. Tyukmonyon ülni. Incubito, art. Rajta üldsgelek. Foveo, vi, otum, are,
  Cloca, v- cloşca, Puletra, tran, f. 1. Űlö holló tyúk.
  Cloca, cae, f. 1. id.
  Clocire, Incubatio, onis, f. 3 Tyukmony Ülés.
  Incubntu*, tús, m. 4«
  Incubitio, onis, f. 3.
  Incubi tűt, tú% m. 4 Cloci tori u, Incubator, onis, m. 3.
  Rajta üW.
  Clocaeíc, Glocito, avi, atum, are* Kotyolok• Gracillo, are. Kari tsdlok.
  Clocaire, Glocitatio, onis, f. 3.
  Kotyolds.
  Clocotefc, a verbi Significatione Üocotar**, Grae: C*clo?o, Ballio, vi, itum, Ilire oum sonitu. Buzogok, forrok. Ebulio, ire. Clocoteire, Elmlitio, onis, f. 3.
  Buzţds, forrás,
  Clop, Clypeus, ei, m. 2. Kalap, pais.
  Petasus, si, m. 2. KqU*j\ Galerus, ri, m. a.
  Clopat, Petasatus, ta, tuaa. Kala» pas.
  Clopariu, clop facatoriu,. Prta&ri-us, ii, na. a. anti. Kalop*tsi• ndtó.
  Clopot, Clooca, cae, ti. Harímg.
  Campana, nae, f. 1.
  Clopotiel, Campanula, lae, & 1. Harangotska, ţsengetyH Tintinabiilum, li, n, a. .
  Nola, lae, f. 1.
  Clopotefc, Campanam pnlso, nví^ atum, are. Harangozok. Campanam agito, avi, tnm, ştie. Campanam impello, ere. . Ventillo* «vi, atum, are. Clopoţei re, Pulsus campinae.
  rangozás.
  Clopottitoriu, Campaaator, oris, m. 3. Harangozó.
  Campanae ventillátor.
  Pulsator, oris, na. 3.
  Clopotarul, Fusor camponee, f, i* Harang ’éntti.
  Clopotului limba, Cajnpana» jml* leus, ei. Harang           Pisti Huna,
  li, n, 2.
  Clopotului ofîe, Campana» <rans-trum. Harang tengelye A xis catnpana*, vectarium, ii, r. a. Cluga, Cuculla, lae, f. 1. Tmklya. Cluga raonteneafea, Rardoct Lucd, li, n. 2. Havasi lasnak, siveg, ts'iklya.
 "Digitized by L^ooQle
CL. CO.
                                                       Gueulla, lae, f. i.
                                                      Cucullus, li, m. a.
                                                      Gocqlio, onis, f. 3.
   Clugat, CJucul^tus, ta, tam. Tbuk-fyds.
   Clogotie, Cuculla, lat, f. 1. lkuk-Vydtska.
                                         Coada» Ganda, dae, f. 1. Fark.
   (Joadi a c era, Manubrium, ii,n. a. Nyélé valaminek.
                                      Coada a ceva mica, Manubriolum, li, n. a. Nyeleiske, maroklatotska,
Coadabatura paíere, Motacilla, lae, f. i. Barázda billeget# madár• Cincin*, li, m. a.
                                      Coada bobóasi ftru gurulni, Scapi,
   v. scopiones. Szol# szemnek a9 száratskdfa.
                                       Coada boului floare, Verbascum, oi, n. a. ökör fark virdg karó.
Coada calului earba, Equiferum, ri, n. a. Lófark fă.
Coada luntri, Puppis, pis, f; 5. Hajó fara, hajó tattya.
   Coada Ochiului, Hirquus, qui, m. a. Szem vége, szem sxege-bf.
Coada Te smentet or femeesthi, Syrma, atis, n» 3. Aszszony kön• tössének hozzszú eresztett farka.
                                       Coada'' de íűpt ciur, Excrementum franţeiti Rosta aly, útófy, útsú.
Codof, Qaudatus, ta, um. Farkas szdras.
Coae, Golet, lis, m. 3. Férfiú szemérem test.
  Coleus, ei, m. a. 71(1 Scrotum, ti, n. a.
  Coiosere, vetem are, Ramex, cit» m. 3. Tokösség, .megszakadás. Hernia, niae, f. i.
  Bţibonocele, les, f. ír Enterocele, las, f. i. Anterocela, lae, f. 1,
  Hernia intestina.
  Coiof, vetemat, Ramicosus, sa, sum* löktís, megszakadött. Hernia* sus, sa, um.
  Enterocelicus, ci, m. a.
  Coama, Jóba, bae» f, í. Serény, Gomoţ jţibatus, ta, tum. Seré* nyes,
  Coama, fau par, Coma, ma*, f. 1« Haj üstök.
  Crinis, nis, m. 3.
  Caesaries, ei, f. 5.
  Antiae, arum, f. plur*
  Villut, li, m. a. Hajfúrt, Capronae, arum» f. plur: Haj-flirt, homlokon f&ggö haj. Coama căruntă, Coma cana. Ősz haj.
  Coama creaţia, Coma calamistrata» Crispa, Fodorltoth haj. Comoţ perpf, Comans, tis, o/& Hajas, üstökös.
  . Comatus, ta, tum.
  Comosus, sa, um.
  Criniger, ra, um.
  Coamatorefc, Comatorius, ia, ium*. Hajhoz való.
  Cţinţlss, le, c. 3.
Digitized by LjOOQle
                                                                                                       t
co,
co
915
         »
  Vedi per.
  Coamenac, Comanachium, ii, n. 9. Comam tegent, v. ex coma factum, Pilent ei, m. 2. Süveg, Coamantcefc, Pileum depono, ui, itum, ere. Süveget leveszem, süvegetek.
  Capnt aperio, ni, ertum, ire. Pileo caput nudo, avi, tűm, are. Coamanacire, Pilei depositio, o* nis, f. 3. Süveglés,
  Coamanacit, Honoratus, ta, tum depoahione pilei. Süveg lete* véssél tisztelt.
  Coapfa, Coxa, xae, f. 1. Agyéit. Coxendix, cit, f. 3.
  Lumbus, bi, m. 9.
  Femur, orit, n. o*
  Femen, nit, n. 3.
  Ischia, chiae, f. i. Ágyék, tsi-p8 tsont.
  Coaptele, Clunes, ium, f. plur: Far. Coarda, Chorda, dae, f. i. Sinór. Coarda arcului, Nervus, vi, m. 9.
  JVyil húr.
  Coarda de cetera, Nervia, viae, f. i. Nervium, ii, n. 9. Lantra való húr•
  Coarda de canepa, Chorda cannabina. Kender spárga.
  Coarda de In* Chorda linea. Len ' spárgaé
  Coarda de lana, Lanea chorda.
  Gyapjú spárga.
  Coarda do metaía, Serta, tae, f. i, Vékony sinorotsha.
                                              Coardon, Linie dufa ca sparga, Linea, neae, f. Vont linea. Coarnele avatrului, plugului, Stiva, vae, f. i. Eke szarv. Búrra, rae. f. 1.
                                              Coase, ital: Cortecsia, scorza. Cortex, cis, m. 3. Héj, W, Sa haj. Cruíra, tae, f. i. Putamen, nis. n.9. Coase afietce fruct, Per icar pium, ii, n. 9. Akár mi győmb'lisnek haja, hártyikája.
                                              Coase de caftane, Corium castaneae, f. i. Gesztenyének a9 haja. Coase de grauntie, (âu tocu lor, Gluma, mae, f. t. Gabona tokja Coase de Legumi, Folliculut, li, m. 9. Vetemény tókja.
Coase de ou, Testa, tae, f. i. Putamen, nis, n. 3 ovi. Tójás haja.
Coase de pesce, pete, fau földi, Squamaat, mae, f. i. Huj héja. Coase poamelor, si a altore, Putamen, nis, n. 3. Gyümiflts 9s egyébbfélének kemény héjjá. Coase pomului gránát, Ciccum cicci, n. 9. Pomagrúnát vékony hafatskája.
°oase, fau tocu dein lontru a bobului, Bucca, cae, f. í. Babnak belső tókja.
Coase, tocu ftmintíelor, cutnui: a bobului, maddieri, Valyulus, li, m. a. Vetemény tokja, héj ja, mint a9 bábnál, bórsónak, hÜ• vejfie. Calix, cis, m. 3.
Digitized by Gpogle
  *i«               CO.
      ■ ■■   B ” ‘ '■ 1   '-11 11" f 1 Pt
  Qoin fhptirede lemn, pe care íorie dt mait, Philer* rt«, f, x. Fát nők vékony haja, mélyre régen irtok.
  Coam firde de nuca, Caleola, orujn, n. plur: Dió *Hld Ao* pattsa.
  Cilix pulvinatus.
  Cosof, cu coase de pesoe, Sq«sm< nnu} ea, eu<n. Hal héjas, Squammosui, sa, um. Squammifer, ra, ram. Squammiger, ra, rumi Cotat, Corticatas, ta, tum. Haj ast héjas.
  Coşeşte, cu coase de pesce^Squam* matim. adva Hal héjason, Coaiatie; Corticule, lae, f. i. Ha-jattka, héjatska*
  Crustula, lae, f. i.
  Coafa, Falx, eit, f. 3. Kassa, Cossa, ae, f. í. barba:
  Cokit de curati t arbori, Falx ar.
  boraria. Fa nyesH kasza,
  Coaía de cnratit la vie, cofor, Falx vinaria. SzölH metszi/ kan tsor.
  Coafa de taiet erba, Falx faena-ria. Fă vágó kossá,
  Coafa de fecerat, fecere, Falx messoria* ' Sarló<
  Cofa mica, Falcula, lae, f. i. Ka* ssátska,
  Coafefc, Falco, avi, atum, ere. Kaszállak .
  Cofirt, Falcatior onis, f. 5. Kcszdlcs.
_________________CO___________________
  Colas, Falcator, oris, m. 3. Kaszás Faenisex, cis, m. 3.
  Faeniseca, cae, m* i.
  Faenitector, oris, m. 3« Falcatoriua, ii, m. a.
  Coaía forma, Falcatus, ta,|tum.
  Kassa forma,
  Coaik purtat oria, Falcifer, ra. rum^ Kassa hordozó.
  Coada, Costa, tae, f. j. Oldok Costae, arum, f. piare.*
  Coítof, Costosus, sa, sum Nagy oldalú•
  Coítat, Costatus, tata, tum. id. Cofteţtie, Costula, ae, i, i. Oldó* lotsko.
  Coafta locului, Clivus, vi, m. a* Oldal
  Coítof. Clivosus, sa, sum* Oldatos, menedékes.
  Pendulus, la, lum. id.
  Cofteitie, Clivulus, li, m. a, 01-dalotska,
  Coafta de porc cu pessoarele, Fetato, v. Petasio, onis, m. 3.
  Dissnó óldal, disz/tó petsenye, Costeitiele de porc cu pessoarele, Petasuncule, lae, f. i. Petasum culus, li, m. a. Sodoroiska. Coc, Maturo, avi, atum, are. Meg-érlelem.
  Coacere, Maturitas, tis, f. 3. Ért* ség. Maturatio, onis^ f. 3.
  Copt, Maturus, ra, rum. Érett, Maturatul, ta, tum. ÉreltetetL Copt bine foarte, Maturissimus,
Digitized by v^ooQle
                                     co.
  i ' —mi ...............  mmt 'I ■   MII
  ma, um. Igen jól megért. Copt înainte, Praecoctu*, t*, um. Előre megért.
  Praematurus, ra, um. id. Cocatoriu inainte, Praecoquus, qua, ctum. Előre érő.
Coacere buhi, Suppuratio, onis, f, 3. Megevésedés.
Cocatoriu ronetoriu bubi. Suppuratorium, ii, n. 9. Evesito, k& lés lágyító.
Coapta buba, Suppuratus, ta, tum, Megeyesült, megért.
Coc in mine, cţiget, Concoquo, xf, ctum, ere. Magamban fid» nyom, vetem.
Coc in mine bucurof, pateimefc, 4£quo animo fero, tuli, Iţtum, erre. Jó szívvel, szenvedem. Libenter patior, assus «um, ati. Concoquo, xi,. otum, ere.
Copt in mine, Concortus, ta, tum. Magamban hanyatott vettetett, jó. szívvel szenved tetett.
Cocum e, Maturesco, er*, ui, f tum. Megérek.
  Ematuresco, ere.
  Permaturesco, ere.
  Ad frugem/ Maturftâtemque petducor, ductus sum, duci. Perficior, ectus sum, ci. id. Coe, Coquo, xi, ctum, ere. Sutok. Pinso, sui, pinsitum,.piatum,ere. Pinso, avi, atum, are*
                                        CO.
   Panificium, ii, n. a.
   Cocaceof, Coctibilis, le, c. 3. Süthetö.
   Cocarefc, Pistorius, ria, um, Su» téthez való,
   Cocatoriu, Piator oris, tn. 3. S$* tő. Pinsor, oris, m. 3. id. Panarius, ii, m*. 8.
   Antoeopus, pi, aui. Kenyér suta,
                       Cocatoare, Pistrix, cis, f. & SlU
   tőné,
   Cocatoriu da colaci, Liborins, li, m. a. Kaldts sütő.
                       Coeat ura, Decoctum, ti, n. t.
   Sült némü.
   Copt, Piatus, ta, tum. Sült. Coctus, ta, tum*
   Coctilis, le, c. 3,
   Coptoriu, Coctoriu», ii, n. 9. Sütő lementse.
   Furnus, ni, m. 9.
   Fornax, cis, f. 3*
   Cuptoriu de incaldit, Hippocau-«is, sis, £ 3. Füttd kementze. .tâttuwum, it, n. 9.
   For na v, cis, f. 3.
   Cnptorm mare de fer, Acest idea* tidum, m* plur: öreg vas ke» mentze.
   Cuptorul puitatofin, Clibanos, nlt m. 9. Hordozhmtó hementse. Cuptoriu topitoria, Ustrina, «tae.
3f. 1. Értz olvasztó kementze. Cuptoras, Fornacula, lae, f. % fomentz&ske.
Digitized by v^.ooQle
 'iiS               co*                                co*
 Cuptorariu, Forotctrini, ii, n.s. Codru de piltiio, Silva platina, Kementjşe ftittö.                   I
 Cuptoreste facut, Fornaceus, ea,
   «um. Rementze formára tsi• ndlL
 Cocna, Coquina, nae, f. i. Konyha, fózö, s&tü hdM.
 Culina, na», f. |.
 Cocna ceteci, Popina, nae, f. i. * Város konyhája.
 Coc nere fc, Coquioo, avi, alam, are. Ssakdtskodom.
 Cocnire, Popinatio, onis, f. 3.
 Konyhában nyatakodés.
 Coecum. Coccuao, ci, n. a. Skár* lát festo mag.
 Coccin, Coccinus, na, nnm. Skár-Iáiból való.
 Cocie, ital; Cochio, Currus, rus, m, 4* Szekér, kotsi»
 Pilleotum, ti, n. a.
 Essedum, di, a. a.
 Esseda, dae, f. i.
 Rheda, dae, f. i.
 Carpentum, ti, n. a.
 Cocis, Essedarios, ii, m. a. Ko• tsis.
 Coele^ cu uo ochiu, ceur, Cocles, lis, m. 3. Féhsemü egy sjtem& kantsál, kandits•
 Codru, a cedru, Cedrina ailva.
 Tzedrusfa er dii.
 Codru de cer, Silva cerrea Tserefa erdJi.
 Codru de fag, Silva farina. Bikfa arda.
Platanusfa erdő.
Cofa, ital: Cofona, Concha, chae9 f. i. MeritS edény, kártyus. Culigna, nae, f. i, Isobán, kár* tyus, légej.
Cofariu, Coparius, ii, m. a. JTu* fár> kalmár.
Propola, lae, m. i. Caupo, nis, m. 3. Tabernarius, ii, m. a. Minutae mercis propola, Nun» dinator, oris, ni. 3.
Cofaritie, Copa, pae, f. t, Kufdr•• né, kalmárkodóné.
Caupona, nae, f. i.
Fructuaria, riae, f. i. Oporopola, lae, f. t.
Colophanta, tae, f. i.
Institrix, f. 3»
Cofar, cofaritie in tabera, Sutifa* raneus, tnffaranea, eum. Tábor• ban kufárkodó) markatány mar*
katánné.
Cofareíc, Cauponor, ari, tus sum.
Kufárkodom.
Cofareíc, Institorius, ria, ium* Kalmárt áruhoz való.
Cofariu de vendut mancare, Ma-cellarius, ria, ium. Eledel áru-ló kufdr*
Coh, Conflatorium, rii, n. a. Kohóm Coh la bai, Fornax metallica. Olvasztó koh9 kementze, Ustrina, nae, f. 1.
Coif, Cuphia, iae} f. i. barb: Sisak, Cfelea, le*e*f, I. Cranos, ni,m.a.
Digitized by LjOOQle
                                       ca
  W-—--------------           I ■ ■
  Casiit, dis, f. 3.
                       Coif de pele, Cudon, onis, n. 3.
  BBr'sisak.
                       Coifefc, Galeo, «vi, atum, «re.
  Sisakban HUtiztetem.
  Coifirt) Gtleatio, onis, f. $. Si-sokban öltöztetés. .
  Coifit, Galeat ui, ta, turn* Sisakos. Coifefc ume eu, Galeor, ari, atus sum. Sisakban öltözöm.
  Colac, turta, Spherita, tae, f. 1. Kaldts, pogâtsa.
  Torta, tae, f. 1.
  Stribilita, tae, f. i.
  Colac de aur, Palancra, et palaca, cae, f: 1. Arany kaldts.
  Colac de marmore, Obelias, liae, f. î. Márvány kaldis.
  Colac, iau bucata turnuroafe, Cas* telJamentum, ti, n. a. Feltör-nyozott kaldts, pástétom, *s e-gyébb.
                      Colac, rotat, Circulus, lî,m. s.
  Kaldts, kerekded.
  Colacefc, In modum spberae cogo, coégi, actum, ere. Kerékéi den tsinálom.
  Colacefc, a Colax, colaci», o,3. Kerhö.
  Assenutor, ori», m. 3.
                CO*               *19
Colariu, gatlariu, cuier, iau guler, Collare, ri», n. 3. 0/ţ;, nyák* ra való.
   Foeale, lis, n, 3. Nyák szorittó. Collega, Collega, ae, m. 1. Társ, tiszti társ.
Collegium j Collegium, ii, n. i.
   Gyülekezet tanuló társaság. Cojlegiafta Collegiasta, tae, m. i» Társaságbéli.
Colleota, Collecta, t*e, f. 1/ Szer* vetésben gyüjtet pénz. •
Coléra, Coléra, ae, f. 1. Bilis, lis, f. 3. Iracundia, ae, f. 1. Harag. Coléra mare, Foror, oris, m. 3j Rabies, ei, f. 5. Nagy harag* Coliba, Grae: Colibi. Tugurium, ii, n. a. Katiba, kunyhó. Casa, sae, f. 1. id.
   Gurgustium, ii, n. ». Domuncula, lae, f. i.
   Magaria, Magalia, ovum, n. plure Hajlék, kunyhó.
   Mapalia, orum, n. t. plun Ka* libák, juhász hajlékok. Colibutie, Tuguriolum, li, n» s* Katíhátska kunyhotska. Gurgustiolum, li, n. ».
   Casula, lae, f. i.
Coliba», Tugurinus, na, «m. KaU*
 Furtum indico, avi, tnm, are. Î bds.
 -  Lopott jószágot megjelentem. Collibert,- Collibertus, a, um, E• Colacariu, Furti index, cis, c. 3. f gyütt Szabadiitatott.
 Tóivájt megjeleníti.                j Colica, Colica, ceas, f. 1. Has
 Col acarii, Furti indicatio, onis, fájás. f. 3. Tóhjojság megjelentése, i Colica», CoHcus, ea, um. Kokkái
Digitized by v^ooQie
 990                 CO.
                                           Colyrium, Colvrmm, ii; a, s.
    Szem orvosság.
                                            Colivá, Grae: To colivon. Triticum melle coctum. MészélfHtt búza. Colo, iuk Colo, Illic, adv. Amott.
    IUuc adv. id.
  Colo fuf, ital: Colotsu, Illuo, Illic, Supere. Amott finn.
  Colon, Colonus, ni, n, a. Máz földen bérbe lakó.
  Colona* Colona, nae, f, 1. Szolgáló aszszony.
  Colonia, Colonia» ae, t I. Mo* ion meggy ült fqh't<
  Colon, Colonus, na» um* Részben miveltí.
  Colonicefc, Colonicus > ca, cum« Kolonusi helyhez való*
  Coltiu, Dentee acuii, Jtles fogok. Coltiat, Dentatus, tatţ,tu<o. Nagy éles fQgttm
    Precluifl, chi, m. a.
  Coltiu cepei in misloc verditoriu, Thalli, oram, m. plur: Tballus, Ili, m« a. Hagymának a9 kö* M*pén műidéiül tztrája.
                                           Coma, Coma, atit, n. 3, Virgula.
    Megválasztó nóta, # Codiatra, Commater, trii, f. 3.
    Koma aszszony Comatru, Compater, tria, m. 3.
    Koma férfi.
  Comatrie, Commatria* Xama$dg9 Sogorság.
  Comedie, Comaedia, ae, £ i. Komédia Játék.
________________CO.____________'
  Scena, nae, f. t.
  Comedie da a puse Crai, Basilin* da, dae, f. i. Király tévő játék* Comedie, fabula cu inceput pom* po( si ou ifersiţ trift, Tragoedia, ae, f. i. Fabula vagy játék, kinek pompás ár kezdete, dé szomorú d vége.
  Comedie de tsagedeie icriitoriu, Tragicus, ca, cum* Tragedia Író poéta.
  Comedies, de tragedie, Tragoedus, di, m. a. Tragedia játszó. Comedies de rend, Comicus, ci, m. a. Komédiás.
  Comediafta, tae, m. i«
  Comedus, di, m. a«
  Histrio, onis, m. 3.
  Comediese, Pantomima, maa, f. t. Komediázo aszszony vagy le* ' ány.
  Comedies, altora fapte, fi vorbe aratatoriu, Pantomimus, mi, m* a. Komédiás, ki másnak tsdekedetit, szavát ki mutatja. Comediefc, Histrionalis, le, c. 3. játékosig komédiási.
  Histricus, oa, nm. id,
  Scenalis, le, c. 3.
  Scenaticus, ca, cum.
  Scenicus, ca, um.
  Pantomimicus ca, um* Comediceste, Comica adv: JTonst-diáson. Comedice*
  Comend, Commendo, avit tum# are* Ajánlom, ditsérem.
Digitized by VjOOQLC
CO.                        CÖ.        *at
               — ■"———           -■ -
 ComendAiie, comendare, Common-datio, onis, f. i. Ajánlás. Comendator, Commendator, oris, m» 3. Ajánló.
 Comendator i tie, Commendatrix, f. 3. Ajánloné.
 Comenda t, Commendatus* ta, tum» Ajánlott, ditsért,
 ComendelueTc cuiva, Addico, xi, ctum, ere. Neki ajánlom» Defero, detuli, atum, erre. Comendeluire, cuiva, Addictio, onis, f. 3. Oda ajánlás, elajánlás, Comendator, mai marele a vre uni cete, Commendator, oris, m» 3„ Valamely seregnek Camendánsa Cometa, Cometes, tae, m. i. Űs* tökös tsillag. Cometa, tae, m> i. Contef, Comes, itis, m. 3» Zász* lós lír, úti társ.
 Comiseriu, puf prefte ceva, Com* missarius, rii, m* a. A/re bisnak valamit hogy véghez vigye.
 Comiseriu de buoate, Curator rei frumentariae* Gabonára gond• vtséUf.
   'Praefectus annonat.
   Praefectus alimentorum» Comiseriu de cale» Curator viâ?
                                       rum. Utókra gondviselő* Comiseriu de tabere, Delector, o* ris, m. 3. Hadi Kommissárius. Comiseriu prefte toate, Curator publicus. Mindenre gondot viselő.
   Praefectus, ti, m. 3.
                                          Comisie, Comissio, onis, f. 3.
   Őszve adás, rendelés, p Mandatum, ti, m a* Jussum, ai» n* a. Rendelés.
                                         Comitat^ Comitatus, tús, m. 4»
   , Ország gyűlési sokaság* Comitat a provinţii, Comitatus provincialis. Vdrmegyş. Cumnat, Cognatus, ti, m» *» Só- . gór, férjem báttya, feleségem báttya, öltse.
   Levir» rí, m. a* Affinis nis c. 5» Cumnata, Cognata, tae, f« i. Sógór aszszony, bátyám felesége, férjem nénje.                 «
   Glos, oris, f. 3. Ángy.
   Affinis, nis, f. 3.
                                          Cumnat ie, Cognatio, qni#9 t 3» Sógórság. Affinitas, tis, £ 3. Cumnat de finge, Consangvine* us, nea, eum. Vét szerént való rokon.
 Cumnata de (Inge, Consangvine»* neae,, f. &« Vér szerént való rokon.
 Cumnaţie de (inge, Confangviití* tas, atis, f. 3. Vér szerént való rokonság*
 Compactor legatoriude carti, Com*^ pactor, oris, m* 3» Öszve*kötÖ, könyr~koto.
   Companie, ital.* Compagnia* intru un loc la olalta locuitori, Cfttn* pagnia, niae, f* i. Egy serég egy kenyéren egy helyt tekék*
Digitized by vjf)OQlC
 9â9
 Cö.
-r-*-
 Compagnie de băutori, Combibo-ne», onum, au. plun Compote*
 'tores. Egy&tt ivók.
 Compagnie de calareti, TurmaX Engedés, engedelém.
   mae, f. i. Lóvas serég. Compagnie de feceori, Sodale», lium, m* 3i plu: Társaság* Sodalitas, atis, fi & Sodalitium, ii, n. a.
Compagnie de pedeftrasi, Cohors, orti», m. 3. Gyalogság. Complement, Complementum* ti, a* a. Barátságos szolgálat^ jó fisztelét. Officium, ii, n. a. Ob»equium, ii, n. t. Complementefc, fac ebmplement, Officiosa férba facio, ci, ctuto, ere. Tisztességésen szállóki be• széliek y barátságoson beszél* lek. • >
   Urbana officia presto, ti ti, ti tum, are*
   Officiose loquor, qui, cutus sum. Officiose facio, ci, ctum, ere. Componeluefc, Componb, »ui, i-tum, ere. Őszvevetem* Compofitie, Compositio, nis* f* 3» 0sMVevete% szét zés.
Coto pofitor, Compositor, ris, mi 3.
   őseve szereti.
Componeluefc^ împac* afedi, Compono, sui, ituxn, ere. Őszvebé-kéltetem»
   Védi impac, «fedi.
Computus, facere summi, Compti* tus, tűs, m. 4. Számvetés^
                 CO.________________
 ConcedelueJfcj *laf, Concedo* ssi, »»um, ere. Engedek.
 Conceífíe, Concessio, onis* f. 3.
  Concessus, sás, m. 4. Concessum, si, n. 9t Conchilium, Conchilium* chiliig n. 9. Minden tsigás, tékenyHs állat a* 1)ixben.
Concipelufefc) Concipio, cepi) cep* tum* éréi Megfogom^ jól gón• dolom. .
Conceptu», Concéptus* tús, m» 4.
                    Foganat, jól megfogás. Cbncept, Conceptus, ta* tum* Fel-fogott, meggondólt. Concipeluefc; • primefc, Concipio, ere* Méhemben . fogadok. Cdnceptáé, Conceptio, onis, f. 5;
  Méhbén fogadót.
Concie, Conciö, bnis, f. 3* Egyben• hívás, predikdlás.
Condu* Conca, cae* t 1. Kontyx Calentica, cae, f. 1. Caliendrum, dri, n. 9; Cesticillus, li, in; 2.
  Peplum, li, n. 9.
Concret, lipit, împreunat la olat» ta, Concrétum, ti, in 9. Őszve* Jorraty tistve ragadott.
Condei, Calamus, mi, m. 9. trő penna, rajzoló szerszám.
   Stilus scriptorius. Penna scrip* tori».
   Condei de ftr* Stilus ferreus* Vai rajtoló szerszám*
Digitized by <^»ooQ[e
               ca___________________
Condei de arama, Siilue aeneus.
   Réz író szerszám.
Conduc, tocmeic, Conduco, xi, ctum, ere. Megfogadom. Conducere, Conductio» onis, f.3.
   Megfog adás.
Conductor, Conductor oria, m. 3* Megfogadó*
Conduct, Conduct ua, ta, um. Meg* Jogadott.
   Conducticius, ia, ium»
Conduc iare, Reconduco, xi, ctum, ere. Megfogadom ismét. Condeict, Condictum, ti, n. B.
   Megalkuvás valamely időre* Confiscaluefc, Confisco, avi, atum, are. Valaki jószágát, jóvaitor-ezág számára foglalom. Publico, avi, atum, are. Proscribo, apai, ptum, ere.. Confiscatie bunului, Confiscatio, onis, f. 3. Bonorum. Ország számára elfoglalás*
   Publicatio, onis, f« 3. Proscriptio, onis, f. 3. Gonfiscaluit, Confiscatus, ta, tűm, Ország számára elfoglalt* Publicatus, ta, tűm. Proscriptus, ta, tűm. Conformaluefc , Conformo , avi, atum, are. Hozzá formálom, illetem.
Conformaţie, Conformatio, onis.
   f. 3. Hozzá illetés formálás. Conformat, Conformatas, ta, nm. Hozzá illetett, alkalmaztatott.
  CÓ.
 aaS
  Confrunt, Confronto, avi, tűm, a* re. Egybe teszem, szembe tér szem, hasonlítom a9 kettőt.
  Confrontare, Confrontatio, onis» f* 3. Egybe tévés9 szembe ités, hasonlítása a9 kettőnek.
  Confrontat, Confrontatus, tata, tűm. Szembe tétetett a9 kettő.
  Confrontator, Confirontator, oris* m. 3. jádó író.
  Confundaluefc, Confundo, fudi» sum, ere. Megszégyenítem^ sa* varom elegyítem*
  Confufie, Confusio, •nit, f* 3. Őszve zavarás.
  Confufuf, Confusus, aa» tun. ősz* ve elegyedett, zavarodotté
  Confufe» Confuse adv: Rendetlé* núl zűrzavarát*
  Confusim.
  Congir, vaf de tri cupe, Congialis» le, c. 3, Kandéros három ej* teles*
  Congiarius» ria» ium.
  Congius, ii» m. a.
  Conopei, Canopeum, ii, n. a. Co* nopejum, ji, n. a. Ülő hely.
  Confiliariu, Consiliarius, rii, m. s« Xanáts adó, tanátsos.
  Coniiftoriu adunare defpre indrep* tare lucrurilor befericesthi, Con* sistorium, rii, n. a. Ekklésiai dolgok igazgatására való gyülekezet.
  Conful, Consul, lis, m. 3. Szabad városnak fő magisztratussa*
Digitized by
 2*4_______________Cö>
Goofttlftri, Contulirii, re, c. 3.
   Polgár mesteri.
Confuta, Consulatus, tús, m. 4« Konsulságy fé bíróság. Conteignatie, Contignatio, onis» f. 3. Padlás, rendház. Conteigno, redeic cafa, Contigno, art* atom, are» Gerendához foglalom egy másra építem. Conteftatie, Contestatio, oriis» f. 3. Megbirélása a9 t6rvényi szék* nek.
Contenefo, Contineo, noi, sotaiD) ort. Megtartóztatom.
   Detineo, ai, entum, ere. Distineo, «i, entum, ere. Inhtbee, ui, itum, ere. intercipio* pi, eptum, iptrt» Retineo, ui, entum, ere. Retento, avi, atum, «n» Remoror, ari, atus sum» Reprimo, etsi, tenm, ere. Arceo, arcere. EUiUom> tar* tóztatonu
   Cohibeo, ni, kom, ere. Mtg* tiltom, tartoztatom.
   Coérceo, cui, citum, ere» Meg* zabolázom, tiltom»
   Demoror, ari, itus sum. Meg-tartóztatom.
   Veto, ui, itum, are. lîlabno• toirft*
Contenire, Cont htentia, tiae, f. 1. Megtartóztatás.
   Coercitio, onis, f. 3.
   Detentio, onis, Í. 3.
                                     CO.
mmtmm t ,É„ii« ,, ■ ,    , | —!■*—
   Inhibitio, onis, f. 3i Interceptio, onis, ft 3.
   Retentio, onis, f. 3.
   Remora, rae, f. u
                     Coertio, onis, f. 3* Megtobold•
   zás.
   Cohibitio, onis* f. 3. Megtar» töztatás.
   Contenitoriu, Continens, tis, o» 3. Megtartóztató.
   Rétinens, tis, o. &
   Interceptor, oris, m. 3» Contenit, Coercitus, tai um. Meg* tartóztatott.
   Retentos, ta* tom.
   Contenire dela tinere banului pa« tintiefc, Abstentio, onis, f. 3b Örökség tartásától eltiltás. Contenit dţla tinere bonului pa-rintiefc, Abstentos, ta, um. /ö-szága tartásához még nem botsáttatott örökös. Contenitoriu, oandva* Velaturas, raj um. jf ki megfog valamit tiltaniy                       ,
   Contenefc, pun mód, Tempero, A*i, atum, are. Modot tészek, meţlortoztatom.
   Cohibeo, ui, itum, ere»
   Modum pono, sui, tum, ere. Moderor, ari, atus suro* Conteneicume, Me cdntineo nui) entum, ere* Magúmat meg tar+ toztatonu
   Abstineo, ui, ere, entum. Contenire, Continentia, tiae, f. 1.
%
Digitized by GooqIc
co.
225
   Magam megtartóztatása. Abstinentia, tiáe, f. 1. ^ Modestia, tise, f. i;
   Moderatio, onis* f. 3; Conteaitoriu pe fine, 'Qoútiíiéns* tis, o. 3; Magát tartóit át&. Temperans, tii, o: 5v ^ Abstinéns* tis* o. 3;
Contenefcumede teva* Mikitém-pero, avi* atühk, őre. Atagamat valami Löl tartÓztatoM^ ínér-séklemr. *
   Contenire dó icéva* Températttia, tise, f. i; Mértékletesség. Conteneşte j     Continenter *
   Mértékletesen. Temperate. Conteneffc, Veto* tűi, itum* Are; Tiltom. Arceo* ere.
   Prohibéo, ui* itum, éré; Interdico, xi, tum, été;
   Inhibeo* ui* ittom, éré; Contenire* Interdictio* oni£, JF. 3; Tiltás. Interdictum* ti, S. Vetatio* onis* f. 3;
   Inhibitio, onis, f. &. tontenitotiu* Vetans* tii* ú. 3.
   Tiltó. Prohibhoir* oris, kn. 3; Contenit, Vetitus, ta, um; Titpott.
   Prohibitus, ta, um.
   Contenitu boilor* Vétitkuft böüfh?
   Ökör tilalmat.
   Conto, lista dé détoHej Koltti száma, listája.
   Contra, inproteiva* Cbotni* pfcwp: Ellen} ellenei Coutraluefc, me ijriprotţrteTc* Ad-
                                                                            l5
   versor, ari, atus sum. Ellent vagyok.
   Repugnó, avi* atum, are; Aefragor, ári, atus Sum; Reluctor, ari, atus sum.
   Abnuo, úi* utukn* éré. Contmluire* Contrarietas, tis* f. 3; Ellenkezés. Repughantia* tise* ip. i. Adversitas, tis, f. 3; Contraluitoriu * Contrarius * riá * ium. Ellenkező.
   Repugnans, tis, 0. 3;
   Repugnar, cis, o. 3. Adversarius* ria, rium» AdVersus, sa* sunl.
   AdverSatolr, oris* m. 3*. Adversans, antis, o. 3; Contralaitoare* Adversatrix, tis* f. 3. Ellenkező né. Contrahiicesté * ContraHé, adv; Ellenbe, ellenkezve; Repugnanter* Eüenkedüe. Contraluejfc jeiţ cUteire calului* Obnuo* ui* nutum, ere* Int&> semtnel ellenkezem.
   AbUuto, *vi* atum, áré. tpatrikiifii n*e legiueíc, Contrá-Versúti ári, atus sum. Visz-izálkodom, periek.
Conţmluiire* legiuire, Cohtraver^ sia* ce* f. i; Viszsza-vőnás, perlés.
Cóntraluitorid* legiuitoriu, Controversiosus, áa, «um. Perpat-varos, háborúsággal rak*
Digitized by LjOOQle
 sa6                 CO.
Coutralujceof, Controversus, sa, sum. Perben forgó*
Contraluiri, improteiviri, Adversa, orum, n. plu: 2* Ellenkező dolgok*
Contra pof, Contrapositus, ta, um. Ellenben tétetett, vettetett.
Contra fcrií; Contrascriptum, ti, n. a. Ellenkező írás.
Contra vorbire, Contradictio, onis, f, 3. Ellen mondás, ellenkező mondás•
Contrabont, a pepde avere pentru ca nan plateit vama, Con-trabontare, Vámnak elkerüléséért Jószág* vesztése.
Contrahaluefc, fac tocmeala, Contraho, xi, ctum, ere. Alkuszom.
Contrahaluire, Contractus, tus, m. 4* Alkuvás.
Contract, Coqtractus, tűs, m. 4« Kontraktus.
Contras, Contrasso, Harmintza-dos mellett szólgáló Kontrái-lor.
Contributie, Contributio, onis, f. 3. Egygytltt való adás, adó.
Contribuefc, dau dare, Contribuo, ui, utum, ere. Adót adok, por-iziózok.                           j
Conveneluefc, Convenio, ni, ventum, ire. Megalkuszom. Paciscor, pactus sum, cisci.
Conventi*, Conventio, onis, f. 3. Megalkuvás.
CO.
  Pactum, ti, n. 9.
  Pac^o, onis, f. 3•
  Conventum, ti, n. a.
  Conventa, torum, n. plu: Converfatie, Conversatio, onis, f. 3. Nyájasság, együtt váló forgás.
  Converteluefc, Converto, ti, sum, ere. Megtérítem.
  Converfie, Conversio, onis, f. 5« Megtérítés.
  Copcje, Copula, Ise, £ i. Kapots, őszve*foglaló.
  Fibula, lse, f. i.
  Confibula, Ise, f. i. öszvefoglaló fa, vagy kapots, szeg. Copcies, Copulo, avi, tum, are. Os zve foglalom, kaptsolom. Fibulo, avi, atum, are.
  Fibula constringo, xi, tum, ere. Colligo, avi, atum, are, Copctere, Fibulatio, nis, f. 3. OsM* ve+kaptsolás.
  Copciet, Copulatus, ta, tum. Fibulatas, ta, tum. Öszve-kap* % tsoltatott.
  Copcie, carcei la vitia \ ii, Capreolus, li, m. a. Szőlő ketf. pots.
  Coper, vedi si acoper, Cooperio, ui, ertum, ire. Befedem, fe* dezem.
  Pertego, xi, ctum, ere. Tego, ere. Velo, avi, atum, are. *
  Advelo, avi, atum, are. Obtego, xi, ctum, ere.
Digitized by LjOOQie
                                    ró.
        - - - - . . — Operio* ui* ertum, ire»
  Coperire, Obtectio, onis, f. 3. Bé-fedés.
  Coperitoriu, Cooperiens* tis, o* & Befedti*
  Copérement, Cooperimentum, ti, n* 2. Akár mi fedél* Operimentum, ti, n. 2.
  Coperit, Coopertus, ta* tum< Bé* fedetett.
   Tectus, ta, tum»
  Coperis, védi Acoperi».
  Coperis de cafa, Tectum, ti* n. S< Ház-fedél.
                    Coperis de cafa de dsifmétate ve* dieceof, Semifastigium, ii, n. 2. Félig kitetsző ház fedél* Coperis de mort, Tumba* bee* f* 1. Koporsó.
   Sepulcrum, ri* n. 2*
   Feretrum, tri, a* 2*
   Sandapila* lse, f. 1.
   Loculus, li, m. 2.
  Coperis de páe, Stegestrum, tri, n* s. Szalma fedél.
  Coperis de papora, Storea, reae, ^ 1. Gyékény fedél.
  Coperis de pat, Accubitalia, iorum, n. plu: 2. Lectica, Fedeí% ágy superlát Coperis de vafe, Operculum, li, n. 2. Fedő, edénynek fedele, Testum, ti, n. 2« Ollar, aris, m. 3. Teatus, tús, Jü. 4« Coperisel, Tegillum, li, n. 2. Te* gulum, li, d. a. Fşdeletske.
                                                                       x5 *
              CO                 22-r
  Coper ţjefeori, Obţego, xi, tum> ere* Béfedezgetem.
  Operio, ui, ertum freqventfer. Operto, avi, atum, are<
  Velő* avi, atum, are.
  Coper bine, aftup, Operculo, avi, atum, arcú Befedem^ bé-szá-dolenu
  Operit bine, aftupat, Opercula* tu», ta, tum. Jól bé-szddolt.
  Coperitieste, Tecte, adv: Fedve.
  Copeme* vedi capernţ;
  Copie, Copia, fie, f. 1. Bővség. Copis, pe, n. 3. id.
  Copiof, Copiosás, sa* sum* Bővelkedő) bővséges.
  Copiofe* Copiose* adv: B8venf bővségesen.
  Copie* Copis, dis, f. & Rövid kés ferma fegyver*
  Copie, Copi», se, f. x. Sereg* . Copise, arum, f. plu:
  Copie mica* Copida* lee, f. I. Kis seregetske*
  Copie, Copia, ce, f. x. Valami* neí másság példáját. Transumtum, ti, n. 2.
  Copie fcrtfbri de nfana, Aniapor-ca, se, f. 1* Kéz-Írásnak mássa* Antigraphum, phi* n. 2.
  Copiii, copel, Filius spurius, Zcr&-gyermék*
  Copil, Filius* ii, ţa* 2. Gyer* méh
  Copila, Filia, se* f* i* Leány
  I      gyermek,
 Digitized by
   2£ÍV                CO.
                          ------
   Cora ire foalelui, durere d# matie, Tormina alvi, et intestinorum, Has kótogds, tekerés, bélfájás.
   Coraftra, Colostra, se> f. 1. Első tej az elles, és szülés után. Colostram, tri, n. a.
   Coraftrare, Colostratio, onis, f. 3. Nyavalyások a* kis gyermekeknek t£ megtúr ózott téjtffL
   Coraftrat, Colostratus, ta, tűm. Idegen téjtöl beteg ült, tsö-tnör ött.
   Corb, Corvus, vi, m. a» Holló• Corax, cis, m. 3.
   Corb de mare, Mergus, gi, m. a.
   Tengeri holló•
   . Corb de napte, Nicticoráx, cis, IDt 3. Éjjeli holló.
   Corb rosu de India, Pyrhöco-rax, cis, m* 3. Vetes Indiai holló.
   Corban dar, (Grae: Corbona,) Cor-* ban donum, ni, n. a. Ajándék.
   Corca, Gallina indiaca, Pulyka. Gallina africana* Meleagrie i-dis, f. 3.
   Corcoiu, Gallus indiacus, Kakas pulyka^ U rogalius, li, m. a.
   Corcaefc, (Grae: Crozo,) Crocito, avi, atum, áré. Korrogok.
   Corcaire, Crocitatio* onis, f. 3. Korrogás.
   Cordován, ital: Cardován, Coreus cord u be n tis, Pellis elaborata, Kordovánt
                                      CO.
  Correpifcop, CorTepiscopus, pi, m. a* Vitzé Püspök.
  Corfa, Cophinus, ni, m. a. Kosár. Sporta, tae, f4 í. Qvalus, li, m. a. Fiscus, ci, m. a. Fiscellum, li, n» a. Fiscina, nee, f. í.
  Corbis > eorbis, f. 3. Kosár, kas, szatyor.
  Calathus, thi, m. a. Kosát, szatyor.
  Calathiscuá, ci, m. a.
  Fiscella, Ide, f* 1. Szatyor, ko* Sár, varia.
  Coríitie, Sportula, lse» f. i> Ko* sarotska.
  Qvasillus, Ili, tn. a.
  Qvasillum, li, n» a»
  Corbula, lse, f. i.
  Corbulum, li, A. a.
  Sportella, 1«,' f. í. Kis kosár* Corfa de papora, Scirpiculum, li, n. a. Gyékény kosár.
  Hefo, onis* m. 3.
  Scirpiculus, li, m* a.
  Scirpea, ese, f. i. Káka kosát * gyékény kosár.
  Corfa de purtat in fpate, Corbis dorsaria, Hátán hordozó kosár.
  Corfa de purtat pane, Canistrum, tri, n. a. Kenyér hordozó kosár.
  Corfa de tinut pane, Scirpicu* lum, lit, iL a. Kenyér tartó kosár.
Corfa de falca, de papora, Scir-
Digitized by
                                     co.
pea, eae, f. i. Kábából, vagy fu z fából font kosár, kas. Corfa de vergele, Qvallus vimineus. Veszszöből font kosár. Corfa femeafca, Camella, lse, f« i.
  Aszszonyok9 kosara.
  Corfa, fau verse de pefcuit, Scirpicula, 1ae, f. í. Halász var-sátska. Fiscella, lae, f. X. Fiscellum, li, n. a.
  Coriandra, Coriandrum, dri, n, 9.
  Koriándrum fú, mag.
  Corifeu, mai mare in ceva lacra, Coripheus, ei, m. a. FŐ vala-mi dologban. 1 Corigaluefc, indreptez, Corrigo, exi, ctum, ere. Megigazítom, Corecţie, Correctio, nis, f. 3.
  MegigaziiáSy jobbítás. Corector, Corrector, oris, m. '3.
  Jobbító.
  Corinth, Corinthus* thi, m.
  Görtig város Achajában, Corinihian, Corinthiacus, ci, m<a. Korintusbéli.
  Corintheus, ea, eum. Corinthiensis, sis, c, 3.
  Corn, Cornu, n.'4- Szarv.
  Corn de bucinat, Buccina, nse, f. i. Kiírt. Cornu, cornu.
  Corn mic, cornutiu, Corniculum, li, n. a. Szarvatska. Cornefcume, Cornesco, ere» Szárúvá kemény edem.
  Coarne im crefc, Cornesco, ere. Szcurvam nőK
              CÓ.                 229
Cornurof, Bucerus, ra, um. JVagy, szép szarvu.
Cornurat, Cornutus, ta, tum. Szarvas.
  Corniger, ra, um.
Corn lemn, Cornus, ni, f. 2, Cornus, nús, f. 4- Somfa.
  Cornet, Cornetum, ti, n. a. Somos erdő.
  Coarne, Cornum, ni, n. 2. Som. Comi, fau eaferi la coperis, Ty-gillum, li, n. 2. Szaru-ja. Tignum, ni, n« a. Deliti a, tise, * *•
Corniţa, caferita cafa, Delitiatus, ta, um. Felszarvazott ház. Coroefc, ital: Grachiare, Corna-chiare, Crotio, ivi, tum, ire. Károgok mint a9 varjú. Crocito, avi, atum, are. Cornicor, ari, atum, are. Coroire, Crocitatus, tús, w* 4* Varjú károgds.
  C.rocitatio, onis, £ 3.
  Corona, Corona, n», f. 1. Korona. Coronarium, ii, n, 2.
  Diadema, tis, n. 3.
  Sertum, ti, n. 2.
  Corone, Coronella, 1»% f. 1. Co-rellav 1«, f. Koron áiska. Corona cetetiafea de mântuire patrii, Corona oivica. Haza mentőnek adatott korona. Corona iligna.
  Corona cjverna.
  Corona, de intrare cu bucuri© in
Digitized by L^ooQle
co.
  cetate dupo învingere, Corona Ovalis, Győzedelmes pompával bé-jövöl? koronájok. Corona învingeri, Corona triumphalis, Corona laurea. Győzedelmesei? koronájok.
  Corona mântuiri ceteti de incun-giurare, Corona obsidionalis, Megszállástól me gment öh koronája*
  Corona graminea, v. granea, Corona luntreafca, Corona navalis, Vizen hadakozó vitézek9 koronájok.
  Cer&na tabereafca, Corona castrensis, Sántzohban vitézke-dtík’ koronájok.
  Cotonez, Corono, avi, atum, are, Koronázok,
  Redimio, viţ itum, ire, Coronam capiti impono, sui, itufla, ere.
  Coronatori u, Coronator, ris, m.3. Koronázó.
  Coronare, Coronatio, onis, f. 3, Koronázás.
  Coronat, Coronatus, ta, tum. Koronáztatott,
  Diadematus, ta, tum,
  Coronariu, Coronarius, ii, m. 2.
  Korona tsináló.
  Coronefc, Coronarius, ria, ium.
  Koronához való,
  Cprrump, ftric, Corrumpo, rupi, tum, ere, Megronlom, vesz-legelem.
  Contamino, avi, atum, nare, Depravo, avi, atum, are. L#abefacto, avi, atum, are.
  Corrumpere, Corruptio, onis, f.3. Megveszted, ^romlás.
  Corruptela, be, f. i,
  Corrumpatoriu, Corruptor, oris, m. 3. Megvesztő, vesztegető, rontó.
  Corrumpatoare, Corruptrix, cis/ f. 3, MegvesztegetHne\ rori-tóné.
  Corrupt, Corruptus, ta, um. Meg• bomlott, veszett.
  Cort, a corte, ital: Tentorium, ii, n. sf. Sátor.
  Cort de lucrat oameni, Téntori-. um alodiale, Major-ház, a’hot á szóigák dolgoznak,
  Cort paftoreíc, Attegise, árum, f. plu: í. Pásztorok* kunyhó-jók.
  Corturariu, Tentoriariuţ, ria, hun. Sátoros,
  Corte, ital: Corte, Aula* lce, F, i. Udvar, palota.
  Corte, Cors, ortis, f« 3, Kerített hely, udvar hely.
  Corteal, Corralis, le^ c, 3. Major udvarházhoz való»,
  Cortean, Aulicus, ca, um. Udvari. Aulious, ci, m, s.
  Védi curte,
  Cortel, v. Qvartel, Statíva milí-. tarjs. Staţiones x Kvártély, száU4*.
Digitized J3y Ljoogle
                                     co.
  Corteiha, Cortina, nae, f. 1. Supe rlát.
  Velarium, ii, n. a*
  Corvidefc me fatur ca corbu, Cor-vito, avi, atum, are. Magomat étellel megtöltőm.
  Coruf, ventu dela apuf, Corus, corij m. 9. Napnyúgoti széL Cos, ita: Cosso, Pustula, lae, f, i. Tuberculum, li, n. a. Foka* de% bibirtsó.
  Cos, CoJtsis, sis, m. 3. Szú, mely c? fát rágja.
  Cos batrin, Rugosus senex, Vén kos.
  Cosit, Tuberosus, sa, um. >7so-mós.
  Cof, ital: Cutire, Suo, ui, ere, sutum. Varrók, fóldoxqk.
  Sartio, si, rtum, tire.
  Cofutura, Suttura, rae, f. i*. Varrás.
  Cofetoriu, Sarcinator, oris, m. 3. Varró, Szabó.
                         Sartor, oris, m. 3. Varró.
                        Sut tor, oris, m. 3. Varga.
                     Cofe t oare, Sarcinatrix, cis, f. 3.
  Varró aszszony.
  Cofut, Consutus, ta, um. Varrott. Sutus, ta, tum. Sutilis, le, c. 3. Sartus, ta, um.
  Coferie, Sutrina, nae, f. i. Pűr-ro mihely.
  Cofetorefc > Suttoriua, ria, ium. Varrói.
                     Cqí catra, Adsuo^ ui, ^utum, ere. ■
             CÓ.                231
  —      .....A             —  -----
  Hozzá var rom.
  Cof, chirpefj rupr.sra, Resarcio, si, tum, ire. Szakadást meg* varróm,, fóldozom, yfr/rZ* m. Cofut, chirpit, Resutus, ta, um.
  Meg (oldoztat ott.
  Cof de tót, Persuo, ui, ti m, éré. Megvarrom.
  Sartio, si, tujn, ire.
  Cof iare, Resuo, ui, uium, ere. Ismét megvarrom, megjáldozom.
  Cof inainte, Praesuo, ui, utnm* ere. Elöl megvarrom.
  Cof in el, Insuo, ere, ui, tum.
  Bele-var rom.
  Cofut in el, Insutus, ta, tum. Be• lé-varrott.
  Cof in lontru, Obsuo, ui, tum, ere. Bé-varrom.
  Cof inpregiur, Circumsuo, ui, u-tum, ere. Környül-varn m. Obsuo, uere.
  Cof la olalta, Consuo, ui, tum, ere. Öszve-varrom.
  Sartio, si, tum, ire.
  Cofetura ţa olalta, Consutura, rae, f. i. Egyben-varrás.
  Cof pone deincolo, Tran uo, ui, utum, ere. Altal-varrom.
  Cof pre el, Assuo, ui, utum, .ere.
  Réá varrom.
  Cof fupt, Subsuo, ui, tum, ere.
  Aló ja földöm, hozzá varwom« Cufut fupt, Subsutus, ta, tum. Áldja varrotty prém,.
Digitized by LjOOQle
                    CO.
   Suppactuţ, U, um.
  Cufut cu a^r, cu m**afa» Pkri-giahus, na, num» Frig ini xpór. don varrott.
  • Acupictum, ti, îl iu Hímmel varrott, hint.
  Cufutura cu aur» cu matafa, Fii* gionica» c«e, f. %. Hinv, him varrás.
  Cuiutori cu aur» si matafa, Phri-gio, onis» m. 3. Frîgiaţ módon varró.
   Acjapictor, oris» m. 3.
  Cofatoriu de lucruri vechi chir-paciu» Veteramentarias* ii, m. a. Fóldozó.
  Cofac, Cosaccus, ci» m.*. Cosac-ci» corum, m. plu: KozQk ne'r pek.
  Coşarcă m care fe culeg pO.anţer le cu fuda dein pom, Exce-
  • pţoţias» ria» um* Szedő kosár, szedő edény.
  CofxpograplM*» Cosmographia, «e, f. i. Világ* megírásáról való tudomány*
  Cpsoe» ita: Coţacca» Rheiţo, no-nu» m. 3. KödmenY kos köd* mén*.
   Tunica pellicea manicţilatţ.
  Costei, Castellum, li, n. a. Kas* tély» Vár.
  Cpsteeic» Castellanus, na» num». Várbeli, kazielyi.
  C.psteeriu* Castellanus» ni, m. 9. Várbeli Kapitány.
  Costei de tiouţ bucate» Camera, we, f. \* Búzásr lisztes, gyü-möltsös kas.
  Costeţlatie, ita: Costellftione, Ste? lelor împreunare, Constellatio, nis» f. 3. TsHiagzaţ.
  Sidus» eris, u. 3.
  Astrum» tri, n, 9#
  Costeiug, Feret^^m, tri, n. %. Koporsó.
  Tumba, bee, f. i.                    j
  Cofarei, earba» Cestrum, tri, n. &     j
  Muhar.
  Gramen asperum.
  Cosu mori» Infundibulum, lr» n. 2. Garats ct malomba• Excussorium, ii, n. 9.
  Coşarele, Gerrae, arum» f. plu:        |
  Kosárkák.                    '
  Cot, Cubitus, ti, m» 2. Cubitpjn, ti, n» 9. Könyök.
  Anţon, onis, m. 3.
  Cot» ţJIna, nae* f. i. «Sm#,
  Cot de mefurat pamentu, Gra-ma, atis, n. 3. Földmérő rúd Cotcorozefc, Graciţlo, *,vi, atum,
  ~ are. Kodátsolok.
  Cotcorozire, Grapillatip, nis» £ 3«.
  Kodátsolás.
  Cotei, cuthü, Cotoneum» ei, n. 9« Birs-alma.
  Malum cydonicnm.
  Cotei lemn, C«>toneus» ei» f. 9. Birs+alma-fa.
  Cydonites, tae, f. i.
  Cydoneum» şi, n. 9.
Digitized by ^ooQle
      mmmmmmmmmrnm . t t i U' J, . 1 ■ »■
   Cotei in facie aurului, Chrysomela, lorum, n. a. plur: A-rany seinii birs-alma. Vedi pom Mar.
   Cotetiuj v. crateţiu, it*l: Cr*tic-cio, rara connexio viminum, V* lignorum. Hara, rşe, f. i. Ól. Saginarium, ii, ív a. Óly %et-rţtz. Cavea, ea, f. i.
   Coti, Qvot, Hány*
   Qvateni, Hányon.
   Cotica, Alea, leae, f. i. Kotzka.
   Tessera, rae, f. i,
   Cpt;o* mica, Ţa*illusa ţi, m, a. Kotzkátska.
   Tesserula, lae, f. i.
   C-ptlon, Cortinale, lis, n. 3. Katlan, melyben az üst áll. Catinus, ni, m. a.
   Qlibanus, ni, m. a,
   Cotona, Goto na, npe, f. i. Apró
   füge-
   Covaefc, Concavo, avi, atum, are. meghajtom, görbítem,. flecto, xi, xum, eţe.
   Conflecto, ere.
   Curvo, ţvi, atillái, are.
   Arcuo, avi, atum, are.
   Inflecto, xi» xum, erek Reflecto, ere.
   Covaare, Inflexió, onis, £ 3. Meghajtás.
   Jnctţţvatio, onis, f. 3. Meggör-bites.
   Cpv^et* Inflexuk, xa, xujb^ Meg*, hajlott, meghajtatott»
  , . ,M mw
  Curvatus., ta, tum.
  Covatiefc, Cavo, avi, atum* ţre Vájom* ásom.
  Incavo, avi, atum, are.
  Concavo» ayare.
  Covatire, Cavanţen, nis, n. 2. Vájás.
  Excavatio, onis, f. 3. Coyatiţpriu, Cavator, oris, m. 5. Vájó.
  Excavator, oris, m, 3.
  Cpyatit A Cavatiis» ta, t\inu Vár jott, Üregesett.      .
  Cavüs, va, vum.
  Cavus, yi, m. a. Üreg.
  Covatit crefcut, Cavaticus, ca, cum. üregesen nptt.
  Covatiefc ţâre, Excavo, avi, atum, are. Kivájom.
  Covatire tare, Excavatio, onis* f. 3. Kii’ájds.
  Covata, Cavata, ta», f. i. Teke-nyo. Alveus, ei, m».
  Cymbium, ii, n. a.
  Capisterium, ii, n. a.
  Labrum, bri, n. a.
  Trulla, 1», f. i.
  Covata de frementat, Mactra % na a ot rae, f. i. Slitlf tekenyBy dagasztó tekenyti.
  M?gis, dis, f. 3.
  Magida, dae, f. t.
  Covor, itajl: Covertina, Integumentum, ti, n, a. StragţK lum, li, n. a.. Szőnyeg, tzaf-
  rwg-
  Digitized by
Google
 s34            CO.  CQ.CR.
     •... ■> ■ *—1 ■ ...............
 £ovor de cai, Phalerae, arum. Lóra valói tzafrang.
 Dorsuale, lis, n, 9. Ephipii-stragulum.
 Covor de mafa, Tapes, tis, m. 3. Asztali szú nye g.
 Tapetum, ti, n. s.
 Stroma, atii} n. s.
 Covor .de pat, Stragula» 1», f. í.
 Agy-takaró.
 „ Stragulum, li, n. a.
 Covovat, Phaleratus, ta, tűm.
 Tzqfrangos.
 Covrefc, Circumvenio, ni, tűm, ire. Kör nyül-ve szem, réá sze-d«m, megkentem.
 Covrire, Circumventio, onis, f. 3.
 Kőmyül-vévés, megkerités. Covrit, Circumventus, ta, tűm.
 KöríH-véteiett, megkeritett. Covrig, Spira, ree, f. i. Peretz.
 Crustatio, Crustula, Ise, f. i.
 [ Teganiţes, tfe, f. i. Poponum, ni, n. a.
 Covrig de aur, Armilla, Ise, f, i.
 Arany-peretz.
 Covrig de aur purtatoriu, Armillatus, ta, tum. Arany-peretzes. Cqvorteil, Qvartţrium, ii, n. 2.
 Skdllds•
 Cqvortel de ernat, Hiberna, oram, n. 2. plu: Téli szállás. Hibernaculum, li, n. 2.
 Crăciun, Incarnatio, onis, f. 3.
 Karátson.
 Cracovia, Cracovia, se* f. i. Lén*
                 CR._________________
  gyeUországi város.
  Creefus, Crsestis, si, m. 2. Lídiának Királlyá, kit Czirus meggyőzött.
  Craiu, imperat, Rex, gis, m. 3. . Király.
  Crancaefc, Crocito, avi, atum, are. Károgok mint <z* holló. Crancaire, Crocitatio, onis, f. 3* Holló kár o gás.
  Crap, Carpio, onis, m. 3. Pontyó, potyka, pozsár hal. Cyprinus, ni, m. 2.
  Crapa, Crata, v. Crates, Borona.
  Qcca, cse, f. i.
  Crapa cu colţi de fer, Irpex, cis, et irpices. Vas Joga borona^ gereblye.
  Crapefc, crap, Cratio, ivi, itum, ire. Bororiúlok.
  Occo, avi,, atum, are*
  Inocco, avi, atum, are. 2fó-boronálom.
  Deocco, avi, atum, are.
  C.rapare, Occatio, onis, £ 3L Bo* rond lás.
  Crapatoriu, Occator, oris, m: 3,
  . Boronáló.
  Crapat, Occatus, ta, tum. Boro-nâlt.
  Crapatorefc, Occatorius, ria, tum.
  Borondláshoz való.
  Crate, Crates, tis, £ 3. Ros-tély.
  Cancelli, órum, m. plu: 2. Transenna, ilse, £ i.
Digitized by <^»ooQle
  _________________CR.
  Crate mica, Craticula, lee, f. i.
  Rostélyotska.
  Crate in fereţita, prin care vede onm, Transenna, nse, f. i. Ablakban való rostély, mellyen az ember áltaUláthat. Cratefc, Clatro, avi, atum, are.
  Rostéfyozom.
  Crateit, Clatratus, ta, tum. Gáto-ros, rostélyos.
  Craticius, ii, m. 9.
  Cretf, Credo, didi, itum, ere. Hi-szem., hiszek.
  Fido, di, fisum, ere.
  Adcredo, «didi, itum , ere. Meghiszem.
  Credeintie, Fides, ei, f. i. Hit, hiteL
  Fiducia, «e, f. 1. Hihedelem. Elhitet, b/zodalom. Credeinceof, Fidelis, lis, c. 3. Hív.
  Fidus, da, um.
  Credietoriu, Crédens, tis, o. 3. Hivó.
  Fidens, tis, o. 3. Hihedehnes. Credietoriu lefne, GrediţUis, la, um. Hamar hivő.
  Cred i ement lefhe, Credulitas, ti*, f. 3. Könnyen hiteL Credeintiare, Fidentia, se, f, i. Barátság, birodalom.
  Fidelitas, tis, f« 3. Hívse g. Cr*deii»tia*, CreditU9, ta, tum.
  Elhitt dolog.
  Cred«tn*iste, Credibiliter> adv: Hihetőképpen.
  ______________CR._________________95i
  Fideliter, adv: Híven, hűség-
  gél-
  Fidenter, adv: Bizodahnason+ Fidele, adv: Híven.
  Fide, adv: Híven, htvséggeL Probabiliter, adv: Hihetőképp , pen.
  Cred inpreuna cu altu, Accredo, didi, itum, ere» Mással együtt hiszek.
  Credeitoriu, Creditor, oits»: Költsön adó, hiteiben adó. Credeitoare, Creditrix, oas, f. 3.
  Kő Ütöm. adóné, meghtöné. Credeintiat, Creditum, ti, n. 9« Adósság, hitelben edmtt dolog.
  Credeintiare ant, Spem habeo ui, itum, ere. ReménUk, re*', menté gém. van•
  Spero, avi, atum, are. Credeintiare, Spes, spei, f. 1* mén ség, reménlék.
  Credeintierof, ' Spesans, tis, e. 3.
  Rmnénlö.
  Credeintiat, Speratas, ta, tum.
  Reménlett,
  Credeintiare buna am, In epem bonam venio, ni, ventum, ire* Jó remén tégem van.
  Optimam spem habe», «M, Optime spero, avi, Mum, ave. Credeintiare buna & «ibi, Jubeo . te bene sperare. Jó remén tég^ ben légy.
  Credeintiare in cineva jNm t
Digitized by v^ooQle
*36                    CR.
  Spem in aliqvo pono, sui, um, ere, Valakiben bízom. Credeintiare laped, Spem abjicio, ci, ectum, ere. Tovább nem bízom.
  Credeintiare mau inselat, Spes me fefellit. A’ remén ség meg-$sáli.
  Fortuna decepit.
  Spes delusit, Frustrata est Non successit, ut sperabam.
  Non successit ex animi sententia,
  Aliter ut sperabam, contigit. Credentiare toata perdind zak, De •pe deturbati, dejecti» detrusi, depulsi jacent
  De omni, ex omni spe deciderunt, spem abjecerunt. Min-den remén s.égekt'61 megfősz-tattak.
  Credeatiariu, Credentiarius, ii, m. 2. Asztalnál szólgáló, kóstoló,
  Credentie, Armariu, Armarium, ii, n. 2. EgyeUmást tartó láda, Almdriom.
  Crep, Crepo, ui, itum, are. Ha-> > şadok.
  Dtffindor, di, fissus sum, di. Fatisco, ere.
  Hisco, ere.
  Hio, avi, atum, are.
  Hiasco» ere.
  Hiato, avi, atum. Hasadó-
  Crep, Findo, di, fissum, ere. Hasítom,
  Scindo, di, ssum, ere. Proscindo, di, ssum, ere. Hasogatom.
  Conscindo, di, ssum, ere. Discindo, di, ssum.
  Diffindo, di, ssum, ere. Deruncino, avi, atum, are. id. Confindo, ere. Elhazogatom. Perfindo, ere.
  Infindq, di, ssum, ere. Meg* hasítom.
  Crepare, Fissio, onis, f. 3. Hasítás. Fissura, rae, f. i.
  Scissura, rae, f. i.
  Hiatus, tus, m. 4* Hasadás* Fiss&m, ssi, n. 2.
  Seissio, onis, f. 3,
  Scissos, sús, m. 4*
  Proscissio, onis, f, 3. Hasogatás.
  Crepat, Fissus, sa, sum. Hasogatott. Scissus, sa, sum. Dissectus, ta, um,
  Scabrosus, sa, um. Repedezett, Scabratus, ta,' tum.
  Hiulcus, ca, um.
  Crepatoriu, Fissor, oris, m* 3. Hasító. Findens, *tis, o. 5. Hians, tis, o. 3. Nyíló. Crepaceof, Fissilis, le, c. 3. Hasadó. Scissilis, le, c, 3. sitható.
  Crepaturoţ Rimosus, sa, um. Ha*
  sadékos,
Digitized by <^»ooQ[e
                CR>______________
  Lacioiosus, «a, som.
  Laciniatus, ta, um*
  Lacinosus, sa* sum»
  Multifidus, da* um.
  Crepatura, Fissum, si, n. a* Ha* sadék. Fissura, rse, f. 1.
  Fissus, sús, m. 4« Ri«*a, «* f* 1. Pator, oris, m. 3.
  Hiatus, tűi, m. 4»
  Chasma, tis, n. 3.
  Crepatura mica, Rimula* 1», £ i.
  Hasadékotska.
  Crepatura ceriului, Chasma, tis, n. 3. Ég hasadása.
  Crepatura pamentului * Hiatus teme» FHld nyílás.
  Crepaturi la cur, si la pessoare* Rhagades, dum, f. 3. plu: Seggén, és lábon való hasadé-AoA, tűrések.
  Ragadia, orum* n* a* pia: Grepaturi in haine, Lacinia* nise* f. i. Hasadék ct ruhában» Crep in lontru* Infindo, di, ssum, ere. Belé+hasitom.
  Crepat cu icu, Discuneatus, ta, tum. Ékkel elhasogatoţt. Crepat indoao* Biffidatus, ta, um. Kétfelé has tdi.
  Biffidus, da, dum.
  Crepata in doa ungie, Bisulca ungula, Hasított köröm. Crepare de di* si noapte* Crepusculum, li, n. a. Nap9 feljövetele * homályos Világosság.
              Cft>                %ö7
  Creri* Gerebrufn, ri, n. ü. Agy-
  velő.
  Crerof, Cerebrosus, sa* sum. A* gyosy maga tanátsán járó. Crerutii, Cerebellum* li* n. AgyvéU? hátulsó kissebbik ré+ sze.
  Crefc, Crescb, crevi, etum, ere* Nevekedem.
  Augesco, ere»
  Glisco, ere.
  Adolesco, ere. Felnevekedérri. Incresco, ere, vi, tum. Procresco, erei Alesco, ere* Növök.
  Adoleo, ere, ui, nm.
  Augeor, auctus sum, eri» Surgo, xi, ctum, ere*
  Crescere, Crescentia> «, f. i* Növés.
  Accretio, onis, f. 3* Acerementum, ti, u. 2; Nevo* kedés* Auctio, onis, f. 3» Crementum,, ti, n. s. Incrementum, ti, n, a. Augmentum, ti, n* a*,
  Auctus, tús, m. 4*
  Adolescentia, mf f* i. jftfei)é* dékenség.
  Creícatoriu, Crescetis, tis, o. 3* Nevekedö.
  Succrescens* tis, o. 3>
  Novellus, la, unft,
  Crefcut, Cretus, ta, unii Neve-kedetty nötl.
  Creíc afare dein céra, Excresco*
Digitized by
   a38                 CR.
  *   «vi, etum* ere. Kinövök, ki* termem*
  Crefcttt afare, Enatus, ta, um.
  FaimtiiibSl kinőtt,
  Crerfte «p% Diluviat ftqva, Arad
  *   d vtz.
  Exundat, avit.
  *             «fit.
  Undat, avit Creştere apei, Alhivio, nis, m. 3. Vi* növés.
  AHuvfaito, ii, n. «.
  Alluvies, ei, f. 5.
  Inundatio, onis, f. 3.
  Crefc ca doao furori, Sororio, iavi, atttm, iar» Növök mini kétttstcér.
  Crefó de • ilöu, Regermino, avi, «tu«l, ape. Üjjnhxg növök. Creştere de nou, Regerminatio, onis, f. 3. Ojjonnan nővés. Crefc iate 4e nou, Recresco, crevi, «tum, ere. Ismét iq'jonftan nővök.
  Creíc in el, InbleSco, ere, vi, e-tum. Btlé-növök.
  Creíc in loeu lui, Succresco, «vi, etum, ere. HeHyiben nővök. Crefc impreuna, Congermino, a-
  vi, atum, are. Együtt kinövök.
  Crefc in fuf, Procresco, crevi, etum, ere. Felnövök.
  ' Accrfesco, ere. Felnevekedem. Excresco, ere*
  ' Succresco, ere.
    _____________CR. _______________
   Subcresco, ere.
   Incresco, ere.
Crescere in fur, Accretio» onis, f. 3. Felnevekedés. Acererteutoim, ti, n. s. Incrementum, ti, n. s.
Creícut in luf, Excretus, ta, um. Felnőtt.
Crescere iníiif a erbi, Thirsus, thirsi, m. 8. Egyenesen fel-nőtt tzirája, vagy kőt ója a* JÜnek.
Crescere in fuf a lemnului, fau a viti, dupa cum funt nodurile lor, Articulatio, onis, f. 3. Gyen• gefának) vagy szőlőnek izén-ként való növése.
Crescere pefte fire a ceva medu* dulariu, cíim árú Sefe degete la mana, Agnatum, ti, n. l. Természet felett ta 9 növése, mint hatodik új a* kézben• Crefc la ólait a, Concyesco, crevi, etum, ere. Öszve-növök. Congermino, avi, atum, «re. Crescere la olalta, Concretio, linis, f. 3. Öszve-növés.
Crefc lenga, Accresco, évi, etum, ere. Mellé-nővök.
Crefcut lenga, Accretus, ta, tűm. Mellé-nőit.
   Ohnatus, ta, um.
Crefc, me inaltiu, Exahor, ári, altatus sum. FeUmagaszta-lom magamat], nagyon ne-vekedem»
 Digitized by v^ooQie
        _________CR._________________
  Crescere, inaltie, Exaltatio, onis,
  ' f. 3. Felmag asztalát, nagyon növekedés.
  Crefc, me immultieíc, Sobolesco, éré. Tsemetézem, gyarapodom.
  Créfc pefte deuf, Supercresco, ere, vi, tum. Felette felnövök. Grefc, refar, Egermino, avi, atum, are. * Kitsirázom.
  Progermino, avi, atum, are. Crefc fub denf, Subnascor, atus sum, asci. Felnevekedem mellette.
  ' Subcresco, ere. .
  Crefc, si marefc pre altu, Crescere facio, Augeo, ere. Neve-lem, öregbitem.
  Crefcut, marit, Augmentatus, tata, tum. öregbűit, nevekedett. Crefc, tin pre altu, Educo, avi, atum, are. Feltartom, neve-lem.
  Alo, lui, itum, ere. Táplálom, nevelem.
  Crescere facio, ci, ctum, ere. Nevelem.
  Nutrio, ivi, tum, ire. Táplálom, nevelem*
  Enutrio, ivi, tum, ire.
  Próveho, xi, ctum, ere. Felnevelem,
  Píutrico, avi, atum, are. Táplálom, nevelem»
  Nutricor, ari, atus sum.
  Augeo, uxi, ctum, ere. Öreg*
_______________CR._________________*3g
   bitem, nevelem.
   Crescere, tinere, Educatio» onis, f» 3. Feltartás, nevelés. Nutricatio, onis, £ 3. Táplálás, nevelés.
   Nutricatus, tús, m. 4*
   Nutritus, túfr, m. 4* Augmentatio, oms, £ 3. Öregbítés, nevelés.
   Crefcatoriu, tiitoriu, Educator, oris, m. 3. Feltartó, nevelii. Nutricius, a, um. Táplálój feltartó.
   Nutritor, oris, m. 3.
   Altor, oris, m. 3;
   Crefcatoare, Educatrix, cis, f. 3. Tartó, nevein. Dajka as*-szony.
   Altrix, cis, f. 3.
   Nutrix, cis, f. 3.
   Crefcatoaree, Daicutie, Nutricula, 1«, f. í* Dajkátska, neveli dajkátska.
   Crefcut, tinut, Educatus, ta, tum# Feltartott, táplált, neveU. Nutritus, ta, um.
   Alitus, ta, tum.
   Alumnus, ni, m. 3»
   Crefc, tiu in ceva, Innutrio, ivi, itum, ire. Valamiben felne* velem.
   Crefcut, tinut in ceva, Innutritus, ta, tum. Valamiben felnevelt. Crefc barba, Barbam alo, ere, lui, itum. Szákállot nevelekr Barbam nutrio, ivi, tum, ire#
 Digitized by L^ooQle
    a4o                 tft-
 ' Creíc peru, Comam, capillos alo, tii, ere. Hajút növelek.
    Crescere perului, Nutritio corii se, Haj nevelés.
    Crefc porci, Alo percos, Disznót nevelek.
    Aló setigeros, Sertést nevetek. Cresóere de porci, Porculatio, onis, f. 3. Disznó névelés. Créfcatöriu de porói, Porculatör, oris, m. 3. Disznó nevelő, tartó, hizlaló.
    Crefc vité, si immuítiéíc, Peüora aló* ere; Mültiplicb, avi, atum, are. Barmot tartok^ nevélek, sokas itok.
    Creft, Strio, avi, atrttn, át*. Rovom, rovdsolom*
    Incido, di, «um, éré. Bobok, metszek.
    Incrusto, ávi* atlim, are; Incidendo noto, avi, atum, are; Annotó, are, vi, atum. Crinisfactis numterate incido i di, ssum, ere.
    Creftaré, Incisura, rae, f; 11 Ró-vds. Crena, nae, f. i.
    Striatura, rae, fi i.
    Creílatura, Rationaria taliola. Rationalis talia. Baceillns incisus: Crenarum 'numerata incisio. Ró vds .
    Creftat taét, Striatus, ta, ttom;
    Róvdsolt.
    Creftare pe cap, Capitatioi dilis,
    f. 3. Fore való rovás.
                                         Cft;
  Crefta, creafta, Crista^ tae, f. i. Taré.
  Creafta de pene, Grista plufria* lis; Tollú taré.
  Creftat, Cristatus*, ta* tűm. Törés, tzimeres', bőkre tás'.
  Créftutia, Cristula, lae, f. 1. Tfc réjotska, tzimerétske. -
  Creftata*, Crustulum*, li, ifc ii; Pe± retz pogátsá.
    Qrü&turti. Egy faláb, daraboté ka peretz, vagy kenyér.
  Cteftéle*, fan catiei aiului, Agii* dia, orum, n. a. plu: Fokhagyma fokáig tzikűi.
  Qréstein, Christianus, haj und. Keresztény.
                      Crestein mincinof» Pseudo - Christianus. Hamis keresztényi
  Grestein nou, Anabaptista, tae, m. í. Üjj kéresztény.
  Gresteinefc, Christianus*, na, num. Keresztényi.
  Gréstét^ v. Cricréste'c unde funt •őréri capului, Vertéx capitisţ Fő* tetijei
  Creta, Creta, tae-, f. i. Fkjér jegy éző krétar.
  Creíacefc, Cretacetis, ea, eums Krétából való.
  Cretat, Cretatus, ta, tűm* Krétd-zott, fejéritetl.
  CretofJ Cretosus, sa-, sum. Krétáé hely.
  Crétutie* Cretulá, lae, f; i. Kré-tátska.
Digitized by v^ooQle
                                      CR.
  fc* - . — ■ Cretiefc, Cripso, avi* atum, ara» Fodori tok) fodoritom. Concrispo, ara. Intorqueo, are* Calamistro, avi, atum» am Ha*
  ' jai fodotitok.
  Cratire, Pilorum intotsio» oni»,f. 3. FodorgaldS.
  Ciaicinaij ni, m. s»
  Creti tori u , Crispans» tis» o» 5. Fo-doritó»
  Cretitoriu fW* Calamistrum, tri, o. a. Fodotitá vaé9 Ciniflo, onis, m* 3. Hú} fodo* titő vas, mélegittí*
  Cretit, Crispatus» ta, tum» fodo» ritott. Tortus* ta, tum» Calamistratus, ta, tum. Concrispatus, ta, tum*
  Girratui, ta, tum.
  Gíocinatus, ta, tum»
  Cretit par, Cirrus, ri, m» 1 Fo*> doritott haj.
  Cininus* ni, m. 1,
  Cretiu, Crispus, pa, púm. Fbdor, Cretisor, Crispulus, li, m» a. Fo-dórolska.
  Subcrispus, pa, púm* Fodorka. Cretiti peri, Capilli anulati, sinuati, xalarnintrati, Acu inusti cincinni» Fodor hajok Cretiefc ceva, Rugo, avi>atuto, are. SömÖrközönt, rántzoiok. Plico* are. .
                         Corrugo, avi, atum* áré.
  Creti re, Plicat io, onis, f. 3t Rdn-tzolds* Plicatura, rae, £ i.
                CR.                241
  Cretitoriu, Corrugans, tis, o, 3. Rántzoló»
  Caarctans, tis, o. 3«.
  Implicans, tis, o. 3*
  Creticeof, Plicatilis^ le, C. 3* Itdn• izolhaíó•
  CretioiJ Rugosus» sa, sum» ild/i» tzos.
  Plicatus, ta* tum*
  In plica» coactus, ta> tum» Latiinosus» sa, sum. Tsipkés. Cretit» Rugatus, ta, tum. RdntM• 6un szedett.
  Cfetiala, Ruga, gae» f. 1* Rdhtx.
  ' Plică* éae, f. 1»
  Creţi» Rugbsus, sa, sum» iios.
  Grimbal, Gfimboae,' Crembalum* li, n* a. Doromb.
  Cri mia, TâuriCa, cae, f» i. Tálát országban Krimi tartontdnnyd, Crimian, Tauricus» ca, cum. Krimid' orszdgU Crin, Grae: crinon, Lilium, lii* n, a. Liliorri.
  Crin btoacefc, Hemerocalis, lia* fi 3» Béka tiUom,
  Crinefc* Lilâceus, ea, eum. LiUomi* Gri net, Lilietum, ti, n. a» Lilio• mos kert.
  Gris, Crisius» sii, m; 2. Kiirifs. C.risan, Crisantis, na, lira. Korosi. Crifis, Crisis, eos* v. sisj f. 3. ítélet.
  Crifif Imitare boali, Mutatio roor* bi. Betegségnek változása»
Digitized by ^.ooQle
s^2                  CR.
  Crisnefc, criso» Strideo di» ere. Tsikorgok.
   Strido, di, ere.
  Crisnire, criscare, Stridor, őrit, m.3. Tsikorgds.
  Crisnitoriu, eriscatoriu, Stridulas, 1% Iun* Tsikorgó.
   Stridens, tis, o. &
  Criftei, Garrula avis, Ortygomet-ra, trae, f. i. Harii.
  Criitely, Cryter, ris, m» 3. Kfis» tély.
   Enema, atis, n* 3.
   Cristeriura, rii n. t* Metrenechitae, orum. f. plur: Kristeíyezö szerszám*
  Critic, Criticus,, ea, cum. Ítélő, Croati, Carni, orum, m. plur: i. Kárnitzek, Horvdtok.
   Croatae, arum, c. i.
  Croaţia, Croaţia, tiae, f. i. 2?or-vdt ország.
  Crocodel, Crocodillus, li, m. a.
   Krokodittus.
  Crocodeilefc, Crocodillinu», na, nam. Krokodillusi.
  Crof, Crassus, sa, sum. Crossus, sa, sum. Vaut ag. Vedi grof. Crotcorodiez, Gracillo, are. Kari* Hálok.
   Glatio, ire.
  Crotcorodire, Gratillatio, onis, f. i.
   Karitsálás.
                     Cruce, Crux, cis, f. 3. Kereszt. Crucefc, refteignefc, Crucifigo, xi, xum, ere. Megfeszítem.
CR._______________
   Crucire, Crucifixio, onis, f. 3. Megfeszítés.
   Crucit, Refteignit, Crucifixus, xa, xum. Megfeszittetett.
   Cruciat, cu cruce, Cruciatas, ta, tum. Keresztes.
   Crncefc, nacasielc, Crucio, avi, a-tum, are. Kínzóm gyötröm. Excrutio, ire.
   Torqueo, si, tum ere*
   Vexo, avi, atum, are.
   Cruci re, Cruciatus, tús, m. 4* Gyötrelem.
   Tortura, rae, f. i. Kínzás. Tormentum, ti, n. s. Cruciabilitas, tis, f, 3»
   Afflictio, onis f. 3. Nyomorga• tás.
   Cruciamentum, ti, n. s. Veratio, onis, f. 3.
   Crucitoriu, Cruciator, oris, m. 3. Kínzó, gyötrő.
   Vexator, oris, m. 3.
   Cruciabilis, le, c. 3«
   Cruciariu, Cruciarias, rii, rium, Kénzásra váló.
   Cruciseste, Cruciabiliter, adv. Ki* nozva, kínzás keppen,. Crucise», Decusso, avi, atum, are.
   Keresztül teszem. y Cruciset, Decussatus, ta, tum. Ke* resztül tétetett.
   Cruciseic, Transversus, sa, sum.
   Keresztül, való.
   Crucis curmedis, Praepostere. Kfr resztül kasúl.
                                                                                                                          Digitized by Google
 CR.                   *43
  Perplexe, adv: Keresetül hasúig zavarva. Perplexim, Decussatim. Contorte* Trans* verse adv:
  Crucefcume, Miror, ári, tus sum.
  Tsuddlkozom> rémülök* '
  Crud, Gradus, da, dum. Nyers. Crudime, Cruditas, tis, f* 3* Nyer* seség.
  Viror, oris, m« 3«'
  Vigor, oris m. 3*
  Crudieíc, Crudesco» ere» Megnyer* tülök, ujjútok.
  Crudefc iare, Recrudesco, ere» du i* Ismét megnyersülök*
  Crud, no miloítiv, Crudelis» le, c* 3. Kegyetlen, iszonyúé Saevus, vs, rum.
  Truculentus, ta, tum»
  Teter, tra, trum.
  Trux, cis, o. í*
  Dirus» ra, rum*
  Atrox, oois, o. 3•
  Efferus, ra, rum.
  Immisericors, dis, o. 3* Irgalmatlan.
  Inclemens, tis, o. 5»
  Immitis, te, c. 3.
  Crudi me, ne miloítivire, Oudsli* tas, tis, f» 3. Kegyetlenség. Atrocitas, tis f. 3«
  Diritas, ti», f. 3.
  Saevitia, tiae, f. 4,
  Inclementia, tiae, C 1.
  Feritas» tatis» o* 3.
  Immanitas, tis f. 3,
                                                                         16 *
  Ferocia,. ciae, f. i.
  Crudieste, fore mila, Crudeliter, ad v; Kegyetlenül Atrociter.
  Inclementer.
  Ferociter.
  Saeviter.
  Immisericorditer.
  Crudiefc, ne miloftiveite fac, Saq| vio, vis, ire» Kegyetlenkedem, Desaevio, ire.
  Ferocio, ire»
  Cruntes, Cruento, avi atum, are.
  Véresitemt vérben keverem. Cruntat, Cruentatus, ta, tum. Vé* resitettf vérben kevert t*
  Crunt, Cruentus» ta, tum. Véres* Sanguinolentus, ta^ tum. Sanguineus, nea, eum.
  Crusca, Cavea, veae, f» 1. Kálitzka* Crufta coase, Crusta, tae, f. 1,
  . Valaminek kemény haja* Crufta fuptire, Crustula, lae, f. t* Héjatska.
  Cruftof, Crustosus, sa, um. Hé* jas> hajas.
  Cruftateti, Cucumis, is, cucumis, eris, m. 3. Ug6tka> tök, Cruftavetiariu, Cucumerarium* ii, n. ». Úgórkds kert.
  CruAaveti verdi, CrudJ cucudlf* res. Nyers ugórkák,
  Morati, muriati cucumeres, Sas ugórkák*
  Crypta ( Grae: cripta ) Crypta, tam f. 1. Föld alatt tfaló béltf pintji
Digitized by v^.ooQle
*44                  CR.   CT.    C.Ü.
CU.
  Crypteic^ Cryptica*, -c*, cum. Elrejtett*
  Qryptoporthic, Cryptoporticus, ci f. 9. Fűid alatt való járó folyosó.
  Cryftall, Crystallum, li, n. a.Crys* tallut, Ili, m. 9. Kristály. Cryftall in, Crystallinus na, um* r Kristályból való.
  Crystalin, Crystallinus, ni, m. 9.
   Kristály üveg.
  Cthitor ( Grae: Ctitor ) Possessor, oris, m. 3., Valamit btró. Tutor, oris, m. 3. Valamit bi-ró, arra gondot visel#. Ctbitorefc, Tutor, ári, atus sum. Védelmezem, gondot reá vise• lek.
  Cthitorie, Tutoratus, tús. m. 4.
   Védelme zés, gondviselés.
  Cu, Cmn praar Val, vei, vdem% veled.
                                           Cu acu co( fugrafeíc, Acu pingo, xi, etum, ere. Hímet varróké Cu acu eufutoriu, fugrafitoriu, Acu pictor, oris, m» 3. Hímmel varró.
                                           Cu acu eufut, fugrafit, Acu pic* tu», ta, tűm* Hímmel varrót. Cu adever, adeverat, Edepol Quasi per #edem pollucis, Bizonnyá• rt}, Istenemre.
   Revera, Nyílván, bizonyosón. Eniravero, conjuc.*
   Herele». Bizonnyára.
   Enodfate.
  Equidem»
  Nae.
  Quidem»
  Sane.
  Omnino. Nyüván, bizonyoson^ Plane. Nyilván.
  Reapse. Valójában.
  Sario. Valóban,          nélkül.
  Cu adeverat, Profecto, adyi jlffti» den bizonnyal Profecto.
  Certe. —
  Certo.
  Mehercle.
  Plane»
  Revera.
  Equidem.
  Serio, extra jocum Remoto joco.
  Omissis jocis, Amoto ludo» Omnino, sane.
  Cu alefale, Suamet. abia: Magáé*
  val.
  Cu altue facere da bine vietiui-ioriu, Beneficiarius ii, m. a. Valaki jó téteménnyivel élS, alumnus.
  Cu amendoao mani intru o forma lucratoriu,Ambidexter, trí. m.a* Mind két kezével egyaránt élő. Cu ardere, Ferbintieste, Flagranter. adv. Égve, buzgón.
  Cu arme funetoriu, Armisonní, na, um. Fegyverben *z'órgo.
  Cu arme puternic, Armipotens, ţis, o. 3. Fegyverrel hatalmas.
Digitized by LiOOQle
    Cu aruncare forti a fyane cele viitoare, Sortilegium, ii, n. 9. Sórs vetéssel jövendölés, '
    Cu aruncare forti (puitori, Soi> tilegus, gi. m, a. Sórs vetéssel jövendölő.
    Cu afcultare, Obedienter adv: JEngedelmesen, tzó fogadó képpen.
    Cu ateta, Tanto, Annyival
    Cu aur itelot Patagiatus, ta, um. Arannyal tssllagzó.
    Cu bani răi, si pecete nedrapta traitoriu, Falsarius, ii, m. a. Hamis pénzelj és petséttel élő.
    Cu barba galbena, Ahenobarbu* bi, m. 8. Sárga szakállá.
    Cu bine cuventare, Benedice, ad va jtídáesaly jó kívánsággal
- Cu bucate vletiueíb, Vescor, ris, vesci, Ételiét élek.
    Cu bucatiele plin, Frustulentus, ta, tum. Darabokkal telt.
    Cu bucate bune a vietiui, Victu electili vitám ducere. Jó eledel* lel élni«
    Cu buna aţediare, Disposite, adv: Rendel* rendszerént
    Cu buna cauft, Causarie adv: Jó okkai:
    Causarius, ia, um. Jó okú9 jó ügya.
    Cu buna fortuna, Fortunate, adv.' Szerentsésen,
    Fortunati m.
    Cum bona fortuna, et felicitifce* Secundis avUms.
  Bonis avibus.
  Prospere, feliciter.
  Cu buna inima iintem, Favetur* Imper M szívvel vagyunk.
  Cn buna minte ede, Bona mante insignitus, ta, tum. Jó eszű, fa észszel bír.
  Bona mente práedituf, Excellentis ingenii.
  Memoriae insignis.
  Cu buna minte fint, Bona mén* te praeditus sum. Jól gondot• kodom.
  Bona mente utor, sua sum, utí. Benevolus ştim, es,
  Bene censeo,.ui, ere.
  Arbitror, ari, atus sum.
  Cu buna voe, Prothime, advi Ö-vömest, jó kedvét.
  Cuc, Cuculus, H, m. s. Kakuk» Coccyx, gys, m. 3.
  Cu oapu aicutit, Cylo, v. ci!o, o* nis. m. 3. Hegyes fejű.
  Cu cap mare, Capito, onis%fei«& Nagy fejti.
  Cu care împreuna, Quocum simul.
  Kivel együtt*
  Cu cat, Quanto, adv: Mennyivel Quantopere,
  Cu ce mod, Quomodo |[an. Xi-formán.
  Cu ce íé poate vietiui, Froendus, da, mau A* mivel élhetni.
  Ou ceva, Aliquanto, adv; Valamennyivel.
  Cu oornurile intru o forma, Orto-
Digitized by LjOOQle
 1
   •46_______________CtJ._______________
  ganus, na, um. Egyaránt vedé SZegktŰ.
  Cu cinci cornuri, Pentagooua, na, um. Őtszegü.
  Cu cor#ag, Comitialiter, adv: Kor* eágoson.
  Cucuri gefe, Cucurio» ivi, tum» ire. Kukurikolok•
  Gal lu le sco, ere.
  Cucurbeta, Cuourbita» tae, f. i.* Tők, item kőppely.
  Cucurbetie, Cucurbitula lae f. 1. Tőkötske9 borbély kőppely.
  Cucurbete de pament» Aponia, ae» f. i. Földi tök,
  Arcbetostis, ti», f. 3« Ampelonia» ae, f. í.
  Brionia, niae, f. i.
  Cucurbete de thina, Colocynţjiis, idis, f. 3. Sár tök. -
  Cucurbeta forrna. Cucurbitinus, na, num. Tok forma.
  Cucurbeu, f. cuculbeu» v. curcubeu» Iris dis f, 3. Szivárvány.
  Cucurus, Melica, cae, f. i. Tbrök búza, Fagopirum, ri, n. •«
  Cucuta, Cicuta, tae, f. i. Bürök• Abiatas» ti, f. a.
  Cucutare, Cioutaria, riae, jt. i. Bő sövény, Barabój. \
  Cu dare de mana fpre cepa me leg, Fidejubeo fidejussi, fidejussum, fidejubere. Felfogadom} kezet leszek.
  Cu dare de mana legaturiu Fide-pusio, onis, f. 3. Kezesség.
                                       CU.
  -i, ,, ....................... — .
  Cu dare de mana legat, Fidejussor, oris, m. 3. Kezes.
  Praes, dis, m. 3. FelelögAeze*. Sponsor» oris, m. 3. Appromissor, oris, m. 3.
  Vas, vadis, m. 3.
  Cu deadeinf, Conquisite, adv: Szor* galmatosan.
  Diligenter adv.
  Cu degetu aret, Indigito, avi, atum, are. Jelentem, újjal mútatom. Cu degetu aretare, Indigitatio, o» nis» f. 3. Nevezés, újjal muta* tás.
  Cu degetu aretat, Indigitatus, tata, um. Mutatott.
  Cu o iuta de capete, Centiceps, centicipis» o. 3* Száz fejű.
  Cu deinti inainte si afeutiti, Cy* nodon, ntis, m. 3. Ki álló fo» gú, hegyes fogú.
  Cu deinti-minunti, Dentibulatus, ta» um, Apró fogú.
                      Cu doao arip, Bipennis» ne, c. 3.
  Két szárnyú.
  Cu doao afoutite, Anceps, itis, Két élű.
                      Cu doao capete, Biceps, tis, o. 3.
  Kétfejű.
  Cn doao ooarne, Bicornis, ne, o. 3« Két szarvú.
                      Cu doao fecie, Bicolor, oris, m.a3.
  Kétszínű.
  Cu doao forme, Biformatus, ia, um. Kétféle ábrdzatú* Biformis, mis, c. 3.
Digitized by LjOOQle „
 ________________CIL___________.
  Ca doao frunţi, Bifrons, tis, o. 3.
  Két honúokú.
  Ca doao limbi, Bilingvi*, ve, o. 3.
  Két szájú, hamis.
  Co doao meduleri, Bimembris, bre, c. 9. Két tagú, k él testű. Cu doao nume, Binominis, ne, o. 3. Jfeit nevű.
  Binominas, na, nm.
  Ca doao palme, Bipalmia, me, o. 3. Két ^tenyerű.
  Ca doao pessoare, Bipes, edis, o. 3. Két lábú.
  Ca doao trupuri, Bicorpor, oris, o. 3« Jifet Ca dreptu, Juste, adv: Igazán. Vere.
  Hite.
  Recte.
  Directe.
  Certo.
  Candide.
  Sincere.
  Sinceriter.
  Jure.
  Non injuria.
  Cu dreptu fore facerie, Nude, adv: Igazán minden szinlés nélkül, Cu dreptu intro forma, JSquiter adv: Igazán, egyaránt.
  Cu dulceatie, Dulciter, adv: Édesen.
  Dulce. v Svaviter.
  Comice.
  Defricate.
                 CU.                *47
  Cu durere, Dolenter, adv. Fájdalmason.
  Cu durere de coaita, Pleuriticus, v ca, um. Oldal fájós, nyilai ásóé. Cu durere de foaie, Alvinus, na, um. Has fájó9 bél fájó.
  Cu el, Una adv: Együtt véUe.
   Cum iUo.
  Cu e), fau cu e va trai, Fruiturus, ra, um cum eo v. ea. Véüe élendő, hasznát véendö.
  Cn facie ne cnviinceofe főre voe, Vultuosus, sa,um. Dísztelen ked* vetlen, komor ábrázatú, rút te* kéntetil,
   Titaáicus, ca, um. Rút tekin• tetű. Titatríus, ii, m. s.
  Cu fapta, Reapse, adv, Tseléke• dettél.
                     Cu ferbintiala, Fervide, adv. Fér* venter, adv: Hevert, Jorrón. Cufoae, infocatoare de fér, Ustri* na ferraria. Vas tüzes koh, kor váts koh.
  Cu foarte mare ÍYintienie, Sacră* tissimus, ma, műm. Nagy szén• tségű.
   Sacre sacerrime, adv: Szentül. Cufund, Mergo, si, sura, ere. Be* lé meritem, elmentem. Immergo, ere.
                      Merso, are, Meritdegelem. Cufundare, Immersio, onis, f. 3.
   Bele merítés.
  Cufundat, Immersus, sa, suin. Be* lé mer itt etett.
Digitized by v^ooQle
  *4S                CU,______________
  De mer ki a, sa, ium,
  Mersus, sa, sum.
  Cufund de tot, Submergo, sí, sum, •re. ElmerUenty süjjjesztem Demergo, si, sum, ere. Cuftindare detot, Submersio, onis, f, 3. Elmqrite&y sttjjeszteş. Demersio, onis, f. 3.
  Cufundat de tót, Submersus, sa, ram. Elmeri tett y sülyesztetU Demersus, aa, sum. Cufuqdetiesta de tót, funditus, adv: Fenekiegészsjen.
  Cufund confund, Confindo, di, turn, ere. Megszégyenítem. Confuto, avi, atum, are, Meg* tzdfolom.
  Refello, ere.
  Convinco, ci, ctum, ere, Meg* győzőm.
  Cufundare, Qonfusio, onis, f, 3, Megszégyenítés.
  Cufundat, Confusus, sa, sum* Meg szégyenitett.
  Cufurefc, Qonfbrio, rire, jyi, itum.
  Megfosom.
  Cuf\ir*ala, Forja» orum, n. «. plu: Fos, hig ganélat.
  Cnfuriceof., foriolus, li, m. a. Fosos,
  Cufurit, Conforitus, ta, (um» Is-fosott,
  Cuget, Cogito, avi, atum, are. Gondolkodom, elmélkedem• Meditor, ari, atus sum. Commeditor, ari, atus sum.*
________________CU.________________
   Incogito, are* Gondolok^ Cugetare, Cogitatio, onis, f. 3, Gondolkodás Meditatio, onis, f. 3. Cugetători^ Cogitator, oris, m, 3. Gondolkodó«
   Excogitans, tia, o, 3. Meditabundus, da, um.
Cugetat, Cogitatus, tata, tum, Gon+ doltatott.
   Cogitatum» ti, n, a« Goldolt dolog.
   Meditatus, tata, tum.
Cuget, Cogitatio, onis, f. 3« Gon* dolat. Cogitatua, tús, tn< 4* Meditamentum» ti, n, a. Commentum, ti, n< 8, Cugeteceo.f, Meditabilis, le, o, 3« Gondolható.
   Cogitabilis, le, o. 3.
Cugetieste, Cogitate, adv: Gon» doliodva. Cogitato. Cogitatim* Meditabunde. Meditate.
Cuget bine, Considero, avi, atum, are. Meggondolom. Comminiscor, entus aum, nisci< Cugetare, bine, Consideratio, onis, f. 3< Meggondolás, Considerantia, ae, f. i.
Cugetatoriu bine, Considerator, oris, m. 3. Jól meggondoló• Consideratus, ta, tum. Eszes% magát méggondoló.
Cuget bine éu minte, Reputo, avi, atum. Meggondolom^ elmém* mei hányom vetem.
Digitized by <^»ooQ[e *
' Cü.
*49
                    Commentor, ari, atas «am, «ri. Cngetare bine cu minte, Reputatio, o nit, f. 3. Meggondolás, Commentatio,, onis, f. 3« Meg-gondolás, valamiről valé el• mélkedés.
Cuget cu luare aminţe, Perpen-do, dj, tum, ere, Méggondo• lom visgálom.
   Animum intendo, di, sanxere* Animo agito ayi, atum, are. Diligenter, studiose cogito are. Diligentius animadverto, ti, sum, ere.                          *
   Attentius examino, avi, atum, are.
   Diligenter fa animo versó, avi, atum, are.
Cuget, cugetend aflu, Excogito, avi, atum, are. Gondolok, valamit gondólva Csinálok.
                    Cugetare, cugeteind aflare, Exco* gitatio, onis, f, 3, Ki gondolás Cugeteroriu afletorm, Excogitator, ont, m. 3+ Valamit gondolva
   tan áló.
                    Commentor, oria» m. 5. Cugetat, cuge ten d aflat, Excogitatas, tata, tum. Ki gondólt. Cuget cum as lai* la yendiare. Proscripturio, ire, vi, itum. Ar-. Tói gondólkodom mini botsás-tam árúban.
                    Qúget defţjre ceva aftmi Specu* Ier, uri, latus eaaft. Meggúnéo-fom, mejjşn gondolkodom
 Cugetare defpre ceva afund, Specu* latio, onis ,f.3, Méfíen elmeibe* dés,
 Cugetatoriu defpre ceva afund, Speculator, oris, m. 3, Méjjert elmélkedő,
   Deliberandus, da, dum.
 Cuget iare intra mine, Recogito» avi, atum, are. Ismét meggon* dolom, meghányom vet*m ma-gamba.
   Recelo, lai, tom, ere.
 Cuget mpi înainte, Praecogito, avi, atum{ are. Elöl, vagy tör* re meggondolom.
   Praemeditor, ari, atus sum. Cugetare mai înainte, Praemeditatio, onis, f. 3. EUSre meg* gondolás.
   Praecogitatio onis» f. 3. Cugetatoriu mai nainte, Praecogi* tator, oris, m. 3. Etíhr* meg* gondoló.
                    Praemeditator, ovii, m. & Cugetat mai înainte, Praetoógfta^ tus, tata, tata. Előre tneggon*
   dóltt.
   Praemeditatas, tata, tum. Praeconceptus, ta, tum.
                                         Cuget mai in colo, Proapfafa^ xi, ctum, eve. Továbbra gondotok* Cugetare mai ineolo, Prospicientia, *«, f. i. Topábbra gondolát.
   Cuget, prifrefc, Cffntemploi^ ári» atus sum. Elmélkedem.
Digitized by i^ooQle
  Ratiocinor, «ri, atui tum. Contemplo, are.
  Imaginor ari, atus tum. Considero, avi, «tum, are. Cugetare, privire, Contemplatio, onis, f. 3. Elmélkedés. Con-tem piatu t, tús* m. 4* Conside* ratio, nis, f* 3.
  Cugetatoriu, privitoriu, Contemplator, oris, m. 3. Elmélkedő. Contemplans, tis, o. 3.
  , Contemplativas, va, um* Considerator, oris, m. 3. Cugetătoare, Contemplatrix, cis, f. 3. Elmélkedő né.
  Cogitatrix, cis, fi 3.
  Cuget fcornefc, Fingo, nxi, ctum.
  Költők, gondolok.
  Cugetare fcornire, Figmentum, ti, n. i. KőUés, gondoláit. Commentum, ti, n. 9. id. Cugetat fcornit, Commenticius, ia, ium. Gondólt, költött*
  Fictus ta, tum.
  Commentus, ta, tum.
  Ciiget reu, confictio, onis, f» 3.
  Ravasz gondolat, költés•
  Cuget, foooteíc, Cogito, avi, tum. are.
  Vélem, gondolom*
  Puto, avi, atom, are*
  Reor, eri, ratus sum.
  Arbitror, ari, atus sum; Cugetend, focotend bine, Perspec-te, adv: Jól meggondólva, szemlélve.
  Cu graba, Snbitö, adv: Hirtelen, hamarsággaL
  Cu gramada, Acervatim, adv. Rakásonként.
                                             Cu greu im efte, Graviter fero, tuli, latam. Nehezen hordozom, ne• hezen viselem. Moleste fero, erret Indigne fero, erre. iEgrefero, erre. Gravatim leró, arra
  Cu greutate, Gravate, ad. Nehezen* Difficulter, operose.
   Difficiliter, aegre*
   Graviter, vix.
  Cu greutate mare, Perdifficiliter, adv. /gen nehezen.
   Permoleste. Pergraviter, Scrupul ate.
  Cu greu pisere, Disuria, ae, f. i, Nehéz húdgyás.
   Stranguria, ae, f. i.
  Cu greu poci dice afare, Illuctor, ari, atus sum. Nehezen mondhat om-ki.
  Cui, Cui, Kinek.
  Cuib, a cubo incubo, Nidus di, m. a. Fészek.
  Cuibuti, Nidulus, li, m. 9. Fesz• ketske.
  Cuib fac, Nidifico, avi, tum, are. Fészket rakok.
  Nidulor, ari, atus sum.
  Cuib facatoriu, Nidificus, ca, cum* Fészek rakó.
  Cuibof, cuibariu, Nidimentum, ti, n. 9. Fészke valaminek, fész~ kés hely.
Digitized by
              cu
  Cuib fac intre, Internidifico, are.
  Köziben fészket rakok.
  Caiu, Clavus, vi, m. a. Szeg. Cuisor, Clavulus, li, tn. a. Sze-getske.
  Cuiet, Clavatus, ta, tun. Szeges, szeggel vert.
  Cuer, CU vale, lis, n. 3. Fogas. Cuiu dein oapu ofri, Paxillus, li, m. a. Tengeljveg szeg.
  Cui, ic, Cuneas, ei, m. a. Ék, ék-szeg*
  Cuiutiu, icuti, Cuneolus, li, m. a. Éketske.
  Cuefc, icuefc, Cuneo, avi, tum, eare. Éhezem.
  Cuiet, Cuneatus, ta, tum. Ék formájú.
  Cuiu inchietoriu, Impages, gis, f. 3. Foglaló szeg, keresztül belé botsátolt fa.
  Cuiui in parete de acatiat,Paxilus, li, tn. a. Fogas szeg a* falon d melyre akasztanák hólmit. Cu indoiala, Ambiguum ui, n. a. Kétséges.                     *
  Ambiguus, ua, um* Kételkedhető. Dubius, ia, um.
  Cu indoiala si pedecaceo£ Perpe-xabilis, le, o. 3. Kétséges, áka* dályos.
  Creperas, ra, um. Kétséges, bi-zontalan.
  Crepero marté pugnatam est. Nici ana nau inviníl Egyik sem nyert.
                Cü,               a5t
  Cu îndoiala, Ambiguej adv. Ké* tségesen.
  Cu iţiima lina, JEquanimiter, adv; Tsendesen, tűrve.
  Ca inima mica, Pusillanimus, ma, um. Kitsin sztvÜ. Pusillanimis, me, c. 3. id.
  Cu inima pacnica, Pacati animi* Tsendes, békességet. jEquanimus, a, um. ÁSquanimis, me, c. 3. id.
  Cu improteivire, Perfracte, adv: Ellene rúgódozva dtalkódva.
  Cu intielegere la olalta, Concorditer, adv; Együtt való értés• seL
  Concordi animo, consensu, E* communi sententia.
  Cu intielegere re, Veteratorie, adv: Ágh roszszúl dinokúi.
  Cu iubire fratiafca, Germane, adv: Atyafi szeretettél, atyafiképpen• Germanitus, adv: Szívből, atya» fi szeretetböL
  Cui fau lipit limba, .Ancylóglos* sus, si, m. a. Kinek nyelve bé• ragadott, nyelv kötél.
  Cu jurament, Jurato, adv? Eskü• véssél.
  Cu lantiu de aur, Torquatus, t«# um. Arany lántzos. .
  Cu lapte tiu, crefc, Lacte alo, ut, itum, ere. 7éjjel tartom.
  Lacte nutrio ivi, itum, re, Lacto, aviy atum, are,           <.
  Cu lapte dfla o doica tinut, Col-
Digitized by L^ooQle
»5*
Cü.
Cü.
   lactens, ea, ium, Azon egy daj-ka t éj jel tartott.
   Collactaneus ea» um.
Cu Jaur frumfetiat» Laurfconus, na, mu. Borostyánnal ékesített. Cule, Cumbere facio» ci» actum» ere. Lefektetem.
   Jacere facio» eci» aptum» ere. Discumbere facio» ere.
   Colloco» avi» atum, are. Culcume, Ital: Colcars!» corcarsi Cubo, ui» itum, are. Fekszem, féküszőm.
   Cumbo, ui, itum, ere. Decumbo» bui, itum, ere^ Discumbo» ere.
   Jaceo» ui, ere.
Culeare, Cubatio» onis» f. 3. Fe* küvés. Cubitu#» tús, m, 4. Cubatus» tús, m. 4.
   Cubitura, rae, f. 1.
   Decubitus, tús, m. 4-Culcatoriu» Cubitor» oris, m. 3, Fekvő. Jacens» tis, o, 3. Culcstoriu voioC Gubaturus, ra, um. Fekünnt akaró.
Culcume ou tiitoare, Cum pellice concumbo, ui, tum, ere. Agyassal fekăsztnu Culcare cu tiitoare» Concubina* tus, tús» m, 4. Agyas tartás. Cnleatoriu cu tiitoare» Concubi* ţarius» ii» m. j. Agyas tartó, | Concubinus» ni, m. 9. Culcatoare cu ítne, tiitoare» Con-otíbioa, nae, £ 4. Agyas.
 Culcume inainte, Procumbo, bpi» itum» ere. Elő fekszem* Culcume inpregiur, Circum jaceo» ere, ui. Környül fekszem. Culcume inpreuna, Concumbo, ui, itum, ere. Együtt fekszem. Concubo» ui» ittim, are. Culcare inpreuna, Concubitus» tús, m« 4* Együtt hálás. Culcatotin inpreuna, Concubitor, oris» m. 3. Együtt háló, fekvő.
   Concubius, ii, m. 9.
                                      Culoume crucis fau in cale altue, Objaoeo, ui, ere. Keresztül, vagy útyában fekszem, ellenefekszem, Culcume linghe, Accubo* ni, itum» are. Mellette fekszem,
   . Adjaceo, ui, ere. Aocubito» avi» atum; are.
   Accumbo, ui, ere.
   Accubuo, are.
 Calcare lenghe, Accubitio, onis, f. 3. Mellé fekvés.
   Accubatio, onis, f. 3. Accubitus, tús, m. 4*
 Culcume pe ceva, Incubo, ne, Red fekszem.
   Ineumbo, ere. .
   Incubito, are, vi, atum, Fhkde» geleky reá fekszem.
 Culcare pe ceva, Incubitus, tús» m. 4* Reá fekvés.
 Culcume prefte, Supercubo are. Rajta felyül fekszem, reá fék-izem.
Digitized by ^ooQle
              03,
  Gulcume fingur, Secubo, ui, are» Külön hálok.
  Culcare fingur, Secubitui» túl, ui. 4. Külön fekvés.
  Colc ti intőre cu facie in fuf, Supino, avi* «tuni) are» Hányát fektetem, ártsál felborítom. Resupino, avi, Atum, in. Ha• nyattdn fordítom,
  Culcare «întoarcere cu facie in fuţ Supinatu», túl, m.4. Hanyatt• fekvés»
  Culcatoriu cu facie | in fuf, Supinus, na, num. Hanyattdn fekvő. Resupinus, na, num. Ártsál felálló.
  Culcat cu facie in fn( Supinatus, ta, tnxn, Ártsál fdfordittátotti Praesupioatus, ta, tum* Hányát• tán feldúlt.
  Culcita, Culcita» tae. f» i» Má* trátz, derekaly, párna.
  Culcitra, Culcitra, rae, f. 1» id.
  Culcitrea, Culcitella» lae» f, 1. De* rekályatska.
  Cubitula, lae, f. i.
  Culcuş, loc de culcat, Locus cubandi, Fekvő hely.
  Culeg, Colligo, gi, ectum, ere. Szedek» szedem, Őszv&szedem. Logo, gi, ectum, ere»
  Carpo, si, ptum, ere.
  Culegere, Collectio, onis, f. & Szedés.
  Culegatoriu, Collector», oris» m.3. Szedő.
                 CÜ*                *53
   — ■ ■ ■ ■■■,■■■■    *mt • ■ ■ ■ ■ —■
   Colligens» tis» o. 3»
   Leguleus» ei, m. 2.
   Culef, Collectus, ta, tum» Szedett. Collecticius, ia, um. Collectaneus, ea,, um» Szed* getetu
   dulefe la olalta, Collectanea» o* rum. n» 2. plur: Ősxve-szede* getett aprólék írásokból valá könyv.
   Culeg cu mana» Distringo» xft ctum» ere. Kézzel leszedem. Carpo» ai» ptum, ere.
   Culeg cu mana poame fau flori. Pom* v» flores carpo» psi, tum, ere. Gyümöltsőt vagy virágot szedek,» szaggatok.
   Distringo» ere.
   Decerpo» psi, erptum, ere. Devello, ulsi» ulsom, ere* Culegere cu mana poame, /au flori» Carptura» rae» f» 1. Szag* gatás.
   Carptus, tús» m. 4« Stricturo» rae, f* 1. *
   Culegatoriu cu mana poame» fait flori, Decerptor» oris» m. 5. Li? szedi?» szakasztó.
   Strictor, oris, m. 5.
   Culef cu mana poame (au flori, Carptus, ta» tum. Leszaggatott szedett.
   Decerptus ta, tum.
   Strictivus va, ura.
   Culeg dare, Tributum <v>lltgo»egi, ectum» are» Adót szedek.
Digitized by i^ooQie
 \
>54                 CU.
   Exigo, egi, actum, ere.
   Culegere dari, - Conscriptu#, túl, m. 4* Adó-szedés,
   Culegatoriu de dare, Exactor, o* ria, m. 3. Adó szedő.
      * \ Collector tributi.
   Culeg de non, Recolligo, gi, e-ctum, ere. Ismét tíszveszedem.
   Culeg flori mai inainte, Praefloro, avi, atum, are. Elől virágát elszedem.
   Culeg la vie, Vindemio, avi, atum, are. Szőlőt szedek.
   Culegere la vie, Vindemia, ae, Szőlő szedés, szűretezés.
   Culegere la vie, puţin, vindemiola, lae, f. î. SzÜretetske. Vindemiolae, larum, f, i. plur:
   Culegere la vie pe urma, Racematio, onis, f. 3.- Gerezdelés, a9 szedők9 nyomán szedés.
   Culegatoriu la vie, Vindemiator, oris, m. 3. Szőlő szedő. Vindemitor, ori», m. 3.
   Culegatoreíc la vie,4 Vindemiatorius, ria, iunf. Szűreihez való•
   Culeg mai inainte, Praecerpo, si, ptum, ere. Elől szedem,
   Culef mai inainte, Praeliganeus, nea, um. Elől megszedett.
   Culeg pe aícunf, Sublego, gi, ctum, ere. Alattomba elszedem.
   Culeg fpre v. carra. Allego, gi, ectum, ere. Hozzá szedem, ve szem.
                                         Culegere ai atediare in rend, Syn-
________________CO____________________
                                           tagma, atis, n. 3. Öszve-sze-
   désy helyhez tét és.
   Syntaxis, xis, í.4 3.
Culegatoriu de bucate, Frugilegus, ga, um. Gabona szedő. Culegatoriu de iarba, Herbarius, ria, ium. Fű-szedőd Culegatoriu de peri in fcalda, A* lipilus, li, m. a. Feredős szőr szedő.
Culegeri, Collectiones, num. f. plu: Valami egyben szedett dolgokból Jolyó regulák.
Cu legatura me indetorefc, Insti-pulór, ári, atus sum. Kötés a-latt fogadom, Ígérem.
                                        Cu legatura fau facut, Pacticius, ia, um. Alkuvással véghez ment. Cu legaturi de lemn intarit, Se-cnriculatus, ta, um. Fa hevederrel megerősít tetet t.
Cu linişte, Placide, adv: Tsende* sen. Pacate, Tranquille.
Culma, culme, Culmen, nis, n. s. Tető.
Culme in cafa de puf vesminte, Culmen, nis, n. 3. Ruha Jug• gesztő rúd.
Cu luare aminte, Intente, adv; Figyelmetesen.
   Perattente.
   Pensiculate, Jól megfontolva. Cautim, adv: Okosan. Circumspecte. Eszesen, vigyázva*
                                        Cu luare aminte, ítrinf, Seve*
Digitized by LjOOQle
______________CIL_________________
  te, adv: Keményen, sanyarún. Cum, (iul: Cume inche) Mode quó. Hogy, mint, hogyhogy? Quomodo» adv: Hogyhogy. Quomodonam» iXf/ formán. Quemadmodum.
  Cum, (Iu: fícome) Quomodo» Miképpen.
  Cum é, (Ita: coiţe) Uti, ut, conj: / m/ni.
  Sicut.
  Tamquam.
  Cum e, (Itacom e) Utpote, quippe, Úgymint, tudni-ilUk. Cumui, Qualia, le, c. 5. Minimii9 mitsodás.
  Cumui, (Ita: come) Sicut, iMent Cu mai mare pompa, Instructius, adv: Nagyobb pompával, tó születteL
  Tragice, Pompáson»
  Cu mai mare plecare, Proclivhw.
  adv: Nagyobb hajlandósággal. Cu malai merunt vietiuitorţu, Miliarius, a, uni, Kölessel élő. Cu mai mare reutate, Pejus, adv: Roszszabbúl. alább valóképpen. Cumani, Cumani, orum m. *, plur: Kúnok.
  Cuman ia, Cumania, ae, f. i. Kun* ság.
  Cu manie, Iracunde, adv: Haragosan. Irate adv:
    Stomachose, adv,
  Cn mare periciune, Perniciose adv: Veszedelemmel.
              CU.               i55
  Cu mare umilintie, Subjectissime adv: Igen alázatosán. Submi** •e: Alázatoson. Humiliter. Humillime, adv:
  Cu mărturii de facie, Testata* adv: Jelen való tanukkal.*
  Cu mestersug luat, furat, Inter* versus, sa, sum. Mesterségesen magának kaparitott, lopott.       .
  Cu mestersug militarefe bat, Strategemate aliquem percutio, cua* si, sum, ere.
  Fallo, fefelli, aum, ere. Circumvenio, ni, tum, ire. Hadi okossággal valakit megtsa• lók, verek.
  Cumin v. cymin, Cuminum, ni, d. a. Kömény*
  Faeniculum, li, n. i.
  Maratrum, trí, n. a. Kömény kapor.
  Cuminu calului, Hypomaratrum^ tri, n, ír Ló-kömény.
  Cumin de mare, Batieula, lae, £ u Tengeri kömény.
  Cumin porceíc, Peucedanum, ni, n. f. Peucedanus, ni, m. *. Disznó-kömény.
  Cumin íélbatec, Cacalia, cacaliae* f. i. Vad kömény.
  Careum, ei, n. a. Seselis, lis; f, 3.
  Cu mine, Mecum, praep: Velem.
  Cuminec, Communico, avi, atum, are. Közlöm, részeltetem.
  Cuminecare, Communicatio, o»
  1 nis, f. 3. Közléf.
Digitized by v^ooQle
lS6                 Cü.
  Cutoinecatur*, fiucbtriaiia, ae , t 1. Úr vatsorája. Camineettine, Communionem rom* xno, si, tum, ere* Eucharistiam Mimmoi si) tum» ere. ír va*-tsotát pesZek.
  Cu aiaaoAU pátere, Potentificus, oa, um. Tsudálatos erejű.
  Gu minciuni, si linguşire vieti-uitoriu , Scurrans, tis, o. 3. TséUsapséggal, hazugsággal é-Ufdif.
  Cu miute intieleapta, Prudenti tis* O, 3. &IH) oAor.
   Sapient, tis, o. 3»
   Perspicat, cis, c* &
   Coapse mantis» rationis»
  Cu minte áfcutha, Perspicax» cit» c, 3. JSaeit, éles elméjű. Subtilis, le» c. 5.
   Nasutus, ta» tum. Igen elmés* Prospex, cit» c» 3» £s4ét» szemes» Ingeniosas, sa, tum.
  Cumpănă, Compona antiquum* Font, mérH serpenyő Libra» rae» f» i. Statera, rae, f. t» fiilanx, cit, f. 3» Pondo Indec. Cumpan coittpaoefc, Compono, nere. Mérem.
   Pondero, avi, atum, are.
   Libro, avi, atum, are.
   Mensuro, avi, atum, are* Compondero, are.
  Cumpănire, Ponderatio» nit, f. 5.' Megmérés.
   Libratio,' onis, f. S.
  Companefc intrán lyp, jEquiiib* ro, avi» atum, are» Egyaránt merem, egyaránt nyomom.
  Cumpănire intrau typ, jEquili» britas, tis, f»3. Egyaránt nyo* mósági
  JEquilibrium, ii, n» s. ’
  Cumpănire intrun typ, JEquili* bratio, onis, f» 3» Egyaránt we* rés.
  Cumpăna fontani, Tolleno, nonis, m. 3» Kút gém*
  Ciconia» ae, f. i>
  Cumpanefc, la olalta, Compono* sui, situm, ere. Megegyeztetek
  Cumpănire la olalta, Gompositio, onis, f» 3i Meg egyeztetés.
  Cumpănit, Compotitut» ea» um. Megegyeetetett.
  Cumpanefc la olalta» afemen, Gom* paro, avi, tum, are» Hasonli* totoh
  Cumpanefc lufcru, Perpendo» di, sum, ere» Meggondolom, hé* nyom velem*
  Cumpanefcume, Propendeo» di, sum, ere. Hajlok.
  Cumpănire, Propensio, nit» f, 3* Hajlás.
  Cumpăr, (Ita: Comperare) Comparo, avi, atum, arfi Veszem, szerzem*
  Emo, emi, emtum, ere.
  Emtito, avi» atum, are»
  Meröor, ari, átüt tom» Emercor» ari*
Digitized by <^»ooQle
                 Cü* _______________
   Nundinor, ari, atus sum. Prestino, are.
Cttmparare, Comparatio, ttis* f; 3. Megyévé'*, megszerzés, kmtioj onis, f. & VéveS. Mercatio» onis, £ 3. Vásárlás. Mercatus, tAs* m. 4* Ifércátbra» se» £ i: CtUiparatoriu, Comparator» Oti% m. Szerző^ vévő.
   Emtor» oris, m; 3.
   Meteans, tis, o. 3. Vásárló. fcumparat, Emticius, ia, um. Pénzeli vett. fimtus» ta, uni.
   Mércatus, ta» tuni. Vásárlóit, d ki valamit vásárló tt. Comparaas, Emturio, ti^tttm^iré;
   Venni kívánok.
                      Compar inâiOte, íneeÜdj Sitiig exntum, éré: Elől vásárlók . Cnmper la olalta y Cbénto, elhi^ emttun* ere* Öszve-ve szent. Cumpararé la olalta 9 Cbéttitio, onis, £ ti. őszije-vásárlás-. Cumparaceof la olalta^ Cöémtio-nalisj lé» C; 3. Öszve-vásárlás-hoz való:
Cutttp*rátörik dé tbkté» Dátda-nariuS, ii, m. Mindent bé* szedőd búza drágító. Cumparatoriü dé toate Înainte ta fe féndie en mái mare pre-tiu* Tymopol*», aram, m. i; Előre vásárlók, élőre Jklşze-dőkj hogy drágábban ad-
                                                                                *7
   ........., Ctf.......            Í57
  hassák.
  Cumparatoriu pe dobenda, Manceps, pis» m» 3; Megvevő, á-tendáló.
  Cuntparare pé dobeiida, Manci-patio, onis, f; 3. Nyereségre vató vévé* ■' ’
  Comparat pé báni ál noAru bún, ^fancipium* ii, ik i. Saját péru zbri véti Jószágunk
  GUinparatoriu vt>io£ Kmax» érné* cis» o, 3; Örömest vásárló*
  Cumpararé TbiOáfé^ EnHeitif, tis, f: 3; t^ásárbdsra készség.
  Cumpet* Computo, ifi, atum, áréi Még számlálom.
  Pérpéndó} dij áum» érr. Még-góndoloni.
  Cumpétare* ComputátiÖ, bili*} f; 3; MtgSzdmldlds.
  CunijtotefceOfi Cbib^ntabilii» lé* c. 3; Mégsiámlálhátó.
  Cunipetat, Cönifrtttatus, tata» tUnu
  mgütohlálí.
  Ctkmjtei inddu tiéti, Teniperat# ¥itd* ki, fcttmá, ere. Mtörtéklé• tesén, jó móddói élék. -FrugaUtfer fiföj ^ dtaM, ere.
  Cthhpetafc thodultrf fiatig Temperata tiétitátibk oáis, £ 5. Mértéiletés éldegélés.
  Qumpet bun a tieti * FHigalitáf^ tis, £ 3; Mértékletesség. Sbphrosiiié, des* £ í;
  Cbmjfetiesté vietiuitoríu, Fruga lis» le, & 3? Mértékletes.
                                                         /r
Digitized by vjOOQIC
   *58                 CU.
   ^ ______________________________
   Cum pétiéi ie,   Frugaliter t adv:
   Mértékletesen.
   Parce, Takarékoson.
   Permodice.
   Moleste, Jó móddal.
   Moderanter.
   Moderate.
   Cu ipult» Mulţo, adv: SokkaL £u ipijult 4ope, ital: multo dope, Multo post, Sokkal az után.
   Cu mult mai bún, Multo praestat, Sakkal jobb.
   Cu, m últ mai i naint e, Longe an-té, multo ante, Sokkal régeb» l#n§ spkkal előbb.
   Cu mult mai multi, Perplures, plura. Sokkal többek.
   Multo magis, Impendio magis, Felette igen sok, sokkal*
   Cu mult mai putm» Multo minus, impendio minus, Sokkal kevesebb.
   Cu múlt# cornnri, ungiuri, Poly* gomis, na, num* Sok szegd, vagy szegeletü.
   Cu multe fece» Multicolor, oris, c. 3. Sqí színű*
   Versicolor, oris» m. 3. Sok színű, Aülömb-kfllömb szín mutató.
   Cu multe fecie tiefut, Polymitus, ta, tum* Sok színű, tarkán szőtt.
   Cu multe gauri, Multiforus, ra um. Sok liku.
   Multiforis, re, c. 3. MuJticaT
                                     Cü.
    vus, va, um.
    Cu multe pei imbracat, astut, Versipellis, le, c. 3. Sok bőr• ben öltözött, ravasz, hamis* Cu multe pessoare, Multipes, dis, o. 3. Sok lábú.
    Multipeda, te, f. i.
    Cu multiemita, v* multa anire, il ateing, Persaluto, avi, atum, are. Köszönettel illetem.
    Cu multe usi, si fereítri, Multi* patens, tis, o* 3* Sok ablaku, ajtajú.
    Cum vei femena, ase vei si iece-ra, üt sementum feceris, ita et metes* A9 miilyen c? vetés, oU lyan leszsz az aratás•
    2um vrei, Qvomodo vis, t|uaü* tum vis. A9 mint áktírod. i naf lat, neted, Subsimus, ma» um. Széles, sima, lapos orrú. Simus, mi, m. B. Simo, onis» m. 3. Simones, num. Lapos orrnak.
    S inus, ma, simum.
    Simulus, la, um.
    Cu nafu ftremb in fuf, Silo» o* nis, m. 3. Siluö, li, m. a. FeU horgait orrú.
    Cu naf mare, Naso, onis, m. 3» Nagy orrú.
    Cu ne cuviintie, Inconvenienter, adv: Illetlenül.
    Absone. Indecenter, id. Inepte* Inconcinniter.
                     Cu ne'dreptu intőre, Depravo,
Digitized by LjOOQle
 _________________CÜ.___________________
   avi) atum» are» HamisSan elfordítom.
Cu nedreptu» Iniqve, adv; Ha-misstm* Injuste»
   Cu ne luare aminte » Abjecte, adv: Immel dmmaL Cu neputeintie, Impossibilis» le» c» 3. Lehetetlen*
   Cu nevoe vietiueic, Difficulter vi» vo, xi, ctum; eíe. Nagy bajjal éh'.k.
   Cu >}**voe viatia, JErumnosa vita.
   j jos elet» i:   nevoe vietiuitoriu» iErumno-
   '<is, sa» sum. Nagy bajjal e'lÖ>
   { u noi, iu: Connoi, Nobiscum» Veliink.
   Cu noi naicut, Nativus» va» vum» Velünk születettk Cunofc, Nosco» ovi* otuffl» fcfe. Esmerem» Novi,'iati, ovit» Agnosco, ere. Cognosco, ere» Dignosco, ere»
   Cognitionem habeo» ui» tum» ere.
   Cunoaţcere, Cognitio, onis, f» 3» Esmerés.
   Notitia, ae, f. i. Agnitio» onis, f. 3* Esméret.
   Noticies, ei, f» 5* Esméretségt Notio, onis* f. 3. id» Cunosteintia dein lontru, Conscientia, t •* f. i. Lelki esméret» Foruirt conscientiae»
   Cu;>r>!< atoriu, ?s,»tor, oris, m* 3. Ki tudy én üsmér valamit.
                                                                           17 *
______________CIŢ.___________ a5ş
   Noscens, tis, o. 3. Esmér'ó. Cuuofcaceof» Cognoscibilis» le, c» 3» Esmérhetö.
Cunofout, Cognitus, ta9 tam. Megesmértetett.
   Agnitus, ta, um* Notu*, ta, tum»
Cunofc bine, percognosco, ore, novi, tum. Jól megesmétsm*
   jól végire megyek*
Cunoícut bine, Percognitus» ta, tum. Jól megesmért.
Cunofc dentre alti» Internosco, ovi, tum, ere. Kiesmérem a9 többi közzúL Dignosco, ere»
Cunofc iare, Recognosco» efe» novi, itum* Ismét megesmérem* Réá e smérek*
Cunoascere iare, Recognitio» onis, £3. Ismét megesmérés, végit0 menés»
   Cunofc inainte» Praecognosco» no* vi, itum» ere. Elöl megtudom, megesmérenu Príenosco, ere»
   Cunoascere inainte, Prőenotio,. o-nis, f. 3» Elöl megttidds, elül tnegesmérés.
   Cunofcut inainte, Praecognitus, ta* tum. Elöl megtudatott, megesmértetett.
   Cunofc incatva, Noscito, are», avi, atum» Esmérgetem. Cunofcatoriu incatva, Noscitabundus, da, um. Esmérgetö*
Digitized by i^ooQie
 *6o
 Cü.
 CÜ.
   Cunoícátoriu de erburi, tíeíbari us, ii, m. ». Füvet e smero, Cunofcut me fae, Notesco, ere. Esmeretes teszek, hiresedem, esmerkedem.
   Innotesco, ere.
   Cttnofcut sciut tuturor, Notorius,
   • ria, ium. Nyilván való.
   Cu nume reu, Paraclytus, ti, m. a. Kos* nevű, tisztességét vesztett.
   Cununa, Servia, se, f. 1. Kosmo rú, bokréta*
   Sertum, ti, n. t.
   Florea corona.
   Cununa, parta frumíetia capului, Anadema, atis, n. 3»' Ftí ékes-ség, koszorú, párta.
   Cununa de aiu, Restis alliorum, Fokhagyma koszorú.
   Cunun, Corono, avi, atum, are. Koszorúzom,
   Redimio, ivi, tum, ire. Cununare, Coronatio, onis, f» 3. Koszorúzás.
   Stephanoma, atis, n. 3. Cununat, Coronatus, ta, tum.
   Koszorúzott.
   Cunun cu dafin, Laurea corono, avi, atum, are. Borostyán koszorúval koronázom.
   Cununa de dafin, Laurea, reae f# í. Borostyán koszorú.
. Cununa mica de dafin, Laureola, lse, f. i. Borostyán koszo-rútska.
 Cununat cu dafin, Laureatus, ta, tum. Borostyánnal koronáz-tatott.
 Cununat cu dafin infruntiefat, Lauricomus, ma* um. Boros* tyánnal ékesiitetett.
 Cunun cu fiori, Floribus corono, are. Virágokkal koszorúzom. Cununa de fiori, Corolla, lae, f. i« Virágból való koszorú.
 Florea corona.
 Cunun in caíatorie, Copulo, avi, atum, are. Koronázom^ egy-be-esketem,
 Corono, avi, atum, are.
 Cununie, Copulatio, onis, £ &» JHegesket és, koronázás. Cununat, Copulatus, ta, tum» Egyben-adatott, koronázott. Coronatus, ta, tum.
 Cununa calatorii, Corona nnptia* alis, HázosúlandóK koronájok.
 Cunună dobendefc, Brabium re* porto, avi, atúm, are. Koszorút nyerek.
 Cununa de iedere, Hederea co* . fon», FSldi borostyán koszo• rú.
 Cununat cu iedere, Hederiger, ra* rum. Fóldt borostyán koszo* rús.
 Cununi la copéris, Mutuli, orum, m. a. plu: Koszorú fák.
 Cu ochi vineti, Caesu», caesa, sum. Kék szemű.
Digitized by L^ooQle
  _____________. cu,__________________
  Cu o coada, cu un paiu, Unicaulis, le, c. 3. Egy szárú,
  Cu o di dope ace, ital: Cu o di doppo , Postridie, adv; Egy nappal azután•
  Cu o di inain te, Uno die ante, pwdie, Egy nappal az elotU Cu o facie, Unicoloris,* re, c. 3.
  Egy színű.
  Cu o inima, Unanimiter, adv: Egy szívvel*
  Cu o mana, Unimanus, na, num.
  Egy kezű.
  Cu opt por nuri, Octogonus, na, um. Nyóltz szegű.
  Cu ordiu vţetiuitoriu, Hordearius* ria, ium. Árpával élő.
  Cu o roata, Unirotua, ta, tum.
  Egy kerekű.
  Cu o voe, Concorditer, adv: Egy akarattal.
  Cupa, ita: Coppa, Calix, cis, m, ţ. Pohâr% kupq, .
  Cupa, e, f. i. Crater, ri&,m«3. Scyphus, phi, nu s. Poculum, li, n. 9. Patera, rae, f. i.
  Cupa mica, Capula, lse, f* i« Fedeles karina, merítő kupa, Cupefc, Capulo, avi, tum, are.
  Kupával merítem, ttíUöm. Cupatoriu, Capulator* fis, no. 3.
  Tóltö kupával, sajtárral taliö. Cu panza flastrita legat, S^le-
  * niatus, ta, tűm. Írás rufxával bé-köttetett.
  Cu patru* Qornuri, Ţetr^gonus,
             CU.                9 6í
  ni, m. 2. Négy szegtetú. Tetragonum, ni, n. 9. id.
  Cu patru deinti, Qvadridens, tis, o. 3. Négy fogú.
  Cu patfu pesşoare, Qyadrupes, edis, o. 3. Négy lábú.
  Cu patru şiruri de ftelpi, Tetrastylus, li, m. 9. Tetrastylum, li, n. %. Négy rend oszlop•
  Cu patru usi, Qvadriforis, re, c. 3.
  Négy ajtajú, négy julsu.
  Cu pecate hidit, Vitiis deformatus, ta, tum* Rút bűnben lé* vi>9 eVó.
  Cu per ca aura, Auricomus, a, um. Arany szín hajú•
  Cu perdere capului, Capitaliter, adv: Halálosképpen.
  Cu per galben, ChrisocomuF, mi, m. 9. Sárga hajú.
  Cu pép redeicat, neasediat, Licinus, ni, m. 9. Borzos hajú9 fel-állá üstökű*
  Cu pessoare de arama, JEripes, dis, o. 3. Ért* lábúi *éz lábú. Cu pessoare boturoafe, Scarus, n, m. 9. Biitkifs lábú, nagy bokájú. ,
  Cu pessoare de capra, Capripes, di», o. 3« Ketske> lábú.             ,
  Cu pessoare de corn, Cornipej^ edis, o. 3^ Szarv lábú.
  Cu pessoare de foe, Ignipes, dis, o. 3. Tűz lábú.
  Cu pessoare grabnice, Celeripes, . dis, o. Gyors lábú*
Digitized by v^»ooQle
  30*_______________CU.
  Aoupedius, ii, m. 2«
Cu piatra acra făcut, Aluminatus, ta, tum* Tinisóval készített*
  Aluminosus, sa, sum.
Cupido, Cupido, inis, f« 3, Sze* relem férfi, formájú istene (f régieknél.
Cu plasea, Palliatim, cum pallio, Palástosonx palástat Cu pleoarea capului dau femn fpre ceva, Annuo, ui, utum, ere. F8 hajtással réá hajlok,< réá intek.
Cu pofta mare, Avide, adv: Nagy kívánsággal, mohon»
Cu pompa mare, si bogatie sert* vefc, Polluceo, xi, ctum» őre. Pompáson, és gazdagon ál• dozom, szentelek.
Cu pompa, sí cerimonie in tót anu, Solenniter, adv: Pompáson , izérémoniáson észtén* dönként.
Cu pretiu mare, Care adv; Drágán.
Cuprind, Comprehendo» di, svm, ere. Elfoglalom, magamnak vészeni%
   Apprehendo, di, sum, ere. Occupo, avi, atum, are. Confisco, avi, tum, are. Cuprindere, Apprehensio, onis, f. 3. Elfoglalás.
  Occupatio, onis, f. 3. Confiscatio, onis, f. 3.
_________________CU,_________________
Cnprindietoriu, Ocupator', ris, m. 3. Elfoglaló.
  Apprehensor, oris, m, 3* Cuprinf, Apprehensus, sa» sum. Elfoglalt.
   Ocupatus, ta, tum*
Cuprind ceva 4mn ca al #peu, Vendico, avi, atum, are. Ma* gcannak szerzem, tulajdoni* tóm.
Cuprindere ceva bun, Vendica* tio, onis, f. 3. Magának szer* zés, tulajdonitás.
   Cretio, onis, f, 3, Örökség eU foglalás, szerzés.
Cuprind cu minte, Mente com* prehendo, di, sum, ere. Elmémmel megfogom, értem* Capio, epi, ptum, ere.
   Intelligo, xi, tum, ere.
   Asseqvor, cutus sum, eqvi. Cuprindere cu minte, Captus t tús, m. 4« Értelemmel meg-fogás. .
Cuprind incinte, Praeoccupo, avi, «tum, are. Elöl elfoglalom, Anteoccupo, are.
   Praehendo, di, sum, ere.
                    Ante oomprehendo, ere, di. Anticipio, iare, avi, atum. Cuprindere inainte, Praeoccupatio, onis, f. 3, Elöl vétel, elöl eU foglalás.
   Anteoccupatio, onis, f, 3, Anticipatio, onis, f. 3,
Cuprinf iaainte, Praeoccupatus ,
 Digitized by LjOOQle
                                   cu.
 .....- ■' ■ ■ 11 ■
   ta, tum. Előre eífoglaUaLoít. 'Praeventus, a, um.
   Antecaptus, ta, tum.
 Cuprind in bracie, Amplector, xus sum, ti. Megölelem, kör-nyülfogom.
   Complector, xus sum. Cuprindere in bracie, Amplexus, xus, m. 4. Környölfogás, öle-lés. Complexus, xús, m. 4« Cuprind inderept, Recupero, avi, a tu in, are. Viszsza-foglalom. Cuprind inderept la ceva, Reconduco, xi, ctum, ere. Ismét megfogadom.
Cuprind la mine, Coopto, tavi, atum, are. Hozzám fogadom. tuprindere la ceva inderept, Cooptatio, onis, f. 3« Hozzânţ fogadás. tuprind la ólaira, Complector, exus sum, ti. öszvefogom. Comprehendo, di, sum, ere. Cuprindere la olalta, Complexio, onis, f. 3. Befoglalás. Complexus, xús, m. 4«
 Cuprinf la olalta, Complexus, xa, xum. Bé foglaltatott.
 Cuprind sí primefc, Recipio, pi, eptüm, ere. Bé-fogadom. Suscipio, pi, ceptum, ere. Recepto, avi, atum, are. Cuprindere si p imire, Susceptio, onis, f. 3. Befogadás. Receptio, onis, f. 3.
                    Cupriof ia, Co4t3atuâ, ta, tum.
              TTT.               a63
                   1,1 'f Be-joglallatoU.
  Comprehensus, sa, sum. * ,
  Cuprindieceof, Comprehensibilis, le, c. 3. Megfogható.
  Cuprindume cu ceva, Distineor, eqtus sum, eri. Valamivel fog* lalatoskodom.
  Cuprinf cu ceva, Distţntus, ta, tum. Foglalâtos,
  Cuprindume durerile, Dolores circumdant. A9 fájdalmak kö-rül-vesznek.
  Cuprinf de dureri, Doloribus circumdatus. Fájdalmakkal kör« hyúUvett, fájdalmas.
  Dolens, tis, q. 3.
  Cuprindume inpregiur, Circumstipor, atus sum, ári. KörnyúU 1jétettetem seregekkel,
  Cuprinf inpregiur, Constipatus, ta, tum. Környiil-vetetett.
  Cu pripa, Properanter, velociter, ádv: Gyorsan, hamar.
  Cuptori, copt védi la coc.
  Cupula, Cupula, se, f. 1* Bolt• hajtás.
  Cu putere, «Impete, ablativ: pro impetu. Nagy erővel.
  Cu putere de a foponi, curati, Smigmaticus, ca, um. Szappa* rryozó, tisztitó erejű, Smegticus, ca, um.
  *Cu putere de ftriní, Stipticus, ca, cum. Szorító erejű.
  Cu puteintie , Efficaciter, adv: Háthatóképpen, valóban.
Digitized by <^»ooQle
 9*4
 Cü,
 Cü,
   Efficienter, Hatjiatáképpen.
Xjut, Cullus, % m. *.
   Podex, piş* m- 3.
   Anus, ni, nv a.
   Cn radţpinţ cutoţ, ţţadicttus, adv: Gyükerestff fqgvat gyű-teréig.
   Cu rţdacinţ* cntrufcchiucu tot* Stirpitus, adv; Tör?stikQsţo1 % gyiiţerestaL
   Cu curas* inimor, Aft*gwsu% sţ, otium. Bdţor.
   Audens, tis, o. 3.
   Audax, aci*, o. 5.
   Curator, CuraţOjT, oris, ţn. 3;
   Gondviselő.
   Curato.riţie, Curatţix , cia, f. 5.
   Gondviselődé.
   Curatorefc, Curaşi géro, ge*si, eţtuţm ere. Gondot viselek. Proyideo, di, «ung ere. Procuro, ayi, aţum» are. Curatorie, . Curatio , oui*, f. &. Gondviselés.
   Curanti^ tiee, £ ţ.
   Curatura, r«, f. x.
   Procuratio, onis, f. 5. Providentia, ti*, f. 1. Prospipientia, tise, f. î. Curatorefc, Procuratorius, ria, ium. Gondviselési.
   Curator mare, Procurator, pris m, 3. Nagyobb gondviselő. Tutor, oris, m. 3.
   Patronus, ni, m. *. froyisor, ori», m. 3.
*T9m
 Cur^tiefc, Curo, avi, atum, are. Gondját viseletţt, ttsstitant, Mundo, şlyi, atum, are.
    Purgo, avi, atum, are,
    Repurgo, avi» atum, ara* Depurgo, avi, aţum, are. Perpurgo, avi, atum» are, Depolio, ivi, ituqi, iţe.
    Puro, ftvi, atum, are.
    Perpuro, avi, aţum, are. Mundifico, ayi, atumu ara, Emundo, avi, atum, are, Expurgo* ţvi* atum» are. Emaculo» ayi, ţtum, are. Everro, erri, sum, errere, Conyerro, ere.
   Lustro, avi, aţum, a*e. Curăţire, Curatio, onis, f. V 7/&J^ titás.
    Mundatio, onis, f. 3.
    Purgatio, ouis, f. 3* Tisztítás,. Purificatio, onis, f. 3. Expurgatio, onis» f.'3. Kitisz* titás.
   Expolitio, onis» f. 3« Curatitoriu, Mundator, oris, m. 3, Tisztitó, Purgator, oris, ni. $. Lustrat pr, oris, m. 3. Lustrificus, ca, cum,
 Curatit, Curatus, ta, tum, 7h«*. titott.
    Perpurgatus, ta, tum. Meg* tisztított. PoÜtus, ta» tum. Emundatus, ta, tum. Purificatus* ta, ţum. Qiarificţtus, t§ţ tum..
Digitized by LjOOQle
       ■-             - I- -I JIU..t»
   ^ustratus, tata, tum, Expurgatus, ta, ţum.
   Expolitus* tf, tum.
   Eversus, sa,v sum,
   Curatier^a, Mundiţia* tişe^ f, i, Tisztaság*
   Puritas, atis, f, 3,
   Mundjties, ei, f. 5^
   Sinceritas, atis, f. 3, fiitor, oris, m. 3.
   Casţit*ţ, a*i*» f. 3, Thztastg. Castimonia, nise, f. î.
   Pudicitia, tise, f. 1.
   Cvraţ, Mţmdus, da, dum* Tiszta* Purţţş, ra* rum,
   Ifundulus, la, lom.
   Merus, ra, rum* ftţţaiş, ne, c. 3,
   Vitreus, ea, eum, Tiszta n%int Q* Üveg*
   Nitidus* d*, duţn* Tişzta^ fe\ nyes.
   Sincerus, ra, rum- Işaz-iisţţa. Iţliţiatus, ta, tum,
   Csestus, ta, tum% Tiszta szfiz. Pydicua, ca, cum*
   JmpoUutuş, ţa, tum- Ferţe'zi tetlen.
   Serenus, na, num. Tiszta. Illimi*, me, c. 3. Melynek nints semmi gazza9 seprejje. Permunduţ, da,, dum* Szép tiszta, ţsinos•               ] .
   Curaţiefo bţne, Perpurgo >. avi x atum, are. Jól megtisztítom. Cvratit l?ine, ferp^rgaţuş, ţa,,
   tum. Jól megtisztittatott. Cţiratieste, cu curăţie, Mţuţde, adv: Tisztán^
   Pura,
   Candide,
   Sincere,
   Mere,
   Plane,'                           ♦
   Nitide*
   Nitidiufct|lev                    i
   Sinceriter Curatiefc arbori de ramuri, oa fefe vada in iilha ,• Interluco,' are* Ştirii erdőnek ágait le-Vágom, hogy világos légyen. Interputo , are, Megnyesége* te*t,                                >
   Curăţire arborilor ca fefe vada in íilha, Interlucatio, onis, f. 3. Silril fáknak világosság okár ért levágása, nyesése* , Curatit arbori de ramuri, Inter-.
   lucatus,    ta, tum. Megnyesett.
   Curatiefc cern iare, Reterp, «re* re. Ismét megtisztítom, fsi, tâlorţi.
   Excerno, crevi, etum, emero» KLsziţdlom, tiszti tóm.
   Curatiefc căderile pareteluţ ca-diuţ, Emundo, avi, atum, Aţe. Beomlott falnak hvlladekjţiit kitisztítom.
   Curatiefc cu peatra de (puma, Pumico, avi, atum, are. Taj* ţek kpvql tisztítom. % tis+Ufr lotru
Digitized by i^ooQle
*66              CU.
 Curatiefc de coase, Exalţrarno, «vi, atum, are.' Megbántom. Decortico, are, idem.
    Excortico, avi, atum, are, ' Deglabro, are. Meghámzom. Delibro, avi, atum, are. Héját íehántom.
 £uratire de coase, Decorticatio, onis, f. 3. Hámzás, hántás.
 Curatit de coasa, Decorticatus, ta, om. Hámozott, hárított.
 Curatiefc de erburi, Sarculo, avi, atum, ara. Gyomtól tisztítom.
 Curăţire da erburi rele, Sarcula tio, onis, f. 3. Gyomtól tisz titás.
 Curatitori erburilor rele, de fier Sarculum, li, n. s. Ösztöke, gyomláló vas.
 Curatiefc de Turcele, de nuele de fpmi, Puto, avi, atum, are Tisztítom, irtom tövistől, jő-vésektöL
    Deputo, ayi, atum, are. Meg• irtom, nyesem.
    Exputo, are. Kinyesem*
    Purgo a spinis, ab arbustis, a furculis, Tisztítom et tövis• tői, növésektől.
    Expurgo, avi, atum, are.
 . Curăţire de fpini, furcele, nuele, Expurgatio a spinis, et surculis. Tisztítás d növésektől* Exstirpatio, onis, f. 3.
    Putatie, onis, f. 0. Tisztítás, ţrtâs.
Curatit de tot, Expurgatus, ta, tűm. Kiirtatott, tisztított. Exstirpatus, ta, tűm.
Curatiefc de musci, Emusco, avi, atum, áré. Mohától megtisztítom.
Curatiefc de ttoduri, Enodo, avi, dátum, art. Bötkeit megirtom.
Curatiefc de pétri, Elapido, avi* atum, are. Kőtől megtisztítom.
   Delapido, krfe.
Cmmtiefc de pulvere, ital: fpulve» rare, Pulverem tollo, ere, sustuli, latum. Portól megtisztítom.
   Abstergo, a pulvere, şi, sum, etts
Curatiefc de flere, Exstercoro, avi, atum, áré, Ganétól meg* tisztítom.
Curatiefc, frec dsof, Repumico, avi, atum, áré. Megirtom, tisz• titom, ledörgölöm.
Curăţire, frecare, Repumicatio , repumicationis, f. 3. Meg irtás, tisztítás, ledöjrgölés.
Curatiefc intre, Interpurgo, avî, atum, are. Közben megtisztítom.
Curatiefo laped afare pefte in-gradeitura, Evallo, avi, atum, tre. Megtisztítom,' d kerítés* bői kivetem.
Curatfo&t matur, Convorr?,
Digitized by v^ooQle
cü.
 cu.
   ere, conversum. Egybe-seprem, tisttitomi Curatitoriu, maturatoriu, Converritor, oris, m. 3, Egyben-seprÖ* ház tisztitó.
   Curatiefc nafu, Emungo, xi, ctum, ere. Orromat megtisztítom. Curatiefc pecatu şterg, Expio, avi, atum, are. Kitisztítom, kitörlöm <£ btínt.
   Pio, avi, atum, are* Megtisztítom.
   Februo, avi, atum, ai«h Lustro, avi, atum, are.
   Mundo, avi, atum, are.
   Purgo, avi, atum, are.
   Purifica, avi, atum, are. Curăţire pecatelor, Expiatio, onis, f. 3. Eltörlése valami gonoszságnak.
   Expiamentum, ti, n. a. Vétek-bal való kitisztúlds.
   Piatio, onis, f, 3. Megtisztítás, Februatio, onis, f. 3« Megtisztulás.
   Lustratio, onis, f, 3« Lustramen, nis, n. 3« Curaticeof, Expiatilis, le, c. 3, Megtisztítható, eltörölhető. Piabilis, le, c. 3. Tisztítható, eltörölhető.
   Lustralis, le, c. 3.
   Curatitoriu, Lustrator, oris, m. 3. Tisztítóm
   Lustrificus, ca, um.
   Lustricus, ca, um.
  Curatit de pecate, Expiatus, ta* tum. MegtisztittatotU-Lustrificus, ca, um.
   Lustratus, ta, tum.* Megtisz+ tittatotU
  Curatiefc pentre éle de ramuri, Interpurgo, avi, tum, are. Közben megtisztítom, hitvány ágoktól fát megtisztítom.
  Curatiefc vie, Sarpo, éré, obso: Tisztítom, mettzbrn sző*
   m.
  Curatitoriu dé vite, de nuelüse, Putatot, oris, m. 3. StSlö meU tzo, Ja nyeső, irtó•
  Curatitoriu de aratru, Kálium, li* n. a. Eke*vas tisztító.
   Itallá, lee, f, i. Szántó-vas tisztító, észt eke.
  Curatitoriu de esitoare, Foricariuá, ii, m. a. Pérvdta tisztító.
  Curatitoriu de vesmente, Fullo, onis, m. 3. Ruha tisztító.
  Curatitoare de vesmente vechi, Interpolatrix, cis, f, 3. iîtiha tisztító aszszony.
  Curatitoare de vésmfenté perie, Excutia, se, f. i. /fcAa sqDfrf, tisztitó.
  Curatit de Teitoentie, Deacinatüá, tá, tum. Apró fnagvától Meg* tiszt ittat ott.
  Ctitetire femeafcá dö luna, Menstrua, ttrum, n< plu: Havi vér* Jolyás.
   Menses, siunt, m. plu:
Digitized by Google
s6fi
CU.
CU.
  Menstru» mulierum         purgatio-
  nes.
  Proflofinm ’ mulierum, v. muliebre»
  Cure, Coreuf, ei, m. i, BUr, szljú. Coreum, ei, n. s.
  Lorum, ri, n, s.               **4m
  gyeplif.
  Loramentum, ţi, n. f, Kötözni való szijú.
  Corigia» «» f. i.
  Curelarhi, Corearios, ii, m. f. Szíjgyártó, tímár.
  Şcytotomu*, mi, m. s» Lorarios, ii, m. s.
  Curelat, Loratus, ta, tum, Szíj as Cureoa, ce fe leaga Ja plofca, Amenta lagenarum. Palatzk **#a.
  Cureoa legata la pessoru paferi de veoat, l^od) orum, m, s. plu: Ldbsztjú st-vadász madár* lábán.
  Cureoa, iau coarda infesuretoare de Uaee, Amentum, ti, n. s. Szíj, vagy sinor, melyei az eUlöv'ó lántsát megtekerik. Cureoa {butului, Scutale, lis, n. s.
  Pai9s szíjjá.
  Cureoa fontului fau a (ábii, Stra-pbus, phi, ţn, a, Pai’s, vagy kard9 szíjjá.
  Curele de falca de legat cercurile, Vimen, nis, a. 3. Szi-rony. Ligula, 1«, f.
  VincuU saligna*
  Vimina saligna,
  Curelof, Ductilis, le, c. 3. Szíjjas.
  Flexilis» le, c. 3.
  Carech, Crambe, bes, f. í. JTd-poszta. Caulis, lis, f. 3. Caalodes, dse, f. i, Brassica, ce, f. i.
  Careobiu de mare., Soldanella, (ie, f, î. Tengeri káposzta. Curecbel, Cauliculus, li, m. s.
  Káposztát ska, fü száratska. Curg, y. car, Flao, xi, xum, ere. Folyók, Deégrro, ri, sum, ere, idem.
  Perfluo, xi, xum, ere, JBfolyok. Diffluo, xi, xum, ere,
  Dimadeo, ui, ere.
  Profluo, ere.
  Permano, avi, atom, are, Fluito, avi, atum, are. Fofyok. Curgere, curere, Fluxio» onis, £ 3. Folyás. Fluxus, xús, m. 4* Fluentum, ţi, n. a.
  Profluvium» ii, n. a.
  Fluor, oris, m. 3.
  Curgatoriu, ouretorin, Fluidui, da, dum* Folyó,
  Fluxus, xa, xum,
  Fluens, tis, o* 3,            '
  Fluentum, ti, n. a.
  Profluus, ua, um,
  Profluens, tis, o. 3,
  Curgatoriu riu fau apa, Fluviul» ii, m. a. Folyó víz.
  Flumen, qís, n. s.
  Profluens %mni«r Folyó patak
Digitized by ^ooQle
CÜ.
itt.
*69
   Profi liens rivus.
   Flűentum, ti, n. a.
Curg afare» Effluo, xi, xum, éré. Kifolyók.
   Emano, avi» atom, ar*.
   Dimano, avi, atum, are.
   Scateo, ui, éré.
   Scaturio, ivi, itam, ire.
Curgere afare, Effluentia, «, t 1. Kifolyás.
   Effluvium, ii, n. 0»
   Curg deincolo, Transfluo, xi, Xum, ere. Általfolyok. Translabor, bi, sus sum.
   Curg inainte a t;éva, Preefluo, xi, xum, ere. Műifolyók valamin• Curg înapoi, Refluo, xi» xum, ere. Viszszafolyok.
   Remano, avi, atum, are» RexUeo» avi, atum» áré* Hátra* Jolyok.
   Curgeré inapoi» Refluxus, xâs, n». 4* Viszs&a-fofyăSk Curgatoriu inapoi, Refluus» ua, um. Viszsza-folyó.
   Refluens, tis, o. 3»
   Curg in dsof, Defluo, xi» xum, ere. Lej oly ok, elf oly ok. Demano, Avi, atum, are. Curgere in dsof, Defluvium» vii, n. s. Lefolyás.
   Curgatoriu in dsof» Delabidus, da, dum. Könnyen aláfolyó. Curg irt el, Infloo, xi, xum, ere. Belé'folyofi. Írivergó, éré. Subinfluo, xi, xum, ere.
Curgere in el, Illapsus, sús, m. 4-Be lé-folyás. purgatoriu in el, InflnenS, tis, o. 3. Belé folyó*
Curg intre, InterfluO, *i, XUm» ere. Közben folyók.
   Interluo, ui, utum, ere.
GurgeTe intre, Intexfluxus, xAs, m. 4* Közbén folyás.
Curgatoriu intre, Interfluus, ua, uunt. Közben folyó.
Curg inpregiur, Circumfluo, éré, xi, fcum. Kör nyúl folyók* Circumluo, ui, tűm, ere.
   Ambio, ivi, itum, ire.
Curgére apei inpregiur, Circtini* íuvio, ortif, ti 3. VíZnék kő* Túlfolyása.
   Curgatoriu iripregiuT, Crcamfld-ens, tis, o. 3. Környüljolyó. Circumfluus, ua, um*
   Curg ía olalta» Confluo, xi» xum» éré. öszvefofyók.
   Curgere la Olalta» Cdnfluvium * ii, U. a. öszvefofyásé Conâuxuâ, kűs, iá. 4« Confluentis, ee, fi i.
   Corrivatio» onis, t, $i ' Curgeré a doáo ápé Itt olalta, Confluens, tis, 0* $. Két vét* nék egymásban szakadáétí * fóíyáéa. Confluéütétf, tium. Curg, mé (búr, * Mano, avi, tiinfţ áré. Szivárhodom. •
   Curgere, icurere, Manatio, ouiíj f. 3. Szivárgás
 Digitized by C.OOQ le
  ţ^o                  OU»
  Curgatoriu ne incetat, Manalís, le, c. 3. Mindenkor folyó.
  Curg pfc li®, Sublabor, labi, psus sum» Lassan elfolyok.
  Qurg pe linga «1, Praeterfluo, xi, xum» ere» Mellette elfolyok. Praeterlabor, labi, apsus sum. Praeterluo» ui, ere, lutum.
  Curg pe fupt el, Subterlabor, bi, «psum» Alatta folyok. Subterfluo, xi, xum, ere. Alatta eţfolyok.
  Curg, pic» Liqvor, eris, liqvi# Tse-pegek, elfolyok.
  Curgatoriu, Liqvidus» da» dum. Folyó»
  Qnrg pone deincolo» Perlabor, lapsus sum, labi» Általfolyok.
  Qurg fpre el, Affluo, xi, xum, ere» Reá folyok.
  Illabor, abi»
  Alluo» ui, tum» ere»
  Curgatoriu fpre el, Alluens, tis, o. 3. R$d folyók bövségesen folyó.
  Curgere a doi ani, Dieteris, dis, F. 3. Két esztendő* forgása, folyása.
  Curgere apei afare de albie, Incursus aqvarum> Víznek áro* dása.
  Alluvies» ei, f» 5* Alluvio, nis, f* 3»
  Curgere apei dein lacu pescilor pe gura aftupaturi, Emissarium, ii, n. fi- Zúgó halas-tó-
                                         ' Ott.
i—.» Ml ,1    ff ... ■            » »»
   nak kifolyó torka*
Curgere apei pte roatele mori, Cataracta, tae, f» i» Zsilip d malomba»
                                           Curgere apei pe peatra înalta» Catadupa, pas, f. î. Vízitek magoss kőszikláról rohanása*. Cataracta, tae. Cataractes, tae. Curgere de finge, Hemorhogia, hemorhogiee, f. î. Vér folyás* Curgere fac» Liro, avi, «tum, are. Folyamatot tsinálok. Curgere foalelui, Lienteria, riae, f. i» Has folyás.
   Fluor ventris» ,
   Diaraea, reae, f. I»
Curgatoriu foale, Citu? alvus, Folyó has*
Cui cura foalele» Lintericus» ca» cum. Has f oly ásó Sy sík bélü. Curgere mari la tiermure, si ia* re innapoi, Recessus, et acces* sus maris» A* tengetnék par• tyára kijÖvése> megint elme* né se*
   Fluxus, et refluxnt maris. Curgere ochilor, Hypochisis, sis, f. 3» Szemnek folyása*
Curgere ochilor, naf ului, Lemma, mae, f. î» Ör, szem folyás. tslpázás.
                                            Curgere puroilor dein pessoafe cefe umfla de cale, Flegmen, nis, n. 3. Kifolyó genyetség az út mián feltört lábból Curgere fementi, Gonorhea, etf*
Digitized by LjOOQle
       __________CU*________________
  f. i. Aiagnak elfő ly ás a. Fluxus génit urce. Fluxus seminis. Curgatoriu cu funet, Fluentisonus, na, um. Zúgással Jolyó. Curgatoare ne legata in versuri vorba, Prpsa, sse, F* i. Folyós, versben nem köttetett beszéd• Curgând, Fluenter, adv: Folyva, folyvást.
  Fluxe, permananter, adv:
  Curro, alerg, fug, Curro, cucurri, cursum, erere. Futok.
  Fugio, gi, itum, ere»
  Cursito, avi atum, are» Futko* sok. Curso, avi, atum, are» Currere, Cursura, rse, f* i» Futás Cursus, sús, m» 4* Fuga, gse, f. i. Curriculum, li, n. a. Curretoriu, Currens, tis» o. 3. FU tó, nyargaló.
  Cursor, orisj m» 3«
  Fugitor, oris, m. 3.
  Fugax, cis, o. 3» Futamodó. Curr adefeori, Cursito, avi, atum, are. Gyakran futok.
  Curso, avi, atum, are.
  Currere adefeori, Cursitatio, onis, f. 3. Gyakran futás.
  Curr afare, £xcurro, erere» Ki futok*
  Currere afare, Excursio, ’ onis f. 3. Kifutás» Excursus, sus, m. 4« id.
  Cnrratoriu afare, Excursor, oris m. 3. Kijáró, széüyel járó. Excurrens, tis, o. 3.
   Lurr calare, JţCqvo curro, rere, cucurri, fum. Lóvan nyargalok.
   3urr deincolo, Transcurro, curi, sum, ere. Általfutok* elfutok.
   Currere deincolo, Transourius» sús, m. 4« Altalfutds.
   Curr inainte, Preepurro, ere» £181 futok.
   Procurro, ere* EWfittok» Currere inainte, Praecursus, m. 4* EVól jutás.
   Curratoriu inainte, Praecursor, orii^ m» 3. E181 futó, e/67 járó. Antecursor, oris, m. 3. Praecursorius, ia, um. Prodromus, mi, m. a.
   Curr inainte lui, Occurro, ere# Eleiben futok. *
   Occurso, are, vi, atum»
   Currere inainte lui, Occursui, sús, m. 4* Eleiben menés, ősz* vettan dlás•
   Occursatio, onis, f. 3.
   Curr incoace incolo, Concnrso, avi, atum, are. Imidé amoda fittok.
   Ultro citroqve curro, cucurri» sum, ere»
   Cursito,'avi, atum, are» Discurro, ere, id.
   Huc illuc decurro, rere.
   Currere incoace incolo, Concnt* satio, F. 3» fUtkosds, jSvéi} menés.
Digitized by <^»ooQle
  ifé                 CIR
      ———í---:—n-----:--—
  • Discursatio, onis, f, 3.
  Curratofiu incoace incola, Concursator, ris, m« & Alá *t Jel ftttkoSÓ'.
  Curr in el, Incurró, ír*. Belé* Jutok.
  Curr in lóé de fuga. Stadium curro, ere* Pályát Jutok.
  Curr inpregiur, Gircumeurro, erei Kör nyill Jutok*
  Circúmeurso* ire»
  Currere inpregiur, CiréumcnMio, onis, f. 3. KötnyiH Jutás.
  Cnrretoriu inpregiur, Circumcurs. sori oris, m. 3. Környúl Jutó.
  Curr ■ in fuf* si in dsoí* Decurro, ére^ Fél *s alá Jútkosok% Sus deqve, sursum* et deorsum curro, ere» Discurro, ere»
  Currere iii fuf, si in dsof, Discut* bus, sús, m. 4* ^ *s eláy ide* *s iovă Jutáéi Discursatio, onis, fi & Discursio, onis, f. 3*
  Curratoriu in fuf, si in dsof* Discursans, tis* o» 3* SzeUyel Jutó>
  Curr intré, íntercuifrö. éré. Közben Jutok) elve gyedem. Intercurso, are;
  Currere intre, Intercursus * iús* tn. 4• Köziben futás. .
  Curr la el, Accurro, éréi Hozzá Jutok. Adctirro ere*
  Confugio, gi, gitum; éréi
  Currere jía él,    . Accursus, sús ,
                                        Cüi
■ i! '■ |" ~ ~íi' "ar - ” .TiTK-r ViíilJiTMi
   m. 4* Hozzá jutás.
Curr la olalta* Gbneurro, éré* Öskvefíitoh Currelre la Ölaltá, Göncufsio* onis, f. S. (hzVe-fútáé.
   Gbilearlut, *ús, tat 4*
Curr pe poéta, Curro disp&sitis, Vk commutatis etţvi&j ;ad cele* ritatem. Postán nyargalőkk Curr pré ^ Idcutoito, avi* atom* are. Réá Jiitkosönu Incurso, aVi* atnrtl, are.
Ctürr prefté el* Pércurro, ere» Reg* taúltal-fuioh Percurso* are»
Curreré prefté el* Perttarsatio* o* nis* f. 3. Rajta ült al-fut ds\ Percursatio* onis, t 3.
CurrAt prefte- Percursus* sa* um. Rajta áltabjutott.
C.urrd fpre ádjutotiu, Subsidio fcurrö, cucurri* cursum, Íréi Segítségül futok Curend db, Propérb* ávi* atum* áré. Sieteks Celero* avi, atum, áréi FestiUo, avi, atum, áré; Cutendare* Properatio, nis* f; & Sietné.
   Prttpérftntiá* cfe* t. U Festinatio, oüis, f. 3»
   Celeritaa* tis, f. 3. Hahtarstifi CurendaTöriu, Properans, tis, o. di Siet8.
   Festinus, Ha, num» tropétui, ra, um.
Digitized by L^ooQle
                 cu,___________________
   Celer, ris, c* 3.
   Cdrend, Festine, adv: Sietve, ha-mar.
   Festinanter,
   î>«tinato, SietUéggely hamar. Properato.
   Properanter.
   Propere, adv:
Curend, cu graba, Cito. Gyáriam hamar.
   Citatim adv:
   Curriculo, ádv! GyÓridri, fúti)d. Incitate, Gyórsan, hamarkodva. 'Perniciter. Gyótsanf serényen ^ Celeranter*
   CeleratidK
   Celere. Gyórsan, hamarsággaU Carpti ad. Futólag.
   Cursim. Futva, hdmatkodúcL Topper, Hamar, hamar Sággal. Con festi m. Hamar, mirigy árt. Cürend foarte, Praefestinat im, /-gen sietve, nagy Sietséggel. Praefestine.
   Citius, citissime. Gyórsabban, igen gyórsan.
                                            Ocyus, ocyaaime* Gyórsabban. Cürend fádat, Sehedius, ia, um.
   Hamar Uiridlt.
Curend me accitiu, Cito exardesco, ere. Hamar felgyulladok, haragszom.
                                            Curétid acdtiof, Irritabilis» le, <5* 3* Hamar felgyulladó^ haragot Curend trec, Cito evanefcco, ér^ ui, Hamar elmúlom, oda létzéh-.
                                                                               ifi
             CU,                  a*3
,  .........     .  ■ •          X-'i
Curend trecatoriu, Fugax, cis, o. 3* Hdfiidr elmúló. Curend umblu, Cito gradior, greé* stU síim, di* Hahtar jár ok,fűt ok. Curend umblatfcriu, Volucer, V. volucris, ore* c. 3. Gyóts>, /id-mar járói Celer, ria* t» 3*. Citus, t% tun}. Festinús, na, utili Alipes, edia» c. 3. C fradulus, li, ito. it Citatus, tata! tam* Cura vorba, fklha iit> Béfiéllik, Hirelik• fertur, bieituf* Curer, (Ita: doriri) Tabellarius, iij m. i. Posta* Curiof, Curiosus* sa, um» F étéit é gondoskódó. Cut-iofítai, CufíoskáS tis, f$ 5» ft* lette való szorgalmatosság. Cü rif, Subridicule, adv: Nevetségesén. Curfa, Cassis* is* 3« Vadászkától . Ved! latiu. Curte* Curia) ae* f. í. Udvar. Aula, lae* f. I* . Curte cafi, Cofs, ortis, f. 3. Hát* üávafd. Curte de Sfat* Caria* ae, f. í. T!í ndts ház.
  Forum, rl, th           '
Curte Imparateafca * Aula feg.'á?
  Király* há*á.
  Domus imperiali*/ •
Digitized by LjOOQle
*7k _____________ CU._______________
   Cţrte io oaré ploao, Diaphiviam* ta, tina. Űávat melyben éta~
   Curţean, Curialia* ie,cv3. Cu» rielista, tae, c. 3, Udvari*
             CC, am.
   Ctrteaefoţ Honorem exhibeo» ui, Ham, ere. (fdvarlok.
   Ministro, avi, atpaţţ are. famulor, ari, ţţţu su«ţ. Inservio» ?iviţ itym, ire. Curtenire, Hojporty exhibitio, onis* Udvariét.
   ţramuUm^ tds, m 4. Ministratio, oui*, £ 1 .Curtenitor», lioafm tahiban#,
   ţU, UdwaU.
   MiaieMMt fit, o. & f^ % *
   Cu niffteiuao dobeadefc, Kxtt^ şt;, şţ^iş, Kőnyifrgéttd megnyerem.
   Ca rugăciune dobendeitoriu, Kxo-imtor, ori*, m. 5. Könyorgét» şd> megnyerd Ce eugere umilita, Sopplieiter, adv: jttdMotosqn.
   Cu ruşine. Propudiosţ, adv: Seé* gymül> txégycnnel*
   Curva, Grmt: Curve, Meretrix cis, f* 3. Attrtttr.
   Curba, bac; f. t.
   Scortum, ti n. a.
   Propudium, ii, n. 8«
   Curvuliee, Meretricula, lae, f. I. Kurvát ska.
V .
               CU.
  Scortillum, li, n. a.
  Curveic, Meretricor, ari, atus sum* Kurvdlkodom.
  Scortor, ari, atus surar.
  Curvire, Scortatio, onis, f. 3. Xt/r-vdlkodds.
  Curvie, Meretricium, ii, d» i, Kurvatdg.
  Fornicatio, oqis, f. 3,
  Curvariu, Scortator, oris, m. 3^ Kurválkodó.
  Meretricator* oris, m. 3» Fornicator, oris, m. 3.
  Curveic, Meretriceus, ea, eum* Kurváé, kurvához való. Curveate, Meretricie, adv: JTufw vdúl.                             i
  Corvefc cu finge, Incesto, avi, a* tum, arr, Alydmfidval parde* ndikodom, kurvdlkodonu Curvie au linge, Incestum, ti, n. a, Rokonsággal való pardenatág. Incestus, túl, m. 4*
  Curvo» cu finge Incestuosus, sa, sum. A ki vér tzerént való attyqfidval paráználkodik* Incestificus, ce, um.
  Incestus, ta, tűm. Búja, parázna. Cur veste cu         Inceste,  adv:
  Attyafidvál való'paráznáúl. Cnrutiu, Crucius, cii, m. a. Ku• rutz*
  Cu fiţrita, Subsultim, adv: rándozva.
  Cu fcederéi Mancus, oa,enm. Fa* gy atkozással való, tton ka.
Digitized by VjOOQlC
               CÜ.
     I Ilii f i ■ .M
  Gofcri) Cooiocta^ f. i. Sógót• aszszony.
  Cufcru, Confcooer, ceri* n» a* Só-gót1. Affinis nis, m. 5.
  'Cufcrie, CoasoceritaaV ***» ** 3. Sógórsdg.
  Affinitas» atii) fi 5. Só gór tág. Galerimé, Affinis, ne* c. 9» Só-. górsdgosodolt.
  Cu aepte curgeri, Septifluus, ot^ um* Hét follyású.
  Co septe cornuri, Heptagonus, na, um. Hét ttegüi Cn septe i adói turi, Septemplex, cili Hét rétÜ*
  Cu lepte ramuri ca apa nilului* Septemgeminus, na, num. Hét ágú mint nilus vist.
  Cu tépte pesaoare, Septempedalis, le, c* 3. Hét lábú.
  Cu seTe cornuri, Hexagonul * Ha, um. Hat*s*egíL Cu sefe ungiuri, Sexangulus la, um* Hat szegií, ssegeUtü*
  Cu fine, Securo. Magával.
  Cu sirtag umblatoriu, Cohortalis* le, c. 3i Sereggel járó*
  Cu foarte aiegatoriu, Sortilegus, ga, gum» Valamit sórsal tlvá> la&gtói
  Cu ftelpi asediat, Dyastylus* la, lom* Oszlopokkal meghűlőnöz*
     tetett.
  Cu Iprencene latét! birfite, Silfl* o-ois, m. 3. Nagy, %zéles* borzos nemőldőkü*
                                                                       1» *
                CU-                 27S
    Situs, li, m. a.
 Cuít, Sto, copstb, üti* itum, coa-stare» Vagyoţ, éleh*
    Sum, ea, est) vivő, xi, efcűn, ere. iDÍtatoriU) Vivens tis, <k 3. Jfetf.
    Existent, tis, Oi 3.
 Guftodefo pasefe, Custodio,, ifi, itum, ire. Megőrzőm*
    Tueor* itus sum, eri.
    Protego» Xi, tultt, ere,
 Cuítodeie, Custodio, ae, f. i. Meg Űrién Protectio, onis, f» 5» Gufiodeitor» Custos, odis, m. 3.
    Megőrző. Protector, oris* m. 5. Cuftodeit* Custoditus» ta, túm.
    Megőriztetetté Cultodefc» ftrásuefc, Custodio, iţi, tum, irt. öt*Öhi strásdloL fixcufco* uiţ itum. are. Vigilo, avi) atum, lare;
    Cnftodeia* Custodia* ae, f* 1» Ő* fizeti ŐrizéS) etrásdlds* Extfubiae» aTum, fi plur: , Vigilia, ae, f. ii ExiubatiO* otiis* f* 3» ŐrdUdsf strdsdldsé
    Excubitus* tila* m. 4. Speculatio, onis, f. 3* Cuftodeitoriu, Custos* dis* m> 5. Őriő. Excubitor, ris, m. 3. Vigil, lis, m. 3,
    Stationarius, ii m« a. Speculator, ©ria* ma 3; Custodeitorhi de c?i prios, CtiS-tos cafceris, philocS*u, tae,m.i. Tömlőt* tartói porkoláb*
Digitized by Google
•76               CU..
'T—-    ~           /
   Cuftodeit, Custoditus, ta, tum. Őrizet alatt való.
   Caftodeir mica înainte taberi, Procubitor, oris, m. 3. Tábor előtt vigyázó fiák strása.
   Cuftodeicefc, Speculant, re, c. 5. Őr álláshoz való•
   Cuftodeiceste, Custodite, adv: (5-rizve, Őrizkedve.
   Cu ftredanie, Strenue adv: Szór• galmatoson. Curate.
   Solicite, Anxie, Diligenter. Sedulo, «edule, studiose, accurate.
   Cu ftredanie iovetiu lucru, Studeo, ui, ere. Szorgalmatoson valamit tanulók, mívelek.
   Cu ftredanie dobendeitoriu, Par-tor, oris, m. 3. Szerző, gyiíj. tó', kereső.
   Cu ftredanie dobendeit, Partus, ta, tűm. Munkával keresett, nyertt, tanált.
   Cu ftredanie mare cerc, védi cerc
   . cu de adenf
   Cu ftredanie mare funt, Bene prom* tus sum, es, esse: Szorgalma• toSy serény vagyok.
   Diligens, seduius, atudio*us sum. Vigilo, ere, magnó studio eni tor, enixus eum, eniti.
   Cu (tricare, cu perdere, Corrupte, adv: Megbontva, rontva, ve szettül
   Incommode adv: Alkalmatlu-
   .      károson.
  _______________CU.
  Cu Jtricare luntri pegubit, Naufragus, ga, um. Navifragus,ga, um. Hajó tő réssel kár bán esett.
  Cu ftriinbu, cu nedreptu, Hamis• son, tsalárdúL Falso, adv:
  Cu fvat, Consulto, adv: TanáttsaL
  Cu fudoare lucru, Desudo, avi, atum, are. Izzadással munkál■
  kódom.
  Desudasco, ere. Dolgozva izza* dók.
  Cu funet mare, Impete pro im* petu. Nagy zúgással.
  Cu funet mare ípaimenteforiu , Horrisonus, na, um. Rettenetes zúgással való.
  Cufutoriu, Cassiterium, ii, n. a* Fejér on. Stannum ni, n. a.
  Cu tacere, Tacite, adv: Halgdtva9
  , halkal
  'Cu tarie, Nervose, adv: JSrössen9 vastagon. lute, cote, cos, cotis, f. 3. Fen»kő. Aco ne*, riae, f. i.
  Cute de curatit peatra. praetiofa Navia, viae. f. i. Drága kővet tisztító fei *ko.
  Cute mica, cutecula, lae, f. i. Fen• kovetske.
  Cu tene, lYcum, Veled.
  Cu temere cu fpaSma, Pavide, adv; Rettegve, félve.
  Cu temere de Dumnedieu, Reli* giose adv: Szentül, isteni fé* leiemmel
Digitized by
Cutez, Caute audeo, tus sum. O-va mérésslek.
Cutezare, Cautus ausus, Ova mé-részseg. Cautio, onis, f. 3. Cutezetoriu, Cautus, a» um, Okos mérészlo.
Cutit, Culter, tri, m. a. Kés. Cutite, Cultra, orum, n. a. plur: Kések*
                    Cutit afcutit turcele, Pugio, onis,< m. 3. Hangydr, hegyet tör. Cutir cu mănunchi de elefant, Secespita, tae, f. î. Elefánt nyelű kés áldozatra.
Cutit de caloiunariu, Culter sut* torius, v. calceonarius. Varga kés.
   Culter crepidarius.
   Scalper sut tori as.
Cutit de facut pene, Scalpellum, li, n. a. Penna tsináló két. Scalper, pri, m. a.
   Scalprum, ri, n. a. Ptnicillus, Ili, m. a.
Cutit de macelariu, Clumaculum> li, n. s. Mészáros kés.
Cutit de taet carne putreda, Scai* per, pri, m. a. Sebből rodhadt húst ki metéllö késettbe.
Cutit de taet vena, Scalpellum, li, n. a. Ér vágó vas. Phlebatornum, mi, n. a.
Cutit de taet la vie, Vinitaria falx, cis, f, 3. Ssölö mels*Q-kés, ka» txor.
   Vineatica falx, cis, f. 3.
   Sirpicuia, iae, f. i.
Cutit de raf, Sicelites, v. Sicili* ces, Sicilicum, f. 3. Beretva. Novacula, lae, f. í.
Cutitas, Cultellus, Ili, m. a. Késettke.
                                         Cutitas turcefc, Pugiunculus, li, m. a. Hangyárotska, töröttke. Cutitariu, Cultrarius, ii» m« á.
   Két-ttináló,
Cutitat, Cultratus, ta, tum. Két* formára tsináltatotu Cutitoae, Scalprum bimanubrium* Késvonó.
                                         Cu tót, In aolidum. Egészesen* Cu toata iubire, Oculitus, adv;
   Tellyes szeretettel.
Cu tót deadenfu, Obnixe, adv: E-röt törekedéttel nagy igyeke* sattél..
Cu toti, cu gratnada, cu aireagu, Cunctatim, adv: Seregenként, tfportonként.
Cu toti, In univeraum, adv: Öss-veséggel Cu totu, Prorsus, adv: Mindenes-töl fogva.
Cu traiu, si folofu fao íe fie a meu, Ufucapio ere. Vette élés• se/, szokással magamévá teszem Cu traiu cu el, si cu folofu am facut a fueu, Usucapio, onis, m. 3. Vélle éléssel magamnak tulajdonított jósság. Cutremuruvne, Contremo, ui, ere, Megressketek.
Digitized by ^ooQle
  Contrmiws ere.
  Intremi «co, ere.                 |
  Cutremurare, Succussio, onis f.3.
  Msgreszketés^ rázás,              |
  Cutremur efe pamentu, Suocutitar Urra. ^ /&'W WMÜrt, indúl. ţtttrenmrari pamentului, Terrae* ipotut, tát, ra. 4. Füld indáiéi- Succussio terrae, ff 1.
  Ca tri aitutite, Tricuspis, dis»| c, 3, Hdromhegyli, éld Trisulcus, ©e, um,
  Cu tri bab oase da íYrpguri fau ghemmt, Trigemmis, mis. f. 3. Hérom szemű. szőlő, hérom bimbójú.
  €u trí capete; Triceps, tis, o. 3,
  Három f*jű,
  Cu tri coame, Tricornis, Isis, o. 3, Hérom szarvú.
  Tricornium, ii» n. 9«
  Cu tri (ţornuri, Trigonus, na, UU), Hárőm szegd*
  Trigonus, n u »• 1«
  Trigonalis, le, o, 3« Triangularis re, c. 3,
  Cu tri coarne furca, Trident, tis.
  Három ágú vas vitta*
  Cu tri falci, Trifaux, cis, c. 3, Három áUűy torkú.
  Cu tri forme, Triformis, me, c. 3, Három formájú.
  Cu tri frunţi, Trifrons, tis, a 3. 'fjffárom homloka,
  Cu tri furcutie, Trifurcus, ca, um. Három égik
  Cu tri medulari, Trimembris, re.
  Hérom tagú% részű.
  Cu tri noduri, Trinodis, de, c. & Három tsomojú, bogii.
  Cu tri rtmuri, Trifidus, da, uu>< Három ágú.
  Cu tri trupuri, Tricorpor, oris, o. 3. Három testű*
  Cu tri pessoare, Tripos, odis, m.3. Három lábú. Tripes, dis, o. 3, Hérom lábú szék, twgy akármi, Cu tri ungiuri, Trigonius, oia, ium, Három szegeletű. Triquetrus, ra, um.
  Cu umilintie, Humiliter adv: A* lâzatason.
  Suppliciter.
  Submisse.
  ' Demisse,
  Addicte.
  Cu un oorn, Unicornis, ne, c, 3, tfcy MMáTVÚn Cu un ocbiu, Unoculus, li, na, a* Egy szeműd félszemü. Defioculus, 12, m. 9,
  Cocles, lis, c, 3.
  Luscus, ci, m. a.
  Cu un pai, Ünioalamus, ma, an» Egy szárú, szalmájú.
  Unistirpis, pe, c. 3.
  Unicaulis, le, c. 3.
  Cu uu pessor in groapa, Busteus, at, eum, Fél lábbal á kapor* sóban.
  Cu un nume, Univocus, ct, tua* Egy neven való.
Digitized by i^ooQie
                                       CÜ.
Cu no nume doinţ Homonima, orum, n. a. plur: Egy neven valói d* kültímbUzífk,
   Co unghie, Iau cu noţ trag, Inunco, avj, «tum, are. Horoggal elrántom, elkapom.
Cu ungie crepate, Bisulcus, ca, um. Hasított kör mă.
Cu un traţ Ductim. Húxadalgól-va% egy lélekzet vétellel Cu ura, manie, Invidiose Iracunde, adv: Éaraggél, irigységgel Cu veot, Vix, cis, f* 3. Seó. V«rhum, bi, n. a.
   Vocabulum, li, n. a.
   Loquela, lae, f. 1.
   Dictio, onis, f. 3%
   Lexis, cos, f. 3.
Cuventiel, Vocula, lae, f, 1. Szólt-ka, ig étike.
Cuvent de cunosteintie in batae, Tessera, rae, f. 1. Hadi ismer-tető teóvak.
Cuvent de intielef pe fcurt, The* ma, atis, n, 3. Értelmes tum-mét beszéd,
Cuvent dein paVru fyllabe, Tetra-syllabum, bi, n. a. Négy ay& labdjú szó, ige.
Cuvent facut dein numele altue, Anagramma, atis, n. 3« Valaki nevéből tsinéh szó, ige. Cuvinté fore ofneqie, Infaoeciae, iarum. f. í. plur: Esetélen, ék imetlen ttéféi, besMédek. Cuvinte intrtő forma, Conjugata»
________________CU_____________*79
   torum, tu plur: a* JSgymmé igék,
Cuvinte al )ocuri de rusine, Tria» curia, orum, n. a* plur mény txentém bet sédek,
   tékok.
Cuveate*, Loquor, outat hm, » qui. Sióitok, mcmdoky bmiétkk Narro, avi» am, na Sermocinor» ari» âtttt Farit, fari, atua aiua» •SeéUók, Varba facio» fn.
Cuventare, Looutio» Oaie, £ f. MMóUát. Efflatum, ti, a. a. |fon* ddt. Loquela, lae, f, 1, Narratio, onis, f. 3. BeszéUét. Cuventatoriu, ţjocutor, orii, m. & Szétlő, besMéllö Loquens, tis, o, 3,
Cuventas afkre fpun, Eloquor, catus mm, eloqui. Ki mondom* Edico, xi, ctum» «ri Profari» ataa sóm.
   Pronuncio, avi» attia^ mv« Proloquor, cutaa sum, qui. Cuventare, afkre funero, Eloaţ* tio, onijş t 3. Ki monddş. Proaanciatio, onis, f, 3« Edictio, onis, f 3«
   Efattua, ti, n, a«
   Profatus, tús, m.
   Eloquentia, tiae, f. 1, Cuventetoare afare fpuitoere, Ha* Outrix, efe, £ h. Ki beewéMS atxţzony.
Cuventatoriu afkre Qmitoria, Pro-
Digitized by v^.ooQle
                   nuhciator, oris, m.3, Kimondó, Cuventeceof, afare fpuiceof, Ef-fjpbili», ie, c, 3. Kimondható, Cuventat, afare fpuf, tiffatus, ta, turn. Kimondatott.
Cuventez adefeori, Edicto, a? i, a* tura, are. Ki mondogatom. Cuventez cu multe int iele furi, Amphibologice loquor, cu tus sura, qui. Sokféle értelmű mondásokat mondok,
                   Cuventare cu multe intielefuri, Amphibologia, gíae, f, i, Sok* féle értelmű beszéd^ mondát*
   tzóüdt*
Cuventare de lucruri firesthi, Phy* •iologia, giae, f. t. Természeti dolgokról való beszéd Cuventat ori u de lucruri firesthi, Physiologu», gi, m. a. Tenné* ţzeti dolgokról beszélte. Cuventez frumof, Oro, avi, atum* are. Szépen, okoson tzóllok. Ornate dico, xi, etum, ere, Eleganter dico, ere.
Cuventare fruraoafe, Oratio, onia, f. 3, Hellyes, szép beszéd.
   Sál, aalis, c. 3. Éket beszéd. Eloquentia, tiae, f. 1. Pronunciatio, onis, f, 3, $ke* ten ki beşzéllés.
Cuventare frumoafe bine ítinato* •re, Ephronia, niae, f, 1. Szét pert tzóttát, hangozáty egyező tzó..
                   Cuveatare fruraoafe de Neuitat
   cu vi oaie, Acroma, 41 is, n, 3, Halgatdtra méltó tzép be* tzéd.                        *
Cuventare frumoaíé si fpurta, A* pothegma, atis, n, 3, Élet, ét *éket rövid mondát.
Cu cuventare frumoaíe íéntentiofe, adv: Éket mondáttaL Cuventatoriu frumof, Orator, oria, m. 3. Éketen tzóllő* Eloquena, tis, o. 3.
   Disertus, ţa, tum,
   Pronunciator, oris, m. 3. Éke* ten kimondó.
Cuventat frumof, Pronunciatua, ta, tűm* Éketen kimondatott. Cuventez inainte, Proémior, ari, *atus sum, Betzédhez kezdek, élői járó beszéddel élek. Proloquor, cutus sura, qui. E* lől szóltok*
Cuventare inainte, Prologium,| ii, n. a. EVdl tzóllát.
Cuventatoriu inainte, Prológus, gi, m, a. Elől tzolló.
   Praefadfi, tis, o, 3.
Curent inainte, Proémium, ii, n, Elöl járó beszéd.
   Prologium, ii, n. $. Proloquium, ii, n. a, Praeloquium, ii, n. 2. Anteloquium, ii, n. a.
   Exorsa, orum, n. plur; Praefatio, onis, f. 3.
Cuventare întreaga, Periodus, di* f. a. Egész betzéd*
Digitized by <^»ooQ[e
\
                                    cu.
    Pronunciatio, onis» f. 3«
Cu verdetiuri fedeit, Viridicatus, la, tum. Zőldtséggel béültette-tett, berakott,
Cţivinefe, Decet, decuit, Imper: Illik, illett.
    Condecet, decpit.
    Competit*
Caviintiefc, Concinno, avi, tum, are. Illetem,
   Apto, avi, atum, ara, Acommodo, avi, atum, are; Cuviintie, Convenientia, tiae, I* 1» Illendőség,
    Aptitudo, inis, f. 3«
    Decentia, tiae, f. i,
    Condecentia, tiae, f. í. Competentia, tiae, f. i. Congruentia, tiae, f. *, Concinnitudo, inis, f. 3. Illőség, Concinnitas, atis, f. 3.
    Decor, ori», m. 3. Illőség) szép*
    Decoram, ri, n, ţ,
Cuviinceof, Conveniens, tis, o. 3, illendő*
    Idoneus, nea, eum*
    Decens| tis, o, 3,
    Opportunus, na, um*
    Aptus, ta, tum,
    Concinnus, na, num. Congruus, ua, um.
    Congruens, tis, o, 3. Competens, tis, o. 3. Consentaneus, nea, 4ţm* Habilis^ Iii» c, 3.
_____________CU.________________Mi
  ; Exaptus, ta, tum,
  Coraraődus, da, um. Alkalma* tos.
  Appositus, ia» um. Hetyes> ren* des.
  Decorus, ra, um.~D/sjaf, itt&. Cuviinceof afe aduce aminte,Commemorabilis, le, c. 3. Emléke* jsetre méltó*
  Cuviinceof de afe vorbi, Fandus, da, um. Illő beszédre. Cuvinceof da afe omeni, Digbia» dus, da» um. ReUliletre méltó. Cuviinceof foarte, Perdignus, na, num. Igen méltóf Peridoneus, ea, eum.- Igen iU lendő.
  Cuviinceof, piacút, Fás, indec: Tetsző, méltó.
  Habitus, ta, um.
  Deoorus, ra, um. Distes* Cuviintieste, Convenienter, adir: Illendőképpen,
  Apposite, adv:
  Apte.
  Accommodate,
  Competentei;
  Decenter.
  Condecore*
  Congruenter*
  Con decenter.
  Concinna, concinniter.
  Idonee*
  Honeste,
  Cuviintieste, bine, Habiliter, adv: Hţllyesen, alkalmatoson.
Digitized by <^»ooQ[e
  •fe                 GO.
             mmmmm i
  Camposite. Htîymm» tsineeon*
  CbvIíocmA cirfi dtu Mrtilui, Sxfqtior, qvictUflMMflqtiirL JîaloUi temetésnek disatt meg áthm.
  CttfiincMÍt • mortalul ingropt* M cinftt, Kxequiae, iarun. f.pfat Halotti temetés^ tíeateeeég.
             Congruo, ui, tn. H-
  lamt
  Canito, «i, tum, irt. ţntdrO) iti, etum, tre.
  Cm vet» Connlto, «4f: Seánt-szándékkal Composito,
  Dt indutttia»
  Cogittto.
  Vöt©.
  laduUii.
  Spoute. Saabod akaróiból*
  Ca Tót Um fuot, incanáor, tri, ditni sum. Vigadok, fé had* vám van.
  Ca voe bánt, HUUris, t 3. Fj£, vtfdm.
  Hilltrat, ra, rom.
  Génit) it, le, e. & AdukMii. Cu vöt bánt prefoíitoriu sl voe bűnt ioiptrtitoríu^ Chtritoaioi, ali» ion. Jó kedvei bVveBmdS, ek fó latomig* mim,
  Cu vöt baot,0»llif»a4v:(f?fon. HilltriU*.
  (M
  Juéufti*
               fcÜ. CY.____________
   Libénter. Örömest.
                                       I Kxukanter, Vigadva, Ürömmel. Cu vet de plin. Sponte, tbla: Sia» bad akaratból, késs akarva. Cu voi, fttl: Cd voi, Vobitcaa, Veletek.
Cyclopf uriei cu un •ehio, Cyclops * pi», m. 3, Egy «ttmff óriás.
Cydopelc, Cyclopeas, *t, tam. Cyclopicui, ce, ewp. Nagy reb tenetes,
   ^ygn, Ltbodt pefere tlbt, Cy|-, nat, ni, m. a. Hattyú. Cygntu, Cygneue, nea, ua. Alb FrumotCl >orbt, Cygnet vex.
   jffttf Msólléh
Cylindro, lenn, fim pettrt rotunda, cu care netedJefc ptmenta, Cvlinder, dri, m. a. HHmpSly* gV hémpergHfa, vagy kő, mel-lyet a* Jb’ldó't egyenesítik* Cylindrefc, ct ftelpu retund, Cy* lindrmeeuf, et, tűm. Osslopi kerekségü.
Cymbal, Cymbalum, li, n.. t. Tjsimbola.
   Tinnibolum, li, n* a. Tymptnom, ni, q. a. Cymbala, Cymbalum, li, n. *.
   Tjsimbtdom.
Cymbuleic, CymbtUslo, tre. Tsia* halmot mMK.
Spbalti» Cymbtlistt, |at, m. u Tsimbabhos.
   CymbtUt|t% tit» flo, i.
Digitized by v^ooQle
CY. DA.
* DA,
  Cymin, Cyminum, ni, u. *, Bé-Ui kömény.
   V«d{ cumin,
  Cypero», *. piperus, peperig aro* «itiiwfB, Cypera», ri, m. ai Cyperum, ri, n, 9. JUfcUiáft jó szagú neme.
  Cypro oíVrov, Insula eyprni, pri, f. a. 7tipr ti* SZÍgéttyé. x Cypru», Cyprus, pri, f. fl. Tsiprutfa. Cypressu», si, f. s.
   Cypiriuaiy si, f. i.
  • Cupressus, «i» f* t.
   Cnprtstai, iúa, f, 4«
  Cypiţu, Cupressus, «i, ţn.s. Tzip-rus.
  Cyprus ficatorin, Cypressifer, ra, rum. 7stprm Urm'6.
  Cypnu de camp, Ajuga, gae, f. 1. Mesei tztprus.
   Abiga, gae, f, 1.
  Cyprus de grad ei na, Cyparissus, ai, m. 9. Kerti ţztprus,
  Cyprus felbatec, Tamarinthu* , ţamarinthi, na. s. Vad tziprus, Tbia, tbiae, f. 1,
  Cyprusefc, de cyprus» Cypressu», sa, sum* Tziprusból valót Cypressinu», na, num, Cupresseus, ea, eum,
  Cyprof loc, Cypressetum^ ti, a*s, Tsiprus fás hely.
                                   DA.
  Daae Dai popor is Aaia, Dai, A-fiai nép.
  Dao, Dacus, ca, oum. Datslű. Dacin», cia, ium.
                                                       Dacicus, ca, cum.
                                                Daci, dacorum, m, plur:
                                                           Dacae, carum.
  Dacia, Dacia, rína, £ 1. DáUia ország,
  Dacia de mialoc, Daoia miit*• ranea, Erdély ország. Transylvania, niae, f. 1,
  Dacia pefte munte, Daoia alpef* tris, Havasalföldé.
   Valachia, okin, f, 1, Old or« esdg.
  Dacia ripoafa, Dacia rippeosi», Moldova földe* Moldavi*, viae, f. 1. Daches ital: dache, Quoniam, MU vel.
                                                                    Qura.
                                        Dacthil, Daotilus, li, no. 0. Új, Dacthil pessor de veţş, Dactilul, li, m. 9. Versnek bizonyos liba. Daedaluf, Daedalus, li, m.9. Aíhe-' ridsi mesterséges ember Daemon, Daemon, nts, os. 3. Spiritus bonus, vel- jnslus* J<5, vagy rósz lélek.
  Daemoţie, Daemonium, oii, n. Őrdög.
                                       Daemoniae, Daemoniam», ca» enni.
                                                               Őrdöngös.
                                       Daemon icsfi, Desmontou», 0% curtâ
                                                                 ördügü
  Daemonice»»# ţe, Daemonioee a» go, agi, ac tum, ere, â#f
 Digitized by Google
   *84                 DA
   dolţolat tselekszem, tird'óng'ó-sün mi vetek.
   Dafin (grae: Dafin,) Bacca, cae, f. i* Borostyánja.
   Daphnis, nidi», f. 5.
   Lauru», ri, f, a.
   Pelasgus, iasgi.
   •Dafin faeatoriu, Laurifer, ra, ruro.
   Borostyán-termü.
   Dafin purlatoriu, Lauriger, ra, nun» Borostyánt-viseld.
   Dafin lelbatec, Tinus ? ni, m. s.
   Vad borostyánja.
   Dafinet, Lauretum, ti, o. s. Bo* rostydnos hely.
   Dai, v. dei, Age, adv: Noszsza rajta.
   Dalmata, Dalmata, tae, c. i. Hor-vöt, Tót.                        K
   Dalmatia, Dalmatia, tiaé, f. i.
   Horvát^ Tót ország.
   Dal mat isn, Dalmaticus, ca, um. Horvát országi.
   Dalmatianus, na, um. Dalmathica, Dalmatica, cae, Űjat-lan hoszszu palást.
   Veament lung fora mantei. P*Imathicat,cu vesment lung. Dal* iDiticatut, ta, tóm* Hoszszá horvát köntösű.
   Damafc, Damascus, ci, m. s. St» riai város*
   Pamaícen, Damascenus, ua, num, Damaskusbelr.
   Dama, capri oara, Dama, mae, f. i.
                                     DA.
  Dan nume a omului, Dan, Em-Ser neve.
  Tribus Dán. Dán nemzetség. Dania, Dania, niae, f. i. Dáma országa.
  Dánián, Daftlanus, na, num. Da• nia országbéli.
                     Danii, Danila, Dániel, elis, m.5.
  Daniéi, Dani,
  Danifma usura, Daniama, matia, n. 3. Usora.
  Danifta, Danista, tae, m. i. Úso* rás.
                     Danthisc, Dantiscum, ci, n. 9.
  Dantzia várossá.
                     Danthiscan, Dan ti «Canu», na, num.
  Dantzka városi,
  Danti, ital1 dansa, Tripudium, ii, u. 2» TántM.
  Chorea, reae, f. i.
  Saltu», tús, m. 4. Tántz, ugrás. Danti, in care uufe pe misca, Sta* ticulus, li, m, 2. Tántznak neme, melyben nem igen mozognak.
  Dantiuefc, Tripudio, âvi, atujD, iare. Tántzolok, dobzodom. Salto, avi, atum, are.
  Saltito, avi, tum, are. Tán• tzóldagolok.
  Choreas dnco, xi, ctum, er», Tántzolok.
  Dantiuire, Tripudiatio, onis, f. 3, Tántzolás.
  Saltatio, onis, f. 3w Saltatus, tús, m. 4*
Digitized by t^ooQle
DA.
DA.
    Saltus, tús, m. 4* Ugrás, tán• ttolás. Saltura, rac, f. 1. Dantiuitoare, Saltatrix, ci», f. 3. Tantzoló leány.
    Saltatricula, lae, f. 1. Dantiuitoriu, Saltator, oria, m. 3. Tántzoló.
    Choreaatea, tis, m. 3,. Tántzos. Dapen, ital: dapinate, dipimare, aggomitolare, Glomero, avi, a* tum, are. Gombolitom. Dapenare, Glomeratio, nis, f. 3*
^     Gombolitás.
    Dapenat, Glomeratus, ta, tum.
    Gombolitott.
    Dapenatoriu, Glomerator» oris, m. 3.
    Gombolt tó.
    Dapeuetoare verteinitie, Girgillus, Ui, m, a. Gombolitó.
    Dar, grae: doron, Donum, ni, n. a. Ajándék.
    Donarium, rii, n. a. Múmia, •ris, n. 3.
    Praemium, ii, n. a.
    Dar, 'Brabeum, ei, n. a. Jútalom ajándék.
    Dar cefe de intoata luna, Epimenia, orum,, u» plu: a. Minden hónaponként járó ajándék.
    Dar dat pentru fanatosere, Soteria, orum, n plur a. Meţgyo-gyuláiért való áldozat ajándék, Dar dat lui Dumjiedieu fau Be-férjei, Donarkim, îi, n. a. Is* tenf vagy Templom* számára való adómány,
  )ar de anu nou, Apophareta, o-rum, n. a. plu: Ujj esztendq <f-
  jándék<
  Strena, nae, f. 1.
  )ar de dsof, Levidense munva» culum, Alávaló tsekély ajándék* >ar de curgere, fau currare, Cur* aarium, ii, n. a. Futó jútalom* )ar de Imparat oftasilor dat, Do« nativum, vi, n. q. Fejedelem-tül vitézeknek adott ajándék* Congiarium, îi, şl a.
  Dar de învingere, Brabium, ii» n. 1. Hartzal nyert jútalomn.. Palma, mae,f. 1,
  Palmarium, ii, n. 2.
  Praemium athleticum.
  Dar de luptare, Palestricum, cî# n. a. Bajnoki jutalom.
  Dar de nascere, Donum nataliti* um. Születéskor adott ajándék• Dar iui Dumnedieu aduf, Offern« mentum, ti, n. a. Istennek szen* telt ajándék.
  Dar pentru dar, Anţidorum, «f n. a. Ajándékért való más a* jándék adás.
  Dar pentru aducere iqsteintieri bune dat, £vangelia, orum, n. a. plu; Jó hír hozásért adott ajándék.
  Dar pentu terhire, Donum servi* le. Szólgálat ért való ajándék. Dar poftei toriu, Dorophagus, gi, ra. a. Ajándékon kapó. Darueíc, graec: Doreomai, Dona#
Digitized by v^ooQie
ti6                 DA*
  •vi, •tom , am Ajándékozok. M«o«ror, ari, •(•» . «un. Munero, avi, •fum» are. Condono, avi, atum, an Dăruire, Donatio, oui», £ 3* A-jándékmzás.
  Muneratio, oaia, £ 5« Daruitoriu Donator, oria* m. 3» AUndéhozó.
  M«iwnUort oria, m* 3* Donativuiţ va, vum. Munerariua, ria, ium*
Daruitoriu oelor oa miruefc In joc. Agonotheta, taa, m. i. Játékban nyerőiül ajándékozó, jútaU mosó.
Daruit, Donatu», ta« tan. Aján* dékoztatott.
  Condonatus, ta, tűm.
Daruafc iadarapt, Radono, avij •tum» ara* Viszont ajándékozom.
  fUmunero, avl> atum, ara. Daruira inderept j Rinun«fatiot oni«, f. 3. Viszont megajdndé* hozás*
Daruit inderept, Remuneratul, ta, tűm. Viszont, megajándékoz* tatott.
Dăruire dein buna voe, Oblatio, onis, f. 3* Jó akaratból való adomány.
Dăruire la nunta, Sportula, lae, £ i. Lakadalmi ajándék adás» Daruri purtatoriu, Munerigerulus» la, lua». Ajándék viv&
  Daruri lolilor date, Lautia, orum, n. s. plu: Követeknek való á-jándék•
   Lautiae, larum, f« i. plur; Darnicele, Munifico, «vi, tum, •* re* Valakinek adakozom. Largior, iri, itui inn.
  Dărnicie, Mtutllleeiiiia, tiaa, f. s* Adakozási Largita*, ti#, f* &
   Largitio» onia, f* 5.
   Liberalitas, atis, ţ 3*
  Darnic, Largitor, oria, n< 3» JM-v8n adakozó*
   Munificus» ca, cum* ţâberalU, le, c. 3.
   Dapsilia, le, c. 3.
  Darnioeste, Largiter, adv: BÜvönf bíf^kezüen.
   Liberaliter*
   Munifica*
   Dapsile*
   Dapsiliter.
  Dar», Ait, conj: De% úgy de»
   Séd*
   At.
   Verum. -Dam apoi, Moda* Annak utánnú. Postea*
   Exinde*
   Deinceps.
  Daraban, Accensus, ai, M* *. í)ú* rabant
   Satelles, tis, m* 3«
  Darabani cetéti, Accenaf, orum civi* tatis» curiaa. Városi datăbmntai.
Digitized by ^ooQle
  ______________DA. ___________________
  Daraban purtatoriu de lance, Lâo-ce»riui| rii, Unoeitai, ti, n. 2« Ddrddz darabant.
  Dţrda Half dardo, Hasta, tae, £1. Dárda.
  Lancea, cae, f. i.
  Verutum, Terüli, a. s. Veratrum, tri, n. t.
  Bolii, idis, f. 5.
  Ditda icurta cu cue, Spiculum, li, n. a. /ftfefd tzzgzt dárda, Dprda» ce puaca fcgeata, Spiculum, U, n. t* Nyti lifvdUf ddrddttka* 'Dfurda Arimba ftricatoare, Tragula, f. i. Rontó horgot dárda. Dárdái, Haitat ui, tata, tum. Dár* ddz.
  Dardania, Dardania, niae, £ Trója vdrotta.
  Dardanie, Dardanicui, ca» con# Trójai.
  Dara» Veram, conj: Df) dznzm* Sed.
  Dare mda? Ubinam? JETdt hói?
  dz hói? hát hová ?
  Diícalefc, i&T«th» pe alti» Stadia trado, didi, tum, ere. Tadomfr nyokat adók elé) mátokat la* fittek
  Doceo, ai, ctum, era»
  Erudio, ivi, itum, ire*
  Informo, avi, atum, are. Inatituo, ui, tutum, ere. Inatruo, xi, ctum, ere.
  Dafcalia, DidaCcitat, atis» f. 5. 7U-doméng tanitát,
 _________________PA.
 Initrnfitio, onis, f. 3.
 Dafcal, Dtdaacalu% ti, m, a. Tm* nitó mzttzr.
 Doctor, oria, m 3.
 Moderator, oiít, m* 3* Praeceptor, oria, m, 3. Instructor, orti, m. 3.
 Dafcalitie, Moderatrix, eii* £ 5» , Tanitó nmtzmé.
 Praeceptrix, cis, £ 3.
 Dafcaiutin, Magiurellua, M, W* t* JMettenitke.
 Dafcaleafca piata, Didactrum, tri» Tanitáznak jútalmo, bén, Minerval, lia, o. 3.
 Dau, Doi Mi, atum, are* Tribuo* ui, utum, perf.
 Praebeo, ui, itum» tn.
 Dare, Datio» oaia, f. 9» Addt* Tributio, oaia, £ 3.
 Praebitio, onia, f. 3.
 Datum, ti, n. a. Adomány* Datuş, fA% m> 4.
 Datatorii*, Dator, ori#, m»3« Add* Dana, tia, o. 3.
 Praebens, tii, o. 3.
 Praebitor, oria, m.
 * Tribuerim, ria, rium.
 Dat, Datui, ta, tum. Adatott. Dau afare, Edo, didi, itum, er*. Xi adom*
 Elargior, iri, ittu «an,
 Dare afare, Editio, onia, £ 3. Ki ádáz*
 Datatoriti afara, Ultor, ris, m. 5, Xi adó*
Digitized by L^ooQle
sda                   da.
 Î>A.
   Elargitor, oris, m. 3.
  Dat afafe, Sdituif ta* tum* Kiadatott.
  Dau afara fpre ajutoriu, Suppedi* to, avi, atum, are. Kiszó Igdl* tatom* seţjitem.
                        Suppeditor, ari, atus tum.
  D*u ajutoriu, védi sjut Dau altue, Porrigo, xi, ctum, ere. Oda nyújtom i másnak által+ adom*
   Trado, didi,' itum, ere.
  •  Confero, contuli, Utum, erre* Dare altue, Porrectio, onis* f. 3.
   Másnak kiadás*
  Dáu altue detorie, Solvo* n, utum, ere. Megfizetem*
                    Dau altue ée tot, Transcribo, si, ptum, ere* Máznak által adom* Dau arvúna, Arabonem do, dedi, atum, are. Elő pénzt adók* Dau «femine, Pariter rependo, di, sum, ere. Mássát adom Dare afemine* Pariatio, nis, f. 3* Mássát adás.
  Datatoriu aíemine, Pariator, oris, m. 3. Mássát adó*
  Dau binetie, Saluto, avi* tűm* a* re. Köszöntőm, köszöntÓ'A, kő* szönők*
                        Consaluto, avi, atum, are.
  Dare de bifietie, Salutatio, onis, f. 3. Köszöntés:
  Datatoriu de binetie, Salutator, ófis, m> 3 Köszönt#.
                    Dau binetie esind cuiva inainte,
   Obsaluto, avi, tűm, are. Vala* kit eleiben menüén köszöntük, köszönettel fogadom*
Dau binetii in tocma, Resaluto, avi, atum, are. Viszontag k&* szöntöm, viszsza-köszönöm. Dau bucate, Dapes praesto, titi, itum, are. Ételt adók» Datatoriu de bucate» Dapifef, ra, rum, Étel adó, étel fogó.
Dau Carte de ftobozenie, Mantt-mitto, mist, ssum, ere. Szabad levelet adók.
Dare carte de flobozenie, Mânii* missio, onis, f. 3. Szabadtsdg levél adás*
Dtu cate odata, Dato, avi, tatum, are. Addagaloky adogatok* Suppedito, avi, atum, are. Sttggero, easi, stum, ere.
Dere cate odata, Suggestfb, nif* f. 3. Adógatás*
                                      Dtu ceva bunatate altue, * Io aliquem beneficium Confero, tuli, llatum, ere. Valakivel jót teszek. Diu ceva la vendiare in fcrif* Proscribo, si, ptum, ere. Arrdt ki Íróm áritban bolsdtom. Datatoriu ceva ia vendiare in fcrfl* Proscriptor, oris, m. 3. Vala* mit ki írással árúban botsátót Dat ceva la vendiare in fferif, Pro-scriptus, tat tűm* Árúban kb jelentetett.
Dau ceva cnita, Inlargiof, ifi* Valamit adók valakinek*
Digitized by v^.ooQle
                                       DÁ;
   ■■  ■■ ■ ■   ~ '  ri'fii • ■   i  ii>».
   Porrigo, xi* ctum, ere.
   Coafero, tuli, latum* erre; t)ttt cuiva cuniftceofe omenie, Honorifice *. honettiintte «liquem apello* avi* atum* are; Palakit Hagy betsüíettél be•
   Uülltíh
                      í)au Ca putere curva,' Obtrudo,
   ' si, tum, ere. Er&vél néki adóm. 1>au cuvent, ca voia face* feto da cera» Prómitto, ái| ssum, < ere. ígérek.
   PolliCédr, cerii Citai ittiri» Spondeo, pondi, ium* ere» t)a*e cuventari defpre dare, fati facere* PromÍMÍo§ onis* £ 3» Igérési tgéfét.
   Promissu ni, ssi; n. «* Pollicitatio, bnia* f. 5< t Polliéitum, ti* n. gi '
   Sponsio* onis* f. 3; jbatatonu cuvénteri défpré facere fáu dáre* Promissor; oris* hl 3. tgérS.
   bata euvrtitafe dtfpM Í<M) fan facere * PrdmisSus} sa * sum; ígérteiéit.
   Sponsus, sa, sum;
   Pollicituai* ti, n. S; t)au cuventare iare ca vöi da fau face» Repromitto* si* sium, éré. ísmét Ígérem.
                           Restipülb, avii «tum, áré;
   Dare cuventeri iare déípfe facie--e, fau dare, Repromissio* onis, fc 3* Ujjatag tgérési
              feA*                  si^
  Restipulatio, onis, f. 3.
  Dau dariié, Hunéra oflfero, obtu-. li, oblatuuft, Offerre. Ajándékot adok.
  Dau dare* fau dasde, i Intrilms» uij utum, ere. Adózom* Contribuo, ui, utum, éré.
  Dare dasdéi* fan a dari, Vectiga-lis solutio, buia» ţ 3« Adó d» dós, adó fizetés. bau daţv O flero* obtuli* óblauinu Ajándékot adok.
  Dii dar, Donaticus, ca* eant> . Ajándékban adott.
  Védi dafuefc.
  Dau de beüt, Potiono* avi* tűm, nare. Irinya ádok.
  Potum prsebeo, ui, ere;
  Dau deincolo * Tradsdo , dédi, atum, are. Által-adom. í)áu de sbire, C itj rem facio, ci» ctum, ere. Hitré adom»
  Indico, avi* átum, are;' SignifiCo* avi, atum, ate. páré de sciréj Certiöratio* onis-, f. 3. Hírré ádás.
  Retiunciatio, Oüis, fi 3;
  Datatoriu dé sciré, PrstcO* 0xtis> m. 3. Hirdéi 'á.
  Anabasios* sii* rá. s*
  Nuriciüs, ciij ni. S.
  Dau de scire mai ihaidte * Pr«f* morieö* ui, itum* ere; ÉL’dbb tudtára ado/m .
  Prcesignifico, avi, atum* are. Dau desma, diécitiala, íau a ditée?
  Digitized by
Google
»9°                 PA.
   Decimam praesto, titi, titum, are. Dézmdt adok.
   Datatoriu de desma, Decumanus, ni, m. 9. Désma adó.
   Dau dieftre* vedi dieftrez. Daujdofu, Elabor, elabi, elabsus sucn. Előbb állok, elmegyek. Dau elemofina, Stipem largior, Iri, gitus fum, Alamtsndt adok.
   Pauperibus stipem erogo, avi, atum, are.
   Dau elemofina bucnrof, Benevolo, benigno, misericordi animo, et liberali elemosinam do, dedi, atum, are. Jó szívvel adok alamisnát.
   Dau har, Redhostio, iavî, iatum, iare. Hálát adok, meghálálom.
   Gratias ago, egi, actum, agere. Dau inainte ceva, Exhibeo* ui, itum, ere. Elé-adom.
   Dau inapoi, Reddo, didi, ditum, ere. Viszsza-adom. Restituo, ui, tutum,, ere.
   Dare, inapoi, Restitutio, onis, f. 3. Viszsza-ados.
   Redditio, onis, f. 3.
   Datatoriu inapoi, Restitutor, oris, m. 3. Viszsza»ad6•
   Dat inţpoi, Redditus, ta, tum. Viszsza-adatolt,
   Restitutus, tuta, tutum.
   Dau inapoi datorie, Retribuo, ui, utum, ere. Viszszq-jizetem.
               DA.________________
   Rependo, di, sum, ere.
Dau inapoi iare, Renumero, avi, atum, are. Ismét viszsza-adom^ ismét viszsza-ólvasom.
Dau in arenda, Eloco, avi, atum» are. Bérben adom.
   Obloco, avi, atum, are. Municipo, avi, atum, are. Abloco, avi, atum, are.
Dau in arenda iafe, Reloco, avi, atum, are. Ismét kiadom. Datatoriu in arenda acafelor fa-le, Csanacularius, ria, num. Lakó házát másnak bérben adó.
Dau inca ateta, Compenso, avi» atum, are. Még annyit adok• . Dau in credeintie, Credo, didi, itum, ere. Hitelben adok. Commodo, avi, atum/ are. Trado aliqvid alicui solutione dilata. Valamit másnak vára• kozás feiben adok.
                     Dare in credeintie, Commodatio, onis, f. 3. Költsön adás. Datatoriu in credeintie, Creditor, oris, m. 3. Költsön adó.
Dau inderept vita cum parata, si im eu bani, Redhibeo, ui, itum» ere. A* megvett marhát az eladónak viszsza-adom, ,pén* zemet viszsza-veszem.
Dau in ipotheca, Pignoro, avi, atum, are. Zálogban adom. In hypothecam do, are. Oppignoroi avi, atum, are.
Digitized by ^.ooQle
                                     DA.
          y             ^ .    . ....
  Dau inlontru, Lndo, didi, tum, ere* Bé*adom.
  Dau inpreuna, Contribuo, vii, tum, ere» Együi)é adok.
  Dáu inprumut, Mutuo do, dare» dedi, atum. Költsön adok* Commodo, avi, atum, are» Commodito, avi, atum, are*
  Dau in usura* Fanero, avi, atum, are. IPsordban adom.
  Feeneror, ari, atus sum*
  Dau la saf, Diripiendum do» are, dedi, atum* ’Sdkmdnyra adom» Ad prsedam do, are.
  Obloco, avi, Atumj áré.
                     Dau la lumina, la vedere* Iii lu-
  • cern edo, didi, tum» edere, Kö* zönségessé teszem.
  In lucem profero, tuli* latum, erre.
  Dau lége, Légém do, are» Törvényt adok. Legem fero, tuli, tum, érré»
  Datatoriu de lege, Légi fér, ra, rum. Törvényt adó.
  Legislator, oris, m. 3* Törvény szerző, l)an loc» Cedo locum, cessi, ssum, ere* Helyt adóké Locum concedo, cessi,ssum, ere» Dau lucru, Dispendo, di» sum, éré. Dolgot adok.
  Negotium alicui facésso, éré', ivi, itum. Valakinek dolgot adok.
                     Dau lui, Propino, avi, tum, ar*v
                                                                        *9 *
              DA.                 59*
  .....  "  » TI 1 ■       II . t ■
  Neki adom.
  Porrigo, porrexi, ctum, porrţ? gere. Oda adorm Dare lui, Propina, tue, £ 1. Ne* ki-adás*,
  Porrectio» onis, f» 5. Neki* nyújtás*
  Dau mai inainte» Antedo, dedi* dátum, are* El8l-adok.
  Dare mai inainte, Antecessus, sás, m. 4. Antecessum, ssi» n. 2» Elöl-adás.
  Dau marta cu altu, Dextram dextrae jungo, nxi, ctum, ere* Kezet adok*
  Dat mana unu Cu altu, Interjún*
  - ctus, ta t tum. Egymásnak nyújtott) kéz adatott.
  Dau notreti la vite, Pabulor, ari, atus sum. Abrakotok»
  Daré rtotretiului ţa vite, Pabula* tio, onis, f. 3* A brakiás* Datatoriu de notreti la vite, Pa* bulator, oris» m» 3. Abrakló. Dau Uume cuivá, Nomino, avi* atum, are. Nevezek valakit* Denomino, avi, atum, are.
  «Apello, avi, atum, are.
  Dau pecat, Imputo, ávi* tum, are peccatum. Vétekül tulaj-donitom* Crimini do i 4edi, datum, dare*
  Dau prifofintiesfef Largio?» ri, gitus sum. Éovört adok.
  Dare prifoimt ieste* Largitio,
  € 3» Btívön adást
Digitized by LjOOQle
DA.
   Datatoriu prifofintieste, Largitor/ Ofris, m. 3. Bövön adó* bm proba»,Specimen do, dedi, ttoiDţ are. Próbál adok.
   Dare probi, Specimen, nis, n. 3.
   Próba adás.
   Dan putere» Authoritatem do, ara, dedi, atum. Halalmai miok.
   Authoritatem tribuo» ui» utum,
   ' uere.
   Potestatem confero» tuli» latum» erre.
   Pau putere» intarefc» Fortifico» avi, atum» are. Erőt adok.
   Dare puteri» Fortificatio» onis» f. 3. Eröt-adás•
   Dau fama» lUtiocinor» ari» atus sum. Számot adok.
   Rationţm do» dedi» atum* are. Rationes exhibeo» bui» itum, ere. '
   Dare de fama, Ratiocinatio» onis» f. 3. Szám-adás.
   Datatoriu de fama, Ratiocinans» tis, o. 3. Szám*adó. Antigraphus, phi, m. i. Ratiocinator, oris, m* 3«
   * Rationarius, rii, m. ft.
   Dau fanatate» doctorefc, Sospito, avi, atum, are. Egésséget adok, abba megtartom.
   Datatoriu de fanatate, Sospitalis, le» c. 3. Gyógyító, egésség adó.
   Dau femn la batae, Cíassicum
   cano, cecini, antum» ere. Jeti adok iitköMetre.
   Bellicum cano» cecini, cantum» canere.
Dau, si aret inainte, Repraesento, avi» atum, are. Elül jelen-tem.
Dare si aretare inainte» Reprv-sentatio, onis, f. 3« EUfre je* lentés.
   Dau flobodienie, Libertatem <do* dedi, atum, are. Szabadsága^ adok.
   Facultatem do, dare.
   Dau Yertute, Virtutem tribuo» ui» utum, ere. Erősséget adok.
   Dau voe» Facultatem do» are, dedi» atum. Szabad akaratot adok.
   Impertior, tiri, itus sum.
   Daome a preda» Grassor, ari,.*» tus sum. Prédálásra adom magamat, prédáló leszek. Latrocinor, ari, atus sum. Latrocinia exerceo» cui, citum» ere*
   Deprtedor» ari, atus sum. Daume in laturi» Secedo, essv ssum, ere. Fére mégyekt eltérek.
   Dare in laturi, Deflexus, xus* m. 4. Eltérés, fére menés. Secessio, onis, f. 3.
   Secessus, ssús, m. 4*
   Dát in laturi, Deflexus, xa, xum« Eltért.
Digitized by L^ooQle
 ___________DA. DE*_________________
 Dftiime in laturi dein cale, Ex ▼ia deflecto, xi, xum, ere. Ki» férek az útból.
 Dar? in laturi dein cale, Defle-jtio, onis, £ 3. Útból kitérés. Paume la 'cele Dumnéiieesthi , Rebus Divinis me dedo» dedidi, ditum, edere. Istenes doU gokra adom magámat. 'Daume la deffaieri, Luxurior, ári, «tus sum* Bujálkodom. Luxurio, avi, atum, are* Lascivio, vire*
    Voluptatibus me do, dare, de» di, atum.
    Genio indulgeo, si, tum, ere. Daume la intriftare, Mtesticite ne dedo, didi, ditum? edere. Búsulok, szomorkodom. Tristor, ari, atus sum.
    Luctui me dedo, edere.
 Daume la lenevire, Inerţi» me dedo, dere, dedidi, deditum. Henyéld lestek, henyélésre a» dóm magamat.
 Daume la pecate trupesthi; Lihi« dinor, ári, atus sum. Rosjs é» letre adom magamat.
 Dávid, Dávid, dís, m. 3. Dávid. Davidetc, Davidicus, cţ, cum.
    Dávidhoz való, Dávidé.
 De, Si, conj: Ha, hogyha,
 De, De, praep: Ból, bal, ról, röl. De acafa, Domo, Hátúi, ■
 ^ De acatiat, Connexivus, va^ um, őszvefoglalási.
            . DE.
  "■      ................... m 1
  De aci, ital; daqvi, Hinc, Innen,
   innét.
  De aci in colo> ital: Daqvi in poi, Inposteram, Ennekutánna, ei* t'ól fogva*
   Posthinc.
   Posthac*
   Amodo.
   Abhinc.
   In posterum,
   Deinceps.
   Dehinc.
  |De a cince o«rtf Qvintum, adv: OtödszHr.
  De a cinciié sireag, Qvintanns, na, num. Ötödik seregben va» ló9 ötödik sereghez tartozik. De acolo, Inde, adv:          Onnét.
   Isthoc.
  De a credere, Probabilitas, atis, f. 3. Hihetőség;
  De acum, Deinceps, adv: Ennek»
   utánncu
  De a dreapta, Dextrorsum, des* trorsus, Jobbakét félé.
  De aducere, Hoatiacus, ca, cum* Áldozatra Való.
  De aducere, de fíiintienie <e tine , Sacrificialis, sacrificiale, c. 3. Szentséghez, áldozathoz való.
  De adunare, Conoiqnatorius, ria, ium. Gyülekezethez Való.
  De adunare tieri, Comitialis, le, c. 3. Ország»gyűléséhez va-
Digitized by v^.ooQle
Dfc.
  De aduf aminte, (femorabilis, le, c. 3 Emlékezetre méltó• Memorandus, da, dum.
  De afare, Extrinsecus, ca» cum. Kivűl való.
  De a îmbucura, ConsolatóriuA, ria, ium. Vigasztalásra való.
  De aire, Aliunde, adv: Másun• nan való.
  De ajunat, Jejunus, na, um* É-homra való.
  De ajuuf funt, Sufficio, eci, ere. Elég vagyok.
  De ajunf, Sufficienter, adv: Elég-képpen.
  De ajutoriu, Adjutabilis, le, c. 3. Megsegíthető'»
  De ajutoriu funt, Prosum, desse, profui. Használok.
  De alta fementie, Heterogeneus, nea, eum. Más nemből való.
  Deamant, Adamas, antis, m, 3. Gyémánt.
  Deamanteic, Adamantinus, na, num. Gyémántból való.
  Deamanteo, Adamanteus, tea y , eum. Gyémántból való.
  De amendoao partile, Utrinqve, adv: Mind kétfelé, vagy felől Utrinsecus,
  *  Utraqve.
  'De amo incolo, Amodo, Mostan* tói fogva..
  Pe amo, nu de mult, Recens, ti^, o. 3. Mostani.
  Koderous, na, num.
  De anostri, Nostras, tis, o. 3.
  Hozzánk tartozó.
  De apa curatoare» Flumineusf nea, "eum. Folyó*vízi,
  Fluvialis, le, c. 3.    *
  Fluviatilis, le, c. 3,
  Fluviaticus, ca, um*
  De a patra di, Qvartanus, na, um,.
  Negyed napi.
  De a pare reu, Peenitendus, da, dpm. Megbánandó,
  De aproape, Comminus, adv: Közelről De apucat, Captatorius, .rit, iuot* Valamire vágyódásra való* De a pune pe talpa t Plantaris, re, c. 3# Talpra való.
  De arama, iEreus, ea, eum. Réz* bHl való. jEneus, ea, eum. jEneolus, la, lum.
  Abeneus, ea, eum.
  Cupreus, rea, eum.
  De arund, Arundineus» nea, ne» um. Nádból való. Arundinaceus, ea» ceum.
  De afoultat, Acromanticus, ca, cum. Halgatásra való,
  De afe lua amiate, Observabilis, le, c, 3, Elméjében tartandó, megtartandó,
  De afe milui, Miserabitis, le, c. 3« Szánakodásra méltó, és való, Miserandus, da, dnm.
  De aftedi, Hodiernus, un, ftuOU Mai*
Digitized by L^ooQle
  De a ftanga, Levorsum, adv: Balhéz Jelül.
  A leva, sinistrorsum.
  Ad levam.
  A sinistra.
  De a fupra, Desuper, Onnan fellyúl.
  Supra^ Fellyúl.
  Super, FellyúL De a fupra de fuf, Superne, adv: Onnan fellyúl.
  De a fupra usi, pragu, Superli* minare, ris, n. 3. Felső hü* *zöb9 homlok-kÖy*vagy Ja.
  De atete ori, Toties, adv: Annyiszor.
  De atunci, Abusqve, adv: Attól
  fogva.
  Ex eo tempore.
  Ab eo tempore.
  Abinde, adv:
  J)e a vendietorilor- lucru fe tine, Emporiticus, ca, cum. Kalmár dologhoz való.
  De a vostri, Vestraá, atis, o. 3.
  Tífeíétek.
  Dé batae, Bellicus, ca, cum. Hadi, hadhoz való.
  Prselialis, le, c. 3.
  De bani, Pecuniarius, ria, rium.
  Pénzig pénzhez való.
  De batut, Flagrioaes, onum, c. 3.
  plu: Ostorozni valók. Debelezefc, Debilito, avi, tnm, are. Erötlenitem, lankasztom. Debelezare, Debilitas, tis, f. 5;
  Gyengeség, lankadtsag. Imbecillitas, atis, f. 3.
  Debelezefcume, Debilitor, arí, atus sum. Elgyengülök, lan-kadok.
  Debelezat, Debilis, le, c. 3* Gyen• ge, lankadt, erőtlen. Debilitatus, tata, tűm. Imbecillis, le, c. 9. -Imbecillus, la, lum.
  Debeleseste, Imbecilliter, adv: Erőtlenül» .
  De berbece, Vervecinus, na, num. Berbétsből való.
  •' Verveceiis, cea, ceum.
  De betula mefteacan, Betulinus, na, num. Nyírfából való.
  De beüt, Potandus, da, dum* Italhoz való.
  De bob, Fabaceus, ea, eum. Babból való.
  De brad, Pineus, nea, eum. Fe* nyöfából 'való.
  Abietinus, na, num.
  De bucate, Cerealis, le, c. 3. Gabonához való.
  De cal jugănit, Contherinus, na, num. Heréit lóhoz váló.
  Decalog, Decalogus» gi, m. a. Tiz-parríntsolat.
  Decan, Decanus, ni, na. 2V* kán9 Tizedes*
  Decanefc, Decanens,
  Dékánhoz
  Decar»/?, de qvír:
  Azolta, mtoU-z.
 ' Digitized by Google
*96                     m.
    De cap fe tine, Cephaleuş, «a, eum.
    ’ főhöz. Való*. jDe capu (eu umblatqriu, Perti-
*    niur9 ci*, o. 3. Maga tanátsán járó, vakmerő.
    De papra de capru fe tine, Hircinus» na, num. Bakhoz való. De care ar trebui fefe defvetie, Desyescenjlus* da, duip. Mely-t8l elkellene szokni*
    De (Caţe ţrebţţe #fe teme, Extir mendus, da, dum- A* kit81 . fţîlni kell.
    De carat, Vectorius, ria, ium, Hordásra való.
    De cafteigaluiţ* de infrqntat, Ca* a t igabilis, le, c. 3* Biinteţni s való, Büntethet89 feddheţy.
    De catra ameadie di* A meridie* Xh'lfeVdl.
    De cate ori, Qvoties* adv; Hányszor 9 xneni\yisţer*
    De catra a miadie noapte* Arcti-cus, ca, cum- Északról való. De cefira> Qereţu.} rea, eum* Viaszból való.
    Be cee parte* Trans, prsep: Által, túl*
    De cele ce funt % patului fe ţine, Supellecticarius, ia* ium. Agy şzerşzQmhoţ váló.
    December* December, ris* m. 3.
    Karátson hava.
    De cer, Cenreiis, reá* eum* Makkos fából való*
    Cerrinus, na* num*
  Iiliceus, ea, eum.
  <J)vernus, na* num,
  Qvercins* cia, ium*
  Qverceus, «a* eum* Qverculauus, na, num. Qverneţis* ea* eum.
  De chedru* cedru* Cedrinus* na, num. Tzedrus fából való.
  De cinci ani* Qvinus* na* num. Öt esztend&s,
  Qvinqvennis* ne, c. 3. Qvinqvennal ts, le, c. 3.
  De cinci ani cand ara* Qvtmatui* tás* m. 4* öt esztendősekor.
  De cinci degete* Qvincunctialis, le, c. 3. öt újnyi.
  De cincidieci de ani, Qvimpra? fenarius* ria, ium- ötven esz* tendffs, ötvenes.
  De cincidieci de őri, Qvjnqv*-gesies, adv: ötvenezer* QvinqvagieS'
  De cinci librc, Qvinqvelüvraüs* le, c. 3. őt fontos.
  De cinci loti* Qvintunccialis* le* c. 3* öl lotnyi.
  De cinci luni, Qvinqvemestralifi, le, c. 3. 0ţ hqnapi»
  De cinci moduri, Qvintuplicift módi. öt modu.
  De cincifprediece ani* Trilustrís* tre* c. 3. Tizenöt esztendős.
  De cincifprediece őri* Qvindecics, adv: Tizenötször.
  De cincifute de őri, QvioqventieSj ady: őt$xá*$zor.
Digitized by L^ooQle
                                     i)E.
  De ciafte, Venerabilii, le, c. 3. Tisztelendő.
   Venerandus» da, duxQ.
   Dignuá vener^ione. Observandas, da, dum,
  Decifie, Decisio, onis, f« 3* Vé-gezés.
   Decretum» ti, n. a. pecUmatie» Declamatio» <onis, f, 3. órdlds.
  Declamatoriu» Deolamator, oris, m* 3. Órdló.
  Declin medau in laturi, Declino» avi, atom, tre. Eltérek, Declinctie, Declinatio; onis» £ 3, Elhajlás, eltérés. î)eclinatoriu, Declinator» oris, m. 3. Elhajló*
   Declinans, tis, o. 3.
  Declinat, Deolinatus» ţ*, turn.
   Elhajlott.
  De coafte, Lţteraţis, le, o. 3. Oldali,
  De cogna, v. cocna, Coqvinarius, rit» hun. Konyhához való. Coqvihus, na, num,
  Decoct, Decoctus» ta» tum» v, decoctum. Főtt vis.
  Dacol, Decollo, avi, atum» are.
   Nyakát levágom, lerontom, Decolare» Decollatio, onis, f. 3 Nyak vágás, leverés. ţ)ecolatorlu, Decollator, ris, m. 3« Nyak vágó, leverő.
  Decolat, Decollatus» ta, tum fc^ityaia vágott, megöletett.
 D9.
 *97
  >e comedeie, Pantomimicus, ca» cum. Komédiához való.
  De comendeluit, Commendkti» cius, cia, cium. Ajánlásra valo. Commendabilis, le, c. 3.
  De corn, Corneus, naa» eum. Somfábol valo.
  Comeolţu, la, lum.' ;
  De cotevete, Auctionarius» yiij rium. Kotyavetyére való*
  De crediut» Credibili* le »^ö, 3 HihetV.
  Verisimilis, le, o. 3«
  Non alienus a vero.
  Decret, Scitum, ti, n, ţ, Deere*
  # tum, ti, n, a. Végezet, végezés. Decret fententie, Psephisma, atis, n. 5, Sententzia végezés. Decretalef carti de decretuinuri patriarsesthi, Decretales, lium» f. 3. plu: Egyben -szedett tör-vényes könyv%
  De crin, Lirlnus, na, num. Lii liombol valo.
  De crucit, de pedeapík efte, Ex> cruciabilis, le, c. 3. Gyötre* tlemre, kénzásra valo•
  Decum, Nedum» conj:            Nem*
  hogy.
  Decum? Qvomod©? Mtmodon? Decumva, Nisi» conj: Hanem, hanemha.
  Decumva oarecine» Siqvit, rsá« qva, siqvod> Ha valaki. Decumva oare cand» Si^viado » adv.'iíj valaha,
Digitized by v^ooQle
                    DE*
 ttecumva oare de undeva, Sicun-% de, adv: Ha valahonnan. -Decuijava undeva, Sicubi, adv: Ha válahoU De curatit, Piacularis, re, c. 5. Jtíe gtisztúlásra. való. Mundandus, da, dum«
 De curatit ceva de ramuri, Putatorius, ria, ium. Nyesésre, nyc6ni való.
 De curatit, de ffintit, Lustricus, ca, cum» Lustrius, ria, ium. Szentelésre, tisxtúldsra való. Lustralis, le, c. 3.
 De énre, Coreaceus, cea, ceum.
    Bőrből való.
 De cure, de peri, Loreus , rea, eum. Szőrből, szfjjubol való. De dafin, Laureus, ea, eum* Bo* fosiyánbol való.
    Laurinus, na, num*
 De dare notretiului fa tine, Pabularius, ria, ium. Abrakldsra való.
 De daruit, Donabilis, le, c. 3. Adható*
 Dedau, Dedo, didi, itum, dedere.
    Hozzá szoktatom.
                                        Dedare, Deditio, onis, f. 3. Hoz-zá szoktatás, magát megadás. Dedat, Deditus, ta tum. Hozzá •szokott valamire, magát meg* adta» *
 .Pedaume, Me dedo, ere, didi, ditum. Hozzá szokom^ valami* T€ magamat megadom*
_________________DE. ________________
  Dedat afare,> Editicius, ia, ium.
  Kibotsátani való.
  Dedat pe deafupra, Superdandus, da, dum. Fellvűl adandó.
  De deinti frangatoriu, Dentifrangi bulum, li, n. a* Fog*töro szer-szám.
  Dentifrangibulus, li, m.s* Fog-ronto, fog*törö.
  De deinii tţagatoriu, Dentarpaga, gşe, f. 1. Fog-vono.
  De departat, Cavendus, da, dum.
  Elkerülendő^ tdvoztatando.
  De departe, Longinqvus, qva, qvum. Meszsze való, távúi való.
  De deflegare lucru, Absolutorium, ii, n. 2. Felszabadító eszköz.
  De deílegat, Absolutorius, ria» ium. Felszabadításhoz való. Dedeíupt fub, Subter, subtus, supter, infra. Alatt, alatta. Deorsum, Alatt.
  Dedefuptu ceriului, Subdialis, le, c. 3. Szabad ég aüjai. Dedefuptu pamentului, Inferi, o-rum, m. plu: Föld alatt való héllyek, pokol.
  Inferna, orum, n, plu:
  Inferni, norum, zn. plu: 'Infernus, ni, m. a.
  Infernus, na, orum.
  Inferas, ra, rum. Inferne, adv: De deunedi, Pristinus, na, nun? Minapi, előbbi.
i
Digitized by GooqIc
DS.
  De diamant, Adamantinas, na, num. Gyémántból valo. Adamanteus, ea, eum*
  De diece bani, Decussis, sis, m. 3.
  Tíz-pénzes.
  De dieoe ori ateta, Decuplez, cis, c. 3. Tiz annyi.
  De dif, Edictalis, le, c* 3. Szol-láshoz valo.
  De diori, Sublucanus, na, num.
  Hajnali,
  De doaodieei, Vigesimarius, ria, ium. Húszas, húszados. Vicenarius, ria, ium*
  Pe doaodieei de barbati Domnie, Vigintiviratus, tús, m. 4 ' Húsz szemeíyi uraság, Méltóság.
  De doaodieei de ori, Vicies, adv: Húszszor. Vigesies.
  De doaodieei si dói de loti, Decunx, ois, o. 3. Huszonhét lotos.
  De doao itie, Bilix, ci** o. 3. Két nyüstú.
  De doao libre, Bilibris, bre, c. 3.
  Két fontos.
  De doao ori, Bis, semel atqve iterum. Kétszer.
  De doao ori copt, Biscoctum, ti, i) a. Kétszer sült, Biscocta. • Pe doao őri, si de trí ori, Iterum ao tertio. Iterum ac tertium. Kétszer, háromszor,
  Pe doao palme de lut, Didorum, rí, u. s. Két tenyérnyi széles.
 De doaofprediece degete de lat, Spithama, mee, f. í. Tizenhét ftjnyi szélességű.
 De doao fute dp ori, Ducenties, adv: Két száz szór.
 De doao urme de pessor, Bipedalis, le, c. 3. Két lábnyi, két nyom lábnyi.
 De doctorie, Medicamentarius, ria, ium. Orvosságra valo• Medicinalis, le, c. 3.
 De dói *ni, Bimus, ma, műm. Két esztendős.
 ' De doianie, Bimatns, tás, ni. 4* Két esztendösség.
 De doi ani mic, Bimulus, li, m. 2; Két esztendösetske kitsiny.
 De dói fileri, Diobolaris, re, c. 3. Két-filléres. .
 De dói loti si dsumetate, Sex-qvintialis, le, c. 3. Harmadfél lotnyi.
 De dói ponti , Dipondinm, dii, n. a. Két fontnyű
 De' doifprediece, Duodenarius,
 . ria, rium. Tizenkettes.
 De dope iau de linga use, Antarius, ria, ium* Ajtó mejjéhé• hez valo.
 De dormit, Dormitorius, ria, ium, A hívásra valo.
 De dorf, döf de (pate, Dorsualia» orum,' n. a. Éarom pokrotz, tzáfrang.
 De dsoC^ Vilis, lé, c< 3/ Hitváty alávalóy roszsz.
Digitized by <^»ooQ[e
^oo                  DE.
   Abjectus, ta, tum.
   Clóntemptus, ta, tum.          '
   Stramenticius» pia, cium. -v Vulgaris» re, c. 3.
   De dsof főre pretiii, Proletarius, lia, ram.' Alávaló, nem igen hptses*
   De dsof, neluat in duót, Obscu-rus,r»,' rum. Alávaló.
   De dsofire, Vilitas, tis* f. 3. ^Zd* valóság*
   De dsof tri fileri ej unge, Tres-* sis, sis, m. 3. Alávaló, három fillért érő.
   De dsumetate cadiut, refípit, Se-mirutus, ta, tum. Felig le-romlotty. hullott, omlott.
   De dsumetate erűd, Semicrudus, da, dum. i'W/# nyert.
   De dsumetate ouratit de ramuri, Semiputatus, tata, tum. Félig nyesett.
   De dsumetate de pessor, Sémi» pedalis, le, c. 3. fél-lábnyi. Semipedaneus, ea, eum.
   De dsumetate deíchifa gura, Sémi* hians, tűr, o* 3; Félig tátott szájú.
   De dsumetate innolt, Semirefectus, ta, tum. Félig-megtsi-n áltatott, ujjütatott. Semiperfectus, ta, tum. Félig végezett.
   De dsumetate fert, Semicoctus, ta, tum. Félig megfőtt.
   Pe dsumetate fbrmáluit, Sémi*
  ___________ DB. ,                  ,
  formatus, ta, tum. Félig formált.                         *
  De dsumetate greu, Semigravis, ▼e, c. 3. Félig nehéz•
  De dsumetate incarcat, Semionu-stus, ta, tum. Félig terhelte• tett.
  De dsumetate parte fe tine, Semissalis, le, c. 3. Fél részhez váló.
  De dsumetate piíkt fdrobit, Semitritus, ta, tum* Félig meg* tört.
  De dsumetate plin, Semiplenus,
  ' na, num; Félig teli, Jel/g' fotó.
  De dsumetate redimat, Semiful* tus, ta, tum* Félig megtá-masztatott.
  De dsumetate raf, Semirasus; sa, sum. Felig nytrett, beretválU
  De earba, Herbaceus, cea, eum. Filböl való.
  De earba fe tine, Herbarius, ria, ium* FÚhez való.
  De earna', Hibemus, nia, num. téli.
  Hiemalis, 1«, c. 3.
  De ed, Hsedinus, na, num. Gt• dobol való.
  De eri, Hesternus, na, num. Tegnapi.
  De eri alta eri, Pridianus, na, num. Tegnapi, az előtt való napi.
  De facéré paoi fe tine„ Pacifică-»
Digitized by VcOOQle
   _____________ DB»___________________
      torius, ria, num. Békesség isi* náláshoz való.
' De facie, Instans, antis, o. 3. Jelenvaló. Coram.
      Praesentaneus, ne*, neum*
      Praesens» tis» o. 3»
      Palam 9 Szemlátomást, nyilván,
   Dé facie afi, Praesentia, ti*e, f. 1.
      Jelen-léteL Da facie funt, Praesto som» es, est, fui, esse. Jelen vagyok legottan, szemtől-szembe*
   De facie fant fpre ajntoriu, Suppeto, tii, ivi, itum, ere. Ségi* tem, kész vagyok segítségre. De faciut, Infectivus, va, tivum* Festeni való. pe faciuitoriu, Fullonius» nia, nium. Festőhöz valo. Fullonicus, ca, cum.
   Defaim, Defamo, avi» atum, are. Meggy alázom, hirit, nţvit rontom.
      Difamo, avi» Atum, are. Mindenütt gyalázom.
      Dedecoro, avi» atum» are. Gya*-lázom. Calumnior» ari. Infamo» avi, Atum, are* Infamem facio, ci» ctum, ere. Notant inurro, ssi», stum» ere. Dehonesto, tare.
      Opprobro, bravi»' turn, ara. Vitupero» avi, atum? are# Detrafyo, aci, ctum, are. Rágalmazom.
,            DK*                 &>i
   Obtrecto, avi, atum, are.^
   Fama bona spolio, are.
   Dicteriis pungo, ere*           \
Defaimare, Defamatio, .nis, f. Rágalmazás, gyalázds* Calumnia, niae, f. i. Rágqt* mazás.
   Opprobratio, onis» f. 3. Obtrectatio, onis, f.3. Vituperatio, onis» f. 3. Detractio, onis, f. 3.
Defaim a » .Infamia» miae» f. l. Gyalázat.
   Ignominia» nise» f« i. Opprobrium, ii, n. a.
   Dedecus, coris, n» 3. Defaimatoriu, Defamator» oria, m. 3. Rágalmazót gy alázó* Calumniator, oris, m. 3. Taxktor, oris, m. 3. Obtrectator, oris, m. 3. Detractor, oris, m. 3. Defaimaceoţ Defamosu*» sa, sum. Gyalázatos.
   Dedecorosus, sa, snm. Calumniosus, sa, sum. , Ignominiosus, sa, sum.
   Infamis», me, c. 3.
   Defaimat, Defamatus, ta» tun*P Meggyaláztatott* rágalma** tatott.
   Difamatus», ţa, tunv Infamatus, ta, tum.
   Fama spoliatus, ta, tum. Dedecoratus» ta, tum. Ignominiatus, ta* tam.
Digitized by Google
 3,02                 DE.
  Dedecore, pudore.
  * Ignominia affectus, ta, turn. Defaimatieste, Ignominiose, adv: Gyalázatoson.
  Infamiter.
  Calumniose.
  Dedecorose.                    4
  Defalcefc, Defalco, avi, tum, are.
  Lehúzom.
  Defaicie, 'Defalcatio, nis, f. 3. Le• húzás.
  Pe fert, Coctivus, va, um. Fűzni . való.
  Pe fer, Ferreus, rea, eum. Vas* bol való.
  De fiara, Ferinus, na, num. Va• diy vadhoz való.
  Pe fie fe tine, Ficarius, ria, ium.
  Fügéhez való.
  Defmefc, Definio, nivi, itum, ire.
  Meghatározom.
  • Definiţie, Definitio, ohiS, f. 3.
  Meghatározás, megfejtés. Definitoriu, Definitor, oris, m. 3.
  Meghatározó.
  Definit, Definitus, ta, tum. El* rendeltetett.
  De fiuerat fe tine, AuleticuS, ca, cum. Sípoláshoz való.
  De foame, Esurialis, le, c. 3. Éh* séghez, b&töléshe4 való.
  De foloí; Frugi,    kkdec: Haszrios.
  De fontana, de      putiu, Putealis,
  le, c. 3. Kútból való.
  Puteanus, na,    num.
  Fontanus, na,    num.
____________ Dg._____________________
  Dé frafen, Fraxinus, na, sóul Körisfából való.
  De fructu viti, Uveus, vea, «unu SzöUífbifl való.
  De frumfétie omului, iau a calului de vendút fe tine, Mango* nicus, ca, cuni. Eladó lónak, vagy embernek tsinosságdra való.
  Dé frunte, cuviof, frumof, £xi« mius, ia, ium. Fb, jeles, ékes.
  De frunte, frumfetieste, Eximie» adv: Jelesen9 ékesen.
  De frunte infrumfetiat, Singula» ris, re, c. 3* Kiváltképpen va* ló jeles.
  De furatoriu, Furinus, na, num»' Lopóhoz való.
  De furci, Furcifer, ra, um. La* tor, akasztójára való. Patibulandus, da, dum. Furcifer, ra, rum* '
  De găina, Galinaceus, ea, eum* Tyúktol váló.
  De ganfea, Anserinus, na, num. Lúdbol való.
  De geometre, Geometricus, oá, cum. Földmérőket való.
  De geometrie, Geometricus, ca, cum. Földméréshez való.
  Deger, Gelor, ari, atus aum. Megfagyok Gelasco, ere.
  Glatior, ari, atuS sum.
  D^gelor, ari, atus sum. Congelasco, ere*
Digitized by v^ooQle
  Obrigeo, ui, ere.
  Congelo, avi, atum, are. Degerare, Congelatio, nis, f. 3.
  Megfagyd*.
  Degeratura, Gelatura» ree, f. i.
  Me gfagy ás, fagyait.
  Degerat, Congelatus, ta, tum. Megfagyott'.
  Concretus, ta, tum.
  Deger inpregiur, Circumgelo, avi, atum, are. Környúl fagyok. Degerat inpregiur, Circumgelatus, ta, tum. Környúl fagy ott. Deger intro parte, Frigore corripior, eptus sum, ripi. Hideg megvészen egy részben. Degerare pessorului, Pernio, onis, f. 3. Lábnak hidegtől meg* vétele.
  Perniunculus, li, m. 9.         #
  Degeţat, Frigore correptus, ta, tum. Hideg*vette.
  Deget, Digitus, ti,.m. 9. Új. î>#getu cel mare, Pollex, cis, m. 3. Hüvejky nagy új.
  Holius, li, m. 2.
  Degetu aratatoriu, Index, cis, m. 3. Mutató új.
  Degetu de misloc, Medius, ii, m. a. Közép új.
  Degetu de inel, inelariu, Annula-ris, ris, m. 3. Gyúrils új, ne-vedékeny új.
  Degetu mic, Disritus minimis. Auricularis, Fái vájó kitsid új.
  Degetu mare la pessor, - Alex y ecis, m* 3. Nagy-láb-új. Degetiel, Digitellus, Ili, m. 9, Ujjotska.
  Digitulus, li, m. a.
  Degetariu, Digitalis, le, c. 3« GyÚsziL
  Digitabulum, li, n. 9.
  Sutoriúm digitale.
  Degetat, Digitatus, tata, tatum»
  Újjas.
  De ginda facatoriu, Glandifer, ra, rum. Makk-termo.
  De glase, Vitreus, rea, eum.
  Üvegből való.
  De glei, de gumi, Suocineus, nea, eum. Gyantából való.
  De gradeina, Hortensis, sis, c. 3.
  Kerti, kertben termő.
  De grairé frumoafe fe tine, Elő-, cutorius, ria, ium. Ékesen-szolláshoz való.
  De greutate, Onerarius, ria, ium.
  Teréhez való. .
  De grau, Triticeus, ea, eum. Búzából való. ,'
  Dein, Ex, ab, abs. 7VI, bői. Dein an in an umblatoriu, An-; nive arius, ria, rium. Észten• dőnként elő-kerúlő.
  Dein acrise, labrusté, Omphat2« cus, ca, cum. Egresből való, éretleh szőüőből való.
  Dein al dqile sireag, Secundam**; na, num. Második renden való.
Digitized by L^ooQle
9o4                        fi*.
Dein âi^acna facut, Orificium, cii, n. a. Értéből valói Dein bírság culef, Mulctaticius, eia, ium. Birságbót szedett* Pein brad resinoi» Sapintia» na» &num. Szurkos fényűből való. Délit bureţi». Funginus» na, num.
   Gombából való.                t
î)ein cale dréapta me abat, Ex-|fforbitot avi, atum» are. Út bet fakUániótödom.
Dein cale dreapta abatere» Exorbitantia» tiae, fc it Igaz útból H kitántorodás.
Dein cale dreapta abatatoriü» Exorbitans, antis» o. 3« Igaz útból kibotló.
Dé incaldit, CalitufuS, ra, tum* Megmetegedendtí,
Dein capra nafeut, Caprigenus» na, num. Kétske némből való. t)éin Capu töu, Tuopte ingenio, Magad JejedttíL Dein Care trebue afe maittui. E-luctandus, da» dom* Kiből kikeli ménekednié Deincatro, Utro» adv: Mely-felöl. Dóin ceapa de mare, Scilliticus, ca, cuta. Tengeti hagymából vafó4     *
Dein cél deintéi, Primitivus, va, Vunu Kisíiböl valót éhü eredetbeli*
l)ein celő dein lóntru a inimi, întirtie, actv: Legbelsőképpen, kztvbeli betso indulatból.
  Oe inceput, Inchoativus» va* tum.
  Kezdeni való,
  Üeincoacc, Hinc» adv: Innen % innet.                            }
  Gs, preep:
  Dein Cos* de ftéser, Subereos» ca, cmn* Vastag tSÍgy héj bőt valói
  Deincolo, TrAns,pr»p: Által* tűt.
  Ultra, preep:
  Deincolo de apa fadului» Trans» padanus, na, num. A* padit* vizén túl való«
  Deincolo de mare» Transmari* nua, na, num. Tenderén tút Való.
  Deincolo de munte * pefte műn* te, Transalpinus, na» num* itavason túl való. Transmontanus, na, num. Deincolo dé Ahenus» Transrhe* nanos, nana» nnm. Rhénuson túl való.
  Deincölo de Tiberis* Transtiberinus, na» num* Tiberis viziri túl való.
  De incredeintiare, Sperabilis» lé* Ci 3* Remélhető*
  Dein icoana de intei j Iconinui* ná, num. Első ábr&iatn Dein di in di, Qvótidie, Napa z-kénti
  Dé dié in diem.
  Dein doao forme dé dobitoacé prefit, fiibridíus, da, dilin* Kétféle nemből vak.
Digitized by Google
DE.
DB.
3o5
   Dein doao neamuri meftcctr, Epi-coenum, ni» n* fl. Két nemből elegyített.
   Dein doi oarecare, Alteruter, ra, rum. Kettőnek valamelyike. Deindtrept, Posticus, ca,<cum. Hd-tünk megett való.
   Retrorsus, sa, sum.
   A tergo.
   Dein farina, Farinaceus, cea, eum. Lisztből való.
   Farreus, rea, eum.
   Dein farina de sem le, Similagi neus, nea, eum. Semlye liszt bői való.
   Dein fire ufcaceof, Siccaneus, nea, neum. Száras, aszszú természetű.
   Dein flori, Floreus, rea, enm. Fi* rágből valóf virági,
   Anthinus, na, num.
   Dein frundie dein fői, Foliaceus, cea, ceum. Levélből való,
   Dein frundie de vie, Pampineus, nea, eum. Szőlő levélből való. Dein Glei, gumi, Gumius, mia, ium. Gyantából való.
   Dein Graecia, Graeciensis, se, c, 3 Görög-országi.
   De ingropare, Exequialis, le, c. 3. Halotti, temetési.
   Funeralis, le, c. 3# Sepulturalis, le, c.%3.
   De ingropat, Parentalis, le, e. 3, Temetésre való.
   Dein iád, Stygius, ia, ium, Pokoli,
                                  so
Erebeus, ea, eum.
Avernalis, le, c. 3.
Infernalis, le, c. 5.
Dein iedere, Hederaceus, cea, eum*
| Borostyánból váló.
Dein inceput, Primigenius, nia, ium. Kezdetből való, első eredeti. Primigenius, nia, ium.
Dein inceput, A principio, primo, lnitio státim. Kezdettől fogva. De inima ce rea, Torminalis, le, Vérhasi, vérhas tsináló,
Dein infula, Insularis, re, c. 3.
Szigetbéli,
Dein inínla íardinei, Sardous, doa, oum. Szárdiniai szigetbéli. Dein infula 'Ţenedoţ Tenedius, dia, ium. Tenedos szigetbéli. Dein lemn alun, Colurnus, na, num.
^ Magyarófából való.
Dein lemn cer, Roboreus, ea, eum. Erős, vastag tserfából való. Roboreus, rea, eum.
Robusteus, ea, eum.
Dein lemn de oleu , Oleaceus, ea, eum. Olajfából való, Oleaginus, Ina, inum.
Oliaginue, na, num.
Dein lemn facatoriu de ginda, Esculeus, lee, leum. Mák termő fából való.
Dein lemn jugaftru, Acernus, na, num. Juharfából való,
Dein lemn laur, Laureus, reá, e* um. Borostyán fából való, Laurinus, na} num.
 Digitized by LjOOQle
  3o6                 DE.
                          ----u------ -
    Dein Letb infula, Lesbius, et Iti* bous, oa, un, Lesbus sziget) é• bői váló.
    De in, Linens, nes, eum. Lenből való,:
    Linteus, ea, eum.
    Dein Lilium venet, Ex Hírt) caeruleo. Kék liliomból való,
    Dein lontru, Penitus, ta, tum. Belső.
    Intriafecus, ea, cum.
, Dein lontru de muri ceteti, Intramuranus, na, nnm. Kerített Városbéli.
    Dein lut, Luteus, tea, teum. Sárból, agyagbél való.
    Argillaceus, ea, eurau Detn mac, Papavereus» ea, eum.
    Mákból való.
    Dein magnes peatra, Magneticus, ca, cum. Mágnes-köbül való. Dein Mars nafcut, Martigena, ti* genae, m. 1. Mdrstól született. Martigenus, na, num.
    Dein mei, Agninus, na, num • Z?<U rányból való.
    Defin misloc, Medius, dia, dium.
    Közben való középső.
    Dein nascere, v. naştere, Natú, abia: Születésével•
    Deia nee, Nivalis, le, c. 3. Hóból való.
    Niveus, ea, eum. *
    De înnoim de facut, Instaurativum, tiva, ti vum, Megépítendő, állítandó.
                DE.
  Dein nuele ftevpe, SpAdonius, nis, ium. Fattyú veszszőbel való.
  Dein nuori nafcut, fau creíbut, Nubigena, nae, m. i. Fellegbőb született, vagy nőtt,                   /
  Dein of ,de ELephant, Eburneus*
  , nea, eum. Éléfitnt tsontbol való• Dein paiu erbilor ftoarTa beutura dulce, Caulias, liae, f. a. FiS szárból Jatbart édes ital Dein panfa fuptire, Carbateus, ea» eum. Vékony vászonból való9 Dein papir, Papir&ceus/ea, eum» Papirosból való.
  Dein pele de bibo), Bubalinus, ne, num. Bihaj bőrből való,
  Dein pele de bou, Taurinus, na, num. ők őr bőrbül való.
  Dein pele de bou facut fbici, Tan* reá, eae, f. 1. Ökör bőrből tsi• nált ostor,
  Dein pene, Plumeus, mea, eum;
  Pejhéból való.
  Dein peatra cefe minuntiase, Td-faceua, ea, um. Morsoló kőből való.
  Tofinus, na, num.
  Dein peatra iaspi^ Jaspideus, ea, eum. Jaspis kőből való.
  Dein peatra onix, Onichinus, na, num. Onix köbül váló.
  Dein porc, Suillus, la, um. Disz-noból való,
  Suinus, na, num.
  Dein porc felbatec, Aprinir», na, num. Vad disznóból való.
Digitized by Google
Dfc
  Guro aprina. Vad disznó hús. Déin prada, Manubialis, le, c. 3.
  Prédából Való*
  Dein preuna, Universalis, le, c# 3.
  Közönséges.
  Dein proteiva, Contra, Ellşnbem Ez adverto, Ez adveraum*
  Dein pruncie, A pueritia* Gfér^ mekségtől Jogvú•
  A pueris, adv:
  A pueto* adv:
  A primo aetatis anno*
  A prima aetate*
  Jam inde a puero.
  A primis annia A teneris ungvicnlit.
  Dein ramuri, Rameus * ea* um.
  Ágból valö9 ágii Dein referit* Eurinus* iit* Üuti>< Napkeleti i î)ein riu, RiVihtis^ tiâţ fiúm. ío-tokból való,
  Dein fát in fát, Vicatim, adv: Fa-lünkéntt
  Dein fcbipitj dein belé, Salivari-oii ria, íuuj Nyálból válói Dein foorpie * Scorpionii** f niaj Skorpióból válói Dein ífementie minuta facut* Aci* naceur, ea, eum. Apró szemek• 667 tolnáit.
  De iúíémnat, Notabili* j le, ti 3. Jegyezendő.
  ftotandus, da, dán; í)ein íicilia, Sicilenais, sis, ín. Siculns, la, lum.- Sziiziliahéli.
                             to *
  Dein ni ha, Nemorensia, se, Erdőből, berekből való,
  Dein sireag, Gregarius^ ria, kun.
  Seregből való.
  Dein fifanie, Zixaoia Acrinua, ad, num. Konkolyból vaku Loliacea*, cea> eum. í)e»n sOarecé, Soriceu*, ^ tuui.
  Egérbőt patkánból valói Dein fpic dé grtu* Spicent, ea* eum. Bűzd Joből vald.
  Dein fpinij Spinéig ea* awn. Tövisből válói Dein ftaii de ^aaérá* Seaeu*, e*, eüiri; Kősziklából valói Dein Stelifcton tnunte* Stelicémusj niaj iotti; Stelikonból Való. Dein teritiej ví tritie, Furfureus* é*$ eum. Korpából váló.
  Dein tei» Aaticus *aj íué* EUíÍ válói első, éléim Initio, adta Priöcipio.
  Príráutn.
  Primo.
  Primitu*;
  Ab initio.*
  A prixÉid;
  Dein tétitfteiiéj Áh ádoíésCéntiá; í-jUtsdgtól föpjai
  Ab ádolesCóritulö.
  Ab inennie adolescébtia.
  Áb ineuntfe aetaté.
  Deítftrtt adeAf, Stúdió, tfediU 0' ptera, Consuito: Szántszándék* káli
Digitized by ^ooQle
3o9
DE.
  Dein use io use, Ostiatim, Ajtón» ként.
  Deinte, Dens, tis, m. 3. Fog.
  Deinti batuti afare, Dentilegus, ga, um. Kivert fogú.
  Deinti deinainte afcutiti, Columellarium, ii, n. a. Első élei Jogok. Columellare», ium, m. 3« plur:
  Deinti creapa, Dentio, ire, vi, itum. Fogam hasad.
  Deinti ochilor, Dentes canini, Szem fogok.
  Deintieíc, Dentiens» tis, o. 3. Ki-nek foga most,hasad.
  Deiatire, Dentitio, onis, f. 3. Fog-zás, fog kelés.
  Deintisori, Denticuli, orum, m. plu: Fogatskdk.
  Denticulus li, m. a. Fogatska.
  Deintiof, Dentosus, sa, sum. Fo~ gas, nagy fbgú.
  Dentatus, tata, tumf
  Deintieste, Dentatim, ádv: Fogan-ként.
  Dein templare, Fortuito, adv: Tőr* ténetbőL Fortuitu, adv:
  Dein intieleapta cugetare is tine, Ratiocinativus, va, vum. Okos-kodásra való.'
  Dein tierena dein pament nafcut, Terrigenus, na, num. Főidből született.
  Dein tieft de lut, Testaceus, ea, eum. Tserép edényből való. Testuaceus, ea, eum.
  Dein toata luna Menstrualis, le, c. 3. Minden holnaponként való. Menstruus, ua, uum.
  Deintre doao mari, Bimaris, bimare, c. 3. Két tenger kőzz&l való.
  Deintro patrie, Simpatriota, tae, m. í. Egy hazából való.
  Deintro íementie, Gentiles, ium* Egy nemből valók.
  Deintro íiita de numeri, Centuria, ae, f. i; Száz számú sereg.
  Deintron temp, Syncronus, ni, m. a. Egy idejű.
  Deintro tiara, Sympatriota, tse, m. í. Egy országból való.
  Deintron trunchiu crefcut, Unistirpis, pe, c. 3* Egy tőrsőkbSl nőtt.
  Deintru acelas sireag, Gregalis, le, c. 5. Azon seregből való.
  Deintru acefta an, üornatinus, na,
  ' num. Ez idei•
  Deintrun trunchiu, grof, Caudica* lis, lé, c. 3. Caudicarius, ria, ium. Vastag fából való,
  Dein turburare ceriului me palefc, me uicj Sideror, ari, atus suo» Egy ég háború miatt megró* győzöm, megszáradok.
  De in vetiat, Docibilis, le, c. 3. Ta* nithaXÓ, tanításra való.
  De invetietura, Disciplinabilis, le, c. 3« Tudományra való.
  Dein vecin, Vicinalis, le, c. 3. Szomszédtságt, vidéki.
Digitized by ^ooQle
 _______________DE.
  Dein ver porc íélbatec ei fcroafa de cafa naicut, Hybris, dis, f. 3. Vad kariból, és hd*i eméböl faj sót t disznó.
  Dein vergi, Virgeus, ea, eum.
  VeszszHi, veszszübol való.
  Dein verteit, Versariua, ria, ia, um. Forgatni való.
  Deio voe, Sponte, adv: önként. Dein voe lui Dumnedieu, Confatalis, le, c. 3. Isteni végzésből való.
  Dein voe fa, Ultro, adv: Önnön szabad akarattydból.
  Deîfciplina, Disciplioa, nae, f. í.
  Tudomány fenyíték.
  Deiscurf, Discursus, bús, m. 4* Valamiről való beszélgetés. Deispenfa camara de tinut una alta, Dispensa, sae, f. í. Ka* mara.
  Promtnarium, ii, n. 9.      <
  Penus, nús, m. 4-Cella promtuaria.
  Deispenfefc, Dispenso, avi, atum, are. Sdfáriok ki osztogatom. Deispenfatie, Dispensatio, o is, f. 3. Sáfárkodás, ki-osztogatás. Deispenfator, Dispensator, oris, m. 3. Sáfár i koltsdr, gazda, osztogató.
  Promus, mi, m. .1.
  Condus, di, m. s.
  Cellarius, rii, m. 9.
  JEconomus, mi, m. 9. Dexsftenfelnefc dela lége, Solvo ţ
                 DE. -             3o9
   lege. Feloldom á törvénytől Dispenso in lege.
   Eximo a lege.
Deisponeluefc védi oreoduefc, Deisputeluefc, Disputo, avi, atum, are. Vetélkedem.
   .Disserto, avi, atum, are. Discepto* avi, atum, are. Dissero, ui, ertum, ere. Deisputatie, Disputatio, onis, f. 3. Vetélkedés.
   Dissertatio, oqis, £ 3. Disceptatio, onis, f. ím Deisputatioare, Disputatiuncula, lae, f. í. Rövid vetélkedés• Deisputator, Disputator, oris, m. 3.
   Vetélkedő, Disputátor. Deistrict, Districtus, tús, m. 4. Vidék.
Dela, Ital: Dalia, v. Dal, A. T#/, Bol, et caeter:
Dela ameadie noapte, Septemtri-onalis, le, c. 3. Északi. Septemtrionarius, ria, ium. Aquilonaris, re, c. 3. Aquilonius, nia, ium.
   Arcticus, ca, cum. g Dela mosi ftremosi, Proavitas, ta, tűm. Eleinktől,, üstül fogva való.
De lant, Vellereus, ea, eum. Gyapjúból való.
De Iţturi, Devius, via, ium. Fél* felé.
De lauda fe tine, Laudativus, va. vum. Ditséreihez való.
Digitized by Goosle
Sio ________             DE.                                     DE.
  De Lebeda, Olorino», na, num.
    Hattyúból való, hattyúi,
  De legatur* dari de manş (e tine, • Fidejussorios, ria, iun* Kezest séghem való.
  De lemn, Ligneolos» lfe Hun* Fá* bál való.
    Ligneus, ea, eum,
  De lemn carpen, Orneos, ea, eum, Gyertyánfából való, pe lemn platan, paltein, Platani» nus, na, num» Plátánus fából való.
  - De lemn thífs, Taxeus, e#, eum.
    Tisza fal.
  De femnnsc, Lemniscus, ca, iun.
    Lemnuseusból való.
  De fopedat, de nemic, Nimbţtţis, ta, tum. Megvetendő semmire kellő%
  Delibereluefc, Delibero, avi, tum, are. Tanát skozom, végezek, Peliberatie, Deliberatio, onis, f. 3. Végzés»
  peliberatoriu, Deliberator, ris, m. 3. Végezrf.
  Deliberat, Deliberatus, ta, tum.
    Végzet, szententia.
  Delicat, Delicatus, ta, tum. Kényes. Pe lilium, Liliaceus, ea, eum* Li• Hómból való.
  De lingacale încrucişat a, Compitalis, le, c. 3. KereszPút mellet való.
  Pe lingă ţnare, Marinus, na, om. %şngef meilyékü.
  De lingarit, Adulatorios, ria, ium.
  Hizelkedésre való.
  Delineefc ceva, Delineo, avi, atum, are. Valamit lerajzolok. Adumbro, avi, atum, are. Primas linea* deduoo, xi, ctum» ere.
  Figuro, avi, tum, are.
  Deli neat i e, Delineatio, onis, f. 3« Lerajzolás.
  Adumbratio, onis, f. 3* Designatio, onis, f, 3. Delineamentum, ti, o, 9. Figura, rae, f. i.
  Delineator, Delineator, oris, m, 5, Lerajzoló.
  Peli neat, Delineatut, ta, tum. Le* rajzóit.
  De locu de prandit £e tine, Tri» clinaris, re, c. 3. Ebédül hely* he* való.
  De locu preumblări fe tine, Per* gulanus, mi, num. Sétáló mű-lató helyhez való.
  De locu vederi comedeii fe tina, Theatralis, la, c, 3. Játék ne•. zéi helyhez való.
  Theatricus, ca, cum,
  De locuit, Habitabilis, le, c. I.
  Lakható<
  Delphin, Delphinus, n!, m. a?
  Disznó hal.
  De lucru paci fa tine, Fecialis, le, c. 3. Békesség szerzéshez való.
  fDe lucrţi c*Hpe& tifte, flasti*
Digitized by ^ooQle
DE.                                    DE.
   carius, ria, ium. Paraszt do» loghoz való mezei munkához való. Rusticus, ca, cum. Delung, Propulso, aví, «tuni, are.
   Elkergetem.
Délungare, Bropuiaio, onis, f. 3.
   Elkergetis.
Delu ngAtoriu, Propulsator, ris, m.3.
   Elkergető.
Del a n gat, Propulsatas, ta, tűm t BU kergetett, távoztatott. védi Alung.
Delung-fc, Elongo, avi, «turn, are. Elhalasztóm.
   Prorogo, ave, vi, tum..
   Differo, distuli, dilatum, acre. Protelo, avi, «tum, are.
   Prolato, avi, «tum, are. 'Delungire, Elongatio, onis, f. 3. Elhalasztás. Dilatio, onis. f. 3. Prolatio, epis, f. 3. ProUtAtio, onis, f. 3. t)elung dein -di io di, Procrastino, a vi, Atum, at*. Napról napra halasztóm. Compereodino, avi, atu fu, are,
   Differo de die in djem, erre. Delungare dein di in di, Procrastinatio, onis, f. 3. Napról nap* ra Halogatás. Comperendina* tio, onis, T. 3-Delung tempn, Tempus pvoduco, xi, ctum, ere. Az időt halasz* tom. Prorogo, avo.
Delungare iempului, Productio, onis, £ 3. Idő halasztás.
  De lumina fugatoriu, Lucifugus, ga, giim. Világosságtól Jótó. De macelerie efte, Macellarius, ris, ium. Mészárszéki.
  De mAgiftrAt, MagislrAtuul is, le.
  c. 3. Tisztviselő.
  De mai marele luntrilor fe tine, Nauclerius, ria, ium. v. IVaucle-riacus, ca, cum. Hajós mesteri. De maneare, Edulis, le, c. 3, t* télre való, eledéli.
  De maneat, Escalis, le, e. 3. Eh* deli, eledelhez való.
  Escarius, ria, ium.
  Vesculus, la, lum.
  De mangaet, Consolandus, da, 4uas. Vigasztalni való De mar, Malinus, na, num. Aknából valo.
  De mare, Pelagicus, ca, cum. Ten-geri.
  Pelagius, ia, ium.
  Marinus, na, num.
  De mărire deşarte iubitofiu, Superbificus, ca, cum. Kevélység szerető,
  De marit, Qloria ndoé, da, dum.
  Ditsőitendb\ dHsérendő.
  De atAritat, Maritalis * lis, f. 6.
  Férhez adó.
  De marmore, Marmoreus, ea, eum.
  Márvány kőből való.
  De mefurat, Metricus, ca, cum.
  Mértékhez való.
  De metafc, Sericéua, ea, «um. Selyemből való.
Digitized by v^ooQie
 5i0                   DEt
  Bombicinus, na, nuni.
  De meri, Profecticias, cia, ium.
  Elmenetelre velő.
  Demic, Demioo. «vi, atom, cui.
  Aprón metéüem.
  Demicartţ Demicatio, onis, f. 3-Aprón metéüés.
  Dcmicat, Demicatus, ta, tom. A-prón metélt.
  Da mitre, Mellarii, re, o. 3« Méz-nek való,
  Demi neat ie, Diluculo, adv: Jó reg* gel Manis, ne.
  De mine fe tiae, Ad me spectat, pertinet, attinet, Hozzám tar• tozik.
  De mirat, Admirabilii, le» c. 3.
  Tsuddlatos.
  De misloe, Mediano#, na, num* Középszerű.
  De moarte, Lethalia, le, c. 5, Ha• Idlos.
  Mortalis, c. s. fixitialis, le. Exitiabilia, le, o. 3. Exitiosos» aa, sum. Fatalis, la, e. 3. Funestus, ta, tum.
  Internecinus, oa, um.
  Feralis, la, e. 8.
  De mort, Funerarios, ria, iom. Halothoz való»
  Funeraliticus, ca, um:
  Funereus, ea, eum.
  Funebris» bre, e» 3»
  Democraţie, Democraţia, ae» f. i.
  Közönségnek uralkodása, DeAofthenes, Demosthenes, nis,
  m. 3. Athénásbélt fH orátor. Demult, Pridem, adv: Em eljftt régen.
  Dudum, adv: olim. adv: ,
  Jam dudum.
  Demult de quand, Jam dudum aquo. Régóltátol fogva mioUa. Demult foatte, Diuturnus, na, num. Igen régi\
  Antiquitus, adv:
  De multo fecie, Discolor, oris» Külömb külömb szinti, tarka. Da multe generi fau neamuri, Multigenus, na, num. Sok nemik Multigeneris, re, c. 3.
  De multe typuri, Multifarius, ia, ium. Sokféle.
  Multiplex, cis, a 3.
  De mult, vechiu, Adultus, ţa, tum. JUégáÜapodott idejű, idős. Denariu ban mic, Denarius, ii, m. a. Kis pénz.
  Denariu ftului Petra, Denarios S. Petri. Szent Péter adója. De nascere, Genetliacus, ca, cum.
  Születésről való.
  De nafcut, Genitalis, le, a. 3. SzÜ* Ütésre való De nemic, Nullius momenti. Sem• mire ieü8.
  Evanidus, da, um.
  Frivolus, la, um.
  Nihili.
  De, nemic tri fileri ajungatortu, Tri-bolaris, re, o. 3. Semmire kei* US. Három fillért érő.
Digitized by LjOOQie*
DE
 DE.                5i5
  Di sato «ni, Novennis, ne, c. 3« Kilentz esztendős,
  De noaodieci de «ni, Nonagenarios, ria, ram* Kilentzven esztendő*.
  De noaodieci da forme. Nona-decuplez, cit, o. 3. Kilentzven-
  fa*.
  De noaodieci da ori , Nonadecu-pine, la, lom. KilenUvenszer váló.
  Nonagies, adv: Kilentzvenzzer.
  Da noao greuri, Dodrantalie, le, c. 3. Kilentm nehéznyi.
  De noao luni, Novimestris, tre,
  e. 5. Kilentz hónapi.
  De noao ori, Noviea, adv: Kilentz* uter.
  De noao fumairi numeri, Ncven-narius, ria, inna. Ki lent* számú.
  Denormefc hidiefc, Denormo, avi, atum, are. Megrútitom.
  De nou, De novo, adv: Újonnan. Noviter, adv: Ab integro, adv:
  Denf, ital: deíso, Ipse, a, um. EH.
  Denu, Ni» Nisi. Hogyha nem, hanem.
  De nuc, Nuceus, aa,,eum. Dio* fából való.
  De nuele, De novellis virgultis, Vesztzőből való.
  De nuele de legat, Viminalia, le, c. 3. kő tő veszszőhőz váló. Vimineos, ea, eum.
  Da oarequalte pri, Aliquoties# Egy néhányszor*
  Aliquotfariam, adv:
  Aliquot vicibus.
  Deochiu, Efascino, avi, atum, are. Igézem. Fascinor, ari.
  Fascino, avi, atum, are.
  Deoe here, Efescinatio, onis, f. 3. Megigézé*.
  Fascinatio, onis, f. 3. Fascinium, ii, n. s. Deochitoriu, Fascinans, tis, o. 3. Igéző.
  Deochitoare, Fascinatrix, cis, f. 3. Igézőné.
  Deochet, Fascinatus, ta, tum. Ige* zett.
  Deochet v. deochiu fe no fie, Prov: praefiscina dixerim. Igézet ne légyen.
  De o facie, Concolor, dris, m* 3.
  Egy sztnü.
  De o hora, Horarius, ria, ium. Egy óráig való9 tartó.
  De o hora in alta hora, si mai multe, In horam, et singulas horas. Minden órában.
  De o itze, Hfminarius, ria, um.
  ItzeSj meszelyes. .
  De o lingura, Cochlearium, ii, n.s.
  Egy kálánnyt.
  De omenie, Tractabilis» le, c. 3# Emberséges*
  Humanus, na, um.
  Honestps, ţa, tum.
  Honorus, ca, rum.
  Officiosus, sa, sum.
  Urbanus, na, num*
Digitized by i^ooQie
 Zii                 DE.
Pe omenie foarte, Perhumanus, na, num. Igen emberséges* Permodeftus, ta, um.
De omenit, Honorabilis, le, c. 3. Tisztelendő, betsületes, Honorandus, da, dum. Reverendus, da, dum. Venerabilis, le, c. 3. Aüstimatorius, ria, ium.
   * flfctimandus, da, dum. Devenerandus, da, dnm.
Oe o oca ai dsumetate butoes, Se* quiculare dolium. Másfél okás* másfél tsebres átalag.
De o palma, Palmaris, re, c. 3 Araszos. Palmus, mi, m. 3. A-tasz.
De o parte, Ex parte. Egy rés*
   rSl.
De optdieoi de ani, Octoagenariu*, ria, ium. Nyóltzvanos, nyóltz-van esztendős.
De optdiecí de őri, Octogesies.
   Nyóltzvanszor.
De opt degere de lat, fau lung, Bessalis, le, c. 3. NyóÜz új ni széles, vagy hószszú.
                                          De optat, Optandus, da, dum. Ké* vántató% kévánandó. pe opt ori, Octies, JVyólizszór. De opt őri au crefcut ateta, Oc tiplicatus, ta, tum. Nyóltz an , nyira nevekedett, szaporodott Octuplus, fila, plum.
De opt fute, Octigenariu*, ria.* ium* Nyéh* százas*
________________DE.__________________
  De oare cate de ori, Ital: Aliquanto volte. Aliquoties. Egy ne-hdnfszór.
  De ordiu, Hordeaceus, ea, eum* Árpából való.
  De orend, Ordinarius; ria, ium. Közönséges, rendes.
  De o futa de impatnrari, Centum-gemirtus, na, num. Száz rétik.
  De o futa de őri, Genties, adv: Százszór.
  De o futa de ponti, Centenapoa-do. Száz fontos.
  De o turma, Congrex, gis, m. 3. Egy tsorda, -és egy nydjbéti.
  De o urma de pessor, de o palma, Palmipedalis, le, c. 3. Egy láb-nyomnyi, egy tenyérnyi.
  De o urma de pessor lat, Palmipes, dis, c. 3. Egy lábnyi szeles.
  De ovef, Avenaceus* ea, eum. Zab» hói való.
  De pae, Stramineus, aea, um. Szálmából való.
  Stramenticius* cie, ium. •
  De pament aratoriu fe tine, Agfa* rius, ria, ium. Szárító fűidhez való.
  De papora, Scirptcus, oa, cum« Scirpeus, ea, eum* Kákából, gyékény bili való.
  Junceus, ea, eum^
  Junctus, oia, ium.
  Sparteue, ea, enm.
  De pargamen, Membranee», ea, eum. PargamentkVl való.
Digitized by Google
                                     m.
     Depart, alung, Abigo, egi, acturo, are. Elűzöm, távoztatom,
 - Amove o, vi, otum, ere.
     Depello, puli, tum, ere,
 i * Areeo, uvere.
     Submoveo, vi, tum, ere. Propello, puli, sum, eve. Deportare, Propulsatio, onis, t 3, El&zes távoktatás,
     Propulsu», sús, m. 4«
     Amotio, oois, f. 3,
     Remotio, onis, f.. ), Departatoriu, Propulsor, oris, m« 3.
     Eltávoztató.
     «Depanat, Propulsatus, ta, tpra. EUávaztatott.
     Submotus, ta, tum,
     Depart fumu dein Colo, Trans-
     -  itamp, transfumâvi, atum, are. Által űzöm a’flistött.
     Pepartáre apei dela parete, Projectura, rae, f. 1. Víz vető fql ' párkány.
     repar tume de ceva, Discaveo, vi, tantum, ere. Bltăvoztatom, o-vöm, megovom magamat* Defugio, gi, ere. EÜávoztatom* P»vho, avi, atum, (ire,
     Eűugio, gi, ere.
     Evito, avi, atum, ave,
     Abstineo, ui, ere.
     Abscedo, ere.
     Caveo, vi, antum, ere,
     Vito, avi, atum, «re.
     T&epaitare -fa de ceva, AWeessio, pnis, f, i. Eltávozás, távozta»
               DE,                 3*5
   tatás, 4xvás,
   Evitatio, onis, f. *3,
   Vitatio, onis, f. 3,
   Abstinentia, ae, f, 1*
   Departa fe poate, Evátabiüs, le, c. 3. EltávoMtathútó. Vitabundus, da, dum, Departstori de ceva pe Ane, Ev> tans, antis» o, 3. Míagét opo9 eltávozóf Devitans, ti«, o.
   Abstinens, tis, o, 3.
   Vitans, tis, o. 3, pepsrtume inainte, Praecavee, vi, autuqi, ere. Előre eltávoztatok Departare inainte, Praecautio, onis, f. 3. Előre való óvás. Departunje cu* locu, Abscedo, essi, ssum, ere. Eltávozom, Discedo, cessi, su«n, ere. Recedo, essi, sum, ere,
   'Secedo, essi, sum, ere, Departare, Abscessi*, onis, 4*« 3. Eltávozás.
   Discessio, onis, f. 3,
   Diseosstis, sús, m. 4i Secessio, onis, f, 3.
   Pe parta ve a ceva, Longinquitas, ti», f. 3, Mesxsseség, távuhág. Distantia, ae, f. 1.
   Departat, Distans, tis, o, 3. Távúit való,
   Longinqints, qua, quum, ftemohn, -ta, tan.
   Absens, tis, o, 9.
   Wgressus, ea, ^sutn, Mtttyeţattt,
Digitized by <^»ooQ[e
5i6
DE.
  Departe, Procul, Longe, adv; Mész* eze. Remote adv:
  Departe ftau, Abeto, titi, itum, are. Távúi állok.
  Disto, titi, átírom, are.
  Departe ftatatoriu, Longe distans, tis, o. 3. Távúl-álló.
  Departe ínat, Longe distof are. Meszsze vagyok.
  Absum, esse, abfui.
  Departare, Absentia, iae, f. l. Td-vúl-létéL Dedeperte via, A procul venio, ni, •ntum, ire. MeSzszünnen jövök. Departe, Procul, JHeszsze. Departe, A longe, adv: Emitaua,
  *  longinqvo, a procul, Mesz-Mzirölj távúiról.
  Departe latit, Amplius, amplissime. Meszsze szélesen kitérj*• dett. ,
  Da parait, Impedandus, da, um.
  Karózni való.
  De parut, Opinabilis, le, c. 3.
  Vélhető. '
  De paschi, Paschalis, le, c. 3. Húsvéti.
  De pafcut, Pascuus, cua, um. Le-gelésre való.
  De patru ani, Quadriennis, ne, c. 3. Négy esztendős. Quadrimulus, li, m. i. Quadrinus, ni, m. s. Quadrimatus, tús, m. 4. Négy esztendős kór.
  De patru degete dé lat, Quadran-
  talis, le, c. 3. Négy újnyi szé• les. Palmus, mi, m. a. Tetradorus, ri, m. 21 Négy.hă* vejknyi.
  De patrudieoi de őrt, Quatuor-decies. Negyvenszer.
  De patrudieci, Quadragenariae, ria, ium. Negyvenes.
  De pairu dile, Quadrinus, na, num. Négy napi.
  De patra mefuri, Quaternarius, ria, ium, Négy számú. Qradrántarius, ria, ium.
  De petru ori, Quater, Négyszer.
  De patru ori ateta, Quadruplus, pia, plum. Négy annyi.
  De pátru ponti, Quadrilibris, re, c. 3. Négy fontos.
  De patruíprediece őri, .Quatuor-decief. Tizennétzer.
  De patru fute, Quadringenarius, ria, ium. Négy százas.
  De patrufute de oriţ Quadringenties, adv: Négyzászór.
  De patu nasceri de priínc ie tine, Puerperus, ra, rum. Gyermek ágyhoz való, gyermek ágyi.
  De paun, Pavonaceus, ea, um. Pávából való.
  Pavonius, nia, ium.
  De peatra, Lapideus, ea, eum. Kőből való.
  De peatra pucioafe, Sulphureus, ea, eum. Kénkős kénköböl való.
  De pele, Scorteus, ea, eum. Bőr* bői valói
Digitized by L^ooQle
_______________DE.
  De pele, de cure, Terginus, ne,'
  . num. Bőrből való, szíjából való. De pele moale lucrata, Alutamen-tum, ti, n. a. Irhából való.
  De pene, Plumatilia, le, c. 3. Tol-. luból való.
  Plumeus, ea, eum.
  Depe tempu feminatului, Semen-tinas, na, num. Vetéskori.
  De pe tempó nasceri, Natalitius, ia, ium. Születéskor ' való*
  Da place, Suitis, ,pro ai vultis.
  . Ha tetszik.
  De plan£ Lamentabilia, le, c. 3. Siralmas.
     Flebilis, le, c. 3. Lametuosus, sa, um. Lugubris, bre, c. 3. Deplin, Plene, adv: Tellyesen, ép» peru Plane, adv:
  De ploae mucedit, Impluviatus, ta, om. Eső mosástót mcgpe-. nészedett.
  De plumb, Plumbeos, ea, eum.
     Ónból való.
  De plumţ> alb , Stanneos, ea, eum.
     Fejér ónból való.
  .De petit, de poftit, Expetendos, da, dum. Kérendő ^ kévánandó De poi' mane, Perendinus, na, . num, Hóinap után való.
  De pompa învingeri le tine, Triumphalis, lei c. 3. Gyözedelem pompához való.
  De porfir a, Purpureos, ea, evm.
     Bár sortból való.
  De predicere celor viitoare fa tina,
               DE*
  Auspicialis, le, 3. Jövend#* léshez vgtló.
  De predeicaluit cuviinceof Praedicabilis , le, e. 3. Hirdetésre méltó•
  De predeicatie, Conoionalis, le, c. 3.t Prédikátori•
  Depre toate partile, Uqdique. JMi/t-den Jelöl, mindenünnen.
  Depre urme» Ultimos, ma, nm, Útolsó,
  De preveghiat, Vigilandus, da, dum. Vigyázandó.
  Deprind, Asvefacio, ci, ctum, ere* Szoktatom.
  Exerceo, ui* itum* ere. Deprindere, Asvefactio, onis, f. 3. Hozzá szoktatás.
  Exercitatio, onis, f. 3. Exercitium, ii, n. a. Deprindietoare, Exercitatrix, cis, f. 3. Gyakorióné. Deprindietoriu, locratoriu, Exercitator, oris, m. 3. Gyakorló. Deprindume, Asvesco, vi, etum, ere, Szokom.
  Exerceo me, ere, ui, itnm. Deprindere, Asvetudo, nis, f. 3. Szokás.
  Exercitatio, onis, f. 3»
  Deprinf, Asvetus, ta, tón. szokott.
  Svetus, ta, tóm,
  Exercitatus, tata, tóm, Exereitu.% ta, tóm.
  Peprindumt in otva, Versar, trif
Digitized by VjOOQlC
  •tue, Sun. Magantat gyakor•
  - lom•
  Exercito me, arc.
  Eercao, éra*
  De prinf in mana, Manuata, le» Kémben jmgható.
  Manuarius, ria, ium.
  De probaluit, E*periendus, da» dum. Megpróbálandó.
  De pul»ere, Pulverea*, ea, eum# Porból való.
  Pe purtat, Portabilis, le, c# 3. KA telhető.
  Gestatorius, ria, inra.
  De purtat greutate, Vectorius» ia, ium* Terh hordozni való.
  De purure, Perpetuo, advj Őrök* Ae, .mindegyre«
  Perpetim» adv;
  Sem per, adv:
  De pascat, Jaculatorios» fia, ium.
  Lövésre való.
  De puf pe el, impositicius, ia, ium, tételre való*
  Impositivus, va, rum.
  De ramuri de vie, Sarmenticius» cia, ium, Venikéböl való. Derebureíe, a Diribio in frusta di* tido, si, sum# Darabolom, elosztom.
  In frusta frango, gi, actum. Distribuo, ui, utum, ere, Dercburire, In frusta scissio, onis* fi 3. Darabolás.
  Divisio, onis, Si 3. DfeWbarfforiu, Sdasotj oris. ttt. Si
  Divisor, oris, m. 3. Dereburitieste, Frustatim» adv: Darabúnként*
  Partfaulatixn, adv: Minntin. Interoise adv;
  Dereburoţ Asper» ra» um. Dara* bos»
  Scaber, ra» rum#
  Squailidus, da, um.
  Horridus, da, um.
  Fragosus, sa, sum#
  Coüfragosus, sa» suo», Dereburof loc, Asptetum* ti, 0« 2* Darabos hefyé Dereg, Dirigo, xi, ctum. efe. igazítom.
  Corrigo, xi» ctum, ere<
  Rectum facio, ci* ctum, are. Deregere» Directio, onis» f# 3, Iga* Mitds.                '
  Correctio, ani», f. 3.
  Deref, Directu», ta, im Igttii* toti.
  Correctus, ta, tum#
  Adaptatus, tata, tum«
  D#reg cu aromate, Condio,' vi, itum, ir«, Valaminek isit meg* adom, fűszer számolom.
  Deleiét ura cu aromate, CooditiO, onis, f. 3. Bésozása Valami* rtek, jó íz-adása.
  Conditura, rae, fi u Conditus, tús, KO. 4* Dertfetoriu cu aromate» Conditor, oris, ttí. 3. Jó ízt tídój bé* súzó, borsoló,
Digitized by Google
DE.
DE.                  3i£
Deref de aromate, Condimentum, ti, n. 2. Fűszerszdm. izt adó Jűszerszdm.
Deref de ftatut, Conditue, 1«, tóm. minek jó izt adott. Ceoditivue, va, vum.
Dereg dopa indreptariu, Degrumo, avi, atum» are. Mérték szerént rendeletp, egyengetem, Deregatorefc, Officiam gero, ges-si, tum. Tiszteskedem, Deregptorie, Officium» ii, o. 2. Tiszti hivatal.
                                          Praetura, rae, f. 1. Munia, o-rum, iu plur: Functio, onis, f. 3. Derogatorie a facere cafi, iEdilatus, tús, m. 4. ÉpHÖ mesuri tiszt
   .£dilitas, tis, f. 3.
Skeregatoriu a unei tieri, fau tinut, Satrapa, pae, m. 1. Darab tar• tomdnynak gondviselője. Derogatoriu pelte bucate, Sitarchus, ebi, 10. 9. Élés mester. Deregatorie pefte bucate, Sitar*, chia, chiae, f. 1. Gabona tár-házi tisztartósdg,
Deregatoriu, Praefectus, ti, m. 2. Praeses, officialis, satrapa. 2tsz* tartó.
Deregatoriu mai mare, Prostate*, tae, m. 1. Elől járó, igazgató. Director, oris, m. 3.
Deregaterii fale plinitoriu, Offi do»»*, sa, sum. Tisztiben eljáró.
Deregatoreste, Officiose, adv: Tiszti szerént.
   Derem, Dirimo, emi» emtura, ere» Elválasztom,
   Deremare, Diremtio, onis , f.
   Elrontás választás.
I Diremtuí, tús, m. 4. Dertnetoriu, Diremtor, ris, m. 3«
:  Elválasztó, elrontó.
   Deremat, Diremtus, ta, tum. EU választott, szakasztátott.
   De rend, Communis, ne, c. 3. Kö* zönséges.
   De referita foarelur, Eous, eos± eoum. Napkeleti, reggeli.
   De riţ Gelasinus, na, num. Neve* tséges.
   De rif lucru, Ridiculum , li, n. a. Nevető dolog, nevetséges dolog• Deridiculus» la, lum.%
   Ridiculus, la, um.
   De rose, Rosaceus, ea, eum. i?o» sából való,
   Rodinus, na, um.
   De ruşine, Erubescendus, da, um» Szégyenleni való.
   Deţ Denáus, sa, sum. Sără, t&* mött. Condensum, si, n. 2. Condensus, sa, sum*
   Densatus, ta, tum.
   Defefc, Danso, avi, atnm, are. Meg» sűrítem. Condenso, are,
   Defire, Demat io, onis, f. 3. Meg* sűrítés. Condensatio, oni*, f. & Deiit, d*»rfir, Densatas, caf tu ia. MegsűriUtU
Digitized by v^ooQle
3ao                DfC.
   Condensatas, ta, toni.
Defelc, multiefc, Denso, ari, atum, ara.* Săritem* sokasitom, zsd• AoZom, tomlom.
Deiire, Crebitas, ti», f. 3. Gyakor• lás, sokasitás.                '
   Frequentia, ae, f. 1.
   Densitas, tis, f. 3.
   Densitudo, iais, f. 3.           j
fcef, Creber, bra, uni» Gyakor. I Densus, sa» sura. Frequens, tis, o. 3.
Defeori, Denfe, adv: Gyakran. Crebro, crebriter, frequenter. Plerumque, saepe.
Def fac ceva, Frequento, ari, a» tum, are. Gyakorlom.
Def facere, Frequentatio, onis, f. 5. - Gyakorlás.
Def me vorbefc, Crebresco, are. JSlhfresedsm, mások valamiben SMöllanak.
Defefc in gros, Denso, avi, atum, are. Megs&ritem^ vastagitom. Spisso, avi, spissatum, are. Condensó, avi, atum, «re. Defire ingrosere, Densitas, tis, f. 3. Sűrűség.
                                           Spissitas, tis, f. 3. Spissitudo, inis, £ 3. pefire ingrosere, Densatio, nis, f, 3. jMegsűriíés. Spissa ti ci, o* nis, f. 3. Condensatio, onis, f. 3. Defit, Spissatus, ta, tum. JHegsií* ritet. Condensatus, ta, tum. Otfgntf, Condensum, si, n. *.
DE.
  «Stirü. Condensus, sa, aum. Spissu*, sa, sum. Spissamentum, ti. n. a.
  Deiis, Lucus, ci, m. i. Sűrűsége berek.
  Defefcume, Denseo, ere, ui. Jfej* stirádám.
  Spissesco, ere.
  De iâdeit, Plantarius, ria, ium* Plántálni való.
  Defagi, Bisaccium, ii, n. a. JltalvetS De fidea, Salignus, na, num. F&m fából való.
  Saligneus, nea, eum.
  De ikra, Vespertinus, na, nuat* Estvétí.
  Vesperalis, le, c. 3.
  Defarm, Dearmo, avi, tum, art* Fegyvereitől megfosztom. Exarmo, are.
  Defarmare, Dearmatio, onis, f. 3.
  Fegyvereitől megfosztás. Deíarmat, Dearmatus, ta, tum* Fegyvertől megfosztatotu Exarmatus, ta, uro.
  Defarinez tip arina afare, Exareno, avi, atum, are. Ftfvényit kihányom.
  Defarenare, Exarenatio, onis, f. 3.
  Füvénye kihányás. Defbarbatefc, Emasculo, avi, a-tum, are. Megherélem.
  Eviro, avi, atum, ara.
  Eunucho, avi, atum, are. Defbarbatare, Eviratio, onis, f. 3. Megherélés.
Digitized by L^ooQle
DE»                  3a i
  Def barbatat, Eviratus, ta, um.
  Jilegherélt. f Eunuchus, chi, m. a*
  Defbat, Redimo, mi, emtum, ere.
  *  Kiváltom»
  Defbatere, Redemti o, onis, f. 3.
  Kiváltás.
  Defbatút, Redemtus) ta, tum.
  Kiváltott» t)efbeatume, Exinebrior, inebria* ri, exinebriatuft sum. Megjóza* nodom.
  Sobrius fio, eri) factus sum» Defbeatare, Ex inebriatio, onis, f. 3. Megjózanodás.
  Defber, Divello, si, sum, ere» Mlválasztom, elszoktatom* pesve facio, ci, actum, ere» l)efberare, Desvetudo, inis, f» 3.
  Elszokás.
  Defberat, Desvefactus, ta, tum» Elszokott*
  Defberume, Divellor, Ili, SuS sum. Elvátok valamitől, elszokom* Desvefio, eri, actus sum* Desvesco, ere»
  Def binume dela el, Descisco, ere, descivi, tum. Elhasonlok, elállók tölte.
  Deficio, ci, ctum, ere.
  Def binare, Defectio, onis, f» 3.
  Elhasonlds.
  Defbinare fau facut, Descitum est. tíaSonlds lett. Defbracume, Exuo, ui, utum, ere. Levetkezem,
                                                                          ai
   Vestem depono, ui, itum, ere. Defbracare, Exuitio vestis, onis, f. 3. Levetkezes.
Def brac pe altu, Devestio, ivi, itum, ire. Levetkeztetem. Defbrácat, Exutus, ta, um* Le-vetkeztetetu Defbrac de tot, Denudo, avi, atum, are. Levetkeztetem, megmezitelen iteifu Nudo, avi, atum, are. Defbracare de tot, Denudatio, o-nis, f. 3. Mezitelenite’s. Nudatio, onis, f» 5. id. Defbracat de tot,9 Denudatus, ta, um» Megmezitelenittetett, Nudatus, tá, um.
   Exafíilatus, ta, tum*
Defbrac de toate averile, Omnibus fortunae bonis spolio, avi, atum, are. Minden javaitól megfosztom.
   Despolio, avi» atum, are.
   Exuo» üi, utum, ere.
   Expilo, avi, atum, are»
   Privo, avi, tum,' are*
Defbracare de toate averile, Om* nibus fortunee bonis privatio, onis, f. 3* Jovaitol megfosztás. Spoliatio, onis, f» 3.
Defbracat de toate averile, Omni* bus fortunee bonis privatus, Min* den jovaitol megfosztatott. Spoliatus, ta, tum*
Defcalceíc, ital: Disciogliere, Sol» vo* fixsplico, ui, itum, avi,
Digitized by {jOOQie
 V
3*2     ________ DE, ;,____________ .
   attim, are. Kifejtem, oldozom, ífcxtrico, ari» atum» are. Defcalcire, Explicatus, tűs, m. 4* kifejtés, kibontás.                   <
Deícalcit, Explicatus, ta, tűn.' Kifejtetett.
   Extricatas, ta, tum.
Öeícalec, ftescendo, di, suiş» tte. Leszállók, szállók Diverto, ti, sum, ere. Megszállok ÍHvertor, sus sum. fixeendo, cli, sum, ere. Kiszállok *t)íverto, ti, síim. id: Defcálecare, Descensio, onis, f. 3. Leszállás,
   Descensus, sás, irt. 4* id: Excensio, onis, T. &. Kiszállás. Excensus, sús, m. 4* ÍJefcalebatoriu r Descensor, ris, m. 5. Üteg szálló.
   Diversor, oris, m. 3. Descendens, tis, o. 3. Szálló, Divertens, tis, o. 3.
   Di versans, tis, o. 3.
Deícalec in Telas , Ad hospitium descendo, di, sum, ere. Szállásba szállók
   Diverto ad hospitium, ti, sum, ere. Defcálecare in íalas, Descensio onis, f. 3. ad hospitium, Szállásban szállás.                       ,
   Déscensus, sús, m. 4*
Defcalec prefte , Obsideo , di , ssum, ere. Megszállom,
   Obsido, di, ssum, ere. Défcalecáre' prefte, Obsessio,' nis,
                                     DE.
          - ---- ---------------i—
  f. 3. Megszállás,
  Obsidio, oiiis, f. 3. id. Obsidium, ii, n. 2. id»
  Deícalecatoriu prefte, Obsessor, oris, m. 3. Megszálló.
  Defcalecat prefte, Obsessus, sa, um. Megszállittatott, megszállottá
  Defcalecatorefc prefte, Obsidionalis, le, 0.3. Megszállásra való.
  Defcaltiu, Excalceo, are, vi, tum* Saruját levonszom.
  Discalceo, are. id.
  Defcaltiáre, Discalceátio, nis, f. 1 Sarú levonás,
  Defckltiat, Planipes, dis, o. 3. Mezítláb*
  Defcaltiu, Discalceatus, ta, tum* ^Mezítelen lábú 9 ( rnezitlábbal való,
  'Defcáltiutae, Excalceo me, eare, avi, atum. Sarumat levonom.
  Defcam, Desqvammo, avi, atum, are. Hal héját levakarom.
  De (c ama re, Desqvammatio, onis, f. 3« Hal héja levakarás.
  Defcam vesmentu, Vestem des* qvammo, are. Letörlöm a? r 1-házatrol <£ pejhét, port.
  Defcant, Incanto, avi, atum, tare. Megbűvölöm, bájolom, babo* názom.
  Excanto, avi, atum, are. • Fascino, avi, atum, are. Iricantátioile utor, us*‘ úti.
Digitized by v^ooQle
DE.
v
  DE.
3*3
Defcantare, Incantatio, onis, f. 3. Megbüvalás, háj olás.
                   Incentio, onis, f. 3. BÚvölés. Defcantatur*, Cantamen; nis, n. 2. Bűbájosság, boszorkányság.
   . Incantamentum, ti, n; a. BŰ-b áj olás.                 '
   Carmen magicum; veneficum, iascinüm.
                     Incantatio; bnis; f. 5: 2?d/; fctf-
   Magiá; giá?,* f. i;
   Veneficium, ficii, n. 2! Deícaiitatoriu; Incantator ; öris ; ina; 3. BŰbájozó;
   Veneficus; ca, cum:             *
béfcantatoare; Incantatrix; cis; f. 3. Bűbájos aszszony". Venefica; céé; f. i: Defcantatoare máre, Prpeőantatrix, bis» £ 3: Igén nagy bűjös, bűbájos aszszony.
Defcantat; Incantatus; tata; tatum; Búbájozottl Cftntatiiá, tata, tatum. Meg'-y vară’solt atott.
Defcant inderept; Recanto; avi, atüm; are. Viszsza-kuru’slöm, megoldomi Defcantume; Incantor, ari; tatus ium; Mégbabonáztatom: Dticarc, ital: Scări.»re; Exoriéro, avi; atum, are. Térhet lerakóm, könnyebbítem.
   Defcarcaré, Exonerátio; onis, f. 3. Téréh lerakási
                                                                     21 *
   Defcarcatoriu , Exonerans, tis , o. 3. Tereh lerakó.
   Defcarcat, Exoneratus, ta, tum.
   Megkönnyebbittetett.
   Descept, Excito, avi, atum, are.. Felébresztem.
   Védi deştept.
   Deschid, ital: Schiudere, Aperio, ui, ertum, ire. Megnyitom, kinyitom.
   Adaperio, ui, ertum, ire* Felnyitom.
   Resero, avi, atum, áré. Meg*
   nyitom.
   Recludo; si, sum, ere. Discapedino, are.
   Patefacio, ci, etum, ere. Deschidere, Apertio, onis, £ 3. Kinyitás, megnyitás.
   Apertura, rae, f. i. Megnyitás. Deschif, Apertus, ta, tum. Kinyílt, megnyittatott-AdapertuS, ta, um.
   Reseratus, ta, ium.
   Patens, tis; Megnyílt.
   Patulus, la, íum. Kinyílt.
   ' Reélusus, sa, sum.
   Deschif de o parte, Semiapertus, tá, tum. Félig nyílt. Déscliideceöf, Adapertilis; le, c. 3.
   Felnyitható,
   Deschid charte, Resigno, avi, atum, are literam. Levelét felnyitom.
   Deschidere charti, Resignotio, o-nisi £ 3. Levél felnyitás.
Digitized by L^ooQle
3a4                     DE.
DE.
   Deschid charte, Librum aperio, rui, ertum, ire. Könyvet*kinyitom.
   Deschid gura, Os aperio, rui, ertum, ire. Számat felnyitom.
   Deschid gura fpre ceva, Inhio, avi, atum, are. Reá ásítok, számat réá tátom.
   Deschidere guri vitelor, cafcare, Rictum, ti, n. a. Oktalan állatoknak szájok-tátása.
   Deschid inainte, Preepando, di, sum, ere. Elöl kinyitom.
   Deschidefe pamentu, Dehiscit terra. A9 féld megnyillik, ha-sad.
   Deschidere pamentului, Hiatus terree. Föld nyílása, hasadása.
   Deschidume, Hiasco, ere. Megnyílom.
   Pateo, ui, ere*
   Aperior, tus sum, iri.
   Fatisco, ere. Hasadok.
   Patesco, ere. Megnyílók, Patulico, avi, atum, are.
   Defchilineíc, Distingvo, xi, ctum-ere. Megkülönöztetem, meg kíllömbözöm.
   Discerno, crevi, etum, ere* Discrimino, avi, atum, are. Secerno, evi, etum, ere. Kv lömböztetem.
   Defchilinire, Distinctio, onis, f. 3. Kiilönözés.
   Discriminatio, onis, f. 3. Kü!ö-nözés, killömbség.
   Discrimen, nis, n. 3. Kiilömb• ség.
   Discretio, onis, f. 3. Discrepantia, ti», f. l. Kii-lömbség, kiilömbözés. Dissidentia, tise, f. l.
   Defchilinir, Discriminatus , ta , tum. Megkiilömböztetett. Distinctus, ta, tum. Kiilömb. Diversus, sa, sum.
   Defchilineste, Discriminatim, adv: Külön.
   Discrete.
   • Discretim.
   Distincte.
   Seorsim.
   Separatim.
   Seorsum.
   Derchilinefcume, Discrepo, avi y atum, are. Külömbösöm, kii-lömbözök.
   Differo, erre.
   Absentio, ire.
   Dissideo, ere. defchilineíc de ofebi, Seligo, egi, ectum, ere. Külön választom. Segrego, avi, atum, are. Vichilinire de ofebi, Segregatio, onis, f. 3. Külön választás. Selectio, onis, f* 3.
   )t*fchilineste ofebi t, Discrete, adv: Külön választva.
   Discretim.
   IMring, Discingo, xi, ctum, ere* Övit eloldom*
   Recingo, xi, ctum, ere.
 Digitized by <^ooQie
DE.
DE.                   3a5
  Defcinf, Discinctus, ta, tum. Öv nélkül való.
   Recinctus, ta, tum. Defcingume, Discingo me, öve-met leteszem,
  Defcingere, Cinguli depositio, Solutio, Őv letevés,
  Defcopciez, Diffibulo, avi, atum, are. Kikaptsolom.
   Refibulo, avi, atum, are. Fibulam solvo, vi, tum, ere. Defcopciere, Diffibulatio, onis, f. 3. Kikaptsolás,
  Dpfcopciet, Fibulae solutee, Ki* kaptsolt.
  Defcoper, ab antiqvo difcoperio, Detego, xi, ctum, ere. Felfedezem, felnyitom,
   Retegf), xi, ctum, ere. Felfe-dem, kitakarom.
   Revelo, avi, atum, are. Felfe• dem, kinyitom.
  Defcoperire, Detectio, onis, f. 3. Felfedés.
   Retectio, onis, f. 3.
  Defcoperit, Detectus, ta, tum. Felfedetett.
   Retectus, ta, tum.
   Inopertus, ta, tum. Fedetlen. Non opertus, ta, tum.
  Defcoper, fpun afare, Patefacio, ci. ctum, ere. Kijelentem, nyilatkoztatom, kihirdetem.
   Revelo, avi, atum, are. Propalo, tevi, atum, are. Manifesto, avi, atum, are.
  Retego, xi, ctum, jre.
  Prodo, didi, ditum,'ere.
  ^ Publico, avi, atum, are.
  Vulgo, avi, atum, are Exsinuo, avi5 atum, are. Fel-fedezem, fedezem,
  Recludo, si, sum. Kinyilatkoztatom.
  Detego, xi, ctum, ere. Palamfacio, eci, ctum, ere. Kijelentem.
  Defcoperire^ (punere afare, Revelatio, onis, f. 3. Kijelentés9 ki• nyilatkoztatds.
  Manifestatio, onis, f. 3. Patefactio, onis, f. 3. Defcoperire Dumnedieaíca, Oraculum, li, n. 2. Isteni jelentés.
  Revelatio, onis, f. 3. Divina. Manifestatio Divina. Déícoperitoriu, Revelans,' tis, m. 3.
  Kijelentül kinyilatkoztató, Defcoperit, Revelatus, ta, tum.
  Kinyilatkoztatott.
  Deícortiefc, Decortico, avi, atum, are. Hámozom, hántom. Defcortire, Decorticatio, nis, f. 3.
  Hdmzds.
  Defcortit, Decorticatus, ta, tum.
  Hámzott.
  Deícortitoriu, Decorticator, oris, m. 3. Hámzó.
  Deícof, ital: Ifcutire, fcutire, Dissuo, ui, utum, ere. Fejtem, viszszafejtem.
Digitized by v^.ooQle
3*6                    DS.
  Defculutura, deícufíre, Dissuitio, onis, f. 3. Kifejtés. Defcufutoriu, Qissutor, oris, m. 3# Elbontó.
  Deícufut, Dissutus, ta, tum. Elbomlott, kifestett?
  Defcretiefc, Erugo, avi, tum, are. Kirántzolom.
  Replico, avi, atum, «re. Displico, avi, atum, are* Defcretire, Erugatio, onis, f. 5.
  Kiránt tolás, kifejtés. Deícretitoriu , Explicator, oris, m. 3. Megfejts*
  Defcretitoare, Explicatrix, cis, f. 3.
  Megfejtöné.
  Defcretit, Explicatus, ta, tum.
  Kirán tzoltatott.
  Defcrefc, Decresco, creyi, etum, ere. Megapadok, fogyok. Defcrestere, Decrescentia, tise, f. l. Fogyás, apadás.
  Decrementum, ti, n. a. Defcuiu, Recludo, si, sum, ere. Kinyitom, kizárom.
  Resero, avi, tum, are. KikoU tsolom.
  Aperio, ui, ertum, ire. Kinyitom.
  pesero, avi, aţum, are. Defcuere, Reşeratio, onis, f. 3. Kinyitás.
  RecluSura, r», f. í.
  Defcuet, Reclusus, sa, sum. Kinyitott, kinyílt.
  Reseratus, ta, tum*
DE.
  Apertus, fa, um.
  Defcurc, védi defcalcefc. Defdeintiez, Edento, avi, atum, are. Fogait kitérőm, kiütöm. pefdeintiare, Edentatio, onis, f. 3.
  Fog kitörés, kiütés.
  Defdeintiat, Edentatus, tata, tatum. Fogatlan.
  Edentulus, la, lum.
  De fecara, Siligineus, nea, - eum. Ro*sbol'yáló.
  Secaleuş, lea, eum.
  De femenat, Sementicius, ia, ium. Vetni való.
  Seminalis, le, c. 3. pe femenat ura, Satorius, ia, rium. Vetéshez való.
  De septe ani, Septennis, ne, c. 3. Hét esztendős.
  Septuennis, ne, c. 3.
  De! septedieci de ani, Septuagenarius, ria, rium, Hetven esztendős.
  De sepţedieci de ori, Septuagies, adv: Hetvenszer.
  Şepţuagesies.
  De septe dile, Septemdialis, le, c. 3. Hét napú.
  De septe ori, Septies, adv: Hétszer.
  De septe pessoare, Septempedali», le, c. 3. Hét lábnyi.
  De septe fute, Septingenarius, ria, rium. Hét-százas.
  De ferat, Salendus, da, dum. &*nl való*
Digitized by i^ooQie
DK.
De.
  pesertez, Vacuo, avi, atum, are. Üres s item, kiiîressitem. Vacuefacio, feci, factum, ere. Megűressitem.
  . Inanio, nivi, tum, inanire. Ki-Úressiíem.
    Exinanio, ire. ţvacuo, avi, atum, nare. Depleo, evi, etum, ere. Decertare, Vacuatio, pnis, f. 3. Kíüressités.
    Evacuatio, onis, f. 3.
    Inanitio, onis, f. 3. Deserteciune, Vacuitas, ţi , f. 3.
    Üresség, Inanitas, tis, f. 3. Deserteceof, Subinanis, ne, c. 3.
    Héjago$y Üreges,
  Deşertat, Evacuatus, ta, tum, Üressitett, kiürüU,
  Exinanitus, ta, um.
  Inanitus, ta, tum.
  Desert, Vacuus, cum um, Üress, haszontalan ^
  Cassus, osa, ssum.
  Inanis, ne, c* Ş.
  Irritus, ta, um. HászantttHan^ Expers, ertis. Üress^
  Desert de a fupra, Abinanis, ne, c. 3. Feljül Ürest) hézag* Deserteri, Inaniae, iarum, f. plu;
    Ürességek,
  Desertetieste, Vacue, adv: Üres-sen. Inaniter.
  Desertu trupului, Cavţtas, aţis, f. 3. Horpatztza a9 testnek. Lactes, ium, f. plu;
   Desert, fcot Étere, Evacuo, avi» atum, uqre. Kimerítem, Űret-sitenu
   Exhaurio, si, stuţn, ire. Dehaurio, ire.
   Decapulo, avi, atuip, are. Egurgito, avi, atum, arş» Deşertat, afare fcof, Exhausţus > ta, tqm. Kimerittetettf UTiJ.lt. Exhaustum, ti, n. a.
   Evapuatus, ta, tum»
   Desert fac, ftric, ital: Disertfre, Vasto, avi, atum, are. Ütqssí-teniy pusztítom,
   Expopulo, avi, atugn, fir»* pusztítom.
   Depopulo, *yi, aţunj, %rţ. Depopulor, $ri, atuş Sl*W» Evasto, fivi, aturn, are.
   Devasto, avi,          ar?.
   Solo, ayi, atu in, are.
   Desolo, ayi» £tup, are»
Deţert facere, ftricare, Vastţţjta, onis, f. 3. Pusztítás, elpusztítás.
   Depopulatio, oijiş, f. 3. Populatio, onis, f* 3.
   Populatus, tús, m. 4. Devastatio, onis, f. 3.
Desert facfftoriu, ftricatpjrig, solator» oris, m. 3* Pusztító, Depopulator, oris, xp- 3» Vastator, oris, m* 3-Devastator, o^is, m. 3. Desertetoare, Vastatrix, QÍ3, f. 3. Pusttitóné.
Digitized by <^»ooQle
  5fl&                 DE.
  Lesért facut, ílricat, Devastatus, tata, tum. Pusztított.
  Vastatus, tata, tatum*
  Desolatus, ta, tum.
  Desert, fecret, Desertum, ti, fi. Puszta, elhagyatott hely. Eremus, mi, m. fi.
  Solitudo, inis, f, 3.
  Desertecune locului, Vastitas, ta* tis, f. 3. Kietlen nagy puszta* sdg. Vţ*titudo, nis, f. 3. v Solitudo, inis, f. 3.
  Vasticies, iei, f. 5.
  Deserteciune lumeafca, Vanitas, iis, f. 3. Hív sdg. Vanitudo, inis, f. 3*
  Desert lumeic, Levis, vis, m. 3, Vanus, ni, m, a, Hivalkodó. Deferteciune vorbefc, Vanalocjvor, qvi, cutus sum, Hivsdgot be*y széliek.'
  Nugor, ari, atus sum.
  Pe fer teci une vorbitoriu, Vanilo* qvus, qva, qvum> tíivciUtodó beszédű.
  Nugator, oris, m. 3*
  Nugax, cis, o. 3.
  Deferteciune vorbire, Vaniloqven-tia, tise, f. t. Hazudó zás. Pefertoriu, Desertor, oris, m, 3« ElszökSy elhagyó,
  Defertoriu militaria fugit, Desertor, oris, m. 3* Szökött katona, Pe sefe ani, Sexennis, ne, c» 3* Hat esztendős.
  De sefedieci de ani, Sexagenv
                                      DE.
  rius, ria, ium. Hatvan észtén-dös.
  De sefedieci de őri, Sexdecies, adv: Hatvan szór♦
  Sexagies.
  De sefe luni, Semestris, tris, c. 3« Hat hónapu.
  De sefe numeri, Senarius,' ria, rium. Hat számú•
  De sefe ori, Sexies, adv: Hat* szór*
  De sefefprediece őri, Sedecies, adv: Tizenhatszor,
  De sefefute de ori, Sexcenties, adv: Hatszdzszor.
  De feversit, Peremtorlus, ria, ium. Végképpen elvégeztetett dg* lóg.
                     Deífac, Evolvo, vi, lutum, ere.
  Kifejtem♦
                     Peffacere, Evolutio, onis, f. Ş.
  Kifejtegetés.
  Deffacut, Evolutus, ta, tum. Kifejtett,
  Peffacatoriu, Evolutor, oris, m, 3. Kifejti*.
  peffacaoeoţ Evolubilis, le, c. Ş. Kifejthet S.
  Extricabilis, le, c. 3« Belőtte kifejthető,
  Deffac ce am facut, íau am dif, Infectum facio, ci, actum, ere, Viszsza * tsin álom ,' viszsza* mondom♦
  Deffac, deícurc, Extrico, avi, atum, are. Kioldom, kifejtem.
Digitized by <^»ooQ[e
 DE.
 DE.
 Sxg
   Replico, cavi, «tum, are. Kifejtem,
Deffac coage, pafteile bobului, si a altora legumi, Piso, avi, a-tum^ are. Piso, ere. Babot, borsót, ’s egyebet héjjá bol, tokja bol kifejtem, tisztítom. i Deglubo, avi, atum,-are. Deglabro, avi, atum, are. Megbántom,
   Deflac cofetura, defcof, Resuo, niy utum, ere. Kifejtem p varrást♦ Evolvo, ere.
   Dissuo, sui, tum. Explico, avi, Utum, are.
   Deffac tiefetura, deftieí, Retexo, ui, xtum, ere, A9 szövést ki-fejtem, felfejtem.
   Peffacere peli depe lingă ungii, Reduviee, iarum, f. 1. plu: Kö-röm mellett b'ót*felszálkázása Deffaciuefc, Decoloro, avi, tum Meg szín et lentiem♦
   Deffaciuire, Decoloratio, onis, f. 3.
   Szinetlenités, szfnetlenedés, pefiaciuit, Decoloratus, ta, tűm Szinetlenedett, szinétlen, DeíTaciuefcume, Palleo, ui, ere. Szinetlen, vagy sárga va*
   gy°h-
   Expaljeo, ui, ere.
   Peffaetez, afacetie, Delecto, avi,-atum, are. Gyönyörködtetem. Oblecţo, avi, atum, are.
   Reficio, ci, ctum, ere.          *
   Delectationem affero, er*e.
   Jucunditatem affero, erre. Voluptate afficio. Reficio , * ci, ctum, ere..
DeíTaetare, Oblectatio, onis, f,] 3. Gyönyörködtetés.               L
   Oblectamentum, ti, n. a. Oblectamen, nis, n. 3. Voluptuatio, onis, f. 3. Deffaetatoriu, Delectans, tis, o.3. Gyönyörködtető.
   Oblectans, tis, o. 2'. Voluptarius, ria, ium. DeiTaeteceof, Delectabilis, le, c. 3.
   Gyönyörködhető.
DeíTaetat, Delectatus, tata, tatum. ' Gyönyörködtetett.
   Oblectatus, tata, tum, DeíTaétezume, Jucundor, ari, atus sum. Gyönyörködöm,
   Delector, ari, atus sum. DeíTaetare, Delectatio, onis, f. 5* Gyönyörködés.
   Oblectatio, onis, f. 5. Voluptuatio, onis, f. 3. DeiTaeteciune, Voluptas, tis, f, 3. Gyönyörűség.
   Delectamentum, ti, n. g, Delectamen, nis, n. 3. Delectatio, onis, f. 3, Jucunditas, atis, f. 3« Fsestivitas, atis, f. 3*
   Ameenitas, atis, f. 3.
   Delicies, farum, f. plu; 1. Deliciu#,, ii, n. a.
   Oblectamen, nis, n. 3* Oblectamentum, ti, n. a.
Digitized by <^»ooQle
53o                  CŞ,
      ——       ■   1 1 '  J      -
Deffl&eteciune puţin*, Deliciola, Jpe, f. *. Deliciplae, arum, f. plu; i. Gyönyöruségetske. Deliciolum, li, n. 8. Dpfiaetepeof, Delecţabilis, le, c. 3. gyönyörűsége s.
   Amvnus, na, num.
   Feestivus, va, vum. peffaetetieste, Delectabiliter, fwlv: Gyönyörűn•
   Jucunde,
   Faestive.
Peffyetezunje in pele trupesthv Li bidinor, «rţ, atus suţn. Byjdl Jiodom.
   Voluptati indulgeo, ere, si, ltum.
   Voluptuose yivo, xi, ptuin, eret Lţixurior, ari, atu» sum. Deffaetţre trupafca, Aphrodisia, siee, f. î. Testi gyönyörűség. Luxuria, riee, f. i. Luxus, xus, m. 4* Luxuţ-ies, ei, f. 5. Defîaetaxe cautetoriu, Voluptuari? os, ia, ium. Gyönyörűség ha-lászó.
De&ateeeof in cele trupesthj, Lu* xuriosus, sa, snm. Bujdíkodó. Libidinosus, sa, sum. Voluptuarius, ria, ium. ’ Deflkeieceof incele prancesthi, Amatorculus, li, m. s. Apró gyţrmeţfiK dolgokban gyönyörködő.
Detfaeteceste, Libidinose % a*}v; ţAiţuripse» Buján.,
  __________________DE.__________________
  DeíTatuefc, Dísvadeo, si, sum, ere. Nem adom tanátsúl, elintem valamitől, nem jovallam. Abhortor, ári, atus sum. Dehortor, firi, gtua sum* Deffatuire, Disvasio, onis, £ Z. Elint és valamitől.
  Dehortatio» onis, f. 3. Deffatuitoriu, Disvasor, oris, oa.3. Elintő.
  i
  De ffatuit, Deliberativus, v*, vun*.
  Tanácskozásra való.
  Deffaulefc védi defcopciu. Defflocefc, Defloco, are, Szőrit, pejhe'iţ kitépem.
  Defflocare, Defloc^tio, nis, f. 3, Szőr, pej he ki ţepos. Deíflocatorju, Deflocator, pris , m, 3, Mejjesztö.
  Defflocat, Peflocatus, ţa, tum.
  Sz0rţx ptjhej* letépetett. Defflorefc, Defloro, ayi, tupţ» are.
  Virágát leszedem,
  Defflorire, Deflşratşo, onis, f. í.
  Virág szedés.
  Defflorit, Defloratus, ta, tum. Vi* rágjdf hullatott Defflorefc eu, Defloresco, ere, Elhervadok.
  DeTflorire carti, a culege cei mai bun dein é,. Deflorare librum. A9 jovait kiszedni a9 könyvből, Defform, Deformo, avi, tum, are.
  Megrútitom.
  Defformare, Deformatio 9 onis, £ $. MegrútitáSy rútság*
Digitized by <^»ooQle
  ________________DE.
    Deformi?as, atis, f. 3. Defformatoriu, Deformator, oris, m. 3. Megrútitó.
 Def format, Deformatus, ta, tum. Me gr útit ott, rút.
    Deformis, me, c. 3.
 "Deffoefc, deffrundiefc, ital: Sfogli? «ure, Frondes, et folia decerpo, ii, ptum, ere. Levelét, dgdţ leszaggatom.
                    Deffoire, Frondium, eţ foliorum decerptio, onis, f. 3. Againak, és leveleinek leszaggaţâsa. Deffrenez, Defreno, avi, tum, are. Kizaboldxom» ;
    Effreno, are, vi, aţum. Deffrenare, Defrenatio, onis, f. 3. Kizabolázás, zabolâtlansdg. Effrenatio, oţţis, f. 3.
 Peffrenat, Defrenatus, ta, tum. Zabolátlan, szabad, szilaj. Effrenatus, ta, tum.
    Effrenis, ne, c. 3.
 Deffrundiefc, ital: Sfrondere, De-frondeo, ere. Leveleimet elhullatom*
    Defrondesco, ere.
                    Deffrundire, Defrondatio, onis, f. 3. Levél lehullás, hullat ás. Deftrundit, Defrondatus, ta, tum.
                     Leveleitől megfosztatott. Deffund, Fundum eximo, mi, «mium, ere. Fenekit kiveszem. Dejicio, ci, ectum, ere* Ki-
    ütő,m»
    Excutio, cossi, sum» ere*
             DE.                331
  Deffundare, Fundi exceptio, excussio, nis, f. 3. KifenekLeş.
  Deffundefe pamentu, locu, Solvitur terra. Megengedi c? föld, felolvad.
  Deífundatufau loco, Solotá ţer-ra. Megengedi <£ /Pld.
  Deíjgener, Degener, ris, m. 3. Ml-fajúit, szüléitől elhasonlott,
  Defgetiu, Egelido, avi, atum, are. Fagyát kivonszom.
  Regelo, are. Felolvasztom,
  Defgeţiare, Egelatio, onis, f. 3* Kifagy osztás%
  Regelştio, onis, f. 3.
  Defgetiat, Egelidus, da, dum.
  . Nem hideg, fagya ki-van véve.
  Defgetiume, Egelidor, ari. Kifkr gyokţ megolvadok.
  Liqvefio, eri, actus sum.
  Defgin a difgemino, Diffindo, di, ssum, ere. Meghasitom. Disjungo, xi, etum, ere.
  Defginare, Diffissio, onis, f. 3. Kétfelé hasítás, pisgeminare.
  Defginat, Diffissus, sa, sum* Kétfelé hasitotL
  Defgleefc, defcleefc, Deglutino, avi, atum, are. Ax enyvezést felszahasztom.
  Defgleire, Deglutinatio, nis, f. 5* Az enyv’ feiszakasztása,
  Defgomf, ital: Degomfare, Tumorem adimo, «mi, emtuin, ere. Dagadását fakasztom.
Digitized by v^ooQie
  3*2                BE.
   Defgomfire, Detumescentia, tice,
   • f. í. Meglohadás.
   Pe fine, Svapte, adv: MagátoL Suamet, perse.
   De fíne infus, Suamet ipso, ön* nőn magától,
   A se ipso.
   Defumflume, Detumesco, cere, tumui. Meglohadok.
   Detiirgeo, deturgesco, ere.
   Deíumflare, Deturgescentia, tise, f. í. Meglohadás.
   Defumflat, Detumefactus, ta, tum* Lohad ott.
   Del integrer, Deintegro, avi, atum, are. Egészből megtsorb ontom, fé egitem.
   Deftntegrar*', Deintegratio, onis, f. 3. Egészből me pAsorbásitás.
   De íipat, de tipat, Emissitivus, va, ivum. Kihagyitani való. Repudiandus» da, dum.
   Defjug, Dejugo, avi, atum, are. Járómból, hámbol kibotsátom. Abjugo, avi, atum, are.
   Qeíjtrgare, Dejugatio, onis, f. 3, Ktér észté*. Ab jugatio, nis, f. 3»
   Defjugat, Dejugatus, ta, tum. El* eresztett ct járomból.
   4 DeQugatoriu, Dejugator, ris, m. 3, Kieresztő.
   Deflaptez, Delacto, avi, atum, are. Tsetstöl elválosztom. Ablacto, avi, atum, are.
   A lacte, ab ul>ere, a mamin* removeo, vi, otum, ere. ■       * I
                                          DÉ.
  Depello, puli, sum, ere.
  Disjungo, xi, ctum, ere.
  Lacte depello, puli, sum, ere. Deflaptezi vitiei miei, Lac vitulis, et agnis subduco, xi, ctum, ere. Borjukat, bárányokat tsetstöl elveszem.
  Dellaptare, Depulsio, disjunbtio ab ubere a mamma. Tsetstöl eltiltás.
  Ablactatio, onis, f. 3*
  Deflaptat, Ablactatus, tata, atum. . Tejtől, szopástol eltiltátott.
  A lacte depulsus, a, um. Deílátiuefc, £ laqveo libero, are. Tőrből kiszabadítom.
  Solvo, vi, tum, ere.
  Deflatiuire, £ laqveo eliberatio, onis, f. 3, Tőrből kiszabadítás.
  Deflatiuit, £ laqveo eliberatus, ta, tum. Tőrből kiszabadi itatott. Deíleg, ital: Diílegare, Solvo, vi, utum, ere. Megoldom.
  Absolvo, vi, utum, e*e. ‘ Dissolvo, vi, lutum, ere.
  Exolvo, ere. Feloldom.
  Expedio, divi, itum, ire. Megoldom.
  Explico, are. Feloldozom. • Extrico, avi, atum, are. Kiszabadítom.
  Persolvo, ere. Megoldom. Restringo, xi, ctum, ere, idem. Relaxo, avi, atum, are.^ Feloldozom.
Digitized by v^ooQle
DE.                                   DE,                 333
   Recingo, xi, cinctum, ere. Meg-oldom.
   Resolvo, vi, utum, ere, idem. Libero, avi, tum, are. Meg* szabadítom.
Deflegare, Dissolutio, onis, f. 3. Megoldás, feloldás-Absolutio, onis, f» 3.
   Dialysis, sis, f. 3*
   - Resolutio, onis, f. 3.
   Solutio, onis, f. 3.
Deílegatoriu, Dissolutor, ris, m. 3. Oldóy szabadító.
   Absolvens, tis, o. 3*
   Resolvens, tis, o. 3«
   Deflegaceof, Solubilis, le, c. 3. Megoldható.
   Solutilis, le, c. 3.
   Deílegat, Exolutus, ta, tum* *Ska* baditott.
   „ Absolutus, ta, um* Feloldoz-taiott.
   Resolutus, ta, tum*
   Solutus, ta, tum.
   Liber, ra, um.
   Recinctus, ta, tum. Üldözött. Defleg legatura facuţa, Resecro, avi, atum, are. Fogadását fel• oldom.
   pefimatiefc, fcot matiele, Eviscero, avi, atum, are. Belit ki vetem.
   Defmeduleíc, Emedullo, avi, a tum, are. Veleit kivészem. Defment, Demento, avi, atum, are. Esziböl kivetem, bolondítom.
  ! Defment are, Dementatio, onis, f. 3. Jov allás, esziböl kivévés.
  )efmentatoriu, Dementator, oris, m. 3. Jo vallás, es síből ki-ve’vés.
  Defmentat, Dementatus, tata, tatum. Esziböl kivett.
  Defmentezume, Desipio, ui, ere* Esztelen kedem.
  Defmortiefc, Distupeo, revivisco* Megéledem, elevenedem tag-jaimban.
  Defmortire, Distupefactio. Reviviscentia, tise, f* i. membro* rum. Tagoknak ysibbattsága megszűnése, elevenülése.
  Defmosiez, Exhseredo, avi, atum, are. Örökségből kitagadom.
  Deíinosiere, Exhseredatio, onis y f. 3. Örökségből kitagadás.
  Defmosiet, Exhseredatus, ta, tum. Örökségből kitagadott. Exheeres, edis, c. 3.
  Desmuefc, dieciuefc, Decimo, avi, atum, are. Dézmálok. Addecimo, avi, atum> are,
  Desmuire, dieciuire, Decimatio, onis, f. 3. Dézmálás.
  Desipuit, dieciuit, Decimatus, ta, tum. Dézmáll.
  Desmas, dieciuitoriu, Decimator, oris, m. 3. Dézmás* •
  Desma, dieciiűala, Decima, mse, f. i. Dézma, tízed.
  Desme, Edecimata, orum, n. plu: 9. Dézmák.
Digitized by LjOOQie
334                       íré-
Defmarturifeíc, tagaduefc, Diffiteor, eri. Tagadom.
Defnod, ital: friodaré, Disnodo, nodum solvo, vi, utum, ere. Tsomót megoldom. fiitodo, ávi, atum, are. ftddum éxpedio, vi, tum, ire. Cxplico, cavi* cui, catum, citum, áré. Kioldom.
   Solvo* vi* tum; ere.
Defnódáre, Disnodatio, riodi solutio. Kötésnek megoldásai Enodatio, onis, f; & ©efnodatoriu, Nodi solutor, oris.* Bognak, kötésnek megoldója. Enodans, tis; o. 3. üefnodat, Nódus solutus; tá,tum. Megoldott kötés.
   Énodatus, tá, tum;
                                i *
Defordeinez , ital:     Difordinare,
   ördiném turbo, avij atum, áré. Felháborítom, réndei elrontom;
   Cónfundo, di, sum, éré; Défördeiriare, Ordinis perturbatio, onis, f. 3. Felháboritási Confusio, onis, f. 3, Défordeinat, Inordinatus; ta,* um. Rendetlen*
   Inqonditus, ta* tum. índigestus, ta, tum. Incompositus, ta, tum;            J
’befóridéiriétieftev Inordinate,- adv} Rendetlenül;                         j
   Inéondite;
   Incomposite.
  Perturbate.
  De (oc, Sambuceus, ea, eum. Bodzafából valói Defofefc <cot oafele , Exosso, vi , atum; áré. Tsontyait kiszedenu Defdfire; Exossatio, onis; f. 5;
  Tsont kiszedése.
  Defparatez; v. defparachez, El-választom.
  Defparáfchéré, Disparatio, nis; f. 5.
  Elválasztási DefpareCbé; Disparilitas, tis, f. 3.
  Egyenetlenség:
  Defparachet, Disparatus, tá, tum: Mégküllímbozteteii.
  Defparachet lticru, Disparatum ; tii “• Mégkülbmbtiztéteit dolög;
  Defpar&tiesté, Dispariliter, adv: Egyenetlenük Defpfert, Dispáró, avi; atum» are: Elválasztom.
  Divéllo, uísi; úlsum^ ere: Disjungo, xi, ctum,- ere.
  Separo, ávi, átümi, are.
  Sécernoi, crevi, túíri,' éré.
  ' Dirimdţ emi; enitum, ere': . Intérgero,1 easi, stum; ere.' Abjúhgo, xi, ctiírn, ere; Egymástól elválasztom;
  Sejungo, xi, ctum, ere. Ktí'Öri választom.
  efpartire, Disparatio, onis,* f. 5: É'választdsí Diremtio, nis,' f. 3: Disjunctio, his, t 3,
  DîYubio, onis,' f. 3.
Digitized by v^ooQle
                                    DE.
  Discidium, ii, n. 9*
  Secretio, 'onis, f. 3.
  Separatio, onis, f. 3.
  Sejunctio, onis» f. 3» Defpartitura, Divortium, tii, n. a« Elválás.
  Separatio, onis, f. 3.
  Disjunctio, onis, f* 3. Megválás. D«fparteiceof, Separabilis, le, c. 3.
  Elválható.
  Defpartitoriu, Disparator, ris, m. 3. Elválasztó*
  Divortians, tis, o. 3.
  Separator, oris, m. 3«
  Disj unctor, oris, m. 3.          j
  Sej unctor, oris, m. 3.
  Defpartit, Disjunctus, ta, Ium. Elválasztatott.
  Divulsus, sa, ium.                j
  Disjunctus, ta, tum*              !
  Separatus, ta, tum.               j
  Secretus, ta, tum.
  Defpartiefc cu puncturi, Interpungo, xi, ctum, ere. ’ Pontai megkiilömböztetem, választom,
  Defpartire cu puncturi, Interpunctio, onis, f.,3. Pontál váló megkülömbözietés, választás. Interpunctum, ti, n. a.
  Defpart de infocire de olalta, Dissocio, avi, atum, are. Elválasztom egymástól. Defpartire de olalta, Dissociatio, onis, f. 3. Elválasztás egymástól.
               DE.                 335
   Defpartire intre ceva, Interstitio, onis, f. 3. Választék, közben-vetés.
   Defpartuma, Separor, ari, atus sum* Elválom•
   Sejungor, gi, ctus~sum. Defpartume de muere, Divortium cum conjuge facio, ci, actum, ere. Elválom feleségemtől» Repudio, avi, atum, iare* Defpartire de muere, Divortium, ii, n. 9. Feleségtől elválás• Separatio, onis, f. 3*
   Defpelefc, Excoreo, avi, atum, eare. Nyúzom, bőrit leveszem. Glubo, avi, atum, are.
   Deglubo, avi, atum, are* Defpelire, Excoreatio, onis, f. 3. Nyúzás.
   Defpelitoriu, Excoreator, ris, m. 3.
   Nyúzó*
 Defpelit, Excoreatus, ta, tum. Nyúzott.
   Vedi belefc.
 Defpenez, Deplumo, avi, atum, are. Megmejjesztem.
 Defpenare, Deplumatio, nis, f* 3, flíegmejjesztés.
   Depennatio, onis, f. 3* Defpenetoriu, De plumator, orfc, m. 3* Megmejfesztő.
 Deípenat, Deplumatus, ta, tum.
   Megmejjesztett, tepe tett. Despernfeluefc, flobodiefc, Dispenso, avi, atum, are* Engedem* Kiosztogatom.
 Digitized by L^ooQle
*36                 DE.
                    Despenfatie , Dispensatio , onis , f. 3. Engedetem kiosztás, Despenfator, impartitoriu, Dispensator, oris, fn. 3* Kiosztó, $si-
                    Despenfat, Dispensatus, ta, tnm.
   Kinek megengedtetett,
Desper, deznedesduefc, Despero, avi, atum, are. Kétségben e-sem. Spem abjicio, ci, ectum, ere.
                    Desperatie, Desperatio, onis, f.3.
   Két ség ben - esés.
Desperat, Desperatus, ta, tum. Kétségben-esett, ki Jelöl sem• mi reménség nintsen. Desperetieste, Desperate , adv: desperanter, adv: Kétségben-eső lég.
Desper de tót* Onrnem spem abjicio, ere. Semmi reménse'gem nintsen.
   Ab omni spe animnm abjicio. Ad desperationem adducor. Mulla spe nitor, nulla spe sustentor aut fulcior.
Defperez, Depilo, avi, atum, are* 4Szőrit leszaggatom, letépem. Calvo, avi, atum, are.
Defperire, Depilat io, onis, f. 3. Szőr kis saggat ás, f Expilatio, onis, f. 3.
Defperit, Depilis, le, c. 3. Sző-rétién, kopatz.
   Depilatus, ta* tum. Defperosediume, Calvesco, ere.
                                         DE.
   Jvopalzúloky kopatzodom. Calveo, ere.
   Defperosere, Calvitas , tis , f. Kopottság, v Calvities, ei, f. 5#
   Calvitium, ii, n. s»
   Defperof, fore per, Calvus, v«, vum. Kopatz. Cal vaster, tri. Impilis, le, c. 3«
   Defpetrefc laped petrile afare, Delapido, avi, atum, are* Kövét kihányonu Defpic, Displico, avi, atum, are. EUiasitom, kiterjesztem• Findo, fidi, fissum, ere. Diffindo, ere.
   Dilamino, avi, atum, are* Restre hasítom.
   Hiulco, avi,, atum, are. Defpicare, Fissio, onis, f» 3. Ei• hasítás. Divisura, ree, f. i* Scissura, rse, f. i.
   Defpicatoriu, Fissor, orid* m» 3. Hasitó.
                            /
   Defpicat, Fissus, ssa, ssum. Hasított.
   Disruptus, ta, tum*
   Diffissus, sa, sum*
   Disjunctus, ta, tum*
   Hiulcus, ulca, ulcum.
   Defpicat in doao, Biffidalus, data, tum. Kétfelé hasadt*. Defpicatura, Ital: spacatura, Fissura, rse, f. i. Hasadás. Fissum, ssi, n. a.
   Fissus, «#£•, st»
Digitized by
                                       DB.
    .aíltif ■ W Tt , 'fii
    Hiatus tús, m. 4‘                    |
  Defplac, ou piac, Displiceo, cuij itum, ere. Nem tetszem.                j
  befplacere, Displicentia, tiae, Néni ' tetszés.
                     De-piacút, Displicitus, ta* tum.
    Aem tetszői Defplant, Deplanto, avi, tum. arei Tőből kivonom, szaggatom. Explanto» avi, atum^ are. Evello, ulsi, sum, ellare, Eradico* avi, atum, are. t)efplantare, Deplantatio, önis) fv 3. TöbŐl kivonás. Defplantatoriu, Deplantator* oris* m. 3. Tőből kivonó.
  Defplantat, Deplantatus, tata* fatum* Tőből kivont.
  Defplinecf, Depleo, évi, etum, ere» Kimentem.
                      Defplinire) Depletio* onisţ f. 3.
    Kiöntés, kimerítés.
  DeCplinit, Depletus, ta, tum. Ki* üresitett, kiöntetett.
  Defplumbeíc, topefc pluufbo depe el, Replumbo, are. únnyái holvasztom, az ónnal egybe* foglalást elbontom». Deíplumbare, Rfeplumbatio, onis* f. 3. Kifejtése, kioltíasztása az ifszveforrasztásnak.
                      Defplumbat, Replumbatus, ta5 tum.
  Kifejtetett»
  Deipoiu, Despolio, ayi, tum. fosztom.
                           Dispolio, liartf, avi* tom>
                                                                                2a
                DE.                  33jr
                                                                                ■t
    Spolio, avi, atum, are.
    Exspolio, avi, atum, are.
    Orbo, avij atum, are*
    Viduo, avi, atum, are.
    Prlvo, avi, atum, are.
    Defpoire* Despoliatio, onis, f. Z, Fosztás, levonás.
    Dispoliatió, onis, f» 3. Defpoitura, Spolium, ii) n» *. Ragadomány,
    Exuviae, iarum.
    Praeda, dae, f. i* '
    Deípoitoriu, Despoliator, ori», m. 3. Fosztó, cfó/O.
    Spoliator, oris, m. 3. Defpoitoare, Spoliatrix, cis, f» 3, Foiztoné.
    Defpoetj Despoliatus, Uţ toni. Megfosztott.
    Spoliatus, ta, tűm.
    Defpoiu de pale, Deglubo* avi, atum, are. Megnyúzom, Deglabro, avi, atum, are. DefpOiu da vesmente, Vestibus Spolio, ári, atum, are. Ruházattól megfosztom, mezét ele* . nitem.
    Nudo, avi, atum, aTe.
    Denuţlo, ati, atum, mre. Defpoete de Vasmente, Denuda* tio* onis, f. di Mézitelenités. Defpoet de vesmente, Nudatut, ta, tum; Méfitelenitett.
    Nudus, da, dum. Mezítelen* Desponfeluefc logodefc, Despon* so,ari, atom, are. Férnek ígérem
Digitized by <^»ooQle
 «8________________DE.
   Despondeo, wc, Elígérem. Desponfatie, Desponsatio, Onis, f, 3. Férnék igérés*
   Deaponfator, Desponsator, oris, in. 3. Élj egy zÖ.
   Desponía, Desponsa, tae» f. i. Mátk ás leány.
   Desponsata, tae, f. 1.
   Defpre, De, Roll, Rolla.
   Defpre alta parte, Altro Tersum.
   Más felól Defpre care efte întrebare, Quaesitum, ti, n. s. Jt miről kér-dés vagyon.
   Deípre ce efte praepuf, Addnbi-tatas, tata, talum. A miről gyanú vágyom                     ,
   Deípre oarecare parte, Utrobique.
   ad*: Valamely felől.
   Defpre toate partile, Usqnequoque* Minden felöl Ex omni parte*
   Defpretinefc, Depretio, avi, atum, are. Arrái alább szállítom, kis• sebbé betsüUőm*
   Defpretiuire, Depretiatio, onis, f. 3. Arrának alább száUitása. Defpretiuitorin, Depretiator, oris, ' no. 3. Arrának alább szállító ja. Defpretiuit, Depretiatus, ta, um.
   Alább szállíttatott az árra. Defpre vreo parte, Altrinsecns.
   adV: Valamelyik részről Deíprind, Disiungo, xi, ctum, ere. Kibotsátom.
   Abjugo, avi, atum, «re.
 ___________ DE. __________________
   Interjungo, xi, tum, ere. Meg• állok, kibotsátom kifogok. Defprindere, Disjunctio, onis, f. 3.
   Kifogás^ kibotsát ás.
                                           Defprind bői, cai, Abjugo avi, atum. Az ökröt járomból, a* lóvat hámból kibotsátom* Defpum, Despumo, avi, atum, a* re. Tajtékját elhányom. Defpumare, Despumatio, onis, f. 3.
   Tajték hányás.
 Defpumat, Defpumatus, ta, um*' Bltajtékozott.
 Defpuţ Effabilis, le, c. 3. Kimond* ható, kimondanivaló. Enunciativus, va, vum. Defradacinez, Eradico, avi, atum, are. Gyökerestől kiszaggatom. Ex radico, avi, atum, are, Exstirpo, avi, atum, ara.
   Evello, ulsi, sum, ere.
   Extraho, xi, ctóm, ere. Defradacinare, Eradicatio, onis,v . f. 3. Gyökérből szakosítás y gyökerestől ki szaggatás. Defradacinatoriu, Eradicator, oris, m. 3. Gyökérből kiszaggató. . Ex radicator, oris, m.-3. id. Dcfradecinat, Exradicatus, ta, tum. Tóból kiszaggatott.
   Eradicatus, ta, tum. Defradacineste, Radicitus, adv: Egészen, gyökerestől fogva. Dcfrugines, Ital: Dirugigare. A robigine purgo, avi, atum, are Rostiétól megtisztítom.
Digitized by L^ooQle
%
                                       DE.
  ■ nârni m > i. t .             ^——
  Defrugiuare, A rubigine purgatio, onis, f. 3. Rosdától jnegtiszti» tás.                             i
  Deíruginat, A rubi gi ne purgatus, tt) tum. Rosdátói megtisZti-tatott*           }
  Deffip, v. defrpefc, Dissipo, Avi, atum, are. jElszélyesztem, elvesztegetem*
                      DéflipaTe, Dissipatio, onis, f. 3.
  Széllyel hányás, vesztegetés. Defllpatoriu, Dissipator, oris, m. 3.
  Vesztegető, szélíyel hányó* Deflipat, Dissipatus, tţ* tum;
  Széllyel hányatott, vesztegetett). Pefsir, Seriam, ordinem turbo, #vi, atum» are. Ki füstim, a réndet elbontom*
  Quasi Disserto»
  Defsirat, Disordinatus, ta, tum. Bomlott rendţ kifűzött.
  $ine ordine. Rendeletien, peíTociez Pissocio, avi, atum, arc.
  Egymástól elválasztom* .DeíTociere, Dissociatio, onis, f. 3» Egymástól élváláiztási DelÍbcit, Dissociatus, ta, tnm.
  Egymástól élvált.
                      Deífóciceof, Dissociabilis» le, ci 3.
  ÖszVé szérkezthéletlen.
  De ftare fau întoarcere foarelui fe tine, Solstitialis, le, C. 3* Naptérésre tartóid*
  Deltei nd, Detendo» di, suiA, ere* A\mífeszesen áll megeresztem. Deştept» Ital:Déftftre» sdormentaTe, '                            ts  *
* .
                DE.                 339
   Expergefacio, ci, ctum, ere. FşU serkentem, felköltőm. Expergifico, avi, atum, art. Expergo» pr*.
   Excito» avi, (Kpqi, are* Exsuscito, avi, atum, arci Suscito» şvi, atum^ are* Deşteptare, Exsuscitatio, onis» f. 3, Felköltés, felserkentés* Desteptatoriu, Excitatpr, oris, m* 3« Felserkentő.
   Suscitabulum, li, m 9* Deşteptat» Excitatus, tat#» um. Felserkentetett.
   Experrectus, ta, tum*
Deşteptat luetori a fftinte^ Vigilans, tis, o. 3. Szemes, jól vigyázó. Cautus, ta, tum.
            cis» Ok 3»
   Solers, tis, o. 3.
Desteptume Ital: Dfstaifí, Evigilo, avi, atum, are. Felserkenek* Expergefio, eri» fictus sum* s Expergificor» f factus puuţ, lui» Expergor» gi, Experrectus sum* Excitor^ ari» atus sum» Expergiscor, gisci»
   Esomoo excitor, ari, t«tus sum, Destercefc, Desterooro, vi, atum, are. (fanétól^ motsoklól kitisz* tiţom.
Deftercire, Destercotatio, onis, f. 2.
   Ganétól, motsoktól kitisztítás* Deítercit, Destercoratus, ta, tum* Ganétól, motsoktól megtisztít futott.
Digitized by
&4o                     DE.
Deftelinefc, Distin|ţvo, xi, ctum,
, ere. MeghülömbÖztetem, vd+ lasztom.               ^  (
Defkelinire, Distinctio, onis, f. 3* Megkillömbőztetésf megválás** tás.
Deftelinit, Distinctu*, ta, tum.
   Megküiömbözött, megválasztott Deftelinegte, Distincte, adv: JKfeg* választva.
De fte íiricatoare, de palaeiune ftricat, perdut, Sideratus, ta, tum, Dögleletes tsillagtöl, ro* gyától vesztegettetek kiveszett De sterf, Deleti vus, va, tud. KI törölésre való.
Deftief, Extexo, ni, extum ere. Ki fejtem, kiszövönu Retexo, ere. jf szőtt fonalat A/-szövöm.
Deftiefut, Extextos, ta, tóm. Ki• szövött.
   Retextus, ta, tum.
Dtftol ital: defotollo, Satis, sa* túr, Elég.
Deftolefc Ital: defotollare, Satio, avi, atum, are. Megelégitem. Saturo, avi, atum, are. Exsaturo, avi, atum.
   Exsatio, avi, atum, are.
                     Satisdo, are. Satisfacio, ere. Deftolare, Satietas, tis, f. 3. Megelégedés, Saturitas, tis, f. 3. Deftolat, Satur, uris, o. 3. 3leg elégedett. Saturatus, ta. um*. Sablat**, ta, um.
  Contentus, ta, tum.
  DeftulaceoQ Saturabilis, le, c. 3, Megelég ithetÖ.
  Deftolefcume, Satior, ari, atua sum* Megelégedem* Satur suin, esse, fui.
  Deftorc, Retorqueo, ere, si, tum. Viszsza tekeritem, viszsza Jo-nom.
  Reneo, ere.
  Defcoarcere, Filorum retorsio. Ki fonás? kifejtés.
  Deftorf, Retortus, ta* tum. Kifo* natott kifejtett.
  iWftup a Diftipo, Aperio, ui, ertum, ire. Kinyitom, kidugom.
  Deftupare, Apertio, onis, f. 3. Felnyitás, kidugás.
  Decupat, Apertu», ta, tum. Ki* dugatott, kinyittatott.
  Deiumplu vedi Defplineic.
  Defupt acoperiş cu ţigle, Subt^ gulaneu*, ea, iun. Tserepes hi-jdzatt alávaló.
  Defupt apa, Subaqueus, ea, um, Viz alatt való.
  Defupt pament, Subterraneos, ea, um. Föld alatt való.
  De fugrafit fe tine, Baphicus, ca, um. Festéshez való.                »*
  Defrelefc, Develo, avi, atum, arew Felfedezem kitakarom.
  Defvelire, Develatio, onis, £ 3* Felfedezés kitakarás.'
  Defvelitoriu, Develator, oris, m.Î*. Felfedező kitakaró.
Digitized by LjOOQle
t>£.
  Defrelit, De velatu 5, ta, tum, Fel• fedezett, kitákartatotu Védi Defcoper.
  Defvelefc peptu, Expapillo, are.
  Jtíejjet kitakarom Defventrez Ital: fventrare, Exven-tro, are, vi, tan* Belit kiveszem.
  Exviscero, «vi, atum, are. Exentero, avi, atum, are. Defventrare, Evifoeratio, onis, f. 3. Bélé kiveués,
  Exanteratio, onis, f.3. Defvergurez, Devirgino, avi, atum, are. Megszepltisitem* Defvergurare, Devirginatio, onis, f. 3. Megszeplosit és. pefvergurkoriu. DevirginaţW, o-ris, m. 3. Megszeplösito, Dtffvergurat, Devirginatus, ta, um.
  fflegszeplösitett.
  Deívertefc, Reflecto, xi, xum, ere, Viszszcr tekeritem.
  Retorqueo, si, tum, ere.
  Regyro, are. Viszsza tekergetem Reverso, are, ídem.
  Defverteire, Vertigo, inis, m* 3. Megfordulás.
  Reflexio, onis, f. 3.
  Retorsio, anis, f, 3. Viszsza te* kérés.
  Defverteitoriu, Retorquens, tis, o. 3, Viszsza tekerő.
  Deiverteit, Reversus, sa, um. Reflexus, xa, um. Viszsza tekert. Pefverveic, Decacumino, avi, a*
  tum, are. Tetejét elszedem.
  Defvervuire, Decacuminatio, onis, f. 3. Teteje elszedés.
  Defvervuit, Decacuminatus, ta, tum. Teteje elszedetett.
  Defvestefc, Devestio, ivi, tűnőire. Levetkeztetem.
  Defvesteitoriu, Devestitor, oris, m. 3. Levetkeztetö.
  Defvesteit, Devestitus, ta, tum« Levetkeztet etU
  Deívestefc de tót, Enudo, avi, a* re. Megmezitelenitem.
  Nudo, avi, atum, are. Denudo, are*
  Defv esteit de tót, Denudatuf, ta, um, Mezttelenttett.
  Defvesteire de tot, Denudatio, enu* datio, onis, f. 3. JUegmezitele• nités.
  Defvestefcume, Vestes exuo, ui, utum, ere. Levetkezem.
  Vestes depono, ui, um, ere,
  Defvetiu Ital: Defvezzare, Dedoceo, ui, ere, octum. Másképpen ta• nitom, elszoktatom.
  Desvefacio; ci, ctum, ere.
  Defvetiare, Desvetudo, nis, f. 3. Rúlla elszoktútds.
  Defvetiat hal; Dezvezzato, {Desve* tus, u, um. Rólla elszoktatott. Desvefactus, ta, tum.
  Defvetiume Ital: Dezvşzzarfi, Des* vefco, ere. Elszokom,
  Pesvefio, éri.
  Dedisco, ere.
Digitized by v^. ooQle
 341      _________DK.
  Desunefc, Sep*ro, avi, alum, are, Elválasztom.
   Disjungo* xi, ctum, ere, Disunio, vi» tum, ire.
  Iţesunire, Disunio, onis, f. 3. £• gyenetlenseg.
  Dtsaait, Disuaitus, ta, tom. Nem égyesüff.
  Defvolb, Evolvo, ti, ‘otum, ere.
  . Kifejtem.
   Explano, avi, atum, are. Kife» fezem, kifejtem,
   ExpJico, are, ui, tam, Kifejtem*
  Défvólbire, Evolutio, o nit, f. 3. Kifejtegetés.
   Éx^lSeetío, o nit, f. 5. Megfej• tis.
  DéFvólftat, Evolutu* ta, tuto. Ki-fejtegetett- Explicatu*, ta, tum.
  De foit, Scansarius, a, um. Fethd• gázhoz valói
  De ioţ Dssuper, Onnan felyăL Sopérnus, a, um. Superus, ra* um. Supernas, tis, idem.
  De tabere, de refboiu, Castrensis, sis, o. 3. Tábori.
  De tăcut, Tacendu s, da, dum* ÍI* hálgaiáiló, titkos.
  De taet, da íéeurit, Secarius, ia, ium. Vă*ni való •
   Séeandtis, da, um.
   Deciduas, ua, uum. Lemet é-Undü.
  De taere fka ferbere Tari fe tine, Sati narius, ria, iám. Só vágás* hor, vagy fűtéshez való.
_________________DB,
  De tégla, Lateritius, tia, ium.
   Téglából való.
  De tei, Tiliacitts, ea, eum. Hárs* fából való.
   Tiliegenus, na, um.
  De terpentein, Larignus, na, nuni.
   Terpenţin fából %>dló<
  De teftament fe tine, Testamen* tariut, ria, ium. Testamentum* hoz váló.
                                            Db tipat vei ílpat, Rejectaneu*^ ea, eum. Elhányó, elvetendő. Dt toamna, Autumnalis, le, c. 3.
   05x1, őszhöz való9 De toata dioa, Perdius, dia, ium.
   Egész napi.
  De toate adocatorio, Omnifer, ra» um. Mindent hozó.
  De toate dilele, Quotidianus, na* um. Mindennapi.
  De toate partile, Undique. |fii> den felől.
  Detoriu funt, Debeo, ui, ere. de* bitps sum. Tartozom, adóz vagyok.
   Debitor sum, est, fűi.
   Obligor, ari, gatus sum.
   Teneor, eri*
  Detorie, Debitio, onis, f.3. Adósság.; Debitum, ti, n. t.
   Obligatio, onis, f. 3.
   Necessitas, ti*, f. 3*
   JEsalienum. Adósság.
  Detorie lub dare Ile mana, Satia* datum, ti, n. s. Adósság, me& lyétt ember kezes*
r
Digitized by Google
                                           Detoriu, Debitus, tâ, tum. Köte.
   les adós Obligatus, ta. um* Detoriu il fac, JErt alieno intrico, avi, atum, are. Adósitom. Debito obstringo, xi, otum, ere. Debitum facio» ci, íaotum, ere. Detorit, Obaeratus, ta, tum# A* dósitott.
Detoras, Debitor, oris, m. 3. A-dos, tartozó.
Detorase, Debitrix, cis, f. 3, A-dősné.
                                           Detorit la ceva, Addictus, ta, um.
                                           Valamihez köteles• t)e tot Ital: In toto, Ex asse. E* gészszen. Penitus, adv: Prorsus. De tot locu si cale Semitarius, ria, ium. Mindenütt való mirt» den útszdban való.
De tot genusu, Omnigfenus, na, um. Mindennemű Omnifarius, ria, um,
De tót mai de d*o£ Infimus, ma, műm. Legalább valójttegalsó. De traire cu ceva, Utendus, da, dum. Vélle élésre való.
Dé tri ani, Triennis, ne, c,3. /fórom esztendős.
   Trimulus, la, um. Trimus, ma, um.
De tri antre, Triénrtatus, tás, m. 4* Három esztendős körűség.
De tri calcaturi de pessoare, Tri* pedalis, le, c. 5. Hdroni láb nyomnyi.
   Tripedairtttí, ee^um.
  De tri careri, Triviális, le, c. 3.
   Hármos útbarí való.
  De tri hore, Trihorium, ii, n. a.
   Három órányi.
  De tri limbi, Trilingvi*, v«*, c. 3. Három nyelvű, három nyeU ven való.
  De tri Juni, Trimeftris, tre, c. 3.
   Három hólnapú.
  De tri nopti, Trinoctalis, le, c. 3.
   Három étzakdrryi.
  De tri őri, Tér. Hdyromszor.
   Tribus vicibus.
  De tri ponti, Tripondium, ii, n. 2, Három ftíninyU Tripondo, indec:
  De tridieci de ori, Tricies, adv: Harmintzszor. Trigesie».
  De tridieci de pasi, Tricenarius, ia, um. Harmintz lépésni.
                       De tridieci si noao de őri, Urdequa dragies. Harmintz kilentzszer« De tri fyllabe, Trisyllabum ba* utt, Három sillabából álló.
  De trifprerfiece őri, Tre'decies, advi Tizenh dromszór%
  De tri fute de <#ri, Trecenties, adv: Hdromszázszor.
  Detruncefc, Detrunco, avi, atum, are. Lenyesem levágom.
  , Distrunco, avi, atum, are. Detrúneire, Detruncatio', onis, f. 5. Lény esés, levágás.
                      Distruncatio, onis, f. 5; Detruncit, Detruruatus, ta, tum . Lenyesettj megUonkitott.
Digitized by Google
  344                VE-
   Detun, Fu lm i a o, avi, atum, arc.
   Dörgők, menkövel ütök.
   Det un are, Fúl minatio, onis, f. 3, Menkövel ütés,                  '
   Detunat ori u, Ful oiinţţo*, oris,m. 3.
   Menkö batsátó.
   ' Detunatoare, Fulrni natrix, cit» f. 3.
   MenkH botsát óné.
   Detun, Fulmen, nis, n. 3, Meny ütő kö.
   Detunat, Fulminatus, ta, tum.
   Menkövel üt tetett.
   Detunaoeof, Fulmineus, ea, eum.
   Menköhőz való.
   De ulm, Ulminus, na, utp, Stílfából való.
   De un «n, Aqniculus, li, m. 9. Esztendős. .Annotinus, a, um. Annuus, nua, um. Annualis, le. Annuarius, is, ium.
   Ab Anno. Esztendőtől fogva. De un eot, Cubitalis, le, p* 3, Egy singnyi, fél ölnyi.
   De unde îtsl: Donde,v. onde, de-1 inoe loo, Unde, H6nnan9 eujas, atis, id.
   De un deget si dsu metate, Sequi n-tis lis, le, c. 3. Másfél hüvejk• nyi új nyi.
   Sescuntialis, le, c. 3. Sesquidigitalis, le, c, 3. Deundeva, Oriundus, da, dum. Valahonnan való,
   Dein Athéné, oriundus Athenis, Aliunde oriundus, da, dţim* Da un dsumetAte de cot, Sémi*
_________________DS,________________
  cubitalis, le> n. 3< Fél s/ngp nyi.
  De un dsumetAte-de lót, Semisţt cilicus, ca, uzp* Fél loţos.
  De un dsumeţate de ftensen, Semicubitalis, le, o. 3. Fél ölnyi. Deunedi, Prwţuper, adv: Minap, már jó ideje.
  De ungere, Unptorius, ria, uq. Kenéshez való.
  UagventArius, ri#, ium,
  De ua intielef si sTAtuire, Sufifra* gytorius, ria, ium< Egyes érte* síi jóvallásra való.
  De un lót, Semiuutiatfs, le, c. 3. Egy lóínyi.
  Semiuntiacíus, rii, m. s.
  De un numa, Nominalis, le, c. 3* Egy neveti való,
  Cpgnoţninis, ne, c. 3.
  De un pessor, Pedaneus, nea, eum, Egy lábnyi»
  De un pessor si dsumetate, Sesquipedalis, le, c, 3, Másfél láb» nyi.
  SesquipedAneus, nea, eum.
  De un pumn, Pugillaris, re, c.3, Egy ökölnyt,
  De unfprediece pri, Undecies. Tizenegyszer.
  De urmat, Imitandus, da, um« Követendő.
  De un temp, Ejusdem tempori», Egy idejű.
  Contemporandus, ea, um. JÉquaeus, ea, atum.
Digitized by ^ooQle
               Dl.
  £qpili», ţe, o. 3.
  Coaevus, va, um. peuţerQhqmtum, Deuteronomium, ii, n, a. Moses törvénye.
  Deva cetţte, Dacidava, vae. Dé» va várossá Erdélyben.
  De vara, .ASstivus, va, um. Nyári. pe vedenii Dumnedieesthi plin, Entheus, ea, eum. Isteni jelen» ţeşsel. tettyes.
  Entheatus, t*, um* \
  Devedefo, nevedefc, Divido, sí, sum, ere. Elosztom.
  Distribuo, ui, utum, ere, partior, itus sum, iri.
  Devedeit, Divisus, sa, sum. El-osztatott.
  Deveditoriu, védi ijup^rtiefc.
  De vendut funt, Prosto, titi, atum.
  Eladóvá vagy oh De vend iare, Promercalis, le, c. 3, Eladni váló, éladó*
  De vendut fau puf, Prostitutus, ţuta, juto» Eladóvá tétetett.
  De vers, Metricus, 04, oum. Vershez való.
  Pe vidra, fibrinus, na, um. Hódi, hódából való,
  De vifon, Bi.'sinus, na, um. Bár* sonból való. .
  De vitie de vie, Viteus, ea, eum.
  . Szölö töböly vagy szölö töhöz való,
  pe voe buna, Ital: Di- bona voglia, Libenti animo, libenter, egre> (ia «ni*ai, «Uoritat*. Őró'rnos(.
 ____________PE. Dl.________________345
 De voe buna, dantiuefc, Exulto, avi, atum, are. Örömömbe ton%» bofak. Exsulto, are.
 De voe bufa* dantipiţe, Exultat io, onis, f, 3. Vigadd^ dorombolás Exsultatio, «is, f. 3*
 . Exultant ia, ae, f. 1.
 De voe buna dantiuitoriu, Exul* tans, tis, o. 3. Örvendő, Ţotnpalo, ExuUabundus, da, dum.
 De voesthi, Sis, pro si vis* Ha a• karod,
 Devolgefo, Divulgo, avi, alumr are. Kihirdetem*
 Devolgare, Divulgatio, onis, f, 3. kihirdetés.
 Devolgat, Divulgatus, ta, tum. Kihirdetett, híres*
 Da vorbit, Loquendus, da, dum, Szóllanivaló. szólandó«
 pi, Ital: DiornQ, Dies, ei, f. & Nap,
 Di buna fericita, Dies bona, feli** felicitas diei. Jó szép boldog nap,
 Félix successus diei. ' Temporis clementia,
 Serenitas diei.
 Di de adunat usura, Faeneiţlia, ium, n. a. Usóra szedésnek napja.
 Di de judecuta. Fastus, ta, um* Törvény nap.
 Di da lucru, Prefaestus, ta, ta*. Munkás nap, köz nap,'*} .
Digitized by i^ooQie
346 df,
 t
                                                                                            Df.
  Dilefc, Diesoo» ere. Élek.
  Díle fpre judecata asediate» Dies fatales. Meghatározott napok o* törvénykexéshe*.
  Pfoa» Interdio» adv: Nappal, Loce» Luci» adv:
  Subdiu» adv:
  Dfoa morti» Emortualia diei» Halála órája.
  Dío* nasceri, Natales» lium, Születésnek napja, ltaali*» lis» m. S.
  Natalis» le» c» 3,
  Dfoa fsritoare a patra ali» Embo* limus» mi» m. a. SzHko nap, ttidy minden negyedik észtén* dtffan Februdriushoz adatik. Bisextat» ti» m. a.
  Dioa (Ţintiri Beferici, Encaenia, «rum» n. plu: Újúlás egyház napja*
  fiioariu» Diarium» ii, n. 8. Mindennap jeljegyzö könyv.
  piori» Matuta» tae, f. i. Hajnal} reggel Aurora» rae» f. í,
  Diori albe» Aurora» rae» f, i. Hajnal
  Diluculum» K» n, s.
  Diorile ef» Aurora surgit» Haj-ncdlik.
  ttforefo» Matutinus» lia» um. Haj* nalij reggeli.
  {Nutie^ Diecula, la#» f. i. Na-potskai
  Ptarnet, Diorao, mvi, tuxfi» «re. Sokáig tffeft.
  Diurnare» Diurnat io» onis» f. 3.
   Sokáig élei.
  Diurn, Diurnus, aa» um. Năpp&Uţ minden napi»
  Dîuturn» Diuturnus, na» aum. $»• kát tartó»
   Diutinus, na» «m.
  Diutuntfe» Diuturnitas , tis, f. & Übjittú idüé Dic» Dico» xi, ctum» «re* Kbn> dó m, beszéltem.
   Inquam» inquis» inquit Inquio» ii, Quit.
   Ajo» is, ait,
  Dicere, Dictio, onis» f. 3« Mondás, beszéd.
   Eloquium, ii» n. a.
   Loquela» lae» f. l»
   Verbum» bi.
   Dictum» ţi, n. j$, .Mondás,
  PiA Dictus, ta, tum. Mondott. Dic afare, Edico» xi, ctum» ere* Kimondom- Edicto» are. Eloquor» cutus sum» eloqui, Proouncio, avi, tum, are. Profatas sum, ari.
  Dicere afare, Edictio» Onis, f, 3« Kimondás«
   Pronuncriatio» oni*, f. 3« Profatus, tús, m. 4«
   E$atum, ti, n. s.
   Eloquentia, ae» f. 1.
  Dic ceva mai pe de afupra, Stlper-
  > Indico» fciţ ctum. FMfyM még mondok hozzá.
  Dic d# raft, ItaMriM» mita,
Digitized by i^ooQie
   atum, are» Könyv nélkül vnon dóm.
  Memoriter dico, xi, ctum* éré. Memoriter reddo, ere.
  Narro, ere.
  Pronufccio* avi* «tónk* erő. Dicere dé roft* Recitatio, óftia, f. 3. Elmondd*.
  Dif de roft, Recitatus* tata* tum> JSlmondaţţ*
  Dic înainte* Antedico* xi, cţum, era* E181 mondom.
  Bio înainta altora* Proloquor cu* tue eum. Eldţnondom,
  Dicere inainte pitarii, Proloquium, quii, n. fl, Elémondás, Relatio, onis* f. 3.
  Dic inainte celş viitoare, Profaris, fatus sum» fari, ElHmondom% jö* vzndöi xnondak.
  Praedico, xi, ctum, ere*
  Dicere inajnte cele viitoare, Praedictio, oniftţ f. 5. ■ Jövendő mori* éds.
  Pic inderept* intőre cuventu* Re» canto* avi* Atum, are. Viszsxa tagadom,
  Pif inderept* Recantatue, tata* um.
  Viszsza mondott.
  Dic inproteiva, Contradico * xi, ctum, ere. Ellene mondok. ţlepugno, avi, atum.
  Reclamo, avi, atum,
  Dicere inproteiva* Contradictio, onis, f. 3. Ellen a mondás• Reclamatio* onis* f. 3. ^
  ‘ Contradictum, ti* u, 2.
  Dic mai mult* adaog, Superdico» xi, ctum». ere. Többet mondok hozzá.
  Dic mai frumof* Elegantius dico* éré. Ékesen mondom•
  Dicere frumoftfe, Apophtegma, a* tis, n. 3. Ékfis, és élez tíhid thondds.
  Dic necrediut ceyâ, Incredibila» quid dico, ere, HiktţttUp. ^dok got n%ondokt Dicere nfecrediute^ Superlatio» o* nis, f, 3. Mondás tnelytt een* ki sem hiszen.
  Dic oraţie, Declamó t avi* atúmt are. Orálok.
  Dicere orati i, Declamatio* onia* f. 5. Ordlds% picatoriu de oratie, Dfeclaiftator,.
  oris, m. 3. Oráló.
  Dicerefc de oratie, Deckrmţtotius-, ia, ium. Óráidéhoz való, Dicala, Dictarium, ii, n* a. Mon* dds,
  Dictum, ti, n. Ş.
  Dice,' Inquit, Itu per: Mondgya. Dicteluefc, Dicto, avi, atum, are. Leírásra vcüxH mondok* dié* tálok.
  Dictelurfe* Dictatio, otii», f. 3.
  Leírásra való mondás.
  Dictata* Dictata* orum* ú. pH».* Leírásra való ki adctţt dolgok, a* tanítványoknak.
  Dictatorie* loc da dictafait* ftö-
Digitized by v^.ooQLe
343                    m
DI.
  tatoria, «e, f. i. Dictdlni való hely.
Dictatorie, Dictatoria, ae, f. i.
   Dictdtorl méltóság. pictat or, Dictator» erit, m. 3, Fo fejedelem vólt Romában. Pictat, Dictatus, tűs, m. 4. Kemény parantsolat.
Diece Ital: Diece, Decem, Tiz. Diecediece, De ni, 7Îzen-tizen. Diece luntri, Deciremis, mis, f, 3. 7/4 evező hajó.
                      Decem scalmus, mi, m. a. Diece mai mari a Romanilor, Decemprimi, v. Decaproti, orum, m. a, plur: Az első tisztvise lök Romában.
   Decemviri, orum, m, a. pluri Diece mai marilor Romanesth, Decemviratus, tús, m« 4* ^ embereknek tisztségek,
Diece mii, Decem miile. Tíz ezer. Diece mii de pedeftrasi, Phalangae, arum. f. plur; Tiz ezer gyalog fegyveres nép.
Diece fute, Mi He, Ezer,
Dfeces, Decurio, onis, m* 3, Tizedes.
Diecime, Decuria, ae, f, 1. Tized alja.
   Decuriatus, tás, m, 4* Tized* ség.
Pieciuefc, Decimo, avi, atum, are, Dézmálok,
                      Exdecímo, avi» atum, are, t^eciuiela* Decimatio, onis, f, 3,
  Dézmálás.
  Dieciuitoriu, Decimator, ris, m. & Dézmáló, dézmds.
  Deciuit, Decimatus, ta, tum. Meg dézmált.
  Dieciuiceof, Decimális, le, 'c. 3. Dézmálandó, dézma alávaló.
  Dieftre, Dos, otis, f. 3. Menyasz•
  * szonynak adatott rúha.
  Dieftre*, Doto, avi, tum, are# Jegy rúhát adok, megajándéko* zom.
  Dieftrare, Dotatio, onis, f. {. A-jándékozás.
  Dieftretoriu, Dotator, ria, m. 3, Ajándékozó.
  Dieítruiceof, de dieftrat, Dotaliţ le, c. 3. Jegy ruhához váló.
                           Cuvinte grecestht.
  Diae Grae? DiMac, Studiosus, si, m* 2. Deák, Tanuló.
  Studens, tis, o. 3. Literatus, ti, m. a. Scholasticus, ci, m; a, Latinus, ni, ro. a.
  Diecie, Latinitas, tis, f. 3« Deák-ság,
  Diecefo, Latinus, na, um. Deáki.
  Dieceste, Latine, adv.* DeákúL
  Diacon, Diaconus, ni, m. a. Dia* konuSn
  Diacohitie, Diaconissa, sae, f. 1. Diacona aszszony.
  Diaconefc, Diaconice ministro, •• vi, atum, are. Diákonus mód• ra sz<Hş4lok%
Digitized by t^OOQLe
î>î.
Diadema, Diadema, atis, n» 3. Ki• rdlyi ékes korona*
                     Diademefc, Diademate corono, a* ▼í, atum, are. Koronázom* DlademaS, Öladematu», ta, tum.
   Koronáztatott.
Diaeta* Diaeta, tae, f. 1. Ételben valo rendtartás*
Diaeta, Adunare tieri, Diaeta, tae* f. í. Ország gyűlése.
Diaetei arteiéuli, Diaetalea articuli, Osszág vége zése. Diagramma, tis, n. 3» Valaminek rajzolása.
Diagraficef, Diagraphices, cae, f. i.
                      Képírásnak tudománnyá. Dialectica, Dialectica, cae, f. i. Tsendes vetélkedésnek tudománya. Dialectica, orum, p* plu: Dialecteic, Dialecticus, ca, um.
   Igazán vetélkedőé Dialecteiceíc. Dialecticus, ca, um* Dialektikához valóé Dialecteiceste, Dialectice, adr: Igazán vetélkedve.
Dialect, Dialectus, ti, m. a.Szól-lásnak tulajdonsága.
Dialexis, Dialexis, xis, f« 3* Ve* télkedésy disputatio.
                     Diaiisis, Diaiisis, f. 3. Feladás. Dialog, Dialogus, gi, ro, a. Személyek között beszélgetés• Diamant, Adamas, antis, m. 3 Gyémánt.
Diameter, Diameter, tri, f. l.Dia-met rus, tri, Hoszszú két felé
   osztó linea.
Diana, Diana, nae, f. i. Af hóid, a’ vadászok9 isten aszszortya. Cynthia, ae, f. i«
                    Diaphan, Diaphanum, ni, m a* Által látó, által tündöklő. Diaphanie, Diaphania, niae, f. i« Zengésben - való külHmbség> kă* ISmbözés.
Diaphragma, Diaphragma, atis, n. 3. Mejjnék, és hasnak áltál rekeszte hártyája.
Diaplafma, Diaplasraa, tis, a. 3« Éneklésnek hallásból megkü» Vimhöztetése.
Diata, Diata, tae, f. i* Kétfülü 6o-ros edény*
Diarhea, Diarhea, eae, f. í. Has* menet, hasnak fólyása< Diatretum, Diatretum, ti, n. 3.
   Esztergában mettzet ivó edény. Diatriba, Diatriba, bae, f. í* Fog» lalatossági Diaton, Diatonus, ni, m. a. Egy tonuson való éneklés.
Diavol, Diabolus, li, m» a. Őrdög% vádoló*
   Daemon, nis, m. ,3.
Diavolefc, Diabolicus, ca, um* Ördögi.
   Daemoniacus, ca, um. Daemonicus, ca cudi. Diavolifcíc, Diabolixo, <?i*aeí Calumnior, arí, atus aum. R<U gabnazok.
                         Obtrecto, avi, atum, are!
Digitized by v^ooQle
&o                   DL
         — ^------- ---»*■»- -
Diavoliaire, Calumnia* ae, f. i. Rágalmazás.
   Obtrectatio,'onis, f. 3. Diavolifetoriu, Calumniator» oria, m» 3, Rágalmazó.
   Detractor, oria, m. 3. Obtrectator^ oria, m* 3. Taxator, oria* |n. 3.
Dica, mod de a f« legui, Dica, 9«e. f. i. Törvénykezésnek levele módgya, feleletei.
Dica, daade tieri* Dica, cae, f. i* Ortéág adója rovás pénz. picalia, Dic*lis,lia, »* 3, Stól-gabiró.
                     picfíterium, Dicaaterium, ii» n. $. Törvényes igazitdsta rendelte• tett hely, parantsoló szék* pidactrum, Didactruuvtri, a* a.
   Tanításnak jüta\ma% bére* pidym, Didymu** jaj, m. $. ÍCét-ttis gyermek.
Didymaeua, DidyraMV*» aí> tn> ** ApóUónak neve*
                                          Pierefít» împărţire in' doao» Die-rtiii, aia> f. 3« Kelté pálasztás. Pigam, Digamus, mi, m. #* KVt Jeleségli, kétszer házasodott Pilogi* Dilogifi) giae, £ i* Jfcf-tős értelmű beszéd.
Dfaiach, Dimachae, orum, na* plu: Dragatiybky mind gyalogi mind lóvan vitéziek. phnon, védi, paemom Pioecefía, Dioeceaia, aia, f* T’ar-tömény.
                t>T.__________________
 Diodcefan, Dioecefanua, na, oua». Tartomány béli.
 Dioecetef, Dioecetes, tae, m. j« Gondviselő.
 Dioptra ochier, Dioptra* trae, f. ** Meszsze látó üveg.
 Diogene* f piogtnea, nis, m« $. Neve egy filozófusnak.
 Dioniíie, Diopiaiua, ii, m. 2. Dé* né* .
 Diphter* gubou, Diphtera, rae| C fi Pásztori gubás ködmén.
 Diphticon, Diphticon, onis, m. 3. Élőj es meghólt Püspököknek laistrotna
 Diphtongüa, Diphtongus, gi, f. 2. Két vocalisnak egybenfogUt*
 . lítea.
 Diploma, Diploma, atis, a. 3« Függő petsétes levet
 Diplomatéic, Diplomaticua ,j| «a , yO)> Megerősített.
 Difcof, Diacua, ci> m* a> Tdngyér, ţdl kerekség*
 Divan, Divan, Tanáts a9 Törő* köknéli
 Disphoniţ greutate ia vorba* Dis* phonia, niae, £ i. Szöllásbart való nehézségé
 Dyfpnea ou greu refuflare, Dysp* noea, neae, f. i. Nehezen /*-heüési
 i yspnoic, Eiapnoicu*j ca* om. Ne* hezen Lehellb'.
 Pyfuria cu greu pietre» Pysţirt^ $*) € 1* fiţhţzen húfgyás, vi*
 i
Digitized by i^ooQle
                                       pg
     zeUetnek nehéz vóitajelakadása Dy trooheus, Dytrocheus» ei, m. a. Kéttűs Troqhuş.
     Doaga, Poga, ae* f. i. barbár; Donga*
     Asşerculus» li, óit 9.
     Aaaiculus, li» m* 9»
     Assis doliario».
     Assulae doliare».
                      Dogpriu, Dogarius, ii, m. 9* Con* go, t>agy hordó Uindló.
  Doao cár éri, Bicallis* li», m* 5« Kettőt út.
  Poadieci, Vi ginti. Húsz. Doaodieei si noao, Undetriginta* Húszon ti lén tz*
  Poao dile, Biduum* ni, n. 9« Két nap.
  Doao drachma* Pidrachmum* ml, n. 9. Két drachma, harmintz krajtzdr* \
  Doao fir sie» improteivitoare, Antipathia, ae, f. 1. Kettőnek éppen ellenkező természete.
     Doao judecaţi sie» improteivitoa* re, Antinoaşia, ae, f. v* Két el* lenkező törvénytétel : Doao luni, Bimestris» tris* Két hólnap.
     Bimestria» tre»
     Bimensi», sis..
     Doao libre, Bilibra» rae» f* 1. JCét ■ font nyomó•
     Doao locuri primesdeioasa in mare peotru adunare arini, Sir-tta» ium» f* 3? plur: Két vesze-
               t>0.               35*
  delnies Hely a* tengeren a* ff* vénynek egy bén fólydsa midn. Doao mii» Duó milla. Két ezer* Bis milla.
  Doao ftadei, o dsumetate de mila , fau l9oo de pasi, piaulua» li, m. s. Két stádium, fél mért föld, i?agy taoo lépés*
  Doao aireaguri de luotri venfle-toare» Dicrotum, ti> n. 9. Két rend evező hajó. oao iute» Puceptiţ Két $Z#Z. oao fute 4e ponti apefeţoriu» p** penarium pondus» Kétszáz font nyomó. ,
  Doao versuri» Dilticou, 9» 9. K4t vers.
  Pisticum» ci, 0« 9«
  Doao fieri da caía, Distegu», um. Két rend épület két pad* Idsos.
  Doamna» Pomina» nae» f. 1. szony gazdaszszony, uri a$j*» szony*
  Doamna cafi* Haera, rae» f» 1.
  Házi gazdaszszony,
  Poara, Fors, 7<x/dm.
  Forsan, adv:
  Fortassis, <tdw Forte, adv:
  Doare, Dolet: Fd(j,
  Doare reu, tare» Fortiter dolat’, valde dolet» Erőssen fd'u Dourere» Dolor, oris, m» 3. Fúj* dalom.             /
  Dolentia, ae» f. 1#
Digitized by VjOOQlC
*5>                  DO.
Dosreme, in do leo, ni, eire. Fújta* lom, igen bánont.
   Indolesco, ere.
Doareme capu, Dolit mihi caput, Fáj a* Jejent*
Purere capului, Cephalalgia giae,
   f. i. Fó fájás.
Purere capului dsümetate, Hemi-trania, niae, f. 1. A9 fti félje* linek fájása^
Purere capului véche, Dephalea, leaé, f. i. Megaggatt fti fájás* Doareme capu de foare, Ab ardo-rt soli* caput dolet. A* riap-nak hevessége mián fejem fáj. Porutiié cöaftele, PJeuíitide laboro, avi, atum, «re» Oldal fájásom vagyon*
Purere da coafte* Pletiritis* dis, í* 3. Oldal fáját.
                                            Purere de coafte avetoriu, Pléüri* ticus, ca, um. Oldal fájós. Dorume coapfele, Dolofe coxafum aut lumborum laboro * avi, «tum* are* Fáj at ágyékom. Purere de coapfe, Lumbago, ini», Tzomb fájás, ágyék fájós. Porume deinti, Döntés dolent.
   Fájnak a9 fogaim.
Purere de deinti, Odotttalgia* ae, f. 1* Fogfájás.
   Dolot dentlum*
Doareme foalele, Verminor, ari* at u« sum. Hasam fáj*
Dürere de foaele, Tormina ven* tris* Has fájás.
  Duretoriu de foale, Alvinus, at, num. Hás fájói Lintericus, ca, um.
  Tofmiilosus) sa, suitt*
  Caeliacus, ca, cum.
  Durere la fbfele cu ftrinfoare, Stro* phus, 'phif m. a. Has lekerif jáj dalom.
  Stroppus, pl, m. a.
  Tormi na alvei, Hastekerés» Vermina, orum.
  Doareme la'inima* Cor dolet. Fáf af szivem.
  Durere la inina* Cordialgia* jjiae* f* i« Szív fájás.
  Cordolium, n. a*
  DurefOÍ la inima* Cordiacus* él, m. 2. Szív Jájó*
  Duréra la maCe, lleos, at Ileut) Vékony bél nyavalyája. Dorume oofele, Dolent ossa. Tsoni Jájdalmom vagyon.
  Durere oafelor, Sphaoeltus, Ili* m* 2* Tsontban való fen« Jáj* dalom:
  Durere oafelor coapfeí* Itchias, chiae, f* 1. TsipÖ fájás*. Ischiaticus dolor.
  Dorume ochi, 'Dolent oculi. Sze* meim fájnak*
  Durere ochilor, Epiphora, rae* f. i< Szemnek könyve zö fájdalma* Dorume rerunchi, Renum doiore labéro* avi, atum, are* Veséim fájnak*
  Durere rărunchilor > Nephriti* t
Digitized by v^ooQle
DO.
DO.
353
   dis f. 3. Vesék9 fáidalma^ vese fájás.
Durere urechi, Otalgia, se, f. i.
   Fid Jájás.
Dobendefc, Obtineo, iii, entum, ere. Megnyerem.
   Öbtento, avi, atum, are. id; Impetro, avi, atum, are; Indipiscor, ci, idem.
   Indipisco, ere.
   Indepto, avi, atum, are.
   Potior, iri, itus sum.
   Praemior, ari, atus sum. Nanciscor, actus sum, ci. EU J nyerem.
   Adipiscor, adeptus sum. Conseqvor, qvi, cutus sum. Dobendeire, Obtentus, tus, m. 4* Elnyerés.
   Adeptio, onis, f. 3. id. Impetratio, onis, f. 3. id; Dobendeitoriu , Obtinens j tis. Megnyerő.
                      Impetrator, oris, m. 3. id. Dobendiceol’; Impetrabilis, le, c. 3. Megnyerhető. Adipiscibiliá, le, c; 3. íd. Dobendeit, Obtentus, ta, tűm. Me gny ere tei ti
   Nactus, ta, tum. Ki megnyerte. Potitus, ta, um, idem. Dobendefc cu riégutietorie, Lü éror,'ari; atus' síinfi. Nyerek, nyerehedem, elnyeremi Lucrr'acio, ci, ctum, ere, id. Lucrum habeo, ui, ere. id.
                             • %l
  Dobendeitoriu cu negtitietóría,
  Lucrativus, a, um. Nyerő, nyereséges.
  Dobendeceof, Lucrosus, sa, sum. Hasznos, hasznot hozó. Lucrificabilis, le, c. 3. id-Lucrificus, ca, um.
  Qvestuosus, sa, um.
  Lucrativus, a, um. idem."
  Dobenda aducatoriu, Lucrificabilis, le, c. 3. Nyereség hozó, hasznot hajtó.
  Dobenda, Lucrum, ri, n. a. Nyereség.
  Dobenda pútina, LuCellunt, li, n. 2. Nyeresegetske.
  Lobendas, Praemiosus, sa, sum. J\yereseges, gazdag.
  Dobendetieste , Lucrose , Adv : Nyertesen.
  Dobendefc inapoi lucru ftréinat, RedipisCor, öi, eptus sum. El-idegeneden dolgot viszsza-kapom, nyerem.
  Dobendefc mié, Vendico, avi, atum, are. Szerzem magam-nak.
  Dobendéire sie, Vendicatio, onis; f. 5. Magának szerzés.
  Dobendefc prin rugare, Precario óblineo, ere. Könyör géssel nyerem.
  Dobendeit pífin rugare, Precarius» ia, um. Könyörgéssel nyert.
  Doctor, Doctor, oris, m. Z'. Ta* n ítő.
 Digitized by
354
DO.
DO.
  Doctor, Doctor medicus, ci. Or-vos. Medens, tis» o. 3.
  Doctor de boale, Medicus» ci, m. a. Orvos - doctor.
  Doctor de bolnavi, Clinicus, ci, m. 2.,Beteghez járó orvos.
  Doctor de cafa, Empiricus, ci, m. s* Paraszt orvos•
  Doctor de durere ochilor, Ocularius medicus, Szem gyógyító. Qculista, tee, m. i. id.
  Doctor de vite, Veterinarius, ia, um. Barom orvos.
  Doctor diplomaticefc, Doctor diplomaticul , ci, m. 8. Kinek Diplomája vc^yon, ’s szabad gyakorolni tudománnyát.
  Doctor mare, Archiatrus, tri, m. 8. MsŐ orvos - doctor, vagy fejedelmi udvari doctor.
  Doctorefc, Medico, avi, tum, ajre. Orvoslók, gyógyítok.
  Medicor, ári, atus sum.
  Doctorire, Medicatio/ onis, f. 3. Orvoslás.
  Doctorire de cafa, Empirice, ces, f. í. Paraszt orvoslás.
  Doctorefc, Medicus, ca, cum. Or-vasságos.
  Medicamentosus, sa, ium.
  Doctorit, Medicatus, ta,tum. Or-vasolt.
  Doctorie, Doctrina, nse, f. í. Or-vosi tudomány.
  Doctorie, Medicina, nse, f. í. Or-vattág.
  Medicamen, nis, n. 3.
  Medela, lae, f. i.
  Remedium medicinale. Pharmacum, ci, n. a.
Doctorie alinetoare, Anodyná, orum, n. plu: Fájdalom enyhüli orvosság.
Doctorie alinatoare durerilor dein lontru, si a venturilor, Carmina tivum , vi, n. a. Belső fájdalmat enyhítő, és szelet Űző orvosság.
  Doctorie afpra, Analeptica, orum, n. a. plu: ErőssitH orvosság.
  Doctorie actitietoare, Elaterium, ii, n. a. Izgató orvosság.
  Doctorie buna cu putere, Basilicum, ci, n. a. Drága erejű jó orvosság.
  Doctorie ca pane facuta, Pásti-lus, li, m. a. Kenyér formára tsinált orvosság.
  Doctorie care tempeste trupu fe nu fintiafca, Narconia , orum, n. plu:. Test megtompitó or* vasság•
  Doctorie cefe linge, Eclegma, atis, n. 3. Nyalogató orvosság. Ecligma, atis, n. 3. id.
  Doctorie cefe pune pe vena pul* suf, Arteriace, ces, f. 1. Pul* susra téjendő orvosság.
  Doctorie ce faringé, Medicina stiptica. Szorító erejű orvaf ság.
  Doctorie da aduf fomn, Lauda*
Digitized by ^.ooQle
  num, m, n. s. Alom hozó orvosság,.
Doctorie de ajutat in nascere gre de prunc, Ecbolica, orum, n. plu: Nehéz szülésben segítő orvosság.
Doctorie de a pomi udu, Diuretica , orum, n. plu:        Vizeltet
                                                         indító orvosság.
                    Doctorie de cafa, Empirice, ces, f. t. Házi paraszt orvosság. Doctorie de curatit dein lontru, Catharticus, ca, um* Tisztító, has purgáló.
Doctorie de durere deintilor* O-dontica, orum, m a. plu: Fogfájás ellen való orvassági, Doctorie de durere dein lontru, Splanchnica, orum, n. a. plu: Belső rész fájdalom éllen való ‘ orvassági
Doctori* de facut fe remié fterpe mueriie, Atocium, ii, n. a. Asz-szonyokat magtalanná tévő orvosság.
Doctorie de intarit inima, Cordia-cum, ci, n* a. Szív erőssitő orvosság.
                                       Doctorie dé intarit ftomachu, Stomachicum, ci, n. a. Gyomort erőssitő orvassági Doctorie de lafat frigurile, Febri-ftigium, ii, n. a. Hideglelést elhagyató orvassági Doctorie de minte bucuratoare, Nepenthis, tis, in. 3. Elmét vitt *
   damitó orvosság.
Doctorie de ochi, Colirium, ii, n. a. Szem orvosság.
Doctorie de purtat la gut, Amuletum, ti, n. a. Nyakra kötő orvosság.
Doctorie dé sale, Salviatum, ti, n. a. Zsályás ital orvosság.
Doctorie de tufa, Bechicum, ci, n. a. Hurut ellen való orvos* sági
Doctorie de vendecat peptu, Tho-racica, orum, n. a. plu: Mejj nyavalyát enyhítő orvosság•
Doctorie de *ite cu pane, si apa ferata facuta, Salivatum, ti, n. a. Sós vizzely vagy sós ke-nyérrel tsinálí marhán való orvassági
Doctorie facatoriu, Medicamen-tari o s, ii, mi a. Orvosság tsi-náló.
Doc orie facuta dein muster besi-catoare, Sinapismus, mi, m. a* Mustárból bőr félhasogató or-vasság, jélhojjagositói
Doctorie frumfeţitoare trupului, Cosmetica, orum, iL a; plu: Test szépítő orvosság.
Dbctorle inprtíteiva a multor boa^ le, Panchrestum, ti* ri. a. Sok nyavalyák éUén báló örvas• sági
Doctörié inproteiva betii % Acro-pulá, lee* f. i; Részegség élléri való Orvosság:
Digitized by L^OOQle
 356                     DO.                                      »0.
 Doctorie inproteiva cp cepului limbi, Androniu             n.  a.
   Nyelv tsapja’ leesése c. n va* Zó orvosság.
 Doctorie inproteiva curgeri foale-lui, Saprum, apri, n, a. /fas* folyás ellen való orvosság ital. Doctorie inproteiva dureri capului, Cephalicum, ci, n. 3. Fő A / fájás ellen való orvosság. Doctorie inproteiva dureri rerun-ehilor, Nephtritica, corum, n. a. plu: Vesefájás ellen való or• vasság.
 Doctorie inproteiva dureri urechi, Otica, orum, n» plu: Fül fáj ás ellen való orvosság*
 Doctorie inproteiva ferbentieli, Antipyreticum, ci, n, a. Fór* róság ellen való orvosság. Doctorie    inproteiva     frigurilor,
   Antifebrile, lis, n. 3. Hidegle-les ellen való orvosság* . Doctorie   inproteiva      putredieri,
   Brodium, ii, n. a. Rothadás ellen való orvosság,
   Doctorie inproteiva fetei, Adipsa, orum, n. a. plu: Szomjúság ellen való orvosság.
   Doctorie   inproteiva       veninului,
   Antidotus, tir m. 2« Méreg el-len való orvosság.
   Doctorie, inproteiva boalel or venenate,    Bezoardica, Mirigyes,
   mérges nyavalyák ellen való orvosság*
  Dóc torié in fuf curatit oare, Ana-catharticum, ci, u. a. Feliül tisztító orvosság*
  Doctorie . intaritoare trupului, Scierotica, se, f. i« Test érői-sitö orvosság.
  Doctorie opritoare de finge, Enat*
  . mon, nis, m. 3. Vért megái* Utó orvosság.
                                            Doctorie pilule, Catapotia, orum, n. plu: Pilulák a* patikában. Doctorie rodietoare carni vii, Sar-coticum, ci, n. a. Vad-hús rd+ gó orvosság*
  Doctorie de unf medulerile l«n-gtde, Acopa, orum, n* plu: Lankadt tagra való kenet. Doctorie vindecatoare, Diaeta, tae* f. i. Ételben, italban Diaetát tartó orvosságé Doctorie venenoafe* Delecter ium* ii, n. a« Mérges orvosság. Doctorii cari eu pe denainte boa* lele, Preebia, orum, n. plu: Nyavalyákat megelőző orvai* ságok.
                                            Doctorii de a pomi ftreriutatu p Ptarmica, orum, n* pluí Prüsz-szentest indító orvosság. Doctorii de a grose fingele, Ischu* retíca, corum, n. plu: Vért sú* i ritő orvosság*
  Dogma, Dogma, atis* ü. 3. Val* lás végezés, tudomány. Dogmateic, Dogmaticus, ca, cum. Dogmákat tonitó9 vagy t<múl&
 Digitized by Google
DO.
DO,
357
                     Dogmatistes, tae, c. 1. id. Dogmateiceste 9 Dogmatice, adv;
   Vallásképpen.
                        Doi, Duo, duae, duo. Kettő•
  Doi ani, Biennis, ne, c. 3. Két . esztendős.
   Biennium, ii, n, a. id. t>oi bani ajungatoriu, Sestertiolum, li, n. a. Két magyar pénzt érő Római pénz.
  Doica, Geraria, se, f. 1. Gyermek hordozó Dajka.
                     Toi cai de ham, Dextarii, orum, m. a. plu: Xe'í hámos lovak. Dói cai jugati, Bijuges, gum, e-qvi, Hámba Jogó két tó.
                     Dói 'fileri, Diobolus, li, m. a.
   Diobolum, li, n. a. Két fillér. Dói ponti, Dipondium, ii, n. a. Két font.
  Doins, Bini,binae. Ketten♦
  Doire, Binio, onis, m. 5. Kettős, Binus, na, um.
  Doifprediece, Duodecim, Tizen* kettő.
                     Doiípredieceins, Duodeni, nae.
   Tizenkettőn•
  Dolabella Ginerele lui Cicero, Dolabella, lae, m« i. Ciceró9 vqe.
  Domerefc, Domo, ui, itum, are* Megszelídítem.
   Domito, ayi, atum, are. Mandvefacio, oi, ctum, ere. Domesticum reddo, didi* ditum* ere, i&
  Edomo, ui, itum, are.
  Cicuro, avi, atum, are. Domerire, Domatio, onis, f. 3. Szelidítés, Domitura, rae, f. 1. Domitus, tús, m. 4* id’ Domeritoriu, Domitor, oris, m. 5. ~Szelídítő.
  Mansvetarius, ia, ium. Domeritoare, Domitrix, cis, £ 3.
  Szelídít öné.
  Domericeof, Domabilis, le, c. 3.
  Szelídíthető.
  Domericeof de domerit, Domandus, da, dum. Megszelídítendő. Domerit, Domitus, ta, um. Meg• / szelidittetetU
  Domer, Mitis, te, c« 3. Szelíd. Mansvetus, ta, tum. Cicur, ris, n. 3« idem.
  Domerefc bine, Perdomo, ui, itum, are. Jól megszelídítem. Edomo, are, id.
  Domerit bine, Perdomitos, ta, tum. Jól megszelídített Domerefc inainte, Praedomo, are.
  Elől megszelídítem.
  Domerefc ume, Mitesco, ere. Meg* szelídülök. Mansvesco, ere« Mansreflo, eri, id.
  Domefteicefc, ital: Domeftieare, Mansvefacio, ci, ctum, ere. Megszelídítem. Cicuro, ar* Domo, are, id.
  Domeiteic, Domesticus, ca, iinf Házi. Lucruri do cafa, Da mestica negotia. Házi-dolog»
Digitized by <^»ooQle
  »53                DO.
   Domelteic blând, domf»r, Blanr dus, mitis. Szelíd, jámbor. Vedi blandiefc, domerefc.
   Poinn, Dominus, ni, m. a. Ür, gazda. Herus, ri, nj« a.
   Pomn a ceva tinut, Toparcha, chse, m. i* Bizonyos tartó• mánynak ura.
   Domn infus a ceva, Proprietarius, a, um. Tulajdon ura, ’s gazdája valaminek.
   Pomn fau mai marele cafi, Pa-terfamilias, trisfamilias, Tselé-des gazda.
   Domni Romani, Laticlavii, orum, m* plu: Romai tanáts Urak.
   Pomneíc, Dominor, furi, atus sum, şuri. Uralkodom.
   Regno, avi, atum, are.
   Impero, avi, tum, are.
   Domnire, Dominatio, onis, f, 3. Uralkodás,           Dominatus, tús,
   in. 4* Dominium, ii, n. a.
> Domnitoriu, Dominator, oris, m. 3. Uralkodó. Dominans, tis, o. 3. Regnator, oris, m, 3. Regnans, tis, o. 3. id.
   Domnitoriu a patra parţe a tieri, Tetrarcha, ce, m. |. Ország* negyed-részit btró fşjedelţm•
   Domnitoare, Dominatrix, cis, f. 3. Uralkodó aszszony.
   Pomnefc, Dominalis, le, Urakhoz tartozó.
   Pomnitiefc, Magnificus, ea, um. Vraságosx Basilicus, 9*, um-.
                                      DO.
  Heroicus, ca, um. Herilis» le, c. 3. id.
  Domneşte, Magnifice, adv: Úri módon,       Magnificenter, adv:
  Basilice, adv:
  Doamna, Domina, nae, f. i. í/r/-aszszony.
  Doamna caii, Hera, rse, f. i. Házi gazdaszszony.
  Domnişoara, Dominalis filia, Jif/*-aszszony.
  Dominica, Dominica, se, f. i. sár nap.
  Dies solis.
  Dies dominicus*
  Dominica florilor, Verbenalia, nalium, n* 3. plu: Virág- vasárnap*
  Dominica învieri, Dominica Re* surectionis, Húsvét - vasárnapi Domnedieu , ital:         Domenedio ,
  Dominus Deus, Űr Isten• Domnedieire, Deitas, tis, f. 3. Istenség.
  Divinitas, tis, f. 3. id.
  Divinum numen*
  Domnedieefc, Divinus, na, numv Istenes,
  Divus, va, um. Dius, ia, ium. Domnedieafca putere, Potentia Divina, Isteni hatalom.
  Vis Divina, id.
  Numen, nis, n. 3* id. Domnedieafca putere avtnd, Di* vinipotens, tis, o, 3« Isteni ha» %abpui.
\
Digitized by v^ooQle
                                    DO.
  Domnedieafca voe, Voluntas Divina, Isteni akarat. f)omnedieaica viatie, Pietas, tis,
  f. 3- Istenes elet,
  Domnedieeste, Divine, adv: Istenesen.
  Pie, adv: id.
  Sancte, adv:
  Sanctissime.                   %
  Castissime.
  Sincere.
  Divinitus, adv!
  Domnedieitie, Dea, eoe, f. t. Is-ten-aszszony.
  Domolefc a mollio, Mitigo, are, vi, atum. Me gengesztelem. Domolire, Mitigatio, onis, f. 3.
  Me gén gesztelés.
  Domolit, Mitigatus, ta, tum. Meg-engesztelhetett,
  Domolefc ftric, Demolio, vi, tum, ire. Megalázom, lerontom. Demolior, itus sum, iri. Domolire, Demolitio, onis, f. 3.
  Lerontás, megalázás,
  Domolitoriu, Demolitor, ris, m. 3.
  Lerontó.
  Domolit, Demolitus, ta, um. Leront atott.
  Donaţie, Donatio, nis, f. 3. Királyi adományról való hiteles Levét
  Donatariu, Donatarius, a, um.
  A’ ki valamit ajándékban bir. Dorefc, Desidero, avi, atum, are. Kívánom, kívánok.
             DO.                 359
  Opto, avi, atum, are, id. Exopto, avi, atum, are.
  Cupio, vi, tum, ere.
  Appeto, ii, itum, ere.
  Suspiro, avi, atum, are.
  Dorire, Desiderium, ii. Kívánság, Desideratio, onis, f. 5.
  Aviditas, tis, f. 3. id.
  Doriceof, Desiderabilis, le, c.*3.
  Kívánatos, kivánságos. Doritorin, Appetens, tis, o. 3. Kívánó. Cupidus, da, um. Avidus, a, um; Cupitor, ris. Dorit, Desideratus, ta, tum* Kívánt. . Optatus, tata, um. Exoptatus, tata, um*
  Vedi pofteic.
  Doris, Doris, dis, f. 3* Görög• ország9 tartománnyá•
  Dorici, dorii, Doricenses, ium» m. 3. plu: Doriai ne'p.
  Dorm, Dormio, ivi, itum, ire. Aluszom.
  Obdormio, ire. Addormio, ire» Obdormisco, ere.
  Dormire, Dormitio, onis, f. 3.
  Aluvâs. Sopor, oris, m. 3. Dormitez, Dormito, avi, tum, are. Szunnyadozak.
  Dormiturio, vi, tum, rire.
  . Addormisco, ere.
  Obdormisco, ere.
  Dormisco, ere.
  Dormitoriu, Dormitor, ris, m. 3. Alttszékony, szunnyadozóm Dormiscens, tis, o. 5.
Digitized by i^ooQie
3^o                 DO-
  Dormitans, tis, o. 3. Dormitoriu, Dqrmitoriuiq, iţ, n. a.
  Hdlo-hdz.
  DornitoreCc, Dormitqrius, ţia, ium. Aluvásra valo.
  Dorm bine, Pefstertq, uit ere.
  Kialuszom.
  Dorm dope amiadiedi, Meridior, ari, atus sum* Aluszojn délután.
  Donq fore tendere , Iu uţranţqve aurem dormio,, ire. Minden Jélelem nélkül aht szóm.
  Dorm íomnu tot, Edormio, ivi, itum, ire. Kialuszom.
  . Edormisco, ere.
  Dorm fpre el, Ixţdormio, ivi, itum, ire. Rajta elaUişzom. rprm toata noapte, Perdormisco, ere. Kialuszom az éj tsz okát. Dormitând, Dor mi tantér, adv: Alúva, szunnyadó zva. Sqnraoleqter, adv:
  Döf, ital: E doílö, Dorsum, si, U. a. Hát, Teţgumţ gi, n. a. Dofoí^ Dorsuosu», sa^ sum. Hátos. Po.fpf loc, Tirgum collis. A* helynek hát ossága.
  Dofpeíc, Dep*», ui, ţum, ere. Gyúrok, da<? isztok.
  Masso, avi, atum, ţLtc. Commisceo, ui, xtum, ere. Subigo, egţ, actum, Ae* Dofpire, Depsitio, onis, f. 3. Gyúrás, dagaszt ás.
  Dofpit, Pepsi tus, ta, tum.* Kéz-
          pq* m,___________________
  zel dagasztott, gyúratott% köt. Subactus, ta, tum.
Dofpeíc la olalta, Condepso, ui, ere. Öszve-dagasztom, gyúrom.
Dovedefc, la vedere aret, Proho, avi, şttum, are. Mţgbizonyi• tom, nyilvánossá teszem. Doceo, cui, ere, ctum. Argumentis evinpo, ci, ctum, ere. Demonstro, avi, atum, are. Dovada, Proba, bae, f. í. Meg-mutatás, bizonyítás. Documentunţ, ti, n. 2» Argumentum, ti, n. a. Dpvedeire, Probatio, onis, í. 3. Megmútatás, bizonyítás. Demonstratio, onis, f. 3. Dovedeit, Probatus, ta, tum. JHegmút altatott.
   Edoctus, ta, tum.
Drac, Draco, onis, m. 3. Sárkány, ördög.
Drachma, , Drachma ^ tis, n. 3.
   Komédiás játék.
Drachma, Drachnpta^ mse, f. i. Pondus sex obolorum. Hatpénz nyomo nehézség Dreapta , • ital: Diritta, Dextra, trse, f. í. Jobb-kéz.
Dreptez, Justifico, avi, atum, are.
   Igazzá teszem.
Dreptare, Justificatio, onis, f. & Igázúlás.
Dreptatoriu, Justificator, orii» m. 3* Igazító.
Digitized by Gooq le
                                          DR.
  rr—■ ■ . .  .!‘                       ^—-
                        Dreptat, Justiftcatvis, ta, tum.
  Igafúlt.
  Dreptate, Justitia, ce,f. 1. Igazság. JEqyitas, tis, f. 3.
  Rectum, ti, n. 2.
  Drept, Justus, ta, tum. Igaz. Dreptieste, Juste, adv: Igazán• Drept npe fac, Justificor, iri, catus sum. Igazúlok,
  Pţeptez ceva lucru, Rectifico, avi, atum, Are. Igazitok va-lamiU
  Dreptare a ceva lucra, Reptifica-tio, pnis, f. 3. Igazítása valami dolognak. prepţat ceva lucru, Rectrficatus, ta, tum. Igaziitatott.
  Drept, Rectus, ta, tum. Igaz. Verus, ra, rum. JDqvtts, qya, qvum.
  Dreptate, jEqvitas, tis, f. 3. Igazság. Veritas, tis, f. 3.
  Verum, veri, n. a. Acribodţcseum, ei, n. S.
  Astrvei, ese, f. i.
  Dreptate adeverata, Simplicitas, atis, f. 3. Egyenes igazság, preptate facAtoriu, Justificus, ca, cum» Igazságtevő.
  Drepteceste, cu dţeţty, Juste x adv: Igazán.
  Just o, adv:
  Rite.
  Veraciter.
  Vere. .
  Recte.
              DR.                       m'i
—,       ■ ■        ■ ■" ■■ ■■ ■ J 1 . J 'L
   Simpliciter, adv:
   Drept ez, dereg, Dirigjo, xi, ctum, ere. Igazítom.
   Dreptare, Directio, onis,, f: 3. Igazítás.
   Dreptatoriu, Director, pris, m. 3. Igazító.
   Dirigens, tis, o. 5.
   Dreptat, Directus, ta, tum. Igazított. Correctus, ta, tum. Adseqyatus, ta, ţum. Adaptatus, tata, tum.
   Dreptez, afemenez , Complano, fivi, atum, are. EgyenesHemy egyengetem. iEqvo, avi, atum, ara.
   C.oaeqvo, are.
   Dreptare* Complanatio, nis, f. 3* Egyenesités, egyengeted -reptat, Complanatu#, ta, tum.
   Egyenes iţe tt,
   Drept, Planus, na^ num. Egye-, nes. Rectus, ta, tum*
   Directus, ,ta, tum.
   Aüqvus, qva, qvum.
   Drept, adv: Directe^ adv; Egyenesen.
   Plane, adv;
   Drept ac«e, Igitur, haqve. An^ vakoltáért.
   Dropax unfoare de dubita peri, Dropax, cis, m. 3. Koppaszta. kenet.
   Dropeta, Dropeta, tae, m. i. Sző*.
   kőit szolga.
   Dropie, Otis, otidis, f. 3. TÜzok.
Digitized by KjOöq le
S64                  DS. DU,
■1.. "JJ” -,■« I ■ . « .. 11 - <-■ .'.JJ ■"
   da, dum. i*e/«£ meg ázott. Dsupelefc, Depilo, avi, atom, *re. Koppnsftom, mejjesztem. Glabro, avi, atum, are. Dsupelire, Glahratip, onis, f, 3.
   Koppasztás.
                      Psupelit, Depilatus, ta, tum* Meghoppasztott. psupelef? de pene, Depluma, ayi, atum, are. Megmejjesztem. Dfupelire de pene, Deplumţtio> onis, £ 3. MejjesMes^
Dsupelit de pene, Deplumatus t ta, un, McjjesztetU Dsupelefc de peri, Depilo, ţvi, •tum, are. Szőritől mejjesztem.
                                                                                ţ
psupelire de peri, Depilatiq, ouis^ f. 3. Szőritől mejjesztés. Dsnperit, v. dsupelit, Depilatus, tu, tum. Szőritől mejjesztett. Dubefc, t. dupefc defperefc, Glabro, *vi, atum, *re. Koppasz-tóm.
   Deglabro, ţvî, atum, are. Pubire, Glabratio, onis, f. 3. Köp-pasztás.
pubefc coase, Excortico, avi, a*, tum, are. Hámozomţ Deglubo, şre. Deglabro, are. Dubire cosi, Excorticţtioţ onis, f. 3. Hámozás,
   Deglabratio, onis, f. 3, Deglubatio, onis» C 9. pubitoriu cosi, Excorticator, oris, m- 3, Hámozó^
Pubk coase, Excerticatus, ta,
                                        DU.
   »T—,, .» »■„, I.» , i t I
   um. Hámozott.
   Dubefc peri, Depilo, avi, atum, are, Szőrit koppasztom,
   Dubire perilor, Depilatio, onis, f. 3. Szőr koppasztás. Dubitoriu, dubalariu, Depilator, ' oris, m, 3. Thnár,
   Cerdo, onis, m. 3,
   A lutarius, ii, m. 2«
   CoAţrius, ii, m. a.
                              Pellio, onis, m* 3, id.
   Dubţla, Nautea, ese, f. i. 7><i-va.
   Dubularie, Coriari*, ise, f. i. 7Î-már. varga, szöts mihefy• Duc, Puro, xi, ctum, ere. Vezetem, viszem, vezérlem.
                             Ductito, avi, atum,- are,
   Ducto, avi, atum, are Fero, tuli, latum» erro.
                              Veho, yexi, ctum, ere.
                              Vecto, avi, atum, are.
                              Porto, ayi, atum, are.
   Aufero, abstuli, ablatum» ©*e. Ducere, Ductio* onis, f. 3. Et* vivés.
   Vectio, onis, f, 3. Vectura, rae, f. i.
   Asportatio, onis, fi 3.
   Ablatio, onis, f. 3. id. Ducatoriu, Ductor, oris, m, 1* Vezető, vezérlő, u/V#;
   Vehens, tis, o. 3.
   Vector, oris, m. a.
   Ducţceof, Du«tilis, le, o, 3. F* xethela, vezérelhető*
Digitized by ^ooQle
                                        DUi
   Duf, Ductas, ta, tum. Vezetett, vitetett t
   Veotus, veCta, ctum#
   Devectus,' ta, tum*
   Delatus» ta» tum*
   Pervectus, ta, tum*
                       Dtic afare, Educo, xi» ctum, éré.'
   Kivezetem.
                       Dhcere afare, Eductio, onis» f. 3* Kivitel» kivezetési Ducatoriu afare, Eductor, oris, tn. 3* Kivezető, kivivőé t)uf afaré, Eductus» ta» tum* Á7* vitetett» vezettetett.
   Duc aire, Abduco» xi, Cttun» ere* MáSová viskem» veiétem* Asporto, avi, atum» are» £7« Viszemt "
   Aveho» xi, ctum, ere*
   Abstoilo, abstuli»
   Aufero, tuli, atum, érre* Perduco, xi, €tum, éré.
                             DeVeho» xi, ctum, éré.
   Deporto, avi» atum» are* Asporto» are. Elhordozom t Degero, essi» stum, eTe. id. Deduco» xi» ctum. Elvetetem* Deducto» avi, atum» are* EU vezetem, elvidde gelem. Perducto» avi, atum» are. Transfero» tuli, erre* Másává viszem*
   Dacéra aire, Abductio, önis, f* 3. Elv ite li elvezetés*
                              Asportfttio, Onis» f. 3#
   Ablatio» onis, f. St
              fc>U.                365
   |- llilimi-l 1 rt fif.t I ifcMÉBMfcdfa»
   A vectio, onis, f. 3*
   Deductio, dnis, f; 3»
   Devéctiö, onis, £ 3;
   Perductio, onis, f. 3*
   Ducatoriu aire» Abductor» ttris, Másová vivő, vezetői. Asportator» Oris, m* 3;
   Ablator, oris, m. 3«
   Deductor, ériá, m* 3«
   Devector, oris, m» 3i Perductor, oris, m. 3.
   Duf aire, Ablatus, ta, tum< ÉU Vitetett^ éWezettetett. Asportatus, tata» um.
   Avectus, ta» um*
   Deductus, tft, tuin*
   Perductus, ta, um* Translatitius, a» um. Md&ovd vitetett i
   Ducume cu ih&re putere fpre e^ Admolior, itua sum» tnoliri. Nagy erővei réd-viszem.
   Duc deincolo» Transfere» tuli, 1»« tum< AUaUviszemi Traduco, xi, ctum, ere* Transveho, xi, ctOm» ere* Transduco» xi, ctiim» ere* Transporto, avi» atum, aré« Trajicio, ci, ectum» ere. Trajecto» are* ÁUal-viddegé< Unu
   Ducere deincolo, Translatio, öriifj f. 3. ÂltaUvivds*
   Tralatio, onis» t 3.
   Traiectio, onis, f. 5.
   'Traductio, onis, f< 3* MtaUviUU
Digitized by i^ooQle
366                        jDtf.                                             DU.
  Ducatoriu deincolo, Translato., oris, m. 3* Által-vivti. Traductor, oris, m. 3.
  Duf deincolo» Translatus, ta, tum. Által-vitetett*
  Trajectus, ta, tum.
  Ducaceof deincolo,' Trantlativus, ▼a» um. ÁltaUvihetö.
  Duc dein loc in altu, Traduco, xi, ctum, ere. Egy helyről másra viszem.
  Ducere dein loc in altu, Exagoga, gee, f. í. Helyről helyre vitel.
  Ducatoriu deintru on ftat la altu, Traductor, oris, m. 3. Egy állapotról másra vivő.
  Duc inapoi, Retrofero, tuli, tum, erre. Hát ra*viszem, viszsza-viszem.
  Refero, tuli, atum, erre. Reporto, avi, atum, are. Regero, gessi, stum, ere. Reduco, xi, ctum, ere.
  Ducere inapoi, Reductioy onis, f. 3. Viszsta-vivés.
  Relatio, onis, f. 3.
  Reportatio, onis» f. 3#
  Relatus, tús, m. 4*
  Ducatoriu inapoi, Reductor, oris, m. 3. VisMsza-vivcfé Relator, oris, m, 3«
  Reportator, oris, m. 3.
  Duf inapoi, Reductus, ta, tum Viszsza-vitetett,
  Relatus, ta, tum.
  Reportatus, tata, tum.
  Duc in car, Curru veho, xi, ctum, ere. Szekeren viszem. ^ Ducere in car, Vella» 1», f* l.
  Szekeren vitei Ducere in car greutate, Veli atu* ra, ree, f. i. Szekeren terhei vitel*
  Duf in car, Curru vectus, ta,unL Szekeren vitetett.
  Duc in lontru, Introduco, xi, ctum, ere. Bé-viszem^ hozom* Introfero, tuli, atum, erre. Induco, xi, ctum, ere.
  Impor;o, avi, atum, are» Bé* hordom.
  Inveho, xi, ctum* éré.
  Ducere in lontru , Introductio» nis, f. 3. Bé-viteU Inductus, tús, m. 4*
  Invectio, onis, f. 3.
  Duca'ori u in lontru, Introducto?» oris, m. 3. Bé-vivÖ.
  Inductor, oris, m 3.
  Invector, oris, m. 3.
  Duf in lontru, Inductus, ta, tum Be-vitetett*
  Illatus, ta, um.
  Introductu*, ta, um.
  Duc inpregiur, Circumduco, xi, ctum, ere. KömyüUviszeni, vezetem*
  Circumfero, tuli* latum, erre. Circumveho, xi, ctum, ert. Környtil-hordozom. Circumvecto, ar«i
Digitized by <^»ooQle
  __________ PÚ.
   Circumgesto* arc, vi, tum. Pucéré inpregiur, Circumductio, onis, f. 3. Környül-vitel, vezetés.
   Circum gestatio, onis, f. 3. Kör-nyül-ho rdozás.
   Circumvectio, onis, f. 3. Pucatoriu inpregiur, Circumductor, oris, m. 3. Környúl-vivó', környúl-vezet'ó.
   Circumvector, oris, m. 3. Kör-nyül-hordozó. *
Duf impregiur, Circumductus, ta, um. Környül-vitetett, vezettetett.
   Circumlatus, ta, tum. Circumvectus, ta, tum. Kör-nyúl-hordoztatott.
Duc in fuf, Subveho, xi, ctum, ere. Fel-viszem, Jel-hordom• Subvecto, are. Fel-viddegelem. Dacere in íuf, Subvectio , onis 9 f. 3. Fel-vivés, hordás. Subvectus, tús, m. 4*
Puc mai inainte, Promoveo» vi, tum, ere. Elb'bb-viszem. Praeporto, avi, atum. Elől-vi-szem.
   Pifeduco, xi, ctum, ducere. Pucéré mai inainte, Promotio , onis, f. 3. Elobb-vitel. • Subvectio, onis, f. 3.
   Productio, onis, t 3. Elöl-vitel.
   Prae portatio, onis. f. 3.
Puf mai înainte, Promotus, ta,
              DÜ.                  367
   um. Etb’-vitt, vitetett.
  Duf pe linga altu deincolo, Prse* ierlatus, ta, tum, Mellölle ál-tal-vitetett.
  Dúc prefte él, Praeterduco, ere» Altal-viszem rajta.
  Ducere prefte, Prseterductio, onis, f. 3. Altal-vitel rajta. Transvectio, onis, f, 3.
  Duc viatia cu necaz, A/îl ictam vitam duco. Nyomorúltul étek* Duc necaz, Affligor, ctus sum.
  Nyomor galtatom.
  Ducume, Qvasi duco me, xi me, ere, ctum. Elmégyek, megyek: Abscedo, ssi, ssum, ere. Con* cedo, ere. Megyek.
  Abeo, ivi, iti.m, ire.            *
  Recedo» ssi, ssum, ere*
  Decedo, ssi, ssum, «re. Digredior, essus sum, di. Discedo, ssi, sum, ere. Proficiscor, ectus sum, sci. Progredior, essus sum, di. Ducere, Abitio, onis, f. 3. El* menés.
  Abitus, tús. Elmenetel. Decessio, onis, f. 3.
  Decessus» sús, m. 4*
  Discessio, onis, f. 3#
  Profectio, onis, f. 3.
  Excessus; sús, m. 4« id» Ducmne afara, Excedo, essi, ssum* ere. Kimé gyek.
  Exeo, ivi, itum, ire.
  Egredior, essus sum, egredi. v
 Digitized by ooQle
  368*________________PU;
  Dticeré afare, Egressus, súá, m. 4* Kimé nésy kimenetel.
  Egressio* oüis, f. 3.
  Exitús, tús, m. 4.
  Excessus, sús, m. 4 . •
  Dutumé iüapbi, Remeö* avij tum, are. Visxsza-me'gyek. Regredior* eris* gressus sum* gredh
  Revertor, ti, ăum.
  Repedő, áré;
  Redéb i ivi, ittuü* irei fasz» $za-téreh
  Refeedo, ssi, Síim, éré.
  Dubéré inapoi, Reversib * bnis, f: 3:      Viszsza-tét és. Reditus*
  tús, in. 4* RégréSsio* Onisţ f. 3; Dubutné ihainte* Praeeo* ivi, tum* ire. Elöll-mégyeh:
  AnteCedb* cessi, sUm, éré; Anteéö; ivi* itum, iré. Ailtegredior* gréssus sum; gredi: Pröecedo, cessi, ssum, ere. Duceré inainte^ Antecessio, nié, f. 3. ElöíUménés.
  PraegréssUs* sús* m. 4* t)uCatoriu inainte, Prsecedensj tis* o. 3; ElöÜ-ménifi Preeieris, unt is* o; 3;
  Antecessor, Oris, m. 3; í)ucumé la el$ Adeo, ivi* itum, ire. Hozzá niégyeh Accedo, ssi, ssum, éré;
  Adito, avi, atum; are. t)ucere la el. Aditio, ónis, fc 3. Hozzá meneteli
                                     PU;
  Ducatoriu ia ei, Accessór* bris, m. 3. tiozzá menü.
  Adiens, untiá; o. 3.
  Duf la' élj Aditus, ta, tűm. Ă mihez jártanak.
  Dute* ducié incoló * Ápagej E* rigy tova.
  Duca, itai: Düx, cis^ ui; 3;. Vé-zér, Fejedeleni.
  Ducat, Dubatus, tús, m. 4* ^ tzegség.
  Ducatus, ta, tum.
  Duéllum, Duéllum; li* iL 9; Más-iát megvívás.
  Dulce; Dulcis * Ce* c; 5; Éden kedves;
  Stavii, ve, c. 3. bulcé Purgatoriu j biilbifluttS, *4 um; Édesén folyó. Dulce dicatoriuţ Svavidicus, cs* um. Édés beszédű. SvaviloqvuS, qva* qvum.
  Diilce Jjraitoriu, SvaviloqvénS, tii; ó. 3; Édes bészédú j kedvei szovú. Svaviloqvus. Dlilcinbsus, sa, um;
  Dulce graire, Svaviloqueíitia, te, ti n Édés bt Szed; kedvesen Szállás:
  Dulce piscatoriű, Üulcacidus, da* ^11 ni. Édes-t sípos.
  Acidulus, la, úm.
  Dulce fu ha torid, Dulcisonus, na, rium. Szépén zerigSí Dulce vorbitoriu, DulcíloqvuS, qva* um. Mézes beszédű:
Digitized by LjOOQle
                 DU.________________
   Polcefc, Dulco, avi, atum, are. Megédesítem.
   Condulco, are.
   Edulco, are.
   Indulco, are.
   Indulcoro, are.
   Dulcoro, are.
   IHilceatia, Dulcedo, inii, f. 3. É-desség.
   . Dulcitas, atis, f. 3.
   Dulcitudo, inis, f. 3#
   Svavitas, tis, f. 3.
   Svavitudo, inia, f. 3. Dulcitoriu, Dulcorant, ti», o. 3. Édesítő.
   Dulcit, Dulcoratus, ta, tum. Édesített.
   Du leu tiu, Dulculus, la, um. É-des kedvű.
   Dulciculus, la, um.
   Mellilus, la, Ium.
   Melliculum, li, n. a.
   Dulcutiu in catva, Subdulcis, ce, c. 3. Édes szabású.
   Du Ices te, Dulciter, ad?: Édesen.
   Dulce, ady: Svaviter, adv: Dulcefc la mine, Illecto, avi, a-tum, are. Édesgetem.
   Illicio, ui, tum, ere.
   Pellecto, avi, atum, are. Dulcire la mine, Illecebrae, arum, f. plur: Édesgetés. Illectamentum, ti, n. a. Doicilor la iine, Illecebrosus, sa, um. Édesgető.
                                                                             *4
               DU.               369
  Dulcdste la fm», Illecebrose, adv;
  Édesgetve.
  Dülcefcume, Dulcefco, ere* Meg*
  édesülök.
  Dulceo, ere. idem.
  Obdulcesco, ere.
  Dumnic vedi'Demic.
  Dumnedieu vedi Domnedieu. Dunere, Danubius, ii, xn. a* Dm* ' na vize•
  Duplicaiuefe, Duplico, avi, atum, are. KettHztetem.
  Adduplico, avi, atum, are. Conduplico, avi, atum, are. Gemino, avi,\atum, ara. Congemino, avi, atum. Ingemino, avi, atum, are. Duplicatie, Duplicatio, onis, f. 3. . Kettőzi et és.
  Conduplicatio, onis, f. 5. Geminatio, onis, f. 3. Duplicatori», Duplicator oris, m. 3« Kettöztetö.
  Conduplicator, oris, m. 3. Ingeminator, oris, m. 3*
  - Geminans, tis, o. 3.
  Duplicat, Duplicatus, ta, um. KeU töztetett.
  Conduplicatus, ta, tum. Geminatus, ta tum. Ingeminatus, ta, tum. Duplicatoriu, Duplicarius, ia, ium.
  Két sóldú*
  Duplu, puplex, cis, c« 3. Kettős. Duplus, m um.
  Duplum, li, a. a.
Digitized by v^ooQie
370                     DU.
é
                                                                                    DU.
Duplíceste, Duplicato, adv: Ket toztetve.
   Dupliciter, adv:
   Duplec, Incurvo, avi, atum, are. Meghajtónk, horgaiitom.
   Inclino, avi, atum, are.
   Duplecare, Incurvatio, onis, f. 3. Meghajtás görbités.
   Inclinatio, onis, f. 3. Dupiecatoriu, Incurvator, oris, m. 3. Meghajtó, görbitö. Duplecat, Incurvatus, ta, tum.
   Meghajtott, görbített.
   Dopo, Ital: Dopo, Secundum, pro-post. Szerént.
   Post prae: accu: Után, megett. Dupo acee, Postmodo, adv: An-nak utánna. Post raodum, Posti ndey Post illa. Postea Exin-'de, Exin, Post înde. adv:
   Dapo aceafta, Post hac, Ennek utdnna Inde, exin, exinde, adv: Dupo a mea parere, Ital: Apparer mio, Mea sententiţ, me ju»
   ' di ce. Vélekedésem szerénU Dupo a m iad ie di, Post meridiem. Délután.
   * Post m riJianus, na, num. Dél
   - utdhni.
   Dupo ata fire, Tuatim, adv: Ma gad ie meszeled szer ént.
   Dupo capete, Viritim, adv: F -jenként,
   Dupoce ital: Dupoit he, Postquam.
   ' Minek , tán na,
   Dapo ceva forma facut, Ectypus,
    pa, um. Valami Jót már a isi• ndlt,
 Dupo cina, A caena. Vatsora után. Dupo cum am putut’ cuprinde, Quemadmodum conjectura li» c it. Érzésem szerént.
    JJt potui conjectura assequi. Dupo cumui tempu, Pro tempore, Az idöhez képest. ,
 Dupo inviatietura, Solito, adv;
    Szokás szerént.
 Dupa lega»ura lui Dumnedieu făcută, Vativus, va, um, Fogadd• si. Istennek fogadás szeréül való. Dupo lege, Jure, adv: Törvény szerént. Legitime ad:
    Dupo modu cantori, Modulate* Éneki mód szerént.
    Dupo modu imblandiefoarei aduceri, Litato, adv: Áldozati en-gesztelés szer ént.
    Dupo modu meu, Ut soleo, In* stituto meo, ~Az én modom szt~ rént.
    Dupo modu nou, Nove, adv: Új morfon, új formán*
    Novo more, Novo modo In novum morem, v» modum Novo ritu, v. modo.
    Dupo modu si voe altora, Arbi-t.atu ali'tno, more alieno, JUd» sok modgyok szerént.
    Dupo mo<fu teu, Arbitratu tuo. Ad arbitrium tuiim, S^cunrlum a.bitr um tuum. A9 te modod, és Ítéleted szerént.
Digitized by i^ooQle
 I
  ___________ t)U._____________________
  Dup o modu vechiu, Prisce, adv: Régi módra, Antique»
  Veterano modo.
  Dupo multi ani. Multis post annis» Sok esztendő máivá.
  Dupo mult temp» Post multum temporis» tr» tempus. Sok idő múlva.
  Dupo numiré alegatoreste, Specialiter* Speciatim, adv: Neveset iterent, kűlőmbőztetve.
  Dupo olalta fchimbend, Alternis* Alternatim, invicem, vicissim, Alterna vice; vicibus alternis, Egymás után tserélve.
  Dupo orenduiala lui Dumnedieu, Juxta Decretum Divinum. Iste-ni végezés t zer ént.
  Dupo pessor, Pedatim, adv: Láb utánt
  Dupo regula, Regulariter, adv: Ad-amussim. Regula szerént
  Dupo fvatu poporului, Populariter, adv: Közönség javalldsa tzerént.
  Dupo temp, Pro tempore, Secun dum tempus* Az idöhez képest.
  Dupo voe, Ex sententia. Akarat szerént* Ad votum, ut libet, adv:
  Dupo voe omeneafca» Jüxta humanam toluntatem* Mint em• bér akarja. Arbitrario, advi
  Dupo voe ia, Ultroneus» ea» eum. Kényen valói szabad akarat* tyán való♦
  Dur, vertof, tiapeoj% Durua, ra,
                           «4 *
              DU.                  3?x
  ■ ■■■—      ■  ■ ■— ■■■        »r
  rum. Keményy eröt7 durva.
  Dur fac, Durum facio» ere, ci, ctum* Keményítem.
  Duro, avi, atum, are^
  Induro, avi, atum, are;
  Solido, avi, atum, are.
  Durare, Duritia, tiae, f. 1. Keménység* Duritas» tis, f. 3. Duricies, ei, f. 5.
  Durat, Durátus, ta, tum. Kernény* keményített.
  Induratus, ta, tum,
  Duratieste, Dure, adtr: Duriter* Keményen.
  Dur me fac, Dureíco, are. Megkeményedem.
  Induresco, ere*
  Dureefc, Crepo, uí, itum, are. Dót* gök% zörg'ók.
  Crepito, avi, afum* áréi Concrepo, are*
  * Strepo, .ui» ere, itum*
  Perstrepo, ere*
  Dureefc foalele, Crepitat ven ten Dörög a haii Dureefc fpre el, Adstrepo, er«< Hezzá zörgök. Vn crepo, ere, id.-Dureire, Crepitus, tús, m. 4. Dór* getési zörgetés.
  Strepitus» tús, m. 4.
  Durei tori u, Crepitans» tis» 6* St Zörgető* Crepax, cis» o. 3; ZŐf* gö, dörgő♦
  Dureitoare, Crepitaculum* li, u< ü#
  7 iengettyűé Crepundia, «e» f# i<
Digitized by v^ooQLe
3?a -i DY.
DY.
 Dynafta, Dynastes, tae, f. Maga biró, szabados úr.
    Domn fingur domnitoriu. Dynaftia, Domnie a unue fingur, Dyoastia, ae, f. j. Maga biró, szabad uraság.
                   Dyorthofefc, îndrept. Corrigo xi/ ctum, ere. Megigazítom. Eraendo, avi, atum, are. DyorthoHre, Emendatio, onis, f. 3.
                   Igazítás, Correctio, oni», f. 3» Dyorthositoriu, Corrector, ris, m. 3.
    Igazitó, Emendator, oris, m. 3* Dyota cana cu doao urechi de vin, Dyota, tae, f. í. Két Julii boros korsó•
 Dyfenterie inima ce re, curgere fin-gelui dein foaie, Dysenteria, ae, f. i. Vér has*
 Dyfenterie care are inima ce re, Dyfcotericus, ca, um. Vérhasban fekvő.
    Pe cei cu inima ra ei vindeca cu vin beüt, Defentericos curant pbto vino. A9 vérhasban fekvőknek bőrt adnak innya. Dyforexia perdere poftei mancari, Dysoyexia, xiae, '£ í. Étel kivá• nás9 elvesztése Dyspepíia cu greu miftuire fto-machului, Dyspepsia, iae, f. í. Nehéz emésztése a9 gyomornak.
    Item. a9 gyomornak elhulése nem emésztése.
    Dysphilus amic facearnic, Dysphi-
   lus, li, m. a. Két sztnü barát, rósz barát.
   ! )yspnea refuflare cu greu, Dyap-nea, eae, f. i. Nehéz lélekzeL )ysphonia greutate n vorba, Dys-pionia, niae, f. i. Szállásban való nehézség.
   )yspnoic, cu greu refuflatoriu, Dyţpnoicus, ca, cukd. Nehezen, Uhello.
                    Dyfuria greutate pisetului, Dysuria, riae, f. i. Nehezen hudgyds, vizelteinek vólta jelakadása. EA.
   Earba, Herba, bae, f. i. Fu. Gramen, ni*, n. 3.
       Olus, eris, n. 3. ,
   —Abfinthiu, pelin, Absinthium, thii, n. a. Űröm.
   —Abíinthiu negru, Artemisia, se, f. i. Fekete üröm, seprő fti. Scabiosa vulgaris. Tenuifolia, liae, f. i.
   —  Ab*intbiu de mare, Seriphium,
       ii, n. a. Tengeri üröm. -—Albinelor, Melissa, sae, f. i. MéhfÜ.
                    Meliphillum, Ui, n, 8. Melisophillum, Ui, n. 9« Apiastrum, tri, n. a. «-Aiului mirof, Scordium, dii, n. a. Fokhagyma szagú fú,
   —  Angelica, Angelica, cae, f. i.
       Ángélika fîi,
       Magudarius, ii, m. a.
   —  Anii, Anisum, ai, n. a. Anis,
Digitized by LjOOQle
BA.
CA.                   5?f
Eaiba, Anonis, Anonii, idiş, f. 3. Iglitse fu.
     Ononis, dis, f. 3#
—Ardietoare, Flammula, lae, f. i.
     Flammula jovi», Égető fU. •««Arteiceoca, Cinara,, rae, f. i. Scolymut, mi, m.2. Ârtitsoka. Cactus» ti, m. 2.
     Articactus, ti, m. a.
     Carduus esculentus. —Aiarum, Asarum ri, n. a. Ko-pót nyak jii.
—Afpra, Gramen asperum. Muhar.
—  ATterion, Asterion, onis, n. 3.
     Fűnek neme.
—  Balfam, Thimus, mi, m. a.
     Thimum, mi, n. 2. Bal» tamjă.
—  Barba caprului, Tragopogon,
     nis, m. 3. ‘Bak szak állít fű.
—  Barba capri, Barbula, lae, f. 1.
     Ketske szakái fű.
—  Barathiúm, Barathium, ii, n.a*
     Sömör fii.
«-Batif, Batis, tis, f. 3. Fűnek neme.
—  Balaurului, Dracontium, ii, n. a.
     Sárkány fii. *
—Bibinella, Teucrion, ii, n. a. BibineVa fii.
—  Bipinella cu frundie in doao
     ramuri, Bipinella, lae, f. 1. Tsabaire nevű fű.
—Bolunditoare, Hyoschyamus , Byoschiamum, mi, n. a. Bo»
     londitó fű.
—   Bofioc, Ocymum, mi, n. a. Basilicon, n. a. Basilicum ci, n. a. Basilicus fii.
—   Bria, Bria, riae, f. 1. Hága fű.
      Erica, cae, f. 1.
      Erix, cis, f. %.
—   Branca urfulbi, Branca ursina.
      Medve talp fű. Sporidilium, lii, n. a.
—Bruftur, Personata, tae, f. 1. Szeles laput keserű lopú. Lapatum, (i, n. a.
      Lappa, pae, f. 1.
      Petasites, tae, f. 1.
—   Bubi, Betonica, cae, f. 1. Be»
      tonika fű, seb fű.
—   Buceraf cornu boului, Buceras,
      atis, n. 3. Ökör szarvú fű. —Buricului, Catyledon,onis, m. 3. Köldök fű.
—   Ca cornu capri, Faenum gra^
      cum. Ketske szarvú fű.
—   Ca frundia bobului, Fabarium»
      rii, n. a. Bab levelii fű. Thelephium, ii, n. a.
—Ca frundia cerului, Qu^rcula, lae, f. 1. Tserefa levelű fű. Camedris, drios, f. 3.
—   Ca nafu grui, Gruniaria, riae.
      f. 1. Darú fű.
      Geránium, nii, n. a.
—Capu cânelui, Cynocephalia, liae, f. 1. Eb fejű fű.
—   Caneafca, Heliocacabus,bí, m. s
      Papony fű, Martza fii.
Digitized by Cj(^)O^Ic
374                 EA,
BA.
      Sol*num, ni, n. 2. Helicacabus, bi, m. 2« Vesicaria, riae, f. t<
      Orchis satirion, Agds fU, Soţanum, ni, n. 2. Eb sző» lő fű.
Eabba, Ca utceorq, Laver, rit, n. 3. Korsó forma fii.
*?—Capu monachului, Caput mo-nţohi. Barátjő fű.
—  C* roftaarínu, Ulex, cia, f, 3.
      Rosmarini forma fii.
—  Catusnica, Herba catti, Mats*
      ha fii.
n- Ce creste pe ftan de peatra, ícumpie, Grae: Rhua, Rhus-coriaria. Egy horé mely a9 h o sziklákon szokott felnőni, szkompia fii, melyei a* ti• mdrok höri készítenek.
      creste pe parete infuf* Hei* xine, net f, i, Fal mellet nőn vő fii,
      Perdicium, cii, n. 2«
      Herba muralii. nC( creste iu lacuri, heinariu, Alga, gae, f. i. Tókban nőn vő fii, hiidr
      Ulva, vae, f. i. Szítyó, hí* ndr a9 vízben, vmCe create p<> peatra, A steri cum, ci, n, 2. Kón termő fű, mát* ka tövis.
«e Ce dţ cntrof de citrom, ital/ Ci ţronell^, iVfelliftophilum, li »• 2. vecţi Karba şlbinelor.
—  Ce doctoreste toate baalele, Pa*
     nacef, cis, f. 3, Mindent gyo* gyitó fú.
     Panacea, ceae,
     Panax, cis, f. 3.
—  Centauria potroaca, Centauria,
     riae, f. í, Keserű centauria fi Libád ium, dii, n, 2,
—  Centauria maré, Polyhydion,
     ii* n. 2n Nagyobb fold epe fü. Centaurium majua.
—  Centeigran, cu o futa de fe*
     menti©, Centigranum, ni, n. 2. Száz magvú fii. —~Centeiaodia porcina, Centioo* dia, diae, f. í. Parti fúk úti port sin fii.
—f Centum capita, ofuta de capete, Centum capita, tum, n. 3. plur: Fii peue, te mondod fk —*C«f« inteinde, Smilax, cia, £3, Felfolyó fű? török babb. Convolvulus, li, m. 2•
•ni Ce ufca curfu mucilor, Pitui* tăria, riae, f, 1, Nátha $zd* rasztó fti%
—  Chamecift, Cbameciatus, ti, m. 2.
     Tetem toldó fű%
—  Chamelion colacu babi, Cha*
     meleon, onis, m. 3. Bdba kaldts fU*
     Cameleon, onia, na, ^ Carlina, nae, f. 1.
—Chamemelon, Chaţpevelon, aii,
     o. 3. SzékfŰ.
—  Chamepiftif, Chamaepitys, ty«t
Digitized by v^.ooQle
EA.
EA.
                                         tyos, f. 2. földi töményJü Earb'a, Charatiaf laptele cânelui, Charatia?, tiae, f. i. Eb lejjîi,
—  Chimin vedi cunain.
—  Chriantemoa, Chriantemon, ni,
     n. a* Aranyos poprád fă.
—  Cicoare, Cicoria, riae, f, i. Tzi-
     kor ia fii, kattdn koró•
     Ci cori uda, rii, n» a«
     Intubus, bi, m. a.
     Intubum, bi, n. a.
—  Cimbru, Pulegium, gii, n. a.
     Tsombor, bórs fix.
     Saturea, reae, f. i.
—Coada boului, Aphodelu», deli, na. a. Ökör fark fă.                 j
     Verbascum, ci, n. a.
—  Coada calului, Hypparis, paris,
     f. 3. Ló fark fii, tzién mo-só fii.
     Equisetum, equiseti, n. a. Anabasis, sis, f. 3.
-—Coada şoricelului, Millefolium, ii, n. a. Egér fark fă. Achilea, leae, f. i.
     Cauda muris.
—  Coada vulpi, Alopecurus, ri,
     m. a. Róka fark fă.
—  Coifului, Napellus ceruleus. Si-
     sak fă.
—  Convolvuluf, Convolvulus, li,
     m. a. Szúldk fă.
—  Coftrei, Castum, ti, n. 2. Mfa
     har fă.
     Gramen asperum.
—Cruci, Cruciata, tae, f. i. Gen-
     tiana, nae, f. i. Kereszt füt szent lászló ftive>
     Senecio, onis, f. 3.
—  Cu care albefc lana, Strulium:
     tii, n. a. Gyapjú fej érit 8 fii.
—  Cu cinci fői, Quinqa<*foliuxu}
     ii, n. a. őt levelă fă. Pentaphilon, li, n. a.
. —Cucului, Zigis, idis, f. 3. Vad kakuk fă.
     Serpillum, li, n. a» Kakuk fă. —Cucuta, Cicuta, tae, f. i. Bă* rök.
—  Cumin chimin, da gradina,
     Faeniculum, liy n. a. Kerti kömény.
—  Cumin negru, Melantium, tii,
     n. a. Fekete kömény.
     Nigella, lae, f. l.
—Cumin porcefc, Peucedanum, ni, n. a. Disznó kömény. Faeniculum porcinum. Agriophilon, ni, n. a.
—  Cu multe crefcaturi, vic»\ Mul-
     ticaulis, lis, m. 3. Sol szárú fă
—Cu multe vine, Polvnruron; uri, n. a. Sok inú fă.
—  De apa, sase, Gnaphalioo, Iii,
     n, a. Vizi sás fă*
—  De cale, Plantago, inis, m« 3.
;  . Úti lapi'u
—  De campania, Sertula, lae, f. i
     Kampaniai fă.
—  De créfcut peru, Colîtrica, ca*,
     f. i. Haj nevelő fii.
Digitized by v^.ooQle
3^6                    KA»
EA.
     Colitrice, cet, fs i.
     Col i tri x, cis, f. 3.
     Cuscuta, cutae, f. i.
Earba, De euratit deio lontru, Hellaborum, ri, n. 9. Zdsz» pa Jiiy fejér hunyor. Veratrum, tri, n. 9.
—De doc torit ficatu, Ageratum, ti, n. 9. Máj gyógyítója. —Degetului, Digitalis, lis, f. 3* Uj fâ< gyusză fU.
—De italia de defumflat, Reseda, dae, f. i. Olosz országi dagadtát meglóhasztó JU.
—De faponit, Saponaria, riae, f. 1.
     Szappanyozó fii.
—De~fugrafit, Glostum, ti, n. s. Festő JU.
     Isatis, tis, f. 3.
—  De vendecat durere ochilor,
     Ocularia, riae, t i. Szem gyogyitófli.
—Dictam uf, o mie buna, ca frundia frafinului, Dictamus, mi, m. 9. Díctamum, mi, n. 9. Ezer jó Jüt kőrisfa levéld fii. Scordium, ii, n. a. Asplenum, ni, n, 9.
     Calceus mariae.
—  Edere cefe latieste pe pament,
     Chamedophne, nes, f. í. Folyó borostyán.
     Laurus alexandrina.
     Vinea, cae, f. i. Száz fii. Hedera terrestris.
-Edére cefe fue in fuf, Hede-
     ra, rae, f. i. Felfutó boros• tyán.
—  Endeivie alba, Seris, ris, f. 3.
     Endivia, Fejér kmttdn koró. Scariola, lae, f. i.
—  Epurei ui, Sanchus, chi, m. s*
                            Nyúl fü, nyúl kék* Cicerbita, tae, f, i.
—  Ferului, Sagmen, nis, n. 5.
     Vas fUt Szapora fu.
—  Ficatului, Hepatica, cae, f. i.
     Máj fă.
                     Matrisilva, vae, f. i. —Filicula ce vindeca bubele nsfu-lui, Polypodium, ii, n. 9. Or seb gyógyító fU. Filicula, lae, f. î.
—  Fumului, Capnos, apui, m. 9.
     Capnion, nii, n. 9« FSldi JŰÁ nevii fU.
—  Gani, Consiligo, inis, m. &
     Gana fii.
—Găini, Alsine, nes, f. 1. Tyúk-húr nevă fii.
     Asyla, lae, f. 1.
     Anagallus, idis, f. 3.
—  Galbina, Pantadaetylus li, m. 9.
     Sárga fă.
—  Ganstei, Anserina nae, f. 1.
     Lúdhátú fii.
—Gentiana, Gentiana nae, £ 1» Dantia fU.
—Grumaxare, Perpenia niae, (11. Kopot nyak fU.
—  Holbura, Voi vuia lae, f. 1.
—  Informa banului, Numularis ţ
Digitized by i^ooQie
       me, f. i. Pénz levelű fii. Babba, Informa cuminului, Na* trix, ci®, f. 3. Kömény fór-ma ferula nevűjű.
 —In forma sirefului, Serrata tae, f. i. Serratula lae, f. í. Fűrész levelű fű.
 —Inimi, Cordiaca,c»%f. í.Sztvfű.
 —   In oftrovu fardeinii decare fo-
       re voe inche trebue omu fe tide vedínduo, Sardona, nae, f. í. Egy fű a9 szárdiniai szigetben melytől az ember« neh kedve ellen is nevetni héli ha meglátja. —Inproteiva bubi rele, Flamula, lae, f. í. Apoathematica. Mi* tigy ellen való fű. «—Inproteiva tnuscari aerpelui, sí a afpidei, Polyponidea, dia, f- 3. Kigyő marás ellen való fű ha eizetben iszszáh. —«Inproteiva moliilor, Blattaria, riae, f. i. Móly éllen való fű móly fű.
 ''—Inproteiva purecilor, Coniza, nizae, f. i. Balha ellen va• ló fii.
       Cunilugo, inia, f. 5.
       Ci mi caria, riae, f. i. Pulicariá, riae, f. t.
 —   Inprofeiva veninului, Molia,
       n. Inde: Méreg ellen váló fŰ.
 —   Intaritoare, Major consolida,
       Naddly fű.
       Solidago, inis, f. 3*
     Solidagium, ii, n. a.
*   Symphtum, ti, n. a.
—   Intaritoare vinelor, Balsamina,
     nae, f. i. In eresztő fű.
—Iíop, Hysoppus, pi, m. a. U sop fű.
—   Lanoaía flocoafa, Gnaphalium^
     lii, n. a. Gyapjas fű. —Laptele cânelui, Eaula, lae, f. i> Ebié) fŰ. r Eaula minor.
     Herba lactaria.
                    Pepiion, onis, ra. 3. —Laptele paferi, Ornithogola. lse, f. iMadár téj fű.
—   Laptoafa, Tithimalus, li, m. a-.
     Tejes fŰ.
—Laptoafa earba cruci, Polygala, lae, f. i. Tejes fű9 hereszt fű. —Latyria, Latyria, idia, f, 3. FŰ• neh neme úgró gyökér.
—   Lavendula, Levendula, lae, f. v
     Levendula fii,
—Laur, Laurus, ri, m. a. Baj fik Alexandrina.
—Limba bonlui, Anchusa, aae, f. í. Ökör nyelv fű. Buglossa, aae, f. í. Bugloasua, ssi, ra. a. Buglossum, si, ii. a.
     Borago, inis, ra. 3*
                                        —Limba cânelui, CynoglossuS, ssi, m. a. Eb nyelvű fiú ■ Cynogloasa, sae, f. 1. —Limba cerbului, Aspleniumt nii, n. a* Szarvas nyelvű fű•
Digitized by ^ooQle
EA.
EA,
      . Philitiis, tidis, f. 3. a Scolopendrium, ii, n. a. Lingva ceorri,
£ax»a, Limba meiului, Arno-glossiţm, si, n. a. Bárány nyelv, hegyes úti jü, ^Limbi, (Jvularia, riae, f. i.
                     Nyelv fii, nyelves fU, f—Limba aerpelui, Lingulaca, cae, f. i. Kígyó nyelv fú,
                     % Óphioglossum, glossi, a. a. •—Linguri, Britannica, cae, f. i.
      Kalán levelű fii. —■Lipitoare, Apari ne, aes, f. i. Ragadó fii.
      Aiperula, lae, f. í. «-Loboda, Atriplex, cis, m. 3. Lahoda pare,
                          Atriplexum, xi, n. a. Laebanon, chanoni, n, a. Lacbanum, ni, n. a.
      Lunga de lac, Lepidium, dii, n. a. Sás fii,
«—Luni, Lunaria, riae, f. i. Hóid fii,
—   Lutea de fugrafit, Lutea, teae,
      i.      i. Sárgán festő JU. —Mac, Papaver, ris, n. 3, Mák. —Mac alb, Papaver album, Fe» jer mák.
~-Mac felbatec* cornurat, Ceralis, tis, f* 3. Szarvas vad mák, «■«Macris v. acris, Acetosa, sae, f. i. 'Sóska,
      Oxilis, lis, f. 3«
      Rumex, «is, n. 3.
      Acris, acridis, f. 3«
      Macrisu calului, Lapatum acu* tum. Ló sóska,
      Labarbarum, ri, n. a.
—   Macris paferefc, Lapathum a-
      cutum, Acetosa silvestria. Madár sóska,
      Acetosella, ae, f. i.
      Trifolium acetosum.
—   Msgdaleni, Saliunca, cae, f. i»
      Mária maţdolna füve,
—   Mancţragdta, Mătrăgună, Man-
      dragora, rae, f. î. Alom hozó Ju, Nandragora, rae, f. i,
      Aloite, tes, f. i.
—   Majoranna, Amaracus, ci, m. >.
      Majoránna,
—• Msrariu, Maratrum, tri, n. s. Kapor.
      Anetum, ti, n. a.
—- Marariu canefo, Cotula faetida, j Eb kapor,                            \
      Cauta, tae, f. i.               j
      Accipitrina, nae, f. 1.
—Mare Solanum, ai, n, a. let- | hale. Nagy fii*
—-Maru lupului, Aristholochis, chiae, f, i. Farkas alma Jîi«
—Marubie, Marubium, bii, o. a. Pesztertze fii<
      Ma la te, tes, f. 1,
—•Mătăcină, Melissa, sae, f, i. Méh fU.
—Matricare, Mat ri car ia, riae, f. J, Nádra fily anya fU,
—   Melampod, Melampodium, ii,
      u, a. Fekete huttyór*
Digitized by i^ooQie
                                       EA.
      — -■ -» ■ - l ■■
E a a b a, Melilot, Melilotus, ti, a», 2. Somkqró fü.
—  Menta, Menta, tae, f. 1. Fodor-
      menta.
                      —Menta catti, Nepeta, tae, f. 1.
      Matska menta.
—Menta marii, Menta mariae. Boldog aszszony mentája-Menta graeca.
—   Menta felbateca, Mantaítrum,
                            tri, n. a, Vad mente.
-wMinunata, Palma Christi. Tinda fű.
      Bicinus, ni, ra. 2.
—  Mirofitoare, ce creste in arabia,
      Cottum, ti, n. a. Cottus, ti, m. Arabiában termő jó illa* túJU,
—-Muncare deavolului, Morsu* diaboli, succisa, aae, f. 1. Ör* dög harapta fii.
—   Nalba, Malva, vae, f. 1« Mái-
      vá fíl.
      Nalba alba, Athea, eaé, f. i. Fefer múlva,
                              Hibiscus, ci, m, s,
                      Hibiscum, ci, n' a< wNalba mica, Malva pumilU, lae, f, í. Pap sajtya,
—   Nard, Nardus, di, m, a. Nárd. Nard felbatec, Nardus sil ve*
                              tria. Vad nárd fii.
      >Nectar, Nectarea, reae, f, i. Örvény fii.
«mOchiu boului, Buphtalmus, mi» w,           Ökörszem jik
             BfA. ___________ ^79
—Ochis, Ochis, itis, f. 3. Vi* tex fii,
—  Omoritoare de vite, Bupbonnm,
     ni, n. a. Barom ölő fü.
—Onitis, Onitis. tidis, f. 3. Szú fii,, fekete gyopár.
     Origanum, ni, n. a. —Palarii, Petasites, tae, f. 1. Ka* lap fă, mirigy fü.
—Paprni, Anemones, nea, f* i.
     Papits, pipats fű*
—Papírig, Junctis, 6ix m. a. Scirpus, pi, m. a. Cyperna, ri, no. a. Káka.
-^Papora, Papyros, ri, f,- a. 5» gyiptorrti nád —Papora mirofitoare, Squinan-tum, ti, n. 9. Jó szag& ká* la fii.
—  Paretelui, Perdicium, ii, n. 9.
     Fal Jiii körontó fi.
<»— Paris, Paris, aris, f.3. Párisffo
—  Pedaleon, Pedaleon, ni, n«a«
     Proserpinatm, tae. f, X. Te* daleon fii*
     Păduchilor, Staphisagria, phis* agriae, Tetü és balha fii. ~~*P*m fVtei misele, Adiantum, ti, n. a. Árva leány hajafU. Collitricon, onis, m. 3. —Peru veneri, Polytricon, chi* n. a. Venus haja JU. Capillus veneri*
     Adianton magnum.
     Pessoru gaini, Ranunculus, H, B, m. 9* Tyúk láb
Digitized by <^»ooQle
38o                   EA.
EA.
Earba, Peasoru gasthî, Chinopus, pi, m. s. Lúd láb fiL Petsoru vitielului, Aron r. A-ram, mi, a. a. Bornyú láb fii, Német gyömbér.
—Petrínsei, Petrosolinum, ni, a* a* Petresdyenu Apium, pii, n. i«
—Petrinsei felbateci, Daucus, ci, m.a. Vad petreselyem. Pipinella babi, Pimpinella, lae, f. í* Baba-irtfíL —Piperi a de grade ina, Siliquas* trum, tri, a. a. Kerti bérs. —Pir, Ononis, no nis, f. 3. Per*
      jeja.
      Félix, cis, f. 5.
      Filica, cae, £ u •—Porcin, Portulaca, ese, f. i. Pqrtsfil.
     Andachip*, aes, f. i. Kövér portsin fd.
—Porcului, Cyclamiaus, ni, m.a. Cyclaminum, ni, n. a. Disz• nő kenyér fÍU
—  Potbal, Persolata, tae, f. í. Marti lapú.
      Bechium, ii, n. a*
      Tus illa go, ginis, f. 5.
—Prefoiata, Perfoliata, tae, f. í.
      Által buvó fiL «—Prunelor, Prunella, lae, f. i.
      Szilva fii.
—Purecelui» Psyllium, lii, n. a. Bolha fa.
      Staphis agria, phidis agriae, f. i.
                          HydrOpiper, ris, n, 5. Persicaria, riae* f. í.
—Puturoafa cu tri fői, Acopui, pi, m. a. Három levelű 6ü-db's fii.
—  Reoduneli, Chenidonia, nise,
                          f. j. Major fetske fii.
—Retini, Origanum, ni, n. i. Smú fH,feketé gyopár, SiÚ-‘ rok fii.
—Rouuarin, Rosmarinus» ni, p. s. Rosmarint.
—  Roftopaft, Neurostopastos./?o*
     topast fii.
—Rumonitie, Chamaemelon, li, n* a. Széf fU.
                     —Ruta, Ruta, tae, f. 1« Ráta fil< Peganon, ni» a. a.
                    —Ruta felbateca, Cbamaepystyi, tys, C 3. Vad rúta.
—Sale, Salvia, via*, f. 1. Sátyafii. —Sale felbateca, Ambrosia^ siee, f. 1. V*d sálya.
—  Sofran, Crocus, ci, m. a* Sá*
     frány.
                    —Sofran da gradeina, Chartamuf, mi, n. a. Kerti sáfrán. —Sofran felbatec, Alphodelu*, li, m. a. Vád sáfrán.
     Cnicus, ci, m. a.
     Hustula regia*
—Safului, Sanicula, lae , f« i> miaor. Szásr fU.
—Satyrion, Satyrion, ii, n. s. ! Kosbor f ii, ntiszlS fiU Craiegonon, ni, n. a»              I
Digitized by v^ooQle
                EA. __________________
                      Ea a ba, Scabiofa riofe, Scabiosa, ite, f, i. Riihes JiL
 —  Scaiu, Carduus, dui, ra. s. Bo»
      gdnts koró Cinara, rae, f. i.
                              Dipsacus, ci, ra. s.
                            Carduus foUonum. Attractylis, lidia, f. 3.
      Scaiu alb, Carduus mariae, Fejér hátú tövis,
 —Scaiu amar, Carduus benedictus. Pápa JU.
 —  Scaiu afineíc, Carduus, ui, m. 2,
      Ononis, nidis f. 3. Szamár tövis.
      Centum capita.
      Acantaleuce, es, f. 1«
                             Ceuista, tae, f» 1»' Erynagium, ii, n. 2»
 •—Scaiu muced, fpinof, Polyacont* hos,tlii, ip. 2« Tövisses ftl koró.
 —Scarlat, Horminum, ni, »• 2.
      Skárlát jil.
 ’ —Sedeita in oala, Ulceolaris, ris, f. 3. Fazékban ültetett JU. —Serpelui, Dracunculus, li, ra. 2. Kígyó rang Jti.
      Serpeotaria, riae, f. 1«
 —Serpeafca, Colubrina, nae, f. 1. Kigyó JU.
      Serpentina, nae, f. 1. Helleborus niger, ri* Veratrum nigrum.
 «-«Serpil, Serpillum, li, n. 2. Ka-kuk JU.
 EA.
 381
     Sfentului Joan, Hypericuro, ci, n. 2. Sz. János Jüve, tsen* göfU.
     Perforata, tae, f. 1.
     •Sideritef, Siderites, tis, f. 3. Tisztes fü.
     Herachion, onis, m. 3. •Sinapru de gradeina, Sinapi, indec, n. Kerti mustár JU. Lepidium, ii, n. 2,
     • Sinapru felbatéc, Thlasipi, indc: Vad mustár,
     •Smirna de gradeina, Kerti, rnix* x hajü.
     Botris, tríi, f. 3.
     -Soarelui, Heliotropium, ii, n. 2. Napra néző fü.
     Veruncaria, riae, f. 1. Solsequium, ii, n. 2.
     Flos, ▼. herba solia.
—Soperli,Purei la, lae,f. 1. GyékflL
—   Sparga védi umbra epurelui.
—— Spinat ita: ipiuace, Spinachium, cbii, n. 2. Spindt fü.
—Spic hi nard, Spichinardi, Spifa nárd.
—Spinoafa, Stebe, bea, f. 1. Egy tövisses Jil.
     Acor na, nae, f. 1.
—Splini, Asplenium, ii, n. a* Lep JU.
—St ac his, tale cu capatina, Sta* ehis, chis, f. *3. Fejes vad súlya,
—Steli, Inquinaria, riae, ff 1. Tsillag fü.
Digitized by LjOOQle
36*                 EA.
EA.
     Herba porii.
                     Earba, Sî re o utat oare, Helleborus, ri, no. 2. Prüszszentö fii, —Stricatoare, Senecio, onis, f. 3.
-   Rontó fii.
—Stricatoare de peatra, Saxifraga, gae, f. î. Ko rontó fii. Saxi fragia, giae, f. î. Saxifragium, gii, n. a,
—Sunatoare, Hypericum, ci, n. 2.
     Csengő fii,
—Sufai, Sonchus, chi» tn. a. Nyúl páré*
—   Tabac» Tabacum, ci, o. a, Her-
     • ba nicotiana. Dohány.
—Talpa u f lui, Achanla, thae, f. î. Medve talp fii.
—   Tarcon, Dracon, Dracunculus,
     li, m. 2. esculentus. Tár• kony Jil.
     Draco hortensis*
     Piretrum, tri, n. a.
Temiitie, Thimus, mi, m. s. Tömény Jil.
     Balsaminum, ni, n. 2.
—Thini ▼. teini, Cicinus, na, num* Sár JU.
                          Fentadactylus, li, m. 2« Catapotia, tiae, f. i.
—Titia meluiui, Sedum minus, Bárány tsets Jil.
—Tlaftei plostei, Thlaspi. Pa» latzk jil,
~ Toata vara ' si earna verde, Zeophtalmus, mi, m. 2, Teli zöld fUy mindenkor zöld.
      Vinea, cae, f. i.
—Trifoiu, Trifolium, ii, n. 2* Hd+ rom levelii fii.
—   Trifoiu, calului, Trifolium pra«
      tense. Ló here fii*
—   Trifago, Trisago» inis, f. Z,
      Komondor Jil.            #
—Turbue, Gingidium, dii, n* 2* lurbuja.
                           Charefolium, ii, n. a, Cerofolium, ii, n. a.
—   Turbue de camp, Myrthis, dis,
      f. 3. Vad túrbúja.
—   Varga de aur, j/irga aurea,
                     reae, f. i. Arany is táp fii. -Umbra epurelui, Asparagus, gi, m. 2. Nyúl árnyéka fü• Spargus, gi, m. a.
      Sparga, gae, f. i*
      Umbra leporis.
—   Volbura, Voi vuia, lae, f. i.
—   Ureche boului, Intubus, b;ţ m. 2»
      Ökör jal fii.
      Maculosa, sae, f. 1.
—Ureche şoarecelui, Auricula ma* ris. Egér fül fU.
      Pilosella, lae, f. I,
—Urechi, Aixoon, ni, n. 2. f\ll fii.
      Amerimnon, onis, m. 3* Barba jovis.
      Sempexvivum.
      Sedum, di, n. 2.
—Urtica, Urtica, cae, f. 1. Tsidru
—   (Jrtlcutie, Urtica minor* Árva
      tsián*
Digitized by i^ooQle
               EA. '________________
 Earba, Valeriana, nae, f. i- Bu* dián fü.
 —Vendecatoare de negei, Verru-caria, riae. f. 1. Sütnőlts vesz• tő fii,
 —  Venenata, Aconitum ti9 n. fi.
     Mérges fii,
 —Verbena, Ver bena, nae, f. i* Szapora fii.
     Verbenaca, cae, f. i.
 —Venete, Veneta» tae, f. 1. Kék fii,
 —  Vendecatoare, Salubris, bris,
     f. 3. Gyógyító fit.
 —Verde, Viridis, dis, f. 3. Zöld fii.
 —  Vertuafa, Virtuosa, sae, f. 1.
     Nagy erejtl Jü.
 —Vefcoafa, Viscosa, sae, jf. i. Enyves fii,
 Erbefc, Herbasco, bascere, Filvé lészek,
 -Erbefc, Herbescó, ere, Fii módra növök, zöldülök,
     Obherbesco, ere.
 Erbositoriu, Herbescens, tis, o. 3* Fii módra növök,1 zöldellő.
 Erbosere, Herbescentia, tiae, f. 1. Fii módra növés, zoldellés.
 Erbof, Herbosus, sa, sum. Füves. Herbeus, rea, eum.
     Herbarius, ria, ium.
 £rbareíc, Herbarius, ria, ium. Fii• hez való.
 Erbarie, Herbaria, riae, f. i. Fii esméretnek mestersége.
 Earba aduoetoriu, Herbifer, ra, rum, Fii hozó.
______________ItfU________________383
  Earba facatoriu, ^fcrbifer, ra, um. Fii termő, V
  Earba culegatoriu, Herbarius, rii» m. a. Fii szedő.
  Earba cunofcatoriu, Herbarius, ii, m. a. Füvet üsmero.
  Eerbutie, Herbula, lae, f. 1. Fü• veishe.
  Erburi de maneat, Olus, eris, n.3. Mindenféle kerti vetemény•
  Eban leron de india, Ebanu», n!» m. a. Eban un), ni, n. fi. Indiai fekete fa.
  Ecc leste, Ecclesia, siae, f. t. Gyii* lekezel.
  Ecclefia, Ecclesia, Mae, f. í. Anya* szentegyház.
  Eccleíia, Ecclesia, siae, f. í. Szent egyház, templom.
  Templum, li, n. a.
  Ecclefiaft, Ecclesiastes, tis, m. 3« ' Prédikátor,
  Ecclefialteic, Ecclesiasticus, tici, m. a. Papi.
  Ecclesiasticus, ca, cum. Pap* Sághoz való.
  Echo, Echo, inde: Viszsza jöv'é szószát, viszszahang,
  Ecclipfif, Ecclipsis, su, f. 3. Főm gyatkozás. Scădere.                   v
  Eolipfif in foare, in luna; Ecc 1 ipsis solis, lunae, Nap vagy hóUL f gyatkozása.
  Defectio, onis, f. 3.
  Pefrctiis, m. 4.
  Ecclipíefc, Obscuro, avi, atuin^
 Digitized by v^.ooQle
584
EC ED.
EG. EL.
   are. Homályositom.
                   Ecclipíire, Obscuratio, onis, f. 3. Homályosság, homályosítás.
  Ecclipfit, Obscuratus, ta, tum. Homályos, homályositotU
                   Ecclipteic, Ecclipticus, ca, cum. Fogy atkozó fogyatkozással való
  Ecloga, Ecloga, gae, f. x. Válogatott beszéd a9 barom pásztor-sagról.
  Eclogariu, fcclogarii, orura, m. a. plur: Beszélgetők, vagy ilyen beszédeknek halgatót barom pásztorságróL
  Ed, Hoedus, di, m. a. G'ódély, ketske ólló, gidó.
  Eada, Hoeda, dae, f. 1. NyÖstény gidó.
                   Edutia, Hoedula, lae, f. i. Gi•
   dótska.
  Edutiu, Hoedulus, li, m. a. Gi-dotska.
   Hoedillus, li, m. a.
  Edariu, Hoedile, lis, n. a. Ketske ól) gödölye okaL
  Edera, Hedera, rae, f. i. Folyó borostyán.
  Edera inalta fore fruct, Hedera, rae, t i. Gyümöltstelen boros• tyán.
  Edere purtători u, Hoederiger, ra, um. Borostyán koszorús.
  Ederoţ Hederosus, sa, un. Borostyánod.
  £dict, Edictum, ti, n. a. Parancsolat.
  Edon, Edon, Esau.
  Egypt, Egyptus, ti, f. a. Egyp* tum, ti, n. a. Egyiptom or* szága.
  Egyptian, Egyptean, Egypticni, Egyptiacus, ca, um. Egyiptom* béli.
  Elena, Ileana, Helena, nae, £ i. Ilona.
  Electrum glei, Electrum, tri, n. s. Gyanta értz•
  Harpax, gis, m. 3.
  . Succinum, ni, n. a. Sandaracha, chae, f. í.
  Vernix, cis, f. 3.
  Electrefc, Vernice illinio, ire, ?i9 tum. Gyantározom.
  Electrat, Resinatus, tu, tum. Gyan» tározott.
  Electrof, Electrinus| na, műn* Gyantározott.
  Elefant, Elephas, ntis, m. 3. Élé» fánt.
  Elephantus, ti, m. a. Angvimjinus, ni, m. s* Lucasbos, lucasbovis.
  Barrus, ri, m. a.
  Elefantiefc, Elephantinus, na. num.
  Éléfdnti.
  Element, incepere fiinti, Elemen* tum, ti, n. a. Éltető állat% léteinek kezdete.
  Elementa riu, A. B. C. ín vedetorin, inceputu invetieturi, Elementa* ' rius, ria, ium. dbece tanuló, tanulás kezdeti.
Digitized by v^.ooQle
   - ■........ T
ElemoHna, Elemosina, nee, f. 1. . Alami’sna.
   Stips* pis, f. 3-,
Élemofina dau, Elemosih am erogo, avi* atum* Jure. A lant i’s-ntílkodonu
   Elargior, iri* itufc sufla; filemoíinajriu, Elemosinaritis, ria* ium. Alanti9sna odó* alami’s-ndlkodó.
Elench, Elenchus* chi* im a.
   Laistrom, mutogató,
Elogie, Elogiae* iarum* fi 1; plu: Megszentelés végett* küldött eledel.
                    Embol, tragatoriu de apa* Embolum, li, n. a. Víz szívó, £mplaftru, Emplastrum* tri» n. a.
   íres ruhái fimplaftru főre grafime * Alipce-nea* norum* m a* plu: Kövérség nélkül való száraz Jla-strona
Emplaftref védi pláftrefc. Empiricefe ceriu^ Empyreum Q$e-lum. Tüzes Ég, felső Ég. £ncolpium cefe poarta la grumazi, Encolpium* ii* m b. Qvod a collo gestatur in peetore. En-cólpium. Nyqkrol nvejjre le-Jüggő httmismax JCncomie, lauda, Laus, dis, f. 3. Laudatio, onis, f. 3. DítséreU Eneomium, ii, n. m £ncomiaft, Encómiastes, tis, n *®e, m. i» Dit sero.
                              3%
  — ... ■ — ■■■ .......................
  Laudator, oris» m. 3.
  Endeimio, mult dormitor* Endi« mio, onis, m; 5» Nagy alu-vó.
  Eneaf* JEneas* ne«* m. i* Maga Éneási
  Eneif, cartile lui EneaQ Alneis, eidos* m. 3. Éne ás9 könyvei.
  Energumen* Energumentis, na, um. Ördögiöl elfoglaltatott.
  Enthimema, Enthimema, tis, n. 3. Okoskodási
  Enthuíiafm, Enthusiasmus, mi, m. a; Istentől illetés.
  Eparch, Prsefectus, ti, tru 2. Fő* gondviselő.
  Prspses, dis, m. 3. provincialis, lis, m. 3.
  Eparchia, E par chia, chiae, fi i, Tartomány, Vármegye.
  Disec esis, si#, f. 3«
  Provincia, cise, f; l,
  Praetura, rae, f. !•
  Tractus, tús, m. 4*
  Ephemera* friguri de toaté dilele, Epiiemera, rse, f; l. Mindennapi hideglelés.
  Ephemerif, carte de infemnare in toata dioa, Ephemeris, ridis, f. 3. Mindennapi jegyzőkönyv-.
  Eptef, Ephesus* si, m. a. Fővárossá Jonidnak A sióban.
  Ephefan, Ephesinus, na, nun». Éfésusbéli.
  Ephesius, sia, iunu
Digitized by i^ooQle
 r&6________________EP-_______________
 Epicurie, Epicurius, rii, m. 2« Athendsbeli b'ólts.
                     Epigramma, vers fcurt intielept, Epigramma, atis, n. 3. Rövid okoson irt vers, Jeljúl-irds. Epigraphe, Epigraphes, phse, f. i.
    Feljúl való írás.
 Epilepfie, Epilepsia, siee, f^ 1. Kórság, nyavalyatörés.
    Boala de calcatura.
 Epilepteic, pre care il calca nevoe, Epilepticus, ca, cum. Korsd* gos.
 Epilog, Epifogus, gi, m. s. Summa cuventeri lungi, Hoszszú beszédnek summában rekesztett vége.
 Epilogefc, toate difele pe fcurt le cuprind, Epilogo, omnia dicta breviter complector, xus sum, ti. Brevio, avi, atum, are. Beszédet summában rekesztefn. Epiphania aretare Domnului, j Epiphania, nise, f. i. Vízke-reszt napja.
 Epiphonema a lucrului dif cu ftri* gare lauda, fau cu defaimare, Epiphonema , epiphonematis, n. 3. Megbeszélt dolognak felkiáltással való dtisérete, vagy gyalázása.
    Epir, Epirus, ri, m. 2. Tinut dein Grecia. Görög - országi tartomány.
    Epirote, Epirotte, árum, plu: Epirusbéliek.
                                     EP.
   Epiroteic, Epiroticus, ca» cum. Arnot.
                     Epifcop, Episcopus, pi, m. 2.
   Püspök, ör-álló.
   Epifcopeic, Episcopalis, le, c. 3. Püspöki.
   Episcopius, ia, ium.
   Epifcopie, Episcopium, pii, n. 2« Püspöki udvar, vagy Püspöki tartomány-
   Episcopatus, tús, m. 4*
   Epiftola, Epistola, lse, f. i. Levét Litet», rarum, € i. plu:
   Epiftola mica, Epistolium, Iii, n. 2. Leveletske.
   Epiftolefc, Epistolaris, re, c. & Levélhez való.
   Epitrachion, Stola, Ise, f. l» Hosz* szú ruha.
   Epure, Lepus, oris, m. 3. Nyúl. Epure de cafa, Cuniculus, li, *• Házi nyúl.
   Epurei, Lepusculus, li, m* i» Nyúlatska.
   Epure de mare, Darippus, podia, c. 3. Tengeri nyúl*
   Epureíc, Lepores venor, ari, natus sum. Nyúlászok.
   Epurire, Leporum, venatio, onis, f. 3. Nyúlászás.
   Epurariu, Leporarius, ria, ium. Nyúlászi
         Epurefc,. Leporinus, na, xium.
         Nyidi.
 m. l.lEpurarie, Leporarium, ii, n. *. I Nyúlás kert*
  Digitized by
Google
                                      ER»
                     Erato mufa, Erato, tus, f.3» Egy
   •  a* rnúsdk közzül kilentzedik. Erem, fecreota, Eremus, mi,m. a. Puszta*
   Solitudo, inis, f. 5»
   Desertum, ti, n. 2.
   Eremita, Eremita, tse» wu i» Remete. ’
   Anachoreta, tse, m. l. Solitarius, ii, m. fi.
   Solitudinis incola* Ise, m. i. Eremitean, Eremitonua, na, num.
   Remetei.
   Eref, Haeresis, sis, C 3. Eretnek* '*g-
   Ereteic, Haereticus# ca, .cum» Eretnek*
   Ereteic mare, Haeresiarcha» chse» m» i. főtereinek.
   Eresiorch, Haeresiarcha, idem» Eri, Heri, here, adv: Tegnap•
   Eri noapte, ital: Ieri nőtte, Heri vesperi, Heri noctu, Tegnap éjjel*
   Eri fara, ital: Jeri fera, Heri vesperi, Tegnap estve.
   Erna, eorno, iarna, ital; Verno, vernato, Hyems, emis, £5. Tél. Ernez, Hyberno, avi, atum, are. Telelek.
   Hyemo, avi, atum, are. Ernatoriu» Hybernans» tis, o. 3» Telelő.
   Hyemator, oris, m» 3»
   JSţrnare, Hyhemouo, onp, f. 3» Telel*.
              ER.
                      1          ‘T
   Hyemotio, onis, f. 3.
   Emat, Hybernotus, ta, tum* Ur»
   lelt.
   Hyematus, ta» tum.
   Ematura, Hybema» orom, n. plu: ak Téli quartély. Hybemoculum, 1^ n. a. Ernatec, Ghimerinus, na, nuln,. Téli.
   Emaceof» Hybernus, na, num. Téli, télhez való.
   Hyemolis, le, c» 3.
   Chimerinus, no, num»
   Emes toata eama, Perhyemo, avi, atum, are. Kitelelek. Perhyberno, avi, atum, are. Ert,. Remitto, si, ssum, ere. Msg-botiátok.
   Condono, avi, atum, are. Ignosco, ignovi, otum, ere. Veniam do, dedi, atum. Megengedek.
   Dimitto, si, ssum,' ere. Indulgeo, si» Itum, ere.
   Parco,* peperci, sum» ere. Comparco, ere.
   Ertore, Remissio, onis, & 3. Meg* boteétái.
   Remisso, sse, f. i.
   Ignoscentia, tue, f. i. Condonatio, oftis, f. 3, Indulgentia, se, f. i. Engedte-lemség.
   Venia, ai, se» f.' i. BotidnaU Ertotoriu, Remittens, tis, p. $. Megbottátú.
Digitized by LjOOQle
  I
f85____________BR. ES.
  Condonans, tis, o. 5.
  Ignoscens, tis, o. 3.
  Condonator, oris, m. 3. Indulgens, tis, o. 3. Kedvező. Brtat, Condonatus, ta, tum. Meg-botsdttatotU
     Exeo, ivi, itum, ire. Kimé-gyek.
  Egredior, di, gressus sum.
  Esire, Exitus, tús, m. 4* Kimé* nés, kimenetel.
  Egressus, sús, m. 4*
  Egressio, onis* f. 3.
  Esitoriu, Exiens» euntis» o. 3« Ki* menő. .
  Egrediens» entis» o. 3. ţT afare, Foras exeo» vi» tum, ire. Kimegyek.
                    Uf afare dein tiara» dein patrie iipat, Exulo, avi, tum, are. Számkivetésben mégyek.
  Esire afare dein patrie, Exilium,
  # liî» n. Számkivetés.
  Esit afare dein patrie, Exul, lis, m. 3« Számkivetett.
  Ef dein cufundare, Emergo, ersi,
  *  sum, ere. Merűletből kibúvóm, kijövök.
                    Esire dein cufundare, Emersus» sús, m. 4. Merűletből kibúvás. Esit dein cufundare, Emersus, sa, sum. Merűletből kibútt.
  Ef dein deregatorie, Officio valedico, xi, ctum, ere. Tisztemből hiaggok.
  Esiţ dein deregatorie, Emeritus,
              ES.
  ta, tum. Szólgálatból, tisztség• bői kiaggott*
  'e apa afare cu unda, Exundat aqua* A9 víz kiömlik, kiárad.
  Dsire apei afare, Influvium, ii, n. 2. Kiomlás, áradás. Exundatio, onis» f* 3.
  Efe bine lucru mieu, ‘‘Succedit mihi res benei Jól mégy en dolgom, jól mégyen-ki.. Eve* nit ex sententia.
  Esire bine a lucrului, Successos» sús, m. 4. Dolognak jó vége, Successum, ssi.                .  '
  Eventum, ti, n. 2. Jól kiment* tel9 j& vége.
  Esit bine a lucrului, Successas, sa, sum. Jól véghez ment.
  Efe ceva putoare, fau mirof dein mine, Redoleo, evi» etum, ere. Valami illatot, vagy szagot botsát ok, szagos vagyok.
  Esire» carte lui Moifi, Exodus, m. 2. Kijövetel, Mói9ses3 mi* sodik könyve.
  Exodium, dii, n. 2.
  Esire ochiurilor, capusilor vici de vîe, Oculatio, onis, f* 3# Szollő jövés, szemzés, Jóka• dás.
  Esitoare* Forica, ese» f. 1. Köz* kamara-szék, perváta.
  Cloaca, cae, f. 1. Árnyékszéli.
  Esitor de, Cloacalis, le, c. 3. Ár* nyékszékhez való•
  Cloafiarius, ria, iunu
Digitized by ooQle
                                ES. ET. EU.
  Esca, mancare, Esca, ese, f. i Eledel, étéi
  E flentia, Éílentia, ti», f. t. Fi intie efteire. Ltév'ó állat, való-ság, vagyonság.
  Efíentie facuta dein viu, si dein alte fpiritusuri, Elixir, n. Bor, és más spiritusokbol készített eszszentzia.
  Efte intra ame putere, volnicie, Est proprise potestatis, esttuese spontis, est mei arbitrii. • Az én hatalmomba vagyon.
  Ethica, Ethica, cse, ţ i. Erkölts tanúló tudomány.
  Moralis scientia.
  Ethic, Ethicus, ca, cum, Erhölts tudomány tanúló.
  Eu; Ego, mei, mis, rpihi, me, a me, prono: Én.
  Eu doare, Egoné, Én-e’J*
                      Eu infus, Égőmet, Én magam.
  Eu a verbo levo levare, Accipio, epi, eptum, ere. Vészem, elveszem,
  Abemo, emi, emtum, ere.. Elveszem, Capio, ere, Fogom, veszem. Demo, si, emtum, ere. Peroipio, epi, eptum, ere. Veszem. Adimo, ere*. Elveszem. Sumo, si, mtum, ere.
  Accepto, avi, atum» are. Elfogadom,
  Luare, Levatio, onis5; £ 3* Vevés% vétel, felvétel*
  Acceptio, onis, £ 5*
             EU.
  Luatoriu, Accep or, oris9 m. 3. Vevő. Demtor, ris, m.3. Levans, tis, o* 3.
  Luatoare, Acceptrica, ose, f. 1. Örömest mástol. vévü aszszonyka.
  Luat, Levatus , ta, W V*. tetetU v •
  Acceptus, ta, tum.
  Demtus, ta, tum.
  Perceptus, ta, tum.
  Sumtus, ta, tum.
  Eu afkre, Excipio, epi, eptuftl, ere. Kivészem, elveszem. Excepto, avi, atum» Are. Veddé gelem.
  Luare fefare, Exceptio, ornis, f, 3. Kivétel.
  Luare afare mioa, Exceptum* . cula, lis» f. i. Kifogdsotska, Luat, afare, Exceptus, ta, tum* Kivétetett*                   rt'
  Excepticius, ia, ium.       ;
  Eu aminte, Animadverto, ti, flim, •re, Ésjyrtveszem, réá vigyd• zok.
  Attendo, di, entum, ere. Intendo, di, tum, ere. v Olfacio, ci, ctum, ere, -   X
  Odoror, ajri, atus sum.,
  Luare aminte, Anim*dv«vsus onis, f, 3. Észreveve\ sej dites. Attentio, onis, f. 3. Figyelme-tesség,                    f, j
  Luatoriu aminte, Attantas, ta, tum. Figyelmetesx         ■
Digitized by Google
   ige________________EU,______________
   Intentus, ta, tum.
   Attentor, oris, m. 3.         '
   Luat aminte, Animadversus, sa, sum. Megtudatott. tu aminte, eerc bine, Expendo, di, sum* ere. Hányom vetem szorgalmatoson*
   Perpendo, di, sum, era* Considero, ari, atum, ara. Meditor* ari, atus sum* Examino, ari, atum, are. Animadverto, ti, sum, ere. Luare aminte bine, ^Perpensatio, onis, f. 3. Jol meggondolás, vfegálás.
   Luatoriu aminte bino, Peiw attentos, ta, tum. Igen figyelt* metes.
   Luat aminte bine, Perpensa* tos, ta, tom. Joi észrevett, kt* gondolt
   Expensus, sa, som. Joi fiţe hánt, vetett.
   Pensus, sa, som.
   Perpensus, sa, som.
   Pensitatus, tata, tum.
Ku aminte do ceva, Observo, avi, atom, are. Eszembe-veszem. Luare aminte de geva, Observatio, onis, r. 3, Elméjében vévé*.
   Observatos, tAs, m. 4• tiUBt aminte, Observatus, ta, tum. És*ben-h)éietetty tartott, jegyeseit Is aminte, înainte fentiefc, Prss*
                                    EU.
1,111 1 1 " ■■ 1 ■ 1 •sgio, givi, itum, ire. Előbb megértem, észreveszem.
Eu aminte pxeevegex, Vigilo, avi, atum, are. Vigyázok.
   Luare aminte, prsevegere, Vigilantia, tise, f. î. Vigyéxds. Luatoriu aminte pravegito* riu, Prospicuus, ca a, um. Vigilans, tis, o. 3. Vigyázó.
Eu âminte, si intieleg, Adverto, ti, sum, ere, Észreveszem, értem. Perspicio, xi, otom, ere.
   Sentio, si, som, ire.
Eu aminte, si intieleg curând, Sagie, ivi, itum, ire. Homar észrevettem, hamar Jehahk* lom, értem*
   Luare aminte» si intielegere curend, Sagacitas, tis, £ 3. Hamar észrevévés, értés. Luatorio aminte, si curend intielegatorio, Sagax, cis, o. 5. Hamar megértő, észrevévö* Astutus, ta, om.
   Callidus, da, dum.
Eu apa intro parte, Derivo, avi, atom, are. jf vizet másfelé árokra viszem, botsátom. Luare apei invreo parte, A-quagium, gii, n. a# Vtz+vélel, árkolás.
   Aqussductom, ti, n. a. Aquarium, rii, n. a.
En aminte mie, Animum recor* rigo, xi, ctum, ere. Éssreve* szem magamat.
Digitized by v^ooQie
ÉÜ.
UE.                   Sg}
Eu cetate, Civitatem occupo, avi, atum, are. At várost megvessem»
   Latre ceteti, Halossiţ, sis, f. 3. Valamely városnak elvétele, rablása,
Eu creri afare, Excerebro, avi, atum, are. Agyveleit kivessem. Eu cu dare de mana legat fpre mărturie, Satis accipio, epi, aptum, ere. Etősséges bisony-ságnak okáért kezest véssek. Eu cu inselechme, Praeterverto, ti, sum, ere. Interverto, ere. Álnoksággal elvéssem,
-Eu, culeg pe afcunf, Sublego, gi, ectum, ere. Alattomhq elvé-szem.
Eu, cumpăr, Emo, emi, tum, ere. Véssek9 vásárlók Luare oumparare, Emtio, nis, f. 3, Vevés, vásárlás. Luatoriu, cumparatoriu, £m* tor,. oria, m. 3, VévŐ, vásárló. Eu cu putere, Extorqueo, si, ortum, ere. Erővel kitekerem. Rapio, pui, tum, ere.
   Eripio, ui, eptum, ere.
   Arripio, ui, ptum, ere,
   Rapio, pui, aptum, ere.
   Adimo, emi, emtum, ere. Luare cu putere, Extorsio, onis, f. 3. Erővel kivétet Luatoriu cu putere,' Extortor, oris, m. 3. Erővel vevő, Efo cu razboiu» Expugno, avi,
  atum, are. Megveszem, meg* vívom, viadalommal meg-véssem.
  Luare cu rezboiu,* Expugnatio, onis, f. 3. Viadallal meg-vévés.
  Luatoriu cu rezboiu, Expugnans, tis, o. 3. Vívó, vevő. Expugnator, oris, m. 3.
  Luat cu rezboiu, Expugnatus, ta, tum. Megvitatott, vétetett. Eu de aire, Transummo, si, mtum, ere. Másonnan véssem, Eu dela el, Levő, avi, atum, are. fölvessem, elvéssem tőlle. Adimo, emi, emtum, ere. Luare dela el, Ademtio, nis, f. 3. Tölle elvétet Luaţ dela el, Ademtus, ta, tum. Tölle elvétetett,
Eu de ceva fama, Circumspicio, xi, ctum, ere. Gondoskodom valamiről, vigyázok.
  Luare de fama de ceva, Circumspectio, onis, f 3, Valamire v igy ásás.
  Luator de cama deeeva, Circumspector, oris, m. 3. Kör nyúLnézőy gondos, vigyázó, Luatoriu de fama la varain te, Vestispicuf, ca, cum. Ru hásatra vigyázó, ruha nésŐ, Eu dsof, Demo, emi, v. oemsi tum, ere. Levéssem, elveszem Luat dsof, Demtus, ta, tuoi * Levétetett
Digitized by v^ooQle
 39«      _________EU.______________
Eu dsof depe grófimé, depe gros** dei, Elutrio, ivi, tum, irire. Elutrio, luţriare. Seprőről leveszem.
   Luat depe grosdei, Elutriatua, ta, tum. Seprőről levett* fiu dsof greutate, Deonero, avi, atum, are. Terhet leveszem, megkönnyeb b ite m.
Eu iare inderept, Recupero, avi, atum, are. Ismét enyimmé tészem, viszsza-vessem* Recipio, cepi, eptum, ere. Luare inderept, Recuperatio, onis, f; 3. Vis zsz átvétel. Liuatoriu inderept, Recupe* rator, oris, m. 3. Viszsza-vévo, Luatorefc iare, Recuperatorios, ria, iom. Viszsza*veteU hez való• ta iare in fuf, Resummo, si, mtom, ere. Ismét felveszem, viszszarvészem*
Eu inainte, Praesumo, si, mtum, ere. Előbb vészemţ Eu inainte, pan inainte, Depromo, si, mtum, ere. Elö-vé-szem.
   Suppromo* ere*
   Promto, ara.
Eo in copie, Transummo, si, mtum, ere. Párban vészem.
Eo in hypotheca, Pignoror, ári, atus som. Zállocba vetem.
Eo in pântece, Concipio, cepi, •ptum i ere. JHéhemben fo-
                                    Eü.
   gadok.
   Luare in pântece, Conceptio, pnia, f. 3. JHéhben fogadás.
Eu in parte buna, In bonam par* tem accipio, epi, eptum, ere. Jónak üélerru JEqoi bonique oonsulo.
Eu in parte re, In malam pejorem partem accipio, epî, eptum, ere. Nem jónak tartom.
Eu inprumut, Mutuor, ari, atus sum* Költsön veszek.
   Mutuo accipio, epi, eptum,ere. Luare inprumut, Mutuatio, pnis, f. 3. Költsön vétet Luat inprumut, Mutuatus, U, tum* Költsön vett Mutuatíciui, cia, ium*
Eu in fnf, Tollo, sustuli, subit* tum, tollere. Felveszem, Sustollo, sufferre*
   Assummo, si, tum, ere*
   Levo, avi, atum, are.
   Sublevo, avi, atum, are# Luare in fuQ Sublatio, onif, f. 3* Felvevés, emelés, felvétel Assumtio, onis, f. 3* Luatoriu in íuf, Assumtor, oris, m* 3, Felvevő.
   Luat in íuf, Sublatus, ta, um* Emelt, felvétetett Assumtus, ta, um.
Eu in fuf, cuprind, Summo, si, tum, ere. Felveszem felfogam. Sumtito, are* Felfogdogalom, veddegelem.
Digitized by
                                      EU.
  Luare in (uf cuprindere, Sum-tio, onis, f. 3. F*lveve's+
  Eu la mine, Assummo, si, um-tűm, ere. Magamhoz veszem^ Luatoriu la fine, Assumti-vus, va, vum. Magához vevo. Luat la fine, Aasumticius, cia, cium. Magához vétetett,
  Eu Ia mine ca al meu, Adrogo, avi, atom, are. Magamnak tu-Iqjdonilom, vészem.
  Eu lenga mine, Adscisco, ere. Mellem vészem, Jogadom* Luat lenga mine, Adscitus,ta, turn. Mellém fogadott,
  Luat lingă mine ftrein, Asciti* cius, cia, cium* Idegenből JeU vétetett,
  Eu lumina, Elucifico, avi, atum, are. Világát elveszem. Luatoriu lumini ochilor, A-. gyrfa, tce, m, i. Şzemfeny• veszti.
  Ludio, onis, m* 3.
  Prspstigiator, oria, m. 3.
  Luare lumini ochilor, Praesti-
             %
  gisp, iarum, f. j. piu: Szem* fényvesztés.
  Eu . mainainte, Prsrsummo, si, tum, ere. ElShb vészem. Antecapio, cepi, um, ere. Luat mainainte, Prce&umtus, ta, turn. Elgre bevett*
  Eu mie, Desummo, si> turn, ere.
  Magomnak vészem.
  Eu mucu lumini, Emunge, şi,
______________EV.
  ctum, ere. Gyertya hamvát elveszem.
   Luare mucului luinini, Emunctio, abis, f. 3. Gyertya ham» va vévé*,
JSu muci naiului* Nares emungo», xi, otum, ere. Órromat tisztítom*
Eu pe attie de infemnat, Ctnosu-* ra admoveo, ere. SinQţra hú* zom.
   Luat pe attie de infemnat, Amţtşşiţtus, ta, tum. Sinorra vett,
Eu pe afcunf, Surrjpio, ui, eptuţq, ere. Alattomba elveszem.
Eu pe iama Fiscufului, Confisca, avi, a tum, are, Şţşcuş? számára vészem,
   Luat pe lama Fiscufului, Confiscatus, ta, tum. Fiscus9 számára elfoglaltatott, publicatus, ta, tum* -Eu pe mine, Suscipio, pi, tuirţ, ere. Felvállalom,
   Luare pe fine, Susceptio, onii, f. 3. Hozzátétele Valaminek. Luatoriu pe (ine, Susceptof^ oris, m* 3* Maşâra .vállaló, vév'é\
   Luat pe fme, Susceptus, tş» tţran. Magáru váUoltatott.
Eu pe fyate, fau grumadi, Succollo , lare. Nyakamra válla-lom, vészem, nyakamat aty* ja. vetem.
Digitized by LjOOQle
 m eu-
 Eu plasca dela «Itu, Expalllo, •vif atom, are. Köpenyegit, m paldstyát elveszem*
 Bu pe deinainte, Praevenio, eni, entum, ire* EWU.vészem, eleit vészem»
   Anteverto, ti, sum, ere* Meg• elűzöm, eleit vészem. Prseverto, ti, sum, ere. Praeoccupo, avi, atpm, are. Antevenio, ni, entum, ire* Praecaveo, vi, ere.
   Anticjpio, ere.
   Occurro, rí, snm, ere. Eleiben mégyek*
   Luat pe deinainte, Praeventus, ta, tnm. Eleje vétetett.
   Luare pe deinnainte a ceva greutate, Prolepsis, lepsls, f. 3. Valami nehézségnek megelö-ette.
 E/a putere, E Valesco, ere. Erőt vészek.
   Svaleo, ere.
   Invaleo, ere.
 Eu, (cet cu cauin, Antlio, avi, atum, are. Meritem.
 JCu, si laped fpuma oleului te* fcuit, Examurco, ayi, atum, are. Olajnak tőrkefyes tajtékját el-hányom, seprSröl leveszem. Cu pre mine, In me assomma, si, lom, ere, Magamra vállövöm, kezes Vészek.
   Appromitto, si, ssnm, ere. Sulcipio, pi, eptum,
                                    EU.
                      \
   Luatoriu pre üne, Assumtor, oris, m. 3. Magára vállaló, kezes.
   Appromissor, oris, m. 3.
Eu tot fructu, Defruor, ui. Minden gyümöUsit elszedem. Eucharifthis, Eucharisthia, thűe, f. í. Háláadás*
Euchologioa, carte de rugăciune, Liber oratorius, Imádságot kényv.
Euclidef filofof, Euclides, dis, m. 5. Egy hires ffilozofus* Eudoxia, dochie, Eudoxia, súe, f. 3. Jó hir, név*
                                         Eufrat, Euphrates, tae, f« í. íbt s fyóvize MesopotániánaJi. Eufrofina dumnedieitie, Euphro* sina, nae, f, 1. Egy három isten*aszszonyok közzŰl, meU lyeket Chariteseknek hívnák. EufroOna Frafina, Euphrosins, nse, € í. Fraszina aszszony. Eunuc jugănit, Eunuchus, chi, m. a. Heréit.
                                         Europa, Europa, pae, £ i. Europa. Europefc, Europeus, pea, um.
   Európai.
                     Euterpe muie, Euterpes, pae, f. i.
   Egy c? kilentz útüsák közzüL Eyangelie, Evangélium, Iii, îl s« Örvendetes izenet* Evangelizefc, Evangélium pro* mulgo, avi, atum, are. Orvén* detes hírt mondok, hirdetek» Bonum nuncium iffnro^ mi
Digitized by v^ooQle
         EV.                                    EV.   EX.                     3»5
1.    >         l   '•trnmmmmmmmwi » > mm ■           ■         »■■■■■■ ■■ ■ i ■— ■ ,
  Reporto, avi, atom, are.
  Profero, tuli, latum, erre.
  Indico, avi, «tum, «re*
  Signifioo, avi, atom, are. Evangelifta, Evangélista, tse, m, i. Örömet hirdető•
  Evangelns» li, m. s. Jó h/r hozó. Boni nunciator, oris, m,3«
  Bona nunoians, antis, o* 3.
  Bona et fausta nnncians.
  Evictie, luare pe (Ine ca va ape* ra pre cuxnparatoriu in bunul comparat, Evictio, onis,' f. 3. Magéra váltolás, hogy c? vé-vtít megoltalmazza c? vett jószágban.
  Evictor, Evictor, oris, m« 3, Pre fine legatoriu pentru altu, fi reípundietoriu. Magát köte» leztt, másért megfelelő. Evlavie, Gras: Pius, ia, ium» Istenfélő, jámbor, jó keresztény* Modestus, ta, tum*
  Blandus, da, dum.
  Evlavie, Pietas, atis, f; 3. Iám* borság, éitatosság, jó kérész* tény ség.
  Modestia, tise, f; i,
  Blandicies, ei, f. 5.
  £vocatie chemare la lege, la judecata, Evocatio, onis, f. 3. Törvényben való hívás. Evreu, Hsebreus, rea, eum; Zsidó.
  Judseus, ea.
  Evreefc, Judaicus, ca, cum, ZsU +dól
  Hsebraicus, ca, cum.
  Svreime neam sidoveic, Judais^ mus, mi. Zsidóság.
  Evreeste, Hselţraice, Judaice, adv: Zsidóid.
  Examen, Examen, nis, n. 3. Vfs* gálás.
  Examinelueic, Examino, avi, a* tum, are. Megv?sgálom* kér* dezem<
  Examinatie, Examinatio, nis, f. 3, Megvfsgálás.
  Examineluit, Examinatus, ta, tum* Megkérdeztetett, vizsgált.
  Eţarch, Exarchus, chi, m* *• tractus alicujus, v. provincise Gn*. bernator, Rector. Vatamefy Tractusnak Igazgatója,
  Exarchie, Exarchátus, tús, m. 4* Bizonyos része az Ország*
  .nak, ixtefyben külön Igazgató vagyon<
  Exequeluefo, Execfuor, equi, cu-tus sum. Véghezviszem,
  Execuţie, Executro, onis, f* 3, Véghezvivés.' Secutie,
  Executor, Executor, oris, m. 3. VéghexvMf.
  Exercit védi miliţie.
  Exmií&e dare temp fpre proba, Exmissio, onis, f. *3« /<£# axftte a* próbára.
  Exorcifelueíc, Exorciso, avi, atan^ cisare, Ördögöt Űzők,
  Exorcifm, Exorcismus, mi» n* Éh Kén szerűét.
  Digitized by Google
 IX.
 PA.
    Exorcifta, Exorcista, tae, m. 1.
    Ördög kén szerit8, ördög Űző. Expendeluefc, Expendo, di, sum, ere. Elköltőm, fizetem. Expendeluefc pre denf, Impendo, dl, sum, ere, Réá köttök, elköltőm.
    Insumo, si,' sumtum, ere. Expenfe, Expensum, si, n. s. Ex* pensa, s*e, f. i. Költség. Impendium, ii, n. s.
    Sumtus, tus, m. 4« Expendelulty Impensus, sa, sum.
    AeVt köUetett.
 Expendeof, Expendiosus, sa, sum. 2?6' költségű.
    Jnţpendiosuş, s*, sum,
                                 V'
                                    FA.
    Fabrica, faptura, Fabrica, fabri* ese f. i. Épület, tsinálmány. Fabriceic, Fabrico, avi, atum, are. Mesterséggel valamit tsi-nálok.
    Fabricor, ari, atus sum. Exstruo, uxi, ettun, ere. Felrakom, megépítem.
                    Fabricaţie, Fabricatio, onis, f. 3. Tsinálás, átsolás. Exstructio, onis, f. 3. Építés, felrakás. JTabricator, Fabricator, oris, m. 3. Ts indió.
                    Fabricat, Fabricatus, ta, tum.
    Mesterséggel tsináU.
 . Fahricefc lucru ea mana, Fabri-Cus, cţ, eum* JíTm/ mesterség%
  Fabrilis, le, c. 3.         Kává*
  tsi dolog.
  Fabula, Fabula, lse, f. í. Beszéd, Mese, Gondólt-beszéd. Apologus, gi, m. a. Költött-be-széd.
  Fabule, Fabella, lse* f. i. Beszé-detske, mesélske,
  Fabulefc, Fabulo, avi, atum» are* Valakivel beszélgetek*
  Fabulor, ari, atus sum. Confabulor, ari, atus sum, Confabulo, are.
  Apologo, avi, atum, are. Fa• bulát beszéllek,
  Fabulaţie, Fabulatio, onis, C 3. Beszélgetés,
  AfFabulatio, onis, f, 3.
  Item, Valaminek magyarázatja.
  Fabulatoriu, Fabulator, ris; m. 3.
  BeszéÜö, szószaparitó,
  Fabulof, Fabulosus, sa, sum. <Sbl költött beszédeket tudó. Fabulésté, Fabulose, adv: ifis-zugon.
  Fabulin dumnedeu la Romani t care invetia prunci a vorbi, Fá* bulinus, ni, m. 9, Gyermeke* Ae* szállásra tanító isten a9 Rómaiaknál.
  Fac, Faeio, oi, etum, ere. Tsey lékszem, mívelek, teszem*
  Paro, aVi, atum, are. Tsinálok• Fabrico, avi, atum, are. Fabricor, ari, catus sum.
Digitized by L^ooQle
- FA.                                              FA*
             . ---------. . . • ..
  Ago, egi, actum, ere. Tse lek-szem.
  Operor, ari, atus tum.
  , Patro» avi, atum, are» * Expatro» avi, atum, are*
  Eflicio, eci, ectum, ere» Meg-tsclekssem. Perago, egi, actum, ere.
  Praesto, titi, titum, are. Perpetro, avi, atum, are*
  Facere, Factio, onis, f» 3» 1fcmd* lásy tétel
  Operatio» onis» f. 3.           '
  Effectio, onis, f. 3» Tselekedés* Gestio, onis, f. 3*
  Peractio,, onis, £ 3. Megtsele-kedés• Effectio, onis, f. 3. Effectus, tús» m* 4* Véghezvi-vés.
  Facatoriu, Factor, oris, m. 3« Tsindló, tselekedö.
  Efficiens, entis, o* 3*
  Effector, oris, m. 3«
  Actor, oris, m. 3i Practicus» ci, m. 2*
  Activus, va, vum« Tsélekedhet'ó. Actuosus, sa, sum. Munkás. Operator, oris, m. 3. Mtvel'ó. Facatoare, Effectrix, cis, f. 3.
  Tselekedone\
  Facut, Factus, ta, tum, Tsindlt Facticius, cia» ium*
  Factitatus» tata, tatum* Effectus, ta, tum; MegtsindlU Peractus, ta, tum.
  Paratus, ta, tnm,
  , Actus, ta, tum. MegletU Patratus, ta, tum*
  Fact, fapt, fapta, Accio, onis» f* 3» Tselekedet.
  Actus, tűs, m. 4. Actum, ti, n* a. Opus, eris, n. 3* Operatio, .nis» f. 3»
  Facinus» nóris, n. 3»
  Pragma, atis, n. 3. Factum» ti, n. 9. Praxis, xis, f* 3»
  Fapta babeafca, Factum vetülte» Régi vén aszszony dolog. Anilis, le* c* 3.
  Anilitas, tatis, f. 3*
  Fapta de toti facuta, Pragmatic cum» atici* n* s* Köz-tseleke-dett
  Fapta dé iicidere părinţilor, Pa-ricidalis, le, c* 3. Atya ífl& tselekedet.
  Fapta faciarnica, Praevaricatio, onis, f. 3» Színnel való tsele? kedet.
  Fapta indrefneatie, Ausa,. rum, n. 2, plu: Métész tselekedet. Fapta mica* Actiuncula» lae, f. i< Tselekedetetske. /
  Faptura* Factura, rce* f< 1. Tsi-ndlmdny. Factus, tús* m. 4* Figmenţum* ti, n. a.
  Faptura cu ítélpi desi, Pycnosty lus, li» m. 2i Silril qszlop é* pillét.
  Faptura de toata forma, Strui*»
  cis, f. 3. Mindenféle épüfatf tsindlmdnrt
Digitized by v^.ooQLe
Faptura manilor, Manufactura, rse, f. i. Munkával készített dolog.
Fac adefeori^ Factito* avi, t om* are. Tselekeddegelem.
   Facto, are.
   Agito, avi» atum* are*
Facere adefeori, Factitatio, onis) f. 5. Tselekeddegebés*
Fac afcultare, vedi afcult.
Fac bani* Nummos cudo* di, «uni) ere^ Pénzt verek.
Facatoriu de bani, Cüsor, oris, m. 3. Péne-Verfo Fac bine ţ Officiosos tum, fui s esse. Jótévő vagyok*
Facere de bine, Officium, cii* n. a. Jótétel.
Facatoriu de bine, Officipsus, sa, •um. Jótevő» barátságos.
Fac bine pentru bine, Reciproco* avi, atum, are* /ó hellyett jó* valJUeteL iTacere de biAé péntru bine, fe-largia» gise, £ i. Jótétemény heifyett jótétemény» iFsto bolundii, Moror* ari, ratus •um. Bolondoskodonu Fac capet, Termino, avi, atum, are. Véget vetek.
Facere capet, Terminatio, onis, f» 3» Vég*vetés% vege valami-nti
Fac cafa, fau alte ceva, Domum, aut aliud quid eedifico, avi, atum* are. Építek►
   Struo, zi, ctum, ere* Construo, xi, ctum, eret Facere.cafi, fau alt ceva, JBdifr catio, onis, f. 3» Építés. Constructio, onis, f. & Exeediiicatio, onis, f. & Făcători de cafa* fau alt ceva, JEdificator, oris, m* 3. Épitó* Constructor, oris* m. 3. JEdilis, lis, m. fi. Építőmester. Facuta cafa, fau alt ceva* Constructus, ta, tum. Építtetett. Structus, ta, tum*
   Structilis, le, o. 3b JEdificatus, ta, tum.
Fac cafa, fau alt ceva in laturi, Distruo, uxi, otum* «re. Félfélé épitenu
Facuta caia, fau alt ceva in lt* turi, Distinctus, ta, tum» Fél* Jelé épített.
Făcătură, Factura, rse, t. 1. Stru* ctura, rse* f» i> Épület, tsind* mdny.
   jEdificium, cii* n. a.
Fac ceva, Facio* ci, ctum, er* Tsindlok, teremtek.
   Creo, avi, atum, are.
   Cbndo, didi, itum, ere.
Facere ceva, Creatio» onis* £ & Teremtés, tsinálds.
Facatoriu ceva, Conditor, ori»» ni. 3. Teremtő.
   Creator, oris, m* 5.
Facatoare ceva, Creatrix, cis, £ 3. £*er*őnéy teremtöné.
Digitized by i^ooQie
*99
Facut ceva. Creatu*» táj um. Teremtett Conditus» ta» tum. Făcătură, faptura* Creatura» rse» £ i. Teremtés.
Fac ceva mestersug, Cudo, di, fum, ere. Tsindlom.
                   Fac conto, Ratiocinium ineo» ivi, itum, infre. SzdmoUvetek. Facut conto, raţie, Rationes sup* putatae» &zámba*vétetetU Fac cuib, Nidifico, cavi, atum, •re. Fészket rakok*
   Nidum copstruo, zi, ctum, ere. Facere cuibului, Nidificatio, onis, f. 3» Fessek rakás.
Fac ciiiva voe buna, Delecto, avi, atum, are. Valakit vidd* mitok.
   Oblecto, avi, atum, are» Voluptate afficio, ci, ctum, ere. Laeticia, afficio, ere.
                      Laetum facio, ci, ctum, «re. Exhilaro, avi, atum, are»
Fac cu lenevie, Perfunctorie ago, egi, actum, ere» ImmsUdrnrnal valamit tsinálok,
Facatoriu cu lenevie, Perfunctorius, ria, ium. ImmeUámmal tsélekedB.
Facere cu lenevie, Actio perfunctoria, Immel-dnunnl való tse-lekedet, véghezvitel.
Fac cu ochi, Annuo, nui, utum» ere. Réd*hagyom•
Faci cu dreptate, Faex* simpliciter. Igazán Uelekszel
 Fac datorie, Officio satisfacio, ci» ctum, ere» Kötelességemet megteszem*
 Fac de nou, Reficio, ci, etem*, ere» Ujjonnan megépítem. Refacio, ci, ctum, ere.
   Remolior, iri, itus sum. Redintegro, avi, atom, are» Facere de%nou, Refectio, onis, £ 3. Megépítés^ ujjalag tsi•' nálás.
   Refectus, tAs, m» 4* Redintegratio, onis» f» 5» Uj* jonnan felépítés.
 Facatoriu de nou, Reficiens, en» tis, o. 3. Épit'óy ujjitó.
   Refector, oris» m»3. Megujjitó. Facut de nou, Refectus, ta, t«nit Megujjutatott, építtetett. Reinteger, ra, rum. Ujjonnan megépíttetett^ helyre-dUitotU Fac deregatorie, Fungor, gi, ctus sum. Tisztembe eljárok, doi+ gomat végzem*
   Refungor, gi, barbar.
   Perfungor, gi, ctus éUlKU Facere deregatorii, Perfunctio ţ onis, £ 3» Véghezvitele d dolognak*
 Facatoriu derogatorii, Mtmifex t cis» o. 9» Tisztiben eljáró.
 Fac deítol, Satisfacio, ei, ctum, ere» Ele geUt eszek Facere déltől, Satisfactio, nis* f. 3. ElegeUtevéSi,
 Fac          v»i altoe, Volupta*
Digitized by ^ooQle
  4ot»               tfÂ.
  tem alterips expléo, evi, etum, ere» Másnak akarattyát bé-tbítönu
  Facut deftol vdi altue, Compos, öti«5 o. 3. Megelégedett. Contentus, ta, tum»
  Expletus, ta, tum;
  Fac detorii, iEs alienum Contraho, xi, ctum, erek Adósságot rakoh
  Debita Contraho, xi, ctum, ere. .ffire alieno me obstringo, ki, ctum, ere» Aggravor, ari.
  Fac de tot, Conficio* ci, ctum, eret Elvégezem•
  Perficio* ciţ ctum* éréh Perago, egi, actum, erei Facere de tot, Confectio, onis* f. 3i Elvégezés.
  Confectura* rae, f. i. Készítés. Perfectio* onis, f; 3* Elvégezés. Perfectus, tús, m» 4»              '
  Peractio, onis* f. 3;
  Facatoriu de tot) Perficiens, tis, o. 3. Elvégző.
  Conficiens, tis, o. 3«
  Confecto/, oris, m. 3.             1
  Perfector, orisy m* 3.
  Facatoare de tot. Perfectrix, cis* f. 3. Véghezvivöné.
  Facut de tot, Confectus, ta, tum; Elvégeztetett.
  Perfectus, ta, tum.
  Peractus, ta, tum;
  Perfecte, adv: Végképpen*
  Jac de tot caia, fau ait ceva,
                                      tA\
  Peraedifico* avi, atum, áré. Megépítem^ elvégezem az t• pitést.
  Exaedifico, avi* atum* ftrei Fac fogaduintie, Voveo, ovi, <J* tum, ere» Fogadást fogadok. Votum nuncupo* avi, tum, art* Facéré fogaduinti, Votum, ti, n. s» Fogadástétel.
  Vedi juruefc.
                     Fac iate* Itero, ávi, tum* áré.
  Ujjalag mivelentv .
  Facere iare* Iteratio* onis, f: 3* Ismét elöUkezdési Fac iare lucru. Recolo, ui, tum, ere. Ismét megmivelenn Facutufau iare, Recultus* ta, tum. Ismét megépült.
  Fac Idoli, Idola fabio* ere* Bál vdnyt tsinálok.
                     Facere Idolilor, Opea* eae, f. l.
  Bálvány tsindlás.
  Fac in contra, Obrogo, aTÎ, atutii, are. Ellene tselekszem.
  Fac îngropare, Justa facio, ci, ctum, ere. Temţtek Funus celebro, avi, atum* áréi Parento* avi, atum, are. Parentalia persolvo, vi* tum* ere» Fac insciintiaré, Indico, avi, a-tum, are. Kihirdetem.
  Indico, xi* ctum* ere;
  Condico, ere.
  Facere i riscl iriţi are, Indicatio* finis, f. 3. Kihirdetés. Indicatura, rae. f; i. .
Digitized by i^ooQle
                                      FA.
  T- *.......— ■        1           '
  Facut in&ciintiAre, Indicatos, ta, tam. Kihirdetett.
  Fac insciintiare ambe pârtilor, Internuncio, avi, atum, are* Két résznek híré adom.
  lae insciintiare dilpre cává reu, Obnuncio, avi, atum, are* Go* kom hirt hozok.
  Facere inscintiaré delire ma reu, Obnuntiatio, nit, f. 3. Gonosz hir mondás.
  Fac insciintiare tuturor, Invulgo, avi, atum, are. Kihiresitem. Pervulgo, avi, atum, are.
  Fac intre, Interfacio, elf ctum, ere. Közben mivelek. ;
  Fac Ia olalta caík, Coaedifico, avi, atum, are. Együtt építek.
  Fac lucru de plin, Exeqnor, fcutus tum, equl Meg mhtelem, vég* hez viszem.
  Facere lucrului de plin, Exectţ» tio, onis, £ 3. Megmivelés, vég» hez vitei.
  Facatoriu lucrului de plin, Exe* eutor, oris, m. 3. Véghez vivő.
  Fac lumini de ceara, Cereos fundo, di, som, ere. Viasz gyérgyát tintHk, tsinálok.
  Fac lumini de fen, Sebő, ári, Cum, jure. Fagyú gyérgyát mártok
  Fac luminat. Illustro, avi, tum, are. jíegfényesilem.
  Clarifico, avi, atum, are. Meg* világosítom, hiresitem,
                    F*c mai reu, Pejoro, avi, tum,|
                                *6
             FA.                  4°*
  .......... ■ .........
  are. Roszszabbá teszem.
  Fac mântuire, Salutem operor, feri, atus sum. Szabadtságotmun• kálódóm.
  Fac mergere inainte, Proficio^ ci,
  * ctum, ere. Előmenetelt tsinálok Progressum facio, ci, etum, ere. Fac minune, Miraculum facio, ci, ctum, ere. Tsudát teszek.
  Res mirabiles patro, avi, atum, are.
  Mirifica facio, ci, ctum, ere. Supra v. ultra naturam v. na-tune vires efficio, ci, ectum, ere. Operor, ari, atus sum.
  Facere minunilor, Miraculorum patratio, onis, f. 3. Tsuda tétel. Facatoriu minunilor, Miraculorum patrAtor, oris, m. 3« Tsuda tévő. Fac neoas, nedreptate, Injuriata fiacio, ci, etum, ere. Igasságta• lanságot, boszszűságot okozok* tsinálok.
  Injüria afficio, ci, ctum, ere. Injurior, ari, atus sum. Contumelia afficio, ere.
  Fac pace* Pacem ineo, ivi, itum» ire. Békességet tsinálok, békéi• lem,
  Inducias facio, ci, otum, ere. Pango, pepigi, ectum, ere.
  Ico, «ci, etum, icere.
  Facere paci, pone la un texnp, Sequestri#, tre, c. 5,
  Sequester, tra, um.
  Ptot sequestra,
Digitized by <^»ooQ[e
4ţ»______________JŢA._________________
   Induciae, iorum, f. plur: Iáiig való frigykötés.
Fac perae, gropi inpregiur, Vallo, avi, atum, ar», Arkolom sân• tzolom.
Fao porunca,, Imperata facio, ci, ctum, era* Parantsolatot bé* töltöm*
   Justa facio, ci, ctum, ere.
   Justa exequor, qui, cuiu» tum. Obtequor, equutus tum, qui. Pareo, ni, ere.
   Obtempero, avi, atum, ara Obsecundo, avi, atum, are»
Fac pre mefura, Modulor, ari, a* «ut tum, Mértékre tsindlom, vagy éneklem.
   Fac prunci, Gigno, genui, itum, gignere. Szelük, nemzek. Genero, avi, atum, are*
   Pario, peperi, artum, ere. Facatoriu de prunci, Genitor, o* ris, m. 3. iSzülő atya. Făcătoare de prunci, Genitrix, cit, f. 3. Szülő anya.
   Facere de prunci, Generatio, o nit, f. 3. Születés.
   Fac pruncii, Accitto, avi, atunij are. Gyermek eskedem.
   , Ineptio, tivi, itum, ire.
   Fac rele, Mala perpetro, avi, a* re. Roszszat tselehszem« Facatoriu de rele, Im probii t, ba, bum. Rósz, tévő rósz tselekedetlí. FIapitio«u8,sa,sufT). Gonosztevő Facinorosus, ta, tum.
                                     FA.
   Sceleratut, ta, tum.
   Scelestus, sta, stum* Scelerosus, ta, tum.
   Pudenda tgeos, tis, o* 3.
Fac reu cuiva, Supplanto, tvi, tum, are Ál ttomban másnak roszszat tselekszem, tsinálok Fac rif, Risum commoveo, vi, otum, ere. Nevetést tsinálok. Ritum concito, avi, atum, art. Ritum moveo, vi, otum, ere. Fac fe aduca fruct mult, Uberto, avi, atum, are. Termetté teszem. Fac fe eure balele, Salivo, tvi, tum, are. Nyálát eresztem mint a* barom a9 sótól Fac fe fiadba, Infervefacio, ci, ctum, ere. FelforralonL Fac fe fie cu voe buna alto, Ex* hilaro, avi, atum, are* Megvb dámitom.
Fac fe fie fore temere, Atteca* ro, avi, atum, are. Bátorságot sá teszem,
Fac fe fie legatura ti iodatorefc fe fie, Stipulor, ari, atut tum. Szövetséget tétetek, és hogy valaki bizonyos móddal kössön reá veszem, erőltetem. Facere fe fie legatura cu cinen, Stipulatio, onis, f. 3. Szövetség tétel valakivel
   Stipulatus, tűt, m. 4, Ssifps* tség* Jel Jogadás* Stipulatiuncula, Jae, f. 1. Szó-
   véts éget ske.
Digitized by <^»ooQle
EA.                  4o*
  Facatoriu ie fie legatura cu altu, Stipulator* ori*, m. 3; Felfö-gadtató, szövetség tévő.
  Pactbr, Qrii) m. 3. Alkudtatő, tiegödtetö.
  Fac fe fie un trup, Adfcorporo, avi, atum, are. 22gy feste tessem.
  Fac feitín, Dó, tí edo signum, dare v. edere* datum; /c/t adok.
  Fac femn cu xnana* Nico, cis, nici, ctum, eire: Jelt tsinálok ke-zemniel.
  Fac femn fpré cera, Innuo, ui, 11-tum1 ere. Réá intek.
  Fac fé plange, Lacryroas moveo, vi, oturn* ere. Sírásra gerjetz-tent.
  Fletum movéo, Vi, tum, ere; FJetuin Excito, avi, atum are.
  Fac feíe vendie, Veneo, venivi* venii j venituro, ire; Eia dat om.
  Fac Te Ae, Sisto* stiti* atum, Sistere. Megállítom,
  Fac fe fte de facie, Sisto, ere* E* lé állítom. <
  Sistere facio* ere;
  Fac si podefc cu taenüntil dé peetra, Rudero, avi, atuvn, are. Kö motsalékkal tsinálom;
  Facut si pödéit cu menuntis dé peatra, Ruderatus, ta* tum; Kö morsa lékkai tsínált
  Fac ípre placete altue cafe intru în gratie, Obsequor* cutus stirti, equi. Másnak kedvét keresem. Cratiam aucupor,ari, patus sum.
                            *6 *
  Gratificor, ari* atfcis sum. Gratiain ineo, ivi, itum, ire. Fac ftrigó ire, védi defcant* Deo-chiu, Farméc*
  Fac funet* Strépo, ui, tum, or* Zörgetek, zörgök Sonitum edo, edidi, tum, .*r% Crepito* avi* atum, fcrţ.
  Crepo* üij itum, ere.
  Pulso* avi, atum* are;
  Pulto, avi* atum, are.
  Puls ito, aire.
  Facere, fu netului, Strepitus* túl, m. 4* Zörgés* sürgetés. Crepitus, tűs, m» 4*
  Facere funétului de Ventu dela mi-adié noapte, Stridor aquilonis; Erős szél iúgás.
  Facatoriu de funet, Crepitans, tis* o. 3; Zörgö.
  Perterricrepus, pa, puin* Ret* tenetesen zörgö.
  Fac, temeez Ceva inainte, Prae* struo, xi, ctum, ere. Elöl ra* kok, építek;
  Facut, temeet ceva Inai inainte* Praestrubtus* ta* tum. Élőbbéit épített, élőbb megkészült.
  Fac teinees beva pefte, Inaedifico, avi, atum* áré. ReÚ építéki Fac ieftament* Testamentum facio* ere; Testamentumot Ut-ntilok.
  Testamentum cbndó, didi* ditum, ere.
  Fac temeicu Fundamentum fabib,
Digitized by i^ooQle
 404
 FA.
 FA.
     ci, actum, ere. Fundamenta* I Facatoriu de olceoare, Ampulla-
 m >t tsinálok*
                                                   rius, ii, m. s. Korsó tsináló.
  Fac térimé, Munitionem erigo, xi,| Facatoriu de plato«e de fér, Tho-cturo, ere. Erőséget tsinálok* \ racop»gu*. gi, m. 9. Mejj-vat,
  Aggere valló, avi, atom, are. Fossa munio, ivi, tom, ire.
  Fac vefte, Rumifico, avi, atum, are. Hírt tsinálok.
  Rumorem , famam spargo, si,
                                                          pántjgél tsináló.
  Facatoriu de turburare, Factiosus, •a, sum. Zenebona szerxa. Facatoriu de vesminte, Vestiarius, ii, m. 9. Rúha tsináló.
  •um, ere. Hírt terjesetek. Ui’ IFacul ca mort, Exanimo, avi,'a» nálok. j                         I    tum, are. Elhóltá teszem.
  Fac una dopa alta íchimbend,I Facut ca mort, Exanimatus, ta, Alterno,     avi, atom,   are.   EgyI   tum. Elhóltá tétetett,
  más után tserélve Uelekszem I Facut cá undele, Undulatus, ta, valamit.                         I    tum. Hab módra tsinált^
  (Tăcere uni dopa alta fchimbendIFacut ca un ic, Excuneatus, ta, Alternatio,  onis,  f. 3« Egymást       tum. Ék formára tsinált.
  után tserélve, mivelés.
  Facut una dope alta íchimbend, I Alternatus, ta, tum. EgymásI
  Facut cu mestersug frumof, Af* fabre adv. Mesterségesen, sxép
  mesterséggel tsinálva.
  után tserélve miveit, vagy lett. I Facut de dsumetate, Semifactus, Facatoriu de arme, Macheropegus, I ta, tum* Felig UinálL gi, m. 9, Fegyver tsináló, t«-| Facut de grinda mare, Trabicus,
  szár.
  polio, onis, m. 3. Fegyver tsi-náló, tisMtitó.
  Facatoriu de calciuni, Diabatrsrí* us, ii, m. 9. Paputs Uináló.
   ca, cum. Nagy gerendából tsi• nált.
[Facut de oarba Hyoschiam, Hyos* ohiamus, ma, um. Belendes, belendböl Uinált.
  Facatoriu de dsumetata da cinga-1 Facut in el, Immolitus, ta, tűn, . toare, Semisonarius, ii, m. 9.1 Belé építtetett.
  Fél Ővet tsináló*                    I  JSdificatns ta, tuns.
  Facatoriu de* fluer, Tibiarius, ii, I Facut in forma ceterni, Complu* m. 9. Síp Uináló,                       I  viatus, ta, tum. Tsátor na        mód*
  Tibialis, le, c. 3.                  I  ra tsinált.
  Facatoriu de luntre, Naupegus, gi,lFac*t fpre acee, Habilis, le, c. 3. m. 9. Hajó .itsináló.                   \ Reá termet.
 'V
Digitfeed by CjOO^Ic
FA.
 4o5
  Facume a nu vede, Con niveo, nivi, nixi, vere, Látatlanná tésscm.
  Facere a nu vede, Con niventia, ae, f. i. Elhalgatás, látatlanná tévéi Facume ca o vita necuventatoare, Obbruteo, ere. Elbámulok, meg-bámulok, kábulok.
  Obbrutesco, ere.
  Obstupesco, ere.
  Obstupeo, ere.
  Facume cunofcut, sciut, Cencele-brefco, ere. Elhi resedem. Increbresco, ere.
  Inclareico, ere. Inclareo, ere. Percrebresco, ere, ui.
  Facume cu voe buna9 HilUresco, ere. Megvidámulok.
  Facume de dsof, Vilesce, ere, Revilesco, ere. Alá való lészek, Facume luminat, Claresco, ere, rni. Fényiek9 tündöklőm. Illucesco, ere.
  Facume nemica, picu, Evanesco, ere, ui. Elenyészek semmivé lé• sxek.
  Facum nume mare, Nominis celebritatem mihi paro, avi, atum, are. Nagy nevet tiinálok magamnak.
  Famam nominis comparo, are, Facio, ere.
  Facie, Facies, ei, f* 5. Sein.
  Color, ori*, m. 5.
  Facie a ceva, Superficies, ei, f. 5 Seine valaminek.
  Facies, ei, f.< 5.
  Facie alba, Color candidus, Tise» ta fejér sein.
  Facie apei, Color aqueus, Vie sztn.
  Facieauran ţiului, Cotor auran* dus. Narants sxtn.
  Facie aurului, Color aureus, A• rany sein.
  Facie carni, Carneus color. Teet izin.
  Facie ceari, Glivus color, Vtase sein.
  Facie cenuşi, Cinericius color. Hamú isin.
  Facie ceriului, Cyaneus color* Vb 1 lúgos kék, ég seinii.
  Facie citrului, Color citreus, Tei* trom ie/n.
  Facie corbului, Coracinus color. Holló ie/n. Negrie, Nigricans color.
  Facie erbi, Herbidus color, Pd-iint ie/n.
  Facio ferului, Color ferrugineus* Vai se/n9 ieekfli sxtn.
  Facie fireafca, Nativus color. Ter-mésxet ieerént való sein.
  Faoie flăcări, Color flammeus. Láng sx/n.
  Facie floari perfecului, Ostrinus color. Baratek virág sein, •
  Facie focului, Color igneu», Ro* gyogó veres se/n.
  Facie galbena, Siluceus color. Sárga sein.
Digitized by LjOOQie
4o6
PA.
FA.
  Croceu*, ea, um.
  Galbinus na, nunţ.
  Ffavuş, va, um.
  Facţe galbina intuuecoafe, Io «va? sum, sţ, n.9. Sírtét sárga ssin. Fulvus va, um.
  Facie gaiţei ni» Col ar. spadîceiţs Gesztenye, sein.
  Castaneus ei.
  Badius, dii.
  Facie graaatului, Cplor hyqcin-thinus. Gráfíiát szin.
  Cólor granati»
  Facie luminoafa, Color laetu*. Vi• Idgos tündöklő szin.
  Facie lutului. Color luteuţ. Ha-iavâiţy szin.
  Facie mal vi, Molochţn as color. Múlva szín.
  Malvaceus color.
  Facie mari, Color thalassicus. Tenger szin.
  Thalassus, «a» asum. Thalassinus* J Glaucus color*
  Marinuţ oolor.
  Facie mefreceta, Color, mixtus. Ebi vegyes szin.
  Facie minei noafe, Color menti tus. Nem igas szin, alfesték. Fucus, ci, m. a.
  Facie neagra, Ater oolor. Setét Mstn.
  Baeticus eolor.
  Facie neagra roşie, Color punice-ne. Barna pirost pişos pej> j
Facie nuoroafe, Color nubilul.
   Setét, homályos szin.
Facia omului, Facies, ei, f. 5. hominis. Ábrásat, órtza.
   Vultus, tús, m. 4. Mais, ae, f. 1* Facia omului írumoaía, Facies formosa, pulchra, liberalis. Szép termet, nézés.
Faciţ omului groaznica, Facies horribilis, horrenda. Vultus formidabilis. hzojnyú rettenetes 46-, rázat.
Facia omului trifta, Vultus contractus, Torvus aspectus- Kedvetlen durva kinézés, tekintet• Facies aspera, tristis.
                                            Facia omului yoioafe, Vultus hili laris, jucundus. Vig ábrásat Facia omului urita, Facfes deformis, 'deformata. Rút ábrásat. Facia omului mica, Vulticulus, li, m. 9, Abrdsatska.
Facia omului fau alt ceva zugra* fita, Facies honpinis eat alterius rei depicta. Abrázattyaas embernek vagy egyébnek l*. festve.
   Imago, inis f. 3.                 |
   Figura, rae, fi 1. Effigies, el, 15. | Typus, pi, m. 9. Species, ei# f. 5. Simulacrum, rh n. a*
Facie pament ului, Facies terrae, Fold színe*
Facie pamentuluî depe care cw nofcbaesí efte arama in el au na, Segellum, li, n. sül Főid szbi#
Digitized by <^»ooQle
  melyből a* bányászok meges• mérik ha vagyoné értz benne. Facie palita, Color pallidus. Fe* jér sárga szin, sárgálló.
  Facie poríiri, Color purpuraceus.
  Rogyogó világost vióla szin. Facie perduta, Color perditus,
  4Szín hagyat.
  Facie plumbului. Color plumbeus.
  Szederjes onszin.
  Facie rosi roşie, color róseus, Ro’sa szín.
  Facie rosi oare, Color subrufu-, VerseUö, tégla szin.
  Facie rosi malvi, Malvaticus color.
  Máivá rasa szin.
  Facie rosie, Color Burrus. Veres szín,
  Facie roşie galbena, Color leoninus. Sárga veres pej szín. Spadix, cis, m. 5« Pej.
  Faoie fát u la, Color satur. Telyes szin.
  Facie (cariatului, Color coccineus.
  Bibor szin, skárlát szin.
  Facie fraeragdului verde, Color smaragdinus, Smaragd szin zöld.
  Faoie şoarecelui, Color murinus.
  Deres szin.
  Facie sofranului, Color epicrocua.
  Sárgálló sáfrány szin.
  Facie fpumei arat at oare, Cyno stilis, le, c. 3. Habos ssmt mutató. Facie fura, Leucophaeus color. Szârke szin*
  Facie veneta, Color sublividus. Kékes szin.
  Subluridus color. Kékes hald* vány szederjes szin.
  Facie veneta deschife, Color pu» micus. Fényes király szin. Facie veneta luminoaía, Color glatt* cus. Világos kék.
  Facie verde, Cylor hyalus, Zöld szin. Uyathmus, hyathmi. Hialious, viridis, Prasinus, id. Facie violi, Color violaceus, Vio* la szin.
  Jantinus color,
  Facie vifonului, Porfîriacus, Bár* eon szin.
  Facie viargata, Color variana, Tar» kâs szin.
  Facie undelor, Color undulatus» Habos szin,
  Cumatilis.
  Faciuiala, Tinctura, [rae, f. î. Fekték.
  Color, oris, m. 3.
  Faciuefe, Coloro, avi, atum, «re* Festem.
  Tingo, nxi, nctum, ere.
  In col oro, avi, atum, ara. Faciuire, Coloratio, onis, f. 3* Festés. Tinctura, rae, f. i. Pictura, turae, f. î.
  Faci uit or , Tinotor, oris, m. 3* Festă• Fullo, onis, m. 3. Infector, oris, m. 3.
  Colorans, tis, o. 3.
  Faciuît, Tinctus, eu, ctum. Festett.
Digitized by i^ooQle
FA.
   Coloratus, ta, tum.
   Fucatus, ta, tuml Faciuitoriu de vesminte galbine, Crocatulariusv Urii, m* %• Sár-ga ruha festő.
   Faciuefc, Fuco, avi, atum, ara.
   Festem* kendőzöm,
   Faciuiceo^ Fucosus, sa, sum* Festett, kent színlelt.
   Faciuit, Fucatus, ta, tum. Kent, színlelt, festett*
   Faciuefcume, Fucor, arí, catus sum* Kendőzöm.
   Faciuefc bine, Polio, livi, tum, ire* Szép szint adók.
   Faciuit bine, Politus, ta, tum* Szép színes.
   Faciuefc ceva cu fcandurf, Tabu-ló, avi, atum, are. Deszkával megbontom.
   Faciuire aceva cu icandori, Ta* bulatio, onis, f. 3. Deszkával
   megbontás.
   Faciuit ceva Cu metal, Incoctile, lis, n. 3. Arannyal, ezüstel, rézzel, vagy ónnal, megmá• zoltatott.
Faciuefc cu fecure, fau dsiluefc, Ascio,. iavi, iatum, iare. Bár-dolom, gyalulom.
   Dolo, avi, latumr, are.
   Faciuire cu fecure, fau dsileu, Aa-ciatio, onis, f. 3. Bárdolás gya?
   . lulás.
   Faciuitoriu cu fecure fan dsileu* Asciator, oris, m. 5, Bárdoló,
  gyaluló«
  Faciuit cu íécure Tan dsileu» Ascis-tus, ta, tum. Gyalúlt, bárdólt, színlelté
  Dolabratus, ta, tum* Faciernicefcume, Assimulo, avi, átum, are. Magamat úgy tét• tetem*
  Simulo, avi, atum, ara* Dissimulo, avi, atum, ara* Ementior, itus sum, iri, Faciernicefcume cu blandetie, Subblandior, diri, itus sum^JKí/i*-egy hízelkedem, magamat tét• tetem*
  Faciernicia, Assimulatio, onis, f. 3« Tettetés, szin mútatás. Hypocrisis, sis, f. 3*
  Fictio, onis, f. 5.         '
  Figmentum, ti, n* s.
  Simulatio, onis, f. 3* Dissimulatio, onis, f. & Insinceritaa, atis, f. 3.
  Versutia, tiae, f« i*
  Praetextus, tús, m. 4*
  Faci er it, Assimulatus, ta, tum, Úgy tettetetu Simulatus, ta, tum*
  Assimulata familiaritaa. 7saldrd barátság.
  Faciearnic, Assimulator, oria, a*& Tettető, képmutató,
  Hypocrita, tae, m. i»
  Fictus, cta, ctum.
  Simulator, oris, m. 3. Dissimulator, oris, m. 3«
Digitized by ^ooQle
fA.
4°9
  Fucatus» ta» tum.
  Fucosus i it) sum Duplex, cis» c. 3*
  Insincerus» ra* rum#
  Aptus ad simulandum.
  Histrio* onis, m* 3. Mimus» a, um. Facierniceste, Simulata» adv: Tet* teWe9 Ficte.
  Simulate» simulanter. Tettetés képpen*
  Versute» Ravaszon*
  Facerniceste graitoriu» Versutiloquus, loqua, loquum. Rava• szón beszéllö.
  Făclie» Fax» acis» f» 3. Fáklya. Făclie de oeara. Fax caerea» Viat.* fáklya.
  Făclie de rasina, Taeda dae, f» l.
  Szurkos fenyő fáklya*
  Făclie purtatoriu» Taedifer» re» um.
  Szövetnék hordozó.
  Fadiutie, Facula, lae» f. i. Fák-lyátska.
  Fag, Fagus» fagi, t s. Btkfa, Fagof de fag, Fageus» ea» eum. Bikfából való. Faginus, gina, innm. Fagineus» nea, eum. Fagaras» Fogarasinuapi» ni» n. t.
  Fogaras város.
  Fagarasan, Fogarasiansis»sţs»m. 3.
  Fogafast Fagur» Favus» favi, m. a. Lépméz. Fagu rei, Favulus, li» 19. •. Lé• petske.
  Falca, Faux, cis» 3. Fauoeus» faucium. Al> JlnyetdeklÖ,
  Falca dein dsof, Mandibulum, li, n. a, Mandibula» lae, f. i» AU kaptzăi
  Falanga^ Phalanga, gae, f. i. Dó-* rong rúd, tseber rúd Palanga, gae, f. i.
  Pertica» ticse, f. i.
  Fustis, tis» m. 3. ,
  Falangariu» Phalangarius, rii, m. 4.
  Rúd, vagy tsébfir hordozó. Fáim, faima, foimatoriu, faimat» ve* di* véitefc,
  Faima fau fama» Vefte, Fama» mse» f. í. Hír,
  Humor, oris, m. 3.
  Nuncium» ii, n. a.
  Fama bona» Fama praeclara* Jó hir.
  Fama optima.
  Fama bona am» Bonam famam habeo, ui» ere* Jó hírem va» gyón, jó nevem vagyon.
  Bane audio, ivi, tum, ire. Clareo, ui, ere. Híres vagyok. Fama buna a numelui, Fama bona nominis. Jó hír név. Celebritaa nomrais^
  Amplitudo nominis.
  Existimatio nominis.
  Fama cu indoiala, Rumor incert tus. Bizontalan, kétségeţ hír* Rumor sine authore.
  Fama re, Fama mala, odor malus* Rósz hír.
  Fama re am, Malam famam habeo» ui, itum» ara. Rósz hírem tun.
Digitized by <^»ooQle
 4»»____________________________________
   Male audio, ivi, itum, ire. Famof, Famosus, s», sum. Híres* Famof in bunalate, Clarus, ra, rum. Jósággal híres.
   Illustris tre, c. 3.
   Celebris bre, o. 3.
   Inclytus ta, tum*
   Insignis ne, e. 3*
  Famofţste, Famose Adv: Htresen< Familie, Familia, ae, f. i. Atm* zet. Gens tis, f* 3.
   Genus eris n. 3.
   Generatio, onis, f. 3,
   Prosapia, ae, f. i.
   Progenies ei, f. 5.
   Stirps, pis, f. 3.
  Familie Boereafca, Familia nobi* lis, Nemes nemzet,
   Familia Illustris.
   Familia clara, generosa, Patricia, familie de cafa, Familia dome -atica/ Házi tseléd.
   Caetus eorum qui communem patremfamilias habent. Familiariu, Familiaris re, c. 3. Tselédhez való,
   Familiarius ria, ium.
  Famul, Famulua li, m. a. Szóig a.
   Servus vi, m. a«
  Fţmula, Famnla, laef f. i. Szól» gdló.
   Serva servae f. <•
  Famulefc, Famulor, ari, atus tum. Szóig álolt.
   Servio, vivi* tum, ire. Famulatie* Famulatio, onis, f. 3.
                                     FA.
  —■ ■■■■■ — ■■■■■> Szólgálat.
  Famulatus, tás, ml 4. Famulitium, ii, n. a. Famulariu, Famularis, re, c. Z. Szólgai.
  Famulitieste, Famulariter, adv: Szólgai madon.
                     Farina, Farina, nae, f. 1. Liszt.
  Far, aris, n. 3.
  Farina de frunte, Adoreus ea, eum. Liszt lahg.
  Simila, lae, f. 1. Similago', inii, f 3. Siligo, nis f. 3.
  Farina de toate bucatele, Adoreum, ei, n. a. Mindenféle gabo• na liszt«
  Farina de vertosat vesmentele, Amilum, li, n. a. iftiha kémé• nyitő liszt.
  Farinariu, Farinarium, ii, n, a. Lisztes láda, kas.
  Farrarium, ii, n. a.
  Farinez, Farina inspergo, si, eum, ere. Lisztezem.
  Farinof Farinosus, sa, sum. Lisz» tes.. Farinolentus, ta, tum. Farinat, Farinatus, ta, tum. Lisz» tel hintetett.                    <
  Farina absrtus, ta, tum. Farmec, Fascino, avi, atum, are. Vardslomy tgézem vei var A* lók igézek.
                      Incanto, avi^ atum, are, Meg»
  btH>ajolon%,
  Per praestigias decipio, epi, ep* tuu^ere* Ludifico, avi, tum, ar?»
Digitized by <^»ooQ[e
FA.
FA.
   Praestigiis capio, «pi, aptum, ere. Praestigiis, ét imposturis deci* pio, epi, eptura, ere. Farmecatoriu, Farmecator, oris, zd. 3. Varásló bűbájos. Praestigiator, oris, m. 3. Szem-fény vesztő.
   Mágus, gi, m. 3. Őrd&ngös, biX• bájos.
   Incantator, oris, m. 2. Bübá ly os.
   Fascinans, tis,* o. 3. Igézö, Veneficus, ca, cum. Konta ires> Őrdöngös bájos.
   Superstitiosus, sa, sum, Babo• n ás.
Farmacatoare, Saga, ae, f. i. Bo-Szorkány, varásló aszszony. Farmaceutria, ae, f. 1. Babonás aszszony.
   Praecantatrix, cis, f. 3. Büvo-Ioné bájolone.
   Praestigiatrix, gis, f. 3. Szem-Jény fesztöné.
   Fascinatrix, cis, f; 5. Igézöné, megkötöz öné.
   Venefica, cae, f. i. őrcfó'ngck* boszorkány.
   Trivenefica, cae, f. i. Farmacare, farmacatura. Fascinatio, onis, f. 3. Igézet, rnegkÖ-ţeş.
   Fascinum, ni, n. 2.
   Cantamen, nis, n. 3. Incantatio, onis, f. 3. Bájos-
  Incantamentum, tij'n. a. bájolás.
  Praestigiae, arum, f. plu: Szem fény vesztés.
  Veneficium, ii, n- 2* Boszorkányozás.
  Zoroastri susurri. 2?«fconá$, fcer-betelés.
  Farmec, Superstitia, onis, f. 5. Babona.
  Cantatnen, nis, n. 3. * BoszÓr*
  ■ kányos mesterség.
  Magia, giae, f. j. Ördöngösség,
  Farmecat, Fascinatus, ta, tum, Megkötött, babonázott. Cantatus, vtata, tum. Varáslatr Incantatus, tata, tum* Bűvöl* letett.
  Fafian, Phasianus, ni, m. 2. Fd-tzán. Attagen, nis, ín.' 3. Fafiaoof. Phasianarius, ria, ium.
  Fdtzdnyos.
  Fasie, Fascia, ae, f. i. Pola kö-töy mindenféle kötő.
  Fasie pruncului in foalele maíca-fa, Secundae, arum, f. plu: Bu-roK gyermek kőtÖ lantorna, Fasiutie, Fasciola, lae, f. i. Po• látska.
  Fafole, Phaseolus, li, m. 2. Fa* szújka.
  Faíole turceaÍQa, Smilax, 'cis, f. 3.
  Török bab, Jelfolyó. fát, Feto, avi, atum,*re. Szülök^ tenyészck.
Digitized by v^ooQle
                     frA.
    ■ mmmmmmmmA ■■             s —mrnmm
    fetífico, avi, álam, ere.
  Fatare, Fetura, rae» f. i. Szapa-radds tenyészet.
  Fatatoare, Fetus, ta» tum, Terhet hasaz.
    Fetifera, rae, f. i. Fetifica» cae, f. i. SzüliL, nemzH.
  Fát t. fel, Fetus, tds, m. 4. Mag-
  ' sat9fiattka.
  Fát crefcatoriu, Adolescens , tis , c, & JVevedékeny ifiatska•
  Fata» Filia, ae, f. i. Leány.
  Fata creícatoare, AdoletcenţuU 9 lae, f. 1. JVeifedékeny leány.
  Fata feceoare, Filia nubilis, lis, f. 3* Férjhez adó leány*
  Fata feqeorului nepotului teu, Abneptis, tis, f. 5. Unokád Jiá-nak leánya.
  Fata furori maneta. Consobrina» nae, f. 1. Anyád nénnyének% vagy öttsének leánya.
  Fát de beferica. Filius Basilicae, Egyházfő Egyház b'rş&% jEditnus, ui, m. a*
    JEditimus, mii m. a.
  Fatefc la Beferica, JEdituor, arí, a? tus tunoi. Egyházfi tisztet vi•
    1«
  Faur, Faber, bri, m. a. Kési met» ţer emjber.
  Faur de arama, JEreus fabar. Rés míves.
  Faur de fier, Faber ferrarius, ii, m. a. Kovdtţ, vat mivet.
  Faur da fier oe bata si lucra cu
________________FA^_________________
  foc, Excussor, oris, m, 3« JO* vert, vasból kiver8 tűzzel doh gozó kováit.
  Banausus, si, m. s* 1 űznél doU gozó kováit.
  Faur de lemn, Fabar lignarios» Alt mester*
  Faur de marmore, Faber marmo» reus* Márvány faragó.
  Faur de redeicat caii, Faber ae» dium. Ház rakó mivet. Strue» tor, oris, m. 3.
  Faur de roate, Tignarius, ii, m* s. Kerekes.
  Hotarius, ii, m, a.
  Faur de vafe de lema, Fabar vasorum ligneorum, Fa edény mester, fa edény tsináló.
  Faur de vale de lut, Figulus, li, m. a. Fazákat mester.
  Faurefc, Artem fabrilem exerceo, ui, tum, ere. Kézi munkát mivelek.
  Faurie, Faber, ra, rum* Mesterség kézi munka szerént valóm
  Faurefc ceva dein fier, Excudo, di, sum, ere. Kiverem kikovátsolom.
  Faurefc de non, si bat, Hecudo, di, sum, ere. üjionnan kikovátso* lom, kiverem.
  Faurefc de plin, Perfabrico, avi, atum, are* Megkészitem, kitsh nálom.
  Făureşte, Fabre, adv: Mesterségesen.
  Făurişte, Fabrica, cae, f. 1. Mi• hely, murikáló hely.
Digitized by L^ooQle
Ffi.
   Officiat, na*, f. i.
Făurişte da «or, Aurificina, nae, f. i. Ötves mivhely.
   Feara, Fera, rae, f. 1. Vad áüat. Bellua, loae, f. 1.
   Bestia, iae, f. 1.
   Feara dein lnp si dein pardofpre-fita, Thos, thois, m. 3. Farkas* bőlj és párdutzból fotjzatt állat.
   Feara eu peri inainte crefcutI, Oryx, gin, ni.3. Egy vad állat melynek «* szőre előjelé nőtt.
   Feara in forma bonlui, Bono-sus, si, m. a. Egy ökör forma nagy álhL
   Feara in forma caprf, Orix, gis, m. 3. Egy ketske szabású vad.
   Feara mare ca elefantu cu un corn ftrimb in naf, Rhrinoceros, otis, m. 3. Egy vad álat nagy mint az e&efánt az órrán nőtt égy horgas szarv.
   Feara, felbateca afemine cerbului si caprnlui, Tragelaphus, phi, zn. s. Egy vad állat, mély d szarvashoz, és a* bakhoz ha• sonló.
   Februarie, Februarius, ii, m* s. B8jt elő hava.
   Februefc curatiefc, Purgo, avi, a-tum, are. Tisztítom.
   Lustro, a ţ, atum, are.
   Februire, Purgatio, onis, f. 3.
   Tisztítás. Lustratio, onis, f. 3. ' Februamentum, ti, n. a.
   Feceor, Juvaris, ais, m. a. Ifjú.
  Feceor ce in vatie la mestersn& Sodalis, lis, m. 3. Mester legény.
  Feceor la verfta barbateafca ajuu£ Vefticeps, pis, m. 3. Ember korban jútott ifjú.
  Feceoru lui Esculapie, Machaon» onis, m.3. Egy jeles órvas Jija Esculapiusnak.
  F ceoara de maritat, Filia t iripai» tens, tis, f. 5. Házasságra of» kalmas leányzó, erős.
  Feceoru feceorului nepotului ten» Abnepos, otis, m. 3. Unokád Jiának Jija.
  fceceoru iau fata ce fe nasce deio pat nelegiuit, Spurius, ia,um. Fattyú gyermek,
  Felon falon Grae: Casula lae, f. i. Vestis ecclesiastica» Papi feb* rúha.
  Femee, Faemina, aae, t l. A$& szony.
  Femee barbata, Virago» inis, f. S. Férfi módra termett aszszony*
  Femee ou inima barbateafca, An* drago, inis, £ 3. Férfi szívÜ aszszony.
  Femee ca ochi vineţi, Glancopis, copis, f. 3. Kék szemű aszszony.
  Femee de cnrte, Abra» brae, f. i9 Udvari aszszony.
  Femee necurata, Prostibula, |aef f. i. Tisztátalan aszszony, kurva.
  Prostibulum, ţi, a. t.
  Femse purtatoare dş eo tarea,
Digitized by LjOOQle
4^4                     Fî»                                   FE.
   Qutsiillarit, irjae» ^ Kosár hordozó leány•
Femee serba 1« aducere eertvei, SimpnUtrix, cis, f. 3. Áldozat körül szólgáló aszszony.
Femee vele, Faemina veterana, Vén aszszony.
   Vetula, lae, f. î.
   Anus, nús, f. 4.
   Anicula, lae, f. â.
Femei ce şed lenga prunci «ii crefc, Astae, arum, f, plu: Cyerme• kék mellett ülő dajkák Femei ce muncefc fufletelein jad, t Furiae, iarum, f. plu: Dühős pokolbéli aszszonyok, kik ki• nozzák a* rósz lelkeket. Eumenide», umr f. 3. plu: Femei necurate, Ambubaiae, a-rura, f* plur: Tisztátalan rósz aszszonyok Femeeíc, Etifaemino, avi, atum, are* Puhává tészenty aszszony mód• ra szoktatom.
Ftmeefc lucru, Feemineus, ea, eum. Aszszonyhoz tartozó. Fcemininus, ni na, num* Faeminalia, iorum, n. plur: AU só Jcifi, és aszszony rúha. Fáméit, Effeminatus, ta, tum. Aszszony szivü. jVmeeste* Effeeminate, adv: Asz• szony módra.
Femeoare, Fremella* lae, f. 1. Asz-szonyotska.
Fan, Fenuffl, nit ti. 2.1 Széna.
Fen de aldoile* Sicilimentum, ti, n. 9. Sarjú széna.
   Cordum, di, n. 9.
Fenatiu, Fenile, üs,n. 3. SzénaJTL Fenetum, ti, n. 2.
Fenof, Fenarius, ria, ium. Szértás. Fer, Ferrum* rri, n. 9. Vas.
Fér áratatoriu in bora de umbra, Gnomon, nis, n. 3. Múlató vas az árnyék órában.
Fer aratrului, Vomer, ria, Vomif, erie, m. 3. Szántó ekevas.
Fér de curatit, ai mefurat ranele, Specillum, Ui, n. 2. Seb tiszti• tó ispot, seb mérő vas* Specium, ii, u. 2*
Fér de infemnat, Tudicula, lae f. 1. Bélyegző, jel sütő vas. Cauterium, xi, n. 2. ' Tesserarius, iit m. 2. Signatorius, márculus.
Fér de traf deinti, Odontagra* rae, f. 1. Fog vonó vas.%
Far la pept, Pugnaculum, li, n. 9.
   Mely vas*
Fer pe care fa bate feru cald, A» monj onis, m. 3. Out vasi Incus, udis, f. 3.
Fér pe talpa calciunului, Solea, eae, f. 1. ferrea* Patkói Fér íiipt ungie calului, Solea fer» rea equina. Lé patkói 'Fer fau lemn lung a cumpeni de care fe leaga thigaile, Ági-ns, nae, f. 1. Mérő serpenyő rúdgydt mély alásfel mégyerh
Digitized by <^»ooQle
____________; FB._______________
  Fer fau lemn pa pe nafu calului muicitoriu) Pastomis, idia, f. 3. Harapó ló orrára való vas» vagy fa vserszám.
  Fer fegeti, Spiculum, li, n. a.
  JVyílj és kopja vas.
  Ferariu, Ferrarius,. ii, m. a. Ko* váts.
  Ferarefc. Ferrarius, ia, ium. Vashoz való.
  Ferat,‘Ferratus, ta, tum. VasázatU Ferec, Ferro ligo, ▼. obduco, ere* Vasatom.
  Feró £ Ferreus, ea, eum. Vasból való.           '        ^
  Feruit, Ferralis, le, c. 3« Gens fér* ratilis. Va&as rabok.
  Feruefc, Ferrumino, avi, tum. Ö,*.
  ve forrasztom.
  Ferruire, Ferruminatio, nis, f. 3.
  Egyben forrasztás.
  Feruit oare, Ferrumen, nis, n. 3« Forrasztó szerszám.
  Ferb, Coquo, xi, ctum, ere. Főzök*
  Concoquo, ere* Megfőzöm. Diecoquo, ere.
  Coquito, are, vi, tum. Fozde-degelek.
  ferbere, Coctio, onis, f 3« Főzés. Coctura, rae, f. i.
  Coctus, tús, m« 4,
  Decoctus, tás, m. 4«
  Decoctura, rae, f. 1. Concoctio,, oni*- f. 3* Megfő zés, Ferbatoriu, Cocus, ci, rö< a. Szakát s*
              FB.                 4i5
  Coctor, oris, m. 3.
  Coculus, li, m. a. Szakáts mássá. Ferbatoare, Coqua, quae, f. 1. Főző aszszony.
  Cocaria, ae, f. 1. Cocula, lae, f. I. Fert, Coctus, ta, ctum. F'ott, JŐ* zött. Coctilis, le* c. 3. Concoctus, ta, tum.
  Decoctus, ta, tum.
  Ferb afare, Ebulio, rvi, tum, ira. Kiforrok, kibuzgok» Effervesco, ere.
  Effervo* ere*
  Efferveo, ere.
  Scaturio, ivi, tum, Íré.
  Scateo, ere.
  Ferbere afare, Ebulitio, onis, f. 3. Kiforrás, kibuzgás. Effervescentia, ae', f. 1.
  Ferb apa, pecoquo, xi, ctum, ere.
  Vizet ftízök.
  Fearta apa, Decoctum, ti, n. a.
  Főtt víz.
  Ferb bine, Excoquo, ere. Kifő zöm. Decoquo, ere. Megfőzöm k{fá• zöm.
  Fert bine, Excoctus, ta, tu|tt< Jól megfőtt.
  Ferb de nou, Recoquo, ere. Ujja* lag me JŐzeim.
  Fért de nou, Recoctus, ta, tum# Ismét megfózott t Ferb iare* Referveo, ui, ere. kmfö forrohi
  Fefb in apa, EIi\o, «vi, túra, arif Vízben főzöm«
Digitized by v^ooQle
4i6                 FE.
 FE.
  Lixo, are,
  Ferb in catva, Subferveo, ere. Valamennyire felforrok. Subfervesco, ere.
  Fért incatva, Subfervefactus, ta, tum. Színié feiforrot.
  Ferb in el, Incoquo» ere. Belé fih ,iöm.
  Fért in el, Incoctu», ta, tum. Be» lé főzött.
  |Terbe leibe, Coctili», le, c. 3« Kön» nyen fövtí,
  Ferb mai inainte, Praeferveo, ere* Elüb forrok.
  Fért mai inainte, Praecoctus, ta, rum. Előre megjtitt,
  Ferb muít idein poame, Defracto» avi, atum» are. Gytkm&Us lé• bSl mustot, vagy bőrt főzök. Ferb pefat, Pulte» coquo, xi» ctum, ere. Kását fózök.
  Ferbatoriu de pe&ţ, Pulticos, oa, cum. Pép fózíf, kásafée'á, FerbatoreCc» Coquioor, ari, atu» •um. Szakátskodom,
  Pertura, Ferculum* li» o* 4. FÜit
  Decoctura, rae, f. 1. Főzelék»
  , Fér ben tea, Fervefacip, ci, ctum» e« re. Megforralom, hevítem. FerbemiaU4 Fervor, ori», m. 3. Bekkénöség, nap meleg,
  Ardor, oris, zn.. 3*             :
  jEstus, tús, m. 4. Odor, ori», m 3 fnrbentţ, Ferven», tis, o. 3. Forró 1 hév, Flagrans, tia, a. 4.
                                      1
  Fervidu» da, dum. iEttuans, antis, o. 3. jEstuosus, sa, ium. Ferbenceof, JEstuosus, **, tan.
  Hepes, forró.
  Ferbentieste, Ferventer, adv; Fór* ron9 héven, •
  Ferbentiefcume, Ferbintume, F«* veo, ui, ere, Buzgók forrok, Fervo, ere.
  Bullio, ire»
  jEstuo, avi, atum, art* Exae»tuo, avi, atum» ara. Conferveo, ejre.
  Fervesco, ere.
  Confervesco, ere.
  Infervesco, ere.
  Inferveo, ere.
  Fere, Fel, felis, n> 3. Epe.
  BiJis, IU, f, 3.
  Ferof, Felleus, ea, eum. JSjpés.
  BUosus, sa, sum.
  Fereaftra, Feupstra, trae, f. 1. Ab> lak,
  Fereftutie, Fenettrella, lae, f. 1* Ablakotska.
  Fereftrez, Fenestro» ayi> tum, in Ablakot tsinálok jrajta, Fereaftra fac, Fenestro, jure, ideo. Fereítrat, Fenestratus, tata, tua* Ablakos, tok ablakúp Fereítrefc, Feoestţali»» le, f. & Ablakhoz való, ablaki. Fereftrariu, Finest rarius, ii, 0. * Ablak tsináló.
  Vitrarius, ii, m, %>
Digitized by i^ooQie
                     FE.
  Fereafta de glase, Specularium,
  ii, n. a. Üveg-ablak.
  Speculare, ris, n. 3*
  Fereafta oarba, Riscus, ci, m. a.
  Vak-ablak.
  Fereafta rotunda, Fenestra rotunda, Kerek-ablak.
  Ferem, Frio, avi, atum, are. Morzsolom.
  Tero, trivi, tum, ere.
  Contero, trivi, tunb, ere*
  Affrio, a Vi, atum, are.
  Infrio, are.
  »Trito, avi, tum, are*
  Tero, trivi, itum, x ere.
  Distero, ere*
  Affrico, are.
  Frico, are.
  Infrico, are*
  Distringo in micas, ere.
  Minuo, ere.
  Fermire, Friatio, onis, f. 3. Mor-9 solás.
  Tritus, tús, m. 4-Tritura, turee, f. 1.
  Fermetoriu, Frians, tis, 0. 3. Morzsoló.
  Tritor, oria, m. 3.
  Fermeceof, Friabilis, le, c* 3.
  Mo/solhaíó.
  Ferem menunt, In micas frio, avi, atum, are. Aprón mor’solom. Minuo, ui, utum, ere. Distringo, ere.
  Ferme mica, Mica, micae, f. 1. Mor sa,
                                                                            V
              FE.                  4*?
  Fermatura, Fragmentum, ti, n. a. Mor* salék.
  Mica, ese, f. 1.
  Fermetura cu care ingrase pafe-rile, si găinile , Turunda, dse9 f. Tyúk és madár hizlaló mofsalék.
              ► \ Fermume menunt, Frior, ári, a-
  tus sum. Aprón morzsolódom.
  Fericfefc, Felicito, avi, atum, are.
  Boldogítom.
  Beo, avi, atum, are*             ,
  Prospero, avi, atum, are. Fortuno, avi, atum, are. Sít-rentsésitem.
  Secundo, avi, atum, are* Fericire, Prosperatio, onis, f, 3. Szer ént sésités.          ţ*
  Fortunee procuratio, et apprecati o*
  Fericitoriu, Felicitator, oris, m. 5. Boldogító.
  Beatificator, oris, m. 3«
  Fericie, Felicitas, tis, f. 3* Boldogság.
  Beatitudo, inis, f. 3.
  Beatitas, tis, f* 3.
  Felicitas, tis, f. 3.
  Faustitas, tis, f. 3.
  Prosperitás, tis, f. 3.
  Res secunda.
  Fericit, Felix, cis, c* 3* Boldogţ sxerentsés.
  Felicitatus, tata, um*
  Prosper, ra, um.               N
  Faustus, ta, tum.
Digitized by KjOOQYZ
   Prosperus, 7a, rum.
   Secundus, da, dum*
   Fortunatus; ta, tum.
* Feric; ti el, Beatulus, li, m. 2.
   Boldogotskeu Fericeşte, Feliei terf adv: Szeren-tsésen.
   Beate.
   Fauste.
   Prospsre.                   •
   Fericit funt, Felix sum, es, est, fui. Szerentsés vagyok.
   Bona fortuna utor, usus sum, uti. Secundis rebus utor, uti. ‘ Fortuna mihi secundat.
   Fer ia, di de ferbatoare, Feria, se. Feri ce, árum, f. plu:       Ünnep,
   . Ünnep napok.
   Feria, încetare de a felegiui. Feria*, árum. Törvénykezést61 Üres napok.
   Ferula de şcoala, Ferula, lse, f. 1.
   Ferula, plága.
   Festh ila, a Fistula, Tse v, tso. Fistula candelse, A9 gyertyád nak bele, tsb've.
   Slychnium, ii, n. 9.
   Festhila, cefe pune in buba, Penicillum, li, n. 9. Kérő, méllyé t a9 borbélyok a9 sebbe tesznek.
   Tomentum, ti, 11. 9. Linamentum, ti, n. 2. Turunda, da, f. 1.
   Festhila făclii, fistula, v. Elich-nium facis, Fáklya bélé.
  Feftuca, Festuca, cse, f. 1. Szálka. Feftuca, Festuca, cse, f. 1. a fu-sticula. Páltza, pált’zátska. Feftucariu, Festucarius, ria, ium.
  Páltzát hordozó.
  Fetefc, Puellaris, re, c. 3. Léá» nyi.
  Feteşte, Puellariter, adv: Gyér* meki, leányi módon.
  Feteşte a fe purta, Puellascere, Leány gyermek módon magát viselni.
  Fiala, (Grse: Fiale,) Phiala, I*r, f. i. Pohár.
  Scyphus, phi, m. 9.
  Calix, cis, m. 3.
  Crater, eris, m. 3.
  Fiaftra, iul: Figliaftra, Privign*, nse, f. 1. Mostoha leány. Fiaftru, filiafter, ital: Figliafier, Privignus, ni, m. 9. Mostoha
  fű-
  Fibula, (aula, Fibula, lse, f. 1. Kapots.
  Fibuletc, Fibulo, avi, atum, are.
  Békaptsolom.
  Fibulire, ' fibulare, Confifculatio, onis, f. 3. Öszve-kaptsolás.
  Fie, Ficus, ci, f. 9. Ftigefa.
  Fie, Ficus, cús, m. 4-, Fíige.
  Fie feibatec, Capţificus, ci, m. s.
  Vad Jüge-ja.
  Ficiiln, Ficulneus, néa, um. FU* ge-fából való.
  Ficultret, Ficultretus, ti, n. s. Fügés hely.
Digitized by ^ooQle
                                                                               FI.
  iicuciu, Jficulus, ii, f. 2. Füge-•jálska.
  Ficu fac feie coaca, Caprificor, ari, atus sum. Vad jüg$t érlelek.
  Fie ului facere fefe coaca, Caprificatio, opis, fi 3. Fiige érlelés.
  Fie ne cqpt, Grossulus, li, m. 2. Grossus, si. Érettén apró Jiiget
  Fic reu, Marisca, cae, f* u ízet- , len flige»
  Fic fupt care au fupt Romuluf, si Hemuí^ Ruminalia ficus. Fügefa, .mely alatt Romul üst, és Rém ist a9 Lupa szoptatta.
  Fic ufcat, Carica, cae, fi 1. Asz* szú füget \
  Ficatoriu, Fisitor, oris^ m. 3i Füge szerető, vélle bánói
  Ficat, ital: Fegato, Jecur* oris, jecinoris, n. 3. Máj.
  Hepar, atis, n. 3.
  Ficatiel, Jecusculum * li* i*< 2. Májatska.
  Ficatof, Jecorosus, sa, «um. Hepaticus, ca, um* Mája-Jájó.
  Fideiuf feceoru Ilii Jupiter, fi-dius, ii, iri. 2. Jupiternek Jía, kit az hit-adásban istennek
                                   1
  tartottanak.
  Pe credeiritia mé^ MediüS ii-dius, Hitemre^
  Fie, Fiatj pro sit, Légyén^ ám légyen.
  Fie de bine, Cotíducaif Jevera légyé#*
                                                                            *7 *
FI.                 4*9
   Fiestecare , Quilibet, quaelibet , quodiibet; Kiki, minden, a* kárkí.
   Quisquis,' prono: Minden, a* kárki.
   Fiestecari, Siilguli, orum, mL plu: Mindnyájon, kiki. Fiestecare de íme, Singulus, la, um. Kiki magúra, mindéri külön-külön.
   Figurefc* Figuro, avi* atum, artf. Példázom:
   Configuro, avi* atum, Áré. Figuraţie; Figuratio, onis, f. Í* PélddzáSi
   Typus, pi, ifi. 2. Példázat. FiguratoViuj Typicus, ca, cum. jPéldázó i
   Parabolicius, cá$ unu Adumbrans, tis, ö. 3;
   Figurativus, va* um,
   Figura* Exemplar; aris, ni. 3. Példa.
   Typus, pi, in. 2. Exetsplum, li, n. a.
   Figurefc, Mycticus, cd, üm. *tit* kos.
   Figurát, Figuratus,' ta, tum.- ffet* dázat.
   Fiindche* QuoxkI orquidem, eontj;
   Mivelhogy.
   Fiinüé, efterey Éssertti*j tó, f.* i* Lévő állatf Valóság, vagfárl? sági
   Substantia^ aey f# %f Usi», ae, f* i/               ^
Digitized by i^ooQie
                        t
      4ao '               Fi.
      , Ideoma, atis, n. 3.
      Ens, tis, n; 3. Való, d mi vagyon.
      Fiintie fore nţestersug, Atechnia, nise, f. i. Mesterség nélkül valóság.
      Filer iu, o katca, , Assarius, ii, m. a. Batka, fillér.
      Filer iu, Teruncius, ii, m. a. Egy 1   *    kis-pénznek    három része.
      Fileriu de arama, €halcus, ci, m a. Réz fillér c? régieknél.
      Frimbie, Fimbria, se, f. i. Köt6', ruha-prém.
      Frimbiutie, Fimbriola, lse, f. í.
      . Kötötske.
      Fimbri, fau ciucuri parietarelor, Fratilli, orum, m. plu: Kárpitok* rojtyai.
      Fimbri la palerii, Offendices , cum, f. 3. plu: Kalap9, vagy süveg* álla alatt tartóztató si-nórok, hogy ki-ne essék. Offendimenta, orum, n. plu:
      Fímbriet, Fimbriatus, ta, um. Övedzety prémes, rojtos.
      Finic, Grae: Palma, mse, f. í.
      * Pálmafa.
      Adelphides.*
      Finice facatoriu, Palmifer, ra, um- Pálmafa termif.
      Finicefc, Palmeus, a, um# Pálmafái.
      Finitivus, Finitivus, a, um. Meghatározott.
      Fi num argint, curat, Finum ar-
  t
        t
                                         FI.
    gentum, ti, n. a. Tiszta ezüst. Fir, Filum, li> n. a. Izérna, fonál.
    Stilus, li, m. a. Szál.
    7iro£ Filosus, sa, um. Tzémásy fonalas.
    Profeste, Filatim, adv: Szálanként.
    Tir de ceva, Stylus, li, m. a. Szdl.
    rir de earba, Culmus, mi, m. a. Ft? vagy gabona9 szára. Scapus, pi, m. a.
                        7ire, Natura, rse, f. i. Természet.
    Genius, ii, m. a. .
    7irefc, Naturalis, le, c. 3. Ter• mészeti.                *
    Nativus, va, um. Természet-szerént való.
    Oreste, Naturaliter, adv: Termc-szet-szerént.
    Fireşte drept, Genuinus, na, m Természeti igaz.
    Firsit a ceva lucru, Terminatio, onis, f. 3. Vége valaminek. Finis, nis, m. 3*
    Firsefc, ital: Fornire, Termino, avi, atum, are. Véget-vetei. Finio, ire, vi, tum.
    Védi ífirsefe.
    Fi fanatof, Vale, impe: Isten hozzád, légy égésségben. Fiscuf, Fiscus, ci, m. a. Tárház, Jíintses-ládo, ország9 pénze. * Fiscalif, Fiscalis, cale, c. 3. Tárházig közönséges jóhoz való.
Digitized by v^.ooQle
FI.
                                                                                > * * fi. fl:
   Fiscaluefc vedi confiscaluefc.
 ^Fifeefc, Visio, ire, vissio, ire. Po-szogok, fingom.
   Pedo, ere, Crepito, are.
   Fifeire, Crepitas, tűs, m. 4» Po* szogás.
   Fiiéit, Visium, ii, n. 2. Firtg, posz.
   Pedor, oris, m. 3. Crepitus, tus, m. 4*
   Fi tu afare, Ex-sis hinc, Ex-esto tu, Te légy künn, maradj künn.
   Fii, fie, fijce, Literi, orum, m. plu:      Fiahy leányok, gyerme-
   kek. Soboles, filii, nati.
   Fie, Filia, ee, f. í. Leány,
   Fie de maritat, Filia nubilis, lis, f. 3. Férjhez menő leány.
   Filia viro matura.
   Fie maritata, Filia nupta, Férjhez adott leány.
   Filia collocata. Filia in matrimonium data, emaritţta.
   Fie nepotului, fau nepoatei, Proneptis, tis,/£ 3. Unokáni9 leá• nya.
   Fie forume, Sororia, ce, f. i. Húgom9 vagy néném9 leánya.
   Fiu, Filius, Ulii, m. s. Fiú. Gnatus, ti, m. 2.
   Fii a doi frati, Amitini, norum, m. a. plu: Két atyafiak9? né-néh> vagy báttyok9 fiai.
   Fiu al tieri, Indigena, nae, m. i. Hazqfiu, földig benn lakó.
  Fiu copil, Spurius, ii, m. a. Fattyú-gyermek.
  NothuS, thi, m. 2.
  Fiú fore parinti, Filius orbus, parentibus orbatus, Arva fiú* Fiu legiuit, Filius legalis, legitimus, Törvényes fiút igaz ágy* ból született.
  Fiú ne afcultatoriu, prepedeito-riu, Acolostus, ti, m. a. Szó* fogadatlan, tékozló fiú.
  Fiu nepotului, fau nepoatei, Pronepos, otis, m. 3. Unokáini9 fiai.
  Fiu primit, Filius adoptivus, Fo~ gadott fiú.
  Adoptaticius, ii, m. 8.
  Fiu forume, Sororius, ii, m. 2. Néném9, vagy húgom9 gyér-meke. ,
  Fiucutiu, Filiolus, li. Fiutska• Fiica, Filiola, lse, f. í. Leáryka.
  Gnata, tee, f.-i.
  Fiva de facie intre, Interfuturus, ra, um. Közben jövendő, /e* len leendő.
  Fivoi, Fio, fis, factus sum, fieri. Megteszek, leendő leszek• Confio, confieri, Leszek, meg-készülék.
  Effio, effieri.
  Flacara, Flamma, mse, f. 1. Láng. Flacare, Flammula, lae, f. i. Lan-gotska.
  Flacarez, Flammo, avi, tum, are. Lángolok, égek.
Digitized by L^ooQle
   499                FL.
   'B-— -t.. 1 L — "»”                1 "
   Deflagro, avi, atum, are.
   Ked ardesco, ere.
   Flagro, are.
   Flammigero, avi, atum, are. Flacarare, Flammat io, nis, f. 3. Lango’ds, eges.
   Flagrati o, onis, f. 3.
   Flagrantia, sp, f. i.
   Fţacaratoriu, Flammans, tis, o. 3. Lángoló.
   Flagrans, tis, o. 3.
   F|acarat, Flammatus, ta, tum.
   Felgyűlt.
   JTlacara boritoriu, Flammivomus* ipa, uni» Lang-okddó.
   Flac^re fip, Flammigero, avi, *-tum, are. LangoUvetek.
   Flacără purtţtoâu , Flammifer, ţş~, rum- Láng-hozó, felgyújtó. Flţmmîger, r% rum. f^anţendiefc, Esurio, ivi, itţim, ire. Ehet nérţ%.
   Fameo, ere. Éhezem.
   Famesco, ere.
   JTţamendire, Esuritio, qnis, f. 3* Éhezés. Esurios, ei, f. 5. Flanţcnd* Famelicus, ca, unp.
» Éhező, Csurig onis, m. 3, Esiţrito-, oris,' m. 3. flameijds^f, Fameloosus, sa* sum.
   Gyakra i éhező.
   Fkmendiefc fp*-e ceva, Adesurio, ţfir îtuţi, ire. fiéöréh 'zem. Flancţtţ, Flaccos, cpa, cţii**. Le-
   JiiggJ} ™1*gy futó-
   Fl^a, ital; Fiafca, Fiasco, nis,
                                     FL,
   . 11   — l 1 >j ji'"'. . !.■*■■■
   m. 3. Boros edény.
Flaftra, pânza flastruita, Spleni* um, ii, n. 2. Flastrom, /res ruha.
Flaut a, Tibia, bi*, f, u Furulya, síp. Fistula, lap, f. i.
Flecce, Flacces, v. floces, cum, flaccibus, f. 3. Bór-seprÖ. Flecnefc, Flaccidum reddo, ere. Delasso, avj, atum, are. Jlfeg* lankasztom, gyengítem, ^Fatigo, are.
   Debilito^ are, vi, atum. Flecnire, Lassitudo., inis, f, 3. Lankadds. Lanquor, onis., m. 3. Debilitas, tatis, f« 3.
Flecnit, Flaccidus, da, dum. Lankadt, fonnyadt. Languidus, da, um. Imbecil? lis, le, c. 3. Lassus, ssa, sum. Flecnefcume, Flacceo, ere. Lan* kadok.
   Flaccesco, ere.
   Languidus fio, eri, actnt sum. Flegmti, Purgamentum, ti, n. a. Pök, nyál, torha.
   Phlegma, atis, n. 3.
   Pituita, tîw,’ f. i.
   Humor frigidus, albidus. Flegmateic, Flegmaticua, ci, m. %. Sok ,flegmdju.
   Flegmát© abundans, tis, o. 3. Pituitosus, sa, um.
Flenrez, mini, Nugor, ari, atus sum. ffazudozvfr, hivsdgot beszéllek.
Digitized by v^ooQle
  Fleurie, N a ga, gae, f. i. Nug»*, árura, f. plu: Hivság, hazudó zó beszéd»
  Nugamentum, ti, n. a.
  Fleura, (Grae: Fleurof,) Nugax, cia, o. 3. Hazudozc>, tsalfa, szószaporitó.
  Nugator, oris, m. 3.
  Fleureceof, Nugatorius, ria, ium. Hivságos.
  Nugalis, le, c. 3. Nevetséges.
  Fleureste, adv: Nugatorie, Hivsá• goson, hazitdozva.
  Flinta, pusca lunga, Flinta, catapulta longior, manuaria venatoria, Flinta.
  Flifcue(c,§ ital: Fis iare, Sibillo, avi, atum,* are. Süvöltök, Ex-sibillo, are.
  Fliícuire, Sibilius, li, m. a. Sü-völtés,
  Flifcuitoriu, Sibillator, ria, m. 3 Süvöltő.
  Flifcuofc pe cineva, Aliqnem sibillo, avi, atum, are. Consector, ari, atus sum. Valakit kisüvöltök.          '
  Exsibillo, are.
  Floarea, Flora, rse, f. í. Virágok9 isten-aszszony ■
  Floare, Flos, oris, m. 3. Virág.
  Florice, Flosculus, li, m. a. Vi* rágotshcu
  Florefc, Floresco, er«. Virágzóm. Floro, avi, atum, are.
  Floreui, ere,
  Florido, avi, atum, are. EŰloresco, ere.
  Verno, avi, atpm, are. * Ploritoriu, Florens, tis, o. 3. Virágzó.
  Florescens, tis, o. 3.
  Floridus, da, dum.
  Floridulus, la, lum.
  Florit, Floridus, a, um. Virágos• Florulentus, ta, tum.
  Floare arami, care remane pe coaftele cuptoriului topitoriu, Spodium, ii, n. a. Réznek vi* rágay mely az olvasztó he-mentzének oldalán marad. Floare amarant, Amarantus, ti, m. a. Bár ony-virág. Caryophilum minus.
  Floare broastelor, Ranunculus, li, m. a. Béka-virág, boglárvirág.
  Floare camilului, Leuchanth emis, thernidis, f. 3. Kamilos-virágy
  szehfih
  Floare clopotului, Aquilegia, f. í, Harang-virág.
  Floafe curului, Lilium convallium. Kakuk-virág.
  Pfoar e de' poma gránát, Balaustium, ii, n. a. Pomagránát vi* rája.
  Cytimtg, ni, m. a.
  Floare frumoafe, Bellis, dis, f. 3.
  Százszorszép nevű virág, fü. Floare galbina de apa, Aeesşi». i ais, f, 3« Vizi sárga virág.
Digitized by LjOOQle
  4t4                FL.
   Floare grâului, Pseudo melanthium, ji, n. 2. Búzavirág. Cyanus, ni, m. a.
   Floare lilium, Lilium, ii, n. s. Liliom-virág.
   Floare lilium galben de apa, A-corum, ri, n. 2. Acorus, ri, m. 2. Sárga vizi liliom.
   Flpare nucului, fau a alunului, Fulus, li, m. 2. Dió, vagy magyaró virága.
 Floare pentenului, Mesanthium, ii, n. 2. Sarkantyú-virág.
 Floare poételor, Flos poétarum, PoétáÜ virága, legjobb poéta.
 Floare, fau frunte farini, Polen, inis, n. 3. Polis, polinis, m. 3. Búzarliszt9 langja. Polinis, ne, n. 3.
 Floare, si putere ceteti, FIqs, et robur Civitatis, A9 városnak Ifiai.
 Floare fecfiu, Anthemis, anthe-midis, f. 3. Székfil-virág. Hesperis, idis, f. 3.
 Floare lingeorgiului, Verbascu-dum, li, n. 2* Szent gyöngyvirága.
 Floare veneta, Cyanus, ni, m» 2. Kék-virág,
 Flori aducatoriu, Florifer, ra, rum. Virág-hozó.
 .Flori culegatoriu, Florilegus, ga, um. Virág-szedő.
 Flori purtători, Floriger* ra, rum. Virág-hordozó,
FL.
                       Flori, fau frundie de cununa, Coronamenta, orum, n. plu: Koronának való Jű, ág, virág. Floricefc, Florarius, ria, ium. Virághoz való.
   Floralis, le, c. 3.
                       Floc, Floccus, ci, m. 2. Pijhe. Flocutiu, Flocculus, li, m. 2. Pi)-hétske. Lanugo, inis, m. 3. Flocefc, Flocculis inspergor, gi, ersus sum. Pijhésedem.
 Flocof, Floccosus, sa, sum. Pij* hés. Pilosus, sa, sum. Floccaefc, Depilo, avi, atum, «re.
                      Haját, vagy szőrit letépem. . Floccaire, Depilatio, onis, f. 3.
                       Haja, vagy szőre letépés. Floccait, Depilatus, ta, tum. Ha* ja, vagy szőre letépeteti. Florint, Florenus, ni, m. 2. _Fo* rinL
                       Florint dé aur, Aureus, ei* m* s.
   Arany forint.
 Flotta, sireag de militari pe apt, Flotta, tse, Vizi hadi-sereg. Fluer, Fistula, lse, f. 1. Furulya s/p.
   Tibia, bise, f. 1.
   Syringa, se, f. 1. S/p, furulya. Syringites, tse, f. 1.
   Syrinx, gis, f. 3. Sip, kürt• tsöv.
                      Fluer de arund, Calamus, mi, m. 1. Nád-s/p, furulya.
 Fluer de o palma, Hilvina, 09, f. i. Egy arasznyi s/p.
Digitized by v^.ooQle
                                      FL. FO.
   Fluerele organelor, .Cantes, tum, f. 3. pia: Orgona*s/pok.
   Flueru pessoarelor, Tibia, biae, f. i. Láb-szár,
   Crus, cruris, n. 2.
   Fluerel, Crusculum, li, n. ú. Szá-Tatska.
   Fluer, Fistulo, avi, atum, are.
   Fiirujdlok, sípolok,
   Fluerare, flueratura, Fistulatio, onis, f. 3. Furujálds,
   Fluerof, Fistulator, oris, xn. 3. Furujáló, sípoló.
   Auletes, tse, m. 1. Aulédus, di, m. 2. Sipos.
   Tibicen, nis, m. 3»
   Subulo, onis, m. '3.
   Flueras de joc, Choraula, Ise,
 ' m. 1. Tántz-sfpos, mu’sikds, Fluerase, Tibicina, nse, f. 1. Sípos aszszony.
   Auletis, idis, f. 3. S/pos leány. Auletrix, cis, f. 3.
   FJutur, Papilio, onis, f. 3. PiU langó.
   Foae, Folium, ii, n. 2. Levél, Foae de charteie, Folium chartae, Papiros levél.
   Foae.de lemn, Folium arboris, Fa-levél.
   Foae de earba, Folium herbse, Fű-levél,
   Főét, Foliatus, ta, tum. Leveles, sok levelţl.
   Foétura, Foliatura, rse, f. 1« Levelezése az éW-Jdnak,
              FO. ,               4 »5
  Foiu, Follis, lis, m.* 3. Fúvó.      »
  Foiuti, Folliculus, li, m. 2. Fú-vótska.
  Foaie, Uter, utris, m. 3. Tömlő,
  ' bör-ysdk.
  Folicel, Folliculus, li, m. 2. Töm* lőtske.
  Uterculus, .li, m. 2.
  Foleste, Follitim, adv:]Bör- sáko-són.
  Foaie pţntece, Uterus, ri, m. 2. J&as, méh.
  Venter, tris, m. 3.
  Foalele fcroafei de fupt, Sumen, nis, n. 3. Szoptató disznó9 hasa.
  Foalelui grafi me, Aqualiculus, li, m. 2. Has* kövérsége.
  Foarte, Valde, nimie, nimium, nimis, adv: Igen•
  Foarte, prse: Admodum, Felette igen.
  Impendio, Summe, adv: Impense, Summopere, adv: Foarte, ital: Forte, Firmiter, adv: Eríissen, vastagon.
  Valde, adv: Magnopere. Vehementer, Nagyon erössen. Plurimum, adv: Igen nagyon. Foarte bine, Apposite, adv: HeU lyesen, igen joL Aprime, Approbe, Igen jele* sen.
  Foarte bine, drept dupo mefure, Examussim,# adv: Egyen esen% jól) igen rendesek.
Digitized by v^ooQle
4*6
ro.
                                                                             FO-
  Foarte carunt, Incanus, na, num.
  Igen. el-Őszült.
  Foarte ca credeintie, Fidissime, adv: Igen híven, nagy hű-seggel.
  Foarte cu greu, Permoleste, adv: Igen nehezen.
  Foarte cu ftradanie, Curiose, adv: Felette szorgalmatoson, * Foarte de mult, Perdiu, adv: Igen régen,
  Foarte fore mila, Exferox, cis, o. 3. Igen kegyetlen.
  Foarte foarte, Pernimium, adv: Felette igen.
  Foarte frumof, Formosissimus, ma, um. Igen szép.
  Foarte frumíétieste graitoriu, v.
  grăind, Eloquentissime, adv:
  • Igen ékesén széllé, vagy szól-va*
  Foarte misei, Perpauper, auperis, c. 3. Igen szegény,
  Miserior, errimus.
  Foarte mult, Mul topere , Igen Jelette.
  Multum, adv: Igen,
  Foarte de roulteori, Multoties, /-gén sokszor.
  Foarte poftele , Conflagito, avi, atum, are. Igen kívánom hogy meglegyen, foarte puţin, fau mic, Minimus, ma, um. Legkissebb, legkevesebb, » foarte putinei, Minimum, Egy
  igen kevéssé, legalább,
  Fparte tare, Contente, adv: con* tentius, ErÖssen,
  Foarte tare, Maxime, ad?: Igen erössen.
  Maximopere, adv: Felette igen. Valde, adv: Igen erössen. Magnopere, adv: Nagyon•
  Foc, Focus, ci. Ital: Focö, Tűz. Pyr, pyri, m. a.
  Ignis, nis, m. 3.
  Foc aducatoriu, Ignifer, ra, um.
  Tűz-hozó, égető,
  Foc ardietoriu, Ignis urens, tis,
  o.   3. Égő, vagy égető túz. Foc boretoriu, Ignivomu», ma, um. Tűz-okádé.
  Foc curgatoriu, Ignifluus, ut, «im. Tűzzel folyó.
  Foc de ingropare, Rogalis, le, c. 3. Rogalis flamma, Temetési túz.
  Foc viu orbantiu, Erysipelas, latis, n. 3. Testnek veress hév kelése, orbántz.
  Foster, eris, m. 3.
  Ignis sacer, Sz, Antal tüze, Focat, Focatus, ta, tiun. Ignitus, ta, tum. Tüzes.
  Focat me fac, Ignesco, ere. Meg-tűzesedem, megégek.
  Focariu, Focarius, ii, n. ». Tűz-rakó.
  Calefactor, oris, m. 3. Melegíti futtŐ,
  Focoţ Igneus, ea, eum. Tüzes,
  Digitized by
Google
   Ignitus, ta, tum.
   Ignescens, tis, o. 3. Tüzelő. Ardens, entis, o. 3.
   Fccaz, Ignioj ivi, itum, ire. Tűzess item.
   Focutiu, Igniculus, li, m« s. Tüzet ske.
   Foisor, Ecphora, rae, f. >. Tor-nátz.
   Atrium, ii, n. 2. Pergula, lae, f. i. Porticus, eus, m. 4»
   Propylaeum, ei, n. 2. Vestibulum, li, n. 2;
   Folof, a Graeco Filof/ Utilitas, atis, P. 3. Haszon, haszon ság. Commodum, di, n. 2. Haszon. Compendium, ii, n. 2«
   Folofefc, Commodo, avi, tum, are. Használok.
   Compendi facio, ere. Haszonra fordítom.
   Commodito, avi, atum , are. Használgatokj Folofefcume cu ceva, Utor, usuş sum, uti. Hasznát veszem. Fclofintie, Commoditas, tis, f. 3. Hasznos, alkalmatos.
   Utilis, le, c* 3.
   Usio, onis, P. 3» Haszon-vétel. PolofínceoQ Commodus, da, dum. Hasznos, alkalmatos. Compendiosus, sa, sum.
   Utibilis, le, c. 3. Élni való, haszonra való.
$*olofintieste, Utíliter, adv: Hasz-pjpşon, haszonnál.
  Commode, adv? Hasznoson, alkalmatoson. '
  Commodule, adv: Jó alkalma tossággaL Fooame mi, Esurio, ivi, îtum, ire.
  Éhezem.
  Fooame, Esuries» eí, f. 5. Éhezés.
  Esurigo, inis, f. 3.
  Fooame nefatioafa, Bulimia, iae, f. 1. Telhetetlen éhség* Fooamete, Fames, mis, P. 3. Éhség. Defectus victualium. Fontana, Fontana, nae, P. 1. Fór* rást kútfó.     1
  Fons, tis, m. 3.
  Scatebra, brae, P. x*
  Scaturigo, nis, P. 3.
  Puteos, eí, m. 2.
  Fontana in muntele ParnaíTului, Castalia, lae, P. i. Egy kút a* Parnassus9 hegyén.
  Fontana Mufelor, Hypocrene, nes, P. i« Afusák’ kút jók, források. Fontene, Font anellus, li, m. 2. Kútotska, forrásolska. Fonticulus, li, m. 2.
  Fonteneíc, Fontanus, na, num. Forrási.
  Fontanof, Scaturiginosus, s*, sum.
  Forrása Fontanella, Fontanella, lae, f. 1.
  Jukotska, mellyen kifoly a*
  > zoszsz nedvesség az ember* testéből.
  Fór, ital; Piazz*, Foram, ri, n. 2y Piatz.
Digitized by V^ooQle
4^5                 FO.
    Fore, ital: Fuori, Extra, praep: Künn, kívül, ki.
    Főre, ital: Fuor, Extra, praep: Nélkül
    Absque, NélkÚL Sine, praep:
    Se, pro sine*
    Fore ajutoriu, Inopiosus, sa, sum. Segítség nélkül szűkölködő. Inops, pis, c. 3,
    Fore alegere, Indiscriminatim, adv:        Válogatás  nélkül,  egy-
    aránt.
    Indiferenter, adv;
    Fore arme, Inermis, me, c. 3. Fegyvertelen•
    Inermus, ma, um*
    Fore asediare, si fore orend, Indigeste, adv: Rendetlenül Indisposite.
    Incomposite.
    Inconciliate, adv: Egyenetlenül. Fore barba, Imberbis, be, c. 3. Szakáüatlan.
 1 Fore barba, tener, Impubes, bis,
    v. Impubis, be, c. 3, v. Impu-ber, eris. Szakállatlanrifiatska. Impubescens, tis, o. 3. A* ki~ nek még szakálla nints.
    Fore barba , fore vesminte, fore per, Investis, te, c. 3. RuháU lan, szüretien, szakállatlan. Fore cap, Acephalus, li, m. fl.
    Fejetlen.
    Fore Căpetenie, Anarchia, chiae, f. i. Fejedelem nélkűlvalóság.
FO.
  Fore cale, Invius, via, ium. 'i/-tat lan.
  Fore carte , Memoriter, adv: Könyv ‘nélkül.
  Fore caufa, Abre, Ok'nélkül Sine causa.
  Fore .cercare, Inexplorate, adv: Me gv î9 sg álás nélkül. Inexplorato, adv:
  Fore contenire, Libere, adv: Szabadon.
  Fore contenire, fore infrenare, In-, temperanter, adv:        Mérteidet-
  lenül.
  Intemperate.
  Infrenate.
  Fore credentie, Infidelis, le, c. 3. Hivségte len.
  Sine fide, Hitetlen.
  Fore cufutura, Inconsutus, ta, tom. Varratlan, varrás nélkül való. Inconsutilis, le, c. 3.
  Fore cuviintie, fore vina, Inde* bite, adv: MéltatlanúL Fore dat binetie, Insalutatus, ta* ta, tum. Köszönetlen,
  Fore de, ital: Fuor di, Praeter, praep: Kivűl, nélkül Fore de domn, Adespotus, 'ta, um. Uratlan.
  Fore de fruct, Infructuosus, sa, sum. Gyilmölistelen.
  Sterilis, le, c. 3.
  Fore de frumfetie vorbi, Infacundus, da, dum. Ékesenszóüós nélkül való.
Digitized by LjOOQle
FO.
FO.
  Fore de lege fac, Delinquo, qui, ctum, ere. Vétkezem, törvénytelenül tselekszem.
  Főre de legiure, Delictam, ti, n. a. Vétek.
  Főre de lege facatoriu, Sacrilegus, ga, gum. Istentelen.
  Főre de mine, ital: Fuor di me, Praeter ine, Sine me, extra me, Nállam-nélkül, nállam-kivúL Főre deregatoriii, Improfessus , sa, ssum. Tiszt nélkül való. Privatus* ta, tum.
  Immunis, ne, c. 3.
  Főre dulceatie, Insvavis, ve, c. 3.
  Gyönyörüségtelen.
  Fóré Dumnedieu, Atheus, ei, m. a. Isten nélkül való. Impius, ia, um. Istentelen, hitetlen.
  Irreligiosus, sa, sum.
  Fore dumnedierie, Impietas, atis, f. 3. Istentelenség.
  Főre facie fac, Decoloro, avi, a-ium, are. Sztntelenitem.
  Főre facie, Decolor, oris, m. 3.
  Színtelen, rút szinü.
  Főre facie, fau facut, Decoloratus, ta, tum. Sztntelenedett. Főre folof, Achrestus, ti, m. a* Haszontalan.
  Fore forxna, Ineffigiatus, ta, tum.
  Formátlan, ábrázallan.
  Főre forma, urit, Informis, me, c. 3. Formátlan, rút». Deformis, me, c. 3.
                         \
  Fore fortuna, Infortunatus, ta, um. Szerentsétlen•
  Inprosper, ra, um.
  Inauspicatus, ta, tum.
  Fore frumfetie, Incultus, ta, um. Ékesség nélkül való.
  Indecorus, ra, rum.
  Indecor, oris, 'm. 3. Dísztelen.
  Incomtus, ta, tum» Ékesség nélkül való.
  Inornatus, ta, tum.
  Inelegans, tis, o. 3»
  Illepidus, da, dóm.
  Főre frumíéti^, Inculte adv: Pa* r asz túl, ékesség nélkül. Inornate.
  Ineleganter.
  Illepide.
  Fore frundiariu, Infrons, dis, f. 3. ZÖld-ágatlan.
  Fore frunte, fore omenie, Effrons, tis, o. 3. Ortzdtlan•
  Fore fum, Acapnus, na, num» FUst nélkül való•
  Acapna ligna, Aszszú-dgok,■ Fore gura, Inorus, ra, um. Szd-jatlan,
  Fore guft, Insipidus, da, duttu Izetlen,
  Inconditus, ta, tum.
  Fatuus, tua, uum.
  Insulsus, sa, sum.
  Fore guftare, Insulsitas, atis, f. ízetlenség.
  Fatuitas, tis, f. 3.      *
 Digitized by v^ooQie
43o
 FO.
   Fore gu(t, Insipide, adv: Izetle* núl, Iejufte, Insulse.
   Fore incredeintíare, Exspes, Re• ménség nélkül való,
   ' Exspes vitae, A* kinek éleié-hez nints reménsége.
   Fore iudoiala, Indubitatus, tata, tum. Bizonyos, a mi felöl nem kell kételkedni, Indubitabilis, le, c. 3. Kétség nélkül való,
      Sine controversia.
   . Fore indoiate, Proculdubio, In* dubitanter, Haud dubie, Ké• telketfés nélkül.
   Fore ingropare, Intumulatus, ta, tum. Temetés nélkül való. Főre intielef nebunatec, Voppa, pae, m. 1. Értetlen bolond. Főre ifcvetietura, Inasvetus, ta, , tum. Szokatlan.
      Inasvete, adv: Szokatlanúl, Főre jug, Abjugus, ga, um, Iga nélkül való.
      Fore lauda, Inglorius, ria, ium. Ditséret nélkül való, ditsöség-te len.
      Fore lége, Illex, gis, o. 3. Törvény nélkül szabadon való. Exlex, gis, o. 3. Szabados, törvény nélkül való.
      Főre limba, Exlingvis, ve, c. 3.
      Nyelveden,
      1 ore luarc ami..te , Inconsideratus, ta, tum. Mj ; elgondold lanság.
   _______________ra_____________
   ore luare aminte, Inconsiderate, adv: Maga-gondolatlanúl. Inconsulto, adv:          Meg-nen
   gondolva.
   Inconsulte. %
   Fore minte, Sine mente, Eszetlen* Amens, tis, o. 3.
   Demens, ti», o. 3.
   Excors, ordis, o. 3.
   Insipiens, tis, o. 3.
   Vecors, dis, q. 3.
   Vesanus, na, num.
   Imprudens, ti.*) o* 3.
   Mente captu^, ta, tum» Infrunitus, ta, tum* ~
   Fatuus, a, um. Esztelen, bo* lond.
   Stolidus, da, dutn.
   Stultus, tţ, um.
   Bliteus, ea» eum. Esztelen* £0> romba,
   Bleni, orum, m. plu:          Bo*
   londok, ostobák. Inconsideratus, ta, tum* Es* te len, balgatag.
   Fore meruire, * Immerenter, adf: Érdeme kivúl, bún te len.
   Fore mestersug, Inartificialis, le, p. 3. Mesterség nélkül való. Fore mestersug, Inartificialiter, adv: Mesterség nélkül. Infabre.
   Fore mila, Rkidtts, da, um. Ke* gyetlcri, .
   Fore mirof, InocLru* *a, uA Szokatlan.
Digitized by LjOOQle
FO.                  43i
  Fore mirof bun fac fe fie» Inodoro, avi, atum, are. Megszaga* si tom, büdössitem.
  Fore mirof, Inoleos, tis, o. 3.
  Szagatlan.
  Fore mod, Enormiter, adv: Mód nélkül.
  Fore mulliemire, Ingrate, adv: HáládailanúL Fore nici o temere de deochet,
  I
  Praefiscine, adv: Minden igézet váló félelem néUtűl.
  Fore noduri, Enodis, de, c. 3. Bölkök nélkül váló, tsomót-lany görtsetlen/
  Fore numai) Praeterquam, adv: Hanem tsak.
  Fore nume, Anonimus, mi, m. a. Nevetlen, kinek neve nintsen,
  Fore oaíe, Exqs, exossis, o. 3. Tsont nélkül való.
  Exossatus^ ta, tum*
  Fore omenie, Inhumanus, iţa, num. Embertelen•
  Immodestus, ta, tum» Proterviis, va, um*
  Incivilis, le, c.^3.
  Inurbanus, na, num.
  Illiberalis, le, c. 3.
  Infacetus, ta, tum. Nem emberséges.
  Indecorus, ra> um. Eniberség-telen.
  Fore omenire, Inurbanitas * tis,
  i. 3. Embertelenség,
  'Inhumanitas» tis, f. 3.
  Indecor, v. indecoris, ris, m*3* Illetlen emberség.
  Indecorus, ra, um*
  Fore pedeapla, Inulte, adv: Bűn• tetetlen.
  Impune.
  Fore pele, Apella, lae, f. i. sine pelle. KörnyüUmetéU, bőrét• len ’Sidó, fore pene, Implumis, me, o» 3« Pejhétien.
  Fore peri, Depilis, le, c. 3. Szo-retlen.
  Fore putere, fau potere, Impo» tens, ti*, o. 3* Erőtlen, Infirmus, ma, um.
  * Invalidus, da^ dum.
  Inefficax, cacis, o. 3*
  Enervus, va, vum.
  Imbecillis, le, c. 3.
  Imbellis, le, c. 3.
  Debilis, le, c. 3.
  Iners, tis, o. 3.
  Inemculus, li, m. a. Erőtle netske.
  Fore poternioie, Impotentia, tiae* f. î. Erőtlenség,
  Infirmitas, tis, f. 3.
  Debilius, tis, £ 3.
  Invalentia, ce, f. i.
  Fore potere, Impotenter, adv; Erő tele ni21.
  Imbecilliter.
  Intírme.
  Infirmiter.
Digitized by ^ooQle
                   FO.                           .     FO.
   Fore potere, mic, Herbilis, le,' c. 3. Igen füvében való. Invalens, tis, o. 3.
   Fore precepere, Kationé carens, Együgyii, esztelen•
   £xpers rationis.
   Irrationalis, le, c. 3.
   Simplex, cis, o. 3«
   Fore pretii^, nemic na ajungye, Simpularius, ria, ium. Betste-len, semmit nem érő.
   Fore pruaci, Improlis, le, c. 3.
   Gyermektelen.
   Fore Religie, Irreligiosus, sa, um. Istentelen.
   A religione aversus, ja, um, Impius, ia, ium.
   Pietatis expers, ţis, o. 3«
   Fore' refun, Insonus, ha, um.
   Zengés nélkül való.
   Fore rusine» Depudet, uit. ÜT/ nem szégyel semmit. Impudens, tis, o. 3. Ortzdtlan. Fore rusinare, Impudentia, se,
   •  f. í. Ortzdtlanság, szemtelen-Wfr.
   fore rusine reu, Impudicus, ca, cum. Szemtelen, szemérmet-len•
   Fore rusine, Impudenter, adv: OrtzdtlanúL ' Fore fatiu, Insatiabilis, le, c. 3. Telhetetlen.
   ’ Sine ulla satietate*
   Citra satietatem.
   Fore iatiu, Insatiabiliter, adv:
   Telhetétlenül.
  Fore fanatate, Valetudinarius, ii, m. 2. Égésségtelen, beteg.
  Fore scire, Inopinus, na, um. Hirtelen, véletlen.
   Abruptus, ta, um. Hirtelen való. Repentinus, na, num. Subitaneus, ea, um.
   Subitarius, ria, rium* Tumultuarius, ria, ium» /3T/r-teferi            hamarjában  eső,
   t>ű£y íevtf.
  Fore scire» si cu grabá, Subito, adv: Hirtelen. Abrupte, adv: HirtelenüL
   De repente, adv: Hirtelen.
  Fore scire me, Me inscio, me insciente, me ignaro» me ignorante, Hirem nélkül.
  Fora íintire, Inanimatus, ta, tum. Érzéketlen. '
   Exsensus, sa, sum.
   CitrU sensum.
  Fore fíersit, fore capet, Infinitus, ta, tum. Véghetetlen, véget-len.
  Fore (inge, Exangvis, ve, c. 3.
   Fér nélkül való.
  Fore sir, fore orend, Inordinatus , ta» tum. Rend% nélkül való•
                     Fore sir, fore. orenduiala, Inordinate, adv: Rend^nélküL Fore foarte,. fore parte , Exsors , ortis, o. 3. Résztélén, tors nélkül valóm
  Digitized by
Google
  iim....... 'T .  -             ......
  Fore iomn, Exsomnis, ne, c. 3* Álmatlan, vigyázó, nem alha*
  ' tó. Insomnis, ne, n; 3;
  Fore Arat» Acoetus, ta, tum. Ágy, e** seprő nélkül való.
  Fore ftredanie, Indiligens, tis* o» 3. Szorgalmatldn,
  Indiligenter; Szorgalmatlánúl.
  Foire fuflet* Sine anima. Lelketlen. Exanimalis* le, c. 5.' Lelketlen kiben nem érzik a* lélek. Inanimatus, ta, um. Aem élvén, lelketlen.
  Fore fuptieré min ti, Insubtilis, le, c. 3. Aem elmés.
  Fore tarie, Insolide, adv: Gyengén.
  Fóré tardiere, Absque möra, nul-
  ' la interposita mora, Hamarjában.
  Fore temere, Impavidus, da, ttm. Aem félelmes, merész* bátor. Interritus, ta, tum. Réttentlem Imperterritus, ta, tum. Intrepidus,- da, um. Báton Securus, ra* um, Félelem néU kül válói
  Tuius, tá, tum. Bátorságos.
  Fore teinére* barbateste, Impavide, adv: Mérészen feleletn nélküli Fidenter»
  Secure, Tuto.
  Fore termin', Internéin® ás, ta tmn •Határozatlan.
  Fore tefument, Intestato, ad. Tas.
   táméntum nélküli Fore téftament au murit, Intés* tatus, a, um. Testamentum,nét* klil meghólt,
Fore teine fingur, Ita: Fordete Co* ló. Praeter te ünum, et absquti unó te. Te nálad kivăL Fore tiermure, fore vad* Import tuosus, ia, um. Part nélkül tfdr ló, kikötő hely nélkül valói Fore trup, Incorporalis, le, c. % Test nélkül valói Incorporeus, ea, um*
Fore v^temare, Inviolate, 4<îr;
   Éppen tisztán, bántás nétküh Fore vina, Immeritissime* adv: ÉrdemetlenüL, ártatlanul. Immerito, Bünlelen, oknélküli Inculpate,i Irreprehensibiliter. Fore voe* Mórosus* sa, tum. Aţei» vetlen.
   Implacidus, da, dum;
                    Iníacetus, ta, tum; Mótd kédvÜ. Fore voire, Morositas* tis, f; 3;
   Kedvetlenség.
Fore voe si piacere* Infateté* adv; Kedvetlenül,
   Morose, adv;
Fore voe buna, Injucundus* dij um; GyÓnyŐrüségtelen, kédbet* lém
Fore voire buna, Injucunditás, tis;
                    f. 3. Gyönyörüségtelenség. Fore voire buna, Injucunde; ády'i Gydnyöruségieicntfl j hűdvétfa
Digitized by. L^ooQle
454 ro-
 ro.
   Foto vorba frumfetiata, Indiser* tui, ta, tum. Nem ékes szovú, nem bő szavú.
   Indiserte, adv: Ékesen szó'.lás-nélkül.
   Fore uger, Sine ubere, lolgyeU len.
   Arumus, a.
   Fore unu o fata, Undecentum* Egy hijjăn száz.
   Fore unu optdieci, Undeoctuagin-ta. Egy hijjdn nyóllzvan.
   Foro unu patrudieci, Undequadraginta. Egy h/jián negyven. Fore ureche, Inaurilua, ta, um.
   Füleden.
   Forfeca, Forfex, eia, f. 3. Ólló.
   *  Forpex, ci», f. 5«
   Forfecutie, Forficula, lae, T. i.
   Óllótska. ,
   Forfec, Tondeo, ere, totondi, eum. Nyírem.
   Forfecare, Tonsio, onis, f. 3; NyU rés.
   Forfecat, Tonsus, sa, um. Nyirétt. Forma, Forma, mae, f. i. Forma. Forrna ruica, formutie, Formula,
   ' lac, f. j . FormdUka.
   Forma frumoafa, Forma e egans.
   Szép forma.
   Forma grairi, Idiotismus, mi, m. 2.
   Beszédnek formája módja. Forma in care pun casu, Forma casei. Sajt nyomó kéreg. Formella, lae, f. i.
   Korma N.« patru cornuri, Tessdlţ,
   lae, f. i. Négy szegü formdtsha. Forma literelor, Forma literarum.
  jf belük.
  Forma si stata trupului, Forma corporis, Testnek formájánál-
  * lása.
  Statura, rae, f. i.
  Habitus, tús, m. 4.
  Qualitas, tis, f. 3. Mihémilségf. Conformatio, onis, f. 3.
  Forma verfetoriu, taetoriu, Pro-plastes, tae, m. 1. Forma metsző, öntő.
  Formas, Formalis, le, c* 3. For» más.
  Format*, cíalterie, Formata, tae, f. 1. Papságról való püspöki levél.
  Formefc, Formo, avi, tum, are. Formálok.
  Figuro, avi, atum, are.
  Fingó, xi, ctum, ere.
  Imaginor, ari, atus sifta. Formam induco, xi, ctum, ere, Formam exprimo, essi, ssum, ere, Adumbro, avi, atum, are. Informo, avi, tum, are. Confingo, xi, ctum, ere. Formaţie, Formatio, onis, f. 3. Formálás.
  Formatura, rae, f. 1. Figuratio, unis, f. 5. imaginatio, onis, f. 3.
  Fictio, onis, C 3.
  Formaioriu, Formator, or?s, m*3. Formáló.
 Digitized by v^ooQle
  Fingeris, ti», o. 3.
  Fictor, ori»,, m. 3.
  Formatoare, Formatrix, eia, f. 3. Formálóné.
  Fictrix, ci». f. 3.
  Format, Formatus, ta, tum. Fórmáit.
  Figuratus, ta, tum.
  Fictus,' ta, tum.
  Formele alemirie Configuro, are.
  Hasonlót formálok.
  Formele de tot, EfFormo^ avi, tum, are. Kiformálom.
  Eflîgio, iavi, iatum, iare. • Eftingo, xi, ctum, ere. Performo, avi, atum, are^Meg* formálom, leformálom. Informo, avi, atum, are• Le. formálom.
  Formare detot, Eílormatio/onis, f. 3. Megformálás, Conformatio, onis, f. 3. -Éffictio, onis, f. 3. Kiformálási Eíliguratio, .onis,' Kiformálási Format de tót, EfíormatuSj ta, tum. KiformáltatotU Eűigiatus, ta, tum. Adumbratu», ta, tum.‘
  Eűictus, ta, tum.
  Forma, Forma, mae, f. í. Forhiai Figura, rae, f. i.
  Typus, pi, m. a.
  Eíligies, ei, f. 5.
  Facies, ei, f. 5é Species, ei, f. i.-Vultus, tus, 4'
                           aö *
  Fortuna, Fortuna, nae, f. i, Sze• renise.
  Sors, tis, f. 3.
  Fortunefc, Secundo, avî, atum, are. Szerentsésitem, szerenísél* tetem.
  . Fortuno, avi, atum, are. Félicito, avi,atum, are.
  Prospero, avi, atum, are. Fortunat, Secundusţ da, dum« Szerentsés. Faustus, ta, tum. Fortunatus, ta, um.
  Prosper, a, um. '
  Felix, cis, o. 3; Prosperus, a, um. Fortunatieste, Fortunate, adv: Sze* rentsésen, bóldógúl.
  Feliciter;
  Prospere j Fauste;
  Fortuna buna* Felicitas, tis, £ 3; Jó szerehlse.
  Prosperitas, tis, £ 3.
  Fortuna secunda.
  Commóda, dae, f. i. Prospera,' ae* f. ii
  Fertunâ re, Fortuna mala, Infortunium, ii, n. *i Rósz szer én tse* Fortuna adversa.
  Infelicitas,- tis, f. 3.
  Fortuna tempului, Tempestas, tis; f. 3. Szélvész, háború^ fo'tg<9 szél. Procella, lae, f. i. Fortunof, Tempestuosus, sa^ uiö Szélvészes.
  Turbulentus, ta* tum. ZdvcirdŞ szélvészes.
  Froetellosus? s«y Uití*
Digitized by UooQle
 4»                  *«■_______________
Fortunoaf* mare, Turbulentum mare. Felháborodott tenger. Infestum, ti.
   Turbatum, ti. Turbidum, di. Procellosum, ai, n. J.
   Foatu conful, Exconsul, lis, m. 3* Vált biró polgár.
   Frae, fia remafa, Frta, eae, f. i. Filia a parenta relicta, ancilla, Fraf.
   Fragariu, Fragua, gi, f. 2. Eperfa.
   Sycaminua, ni, m. %.
   Fragi, Fraga, orum, n. plur: Eper.
   fragum, gi, n. *.
   Frang, Frango, gi, ctum, ere. Töröm, szegem.
                    Rumpo, pi, ptum, era. Offringo, gi, actum, are. ţ Subtero, trivi, tum, Megtöröm. Infringo, gi, actum, ere. röm.
   * Perfringo, gi» actum, ere.
   Suffringo, ere.
   ’ Confringo, ere.
   , Diffringo» ere. Eltördelem. Frengere, Frectio, onis, f. 3. Sze* ges9 eho rés.
   Ruptio, onis, f. 3. Szeges.
   Fr ap tura, rae, f. i.
   Infractio, onis, f. 3.
   Frangetie, Fragilitas, tia, f. 3.
   Romlandó ág.
   Frangaceof, fraget, Fragilis, le, c. 3. Romlandé Fragi bilis, le, c. 3.
   Frangibilia» le, c. 3.
___________ FR._______________________
  Frangat ori u, FrACtor, oria, m. 3*
   Tört.
  Frangatotiu, Frangibulum, li, n.t.
   Törő.
  Frant, Fractus, ta, tum, Szegett9
   törött.
   Ruptus, ta, um.
   Disruptus, a, um. TöiŐtt. Diafractus, ta, um.
   Fragilis, le, c. 5.
   Subfractua, ta, tum.
   Perfractus, a, um.
  Frantura, Fractura, rae, f. i. gésy rontás.
   Fragmen, nia, n. a. Töredék. Fragmentum, li, n. s.
  Frang afare, Effringo, egi, actum, ere. Kitöröm.
   Suffringo, ere.
  Frangere, Effractura, rae, f* i, Kitörés.
  Frangatoriu afare, Effracto^, oris, m. 3* Kitörő*
   Effractorius, a, um.
  Frant afara, Effractus ta, tum. Kh
   törött.
  Frang cu putere, Dirrumpo, pi, tum, ere. Erőszakoson töröm. Frang de tot, Confringo, gi, actum, ere. Őszült Örőm.
   Perfringo, «re. Eltöröm* Infringo, ere.
  Frant de tot, Confr&ctua, ta, tum.
   Őszve: Örőtt.
  Frang dof, Defringo» ere, gi, etum Letöröm leszegem.
Digitized by ooQle
               FR.____________>
Frang in mâi multe parti, Di fir in gö, gi, ctum, «re. Ml törd elem. Disrumpo, pl, ptum, ere. Elsza-kasztom.
Frangere in parti, Disruptio, nis.
   Elszalaszt ás.
                    Frant in parti Diruptus, ta, utó. Elszakasztatotlf rontatotU Diffractas, a, um. Elromlott• Frang mai inainte, Praefringo, gi, ctum, ere. Elöl töröm.
Frang pre el, Affrango, gi, ctum, ere. Red töröm Frang prefte el, Offringo, gi, ctum, ere. Red töröli, rontok,
Frang fvaturile, Consilia frango, gi, ctum, ere, Tanúlshozásokat elrontom.
Frangere corăbii me perde, Naufragor, ari, atus sura. Hajó törés veszedelemben hoz. Naufrago, are,
Frangere corăbii, Naufragium, ii, n. a. Hajó törés, vizi veszedelem, elmer ülés.
Frangere fluérului pessorului, Crurifragium, ii, n. a* Lábszár törés.
Frangere ofului, Catagma, akis.
   n. 3. Ttontnak törése, Frangume, Frangor, gi, ctus sum Ellankadok.
   Fragesco, ere. Fragisco, ere. Lanqueeco, ere, ui.
Frantiu, Lu*s venerea, morbus galKcus. Frant**
                FR.               éfif
                     Ffaíin, Fraxinus, ni, f. a. Aörisfa* Frafin maré, Bumelia, ae, f# i.
   Nagy körisfa.
 Fraíinof, Fraxinosqs, sa, suo , Kö* ris fás.
 Frate, Frater, tri i, ra. 3. Kei lest* vér atyafi, Stsém, bátyám. Frate dulce, Frater germanus. Testvér.
 Frate de muma, Upterinas, ni, m. a. Z?gy méhböl való otyqfi. Fraţi dulci, Adelphi, orunp, m. plu: Testvér atyafiak*
 Fraţi gemeni, Fratres gemini, ge» mc Ui. Egy üti szült testvérek. Fratele barba (ului, Levir, vi, m. a* Uram testvére.
 Fratele moşului* Propatruus, oi» Ősöm báttya.                   •
                     Fratele moaşei, Abavunculuar 1 m. a. Ükanyádnák bál yc• Fratele Tatelui ftremoscilui mieu, Abpatruus, ui, ra.a, Frater ab*
 ' avi. Nagy atyám attya at• tyának báttya,          *
 Fratier, Fraterculus, li, tn. 9, A% tyafiaíska,
 Fratinetate, Fraternitas, ti», f, & Atyafiság.
   Germanitas, tis, f« 5.
                     Fratiefc, Fraternus, a, um* Aiyă»
   fa-
 Fr at ieste, F rátérné, adv: Atyafisá* ţoson.
 Fratelui muere, Fratria, ae, f. Bátyám felesége, ángyom.
Digitized by LjOOQ Le
430                     FR,
  Fratelui ucigatoriu, Fratricida, dae, m 1. Atyafi gyilkossá.
  Frec, Frico, ui, ctum, are. Vaka• rom, törsölöm.
  Frío, avi, atum. Tors ölöm»        x
  Perfrico, are, cui, ctum.
  Strigi Io, avi, atum, are. Meg-vakarom.                      4
  Frecare, Frictio, onis, f. 3. Vaka• râs, dörsölés.
  Fricatio, onis, f. 3. Dörsölés» Fricatura, rae, f. i.
  Fricatus, tus, f. 5. Strigmentum, Vakarék.
  Frictus, tús, Tors öles dörsölés, Krecatoriu, Distringens, tis, o. 3.
  Vakaró.
  Frecătură védi frecare.
  Frecat, Perfrictus, ta, tum. Meg* törs ölt, dor sölt.
  Frictus, ta, um.
  Extritus, ta, um.
  Freca fe poate, Friabilis, le, cţ 3, Törsölhetö.
  Frec afare,‘ Extero, trivi, tum, ere, Kitö rsölöm.
  Efirico, are, avi, atum.
  Frec de ceva. Affrico, cui ctum, are.Hfţzzd törsölöm, sitrlom Frec dsof, Defrico* ui, are. LedVr-gölöm, vakarom. frecat dsof, Defricatus, ttţ um. Levakarţ dörtölt.
  Defrictus, ta, tum. ţţţp \t\ lontru minţiţţţ, Infrico, BVţ Şfle ţorşolom^ mor*
  solam.,
  'Infrio, avi, atum, are..
  Intero, trivi, tum, ere.
  Focare in lontru, Infrictio, onis, f. 3. Morsolds. *
  Frecat in lontru, minunt, Infricatus,, ta, um. Belé torkolt, mórsóit.
  Frec inpregiur, Circumfrico, care.
  Kffrnyül vakarom, törsölöm. Frec la olalta, Confrico, cui, are.
  Őszve törsölöm.
  Frect minunt, Frio, avi, atum, are.* Morsolom, törtölörn.
  Frec t*re, Refrico, cui, áré. Felvakarom, vájom»
  Suffrico, ui, are* -Frement, Fermento, avi, atum, are. Megköltöm, dagasztom. Masso, avi, atum, are. Dagasz* tok.
  Ţumefacio, ci, ctum, ere. Feldagasztom.
  Frementume, Fermentesco, ere. Megkelek,, dagadok» Frementatoriu, Fermentator, oris, m. 3. Dagasztó,
  Frementatura, Fermentatio, onis, f. 3. Dagasztás, Ae/es. Fermentatura, rae, f. t. Fermentum, ti, n. a. Kovász. Frementat, Fermentatus, tata, tum.
  Megkölt, kovászos.
  Frement, Subigo, gi, actum, are. Gyúnok, dagasztok.               ~~
  Depso, şui, itum*
/
Digitized by i^ooQie
FR.
FR. '                  439
  Commisceo, ui, xtum, ere. Masso, avi, atum» are. Frementat, Daptiticu*, ca, um. Gyűrött? Subactus, ta, um. Depsiticus panis. Gyúrottkenyér. Védi Dofpeíc.
  Freu, Frenum, ni, n. a. Kantár zabola.
  Lupatum, ti. Lupata, orum n. 2. Orea, eae, f. 1.
  Camus, mi, m. 2.
  Habena, nae, f. 1.
  Frenez, Freno, atum, are. Kantá-rozom, zabolázom.
  Infreno, are.
  Frenare, Frenat io, onis, f. 3. Jfcxn-tározds, zabolázás.
  Infrenatio, onis, f. 3. * Frenetoriu, Frenator oris, ni, 3.
  Kantározó,
  Frenat, Frenatus, ta, um. Kantá• rozott, zabolcfaotl, zabolás. Infrenatus, ta, um. Frenigér. Zabolás.
  Frenare «alu, Equo lupatum indere, frenum in os immittere. Zabolázni a9 lóvat.
  Frica, a Grae: Frici, Timor, horror, formido, inis, f* 3» Félelem, Metus, tús, tn. 4.
  Timor, oris, m. 3.
  Pavor, oris, m. 3.
  Horror, oris, m. 31 Fricosezume, me tem, Graec: fritto, Formido, avi, tum, are. Félek, rettegefc
  Timeo, ui, ere.
  Metuo, ui, ere.
  Reformido, avi, atum are* Trepido, avi, atum, are.
  Pavéo, ere.
  Pavescó, ere.
  Horreo, ere, ui.
  Vereor, itus sum, eri.' Fricosezume incatva, Subvereot, itus sum. Félek szabású. Subtimeo, ui, ere.
  Fricosez pe allu, védi înfricoşez* Fricare, Formidatio, onis, f* 3. Félelmesség.
  Timiditas, tis, f. 3.
  Fricof, Timidus, da, dum. Félénk, Pavidüs, da, um.
  Formidolosus, sa, sum. Meticulosus, sa, um.
  Trepidus, a, um.
  Trepidulus, la, um.
  Fricosat, Formidatus, ta, ti.tn. A9 kitol jélnék,
  Formidalis, le, c. 3.
  Fricoseste, Trepide, timide. Fé* lelmesen.
  Frig, Frigo, xi, xum, cturr, ere. Sutom, rántom.
  Asso, avi, atum, are. <5£ţior» aszalom.
  Torreo, ere, ui,' ostum, Ásza^ lom, sütőm, pergelem. Torrefacio, ci, ctum, ere. Retorreo, "ere. Megsütöm* Ásza• lom.
  Coquo, xi, ctum, qutre. *Sutok.
Digitized by i^ooQie
44«i
 I
   ţrigerf,1 Coc tip, onis, f.31, Sütés.
   Assatura, rae, f. i.
   Friptura, Frixura, rae, f. i. Sült, AsiVlQf si, O* 2.
   Fript, Frictuţ, ta, tun». Sfiit. Assus, sa, suna*
   Assum, si, d. 9.
   Assatus, ta, tum.
   Ţottus, ta, tum.
   Coctilis, le, c. &
   Coctus, ta, tun».
   Inassatus, t«l, tun*.
   Fript do c(suTţietate, Semiaţsus r sar supn. Félig ţti££s#/t.
   Fript in cuptariu, Furnaceus ea, eum. Sütő hţnţentsebtn sült. Fript in frigare, Subverbustus, ta, tum iYyérson siţlt.
   Fript in tegae, Frictus, ta, tuo^. flăntoţty serpenyőben sült. Frixatum, ti, n, i.
   Frixua, xa, xum.
   Tostus, ta, Ium,
   Fript ufcţt, Retorridus, d«, dum* Şlstflt, asjsaltţ Torridus, da, dum.
   Retosnis, ta, tum.
   Frigare, Frixorium, tii, p.şuNyújts. Veru, ru, n. 4.
   Obelus» li, m. 2.
   Frigaruse, Verqculum, Jiţ. »* Nydrsats&a.
   Verulura, li, n. 9.
   Fr’gatoriu, FrixatOţ, qrtţ, m. ?. Süt#.
   IţţWnsţ tis, o. 3,
   Torridus, da, dum.
   Frig in é, In frigo, xi, ctum, xum.
   Belp pengetem.
   ^rigiime, Reţorosco, ore. Megsfc I8k> megaszoh. rrig, Frigus, ori», n. 3. Hideg. Algor, oris, m. Ş.
   Algus, g«» m- *•
   FrigedO, inis, f. 3.
   Frigidus, da, dum<
   Algidus, da, dum.
   Trig foarte, Frigidissimum, mc, műm* Igen hideg.
   Frigurel, Frigidulus, 1«, Ium. HU degetske.
   Frigusculum, li, n. 2.
   Frigurof, Frigorosus, sa, ţum. Hit deges% fdxékojxy.
   Algidus, dm dum.
   Querquerus, ra, rum. Hidegig ffoktő.
   Algiosus, sa, sum*
   Algorţ obnoxius, ia, ium* Friguri*, Frigidarium, rii, n. 2, fflM hely,
   Solarium» >i» o. s. Filegorin. Frigum efte, Frigeo, epe. f*d: som,
   Frigescp, ere,
   Algeo, ore.
   Defrigesco, are. Megfdjumu Friguri, Febres, ium, f. 3. pkir.
   Hideg leiéi.
   Frigurala, FehricuU, toe, f. it Hideg IflétsZe. fr!fprţ au înşeatţţ Freferiţ
Digitized by v^ooQle
________________FR.
   assidua, continua, continuata, Szüntelen való hideglelés.
Friguri ce vin la tridieci ai safe hore, Semitertiana, nae febris. Fél harmadnapi hideglelés, mely minden 36 órára élé ke• rül.
   Friguri de apatra di, Quartana, nae, f. 1. Negyed napi hideg-lelés.
   Friguri de atriedi, Tertiana, nae, f. i. Harmadnapi hideglelés•
   Friguri de atrie di îndoite, He* mi tri te un, ei, m» 2. Kettős har* fnadnapi hideglelés.
   Tertiana, nae, f. 1.
   Friguri de hectica^ FeJiris hectica, Száraz hideglelés, száraz kor* ság.
   Friguri de to*t# dilele, Febris quotidiana. Mindennapi hideglelés• Ephemera, r#e, f. 1<
   Friguri line, Febri* lenta, Lassú hideglelés Remissa, sae, f. 1,
   Friguri ferbinti, Febres aoutae, Forró hideg. Febres calidae.
   Frignrefc, Febricito, avi, tnin, are. Hideg leí<
   Febrio, ire, febribús laboro, avi, atum, are.
   Frigurof, Febriculosus, sa, sum» Hideglelős.
   Friguraceof, Febri lis, Iis, c* 3. Hi* deglelUsi. f-ritig^u, Futilis, litţ C. 3. FtţsegH,
  ‘____________FR^_______________
  Blatero, onis, m. 3.
  Fritigaefc, Fritinnio,'ire, ivi, tum. Tsdtsogoh. Blatero, are. Deblatero, avi, atum, are. Fritigaire, Futilitas, tis, f. 3, Fe* tseg és.
  Deblateratio, onis, f,*3*
  Fruct, Fructus, tus, m. 4* Gyű-molts.
  Fruct aducatori, Fructifer, ra, rum* GyiimSlts hozó.
  Fruct facatoriu, Fructificai, cai cum. GyiimSlts termő.
  Fruct 'fac, Fructifico, avi, tum áré. GyümHUsözüm, Fructuariu, Fructuarius, ria, rium* GyumSlts termo.
  Frnotuof, Fructuosus, aa, sum* Gylímöltsös. Fructiger, ra, rum. Fruct cu coasa tare. Acrodrya, orum, n. s. plu: Minden kemény hajú gyămHlts.
  Fruct de finic, Palma, m*e, f. 1. Margaris, idis, f. 3. Pálma gyün mÖlts.
  Fruct der olei morat, Colymbades, dnro, f. 3. plu: Bé sómat olaj gyümoltsek.                        ,
  Fructu viti de vie, Uva, vae, & 1^ SzQlZ.
  Frtirnfetie, Formositas, ţts, f. ^ Szépség.
  Pulchritudo, inis, f. 3.
  Decor, oris, m. 3. Concinnitudo, inis, f. ţ Forma pulchra.
Digitized by v^ooQle
   Concinnitas, ti*, f. 3.
   Venu», eri*, Szépség ékesség. Comtus, tus, m. 4* Ékesség. Decus, oris, m. 3.
   Elegantia, ae, f. l.
   Festivitas, atis, f. 3.
   Lepor, ari», m. 3. Ornamentum, ti, n. 2.
   Ornatus, tus, m. 4*
   Venustas, tis, f. 3.
   Concinnitas, tis, f. 3. Amaenitas, tis, f. 3. Kiesség. Frtunfetiez,' Formosum facio, ci, ctum, ere. Szépítem. Concinno, avi, atuip, are. Decoro, avi, atum, are. Venusto, avi, atum, are. Exorno, avi, atum, are. Ékesi• tem, tzift4*om.
   Adorno,'avi,. alum, are. Ékesi• temy felékesitem.
   Como, si, mtum, ere* Ékesítem. -
   Condecoro, avi, atum, are, Polio, Ivi, itum, ire.
   Orno, avi, atum, ara»
   Suborno, avi, atum, are. Expolio, ivi, itum, ire. Megszé* pilem, meg ékesítem.
Frum feti are, Exornatio, onis, f. 3. Ékesít és.
   Ornatus, tűs, m. 4*
   Perpolitio, onis, f. 3. Decoramen, nis, n. 3.
   Politio, onis, f. 3.
   Adornatio, onis, f. 3»
   Frumfetietoriu, Exornator, oris, m. .3. Ékesítő, szépítő. Ornator, oris, m. 3.
   Politor, oris, m. 3. Frumfetitoare, Ornatrix, cis, f. 5.
   Ékesítő aszszony.
   Frumfetiat, Exornatus, ^te, tum* FelekesiLtetett.
   Adornatus, ta, tura.
   Com'ptus, ta, tum.
   Ornatus, ta, tum. Ékesített. Politus, ta, tum.
   Decoratus, ta, tum.
   Percultus, ta, tum. Megékesitett tsinositott.
   Perpolitus, ta, tum. Ékesített. Condecoratus, ta, tum. Szépb tett, megékesittetetU Musivus, va, vum. Tzifrdzott. Frumfetieste frumof, Formose, adv: Szépen.
   Pulcre, Öraphioe,
   Egregie, venuste.
   Concinne.. Ékesen.
   Decore.
   Festive, Festiviter.
   Lepide. Ékesen.
   Ornate, Speciate.
   Polite, Ékeseny tisztán. Ajmaene. Kiesen.
   Eleganter. Szépen, ékesen. Frumfetiez foarte, Perorno, avi, atum, are. Igen megszépítem^ megékesitem.
   Perpolio, vi, tum, ire* Frumfetiat foarte» ţVrornato*, ta,
Digitized by i^ooQle
                FR,_________________
  tum. Igen megékesitelt. Exornatus, fa. tum.
  Frumíetieste foarte, Perbelle adv: Bellissime. Szépen, éhesen. Lautissime.
  Pereleganter, Laute.
  Frumíetiez capu cu cununi cU flori, Redimio, ivi, tum, ire, Meg-ékesítem, kőrnyiil kötöiji a9
  ' fejét.
  Frúmfetie capului femei, Redimiculum, li, n. 2. Aszszony ember fő ékessége.               ,
  Frumíetiez calu, Phalero, avi, a-tum, are. A9 lóvat feléke si Lem.
  Frumfetie calului, Phalerae, arum, f. plu: Ló ékesség, feltzifrázás.
  Frumfetiat cal, Phaleratus,ta, tum. Fel tzifrázott ló.
  Frumfetiez ceva fpre vendiare, Mangonizo, avi, atum, are. Valamit eladni készítek.
  Frumfetiez' ceva ca mai bun fefe vadie, .Mangonium, ii, n, 2. Valaminek szépítése hogy jób-nak láttassák♦
  Frumíetiez cafa pedeinainte, Pomum ab ante exorno, avi, atum, are. Az háznak eleit tzifrázom.
  Frumfetiare cafi pedeinainte, Antefixa, orum, n. plur:*Az háznak elől való ékességig tztfrá-zati.
  Frumfetie paff, usilor, fruntarelor pedeinainte, Antipţgmenta, o-ţyţţ), n. plur: Első ţornătzon.
 ______________FR.-________________ 44*
 kapun, és ajtón való tzifra-ság.
 Frumfetiez învingere împăratului
 -   cu cuviintie, Triumphum Imperatoris exorno avi, atum , are. Ékesítem, az Imperátor győzedelmes Frumfetiare cuviinceoíe împăratului vingatoriu, Triumphalia, orum, n.2. plur: Imperáíorhoz illő győzedelmi tzifraság. Frumfetiare in forma frundielor si a buoreilor de mare in făurişte mafarilor, Voluta, tae, f. l. Fa levél, és tengeri tsiga jor mára tzijrázás, az asztalos mihelyén.
 Frumfetiez in cantare graju, Vib-risso, avi, atum, are. Az énék• lésben szavamat tzijrázom, reszkettetem.
 Frumfetiare graiului in cantare, Vibrissatio, onis f. 3. Éneklésben szónak tzifrázása. Frumfetiez mai inainte, Praeco-
 lo, ui, ultum, ere. Elől féléhe-sitem,
 Frumfetiare mai ináínte, Praecultus, tús, m, 4. Elől Jelékesites, Frumfetiat mai inainte, Praecul* tus, ta, tum. Elől Jelékesitett. Frumfetie manilor, brancelor, cu« bitale, lis, n. 3. Kar ékessége. Ornamenta cubitalia/ Brachialia, ium, n. plu.* Frumfetiez pedeafuplra, Superador»
                          A
                                                                                                                             Digitized by GooqIc
  H44                 PR.
                         1  ■—-V ■
    no, avi» «tum, are* Felyttl meg
    tztfrázom.
  Frumfetiare pedeafupra, Supera* d ornat i o, onis, f. 3. Fdyúl meg* tzijrázás,
  Frumfetiat pedeafupra, Superadornatus, ta, tum* Fellyül meg• tzifrázotu Frumfetiez prin taere, Atu tiefere u-Dor forme frumoafe, Segmento, avi, atum, are. Ktilombféle tsip-kékkel tsi frázom, ékesítem. Frumfetie prin taere facnta, Seg* , ' mentum, ti, n. a. Tzijrázás. Frumíetietoriu prin taere fau tiefere, Segmentarius, ii, m. t. Tzifrdn metsző, rakó, vagy szövö mester ember.
                                           Frumfetiat prin taere fau tiefere unór forme frumoafe, Segmentatus, tata, tum, Tiipkés darabokkal, ékesített, tarkán szőtt. Frumfetiat prin taere si fcobire in forma viţelor fau ferelor, Hie* ! roglyphicus oa, um. Valami álla* toknak reá metszéséveltziftázott Frumfetiez pe cineva eu margari-l tariu, Bacois aliquem exorno, f vi, atum, are. Gyöngyei tzi *' frátok valakit,
                                           Frumfetiare cu mărgări tariu,' Bac-cis exornatio, onis, f. 3« Gyöngyei ékesités. ţVamfetiat cu margaritariu, Baccatus, t«ţ tavfK Gyöngyei tzi-
    fratotl.
  % ' t
  _________________ra.
  Frumfetiat ca frundia de vie, Pampinatus, ta, tum. Szölö levél formára tzifrázott.
  Frumof, Formosus, sa, sum. Szép, Decoratus, ta, tum.
   Pulcher, ra, um.
   Graphicoterus, ra, um. Speciosus, sa, sum.
   Venustus, ta, tum. Szép, ékes. Egregius, ia, um. Ékes. Graphirus, ra, um.
   Concinnus, na, num.
   Elegans, tis, o« 5.
   Lepidus, da, dum.
   Festivus, va, um.
   Bellissimus, ma, um. Szép, feles. Perelegans, antis, o. 3. Igen szép.
  Frumfetiel, Formosellus, la, om Szépetske.
   Pulchellus, la, um.
   Venustulus, la, um.
  , Ornatplus, la, lum. Tziftátska.
   Comtulus, la, lum.
  Frumof facut, Formosus, sa, sum.
  *  Ékei termetű.
   Speciosus, sa, sum.
                                             Frumoafa faptura, Pulcritudo, ini», f. 3. Szép termet, ékes termet. Frumof graefc, Ornate loquor, qui, cotus sum. Szépen, ékesen szóL lók.
  Frümoafa graire, Facundia, ae f. i. Ékes beszéd^ szépen szóHás* Facunditas, tis, f, 3, £loquentia, tiae, f.
Digitized by <^»ooQle
  _____________FR.
   Sententia, tiae, f. J. Apophtegma, atis, n* 3. Éles és éhes rövid mondás.
                    Frumol grai toriu, Facundus, da,
   dum. Szépen ékesen szólló. Facundiosus, sa, sum.
   Disertus, ta, tum.
   Eloquens, tis, o. 3.
   Elegans, tis, o. 3.
                    Frumfetie graiului, Scitamen, nis, n. 3. Beszédnek ékessége. Frumfetieste grăit, Facunde, adv: Szép szállással mondott. Diserte.
   Facunde.
Frumof loc, Locus bellus. Kies hely.
Frumof mirof dau, Fragro, avi, atum, şre* Jó szagot, illatot a* dohy botsdtok.
                    Frumof mirofitoriu, Fragrans, tis, o. 3. Jó illatú, szagú. -Frumof pasefc, Egregie incedo, essi, ssum, ere. Szépen lépeh. Frumoşi pasi am, Egregium ha-
   - beo incessum. Szép lépésim vmgynaht Frumof si "placut foarte, Perjucun-du*, da, dum. igen éhest kel lemetes.
Frundiefc, Frondesco, ere, ui, Ag~ zom, növök, levelezem. Frondeo, ui, ere. Levelim nö* neh.
   Folia emitto, si, ssum, er?. Le* McUşen*.
                 FR.              445
   Frundie, Folium, ii, n. a. Levél• Frundie de l*mn, Patalum, li, n. 2* Fa levél,.
   Frundie de vie, Pampinus ni, m. a*
   Szölö levél,
   Frundie facatoriu, Frondifer, ra, rum. Zöld ág, és levél termő, hozó.
   Frundiof, Foliosus, sa, sum. Le* vele s.
   Foliaceus, ea, eum.
   Pampinosus, sa, sum. Frondosus, sa, sum. Ágas leveles. Frundiefc, Foliaceus, ea, eum« Levélhez való.
   Frondarius, ria, ium. Levelez ághoz való. -Frondeus, ea, um.
   Frundierire. Frondatio, onis, f & Levél szedés.
   Item. Nyesés, erdőlés. Frundietoriu, Frondator, oris, m.3« Leveles ág nyeső.
   Frundiariu de umbra, Viridarium^
   ii, n. a. Leveles szin, Umbr&« culum, li, né 2,
   Frondeum ei, n. 2.
   Frundierefc, curatiefc, Pampine, avi, atum, a**e. Levelezek, szülőt gyomlálok,
   Fru:.diOiire, Pampinatio, onis, f. 5* Levelezés^ gyomlál ás. Frundietoriu, Pampinatorr,' or’hf m. 3. Levelező.
   Frundiof, Pampinosus, mi, m*hí« Szölö leveles^ bürköt,
 Digitized by
446
FR. FÜ.
Frundiecefc,'Pampinarius, ria, ium.
   Szölö levélhez való.
Frunte, Frons, tis, f. 3. Homlok. Frunte ciupoafe, Ital: ciufFo, Frons capillata. Üstökös, szörös hóm• Zort.
   Frunte creaţia, Frons crispa, rugosa, Rántzos homlok.
   Frons corrugata.
   Frons caperata.               , .
   Frons contracta.
   Frunte duplioara, Bifrons, tis, o. 3.
   Kettős homlok.'
   Frunte melancholica, Frons nubila, frons obducta. Komor hom• lok.
   Frunte netede, Frons exsplicata, Exporrecta, nitida* Vidám hom-lok.
   Frunte oleului ce cura inainte de f orf, Gleucinum, ni, n. 2. Saj» tolás nélkül folyó olaj• Fruntariu, Frontale, lis, n. 3. Hom* lok, élő.
   Frunteof, Fronto, onis, m.3. Hom-tokos, széles homlokú,
   Fruntat, Frontatus, tata, tum. A’ mi elöl vagyon téve.
   Fuc, trentor, Fucu«,ci, m. 2. Here. Fuc, zugrafala, Fucus, ci, m. 2.
   AI festék.
   Fucat, Fucatus, ta, tum. Kent. festett*
   Fucosus, sa, sum.
   Fut: alerg, Fugio, gi, itum, ere. fűtök, szaladok.
   Fugam carpo, si, ptum, ere. Curro, cucurri, sum, ere.
   Fuga, fugire, Fuga, gae, L i. Fu» tds, szaladds.
   Cursus, sús, m* 4*
   Cursura, rae, f. i.
   Tugatoriu, fugitori, Fugitor, «ris, m. 2. Futó.
   Fugiens, tis, o. 3.
   Currens, tis, o» 3.
   Cursor, oris, m. 3. frigaciu, Fugax, cis, m. 3. Futó.
   Currax, cis, o. 3*
   Fug adefeori, Cursito, avi, tum, are. Futkosok.
   Fugito, avi, atum, are. Procurro, curri, sum, ere. Divagor, ari, atus sum.
   Fugire adefeori, Concursatio, onis, f. 3. Futkosds.
   Fug aire, Auíugio, gi, itum, ere.
   Elfutok, mdsovd megyek. Fugire aire, Fuga alio, Aidsúvd való eljutás.
   Fug de el, Defugio, gî, itum, are. El ulok3 eltávozom tölle. Fugito, avi, atum, are.
   Refugio, gi, ere.
   Fug inainte, Praefugio, gi, ere, Elöl Jutok, szaladok.
   Praecurro, curri, sum, ere. Fugire inainte, Praecursio, onis, f. 3. Elöl Jutás.
   Praecursus, sus, m. 4* Fugatoriu inainte, Praecursor* orif. m, 3. Elöl futó•
Digitized by LjOOQie
              FC. ___________________
  Praefugiens, tis, o. 3.
  Fug inapoi, Refugio, gi, itum, ere. Viszsza Jtuok.
  Retrocedo, ere, cessi, ssum. Fugatoriu inapoi, Refugus, ga, gum. Viszsza futó Refugus, gi, m. 2.
  Fug incoace incfolo, Diffugio, gi, ftum, ere. Ide-9s tova szaladok, szélyel Jutók.
  Discurro, ri, sum, ere.
  Fugire incoace incolo, Diffugi-.
  um, ii, n. 2. Széllel futás. Fug inteiodume de parte, Super* excurro^ curri, sum, ere. Kifutok, msezsze elterjederp.
  Fug la cineva, Confugio, ere. Valakihez ragaszkodom, valaki-hez futok.
  Fug la boste, la protei vnic, Perfugio, gere. Elhasonlok, ellen• sé.ghez által Jutok.
  Transfugio, gi, ere.
  Sufiugio, gi, ere.
  Fugire ia hoste, Transfugium, ii, n. 2. Elpártolás, az ellenséghez állás.
  Fugatoriu la hoste, Perfuga, gae, m. í. Ellenséghez által Jutó, pribék.
  Transfuga, gae-, m. i.
  Fug la locul de fcapare, Ad locum confugii fugio, ere. Menedék helyre fu ok.
  Ad locum refugii fi»sxio ere. Fug p* afcimJ, Subterfugio, gi,
_____________m____________________44 7
  itum, ere. Alattomha elszaladok, >                        '  '
  Fug prefte, Superexcurro, ere. Fel* ly iil reá Jutok.
  Fug> prebegofc, Aufugio, gi, itum, ere. Elszököm^ elbitjdosom. Abscedo, ssi, sum, ere.
  Eífugio, gi, ere.
  Fugatoriu, pribeag, Profugus, ga, gum* Sztikö, bujdosó. Fugitivus, va, um.
  Vagabundus, da, um.
  Fug, fcap, Evado, evasi, sum, ere. Elszaladok, szabadulok. Transcurro, *re. Eljutok. Aufugio, gi, itum, ere.
  Defugio, ere. firumpo, pi, tum, ere*
  Profugio, ere.-
  Subterlabor, labi, sus sum* Fugire icapare, Evasio, onis, f„ 3. Elszaladás.
  Transcursus, sús, m. 4. Elszaladás.
  Fuga, ae, f. 1.
  Fugit, fcapat, Perfugus, ga, um. Fu ott, szökött•
  Fugitivus, va, vum.
  Eliberatus, ta, tum.
  Fugitoriu, Fugitivus, va, uva, EI*
  szökíi.
  Fugitor, oris, m. 3.
  Refuga, gae, c. 1.
  Fugitoriu serb, Herifuga, gae, m. le Urai ól elszökött szólgtt. Servus fugitivus*
Digitized by L^ooQle
44®
  Fug fapt ceva, Suffugio* gi, itum, ere. Valami alá fútok. Fugatieste, Cursim, curiculo, adv: Futva.
  Fugarefc, Fugo, avi, atum, are. Elkergetem* űzöm, Juttatom. In fugam converto, ti, sum, ere. Propello, .propuli, tum, ere* Propulso, avi, atum, are. Dispello, puli, sum, ere. Fugarire, Propulsatio, nis, f. 3* Elkergetes,
  Fugaritoriu, Propulsator, oris, m. 3.
  Elkergető.
  Fugărit, Fugatus, ta, tum. Elker-gettetett.
  Fulger, Fulgura, avi, atum, are.
  yilldmlom.
  Corusco, avi, atum, are*
  Mico, cui, are.
  Emico, ui, are.
  Fulgurio, ire.
  Diluculo, avi, atum, are. Fulgere, Fulgurat, VMdmlik♦ Fulgerare, Coruscamen, sis, n. 3. Villámlás.
  Fulgor, ris n* 3*
  Coruscatio, onis, f. Z* Fulguratio, onis, f. 3. Fulgetrum tri, n. a*
  Fulguritas atis, f. 3. Fulgeratoriu, Micans, tis, o« 3. Villámló,
  Coruscans, tis, o. 3.
  Emicán*, tis, o. 3.
  Coruscus, ca, um.
                                          Emicaturus, ra, um. KiviUámló. Fulgereceof, Fulguralis, le, c. 3.
  , Villdmldsos, villámlási. Fulger, Fulgur, ris, n. 3. Vib Idnu
  Fulger foarte, Perfulguro, vi, s-tum, are. Igen villámlom, tsü* lámlonu Fulgerire, Fulgurio, ivi, tum, ire.
   Villámlástól ültetni.
  Fulgerat, Fulguratus, ta, tant* Menhőtol, villámtól ültetett* Fulguritus, la, tum*
  Fulnariu Grae: fonos, Funale, ül* n. 3. Fáklya, szövetnek Ida* pás.
   Lampas, dis, £ 3*
   Lacerna, nae, f. i.
   Lichnus, ni, m. 2.
  F<fm, Fumus, mi, m. a* Füsti Capnus, ni, m. a.
  Fűm aducatoriu , Fumifer» ra, rum. Füst hozó.
  Fűm, Fumifico, avi, atum, are, Füstölöké
  Fumigo, avi* atum, are*
  Suffio, ivi, tum, ire.
  Fumare, Fumigatio, onis, f« 3. Füstölés.
                                       Fumatoriu, Fumans, tis, o. 3»
  Füstölgő.
  Fumificus, ca, um.
  Fura idus, da, um.
  Fumigans, tis, o. á.
  Fumat, Ium a tus, la, tum. Ftís* toll.
Digitized by ^ooQle
FU.
449
  Fumigatus» ta, tum.
  Fumo duratus» ta» tum.
  Fura of, Fumosus, sa, sum* Füstöt* Fumidus» da» um»
  Fumeus» ea» eum.
  Fumariu, Fumarium, ii, n. 9* Kürtő.
  Fűmen, fuineg^ Fumo» avi» atum, are. FUstölgök.
  Fumigó, ayi, atum, are* Fumegare, Fumigatio, onis, f. 3.
  Füstölgés.
  Fumegare cu mirof, Suffitus, tús, in. 4* Füstölés, szagtéteU
  *  Sufficio, onis, f* 3.
  Suffimentum, ti, n* 9*
  Fund, Fundus, di, m. 9* Fenék. Fun.ium,' di, n. 9*
  Fundus, da» dum*
  Solum» li» n* 9.
  Fund a adencului, Fundus profundi, Méjjségnek feneke. Fund a luntri, Tropis, pis, f* 3.
  Hajó* feneke•
  Fund a luntri, unde toata urâciune fe fcura, Sentina, nse, f* î. Alsó feneke c? hajónak, et hová minden büdös gané lehullj lefoly. íundeluefc, Fundo, avi, atum, ara. Fimddlok. fundaţie, Fundatio, onis, f. 3.
  Funddlds.
  Fnndatoriu, Fundator, ris, m. 3.
  Fhndáló.
  Fundat, Fundatus,'ta, tum. fin*
                                                                        *9
  ddlU
  Fundament, F undamentum, ti^ n. 9. Flmdamentum*, Fundamen, nis* n. 3*
  Basis, rfis» f* 3.
  Fundament pun, Statumiilo, ávi* atum, ara* Fundamentum kö-i)£t tietek.
  Fundamentului punere, Statuminatio, onis, f. 3. Fiindámén* tum vetés*
  Fundament puf» Suffundatus, ta, tum. 'í'unddltatott, melynek az állja megépíttetett Fundament pre care ífca ceva, So* lum, li, n. 9* Minden funda* mentum, mellyen valami ált Fundus, Fundus, di, m. 9. Hefy9 lakó*hely9 Örökség.
  Fundus Boereíc, Fundus nobili* taris» Nemet fSld.
  Praedium, ii, st. 9* v Fundus Imperatefc, Fundus Re» galis, Királyi Örökség*
Fundus Cetetienerc, Fundus €» vicus, Városi föld*
Fundutiu, Praediolum, li, n, 9« Kitsid Örökség*
  Fundulus, li, m* 9.
Fune, Funis, nis, m. %* KötéL istráng. Napúra* rse* f, 1« Restis, tis» m* 3.
  Har p edone, nes» f. 1.
  Fune de legat boi, Subjugii , orum» a. plu! 9* Ókör hölti köteleky hosassú kötelek,
Digitized by LjOOQie
 45 o               IU.
         ^---------- --------
 June dé luntri groafa r Rudens , tis, m. 3. Öreg hajó kötél. í’une de mefurat afundu mari, Boies, idis, f. 3. Tenget9 mejj-Béget mértékl# kötél Fané de mefurat pamentü, Arvi-pendium, ii, n. %, Föld-mérő kötélé vagy rúcL Főne de nuele, fau latin, Vimen tortum, Gúzs, ,
   Vinculum virgis textam. Virgetum lorum.
   Virgeus laqueus.
 Fune de redeicat greutate, Calatorii», ria, ium* Tereh emelő kötél, *
 Fune de tei, Napura, ne, f. i.
   Hârs-ktiţei,
 Fune*de traf infuf c» ciga, Subductarius, ria, ium. Tereh tsi• gdh felvonó kötél.
 Fune in coarnele vetrililor, Ceruchus, chi, m. 9. Vitorla* szarván való kötéL Fune inverteitoare vetrililor in toate partile9 Versoria, rise, f. i. Vitorlát mindenfelé fordító kötél a9 tengeren.
 Fune luntri, Anquina, nse, f. i. Hajó kötél,
   Prymnesium, ii, a s.
                                         Fune, fau cu ce trag, şi pre ce trag, Ductorius, ria, ium. A* mivel, és a9 min vonnak. Funefc, Funalis, le, c. 3. Kötéli. Funice, Funiculos, li, m* a. Kö*
                                       m
  teletske9 madzag, gyeplő-madzag.
                        Funariu, Restiarius, ii, xn*s. Kö-
  télverő.
  Restio, onis, m. 3.
  Funingine, Fuligo, inis, f. 3. Ko• rom■»
  Funinginefc, Fuligine inficio, ci, ctum, ,ere. Kormozom.
  Funinginat, Fuliginatus a, amr Kormozott.
  Funinginof, Fuliginosus, sa, som» Kormos.
  Fur, Furor, ári, atus sum. Lopok Furtum facio, ci, ctum, ere. Subripio, ui, eptum, ere. Subtraho, xi, tum, ere. Lopol. Harpago, avi, atum, are. lopom*
  Clepo, psi, tum, ere.
  Sublego, legi, ctum, erfe» S^rripio, ui, eptupn, ere.
  Suiiuror, arí, atus sum. Subduco, xi, ctum, ere.
  Fiirto subduco, ere.
  Furare, Furacitas, ţis, f. 3. Lopd*, lopósság.
  Furat, Furtivus, va, vum. Lopott , titkos' orozva való. Surreptus, ta, tum. Surrepticius, cia, ium. Furicsoíj FurtiAcus, ca, cum. Ki a9 lopást megszokta,
  Furax, qis, o. 3.
  Furetieste, Furaciter, adv: Lopva Furtúp, furtive.
Digitized by Google
                                      FÜ»
       fc I» > ■ ..- »   ■ —   ■ ——
    Fur avere Iinparateafca, fau a tieri, Peculor, ari, latus sum. Fejedel&m\ vagy ország* kin* tsil ellopom.
    Depeculor* ári.
    Für avéri tieri, Peculator, oris, in. 3* Közönséges tárháznak topója.
    Furare averi tieri, Peculatus, tús, nu 4. Köz hints lopás.
    Fur d«hi buzonariu altue, Manticulor* ari, atus tum. Valaki trszénnyéb'óli zsebiböl lopok.
    Für dein buzonariu altue, fau ponga, Manticularius, ii, m. 2. Erszény melszÖ,. lopó. Saccuiar,ius, ria, ium*
    Fur, pilele, Suppi ló, avi, atum are. Ellopom* orozva elve-szem.
                     Fur, repţfb, Surripio, ui, eptum..
    ere. Orozva elveszem.
    Fur, Fur, furis, m; 3* Tolvajé Furaxj cis, c. 5.
    Pra miator, oris* m* 3, Tolvaj-kodói
Fur, care fe afla furend *' Afe* tophörus, ri, m. 2. A9 gonoszságon rajta-ért tolvaj, lopó.
Für de atir, Aurifur, ris, m 5* Arany lopó.
    -Aurilegus, gi* m. 2.
Für de célé fíline, Sacrilegus., ga, um; Egyhdztöiti, szentség lopó,
                     Furare celor fünte* Sacrilegium
                í'tf.                4Si
  ..... ■ -■ rf
  gii* n. 2. Szentség lopás.
  Für de nóapte, Fur nocturnus, ni, m. 2. Éjjel járó tolvaj.
  Für de oameni, Andropodisţa, tse, m. 1. Ember lopó pribék Plagiarius, ii, m. 9.
  Für de Vite, Abactofr, óris, m. 3» Marha lopó.
  Abigeus* éi* m. 2.
  Furare de vite* Abigeatus, tűi, m. 4. Marha lopás.
  Fur mare, Bifur, ris, in. 5. Fó-lopó.                                r
  Fur mare mester, Tagax* cis o. 3. Igén mester lopó.
  Für mester* Autolycus, ci* ni. 9;
  Mester lopöi Fur rnic* Tagus, gi, m. a. Los pótska,
  Furunculus* li* m. 9* Latrunculus, li, m. 2.
  [ úri fepatori de cafa, Directorii* iorum, m* 2. plu: Ház ásó lopók. .
  Für fehiriibatoriu, tendietoriu de om, de cai, de alt céva* Mán* gOj ónisj mi 9. Martaiatz, a* ki embert} lovat, *s égy ebet lop> el-ddi vagy tserél.
  Fur şerbilor, Plagarius* ii* m. 2i Szolga lopó.
  Furt jsag, Furtum, ti, n. 9. Lopás. « Stellatur*, rae, f. 1.
  Furca,- Furca, $se, f. li Vilitt Furca cu doao coarn?* 3ifuré4* cae, f* ii Kéí-dgu villái
/
Digitized by v^ooQle
45a
Furca de lemn, Merg*, *, f. u Fa-villa, mereke.
Furca de torf, Colus, coli, c. 3.
   Fonó gu*$aj.
   Furca de fpendrarat, Patibulum, li, n. f. Akasztófa. furci) ce, f. 1. furca, in care acatie latiu de prinf peschi, fan paieri, Ames, itis, m. 3. Madarász két-águ póz-m 7, metyel d hálót kijeszitik. Amis, tis, m. 3*
   Furcutie, Parcella, Ue, f. 1. ViU látska.
   Furcula, 1«, f. u Fuscinula, lse, f. 1.
   Furcutie cu tri coarne, Fascina, n*, f. i. Három»águ 'villa,
   szigony.
   Tridens, tis, c. 9$
   Furcutie de fer, de curatit carne, Creagra, ne, £ i. Abárló vas•
   vitia,
   Furcoiu, Furca longa, Hoszszú
   villa.
   Furie, Furi«, iarum, f. plu: Dühös pokolbéli aszszonyok, kik a roszsz lelkeket kínozzák. Eumenides, dum, f plu: Furnica, Formica, «p, f. i. Han•
   gy*                u
   Furnica venenoaíe, Solpuga, gse, f. i. Merges hangya neme. Solisfuga, g«e, f. i.
   Furnicelc, Formicinus, na, num. Hangyához való.
  Furnicar iu, Formic arium, ii, n.i. Hangyaboj.
  Fornicarius, ii, m. a« Furnicatie, Formicatio, onis, f. 3. Mikor hangya módra pe’seţ ţf vér <£ testben.
  Furnicaresre umblatoriu, Formicans, tis, o. 3. Hangya mód• ra mozgó, mozgadozó.
  Fuf, Fusus, si, m. a. Orsó. Fufariu, Fusarius, ii, m. a. Orsó tsináló, áruló.
  Fuíutiu, Fusulus, li, m* fi. Or* sótska. '
  Fuste, Fustis, tis, m. s. Bot. Stipes, tis, m. 5.
  Sudes, dis, mi 3.
  Baculus, li, m. J.
  Fuste rotunda, Lignum rotis-dum, Teres lignum, etis, o. 3. Gömbölyű fa, páltza.
  Fuste afciitite, Fustis acatos, Hegyes páltza.
  Fustefc, Fustigo, avi, atum, tre* Botosom, páltzázonu Fusteire, Fustigatio, onis, f. 3. *Páltxátd$.
  Fusteitoriu, Fustuarius, ii, m. s* Tsapató mester.
  Fuftuariu loc de batut, Fustutri* um, ii, n. a. Tsapató hely. Fusteste, Füstim, adv: Páltsdsva. Fustei, Fustellus, li, m. a. Pál-tzátska.
  Fustei fcari, Transversaria, oruffli n. plu: Lajtprja fogak.
Digitized by v^ooQle
                                                                       GA.
GA.                  459
                                     GA.
                     Gagatef peatra, Gagates, tse, f. 1.
   G agate s-k8.
   Gagaefc, Gingrio, ire. Gâgogok mint a9 lúd,            . .
                     Gagaire, Gingriatio, onis, f. 3.
   Gágogás. Gingritus, tűs, m. 4* Gae, luntre cu tri cafulii, ital: Galea, Triremis, mis, f. 3. fíá~ rom rend evező hajó.
                     Gaér, Remex, gis, m. 3. Evező.
   'Nauta, tse, m. »•
   Gaina, Galina, nae, f. 1. Tyúk. Gaina cloca, Galina matrix, cis, f. 3. Fias tyúk) anya tyúk. Gaina ce'ereaíca, Attagen, nis, m. 3. Tsászár-madár.
                     Gaina felbateca, Galina sylvestris,.
   Vad-tyúk.
   Caina dela India, Meleagris, dis C, 3. Indiai tyúk.
   Gaineceof, Galinaceus, cea, eum. •%úki.
   GalinariuS, ria, ium.
   Găinărie, Galinarium, rii, n. 9. Tyúk tartó hely.* Ornitoboscium, boscii, n. 9. Ornitohotrophium, phii, n. 9. Gainaríu, palinarius, ria, iiţm.
   ' Tyúkáss.
   Ornithon, onis, m. 3.
   Gainus, Galinaceus, ei, m. 9. Kakas Galineus, nei, n 9«
   Gallus, Ili, m. 9.
Gainuse, Galinula, lse, f. 1. Tyú-kotska.
  Gainuse íélbateca, Galinula ayl» vestris, Vad-tyúkotsker.
  Gainuse fte pe ceriu, Atlantis, idis, Atlantias, iadis, f. 3* Fias-tyúk nevezetű tsillag az Égen, Bleades, um, f. plu: r     Vergillee, árum, f. plu:
  Gaitia^ graitia, Graculus, li, m. 2« Szajkó.
  Gala, frumfetie, Ornatas, túsf m. 4. Ékesség.
  Gala fac, Ornate incede, cessi9 ssum, ere. Tzi/rán öltözöm* Galanterie, Venustas, atis, f. 3. Ékesség.               1
  Elegantia, tiae, f. 1.
  Galant, Venustus, ta, tura* Ékes. Bellus, la, lum.
  Elegáns, antis, o. 3.
  Galantiel, Bellulus, lula, lulunt* Ékesetske.
  Bellatulus, tula, tulum. Galantieste, Eleganter, adv: Éke* sen% szepen.
  Venuste.
  Belle.
  Galben, Galbinus, na, num* Sár-ga. Glivus, va, vum.
  Flavus, va, vum»
  Fulvus, va, vum.
  Pallidus, da, dum.
  Galben, Nummus aureus, Arany pénz.
  Galben ca ceara, Cerei coloris, Viasz szinti.
  Galben ca galbentúu oului, Vi*
 1
Digitized by i^ooQie
454                 GA,
  teiiinus, na, num. Tyukmony’ sárgájához hasonló sárga. Galben fonna, Subflavus, va, vum^ Sárga szabású.
  Galben rosu, Bajus * j* * jum.
  Sárga pej.
  Galbenuţu oului, Vitellus 7 li, m. 9. Ttyuhmony* sárgája. Galbinefc^ Fla ve fac io, ci, tum, ere. Sárgítom,
  Colore flavo tingo, xi, ctum, ere. Galbenire, Flavefactio, oiţis, f. 3.
  Sárgitásf*
  Galbenitoriu % Flavo colore tin» gens, tis, o. 3. SárgUó, Galbenit, Pallidus, da, dum» Sár-gitlt.
  Galbinele, Materia flava, Sárgító por, vagy egyéb.
  Galbinefc eu, Flayetco, *re, Sár* gúlok. Pallesco, ere,
  Expalleo, ere. *
  Expallesco, ere Impallea, ere.
  Impallesco, ?re.
  Galben funţ, Palţeo, ere, ţii. Sfa ga vagyok.
  Flav®<*, ere,
  <?flbina, fapie, Croceus color, Sárga sftnüi {Ş#lbţQr la facie, Fla^wiolus, la, ţum, Flamn^us, ea, eán. Sárga szénü.
  Suppallidus, da, dtifa. ffalţuiDtre, Pallor, oris, m. 5. Sár* FUvtdo, gjs, ţ, ţ.
GA.
   Galbinare boala, Flavedo, nis, f. 3, Sárgaság nyavalya,' Morbuş regius^Arquatus, ti, m*2. Morbus arquatus, Icterus, ri, m. 9, Icter ia, rise, f. t, Felii suffusio, Aurigo, inis, m. 3. Galbineceof, Auriginosus, sa, sum* Ifin a* sárgaság nyavalya vagyonţ
   Aurigatus, ta, um,
   Ictericus, ca, cum.
   Pallens, tis, o, 3,
   Felle suffiisus, sa, sum.
   Bile sţiffusus, sa, sum.
   Galera, Galera, lerse, f. it Ka* lap, siiveg, sapka,
   Petasus, si, m. 9,
   Galerat, Galeratíis, ta, tum. Ka* lapos, süveges.
   Galeta, Cubulus, li, m. 9, Kö* bői
   Modius, H) iq. s,
   Medimus, mi, m, 9,              »
   . Garleta, tae, f. í.
   Galeta, Galathus, thi,m. 9. F* jő edény. Mulctra, trae, f. 1. Mulctrum, tri, n, 9,
   Gál la, galles, Galla, se, 1,. Goi* les, gubats.
   Gallia, Gallia, lise, f. 1, Frantziă ország, Frantif, tise, £ 1. Gallicpfc, Gallicus, ca, um. FVan» tziai. Francioiis, ca, um. Galluf, Gallus, Ili, m* 9< Frantzia.
   Franpiu, ci, m. 9.
   Qales védi Gtlla*
Digitized by LjOOQle
  Gaülea, Galii*-a, léce, f. 1. ’Sidó-ország* tartománnyá,, Galţţean, Galileuş, lea, eum. Ga-lileabéli.
                               *
  G&litie, . Galinacea, altilia dome* stica, Házi majorság, szár-nyos állat.
  Galitia, Galitia, ti$e, f. i. Veies Orosz-ország.
  Galician, Galicianus, na* um.
  Orosz-országi. *
  Gamfefc, ital: Gomftare, Tumefacio, ere. Felfuffasztom, jelfövöm.
  Inflo, avi, atum, are.
  Suíflo, avi, atuiu, are. Fel-fúvóm.
  Gamfare, Inflatio, onis, f. 3. Felfújás. Sufflatus, tus, m. 4-Sufflatio, onis, f. 3.
  Gamfat, Tumidus, dá, dum. Fel-fúlt, dagadt.
  Extumidus, da, dum.
  Tumens, tis, o. 3 Turgidus, da, dum.
  Inflatus, ta, um.
  Gamfatura, Tumor, oris, im Dagad ás, felvúvás. Gamfeícume, Extumesco, ere* Fel-puffadok, dagadok.
  Protubero, avi, atum, are. Intumesco, ere.
  Turgeo, ere. Tumeo, ere. Gamfeícume de maretiu, Inflor, ari, atus sum. Felfuvalkodom. Efferor, erri, elatus sum.
  Ampullor, firi, atus sum.
  Gamfare de maretiu, Arrogantia» tise, f. i. Felfuválkodds.
  Elatio, onis, f. 3. Inftitio, nis, f. 3. Typhus, phi, m. a. Tu# mór, oris.
  Gami'at de maretiu, Sdperbu», ba, um. Felfuvalkodoit.
  Elatus, ta, tum. Tumidus, da» dum. Inflatus, ta, tum.
  Gamfeste de maretiu, Elate, ádv^ Fefuvalkodva.
  Superbe, arroganter. 4
  Gangaefű, gângavele, Gannio, vi* itum, ire. Mekegve beszéllek*
  Gangaire, Gannitus, tus, m. 4* Tsehegés.
  Gangav, Ganniens, entis, o. 3» Nyekegve be szellő.
  Gangef, apa mare in India, Gan-ges, gi«, v. gang«ti«, m. 3. Nagy folyóvíz Indiában.
  Gangrena, Gangrena, n^r, f» x» Fene, vadhús.
  G tngur, Galgulus, li, m. s. Sárga rigó.
  Ganfca, Ganza, zse, f. 1. Lúd. Anser, ris, m. 3.
  Ganfac, Ganserinus , ni, m. I» Gúnár. .
  Ganfcariü, Anserarius, ii, m. B. Lúd-pásztor,
  Ganfcarie, Anseraria, rise9 f. 1. Lúd-ketretz.
  Gaoaza, Gurges, gitis, f. 3« Öf* vény% telhetetlen
Digitized by v^ooQle
  45*               O A,___________
  Gaozefc, Gurgito, avi, atum, are. Torkig lakom, mohon zabátok*
                    Ingurgito, avi, atum» ere. Gaozire, Ingurgitatio, onis, f. 3* Torkosság, torkig zabálds. Garamante limba dein Africa, Garamantes, um, m. 3. plu: Afrikot végén lakó népek. Gard, ab itaL* Giardino, Hortus cinctus, cinctura, ree, f. i* Kert, Sepes, ium, v. sepia, f. i. Gardeic, Sepio, ivi, itum, ire.
    Obsepio, ire. Kertelek.
                    Gardeire, Sepim^ntum, ti, n. s. .. Kertelés. Obseptio, onis, f* 3.
    Cinctura, rse, f* i.
  G*rdeit, Septus, ta, tuns. Béker• teltetett. Septum, ti, n. s*
  ' Gardeina fontani, Crepido putei, KúUgárgyája.
                    G*rgaritie, ital: Gargatone, Curculio, onis, m. 3. Búza-féreg. Ga?garioeo( Curculiosus, salsum.
    Búza*Jérget*
  Gsrgaritie mica, Curouritmeulus, lif m> s. Kis búza féreg, Gjirgar yerv de munte, Gargar, H» m, i. /da, Frigyiai Ida hegynek teteje* Gargva, corum, n. 9« piu;
 Oftrgarisra, Gargţrismut, mi, m- a* Gargar izmus lév. f^*rg*rizefc, Gargarizo, avi, atum* #u*e. Torkúmba megft>X)ogta*
    tom,
                                   GA.
                                         Gargarizatie, Gargarizatio, onis, f. 3. Rotyogtatáz et torokban. Garnifon oftaşi păzitori oeteti, Garnison, Város örzö katonák. Gaftru, Gastrum, tri, n. 9. Rét-edény,
Gaftrimagia, Gastrimagia, gi*, f. i. Dobzódás,
Gat ceva, ab italico Gettar, Fi-nio, vi, itum. Elvégezem, Perficio, oi, ctum, ere* Absolvo, ví, utum, éré. Concludo, si, sum, ere. Consummo, si, tum, ere.
  Védi ífersefc.
Gatatoriu» Finitor, oris, m. 5. Végező•
  Terminator, oris, m* 3, Consummator, oris, m. 3« Gatare, Terminatio, onis, f. 5« Véghezvivés.
  Consummatio, onis, f. 3, Gatat, Absolutus, ta, tum. Eh*' geztetett, végzett.
  Finitus, ta, tum.
                                         Gata, Conclusio, onis, f. 3. Vége.
  Finis, nis, m* 3. •
   Gatefc, ital: Gettar, Facio, paro, ávi, atum» are. Tsinálok, kt* szilek.
   Apparo, avi, atum, are, EM* szilem. ■              (
   Apta, avi, atum, are. Elkésik lem, jól rendelem.
   Comparo, *vi, ntum» are* W sittem*
Digitized by L^OOQle
                                      GA.
   Instruo» xi» ctum, ere. Fklké-szitenu
   Instituo, ui, utum, ere, Készt-tem, rendelem.
   Promto, avi, atum, are, Kesti-tem, elé-teszem.
   Adorno, avi, atum, are. sittem.
   Parito, avi, atum» are. Készít-de gelem• .
   Gateire, Apparatus, tús, m. 4* Készítési készület.
   Instructio, onis, f. ’3. Comparatio, onis, f. 3. paratio, onis, f. 3.
   Promtatio, onis, f. 3. Procinctas, tűs, m* 4* Gateitoriu, Apparator» oris, m. 3. Elkészítő,                   .
   Instructor, oris, m. 3.
   Parator, oris, m. 3.
   Gateit, Paratus, ta, tum. Készített, Elaboratus, ta, tum.
   Instructus, ta, tum.
   Gata, Promtus, ta, tum. Kész, Expeditus, ta» tum.
   Paratus, ta, tum.
   Procinctus» ta, tum, Felkészült. Gatefc in temp, Apparo, avi, a> tum, are. Elkészíteni) mindent elrendelek, tsinálok»
   Gatire in temp, Apparatio, onis* f, 3. Elkészítés*
   Apparatus, tűs, m. 4<
   Prreparatio, onis, f. 3«
V Praeparatu^tús, m, 4»
               GA.                 45jr.
  Gateitoriu in tcmp, Praeparator, oris, m. 3. Elkészítő,
  Gateit in temp, Apparatus» ta,' tum. Elkészített.
  Praeparatus, ta, tum.
  Praecultus, ta, tum.
  Gateitieste in temp» Praeparate» adv: Idein elkészülve. Apparate, Jól elkészülve« Promte, Készen.
  Gatefc la bataer Instruo, zi» tum» ere. Hadra készítem*
  Procingo» ere» ^i» otum» ad bellum*
  Paro, avi, atum, are. .
  Gateit la batae, Procinctus» cta, ctum. Elkészített» rendelt, seregben állatott.
  Cinotutus, tuta, tutum.
  Gateire la batae, Instructura» rae, f. í. Hadi készület.
  Praecinctus, tús, m. 4*
  Gateire la batae cucele do lipía, Praeparatio cum instrumentis bellicis* Hadi készülettel kén szüléé^
  Gateire la inceput a ceva, Prae* ludium, ii, n. 2. Kezdeti ké» szülét,
  Gateire la mort» Libitina» nae* f. i. Halotti készület
  Gateire, fau gata ori la ce» Pronii titudo, inia, f. 3. Készsége akármire kedv,
  Gaunoae^Pafere fcopitoare, Pieus, cl} m. a. Avis» Harakqly madár.
Digitized by i^ooQie
 458
GA.
GA. GE.
   Gaunoae de fer, Instrumentum ferreum pro cavandis lapidibus, aut iignis, Lapicidarius malleus, Fa> vagy kö vájó tsdkdny.
   Scalprum, ri, n. s.
“Gaurefe a cavo are, Cavo, avi, atum, are. Vdjon^ jukasxtom, Foro, avi, atum, arţ.
   Inforo, avi, átum, áré.
   Qaurire, Perforatio, onis, f 3. Likasxids.
   Cavatio, onis, f. 3.
   Gatirir, Perforatus, ta, tum. Li-kadt, likasxtott.
   Cavatus, ta, tum.            /.
   Gauriceof, Forabilis, le, 6. 3.
   Megfúrható.
   Gaurof, Fistulosus, sa, sum. Ju-katos.
   Cavernosus, sa, sum.
   Gaura, Caverna, na, f. i. Lih, tireg, Fovea, ve», f. i.
   Fossa, sae, f. i. Cavum, vi, n. a. Specus, cús, f. 4* Spelunca, ese, f. i. Scrobs, bis, f. i! Antrum, tri, n. 9.
   Gaura cu multe fapaturi, multe gauri* Multicavatus, ta, tum. Multicavus, va, vum. Sok liku, Üreg.
   Gaurice, gaure, ital: Cavernella, caverella, Fossula, Ise, f. i. Kis jukotska. Cavernula, 1«, f, l,
   Foram ellam, li, n. ---------
   Gtturefc de ţot, Pertundo, t»di>
   sum, ere. Által hijukasxtom. Perforo, avi, atum, atp. Perterebro, avi, atum, are. Gaurefc pone deincolo, Transfodio, di, ssum, ere, Altql-likasţ- I tom, .
   Transforo, avi, atum, are.,
Gaurit pone deincolo, Perforatus, ta, tum. Altal-lihasxtottx Transforatus, ta, um. Transfossus, sa, sum.
                                           Gaura de ésit fudoare, Pori, •• rum, m. a* plu: Veritek Uk, Gaura de refufiat, jEstuariunu, rii, n. a, LelehxH lik9 a9 hol a* göx hímé gyen.
Gaura in bae.de aur, Arrugia» gise, f, 1, Aranybánya lik. Gavrila, Gábriel, elis, m, 3. Gábor.
Gţza, Arca, cse, f, i. Pre* tiosorum arca, Kintses láda.
Gaza Imparateafca, Gaza Regia, Király kintstartó hely. GazQphilatmm, tii, n. a. Kintstartó hely.
Gem, Gemo, ui, itum, ore. iVytf*
   gok.
   Gem^?o, ere.
   Ingemisco, ere.
   Ingemo, ui, itum, er4.
Gemere, Gemitus, tús, m. 4-ge's.
Gémetoriu, Gemebundus, da, dum. Nyögö.
Digitized by i^ooQle
  Gemens, tis, o. 3.
  Gem cu el, Adgemo, ui, itum, ere. Vélte együtt nyögök, sóhajtok.
  Gem inpregiur, Circumgemo, ui, itum, ere. Mindenütt nyögök, sóhaj tok, fohászkodom.
  Gem, si fu (pin, Congemo, ui, itum, ere. Fohászkodom^ so-hajtozom, nyögök.
  Gem fpre ceva, Aggeme, ui, itum, ere. Valamire sohajtok. Gemen, Gemellus, la, 11 um. Kettős.
  Geminus, na, num.
  Gemenare, Geminatio, nis, f. 3. Kettöztetés,
  Congeminatio, onis, f. 3. Gemenat, Geminatus, ta, tum.
  KettHztetetU
  Gemenez, Gemino, avi, atum, are. Kettoztetem.
  Congemino, avi, atum, are. Ghemma peatra de mare pretiu, Gemma; mse, f* Drága kö. Ghemmariu , Gemmarius , rii, m. '9. Drága kő árus. jGhemmat, Gemmatus, ta, tum-Drága köves.
  Ghemmefc, Gemmasco, ere. firm* bózom,
  Gemmo, avi, atum, are* Germino, avi, atum, are*
  Védi Maturefco.
  Gena, v, geana, Gena, nf. i. Ortza% szem-héj ja, szen)%szür.
  Gheena, Geeana, nse, f. i. Égő* tűz, pokol.
  Ghenealógia, Genealogia, giae, f. i. Nemzetségnek laistroma. Ghehealog, Genealogus, gi, m. 9» Nemzetségnek históriáját tu• dó'
  Ghenéralis, Geparalis, lis, o. 3« Közönséges.
  Ghenereíc, .Genero, avi, atum, are. Szúlök, nemzek.
  Gigno, genui, enitum, gignere. Progigno, ignere, nui, itum. Progeneret, avi, atum, are.
  ' Ingenero, avi, atum, are.
  Procreo, avi, atum, are. Ghenerire, Genitura, rse, £ Szülés, nemzés.
  Generatio, onis, í< 3,
  Gheneratie, Generatio., onis, f. 5.
  Születés^ nemzés.
  Ghenerat, Generatus, tá, tűin* Szillettetett, nemzett+
  Editus, ta, tum*
  Genitus, ta, tum.
  Progeneratus, ta, tum* Procreatus, ta, tum.
  Ghenerat inpreuna, Congenitus, , ta, tum. Vélle együtt stiti** tett
  Gheneratoriu,. Generátor ^ oris , m. 3. Szülő, nemző. Ghenitoriu,~ Génitől, orţs, m* 3L Szülő ^atya.
  Pater, tris, m*. 3,
  ^Procreator, oris, m. 8*
Digitized by L^ooQle
 46o                 GE.
Gheneratoare, Genitrix, cis, t 5. Szülő anya*
   Mater» tris, f. 3.
   Procreatrix, cis, f. ,3.
Ginenere il fac, Congenero, avi, atum, are Atyámfiává, sógo-rommá testem.
   Ginére, Gener, ris, m. 3. Leányom? férje.
Ginere inpreona, Cpngener, ris, m. 3. Egy fajból való. Gheniteţyus, * Genitivus, va, om, Nemző.
Ghenefif, Genesis, síi, f. 3. Nem-zés* szülés, teremtés.
Ghenereíc nafc de non, Regenero, avi, atum, are. Ujjonna > szülöm, viszont ag szülöm. Ghenerefe inel, altuefc inel, Ingenero, avi, atum, are. Belé-oltom.
   Generasco, ere* Benne szüle-tenu
                    Ingigno, genui, tum, ingignere. Belé-nemzem, oltom. Ghenerof, Generosus, sa, sum.
   Nemes, jó Nem*
Ghenerofítas, Generositas, tis, 13.
   Nemesség% jó Nem*
Genunche, Genu, genu, n. 4* Térd. Genunche*, Genuflecto, xi, xum, ere* Térdet hajtok* térdeplek. Geniculo, avi, atum, are. Ingeniculo, avi, atum, are, Congeniculo, avi, atum, are. Flecto genu, ere.
                                    GE.
  Genunchere, Geniculatio, nis, f, 5.
  I   Térdeplés.
   Genuflexio, onfc, f. 3-Genunchitoriu, Genuflexor, oris, m« 3. Térdeplő.
  Genunchitoriu loc, Icaun, Gena* flexorium, rii, n. 9.. TérdepU hely, vagy szék.
  Génunchel, Geniculum, li, n. s.
   Térdetske.
  Gheodeíia sciintia mafurari, Geo* desia, site, f. 1. földmérésnek tudása.
   Geometria, trice, f. 1. Gheodetef, Geodetes, tse, m. 1. Földmérő.
   Geometra, trţe, m* i* Gheograf, Geographus, phi, m. i> Fbld9 megír ója.
  Gheografia, Geographia, phi*, f. t. Föld9 leírása.
  Gheometra, Geometra, trse, m. I» Földmérő.
  Gheometrie, Geometria, ţriae, f. i.
   Földmérés.
  Gheometrica, Geometrica, cse, f. i* Földmérésről való tudomány. Gheometriceste, Geometrice, adv: Földmérésképpen.
  Gheorgica, Georgica, orum, n. l< plu: Mezei műről való Írás. Gheorgicus, Georgicus, ca, cum., Mezei műről való.
  Gheorgie, Georgius, gii, m. *• Oyergy.
  Ger, Gelu, lu, n. 4« Fagy»
Digitized by ^ooQle
  Ghetiu, Gelo, lu* n. 4* &*gy>      *
  Álgor, oris, ra. 5.
  Algos, gi, m. 9.
  Ghiatia, Glacies, ei, f. 5. Jeg. Ghetiu ceva9 Gelo, «vi, atum, are. Fagyialom.
  Glatio, avi, atum, arc. Conglacio, avi, atum, are. Ghetiu eu, Gelor, lari, atua sum. Megfagyok.
  Conglatio, avi, atum, ere* Congelasco, ere* Megfagyok, Osxve-fagy ok.,
  Gelasco, ere. Megfagyok. Glacior, arí, atus sum.
  Obrigeo, ui, ere.
  Ghetiare, Gelatio, onis, f. 3. Fa• gyds, megfagyd*.
  Congelatio, onis, f. 3« Concretio, onis, f. 3»
  Concretus, tűs, m. 4«
  Ghetiat, Glaciatus, ta, tum. Fű* gyott.
  Gelatus, ta, tum*
  Concretus, 'ta, tum. Megfa• gyott*
  Congelatus, tá, tum. Conglaciatus, ta, tum. Meg-fagyott, fagylaltatott.
  Ghetiof, Gelidus, da, dum. Fa* gyoi. Glacialis, le, c. 3. Glaciatus, ta, tum.
  Ghetiariu, Fossa glacialis, Jég* verem.
  Ghem, ital: Gemo gomitolo, Glomus, mi, m. a. Gombolyag.
     T ■       11           '
  Glomeramen, nis, n. 3.
  Glomus, eris, n. 5.^
  Ghemuefc, Glomero, avi, atum, are. Gombolyítom.
  Ghemuire, Glomeratio, onis, £ 5.
  Gombolyitds; .
  Ghemuitoriu, Gţomeraos, antis, o. 3. Gombolyító,
  Glomerator, oris, m. 3. Ghemqitoare verteinitie, Gyrgil* lum, li, n. 9. Gombolyító* v Glomerarius, ii, m.
  Gyrgillus, li, m.
  Ghemuit, Glomeratus, ta, tom* Gombolyított.                  v
  Conglomeratus, ta, tum. üli* ve* gombolyított.
  Ghemof, Glomerosus, sa, sum.
  Gombolyogos.
  Ghemueste, Conglomeratftn, adv: Gombolyagonként.
  Ghemuefc in el, Inglomero, avi, atum, are. Bele-gombolyítom. Ghemuefc la olalta, Agglomero, avi, atum, are. ö$zve-gom• boly it om.
  Conglomero, avi, âttrni, áré. Gherla, Gufges, itis, m. 3. Méjjtég. Gherliciu, Gurgulio, onis, m. 5.
  NyeldekW, Mektb\
  Gherman, Germanus, ni, m. s* Germán nevű.
  Ghermanuf, Germanus, ni, m» 9. Német,
  Ghermaiúa, Germania, nirp, f* i. Aemet»orszdgé
Digitized by LjOOQie
 46*
 CH.
    Ghefteluefc, fac fchime, Gesticulor, ari, latus sum. Gyeszlálol. Ghefteluire, Gesticulatió, nis, f. 3. Gyesztálds.
    Geatus, tús, m. 4* Gheftéluitoriu, Gesticulator, oris, m. 3. Gyesztáló, pepetselö. Ghet, Geta, tae, m. i. Gelus. Ghetefc, Geticus, ca, cum. Ge tdkhoz tartozó•
    Ghevernifeíc, chevsrnifefc, Gn berno, avi, atum, are. Igazgatom* kormányozom» Moderor, ari, atus sum.
    Rego, rexi, rectum, egere.
    Dirigo, xi, ctum, ere. Gheverrtifre, Gubernatio, onis, f. 3. Igazgatás^ kormány ozás Rectio, onis, f. 3.
    DireCtio, onis, f. 3*
    Regimen, nis, n. 3»
    Moderatio, onis, £ 3.
' Moderamen, nis, n. 3. GheverniíÍtoriu, Gubernator, oris, ni, 3. Igazgató, Kormányozó.
    ' Moderator, oris, m. 3.
    Rector, oris, m* 3.
    Director, oris, m. 3« Gheverdiíitoare, Gubernatrix, cis, f* ó. Igazgatóné, kormány o-jtóne'.
    Rectrix, cis, f. 3.
    Moderatrix, cis, f. 3.
Ghevernifeíc lucru tieii, Rém* publicam administra» avi, a-tum, are» A* Tartomány* doh
     gait igazgatom.
     Reipublicse curam gero, gessi, stum, ere.
     Ghevemiíire lucrului tieri, Ad* ministratio reipublicse, Köz-jó* igazgatása.
     Procuratio, onis, f.3. reipublítse* GheverniíÍtoriu, tieri, Gubernátor, oris, m. 3. Köz-jót Igaz-gató.
     Moderator, oris, m. 3.
     Rector, oris, m. 3.
     Ghe^emiTefc provincie, Admini* stro provinciam, are. Egy tartományt igazgatok. Ghevernifire provincii, Provin* ciae administratio, onis f. 3. Egy tartománynak- i ga* ga* tása.
  GhevemiCtoriu provincii, Provinciae Praeses, idis, m. 3. Tartomány9 Elöljárója. Ghevernifîtoriu cafi, Reifamiliaris administrator, oris, ni. 3« Házi igazgató.
     Rei domesticae procurator* Ghevernifîtoriu luntrilor, Nauclerus, cleri, m. 9. Hajó, igazgató, hajó-mester.
     Navis gubernator, ris, m. 3. Navicularius, ii, m 9.
  Ghib, inflatura in ípate, fau aire, Gybba, bae, f. 1. Daganat a hátán, vagy egyebütt•
     Gibbus, bi, m. a.
     Gibber, 'eris, v. gibbara, um*
Digitized by VjOOQIC
             GIÎ.                                  GB.   GI.           ,    463
#      -■■■-!       ■ ■.    ■ ■ '  I - ......-■ ■            .....      ......
  Ghibbire, Gibber, ri$, m. 3. Görjpeség) púposság.
   Giboá, bi, m» 9*
   Curvitas, atis, f. 3,
  Ghibbefc, vedi ghirbovefc.
  Ghigaf ories, Gigas, antis, m* 3. Óriás.
  Ghiganthoinachia óafte de ories, Giganthomachia , chiae, f. i. Óriás had. x Gbibor, Manes domestica, Görény, menyét,
   Mustella, Ilee, fsenariá*
   Viverra,- rae, f. i.
  Gbimberiu, Zinziber, ri j n. s.
   Gyömbér• *
  Ghinda,, ital: Ghianda, Glans, dis, f. 3. Makk.
   Balanus, ni, m. 9.
   Bacca glandaria.
  Ghinda de cer, Caryon, onis, m. 3. Tserefa, tölgyfa makk. ] Ghinda de fag, Juglans, dis, f. 3. Bük makk.
   Glans fagina.
  Ghinda aducatoriu, Glandifer, ra, rum. Makk termő.
  Ghinda coleg, Glandes colligo , gi, ectum, colligere* Makkot szedek.
  Ghindof, Glandinosos, sa, sum. Makkos.
   Glandarius, ria, iom. Glandulosos, sa, som* Ghindura, Glandula, lae, f. î. Mirigy, csomó♦ ,
  Ghindurof, Glandulosus, sa, sum, Tsomós.
  Ghindurí podagricesthi, Talaria, iorom, n* 9. pio: A9 köszvény* ségf isomója.
  Ghirbovefc, ital: Ingobbire, Cur* vo, avi, atum, are. Görbítem. Incurvo, avi, atum, are. Gherbovire, Incurvatio, onis, f. 3.
   Görbités.
  Ghirboveala, Curvitas, tis, f. i. Görbeség.
   Gibbos, bi, m. 9* ' Ghirbovefcump, Curvesco, ere.
   Görbülök Ghirbov,* Gibbus, bi, m. 9. Görbe. Gibber, ris, m. 3«
   Curvos, va, vum*
   Gibbosos, sa, sum*
  Giluefc, vedi dsilueic.
  Gingina, Gingiva, vae, f. i. Iny. Ginginat, Gingivosos, sa, sum* Inyes.
  Gira, v. ghira, Gira, rae, f. i.
   Egy font*
  Giug, vedi jug, Jugum, gi. Jd*■ rom*
  Giola, cetate ,in Ungaria, Gyula, Julia, liae, 'Civitas in Ungaria, Gyula várossá.
  GioJa alba, Alba Julia in Tran« silvania, Gyula-Fejérvár Er* délyben•
   Alba Carolina.
  Giulaan, Albensis, sis, m. 3. Fé* jérvári*                    *
Digitized by LjOOQie
4«4          *            <51.     GL.
  Albo- Carolinensis, sis, c. 3. Giur, Girus, giri, m. 9. Kerekség. Giur, inpregiur, Circum circa, adv: Körűi* körűi.
  Giurueíc, vedi juruefc.
  Glaf, a gloila, Vox» ocis» f* 3. Szó* Mzózft* hang* beszéd. Loquela» lae» f. i.
  Dictio» onis» f. 3.
  Verbum» bi» n. 9.
  Glâfuefc» Loquor, cutus sum» loqui. Szállók, beszéllek.
  Resono» avi» atum» are. Sermocinor» ari, atus sum. Glafuire» Locutio, onis, f. 3. Szól• lás.
  Loquela» lae» f. i.
  Sonitus» tá*, m. 4*
  Glafuitoriu» Locutor» oris, m. 3. Szólló, hangzó.
  Loquens» tis, o. 3*
  Sonans, tis» o. 3*
  Resonans, tis, o. 3.
  Glafuefc cu cantare, Cano, cecini, cantum, ere. Éneklek.
  Glaf canteretiu, C«ntus» tús, m. 4« Énekszó.
  Glafueíc inait» Alteloquor» qui, cutus sum. Hangoson fenn beszéllek* szóltok.
  Glaf inait, Altisonus» ni, m. a. Hangos, fenn-szózat.
  Canorus, ra, rum.
  Vocalis, lis, c. 3.
  Glafueíc, reí'un, Resono, avi, t a-tum, are. Hangok.
  Glafuire refuriatoare, Sonoritas, tis, f* 3. Hangosság.            .
  ‘ Sonor, oris, m. 3»
  Vocalitas, atis, f. 3.
  Glafueíc ípun, Praedico, care,
  • Szállóm.
  Narro, avi, «tum, are. Eloquor, qui, cutus sum» Loquor, cutus sum.
  Glâfuefc tare, Vociferor, «ri, «tos sum. Igen nagyon kiáltok» Üvöltök.
  Vocifero, avi, «tum, are. Proclamo» avi, «tum» are. Glafuire tare, Vociferatio, onif, f. 3. Üvöltés* kiáltás» Vociferatus, tús, m. 4« Clamor, oris, m. 3.
  Glafuitoriu tare, Vociferans, in* tis, o. 3. Üvöltő, kiáltó. Clamator, oris, m. 3.
  Glase, (Grae: Giali,) ital: Glofto, Herba vitro similis. Vitrum, tri, n. s. Üveg.
  Hyalus, li, m. 2.
  Glasirie, Vitreolum» li, n. 9« Űve-getske.
  Vitrellum, li, n. 9.
  Glasi facatoriu, Vitriarius, ii, m. s. Üveg tsináló. Hyalulgus, gi, m. 2.
  Glaseriu, Vitrarius » rii, m. 8.
  Üveggel dolgozó.
  Glaserie, Vitraria, riae, f. x. Ü-ve tres tsúr * üveg tsináló hely.
Digitized by i^»ooQle
  Clei, Cius, glutis, f* 3, Enyv» Gluten, nis, n. 3*
  Glutinum, ni, n, 9*
  Bitumen; nis, n* 3*
  Malta, malcae, f. i. Enyvnek neme*
  Clei curf dein lemn, Cuini, Indec: Matska méz.
  Clei de gleit auru la olalta, Sauter* na, sad ternae, fé i. Arany glét. Glei de gleit auru, Chrysocolla, llae, f« i. Pori8, melyei az Őt-vesék forrasztanak*
  Glei de gleit petri le, Lytocolla, Use, f. i* Enyv melyei at köveket enyvezik*
  Glei fcrt dein pesce, Ichtyocolla, lae, f, í. Halból Jbtt enyv*
  Glei ghentariu, Langurium, ii, n. 2. Gyanta•
  Luccinum, ni, n. 4«
  Litargium, gii, n. a.
  Glei gumi vindecatoriu de búb**, Sarcocolia, sarcocollae, f« i Seb forrasztó giimi.
  Glei lau gumi dela fîria, Galba num, ni, n. 2« Siriai gumi, gyanta.
  Gleefc, Glutino, avi, atum, are.
  Enyvezem*
  Eit u mi no, avi, atum, are,
  Glerre, Glutinatio, onis, f. 3« Eny ve zés.
  Glutinamentum, ti, n« fl, Gleitoriu, Glutinator, orie, m. 2. Enyvező,
                                                                          lo *
  Gleit, GJutinatus, ta, tum* Eny* vezeti.
  . Bituminatus, ta, tum«
  Gleof, Glutinosus, sa, «um. JStif* vés.
    Bituminosus, sa, sum*
  Gleicefc, Bitumineus, nea, nettdfj EnyVi,
  Gleefc cu gumi, Glutino, gumi* nare. Gumival gyontározqnu Glei re cu gumi, Gumi tio, nis, f. 3* Gyontározás,                    \
                     Gleit. cu gumi, Guminosus, s*# sum. Matska mézzel gyontds* Gleefc la olalta, Agglutino, avi* atum, are. Egyben enyvezem* Conglutino, avi, atum, are.
  Gleit la olalta, Agglutinatus, tá, tum. Egyben enyvezett*-Conglutinatus* ia, tum*
  Gleefc la olalta* ferr fc, FerrUfHM no, vi, atum, are. Öszve jor* rasztom, enyvezem*
                      Gleire ferrefaiire, Ferruminatio^ onis, f. 3. Egybe forrasztás• Glie, Glia, gli&ai», f. 3. Terra te* nax , argilla, fructum terrae. Zöld darab Jöld, agyag.
  Glob glontiu, Globus, bi, tű* Golyóbis teke.
  Globuiiu, Giobuliţs, li, ta* 8, Gom lyobisoiska*
  Glob'if, GloJbosiis* *•* aum* Gom, bölyü, gömhelyeg*
  Globefc retuiidielc, Globtf, ari, tum, are, Gömbölyítem*
Digitized by ooQle ,
466                   DL.
GL.
  Globoefc la olalta, Conglobo, are,
  vi,    atum. Úszve-gömbolitem. Conglomero, avi, atum, are. Gioboit Iá olalta, Conglobatus, ta, um. Öszv e-gÖmbölitetL Cioburi de fapon, Mattiaca* pila*, Globuli saponacei. Szappan go-lyóbisék.
  Clobefc a glubo, Mulcto, avi, tum, ara. Bírságolom,
  Multo, ara, vi, atum.
  Mnlctaa facio, Mulcum irrogo, avi, atum,* are. •
  Gloaba, Mulcta, tae, f. ). Bírság, Clobire, Mulctatio, onis, fr 3* Bír* ságiás. Censio, onis, f. 3. Clobitoriu, Mulctator, oris, m. 3. Birságió.
  Censor, oris, m. 3.
  Censitor, ris, m. 3.
  Globic«o£ Mulctaticius, cia, ciujn. Btrságií
  Glocaefc, Glocito, avi, atum, are. Tyúk módra kotyogok.
  Gloci#, cire.
  Glocaire, Glocitatio, onis, f. 3.
  .Tyúk módra kotyogás, Glootiu, Globus, bi, m. *. Golyóbis, Glans, dia, t. 3.
  *  Sphera, rae, f. í.
  Pila, lae, f, 1.
  Gloiitiu de fer, Glans ferrea. Vas golyobis.
  Clontiu de plumb, Glans plumbea.
  On golyobis.
  Clontiu dt plumb cel tin faritori,
  si jucători pe fune in mana ca* fe joace bine, Alter, eri», ▼. Halter, ris, m. 3. On golyobity mellyet az úgrók, kötélén tán•
 * i tolok kezekben tartanak, hogy rendesen úgórdhassanak. Glootiu de pusca fau de tun, Pila tormentaria, globus torment* rius, glandes tormeiKariae, globus- missilis, Agyú, vagy put» ka golyobis.
 Glontiu infocat, Pyroboli, pyro* boliőrum, m. a. Tüzes golyóbis. GlofíVfc, gloíTuefc ital: gloflfure, Explano, avi, atum, are. fejtem, magyarázom. * Interpretor, ari, atus sum. Declaro, avi, atum, are, Cloííire, glofia, Explanatio, eoii, f 3. Megfejtés.
   Interpretatio, onis, f. 3. Declaratio, onis, f. 3. Gloffatoriu, Gloftator, oris, na. í Megfejtő.
   Interpres, etis, c. 3. Interpretator, oris, m. 3. Explanator, oris, m. 3. Deciarator, oris, m. 3»
 CloíTat gloffuit, Explanatus, fij tum. Megfejtett.
   Declaratus, ta, tum.
 Gluga, v. cluga, Cucullus, li, m.* Tsuklya kápa.
   Cucullio, oniţ, f. 3.
 Glugat, Cuculiatus, ta, tum. Tsub-lyás, .
                                                                                                                                                                      i
Digitized by GooqIc
  C>uma, a Ciuma, tuae, fi i. Ga-, hónának tokja, polyvdja. I Hinc gluma. Tréfa polyva be-. szed, vagy tselekédet.
  Jocus, ci* m. a. Tréfái Jocatio* onis, £ & Jocum ci, n.9. Facetiae, iarum, f. plu:
  Joci, corum, m; plur:
  Item nugae* garum* f. plur: Hivalkodó beszedi Ciuma mica, Jocului * li, id* 2. Tréjdtskai
  Clumefc, Jocor* arí* Catus tűm. Tréfálok t Joco, avi, atum, are Joculor, ari, atus sum<
  Nugor, ári* gatüs sum; Hivsúgói beszéllek Clumire, Jocatio* onis, f.- 3. Tréfáld*. Joculatio, onis, f. 3. Dicacitas* ati», f. 3.
  Clumitoriu, Joculans, antis* írt-/álódój tré) álóé JqcabunduSj da, duri*.         »
  Ludiiicans, antis, o. 3.
  Ludio, onis, m. 3.
  'Joculator, oris, m. 3.
  Nugator, oris, m. 3.
  Clumetíu, Joculáns* tis, o. 3« Tr& fás. Jocoáus, sa, sum* Jocabundus, da, dum.*
  Jocularis, ris, c. 3. f Joculatorius, ria, ium,* íacetui, ta, tam. '            .
  Nngax, cis, o. 3.
  Scurra, rae, f. i,
  Wlumeste, Jocose, adv: Tréfáson.
                           U *
  Jucuiariter, Joculanter* Nuga» torié.
  Glut, Gluttus, ti* m. 2. Nyeldekld: Gliţtariu, Clottis, tidis* f. Nyel* dtklö, nyelv tsápja.
  Egiglottis, tidis, f. & Epiglossis, ais* f. 3.
  Clutlegeof gutlegeof, Gutturóütf^ sa, sum. Torkos, vastag nyakúi bÖ torkú.
  Gluto, onis, m. 3. Torkos, dob*' zodó.
  Gulosus* 14, tum. Torkok Gulo, onis* m. 3.
  Glutieste, Gulose, adv; Törkosoríc Glutieíc* Glutio, ivi, tum, jre.* Aíyelek.
  Voro, avi, atum, «ure. Ny elek j Jalak.
  Plutire* Voratio, ónis, f. 3. Nyé* lés, ja Lás. v. oleic, desert, Vacuo, avi, atoirfy uare. Uresitem.
  Vacuefacio, ci, ctuln, era» Inanio, inanivi, itui% ire.-Evaciio* avi, atum, are.
  Depleo, ere. Ki ürítem;
  Golire deşertare, Vacuatio* ouis'y f. 3. Uresités.
  Evacuatio, onis* f. 5. Kiăresi-tés.         v
  Exinanitio, ónis, f. 3.
  Colit deşertat, Evacuatus, tai* tnn£/ Kiürült;
  Golatate, Vacuttasy atis* f 3: U résség:
t
Digitized by LjOOQie
 co.
46*
 CO.
   Gol, Vacuus, cua, um. Üres. CoUfc de haine, de v^srain*o, Nudo, avi, atum, are. Meziteleni-iem.
   Denudo, ávi, atum, are. Meg* mezitelcnitem.
   Colire de haine, Nodatio, onis, f. 3. Mezitelenités.
                        f
   Denudatio, onis, f. 3. Megme• ziteleniles.
   Colii dă haine, Denudatus, ta, tum. Megmezitelenilett. Nudátüfl, ta, tum.
   Coleciune, Nuditas, atis, f. 3*Me* zileUnség.
   Golitieste, Nude, adv: Mezítelenül. Col de haine, Nudus, da, dum.
   Mezítelen.
   Cole c de peri, Glabro, avi, atum, k are, Koppasztom.
   Depilo, avi, atum, are.
   Calvo, avi, atum, are.
   'Colire de peri, Glabratio, onis, f. 3. ftoppasztds.
   Colit de peri, Depilatus, ta, tum.
   Koppasztott.
   Coletate de peri, Clabritas, ati% f. 3. Szoretlenség.
   Caivifa», tis, f. 3. Kopaszság. Cél de peri, Claber, bra, rúna.
   - Szüretien. Depili*, le, c. 3.
   Calvus, va, vum Kopasz.
   Col de peri pe cap, C.alvus, va, vum. Kopasz jeja.
   Calvaster, tri, m. 2.
   Coiatate de peri pe cap; Qalvitas,
   ‘aris, f. 5. Kopatság.
  Calvitiei», ei, f. 5.
  Calvitium, ii, n. A.
  Golefc caía, Domum evacuo, avi, atum, are. A9 házat kiűresitenu Goale trupuri, Glabriones, num, Szüretien testek.
  Gol loc, Glabretum, ti, a. s. Ao* pály, kopár Hely.
  Golefcume de peri, Clabreo, ere.
  ' Koppadt vágyók, simulok. Glabresco, ere.
  Golefc de pene, Deplumo, avi,i* tum, are. Meg melyesztem. Vedi Dezpenea.
  Colgaefc in gat, ital.* Cargagliars, In gutture strepito, are Bugyo• gok, zürgök.
  Golgaţre, Crepitus, pitús, m.
  Bugyogás.
  Gol gagate olceoru, Strepitat an* fora Bitgyog a* korsó. Gonefc, Interefc, delung, urefe, Per* sequor, cu'u*, sum, qui. Üldo• zöm, kergetem, utálom.
  Fugo, avi, atum, agare.
  Prllo, pepuli, pulsum.
  ' Arceo, ere.
  Insector, ari, atos sum. Insequor, qui, cutus sum. Consector, ari, atus sum. Conire, goana, Persecutio, coi*, f. 3. Üldözés, kergetét. Propulsatio, onis, f. 3. Insectatio, onis, f. 3. Consectatio, onis, £ 3*
Digitized by <^»ooQ[e
GO. GB.
CR.                                4<Sfc
  Conitoriu, Persecutor, oris, m. ;>. Üldöző, kergető.
  Consectator, eris, m. 3. Depulsor, oria, na. 3.
  Conaciu, Persecutor, oria, idem. Gon ito«r«, Persecutrix, cis, f. 3.
  Üldözőnél Corgoane, Corgon, nia, f. 3. Egy sziget olasz országban mely hegyekből áh Gorgon», nae, f. i.
  Cotei vedi cotei;
  Cot, Gottus, otti, m. 2. Got* tus.
  Coti, Gotti, orum, m. s. plu: Gottiisok.
  Cottie, Cottia, tiae, f. 1. Gottus ország
  Gottioiu, Stylticias, et aabua exer cena mimus, mi, m. 2. Tsúf tántzos bolond»
  Crabefc, Cito gradior, gressus ium. Síelek, hamar megyek, gyorsalkodom.
  Propere, avi. atum, are. Festino, avi, atum, are.
  Celeró, avi, atum, are. Appropero, avi, atum, are* Elsiet eh.
  Crabi ra, Properatio, onis^ f. 3. Sietés, gyorsalkodás.
  Festinatio, onis, f. 5.
  Craba, Festinatio, onis, f. 3. Sie» tség9 gyorsaság, hamarság. Festi Aatio, oni«> f. 3. Properantia, tiaef, f. i.
   Celeritas, atis, f. 3.
   Celeritudo, dinis, f. 3• Velocitas, atis, f. 3.
   Crabitoriu, Properus, ra, runtfc Siető.
   Festinator, oria, m. 3»
   Festinus, na, num.
   Featinia, ne, c» 3.
   Crabnic, Celerrimus, ma, um* Gyórsaságos, hamarságos. Velox, cia, o. 3.
   Citua, ta, tum»
   Citatus, tata, tatum»
   Properus, ra, rum.
   Festinus, na, num.
   Praepea, edis, o. 3.
   Celer, ria, c. 3«
   Alacer, eris, c. 3*
   Strenuus, nua, unj.
   Crabnic la pesaoare, Celeripei, pedis, c. 3. Gyorslábú.
   Crabii, Festinatus, ta, tum. SlH* tetett.
   Crabefc la el, Accelero, avi, atum, are. Hozzá sietek.
   Appropero, avi, atum, are» Grăbire la el, Acceleratio, oiiia, f. ,3. Hozzá sietés. Apropinquatio, enia, f. 3. Crabeic tare, Depropero, avi, atum, are, Igen sietek.
   Crabefc pe altu, Admaturo, avi, atum, are. Siettetem.
   Accelero, avi, atum, are. Appropero, avi, atum, are.
   ' Ad propero, avi, atum, are: N
Digitized by LjOOQie
47* ______________ Gr.
CR.
   Urgeo, «re, ursi. -Cito, avi, «tund, are,
   Maturo, avi, atum,, are.           '
   £rabire p» aftu, Acceleratio, onis, f. 3. Siettetés. prabiroriu lé fie, Urge na, tis, o. 3. Siettető.
   Grabniceste cu graba, Praefestinati ra, adv: Siette éggel, sietve^ sţa-jporán, gyorsan.
   Celeriter, celeratim.
   Festinanter, celeranter,
   Festinato, citati m.
   Perniciter, citim.
   Velociter, cito, festine*
   Festinabui|de, properanter. Properato, celeriuscule. Properate, propere.
   Cracaefc ca broafca, ital: gracidare, Coaxo, avi, um, are. Béka módra varty 'gok*
   Grad «i ne, itaL- ţiardţrfo, Horţus, ti, m. 2. Kert.
             . - ; Gradeinutia, ff ortulus, li, m* *• Kertetske.
   'Gradeina cu fic, frnoteine, Picét tura, ti, n- a. Fügés kert, Gradeina cu ^ori, Fior ári a, orurq, n. 2. plu: Virágos kert. Viridariunţ, ii, n. 2.                [
■^radrina ’u pur, c^apa, aiu, Por*^ rina, nae, f. í. Hagymás kert• Gradejna d*_ olivet, Olivettim, ti, q. 2. Olajfát kert,
   Oletpm, ti, n. fi.
   Cradein* da rofe, Rosarium, ií,
   n. 2. Bosds kert.
  Gradeina de tinut fere, Therio* tropheum, pbei, n. 2. Vad ktrt. Vivarium, ii* n, 2.
  Gradeinariu, Hortulanus, ni, m.i. Kertész. Olitor, oris, m. 5. Olerum custos, odis, m. 3. Gradeinefc, Viridarius, ia, 00« Kerthez való*
  Gradeivus, Gradivus, vi, m. *.
  Vezeték neve Márs istennek Graefc a-verbo garrio, ivi, tam, ire. Beszéllek•
  Loquor, cutus sum, loqui.
  Grai re, Locutio, onis, f. 3. Szóltál.
  *  Loquela, lae, f. 1.
  Graitoriu, Locutor, oris, ro. 3, Szólló. Loquens, tis, o. ?♦ Graiu, Vqx, cis, f. 3« Szó. Verbum, bi, n. 2.
  Item sermo, onis, mf 3, Dictio, onis, f. 3*
  Eloquium, ii, n. 2,
  Graafc afare, Eloquor, cutus snB. Ki beszéltem. *
  Enarro, avi, atum, ara.
  Graire afare, Elocutio, onis, f. 5. Ktbeszéllés.
  Enarratio, onis, f. 3. Pronuntiatio, onis, f, 3. Graitoriu afare, Elocutor, oris, m. 3. Ki be szellő.
  Enarrator, oris, m. 3. Graitoare femee, Elocutrix, ti*i f. 3. Ki beszéllő aszszony. Graitorin bland, Blandiloquui,
Digitized by <^»ooQle
   qua, quum. Szelid beszedü. Graefc oatra el, Alloquor, cutus sum, loqui. Hozzá szállók.
   Grai re catra el, Allocutio, onis, f. 3.. Hozzá szállás.
   Alloquium, quii, n, s.
                                          >Graefc can mult, Multum garrio, ivi, itum, ire. Sokat beszéllek.
   _ Multum loquor, cutus sum, lo-qui. •
   ţraire can mult, Garrulitas, atis,
   . f. 3. Sok tsengö beszéd.
   Dicacitas, cacitatis, f. 3. Graitoriu can mult, Multiloquus, qoa, quum. Sok beszédű. Dicax, cis, o. 3.
   Garrulus, la, lum.            7
   6raitoriu cu greu, Verborum •-luctans, tis, o. 3. Nem kön-nyen beszéllö.
   Craeíc cu el, Colloquor, qui, cu* tus sum. Vélle beszéltei Graire cu al, Iau cu altu, Collocutio, onis, f.3. Egy ült beszél*
. lés.
   Colloquium, quii, n, s. Graitoriu cu altu, Collocutor, o* ris, m. 2 Együtt beszéüö, Graeíc de reu, Calumnior, ari, a* tus sum. Rágalmazom, Obtrocto, avi, atum, are.
   Graire de reu, Calumnia, niae, f. í. Rágalmazás,                     >
   Obtrectatio, onis, f. 5.           1
   Graitoriu d* reu, Obtrectator, oris, m. 3. .Detractor, oris, m. 3^
  Taxator, oris, m. 3. lidgat* mazó,
  Craire drept, Etymologia,' giae, f. i. Igaz szállás*
  Graitoriu dupo fire cuventari,' Etymologus, ga, gum. Nyelv nek mivóltaképpen szállá* Graefc frumoQ Eloquor, qn*, eu* tus sum. Ékesen szállók, mon-
                               9
  dóm.     .
  Graire frumof, ,EJlocutio, onis, f* 3.
  Ékesen szállás.
  Graitoriu frumof Eloquens, tis, o. 3. jÉké se n szálló,* ki beszéli&• Disertus, ta, tum.
  Facundus, da, dum.
  Graitoriu inait, Magniloquus, qu*, quum. Fennyen szálló.
  Graefc inainte, Anteloquor, qui, cutus sum. Elöl beszéllek. Craire inainte, Anteloquium, quii, n. 2. Elöl járó beszéd»
  Graefc intre Interloquor, qui» CU-tus a«im« Közben szállók. Interfaris, fatus sum, ári. Köz* ben belé szállók.
  Craire intre, Interlocutio, 6nii, f. 3. Közben szállás.
  Jn tér facio, onis, f. 3,
  Graire inpregiur, Circumlocutio, .onis, f. 3. Valaminek bo le• . írása beszéllése,
  Graire inproteiva modului gratri, Acyrologia, giae, f. i. Szóló'
  • élten váló beszéd.
  Graitoriu puţin, pe ícur’t Brevi-
Digitized by v^ooQle
47*
    Or*
  loquu», qut| quum* Kevés be* szédít.
Gr a fi f, Graphis, phidís, f. 3* Kép írásnak lerajzolása.
Graraadefc, Grurafacio, Aggero, avi, etum, are- peltőltqm, tatásra gy ííjlön\.
   Aggero, essi, estum? ere, Reá hordom, rakom*
   Adaggero, avi» atum , are, Ra* kást töltök, rakok.
   Aggrego, avi, atum, are. Egy* ben gyűjtőm, rakom.
   Accomo, ere, Fel tsomozom. Coacervo, avi, atum» ere, Ra* kasban gyűjtöm.
   Goncamulo, avi, «itum, ere. /2a* káslom.
   Aóervo, avi, atum, ero* düiitMt rakom,
   Struo* xi, ctum, ere. Rakom, Ex&truo, xi, ctum, epe, JHegra* kom,
Gra madeira, Aggestus, tus, m. 4, Rakdslds, rakásban hordd*, ra* fíásolát,
   Acervaţio, onis» f. 3,
   Cumulat io, oní#, .f. 3. Concumulatio, ony», f. 3. Coace* vai io, onis, f« 3« Rakás• ban gyăjteSf 1 Exstructio, onisf f. 5. Felrakás, Gramadfi oriu, Coacervator, ori», m* 3. Rakásba gyűjtő. Cumulator, ris, 19. 3. Aggregator, ori», m. 3*
  Cramadeit, Aggregatus, ta, tum. Egyben rakott.
  Cumulatus, ta, tum. Coacervatus, ta, tum.
  Acervalis, le, c, 3* Rakásban gyűlt,
  Structilis, le, c. 3. Rakott. Gfamadieste, Acervatim* cumula* tim* Rakásonként,
  Gramada, Acervus, vi, m» • Ra• kás. Cumulus, H, m# p, Congeries, ei, £ 5»
  Scrues, is, f; 3.
  Structura, rae, f. 1»
  Grumus, mi, m. 2, Gramadsoara, Mefula, lae, f, 1.
  Hegyes rak ásótska,
  Gramada verviia, Méta, tae,1 f, 1.
  Akármi hegyes rakás,
  Gramada' de fop, Pyra, rae, f, 1.
  Rakd* tűs.
  Gramada de lemne, Strtţea Hgno* rum. Rakásfa.
  Lignile, lis, n. 3.
  Gramada de lemne ardietoare, Pyra, rae, f, 1. TsfrUoson rahoit égő fa-rakás.
  Gramada de lemne cu care arde trupurile morţilor, Rogus, gi, m« 2, Rakásfa, mellyel a9 hóit testeket megégették,
  Gramada de lemne taiete, Caudi* oum strues, Rakás vágotfa. Gramada fau mulţime de oameni, Caterva, vee, f. 1. Emberi so* %kaság9 gyűlés.
Digitized by Google
 Git
GR. i 47*
   Cobor», orti», m. 3*
   Multitudo, inis, f. 3,
   Agmen, nis, n. 3.
Gramada de st^ro, gunoiu, Sterquilinium, nii, n. %, Gané domb% rakás gané.
   Fimetum, ti, n. 9*
Gramadeio grau, Triticum acervo, avi, atum, are. Asztagot rakok. Coacervé, avi, atum, are* Gramada de grau, Acervus, vi, m.9. Frumenti cumulus,4j,m. s. Rakás búza*
Gramadefc pamentu, Terram aggero, essi, stum, ere, főidet ra• k ásítom,       "
Gramadeire pamentului pefte olalta, Suggestus, tűs, m. 4* Földnek rakásban hordása. Suggestum, ti9 n. s.
Gram ad «of, Glebosus, sa, süm. Tsoportosy hantos.
   Acervosus, sa, sum. Rakdsos, Grumo sus, sa, sum. Dombos, Gramade de pament, Gleba, bae, f. i. Darab főid, tsoport. Grumus, mi, m. s. Domb, ra• kás, hant.
Gram adut ie, de pament, Glebula, lae, f. í. Tsoportotska, Grumulus, (i, m, a. HantoUka. Gram mateica, Grammatica, c»,f. í.
   Betűről való tudomány, Grammateic, Grammaticus, ci, m. i. Grammaticus, ca, um, Gram* ţn&kâhoz
   Gram mát ift a, ’ Grammatista, tae,
   ' m. í. Fii tudós.
   Gránát peatra,' Gránát tap s, Grá«
   nát kő.
   Granata, Granata, tae, f, Tű* zes lopta*
   Granatariu, Granatarius, tarji,ia. a.
   Tüzes lopta hajtó•
   Grapa vedi Crapa.
   Graf, Crassus, ssa, sum. Kővér, Pingvis, ve, c. 3.
   Ober, errimus. Bő, ktivér. Habitus, ta, tum,
   Graf mare, Pingvis, va, c, 3. Na* gyón kővér, vastag.
   Crassus, ssa, ssum.
   Adipatus, pata, patum. Adiposus, sa, sum. Corporulentus, ta, tum.
   Obesus, sa, síim.
   Graíutiu, Subpingvis, ve, c. 3, Kön vérstskc.
   Ping viculus, la, lum.
   Grafime, Crassities, ei, f. 5. KŐ* vérségi vastagság,
   Pingve, vis, c. 3,
   Obesitas, atis, f. 3,
   Uber, ris, n. 3. Sagina, nae, f. i. Eingvedo, dinis, f. 3,
   Grafime foalelui, Abdomen, nis* n. 3, Has potroha, has kövérség Grafime fupt pele, Arvina, nae* f, i. Bőr alatt való kövérsége Adeps, pis, f. 3,
   Grafuriu, Adtposus, sa, sum. Fágy* gyas, kQvér,
Digitized by v^»ooQle
474                 ®R-
  . Adipâlis, 1», c. 3. Fagygya», ui-
  fos.
  Graitt, CrisMttti) u, tum# K8-vérrel, fagygyúval elegyített* Impingvatus, ta, tum. Meg hi • xott. Ping va tus, ta, tum.
  Adi patul, ta, tum. Fagygyat, zsiros.
  Grafleste, ou grafi me, Pingviter, adv: Kövéren, zsíroson.
  Gratie, Gratia, tiae, f. x. Kedv, kegyelem.
  Gratie, Gratiae, arum, f. plu: Ba*
  s. rdtsdg isten aszszonya.
  Gratie fac, Gratificor, ari, atus4 sum. Kedveskedem.
  Gratei ficat ie, Gratificatio, oois, f* 3. Kedveskedés.
  Gratiof, Gratiosus, sa, eum..Ked• V», ktüemetes*
  Gratiofeste, Gratiose, adv: Kedve* sen, kedveskedik képperu
  Cran, Granum tritici» Búza, bú* zaszem.
  Grau curat * Ador, orii, m. 3. Tiszta búza*
  Triticum purum.
  Grau meftecat, Triticum mixtum* Közönséges gabona.
  Grauutie, Granum, ni, n. %. Szem, mag.
  Grauntie aducatoţiu, Granifer, ra, rum. Afagtermo.
  Grauntie migi fupt fpicu grâului crefcute, Utruncum, ci, n# 9. Qabona Jbnéh az alján való
 apró mag.
  Grauntiof, Granosus, sa, sum.
  Magvas, magos.
  Granariu, Granarium, rii, mTt.
  Gabonás.
  Graur, Garrulus, starnus, Seregély. Greul ita: graula, Gal bula, lae, f. i. Galgulus, li, n». a. Icte-rus, ri, m. 2, Sárga madár. Gravu, Gravus, vi, m. 2. Judex, dicis, m. 2. Praeses, sidis, m. 3. Biró, elül ülő,
  Grebla v. trebla, Instrumentum rusticum., Rastrum , tri, n. 2. Gereblye. Tribula, lae, f. i. Grec, Graecus, ci, m. 2. Görög* Argivus, va, vum.
  Achacus, achi, m. 2»
  Achivus, vi, ra.'2.
  Grajus, ji, m. 2.
  Grajugena, aae, m. 1*
  Pelasgi, gorum, m. plu: Görög népek.
  Grecefc, Graecisso, avi, atum, s* re. Görögösködöm.
  Grţcefc, Graecanicus, ca, cun.
  Göröghet való,
  Greceşte, Graece, adv: Görögül Grecupf, Graecor, ari, atus tua Dobzodom, lakozom.
  Graecutiu, Graeculus, li, m. 2. Gö~ rögötske.
  Greculetiu, Graecnnculus, li, m. 2.
  Szegény görög, hitván görög, G reti a, Graec**^ ciae, f. 1. Görög ország.
Digitized by L^ooQle
                                    Gri. '
                     Gregarie, Gregorius, ii, m. 2. Ger•
   gety
                     Grelu», Grillu», Ui, m. a. Prütsek.
   Achea, tae, f. 1. Cicada, daef. 1. Grelus mic, Tettigonia, niae, f. 1.
   Kttsin prütsöh.
  Gretiose Hume greumi la ftoraacb, Nauseo, avi, atum, are. Émej-gek, valamit út álok.
  Gretiosere, Nausea, «eae, f. 1. Tsö-mó'r, gyomor émejg és, nehézség. Nauseola, lae, f. 1. Tsömö• rötske, émelygésetske.
  Gretíosere aducaţoriu, Nauseolus, la, lum. TsömÖr hozó, émelygős.
                     Cretiosiforiu, Nauseator, oris, m. 3.
   Émelygő okádozó.                  i
  Greoez, Gravo, avi, atum, are. Nehezítem, terhelem.
   Aggravo, avi, atum, are* Gravido, ayi, atum, are, Ingravo, avi, atum, are,
   Onero, avi, atum, are.
   Item, Molesto, avi, atum, are, Nehézségére vagyok. Incommodo, avi, atum, are. Incommodo officio, ere. ' Incommodus sum, est, fűi* Greoere, Ingravatio, onis, f. 3.
  • Nehezítés.
   Incommodatio, nis, f. 3. Greuitoriu, Onerans, tis, o. 3»
  - Jffegnehez/tH.
  Greqet, Gravatus» ta, tum, Nehe* xiteit.
                 GR.                475
T"                      ■—T----------'
   Onustus, ta, tum. Megterhel* tetett.
   Onerátus, ta, tűin.
   Onerosus, sa, sum. Terhes. Greutaticste, cu greutate, Gravifer, adv: Nehezen.                ■ . '*
   Difficulter,                      \
   Difficile.
   Gravate*
   Moleste.
   JEgre.
   Operose.                          *
   Greutate, Gravitas, atis, f. S. JVf* hézség. Gravedo, - inîs,’ f. 3, Incommoditas, atis,'f. 3, Molestia; tiae, f.* 1,
   Difficultas, atis, f, 5. Ingravescerttia, tiae, f. u Gravamen, nis,n, 5*               "*
   Arduitas, etis, f. 3,
   Pondus, eris, n, 3. Pondevositrfs,/atis, f. 5.
   Sarcina, ‘nae, f. 1.
   Greutate de purttft,' G*J*a«ne»7 n, 5. Viselni való tereh. Greutate de un car, Vehes, his, f. 3. Egy szekér tereh,           ■ ~
   Greutate hori, 9ttcotx>a, atis, fc. 3« Ora pondussaj*                     > '
   G/eutate mefuri a patru gránát ie de ordin, Ceracium, cil, it. 2. Négy árpa szem nyomó.
   Greu, Gravis, v$, c.( 3. Nehez, súlyos, terhes,
   Arduus, dpa, um. Nehéz gon* dal járó, nehe*
Digitized by Google
47*                 GR.
   Difficili», c. 3. Nehéz. Pondero*us, sa, sum.
   Onerosus, sa, sum. Terhei. Gravidus, da, dum.
   Onus, eris, n. 3*
   Moles, lia. f. 5. Nagy é$ terhes éobg.
   Molestus, ta, tum. 7erhes, ne•
   U«.
   Greu da cap, Hebes, etis, e. 3. Nehéz elméjű, tompa. Obtusus, sa, sutu.
   Bardus, 'da, dum*
   Stupidus, da, dum.
   Plumbeus^ ea, eum. greutate de cap, Hebetudo» inis, f. 3. Pompas ág.
   Stupiditas, atis, f. 3.
Greutate de oap, durere, Gravedo, inis, f. & Főnek nehézsége,
. fájdalma.
   Gravitudo, inia, C &
   Capitia dolor» ţreoiat, da cap» Gravedinosus, aa, sum. Nehezedett fejű, fájós
   m
Greu de fitlt, Clivus # va, vum. Nehéz, mmgos.
Greu de Alit is aatva, Clivulus, la, lum. Metedéketeke, hágotska. Grau de fűire loc, Clivus, vi, m. a. Meredek fraţy, meredekségé Clivosus, aa, auia* Meredeket hely.
6reeea foarte» Praegravo, avi, a* tttV) v#re, lg cn terhelem.
Greoere foarte, Praegravatio, onii, £ 3. Igen terhelés, nagyon ter« helés.
Greoet foarte, Praegravatos, ta, tum. Terheltetettf nehezittetett. Greu foarte, Praegravis, ve, c. 3. Igen nehéz*
   Perdifficilis, le, c. 3. Permolestus, ta, tum. Perarduus, dua, duum* Pergravidus, da, dum.
Greu in catva, Graviusculus, la, lum. Nehezetshe. Pondusculum, li, n. a. Subdifficilis, le, c. 5. Subgravis, ve, c. 3. Submolestus, ta, tum* Sarcinula, lae, £ t.
                        Greoes inpreuna, CoonereJ avi» atum, are. Együtt megterhelem* Greostre inpreuna, Cooueratio, o* ni*, f. 3. Együtt megterhelés. Greoet inpreuna, Cooneratus, ta, tum. Együtt megterheftetett Greu mirof (lobod, Graveoleo, ere. Nehéz szagú vagyok. ; Graveolens sum, es, est, fai Greu niiroíitoriu, Graveolens, o* lentis, o« 3, Nehéz ezagú, b* dŐs,
Gra nairoíala, Graveolentia, tiai, f. i. Nehéz szaglás, büdő* eég.                  *
Greu refuflu, Difficulter respir** avi, atum» ve. Nehezen lehé Uh, fulladozók.
Digitized by v^»ooQle
I
          , or*
  bifficultate spirandi laboro, avi, atum, are.
  Spiritum corn difficultate tfa-ho, xi, ctum, «re.
  Anhelus sum, es, est» fui.
  €reu refuflare, Dyspnea, neae, f. 1. Nehéz leheltét, fulladozót. Astma, atis, n. 3*
  Dyspnoicus morbus*
  Morbus difficultas spirandi. Anhelatio,4 onis, f. 3.
  Greu refu flatori u, Astmaticul, ca, eiim. Fúlladozó, pihegő. Dyspnoicus, ca, cum.
  Difficulter spirans, tis, o. 3. Creu fu fer, Graviter fero, tuli, la* tum, erre. Nehézlem, nehezte• lem.
  Indigne fero, tuli, latum, ferre. jEgre fero, erre.
  Gravatim fero erre.
  Moleste fero erre.
  Greu suferind, Gravatim ferendo* ' Nehezelve.
  Grevez, in grec, Gravido, avi, atum, are. Nehézkesitem, terhesUem. Grecrfre femei, Graviditas, atis, f. 3. Viselos.
  Praegnatio, onis, f. 3. Nehézke-
  sii lés.
  Grecfcta femee, Gravida, daej f. i. Terhes aszszony.
  Pregnáns, antis, f. 3. Nehézkes. szüléshez közelítő, terhes asz szony.
  Grif, Griphus, phi, ra. a. GriJ
               gr»                An
  madár,
  Gnps, pi»* f. 3.‘
  Camelopardolis, lis, f* 3*
  Grinda, a grandia, de, Trabs, V*
  Trabes, trabis, f. 3. Vastag fa,          *
  , gerenda.
  Grinda Aramba, Vibia, biae, f. 1.
  Horgas gerenda*
  Grindutie, Trabecula, lae^ .f» u Vékony gerenda.
  Grindei dp aratru, Bura, ráe, f. »#       1
  Eke gerendely•
  Buris, ris, f. 3.
  Grindei de moara, Axis motaris* Malom gerendely.
  Grindeina, Grandina, nae, f. 1.
  Jég eső*
  Grindeina cţde, Grandinat, «t eső esik.
  Degrandinat.
  Grindeinefc, Grandino, avi, atum, are. A7>', vagy jég esőt esem* Grindinol, Grandinosus, sa, sum, Záporos.
  Gr is ele, Gero curam, gerere, ges* si, estum. Gondot viselek«
  Curo, avi, atum, are.
  Procuro, avi, atum, are.
  Concuro, avi, atum, ure» (
  Provideo, di, mim, ere.
  Grise am, Curara habeo, ui* itum, ere* Jó gondot viselek.
  Curo, avi, atum, are.
  Studeo, ere, dui.
  Enitor, eniti, xus stim.
  Operam do, dedi, atum are#
Digitized by
4fd                  6R*
   Curae mihi est.
   Administro, avi, atum, are. Crisa Gr isire,, Cura, curae, f. i. Gondviselés.
   Curatio, onis, f. &\
   Curatura, rae, f. i.
                * \
   Solicitudo, inis, f. 3. 1 Prospicientia, tiae, f. i* Procuratio, onis, f. 3. Providentia, tiae, f. i.
   Provisio, onis, f. 3.
Grisitoriu, Curam gerens, tis, m. 3« Gondviselő.
   Provisor, ori ţ, m.. 3, Procurator, oris, m. 3.
   Tutor, oris, m. 3.                '
   Providus, da, dum.
   Curator, oris, m. 3.
   Tutelaris, re, c. 3.
   Tutelarius, ii, m. s.
   Grisitoare , Curatrix, cis, f, 3. Gondviselő né.
   Patrona, nae, f. i.
   Procuratrix, cis, f. 3.
   (irisicefc, Procuratorius, ria, iumj Gondvisclosi.                         '
CnMceste, Providenter, adv: Gond• viselőképpen.
Grisefc de ale raéle, Rerum mearum curam suscipio, cepi, ceptum, ere. Dolgaimra gondot vi célt h. Prospioio, xi, ctum, ere.
   Pro*ideo, vidi, sum, ere* Consulo <mcis ratiombus.
   Crisi altw* incvcdrirm f. Cliens,ti#»,
   i+glds gondviselése alattvalói
   Grisi altue ineredeintiata, Clienta, tae, f. í. Gondviselés alatt . való leány.
   Groapa ital.- G rótt a, Caverna, na#» f. i. Férem, gödör. sír*
   Fossa, ssae, f. i.
   Fossio, onis, f* 3.
   Fovea, veae, f. í.
   Cavea, veae, f. 1.
   Scrobs, scrobis, c. 3.
   I^acuna, nae, í. í.
   Groapa de grau, Sirua, v. sirhui* hi, m. s. Búza verem.
   Groapa de ingropat, Sepulcrum, pulcri, n. 2. Sin Tymbus, tymbi, m. a»
   Tumba, bae, f.
   Tumulus, li, m. a.
   Bustum, ti, n. 2.
   Sargaphagus, phagi, m. a* Gropsoara, Scrobiculus, li, xn. %* Vermetske*
   Gropol gaurof, Lacunatus, nataj natum. Vermes, likatos.
   Gropi de puf vi^, Plantarium, Uuii, n. 2. Szölö Hitelesre való vet* méh.
   Gropi la mani si la pess oare, Sub* tal, lis, n. 5. .Kéznek, lábnak lapájossa vápája.
   Gropi perae prinpegiur, Vallum,
   li, n. 2. Ar oh, sántz.
   Grop, ingrqp, Humo, avi, atum, are. Temetek.
                                                     Sepellio, ivi, ultum, ire. v Funero, avi, atum, ara.
Digitized by L^ooQle
                                          OR.
    /
                                                Crop cu cuviintie, Eiequior, «qui.
    Temetési tiszteletet megteszem. Grupare, Humatio, onis, f. 3. EU temetés. Tumulatio, ni», f. 3* Funerat io, onis, f. 3.
    Sepultura, rae, f. i.
                                                Gropatoriu, Humator, orii, m. 3.
    Eltemető. Tumulator, -ris, m. 3. Gropat, Humatus, ta, tum. Elte-mettetett, Sepultua, ta, tum. Tun&ulatus, ta, tum.
    Funeratus, ta, tum.
    Vedi îngrop.
                                                 Groaza v. hroaza, Horror', oris, m. 3« Iszonyodds9 reszhetseg. Crozefc, ingrozefe, Horrifico, cari, atum, are. Megijesztem, iszo nyitom.
    Terreo, rui, ritum, era. Terrefacio, ci, factum, era. Terrifico, avi, atum, are. Territo, tavi, atum, are. Grozire, Territatio, onis, f* 3, Ijeszt get és.
    Groznicie, Immanitas, tis, f. 3, Szörnyűség, iszony úsdg, Horriditas, atis, f. 3.
    Terricitas, atis, f. 3. .Grozniceof, Horribilis, 1«, C. 3 Iszonyatos.
    Horrificus, ca, cum. --Groaznic, Horrendus, da, dum Iszonyú. Horridus, da, dum Ferus, ra, rum. tJoribilis, le, c. 3.
    Teter, ra, rum*
 6R.
 479 .
   Terribili», le, c. 3.
   Trux, cis, m. 3.
   Truculentus, ta, tun.
   Fatalis, le, c. 3.         *  '
   Horrificus, ca, cum*
   Immanis, ne, c. 3.
   Formidabilis, le, c. 3. Groznitoriu, Horribilis, la, c. 3V hzonyitó.
   Horrifer, ra, rúm.
   Horrificus, ca, cum»
   Terrificus, ca, cum.
   Horrens, antis, o. 3«
   Abhorrens, tis, o. 3.
   Groznicel, Horridulus, la, lum. Iszonyotska.
   Subhorridus, da, dum. • Grozefcume, Horreo, ui, ere. Iszo» nyodom.
   Horresco, ere.
   Grozefcume de ceva, Abhorreo^ ui, ere. Iszonyodom rajta. Abhorresco, ere.
   Perhorresco, ere.
   Perhorreo, ere.
   Grozefcume foarte, Cohorreo, ui, ere. Elrémülök, iszonyodom. Cohorresco, ere.                   i
   Groz fteste, Horrende, adv: Iszo* nyún. Truculenter, Terribiliter,-Tar lice, horribiliter.
   Grohotefc, Grunnio, ivi, tum, ire* Röfögök mint az disznó. Grundio, ivi, itum, ire. Grunnitum edo, edidi, ilum, ere# Grunnitum cieo, «te*
Digitized by vjOOQiC
   Grohoteire, Grunnitu», tús, m. 4 + He fog és, nyibogás, disznc módra.
   Grohóteitoriu, Grunnitor, ris, m. 3. Rikotó, röfögő.
   Gróf, Craassus, sa, Sum* Vaştag.
   Gros in gros, Crasso, avi, tum, are* Vast agi tom.
   Grofire, Incrassatio, onis, f. 3* Vastagitdst temér debit és.
   Grofitoriu, Incrassans, tis, o. 3« Vastagitó, temérdebitö.
   Grófimé, Crassamen, nis, n. 3. Vastagság^ temérdebség. Crassamentum, ti, n* 2. Crassities, iei, f. 5. x Crassitudo, inis, f. 3.
     C raft sedo, inis, f. 3.
   ( Grofíeste, Crasse, adv: Vastagon, temérdeken.
   Croi mefac, Crassesco, ere, Vas* tagadom, femérdebedem.
   Grolime de o brânca, Crassities brachialis* Egy karnyi va tag* sdg.
   Grófimé de un deget, Crassicie* digitális. Egy újnyi vastagság. Crussioies policaris. Hűvejhiy vastagság.
   Groíime de un dsumetate, de pfs-sor, Crassicies semipedalis. Fel lúbnyi vastagság.
   Grolime de un pessor, Crassities pedalis. Úgy lăbnyi vastagság.
   C:piime de un peasor si^dsuroetati
   ' Sesquipedalis, crassities. JUás
   Jél lábnyi vastagság Grófimé minti, Habetudo^nis, f. 3, Elme tomi,a>ág,
   Croíime minii si nesriiniie, Audi* tas, atis, f. 3. Parasztság tudatlanság.
   Imperitia, tiae, f. 1.
   ' Ignorantia, tiae, f. i*
   Groí la mintii, Hebes, etis, 0« i. Ostoba eszű, tompa.
   Audis, dis, c. 3«
   Tardus, .da, dum«
   Plumbeus, ea, eum.
   Insulsus, sa, sum*
   Crof la minte, si neinvetiat, Rn« dis, de, c. 3. Tudatlan tompa eszű•
   Incultus, ta, tum.
   Inexcultus, ta, tum.
   Usu minime doctus, ta, um* Ab usu rerum longe remotus, ta, tum.
   Ignavus, va, vum.
   Ignarus, ra, rum.
   Imperitus, ta, tum.
   Grofteste la minte fore sciintie, CraSse, adv: Parasztid, tudat. lanúL Incult*.
   Impolite.
   Indocte.
   Audi roinerva.
   Grófimé umedieli pe fund asediata/ Sedimentum, ti, n. 2. Zenékre szállott seprő.
   Faece», faecum, f. plu: 3«
Digitized by v^ooQle
V
           , GR. GU._________________
  Crassamen, nis, n. 3. Crassamentum, ti, n. 2.
  Grófimé oleului pefund asediata,
  ' Feeces ölei, Olaj* sepreje, mely fenékre száll.
  Grófimé oleului deafupra, A-murca, ese, f. 1. Ólaf sepreje mely feljül áll. Grosdeie, Fseces, fsecum, f. plu: 3. SeprS» Grositia dé tridieci de báni, Tricessis, sis, m. 3, Harmintz pénzt érő garas. .Grosteor, Flos lactis, TéjféL Grue, Grus, gruis, m, & Darúi Graefc, Gruo, grui» ere, ituni.
  Darú módra kiállók.
  Gruire, Gruitio, onis, f. 3. Darú kiáltás. Gţfti, Grumus, mi, m» a. Domb. Gruietiu, Grumulus, li,' m./ 2.
  Dombotskai Gruiof, Grumosus, sa, sum; Darabos, göröntsös» dombos; Grandiig Grumus, mi, m. 2. Gö> röntsi
  Gleba, bse. GörÍSny.•
  Grundiof, Grumosus > sá $ súin Göröngyös:
  Glebosus, sa,' sum;
  Grundiutiu, Grumtilus,- li,' in. £; GöröngyÖtsJie; Glebula, lse,' f. i.
  Guaefc cá prunci iniei, itaí: 6u-fciarfe, Vagió, givi, itum, ire.-tlivokí ny ivó gok* mint bt ki
 GU.
                                                                                                                      4«
                                                                                                                    ■ jg
                                                                     gyermek.
  Vagito, avi, atum, are;
  Ejulo, avi, atum, are*
  Guaire, Vagitus, tűs, m. 4* Kis gyermeknek rivása.
  Ejulatus, tús» m. 4-Gubeu, Gausape, Ind: Lotsna/ty tsergey guba.
  Gubd( Gausapé* indutus, ta, tum. Gubás, tzondrás•
  Gausapatus* ta, tum. Gausapinus, na, num* Szűröst , item Szűr-posztóból való. Gausapina penula, Szűr szók* mányi
  Gubernie, Gubernium» aii, n. t. Igazgató-széki pubernatorefe, Guberno, avi, a-tum, are.* Igazgatok.
  Gubernat orie,' Gubernatio, onis, f. 3. igazgatás.
                                            Gubernator j Gubernator, oris»
  ‘ m. 3; Igazgató^ Kormányomé. Gubernatori tieGubernatorissst t sse i f, ii Kormányozó asz* i*ony.-
  Gubernatrix, cis, f. Z»
  Guler ,* v. iculer, Cöllaré ,* larif £ n. 3. Gallér, nyakravulói Gulerat,' Collariatus j tá ^ tum\ Gallérost Gumi,' Gumi,' iiide: Mai^kd-rnééi Gurá, Gúla, lse,' fi i;
  Oáj öris, ri. 3. Száj;'
  Gutítia^ Osculum,* ii/ n; & jotskeu
  Digitized by
Google
 4H_______________ GU.
    Oscillum, Ui, n. 8.
 Gora cuptoriülui cocatoriu, Pree-fbrnium, nii, n. 8* Şdtokemen-tze szája.
 Gura cuptoriului, Nares» narium, Kementze szája»
    Progni genium, nii, n. *.
 Gura la fiestece, Orificium, cii, n. s. Edénynek, vagy egyéb• neh cf szája.
 Gura Nilului in mare curgatoriu, Pelusium, lusii, n. 8. Nílusnak tengerbén folyó torka.
 (iira Tacului, fau. a foalelui, Lu* ra, ne, f. î» 9 Sóknak^ tömlőnek d szája.
 J?uratec, Gulosus, sa, sum. Garrulus, la, lum. Száj as, torkos. Gura dau, gurefc, Osculor, ari, latus sum. Tsdkolom•
    Osculo, avi, atum, are. Xxosculor, ari, atus sum.
    Basio, ari, atum, are.
 Gurutie, Osculum, li, n. 8. Tsók, szájatsha. Basium, sii, n. 8. fura a da, Osculatio, onis, £ 3. Tsókolds.
    Basiatio, onis, f. 3. n Item, Apolgatás*
 Gura datatoriu, Osculans, tis, o. 5* Tsókolódó, apó Igató. Basiator, oris, m. 3. '
 ' Gwrbovefc, v. chirboveic* Curvo, ari, atum, are* Görbítem. Gurbovire, Incurvatio, onis, f. 3. Görbités.
                                        GU.
  Gurbovit, Incurvatas, ta, tun^ Görbített.
  Gusá, a gula, Struma, mse, f. i. Golyva..
   Brucocella, Ise, f. i.
  Gusat, Strumaticus, ca. cum. Golyváéi Strumosas, sa, sum. Gutturosus» sa, sum.
  Gusitie, Strumula, Ise, f. i. Gohf* vátska,
  Guíl, Gusto, avi, tatam, an.
  ' Megkóstolom.
   Degusto, avi, atum, ara*
   Libo, avi, atum, are.
   Delibo, avi, atum, are.
  Guftare, Gustatio, onis, f. 3. JTd* tolás.
   Gustatus, tús, m. 4*
   Gustus, tűs, m. 4»
   Libatio, onis, £ 3.
   Libamen, nis, n. 3.
   Degustatio, onis, £ 9.
   Delibatio, onis, £ 5. '
                                                Guft, Gustus, tús, m* 4* kóf> tolás. Sapor, oris, m, 5. Jz. Guftof, Gustuosus, sa, sum. Ízes. Guftatoriu, Gustator, oris, m. 5. Kóstoló.
  Guftat, Gustatus, tata, tum. Kóstolt.
   Degustatus, faţa, tun>« Delibatus, ta, tum.
  Guft iare, Regusto, avi, tum, stre.
   Ismét megkóstolom.
  Guft maiinţinte, Prolibat «vi, atum, are. Elül megléstol&nu
Digitized by ^ooQle
                                     fcÚ; CV,
  Praelibo, «vi, atum» are; Praegusto, avi, atum, are. Cuftatoriu iüainte, Praegustator $ oris, mi 3; Elöl kóstoló• Guftarefc demineatia, Jento, avi» atum, are* Fölöstökömözöm. Jentaculum sumo, si, mtum, ere. Guftare de demineatia; Jentaculum, li, n. 9* Fölöstökörru Gustar ium, tarii, n. 9. Acratismus, mi, m. 2.
  Guftuof funt, Sapio* ui, ere, ízelem.
  Gut, v. Güet* Gutturi r^> n* ^
  Toroki
  Jugulus* li, m. 9;
  Jugulum* li, n. 9.
  Gula* lee, f; 1.
  Faux, cis, m. 3.
  Gut de reiuflat, Trachia, chiee, f. i* JLélekzö gégéi,
  Gurgulio* onis, m. 3.
  Cutles, Aspera árteria* Törökbe.
  Jugulum, li* n. a.
  BroncUs, ci, m, 2,
  Epiglorttis, tidis, f. 3' NyeldekW. Gurgulio, onis, m; 3;
  Cur£uliof onisy m. 3.
  Gutta* ital: Goccia, Aproplexia * xise, f. 1. Gutta-iités. Apoplexis, xis, f. 3i Cyaris* infula la mare Egeum, Gya* rns, ri* f. 9. Sziget az Egeünt tengerért, a9 hová küldötték a? Rómaiak et rosztévökeU
                                                                          fif
                        1
              GY                   485
  Gymnadum» Gymnasium, sii, n. 9.
   Gyakorló hely, Iskola. Gymnaftef, Gymnastes* tae* m. t. Iskola-mester.
   Magister, tri, m. 9;
  Gymnafteic, Gymnasticus * fca,’ cum* Gyakorláshoz valói Gymnicus, ca, cum. Gymnafiarcha, Gymnasiavcha, chse, m; 1. Fü Iskola-mester. Gymnafophiíle, Gymnasophistab tarum* m; plu: Indiai mezítelen járó böitsek.
  Gypf, Gypautn, si, m 9; Fhjérittf mész.
  Cypfefc, albefc, Gypso, avi, tum?, sare* Mészszel fejér item^ másolom;
   Candefacio, éi, ttom, éré; Candifico, avi, atum, are. Gypíáre * Dealbatio 5 onis * f. 3* Me gfejérités.
  Gypfat, Gypsatus, ta, tani; féjérittelett.             *
   Albatus, ta, tum* .
   Candidatus, ta, tum;
                                       HA.
  Ha? (Juid? Hei*
  Haceldama vo^ háebréá; Ágét Sangvinís» Vérföld;
  Haba, Haha* Nevető ige;
  Haida, Hisp: huyda^ Fttgá; gce'^ f. i; Szaladásj hient’s:
  Haida fé Jttíeremy Pergaiitá^ taxat Mennyünk;
Digitized by v^.ooQle
4*4
 HA.
HA.
Haiduc, Haj do* onis, m. 3. Cya*
   ' lóg szólgáló.
   Pedestris serritor.
             I
   Haiducu Ceteti, Stator, ris, m. 5* Város9 szóigája.
   Haina, (Grae: Hainof,) Vestis, tis, f. 5. Ruha.
   Indumentum, ti, n. 9«
«Haina dein lontru, Pectorale, li», n. 3. Belső ruha.
   Vestis interior, oris.
   Subucula, lse, f. 1.
   Tunica, cae, f* 1.
   Haina lunga, Vestis longa, Hosz* szú ruha»
   , Prolixa, xae. Talaris, ris. Fluxa, xae. Toga, ga.
   Haina ranchioJa, (Grae: rancbion,) Vestis lacera, Rongyos ruha. Halcedo pafertf ce face cuib in . ghiatie, Halcedo, nis, f. 3. Hăl-tzion madár9 mely télben c? jég között rak fészkét. Halccdon temp asediat cand face pafere Iţţlcion cuib, Halce-donia, niorum, n. plu: 9r Tsen-des idő, melyben Haltzion madár fészket rak*
   Halcison, onis, f. 3.
   Ham, (Grafe: Hamuron,) Helcium, ii, n. 9. Hám.
   Subjugalia lora.
   Hamus, mi, m.' 9. Horog.
   Ham dela pept, Averta, tae, f, i.
   ElB-ham, szügy ellő,
   Hamefc, Injungo, xi, ctum, éra.
  Hámba Jogom.
  Hamuire, Injunctio, onis, f. 3.
  Hámba-fo gás.
  Ham facatoriu, Helciarius, rii, m* 9. Hám tsináló.
  Haramie, Haramia, Tolvaj. Harambasa mai marele lotrilor, Harambasa, Tolvajok? vezére. Haring, Halex, cis, m. 5. Hering.
  Alex, cia, m. 3. Alec, eci*. Haringutiu, Haleculus, li, m. 9.
  Halecula, lae, f. í. Héringetske. Haring vendietoriu , Trisopola, lae, ra. i. Hering árúló. Tettopola, lae, m. 1.
  Hariol, Hariolus, li, m.9. Jöven• dőlő.
  Hariolo, Hariola, Ise* f. x. Jöven• dolo aszszony*
  Haruspica, cae, f# $.
  Hariolefc, Hariolor, ari, atus sum.
  Jövendölök.
  Hariolatie, Hariolatio, onis, C 3.
  Jövendölés*
  Harmonie, Harmonia, niae, f. i» Ékes egyező éneklés. Harmonie, Harmonicus, ca, cus.
  Egyező szóhoz való. Harraonicefc, Harmonice , ces, f. i. Muzsikai mesterség. Harncefc, (a Grae: Charis,) A-ptum facio, eci, ctum, ere. ^Alkalmatossá teszem•
  Aptum reddo, ere.
  Habilem reddo, ere.
  Idoneum facio, are.
Digitized by v^ooQie
HA. HE.
4W
  Hărnicie, Aptitudo , inis, £ 3. Valamire alkalmatosság. Habilitas, atis, f. 3.
    Facultas, atis, f. 3.
    Virtus, tutis, f. 3»
  Harnic, Aptus, ta, tum. Valami-: re alkalkalmatos.
    Ad aliquid pom paratus. Idoneus, ea, enm.
    Habilis* le, c. 3. Accommodatus, ta, tum* Hărniceşte* Apte, adv: Alkalma* toson.
    Aptissime, Leg alkalmatos ab-' ban.                r
  Harpia, Harpia, pice, f. i. har-pise, iarum. Ragadozó Jene. állatok•
  Hafta, Hasta, tse, f. x. Dárda, kópia,
  Haftat, Hastatus, tata, tum. Z?dr-dds, kópiás.
  Haitei coada, Hastile, lis, c* 3.
    Dárdának nyele•
  Haftutie* Hastula, lse, f. i. üfóp-játska.
  Hebeucefc, Hebeto, avi, tum, are.
    Tqmpitom.
  Hebeucire, Hebetatio, onis, f. 3.
    Tompítás.
  ,Hebeucitoriu, Hebetans, tis, o. 3.
    Tompító.
  Hebeucit, Hebetatus, tata, tum* Tompáit,
  Hebeucefc eu, Hebeo, ere* Tompátok, ostoba vagyok•
  Hebesco, ere.
  Hebetesco, ere.                  £
  i Stupeo, ui, ere*
  Stupesco, ere.
  . Desideo, ere*
  Hebeucire, Hebetudo, inis, f. & Tompaság.
  Hebeuc, Hebes, etis, o. 3. Tompcti Stipes, itis, c. 3.
  Stupidus, da^ dum*
  Obtusus, sa, sum.
  Stolidus, da, dum#
  Hecteica, Hectica, cae, f. i* jtfiTiV dennapi száraztó hideglelés* Hecteic, Hecticus, ca, cum. Hîin* dennapi száraztó hideglelt. Hedere, vedi edere*
  Hei, Heus, inter: Hallódé,m Hei mare reutate! Hem maliti*!
  Haj nagy roszszaság!
  Hellebor, vedi earba Hellebor. Helen, Helenus,' ni, m. a. Gó*-rög,
  Helenistş, Helenista, tse, m* 1# Görög-nyelven beszéllö* Hellespont lirintoare mari intre J Traci a, si Frigia, Hellespontus, ti, m. 3. Tengeri szorúlat^ Konstántzinápolyná\ Hellesponteic, Hellesponticur, ca, cum. Hellespontus/*
  Helicon munte, Helicon, nis, m. 3. MusáK szállások, Beotţiai hegy.
  Heliconide!^ Heliconides, nidum, f, plu: A9 musák.
  Digitized by
Google
he. m.
Heliconiuţ Heliconius, nia, ium*
   , Helikonból való*      .
Helvetie, Helvetio, tise, f. i. Hei-vetzia.
Helveţi, Helveţi, orum, m. pia: Helvetii ai lakotok.
Hemiplegia, He»uiplexia, xi», f.
   Eél gutta-ilte's.
Bemiplecteic, Hemiplecticus, ţa, eum. Fél gutta-ütQtt. iiemispherium , Hemispherium, fii, n. a. Fél-És?, féUgömbelyeg* *ég, c? földnek fele. H.emorhoideC HemorhoideS, oi-dum, f. plu:       Vég-hurkán va-
   ló, sííj, vagy süjjös erek. Hemorhoidef deschife curgătoare, Hemorhoides apertae, Folyó süj. Hemorhoidef oarbe, ce nu curţ, Heraorhóides oecse,' Dagadó % és kinem folyó süj.
   Herceog, Hernţelus, li, m. 9, Hör• tsög.
   Herele, Herde, v. Hercule, adv: Jurandi formula, Istenemre. Herculeţ Hercules, culis, m. 5.
   ÉrÖ8 vitéz, nagy ember. fferculeseste, Hercule, ţţdv: Her* kulet módrtt) ugyan emberül. Herodef, irod, Herodes, dis, m. 3.
   *Sidók* itóit Királya»
   Heros, Heros, oiţ, m. 3. Fo-em-fer, Nagy nemzetet ember. Iferqifi Herqis, qidis, f. 3. Fó-ţfi aszszony^ nagy. Úri?asztzonyx Heroina, n», t í.
  Heti, Helcium, cii, tu a. Hóm, gyeplő. Habena, nse, f. í.
  Hetisor, Habenula, lae, f. í. Gyep-lotske.
  Heltiariu, Heţcifţrias, rii, tn. ». Vonó.
  Hetiefc, Traho, xi, ctum, ere. Húzom, vonom, rántzikdlom.
  Hetire, Tractio, onis, f. 3. Hú• zás.
  Hetit, Tractus, ta, tum. Húzóiig vont, rántzikált.
  Hierarch, Hierarcha, chee, m. í. Szent séges rend, Fejedelmi Fo-Pap.
  Hierarchie, Hierarchia, chwe, f. 1. Szent' Fejedelemség^ Papi U* raság.
  Hierarchiceíc, Hierarchicus, c*» cum. Hierarchiához való.
  Hieromonac, Hiero monachus, ebi, m. a. Barát Pap.
  Hieromonachefc, Hieromónacht* lis, le, p. 3. Pap Baráthoz való.
  Hierufalem, Hierusalem, Jérusá* lem vára.
  Hierofolimitean, HierosplitniUMS* na, um. Jéru*sálemi.
  Hiefc, a hifeo, Deruo, ui, tum, ere. Lerontom.
  Demolior, itus sum, iri. Deturbo, avi, atum, are. Destruo, xi, ctum, ere.
  Hiire, Demolitio, onis, f. 3. I** rontdsy leomlás*
  Destructio, onis,ff. 3.
Digitized by L^ooQle
Hl.
Hl.                          ifi?
   Hiit, Demolitus, ta, tum. Leron-tatolt, lerontott•
   Dirutus, ta, tum.
   Destructus, tfc, tum.
   Eiefcume, Hiasco, ere. Megnyi-, lom,, hasadok, szakadok, Hisco, ere.
   Dehisco, ere.
   Hiire, Hiatus, tús, m. 4« Nyílás, hasadás, szakadás.
   Ruptura, rse, f. 1.
   Hernia, ni*, f. 1.
   Hiitura, Ruptura, rse, f. i. Szakadás, szakadék.
   Fractura, rse, f. 1.          (
   Hiit, Huptus, ta, tum. Szakadott. Herniosus, sa, sum. Megszakadott, tökös.
   Hiefcume, cad, Deruo, ui, tum, ere. Leesem, lerohanok. Corrtio, ui, utum, ere.
   Proruo, ui, tum, ere.
   Delabor, labi, sus sum.
   • Decido, di, are# Concido, eidi, ere.
   Hiire,, Delapsus, s\U, m. 4* esés, rohanás.
   Ruina, nse, f. 1.
* Iliit, Prorutus, ta, fűm. Leomlott, esett.
   Collapsus, sa, sum.
   Hilar Toiof (Gr®: IlaroQ Hilaris, re, o. 9. Vidám.
   Hilarus, ra, rum.
   Jucundus, da, dum.
   Ltsetip, ta, tóm.
  Hilamtm, Hilarulus, rula, rulumv Vidámotska. '
  Hilarefc, Hilaro, avi, atum, ar#* Megvidámitom.
   Exhilaro, avi, atum, are. Laetifico, avi, atum, arc.
   Caudio affţcio, ci, «ctum» eref Hilarie, Hilaritas, atis, f. 5. Vtg-ság, vidámság.
   Hilaritudo, inis, f. 5.
  Hilarat, Hilaratus, ta, tum. iHég* Örült, vidámúlt.
   Exhilaratus, ta, tnm.
  Hil'areste, Hilare, adv: Vígon, Hilaritus.                i
   Hilariter.
  Hilarefcume, Hilaresco, ere. Meg* vidámülok.
  Hilario, Hilaria, hilariorum, n. 5. plu: Martius’ i3-dili napja, mellyen az éjnek és nrípnak hoszsza egyenlS, mellyet a* régiek ünnepnek tartottak * Sz*. Gergely Pápa napjáé Hilarie, numş a omului, Hilarius, rii, m. t. Neve az embernek» Hiparch, Hipparchus, ci, m. 9.
   Fo-lovászmester.
  Hipochentaur, Hipocentaurus, ri, m. 2. Oly állat, melynek fele ember, fele ló.
  Hipocom, Hipooomus, mi, tu.
            tó tsereVó, tó árus. Hipocratef, Hipocrates, tis, m. 9 orvos.
  Hirotoneíc, yedi chirotonefc.
Digitized by v^ooQle
                 HI. Ho:
  „■■■■■ - ■ ■ » ■ ■■ ■
  Hira, Herpes, etis, xn. 3. Kosz, vagy köles forma apró falé-sek.
  Ophiasis, sis, f. 3.
  Ackeres, ris, f. 5.
  Porrigo, inis, m. 3. Kosz, fó korpássá g.
  Hirof, Herpeficus, ca, cum. Por? riginosus, sa,şum. Koszos, ke» le'ses, korpái fejű.
  Piriit, Hirsutus, ta, tum. Zsobr rák, fösvény. Deparcus, ci.
  •  Sordidus, didi, itt. a.
  Hírűt, Hirsutus* ta, um* Borzos^ sertés, bojtos.
  Hirsus, sa, suni.
  Hispidus, da, dum.
  Hispidosus, sa, suim.
  Sentus, ta, tum.
  Hirfitiel, Subhorridus, da, dum* B&rzosotska, iszonyúíska. Subhirsitus, ta, tum.
  Hispania, Hispania, nise* t. 1*
  4Spanyol-ország,
  Hesperia, rise, f. i.
  Hispan, Hispanus, ni, m. a* Sfca-■ rtyoL
  Hispanean, Hispaliensis, sé, c. 3. Spanyol-országi.
  Hesperius, ria, ium.
  Cantabri, rorum, m. plu: -ájoa-nyoUországi népek.
  Hifop, védi earba Kilop.
  Hiftorie, védi Ifcorie.
  Hoediefc, Foedo, ayi, atum, are. ftpţiipm, otsmányitotn.
_______________HO.
   Devenusto* avi, atum, áré. Deformo, avi, atum, are. Deturpo, avi, atum, pare. Denormo, avi, atum, are. Commaculo, avi, atum, are. Maculo, avi, atum, are.
   Turpo, avi, atum, are. Rúti* főm, gy alázom.
   Turpifico, avi, atum, are. Turpefacio, ci, ctum, ere. Cloaco, avi, atum, are. Undo« kitöm.
   Doédire, Foedatio, onis, fv 3. Rú-talkodás.
   Defoedatio, onis, f. 3. Megrú-titás,
   Deformatio, onis, f, 3, Rútitás. Hoedienie, Foeditas,- atis, f, 3, Rútság, oUmányság; Turpitudo, dinis, f. 3. Deformitás, atis^ f. 3.
   Macula* lse, f. 1.
   Proluvies, viei, f. 5,
   Proluyimn, ii, n. £4 Labes, bţs, f. 3.
   Sorditudo, dinis, f. 3t Spurcicies, iei, f. 5. tf pedit, Foédatus, ta* tum. Au» titott, undokitott.
   Turpificatus, ia, tum. JUegrú• tiitatott.
   Maculatus, ta, tum.
   Hoed, Foedus, da, foedum. Un* dók, otsmányy rút*
   . Pudendus, da, dum*
   Deformis, me, c, S.
Digitized by v^ooQle
     ___________HO,             '
  Turpis, pe, c. 3. Rút, gyalázatos.
  Impudicus, ea, cum.
  Sordidus, da, dum.
  Acasmus, mi, m. a, Tsúnyaf éktelen.
  poeditieste, Foede, üdv; fíútúl, otsmányúl,
  Turpiter.
  Pe forrni ter, -Sordide.
  Impudice,
  Hoediefcume, Exsordesco, ere. JSl-tsúnyulok, rútulok.
  Hoed (unt, Sordeo, ui, ere. Rus* nya vagyok, foedus sum, esse, fui, Squ^lleo, ere,
  Hpedutiu, Turpiculus, la, Ium, Rútotska, bestelenetske. Sordidulus, la, um. Rútotska. Vedi la Inquiu, (pure, xnar» aevefe.
  Hohotefc, v. cachotefc, Cachinno, avi, atum, are. flahotázok, katzagok.
  Hohoteire, Cachinnatio, onis, f, 3, Hahotálás.
  Hohoteitoriu, Cachinnans, tis, o. 3. Hahotáló.
  Cachinno, onis» m, 5.
  Hohotas, Cachinno, nonis, m. 3. Hahotds.
  Archiogelos, li, m, a,
  Jlohot, Cachinnus, ni, m, a* Ha-Jiat olás* i
             HO.________________4^9
 Homaghium, Homagium, gii, n. 2. Fejedelméhez, Földes urához való hűséges esküvés. Homaghium dat Domnitoriulni tieri jurament, Clientelare ho* magium, Fejedelmidnek adott homagium,
   Clientale homagium. ţfomaghium mort, Homagium mort ţiu m, Holt dija, Homaghium viu, Homagium vivum. Eleven dija*
 Homaghialif datorie, Homágialis obligatio, Feje9 Jószága* vesz-tése alatt hittel erossittetett kötelesség,
 Homeruf, poéta mare, Homeroá, ri, m. a. Híres poéta Home* " rus.
 Homilie predicatie, Homilia, lise. Gyűlésben való beszéd, Pré-dikátziOf Homoufion, Ejusdem substanti», Égy állatu, egy terméizetű9 egy valóságú.
 Hora, Hora, rac* f. 1. óra.
 Hora de glase cu arina, Clepsidra, drae, f. i. Fövénnyel mutató óra.
 Hora de umbra, Horoscopus, copi, m. a. Arnyék-óra. Scia'herium, rii, n* a*
   Solarium, larii, n. a.
 Hora ce arata, si bate, Horologium, gii, n. a. Óra mútató* ütő óra.
Digitized by L^ooQle
  Ifgo           HO.   HU.
   Hore canonicesthi, Horae canonicae, Isteni-szólgálatra rendelt órák.
   Horcaefc, roncaefc, dorm hor-caind, Ronchisao} are, vi, atom. Hortyogok, hortyogva erős-een alusxonu Sterto, ere.
   Horcaire, Rhoncus, ei, m. a. Hor-iyogás,
   Horcaitoriu, Rhonchisator, oris, m. 3* Hortyogó.
   Horreu, fura, Horreum, ei, n. a. Tsúr,
   Horreario, Horrearius, rii, m. a.
   Tkúr*btró.
   Horizon, cat vedem cu ochi, Ho-rison, ontis, m. 3. Látásunk• nak határozatja,
   Hofanna, ado mântuire, Salutem praesta, Üdv ességet adj•
   Hu, Hau, Interj: Hu.
   Huhurez buha, Ulula, lse, f. i. Bagoly, huhogó bagoly.
   Aluco, aluconis, m. 3.
. Humediala, Humor, oris, m. 3. Nedvesség.
   Humiditas, atis, f. 3*
   Liquor, oris, m. 3.
   Succus, eci, m> a.
   Madőr, oris, m. 3»
   Uvor, «ris, m. 3. ffumediala, ce fug albinile dein , lemn, dein flori, Melligo, ginis, f. 3. hév9 mellyet ti méhek fá~ MS? Virágból szívnak.
                                   HU.
  Humediala ce cura dein cap lt pept, Reuma, atis, n. 3* Főből mejjbe lefolyó nedvesség.
  Humediala ce efe dein pament, Halitus terrae, Földből feljövő gőzölgés. Respiratio terrse. Exhalatio, onis, f. 3.
  Evaporatio terrae.
  Humediala ce pica dein fminis, Stacte, tes, f. í. Mirhából ki• tsepegif nedvesség.
  Humediala ce' pi£a dein abfinthiu, Absinthicus humor, Üröm nedvesség.
  Humediala de • balfam , Opohal* samum, mi, n. a. BaVsom.
  Humediala dein agrise, Ompha* ticum, tici, n. a. Éretlen sxo-169 leve.
  Humediala dein ceva ftoarfe, Cremor, oris, m. 3. Valamiből kinyomott lév.
  Huufediala dein lontru, Latex, cis, m. 3. Belül való nedvesség.
  Humediala de mac, ópium, pi, n. a. Mák lév.
  Humediala dulce dein olm< Elaeomeli, li, n. a. Olajfa édst nedvessége,
  Humediala erbi dela Siria, Se* monia, nise, f. Scamoniam. nii, n; a. Sir iái fü* nedvesség*
                    Humediala lipiceofa, Lenticia,
  7cise, f. 1, Higányosság, enyvessé#.
Digitized by ^ooQle
   Humediala pamentului, , Uligo,I inis, f. 3. Fűidnek nedvessége A ingovpny.'
   Humediefc, Hűm idő, avi, atum, *re. Humigo, avi, atum, are. Nedvesítem.
   H umecto, avi, atum, are. Madefacio, ci, ctum, acere,. 'Madido, avi, aţum, are. Insucco, avi, atum, care. Meg-levezem, lében ásztatom.      .
   Humediefc foarte, Permadefacio, ci, ctum, ere. Igen megned-vesitem.
   Humeditoriu , ' Humifieus x fica, 'Cum. Nedvesítő,
   Humifer, ra, rum.
   Humedit, Humigatus, ta, tum. Nedvesített.
   Madefactus, ta, tum.
   H umectatus, tata, toni. Madidatus, ta, tum.
   Humed, Humidus, da f dum. Nedvest
   Humectus, ta, tum,
   Humens, tis, o. 3.
   Madens, tis, o. 3.
   Madidus, da, didum.
   Riguus, gua, guum.
   Uliginosus, sa, sum.
   Succidus, da, dum.
   Succosus, sa, sum.
   Succiplenus, plena, num. Succulentus, ta, tum.
   Uvidus, da, dum* ţiu med iocatva, Siţbriguus, gua,
  guum. Valamennyire nedves, Humediel, Humidulus, ula, uium; Nedve set slie.               ' '
  Uvidulus, la, lum.
  Humedieste, Humide, adv: Nedvesen.
  Humediefcume, HumesCo, ere, Megnedvesedem%
  Humeo, ere. *
  Immadeo, ui, ere.
  Immadesco,'ere.
  Madeo, ere.
  Madesco, ere.
  Uveşco, ere.
  Madefio, fieri, defactus sum. Humed funt, Permadeo, ere, dui. Merő víz vagyok.
  Permadesco, ere# demadesco, ere» Vizes vagyok Demadeo, ere.
  Hameo, ere.
  Humesţo, ere,
  Madeo, ere.
  Madesco, er«.
  Humer, Humerus, ri, m, s. Há9x váll.
  Humerof, Humerosus, sa, sum. Váüas.
  Latos habens humerof. HuxUerariu, Humeralis, le, c. 3< Vállrq való.                   ,
  Humilefc, Humilio, avi, atum, liare. Megalázom, alatsoni-tóm.
  Exinanio, ivi, itum, ite.
  1 Submitto, SÍ! ssum, e.t;
                             i •
Digitized by Google
       .           HU.
HU. HY.
   Humilire, Humiliatio, nis, f. 3. Megalázás.
    JExinanitio, onis, f. 3.
   , Submissio, onis, f. 3. -Jiumilintie, Humilitas, tis, £ 3. Alázatosság.
    Demissio, onis, f. 5*
    Modestia, tise, f. l. fiumilintia inimi, Humilitas animi, Alázatosság, szív gyengeség.
    Infirmitas animi.
    Imbecillitas, tis, f. 3.
    Tenuitas animi.
   Humilit, Humilis, le, c. 3. Alá-zátos. Módestus, ta, tűn. Exinanitus, ta, tum.
    Submissus, sa, Sum.
    Demissus, ssa, sum.
   Humilit de tot, Humiliatus, ta, tum. fűidig megaláztatok Humilita rugăciune, Supplicatio, onis, f. & Alázatos könyörgés. Humilitiesté, cu humilintie, Humiliter, jţdv: Alázatodon. $ubmişse,
    Demisáe* '        /
    Suppliciter.
   Huruba, Quasi sub u*be,'gur* gustium, tii, n. a. Hajlék. Tugurium, rii, n. *.
    Casa, sae, f. i.
    Attegiae, giarum, f. plu: Hurubutie, Gurgustiolum, li, n. 9# Kunyhótska, kunyhóé Tuguriolum, li, n» %.
  Hurubas, Suburbanus, na, num.
  Hóstáti, kalibás.
  Hyatint, Hyacinthus, thi, m. i.
  Hiátzintos Jil, vagy kö. Hyatintefc, Hyacinthinus, na, num. Hiátzinti.
  Hyadef, Hyades, iadum, f. 9. pia: Hei tsillag az Égen, az ökör
  jeg? fejen-
  Hyena, fiara dein Africa, Hy«* na, nae, f. i. Afrikai vad, mely emberi szót megtanúl, és igen megtsali ha kiáltására ménén desz sz.
  Hybernia, Hybemia, niae, í. i.
  Sziget Anglián túl. Hybernean, Hybernicus, ca, cnm. Hyberniai.
  Hybernus, na, num*
  Hydra, Hydra, rae, f. í. Vízi ki-
  gy*>
  Hydrauluí, organe de apa, Hydraulus, li, m. a. Vizi orgonát
  HydtyuUc, Hydraulicus, ca, licum» Vizi orgonához való. Hydrauleţ Hydraules, lae, m* í. Vízi orgonás,
  Hydraulax, cis, m. 3.
  Hydria veadra, Hydria, riae, f. i.
  Ved$r, víz-korsó.
  Hydropif, Hydropisis, sis, f. 3* Vízkor sá gf . Hydropsis, sis, f. 3*
  Hydropic, Hydropicus, ci, Vizkorságban való.
 m. s.
  Digitized by Google
                A
HV.                 ____________________HV.___________________49*
  Hymn, Hymnus, ni, m. 9, Ének, Isteni ditséret*
  Hyperbole, Hyperbole* les, f. i.
  ' Képtelen beszéd, fele hazug-
  Hypocondria, Hypocondria, drio-Hiin, n* a. plu: ÜTet vékonnyá
  T embernek*
  Hypocondriac, Hypocondnacus, aca, cum* Maga eszin gon-dolatlanúl járó bolondos.
  Hypocauftum, Hypocaustum, ti, n. 9. Szoba, feredö ház.
    Cafa de ipáidat* ^
  Hypocrif, Hypocrisis, sis, f. 3.
  % Képmutatás, színmutatás.
  Hypocrifia, Hypocrisia, siae, f. ír Színes ájtalo$ság<
    Simulátio, onis, f. 5*
    Simulata pietas.
  Hypocrita, Hypocrita, tae, c. Képmutató.
  4 Vedi faciarnic#
  Hypoftaf, Substantie prin fine ftatatoare, facie, fiintie, Hypostasis, sis, f. 3. Substantia, per* se subsistens, Magától álló ífa* lóság*
  Hypoftateic, flypostatícus, ci, m>
    . 9* Hyposztátihusi.
  Hypoftaticeste, Hypostatice^ .fíy-posztátikus módra
  * Hypotheca, Hypotheca, caé* 6 1, Zállög, ■
  Hypothef, Hypothesis, Sis, f, 5. Summája, es értelme valami• neA.
  Hyfop, Hysopus, pl, m. 9. Hysopum, pi, n. 9. i’fty,
                                           IA.
  Iaca, ital: Ecca, Ecce, adv: fmt. íacaacus, Hem, interj: ímémajcL Iaca el, Eccillum pro «cce illum, Ihol 8
  Eccom, pro ecce enm} Ihol &. Ellum, pro ecce illum, Ihon b\ lad, (Grae: Adys,) Latine, Hiatus,
  Avernus, ni, m. 9.
  Averna, orum, n. 9,. plu: Pokol* Inferna, orum, n. 9. plu: Erebus, bi, ih. 9,
  Orcus, orci, m. 9.‘
  Inferi, orum, m. 9. plu; Infernus, ni, m. 9.
  Inferus, ri, m. 9,
  Styx, gis, m. 3,
  Tartara, orum, A 9'. plu: Iadefc; OrCititi&t na, num. Pokoli fiox Vatő, pókolbélié Itifertiaíís, le, c. 3. ínierus, ra, rum.
  Infernus, na, num/
  Stygius, gia, ium/
                                          Tartareus,' éi, m. tf,.T tan, Íárius, ni, m. 9/ &zíendíf* hek istene.                   v
 Hypothecariu, Hypothecarius, ria, jlaniTărie luna, Januarius, rii, uL. ium. Záttoghoz válóé                 \ a. ffoIdog*aszszony hava.
Digitized by v^ooQle
                 ÎA; IC. ,         ,
  Iar, (ital: ancora,) inca, Item, adv: Ismét. Runus.
  Iterum, Rursum#
  Itidem, Iterato*
  Etiam, Vicissim*
  Iar de, Sin» conj: tía pedig*
  Iare si iare, Itetum, atque iterum. Ottan-ottan, gyakorta. Iarna, védi Earna, Hiberila* laica, ab esca, Fomes, itis, m. 5.
  Tapló. Esca, cae, f. u Iaíca de cer, Agaricum, arici * n. a« Tsere*tapló, gomba. laspif peatra, Jaspis, dis, f« 3.
  Jdspis, drága kö*
  Ic, Juncus, ci, m. a. 2ÍÁ.
  Ice, v. itie, Licium, licii, n. a.
  Nyiist9fonaU lei, Hic, Itten. Ice, idem. Icneumon forma şoarecelui, Ichneumon, onis, m* 3* Égyipto-mi egér formálót»
  Icoana, Grae: Icon, iconis, f» 3. Kép.
  JEffigies* ei, f. 5« Jfojö* ábrásat. Forma, mae, f* x<
  Figura, rae, f. 1.
  Imago, inis, f. 3,
  Species, ei, f. 5.
  Sculptile, lis, n. 3. Faragott kép, Idolum, li, n.      Kép jelentés,
  bálvány*
  Simulacrum, ri, hé É. Ábrásat hasonlatosság.
  Typus, pi, m. a. Kép, d&rd* $#Íé
  t
__________________te.
   Exemplum, li, n. a. Jföveiett példa d rajzolásban•
! Exemplar* aris, n. 3.
Iconitie, Iconula, lae, f. i. JCe-petáké,
   Icuncula, lae, f. i< Imagiuncula, lae, f. i. Iconariu, Iconarius, narii, m. 1 Kép tróy kép hordozó. Iconefc, Imaginem pingo, Mii, ictum* ere* Képet írok.
. Effigio, iare,.atum, avi. Effingo, zţxi» ctum* ere. Éxprimo, essi, ssum, er* Significo, avi, atum, are. Iconire, Pictura, rae, f. í. Xep1 Írási
                    Iconof, Imaginosus, sa* stufe. KéJ pesí képpel teli. ícona dau* Imagino, avi, atu®* are< Képet adokj mútatok Iconoclafta, ftricatoriu de icoane, Iconoclasta, tae, m. 1. Kép törő. Iconolatra, rugatoriu la icoane, Iconolatra f trae, m. í. Kip imádóé
Iconolatria, Iconolatri^ ae, £ 1* Kép imádás.
                    Iconomach, osteitoiiu inprotein icoanelor, Iconomachus, chi, m. a. Kép ellen viaskodó, lconomachia, Iconómachia, chi**? f. í. Kép ellen viaskodás,
           s    '    ’*%           •
Iconefc, ceöplefc icoana, Imaginem sfcuípo, si, tum, ere. K+ , pet meUztk, faragoki
Digitized by L^ooQle
  __________ic. id. m.
  Iconire, ceoplire icoanei, Sculptu-ra, rae, f. i. Képfaragás. Iconariu, ceoplitoriu, Statuarius, tu arii, m. a. Képfaragó,
     Sculptor, oris, m. 5«
  Idea închipuire, Idea, deae, f. 1» Kepzelése valaminek«
                    Ideoma fire limbi, Ideoma, atis, n. 3. Nyelvnek tulajdonsága. Ideota nesciutoriu, Ideota, tae, m. í. Tudatlan, paraszt*
  Idol, Idolum, li, n. a* Bálvány•
  / Idololatrie, închinare la idoli, Idololatria, latriae, & i. Bálvány imád ás.
  Idololatra, închinători la idoli,/ Idololatra, trae, m. i. Bálvány imádó,
  Idololaţhit, Idololathitum, lathiti, Bálványnak' áldoztattatotL Idololathiíia, Idololathisia, thi-siae, f. i. Bálványnak áldozás. Idolul lui Mercurie, si a Mineryi îmbinat, Hermathena, nae, f. í. Merkúr iusnak és Minervának egygyesük képek.
  Idumea,, Idumea, meae, f. i, £domiiáknak országok Idumeu, Idumaeus, ea, eum« Edomita,
  Iduf dile impartitoare, Idus i~ duum, Osztó napok, c? nona Utáfi következő nyoltz napok* minden hónapban. le, Ile, lia, n. a. ÁfryéJu
     Jlia, ium+ ilibus plu: Test-
      IE. IF. IIa IM,                 495
           S1             1 —"       '■
   nek alsó-része,
   [el, ital: Egli, lile, 11a, ud. ő,
   ’ó maga.
   Ipse, ipsa, ipsum*
   Is, ea, id. Hic, haec» hoc.
   [el infus, iul: Egli eűo, lile ipse, Ő maga.
   [eremie, Jeremiás, miae, m. n Jérémiás.
   Ierufalim, Jerusalem, Jerosolima, mae, f. i» Jerosolima, orum, n* plu: a. JériCsálém várossá• Ierufalimnean, Jerosolimitanus , na, num. Jéru*sálembeli. Hişrosolimita, tae» c. I.
   Ifi oephi, .Mensura trium modiorum. Három* véka*
   Illirian, llliricuSy ca, cum. Tótp és Horvát országi.
   Illirus, ra, rum.
   Illiriu, Ulirium, lirii, n. a. Illiri-cum, ci, n, a. Horvát, és Tót ország.
   Imbal, a graeco diabolo, v. balo, Bellua turpis, obacoena loquor , qui, cutus' sum. Ot$+ mányságot beszéllek, 1 Imbalatura, Obscoeratas, atis, f. 3# Otsmányságy tsúnya beszéd* Imbalatoriu, Obscoenus, na, nunw Undo A, Qtsmdny beszédű.-Imbalatieste, Obscoeae, adv: Qjs« mányúl) UndokúL Imbat, Inebrio, avi, atum, ^ Réséé gitem, i Sbrie, avi, atum, fcrey
Digitized by VjOOQlC
 ■4g8               îm.
 Iinbatare, Inebriatio, onis, f, 3.
   Részegités*
   Imbatare* betie, Ebrietas, tis, f. 3. Részegség,
   Vinolentia, tiae, f. 1. Temulentia, tiae, f. i. Perpotatio, onis, f. 3« Része* geskedés.
   Imbatatoriu, Inebrians, ant's , o. 3. RészegitŐ. lmbatat, Inebriatus, ta, tum* i?e-szegitett, részegült,
 Imbatume, Inebrior, arí, atus sum. Részegszem•
   Imbatume adefeori, Perpoto* avi, atum, are. Részegeskedem, Crapulor, ari, latus sum* 'Pergraecor, ari, gatus sum. Imbatieste, Temulenter, adv: Részegen*
 Imbatrinefc, Inveterasco, éré. Aggok) vénülöki vénhedenu Insenesco, ere*
   Senesco, ere. Vetero, avi, tűin, are*
   Seneo, ui, ere* Vénhedenu Veterasco, ere.
   Vetustesco* ere.
 Jmbatrinire* Vetustaí* atis, f. $, Aggsdg, vén ség4 Senectús, irt is, f. 3.
   Senium, nii, n. a.
 -ímbatrinit* Vetustus* ta, tum* Régi, óf aggott, frnbi* Ambo, bae* ambo. Kelten Jaoijbiu* ínbiu, Intitó* Avi* tum.
  ______________m_________________
  Kénálom,
                   ■Offero aliquid alicui, tuli, oblatum, erre. îmbiere , Invitatio , onis, f* & Oblatio, onis, f. 3. Kénálds. Imbietoriu, Invitator, «oris, m. 3.
  Offerens, tis, o. 3. Kén áló, Imblandiefc, vedi blandiefc, Man-sveiacio, ci, ctum, ere. Megen» gesztelenu imblandiefc cu aducere, Lito, avi, aţum, tare. Áldozattal engesztelem.
  Perlito, avi, atum, are. Imblandire cu aducere, Litatio, onis* f. 3. Áldozattal engesz-teles. Litamen, nis, n. 3. Imblanditieste cu aducere, Lita* to, adv: Áldozati engesztelem szerént.
îmbrac, imbracco, Vestio, vi, tum, ire. Öltöztetem*
  Convestio, tivi, itum; ire. Investio, ivi, itum, ire.
               *
Imbracatoriu, Investitor, ris, m. 2, Vestitor, oris, m. ». őltöztetii, Imbracatoare femee, Cosmeta, tae, f. i. Öltöztető aszszony, Imbracat, Vestitus, ta, tum. felöltöztetett. Amictus, ta, tum. Indutus, ta, tum.
  Amiculatus, ta, tum. imbraoaminte, Indumentum»' ti* n. 9. ÖUözet9 ruházat,
* Vestis, -tis, f. 3. Vestitus, tâsy zn< 4* Vestimentum* ti* xu a*
               )
  Digitized by
Google
                                     IM.
   Am ici ud, tus, m. 3*
   Amiculum, li, n. 2. îmbrac dein lontru, *Tumeo, avi, atum, are. Megrúházom, kön-tösözöm. îmbrăcăminte dein lontru, Tunica, cae, f« '1. Dolmány, süba, ţunicella, lae* f. 1.
 Imbracat dein lontru, Tunicatas, tâ, tumi Dolmányos* îmbrac in alb, Albis vestibus ves* tio, vi, itum, ire. Fejérben öltöztetem,
 Imbracat in alb, Calbanatus, ta, tum. Fejérben öltöztetett* Albatas, ta, tum.
    Linteatus* ta, tum. Gyólts ru» hóban öltöztetett. îmbrac in toate vesmintele, Circumvestio, ivi, itum, ire* Egész• szén Jelöltöztetem*
 Imbracat in Vesment imparatefc, Frabeatus, ta, tum* Királyi rú-hában öliötUtett,
 Imbracat in vesment taberefc, Paludatus, fa, tum. Hadi rúhá• ban öltözött.
 Im brac ume, Amicio, ui* vi, amictum, cire. Aeám veszem, re-dm rúházom,
   Induo, ui, utum, ere. Öltözömt Vestem induo, ui, utUm, ere. Veste me induo, ere. Imbracume boereste, Splendide, nobiliter me vestio, ivi, titum, ire. 1Szépen öltözöm»
                                3a
                 ÍM>             497
 Imbracuma in fer, Lorico, avi, tum, are. Pántzélba öltözöm,
           4  •1            *
 Imbjracat in fer, Thoracatus* ta, tum. Fegyver derékban öltözött. Loricatus, ta, tum.
 Imbracume in matafa, Serico me induo, ui* utum, erei. Selyembe öltözöm,
 Imbracat in mataía, Sericatus, ta, tum. Selyembe öltözött. Imbracume in negru, Nigris me vestio, ivi, itum, ire. Nigras vestes induo, dai, utum, ere. Fékeiébe öltözöm•
 Imbracat in negru, Pullatus, ta, tum. Feketébe öltözött* Atratus, ta, tum*
 Imbracume in vesment de in, Linea veste me induo, ui, utum, ere. Len-rúhába. öltözöm, Imbracat in Vesment de io, Linteatus, ta, tum. Len-rúhába öltöztetett*
 Imbracume in vesment de pele, Pellfcea veste me induo» ere. Bőr rúhába Öltözömk Imbracat in vesment de pele, PeU litus, ta, tum* Bor rúhába öl* tözött,
 Imbracume in vesment de fcarlat, Coccinea veste me induo, ere. Bíborba skárlátba öltözöm, Imbracat in vesment de fcarlat, Coccineatus, ta, tum. Skarlát-ba öltözőt U <
 Imbracume in tsment gróf de
Digitized by LjOOQ Le
  4ş8_____________IM._________________
                   lana, Veste lanea crassa roe induo, ere. Vastag gyapjú rú-hában öltözöm. îmbrăcăminte groafa de lana, Bracca, cae, f. i. óyapjas rii-ha, harisnya, tzondra. ’s a’ U Imbracat in vesmente groafe de lana, Gausapatus, ta, tum. Vas-tag gyapjú rúhában öltözött* îmbrac ptdeafupra, Super induo, ui, utum, ere. Féllyül redm vészem
                   Superinvestio, tivi, itum. ire. Imbratiosez itat: Ambreciare, Bra*
( chiis amplector, xus sum, plecti. Őlelem.            ^
   Amplexor, ari, atus sum.. Complector, xus sum, cti. Meg* Ölelem.
lmbratiosere, Amplexus, xús,m. 4* Ölelés.
                    Complexu*, xú», m. 4- Ösxve-
   ölelés.
Imbratiosat, Complexus, xa, xum* Öszveöleltetett.
   Amplexus, xa, xum.
                   Imbratiosez impregiur, Comple-clor, cti, xus sum. AUaLölelem, Jiörnyülfogonú lmbratiosere inpregiur, Circumplexus, xús, m. 4. Által ölelés. Imbratioset impregiur, Circumplexus, xa, xum. Által-ölelte tett. Îmbuc itat Imbocsre, In os cibum indere, Buccello, avi, atum, are. Falatozok•
                                     IM.
  Esito, avi, tatum tare.
  Mando, di, sum, ere*
  Sublabro, avi, atum, att* Fa• lom. Glutio, ivi, titum, ire.v îmbucare, Esus, sus, m. 4* Fala* tozds, evés. îmbucat, Mansus, sa, sum. Mantum, si, n* 2. Falt, rágott. îmbucătură, Buccea, ceae, f. i. Falat.
  Crustum, ti, n* 2.
  Offa, fae, f. i.
  Bolus, li, m. 2*
  Imbucature, Buccella, lae, f. l Falatotsha,
  Offella, lae, f. i.
  Offula, lae, f. i.
  Frustillum, Ui, n. 2* îmbucur, Hilaro, avi, atum, ire» Viddmitom.
  Exhilaro, avi, atum, an. Laetifico, avi, atum, are. Gaudio afficio, eci, ectum, er«. Imbucurare, Exhilaratio, onis, f.3.
  •  Viddmitds,
  îmbucurător, Laetificans# antis, f. 3. Vidámitó•
  Laetificus, ca, cum* îmbucurat, Hilaratus, ta, tum, örvendeztetett*
  Exhilaratus, ta, tum. Imbuldiefc, Ab involvo, Coan» cto, avi, atum, are. őszveszo* r/íom, nyomom.
  Constringo, xi, ctum, ere. £gy• beszorítom.
Digitized by LjOOQle
   Ingero, essi* stum, értté. Étié-tömöm.
   Intrudo, ti, şam, éré, Imbuldire, Coarctatio, onis* f. 3;
   Őszveszoritds, nyomás. Imbuldit, Constrictu*, ta, tam;
   Egybenszoritott.
Imbuldit de ípate, Gibboius, sa, sum* Pupót hátúi Itabuldiala, Frequentia, dae, f. 1. Sokaság tolyongás•          .       '
   Multitudo condensata, Tömött sokaság, tolyongás. Imbuldiefcume la ceva, Me ingero, esti, atum, erere. Érövéi bélé élvegyedem valamibén,
   Me immisceo, cui, xtum, ere. Me intrudo, si, sum, erei Imbunatetieíc, direg, £mendo e* mendavi, atum, are. Megjóbbi* tóm.
   Melioro, avi, atum, ráre* Corrigo, exi, ectum, ere. Imbunatatiare, Emendatio, onis, f. 3. MegjóbbitáSi Melioratio, onis, fi 3. Imbunatetitoriu, Emendator, őris, m. 3. Mégjóbbitó.
Imbunáiatiat, Emendatus* ta, ium;
   Megjóbbitott. .
Imbu nátétieste * Emendate, adv.* Jóbbitvűi Imbunatetieíc iáre, Recorrigo, xi, ctum, ere* Ismét megjóbbi-tóm.
îmbunez, ital: imbonire, Séd# áhri*
                           3a *
   aiüm* áré. Enyhítem^ inges & telem,
   Lenio, nivi, tum, iré.
Imbunire, Sedatio, onis, f. 3* Eri-gesztelés*
Imbunit, Sedatus, ta, tűid. Mégf en geszt eltet itt Lenitus, ta, tum.
Immultiefc* Multiplico, avi, tűnj* are. Sokasitom.
Immultire, Multiplicatio, onis, f. 3« Sokasitás, sokasúlás. Immultitoriu, Multiplicator, örls* m. 3. Sokasitói lm multit* Multiplicatus, ta, tuofy Sokasitott, ímmulticeof, Multiplicabilis, lt^ c 3. Sokast tható.
Immultiefc cu adaogere, Augmen* to, avi, atum, are. Szaporitónii Propago, avi,' atum, are; Multiplico, are;
Immultire cu adaogere, Pröpiga* tio* onis, f. 3. Szaporítás, szd-pörodás.
   Augmentuití, ii* n. lé Immultitoriu cu adaogere,• Prfc pagatór,' oris, tn. 3. Szaporító: lob multit Cu adaogere, PrójJágé? tus, ta, tum; Szaporított. Multiplicatus* ta, tuni» Augmentatul, tata^ tataid; Aucttts* ta, tum«
Iiümultipfc cu crtstéré; ÁtiféK tfSi; ucttídi, éré. fie véteni şzdffâfh tontj nevelek:
Digitized by i^ooQle
  5oo               IM»
  Immultire cu creştere, Fertilitas, tatis, f. 3. Tenyészet,
  Feracitas, tatis, f. 3. Foecunditas, tatis, f. 3« Augmentum, ti/n. 2. N evehe» dés.
  Im multi torin cu creştere, Ferax, acis, o. 3. Tenyésző.
  Fertilis, le, c. i.
  Uber, ra, rum.
  Ferax, acis, o. 3.
  Immultiefc cu nascere, Fetifico, avi, atum, are# Szaporítok, nem» zek.
  Procreo, avi, atum, ea re* Immultire cu nascere, Fetifica* tio, onis, f. 5. Szülessél sza• porit ds.
  'Procreatio, onis, £ 3*
  Fetura, rae, f. u Immultitoriu cu nascere, Pro fc rea-tor, oris, m. 3. Szülő, szaporító.
  Fetificus, ca, cum* Tenyésző. Jmmultitoare cu nascere, Procreatrix, cis, f. 3. Szopotiíónéy szü* lőné.
  Immultiefcume, Multiplicor, ari, catus sum. Szaporodom, Augesco ere.
  Immultiefcume cu nascere, Sobo-lesco, ere. Tenyészem, sokuso-dom.
  Fetifico, are.
  Immultire nueluselor pelinga arbore, Eluxuriari. Hass ntalan
                                      IM.
   fattyú veszszönek a9 fân bovtU kedni,
împac, Compono, sui, itum, ert» Öszvébekéltetem.
   Concilio, ia vi, istum, iare. Interconcilio, ievi, iatum, iare» Paco, avi, catum, care. Pacifico, avi, atum, are. împăcare, Pacificatio, onis, f. I Conciliatio^ onis, f. 3. împăciuitoriu, Pacator, toris, id. & Békéltető.
                      Conciliator, oris, m. 3. Impacume, Pacem ineo, ivi, ni* tum, ire. Megbékéltem. Reconcilior, ari, liatus sum. Pacificor, cari, catus cum.
Im pacare, Reconciliatio, onis, f. 3 Megbékeltés.
   Pacificatio, onis, f. 3. Impaeiuit, Pacatus, ta, tum. B* kellett.
In pace vietiuefc, Securus vivo, xi, ctum, ere. Békességben élek. In pácé vietiuitoriu, Securus rs, rum. Békességben lévő. Imparat, ímperator, oris, m. 5. Tsdszdr, fő hadi vezér. Induperator, oris, m. 2. Dominator, oris, m. 3. Regnator, oris, m. 3.
   Regtor, toris» m. 3.
   Rex, regis, m. 3.
Imparateafa, Imperatrix, cy, f. Tsdszdrné.
   Regina, nae, f. i*
  Digitized by
Google
                IM. _________________
  Imparatiefc, Impero, avi, atum, are. Uralkodom,, országiok. Rego, exi, ctum, ere.
  Dominor, ari. natus sum.
  *
  Guberno, avi, atum, are. Imperito, avi, atum, tare. împărăţie, Imperium, rii, a. a. Birodalom.
  Regoum, ni, n. 9.
  Imparatire, Regimen, nis, n< 3. Uralkodást gubernálds. Regnatio, onis, f. 3.
  Dominatus, tus, or. 4* Imparatefc, Imperatorias, ria, ium. Tsdszdri.
  Regalis, le, c* 3.
  Regius, ia, ium.
  Regificus, ca, cum.
  Basilicus, ca, cum*
  Imparatefc mod, Regalificus, fica, ficum. Királyi mód. Imparatieste domnitoriu, Imperiosus, sa, sum. Fennyen parmn• tsoló.
  Imparatieste, Imperialiter, adv.. Fennyen, fejedelmi mádon• Regie, Regifice.
  Regaliter, domînanter.
  Imparst bogat a Pergamului, Attalus, li, m. 9. Pergamusnak pompás gazdag királlyá.
  Impare, Apparet nţihi. Vélem. Censeo, sui, ere, situm. Vélem, Ítélem.
  Arbitror, ari, atus aum. Vélem, állítom.
                 IM.              Sói
   Deputo, avi, atum, are. Vélem, Puto, avi, atum. are.
   Existimo, avi, atum, are.
   Reor, ratus sum, eri.
   Autumo, avi, atum are. Vélem, ítélem.
   Opinor, ari, atus sum. Véleke* denu
   Imparere, perere, Opinro, onis, f. 5. Vélekedés.
   Opinatus, tús, m. 4.
   Opinatio, onis, f. 3.
   Existimatio, onis, f. 3.
   Vedi paremife.
   Impare bine, Apparet mihi beae, Jónak tetszik, örvendek. Caudeo, gavisus sum, ere. Impare reu, Apparet mihi male, Bánom.
   Doleo, ui, ere.
   Impartiefc, Partior, tiri, titus sum». Osztom.
   In*partio, ivi, itum, ire. Impertio, ivi, itum, ire. Impertior,, iri, itus sum. Imparlior, irj, itus sum. Dilargior, giri, tűn sum. Elosztogatom, elosztom.
   Elargior, iri, itus tum.
   Erogo, avi, atuip, aiv. Dispertior, iri, itus sum. Dispertio, ivi, huni.
   Distribuo, ui, utum, ere. Dispartior, iri, itus sum.
   Dido, didi, didere. Elosztom. Digero, essi, estum, ere.
Digitized by <^»ooQle
5oa                 IM.
   Elargior, iri, itui ium. Kiosztom.
   progito, avi, atum, are. Dispendo, di, sum, ere. Dispenso, avi, atum, are. Divido, si, eum, ere. Elosztom. |fnpartire, Divisio, onis, f. 3. El• qsstds. Divisus, sús, m. 4» Partitio, onis, f. 3.
   Divisura, rae, f. i.
   Distributio, onia, 3« Kiasz» togatás.
   Elargitio, onis, f. 3.
   Dispensatio, onis, f. 3, Diepenaus, sús, m. 4* Distributio, onis, f. 3. Iffspartitoriu, Partitor, oris, 3. Osztó.
   Divisor, oris, ra. 3.
   Distributor, oris, m. 3. Osztó* gotó.
   Elargitor, oris, m. 3. Kiosztom gotó.
   Promus, mi, m. 2, Kiosztó sd-fár.
   promus, condus, di, m. a." Jropartit, Partitus, ţitş, tum. Elosztott
   Dispertitus, tita, titunţ#
   Divisus, sa, «um.
   Distributus, ta, tuip.
   Dividuum, dui, n. 2.
   Erogatu*, ta, tum. felosztatott. Ipjparticeoi; Dififiljjljs, le, c. 3. felosztható^
   Dividendus, da, dum.
Impartiteste , Distributim , adv: Elosztogatva.
   Partito.
Impartieíc afemiqe, JEqualiter divido, si, sum, ere. Egyaránt osztom.
Impartieíc in qinc parti, In quin» que partior, itus sum, iri. öt. félé osztom. împărţire in cinci, Quinque partitio, onis, f. 3. ötjeié osztás. Impartit in cinci, Quinque parti* tus, tita, tum, Ötjeié osztatott. Impartieíc, in diecime,' Decurio, iavi, Utum, iare. 7t*ed szám* ra osztom. împărţire in diecime, Decuriatio, onis, f. 3. Tízedfelé osztás^vagy tized számra,
Impartieíc in doao, Bipertio, 'ivi, îtum, ire. Kétfelé osztom, Bipertior, iri, titus sum. Bipartio, ivi, titum^ ire. Bipartior, iri, itus sum. împărţire in doao, Bipartitio, onis, f. 3. Kétfelé osztás,
Impartit in doao, Bipartitus, tita, tum. Két részre osztatott. Impartiteste in doao, Bipartito, adv: Kétfelé osztva.
   Partito. Egyaránt kétfelé osztva^ Impartieíc in patru, Quadripar* tjor, tíri, titus spm. Négyfelé osztom.
împărţire in patru, Quadripartitio, onis, f, 3. Négy részre osztás.
Digitized by v^ooQle
                                       LAT.
                                            împart it in patru, Quadripartitus, tita, tum. Négy részre osztatott. Impartieíc intre Alti, Interpartio,
    vi,  tum, ire. Valakik között elosztom•
 Impartieíc in tri parti, Tripartior, tiri, titns sum* Három részre ' osztom.
                                            Tripertior, pertiri, itus sum. împărţire in tri parti, Tripartitio, onis, f. 3. Három részre osztás♦ Impartit in tri parti, Tripartitus, tita, titum. Három részre ősz-tatott.
 Impartieíc locu cu mesda, si cu Cale, Semito, avi, tum, are. JMesgyékkeL, utókkal a1 földet el-
    o Htom*
                                            Impartitoriu locurilor in adunare, Designator, ris, m. 5. Hely ősz-tó valami gyülekezetben. Impartieíc lucru altora, Dispendo, di, sum, ere. Kiosztom, dolgot , adok.
 Impartieíc trupu in medulari, Corpus in membra divido, si, eum, ere. A testet tagokra ősz• lom.
 • Impartit in mednlari, Interdatus, data, datum. Tagokra osztatott. împărţire trupuli, íau carni crude, Evisceratio, onis, f. 3. Nyers hús osztogatás, tagiás. Impartaseíc, Communico, avi,, catum, are. Közlöm,, részelte• tem. részesítem.
               l\L               5o3
   Participo, avi, atum, are. Ré* ízesítem.
   Participem facio, ci, ctum, ere. Participem reddo, didi, ditum, ere.
   Impertio, ivi, itum, ire. Impertior, iri, titus sum.
   In commune confero, tuli, Ictum, erre. împărtăşire, Communicatio, onif, f. 3. Részesülés.
   Participatio, oni», f, 3* împărtăşit, Communicatus, cata, tum. Közöltetett. Impartesefcume, Participo, avi, atum, Are. Részesülök. Particepa fio, eri, factus ţum. Impaturatoare cretitoare de ves-mente, Vestiplica, cae, f. i. Kö n-iös öszvefogó , rántzoló szól• gáló.
Imparuefc, trag in par, Palo, vi, atum, fere» Karóban venom* Impalo, avi, atum, are.
   Stipite configo, xi, xum, ere. Stipite aliquem de imo ad sum* mum transfigo, xi, xum, ere. Stipitem per medium adigo, egi, acturo, ere.
   Transfodio, di, asum, ere. Imparuire tragere in par, Impa-latio, onis, £ 3« Karóban vo* nds,
Imparuit, traf in par, Transfixus, xa, xüm. faréban vónt nyár-sóit.
Digitized by <^»ooQle
5oj______________IM._________
   Confossus, ssa, ssum.
Impedeca, Pedie», cae, f. n Nyűg, Compedes, edum, f. 3. plur: Nyűg, békó•
Impedec, Pedico, cavi, atuníi,, are. Nyűgözöm, békózom« Compedio, ivi, itum, ire. lmpedecare, Compeditio, onis,f. 3.
   Nyügözés, békó zás.
Impedecat, Compeditus, ta, tum. Nyűgözött9 nyügöztetett. Vinctus, ta, tum.
Impedec, Praepedio, ivi, itum, ire. Akadályoztatom.
   Impedio, ivi, itum, ire, Impedeca, Impedimentum, ti, n. 2. Akadály, akadék. Praepedimentum, ti, n. 2. Objectaculum, li, n. 2.
   Remora, rae, f. 1.
   Obex, obicis, m. 3. Offendiculum, li, n. 2. Sufflamen, nis, n. 3/ Impedecatoriu, Impeditor, oris, m. 3. Akadályoztató, Impediens, ntis, o. 3. lmpedecare, Impeditio, onis, f. 3. Akadályozás.
   Haesitantia, tiae, f. )• Impedecaceoí^ Haesitabundus, da, dum. Akadályozó.
   Haesitans, antis, o. 3. Impedecat, Impeditus, ta, tura, Akadályozott.
   Praepeditus, ta, tum.
Tmpedec ceva, Sufflamino, avi,
   _____________IM.________________
   atum, are. Valamit megakadályozok.
Impedec in ceva, Implico, cui, citum, catum, care. Belé kötelezem.
   Intrico, âyi, atum, are.
   Impedio, vi, tum, ire. Meglő* telezem.
Impedeca re in ceva, Intricatio, o* nis, f. 3. Megkötelezés.
Impedecat in ceva, Implicatus, ti, tum. jKöteleztetett.
   Intricatus, ta, tum*
Impedec pe altu cu pessoru, Supplanto, avi, atum, are. Lábomat eleibe vetem hogy elejtsem. Impedec roata, Sufflamino, avi, atum, are. Al kereket megkötöm.
Impedeca roti, Sufflamen, nis, n.3.
   Kerékkötő a* lejtön.
Impedec intardiez, Remoror, arí, ratus sum. Megkésleltetem% tartóztatom.
   Distineo, ui, entum, ere. Impedecare intardiere, Impeditio, onis, f. 3. Megtartoztatas. Impedecat tardieţ, Distentus, ţţ, tum. Megtartó z\a\ott% késleltetett Impedecat tinut cu lacru, Ne go* tiis impeditus, ta, tum. Dói• gokkal tartóztatott. Occupationibus detentus, ta* tum. Laboribus occupatus, ta, tuo» 1 Negotiis irretitus, tita, tum. Diversis implexus, xa, xum«
Digitized by i^ooQie
 Impedecume, Haereo, si, suui, ere. Akadok.
   Haesito, avi, atum, are. lmpedecare, Haesitatio, onis, f. 3, Akadály.
   Haesitanti*, tiae, f, i. Impedecume in grai. In loqueU ti* tubo, avi, Atum, are. Szállásban akadok.
 Impedecaceof in grai,'Semivocalis, le, c. 3. Akadozó szavú. {mpedecume Ia limba, Lingva hae* sito, avi, atum, are# Nyelvemben akadok.
 Impedecume la pessor in ţeva, Offendo, di, sum, ere. Belé üt• közöm, botlom.
   Impingo, egi, actum, ere. Cespito, avi, atum, are. Ipipedecare ia ceva, Offensio, o* nis, f. 3. Belé ütközés. Offensatio», onis, f. 3.
   Cespitatio, onis, f. 3. Belé boU lás.
 Impedecaceof t Offensator , oris , m. 3. Botlő.
                  9
   Ce8pitans, anti?, o. 3.
 Impelefc iiopelitiez ital: impelici-are,. Pelliculo, avi, atum, are. Bőrezem, bőrrel bevonom, Impelare, impeli tiare, Pellicula, obductio, onia, f. 3. Bőrezés. , Impelit, Pelliculatis, ta, tum, v, Pellitus, ta, tum, Bőrős, kőd• menés. ^
 Impenefo, Plumefco, ere* Megpej•
  hésedem, tollasodom.
  Plumo, avi, atuzBj are.
  Plumas, ?, pennas ago, ere, e« gi, actum.
  Impene;, fenni* velo, avi, atum» are. Tóllúval takarom, pennis obduco, xi, ctum, erq.
  Impenare, Pennis velatio, onis, f. 3. Tollúval takard**
  Ira penat, Pennis velatus, ta, tum, Tóllúval takart.
  Im penez, impeţi, Peonis orno, avi; atum, are, Tóllúval ékesítem.
  Impenare, Pennis qrnatus, tűs^ m. 4* lollúval ékesít és.
  Imperefc, Pubesco, ere. Szőrösön döm.
  Pilo, avi, atuniţ lare.
  Imperire, pubertas, tatis, f.3. Ki mohozds, ifiuság.
  ţmperoset, PuUes * bis* c. 3, L'(* szőrősődő ijiú.
  Impetrefc, ital: impetrire, Lapide** co, ere. Kővé leszek.
  Petrificor, cari, catus sum.
  Impetrire, Petrificatio, pnis. í. 3% Kővé válás.
  Impetrit, Petrţficatus, ţa, tum* Kővé vált,
  Impetrţfcume in ceva, Obstino., avi, atum, are. Vakmerőképp pen megátalkodom.
                        *
  Impetrire in ceva, Obstinatio, on nis, f. 3. JUegátalkodás.
  Impetrit in ceva, Obstinamus, tţj tum* Megátalkodott.
*
Digitized by <^»ooQle
   Contumaciter pertinax. Impetritieste, Obstinate, adv: Vak* merőképpen.
   Offirmate.
   Contumaciter**
  Impilefc apef, Pilo, lavi, atum, f are* Nyomom, nyomorgatom. Împilare, Pilatio, onis, f» 3. Nyomás, nyomorgatás. împilat, Pilatus, ta, tum* Nyomott, Nyomorgatott. împing ital: spingere, Trudo, ti, sum, ere* Taszítom, tolyom. Contrudo, si, sum, ere*
   Impello, li, ulsum, ere. Protrudo, ere.
   Pitoturbo, avi, atum, are. Ta-szíg álom.
   Propello, ere.
  Impingere, Trusio, onis, f. 3. 7b-szitás. Propulsus, sús, m. 4-Impingatoriu, Trusor, oris, tu« 3. Taszító.
   Ţrudens, tis, o. 3*
  Impingaceoţ Trasilis, le, c. 3. Tólyható,
   Trusatilis, le, c. 3.
  }mpfngatoare perteica, Trudes, dis, f. 3. Tofyó rúd.
   Pertica cae, f. í.
  Impinf, Trusus, sa, sum* Taszított.
   Impulsus, ta, sum.
  Jmping afare, Extrudo, si, tum, ere. Kitaszítom.
   Exttţrbo, avi, atum, ara.
   JSiido, ţi, tum, are.
  Egero, essi, egestum, erert. Expello, li, sum,'ere. Impingere sfere, Extrusio, onis, f. 3. Kitaszít ás.
  Elisio, onis, f. 3.
  Egestio, onis, f. 3.
  . Egestus, tús, m. 4*
  Expulsio, onis, f. 3«
  Egeries, iei, f. 5*
  Impingatori, afare, Exturbator, a* xis, m. 2. Kitaszító.
  Extrusor, oris, m* 3*
  Impinf afare, Egestus, ta, tóm* Kitólyott.
  Elisus, sa, sum. Kitaszittatoü.
  , Expulsu^ sa, sum. împing afare depart, Proturbo, avi; atum, are. KttdszigálonS űzöm.
  împing afare cu putere, Emolior, liri, litus sum, Kitaszítom^ li* vetem nagy erővel. împing afare dein cale, Obmolior, iri, litus sum. Utjdből kitassh tóm.
  împing inainte, Protrudo, si, som ere. Elő taszítom. împing in ceva, Ingero, essi, tuo, erere. Belé tólyom.
  Impinf in lontru, Ingestus, ts, tum. Belé tolyott.
  Inprng in derept ital: fpingere »• dietro, Retrudo, si, eum, ti Hátra taszítom,
  Repello, puli, Istim, ere, împing in laturi dsof, Detrodoi
Digitized by i^ooQle
  ________________IM. __________________
   si, sum, ere. Letaszítom, élt*-szítom.
   Deturbo, «vi, atum, «re.
 Impinf in laturi dsof, Detrusus, 8«, sum. Levettetett, valami mettől elvettetett. împing, indef cuiva ceva, Oggero, esti, estum, erere. Red tolyom. împing in lontru, Intrudo, ei, sum, ere. Bétólyom.
                      Impinf in lontru, Intrusus, sa, sum* Belé folyatott. împing pe el, Obtrudo, si, sum, ere. Red tolyom, taszítom. Impinf pe el, Obtrusus, s^ sum.
   Red tolyolt, red taszított. Impinge use, Obtrudit fores* Veri, taszittya az ajtót.
                      Impiae, me iubefc, Allubesco, al-lubui, allubitum, escere. Tetm szem, magamat szeretem. Impiant, Infigo, xi, xum, ere. Be-lé ütőm.
                      Implantare, Infixio, onis, f. 3.
   Belé ütés.
                      Implantat, Infixus, xa, xum, ere.
   Belé veretett. ţniplant, íedefc, Impianto, avi, a* tum, are. Ültetek.
 Implantare, Implantatio, onis, f. 3. Ültetés.
 Implantat, Implan tatus, tata, tunr, Ültetett.
 Implant in sir, Expango, xi, an* ctum, ere. Rendre teszem, ül-•tetem,.
                m.                5o7
  Pangó, xi, nctum, ere.
  Infigo, xi, xum, ere.
  Implant impregiur, Circumpan-go, ere. Kőrnyül ültetem, Implan*, in pament bat, Repango,.
  ere. Belé verem.                  v,
  Impletefo, Plecto, xi, xum, ere. Őszve fűzőm.
  Consero ere.
  Implecto, xi, xum, ere.
  Innecto, xui, exum, ere.
  Implicito, avi, atum, are.
  Innecto, xui, xum, ere.
  Complico, cui, avi, citum, catum, care.
  Intrico, avi, atum, are. Impleteire, Implexio, onis, f, 3. * Öszvefüzés Implexus, xús, m. 4* Complicatio, onis, f. 3. Impleteitoriu, Implicator, oris, m., 3. őszvefüzö.
  Impleteit, Plexus, xa, xum. Fűzött. Imjplexus, xa, xum.
  Implicitus, ta, tum.
  Implicatus, ta, tum.
  Sertus, ta, tum.
  Plectilis, le, c. 3.
  Impletefc corfa, Scirpo, avi, tum, are. Gyékényből kosarat kötök% fonok.
  Impletefc intre, Interplico, are.
  *  Köziben fűzöm,
  Impletefc la olalta, Complico, cui^ *vi, atum, citum, are. Béfono\f|. Contexo, xui, xtum, ere.
Digitized by L^ooQle
 5o8               IM.                                       IM,
Impleteic, Implico, cui, citum, a* ref Belé kötelezem*
   Complico, are. plecto, xi, xum, ere. Impletecatura, Implicatura, rae, f. i. Belé kötelezés. Complicatura, rae, f. i. Implicatio, onis, f. 3. Impletecat, Implicatus, ta, tum. Egyben köteleztetek Implicatus, ta, tum*
   Implexus, xa, xum. ‘ * ţmpletefcume, Impliciscor, aci. Belé köteleztetem.
   Implicor, cari, catus sum» Involvor, vi, lutus sum. Iropleteíb inpregiur, Circumplico, care. Környül kötöm.              '
{mpleteíc in latin, Obretio obre-ţivij it^m, tire. Hálóban heri-fém, megfogom.
Impleteceste, Implicite, adv: Bélé kötelezve.
Implu, Impleo, évi, etum, ere, Repleo, évi, etum, are. MegtöU töm.
   Compleo, évi, etum, ere. Adimpleo, avi, etum, ere. Farcio, arsi, tum, v. farctura, ire. Refercio, si, ertum, ire. Effarcio, arsi, artum, arctum, ire. Differ ti o, si, ertum, ire. Confertio, si, tum, ire.
   Infarcio, ire, si, sum, íjnfarcino, avi, natum, are. (MTertio, ire.
   Expleo, évi, etum, ere. Oppleo, évi, etum, ere. Impleré, ImpUtio, onis, f. 3.
   ' tqltés.
   Expletio, onis, f. 3. Complementum, ti, a, 2. Explementum, ti, n. 2. Implementum, ti, n. 2. Impletura, Impletura, rae,'f. i. Töltelék,
   Fartura, rae, f. 1.
   Fartus, tús, ra. 4,
   ImpleceoC Explebilis, le, c. 3. Bi» tölthető.
   Implut, Impleţus, ta , tum. Jfrf-töltött.
   Completus, ta, tum.
   Refertus, ta, tum*
   Offertus, ta, tum. *
   Fertilis, le, c. 3. Subfarcinatus, ta, tam. Fartus, ta, tum.
   Farctus, ta, tum.
   Suffertus, ta, tum.
   Effertus, ta, tum.
   Differtus, ta, tum.
   Confertus, ta, tum.
   Expletus, ta, tum.
   Oppletus, ta, tum.
   Impletoriu, Implens, entis, o. !■ Töltö.
   Fartor, oris, m. 3.
   Impletieste, Confertim, adv: Toll-ve9 iellyesen.
   Implu afemine, Peraequo, «vi, atum, are. Egyaránt töltöm.
Digitized by v^ooQle
                                     m.
  Implu bine, Adimpleo, évi* etum, ere. Telyesitem%jól megtöltöm.
  Implut bine, Heíertus, U, tum. JóUmeg töltött.
  Jtoplu de ári na petroaíe, Saburro, avi, atum, are. Követsés homokkal megtöltöm.
  Implut dé ári na petroaíe, Saburratus, ta, tum. Követses homokkal mégtolt.
  Implu inpregiur, Circumággero, avi, atum, áré* Környül meg• töltörú*
  Itoplu in íuf, Éxaggefo, avi, tum, are. Feltöltöm.
  Itnplere ita íuf, Exaggeratio, fcmis, f. 3. Feltöltés.
  Implut in íuf, Exaggeratus* ia, tum. Feltöltetett.
  Import, Importo, avi, atum* are. Behordom.
  Impurtare, Importat 10, ónis, f. 3» Béhórdás.
  Im purtat, Importaths, tata, tum* l3é vitetett, béhordatott.
  Importáruié, folof, Importantia, tise, f. 1. Haszon.
  laiprasteu, Spargo, si, síim* éré. Elhintem, hintezem.
  Dispergo, si, sum, éré. Éxipergo, si, sum, ere. Kihintem.
  Jmprasteere, Sparsio, onis* f. 3. JEUxintés, hfntézés.
  £>ispersus, süs, m. 4*
  Ixnprasteet, Sparsus, sa, sum* El» hin telelt.
________________________________$09
  Dispérsus, sa, su\n.
  Imprasteu türbur, Inconcilio, avi* atum, iára. Elszelpsztem, öszvé háboritorú.
  Imprásteetieste colo, si cfelo, Pás* sim, adv: Szélyedve imit amot.
  Imprasteetieste, Disperse, adv: Elszeíyedve, hintve, hányVa.
  Impregiur* Circum praep: Kör-nyúl.
  Item in girum, in orbem.
  Impregiur lingă, Circa praep:
  * Mellette, környül.
  Impregiur, Circumdo, dedi, datura, are. Környül vésiem.
  Impregiurare, Circumdatio, onis, f. 3. Környül 1tevés.
  Impregiurat* Cirtutqdatüs, data, tum. Környül vétetett•
  Impregiur cu oaíte, Circumsedeo,, di, essum* ere. Táborral kör• nyül vészem.
  Ciroümsideb, éré#
  Circumsido* ere»
  Circütnglobo, avi, áturia, afe*
  Impregiurare cu ogfte, Ciircúmses* sió, onis, f. 3. Megszállása vá* lamely helynek.
  Impregiurat tiu oáíte* Ci reu mses* sus, sa, sum. Táborral környül* ve tetet L
  impregiurat cu pamént, Mediter* raneus, neá, neuim Földel ke* ritett.
  ImpregiüVéz, Circumgiro, avi, a* tűm, are. Keringetem.
Digitized by <^»ooQle
   /
5io     '        IM.
Impregiurare, Circumgiratio, onis, f. 3. Kerengetés. Impregiuratura, idem* Impregiurat, Circumgiratus , ta, tum. Keringeltetett. Impregiuratoriu» Circumgirator, o-ris, m. 3. Keringető, împreuna, insimul, adv: Egygyiit. Imtpreun, -Compagino, avi, tum, •re. Őszve foglalom.
   Combino, avi, atum, are. Coagmento, avi, atum, are. împreunare, Coagmentatio, onis, f. 3. Őszvtfoglalás.
   Combi natio, onis, f. 3« Compago, inis, f* 3.
   Compages, gis, f. 3* Cohaerentia, tiae, f. l. Coagmentum, ti, n. 8. Jmpreunatoriu, Coagmentans, an-tii, 4). 3. őszvefoglaló, împreunat, Coagmentatua , tata, tatum. Őjzve/oglalt.
   Pactus, ta, tum, a pango. Pactilis, le, c. 3.
Impreunume, Coeo, ivi, itum, coire.
   Egybemégyék. împreunare, Coitio, .onis, f. 3. Őszvemenés,
                                      Coitus, tűs, m. 4. împreunare in cafatorie, fau in ait ceva, Syzygia, giae, f. 1* Házas• ság, vagy akármi szövetkezés. Communio, onis, f. 3. Egyezés* Împreunare a tri carari, Trivium,
   vii, n. é* Három útnak egyben
________________IÍT.______________
   szakadása,
Impreunaceof, Coibilis, le, c. 3.
   Őszve mehető,
Impreunatoriu, Coiens, untis, o*3. Ős zvemenő. împreuna intielegere Ia judecata, Suffragatio, onis, f. 3. Egyet ér• tés az ítéletben. împreuna mancare oípetare, Sys* sitia, tiae, f* 1. Együtt étel, egy asztalról evés, împreuna la ceva legati, Conspon* aor, oris, m. 3. Együtt kötés, kezes* Vedi împreuna* împung, Pungo, pupugi, punctum, ere. Szúrom. '
   Impun go, ere*
   Compungo, pupugi* punctum* ere*
Impungere, Punctio, onis, f. 3* Szúrás* Punctus, tus, m. 4* Impunctio, onis, f* 3. Compunctio, onis, f. 5* Impungere mica» Punctiuncula* lae, f. 1. Szúrdolásotska* Impungatoriu, Pungeus, entia, o. 3« Szúró. Configens, entis, o. 3. Impungatoriu bou, Cornupeta» tae, m. 1. Öklelő őkőr*
Impunf, Punctus, ta, tum. SzúratoU Compunctus, ta, tum. Impunctus, ta, tum.
Impunct, Punctum, t i, n. 2. Szúrt Punctum az Írásban. împung afara, Expungo, xi, netam» ere» Kiszúrom, Aitörlöm*
Digitized by LjOOQle
IM.
3N.                  fix
  Dispungo, xi, nctum, ere. Impungere afare, Expunctio, onis, f, 3. Kiszúrás, törlés.
  Împung inderept, Repungo, pupugi, unxi,4 nctum, ere. Viszsza• szúrom*
  Impuse, Displodo, si, . sum, ere.
  Kipattantom. împuşcare, Explosio» onis, f. '3. Kipattant ás.
  Displosio, onis, f. 3.
  Imput, Imputo, avi, atum, tare. Néki tulajdonítom.
  Adscribo, si, ptum, ere. Attribuo, ui, utum, ere. Tribuo, ui, utum, ere. Imputare, Imputatio, onis, f. 3. Tulaj donit ás.
  Attributio, onis, f. 3. Imputatori u, Imputator, oris, m. S.
  Tulajdonitó.
  Imputat, Imputatus, tata, tum.
  Tulajdoni tott9 okozott. Imputare altue, Transcriptio, o-onis, f. 3. Mást okozás, piás-ra vetés.
  Imput, Oleto, avi, atum, are. Meg-băzitem.
  Imput ire, Faetiditas, atis, f. 3.
  Büzités, büdosség,
  Imputit, Faetidus, da, dum. Bă-zitety büdös*1 Olidus, da, dum.
  Putidus, da, dum*
  Imputume, Putesco, «Te* Büdös södöm,
In, In praepo: Beny ban> an> en* In, Linum, ni, n. 2. Len.
In felbatec, Linaria, riae, f. i« Vad lem In acefta mod, Ad hunc, ad ittum modum; hunc in modum. EM módon.
Inafare, Extrorsum, adv; KifeléL Inainte, ital: dinanzi, Ante adv: Elöl előtte, az előtt, ez előtt.2 Antea, prius, * adv:
Inainte altora, Ante alios. Másoh
*  előtt. Coram aliis.
Inainte cini mancsre, Antecaeni um, nii, n. a. Vatsora élőt való falatozás.
Inainte cu mult, Longe ante, Sok* kai ez előtt.            #
Inainte de, Abhinc, adv: Ennék előtte.
Inainte de aceafta, Antehac, idem# Inainte de aşteptare, Ante expecta* ţionem. Élőbb hogy gem várták volna.
Inainte de ce, Antequam, priuf* quam, adv: Minekelőtte.
Inainte de amiadie di, Antemerv* dianus, na, num. Déletött való* Ante meridiem. DéléUttt. Inainte de mur, Antemurale, lig, c. 3. Kőfal előtt való.
Inainte de női nafcut, Antegenita lis, le, c. 3. A9 mi meg mi #* lőttünk született.
Inainte de patru dile, Quadriduo* ante* Négy nappal ez elöiU
Digitized by L^ooQLe
  5ii               ÍN.
  «X i ■■ i     ■       ■       * - ■- ■■■
  inainte facut, Antefactum, ti, n. a.
  Másszon, elöbbeni tselekedet. Inainte me, inainte ta, inainte lír, Corám me, coram te, coram illő. Előttem előtted, előtte.
  Inainte femnului ftsagului asediaţi militari, Antesignani, noruhi, m. a. plur: Zászló eleibe rendeltetett vitézek.
  Inainte fpendiurat, Antependulus» li, m. Elöl Joggo.
  Inalbefc, Candefacio, ci, ctum, eire. Megfej éritem.
  Candifico, cavi, átutiij ai*e. I Albo, ávi, atum, are*
  Albeo, albere.                     I
  Dealbo, avi, atum, are*
  Ihnlbireţ Dealbatio, onis, f. 3> Fe• jérités. '
  Ihalbitoriu, Dealbator, Oris, m. 3.
  Megfej éritö,
  Itialbitoare materie, G/psus* si, in. a. Pej érilő.
  A Ibarium, rii, n. Fejéritö mész.
  I'úalbit, Candidatus, ta, tűm. Fe» j éri tett. Albatus, ta* tum» Dealbatus, ta, tum> JhalbefCurae, Albeo, eJre, üi> ÍV-; eredem,fej ériem, Albesco, ere* Candeo, ere, duű Candesco, ere.
  Albico, avi, a*úm, áré. Exalbesco, ere. Megfejeredem. Inait, Altus, ta, tum. Magós. Celsus, sa* sum.
  __________ ÍN,
  Eminens, tis, o. 3*
  Editus, ta, tum.
  Procerus, ra, rumi Sublimis, me, c. 3.
  Sublimus, ma, murtít Arduus, dua, duum. ínaltiel, Eitiinulus, la, Ium. Ma* ‘ gossötska. kitettzötske.
  Inait foarte, Praeexcelsus, sa, sum.
  Igen magős. ínaltiu, ital; innalzare, fixalto, avi, atum, are. Felmagasztalom. Tollö, süstüli, stiblatum, iere, Attollo, ere.
  Extollb* ere, extuli, sublatúnL Sublimo, avi, atum, are. Magnifico, «Vi, atum* are. Inaltiafe, Éxáltatio, onis, T. 3. FgL magasztalát.
  Evectio, bnis, f> 3>
  Elatio, onis, f. 3.
  Inaltieceoţ Exaltabilis, le, c. 3.
  Félmagosztalható.
  Înălţime,- Altitudo^ inis, f. 3* Jfo. go'sâp
  Arduitas, aţii, f. 3.
  Celsitudo, inis, f. 3.
  Celsitap, atis, f. 3«
  • Proceritas, atis, f. 3*
  Summftai, tatis, f. 3. Sublimitas, tatis, f. 3»
  In&ltimé ceriului, Altutn, ti, u. % Ég magossága. înălţime lunga sî dreapta, Proceritas, atis, f. 3. Magos hosxszfc súg, egyenes magossdg.
Digitized by i^ooQle
IN.                          '                          ífí.                           íi*
  Inaltiitte mtUri, Altţiai, ti, tt. s. Tenger* méjjsége,
  Inaltitoriu, Exaltator, oris, m. 3* Felmagasztaló.
  Inait greu, Clivus, va, vum. Nettét magoss»
  Jugum mo'ntis.
  Inait graitoriu, Grandiloquus, qua, quum. Fennyenszoltó. Magniloquus, qua, quum.
  Inait graire, Grandiloquentia, tiee, f. i. Fennyenszóllás, Magniloquentia, tise, f. i.
  Inait fburatoriu, Altivolans, tis, o. 3. Fennreptilo.
  Altivolus, la, lum.
  Inait tunatoriu, Altitonans, antis, o» 3. FenndörgÖ.
  înalţi la ceva treapta. Proveho, xi, ctum, ere* Fel-emelem.
  Inaltiat la ceva treapta, Provectus, ta, tum. Fel-emeltetett.
  Inaltiat, Exaltatus , tata, tum. Fel-magaszt altatott.
  Evectus, ta, tum.
  Sublimatus, ta, tum.
  Inaltieste, Sublime, adv: Fennf magossan%
  Sublimiter.
  Alte.
  Provecte.
  In alta parte, Aliorsum, Másfélé.
  In amendoao locurile, Utrobique, Jil ind két he Uyen.
  Inc^oi, Retro, adv: Hátra> visz- i sza.                                   I
                                 33
   Retrorsum, adv:
   Inard, Inardeo, si, sum, ért. Fel gyútadok.
   Inardesco, ere.
   Accendor, endi, census sum,
   1 Incendor, di, sum, incensus* Inardere, aprindere, Inflammatio, onis, f. 3. Felgyúladds,
   Incensio, onis, f. 3.
   Inafprefc, ital: Inaíprire, Exaspe* ro, avi, atum, are. Megélesi-tém9 bús i tom,
   Inafprire, Exasperatio, onis, f. 3.
   Megélesit és, búsitás, Inafpriioriu, Exasperator , oris, m. 3. Me géles ito, búsitó. Inafprit, Exasperatus, ta, tum.
   Élesített^ búsittatott,
   Inafprefc cutitu, il-afcut, Exaspero,
   . Megfenem, élesítem a* kést, Inafprefc, necasefc, fau manei pe om, Exaspero, Búsitom,
   In bordei de rusine iâu dat, Pro-stitutus, tuta, tum. Bordélyban adta magát.
   Inca ateta, Simplus, la, lum. Még még annyi.
   Totidem, Még annyi. Tantundem, Még annyit Inca nu, Nondum, adví Még nem, Incalcefc, Implico, cui, avi, citum , catum. Egybefonom, egyberbontom. încâlcire, Implicatio, onis 9 f* 3. Egy be fonás , 9gybe-bon• tás.
Digitized by <^»ooQle
  >i4                 IN.
     ,  — ■■ —P I,—  ! ■« .
  încâlcit, Implicatus» ta, tum. Be• lé-akasztott, köteleztetett. Intricatus, ta, tum.
  Incaldiefc, Calefacio, eci, ctum, ere. Megmelegítem. Concalefacio, ci» ctum, ere,
  F oculor, ari, atu* som*
  , Foveo, vi, otum, ere.
  Focillo, avi, atum, are.
  Focillor, ari, latus sum» Incaldire, Calefactio, onis, f. 3. Melegítés.
  Calefactus, tús, m• 4*
  Fotus, fotús, m. 4*
  Excalefactio, onis, f. 3» Meg-melegítés.
  Incalditoriu, Calefactor, oris, m. 3. Melegítő.
  Calefieus, ca, cum. Excalefactnrius, ria, ium. Cencalefactorius, ria, ium. Incaldit, Calefactus, ta, tum» Melegített.
  Concalefactus, ta, tum.
  Fotus, ta, tum.
  Incaldiefc adefeori, Calefacto, avi, atum, a/e. Gyakran megme-legitem.
  Incaldiefc de nou, Recalefacio, feci, ctum, ere» Ismét meg-
  melegítem.
                      Refofreo, ovi, otum, ere, Incaldiefc incatva, Tepido, avi, atum, are. Lágymeleggé te'-
     szett.
  îrcaldit incatva, Teporatus, ta,
            . IN.
                   i ■ ■ ——«
  tum. Kevéssé megmelegedett.
  Tepidus, da, dum.
  Tepens, entis, o. 3. Meleg sxa>
  bású.
  Incaldiefcume, C*le3C0> txtt Mtg-melegúlök. *
  Incaleo, ere, lui»
  Incalesco, ere, lui.
  Calefio, ieri, actus sum. Concalesco, ere.
  Concalefio, ieri, factus. Concaleo, ere, lui.
  Éxcalefio, eri, actus sum. JEstuo, avi, atum, are. HeiU’dh Tepeo, ui, ere.
  Tepesco, ere.
  Incaldiefcume de nou, Recalesco, ere. Ismét megmelegszem. Recaleo, ere. Ujjonnan meg* melegszem.
  ' Recalefíe, ieri, ctus sum. Incaldiefcume foarte, Exsestno, avi, atum, are. KíhevÜlök. Incaldiefcume impregiur, Obci* leo, ui, ere* Köröskörűi mefc* gúlök.
  Incalditoare de bucate, Batilto*» Ui, m. i» Étekmelegito. j Incalditoriu de pat, Batillus c* bicularis, Ágymeleg ito.           |
  Ignitabulum, li, n. a.
  Incaltiu, Calceo, avi, eatum, are. Sarát felvonom.*
  Calceamenta attraho, axi, ctum, ere.
  * alceer, eari, ceatus suiik
Digitized by v^ooQle
 —na ■ i-i r-nri^i • iat"ir ■-....... ~~ ifi< rr'im <■■■•     |    ■«■■■.—        —
 Jncaltiare, Galceatus, tús? m. 4.I In care efte íiiflet vietiuitoriu, Spi-Súrúzds.                                I   ritualii, le, c. 5. A3 kibén SW
                     íncaltiat* Calceatus, ta, tum. Sa-rúban, tsizmúban öUözött Incaltieminté, Calceamenta, torom, n* s. plu! Lábbelit sorú, tsixrtia, paputs. .
   Calceamen* nis* n» 3.
 . Calcearium, arii, n. 9« Calceatbs* tás* m. 4* Incaltieminté lungi de pélé* Gal-licee* carum* fi 1. plu: Esőben %jalő hosZszú sarú, tsizma* Încap* a capacitate* Capit locus, Elférék ezén helyben. ílkcap in cafa* Capit mé domiis* Elférek d házban•              /
 fncaput, jCepit, Belefért, încarc, Onero, avi* átutal* ice. , Megterhelem* rakom,
   Cravo* avi* atum, áré* Iiicarcare* Oneratio, onis* £ Megterhelés. încărcătură* id:
                    Incarcatoriu, Onerator* Oris* itt. 5.
   MegtérhetiT.
 Incarcat* Oneratus* ta, tulri« Még-terhelt*
   Onustus* tá* tutn<
   Gravatu% ta* tum*
 Incare caru* Currum ofeéíd* áti* atum, are* A* szekeret megrakom, terhelem*
 Incarcaré carului* Cufrti* 6tt*ra-tio, onis, ft ii Szekér rakás, terhelés*
                                                                           *
  lélek vagyon.
  Incat, Inquantum, adv: A9 niéri* ny/re, d mennyiben• Inquantum,cunque, A9 méri-v nyiben,
  QuaótOpere, .flfeiy i^en.
  Bncatva cald, Calidotepidus* dái dum. Fél-meleg.
  Incatva triafliof* 6ubiratus, tá* tum; Haragos ézabású.
  Incatva fúrd* Surdaster, tri* m< ás Süjtet formái IncatTova, őri incatro * (Júáqtiá* adv: Vcdamefyfeléj akármely-felé,
  Incatni defpfé mihe* Igd féffy A9 mi engem illeti ínquantum me concernit/ ítícfe áu intrá^ Iötratas, ta* tön!* Mélyben bémiénténéki InCé mód ? Quemadmodum Í Mi* módon P ' QuomodO;
  Quopacto<
  Qua ratione';
  Qua tia;
  Itttié typ? Quálítef ? idf: M&ep-pénP fnimódon ?
  Ingep, Incipic^ «fpfiy cfplüifi/ ffé; Elkesdetfi:
  Inchoo* áViy        átfé.-
  ExófdiOr* iri,' éxofsus stiiţ}/
  ' Ordior* iri,- Offtts satia;       '
  Auspicor* Cari* Catus itif&i
Digitized by i^iOOQle
 5iS                 IN.
    ' Ctepi, pisti, csépit.
    Occipio, epi, eptum, ere.
. Incepere, Inceptio, onis, f. 5. Elkezdés.
    Inchoatio» onis, f. 3.
    Exorsus, sús, xn. 4*
    Auspicium» cii, n. s.
    Cseptus, tât» m. 4*
    Incseptum, ti, n. a.
    Ingressus, sús, m. 4«
    Orsus, orsús, m. 4«
    Orsum, si, n. s.
    Ingressio» onis, f. 5. Incepetoriu, Inceptor, oris, m. 3.
    . Elkezdő.
    Incipiens, exitis» o. 3«
    Ortus, tá» orSum.
    Author, oris, m. 3.
    Proauthor, oris, m. 3. început» Incseptus, ţa, tum. Kezdetett.
    C septus, ta, tum.
    Inchoatus» ta» tum.
    Orsus, sa» orsum.
    Institutus» tuta, tutum, început a cava; Primordium, dii, n. s. Elei, kezdeti valaminek. Initium, tii, n. 8.
    Principium, pii, n. 8. Exordium, dii, n. 8. Incunabula, lorum, n. 8. plu: Origo, ginis, f. 3.
    Orsus, orsús, m. 4*
    Incseptum, ti, n. 8.
    Orsum, orsi, n. a.
    Seminium, ni*, n. a.
_______________IU _________________
Ince putu a ceva invetieturi, Ty-rocinium, nii, n. 8* Valamely lanúldsnak első kezdete. Isagoga, g«e, f. l.
   Elementum, ti, n. 8.
Inceputu sciinti, Rudimente # torum, Rudimentum, tir^n. 2. Tudománynak első kezdeted Inceputu sciinti defpre credeintie, Initiamenta, torum, n. 8. pior: A* hitről való tudománynak kezdőtskeje.
Jnceputu fiinti, Elementum, ti, n. a. Léteinek kezdete. Inceputu fau referire dumnediei-lor, Theogonia, nise, f. i. Az htenek9 eredet szármozásoL Incep a cuventa, Proémior, atí, atus sum. Beszédhez kezdek, ■ Inceputu cuventari, Exordium, dii, n. a. Elkezdő beszéd* Pirselusio» onis,. f. 3. Kezdete a9 beszédnek. lnceperei vorbi aretaré', Originatio, onis, f. 3. «Sió’ eredetének megmútatása.
Incep a fi, Oborior, oboriri, obor* tus sum. Eredek.
                     Incep a lua aminte, Subsentio, ire. Eszembe kezdem venni. Incep ame certa, Certamen incipio, epi, tum, ere. Veszekedni kezdek.
                     Incepere certi, Prsecertatio, nis, f. 3. Elöljáró veszekedés, keidet e a veszekedésnek. %
Digitized by <^»ooQle
                                       IN.
   Incep ame ufca, veştedi, Subaresco, ere. Aszni, fonnyadni "kezdek.
   Incep ame ufca prinpregiur, Obaresco , ere, rui. Köröskörűi
   *   száradni kezdek.
   Incep a reci, Intepeo, ui, ere* Megkezdek hűlni,
   Intepesco, ere.
   Incep atace, Sileo, lui, ere. Hallgatni kezdek.
   Incepatorefc, Incepto, avi, tum, are. Elkezdegelem. începători re, Inceptatio, nis, f. 3. ElJiezdegelés.
   Inceptio, onis, f. 3.
   Incep bine , N Bene auspicor, ári, eatus sum. Jól kezdem. început bine, Auspicatus, ta, tum.
   Jó szerentsés,
   'In ora buna, Auspicato, Jó órában, ísten htriveL x. Incepere buna, Auspicium, cii, n. a. Jó kezdet. '
   Încep ceva , Praeludo, si, sum , f' ere. Valamit kezdeni akarok, kezdek.
   Incepere ceva, Praelusio, onis , f. 3. Hozzá-kezdJs. început ceva, Exorsa* orum, n. a. plur: Elkezdett dolog. Inceptum, ti, n. a.
   Incep cu buna fericire, F' auspico, cavi,' atum, are. Szerentsésen elkezdem,
                      Incep de nou Redauspicor, ari,
           * IN.________________5i£
  catüs suili* Ujj onnan kezdem. Retexo, ere#
  Redorior, iri* orsa* Suni.
  Încep la ceva lucru mare, Moli* or, iri, itus sum. Igyekezem valami ' nagy; dologhoz kezdeni.
  Incep la cineva cu reu, Aggre* dior, essus sum, aggredi. Néki esem, néki ütök.
  Adorior, adorsus sum, iri.
  Jbvado, si, sum, ere.
  Pető, tii, titum, ere.
  Impeto, tii, titum, ere. începere la cineva cu reu, Aggressio, onis, f. 3. Reá rohanás,, néki ütés.
  Impetus, tús, m. 4*
  Incet, ital: Chittare, Cesso, avi, atum, are. Megszűnöm, szűnöm.
  Requiesco, évi, etum, eseer* » *
  - Desino, sivi, situm, nere.
  Desisto, destiti, titum, ere. Concesso, avi, atum, are. Intermitto, si, ssum, ere* FeT-ben-hagyom, szűnöm. încetare, Cessatio, onis, f. 3. Megszűnés,
  Concessatio, onis, f. 3. Tncetatoriu, Cessator, toris, m. 3.-Megszűnj.
  Cessans, antis, o. 3. încetat, Cassatus, ta, tum; Jl*.
  szűnt. încetat a face, Desitus
Digitized by i^ooQle
jSi»_______________IN,
   A* mit 4* ember tovább nem mivel
                   Încet a tuna, Detono, avi, atum, are. Dörgéstől megszűnöm. Igcet dela ceva lucru, Vaco, avi, atum, ure. Htualkodomf Încetare dela ceva lucru, Vaca-ţţo9 onis, f. 3. Jltvalkodási Încetare dela rezboiu incatva temp, Inducias, eiarum, f. i. plur; Ideig való szünés et hadaho• zástólj fegyver nyúgovás. Încetare legilor incatva temp, Ju-ristitium, tii, n. a. Térvénynek és perlekedésnek ideig való megszűnése^
   Inducias litium.
   Ipceva mod, ital: 'In certo modo, Quodammodo,' Valami módon* Inche, itţl: Anche, Etiţio, Ismét. Item, Iterţim.
   Rursum, Adhuc, adv:
   Ipchid, ital: Inchiavar* chiudere, Claudo, si, ium, ţra. pérehesz-ţem,
   lncíudo, si, sum, éra.
                     Coiţcludo, si, sujn, ere. Qpcţţido, «i, sum, ere. Rekesz*
   t*m*
   îiţchidefe, Inclusio, onis, f» 3. Bé-reke^ztés,
   Qaţwtrş, tFar, f. it Clausul#, lae, f.
   Conclusio, pnisş f. 3t Ipchifoare, Clau ţruxna ţriy 9* s. ftekesz.
     Seclusorium, rii, n, a,
     Seclusio, onis, f. 3.
     Clausula, lae, f. ţ.
     Inchidietoriu, Occlusor, oris, m, 9« Rekeszti».
     Conclusor, oris, m, 3, Bére« keszt'ó.
     Inchjţ Clausus, sa, sum< Béren késztetett.
     Conclusus, sa, sum.
     Inclusus, sa, síp,
     Qcclusus, sa, sum,
     închid afare, Excludo, ai» sub, éré. Kirekesztem*
     Extermino, avi, atum, are,
 . Închidere afare, Exclusţe, anii, f. 3. Kirekesztés.
     Inchidietoriu afare, Exclusor, om, m, 3. Kirekesztő.
     Exclusorius, ria, ium.
     Inchif afare, Exclusus* sat scud. Kirekesztetett.
     Ipchid calet Viam intercludo, si, sum, are. Az útat béreken* tem, megrekesztem•
     Viam ohşepio, ivi, epsi, epius^ ira*
     Închidere caii, Vias interclusis * onis, f. 3. Útnak elfoglalón, meggátolása.
     lnchifa cale, Via interclusa, M út meggátoltatott, elfoglalt*, tolt.
     Închid carta fcrife, Epistolsm clavdo, si, sum, ara* A9 Lev*. let bépetsételem.
Digitized by L^ooQle
IN.
* IN.
 închid dela ceva, Praecludo, si, cum, ere. Ebrekesztem valamitől.                        ^
 închidere dela ceva, Praeclusio, onis, f. 3. Kirekesztés valamitől
                                         Inchif dela ceva, Praeclusus, sa, sum* Valamitől elrekesztetett. închid in laturi,. Discludo, sl, sum. Külön rekesztem, fére rekesztem.
   Secludo, si, suni, ere. închidere in laturi, Disclusio, o* nis, f, 3. Külön, és fért re-kesztés.
   Sechisio, onis, f. 3.
 Inchif in laturi, Disclusus, sa, sum. Külön, és fért rekesztett.
 Închid in lontru, Includo , si, sum, er e/Bérekesztem.
   Introdu do, si, sum, ere. Occludo, si, sum, ere.
                                        Închid in misloc, Intercludo, si, sum, ere. Középben beteszem. Închid impregiur, Circumcludo, si, sum, ere. KörnyúUrekesz-tem, bekerítem.
   Circumclaudo, si, sum, ere. Inchif impregiur , Circumclusus , sa, sum. Körhyül.vétetett, be-rekesztetett.
 Închid la olalta, Concludo, ai, sum, ere. öszve-rekesztem. Închidere la olalta, Conclusio, o-nis, f. 3. Oszve-rekesztes.
Inchif la olalta, Conclusus, su , sum. Oszve-rekesztetett. închid, fau gat vorba, Deoro, avi, atum, are. Beszédemet elvégezem, rekesztem. închidere, fau flersire vorbi, Con. clusio, onis, f. 3. Berekesztése vagy végzése a9 beszédnek. Clausula, lse, f. I* Végső bé-
   * rekesztés.
   Conclusiuncula, lse, f. 1. Rövid berekesztés, elvégzés. închid use, Ostium claudo, si sum, ere. Bétészem az ajtót. Januam impono, sui, tum, ere. Januam, et portam claudo, si. sum, ere.
Inchifore vitelor, Cavea, vese, f. i. Marha rekesztő hely.
   Clausura, rse, C 1«
Închid vitele, Pecora includo, si, sum, ere. Marhát bérekesztem. Închin, ab Inclino, avi, atum, are. Hajlok. Offero, obtuli, latum, erre. Ajánlom^ néki a-járt lom.
   Defero, tuli, delatum, errer Commendo, avi, atum, are. Dedico, cavi, catum, care.
   Dico, cavi, catum, care* Închinare, Oblatio, onis, f. 3. A-jánlás.
   Commendatio, onis, f. 3. Inchinatoriu, Offerens, entis, o. T. Ajánló.
   i Commendator, oris, m. 3.
Digitized by LjOOQle
5*o                   IN.                                    IN.
Închinat, Oblatus, ta, tum. Ajánlott. *
                                          Închin ou beuţura, Propino» avi, natum, nare. Réá köszönöm. Offero, obtuli, oblatum, erre. închinare, Propinatio, onis, f. 3.
   Réá köszönés• închinători u , Propinator, oris, m. 3» Réá köszönő.
Inchinume, Inclino me , Adoro , avi, atum, are» Imádok.
   Colo, lui, ultum, e-e.
   Veneror, rari, atus sum. închinare, Adoratio, onis, f. 3. Imádás. Cultus, tús, m. 4« Inclinatio adoratoris. Jnchinatoriu, Adorator, aris, m. 3. Imádó.
Închinare la dumnediei ftreini, Superstitio, Onis» f« 3. Hamis isteni-tisztelet.
Jnchinatoriu la dumnediei ftreini, Superstitiosus, sa, sum. Hamis istent tisztelő.
Inchinume cuiva, Venerar, ari, atus sum. Mást tisztelek. Honoro, avi, atum, are.
   Colo, oolui, cultum, ere. Revereor, eri, iţus sum. Honesto, avi, tatum, tare, Închinare cuiva, Veneratio, onis, f. 3, Tiszt elés.
   Honora ti o, onis, f. 3«
   Honest at io, onis, f. 3# Inchinatoriu cui?*, Venerabor, to-tiAv m> 3» Ti*ztelŐ%
   Cultor, toris, m. 3.
   Honestans, antis, o. 3. Inchinume de fanetate , Saluto, avi, atum, tare. Köszöntő A, jó ege'sse'get kévánok.
                    Salutem dico, xi, ctum, ere. . închinare de fanetate, Salutatio, onis, f. 3. Köszöntés, Inchinetoriu de fanetate, Salpta* tor, toris, m. 3. Köszöntő. Inchinume de fanetate cu numele altue, Nuncio salutem nomi*, ne alterius, v verbis alterius, Valakit köszöntök más nevével
                     Inchinume de fanetate împreuna, Consaluto, avi, atum, tare. Egy* gytitt köszönetét mondok. Inchinume de fanetate si eu inni* poi, Resaluto, ţvi, tatum, are. Viszsza-köszönöm,
Inchieg, v. inceg, C.oagulo, avi, latum, are. Megalatom. Inchiegare, Coagulatio, onis, f, 3.
   öszve-alatás,
Inchiegatoriu, Coagulator, oris* m. 3. öszve-oltó, Coagulţim, li, n, 2.
Inchiegat, Coagulatus, ta, tun»-öszve-óltotU aludt.
   Lapte inchiegat, L,ac coagu* latum, Alutt-téj,
Inchiu la olalta, ital: Inchiodare, Compagino, avi, «tum, a«. Ősz ve * foglalom*
   Connecto, xui, ectere, exum,
Digitized by L^ooQle
                                      IN.
      - - - -------------------------f
  Conjungo, unxi, ctum, ere* I Coagrhento, are, avi, atum» Copulo, avi, atum, are*
  Infibulo, avi, atum, are.
  Inchiere, Compago, inis, f. 3. Ösz-ve-foglalás. Compages, gis, f. 3. Commissura, rse, f. i.
  Inchietoare, Copula, lae, f. i. ösz-vefoglaló.
  Confibula, Ise, f. i* Öszvefoglaló fa9 vagy szeg.
  Inchiet, .Copulatus, ta, tum. ösz-ve foglalt at ott. Connexus, xa, xum*
  Inchiere trupului, Verticulae, larum, f. i. plur: Testnek ős*-ve foglalása.
  Inch ie tur a medularilor, Articula mentum, ti, n. s. ízek* ősz-ve foglalások,
  Inchietoreíc, Articularis, re, c. 3. ízeknek való. '
  Articularius, ria, rium.
  Jnchietoreste, Medullariter, afdv: Medullate, ízenként. Articulariter, Articulatim.
  In cinci parti impartit, Quinque* partitus, ta, tum. öt-részre osztatott.
  Jn cinci parti, Quinquepartito, adv: Öt-részre,
  Jncing, Incingo, xi, nctum, ere, Bé-öveázem.
  Cingo, xi, ctum, ere,
  Subcingo, xi, cinctum, ere. Accingo,^ xi, ctum, ere. Fel*
              IN.
   övedzem.
Incingere, Cinctus, túá* m. 4* Övedzés. Cinctura, rqe, f. i* Incingatoare, Cingulum, li, n. %. Öv. Cingulus, li, m. s* Succinctorium, rii, n. 2.
                    Incingf, Incinctus, ta, tum* Bé-övedzett. Cinctus, ta, tum. Incingf impregiur, Interci netus , ta, tum. AhaUövedztetetU Subcinctus, ta, tum.
Incingf pedeinainte , Praetextus , ta, tum. Elöl bé-övedzett, eZo-ruhás.
Incingume cu arme, cu fer, Ae» cingor armis, ferro, ense, accinctus sum, cingi. Felfegyver-kezem.
încing cu arme, cu fer, Accinctus ţ ferro, armis, ta, tum. Fegyver* rel felkészült. încoace, Hac, Erre, ezen.
   Ist hac, Errefelé.
   Horsum, Ide felé.
   Incoltiefc, Progernţino, avi, atunv are. Kitzlrázom.
   Egermino, avi, atum,. are, Expululo, avi, atum, are. Incoltire, Egernuoatio, onis, f, 3t* Hitzirázás,
   Incoltiefc iare, Repululo, avi, tuiţ>, are, Kttzirázom ismét, Repuţule&co* ere,
   Incolecefcume, Conspiro, avi, tuu»^ are. Kígyó módra Qszve-te&** rtdzem,
Digitized by ^ooQle
   tfss                IN.
         á II ■   ■ '   ■ ■ ■■ ■   ■ • '
Incord, a cordas extensio, fen* do, tetendi, sumv, ere. Felvonom. Extendo, endi, sum, ere. Festi* tem. Intendő, ere.
   Încordare, Tensio, onii, f. 3. Fel-vonás, feszítés.
   încordat, Tensus, sa, sum, tentus, ta, tum. Felvont^ vonatott.
Incord arcu, Arcum adduco, xi, ctum, ere. Megvonom az ivet.
   Incord cetera, Intendo cordas, A* húrokat felvonom, meg* vonom. ,
Incredeintiez cuiva ceva, Concredo, didi, ditum, ere. Réá bi* zom. Delego, avi, atum, are. Committo, misi, ssum, ere.
Iţicredeintiare cuiva ceva, Delegatio, onis, f. 3. Valakire va* lami dolog bízás.
Incredeintiat, Commissus, sa, sara, Red bízott.
   Delegatus, ti, m. a, Valami dologra bírált.
   Auctoratus, ta, tum. Valami* ben megbizatotU Fretus, ta, tum. Bízván bízott, Elhitt,
Incredeintiez, Assecuro, avi, tum. Bdtorságossá teszem.
Incredeintiez fpre cafatprie, Sponso, avi, atum, ţre. Eljegyezem. Desponso, ara.
Incredeintiare fpre oafátorie, Spousşlia, ium, p. 8* plur: et sponsaliorum. Kézfogás.
                 IN._____________
  Sponsalis, le, c. 3.
  Incredeintiat fpre cafatorie, Spon* sus, si, m. a. Vőlegény.
  Incredeintiata fpre călătorie, Desponsa, sse, f. i. Mátkát leány.
  Incredeintiat, Desponsatus, ti, ' tum. Elmátkásittatott. Disponsus, sa, sum.
  Sponsussa , sum. Egyben• igértetetu
  Incredeintiat unu cu altu, Consponsi, sorúm, m. a. plur: Egy* másnak hittel kötelesek.
  Incredeintiezunţe cu nedesde, Spero, avi, atum, are. Remén• lek, reménlem,
  Iţicredeintiare cu nedesde, Spef, ei, f. 5. Remén ség.
  Incredeintiare cu nedesde putint, Specula, lse, f. i. Remense-getske.
  Incredeintiat cu nedesde, Sper* tus, ta, tum. Re ménlett.
  Incredeintiezume tare , Confido, di, sum, ere. Bisom*
  Incredeintiare vertoafe, Confidentia, f. i. Bizodalanu Confisio, onis, f. 3.
  Incredeintietoriu , Confisus, st, sum. Bízó.
  Incredeintieste, Confidenter, id* Bízva.
  Incredume mie, Praesumo, si, ptum, ere. Magamai elhiszem, sokat állítok magamról.
  încredere siţţ, in íine^ Praesumtio,
Digitized by <^»ooQle
 __________________IN,__________________
  onis, f. 3. Magahitt ség, ma*
  - gafelöl sokat állítás.
  Incrediut, in fine, Praeiţimtuosus, sa, sum, Magárál sokat állító, mérés*.
  Confidens, tis, o. 3* Magabízott. Temerarius, ria, ium. fncredume, si me márefc, Insolesco, eret Elhiszem magamat, fennyen vagyok.
  Increft, a criffca, quse habét inci?
  suras. védi creft.
  Incretieící Crispo, avi, atum, ara. Meg fodor itomy ránUolom. Irrugo, avi, atum, are. Rán-tzolom.
  Incretire, Crispatip, onis, f. 5. Fodoritás, rántzolás,
  Irrugatio, onis, f. 3.
  Incretir, Crispatus, ta, tum. Fo-doritott9 rántzoltf Irrugatus, ta, tum.
  Rugatus, ta, tum*
  Incretitoriu, Crispator, oris, m. 3. Fodoritó, rănţzolâ.
  Irrugator, oris, m. 3,
  Rugator, oris, m. 3,
  Incretiefc, Plico, are, cui, ciţuiţi, plicatum. RánUolom.
  Corrugo, are. ősxve-rántzabm. Replico, cui, citum, «ure. lacretitura, Plicatura, ree, f. i, Rántzqlás, rdntz.
  Incretioeof, Plicabiiis, le, c. 3.
  Rán tzo Iható.
  {ţţcţetiefc frunte, Fronţem obdu-
              IN,                52.5
  co, duxi, ctum» ere. Megrán-tzolom homlokomat«
  Frontem capero, avi» atam, are, Homlokdmat komoritom% rántzolonu Incrucefcume, Mirando ohstupeo, ui, m. Tsudálva elbdmálok, álmélkodpm»
  Incrucire, Mirando stupiditţs» ta** tis, f. 3. Elbámúlás.
  Stupor, oris, m* 3« > încrucişez, fau tai crucis, Decus* sq, avi, atum, are. Keresztül-vágom, tészem.
  Incrucisere, Decussatio, onis, f. 5.
  Keresztül, kereszt módra tevés# Incruciseste, Decussatim, adv;
  Keresztül, '
  Inerunt, Cruento, avi, atum, *re« Megvéresitem. încruntare, Cruentatio, onis» f. 5« Megvéresités, încruntat, Cruentatus, tata, ţunţ» Vérben kevert.
  Incruft, Incrusto, avi, atum, Bcmdxofom.
  Crusto, ayi, atum, ara,
  Illino, ivi, litum, ire,
  Induco, xi, ctum, era. Incruftare, Incrustatio, onis, f; \ Bém4zoJdsf vakolás.
  Gypsatio, onis, f; 3.
  Incrţiftat, Incrustatus, * tata, tun*. BémázqltatoU x vakoltatok ţ színiéit. Illitu* ta, tum*
  Inoţuf, Ingtuţ ti, m* *» Áijptifzs,
Digitized by v^.ooQLe
 5*4_________________Itt._____________
  încuia, Claudo, si, şam, ere. Bé-zdronip teszem.
  Concludo, sí, sum, ere.
  “ Oppilo, avi, «tum, are.
  Includo, si, sum, ere.
  Obsere, avi, atum, are. Bézá-rom, békoltsolom.
  Gave claudo, si, sum, ere. Pessulo occludo, usi, sum, ere. Addo pessulum foribus, addere. Obduco,'ere pessulum. Repagulo, occludo, ere. ' 'Oppessulo. avi, atum, are. Incnere, Clausio, onis, f. 3. Zárás. Inclusio, onis, f. 3.
  Conclusio, onis, f. 3.
  Obserat io, onis, f. 3* .
  Oppilatio, onis, f. 5.
  Incuetoriu, Claudens, entis, o. 3. Zárló. Occludens, entis, o. 3. Obserans, antis, o. 3.
  Tncuet, Clausus, sa, sum. Zdrlott. Obseratus, ta, tum.
  Oppilatus, ta, tum. Oppessulatas, ta, tum.
  Occlusus, sa, sum.
  Incuetoare, Sera, r», f. i. Lakat, zár. Pessulus, li, m. a. Kilints. Repagulum, li, n. a. Ajtó-zár. Vectis, tis, m. 3. Retesz, zár, kilints.
  Claustrum, tri, n. a. Zérlófa, vas zár. Obex, • cis, f. 3. Re-tesz.
  Incuetoare cu incuere, Clausula-
  * Ius, U, tum. Ztfros.
________________IN.
   Repagulatus, ta, tum. Vectibus, pessulisque instructaj, ta, tum.
Incui afare, Excludo, si, mo, ere. Kizáromz Incui inainte lui use, Ostium praecludo; si, sum, ere, Bé-s tegzem as ajtót előtte. Ostium alicui occludo, ere. Fores alicui claudo, ere.
                                         Incui in laturi, Secludo, si, som, ere. Külön zárom, rekesztem. Incui u iftipregiur, Ci rcumcludo, si, sum, ere. Környül-zárom. Circumclaudo, si, sum, ere. Incui pedeafupra, Superdudo, si, sum’, ere. Feljül réá-zárom. Incui pe deinlontru, Abintus obsero, avi, atum, are. Belől bé• záronu
Incuiume, Ihcludor, di, sus som. Zárkódom.
   Occludor, di, sus sum* Incnngiür, Circumeo, ivi, turn, ire. Kerülöm.,
   Ambio,’ ivi, tnm, ire.
   CirculOj avi, atum, are. Inctingluraré, Circuitio, onis, fi-Kerülés,
   Circuitus, tús, m. 4*
   Ambitus, tús, m. 4--Incungiurétoriu, Circulator, ori* m. 3. Kerülő.
Ingiwígiurétöri, Circulatores, tt riilölí.
íncu”:' i --’ nemica, Grt®*
Digitized by ^ooQle
IN.            -________________ IN._____________________________5*5
   lator, oris, m. 3. Imitt-amótt kóritzáló, kerengő•
   Agyrta, tce, m. i. ►
   Scurra, ree, m. .1. Lucungiuretoare pribeaga, Circulatrix, cis, f. 3. ImitUamott élod'ó trágár aszszony. Jncungiur ceva ţnpregiur, Circumdo, dedi, afum, are. Kör-nytíl-vészem.
   Circumcingo, xî, nctum, ere. Cingo, ţixi, ilctum, ere.
   Circulo, aví, atum, are. Circumveni®, ni, ntum, nire. Ambio, ivi, itum, ire. Incungiurat ceva impregiur, Circumdatus, ta, tum. JCőrnyúl-vétetett.
   Cinctus, ta, tum.
   Circumclusus, sa, sum. Circumventus, ta, tum. Circumcinctus, ta, tum. Ambitus, ta, tum. KörnyúU kér itt e tett.
Jncungiur cetate cu refboiu, Ad-msenio, iavi, uiuoo, iare. Megszállom , bekerítem ostrommal d várost.
   Cin go, pti, nctum, ere. Circumsido, di, essum, ere. Obsido, ere bello.
   Obsidione cingp, nxi, cinctum, ere urbem.
   Ex omni aditu claudo, si, sum, ere.
   Obsideo, ere.                 ■ <
  . Obsidione , urbem prsemo, ess^ ssum, ere.
  Incungiurare ceteti, Obsidio, onis* f. 5. Megszállás, ostromlás. Obsessio, onis, f. 3.
  Obsidium, ii, n. 9. íncungiuratoriu ceteti cu refboiu, Obsessor, oris * m. 3* Megszálló,
  Incungiurata cetate cu refboiu Obsessus, sa, sum. MegszáU hatott.
  Incunginr cu mulţime, Circumstipo, avi, atum, are. Seregek* kel környül-vészem. Incungiúrat cu mulţime, Circum-sfípatuB, ta, tum. Seregekkel környuUvétetett.
  Jncungiur cu palane, Vallo cir-] cumdo, dedi, ’ dátum, are. Kör-nyúUjántzolom.
  Incungiurare cu palane, Circumvallati^ onis, f. 3. Környtilsán       lás.
  Incun£t**âţ ou palane, Circumvallatus, ta, tjum. Sántzal bé-kerületeit. jncungiur, ocolefc, Cţrcumeo, ivi, tunr, ire. Et kerülöm, óvom magamat.
  Preetereo, ivi, itum, ire# Declino, declinavi, atum, nare# Caveo,'cavi, cautum,'ere.
  Vii o, avi, atum, are.
  Devito, avi, atum, are.
  &vita, avi, atum, are.
Digitized by v^ooQle
s»6                     m.
  tncungiurare, ocolire, Praeteritio» onis* f. & Elkerülés•
  Circuitio, onis, f. 3.
  Circuitus» tâf) in. 4»
  Devitatio, onis, f» 3»
  Cautio, onis, f. 3. óvás*
  , Câutela, Ite» f» 1.
  )b€ungiurind, Circulatim, Élke* rúlve*
  lucura ostéile» Incursant hostés, Az ellenség szágódik* fncurere osteilor, Incursus hosti» um* incursus hostilis. Ellenség hissdgúlds. llilurc, vedi incalcefc, calcefc» Ih-dar dau, Gratisdo, dedi, da* tum, are* Ingyen adok.
  Dono, avi, atum, are. Ajándékozóin.
  Muneror, ari, atus sum. .
  . Gratifieor, ari, catus sum. Ingyen valakinek kedveskedem. In-dar danie, Donatio, onis, f. 3. Ajándékozás.
  Muneratio, onis, f. 3.
  In-daţ datatori u, DonaHvus, va; ▼um. Ingyen, ajándékon adó. Munerarius, rii, m. a. lb-dar, Gratuitus, ta, tum. Ingyen való.
  Gratuito, adv: Ingyen•
  Gratis, adv:
  In-dar dau inderept, Redono, avi, atum, are. Ajándékozom vi-spontag*
  Remuneror, ari, atus sunu
  Jndate, ital: detto falto, lllico, adv: Min gyárt) menten, tö+ ténU
  A óta tűm, Confestin*
  Continuo.
  Extemplo»
  Evestigio*
  Illictt.
  Statiat»
  Subito.
  Subinde.
  Protinus»
  Protenus»
  Sine cunctatione*
  Sine mora
  Sine interposita mora»
  Indate, atunci, Commodum, adft Azonban, szintén akkor. Indate cat,' Simulae, Mihent.
  Simul ut, simul atquew îndemâna, Facilitas, dexteritis in perficiendo, Alkalmatosság c? mivelésre. îndemânez, Opportunitatem pm* beo, ere, ui. Jó alkalmatosságot szólgáltaiok.
  Indemanare, Opportunitatis, dexteritatis praestatio, Jó alkalma t osság* szólgáltatása. Indemanezume, Dexteritate sit* rius juvor, ari. Mástól se git» tetem.
  îndemn, Indo animum. Excitoy avi, atum, are. Hortor, ari, ta* tus sum. Intem> késztetem. . Moneo, nui, nitum. Intem.
Digitized by <^»ooQle
   Admoneo, ui, itum, ere. Megintem.
   Adhortor, ari, atu* sum.. Réá-intem.
   Exhortor, Uri, tatus lom. Nógatom.
   Cohortor, ari. Megintem,, né* gatom.
   Animo, ávi, ^um, are. Biztatom.
   Adanimo, avi, atum, are. Stimulo, avi, atym, are* Izgatom.
   Exstimulo, avi, atum, are. îndemnare, Admonitio, onis, f. 3. Intés, izgatás. Adhortatus, tűs, m. 4«
   Monitio, onis, f. 3. Intés. Monitum, ti, n. a.
   Monitus, tús, m. 4> Admonitum, ti, n. a.
   Hortatio, onis, f. 3. Intés, késztetés.
   Hortamen, nis, n. 3.
   Hortatus, tús, m. 4*
   Cohortatio, onis, f. 3. Exhortatio, onis, f. 3. Adhortatio, onis, f. 3. ludemnatoriu , Admonitor, ris t in. 3. Réá-intő, izgató, Adhortator, oris, m. 3. Exhortator, oris, m. 3. tiortator, oris, m. 3. Hortativus, va, vum. Cohortator, toris, m. 3* Monitor, ©ris, m. 3.
  Indemnetoare , Exhortatrix, cis, f. 3. IntÖné> îndemnat, Admonitui, %*, tum. Intetett*
  Stimulatus, ta, tum. ösztti* nözt etett. îndemn, Stimulus, li, m. *. ősz* tön.
  îndemn foarte la ceva, Concito, avi, atum, are. Felinditom, iz* gatom, ingerlem.
  Incito, avi, atum, are. Inget• lem.
  Instigo, avi, atum, are. Izga* tom.
  Commoveo, vi, otum, ere* Feb inditom.
  Instimulo, avi, atum, are. Izk gatom.
  Stimulo, avi, atum, am Exstimulo, avi, atum, are. Excito, avi, atum, are. Felin* ditom.
  ^îndemnare foarte, Concitatio, nfe f 3. Izgatás, felgeijesztés. Instigatio, onis, f.£. Ingerlés,, izgatás. Insimulatio, nis, f. Ş. Incitatio, onis, f. 3,
  Stimulatio, onis, f. 3.
  Impulsio, onis, f. 3. Ingerlés,. Impulsus, sús, m, 4*
  Instinctus, tús, m. 4* Izgatás. Illicium, ii, n. a. Késztetés, Indemnetoriu foarte, Concitator, oris, m. 3. IngerW7 izgató. Instigator, oris, m. 3. Izgaté.
Digitized by <^»ooQle
5a S_______________IN._______________
   Instimulator, oris, m» 3.
* Stimulator, oriâ, m. 3. Exstimulator, oris, m. 5. Incitamentum, ti, n. 9« Impulsor, oris, m. 3. itesstetv, nógató*
îndemnat foarte, Concitatus, ta, tum. Ugatott, ingerlett. Excitatus, tata, tum. Felindit-tatott.
   Impulsus, sa, sum. Késztetett, Instigatus, ta, tum. Izgatott. Exstimulatus, ta, tum. Stimulatus, ta, tum«
IYidemnat de dărnicie, Studio li-beralitatis incitatus, tata, tum. Adakozóságtól ingeréltetett. Benignitate impulsus.
Inderept, ital: indietro, Retro , Viszsza,
Inderept me trag, ital: Indietre, Retrocedo , cessi, ssum, ere. Visxsxa-vonotn magamat. t . Retroeo, ivi, itum, ire. Retroago, egi, actum, agere. Inderept tragere, Retrocessio, o-nis, f. 3. Viszsza-vonás. Retroactio, onis, f. 3. ţndereptnicefcume, Dissideo, ere. Viszszát vonszok.
   Rixor, ári, xatus Sum.
   Jurgor, ari, gatus sum. Contraversor, sari, satus sum. Alterco, altercor, ari, tftussura. Cavillor, ari, latus sum. Indereptracie, Dissidium, dir, n. a.
_________________IN.__________________
   Viszs 4 a-von ás.
   Rixa, xsr, f. î.
   Contentio, onis, f. 3*
   Discordia, dise, <• t. Controversia, siar, f. i. Repugnantia, tist, f. 1-Contumatia, tiae, f. î. Altercatio, onis, f. 3. Veszekedés.
   Cavillatio, onis, f. 3« Palvar-
•  kodás.
Indereptnic, Discors, dis, o. 3. Viszsza-vonó.
   Rixosus, sa, sum.
   Rixator, oris, m. 3* Adversarius, rii, m. s. Adversator, oris, m. 3. Indereptnic ne afcultatoriu, Inobe* diens, entis, m. 3. Engedetlen. Inobsequens, entis, o. 3. Capitosus, sa, sum.
   Contumax, acis, o. 3. Repugnans, antis, o. 3. Indereptnic, reu, Protervus, va, vum. Fajtalan, szilaj, szemtelen.
I iderepjtniceste, cu reutate, Perperam, adv! Gonoszul, fordutid. Perverse, proterve, proterviter. Indef, a denfo, Inculco, avi, a-tum, are. Belé-tömöm, nyomom.
   Denso, avi, atum, are. Condenso, avi, atum.
Indefare, Inculcatio, onis, f. Bele-tömés, nyomás.
Digitized by v^.ooQle
                 IN. ?
    Condensatio, onis, f. 3.
 ’ Indefitoriu, Inculcator, oric, itt* 3. Tömő.
    Indefat, Inculcatus, ti, tum* Tömött.
    Densatus, ta, tum;
    Densus, sa, sum.
    Condensum, sí, n. *; Condensus, sa, éum.
    Ihdefime, Densitas, «tis, f; 5; Stí-rüiég, tömöttség.
    Dehsitudp, inis, f. 3. Jndefetieste, Dense, adv: Sáriin, Indefume, Denseo, ui, ere. Meg-sürudöm.
    Indefume la ceva; Mé insinuo, avi; atum, nuare. Valahová maga• that beszúrom, bészinlem.
    Mé ingero, gessi, ingestum, ere. Erővel belé elegyedem;
    Jndefare la ceva, in&inuatio, onis, F. 3; Bésztnlés.
    Indetorefc, Urgeo, ursi, ere; Erőltetem, kénszeritem.
    Gogo, égi, actum, cogeré. Adigo, égi, actum; ere. Impello, puli, ulsum, ere. InUfgeO, si, ere.
    Adurgeo, ere; Red kénszeritem, Necessito, avi, atum, are. índetorire; Coactio, Onis, f. 3; Kénszerit és, erőltetés.
    Coţctuft, tús* m. 4.
    Adactio, onis, T. 3. Kénszerit és. Impulsio, onis, f, 3. Erőltetés. Impulsus, sús, m. 4.
                                                                           H
        ■ ífe *                     Ság
  Jndfc torit Necessitas, atis, f. 3. Ke-telenség.
  Indetorítoriu, Impulsor, oris* ni 3« Kénszeritö, reá hajtó; Impellens, tis; o. 3.
   Coactor, oris; m. 3.
  Indetorit, Obtortu* la, tum; Red kénszerit ett.
   Coactui, ta, tum*
   Invitus, ta, tum. Kenteién^ kénszerittetett.
   Adactus, ta, tum. Red kénsze-ritetb
  Jndetoriceite, Coacte, adv; Invite.
   Kételenül.
  Indetorefc, Obligó, av5, atum, are. Kötelezem.
   Obstringo; nxi, ctum» ere. Indetorire, Obligatio, onis; f. & Kötelezés;
  Indetorit, Obligatus, ta, tum. Kö» teleztetetti köteles*
  Indetorit la ceva; Dara nos; indee* Valamire köteleztetett.
  Jndeia, India* diae, f. 1. India on szdg ásiúban.
  Indeiac, Indiacus, ca, cum. Indiai, Indeiaci, Indiaci, corum, m.'a. plu* indiai népek*
  Indeic, Indicum, ci; n; 9. Indid kékfesték,
  Indoefc, Duplicöj avi, atum, are; Kettőzöm.
   Adduplicó, avi, atum, are. Meg* Jiéltoztetem.
   Cooduplico, avi* atum, aré.
Digitized by LjOOQle
 53o       .       IN.
 îndoire, Duplicatio, onis, f. 3. Kellő zés.
    Coqduplicatio, enis, f. 3. Indoitoriu, Duplicator, oris, m. 3. Kettőz#.
 Judoit, Duplicatu», ta, tam. Két-tőzietett.
    Ináuplicatus, ta, tum. îndoit, Duplari*, ré, c. 3. Kettős. îndoit fur, Bifur, ria, m. 3« Fő-tolvaj, fó lop&. îndoit refplateitoriu, Bit ultor, o-ris, m. 3. Kétszer boszszúdl• ló, vieászafizetB.
 In doao forme, Bifariam. Két for-mán.
 In doao moduri, Bifariam. Két módon.
 la doae parti impartiefc, Bipartio, tivi, itum, ire. Kétfelé osztom. Bipartior, irf, itus sum.
 In doao parti împărţire, Bi partitio, onis, f. 3. Kétfelé osztás. Bipertitio, onis, f. 3.
 I& doao parti crepat, Bifidus, da, dum. Kétfelé hasadt. ' Bifidatus, ta tum.
 In doao parti deschif,* Bipatens, ti», o. 3. Kétfelé nyílt, in doao typuri, Bifariam. Két kép-pen.
 ‘ Indoelcume, Dubito, avi, atum, are. Kételkedem.
    Ambigo, ere.
    Anceps sum, es, fui, esse. Huircu, esi, sum,e re*
   Pendeo, pependi, sum, ere.
   In ambiguo versor, ari, tu» som. Indubito, avi, atum, are. Ki* telkedem benne,
   Indoefcume, incatva, Addubito, avi, atum, are. Kételkedem sta» bású.
   Subdubito, avi, atum, are. Subdiffido, di, ere. Mintegy Jé* lek, kételkedem. * îndoire, Dubitatio, onis, Í.Z. Kételkedés.
   Ambiguitas, atis, f. 3. Haesitantia, tiae, f. i.
   Haesitatio, onis; f. 3.
   Aporia, riae, £ í.
   Îndoiala, Dubium, ii, n. 2. Ki» tség.
   Ambiguum, gui, n. a.
   Dubietas, atis, f. 3. îndoit cu indioala. Dubius, bifl» ium. Kétséges.
   Anceps, itis, o. 3.
   Dubiosus, sa, sum. Kétséges. Dubius animi.
   Incertus, ta, tum.
   Ambiguus, gua, uum.           ^
   Dubia opinio.
   Incertum consilinm. îndoit, Dubitatus, tata, tum. /     |
   miről kételkedek.
   Indoiceof, Dubitabilis, le, o. 3,
   Kételkedhető•
          \
   Indoitoriu, Haesitans, antis, o. 3.
   Kételkedő.
   ■  Haesitabundus, da, dum.
 V
                                                                                                                                    Digitized by Google
         ,_____________IN.
   Dubitans, Antis, o. 3.
   Indoiefc, Occulto, avi, atum,' afre.
   *   Eltitkolom.
   Occulo, avi, atum, are. Dissimulo, avi, atum, Are.
   Celo, lavi, latum, lare. Abscondo, di, sum, ere. Indofire, Occultatio, onis, f. 3. Eltitkolás,
   Dissimulatio, onis, f. 3. Indoiitoriu, Occultator, oris, m. 3. Titkoló.
   Indofit, Occultatus, tata, tum. El-titkóltatott.
   Absconditus, ta, tum. Occultus, ta, tum. Indofe/cume, Me subtraho, xi, ctum, ere. Fére vonom magamat , elrejtezem.
   Deliteo, ere, ui.
   Delitesco, ere. îndrept, Justifico, avi, atum, are.
   Igazzá teszem, îndreptare, Justificatio, onis, f. 3.
   Igazzá tevés. îndreptat, Justificatus,' ta, tum.
    JMegigazúlt. îndrept, Dirigo, xi, ctum, ere. /-gazilorn.
   Expedio, ivi, tum, ire.
    Corrigo, exi, ctum, egere. ICmendo, avi, atum, are. Ighzi• tom, jóbbitom. îndreptare, Directio, onis, f. 3. Igazítás, jóbbitás.
   Correctio, onis, f. 3.
                              34 *
   ' ______________îfrj______________g*
   Emendatio, onis, f. 3. V Jndreptatoriu, Director, oris, m. 5. Igazító, jóbbitó.
   Corrector, oris, m. 3. Emendator, oris, m. 3. îndreptat, Correctus, ta, tum. Iga• zitott.
   Adaptatus, tata, tum.
   Rectus, ta, tum.
   Rectificatus, ta, tum.
   Directus, ta, tum.
   Jndrept cu batae, Baculo emendo* avi, atum, are. Veréssel meg* jóbbitom.
   Disciplinae subjicio, ci, tum, ere.
   Fustigatione corrigo, exi* ctum, ere.                      ,
   îndreptat Cu batae, Disciplina correctus, ta, tum, Veréssel meg« jóbbittatott,
   îndrept iare in locul feu, Recozl» cinno, navi, natum, are. Ismét helyre igazítom. îndrept in fu£ Erigo, exi, ctum, ere. Felegyenesitem.
   Surrigo, rigere, îndreptare in fuf, Erectio, onis, f. 3. Felegyenesites. îndreptat in fuf, Arrectus, ta, tum. Felegyenesitett.
   Asser arrectorius, icandura puia drept in fuf.
 îndrept ftrembare a ceva, ^quo, avi, atum, aequare. Megegyen** sitem.
Digitized by VjOOQLC
552         '        IN.
IN*
                     Rectum facio, ci, ctum, ere. îndrept fpre cale fa, Viam ostendo, di, tum, ere. (Jtjdra igazítom. Dirigo, xi, ctum, ere* Indreptume, Justificor, cari, catus sum. Megigazúlok.
                     Îndreptare, Justificatio, onis, f. 3.
     Igazodós.
   Indreptezurae defpre faptei* mie imputate, Meum factum putgo, avi, atum, are. Megigazadom tselekedeteimben.
     Factum meum probo, avi, tum, r re.
     Factum meum rationibus tu* ror, eri, itus sum.
     Defendo, di, sum, ere*
     Camam meam sustineo, nui, entum, ere»
   Indreptez, Modero, avi* atum, are* t Igazgatom.
     Moderor, ari» atus sum.
     Rego rexi, rectum, regere# Guberno, avi, atom, are. Adguberno, avi, atum, are» Dirigo, exi, ctum, ere»
     Modum, et moderamen adhibeo, ui, itum, ere. îndreptare, Moderatio, onis, f. 3* Igazgatás, mértéklés. Cubernatio, onis, f. 3.* Igazga• tás, kormányozás.
     Moderamen, nis, n. 3.
     Directio, onis, f. 3*
     Rectio, onis, f« 3. Gubernaculum, li, n. 2*
  Indreptatoriu, Moderator, ris, m. 3. Igazgató.
  Gubernator, oris, m. 3.
  Rector, toris, m. 3.
  Director, toris, m. 3«
  Regens, entis, o. 3. Indreptatoare, Moderatrix, cis, f. 5* Rectrix, cis, f. 3.
  Gubernatrix, cis, f» 3. Indrefnefc, ital: ardire, Audeo aoti, sum, ere. ausus sum. Merek. Ausim, ausis, ausit, ausint. Indrefnire, Ausus, sús, m. 4* Mé* részség.
  Ausio, onis, f. 3«
  Ausum, si, n. 2.
  Audacia, ciae, f. i«
  Indrefnire oarba, Audentia, tiae, f. i. Vakmerő bátorság. Indrefnetiu, Audax, acis, m. 3.
  Mér ész lő bátoré Indrefnetiu, incatva, Audaculus, la, lum. Mérészetske. Indrefnetiu orbeşte, Audens, ti% o. 3. Vakmerő*.
  Ausus, sa, sum*
  Indrefnetieste, Audacter, adv: A a* daciter, audenter. Vakmerőn. Indulcefc, Indulco, avi, atum, art. Megédesítem*
  Védi Dulcefc.
  Indulcelo catra mine, Allecto* avi, atum, are. Hozzám édesgetem Allicio, exi, ectum, ere. Allicefacio, feci, factum, ere» illecto, avi, atum, tare*
Digitized by <^»ooQle
                 IN»___________________
  Illicio, xi, ctum, ere.
  Pellicio, exi, ctum, ere.
  Proleéto, avi, atum, are. Prolicio, xi, ctum, ere. Îndulcire catra, Illectus, tus, m. 4* Édesgetés.
  Illecebrae, b rarum, f. plu: Allectatio, onis, f. 3. Illectamentum, ti, n. 2. Illicium, cii, n. 2.
  Blanda inductio.                  %
  îndulcitori u catra, Allector, oris, m. 3. Hozzá édesgető. Illecebrosus, sa, sum*
  Allex, cis, m. 3,
  Illex, cis, m. 5. îndulcit, A Unctus, ta, tum. Édes• g etett.
  îndulceşte, Illecebrose, adv: Édes* getve.
  In dur unae, Commisereor, eri, ter* tus sum. Könyörülök, szánom. Commiseresco, ere.
  Misereor, ertus sum, eri. Miseresco, ere,
  Indurare, Commiseratio, onis^ f. 3. Könyörülés, szánás.
  Miseratio, onis, f.'3. Misericordia, diae, fV i.
  Indurat, Misericors, dis, m. 5. /r* galmas, könyörülő.
  Miserator, oris, m. 3. Commiserans, antis, o. 3. Induratieste, Miseranter, adv: Szá-nakodva, szánva.
  In earba umblatoriu booerel, Hser-
                 JN.               533
  bigrada coclea, leae, f. i. FLt* ben járó tsiga.
  Inel, Anulus, li, m. 2. Gyürü.
  Dactilion, onis, n. 3.
  Inelariu, Anularius, larii, m. 2» Gyürü tsináló.
  Inelariu deget, Anularis, re, c. 3.
  Gyürühez való.
  Inel forma, Annlariutf, ria, rium.
  Gyára forma. fnelat, Anulatus, ta, tum. Gyii* rüs gyürü viselő.
  Inelus, Anellus, li, m. 2. Gyű* rütske.
  In e funt, Insum, inesse,Hnfui.i?en* ne vagyok.
  Infas,' Fascio, avi, atum, iare. Bé* poláhom.
  Infasere, Fasciatio, onis, f. 3. Bé» polátás.
  Infasatoare, Fasciatrix, cis, f. 3.
  Bépoláló aszszony,
  Infaset, Fasciatus, ta, tum* Bé-
  polált.
  Infatur, ital: infasciare, Circum* ligo, avi atum, are. Környül* övedzem.
  In fa sur la olalta, Complector, ti9 xus sum. Ószvefogom.
  In fa s urat la olalta, Complexus, xa, xum. Egyben fogott.
  Infatiuefc, Infício, eci, ctum, ere. Megmártom, festem.
  Infucr>, avi, atum, are. Infatinire, Infectus, tils, m. 4* Megfestés.
Digitized by LjOOQle
  534              IN.
  Infatiuitor, Infector, oris, m. 3. Festo.
  Fullo, onis, m. 3.
  Infatiuit, Infectus, ta, tum. Festett, In fatia tau facia erbi, Herbaceus, ea, eum. Zöld fií színűm Prassinus, na, num.
  In fatia gaftani, Color castaneus* Gesztenye szin. Baliua, lia, iam. Badius, ia, ium.
  Spadiceus, ea, um.
  In fatia mari, Thalassicus, ca,cum. Tenger színű.
  Thalassinus,1 na, num* Thalassus, sa, sum.
  Glaucus, ca, cum.
  In fatia mari verde, Cumatilis, le, c. 3. Cumatile, lis, n. 3. Ten-ger színű zöld.
  In fatia mărului granat, Auriacus, color. Narants szin.
  In fatia mi eri, Mellinus color .Méz . színű.
  In fatia mortului. Helvolus, la, lum.
  Halavdny szín.
  In fatia neagra, Aquilus, la, lum, Fekete szín, barna.
  In fatia neagra, fura, Subaquilus, la, lum. Szürke barna.
  In fatia pamentului, Puligo, inis, m. 3. Fekete zöld színű.
  Pullus, Ua, Ilum.
  In fatia t^gli, Helvus, viţ 'm. s.
  Verhenyö, tégla színiig In^atia viöli, Am*fhi*tinu*, n«, num. Viola szintig
__________________fN.
   Amethistinatus, ta, tum. Janthinus, na, num.
In fatia vifonolui rosu, Ostrinus, na, num. Bdrson színű, veres baratzkvirdg színű*
   Blateus, tea, teum. Piros bdrson sfinű*
Infer inferez, Dignoro, avi, atum, are. Bélyeget sütök reá. Tudiculo, avi, atum, lare. Cauterio noto, tavi, atum, are. Id fera re, Cauterii impressio, nis, Bélyegezés.
Inferetura, Character, eris, m. 3. Bélyeg. Signum, ni, n. a. Stigma, atis, n. 3.
   Signaculum, li, n. s. Vestigium, gii, n. s.
Inferat, Cauteriatus, ta, tum. Bé* lyeges.
   Stigmaticus, ca, cum. Stigroatus, ta, tum.
Inferes feru la olalta, Conferrumi* no, avi, atum, are. Egyben for* rasztom a* vasat.
                                        Inferat feru la olalta, Conferrumina tus, ta, tum. E%y ben forrasztott, Inferare ferului lar olalta, Ferruminatio, onis, f. 3. Forrasztól* Ferrumen, nis, n. 3;
Infierbent, Fervefacio, eci, ctum, ere. Hevítem.
Ioferbentat, Fervefacto* ta, tum. Hevített,
   Vedi Ferhent Ferbintes, Ftrbio* tume,
Digitized by <^»ooQle
                                                IN.
                     înfig, Incutio, cutai, suro, ere.
   Belé-ütöm..
Infigere, Incussio, onis, f. 3. Belé üt és.
   înfipt, Incussus, fsa, sum. Belé-ütött.
                     Infig dsof, Defigo, xi, xum, ere.
   Leverem, leszegezem* înfipt d*of, Defixus, xa, xum. Le* fúggesztetet t.
   Fi*u*, xa, xum.
                                          Infig inainte, Praefigo, xi, xum, ere. Eleibe teszem, szegezem. înfipt inainte, Praefixus, xa, xmu. Elöl jüggesztetett, elöl szegez-tetett,
                     Infig in el, Infigo, xi, xum, ere.
   Belé-ütöm, belé szegzem. Infigere in el, Infixio, onisţ f. 3.
   Bélé-ütés, szege zés. înfipt in el, Infixus, xa, xum. Belé• függeszt etett, szegesz teteit.
   Infig in lut, Luto infigo, xi, xum, ere. cieno. Sárba süllyesztem. Infigere in lut, Lüto infixus, xűa, m. 4* Bélé*merülés, süjiedés . Inhaesio, onis, f. 5. in lu*o. înfipt in lut, Luto infixus, xa, xum. Belé-merüfl, sü'lyeclett. Infigurae in lut, Infigor, xtn sum, infigi in luto. Sárban süllyedd. Inhaereo, haesi, aura, serate. Intfaere^co, ere,.
   Infig in fuf, Oífgo, xi, xun', e-e, Felsziirorr%. Jelütöm.
                     Infig ochi drept.fpre el, Obtueor,
               IN.              533
  eri, itus sün* Egyenesen reá nézek, szemeimet reá függesztem.
                   \
  Intuor, ueri.
  Infigere ochilor drept fpre el, Obtutus, tús, m. 4« Szeme* redjüg■ gesztés, egyenesen reá nézés. Infig pone deincolo, Configo, xi, xum, ere. Altalütöm, szegezem. Figo, xi, xum.
  Transfigo, xi, xunrf, ere. Transadigo, egi, actumi, ere. Confodio, di, ssum, ere. Infigere pone deincolo*, Confixus, xús, n). 4* Atíal szeg ez és % verés• înfipt pone deincolo, Confixus, xa, xum. Által veretett, izegesz* tetett.
  Transfixus, xa, xum.
  Infiorer, ital: infervorare, Inflammo, avi, atum, are. Felgyidasz• tóm.
  Incendo, di, sum, ere. înfiorare, Inflammatio, onis, f. 3.
  Gyúlasztds.
  Înfiorat, Inflammatus, ta, lum*
  Gyúlasztott. lnliorezume, Inflammor, ari, atus sum. Gyáladózoh.
  Infiorexume, Quasi horreo, ui, ere.
  Megiszonyodom.
  Tnfion*zunae de moarte, Horreo mortem, calore, et fr;g<5r? timoris mortis exhorrui.
  Mam infricoset si afud d ca morti.
Digitized by <^»ooQle
  5 m               in,
  Inflaear, InfUnţmo, ţvi, atum, are.
   Gyújtom.
  Inflapaiuire, Inflammat i q, on>s, f. 3. Gyújtás.
  Inflacarat, Inflammatu* ţa* tum.
   Gyújtott.
  Inflacarume au, Inflammor, curi, atus 4um. Lángolok.
  Inffarefc, Floreo, ui, ere. Virág-zom.
   Floresco, ercu Verno, avi, atum, are. înflori tori ti, Florent, tis, 0.3. Vir tágaó, virágozó. înflorit, Floridus, da, 4um. Vi-rágós.
   Florulentu* ta, tum. Floreícens, entis, o. 3.
  Înfloresc îare. dupeee amfacut fruct, Superfloresco, eţe. GyiímöUsti-zés Uttán újjalag megvirdgzom. In floare pomului grunft, Ralaus-ticus, ca, cum, Parnardnts virág szin,.
  Influ, Inflo, avi, atum, are. Fel-fúvóm, fúaallam.
   Sufflo, ávi, atum, are.
  Inflare, Inflatio, onis, fţ 3. Fel fúvás.
   Sufflatio., ont«, f. 3«
   Sufflatus, tál, m. 4*
  Inflat, Inflatu* ta, tum. Felfúvott. Tnflume, Inflor, $ri, atu4 sum. Feldagadok.
   Tumesco, ere.
   Tumeo, ui, ere.
                                   W-.
  — ------------------ . . . f — '«
  Extumeo, ţii, ere.
  Intumeo, ui, ere.
  Intumeaco, ere.
  , Extumesco, ere.
                    Extuharo, avi, atum, are. J&>
                       dagadok, mfigtsiomozom.
                   Inflare, Inflatio, onis, f. 3. Meg-
  dagadds.
                    Tumor, oţis, m. 3k Dagadds.
  ■ Tuber, eris, m. 3. Tsomó. Ţuberculum, li, n. a. Tsomolska. Extuberanti* tiae, f. 1. Daga* dozds.
  Gibba, gibbae, f. 1. Dagadás, daganat.
  Ganglion, ouis, n. 3. Dagadásx mirigy.
  Inflat, Inflatus, ta, tum. DagadL Tuipidu«, da, dum.
  Extumidus, da, dum. Feldagadni Tuberoza, sa, sum. Tsomós. Inflatura, Inflatura, r^et« f. 1, Da» ganat.
  Tumor, oris, ţn. 3.
  Tuber, ris, m. 3. Tsomó. Gţbb* bae, f; 1. Daganat• Inflaturţ buba, Vomica, cae, £ 1.
  Djagadás, fokadék, kelés. Inflatura buba afudatoare, Piilsg* n>one, mones, f. Izzadó, hé* séges, daganat.
  Inflatura buba re, Aposthfma, 4» tis, n. 5. Dagadd*, kelevény, pokobar.
  Antrax, acis, n. 3. Carbunculus, li, m* s.
 Digitized by v^ooQle
                                     IN.
  Inflatura buboiu, Bubo n ei, onum, ip, 3. plur: Kelés.
  Inflatura ţmbutie, Pustula, lae, f* i. Kelés.
  ' Pupula, lae, f. i.
  Ulcus, cepis, q. 3,
  In&atura ginginilor, Epulis, lidjs, f. 3.'Ínyek dagaddsa.
  Inflatura inyertosata ,. Scirrhus, rhi, m.2. Jfiégkeményiílt köves dagadds.
  Inflatura Ia ureche, Parotis, ţdis, f. 3. Fül-to megdagadása. Inflatura mica, Ulcusculum» H, n. 2- Kelevény et ske.
  Inflatura fupt degetele pessoarelor, .Gemursa, «ae, f. i. Láb-új alatt való kelés, dagadás;
  Inflatura fupt unghie degetului, Paronychia, nychiae, f. x. Köröm méreg.
  Inflatura vinelor U pessoare, Varicula, lae, f. i. Erek dagadd* sa a9 lábon.
  Influme de mariré desarta, Inflor, ari, atus sum. Feffúvalkodom. Efferor, erri, e la tus sum.
  Inflor, ári, atus s\un. Ampullor, ari, atus sţim. Turgeo, ere.
  Intumetco, ere.
  Turgesco, ere.
  Inflare de mărire deşarte, Inflştio, onis, f. 3. Felfúvalkoddá. Tumor oris, m. 3.
  Arrogantia, tiae,^f. i.
               UN.______________53t
  Elatio, onis, f; 3. '
  Inflat de marţre desarţa, Inflatus, ta, tum. Fel/úvalkodolt: Tumidus, da, dum.
  Elatus, ta, tum.
  Superbus, ha, bum*
  Tumens, entis, o. 3.
  Inflatieste cu mărire desartţ, Elan t9y adv: Fehf[tvalkodva, felfit-valkodotlúl.
  Superbe, *
  Iufoc ital: infbcare, affocare, Incendo, di, sum, ere. MeggyiQ-tom, felgyújtom.
  Accendo, di, sum, ere. Infiammo, avi, atum, ara. înfocare, Incensio, onis, f. 3. Gyújt tás.
  Inflammatio, onis, f. 3.
  In focat ori u, Inflammator, ris, m. 3. Gyújtogató.
  Incensor, oris, m. 3.
  Înfocat, Incensus, sa, sum,. Fql\ gyújtott, tüzes.
  Accensus, sa, sum.
  Ignitus, ta, tum.
  Inflammatus, ta, tum.
  Infocaz, Excandefacio, eci, ctuni^ are. Meghevitem, t (ízesítem. Candefacio, eci, ctum, ere. Candentem, v. candens, v. i§£>. nitum fecio, ţne. Reddo ere. Ignio, ivi, tum, ire. Infbcazume, Ercsnc^sco, eţe^ Fqjţţ gyúladok. iüzesedem,
  i  Cţndesţo, ere.
Digitized by v^ooQle
     538             IN.
     Incandesco, ere.
     Ignesco, ere. înfocare, Excandescentia, tiae, f. i.
     Felgyúladás. înfocare de manie, Ex ira excandescentia. Haragúvds. înfocare bubi, Urigo, inis, f. 3.
     Fekélynek megtăzesede’se. înfocare trupului cu rosala orbanti, Cotta rosacea. Testnek veres hév kelése, orbántz.
     Erysipelas, latis, n. 5. înfocat funt, Candeo, ere, ui. Tüzes vagyok.
     InfoiV Follem, utrem, aut aliud impleo, vi, etum, ere. Tömlőt, vagy egyebét töltök.
     Infoere, Impletio, onis, f. 3. Töl* tés, tőmlés. lnfoet, inflat, Impletus, t«, tum. Megtölt.
» In fői de pele, Follitim, adv: Bőr» sdkokban.
     Inform, Informo, avi, tum, are.
     Oktatom.
     Informare, Informatio, onis9 f. 3. Oktatás.
     Inforraatoriu, Informator, oris, m. 3. Oktató.                 ,
     Informat, Informatus, ta, tum. Oktatott.
i
     In forma aceftue, Hujusmodi, indec: Hlyen,
     In forma ariciului, Echinatus, te, tum. Süldisznó formájú.
     In forma a dsumetate de cerc, S*
  ______________ IN, /
                                                  micircularis re, n. 3. Félkerek•
  - ségű formájú.
  In forma arcului facuta, Canth* riatus, ta, tum. Lúgos fonná• ra tsinált•
  In forma arcului facuta vie, CsnN heriata vinea. Lúgosra tsinált szölö.
                                                 In forma a toatei adunari, In com* mune, adv: Közönséges képpen. In forma ceterni da lut, Imbrica* tim, adv. Tsatorna módra mint ny tsatornás tserepezés.
  In forma cicoarei, Intubacea, cie, f. i. Tzikoria Jórma.
  In forma cutitului de fcobit, Scii* pratus, ta, tum. Vájó, vakaró, ' késet ske formájú.
  In forma de hatd»ocura, Ironici, adv. Tsúfság képpen.
  In forma limbi, Lingulatas, ti, tum. Nyelv formájú.
                                                In forma petri de fpuma, Punico* sus, sa, sum. Tajték kő siabasá In forma taurului, Tauriformi», me, c. 3. Bika formájú, öh'ót ábra za tű.
  In forma titi, Orthomasticui, cf, cum. Tsets forma.
  In forma tribulelor, fau ciulinilor de fier, Muricatus, ta, tum. ^ súlyom módra.
  In forma sirefului qu deinti, Serfi» rae, f. i. Fúréz forma foiat-Tnfrang, Infringo, egi, fractu» er»», f7 ‘ vöm.
                                                                                                                                                                         i
Digitized by GooqIc
                IN. __________________
  Confringo, egi,, actura, ere. Frango, egi, actnm, ere.
  Infra n gere, Infractio, onis, f. 3. Tor és, megszegés.
  Fractio, onis, f. 3.
  In frangat oriu, Frangens, tis, o. 3. Törő.
  înfrânt, Fractus, ta, tam. Meg-szegett, törtt.
  In frang voé, Voluntatem infriri-go, egi, actum, ere. Akarattya ellen vagyok ellene'Iselekszem. Infratiefc, Frutico, avi, atum, are Tsemetézem, kor ózom. Frutesco, ere.
  Fruticor, ari, catus sum. Pullasco, ere.
  Pulul a sco, ere.
  Pululo, avi, atum, are.
  Germino, avi, atum, are. înfrăţire, Fruticatio, onis, f. 3. lsemetézés, korózds. Germinatio, oni«, f. 3*
  Infratiof, Fruticosus, aa, sum. Tsemetés.
  Frutetosus, sa, sum.
  Surculosus, sa, sum.
  Infratieste grau, Fruticat triticum. Bokrosodik ay búza.
  In plures culmos assurgit. Sok szárban nevekedik a9 búza. Progerróinat. Xitzitázik, felnő. Infratiefc toate, Fruticant omnia.! Mindenek tsemetéznek, tsirdz ' nők, újulnak.                         f
  Infreuez, Infreno, avi, atum, are^
                IN.              55$)
  Zabolázom.
  Freno, avi, atom, are.
  Refreno, avi, jtfwn, are. Megza-boldzom.
  Infrenare, Infrenatio, onis, f. 3. Zabold zds.
  Frenatio, onis, f. 3.
  Refrenatio» onis, f.3. Megzabo» lázds.
  In frenatori u, Infrenator, oris, m. í.
  Zaboldzó.
  Infrenat, Infrenatus, ta, tum. Meg zaboldzlatott.
  Frenatus, ta, tum.
  Refrenatus, ta, tum.
  Infrenes calu, Equo lupatum in* do, didi, inditum, ere. A9 ló* tfát zabolázom.
  Frenum in m indere.
  Infrenez pe om dela ceva, Co£r* ceo, cui, itum, ere. Az embert valamitől megtartoztatom, za» * bolázom.
  Refreno, avi, atum, are. # Infrenare omului dela ceva, Coercitio, onis, f. 3« Megtartoztch tá s, zabolázá9.
  Refrenatio, onis, f. 3. înfricoşez, Graeci Fricoo, fi orr i fico, avi, atum, are. Ijesztem, iszony ttom.
  Terrifico, avi, atum, are.
  Ter re faci o, eci, actum, ere. Terreo, ui, itutn, ere. Tremefacio, ci, ctum, ere;
  £ Perterrtfico, avi, atum, are.
Digitized by GobQle
 s4o_______________in.__________________
   Timore afficio, ci, «ctum, era. Timorem injicio» eci, ectum, ere. Timora percallo, culi, aum, cellara.
   Metam infero, tali, iIJatum, erre.
   Conterreo, ni, itum, ara. Partarrefacio, ci, ctum, era* Perterreo, ui, itum, ere. înfricoşare, Perterrefacti a, onis, Í. 3. Megijesztés.
   Territatio, onis, f. 3« Infricositoriu, Horrificufc, ca, cum. JjjesztS, rettentb\
   Terrifica,*, ca, cum.
   Horrifer, ra, rum.
   Terrificant, antis, o. 3. Infricoaet, Formidabilia, le, c* 3. Feleimet, iszony aio*, Horribilia» le, c. 3.
   Horrificus, cax cum*
   Terribili*, le, c. 3»
   Horrendut, da, dum.
   Horridua, da, dum.
   Formidatus* ta, tum*
   Infricat, Territus, ta, tum* Meg» ijedt, rettent.
   Perterritus^ ta, tum*
   Torrefactus, ta, tum. Infricaiexume, Formido, avi,at?ro, are. Félek, rettegek.
   Perterrefio, ierij actiţs siyn. M[etuo, ui, uere^
   Timeo, ui, ere.
   Horreo, ui, era.
                                       IN.
T»11    ■■ 1 ■■■ 11     — ■ '
   Timora percellor, Celli, oul-aut sum.
   Infricoaire, frica, Horror, oris, m«3i Iszonyodds.
   Timor, oris, m. 3.
   Infricoseate, cu frica/ JIorride. £ szonyan,
   Tetrice.
   Terribiliter,
   Timide.
   Formidolose. Félelmesen. înfrunt, Ab italico affrontsre, Contumelia afficio tentu* eat verbi exprobro, avi, atum, tre. Szemire vetem, hányom, dor* gálom, megfeddem.
   Adjurgo, avi, atum» are. %• feddem.
   Arguo, ui, utum, tve,
   Carpo, si, ptum, ere.
   Corripio, ui, eptum, ere. Objurgo, avi, atum, are. Redarguo» ui, *itum, ere.
   ' Reprehendo, di, iumt ere. Increpo, avi, atum, are. Castigo, avi,. atum, are. Cojicastţgo, avi, atum, are, Corrigo, exi, ctum, ere Coarguo, ui, utum, ere. Opprobro, avi, atum, ara. Pr rongálom•
   Impropero, avi, atum, are. Objurgito, avi, «tum, are. fed* dozăm.
   înfruntare, Exprobratio, onis, a Szemire vetés, dorgálds9 feddéi,
Digitized by <^»ooQle
   Castigatio, onis, f. 3.
   Correptio, onis, f. 3*
   Correctio, onis, f» 3. Reprehensio, onis, f. 3* Objurgatio, onis, f. 3» Redargutio, onis, f* 3. Increpatio, onis, f. 3..
   Jurgat io, onis, f. 3. Infruntaciune> Probrum, ri, n* a. Pirongsdg;
   Jurgium, ii, n. s. înfrunt atoriu, Casti gatot, oris* m. 3* Megfeddö, dorgáló*.            f
   Corrector, oris, m. 3. Objurgator, oris, m. 3* Objurgatorius, ria, ium. Reprehensor, oris, m* 3« Jurgosus, sa, sum.
Înfruntat, Argutus, ta» tum. Meg* Jéddetett.
   Reprehensus, sa, siim* Correptus, ta, tum. , Objurgatus, ta,' tum*
. Increpitui, ta, tum. înfrunt adefeori, Reprehenso» avi, atum, are. Feddegetem* Increpito, avi* atum, arei Objurgito* avi, atum, are* Jurgo, avi, atum, are. înfrunt fore vina* Injuria afficio, eci, ectum, ere. Bossszusdggal illetem,, oknélkúl dorgálom• Injurio^ ari, atus sum. înfruntare fore vina, Injuria, rise, f* i. Oknélkúl feddés, bosz* sxúsági
   Contumelia, liae, f. i. Infruntatoriu fore vina, Injurius* ria, iiím. Boszszúsdg tévb\ nélkül Jeddo. . înfruntat fore vina, Injuria affectus, ta, tum. Boszszantott9 oh• nélkül jeddetett•
   Contumelia, affectus, ta, tum. înfrunt iare, Retaxo, avi, tum* are. Ismét megfeddem. înfrunt tare, Reprehenso, avi, a* tum, are. Igen fedd'ázöm. înfund, Infundo, are, FunduiA applico, cui, citum, catum, are* Fenéklem.
Infundare, Fundi applicatio, onia, f. 3. Fenéklés* *
Infundat, Fundatus, tá, tum. Bé* feneklett9 bédugatott. înfund bute, Dolium fundo, Communio, ivi, itum, ire. hot-dót béfeneklem*
Infundare buti, Dolii fundo com* munitio. Hordó hé fenéklés. Ingaduefc, Indul geo, si, Itum, ere* Megengedem Sino, sivi, ituffl* éré.
   Cedo, efessi, ssum, adere* Concedo, essi, sum, ere» Permitto, si, sum, ere. Condono, avi, atum, are* Consentio, sj, sum, ire. Ingaduire, Indulgentia, tiae, £ j, Engedés, meger gédés. Pernisio, onis, f. Z. Cessio, o* nis, £ 3.;
4
Digitized by v^.ooQLe
64*        .         W.
IN. -
  Concessio, onis, f. 3. Concessus, sús, m. 4. Ingaduintia, Indulgentia, tiae, f. 1. Engedetem.
  Concessio, onis, f. 3. Concessum, si, n. s» Ingaduinceof, Concessivus, va, vum. Megengedhető. Ingaduitoriu, Concedens, tis, o* 3. Engedő.
  Ingaduit, Concessus, ssa, sum.
  Megengedtetett.
  Ingaduefc, Indulgeo, si, Itum, ere. Engedek, megbotsdtok• Ignosco, ovi, notum, ere. CondonO, navi, atum, are Parco, peperci, parsum, ere. Ingaduire, Ignoscentia, tiae^ f. 1. Megbotsátás, engedés. Remissio, onis, f. 3.
  Remissa, sae, f. 1.
  Condonatio, onis, f. 3. Ingaduinceos, Ignoscibilis, le, c. 3, Megbotsátható,
  Venialis, le, c. 3.
  Ingaduitoriu, Indulgens, tis, o. 3. Megbotsdíó, engedő.
  Ignoscens, entis, o. 3.
  Ingaduit, Condonatus, ta, tum.
  Megbotsdt tatott.
  Ingaduintieste, Indulgenter, adv: Kedvezve.
  'Placide, adv: Leniter.
  IngadueTc afcult, Vedi Ascult, o-bedio, ivi, tum.
  Ingán, a Ganno, anti: Irrideo, si,
  sum, ere. Megtsáfolom. Subsanno, avi, atum, are. Cavillor, ari, latus sum. Inganare, Irrisio, onis, f. 3. Tiu> felás. Illusio, onis, f. 3. Cavillatus, tús, m. 4* Subsannatio, onis, f. 5. Cavilla, lae, f. 1.
   Gavillum, li, n. 2.
Inganat, Illusus, sa, sum. Tiii* fóltatoit.
Inganatoriu cu (trimbare guri, Sfinio, onis, m. 3. Vigyorogva guggoló, mást tsúfoló. Inganare cu ftrimbare guri, Sanna, nae, f. 1. Gúny olás, uáj vigyorgással való gúny olás. Inganare in necas, Sarcasmul, m. 2. Keserves, merges meg* gúny olás, midőn a* ember in* ségben vagyon.
Ingeamen, Ingemino, avi, atum, are. Megkettöztetem. Congemino, avi, natum, are. Gemino, avi, atum, oare. Duplico, avi, catum, are. Ingemeoare, Ingeíninatio, nis, f. 3. Megkettőzés^ kettőztet és. Geminatio, onis, f. 3. Duplicatio, onis, f. 3. Ingemenetoriu, Ingeminator, oris, m» 3. Kettő ztet ő•             s
, Geminator, oris, m. 3.
   Duplicator, oris, m. 3. Ingemenat, ingeminatus, tf, tum. Kellőztetett.
Digitized by v^ooQle
   Geminatus, ta, tam.
   Duplicatu*, ta, tum. Ingenunchiu, Geniculo, avi, tum, are. Térdeplek.
   Congeniculo, avi, atum, are. Ingeniculo, avi, atum, are. Congenulo, avi, atum, are. Genua submitto, si, ssum, ere. Curvo, avi, atum, are.
   In genua provolvor, vi, lutus suin.
   Poplites ilecto, xi, xum, ere. Curvo, avi, atum, are.
   Ingen urle here, Geniculatio, onis, f. 3. Térdeplés.
   Genuflexio, onis, f. 3* Ingenunchitoriu fcajun, Scabel* lum genuale.
   Genuflexorium.
   Ingetiu, inghetiu, Congelo, avi, atum, are. Megfagyok» Congelasco,' ere.
   Obrigeo, ui, ere.
   Conglatio, avi, atum, are» Glacior, ari, atus sum»
   Dirigeo, ui, ere.
   Obrigesco, ere.
   Rigeo, ere, ui. Fagyok, hidegben elkentényedem.
   Rigesco ere.
   Algeo, ere. Hideg vagyok. Inghetiu ceva, Gelo, avi, atum, are. Fagylalonu Glatio, avi, atum.
   Congleíio, avi, atum, are. Inghetiare, Congelatio, onis, •• 3.
  Őezvefagyds.
  Concretio, onis, f. 5.
  Concretus, tús, m. 4«
  Rigor, oris, m. 3. Fagy ás. Inghetieceof, Gelabilis , le , c. 3. Fagyható.
  Item Glacialis, le, c. 3. Fagyos. Glaciatus, ta, tum.
  Ingbetiat, Congelatus, ta, tum. Fa* gyott.
  Glaciatus, ta, tum. Conglaciatus, ta, tum. Megfagy• laltatott.
  Concretus, ta, tum.
  Rigidus, da, dum. Hideg vette» Inghetiu la olalta, Concresco, cre vi, tum, ere. Őszve fagyvk. Congelo, avi, atum, are., Inghetiare la olalta,Concretio,onis, f. 3. Őszve Jagyds.
  Congelatio, onis, f. 3.
  Inghetiat la olalta, 'Concretus, ta, tum. Őszve* fagyott.
  Ingheti inpregiur, Circumgelo, avi, atum, are. Kornyăl Jagyok, Inghetiat inpregiur, Circumgelatus, ta, tum. KornyiilJagyotU Inghetietieste, Gelide adv: Fagya. san.
  înghit, Ital: Inghiatire, Glutio, ivi, itum, ir®, Bényelem.
  Degluţio, tivi, tum, ire. Lenye* lenu
  Inţbitire, Glutitus, tus, m. 4. Bé* nyelés.
  Deglutitus, tás, m. 4.
Digitized by v^»ooQLe
  m                înv
  Inghitit* Clutitus, ta, tűm. Lenyelt.
  Deglutitus, ta, tűm; ţnghititoriu, Gurgulio, ©nis* mi 3.
  N^eideklo.
  Inghititoare, Epiglotis, tidis* fi 3 JVyeldeklö, nyelv tsap* Épiglossis, sis, f. Z.
  Item Faux, cis, m. 3.
  Gurgulio, onis, f. 3.
  Tonsilla, lae, f. i. Nyelv tsap. înghit mane tot} Ingurgito, avi, âtum, are. Dobzodom, torko mat megtöltöm.
  In gradele, Sepio, ivi, itum, sepsi, ire. Bésövényezemf kertelem, környül vészem.
  Sepibus circumdo, dedi, atum; are»
  Obsepio, ire.
  Con sepio, ire*
  Praesepio* ire. îngradeire, Sept io, önis^ f* 3. Be kertelés, rekeszt és.
  Munimen, nw, n; *; Kertelés sdntzolds.
  Munimentum, ti, n. a. Ingradeit, Séptus, ta, tum. Bekerített.
  Cons éptus, ta, tum. ingradeit cu defpartituri, Dissep tus, ta* tum, Által rekesztétett. tngradeit loc, Septum, ti, n. a. J3e. kerített hely.
  Con*éptuita, ii, ii. a.
  Ingradeíc inpregiur, Circumso
                                     ÎN.
  ^    -    - *    ■          i* «.j
  V
  pio, ivi, sepsi, eptum, ife. Kár-nyúl kertelem.
  Ingradeit inpregiur, Circumsep» tus, ta, tum. Környül kertiUe• tett. Septus, ta, tum. Interceptus, ta, tum. Környül vétetett.
  Obvallatus^ ta, tum;
  Ingradefc pe mislöc, In ter sepis, si, ivi, eptum, ire. Közben be-kertelem.
  Ingras, In grasso, are. Hizlalom. Sagino, âvi, atum, are.
  Obeso, avi, atum, are. . Impingvo, avi, ataoty are. Opimo, avi, atum, are. Pingvefacio, ci, ctum, éré. • Ingrasare, Saginatio, onis, fi 3. Hizlalás.
  * Incrassatio, onis, f. 3.
  Ingrasat, Saginatus, ta, tum; KS» véry meghízott.
  Ingrassatus, ta, tum;
  Opimus, ma, dium. Hizlaltad* vér.
  Obesus, sa^ sum;
  Impensus, sa, sum.
  Ingrasume, Crassesco, ere. HixoirU In grăsime, Obesitas^ atis, f. 3.
  Kövérség.
  Ingras pamentu, Faetando, ari, atum, are* Megkövéritem a fóldött.
  Ingrasere patnentului, Laetamen, nis, n. 3. Ganezds, kövéritésé . a9 földnek'.
Digitized by v^.ooQle
 ÍN.
 IN.
 545
Ingreoiez^ Ingravo, avi* atum, oie» Megnehezítem. '
                                               Aggravo, avi, atura, arc
   Sepultor, oris, m* 3, Libitinarius., ria, iuta. Halaié ttmelo, 'sír-dsó*
 Degravo, avi, atum, are. Meg- îngropat, Funeratus, ta, tum» M
                                          nehezítem? terhére vagyok. Ingreoiceof, Ingravescens* entis, o* 3. Megnehezülő
temetleietl. Inhumâtud, ta, tum» Sepultus, ta, tuto*
Ingreoiet, Ingravatus, ta> tum. îngrop pe parinti, Parento, avi>
    Me gnehezittetett.
    Aggravatus, ta, tum. Jngreoiezume * Ingravesco > ere* | Megnehezülök.
Iftgreoitoriu, Aggravans* tis, o. 3J Nehezít ői, terhelői f îngrop, aftup in pament, Humo-avi, atum) are» Földben taka-rom, eltemetem.
    Contumulo, avi, atum > are. Elfedem^ ebásom.
    Funero* avi, atum, are.
    Humo, avi, atum, are.
    Sepelio, ivi, ultum, ire»
  atum, áré. Megholt szüléimet temetem, tort tsinálok Parentor, ari, atus sum. îngropare părinţilor cu cuviintie, ei ufpetiu, Parentalia, orum, et parentalium, n. plur: Szüléinek tortái váló temetések. Ingros, Incrasso, avi, atum, are. Vastagitom, temérdekítem, Crasso, avi, atufcn, are» Crassiíieö, avi, atum, are. Ingfosere, Incrassatio, onis, f. 3« Megvastagít ás.
     Crassificatio, onis, fi 3.
 Ingrop înainte, Praesepelio, ivi,IIngrosire* Crassamen, nis, n. 3,
    itum, ire. Elől-lemetem. îngropare* Sepultura* ree* 6 1. Temetés,
    Tumulatio, onis, f. 3*
    Funus* eris, n* 3*
    Éxequise* iarum* F. 1. pluí Humatio, onis, f. 3*
    Justa, torum, n. 1. plur' Parentatio* onis, f» 3.
    Feralia, • iorum, n. a> plur: Te* metési pompa
  Temérdekség, Vastagság* Crassamentum, ti, n. 2« Crassiiies, ei, f. 5.
    Crassitudo, inis, f. 3»
  Ingrositor iu, Incrassans, tis, o. 3.
    TemérdekitŐ>
  Ingroset, Incrassatus, ta, ttiatv Temerdchitelt, temérdek, Crassus, ssa, sum.
    Obesuâ, ea, sum.
    Impensus, sa, sum»
        ----r T
 îngropat oriu, Humator, oris, m. 3* Ingroseste, Crasse, adv; Turnét*
     Temeto, eltemető*                   ] dvken.
                                   •33
Digitized by
 546
IN.
Jngrosuine, Crassesco, ere. Vastagodom.
Ingros, defefc, Spisso, avi, atum, are. Sűrítem, Vastagitom. Conspisso, are, vi, atum*
   Denso, avi, atum, are.
Ingrosere, dcfire, Spissatio, onis, f, 3. Sűrítés, vastagitás. Condensatio, onis, f. 3. Densatio, onis, f. 3.
Ingroset, defit, Spissatus, ta, tum* Sűrített, vastagitott. Condensatus, ta, tum» Conspissus, sa, sum.
   Ingrosala, Spissitas, tatis, f. 3. Sűrűség.
   Spissitudo, inis, f. 3*
   Densitas, atis, f. 3*
   Densitudo, inis, f. 3*
   IngroseSte* Spisse, dense, adv:
   Sűrűn.
   Ingrosume, Spissesco, ere. Sürü-döni.
   Ingros, intarefc, Firmo, avi, atum, are. Vastagítóm, erossitem. Roboro, ayi, atum, are. Ingrosere, intarire, Firmatio, onis, f. 3. Vastagítds% erössités. Roborat io, onis, f. 3. Ingrositoriu , intaritoriu, Firmator, oris, m. 3. Vastag i tó, e-r'óssíto.
   Roborator, oris, m. 3.
   Ingroset, intarit, Firmatus, ta, tum. Vastag itott) erössitett. Roboratus, ta, tum.
    Solidatus, ta, tum.
  Ingrosala, tarime, Robur, borii* n. 3. Vastagság, erősség• Firmamentum, ti, ii. a. Firmitas, atis, f. 3.
    Fortitudo,- iflis, f* 3.
    Firmitudo, inis, f. 3. Ingrosume, Roboror, ari, ratus sum. Vastagúlok, tvastagodom, cr'óssödöm.
    Confortor, ari, atus sum. ' Solidor, ari, atus su&. Ingroseste, Firmiter, adv: Vastagon í erössen. Firme, Valide, Nervose, Fortiter.
  Ingiift, Angusto, avi, atum, are.
    Keskeny item»
    Arcto, avi, atum, are. Coangusto, ávi, atum, are* Inguftare, Angustia, ti*, f. i.
    Szondás.
    Coangustatia, tise, £ i. Szorítás. Inguftare locului, Angustia loci, Helynek szorúlása.
    Inguft, Angustus, ta, tum. Szoros, megszorult, keskeny.
    Ingu(leste, Anguste, adv: Szoros-san, keskenyen. .
    Inhibiţie oprire fententii in Ion* tru, Inhibitio, onis, f. 3. Benti It ás a a9 sententz iának. fnhoW) ochi, Oculos volvo, ért-Szemeimet forgatom. ínholbare ochilor, Oculorum volutatio, onis, f. 3. Szemnel forgatása.
Digitized by LjOOQle
 \
  _______________ÍN.
  Inima, Cor, dis, n. 3» Szívk Inima ce fe, Tormina, num, p.k 3.
  plur: Vérhas, tekerés,
  Inima pacnica, Cor pacatum» A* nimus pacatus, Tsendes szív, tsendes elme, jó tűrés», JSquanimitaá, atis, f» 3»
  Inimi durere* Cordolium, ii, n* i.
  Szftffájás, keserűsége Inimeic, dau inima, Animo, «vi* atum, are» Bátorítom» Adanimo, avi» atum, are» Inixxiire, Animatio, onis, f» 3. Bátorítás*
  Inimof, Animosus* sa, Bum. Bâ* tor, szíves*
  Magnanimus, ma, mum» Audens, entis, o» 3»
  Cordatus, ta, tum»
  Inimosire, Magnanimitas, atis * f. 5. Bátor 8MÍi;*
  Animi preestantia.
  Magnitudo animi»
  Inimatieste, cu inima, Cordate, adv: Eszesen, bátron•
  Animose, Audenter»
  Înjug, Jnjugo, avi, atum,. are. Járomba fogom*
  Jugö, avi, atum, are»
  Adjugo, avi, atum, are. Conjugo, avi, atum, are* Injugare, Conjugatio, onis, £ 3« Egy ben-fogás*
  In jugatio, onis, f. $•
  Injugariu, Subjugalis, le, c» 3« Jarmos.
                                                                         ?5 *
                ito                 84*  .
      •->>-« ■  - r ,    +    — ' '----
   Subjugis, ge, c. 3*
   Jugatorius, ria, ium*
   Înjugat, Conjunctus, ta, tum. Egy* ben-fogla\X.
   Injunctus, ta* tuni*
   Injugatus, ta, tum*
   Subjugatus, ta, tum» înjugat, intruuA jug, UnijuguJ* ga, fim» Egy járomba kötle* tett,
   înjug deineoüt», Transjugo, juga« re» Túl jármolom» înlături, Oblique, adv: Ad par* tem, Fere* înlături Jnerg* inéduc ţ SeCedo, cessi, ssum, ere» Fere mégy eh, înlături mergere, Secessus,
   , m» 4< Fere menést Secessio, onis, f» 3»
 Inlatiuefc, Illaqueo, avi, atuul, eare» Megkötözöm, tőrben-ejtem*
Inlatiuire,' Illaqueatio, onis, f. 3« Megkötözés, tőrben-ejtés. Inlatiuitoriu, Illaqueator, oris ţ m. 3» Kötöző»
 Inlatiuit, Illaqueatus, tá, tűnt*
   ' Kötöztetett, törben-esétt Inlemnefc, Qási ligniiîcor, obstu* pescó, ere, ui* Almélkodorfy elbámúlokt Inlemnire, Obstupescentia, tied , f. *i. Elbámúlást Obstupefactio, onis, í!> $, înlemnit, Obstupefactus, ta, lunii El bámult,
Digitized by i^ooQle
$4»                    in.
IN.
   Obstupidus, da, um.
   Ia locu' altue cu nedreptu puf, Subditicius, cia, cium. Nem igaz, hanem más gyanánt tétetett.
   Subditivus, va, vum.
   Subditus, ta, tum.
   In locu lui, Vicis, vici, vicem, vices, vicibus. Hellyette, hellyet-te való.
   Inlontru, Intra, adv: Benny oda• be. Intro.
   Inlontru, Intus, adv: Oh benn. Introrsum.
   Introrsus, Bejeié*
   In mai multe moduri» Multifari» am. Több módon, sok módon.
   Plurifarie.
   Pluribus modis.
   In minte aducatoriu, Memorialis, le, c. 3. Emlékeztető.
   In moda aceftue , Istiusmodi, indec: Ollyan, ollyatén.
   In multe forme, Variatim, adv: " Külömböztetve, sokformán. Multiformiter.
   Varie.
   In multe intielefuri vorbitoriu, jEquivocus, ca, cum. Sokfele magyar ázható beszédű.
   In multe moduri, Multimodis , adv: Sok módon.
   • Multipliciter, Varie. Multifariam.
   Multifarie.
  In multe parti defpicaceof^ Multifidus, da, dum. Sokfelé hasadó.
  In multe parti impartit» Multipartitus, tita, tum. Sok részre osztatott.
  In multe typuri, Multifariam, adv: Sokképpen.
  In munte locuitoriu, Monticola, lee, m. i. Hegyen lakó.
  In munte nafcut, Monti gena, nae, m. i. Hegyen született.
  In munte pribeag, Montivagas, ga, gum. Hegyen bujdosó.
  Innec, ital: Innegare, Submergo, si, sum, ergere. Elmer item, vízbe fullaszt om.
  Innecare, Immersio, otiis, f. 3. Megfulladás.
  > Innecat, Immersus, sa, sum. Meg-fulladó tt.
  Innecume, Submergor, gi, sós sum. Vízbe fulladok.
  Innecume cu ceva mancandv Suffocor, ari, catus sum. Megfut• ladok.
  Innec, ígrum, Suffoco, avi, atum, are. Megfojtom, fuüasztom. Praefoco, avi, atum, are.
  Effoco, are.
  Offoco, are.
  Strangulo, avi, atum, are* Fauces elido, si, sum, ere. Animam, et spiritum interda do, si, sum, ere.
  In necare , fg rumore, Suffocatio, ois, f. 3. Megfojtás, jiiUasztas.
Digitized by
   p
                                    IN.
•—».. ■ ■—               - ■■■■■■■ —
   Strangulatio, onis, f. 3. Strangulatus, tűs, m. 4*
Innecat, fgrumat, Suffocatus, ta, tum. Megfullasztott. Strangulatus, tá, tum.
Innecare udului, ftringere curgeri numai .picurind, Stranguria, riee, f. i. Vizelteinek fulladása, tsepegve folyása, szorulása, felakadása.
Innoao dile tiitoriu, Novemdialis, le, c. 3. Kilentz napra, vagy kilentz napig tartó. Innod, Nodo, avi, atum, are. Öszve-kötom, öszve-tsomó* zom, bogozom.
   Connodo, avi, atum, are. Renodo, avi, atum, are. Innodare, Nodatio, onis, f. 3. ősz-ve-tsomózás.
 Innodatoriu , Renodans , antis , o. 3. Tsomóban kötő, tsomózó. Innodat, Nodatus, ta, tum. Bogozott*
   Renodatus, ta, tum.
Innoefc, Innovo, avi, atum, are. Ujj i tom, megujjitom,
   Novo, avi, atum, are.
   Renovo, avi, atum, are. Instauro, avi, atum, are. Restauro, avi, atum, arf. Reparo, avi, atum, are. Renovello, are'.
   Recentor, ari. Megujjtttatom. Jnnoire, Innovatio, onis, f. 3. Megujjitás.
                IN,___________      549
   Reparatio, onis, f. 3.
   Renovatio, onis, f.. 3. Instauratio, onis, f. £• Restauratio, onis, f. 3. ‘Renovamen, nis, n. 3.
   Novatio, onis, f. 3.
Innoitoriu, Innovator, oris, m. & Ujjitó. Novans, tmtis, o. 3. Novator, oris, m. 3.
   Renovator, oris, m. 3. Reparator, oris, m. 3. Instaurator, oris, m. -3.
   Refector, oris, m. 3. înnoit, Innovatus, ta, tum. Meg-ujj itt at ott.
   ' Renovatus, ta, tum.
   Restauratus, ta,' tum. Instauratus, ta, tum. înnoit incatva , Subrefectus , ta , tum. Valamennyire meguj-jittatott.
Innoiceof, Reparabilis, le, c. 3.
   Megujjitható,
Innoitieste in mod nou , Nove 9 Ujjmódon, ujj formán.
Innoefc, fac dein vechiu nou, Interpolo, avi, atum, are. Megujjitom, óból ujjat tsinátok. . înnoire lucrului vechiu, Interpolatio, onis, f. 3. O dolognak uj-jitása.
Innoitoriu lucrului vechiu, fau vesmentului, Interpolator, o-ris, m. 3. Ó ruha megujji-tója.
Înnoitoare, curatitoare vesminte-
Digitized by LjOOQle
Aéo                   IN.
IN.
   lor vechi, Interpolatrix , cis, f. 5. Régi ruha tisztító asz-szony.
  fonóit, Interpolatus, ta, tuxn, v. interpolus, la, lum, JHegu)jit* tatoU.
  Interpolis, le, tis,
  Jnnoefc, intacefb, Reoreo, avi, atum, are. Megujjitom. Refocillo, avi, atum, are, înnoire, întărire, Recreatio, onif, f. 3. Megujjitds.
  Jnnoefcume, Renovor, ari, atus pum. Megujjulok.
  Restauror, ari, ratus sum. Recreor, arjj atus sum* fnnoptez, Noctesoo, ere» * Estvqle-dem.
  Jnnoptat, Noctatus, tata, tuţn.
  Estvéledett. ■ înnoptase, Noctescit, Es tvéled i Ji. Advesperascit*
  Vesperascit*
  Innot, Plato, avi, atum, are, Úszkálok.
  No, navi, atum, nare,
  Jnnotare, Natatio, onis* f, 3, Úszkáld*.
  Natatos, tűs, m. 4* lymotatoriu, Natator» oris, m, 3.
  Úszkáló. Natans, antis, o. 3. Innotatoare, vietiuitoare, Natatile, lis, o. 3, ÚszA állat*
  JlWoţ demcojo, Trapsnato, avi, tfunu «ff* 4Hal-.us%ok.' Tráuro, Ilire,
  Trano, v. tranato* are.
  Innot defuf prefte el, Supernato, avi, atum, Feljiil réd-úszok. Innot in dsof, Denato, avi, tum.
  AldrúsMok.
  Innot inainte, Praenato, avi, tom, iare. EWl-úszok.
  Innot incolo, Abnato, avi, tum, are. Ktúszok.
  Innot in el, Innato, avi» atum, are. Benne úzzok*
  Innot, are,
  Innotare in el, Innatatio, on&> f, 3, Benne úszás.
  Innotatoriu in el, Innatator, orij, m. 3. Belé'úszó.
  Innotat in el, Innatatus, tata, tum.
  Belé-ús*tatott%
  Innot inproteiva, Obnato, avi, tatum, are, Ellene úszók* Innot langa el, Adnato, avi, tum, are* Melleje úszók.
  Adiio, are. ín pasi umblatoriu, Gradarios» ria, ium. Léptetve járó.
  In patru cormtri fac ceva, Quad« ro, avi, atum, are^ Négyszeg* re tsinâlom.
  Conquadro, are, avi, tum.
  In patru eornuri facere, Quadrt* tio, onis,.f, 3, Négy szegre tsi• nálás.
  fn patru eornuri, Quadrangulo*, la, lum. Négyszegű. Quadratum.* ti^ n. s. QntârţţUSţ ţum, 4
Digitized by LjOOQle
                                    IN.
  Quadrum, rí, n. 2.
  Inpatrat, Quadruplex, cis, o. 3.
  Négyes. t              ’
  Inpatrez, Quadruplico, avi, atum, are. Megnégyezem, négyezte-
  -  tem.
                                                                           \
  Quadro, avi, atum, are. Négy-szeritenu In patru impartiefc, Quadripar-tior, tiri, titus          sum. Négy-
  részre osztom.
  In patru împărţire, Quadripartitio, onis, f. 3.          Négy-részre
  osztás.
  Jn patru impartit,      Quadripartitus, tita, titum.         Négy-részre
  osztatott.
  Conquadratus, ta, tum.
  In patru parti defpicaceof^ Quadrifidus, da, dum. Négy-rész-re> nc'gyfeté hasadó.
  In patru parti, Quadrifariam , Négy szegre, négyféle módon. Quadrifariter.
  Quadriplicato, Négyrészben. Impatrat ateta, Quadruplo, adv: Négy annyiszor.
  In patru dile, Quadriduo, adv: Négynap alatt.
  In patru pessoare umblat őri u, Quadripedans, tis, o. 3. Négy-lábon járó.
  In patru pessoare umblu, Quadrupedo, avi, atum, are. Négy-lábon jároh*
  Impatur, v« inpatrar, Quadro >
              IN.                55*
  avi, atum, are. Négy szegre hajtom.
  Impaturare, Quadratio, onis, f. 5, Négyszegre hajtás.
  Inpopulatie fedeire in loc desert, mai multire, Impopulatio, onis» f. 3. Puszta helyben ültetés.. Inpreun, Conjungo, xi, ctum, ere. Öszve - foglalom, egyben - a-dom.
  Jungo, nxi, nctum, ere.
  Copulo, avi, atum, are. Inpreunare, Conjunctio, onis, £ 3. Öszve-foglalás.
  Junctio, onis, f. 3.
  Junctura, ree, f. i<
  Copulatio, onis, f. 3* Conjugatio, onis, £ 5. Inpreunatoriu, Conjimctor, oris, m. 3. Egy ben-foglaló. Conjugialis, le, c. 3»
  Inpreunat, Conjunctus, ta, tum. Egyben-foglalt.
  Copulatus, ta, tum.
  Junctus, ta, tum.
  Injunctus, ta,-tum. lnpreunatieste, Junctio» , adv: öszve-fú glah>a.
  Conjuncte, Együtt, egyszer-smind.
  Con junctim.
  Copulate.
  Inpreuna, Simul, Egyszersmind. Inpreun eafatoreste, Copulo, avi, atum, are. öszve-esketem. Conjungo, nxi, ctum, er*.
Digitized by <^»ooQle
 55a
 IN.
  Inpreunate cafatoreafca, Conjugium, gii, n. s, Házasság• Matrimonium, nii, n. a. Copula, lse, f. l. öszve-kelés.
  Inpreunatoriu cafatoreste, Copu« lator, or,i$, m. 3. Öszve-osketÓ.
  Inproteiva, ital: Dirimpeto, Contra, adversus, Ellen.             .
  Inproteiva carue fe lovefc osthile, Incursatus, ta, tűm, Kire reá-ütnek.
  Inproteiva dureri de gura, Sto-xnaticus, ca, cura.        Száj fájás
  ellen való.
  Inproteiva matrici; Antispasma-ticus, ca, cum, Görtsvonás eU lerí valóK
  Inproteiva murgueíc* Obstrepo, ui, itum, ere. Miien zaj gok % *örgök<
  Murmuro* avi, atqin, are.
  Inproteiva Voi mele, Inaratis, in-» vite, adv: Kedvem ellen,
  Inproteiva vqí tale, Ingratis tuis, Te kedved ellen. Inproteivefcun»3. f Repugno, navi, na tum, are, E lankezenx* Keluotor, art, atus sum. Refragor, ari, gatus auto, Adversor, ari, atus sum< Inimicor, ari, OAtqg sum.
  Inproteivira, Repugnantia, tise, f. î. E lenkeze's.
  Simultas, atis, f. 3.
  Inimicitia, tjae, f, i, Contrarietas, tatis, ff 3.
                                       IN.
lnproteivefcumct cq cineva, Ob« strepo, ui, itum, ere. Ellenkezem valakivel, ellene vagyok Inproteivitoriu üfac, Inimico, cg-vi, catum, are. Ellenséggé teszem.
Inproteivitoriu, pissşntaneus, ea, eum. Ellenkező.
   Repugnax, acis, o. 3. Repugnans, antis, o. 3, Adversarius, ria, ium. Rebellator, toris, m. 3« Rebellis, le* c. 3.
   Refragator, oris* m, 3. Reluctans, antis, o, 3.
   Inimicus, ci, m. 3. Adversarius, ria, ium. Inproteivitoare vorba, Antilogift, giae, f, i. Ellenkező beszéd. Contradictio, onis, f. 3. Inproteivit, Reluctatus, tata, tt< tum. Ellenkezett, ' InproteiviceoQ Inimicus, ca, oum.
   Ellenséges.
Inproteiveste, Jniţnice, *dv; 23« lenségesen,
   Contrarie.
   Inimiciter.
Inprumutez, dau inprumut, Mo* tuo, avi, atum, are. Költslp adok.
   Commodo, avi, atum, are. Commodito, tavi, tatum, tare. 'Mutuo do, dedi, datum, are. Fenero, avi. atum, are. Feneror, ari, atus sum*
Digitized by <^»ooQ[e
IN.
   Inprumutare, Commodatio, onis, f, 5. Kölisön-adás.
   Mutuatio, onis, f. 3.
   Feneratio, onis, f, 3. Költsön u sorára-adás.
   Inprumutatoriu, Mutuatarius, ria, ium. Költsön-adói Creditor, oris, m. 3.
   Fenerator, oris, m. 3.
   Inpru mu tat o^re, Mutugtrix, cis, f. 3. Költsön-adóné.
   Feneratrix, cis, f. 3«
   Inprumutat, Commodatus, ta , tuţţi. Költsön-adatott. Mutuatioius, cia, ium* Jnpramut, Mutuum, tui, n, a Költsön.
   ' Jjoprumutíeste, Mutue, adv: Mu-' tuo, Költsön.
   Inpfumutieste afemine, Invicem, Viszont ag költsön. Inprumutezume, Mutuor, ari, atus sum. Költsön-vészek.
   Mutuo levo, avi, atum, are. Mutuo accipio, epi, eptum, ţre Jnprumot luare, Mutqatio, onis, f. 2. Költsön - ve vés.
   Inprumţit luatqriu, Mutuo leyans, antis, o. 3. KöltsörirVevii.
   Mutuat ţrius, ria, ium. Jjiprumutaceof, Mutuus, tua, um.
   Költsönvaló.
   Jnprumut luat, Mutuaticius, eia* ium. KöHsön-vett.
   Mutuatus, ta* tum.
   Inputere buna fiint, Pervaleo,ui,
   ere. Jó erőben vagyok.
  Bene valeo, ui, ere.
  Inquin, inthin, Inquino, avi, tum, are. Sárositom, besározom*
  , Luto, avi, atum, are*
  Perlimo, are.
  Deluto, avi, atum, are,
  Colluto, avi, atum, are.
  Oblimo» avi, atum, are. Collutuţo, avi, aţum* are. Inquinare, Obiimatio, onis, f. 3.
  Be sár ozás.
  Inquinat, Lutatus^ tata, tuni. «sorozott,
  Lutulatus, ta, tum*
  Lutulentus, ta, ‘tum. Inquinaceof, Lutosus, sa, sum. Sár os * Lutulentus, ta, tum. Limosus, ţa, sum*
  C&nosus, &a, sum.
  Inquin, Inquino, avi, atum, are* Fertéztetem.
  Contamino, avi, tum, are* Contemero, avi, atum, ara. Temero, avi, atum, are. ■ Fsedo, avi, atum, are. Coinquino, avi, atum, are. Oblinio, ire. Motskolom. Oblino, ivi, et oblevi, litu.nfe eve.
  inquinare, Contaminatio, onia# f. 3. Fertéztetés. inquinaciuiţe, Inquinamentum, ti* n. i. Ferteiem.
  Labes, bis, f. 3«.
  Fseditas, a tis, f, 3,
 Digitized by LjOOQle
554                   IN.
IN.
  Inquinatoriu, Contaminans, tis, o. 3. Fertéztetö.
   Temerator, oris, m. 3. Inquinat, Inquinatus, ta, tum» Fertelmes, meg ferteztetett. Contaminatus, 'Ur, tum* Temeratus, ta, tum.
   Feedatus, ta, tum.
  Inquinatiesfe, Inquinate, adv: Megfertéztetve. Faede»
   Vedi la hidiefc fpurc, motsko-lefc.
  In riu, in apa nafcatoriu, Amnicus» ca, cum. Vtzben termő. Infanatosez, Sano, avi, atum, are. Meggyógyítom.
   Cure, avi, atum, are*
                    Consano, avi, atúm, are. Persano, avi, atum, are. Infanatosere, Sanatio» onis, f. 3.
   Meggyógyitás.
  Infanatosire, Convalescentia» tise,4 f. i. Gyógyűlés.
                    Reconvalescentia, tiee» f. i. ţnfanatositoriu, Şa nans, tis, ó. 3* Gyógyító. Medicus, ci» m. a. Jnfanatosioeof, Sanabilis, le, c. 3. Gyó gyít ható•
   Medicabilis, le, c. 5. Infanatoset, Sanatus» ta, tűm.
   Meggyógyúlt, egésséges. * Infanatosediume, Resanesco^ ere* Égésségesedem> meg gyógy ú-loK
   Sanesco, erei.
   Convalesco, ere»
  Revalesco, ere.
  Infarci néz, Insarcino» are» - antup Megterhelem.          ,
  Onero, avi, atum, are.
  Gravo, avi, atum, are. Infarcinare, Oneratio, onis, f. 3.
  Megterhelés.
  Infarcinatoriu, Sarcinator, oris, m. 3. Terhelő.
  Infarcinat, Sarcinatus, ta, tem. Terheli.
  Oneratus» ta» tum»
  Onustus, ta, tum.
  Infarcinefc, Sarcinarius, ria» iiun.
  Ter éh hordozásra való. Insciintiez, Indico» avi, atum, are. Tudósítom.
  Certum reddo, didi, edditum, ere.
  Denuncio, iavi, iatum, iare. Significo, avi, atum, are. Insciintiare, Indicatio, onis, £ 3. Tudósítás.
  Certificatio, onis, f. 3» Significatio, onis, f. 5.* Insciinceof, Significabilis, le, c. & Megjelenthető.
  Insciintiat, Certificatus, ta, tu» Tudósijtatott.
  Certior factus, ta, tum, Insciintiez defpre batae, Clari gp, avi, atum, are. Hadat hird*• tek valakire*
  Insciintiare defpre batae, CU* rigatio, onis» f. 3« Bad hStdt• tés*
Digitized by LjOOQle
IN. '            *      ' '                 TN.                    555
  Insciintiezume, Certisso, avi, ssa-tum, are. Tudokosittatom.
  Infe, Imo, Sőt,
  Inca mai bine, Imo sat, Inkább. Infe pentru acee, Nihilominus, A’ hijjdval, ct miatt.
  Infecte vietiuitoare, curmate pe misloc cum fnnt vespi, albinile, Insecta, órnm, n. a. plu: Apró állatok, bek) ág attak fhint a9 dard’s, méh-bogár,
  Insel, infello, Sellam equo impono, sui, situm, ere. Nyergetek. Equm sterno, stravi, atum, ere. înşelare, Sellée impositio, onis, f. 3. Nyergelés.
  Inselat, Ephipiatus, ta, tűm.
  Nyergeit.
  Insel, Decipio, cepi, eptum, fere. Megtsálom*
  Circumvenio, ni, ntum, nire. Eludo, elusi, elusum, ere* Fraudo, avi, atum, are*
  Fallo, fefelli, suin, ere. Defraudo, avi, atum, are. Seduco, xi, ctum, ere.
  Frustro, avi, atum, are. Frustror, ari, atus sum.
  In fraudem impello, puli, sum, ere. .
  înşelare, inselatura, Deceptio, o-nis, f. 3. Megtsalds.
  Frustratio, onis, f. 3.
  , Frustratus, tűs, m. 4> Defraudatio, onis, f. 3. -ludificatio, onis, f^ 3^
  nselaţura, Dolus, ii, m. .a. -Tsd-Idrdsdg.
  Fallacia, cise, f. .i.
  Fraus, dis, f. 3*
  Fraudatio,’ onis, f. 3.
  Impostura, ree, f. i.
  Techna, nee, f. i.
  Circumventio, onis, f. 3. Deceptio, onis, f. 3.
  Inselatura in imprquna cumpara-re, fau vendiare, Stellionatus, tűs, m. 4« Tximbordldsban , árúlásban, eV egyéb szerződésben való tsalárdsdg. Inseletoriu, Falsus, sa, sâm. Tsa-lárd. Dolosus, la, sum. Fraudator, oris, m. 3.
  Impostor, oris, m. 3.
  Subdolus, la, luni.
  Defraudator, oris, m. 3« Versipellis, lis, c. 3.
  Fallax, cis, o. 3.
  Obvaricator, *&ris, m* 3. Inseletoriu cu mintsuni, Holo» phanta, tee, m. i. Tsalja, hazug, hazugsággal élő.
  Inselat, Deceptus, ta, tum. Meg-. tsalatott.
  Fraudatus, ta, tum.
  Seductus, ta, tum. Circumventus, ta, tum. Frustratus, tata, tum. Inseletieste , Fraudulenter ţ (tâţţ Tsalardúl,
  Po 1 őse, F alUcit^
  Subdole^,
Digitized b^oogle
 656_____________ IN»__________________
  False.
  Falso.
  Captiose,
  Inseletieste luoru, Preevarioor,.ari, utus sum. Tsaldrdkozom. Fraudulenter ago, egi, actum, ere. Inselume, Frustror, ari, atus sum.
  Megtsalatom.
  Infemnez, Signo, avi, atum, are. Jegyezem.
  Noto, avi, atum, are.
  Denoto, avi, atum, are. Insignio, vi, itum, ire.
  Significo, avi, atum, are. Designo, avi, atum, are. Consigno, avi, atum, are. Persigno, avi, atum, are. Infemnare, Signatio, onis, f. 3. Jegyzés, Notatio, onis, f. 3. Significatio, onis, f. 3. Significantia, tiee, f. i. Consignatio, onis, f. 3« Designatio, onis, f. 3, Connotatio, onis, f. 3. Infemnatura, In signatur a, rse, f, j. Jegyiét, jegy.
  Insigne, nis, 9. 3,
  Nota, tse, f. 1.
  Signatura, rae, f, 1.
  Jnfemnator, Insignitor, oris, m«3. Jegyzó.
  Designator, oris, m. 3*
  Con notator, oris, nţ. 3.
  Notator, oris, m. 3,
  Signans, antis, o. 3.
  Consignans, *ntis, o. 3.
                                    IN. *
Infemnat, Insignitus, ta, tuo. Jegyzett.
   Designatus, ta, tum. Consignatus, ta, tum.
   Insignis, ne, c. 3. Jeles. Iniemneceof, Notabilis, le, c. 3, Jegyezhető,
Infemnetieste, Notabiliter, adr: Megjegyezheiöke'ppen. Insignite, adv: Jelesen, Insigniter.
Infemnez ceva lucru vsiitoriu, Portendo, di, entum, ere. Jövendőt jegyezek. îniemn ceva lucru dupo parere me, Conjecto, avi, atum, are. Aranyozok valami dolgot véle• kedésem szer ént.
                                                                              1
   Conjecturo, avi, atum, are. Collimo, avi, atum, are. Collineo, avi, atum, are* Infemnare a ceva ţuoni dupo parere, Conjeotio, onis, f. 3. Arány ozás.
   Conjectura, ree, f. 1, Conjectatio, onis, f. 3. Conjectarium, rii, n. 2* Infemnez cu femn, Exsigno, atum, «re. Bépetsétlem. Obsigno, avi, atum, are. Obsigillo, avi, latum, are. Infemnare cu femn , Obsignatio, onis, f. 3. Bépetsétlés. Obsrgillatio, onis, f. 3.
Infera nat cu femn, Exsigillatitf, ta, tum. BépelsételtetetL
Digitized by <^»ooQle
    Obsignatus* ta, tum. Obsigillatus, ta, tum. %
 Infemnez cu trafura in fcrifoare, Inter duco, xi, ctum, ere. Az írásban jegyet vonok» által-vonom.
 . Infemnare cu trafura in fcrifoare, In ter ductio, onis, f. 3. jiItal-vonás, az Írásban való jegye-zés.
    Interductus, tAs, m» 4»
 Infemnez cu vorbe puternice » Cum emphasi signo» avi* atum» are. Hathatós beszéddel jegyzem»
 In {em nare cu vorbe petrundieto» are, Emphasis, sis, f. 3» HaU hatói beszédekkel való jegyzés*
 infemnez. cu vreun pecat» Infusco, avi, atum, are. Valami vétekkel megjegyzem.
 Iníemnat cu vreun pecat. Infuscatus, ta, tűm. Valami vétekkel megjegyez tetett.
 Infemnare caii cum trebue fefie» Ichnographia, phiee, f. i* Leírása, jegyzése a9 háznak, mi* némiinek kell lenni.
 Infemnez inainte, Preesigno, navi, ' atum» are. EVóre megjegyez zem.
    Prsenoto, avi, atum, are»
 Infemnare inainte , Proenotatio, onis, f. 3. Elitre való jegyzés.
 Iníemnat inainte, Praesignatus, ta,
  tűm. Előre megjegyeztetett. Praenotatus, tata» tum»
  Infemnez inpregiur, Circumsigno, avi, atum, are. Kör nyúl*jegyzem.
  Infemnare inpregiur, Circumsig-natura, ree, f. 1' Környúl-jegy-zés.
  Iníemnat inpregiur, IntercinctuS, ta, tűm. Környűl-jegyeztetett. Infemnez, si feriu afare de undeva, Enoto» avi, atum, are. Ki-jegyzem, kiírom váláhonnét. Infemnez fupt el, Subsigno, avi» atum, nare. Áldja-jegyzem. Insepteit, Septemplex» cis, c. 3* HéUrétÜ. •
  In septe forme, Septem fariam f adv: Hét-formán*
  Inferez, Vespero, avi, atum» are. Estvéledem.
  Contenebrasco» ere.
  Inferare, Vesperatio» onis, f» 3* Estvéledés.
  Infere azé, Vesperascit, Esivéledih Advesperascit.
  Infetez, Sitio, ivi, itum» ire. Szom* júhozom.
  Infetare» Sitis» tis» f. 3. Szomjú• zás.
  Infetat» Sitibundus » da, dum. Szomjúhozó.
  Sitiens, tis, o> 3»
  In fine, Secum, adv: Magában. Insir, Consero, rui, ertum, erere.
  űs'zve-foglalom^fuzötm
Digitized by i^ooQie
  658 ’               IN.
  #
  Insero, erere.
  Insirare, Insertio, onis, f. 3. Füzes.
  Insiratoriu, Consertor, oris, m. 3.
  Öszve-Júzö. înşirat, Consertus, ta, tum. ősz* ve-foglalt^ fűzött.
  Infociefc, Consocio, iavi, ciatnxn, iare. Társul ősz véradóm, ősz* ve-párositom,
  Socio, avi, atum, are. lnfocire, Consociatio, onis, f. 3.
  Tár súU adás.
  Infocit, Consociatus, ta, turn. Tár* sul-adatott.
  Infociefcume, Assodio, avi, atum, are. Társalkodóm, társúl-ve-szem*
  Consocip, avi, atum, are. lnfocire, Consociatio, onis, f. 3. Tdrsalkodds,
  Consortium, tii, n. 9. lnfocire la olalta, Societas, atis, f. 3, Társaság,
  Sodalitas, atis, f. 3.
  Sodalitium, ii, n. s. Consortium, ii, n. s.
  Infoceiof, Sociosuş, sa, sum. Társalkodó,
  Socialis, le, c. 3,
  Sociabilis, le, c. 3%
  Infocit, Sociatus, ta, tum. Társalkodóit.
  In folie trimif, Ablegatus, ta,tum.
  Követségben küldött.
  In fomnu deintei, Concubium ,
                                     m.
——tfi i ■    i n           é m ^
   bii, n. a. Első álomkor. Concubitus, ta, tum.
Inforume, Connubo, si, tum, ere. Megházasodom,
   Matrimonium contraho, axi, ctum, ere.
   Uxorem duco, xi, ctum, ere. * Infurare, Nuptus, tűs, m* 4* zasúlás.
   Connubium, ii, n. a* Contractus matrimonii* Conjugium, gii, n. i. Infuratiefc, Connubialis, le, c. 3.
   Házassági, menyegzői. Infurat, Conjugatus, ta, tum* Hi• zas. Uxoratus, ti, m. s. Infpic, Spicor, ari, catus sum.
   Fejet hányok*
Infpicare, Spicatás, tus, m. 4-Fejet hányás, lnfpicat, Spicas emisit, Fejet hánt.
Infpic, fac in forma fpicului, Spi* co, avi, atum, are. Búza-fo módjára tsinálom.
Infpin, ital: Spinare, In spinis, t. spinis pungo, nxi, ctum, ért* Tövissel szúrom*
   Spinis fodio, di, ossum, ere. Spinis lacero, avi, atum, are. Infpinat, Spinis punctus, ta» netum. Tövissel száratott, Installefc, Insullo, avi, atum, are. Beállítom, u tendbe állítom, hely he zte tem.
   Ased in orent, Installo, are*
Digitized by LjOOQle
IN. :            '                       IN.                    55g
  Installatie, Instali tio,' onis, f. 5.
  Helyheztetes, rendbe-dllitds. Instantie, rugare jeluire, Instantia, tise, f. i. Kérelem, panasz. Jnstantia deintei, Prima instantia, Első úttya, és hellye a9 panasznak.
  Instantia depre tirma, Instantia suprema, Legfeljebb ins tán-tzidra való hely•
  Insteitut, Institutum, ti, n. a. Oly állapot, c? hol többen együtt tanúinak*
  Jnstructie, modu invetieturi dat,
  -  Instructio, onis, f. 3. Eleiben adott mód, tanítás. Instrument, unealta, Instrumentum, ti, n. s. Készült eszköz. Jnfuflu, Iaspiro, avi, atum, are.
  Belé-fúvok, ihletek.
  Infuflare, inspiratio, oilis, f. 3.
  Beléfúvds9 ihletés.
  Infuflat, Inspiratus, ta, tóm* Be-lé-ihletett.
  Infula, Insula, lse,, f. í. Sziget. Infurectie, fculare la rezboi, In-surectio, onis, f. 3. Hadban menés, felülés♦
  ]n fuf, ital: Infu, Sursum, adv: Felfelé.
  In íuf, si indso£ Susque, deque, Fel 9s alá, imigy-amúgy. Sursum, deorsumquet Intardies, Tardo, avi, atum, are.
  Késlelem.
  Retardo, avi, atum, art.
   Moror, ári, atus sum. Intardiere, Retardatio, onis, f. 3« Késlelés.
Intardietoriu, Morator, oris, m* 3. . KésleW, késleltető.
   Moratorius, ria, ium.
Intardiet, Tardatus, ta, tum. Kés* leltetett. Moratus, ta, tum» Intardiez eu, Tardo, avi, atum4 are. Késem, kés'ódöm*
   Moror, ári, atus sum. Commoror, ari, «tus sum» Cunctor, ari, atus sum. Commoro, avi, atum, ara. Moras necto, xui, xum, era. Moras traho, xi, ctum, are. Tardesco, ere.
   Immoror, ari, atns sum* Intardiere* Tarditas, atis, f. 3» Késedelem, múlatozás. Commoratio, onis, f. 3. Cunctatio,-onis, f. 3.
   Immoratio, onis, f. 3.
   Mora, res, f. i. Késedelem. Tardicies, iei, f. 5.
   Tarditudo, inis, f. 3*
   Tardatio, oni», f* 3. Késedelmesség.
   Moramentum, ti, n. s» Intardiitoriu, Tarduş, da, dum* Késedelmes. Serus, ra, rum. Cunctator, oris, m. 3. Cunotabundus, da, dum» Serotinus, na, aum.
   Tardans, antis, o. 3«
   Morator, oris, m. $.
Digitized by L^ooQie
  5éo                 íft
 < Cunctans, antis, o. 3. Intardietieste» Tarde, adv:        Ké*
    sén» Sero, adv:
 ' lntatefc, (Graec: Stercon,) Fortifi* co, avi, atum, *rev Megetossi* tem.
    Conforto, avi, atum, are. Corroboro, avi, atum, are. Confirmo, avi, atum, are. Commanio, ivi, itum, ire* Consolido, avi, atum, are* Permunio, vi, tum, ire.           ,
    Fortifico, avi, atum, arew Firmo, avi, atum, are.
    Roboro, avi, atum, arék Stabilio, ivi, itum, ite.
    Solido, avi, atum, are*
    IVI unio, ivi, itum, ire. Constabilio, iyi, itum, ire. Vegeto, avi, atum, ar* Er'ó-s Ügetem*
    Munito, avi) atum, áré. întărire, Confirmatio, onis, £ 3. Jllegeröasíiés*
    Statuminatio^ onis, f. 3> Confortatio, onis, f. 3» Consolidatio, onis, f» 3* Solidatio, onis, f. 3* Communitio, onid, f» 3* Munimen* nis, n. 3» Munimentum, ti, n. 2»
 Int ari me , Fortitudo, nis* f. 3. Erősség. Firmitas, atis, f. 3. Firmamentum, ti> n. a. Firmitudo, inis* f. 3.
    Robur, orv»> n. 3»
                                    IN*
   Munitio, onis, f. 5.
                                          IntáiritorSu, Firmator, otis, m» 3» ..Er fóssitö, megerőssitó\ Fortificator» oris, m. 3> Confirmator, oris, m. 3» Stabilitor, oris, m* 3.
   Munitor, oris, m. 3. VegetatiVus, va, vum.
  Intarit, Confirmatus, ta»,tum. AíegerössitetU Affirmatus, ta, tum.
   Firtaatus, ta, tum» Communitus» ta, tum.
   Munitus, ta* tum.
  Intarefc bine, Permunio, ivi, itum* ire. Jól me geros sit em.
  Imarit bine * Permunitus , ta *
  . tum. Jól megerössitetU Intarefc cu amea judecata, Salt* ctio, ivi, citum* ire, v. sanctio, anxi, Ctum, sancitum. Végézt-semet erifssitem. întărite cu judecâta, cu lege, Sanctio, onU, f. 3. Törvéfnnyil érli s sites, végesés.
  Intaritoriu cu judecata* cu lege, Sanctor, oris, m. 3k Rendelj végezi>, törvénytevő.
  Iht&rit cu judecata, * Sancitus, ts, tum. Végeztetett.
                                          Intaréíc foarte, Persolido» avi, * tum, are. Igen me ger üss ftem* ín tarele inpregiur» Circummo* nio, ivi, tum, ire* Jiörnyáí* erössilem.
   Circumfirmo, avi, atum, are.
Digitized by ^.ooQle
                                    f IN.
  Întărire inpregiur, Circummuni» (tio, onis, f. 3. Körös-küfül váló er ősi Lés.
  Intarít inpregiür j Circümmuhi-tué, ta, tűin. Körül erősített,
  kerített.
           i
  Intareíc maiinaiote, Praemunio, ivi, tuns, ire. Előre me ger ö ii-tem.
  întărire maiinainte, Praemunitio, onis, f» 3. EWre megerősítés. Intarei'c, radini, Perlulcio, ii, ul-tum, ire; Megei Ősitem, gyámo-Htom.
  întărire cu daré de mana ferede-întia, Satiiavceptiö, oni*, f. 3; Kezesség úttal erősítés, hitel* întărire, si adeverire cu multe ar-gumenturi, Sorite», tîe, f. i. Sok takdsra hotdott dolgok-kai bizonyító erősség. Iatarefcuine, Fbrtesco, ere. Erő* södőm. Solidesbo, éré.
  Vigesco, ere.
  Corroboror, ari, ratus sum. Intáteta, Ital.* talmente, Adeo ita;
  Annyira, ügy*
  Intei, Primus, ma, miim.Étső,fő. primarius, ria* iüm.
  Praeprimüs, ma, mum.
  Intéei, Primulus, la, lum. Âz első, még áz éltő.
  Intei, Primo. Elsőbben. Intfeiedataţ Primum, primitüs* EU s oszőn
  intei ímatoare, Primipara,rae, f.í;
                                                                         36
                                                         fo. fái
   Első hasú, elő hasú.
   Intei in ceva, Primitus; ta, tűm;
   Első válamiben. ínteinafcut, Primogenitus, ta, tutal.
   Elsőszülött. ínteie poamelor, a fructului pergá, Primitiae, iarum^ f. i. plur: Cyümőltsözésnek lelsö serigéje. Intend, Ihtendo, di,ensum, ere. Kiterjesztem, kifejtem. Distendo, di, suin, ere; Kiftszi* tem.
   A porrigo, exi, ctum, ere; Dispando, di, sum, ere. Distento^ are;
   Expando, di* suin, éré.
   Explico, cui, ci tuiti, áré; Pando^ pansi; sum, ere.
   Téndo, tetendi, sum, ere; Divarico» avi, atum, are. Eltér-fesztem.
   Exero* ui, ertum, erere. Kinyúj-tóm.
   Exerto, are;
   Extendo, di, Sum, éré. Kinyújtom,
   Proferb, tulí, látUm, érre. Protendo, dii sum, ere; Porrigo, e*i, fctumj ere. Ücíá nyújtom;
   Intento, aviy atum, a íré. Kinyújtom.
   Exporrigo, exi, fetum, ere. Inteindere, Intensio, onis, f: 3 terjesztés, kinyújtás.
   Porrectio, öois, f; 3;
Digitized by i^ooQie
*6s                IN.
W.
   Intentio, onis, f. 3*
   Intentui, tús, m. 4.
   Intensio, onis, f. 3.
   Distentus, tűs, m. 4*
   Extensio, onis, f. 3*
   Expansio, onis, f. 3. Inteindieceof, Ductilis, le, c. 3.
   Kinyújtható.
   Inteindietoriu, Expanditor, oria, m. 3. Kinyújtó, kiterjesztő. Inteinf, Intentus, ta, tűm. Kitér• jesztett, -kinyújt atott.
   Intensus, sa, sum.
   Distentus, ta, tum.
   Expansus, sa, sum.
   Exartus, ta, tum*
   Extensus, sa, sum.
   Pansus, «a, sum*
   Porrectus, ta, tum.
   Protensus, sa, sum.
   Sparsu*, sa, sum.
   Tensua, sa, sum.
   Extentus, ta, um.
   Dispessus, sa, sum.
Inteind a fare, Extendo, di, tum, ere. Kinyújtom•
                     Exporrigo, exi, ectum, ere. Inteind deafupra, Subtexo, ere.
   Bé-vonom.
Inftind inainte, Praetendo, di, en-sura, ere. Eleiben nyújtom, terítem.
Inteind in lung, Promitto, misi, asum, ere. Hosztzân elterjesztem.
Inteindere boilor in lung unu du
   . pú altu, Protelum, li, n, 1, Ökröknek hoszszan egymást tán elnyúlása.
 Inteinf in lung, Promissus, m, ssum. Hoszszan terjedt, Inteind latiu altue, lesuefc, Alteri insidias aústendo, di, sum, ert. Valaki ellen lett hányok. Laqueum, pono , sui, sitam, ere.
   Insidias struo, uxij ctum, ere Laqueum tendo tetendi, sum, ere.
Inteind lui, Porrigo, exi, ctum, ere. Neki nyújtom, Inteindere lui, Pprrectio, onii>f.3.
   Néki nyújtás.
 Inteind immultind, Propago, avi, atum, are. Kinyújtom, Vriţl# tem.
 Inteindere immultind, Propag* tio, onis; f. 3. Terjesztés, sso» poritds»
 Inteinf, Propatulua la, Ium. terjedt.
Inteind mai i na fare, Protendo, sum, ere. Küllyebb nyújtom IntinT mai inafare, Protensas, 1*.
   sum. Küllyebb nyújtott Inteind fupt, Subtendo, di, ta* ere. Áldja terítem. Substerno, stravi, tratum, ert» Inteindere fupt el, Substratus,^ m. 4. A Iája tţrites, Inteindume, Pandiculor, ari, ttoi sum. Nyújtózom, húzódozott
Digitized by v^ooQle
  Ioteinder«> Pandiculatio, onis, f» 5.
  Nyújt ozódás\ húzódó zú si Inteindietoriu, Pandiculans, antis, o* 3. Nyújtózó.
  Intelbecelcume , Intabesco, ere. Elgyengülök.
  Titubo, avi, atum, are. Tán• torgok.
  Védi Telbecefc. latemeez (a Graeco Themelie , )
  . Fundo,avi, atum, áré. Fundálok, fundamentumot teszek, építek. Fundamentum pono, sui, itum, ere.
  Fundamentum jaceo, eci, ctum, ere.
  Super fundamentum aedifico,cavi, atum, are.
  Intemeere, Fundatio, onis, f. 3. Fundálás, fundámentum tétel. Superaediücatio, onis, f. 3. Jotemeetoriu, Fundator, oris, m. 5. Valami Junddló^ Junddmentu-mot tévő.
  Intemeet, Fundatus, ta, tűm. dámentum tétetett*
  Védi temeedi.
  In temp asediat, Tempore sedato.
  Tsendes időben.
  In temp frumof, Terin, Sedato» abia: Tsendes időben,             időben.
  In tempu feu, Opportune, adv.* ka!nwtoson, jókor.
  In tempu feu gátéit, Horaeus, raea, raeum. Maga idejében készüli. Intempen, lg ceruporé praevenio,
                           ötí *
       /
   ni, eutum, ire. Eleit vészem, eleiben mégyék.
   Praeoccupo, avi, atum, are*, Occurro, curi, cursum, ere. Intempenare, Occursio, onis, f. f. Megelőzés, eleiben menés. Praeventio, onis, f. 3. Interapinat, Praeventus, ta, tűm. MegelÖztetett.
   Praeoccupatus, ta, tum. Intemplafe, Obtingit, obtigit, ob« tingere. Történik^ esik, megesik. Intemplare, Casus, sus, m. 4. Tör* ténet.
Intenerefc, Tenerasco, ere, ▼* te* ntresco, ere. Ifiadom. Repubesco, ere.
Intenerire, Repubescentia, tiae, f. 1. Ifiadds, gyengeség.
   Teneritudo, inis, f. 3. Teneritas, atis, f. 3.
Interefc, a terrtio. Fugo, avi, tum, are. Ijesztem, kergetem. Consector, ari, tatus sum, Alongo, avi, tum, are.
   Insector, ari, tatus sum. PerseqUor, sequi, cutus sum» Propello, puli, sum, ere» Interire, Fugatis, onis,' f. 3* Aer-getés.
   Propulsatio, onis, f. 3» Persecutio, onis f. 3.
. Insectatio, onis, f; 3.
   Ccnsetlalio, onis, f. 3. interi torni, Fugator, oris, in» S. Kar^eiu. Propulsator, ori*, w. 0.
Digitized by v^ooQle
564                IN-
IN.
   Persecutor,' ori», m. & Consectator, ori*, dk 3. întăritoare, Consectatrix* cis, f. 3.
   Kergető né.
   Interit, Pulsus, sa, suta. Űzetett* Intereife folof, Interesse. Haszon* Commodum, di, jn* 4.
   Utilitas, atis, f. 3.
   Intereffat* Sui commodi cupidus.
   Maga hasznát néz'ó..       *
   Interette, Usura, rae, fl 3. XT sora. Interit, Irrito, avi, atum, are» In* gerlem>' boszszantom.
   Provoco, avi, atum, are* Infesto, avi, atum, are» Lacesso, ivi, itym, ire»
   Insulto, avi, atum, are*
   Incito, avi, atum, are.
   Prorito, avi, atum, are. Suburgeo, ere. Valamennyire izgatom. '
   Interi tare, Irritatio, onis, f» 3. In*
   . gerlés.
   Insultatio, onis, f. 3. Irritamentum, ti, n. a* Infestatio, onis, f. 3»
   Insultura, rae, f. i.
   Provocatio, onis, f. 3. -, Irritamen, nis, n. 3. Interitatoriu, Irritator, oris, m. 3. Ingeri'6. Provocator, oris, m. 3. Incentivus, va, vum.
   Infestator, oris, m. 3. Lacessitor, oris, m. 3» luteritat, Irritatus, tata, tatum. Inger ehetett.
   Provocatus, ta, tum. Lacessitus, ta,'tum.
Inthing, Intingo, nxi, netum ere. Bélé mártok. Inserto, are» Tingo* nxi, ctum, ere. fnthingere, Intinctio, onis, f.». Belé mártás.
   Intinctus, tűs, m. 4. Inthingatoriu, Intingens, tis, 0. & Belé mártó.
Inthing fugravfefc, Tingo, nxi, ctum, ere. Festek.
   Intingo, ere. Coloro, avi, tum, are.
   Imbuo, ui, tum, ere. BéUmát* tom.
Inthingere, Tinctus, tus, n. 4« Festés, mártás•
   Tinctura, rae, f. 1.
                      Pictura, rae, f. 1. Inthingatura, Tinctura, rae, f i* Festék. Pictura, rae, f. 1. Inthingatoriu, íugraf, .Tinetor, to> ris, m. 3. Mártó, festő. Infector, oris, m. 3»
   Fullo, onis, m. 3.
   Pictor, toris, m. 3« lnthinf* fu grafit, Tinctus, ta, tu» Megfestett, kent.
   Tinctilis, le, c* 3. ínthinf fu grafit cole, si cole. Ia* tertinctus , ta, tűm. Köiötii megfestett, tarkdzott.
Ínthinf fugrafit cu rosu, Sand* rachatus, ta, tűm. Bányai 1* ressel festetett.
Digitized by v^ooQle
 IN.
 1K
 565
Inthingatura pretioafe, Megalographia, phiae, f. i. Drága festés. Inthingatura rosie, Miltitea, tae % m. i. Veres festék.
   Ceara roaie. Cera ex miltite. Veres viasz.
Inthing iare, Retingo, ere. Ismét megmártom, festem.
Intieleg, Intelligo, exi, ctum, ere Értem.
   Cogitatione complector, cti, xua sum,                       »
   Cogitatione comprehendo, di aus sum, ere.
   Animo percipio, epi, eptum ere.
   Intelligentia, ▼. animo comp re hendo, di, »um, ere.
   Mente, ratione percipio, epi eptum, ere.
   Cognosco, novi, nitum, éré. Intielegere, Intelligentia, tiae, f. i Értelem. Sapientia, tiae, f. i Intellectus, tűs, m. 4*
   Cnavitas, atis, f. 3.' lntielegatoriu, intelligens, tis, o, 3 Értelmes Cnarus, ra, rum.
   Ir.tielegaceot Inţelligibilis, le, c. 3 Megérthető dolog.
   Intieleí, Intellectus, ta, tűm* Meg' értetett.
   Intielegatoreşte, Intelligenter, adv Értelmesen.
   Intelligibiliter, adv: Érthetöleg Cnare.
 ntieleg almintre, Distentio, si, sum, ire. KülŐmben értek. ntielegere alpiint re, Dissensio, o-nis, Kulőmbet értés.
   Dissensus, sás, m. 4* ntielegere acava, Significantia, tiae, f, 1. Valaminek értelme. ntieleg ineatva, Subintelligo, xi, «tum, ere. Értem valamennyire* ntielegere ineatva, Subintellectus, * tűs, m. 4. Valamennyire értéSi ntielegatoriu ineatva cu el, Subassentiens, entis, o. 3. Mintegy vélte értő* ntieleg inpreuna, Consentio, ai, sum, ire. Egyet érték. Cointelligo, exi, ctum, ere. Assentio, si, sum, ire. Assentior, iri, sus sum.
   Accedo, essi, sum, ere. Intielegere inpreuna, Consensui, sűs, m, 4* Egyet-értés. Consensio» onis, f. 3«
   Assensio* or\is, T. 3. Syncretismús, mi, ra. 9. Intielef inpreuna,. Unanimitas, a-tis, i. 3. Egy értelem. Consensus, sús, m. 4* lntielegatoriu inpreuna, Consentiens, entis, o. 3. Egyet-értő. Unanimis, me, c. 3.
   Concors, dia, o, 3.
 Intielegere umi cu altu, Commer cium, tii, n.2. Egy mást értéc Intielepciune, Ratio, onis, f. c Értelmesség, okosság*
Digitized by LjOOQle
566                 m.
IN.
    Prudentia, ae, f. i. Eszesség. Cautio, onis, f. 3.
    Calliditas, tia> f. 3, Ravasz o-kesság.
    Intieleptiefc, Instruo, xi, ctum, ere. Oktatom.
    Instituo, ui, utum, ere.
♦
    Inforra >, avi, atum, are. Intieleptire, Institutio, onis, f. 3. Oktatás.
    Inetructio, onis, f. 3. * Informatio, onis, f. 3. Intieleptitoriu, Instructor, oris, m. 3. Oktató.
    Informator, oris, m. 3. Intieleptit, Instructus, ta, tum. Okosított, tanított.
    Informatus, ta, tum.
    Intielept, Prudens, entis, o, 3. O* Â05,            tudos.
    Sapiens, entis, o. 3.
    Rationalis, le, c. 3*
    Doctus, ta, tum. Bölts, tudós. Consultus, ta, tum. Eszes, ma-gcr meggondolds.
    Intielept luatoriu aminte, Cautus, ta, tum. Okos, maşdra vigyázó* Callidu* da, dum.
    Aatutuf, tuta, rum.
    Argutus, ta,‘tum.
    Vafer, ra, vafru ti. Intieleptieste, Consulto, adv: Észt’ sen, tanátsoson.
    Consulte, consideranter.
    Docte, Rationabiliter.
    Prudenter, sapienter.
    Provide, prospicienter.
 - ntieleptieste cuget, Ratiocinor, «• ri, natus sum. Okoskodom. Argutor, ari, tatus suo. Intieleptieste cugetare* Ratiociaa* tio, onis, f. 3. Okoskodás, el mélkedés.
 Intieleptieste lucru,' Prudenter, et caute laboro, avi, atuin, art Okossággal dolgozom. Intieleptiasca lucrare, Coutiooalii, le, c. 3. Okossággal járó dolog. In intielepciune funt puternic, Sft* pientia, polleo, ere. Böltsessép gél tehetős vagyak.
    Sapientia potşns sum, esse, fai. In intielepciune puternic,Sapienti* potens, entia, o. 3. jBöltstssép e*l tehttös.
 Intielepciune vicleana, Calliditii, atis, f. 3. Ravasz okosság. Argutiae, iarum, f. i. plur: Vafrities, ei, f. 5. Vaframentum, ti, n. 9. Intieleptieste cu viclenie, Callide, adv: Ravaszon, okoson. Versute, vafre, argute» Intielept foarte funt, Percantw sum, fui, esse. Igen okos vagyd Intielept foarte, Percautus, ta, taft Igen okos.
 Intielept i ncatva, Subargutus, ta, tum* Okosotska.
 ?ntielepti de mult frantioxi, Dn* id»#, darum. mas. j, plur: Ftto tz iának régi böltsei.
Digitized by i^ooQle
IN.
IN.                    Sfy
     Intőre, Ab intorqueo, torqueo, «i, rtum, ere. Tehetem.
     Verto, ti, tum, ere.
     Verto, taA «tum, «re. Obtorque JJ orti, ortum, éré. Contorqueo, ere. Megtsavarom, Distorqueo, ere. Elţsavarom, tekergetem* întoarcere, Intortio, onit, f. 3.
     - Teher «i.
     Tortu*, tűt, m. 4*
     Tortio, ftnit, f* 3.
     Contor*io, onit, f. 3. Eltekerés. Dittoraio, onit, f. 3. Tekerget es. {ntorcatorm, Contortor, orit, m. 3. Tekerő. i      Torquent, entit, a. 3»
     Volvent, entit, o. 3.
     Intorf, Contortu*, ta, tum. Tekert. Tortivut, va, vum.
i      Tortili*, le, c. 3.
,      Intortut, ta, tum* Tekeredett.
     Obtortut, ta, tum. Tsavart, tekert.
; lntorfeceof, Tortuotus, - ta, tum. Tekergos.
     Tortilit, le, c. 3.
, Intorfetiel, Contortului, la, lum. Eltekert.
     In to<f*ne* te, Contorte, adv: Törve, tekeredve.               a
, întorc fufu, Fu tum contorqueo, v. torqueo futum, ere. Fonok. întorc in, Intorqueo, ti, orturo, ere. Beletekerem, întorc inderept, Retorqueo, si, tum,
   ere. Viszşza teker item.
                     Reflecto, xi, xum, ere. întoarcere inderept, Retortio, O* ni*, f. i, Víszszatekerés. Intorcatoriu inderept, Retorquent, entit, o. 3. Viszsza tekerő* Intorf inderept, Retortu», ta, tűm.
   Viizszá tekert, ’ tekeredett, Intőre in dto£ Detorqueo, ti, tum9 ere. Eltekert, letekert. întorc ólait*, Obtorqueo, ere. öszvetekeritem.
   Contorqueo, ere.
                      Intoaroere la olalta, Contortio, onit, f. 3. Ös zvetekerget és. Intorf la olalta, Ctmtortut, ta, tűm.
   Őszvetekert.
Intőre, v. intorn, Verto, ti, tűm, ere. Fordítom. întoarcere, Versio, oni*, f. 3. Fór* dilis. Vertura, rae, f. í. Invertio, onit, f. 3. Intorcatoriu, Vertent, lit, o. 3. Fordító.
                      Intorf, Vertut, ta, tűm. Fordult. lntorfeceof, Tropicul, ca, cum.
   Fogatható.
Intőre almintre, Interverto, ti, tűm, ere, Elfordítom, álnoksággal eU iktatom.
                      lotorc dela reu la bine, Converto, ti, tum, ere. Megtérítem. întoarcere dela reu la bine, *Con-vertio, onit, f. 3. Megtérés. Intorf dela r<su la bine. Conver*u*, ta, tűm. Megtért,
Digitized by <^»ooQ[e
 Intorf dela pecat, Converaus, a peccatis. Megtért bűneiből. întorc depe o limba, pe alta, Transr
 •   fero, tuli, latum, erre. Egy nyelv-
 . ţoly ;másra fordítom.
    Verlo, ti, tűm, «re.
    Interpretor, ari, atut tum* întoarcere depe o li miţa, pe alta, Translatio, onis, f. 3. Egy nytlv* %'ól másra fordítás.
    Versig, onis, f. 3.
    Interpretatio, o£is, f. 3. Intorcatonu depe o limba pe. alta, Translator, oris, nn 3.. Egy nyelvről, másra fordító. 'Interpret, étit, o. 3.
 Intorf depe o limha, pe alta, dintru un inţielef pe altu, Trans* latut, ta, tunţ. Egy nyelvről másra, egy értelemből másra fordíthatott. întorc depart, Averto, ti, tűm, ere. Elfordíton^ întoarcere departare, .^versio, nis, f. 3. Elforditás.
                                          Intőre, intőm detot, ftric, Everto, ti, sum, ere. Elfordítom, t^ből ■ kifordítom. Procello procellere, întoarcere, inturnare detett, (tricaret, Eversio, onis, £ 3. Kifojr-djítd*i elrontás.
 Into.rf detot, ftrţcatţ Eversus* sa» ^ tum. Töbi>l kifordittatotL Intorcatoriu detot, ítricatoriu, E-▼ertor, őrit, n*. 3. Kifordító, élrontó•
Întorc dofu, Dorsum verto, ti, sum, ere. Hátat fordítok. Terga verto, ti, sum, ere. întoarcere inturnare flofului, Tér* giversio, onis, f. Hát fordh ţds.
întorc înapoi, Perverto, ti, sum, ere. Viszszafordítom. întoarcere inapoi, Perversio, oui», fc 3. Viszszqfordulás.
Intorf inapoi, Pervertut, sa, sum.
   Vis zszafo rdult. întorc inderept, Replico, are. Mep fordítom, viszsza fordítom. întoarcere inderept, Replicatio, o» nis, f. 3. Viszszafordulás, visz-szqfordúlása az égnek?
Intorf inderept, Praeposterat, rt, rum. Viszszqfbrdúlt.
Intőre in dsof, Deverto, ti\ sum, ere. Eltérítem.
Intoxc in laturi, Praeterverto, [ti, sum, ere. Elfordítom.
Intőre la reu, Perverto, ti, so* tűm, ere. Roszra fordítom. întoarcere la reu, Per.versio, onis, f. 3. Roszra fordítás.
Intorf la reu, Perversus, sa, tűm.
   Roszra. fordult.
Intőre la el, Adverto, ţi, sum, ere.
   Hozzád fordítom întorc lui afemine, Pár reddo,di<ü, ituip, ere. Hasqnloúl viszsza fotdilom nékh
   Pár pari reddo, didi» ditom, * rt. Par refero erra*
  Digitized by
;,Google
5&)
                                         Întorc ochi, Oculos averto, ti. auin.
   ere. Szemeimet elfordítom. Întoarcere ochilpr, Oculorum a-versio, onis, f. 3.- Szemnek elfordít ása.
                                         Întorc pe (pate cu fţtia in fuf, Supino, «vi, atţim, are. Hanyat-tánjehtelem, artzú\ fel fordítom. Întoarcere pe fpate, cu fţtiţ in Íuf, Supinatio, pni», f. Z. Huny ottan fekvés, artzal felfordít ása Intorf pe fpate cu fatia in fuf, Supinatus, ta, tűm. Artzal feb fordittatol í, hanyatt án fek teleit. Jntorfetieste cu fatiş in fuí, Supi* qe adv: Artzal felfordulva, ha* nyaţtân.
                                         Întorc prii* mana port, Tracto, ayi, atum, are. Forgatom ke-zembe. Verso, avi, atum, are. întoarcere prin mana, Tractatio, onis, f. 3. Forgatás.
Intorf prin mana, Tractatus^taţţ, tum. ForgattatohU Intorfaceof, Tractabilis, le^ c, 3.
   Forgatható.
                                         Întors riu io alta parte, Derivo, avi, atum, are. A’ folyó vizei másfelé fordítom. întorc si eu forne* Peţpendo^ di, ere. Meghânyom^ vetem, ţszembe forgatom.
Intorf si luat fam a, Perpensus, sa. avfn- Hányatott* vettetett, e* szemben forgalU/tott. întorc tot înapoi, Iţostio, ivi, itum,
   ire. Megfizetem, viszszd fizetem. întoarcere tot inapoi, Hostimentum, ti, a. 2, Megfizetés^ vis** sza mérés.
Into.ro ureche dela audiul rea, Retorqueo ţţiree ah obscenis* Rút szóktól elfordítom fülemet é întorc vorba, Retracto, avi, atum» are. Yíszsza mo/idom, változtatom.                   t
întoarcere vorbţ, Retractat io» onis, f. 3. Szava viszsza hívása, mondása,
                            (
Intoaría vorba, Retractatus, ta» tutu. Viszsza mondott. Intornume inapoi, Ital: tornţre, rl* tornare, Redeo, divi, itum, ire* Viszsza térek, jövök.
   Revertoţ, ti, sus sum. Regredior, di, essus sum. Remeo, avi, atum, are. Remigro, ţvi, atum, a,se. întoarcere inapoi, in turnare, gressi.o0 onis , ţ 3. Viszszalti-rés.
   Reversio, onîs, f. 3.
   RcgressţLs, sus, iţi. 4.
   Redtfus, tu«, na. 4-Reditio, onis, f. 3. Megtérés. Epanodas, di^ m. 2. Viszsza térés.
                                           întoarcere, iau intqrnare inapo:, dein lepedare dein tiara, R^-meati^s^jus, m. 4. Megj öv és, a*' számJkivetésböL întorc vim?» iatornume map^o dein,
*
 Digitized by LjOOQle
   oale, E via revertor, ti, sui, «um, Útból megtérek.
   Intorcume intornume inapoi de-in prebegire, Ex peregrinatione redeo, divi, itum, ire. A9 vándorlásból vitzsza-jovok.
   Intorcume, intornume inapoi iare, Reciproco, avi, atum, are. Vi* szontag, hátra térek.
   întoarcere, inturnare inapoi are, Reciprocatio, oni«, £ 3. Meg* fordulás, viszpnt hcţtra térés.
   Intorcatoriu inapoi iarfc, Reciprocos, ca, cum, Viszomag hát* ra térő.
   Intorf lucru fpre ra;i, Cataatrophe, catastrophes, f. 1« Roszszulfor*
   , dúlt dolog.
   Inturnat, v. intorf pe dof, Inverte, adv: Fonákul.
   Inturnatieste, Recestim, adv: Hátra térve.
   Praepostere,
   In toata dioa, Omni die* Minden-nap. Quotidie.
   In toata dioa deintei a luni, Quot-calendi*, adv; Minden hólnap-nak első napján.
   In toate laturile, Qualibet, adv: Mindenfelé.
   In toate lunile, Quotmensibus.^f/n-den hónaponként.
   In toate partile, Undiqueversum, adv: Mindenfelé.
   Usquequoque. Széllyel, mindenfelé,
  Quaquaversus. Mindenfelé.
  In toata viatia, JEtatem, adv: £> gesz életében.
  In tot locu, Omni loco. Minden kei• /yen.
  Ubique. Nusquam non.
  Ptasim, ubique terrarum. Ubique locorum. •
  In tot locu prebegitoriu, Omnivagus, ga, gum. Mindenütt buj* dosó.
  In tot modu, Omnimode, adv: Minden módon.
  Omnifariam.
  Cujusque modi.
  In tot typu, Omnifariam,adv>Mw de kép en.
  In tot anu, Quotannus, na, nuo. Minden esztendőnként.
  In singulos annos.
  Intrarmes, Obarmo, avi, atum,i* re. Fegyverben öltöztetem. Armo, avi, atum, are. Intrarmare, Armatus, tus, m. 4**1 Felfegyverkezés.
  Intrarmat, Armafus, ta, tum. Fér fegyverkezett készült. Intrarinediume, Armaturaaa induc, ui, utum, ere. Fegyverkezem Me armo, avi, atum, are. Intreacefte, Inter haec. Ezek kötött azonhtjzött•
  lnterim, adv: Azon közben. Intre care ceva fe pune, Intercal* rin», ria, ium. Kinek közibe valami tétetik.
 Digitized by LjOOQle
TS.
 Intre dioa depre urina a luni, *i intre ceput a altei luai, Intermenstruus , trua, um, Utolsó, és elsőt napján való a’ hól-napnak.
 Intre doi, Medioxime» adv: Két-töközött.
Intre doi munţi, Dejugis, ge, o. 3.
   Két hegy között való.
 Intre doi muri, Intermuralis, Ie, c. 3. Kétfal között való,
                   Intre doao lumi, Intermundium, dii, n. 2. Két világ között. Intre grindi, Intertignium, nii,o«2.
   Gerenda között.
 Intre imparatire, Interregnum, ni, n. 2. Meghólt, és választandó királyok közót való orczdglás. I Intre imperat mort, si intre cel ce feva aleg**, domnitoriu, Interrex, gi», m. 3. Király halála után, ország gubernátora az új ki• rály választásig. întreiţi na, Interlunium, nii, n. 2« Hóldköz, mid'án a9 hóid nem világosít.
   Intermenstruum, trui, n- f. Hóid közi, midőn a* höld Jel• akar tetszeni.
 Intre pam«*nt, Mediterraneum, ei, u. 2. Fold között való.
 Intre sire, fau renduri, Interordinium, nii, n. 2. Rend közé mesgye.
Intre ftelpi, Intercolumnium, nii P n. 2. Oszlopok közé.
 Intre tri ani, Triennium, nii, o. 2.
    Három esztendő közzé.
 Intre umere, Interscapilium, Iii, n. 2. Válla közt.
 Intre vinele pamentului, Interventum, nii, n. a, AJ Jold ere kö* zött való földx întreb, Interrogo, avi» atumv are. Kérdem.
    Quaero, sivi, turn, ere..
    Rogo, avi, atum, are.
    Inquiro, ai vi, itum, ere. Kér* de zem.
    Dişquiţo, ivi, situm, ere. Percontor, ari, tatus sum. Investigo, avi, atum, are. Requiro, sivi, situm, ere. Megkérdem kérdezem.
    Disquiro, sivi, situm, ere. Exquiro, ivi, itum, ere. Scisoitor, ari, oitatus rum* Kér* de zem, tudakozom.
    Examina, avi, atum, are. Întrebare, Interrpgatio, onis, C 3. Kérdés, Quaestio, onis, f. 3. Inquisitio, onis, f, 3, Kérdez-kedés,
    Percontatio, onis. f. 3. Disquisitio, onis, f. 3* Scrutinium, nii, n. 2.
    Scrutatio, onis, f. 3.
    Erotema, atis, n. 3..
    Întrebare mica, Interrogatiuncula* lae, f. i. Kérdésetske. Rogitatiuncula, lae, f. i. Quaestiuncula, Ipe, f. i*
Digitized by v^ooQle
    s?t * m
 întrebătoriu, Interrogator, oria, sn. 3. Kérdő.
    Quaesitor, oris, m. 3. Kérdező* Quaerens, entis, o. 3* Percontator, oria, m. 3« Inquisitor, oris, m. 3. întrebat, Interrogatu*, ta, , tum. Kérdezett? megkérdhetett. Rogatum, ti, n.?. mit hérn denek.
 întreb adtfeori, Rogito, avi» atom, are. Kerdesdeşeiem.
    Quaesito, ţvi, atum, are.
 Intreh de nou, Repeto, tii, titum, ere. Ujj alag Kérdem. întrebare de nou, Repetitio., onis, f. 3. Ujjalajg kérdés. întreb defpre ceva lucru, Examino, avi, atum, are. Megkérdem vis* gólom.
 întrebare defpre ceva lucru, Exa*> men, inis, n. 3. Valamely, mun* kának szoros elő kérdése. întrebat defpre cera lucru , Exa* minatus, ta, tum. Megkérdez-teteit.
 întreb sctrefc, Sciscitor, ari, atus sum. Tudakozom. întrebare scirire, Sciscitatio, nis, f. 3. Tudakozás•
                                      .Intrebatoriu, sciritoriu, Sciscitator, oris, m, 3. Tudakoeé. îutrebatoriu, firguitoriu, Percuriosus, sa» sum. Şzdrgalinqtos tudakoló, ţntţebeftţeat*, Interrogative , e d v:
   ________________IN._____________
   Kérdés %éppen. întrec, Crae: trec ho, Quasi super* transeo, supereo, supero, avi, aţum, are, Feljül haladom, Féljél múlom.
   Emineo, ui, ere. Fţljăl hol* dók. Praecello, ere.
   Excello, lui, «re.
   Praemineo, ui, ere* Exsupero* avi, atum, are. Antecello, ere, lui.
   Excedo, essi, sum, ere. Praecello, ui, ere. Superemineo* ui, ere. Praesto, titi, titum. Supergredior, essus sum, «di-Feljül haladom* întrecere, Excellentia, tiae, f. »• Feljül haladás, Jeljül m* lás.
   Exsuperantia, tfae, f. i. Transcendentis, tiae, f. 1. Exsuperatio, onis, f. 3. Intrecatoriu, Excellens, tis,
   Felj(il haladó* Jetjüt múló. Praecellens, tis, o. 3. Eminens, eatis, o. 3. Antici lens, entis.
   Exsuperans, antis, o. 3. Superator, oris, m. 3. lntrecaceof, Exsuperabilis, le,(* Feljül múlható.
   Superabilis, le, c. 3. Exsuperabili», le, c. 3. întrecut, Superatus, ta, tus* jül halasztott.
Digitized by ^ooQle
IN*                    5?5
întrec cu avere» Ditior suito, fui* esae* Gazdagabb vagyok. Joţrec cu buoitttt, Bonitate su-pero, avi, atum, are. Jósággal jtlj áthaladom, întrec cu fuga, Fuga supero, avi, atum, are. Szaladdssal megelőzőm,
întrec cu reutate, Malitia aupero, avi, atum, are* Roszszasdggal megelőzőm.
Intregefc, tntegro, afri, atum, are» Egészítem megújítom. Integrum facio, ci» ctum, ere* Renovo* avi, atum, are»
   Reparo, avi, atum, are* Instauro, avi, atum, are* Perficio, ci) ctum, ere. întregire, Integratio, onis, f. 3< Égeszités.
   Reparatio, otiis, f. 3*
   Istauratio, onis, f. 3.
   Perfectio* onis, f. 3* întregime, Integritas* atis, f* 3. Épség, egésség.
   Statua* et forma inviolata, in* corrupta.
   Incorruptio, onis, f* 3. întregitori^ Integrator, oris, m. $, Egészszitői Renovator, oris, m. 3» întregit, Integratus, ta, tum. Meg-egészszitttt.
   Renovatus, ta, tum. Instauratus, ta, tumi întreg, Integer, ra, rum. Égész,
  ép. Veges, etis, o. 3«
  Illibatus* ta, tum*
  Intactus, ta, tum.
  Solidus, da, dum* ,
  Totus, tota, tum*
  Plenus, na, nuto»
  Perfectus, ta, tum*
  Incorruptus, ta, tum.
  Columis*
  Incolumis.
  Intregutiu, Integrellus, lia, Ilum.
  Tiszta, ép, egész.
  Iqtegreste, de plin, Sarta adf: Egészszen épen.
  Integre.
  Incorrupte.
  Sine viiio.
  Intregeío de nou, Redintegro, avi atum, are. Űjjonnan felépítem* Restaüro, avi, atum, are.
  In növő, avi* atum, are.
  Renovo, avi, atum, are.
  In integrum restituo, ui* tum, ere.
  întregire de nou, Redintegratio, Onis, f* 3. Ujónnan Jelépités. Renovatio, onis, f» 3. íntregitoriu de nou* Reintegrator* oris, m. 3. Újonnan építő, e* gészitő.
  întregit de nou» Restauratus, ta* tum. Újonnan J elépi ttetett, hely* re dllitiaiotU Redintegratu** ta* tűm. Intregeícuni»* integrasco, ere. Meg* épülök, újjuloh.
Digitized by VjOOQLC
574                IN-
  Întreg funt la fa natate, Incolumi» tum, fui, eue. Égésséges va. gyok.
  Sanu» sum, fui, eue* întregime lânatati, Incolumitas, atis, f. 3. Épség.
  Integritas, atis, f. 3»
  Sanitas, atis, f. 3»
  Intriefc, Triplo, triplico» avi, 'a-tum, are. Hármositom, Intreire, Triplicatio, onis, f. 3.
  Hdrniositds.
  Intreitoriu, Triplicator, oris, m. 3.
  HdrmosUó. întreit, Triplicatus, ta, tum. Hát• mositolt.
  Triplex, cis, o. 3. Hdrmos, három rétu. ,
  Triplus, la, lum.
  In tri ani, Tribua annis* Három esztendőben.
  Intra tres annos. Három esztendő alatt.      ,
  In tri ani intorcatoriu, Trietericus, ca, cum. Három esztendőben előforduló.
  In tri parti iippartit, Tripartitus, tita, tum* Három részre obz tat ott.
  In tri parti, Tripartito, adv: Három részben.
  In tri parti crepatoriu, Trifidus, da, dum. Három részre hasadó. In tri typuri, Trifariam, adv. Háromképpen*
  Intnltci, Contristo, avi, atum, cr?
  Megszomoritom, busitorru Exacerbo, avi, atum, are. Tristo, avi, atum, are.
  Irrito, avi, atum, are. Butítom* Exaspero, avi, atym are. lffligo, xi, ctum, ere.
  Ango, xi, ctum, ere. Keserít tem.
  Tristitia afficio, ci, ectum, «re. Megszomoritom.
  Intriftare, Contristatio, onis, f 3. Szomorgatás.
  Soli citatio, onis, Bűsitás» Intriftare fau intriftaciune, Tri* titia, tiae, £ i. Szomorúság. Moeror, oris, jn. 3.
  Moestitia, tiae, f. i. Moestitado, inis, f. 3.
  Tristitas, atis, f. 3.
  Tristitudo, inis, f. 3.
  Tristities, ei, f. 5. Tristamentum, ti, n. 9«
  Angor, oris, m. 3.
  Anxietas, atis, f. 3. Epekedés, Intriftetoriu, Tristificus, ca, cafl. Szomoritó.
  Contristator, oris, m. 3. Contristans, antis, o. 3» lntriftoceof, Tristificus, ca, co» Szomoruságos,
  Dolorosus, sa, sum»
  Moerore plenus, na, nuni. Intfiftat, Tristis, te, c. 3. Szonv* ru, bús. Moestus, ta, tum. Tristitia aifcctus, ta, tum. boUcitus, ta, tum.
Digitized by GooqIc
ÍN.                                               IS.                 5/5
   Intriílat forma, Trúticulus , H, m. 2. Szomorú szabású. Subtriitis, te, c, 3* lntrifteceste, Moeste, adv: Szó* morun. Tristanter. Intrifteaume, Tristof, ári, atus sum* Szomorkodom»
   Maereo, ere» Maestus sum.
   . Tristia sum, fűi, e*se. Szomo-tu vagyok»
   Maerore conficior, confici, ec* tus sum. Epedek.
   Contristor, ari, atus sum.
   . Tristitia angor, angi.
   Tristitia crucior, ari, atus sum» Intru, Intro, avi, atum, are. Bé~ megyek.
   ' v Introeo, ivi, itum, ire.
   Ineo, ivi, itum, ire.
   Ingredior, di, gressus sum» Intrare, Introitus, tús, m. 4. Bé* menés, bémenetel.
   Ingressus, sús, nö. 4*
   Ingressio, onis, f. 3.
   Aditus, tús, m. 4*
   Intratoriu, Ingrediens, tis, o. 3.
   Bémenő.
   Intrat, Ingressus, sa, sum» Bement.
   Intru in deregatorie, Installor, a-ri, latus sum in officio» Béih* tatom tiszti viselésében.
   Intrare in deregatorie» ].\tro inser* tio, onis, f. 3» Beiktatás a9 hí vatalban.
   Intru in deregatorie in locul altue,
  Succedo, essi, ssum, ere Más hellyiben állíttatom.
  Intru aceft an, Hoc anno. Ez esz-tendőben.
  Intru acolo, Istrorsum, adv* O* dqfelé, afelé.
  Intru adenf, Consulto, adv: Szán•       '
  szándékkal.
  Intru care multe intarir funt, Ar-gumentuosus, sa, sum. Mely* ben sok erőségek, erősítések, és erősítésre való matériák van* nak.
  Intru aceaíta, iáu íupt aceaíta forma, Per cautam, adv: Hlyen szin alatt.
  Intruacee, Interibi, adv: Azon közben. Interea.
  • Intru acela temp, Id temporis. A* zon időben>
  Intru acefta typ, Taliter, adv: 11* lyenképpen.
  Intru alt mod, Diverse» Külöm-ben. Di version Diversimode, secus.
  Intru ambe manuri iucratoria, a-iémine, iEquitnanus, ni, m. 2.
  Mind két kézzel egyaránt élő.
  . Intru ateta, Ea tenus, adv: Annyi-ban. Tantopere.
  In tantum, adeo.
  Eous que» Elannyira.
  Tam, Tanto. Annyira.
  Intrun an de tri ori fruct aducá-toriu, Trifer, ra, ferum. Esztendőben háromszor termő.
Digitized by LjOOQle
 5}H5                   ÎN»
  Intru o forma, Concorditer, adv: Egyenlőképpen,
  Uniformiter, Egyformán»
  •  jEqualiter, adaeqüe, pariter. Intru un temp, oaracand, Unquam.
  Egy időben.
  Intru una intieleg, Cointellrgo, xi, ctúm, ere* Egyel értek• Consentio, si, sum, ire. Assentior, iri, sus sum.
  Ad stipulor, ari, atus sum.
  Intru una intfelegere, Consensio, onis, f. 3. Egyet értés• Adstipulatus, tűs, m. 4» Consensus* sús, m. 4* Adstipulatio, onis* f. 3.
  Intfu unamefac, Coaloo, lui,itum) ere. Őszveforradok.        v
  Coalesco, ere. întruna facut, fereftuit, Coalitus, liu, tűm* Öszveforrott > egy-ben-nütt.
  Concretum, ti, o. 2.
  Intrupefc, lncorpt>ro, avi * Attun* are. Megtestesítem.
  Întrupare, Incorporatio, onis f. 3.
  •  Megtestesülés.
  . Corporatio, onis, f. 3* Incarnatio, onis, f* 3. întrupat, Incorporatus, ta, tum* Megtestesült*
  Incarnatus, ta, tnm.
  Întunec, Ohi^nebro, avij atUm, a* fe. Megsotitetem.
  Tenebro, avi, atuin, are; Tenebrico* avi, atum, are*
   Offusco, avi, atum, are. Tenebras obscuritatem induco, xi, ctum, ere.
   Adfero, tuli, latum, erre. Opaco, avi* atum, are. Megio• telítem, homdlyositom• Obscuro* avi, atum, are. Întunecare, Obscuratio* onis^ f.5. Meghomályosilás. Obtenebratio, onis, f. 3. întunecime, Obscuritas, atis, f. 5. Homályosság.
   Opacitas^ tatis, f. 3.
   Caligatio, onis* f. 3. Tenebratio, onis f. 3« Intunerec, Tenebrae, arum, f. t Setétség.
   Tenebrosum* si, n. 2.
   Caligo, inis, f. 3. Homály. Opacitas, tatis, f. 9.
Ihtunecof, Tenebricosus, sa, suo» Setétes,
   Tenebrosus, sa, sumi Opacus, t,»s, cnm.
   Obscurus, ra, rum. Homályos, Caliginosus, sa, sum. Caligineus, nea, eum. lumnecof ceva, Subobscuro A, n, rum. Setét, homályos sxabdm. lntunecofla fatie,~Subfuscua, fusci, fuscum. Homályos Szfn, setéi* lntunecof ved, Caligt, avi, atus, are. Hotnályoson látok. íntunecöafa vedere a ochilor, Glar coma, atis» n. 5. Szem9 houU• lyossaga.
Digitized by LjOOQle
 sum*
   ________________IN.___________                  IN.               $77
Glaucoma, mee, f. i.
' Caligo, inis, f. 3.
Intunecafe foarele, Tenebricat sol. Homdtyosodik et Nap. întunecat, Obscurati», ta, tujn.
Homdfyositott.
Intunecatoriu, Obscurator, oris, m* 3. Homályositó.
Intunecume, Tenebresco, ere. Sötétedem.
Caligo, avi, atum, are. Ha-mdfyosodom.
„ Obscuror, ari, atus tum.
Intuneceste, Obscure, adv: Ho mdbyoson.
Intypuefc in minte, Imaginor, ari, atus tum. Képzelem, ebnél* kedem.
Mente fingo, nxi, ctum, ere Elmémmel kiformálom*
Intypiiire in minte, Imaginatio, onis, f. rZ. Magában kép teles.
Phantasia, tise, f. i. Elmében forgó képzetes.
Jntypuire dormind, Phantasma, atis, n. 3. Alom jelentés, éjjeli képzés, látás.
Intypuit figurák in minte, Imaginarius, iia, ium. Elmeben JormáU. întyp de nascere, Genitaliter, adv:
Születésképpen.                ,      *      *     .     —
Ixwuorez, Obnubilo, ari, atum,’ Inunde* preile     tot, Perundo, avi,
   are. Me ghomábyositom.          j  *tum, are.   Kiáradok,     vízzel
Innuorat, Obnubilus, Ia, Ium. Se* J   eUepem.
   tetţs, homályos, Jelleges. I       Superttagno, avi,     atum,  ara,
                            37
    Nubilus, la, lum.
    Subnubilus, la, lom.
    Innuorof, Nubilosus, sa, Feüeges.
    Inumbrer, Umbro, avi, atum, are. Árnyékolom, homdlyositom. Inumbro, avi, atum, are» Adumbro, avi, atum, are. Obumbro, avi, atum, are. Meg-drnyékozom. inumbrare, Adumbratio, onis,;
    f. 3* Arnyékozás. Inumbratiesta, Adumbratim, adv: Árnyékoson.
    Inund, Inundo» avi, atum, are. Áradok.
    Exundo, avi, atum, are» Redundo, avi, atum, ara» Ki-áradok.
    Restagno, avi, atum, are. Megáradok.
    Inundare, Inundatio, onis, f. 3. Áradás.
    Exundatio, onis, £ 3» Abundantia^ tise,, f. i. Redundatio, onis, f. 3* Kiáradás. Restagnatio, onis, f. 3. Meg áradás.        '
    Inundat, Inundatus, ta, tum. Á-radotU
    Redundatus, ta» tum.
    Superfluus, flua, uum.
Digitized by v^.ooQle
IN.
. IN.
  Înarmare, urmatieste, Consequenter, adv: Következendöképpen. Ia vecie» Perpetuum, adv:- Szüntelen,
  In veci, jEterno, «ternum, Örökké.
  la veci recilor, In saecula, lorum.
   Örökkön-örökké.
  In veci remenetoriu, Sempiternus, na, num* Örökké maradandó, örökké tartó.
  Invelefc, Velo, avi, alum, are. Bétakarom.
   Advelo, avi, atum, are»
   Obvelo, avi, atum, are* Obvolvo, olvi, lutum, ere. Obtego, xi, ctum, ere.
   Involvo, vi, lutum, ere.
                     Velum obtendo, di, sum, ere. Velo obtendo, di, sum, ere. Prsetendo, di, sum, tendere. Invelire, Involutio, onis, i. 5. Be-' vtakarói.
  Invelitoriu, Velans, antis, o. 5. Takarói
   Tegens, entis* o. 3.
   Convolvens, entis, o. 3. Invelitoare, Velamen, inis, n. 5. Takaró.
   Velamentum, ti, n. 2«
   Velarium, rii, n. 2.
   Velum, li, n. 2. ’
   Involucrum, cff, n. i. Invelitoare capului fefrieefc, Calantica, ese, f. i. Aszszonyok9 feliek* i akar ój ok.
 Peplum, li, n. s.
 Calyptra, trae, f. i.
 Caliendrum, dri, n. 2.
 Invelitoare de panza, Emporeti-câ,‘ cse, f. î. Takaró-vdszőn. Segestre canabinum.
 Invelitoare de pessoare, Pedulis, -lis, m. 3. Pedule,* lis, n. 3. A9 miben ember lábait takarja, botos kaptza. învelit, Velatus, ta, tum. Béta■
 * kartatott.
 Obvolutus, ta, tum. Bétakart Involutus, ta, tum. Egyben*
 . takart.
 Invelefc inainte, Prsfevelo, avi, atum. Elöl btfedem. jlnveleíb la olalta, Complico, cui, citum/ avi, atum, are. Öszve-tűröm.                  >
 Convolvo, '*vi, lutum, ere. Ősét ve-tekererru învelit la olal'a, Convolutus, ta, tum. ösxve-túretett.
 Involutus, ta, tum.
 Invelefc penura de lana, Laneum pannum calco, avi, atum, are. Vdnyolok.
 Denso, avi, atum, are.
 Invelire panari, Panni calcat io > onis, f. 3. Vdnyoldz.
 Densatio, onis, f* 3.
 Invelitoriu panuri de lana, Lt-nese /vestis politor, oris, m. i Vdnyoló.
 Invelitoare moara de panari»
f
Digitized by v^.ooQle
         '_________ft*.________________
    Moi A calcatoria» Vúnyoló malom.
    Mola densatoria.
 Invelefc panza, Telam Convolvo, vi, lutum, şre. A3 vdsznot egy-be-túröm.
 Inveluefc, Confundo, íudi, sum, ere. Elegyítem , öszve-zavarom.
 •  Commisceo, cui, ere, xtum. Permisceo, cui, xtum, ere. Conturbö, avi, atum, are. Inveluire, Commixtio, onis, f. 3. Elegyítés, ös zve-zavar ás. Confusio, onis, f. 3.
 Inveluit, Commixtus, ta, tűm. Elegyített.
    Confusus, sa, sum. Úszve-za-vart.
 Inveluitieste, Confuse, confusim, commixtim, adv: Zavaroson. Inverdiefc, Viresco, ere, virui, escere. Megzöldúlök.
    Vireo, ere, ui.
    Eviresco, ere. KizöldÜlök. Reviresco, ere. JHegzöldŰlÖk. Frondesco, ere. Zöldtilök. Frondéo, ere.
 Inverdire, Viriditas, atis, f. 3.
    Zöldellés, zöldség•
 Inverdit, Viridis, de, c. 3. Viridans, antis, o. 3* Zöldé lip, Zöld.
 Inverfnneznme, Accendor, di, en-sus sum. / Instar verrisiritati, Accenaor, di, nsus sum. Me&-
                                                                           *7 *
 IN.
                                                                                      *79
   haragszom, felgerjedek.• Inverfunare, Accenaio, onis, f. 3« Felgerjedés.
   Inverfunat, Accensus, Felgerjesz* teteit,
   Invertefc, ab Inverto, inverti,, sum, ere. Megfordítom, for-gatom.
   Volvo, vi, lutum, ere. Forga• tom.
   Verso, avi, atum, are*
   Roto, avi, atum, are.
   Tracto, avi, atum, are. Obverso, avi, atum, are. Convolvo, vi, lutum, ere. For* gatom, henger item. .. Pervolvo, vi, lutum, ere. Voluto, avi, atum, are. Inverteire, Volutatio, onis, L3. Forgatás.
   Volutatus, .tatás, m. 4«
   Versatio, onis, f. 3.
   Vertigo, inis, f. 3. Szédülés. Inverteire. ameţire capului, Ve r-tigo, inis, f. 3. Szédelgése d JÜnek.
   Inverteitoriu, Volvens, entis, o. 3. Forgató.
   Rotans, antis, o. 3.
   Gyrans, antis, o. 3«
   Versans, antis, o. 3. fnverteceof, Volubilis, le, c, 3* Forgód Jorgandó*
   Volubilis, le, c. 3.
   Versatilis, le., c. 3.
   Versariu», ria, ium*
  Digitized by
Google
    V
5öo_________________in.______________.
   Versabilis, le,^. 3. Könnyen forgatható, \
   Inverteceof loc> Circularis, re, c. 3. JCeringős, tekerve'nyes.
   Spirális, le, c. 3.
   Tortilis, le, c. 3*
   Ambagiosos, sa, som*
   Item Gyrus, ri, m. *. Keringés. Ambitus, tűs, m. 4*
   Tortuosus, ta, sum. Ihverteiceoafe trepte, Inversaree, arum, f.’ í. plur:         Keringős
   grddits.
   Cochlidium, ii, n. t.
   Cochlis, lidis, f. 3í Scalse, coehlides.
   Inverteit, Versus, sa, sum. Fór-ditotty forgatott.
   Volutus, ta, tűm. Fordittatott. Volutatus, tata, tatum*
   Rotatus, tata, tűm.
   Invert eicie, Volubilitas, atis, f. 3. Forgathatóság.
   Versabilitas, atis, f. 3. Inverteiceste, Volutatim, . adv: Forgatva.
   Volubiliter.
   Jnverteiceste, cu inverteire, Fór* te, adv: Kér ing ötön. Ambagiosa..
   Per gyrum.
   Jnvertefc inainte, si inapoi, Converso, avi, atum* are. Fordítom eUSy3s hátra.
   Jnvertefc, incolacefc, Gyro, avi, atum, are. Oszve-tekerem, ka•
________________IN.________________
  rikálom, keringetem.
  Inverteire, incungiurare , Gyrui, ri, m. a. Keringő, kerekség, keringőzés.
  Inverteit, intort, Gyratus, ta, tum.
  Tekeritett.
  Invertefc inpregiur, Roto, avi, atum, are. Keringetem. Circumvolvo, vi, lutum, ere.
  ♦ Convolvo, ere.
  Circumverso, avi, tűm, are.
  • Gyro, avi, atum, are.
  Regyro, avi, atum, are.
  Inverteire inpregiur, Rotatio, onis, f. 3. Környúl forgatás, keringetés.
  Rotatus, tás, m. 4* Circumversio, onis, £ 3. Inverteit inpregiur, Rotatus, tata, tűm. Keringettetett. Circumversus, sa, sum. Circumvolutus, ta, tűm. Invertefc in füf, ftric, Subverto, ti, sum, ere. Felforgat ont, feU fordítom, rontom.
  Everto, ti, sum, efe.
  Perverto» ti, sum, ere. Inverteire in fuf, (tricare, Eversio, onis, f. 3. Felforgatás. Invertestefe fortuna, Volvitur for» tuna, Forog at szerentse. Variat fortuna.
  Invertestefe moara, roatele mori, Volvitui mola, v. ejus rotte, Forog d malom.
  Inverteire ceriului, Gsrli motus,
Digitized by
 IN.
IN.                    ŞSi
   cursus cselest is,    Ég for gás.
 Jnvertefcume, Versor, ari, «tus sum. Forgok.
 Inverteire, Versatio, onis, f. 3. Forgás.
   Conversatio, onis, f 3. lnvertefcume inpregiur. Circumversor, ari, Atus sum. KömyüU forgoki
   Circumvolvor, vi, lutus sum. KörnyűUforgattatom. Circumvolutor, ari, atus sum» Rotor, ari, tatus sum. Circumvertor, ti, sus sum. Circumgyror, ari, ratus sum. Invertosez, Induro, avi, atum, are. Megkeményitem*
   Duro, Avi, atuxp, are.
   JEduro, avi, atum, are*
   Obduro, avi, atum, suie. Obfirmo, avi, alum, are. Commasculo, avi, atum, are. Atp?ro, avi, atum, are. Iftvertosere, Induratio, onis, f. 3. Kemény ites, kemény edes. Offirmatio, onis, f. 3. Invertosere, Duritas, atis, f. 3. Keménység.
   Duritia, tiae, f. i.
   Duricies, ei, f. 5.
   Jnvertosere ficatului, si a fplini, Sciroma, m», f. i. Májnak, és lépnek njtegkeményedése, ke-»ménysége.
 Inyertoset, Induratus, ta, tűm. Megkeményedett.
   Duratus, ta, tuţn. Keményít-tetett.
 Invertosediume, Induror, ari, atus sum. Kemény edenu Duresco, ere.
   Induresco, ere-
   .Obduro, avi, atom, are. Meg* keményedem.
   Obduresco, ere.
 Invertosezume afuprft, a cev*, Obduresco, ere. Valami, vagy valaki ellen megkeményedem* Obdareo, ere, ui.
 Invertosezume la pele,. Calleo, ui, ere. Megkeményedik d bőröm, Callesco, ere.
   Invertosezume la meduleri, Oc-caleo, 'ui, ere. Munkában tag* jaim megkeményednek, neki törődnek.
   Invertosere medularilor de luero, Occalitio, onis, f. 3. Munkában i agok’s megkeményedése, ne-ki-törödése.
   Induratio, onis, f. 3. Tagok? keményedése.
   Invertosete medularile de lucru, Occulatus, ta, tűm. IVeki-kemé-nyedett.
   Induratus, ta, tűm.
   Offirmatus, ta, tűm. Invertosezefe cerbice, Cervix obducit callum. A9 nyakam9 bö-• re megkeményedett.
   Invertoset la cerbice, Cervicosus, sa, sum. Kemény nyakú.
Digitized by v^.ooQle
 502                 IN.
       Durae cervicis.
       Pervicax, cis, o. 3.
       Pertinax, cis. o. 3.
       Refractarius, rfa, ium. Refractariolus, la, lum. Kerné-nyetskeí
       Invertoseste, Refractarie, adv: Kemény nyakuan.
       Pervicaciter.
 / Investefc, Investio, tivi, itum, ire. Felruházom.
       Vestio, tivi, itum, ire. Convestio, ivi, itum, ire.
       Induo, ui, atum, ere. Investeire, Investitura, ne, f. l.
       Felruházás.
       Investeitoriu, Investitor, oris, m. 3. Ruházó.
       Inveateit, invefcut, Investitus, ti-to, tum. Ruházott.
       Invefteitura a da ceva pofleilie, Investitura, rae, f- i. Beavatás valami birodalomba. Jnvetefcume, Inveterasco, ere. JHegrégdlökf avulok. Vetustesco, ere. %
       Inveteire, Inveteratio, onis, f. 3. Megrégiilés, avulás.
       Vetustas, tatis, f. 3. Avúltság. Inveteir, Vetustas, ta, tum. Régi, avúlt•
       Inveteratus, ta, tum.
 . Inviez, Resurgo, surexi, ectum, ere. Támadok.
                      Revivisco, ere. Elevenedem, înviere, Resu rectio, onis» f» 3«
                                       IN.
   Feltámadás.
   Revixio, onis, f.3. Feltámadás elevenedét.
   Invietoriu, Resurgens, entis, o. i Feltámadó.
                        Inviet, Redivivus, tívo, vivum.
   Ujjontan megéledett Inviez pe altu, Resuscito, tavi, tatum, are. Feltámasztom, ébresztem. înviere altue, Resuscitatio, ms, f. 3. Feltámasztás.
   Invetiu, ital: Avvezarfi, Amsco, évi, etum, ere. Tanúlok, u> ; kom.
   Disco, didici, ere.
   Consvesco, ere, svevi, etom, Addisco, ere, addidici. Perdiscoy ere, didicii. Percipio, epi, eptum, ere. Condisco, didici, ere.
   Do operam studiis, Tanútok. Intendo aciem ingenii ad studia.
   Ingenium stadiis adhibeo, v, itum, ere.
   Memoriae mando, avi, atum, an Exerceo me in studiis. Studeo, ui, ere.
   Invetietura, lnviatura, rse, f 1 ! Doctrina, nae, f. i. Tanúság Documentum, ti, n. 2. Scientia, tiae, f. i.
   Studium, dii, n. 2*
   Eruditio, onis, f. 3. TudomH ' tanúság.
Digitized by GooQle
                                                                                t
                                                   \
, IN.                                                      ÍN*                          563
  Invetietoriu, Discens, enti», o. 3, Tanúló.
   Discipulus,, li, m. 9*
   Studiosus, si, xi). 9.
   Tyro, onis, xn« 3.
  Invetietoare, Discipula, lse, f. 1. Tanúló leány.
  In vetiat (unt, Doctas sum* Tanúit vagyok.
   Eruditus sum, fűi, es#e.
  fu vetiat funt a lucra, Asyetus sum laboribus. Dologhoz szó-holt vagyok•
   Labores ferre asvetus. Exercitatus sum*
  Invetiu ajne lupta, Luctari disco, didici, ere. Hartzohni, kilsz* hödni tanútok.
  Invetiare la lupta, Sciamachia, sciamachiae, f. i. Viadal ta• núlds.
  Invetiare afe lupta in cinci typu* rí, Quinquertium, tii, n. a. öt-Jéleke'ppen való bajnoki gyet* koriás.
  Invetietoriu afe lupta in cinci ty-puri, Quinquertio, onis, m. 3 Magát ötféleképpen gyakorló bajnok.
  Invetiu inainte, Praedisco, didici, ere. Miire megtanúlom.
  Invetiare inainte, Progymnasma, atis, n. 3.. Előre maga-gyakorlás, előre való gyakorlás.
  Invetiare la olalta, Condiscipulatus, tús, m. 4* Együtt tanúlás.
   Invetiare lefne, Docilitas, tis, f. 3» Könnyen váló tanúlás. Invetietoriu leíne, Docilis, lej c* Könnyen tanuló.
   Invetiu legile, Lşges disco, didici, ere. Törvényt tanútok.
   Jura disco, ere.
   Invetietoriu legilor, Leguleus, m, nu 9. Törvényt tanúló.
   Invétiat in fine, Autodidaotus j dacti, m. 9. Magában-tanúlt. Invetiu pe altu, ital: Avvezzare, Asvefacio , eci, actum , ere. Szoktatok% Tanítok.
   Invio, avi, atum, iare. Tanítok.
   Doceo, cui, doctum, ere. Erudio, ivi, itum, ire. Condocefacio, feci, actum, ere* Tanítom»
   Imbuo, ui, utum, ere.
   Informo, avi, atum, are. Instituo, ui, tutum, ere.
   Instruo, uxi, ctum, ere* Condoceo, docui, ctum, ere. Megtanítom.
   Edoceo, cui, octum, ere. Addoceo, ui, ctum, ere* Réá-t ani tom.
   Consvefacio, ci actuna, ere. Szoktatom, tanítom*
   Invetiare, Jnviatio, onis, f. 3. Ta-nitds, út as i tás.
   Doctio, onis, f. 3. Tanítás• Institutio, onis, f. 3»
   Institutum, ti, n. 9*
Digitized by LjOOQle
    5?4____________ w:
    Instructio, onis, f. 5.
    Instructus, tús, m. 4-Informatio, onis. îhvetietoriu, Docens, entis, o. 3. Tanító.
    Doctor, oris, m. 3.
    Informator, oris, m. 5.
    Imbutor, oris, m 3»
    Institutor, oris, m. 3. Praemonstrator, oris, m. 3. Erudiens, entis, o. 3•
    Instructor, oris^ m. 5. Invetietoare, Eruditrix, cis, f. 3.
    Tan it óné.
    In veti at, Doctus, cta, ctum. Ta*
' núlt.
    As vetus, ta, tam.
    Consyetas, ta, tum.
    Edoctus, ta, tum. Megtanított• Imbutni, ta^ tam.
    Institutus, tuta, tum.
    Peritu», ta, turá. Tudás. Eruditus, ta, tam.
    Pereruditas, ta, tam*             *
    Gnarus, ra, rum.
    Solens, eatis, o. 3. Szokott, tanúit.
    Solitus, ta, tam.
    Scitas, ta, tum. Tanúit, elmés. Iiívetiat de dsumetate, Semidoctos, ta, tom. Fél-1udomdnyú. ínvetiat inpreuna, Coexercitatus, tata, tam. Együtt gyakorolta-tott.
    JnvetietieL, Eruditulas, la, lumf Tbdósotska.
                                      m
Invetiu inainte, Praemonstro, avi, atum, are. Eíors tanítom, i* gazgatom.
Invetiat inainte, Praedoctus, ta, tűm. Előre megtaníttatott. Invetiu pe lin, Subdoceo, docai, ere, ctum. Tanitdogalom. Invetiare de aducere aminte, Mnemonica, eorum, n. a. pln: Elmét segítő emlékeztetem való tanítás.
Invetietura defpre ftatu trapului, si a firí, Phisiognomia, mi», f. i. Természetről ,* és test állásáról való tudomány.
Ihvetiat, Sólet, impe: Szokott. înving, Vinco, vici, ctum, ere. Győzöm.               %
   Supero, avi, atum, are*
* Devinco, d, ctum, ere. Meg* győzöm.
   Convinco, ci, ctum, ere. Exupero, avi, atum, are* Revinco, ci, ctum, ere. Exsupero, avi, atum, are. Triumpho, avi, atom, are* Gyb zedelmet veszek. învingere, Victoria, rise, f. i. Meg' gyözés, győzedelem. Triumphus, phi, iá. a. Triumphatus, tús, m. 4* ■ Invingatoriu, Victor, oris, ol 3. Győzedelmes.
   Victoriosus, şa, sum. GySzB. Debellator, - oris, m. 3. Mef győző.
Digitized by v^ooQle
                     ,.JW-_________________
£ învingătoare, Victrix, cis, f. 3. ú Győzedelmes aszszony.
      Invingaceof, Superabilis, le, c* 5? k       Meggyőzhető.
M       Vincibilis, le, c. 3,
m       Exsuperabilis,  le, c. 5.
      Invinf, Victus, ta, tum. MeggyŐ* m       mw.                               ;
ii     Convictus, ta,   tum.
        Devictus, ta, tum.
        Evictus, ta, tum.
^ b     Superatus, ta, tum*                !
DAf'    Fractus, ta, tum.
%       Triumphatus, ta, tum. A9 kU
y.      rö/ győzedelmet vettek.
      înving caufa, Causam vincere, m       A* pert. megnyern i.
        Obtineo, ui, entum, ere.
^ Înving cu omenie, Beneficio vin-r       co, ci, ctum, ere. Betsülettel
      * megnyerem*                        *
^ Înving cu putere, Expugnó, avi, atum, are. Eriivel meggyö-^       «flm.
I fft
1 ţ Jţnţing cu batae % cu rezboiu, **      Pugna supero, ávi, atum, are.
Bí|í    Uartzoldssal meggyőzöm.
^       pebello, avi, atum, are.
rrf‘    Frango, egi, fractum, ere.
^       Acie vinco, ci, ctum, ere.
*       Copias alicujus vinco, ci, ctum,
        «re.
f» **   Profligo, vi, atum, are.          ;
,    Fugo, avi, atum, fugare. *
0*, Înving in loc de alergare, «Bravi-*'      um, v. nicterium occupo, fivîj
             -W.                 -5#$
      -------— ---1—8----------------
  atum, are. Pályafutásban nyert
  Palinarium, v. prsemium frth-leticum Cer o, tuli, latum, erre. înving, ţntrţc pe altu, Emineo, nui, ere. IfieljúUháladok mást, meggyőzem. înving, miruefe pe altu, EvjpcOy qi, ptum, ere. Meggyőzöm, megnyerem,
  Iiwţing pe unu si pe altu lefne. Utcumque facile vinco, ci, ctum , ere. Kettőt. könnye t meggyőzök.
  Utrnmque facile a frango, gi, ctum, ere.
  Dejicio, «ci, 4ctum, ere.
  JNullo .negotio retundo , tudi, sum, éré.
  Uterque mihi victus cessit. Victoriam ex utroque tuli, la* tum, .erre.
  Invingeva, Victurus est, GySfze'-delmeskedni fog. învingând, Debellato, adv: Meggyőzvén,
  Invit, Irrito, avi, atum, are. In• gerlem. Incesso, avi, atum, «re. Infesto, avi, atum, are.
  , Lacesso, ivi, itum, ere.
  Insulto, avi, atum, are.
  Jncito, avi, atum, are.
  Provoco, .avi, atum, «re. Invitatoriu, Infestator, oris^ m. 5* Ingerlő,
  Lacessitor, oris, m. 3»
Digitized by L^ooQle
58$                   IN.
IN.
  Provocator, oris, m. 3.
  Invitare, Irritatio, onis, £ 3. /n-gerkedés, ingerlét.
  Irritlmen, nis, n. 3. Irritamentum, ti, n. i, Infestatio, onis, f. 3. Provocatio, onis, f. 3. Insultatio, onis, £ 3«
  Inviteceof, Irritabilis, le, c. 3.
  Hamar felgerjedö.
  Invitat, Irritatus, tata, tum. Ger-jesztett. Lacessitus, ta, tum. Provocatus, ta, tum.
  Incitatus, tata, tum.
  Invit incatva, , Subirrito, avi, a-tum, are. Valamennyire ingerlem.
  Involb, Volvo, volvi, utum, ere. Forgatom•
  Verto, érti, ersum, ere*
  Involb ochi, Oculos volvo, vi, tum, ere. Szemeimet forga• lom, nézek.
  Verto, ti, sum, ere*
  Involbare ochilor, Oculorum volutatio, onis, £ 3. Szem forgatás.
  Versura, ree, f. i* Fordítás. Involbat la ochi, Grandes oculos habens, Nagy szemű, kime-resztett szemű.
  Involuefc, Involvo, olvi, utum, ere. Egybe-ÍÚrÖm, egybe-hajtom. Complico, cui, avi, citum, catum, are.
  Plico, are.
  Involuire, Involutio, onis, f. 3. öszve-hajtogatás, ös zve-tűrés. Plicatura, rse, £ i. üszve-fo-gds.
  Plica, ese, f* i. Rdntz.
  In voluit, Involutus, ta, tum. Ost* ve-tttretett.
  Convolutus, ta, tum. Inyreunloc, Quoquam, adv: Valamely helyre. fnzedar, ital: Indára o, Inaniter, adv: Híjában.
  Incassum, Cratis*
  In vanum.'
  Frustra.
  Frustranee.
  Inzedarnic, Supervacaneus, net, neum. Hijdbanvaló• Supervacuus, cüa, om*
  Vanus, vana, num*
  Inanis, ne, c. 3.
  Irritus, ta, tum.
  Cassus, sa, ssum.
  Frivolus, la, lum.
  Inzedarnicie, Inanitas, atis,|f. I Hijdbanvalősdg,
  Vanitas, atis, £ 3. fnzedarnicefc, Inanio, ivi, toa, ire. Me gür ess it em. fnzedarmceste, Inaniter, Hijctbm» Io, ital: Io, Ego, mei, mis, miti, me, a me, prono: Én.
  Au io? Egoné? Én*éP Io infus, Egomét, Én maza*' Noi infusi, Nosmetipsi. Ji önnön-magunk.
Digitized by i^ooQie
                       10.
        ■ - — . ■■■■■■ , I ■
        lare eu, io Ego verő, A* mi engem illet. lote, v. iute, Citus, ta, tűm. Gyors, serény.
        Agilis, le, c. 3. Celer, eris, C. 3.
        . Alacer, eris, c. 3.
        Festinus, na, num.
        Preepes, edis, c. 3. í     Properus, ra, rum.
        Strenuus, nua, nuum. j     Vegetus, ta, tűm.
        Velox, cis, c. 3.
        Ocyor, oris, c. 3.
        Iote, iute merg, fau fac, Celero, avi, atum, are. Sietek, gyor salkodom.
{     Propero, avi, atum,        are.
        Festino, avi, atum, are. lórimé, iutire, Celeritas, atis, f. 3. Sietség, gyorsaság.
        Celeritudo, inis, f. 3,
        Festinatio, onis, f. 3. Properantia, tise, f. i. Properatio, onis, f. 3.
        Velocitas, atis, f. 3.
*     Iote in graba, Prsefestinatim, adv: Sietséggel.
        Celeriter, Cito.
        Properanter,    Subito.
        Properato,      Festinato.
        Propere,        Festinanter.
        Celerarim,      Propere.
        Celeranter,     prsefestinate.
        Velociter,      Ocyus, cyssime.
        Perniciter.
        Praepropere,
 10.
 5«7
lotiefcume, maniume foarte, Irascor, asci, atus sum. Nagyon haragszom.
   Furo, ere.
   Indignor, ari, atuS sttm. Stomachor, ari, atus sum. Succenseo, ere. Haragszorn valakire. lotime manii, Ira magna, Nagy harag.
   Furor, oris, m. 3.
   Indignatio, onis, f. 3.
Iote la manie, Iracundus, da, dum. Haragos, nagy haragú. Severus, ra, rum.
   Austerus, ra, rum.
   Indignans, tis, o. 3. Indignabundus, da, dum. Stomachans, antis, o. 3. lotiefcume , otietiefeume, Aceo, ere. Savanyodom,
   Acesoo, escere.
Iotime, otietire, Acor, oris, m. 3. Savanyúság.
   Austeritas, atis, f. 3.
   Acerbitas, atis,*f. 3. lote otietit, Acidus, da, dum, Savarjyú.
   Austerus, ra, rum. lote otietit incatva, Acidulus, la, lum. Savanyú szabású• Subacidus, da, dum. Subacidulus, la, lum. lotieic, otietiefc, Acidum facio, ci, actum, ere. Savanyítom. Fermento, avi, atum, are.
Digitized by LjOOQle
  . .5*5 ‘       10. IP. m- IS.
    Iota litere, Greceasca iota, Ki-tsin dolog, semmi.
    Ipocrita, védi Hypocrita*
    Irmof, Irmos, mi, m. z.Hymnus, mely d tropdr előtt énekeltetik,
    Irisca, Panicum, ci, n. a. Hariska tatárka.
    Írod, Herodes, odis, m. 3» Király vélt Judeában.
    Ironia alta adice, alta aîntielege cu difa, Ironia, nja, f. í. Gúnyolás,
    Iruf, nn misei, Ira», rí, m. s. Itoka szigetiéből való szegény ember,
    Ifbandefc, ital: Sbandire, Punio
  •  exilio. Mulcto, avi, atum, are* Bot*sziH-dllok.
    Vindico, avi, atum, are. Ulciscor, cisci, ultus sum. Itbanda, Vindicta, tae, £ i. Bősz-szúállás, büntetés.
    Ultio, onis, f. 3.
    Vindicatio, onis, f. 3. Ifbandeitoriu, Vindex, cis, o* 5. Boszszúdlló.
    Ultor, oris, m. 3.
  Ifbandeitoare, Ultrix, cis, f. 3.
    Boszszúdüóné,
  Ifcodefc, Exploro, avi, atum, are. Megkémlelem,, késértem, próbálom, .
    Indago, avi, atum, Are.
    Tento, avi, atum, are.
  Ifcodeire, Exploratio, onis, f. 3,
_________________IS. _________________
   Kémlelés, késértés,
   Tentatio, onis, f. 3,
   Ifcoada, Explorator, oris, m. 5. Kém, megpróbáló, késértő, Speculator, oris, m. 3, Kémlelő. Corycaeus, caei, m. s.
   Ifcodeit, Exploratus, ta, om. Pró-bdltatott, nyilvánvaló. Kcodeitoare, Exploratrix, cis, t i Kémlelőné.                       *
   Ifcufefc, Exquisitum facio, d, ctum, ere. Jelessé teszem. Praestantem facio.
   Ifcufire, PraBStantia, tiae, f. i. & lesség,
   Ifcuiit, Exquisitus, ta, tum. Jtlti, választott.
   Insignis, ne, c. 3,                 ,
   Egregius, gia, ium-Excellens, tis, o, 3.
   Praestabilis, le, c. 3.
   Praestans, antis, o. 3•
   Eximius, mia, ium.
   Singularis, re, c. 3.
   Inditus, ta, tum/
   Ifcufitieste, Exquisite, adv: M-sen, excellenter.
   Insigniter, Praeclare.
   Eximie, Notabiliter.
   Ifpitefc, Experior, ertus ^nm, & Megkevertem, megpróbálom Tento,' avi, atum, are.
   Probo, avi, atum, are.-Periculum facio, ei, ctum, «*• Experimento, avi, atum, **■ Pertento, avi, atum, are.
Digitized by v^. ooQle
   _J_______________ü__________________
   Subtento, avi, atum, are. Periclitor, ari, tatuş sum.
   Ifpita, ifpiteire, Tentatio, onis, f. 3. Késértés, próba% késértet. Tentamen, nis, n. 3. Tentamentum, ti, n. 2.
   ' Exploratio, onis, f. 3.
   Probatio, onis, f. 3.
   Prob*, b«, f. i. •
   Experientia, tise, f. i. Ifpiteitoriu, Tentator, ris, m. 3. Késértő.
   Probator, oris, m. 3*
   Experiens, entis, o. 3. A9 ki valamit késértett, és próbált. Kpiteit, Tentatus, tata, tűm. Késértetett
   Exptoratus, ta, tűm.
   Probatus, ta, tűm.
   Expertus, ta, tűm. Experimentatus, tata, tűm. Jspital, cafa de bolnavi, Hospitale, lis, n. 5. Valetudinariam, Betegekf szállások, Ispotáüyok. Nosocomium, ii, n. 2. Prochodocium, cii, n. 2.
Iírail, Iaraél, elis, m. 3» Israel, Israel népe.
Ifrailtean, Israelita, t», m. i.
   Israel nép.
Ifraeltenefc, Israeliticus, ca, cum.
   Israelbéli.
Ifav, Esau, É'sau. iTaufacut (Tersit, Obitus, obita, tum. Végben-ment, elvégez-tetett.
                15.                  5*0
  Finitus, ta, tum.
  Coqfectus, ta, tum.
  Expeditus, ta, tum.
  Absolutus, ta, tum. futaleu, Stabulum, li, n. M. IstáU ló. * Istaleu de boi, Bovile, lis, n. 5. Ökör-istálló.
  Bostar, aris, n. 3.
  Bubile, lis, n. 3.
  Istaleu de cai, Equile, lis, n. 3. Ló-istálló.
                             /
  Istaleu de oi, Caula, Ise, f. i. Juh-istálló.
  Ovile, lis, n. 3. Vedi ftaul. Ifteiti, Excitatus, expeditus, acuti ingenii, Éles elméjű, kész mindenre.
  Iftetieste, Excitate, adv: Készség-gél.
  Iílorie, Historia, rise, f* i. Historia, meglett dolgoknak leírd-sa, vagy bészedése.
  Iftorizefc, Historiam edo, edidi, itum, edere. Históriát irok\ beszéllek.
  Historiam narro, avi, atum, are. Históriát beszéllek.
  Iftoric, Historicus, ca, cum. His* toria író.
  Historiographus, phi, m. 2. Iílorie fpuitoriu, Historicus, ci, m. 2. Historia beszeíltí. Narrator, oris, m. 3.
  Iíloricefc, Historialis, 1#, c. $ Históriához való.
  Digitized by
Google
590             IS.  IT.  IU.
 IU.
           Jftoriceste, Historice, Adv: Histo-ridson.
           Iftru* Ister, tri, m. a. Duna vize.
           Danubius, nubii, m. a.
           Ifu( tiitoriu, mantuitoriu, Jesus, aus, m. *. Jésus, megváltó, f Italia, Italia, lise, f. i. Olosz-or-szág.
           Hesperia, ries, £ i.
           Hesperia, magna.
           Ausonia, nişe, f. i.
           Iulian, Iulus, li, m. a. Olosz. Auson, onis, m. 3.
           Hesperius, erii, m. 2.
           Ausones, onum, m. 3. plu: A'isonii, iorum, m. a. plu: Iţolicefc, Italicus, ca, oum. Olosz-országhoz való•
           Italiceste, Italice, adv: Ol őszül. Itié, Licium , cii, n. a. Licia, orum, n. a. plu: Nyiist, Jonal, item horda.
           Iubefc, v. ibefc, Lubet, vel libet, Telszik% szeretem.
           Amo, avi, atum, are.
           : Diligo, exi, ctum, ere.
           Studio persequor, equi, quutus fum.
           Benevolentia complector, cti, plexus sum.
           Iubire, Lubentia, tiae, f. i. Tetszés, szeretet, kedv valamihez. Amatio, onis, f. 3. Szerelés. Libido, inis, f. 3. Kedv x'ala-mihez, szeretet•
           AnioV, oris, m. 3.
  Dilectio, onis, f. 3.
  Chantas, atis, f. 3.
  Eros, oti», f. 3.
  Benevolentia, tiae, f. i. (ubitoriu, i bit ori u, Amator, orif, m. 3. Szerető*
  Amans, antis, o. 3.
  Amasius, sia,- ium. SseretS. Amabilis, le, c. 3.
  Cultor, oris, m. 3. Observator, oris, m. 3. Amicus, ci, m. a. iubitoare, Amatrix, cis, f. 3. S* reto aszszony.
  Iu bito rei, Amatorculus, torcali, m. a. Szeretotske.
  Amiculus, li, m. a.
  Iubit, ibit, Amatus», ta, tűm# S& rettetett.
  Dilectus» ta, tum.
  Chorus* chara, charutn. Oratus, U, turn.
  Acceptus, ta, acceptum.' Iubiceof, Amabilis, le, c. 5* rethelo.
  Iubiceof, plocut, Volupe, indidi: Kedves.
  Volupis, pe, c. 3.
  Gratiosus, sa, sum.
  Amicus, ci. m. a. Plausibilis, le, c. 3* lubicefc, Amatorius, ria, io* Szerelemhez való• lubiceste,, Lubemer, adv: ft* mesty szerelmesen. Amatorie.
Digitized by <^»ooQ[e
lü.
 591
   Amanter*
Iubefc afemine pre iubitorîal mieu; Redamo, avi, atum, are. Vi szontaggal szeretem.
Iubefc cu evlavie, Pio, avi, atum, are. Szentül tisztelem, szeretem.
Iubefc de a grai frumof, Lubens eleganter loquor, loqui, cutus sum. Szeretem éhesen szóllani. Iubire de a grai frumof, Philologia, giae, f. i* Ékesen-szóllás szeretés.
Iubitoriu de a grai frumof, Philologus, gi, m. 1. Ékesen-szól-lást szerető.
Iubitoriu de grafime, Pingviarius, ria, ium. Kövért enni szerető. Iubitoriu de popor, Plebicola, lse, m. i. Köz-szeretŐ.
                                        Iubitoriu de sciintie, Philomusus, si, m. 9* Tudomány szerető. Iubefc dein inima, Amplector , ecti, exus ţum. Szívesen szeretem.
   Mirifice diligo, exi, ctum, ere. Iubefc foarte, . ţerlubet, libuit. Igen tetszik, szeretem. Adamo, avi, atum, are. Deamo, avi, atum, are.
   Examo, avi, atum, are. . Peramo, avi, atum, are.
   Amo eximie.
   Quam maxime.
   Vehementer.
                                           Collibet, bui, bitum, ere. Igen
   tetszih, szeretem.
  Iubitoriu foarte, Perlubens, per* lubentis, Örömest, igen szerető.
   Peramans, antis, o. 3.
  Iubit foarte, Prsecarus, ra, rum. Igen hedves.
   Prseamatus, ta, tum.
  Iubit foarte la vederé, Catopus, pi, m. 2. Kedves, Szerelmes tehintetú.
  lubitieste foarte, Perlubenter, adv: Nagy szeretettel, örömest. Amabiliter.
   Peramanter.
  Iubefc foarte pefte mefura,' Depereo, vi, itum, ire. Szeretem, vesztül szeretem.
  Iubefc lucruri vechi a ceţei asci, Lubenter antiquitates volvo, vi, lutum, ere. Lego, gi, ere, lectum* Régi dolgohat szere-tem ólvasni, tudni,
  Iubitoriu de lucruri vechi a cetei, si asci, Antiquarius, qua-rii, m. 9. Régi dolgohat szerető, forgató, tanúló.
  Iubefc prunc cu iubire re, Paedico, avi, atum, are. Szép gyermeket Jajtalanúl szeretek. .
  Iubitoriu de prunc , Paederastes, tae, m. 1. Fiú gyermeket szerető.
  lubitieste ujtatoriu, cautatoriu , Paetus, ti, m. 2. Szerelmesen néző, hunyorító.
Digitized by v^ooQie
  Iubire fa, Philautia, tiee, f. i. Mag a-szerelés.
  Iubire vreunii perfone inpreuna cu altu, Rivalitas, tatis, f. 3. Mással egf személyt szerelés.
  Jtrbiroritf as unt perfone inpreuna cu altu, Rivalis, li», m. $. Mással egy sxeittétyt szeret8.
  k&ílefc, Gr «e: Jubilo, avi, atum, are. Ötömőrtibe kiáltok.
  Iubileu, Jubileum, ei, n. s. ö-röm, érúlés.
  Iubilefc, pun dsof dein deregato-rie, Jubilo, avi, atum, are. Tisztétől megfosztom.
  Jubilat, Jubilatus, ta, tűm. Tisztétől meg/osztatott.
  Jvgher un holt de pament, Jugerum, ri, n. fi. Egy hold szántóföld.
  Jtoghericeste, Jugeratim, adv: HoU dónként.
  Iulie, Julius, Iii, m. 2. Szent Ja-kab-hava.
  Iunie, Junius, nii, m. J. Szent lván-hava.
  Iuniper, sneapen, Junijperus, ri, n. a. Gyalog fény8, mag termő fenyőfa.
  lunó, muere lui Jupiter, Juno, nonis, f. 3. Jupiter9 felesége. Isten-aszszony.
  Iurifdeictie, putere, Jurisdictio onis, f. 3. Hatalom^ valami nek kiszótyáltatására.
  ]as maiinaihte, Prsert»ga?i?4, vse.
   f. í. Első jus.
   Juvenalia ferbetoare, si aducere pentru mergere inainte a tene-rilor, Juvenalia, naliorum, n. a. plur: Az ifiúsdgnak elömene-teliért való iinnep9 és áldozat. Ivefc, Evidentem faci», ci, tum, ! ere. Láthatóvá teszem. Videntem, evidentem reddo, didi, ditum.
   Visibilem faoio, ere.
   Ivestefe luceáferu, Lucifer orfur, videtur. Feltetszik a* hajnali tsillág.
   Lucifer maţiifinus evidens fit, apparet.               v
   Ivestefe luna, Oritur luna, Féltetszik hold.
   Apparet luna. îvire luni, Apparitio lunae, HoUt tetszése.
   Ivit, Evidens, tis, o. 3. Látszató.
   Visibilis, le, c. 3. Látható. ivit ieste, Evidenter, aţlv: Láthatóképpen.
   Visibiliter, adv:
   Ivefcume*, ef la federe, Evidens fio, eri, actus sum. Megtetszem,
   , megjelenek.
   Appareo, ui, itum, ere.
   Videor, visus sum, videri. Látszatom.
   Compareo, ui, ere, ritum. Megjelenek.
   In conspectum vcnio, eni, e* tu in, venire.
  Digitized by Google
                                  tv. lt. JO.
  --------------------- :
  Pfodeo, iri, itum, ire.            i
                       In conspeetum sto, teti, statum,
  are.
  Visibili* Jio, «ri, factus sum. Ivire, esire la vedere, Apparitio, onis, f. 3. Megtetszésy meg jele* nés.
  Apparentia, tiae, f. i. Apparitura, rae, f. i» Tsbaadefc, vedi ifoandefc.
  Izmana, Perizoma, atis, n. 3« Cfl* " tya, lábravaló.
  Femorale, lis, n. 3. Subligaculum, li, n. a* Subligar, aris, n. 3.
  *  Caliga, gae, f. i.
  Izmanutie, Caligula, lae, C i. Ga* tyút&ka.
                     Izmanat, Caligatus, ta, tum. Ga*
  . tyds.
  Ismanata gaina, fau porumb, Calina, .columba plumipes, edis, Gatyás tyúk, vagy galamb• Xznov, Noviter, adv: Ujjohnaru Joc dantiuefe, Salto, avi, tűm, are* Tánt tolok.
  Tripudio, is vi, iatum, diare. Choreas duco, xi, ctum, ere. Jocare, Saltatio, onis, f. 3» Tán-tzolás.
  Saltura, rae, f. i.
  Saltatus, tűs, m. 4*
  Joc, Saltatio, onis, f. 3* Tdntz. Saltus, tűs, m* 4.
  Chorea, r«ae, f. j*,
  Tripudium, dii, n. a.
                                                                             3d
               IJCK            •   5q3
  -- _______________t
  Jucători u> Saltator > oris, m. 3« Tántzoló*
   Saltans, antis, o. 3.
  Jucaus, Choreutes, tae, m. 1. Tán* tzos.
  Jucau şa műére, Saltatrix, cis, f. 3« Tántzoló aszszony. Saltatricula, lae, - f. 1. Choraulistria tríae, /. 1» Jó tán* tzos aszszony.
  Joc def, Saltito, avi, atum, are.
   Tántzoldagalok.
  Joc a ti ne, Choreas celebrare. Tán-Izot tartani.
  Joc cu arme, Pyrrhica, hicae, f. 1, Fegyveres túrit*.
   Bellicrepa, pae, f. i.
  Jucaus cu arme, Pyrrhicarîus, carii, m. a. Fegyveres tán tzos. Joc in cinci aqi odata era in Graecia» Pyrrhia, iorum, n. a» plur: Minden ötödik esztendőben e* 13 kerülő tánlt Görög ország• bán.
  Joc intei, Praesulto, avi, tatum, áré. Elöl tántzolok.
  Jucat oriu intei, Praesultor, oris, m* 3. Elől tántzoló»
  Joe jocarie, Ludu*, di, m. a. Játék Lusus, sús in. 4»
   Lusio* onis, f. 3.
  Jocume, Ludo, si,, sum, ere. Ját* szom.
   Lusito, avi, atum, are.
  Jucare, Lusio, onis, f. 3* Játszdt játszadozott
Digitized by ooQle
   • Ludus, di, m. 9.
     Lusus, sús, m. 4*
   Jucatoriu, Lusor, oris, m. 3. Játszi Jucareic, Lusorius, ria, iura. Játékra való.
   Jocume cu cineva, Alludo, si, sum, •re. Valakivel játszom.
   Jucare cu cineva, Alluaio, onis, f. 3. Valakivel játszás.
   Jocurae dea lapta, Pila palmari ludo, ai, sum, era.
     Laj tázom.
                  Jucare dea lapta, Spheromachia, chiae, f. i. Lapta játszás. Jucare dea lapta in tri cărnuri, Trigon, onis, m. 3. Három szeg• te való laptázás,
   Jucatoriu dea lapta, Pilicrepa*, pi, m. 2. Laptával játszó. Spheriata, tae, m. 1.
                  Jucare de a tigere, Cindalismus, mi, m. s. Tzigre játék.
   Jocume iare, Obludo, si, sum, ere, Viszontaţ játszom.
   Jocuvoe inpreuna, Colludo, ai, sum, •re. Együtt játszom. * Jucare inpreuna, Collusio, onis, f, 3. Együtt játszós.
   Colludium, dii, n. a.
   Collusium, aii, n. 9.
' Jucatoriu inpr«una, Collusor, oria, m. 3. Együtt játszó társ• Jocume jocu de plin, Perludo, ai, sum, ere. Kijátszom.
                  Jocuma joci fortuni cu • coti ca, Alea ludo, luai, sum, ere.
     Kotzkázom.
  Jocu fortuni, cotica, Alea, leae, f. î. Mindenféle szétent&e játék^kott ka veszedelem.
  Jucatoriu fi.rtuni, Aleator, orii, ucatoriu mare a fortuni, Aleo,o-ni a, m. 3. Kotzkában telhetetUn. Jocareíc lucru, de fortuna, Alttto* rius, ria, ium. Katzkához való, Jocume jocu maiinainte, Praefo* do, ai, aum, ere. Elöl játstOíOy valamihez készülök.
  Jucare maiinainte, Praelusio,** nia, f. 3. Elöl megprobálás, játszás.
     Praeludium, dii, n., 9. Kesddi készület a9 játékba.
  Jucare in comedie, Embolium, lii> n. 2. Komédiában közbe játéL Intermedium.
  Jucare in, lauda lui Apollo a* diata, Actia, orum, n. 9. pior Apolló tiszteletére szerzett játék Jucare inpregiur, Circenaes, fiuffl, m. 3. plur.* Kerek hellyeken v* ló játékok.
  Jocareíc, glumefc, Jocor, ári, e* tua aum. Tréfálok, tréjálódoia Joculor, ari, latus aum. Jucărie, Jocus, ci, na. 9. Tréji Jocatio, onis, f. 3.
     Ludicrum, cri, n» a.
     Facetiae, iarum.
  Jucărie mica, Joculua, li, m. i Tréfátska. fucarire, Jocalio,onis,f. 3. Tréfál#
Digitized by LjOOQle
JO.
/
Jü.                  595
   ' Dicascitas, «tic, f. 3.
   Facetum, ti, n. a. Tréfálódás. Jocatoriu, glumitoriu, facatoriu
   * de rif, Joculáns, antis, o. 3. Tréfálódó. Ludio, onis, m. 3. Jocabundus, da, dum.
   Jocularis, re, c. 5.
   Joculator, oris, m. 3.
   Jocularius, ria, riuna.
   Jocosus, sa, sum»
   Facetus, ta, tum.
   Ludificans, antis, o, 3. Ludibundus, unda, ‘ undum* Ludicrus, era, erum.
   Ludiens, entis, o. 3.
   Ludicris, re, c. 3»
   ' Ludicer, ri, m. a.
   Joculatorius, ria, ium. Tréfa üzÖ.
   Ludificabilis, le, c, 3* Játékos, mulatságos.
   Jocareste glumeşte, Jocose,1 adv: Tréfáson.
   Joculariter.
   Facete.
   Joco.
   Per jocum. Tréfából.
   Jocarefc cu batjocure, Ludificor, cari, catus sum. Megtréfálom, jálsodtatom.
   Deludificor, ari, ficatus sum. Deludo, si, sum, ere.-Jocarire cu batjocura, Delusio, o* nis, f. 3. Megjátszodtatás. Ludificatio, onis, f. 3.
   Jocarit cu batjocura, Delusus, ss,
                             38 *
   sum. Megjátszodtatott. Jocaritoriu cu batjocura, Perluto* rius, ria, ium. Játszodtató.
   Jude, Judex, cis, m. 3. Biró.. "Jude mare, Judex supremus. Fii biró.
   Jude mic, .Juridicus, dici, m.- a.
   Vitze biró.
   Judele ceteti, Praetor, őrit, m.3. Város bírája.
   Tribunus, ni, m. a. Város igaz• gató biró•
   Judele cumanilor, Judex cumano* rum. Kunok bírája.
   Judele fătului, Commarcut, ci, m. a. Falus biró. t Judele tergului, Agoronomus, mi, m. 2. Vásár bíró.
   Judele tieri, Judex curiae. Ország bírája.
   Judele tieri la fpartani, Ephorua, őri, m. a. Ország bírája vólt spártában.
   Judetie, Judicatus, tűt, m. 4* BU róság.
   Praetura, rae, f. i.
   Judec, Judico, avi, atum, are. /• télem.
   Censeo, sui, sum, ere,
   Reor, fri, ratus sum.
   Arbitror, ari, atus sum. Deputo, avi, atum, are. Dijudico, avi, atum, ara. Megítélem.
   Judecare, Judicatio, onis, f» 3. / te ies.
Digitized by v^ooQle
           5g6                JU*
JU.
   Judicatus, tus, m. 4.
*   Dijudicatio, onis, f. 3. Megítélés.
   Judicium, cii, n. a. Törvény-tétel.
   Judecata, Judicium, cii, n. s. Ité* lett.
   Judecatoriu, Judex, ci», m* & fté* lő biró.
v Praetor, oria, m.
   Cenior, oria, m. 5.
   Arbiter, tri, m* 8.
   &stimator, oria, m. 5« Existimator, oris, m. 3.
   Judecatoriu, a altora, Diaceptator, oria, m. 3. Mások perit megítéld biró.
   Judecatoriu a altora fapte. Sugillator, oris, m. 3. Másba gán• ttot tan áló, mást ítélő.
   Judecatoriu de lucruri mari, Quaestor, oria, m. 3. Fűben járó, dolgokat ítélő biró.
   Judecători era in graecia, Ampbi-tionea, onura, m. 3. plur: Tó'r t/én) íeuo tandts rendek váltak Görög országban.
   Judecatoriu intru a carue mana fe puné bunu íáu marfa, pone la eaire judecaţi, Sequeater, tris, m. 3. Közbiró% kinek kezében leteszik a* marhát, per kifolyóig-
   Judecatoriu luat cu voe ambelor parti, Compromissarius, sárii, m. 2. Fogadott biró, kinek /'*
   teleién mind a' kél rész meg* áll.
Judecători, ai fvetnici dein Areopag, Areopagitae, tarum, m. 1. plur: Athenásbéli bírák, taná• tsosok.
Judecatoriu Yoit primit, Arbiter, tri, m. 2. Fogadott biró, köx biró.
Judecatoare, Judicatrix; cis, f. 3. ítélet tévő aszszony. Arbitraria, trariae, f. 1. Disceptatrix, 'cis, f. 3.
Judec a fi necuviinceof, Dedignor, ari, atus sum. Méltatlan* nak, illetlennek Ítélem.
Judecare afi necuviof ceva, Dedignatio, onis, f. 3. Méltatlannak ítélés.
Judecaţi altue meincredeintiex, Compromitto, ai, aum, ere. V<* laki ítéletére hagyom magamat.
Judee dope piacere cuiva, Caif sam alicui adjudico, avi, atuo, are. Valakinek kedvéért ítéld-
Judec in mine, tuto, avi, atufl, are. ítélem, vélem, vélekedem
Judec lui, Adjudico, avi, ataa» are. Néki ítélem.
Judec pre curend, Praejudico, ir, atum, are. Hamar ítélek, doi meg/télen.
Judecare pre curend,Praejudicat onis, f. 3. Hamar megitffc, Idő előtt inegi l elés.
  Digitized by
Google
 Jü.
JÎT.                         597
   Judecata, Judicium, cii, n. a. kelet aententzia.
   Judecata dein vedere pisetului făcuta, Ürocriterium, urocriterii, n. 2. Vizelletnek szemléléséből való ítélet.
# Judecata «Tope volnicie, Arbitratus, tu», m. 4 Szabad akarat
   - szerént való ítélet.
   Arbitrium, trii, n, a. Szabad itelet.
   Judecaţi voi Jafat, Arbitrarius, ria, rimo. Szabad ítéletre hagyott^
   Judecata nefocoteita, Praejudicium cii, n. s. Gondolation ítéltet.
   Judecata in care fe da vita vindia-toriului, si bani cumpărătorii^ lui, Redhibitarius , ria , iu no, Oly per melyben a9 marhát az eladónak viszsza ítélik, és a* pénzt a* vévonék.
   Judecatorefc, Judicialis, le, 0. 3, ítélethez való, törvényhez való% Judiciarius, ria, ium.
   Judecat, Judicatus, ta, tum. ItéU tetett.
   Judicatum, ti, n. a.
   Dijudicatu*, ta, tum.
   Judecatoreste, Judicato, adv: ítélettel^ meggondolva.
   Jug, ital: Giogo, Jugum, gi, n. 2, Járom.
   Jugariu, Jugalis, le, c. 3. Jár mos.
   Jugueíc injug, Subjugo, avi, utum, are. Járomban fogom.
   Sub jugum mitto, si, ssum, ere.
  Jugu ire Subjugatio, onis, f. 3.
  Járomba fogás,
  Jugarefc, Subjugis, ge, c. 3. Jár* mos, hámoSy járomban fogap tott.
  Juguefc la olalta, injug, Conjugo, avi, atum, are. Egy járomban fogom, foglalom.
  Adjungo, xi, ctum, ere. Egybe» fogom.
  Conjungo, nxi, ctuţn, ere. Injungo, nxi, ctum, ere.
  Jugo, avi, atum, are.
  Jugare la olalta, Conjugatio, onis, f, 3, Egybenfoglalás. Conjunctio, onis, f. 3.
  Jugatqriu la ólait*, Conjugator, oris, m. 3. Egybefoglaló. Jugatoriu, Jugatorius, tori i, m. a.
  Ökör hajtó,
  Jugatj Jugatus, ta, tűm. Béfogott. Jugat fingur, Sejugatus, ta, tűm.
  Külön fogott.
  Jugu ceteri, Jugum fidium. Hege• dii nyaha,
  Jugu tief^t ori ului, Jugum textori* una. Takáts zúgól fája. Juganefc, Castro, avi, atum, are. Meghcrélem. .
  Gviro avi, atum, are. Effaemino, avi, atum, are. Eunuchum facio, ere,
  Testes incido, di, sum, ere. íu^anire, Castratio, onis, f. 5. Hcréle's,
  Castratura, turae, f. 1.
 Digitized by v^»ooQle
59*                 JU.
*
                                                                                               JU.
  ' Eviratio, onis, f. 3.
     Jugănit, Castratus, ta, tum. Heréit, Eviratu», tî, m. a. Eunuchu», ebi, m. a.
     Jugaftru lemn, Ligustrum, tri, n. a. Fagy alfa.
     June, Juvencus, ci, m. a. Tulok ökrölske.                 *
     Juninca, Juvenca, eae, f. i. Uno, Junix, eis, f. 3.
     Buccula, lae, f. i.
     June, ita: Ciovane, Juvenis, nis, m. 3. Ifiu.
     June bine crefcut, Adolescens bene educatus. Jól nevelt ifiu. June de buna aşteptare, Adolescens bonae indoUs, bonae spei. Jó remenységü ifiu.
     Junisan, Juvenis, nis, m. 3. Ifiu legény.
     Junisor, Juvenculus, li, m. a. Ifi-atska.
     Junefc, Jnveneseo, ere. Ifiadom, ifiuságban töltöm a* időt.
  •  Junie, Juventus, tutis, f. 3. Ifiu-sdg.
     Juventa, tae, f. i.
     Adolescentia, tiae, f. i.
     JEtas quae valet viribus.
     .AStas quae intra juventutis annos ver«atur.
     JEtat florens.
     Tanquam in vere aetatis este. In aetatis flore esse.
     JEtate florenti esse.
     Junire a juni, Juvanari.^Ifiu mód
  ra tsintalankodni.
  Junefc, Juvenilis, le, c. 3» lfiui, ifiusdgi.
  Junefc temp, Juventa, tae, f. i, Ifiuságnak ideje.
  Junitette, Juveniliter, adv: Ifiu , képpen.                            *
  Junghiu, Jugulo, avi, atum. Tor- { kát elmetszem, megölöm, 1 Jugulum praecido, di, jun, en Jugulum Incido, di, tum, ere Interficio, ci, fectum, ere. Junghiere, Jugulatio, onis, f. 3.
  Torka metszés,
  Junghiet, Jugulatul, ta, Hím. 3.feg-öleteit,
  Jungbiu am, Puncturas habeo, ni, itum, ere. Ny Hálásom vagyon. Pleuritim habeo, ere.
  Junghiu, Punctura, rae, f. i. Nyi. lálás.
  Pleuritis, tidit, f. 3.
  Laterum dolor, oris.
  Juoi v. Joi, Jupiter, jovit. Tsö* i törtök.
  Joiana, Diana, nae, f. í. Diám aszszogy.
  Jur, Juro, avi, atum, are. Esti* szöm.
  Jurament, Juramentum, ti, n. *
  EskÜvés.
  Jutjurandum, di, n. a.
  Juratio, onis, f. 3.
  Juratoriuy Jurator, orit, a. I>
  Esküvő.
  Jurant, antis, o. 3.
Digitized by v^ooQle
JU.
JU-__________________Sg9
    Jurat, Juratu*, tá, tum. Esküit. Jur inpreuna, Conjuro, avi, atum, are. Őszve esküszöm. . Conspiro, avi, atum, are.
    Jurare inpţeuna, Conjuratio, onis, f. 3. Őszve esküvés.
    Con spirat io, onis, f. 3. Conspiratus, tűs, m. 4-Jurat inpreuna, Conjuratus, ta, tuna. Őszve esküit.
    Jurati inpreuna, Conjurati, torum, m. 9. plu: Pártosok, öszve es-"hűitek.
    Conspirati, torum, m. 9. plur: Convoti, torum, m. 9. plur:
    Jur nedrept, Pejero, avi, atum, are. Hamissan esküszöm. Perjuro, avi, atum, áré.
    Jurare nedrept, Perjurium, rii, n. 9. Hamis esküvés.
    Juratoriu nedrept, Pţrjuru ra, rum.
    Hiteszegett.
    Jurat nedrept pe ceva, Abjuratus, ta, tum. Hamissan eles-kütt.
    Jurament nedrept in lucru puţin, Perjuratiuncula, lae, f. î. Ki-' isin dologban hamissan meg-esküvés.
> Jur pe cineva, Objuro, avi, tum, are. Hittel kötelezem.
    Jur pentru ceva, Abjuro, avi, atum, are. Elesküszöm.
    Jurare pentru ceva Abjuţratio, o-nis, f. 3. Elesküvés.
    Jur tare, Dejero, avi, atum, are.
  Megesküszöm, igen esküszöm. Dejuro, avi, atum, are.
  Jurere tare, Dejurium, jurii, n. 9» Erős esküvés.
  Juratoriu tare, Dejurans, tis, o* 5.
  Erős esküvő.
  Jurament paganeíc, Herele, herou* le, iürandi formula. Istenemre. Jurament pe caítor, Ecastor, adv: Castorra esküszöm, esküvés. Juranefc, Voveo, ere, vovi, votum. Fogadok, Ígérek.
  Polliceor, 'citus sum, eri. Promitto,, si, ssum, ere. Foga•
  - dom.                     »
  Spondeo, spopondi, spensum, ere.
  Devoveo, ovi, otum, ere. Juruire, Votum, ti, n. a« Fogadás, ígéret.
  Pólicitatio, onis, f. 5.
  Promissio, onis, f. 3.
                       t
  Promissum, ssi, n. 9.
  Sponsio, onis, f. 3.
  Juruitoriu, Vovens, entis, o. 3. Felfogadó, ígérő.
  Sponsor, oris, m. ?•
  Promissor, oris, m. 3.
  Juruit, Promissus, ssa, ssum. /-gért.
  Sponsus, sa, sum.
  Polţcitus, ta, tum.
  Policitum, ti, n. 2*
  Juruefc cu jura ment, Voveo, ere, vovi, otum. Fogadást fogadok. Votum nuncupo, avi, atum, are.
Digitized by v^ooQie
(Joo                  Jü.    LA.
\
LA.
    Votum facio, ci, factura, ere. Voto ms obligo, avi, atum, are. Votum concipio, cepi, eptum, ere.
                      Juruire ctr {urament, Votum, ti, n. a, Nagy fogadás, tg érett. Juruiforiu cu jurament, Vovens, enti», o. 3. Nagy fogadást i gér'ó.
 Juruefc cu legatura, Paciscor, actus sum, aeisci. Fogadást té, szék.
    Stipulor, ari, latus sum, ari. Promitto, si, isum, ere. Pignore c*rto, avi, atum, are; Juruire cu legatura; Stipulatio, onis, f. 3. Fogadás tétel, erős ígéret. Pactio, onit, f. 3. Stipulatus, tu*, m. 4*
    Pactum, ti, n* a.
    Proefii*sum, si, n. a. Promissio, onis, f. 3t Ju ruit ori u cu legatura, Stipulator, oris, m« 3. felfogadó.
 Juruefc iare cu legatura, Repromitto, si, ssum, /ere. Ismét /-gérem 's fogadom Restipulor, ari, atus sum. Juruire iare, x Restipulatio, onis, f# 3. Újra Jogadás, igérés,
                                       LA,
 Ll, Ad,praep: Ac iuat: regens, Hozzá, reá, mellé, hoz, hoz. ^-Merg la voi, Eo ad vos, Hoz* zátok megyék.
  La, Apud, Mái, nála, néL
  —  La mine efte, Apud me cu Nállam vagyon,
  La aretare si vedere tuturor, Pub* lice, adv: Közönségesen ldlói% Publicitus, adv: f
  Vulgo. Közönségesen•
  La ateta, Eo, adv: Annyira,
  La bar grae: (steţg) Labarum, ii, n. a. Arannyal varrott xéuH. Labar purtatoriu, Labarifer, rt, rum. Zászló hordozó. Labirint inverteceof, Labyrinthui, thi, m. a. Keringös9 Labirint* hof, Labyrintheus, ea, eum. Labrusca, Labrusca, cae, f. l i Vad szőlőnek neme. Labruscum, ci, m. a.
  Lac, Lacus, cüs, m.     4*       |
  Palus, udis, f. 3. Tótsaym i
  állásf                        I
  Lacuna, nae, f, i.            |
  Stagnum, ni, n. a. lólsa, víi állás.
  Lama, mae, f. í.
  Lac de pesci, Pisoi na, oae, U Halastó,
  Vivarium, ii, n« a.
  Lac in tiara ungureaíca, Volcesp | lu«, ludis f. 3« Balaton tó, M* gyár országait.                  j
  Lac linga argóig Lerna, nte, f*1 Egy tó nem meszsze Argostíl Lac mare in tiara tatarafcs, In» tis, idis, m. 3. Nagy tó tatt országban.
 Digitized by LjOOQle
LA.
LA»             601
    Lac thinof, Lacuna, nae, f. i.
     Tátika, pótsúlya.
    Lac ine fac, Stagno, «vi, atum, •re. Tóvá leszek.
    Lac fac, Stagno, avi, «tum, are. Tóvat tsindlok.
     Lacuno, avi, atum, «re* Göd* tössé tészem•
    Lacutiu, Lacusculus, li,, m. 2. Tótska.
    Lacof, Laco «ut, sa, sum. Tós. Paludosus, sa, sum.
     Stagnatus, ta, tűm. Tó állásos. Lacunatus, ta, tűm. Potsolyás. Lacurvosu6, sa, sum.
    Lacunefc, Stagnmus, na, num, TóVy tóvi. s Palustris* tris, c* 3* Tó*, mo-tsári.
     Stagnans, tis, o. 3. Teli tóval való.
    La care trebue a merge, A de* undus, da, dum* A9 kihez kei menni.
                                          Lachanon legumi de mancat, La-chanon, onis, n. 2. Minden en• ni való kerti vetemény. . Lacanum, ni, n, 2. Páré lahoda. Lachata Ital: Lacheta, Sera, rae, f. 1. Lakat,
 JLachates, Serarius, ii, m. 2. Lakatos,
 Lacon, Lacon, onis, m< 3, Spdr-i abéli»
                                          Laconic,, Laconicus, ca, cum. Ra-videden, de fontoson széllé,
  jftconilai, Laconismus, mi, m. 8.» Lakoniai módra való rövidé den, de Jón toson szállás. Lfocremez, Lacrymo, avi, tűm, are, Könyvezek,
  Lacrymor, ari, atus iunt Laorymas profundo, ere. Lacrymas effundo, ere*
  Fleo, évi, ctum, ere,
  Delacrymo, are*
  Dilacrymo, are. Megkönyvezem, Lacremare, Lacrymatio, onis, f. i. Könyve zés.
  Delacrymatio, onis, f. 3. Sírás, könyve zés.
  Fletus, tűs, m. 4,
  Lacrematariu, Lacrimans, tis, o. 3, Siránkozó.
  Laorymabundus, da, dum. Lacremof, Lacrymosus, sa, sum* Keserves, könyves.
  Lacremaceof, Lacrymabilis, le, c. 3.
  Megsiratható.
  Lacramat, Lacrymatus, ta, tum, KonyveztetetU Lacrameste , Lacrytnose, advî Könyvezvc, siralmasan* Lacremez inpreuna, Collacrymor, ari, atus sum. figytit sírok, megsiratom,
  Collacrimo, avi, atum, are. Lacremare inpreuna, Collacrima* tio, onis, f; 5. Együtt sirâs% megkönyvezés.
  Lacvemez prefte, Superlacryma, «re* Feljül rea könyvezek»
\
Digitized by Google
6oa                  LA.
   Lacrema, Lacryma, máé, f. i.
    Köny.
   Lacremutie, Lacrimula, lae, f. 1. KÖnyetske.
   % Lactuca, Lactuca, cae, f. 1 » Saláta.
   Lactuca acetoafa, Acetarinm, ii, n. 2. Acetaria, riorum n. plu. 2. 'Minden etxcLcs salátának neme. Lactuca de earna, Syrobrium, ii, n. a. Téli saláta, vizi torma. Come, mea, f. i.
                     Lactuca de multe erburi, H elv el-lae, larura, f. i. plur: Sokféle fUbül való tsinált saláta. Lactuca epurehii, Cicerbita, tae, f. í. Nyúl saláta.
   Lactuca íélbateca, Taraxacum, ci, n. a. Erdei vad saláta. Lactutie, Lactula, lat, f. i. Salá-tátska.
    Olusculum, li, n. 2. Saláta páré , Ladan, Ladanum, ni, n. 2. Jó iz-latú szţirkos nedvesség•
   La el, la e acum, Eja adv: Hozzá nosza, igen is.
   Lagana ▼. lagena, Lagena, nae, f. i, Palatzk.
   Laganula, Laguncula, lae, f. i.
    Pálatzkolska.
   Lagopuf, Lagopua, podit, f. 3.
    Gatyás jaj, Pa^re.
   Lagopuf, Lagoput, odit, f. 3. Nyúl-lab earba.
   Laic, om mirean, Laicua, ci, m, *. Külső rendelésbéli.
  La îngropare imbracat in arm«, Bustuariut, ii, m. 2. Temetés* kor fegyverben öltöztetett
  Lalaefc, Lallo, ári, atum, are. G«* gétselek. .
  Lala ire, Lallatua, tűt, m. 4» Go-gétseles.
  Lalaitoriu, Lallant, ti*, o. 3. GS-gétselö.
  Lámpát, Lámpát, adit, f. 3. Ldm-pás.                               I
  Laterna, nae, f. i. Lampadi, dae, f. í.
  Lámpát cu multa luminari, Po* lymixut, xi, m. a. Sok liotifi lámpás.
  Lampirit, Lampirit, idit, f. Î-Éjjeli tündöklő bogaratok*.
  Lampreta, Lám preta, tae, £1* Sárban telelő tsik.
  Lana, Lana, nat, f. 1. Gyapjí Vellut, érit, n. 2.
  Villut, li, m. 2.
  Lanutia, Lanula, lae, f. 1. Gyflp jutska•
  Lanariu, Lanariut, ii, n. 2. Cyf jú-mive
  Lanat, Lanatut, ta, tűm. Gyapjú Lanaris, re, c. 3.                 (
  Lanof, Lanotut, ta, sum. Gyq jas. La ni fér, ra, rum. Lanuginotut, ta, sum.
  Lanaria, Lanarium, ii, n. 2. C)f jú-miv.
  La lana lucrare, Lanificium, Ă n* a. Gyapjúval bánás.
Digitized by LjOOQle
LA.
LA.
  La lana lucratori u, Lanificus, ca, curo. Gyapjúval bánó.        .
  La na broascelor, Sperma ranarum.
  Béka nyál lana n^fcarmenata, nepepteinata, Lana rúd is, FusiXUtUn gyapjú lana nafpalata, unfuroafa, Oesypum, pi, n. 2. Mosatlan *si* ros gyapjú,
  Lana fpalata,* pepteinata, Lana facta. Fésült, tépett gyapjú. Lance, Lancea, eae, f. i. Ldntsa. Hasta, tae, f. i.
  Verutrum, tri, n. a.
  Hastilis, le, c. 3.
  Verutum, ti, n. a.
  Bolis, idis, f. 3. Pilum, li, n. a. Sarissa, sae, f, i. Mezara, rae f. i. Materes, rum, n. plur.* Dárdák Sparus, ri, m. a* SzigOnyos dárda, lántsa.
  Lance aícutite, Verutum, ti, n. a.
  Vasas dárda, copia.
  Lance de Yenat, Venabulum, li n. a. Vadász dárda.
  Lance mica, Hastula, lae, f. i Dárdátska, Lanceta, tae, f. i. Lance fau darda care o arunca cu mana, Cestronspherdona, nae, f. i. Kézzel kihajtható lántsa. Lanceriu, Lancearius, ii, m. 2. Lántsa hordozó.
  Verrutus, ta, tum. Copiásy dár dás, Ián tsás.
  Lanceat, Lanceatus, la, tum. Dár
  -  dás, lántsásy
   Hastatus, tata, tum.
   Lancesi inainte mergători,' Anta* pilani, orum, m, plur: 2. Ló Jo hoszszú lántsáji elől járd vitézek, Vedi Darda.
   Lancitíe de taet vena, Lancella, lae, f. 1. Ér vágó kés. Phlebotomum, mi, n. 2. Scalprum, pri,n. 2. chirurgicum. Scapellus, Ili, m. 2.
   Langedieíc, Langvesco, ui, ere. Ellankadok, bágyadok, Elangvesco, ere,
   Elangveo, ere.
   Elassesco, ere.
   Torpeo, ere. Torpesco, ara. Lasseico, ere. Lanktadók,
   . Obíangveo, ere.
   Flaccesco, ere.
   Langediala, Langvor, orfs, m. 3. Lankadtság, erőtlenség. Debilitas, tis, f, 3-Torpor, oris, m. 3. Lankadás, Lassitudo, nis, f. 3.
   Langediala gre, Infcubus, bi, m. 2. Lankadás, oly álomt betegség midőn úgy tetszik mintha nagy terhel nyomattatnék-meg az ember.
   Langedj Lanquidus, ida, dum. Lankadterőtlen*
   4 Imbecillis, le, c. 3.
   Invalidos, da, um.
   Lassus, ss, ssum.
   Langvens, tis, o.3«            •
   Torpidus, da* dum*
Digitized by i^ooQie
Digitized by
   Debilis, le, C. 3.
  Langediel, Langvidulus, la, lum.
   Lmnhadtalska.                       j
  Langsdiesle, Lanquide, adv: Lan- ’ kadiul.
  Langediefc, Relangvesco, ere. Isii idt iiiegtanhadvk.
   Relentesco, ere.
  Langed fac, Lanquefacio, ci, ctum, ere. Ellankasztom.
  Langoare, Causodes, dae, f. i. Forro hidegleles.
   Caums, si, m. 2.
  Langoare bolnnda, Phrenesis, sis, f. 3. Botond hagymdsz. Phrenetis, tidis, f. 3,
   Febris maligna,
  Langed de langoare, Phreneticns, ca, cum. Hagymdsz beteg. Lantiu r. latiu, Catena, nae, f. 1. Lântz.
  Laotiueifc, Cateno, avi, atum, «re, Oszve Idntzolotn.
  Lan linire, Catenatio, unis, f. 3.1 Lontzolds.
  Lantiuit, Catenatus, ta, tum. Osz' r>e Idntzoltatvtt.
  Lantinit legat, Calenarius, ria.
   imn. huntzal Jidllet.ett,
  'Lantiu de anr, Torques, quis, c. 3, Arany lântz.
   Torquis, qui», c. 3.
   Monile, lis, n. 3» Arany Itinta, nyahi ehesseg.
  La olalta, la una cu alti, Simul InsimnL Egyittl.                     I
   Lappa, Lappa, pae, f, 1. Lapu. Lapaceof, Lappaceus, ea, um, La» j pus, lapii forma.
   'Lapata^ Lapata, tae, f. 1. Lapdt. Lapata de fer, Lapata ferrea Vas lapdt. Pala ferrea.
     Batillum, Ili, n. u.
     Ama, raae, f* t.
   Lapata de meitecaf, Spat.hathae, Valamit hever'6 kaldn, lapdt. Lapata de puf pane in cuptorni, Infurnibulum, Ii, 11. 2. Snt'6 lapdt, fceriyer veto lapdt. Lapata de venflat, Tonsae, arum, f. plu.* 1. Evezo lapdtok, Remus, mi, m. 2.
   Lapathum, Lapathum, thi, 11. 2. Keserii lapu.
     Lapathu*, thi; nir 2.
   Lapetl, Abjicio, ci, ectum, ere. Elveterriy megvetem.
     Abdico, vi, atum, ere. Megvelem.
     Contemno, si, tam, ere. Temno, ere.
     Reprobo, avi, tum, are. Projicio, ci, ctum, ere.
     Negligo, xi, ctum, ere, Eiha-gy om.
     Posthabeo, ni, itum, eve. HdU ra veiem.
     Sperno, sprevi, etum. ere. TtiU letn eluzom.
     Abjecto, avi, atum, are, Elha• nyom.
   ILapedare, Abjectio, onis, f, 3.
  Elvetes. Projectio , onis 5 f. 3. Projectus tus, m. 4’
  Abdicatio onis, f» 3. Megvetes. Rejectio, oriis, f. 3.
  Conteiatio, onis, f, 5, Megveles. Spretio, onis, f. 5,
  Neglectio, onis, f. 3.
  Despectio, onis, f. 3. JLapedatoriu, Rejiciens, tis, o. 3. Megvetij.
  Abjiciena, tis, o. 3,
  Coritemto'r, oris, m, 5.
  Lapedat, Abjectus, ta, tum. MI-letelt.
  Abdicatus, ta, tunt. JHegvetctt, Conteovus, ta, tuna.
  Spretui, ta; um.
  Reprobatus, ia, tum.
  Rejectus, ta, tum.
  Frojecti.ii, ta, tura,
  Projecticius, ia, ium. Lapedeceof, Ejecticius, eia, ium. Kihănyâsra valo. Contemnendus, da, dum. Meg-vetendo, sem.mire vald. Rejiciendus, da, um, Lapsdedeste, Abjecte, adv; Elve* toill, elvstoleg*
  Lapedetura, Ejectamentum, ti, n.2. Kih drt yode’k. sepr’jlek,
  Eluviei, ei. f. 5. SeprdleJt-, mos-lak,
  Perips?a3a, alis, n, 3. Szemel par, krseproieh Lapsd afariL1.. Ejioio, < !„ tum. Id vctemf kihcinyom.
   Projicio, ci, ectutn, ere. Elvetem. Ejecto, are, vi, atum. Kihdny-dogalom.
   Exturbo, avi, atum, «re. Kivt» rem, taszitom.
   Expello, puli, jura, ere. Kiuzorrt» Lapedare a fare, Ejectio, onis, f. 5, Kivetes, Rejectio, oni*. f. 3. Expulsio, onis, f. 3.
   Lepedetoriu afare, Ejiciens tis, c, 3. Ki veto.
   Ejector, ori», m. 3.
   ExpuUor, oris, m. 3, Kt&zS, hiveto.
   Lapedat afare, Ejectus, ta, tuia. Kivettetelt.
   Expositicium, ia, um, l,sped afare dein ceata, Excommunico, avi, atura, are. Cyuleke-zeihtil hiv etem.
   Excludo, ai, sum, ere. Kirekesx-tem,
   Ejicio, ci, cturo, ere.
   Lapedare afare dein ceat*, Excom* raunicatioj onis, f. 3. Gyuleks-zetbol kivetes.
   Ejectio, onis, f. 3.
   Exclusio, oni*, f, 5.
   Laped afare dein patrie, Ex patria ejicio, ci, ctura3 ere. S.edmki* veicsben ktuidom.
   In exilium pello, pepuli, «trin, ere^
   Exilio roulcto, avi, ati*ms are, Ex patria elimino, Svi, alyiu, are.
LA,               6*5
  Elvetés. Projectio, onis, f. 3. Projectus tús, m. 4*
  Abdicatio onis, f. 3. Megvetés. Rejectio, onis, f. 3.
  Contemtio, onis, f. 3» Megvetés. Spretio, onis, f. 3»
  Neglectio, onis, f. 3.
  Despectio, onis, f. 3. Lapedátoriu, Rejiciens, tis, o. 3. Megvető.
  Abjiciens, tis, o. 3.
  Contemtor, oris, m. 3.
  Lapedat, Abjectus, ta, tum. EU vetett.
  Abdicatus, ta, tum. Megvetett. Contemtus, ta, tum.
  Spretus, ta, um»
  Reprobatus, ta, tum.
  Rejectus, ta, tum.
  Projebtusţ ta, tum.
  Projecticius, ia, ium» , Lapedeceof, Ejecticius, cia, ium. Kihánydsra való. Contemnendus, da, dum. Meg* vetendőy semmire való. Rejiciendus, da, um. Lapedetieste, Abjecte, adv: Elve• tőül, elv et'6 leg•
  Lapedetura, Ejectamentum, ti» n.a. Kihdnyodéky seprőlék.
  Eluvies, ei, f. 5. Seprő lek, mos• lék.
  Peripsema, atis, n. 3. Szentét por, kivető seprőlék.
  Laped afare, Ejicio, ci, tum, Xi» vetem, kihdnyom.
  Projicio, ci, ectum, ţre. Elvetem. Ejecto, are, vi, atum» Kfhdny• dogalom.
  Exturbo, avi, atum, are. Kive* remi taszítom.
  Expello, puli, sum, ara. Kiűzőm* Lapedare afare, Ejectio, onis, f. 3. Kivetés. Rejectio, onis. f. 3. Expulsio, onis, f. 3. Lepedetoriu afare, Ejiciant tis, c. 3. Kivetők *
                         t
  Ejector, oris, m. 3.
  Expulsor, oris, m. 3« KilizB, kivető.
  Lapedat afare, Ejectus, ta, tum. Kivettetett.
  Expositicium, Í9) um,
  Laped afare dein ceata, Excomţnq* nico, avi, atum, are. Gyüleke• xetből kivetem.
  Excludo, ti, sum, ere* Ki rekesz* tem*
  Ejicio, ci, ctum, éré.
  Lapedare afare dein ceata, Excom* municatio, onis, f. 3» Gyttleke* zetből kivetés*
  Ejectio, onis, f. 3.
  Exclusio, onis, f* S. %
  Laped afare dein patrie, Ex patria ejicio, ci, ctum, are* Szdmki• vetésben küldőm.
  In exilium pello, pepuli, sum, ere»
  Exilio mulcto, avi* atum, are. Ex patria elimino, ati, atum, are.
Digitized by t^ooQle
6°6                LA.'
  -LA.
  Proscribo, si, ptum, ere..
  In exilium mitto, sí, ssum, ere. In exilium relego, avi,4uoo, are. Lapedare dein patria, Relegati» onis, f. 3. in exilium. Szdmki* Kivetésben küldés.
  Exilium, ii, n. a. Számkivetés. Lapedare dein patria intru un-an, Abannatio, onis, f. 3. Észten• étig való. számkivetés.
  Lapedat dein patrie, Extorris, ria, m. 5. Számkivettetett. Relegatus, ta, tum.
  Exui, lis, m. 3.
  Lapedat a fare dein patrie funt, Kxulo, avi, atum, are. Szám• kivetésben vagyok.
  Lapedat afare dein patria umbla-toriu, Exulábundus, da, dum. Számkivetésben bújdosom. Laped afare dein mine, borefc, Egero, essi, estum, ere. Kive* lem, kiokádom.
  Vomo, ui, itum, era.
  Evomo, ere.
  Lapedare afare, borire, Egeries, ei, f. 5. Kivetés, kiokádás.
  Egestio, onis, f. 3.
  >  Egestus, túa, m. 4*
  Vomitus, tus, m. 4*
  Vomitio, onis, f. 3.
  Rejectio, onis, f. 3.
  Lapedat afare borit, Egestui, ta.
  um. Kivetett, kiokádott.
  Laped tfare dein minte, si déin iuimd} Expectoro, avi, alum
  are. Elmémből\ szivemből, ii* vetem.
  Laped afare peite iogradeituri, Evallo, avi, atum, are. JCivetm a' kerítésen.
  Laped afare pe use, Elimino, avi, atym, are. Kivetem ax ajtón, o' küszöbön.
  Laped cu judecata, Abjudico, avi, atum, are. Törvénnyel elvetem,
  Laped cu jurament, Ejuro, avi, ► tum, are. Eleskiiszom, megit* tem.
  Lapedare cu jurament, Ejuratio, onis, f. 3. Esküvéssel megvetés.
  Laped dein deregatorie (ancta, Ex-auguro, avi, atum, are. 'Szerú tiszt ebül kivetem.
  Lapedare dein deregatorie íanctt, Exauguratio, onis, f. 3. Szent tisztségből kivetés.
  Laped dela mine, Abjicio, et, ctum, ere. Elvetem töllem, £ hányom.
  Abjecto, are. Elhándogalom.
  , Repudio, avi, atum, are.
  Lapedare dela mine, Abjectio,» nis, f. 3. Elvetés.
  Repudiám, ii, n. 2,
  Repudiatio, onis, f. 3.
  Lapedat dela mine, Abjectus, ti, tum. Elvetett, alávaló. Repudiatus, ta, um.
  Laped dsof, De;icio, ci, ctum, s*
  , Letelem.
Digitized by v^oosle
      ____________LA.
  Lapedare daof, Dejectio, oni*, f. 3.
  Levetés, alávetés.
  Lapedetoriu daof, Sternax, aci*,
  o. 3. Levető-
  Sternax equus. Hátatlan ló, 'levető.
  Lapedat dsof, Dejtctu*, ta, tum. Levetett.
  Laped inderept, Rejicio, ci, ctum, •re. Viszsza vetem.
  Rejecto are, vi, atum.
  Respuo, ui, ntum, ere.
  Lapedare inderept, Rejectio, nis, f. 3. Viszsza vetés.
  Rejectu*, tús, m. 4*
  Lapedat inderept, Rejectuf, ta, um. Megbánt, elvetett.
  Lapedume de credeintie, Aposta* to, avi, atum, are. Hitemet el• hagyom.
  Lapedare de credeintie, Apostasia, ae, f. 1. Hittől szakadás, Lapedetoriu de credeintie, Após-tata, tae, m. 1. Hitt Hl elszakadó. Lapedat de credeintie, Fidefragus, gi, m. 2. Hite szegett.
  Lapte, Lac, ctis, n. 3.' Téj.
  Lapte a cânelui éarba, Esula, lee, f. 1 • Eb tej*f&. t Herba lactaria.
  TiIhimalus,#-li,” m. 2.
  Lapte corafteit, Sckistum, ti, n. 2. Megturozott téj.
  Lepte de amigdale, Emulsio, o ni*, f. 3. Mandula téj.
  Lapţe mc fac, Lactesco, ere. Téj-
              LA»                607
                         ' - —
  jé Válom.
  ,apte prinf fau acru,. Oxigala, le, f. 1. Álutt te/, stirdek, sós-téj. Lapte prinf închegat, Lac coagu* latum. Állott, oltott téj.
  Lapte lúg, Lacteo, ere. Stopok. Ubera haurio, si, tum, ire. Uberibus alor, ali, itus sum. Mammas sugo, ere, xi, ctum. Laptele, Lacto, avi, atum, are.
  Szoptatok.
  Laptire, Laetatio, onis, f. 3. Szop* tatás. Lactatus, tús, m. 4. Laptitoriu, Lactator, oris, m. 3. Szoptató.
  Lactans, tis, o. 3.
  Laptatoare, Nutrix, cis,f.5. Szop* tato. dajka.
  Lap t of, Lactarius, ria, ium. Fe* jöSy tejet adó.
  Laptof foarte, Lacto abundans, antis, o. 3. Igen tejes.
  Laptit, Lactatus, tata, tum. Szop» tatott.
  Lard, Laridum, ţii, n.2. Szalon• na. Lardum, di, n. 2.
  Lardariu, Lardarium, ii, n. 2. Sza* Ionná, tartó hely.
  Lard de taet, Succidia, áe, f. i.
  Szelni való szalonna.
  Lardefc, Lardo, avi, atum, are.
  Megspékelem.
  Largefc, Largifico, antiquum, ara. Tágasitom.
  Amplifico, avi, atum, are. Amplio, avi, atum, art.
Digitized by xjOOQLC
  6ot                LA.
  Retendo, di, suna, ere. Megtá gositom.
  Laxo, ere. Tágítom,
  Relaxa» are.
  Largire, Relaxatio, o ni*, f* 3. Tágítás.
  Laxamentum, ti, n* a.
  [ Ampliatio, onis, f. 3.
  Diffusio, onis, f. 3. Kiterjesztés Amplificatio, nis, f. 3. Largitoriu, Amplificator, oris, m. 3. Terjesztő, öregbítő, • Largit, Amplificatus, ta, tura. Ki terjesztetett, tágasitott.
  Laxatus, ta, tum. Tágasitott, bővített.
  Relaxatus, ta, tum.
  Diffusus, sa, sum. Tágító U Lărgime, Lafcitas, atis» f. 3. Td* gossâg.
  tSpaciositas, tis, £ 3« Amplitudo, inis, f» 3.
  Spatium, ii, n. a.
  Laxum, xi, n. a*
  Capac itas* atis, f» 3* Béfétkez• hetőség, bőség.
  Larg, Largus, ga, um* BŐ% tágos* Amplus, pia, um.
  Laxus, xa, xum.
  Propatulus, U, um.
  Spatiosus, ‘sa, sum.
  Capax, acis, o. 3.
  Relaxus, xa, xum.
  Largefcume, Spatior, ari» atus sum. Kiterjedek.
  Lărgeşte, Laxe: adv: Tágon, 6o-
      ____________LA.________________
   von. Ampliter.
   Largiter, spitiose.
   Amplifice, Tágoson, bőv'in. Ample.
   Laf ita: Lasciare, elassare, Per* mitto, si, ssum, ere. Elhagyom. Linquo, qui, ctum, ere* Relinquo, qui, ctum, ere. Derelinquo, ere*
   Desero, ui, ertum, ere. Negligo, xi, ctum, ere. Destituo, ui, tutum, erő* Supersedeo, di, ssum, ere. Missumfaeio, ere.
   Omitto, si, ssum, ere.
   Desino, ere.
   Dimitto, si, ssum, ere.
   Amitte, si, ssum, ere*
   Desino, ere.
   Desi»to, ere.
   Lafare, Missio, onis, f» 3. BoUá• tás. Demissio, onis, f, 3. Missus, ssú% m. 4*
   Destitutio, onis, f. 3. Elhagyót Desertio, onis, f. 3.
   Derelictio, onis, f. 3.
   Relictio, onis, f* 3.
   Neglectus, tú*, m. 4. ElmőL* tás, elhagyás♦
   Neglectio, onis, £ 3. Fethagvák Lafal ori u, Desertor, oria, m. 5. Elhagyó.
   Destitutor, oria, m. 3. Derelinquens, tis, o. 3» Relinquens, tis, o. 3. i^afat, Missus, sa, sum. Elbotsáteá.
   Digitized by L^ooQle
LA.
LA.
   Dimissus, sa, sum.
   Derelictus, ta» tum. Elhagyatott. Desertus, ta, tum.
   Destitutus» tuta, tutum* Neglectus, ta, tum.
   > Omissus, ssa, ssum»
   Relictus, ta, tum»
   Situs, sita, tum» Hagyatott, megen gedtetetU Desertum, ti, n» s. Puszta* elhagy at ott hely.
   Lafat de altu, Praeteritus, ta, um.
   Más által elhagyatott*
   Lafetof, Siturus, ra, rum* Meg-engedendő, hagyandó.
   Laf afare, Emittb, si, asum, ere. Kibotsátom i Exmitto, ere.
   Evergo, ere»
   Praetermitto, ere. Kihagyorti. Lafare afare, Emissio, onis, f. 8» Kibotsátási Exinissio, ohis, f<, 3.
   Lafat afare. Emissus, ssa, ssum. Kíbotsátotté Exmissus, ssa, ssum*
   Laf armele, Arma depono, sui, itum, ere» A* fegyvert leteszem♦ Laf ase, fac femu ca ase laf, Annuo, ui, utum* ere* Réd-ha-gyom> intek.
Laf ase íe fie, Coftnireo, ere* Réá-hagyom, téá*engedem*
Lafare ase fe fie, Conniventia, ée, f. it Réá*engede's*
Lafare de^tame, Carniprivium ,
i •
   ii, n. a. Hús-hagyat»
Laf dein di in di, Comperendi* no, avi, atum, are» * Naprók napra halogatom»
   Procrastino, avi, atum, are» Recrastino» avi, atum, are» Protraho in diem, ere.
Lafare dein di in di, Procrasti» natio, onis, f. 3» Halogatás, napiás«
Lafat dein di in di, Prdperendi* natus, ta, tum. Halogatóit^ el* hagyatott.
Lafata di , Comperendinus, na j um* Hagyott nap.
Laf deo parte, Praetereo, ivi, ituitt» ire. Fére Hagyom, mellette el* me gyeké
Laf deregatorie, Ab officio decli* no, avi, atum, are.. Tisztséget leteszem, elállók toliét Molestiam exuo, ui, utum, erei* Solicitudinem depono, suij i* tum, ere.                        /
   Provincia decedo, ssi, ssum» «rét Magistratu me abdico, avi, a* tum, are*
   Officium depono, sui, ituraf, éré;
Lafare deregaiorii, Depositio oifi' cii, Tisztség letevés»
Laf de tot, Omittoj si, sroitij er«*j Elhagyom.
Lafare de tot, Omissio, Oriis* & is Elhagyást
Laf dupe miiie , Relinquo , qfiii y ttum, ere* Utúnnam hagyont»
Digitized by v^ooQle
 6io                 LA.
  Laf inainte, Praemitto, si, sum, ere. Elöl botsát om.
  Láf in cugetul feu, invoc fa, Per-mittp, n, ssum, ere. Menüben hagyom,
  Laf inderept, Relinquo, qui, ctum, ere. Hdtra-hagyoni, Praetermitto, si, ssum, ere» > Lafare inderept, Relictio , onis,
  . f, 3» Hátrahagyás*
  Repulsa, aae, f. 1.
  Laf in dsof, Demitto, si, ssum, ere. Alá-botsátom.
                   a
  Submitto, ai, ssum, ere. Summit-to, ere.
  Lafare in dsof. Submissio, onis, f. 3. Ald-botsátás.
  Lafat in dsof, Submissos, ssa, «um. Le-etesztetett, le*botsáU tatott.
  Laf in dsumetate, Intermitto, si, ssum, ere. Félben-ha gyom, Lafare in dsumetate, Intermissio* onis, f. 3. Félben-hagyás* Intermissus, sús, m. 4* Lafatoriu in dsumetate, Desisténs, fis, o. 3. Félben-hagyó.
  L.afat in dsumetate, Intermissus, ssa, um.. Félben-hagyott.
  Laf in loc, Asaentio, si, sum, ire.
  Réá-hajlok, hely ben •hagyom, Lafare in loc, Assensio, onis, f. 3.
  Réá-hagyás.
  Lafat in loc, Assensus, sa, sum.
  Jővá-hagyotU Laf in lontru, laffe intre, Intromit-
                te A.______________
  to, si, ssum, ere. Bébotsálom, Immirto, si, ssum, ere. Admitto, si, ssum, ere.
  Lafare in lontru, Admissio, onis, f. 3. Bébotsátás.
  Immissio, onis, f. 3.*
  Lafat in lontru, " Admissus, sa, um. Bébotsátott,
  Immissus, sa, sum.
  Laf in primesdeie, In periculo destituo, ui, utum, ere. Veszedelembe hagyom,
  Laf in teftament, Lego, avi, a-tum, are. Testálok, Testamento lego, avi, atum, arr. Testamento relinquo, qui, ctum. ere.
  Laf fcicru inceput, Supersedeo, di, ssum, ere. Elkezdett dolgomat elhagyom.
  Laf lung in dsof, Promitto, si, ssum, ere. Hoszszan leeresv tenu
  Lafat lung in dsof, Pron>jssus,sstt sum» Hoszszan leeresztett. Laf fe dica, Dicere faculto, avi, atum, are. Szabadságot add
  szólt ani.
  Fücultatem dicendi, do, are. Laf fele duca, Dimitto, si, ssuff, ere. Elbotsátom.
  Mitto, si, ssum, ere.
  Missum facio, ere.
  Laf fe faca, porunceic, Jubto, ussi, ssum, ere. Meghagyott\ parantsolom.
Digitized by v^ooQle
                  LA* ________________
  Lafare fe faca, Jussio, onis, C. 3. Meghagyás, parantsolás. Jussum, si, n. 2«
  Jussus, sús, m. 4*
  Lafat, poruncit, Jussus, sa, sum.
  Parantsolt.
  Laf fe mearga dein un loc in altu, Transmitto, si, ssum, ere. Hely r öl-helyre ált al-bot sátom. Laf fe treaca, Differo, distuli, di-. latum, differre* Elhalasztóm» Recrastino, avi, atum, are» Laíétoriu fe treaca, Dilator, oris, m» 3. Halasztó, halogató.
  Lafat fe treaca, Dilatus, ta, tum.
  Elhalasztatott.
  Laf ilobod, Manumitto, si, ssum, •re* Szabadságot adok, meg-szabadítom.
  Lafare floboda, Manumissio, . o» nis, f. 5» Szábadort botsátás, hagyás.
  Liafat (lobod, Manumissus, sa, sum. Szabadon botsátott.
  Laf viatia, Vitam desero, ui, er* tum, ere» Meghalok Lafeme in pace Siné ma in pa* ce, Hagyj bekét.
  L,afeme fe meduc, Mitte me, o« mit te me, misSum fac, Hadd menjek
  Lafat fe nufe mai lupta, Rudia-. riu«, ii,* m. a. Kinek szabadsága vagyon\' hogy ne küszködjék.
  Lafare adraillárilor la cabalarie ,
                                                                       Í$ *
              LA*                  6 ii
  Admissura, ree, f» i* Fqjzatra egyben*botsátások c? lovak• nak.
  Laílefc, Lassesco, ere. Fáradok. Laílare, Lassitudo, inis, f* 3« Fá* radtsdgy /áradás*
  Ladát, Lassatus, ta, tum. Fáradt» Lafer doctorie, Laser, ris, n. 3* Ördög-szarnak hijják a9 patikában.
  Laferpitium, Laserpitium, ii, n. a.
  Büdös-fűnek leve.
  Latiefc, Lato, antiq: avi, atuoij are» Szélesítem*
  Dilato, avi, atum, are» Kiszé*
  lesitem*
  Prolato, avi, atum, are*
  Collato, avi, atum, ara.
  Amplio, avi, atum, ara. Amplifico, ara»
  Latire, Ampliatio, onis, f. 3» Sté* lesités*
  Amplificatio, onis, f. 3» Dilatatio, onis, f. 3»
  Prolatatio, onis, f. 3*
  Latitoriu, Dilatator, oris, m» 3*
  Szélesítő.
  Amplificator, oris, m» 3.
  Latit, Amplificatus, ta, tum. Kiterjesztett. Prolatatus, ta, tttm.> Dilatatus, tata, tum*
  Diffusilis, le, c. 3» Kistélye* dett.
  Lat, Latus, ta, tum. Szeles. Amplus, la, um.
  Patali», le, c. 3. Kiterjodett*
Digitized by <^»ooQle
  \
                                                              . . _ LA.
  Lăţime, Latitudo, inis» f* 3. Szélesség.
  Latieste, Amplifice, adv: Szélesért. Ample*
    Spatiose.
  Lat in foae} Látifolium, ii, n. s.
    Széles levelű.
  Lat in pesloare, Latipes, dis, c. 3. Széles lábú*
  'Lat in talpi, Palmipes, dis, c. 8. Széles lábú, lúd lábú.
    Pansee, artun, m. plu:      Széles
    lábúdhy vagy talpú ah. Latiefcume, Latesco, ere* Széle• sedeni.
    Dilator, arí, atus sum.
                    Spatior, áru Kiszélesedem. • Latéin, Látirius, ni, m. a. ZtedA. Lateini, Latini, orum, m. piu: Népeh voltak Róma hörúL Lateinie, Latinitás, ti*, f. 3. Deák-ság.
                    Lateineste, Latine, adv: Deákul. Lateinefc, Latialis, le, c. 3. Lá-tz iái béli. Latius, a, um. Latinensisj se, c. 5* Latinus, ni.
  Latium, Latium, ii, n. 2, Olosz-ország9 tartománnyá. Lateineafea limba, Latina lingva, Deák-nyelv.
    Latia lingva.
  (*> Latinus sermo.
    Latialis sermo.
  Latiu, ital: Laccio, Lftqueus, ei. tn. 2. Tör,
LA.
  Harpedone, nes, f. i. Tendicula, Ise, f. i.
  Tenus, nús, m. 4*
  Pedica, csp, f. l.
  Obsidise, iarum,' f* plu:
  Latiu de venat, Indágo, inis, m.5. Les-háló, vadász-háló.
  P*“g«> g», f- >•
  Cassis, sis, m. 3.
  Latiutiu de venat, Cassiculum, li, n. 2. Vadász-hálótsha. Latiuefc, ital: Allacciare, v. 1* ciare, Tllaquéo, avi, atum, art. Megkötelezem.
  Irretio, tivi, itum, ire. Hiúéban ejteni.
  Laqueo obstringo, ere. Latiuire, Illaqueatio, onis, f. 3.
  Tor ben-esés.
  Latiuitoriu, Illaqueator, oris, o.£ Tőrben ejtő.
  Latiuit, Illaqueatus, ta, tűm. Há• lóban9 tőrben ejtetett. Irretitus, tita, um.
  Latiaefc inpregiur, Circumwtio, vi, itum, ire. Környül-hálb zom.
  Latiuit inpregiur, Circumretitu^ tita, tűm. Környül-hálóztatotL Latria, Latria, se, f. t. Tisztéi Latru, Latro, avi, atum,‘ ere. gatoh. Baubor, ari, atus suo-Collatro, avi, atum, are. ugatom, vagy rágalmazom» Latrare, Latratus, tús, tn. 4* fff* tás.
Digitized by v^ooQle
                                    LA.
          - -------------------------i
  Latrat oriu, Latrator, oris, m. 5. Ugató.
  Latrat, Latratus, ta, tum. Ugat-tatott.                            |
  Latra inpregiur, Circumlatro,' are. KbrnyüUugatok.
  Latra inproteiva «ltue, Oblatro, avi, atum, are. Ellene ugatok. Latrare inproteiva altue, Oblatra-tus, tűs, m. 4« Más ellen ugatás. Latratoriu inproteiva altue. Oblatrator, orii, m. 3. Más ellen ugató.
  Latratoare inproteiva altue, Oblatratrix, cis, f. 3. Valaki sl-, len nyelveskedo aszszony. Latru fpre el, Adlatro, are. Reá-ugatok
    Allatro, are, avi, atum.
    Illatro, are. Re’á fyéugatok. Lature, Latus, eris, n. 3. fereva* ló hefyt oldal.
                    Laturitie, Latusculum, li, n. f.
                    Férevaló helyeteken oldalotska. Laturefc, Lateralis, le, c. 3. Fe-revaló helyig vagy oldali.
  Lau, rpel, Lavo, lavi, autum, lavatum, lotum* Mosom.
    Lavo, vi, are.
    Liluo, ui, utum, ere. Megmo-som.
    Subluo, ere.
    Proluo, ere.
    Colluo, ere,
    Delavp, vi, oţuEp, are. Lemosom*
              LA.                6i3
  Lautura, Lotura, rae, C i. Mosás. Lotio, onis, f. 3.
  Lavatio, onis, f. Z. lffosódás Lavacrum, cri, n. ?.
  Lautoriu, Lavator, oris, m. 3.
  Mosó. Lotor, oris, ţn. 3. Lautoare, Lotrix, cis, f. d. Mos óné.
  Lavqtrix, cis, f. 3.
  Laut, Lautus, ta, tup*. Megmo* sqtt. Lavatus, t«, tmn. Lotus, ta, tum. Collutu.s, ta, tum. Lau bine, fpel, Perluo, ţii, tum, ere. Jól megmosom.
  Laut bine, Perlutus, U, tum.
  Jól megmosott.
  Lau, fpel dsof, Abluo, ui, tum, ere. Leptosom,
  Lautura dsof, Ablutio, onis, £ i.
  bemosás.
  Laut de tot, Ablutus, ta, tum.
  Lemoşatott.
  Lau iare, Relayo, yi, loţum, are.
  Jsnpét megmosom.
  Lau inpregiur, Grcupalavo, vi, autum, are. KörnyúUmosonu Circumluo, ere.
  Lauturi, laturi, Lavjttujrse, arum, f. plu: Mosadek.
  Colluvies, ei, f. 5. Moslék. Colluvio, oniţ, f, 3,
  Proluvies, ei, f. 5.
  Subluvies, ei, f, 5.
  Laud, Laudo, avi, «tum, arat, Ditsérem.
  Adlaudo, avi, atum, are. ColUudo, Avi, atum, are.
Digitized by i^ooQle
6i4
LA.
LA.
  Dilaudo, avi, atum, are. Commendo, are.
  Decanto, are,
  Celebro, avi, atum, ara. Laudibus orno, avi, atum. Laudibus illustro, avi, atum. Effero, elüli, elatum, erre. Extollo, tuli, latum, ere.
  Afficio, «i, eotum, ere. Prosequor, cutus sum, qui. Laudem alioui tribuo, ere, ui, utum. '
  Laudem ia aliquem oonfero, tuli, Hátúm, erre.
  Laudare, Laudatio, onis, f. 3, Di-tsérés.
  Celebratio, onis, f. 3. Praeconium, ii, n. a. laudatoriu, Laudator, ris, m« 3,
  DttsérH.
  Enromiastes, tae, m. i.
  Praeco, onis, m. 3,
  Lan datoare, Laudatrix, cis, f. 3» Dttsröné.
  Iau dacén f, Laudabilis, le, c. 5.
  Ditséretes.
  Laudat, Laudatus, ta, tum, Dt* tsértetett.
  Celebratus, ta, tum,
  Celebris, bre, cf 3,
  Celeber, bria, c. i.
  Lauda, Laus, udis, £ 3, Dttsértt. Praeconium, ii, n. s. Encomium, ii, n»
  Lauda euiva, Elogium, ii, n. a* Dftsérés , valakiről bUony-
   sdgtétel.
   Lauda cu (unet bun, Sonandos, da, dum* Hangossággal dt• tsérés, dttsérendőf Lauda meruita Adorea, re», f. i.
   Nyert ditséret.
   Laudatieste, Laudabiliter, Bitit-rete se n.
   Laudate, adv:
   Laud foarte, Dilaudo, avi, atum, are. Igen dttsérem.
   Collaudo, are.
   Láudare foarte, Collaudatio, onit, f. 3. Igen megditsérés.
   Laud in tot locu, Percelebre, ivi, atum, are. Mindenütt ditarem, hírdetemf Laudume, Glorior, ari, rittus sum, Dttsehedem, kérkedem-Jacto, avi, atum, are. Kérk-dem.
   Vendito, avi, atum, are. tagamat dttsérem.
   Laudare fâ, Jactantia , ae, i *• Kérkedékenség,
   Alazonia, ae, f. j. Maga W* nydSy kérkedés.
   Gloriatio, onis, f. 9, Ditsehefa Laudatorra pe fine, Ciori dus, da, um. Kérkedő, Jactator, oria, m. 3. Laudatorof pe fine, Subarrogatfi tis, c. 5. Maga-hfnyattatotsk
Ikérkedékenyetake,
   Jactuosus, sa» um. Kérheti* keny.
Digitized by i^ooQie
 #>
   Arrogans, tis, o. 3. Laudatőreste, Subarroganter, adv: Kérkedékeny szabásúidg. Jactanter, Kérkedve. J actuose, Laudume pentru învingere, Triumpho, avi, atum, are. Gy8-zedelemért dttsérletem, nagy pompával tiszteltelem. laumedon Craiu Troi, 'Laomedon, ontic, m. 3. Trójai Ki-
* rály.
Laumedontes trojeni, Laume* döntés, tum, m. plu; Trójaiak, Laomedontiades, dum.
1 aur, Laurus, ri, f. 9. Laurus, rús, m. 4* Borostyánja*
Laur facatoriu, Laurifer, rţ, rum.
   Borostyán-fa termő.
1 aur, purtător iu, Lauriger, rá, um. Borostyán viselő•
I aur felbatec, dafin, Dafinoides, dae, f. î. Vad-borostyán. lauret, Lauretum, ti, n. ş, Bo^ rostyános helyf ] aureat, Laureatus, ta, tum. Borostyánnal koronáztatott.
I aurentiale, Laurentialia, orum, n. a. plu: Római régi ünnepek.
leaghen, (a levigo,) Cunabula * orum, n. a. plu; Bölts8n Cunae, arum, f, i. plu: Incunabula, orum, n. plu: Leaghen, Puerum in cunis agito, avi, atum, are. Rengetem a gyermeket.
   Verso, avi, atum, are.
  Leghinare, Versatio, onis, f. 3« Rengetés.
  Lebecţa,. v. albeda, pafere alba , Qlor, oris, m. 3, Jfatytyu ma* dár*
  Lect, ▼. lecteica, Lectus, ti, m. a. 4gy% nyoszolya,
  Lectutiu, Lectulus, li, m. 2. A-gyotşka.
  Lecteica, Lecţica, ese, f. *. Lek-tika%
  Lecteicutie, Lecticula, lse, f. i. Lektikátska, ágyotska.
  Lecteicariu , Lecticarius, ' m. a. hektika hordozó,
  Lecteica de purtat omu, Gesta* tórium, ii, n. 2. Lektika szék, melyben az embert hordozzák.
  Lecteica, fcu car, in care purta icoanele durpnedeilor fei paga* ni, Tenza, tenzse, f. 1. Oly szekér* vagy hordozható lektika vólt, melyben a* pogányák istenek9 képeit hordozták.
  Lecteiojterneri, Lectisternia, o-rum, n. 2. ‘plu: Agyra? vagy lekt fkában valók•
  Lectei-sternatoriu , Lectistrator , oris, m. 3. Ágy veto,
  Leg, Ligo, avi, atum, are. Kö töm, kötözőm.
   Vincio, nxi, netum, cire.
   Religo, avi, atum, are. Megkötözöm•
Digitized by L^ooQle
6i<?
LE,
  Perligo, are.
  Obligo, r.vi, atom, arei J£ vincio, xi, otum, ire. Kötözöm, Devincio, xi, ctum, ire.
  Necto, xui, xum, ere* Kötöm« Nexo, xare. Kötögetem,
  Legare, legatur*, Ligatura, ne, f, í. Kötés, kötözés.
  Colligatio, onis, f. 3. Megkötésf Vinctura, rae, f. 1.
  Vinctus, tús, m. 4* Kötözés, Vinctio, onis, f. 3.
  Nexus, xús, m* 4* Kötés. Obligatio, onis, f. 3» Bekötés» Legatura, Ligamen» ai*» n. 3 Jiftf* tözött Ligatura, rae, f. i. Vinculum, li, n. ţ.
  Vincula, orum, n» plu: tf .
  ' Ligamentum, ti, n. 2.
  Legatoriu, Ligans, tis, m< 3* Kötő, Nectens, tis, o. 3«
  Vinciens, tis, o. 3. legatoare, Lişanţan, nis, f, 3, Köt8. Fascia, se, f? 1,
  Ligula, Ise, f, 1.
  Ligamentum, ti, n, 1« Vinculum, li, n. a*
  Legat, Ligatu*, ta, tum. Kötött. Vinctus, ta, mdi,
  Devinctus, ta, tum. Megkötöz-teteti. Nexus, xa, ^um, Deligatus, ta, tua).
  Evinctus, ta, tum,
  Obligatus, ta, tum. Köteles. J-eg carti, Libros compingo, p»gi, Könyvet kötök.
   Consuo, ere, sui.
Legatura de carti, Compactio, onis, f, 5« Könyv-kötés. ' Compactura, se, f. 1. Legatorii! de carti, Compactor, oris, nu 3. Könyv-kötő, Bibliopegus, gi, m, «,
Leg cu farmec, Fascino, avi, t* tum, are. Megkötöm, baboni• zom. Incanto, avi, are. Legatura cu farmec, Fascinatio, onis, t 3. Megkötés, baboni• zds.
   Incantatio, onis, f. 3« Incantamentum, ti, n. 2. Legatoare cu farmece y Pharini* oeutria, trise, f. 1. Igéző, megkötő aszszony.
   Incantatrix, cis, f. 3«
Legat ou farmece, Fascinatus, ta, um. Búbáj pzott, köttetett, Superstitionihus irretitus. Ligatus, ta9* tum,
Lég cu jurament, Authoro, avi, atum, are, Valakit hittel fo telezek.
Legat cu jurament flpre c®**» Authoratus, ta, tum. Valami-re hittel köteleztetett, volan* ben megbirottş Leg de afupra ípre denf, Sop* alligo, avi, atum, are. F0 réá-kötöm.
   Superilligo, are,
Leg de cineva ceva, Injungo, pţwni, er*. Y<$lakiheş<tfi0t0rtb
  Digitized by
Google
 LE.
 LE.
 €*r
  Legat ceva lucru cuiva, Promissum, ssi, n. i. ígért dolog.
  Lég inainte, Praeligo, gavi, tűm, are. Elöl megkötöm.
  Praevincio, nxi, netum, cire. Praenecto, xui, exum, ere.
  Legat inainte , Praeligatos } ta, tűm. Ale gköttetett.
  Praevinctus, ta, tűm,
  Legatoare inainte, Amiotarium ? ii, n. a. ElöUkötöy elö-ruha. Costula, lap, f. í.
  lég inderept, Revincio, xi, ctum, ire. Viszsza-kötöm.
  Leg in dsof, Deligo, avi, *tum, are. Lekötözöm.
  Legat in dsof, Deligatus, ta, um Lekötött.
  Depléxus, xa, xum.
  Lég infasiur cu cure, Amento avi, atum, are. Szijjal fyţţeke rem, felkészítem.
  Legat, înfăşurat cu curele, coar de, Amentatus, tata, tűm. Szíj jal kötött, sinorral megtekert
  Legatoriu de curele, Corriga, gae m. i, Szijj kötő.
  Leg in lontru, illigo,, avi, atum are. Belé-kötöm.
  Legat in lontru, Illigatus, t«, tum Belé-kötletett.
  Leg iţopedec, Intrico, ţvi, atupn, are. Megkötelezem.
  Legat impedecat, Intricatu#, ta, tura. Belé-kötelezett.
  J.eg i^pregiu*, Circupi)igo, *vi
  atum, are. Környűl-kötöm. Circumvincio, nxi, ctum, erp.
  .eg in fuf, si in dsof, Subligo, ar*» Felkötöm, aldja-kötöm.
  .eg la ceva, Alligo, ayi, atupn, are. Ho*zd-kötöm,
  Annecto, fui, exum, ere. Subnecto, xui, exum, ere.
  !>egare I4 cevţ, Alligatio, on*s, f. 3. Hozzákötés,
  Annexus, xús, m* 4*
  Alligatura, rae, f. 1.
  -egat la ceva, Alligatus, ta, w>< fiozzd-kötött.
  Aqnexus, xa, ^um,
  Legat la ceva, Obnoxius, ia, wn* Kötele#.
  Obligatus, ţa, Utfn. Alligatus, ta, tum.
  Legatoriu la cevţ, Alligfţor, Aris,' m. 3. Hofz<i-kötÖ.
  Leg la olajtp, Colligo, avi, atpjn, are, Öszve-kötöni,
  Constringo, nxi, ctum, ere* Conjungo, *i, .ctum, ere. Iixcoj?n,eoto, *re.
  Compingo, egi, actum, ere* Legare ia plftjt*, Co)liga*io, ojii^ f. 3. Öszve-kötés. » * Connexipt onis, f. 3.
  Convexus, *4», m- 4-Compactio, onis, f. 3. Compactura, rae, f.. 1/
  NexttS, xAs, jn. 4*
  Legat la olalta, Colligata*, I W- Öf&ieikütölt,
  Digitized by
Google
  6i6                LE.            >
   Colligatum» ti, n, i.
   Connexus, xa, xum.
   Compactus, ta, tum.
   Legaceof la olalta, Compactibilis, le, Cs 3. ősxve-köthetö. Legatura la olalta de ceva, Fascis, cis, m. 3. Kötelék^ ösxve-kötött aprólék.
   Legaturitie la olalta de ceva, Fascicula s^ li, m. s. Nyalábotska. Legatura la olalta, farcina de nne-le, Culcata, tae, f. í. Nyaláb vesssxif, apró vesxsx'ó.
   ^Leg fpre denf deafupra, Super-ligo, avi, atum, are. Feljül réá-kötöm.
   Lég vitia la par, Vitem alligo, avi, atum, are/ A* sxHlöt felkötöm.
   Legare viti la par, Jugatio, onis, f. 3. Sxőló kötés €Í karóhox. Legata ritia la par, Jugatus, ta, tum. Felkötöxött sxültífa, vagy tB.
   Legatura la olalta prinfe, Juga-mentam» ti, n. t. ösxve-tsat-lés.
   Legatoare de cap, Vitta, tis, f, í.
   Fó-kötH.
   Redimiculum, li, iu i.
   Legat la cap, Vittatus, tata, tum.
   FB-köt'ás.
   Legatoare de bűbe, Enthema, enthematis, n. 3. Borbélyok9 kér&jek
   Legatoare de dsumetate, Seipi-
                                       LE.
   cinctium, ii, n. t. Félig-kötő, elo-ruha.
Legatoare de fér, fau de pele, fsa de lemn la gutui celor. jude. cati, Bojae, arum, f. i. Nyak-vas, nyak-kaloda, nyakra va-ló lántx.
Legatoare la genunche, Genualia, orum, n. s. plu: Térd-koto. Legatoare de lemn, caladau, Numella, lae, f. i. Kaloda• Cyppus, pi, m. i.
   Cyppus infamis.
   Vinculum ligneum.
Legatoare fune de nuele, Vimen tortum, Gú’s.
   Ligamen vimineum.
   Laqueus virgeus.
   Vinculum e virgis textum. Legatoare la gut, Numella, , lar, f. i. Numellae, arum, f. plu: Nyak-kötÖ, nyak-sxoritó. Legatura pantlica, Taenia, ni*, f. i. Pántlika, kötő galand. Ligula, lae, f. i,
   Teniola, lae, f, i. Pántlikáts-ka,
Legatoare fabii, Succingulum, li n. *. Sxabfya-ssijj, Jegyver-sxijj, köt'ó.
                                          Legatoare fabii militeresthi, Balteus, ei, m. fl. Sxabbya-sxijj. Baltea, orum, n. plu: s. Legatura cafktorii, Vinculum conjugale, Háxasság' kötele. Legatura cu fcrifoare mani, Obii*
i
Digitized by GooqIc
T,E. . 6ig
   gat io manuscripto firmata» Kéz-I . Írással való kötés*               I
Legatura cu lemne a piaretilor ca-íj, Securicula, lae, f. 1. Fával való köles a* épületben. Legatura de pae , Stipula, lee , f. i. Szalma-’ súp.
Legatura lemnelor, si a petrilor in zidire, Suffiraenatio, onis, f. 3. Köveknek, vagy jóknak ősz-ve-kötések az épületben, Legatura, fau chinga usi puía crucis, Replum, li, n. 9. Ajtó-heveder.
Legatura, fau ftringatoáre a ceva, Retinaculum, li, n. 9. Tartóz• tató szerszám, könyvnek d kaptsa,
Legatura vesmintelor, fau á altceva la olalta, Synthesis, sis, f. 5. Köntösnek, vagy egyéb egymásnak ma'hában kötése, Legat incinf ftrinf, Succinctus', ta, um. őszve •szór itt atott, ró* vid felkötött ruháju.
Legatariu, cui íbu testeluit ceva, Legatarius, ii, m. 9. Kinek testamentumban valami ha• gyatotU
Legume, Pago, pepigi, ctum, ere. Felfogadom, tgérem.
   Promitto, ti, ssum, ere. Polliceor, citus sum, eri. Spondeo, spopondi, sum, ere. Legare, Sponsio, onis, f, 5, gadás, ígéret ^
  Promissio, onis, f, 5. Promissum, ssi, n. 9. Pollicitatio, onis, f. 3.
  Legatoriu, Promissor, oris, m. 5.
  ígérő, felfogadó.
  Legat, Promissus, ssa, ssum* /-gért, felfogadott.
  Sponsus, sa, sum.
  Legume iare, Repromitto, si, sum, ere. ígérem ismét, fogadom ismét,
  Legume cu altu fac legătura, Fee* dus ineo, ivi, turn, ire. SzÖ-vétségét tsinálok.
  Fsedus facio, ere> oi, tum. Fsedus ferio, ire. -Fsedus percutio, - ere*
  Societatem facio, ere#
  Ineo, ire, vi, pactum ineo, Ire. Legatura cu altu, Fcedus, rii, n. 3. Kötés, szövetség, meg-alkúvás.
  Pactuxri, ti, n. 3.
  Pactio, onis, f. 3.
  Condictum, ti, n. a.
  ' Transactio, onis, f. 3*
  Legat cu altu, asediat, Fsedera* tus, ta, tűm, Frigyes, szövet séf
  ges-
  Pactui, ta, tűm.
  Fsedere et amicitia junctus, tij tum.                          J
  Secius, cii, Amicus, ci, m* Legume cu dare de mana fprţ ceva, Fidejubeo, ssi, asum, ere. Felfogadom, kezes leszek.
Digitized by v^ooQle
LE.
LE.
   Spondeo, spopondi, tum, ere. Stipulor, ari, atus sum* Paciscor, sci, pactus sum. Legatura cu dare de mana, Fide* jussio, onis, f. 3. ígéret, foga-dás, Kezesség»
   Sponsio, onis, f. 3.
   Sponsus, sús, m. 4* Vadimonium, ii, n. 9. Kezesség.
Legatoriu cu dare de mana, Sponsor, ons, m. 3* Kezes♦ Vas,
   • vadis, c. 3.
Legat cu dare de mana, Fidejussor, saris, m. 3. Kezes. Sponsor, oris, m. 3. -Satisdator, oris, m* 3*
   Vas, vadis, c. 3.
   Vadis, dis, m. 3*
Legnme defpre ceva, Voveo, vi, otum, ere. Felfogadom. Suscipio, cepi, eptum, ere. Promitto, si? ssum, ere. Devoveo, vi, otum, ere. Spondeo, ^pppondi, sum, ere. Votum nuncupo, avi, atum, are. Legatura defpre ceva facuta lui Dumn^edieu, Votum, ti, n. a. Istennek tett fogadás.
                                        Legat defpre ceva luqru, Votus, ta, tum. Fogadással tgértetetU Legume la ceva, Devoveo, vi, otum, er«. Magamat volemi■» re lekötelezem.
Legat la oeva ffintit, Devotas, ta, tum. Elszánt, eltpiéUett, szen-
   teltetett.
  Legatoriu la .ceva pre fine, De. votarius, ria,. ium. Magát a-jánló. ţ
  Promissor, oris, m. 3/
  Legatara fupt blaftem, Devotio, onis, £ 3. Átok alatt való fogadás.
  Lege, Lex, legis, t 3. 7brvény\ parantsolat.
  Jus, uris, n. a*
  Rittis, tűs, m. 4*.
  Lege Canoniceafca, Jus Canoni* cum. JEkkUfsiai Kánon, törvény.
  Lege cetetiafca, Lex civilis, Városi törvény.
  Lege defpre Jsani, Lex nummaria, Pénzről való törvény.
  Lege defpre bucate, Lex framea* taria, Élésről, és. eledelről való törvény.
  Lege defpre camp, Lex agraris, Mezei törvény.
  Lege defpre ingropare, L«x se* pulturalis, Temetési.törvény.
  Lege defpre teftament, Ltx test* mentaría, Testamentomról v+ ló törvényf
  Lege firi, fim fireafca, Lex, tst jus naturae. Természeti törvény*
  Lego patriarsafca, Lex patria chalis, Pátriárkái törvény•
  Lege íőciri, Lex socialis, Társé sági törvény.
Digitized by <^»ooQle
  Lege tieri, Lex pátriáé, Lex terree, provinciáé, Hazának, Örst ágnak törvénnyé*
  Lege dau, lege pun, Legem dó, edi, atum, are. Tbrvényt adok, teszek.
  . Legem pono, sui, itum, ere» Legeitk instituo» ui, utum, ere. Legem fero, tuli» latum» erre. Promulgo» avi, atum, are* 'Scribo, si, ptum» ere.
  Indico» dixi, ctum, ere*
  Jura do» darer Legiuefcume, Litigo, avi, atum, áré. Törvénykédem.
  Delitigo» avi, atum, are.
  Judicio contendo, di, sum» ere. Legiuire» Litigatio, onis, f. 3. Törvénykedés.
  Lis, litis, f. 3. Perpatvarkodás. Litigium, ii, n» a.
  Legiuitoriu, Litigator, oris, m. 3. Perlödö, versengő.
  Litigiosus, sa, sum*
  Vitiligator, oris, m* 3. Patva-ros.
  Forensis, sis, m. 3. Törvény-tudó.
  Legiuitoare, Litigatrix, cis, f. 3.
  Pérlékedöné.
  Legiuit, Legalis, le, c. 3. Törvényes.
  Legitimus, ma, műm. Térvény szerént való.
  Lege deintei cu adoa ftric, Exro* go, aVi, átum, are* A9 régi tör-
  vényből az ujjal valamit 'elrontok,
  Leghion de pedeílrasi, si calarasi, Legio, onis» f. 3. 6100 gyalog-bóly 63o lovasból áüó Sereg.
  Leghionariu, Légionárius, fia, ium. Sereghez való.
  Leghion mic, Legiuncula, he, f. i. Kis sereg.
  Leguma, Legumen, nis» n. 3. Mindenféle veteméhy. Legarium, ii, n. a.
  Lachanon, ni, n. a. Olus, leris, n. a.
  Leguma fore guft, Clitum, ti, n. a. ízetlen pare\
  Legumi vendietoriu, Lacha no |>o-la, lse, m. i. Kerti vetemény árúló.
  Legumi vendietoare, Lachanopo-lis» lis, Î. 3. Vetemény árúló aszszony.
  Lemn, Lignum, ni, n. a. Fa.
  Lemn ce face báliam, Xilobal-samum, mi, n. a. Balsamiun-fa.
  Lemn ce face bombac, Xilon, nis, n. 3. Gyapott termő fa, Xilinum, ni, n. a. Mindenféle gyapott-fcu
  Lemn cu care fe fcoate apa dein fontana, Embolus, li, m* a. Vizet <£ kútból felszttató rúd.
  Lemn de cafg, Tigillum, li, n. a*/ Épületre való fa.
  Lemn dein care cura umediftla mirofitoare, Styrax, cis, m. J3.
Digitized by LjOOQle
  6sa                LE.
  Egy /a» mélyből jó illatú nedvesség fóly.
  Storax calami tica.
  Lemn de intenf aluatu, Cilinder pistorius, Tészta-nyújtó fa.
  Lemn de palma» fiiiic, Sandali-de*, dum9 f. 3. plu: Pdlmqfct neme•
  Lemn erice, Erica, cee, f. 1. Hanga-fa.
  Lemn fore fruct in forma olivu-lui, Alaternus, ni, m. a. Egy gyUmVÜstelen olajfa forma ju-
  Lemn grof prindietoria altor lemne, Varse, arum, f. plu: Vari, orum, m. plu: AUal-gerenday fogó gerenda.
  Lemn minnnat, Ricinus, ni» m» 2. Tsuda-Ja.
  I.emn myrica, vedi erica, Miri-ca, cee, f. 1. Hanya-fa.
  Lemn- negru de India, Bdellium» ii, n. 2. Indiában termo fe-ketefa*
  Lemn taet, fecurit, Secamentum» ti, n. a. Vágott fat darab fa.
  Lemn thifa, Taxus» xi» f. a* Tisza-fa.
  Lemn tare ce face gumi, Euphorbia, i«e, f. 1. Euforbium, ii, n. 2. Hévséges gumi-fa
  Lemne culeg, Ligaor^ ari, atus sum. Fát szedek•
  Lignatum ire. Fă szedni mén* ni*
  ________________LE.________________
  Lemne culegere, Lignatio, onii f. 3. Fa szedés.
  Lemne culegatoriu, Lignator» * ris, m. 3. Fa szedő.
  Lemne crepate de lucru, /Schi-dia, orum, n. plu: a. Hasogatott, dologra való fák.
  Lemne cu ramuri multe, Cern-lu*, li, m.     Ágas-bogas fii
  Lemne pe care ;fe asadie cen, Anconisci» orum, m- s. pk Ászok-talpok.
  Fulmenta, tse, f. ]. Fulmentum, ti, n. a. Cantherius cellarius, Aszobja a9 pint seben*
  Lemne pelinga ţiermuri crefcute, care inpedeca luntrile, Rets, árum, f. plu: Víz portyán nőtt fák5 melyek akadályát vagy• nah ct hajóknak.
  Lemne taiu » Ligna seco , cui, ectum* Fát vágok.
  Scindo, idi, ssum» ere.
  Csedo, cidi, csesum, ere»
  Lemne taetoriu, Lignator, orú, m. 3, Fa vágó.
  Lemne taece, Lignatio» onis, m.»
  Fa vágás.                     %
  Lemnariu» Lignarium, ii, n. t Fatartó hely.
  Lignilis, le, c* 3.
  Lemnarefc, Lignarius, a, um.
  hoz való.
  Lemnof, Ligneus, eu, eum. F& Lignosus, sa, sum. Fás*
Digitized by i^ooQle
 %
 LE.
 LE.
 6*3
  I^einnisoare ufcate de aprinf fo-cu, Cremium, ii, n. a. Aszszú tsemete, túz élesztő aprólék, Lemilu domnului, Abrotonum , ni, n. a. ísten fája,
  Lemnu in care efte pufa tiitoare venfli, Scalmus, mi, m, a. Eve-zo gúzs9 ragasztója,
  Lemnu in care fta ileu» Achmo-theton, ni, n. a. ŰlŐ-vas* tőkéje,
  Lemnu lui Avram, Vitex, cis, f. 3.
  Ábrahám fa, szüz-fa,
  Lemnu Sanctului Joan, Ribes , etis, f. 3. Szent János fája 9 tengeri szőlő,
  Ribesium, ii, n» a.
  Astaphis» idis, f* $.
  Spina racemaria.
  Lemnu verteli, Antenna, f. í.
  Vitorla-fa*
  Lemnus, Abrotonum» ni» n. a.
  Isten fa,
  Lemnus infula, Lemnus, ni» f. a.
  Sziget az Égeum tengeren* Lemona, Lem o na, nse, C l, pomum citri, Tzitrom* Lemonium, Lemonium, ii» n. a.
  Kigyó-gyökér.
  Lemnisc, Lemniscus» ei. Lemnisci, eorum, n. a. plui Tzafran-gok9 fürtek.
  Lemn iscat, Lemniscatus, ta, um.
  Kanafâs, Jürtös, pántlikás. Lemurefc, curaţiefc, Limo, avi, tuni, are. ‘ Tiszlitomy palléro
  zom,
  Lemorire, Limatio, onis, f. 3.
  Tisztítás, pallérozás,
  Lemurit, Limatus, ta, tum. Meg-pallérozott,
  Lemuritiel, Limatulus, la» um.
  Tisztátska,
  Lenefcume, Pigror, ari» atus sum* Restelkedem,
  PigreSco, ere*
  Lentesco, ere. Meglágyúlak% restúlök,
  Acedio, avi, tűm, are. Gondo-latlankodom, restellem ma-gamat.
  Pigreo, ere.
  Lenem efte, Piget» piguit» ere.
  Restellem,
  Lenevof me fac, Pigresco» ere. Restúlök*
  Segnesco, ere.
  Lenes funt, Pigeo, ere. Rest vagyok.
  Leneveşte petrec» Otior, ari, atus sum. Henyélek*
  Negligo, xi, ctum, ere* ELhe* nyélem, henyélek*
  Otio lanquesco, ere*
  Negligenter ago, egi, agere. Restül dolgozom*
  Lenevefc pe altu, Lenteo, été, Lassítom, restitem.
  Lene, Lentitudo, nis, f. 3» Lassu* ság, restség,
  Acedia, se, f. i. Restség. Pigritia, se, f. i.
  Digitized by
Google
   6*4                       í*®*
 LE.
   £ Pigritas, tis, f, 3. Restség. .Segnities, ei, f. 5.
   Segnitas, tis, f. 3.
   Segnitia, ce, f. i.
   Socordia, ce,- f. i. Restség, he- v nyelés, elpühúlás, ma g a-e Iha-
   ' *yd*.
   Negligentia, se, f. í. Restség* Lenitudo, inis, f. 3.. Lassúság. Otium, otii, n. a. Hényélés* Desidia, se, f. i.
   Torpedo, inis, m. 3. Lanka-dds, hényéles, tunyaság. Torpor, oris, m. 3.
   Ignavia, se, f. i. Tltnyaságy restség.
   Inertia, te, f. i. Thnyaság. Lenevie mica, Otiolum, li, n. a.
   JHeny élése tske*
   Lenes, Lentus, ta, um. Lassú, rest.
   Piger, grí 9 m. a. ifesf, fart a. Deses, idis, o. 3. iíeíf, henye-
   lo, tuYiya.
   Segnis, nis, o. 3. i?esí, lusta. Socórft, dis, o. 3. /fest, tunya. Torpidus, a, um.
   IgnAvus, va, um.
   Negligens, tis, o. 3.
   Torpens, tis, o. 3. Tunya.
   Deses, idis, o. 3. Rest, henyéli). Tardus, a, um* Rest»
   Oscitans, tis, o» 3. Ásító, rest. Iners, tis, o. 3. Tudatlan, ín* nya* rest%
   Segnipes, dis, ö. 5. Lassú já*
    ró, rest lábú.
    Lenevof, Mureus, ci, o* 3. Mar* cidus, a, um. Rest, tunya. Supinus, na, num. Henyélot tunya.
    Ihers, tis, o. 3.
    Otiosus, sa, sum* Hivalkodó, rest.
    Desidiosus, sa, sum. Dologta• /űn, tunya*
    Leneveşte, Lene, adv: Lassan, restül, resteri.
    Pigre, RestüL Desidiose, Tunyán, resten. Tgftave, Restem Ignaviter.
    Socorditer*
    Lente.
    Remisse.
    Segniter.
    Dissolute, Tunyán, resten.' Supine, Resten, hanyattán. Otiose, Hivalkodva. Translatitie, Tunyán, restin, tnúlAólag.
                     Taxim, Lassan, resten• Lenga, idest aproape, ital: Aput so. Juxta, prope, Accus: rege* Mellett, mellette, mellettem Juxtim, adv: Mellette•
    Juxta, praepo: Mellett, méltó te, mellettem.
    Penes, praepo: accusa: MeÜttí, Mellette.
    Secus, praepo: Mellette. Secundum, praepo; MelletU*
  Digitized by
Google
LE.
LE.                6a5
   Lepedeu, Linteum, ei, n. 2. Le»
   peclÖ.
   Lepra, Lepra, rae, f. 1. Bélpok-
   'lossdg.,
   Elep hant ial is, le, c. 3. Börpok• lossdg, fene rüh esség» Elephantia, ae, f. 1.
   Leprof, LepM.Aua, fa, aum* 2?ei-
   poklos.
   EIep*Sftot’n.cuf, ca, cum. Leproiori-;. Leurosorium, ii, n.2.
   Be. pék ■.? :hy ispotállyá•
   Les, ;,-‘trlv§9 chi, m. 2» Lfn-
   Polon,is, ni, m. 2»
   Lefb, 1 :ula Lesbu*, bi, f. 2. Sziget az Egeum tengeren»
   Lefbeu Le.bius, et Lesbous, Les* bús szigetből való.
   Lesi*», * ú: lissia, Lixivium, ii, n.2. Lúg.
   Lix, cis, f. 3. Hamú-lúg. Lesiez, Lixivio, avi,. atum, iare, Litgosiíotn.
   Lesiez ípel cu lesie, Elixo, are, avi, aturri. Lúggal mosom. Lixo, avi, atura, are.
-Lesiere, Líxivialio, onis,f. 3. Lú* ~ gositás.
Lesiet&riu, Lixa, xae, m.n. Lúgot tsinálóy mosó.
Le«iof, Lixivius, ia, ium. Lúgos.
   Lixivus, va, vum.
JLeain, Lassesco, ere. Bádgyadok, lankadok.
   Lassor, ari, atus sum.
                                                                                 40
  Lesi nare, Lassitudo, inis, f. 3.
    Lankadás. t Lesinat, Lassatus, ta, tum. Lan•
    kadt.
  Lesioetiel, Lassulus, la, lum» 2?dcN gyadiotska.
  Lefne, Levis, c. 3. Könnyű. Facilis,, le, c. 3:
    Explicitus, ta, um,
  Lefaeíc, Levő, avi» atum, are* Könnyebbítem.
    Allevio, iavi, atura, iare. Collevo; avi, atum, are.
    Relevo, avi, atum, are.
  Lefnire, Alleviatio, onis, CfcJGv konnyebbités.
  'Relevatio, onis, f. 3*
    Levatio, onis, f* 3. Allevamentum, ti, n. 2. Allevamen, nis, n. 3.
    Facilitas» tatis, f. 3. Könnyűségf Levitas, tiş, f. 3»,
  Lefnitoriu, Alie viator, oris, m. 5* Könnyebbítő.
  Lefnit, Alie vietus, ta, tum. Kőn• nyebbitett.
    Levatus, ta, tum.
    Relevatus, ta, tum.
  Lefnisor, Leviculus, la, lum. Kőn• nyetske.
  Leviusculus, la» lum.
  Lefne, Leviter, adv: Könnyén*
  . Facile.
  Procliviter.
  Lefne de capetat. Comparabilis, le, c. 3. Könnyen megszerezhető»
Digitized by v^ooQle
6s6               LE.
                            _____ - - - - (
                      Lefne de Ccof, Exemtibilis, le, c. o. Könnyen kivehető.
Lefne de umblat, Meabili», le, c. 3.
   Könnyen által-jdrható,
Lefne de gátéit. Parabilis, le, cf 3.
   Könnyen készíthető.
Leíne foarte, Perfacilis, le, c. 3.
   Igen könnyű.
Leíne fugatoriu, Levipes, dis, c. 3. Levipedes, dum. Könnyű lábúak, könnyű futók.
Lefpede, (a lapide) Lapis complanatus, lamina lapidea, Lapos kő, lapossan faragott kö. Lefptdieíc, Lapide sterno, ere, stravi, atum. Lapos kövei kirakom. Lefpedit, Lapide stratus, ta, tum. Lapos kövei kirakott. Pavimeotum lapide atratum. Lefpede de naetall, Lamina metallica, Lapossan kiveri[ értz, bányász lanna.
   Lefpede de fer, Lamina ferrea, Vas lanna. Pléh lanna. Lefpedsoare, Lamella, laa, f. i.
   P lehet >he9 lúnnátska.
   Lesuefc, latiuefc, Quasi laqueum pono, ui, itum, ere, Insidior, ari, atus sum. Leselkedem. Insidiaa tendo, tetendi, ium, ere.
                      Lesuire, Petitio, onis, f. 3. Les
   hányás, más éllen törehedés. Lesuitoriu, Insidiator, oris, m. 5. Leselkedő.
   Insidiosus, sa, sum,
__________________LE.
   Subsessor, oris, m. 3. Lesuitieite, Insidiose, adv: Lesel kedve.
   Insidianter, adv:
Letarg, Lethargus, gi, m. 9. Mé'\y séges álomból bolonditó beteg-ség.
   Veteranus, ni, m. 2.
   Morbus lethargicus.
                                           Letarghia, Lethargia, ae, f. í. Jfc;/-séges álomban ejtő betegség. Letarghic, Lethargicus, ca, cuűl Méjj álomban fekvő beteg. Letarghice! , Lethargicus, ca, cum.
   Azon betegséghez való,
Lethe apa iadului, Lethe, tes, f. i Pokolbéli folyó viz.
   Letheu, Letheus, ea, eum. Lethi folyó vízhez való.
   Leu, Leo, leonis, m.3. Oroszlán• Leoae, Lea, leae, f. i. Ayősténj oroszlán. Leaen», nae, f í. Leefc, Leoninus, na, num. Oros* lan.
   Leopard, Leopardus, di, m. J-Párdutztóly ’s oroszlántól fa zott Jajta.
   Leucrocuta, Leocrocutaa, tae, C i-Igen gyors vad dUatt• Leucscantha fpin alb, Leucsctfr tha, ae, f. i. Fejér tövissé Leucoion cuisoare albe, Leucoii ni, n. a. Fejér szekfü.
   Levita, Levites, tae, m. i. Léi'fa Leviteic, Leviticus, ca, cum. I* vitai.
Digitized by <^»ooQle
LE.
LE»                  tv;
  Leúr Lora, v. lorea, eae* f* 1» Tsiger, lőre.
  Leustean, Ligusticum, ci, n* 2.
    Lesiy árt j ü.
  Liber, Liber, ri, m* a. Bakhus Isten.-
  Liberale, Liberalia» ium, n. 2.
    Bakhus innepi.
  Libert, Libertus, ti, m. fl. i£*a-6acf.
    Libertinus, na, um*
  Liberteinie, Libertinitas, atis» f* 5.
    Szabad állapot.
  Liberteina, Libertina, nae, f. J.
    Szabad leány.
  Libov, iubire, Amor, oris, m. 3.
    Charitas, tis, f. 3. Szeretet* Libra, Libra, brae, f. 1. Font> mérték. -Libra are doaoíprediece untii, fau doaodieci si patru de loti. “Libra, brae, f. 1. As, ▼. assis. Egy font.
  „Doao libre, Bilibra, ae, f* 1.
  Két font „Tri libre, Trilibra, brae, f. 1.
  Három font,
  9,Patru libre , Qnadrilibra, rae, f. i. Négy font.
  „Dsumetate de libra, Selibra, brae, f. 1. Félfont.
  „Un font si dsumetate, Sesquilibra, rae, f» 1. Másfél font• „De-o libra, Libralis, le, c. 3.
  Librarius, ii, în* a. Egyfontos. „De doao libre, Bilibri», re, c. | 40 *
  „De tri libre, Trilibris, re, c. 3.
 Három fontos.
 ^De patru libre, Quadrilibris re, c. 3. Négy fontos♦
 „De cinci libre, Quinquelibrali», le* c. 3. Őt fontos»
 „De şefe libre» Sex librarum.
 Hat fontos. si celelalte. „Doaofprediece parti a libri, Li* bra, rae, f. 1. As, assis. Egy font9 tizenkettőd része»
 „Parte a unfprediece a libri, Deunx, cis, c. 3. Tizennegyedik része a9 fontnak.
 „Parte a diece a libri, Dextans, tis, c. 3* Tizedik része a9fonU nak.
 „Parte a noa a libri, Dodrans» tis, c. 3. Kilentzedik része a9 fontnak. “
 „Parte a opta a libri, Bes bessis, c. 3. Nyoltzadlk része a9 fontnak* „Parte a septe a libri, Septunx, cis, c* 3. Heted-része a9 font* .nak*
 „Parte a seíé a libri, Semissis,
 v.   sem is,' semissis, selibra, brae, f. 1. Hatodik része a9 fontnak* ,>Parte a cincd a libri, Quincunx, cis, c. 3. Ötödrésze a9 font-nak.
 ,.Parte a patra a libri, Quadrans, tis, c» 3# Negyedrésze a9 font* nak*
 „Parte a trie a libri, Triens, tis, c. 3. Harmadrésze a* fontnak*
Digitized by <^»ooQ[e
 /
  6aflţ_____________U____________________
  „Parte a doa a libri, Sextana, ti*, c. 3. Két része a* jontnak „Parte unt a libri, Uncia, ae, f. i. ,Eg$ réssé a* Jontnak> hét lót. Libra dreapta, Aequilibris, bre, c. 3. Egyaránt nyomo, igazán nyomó.
Libra mica, Libella, lae, f. i.
   Mértéhetske fontotska.
Librefc, Libro, avi, atum, ara. Megmérem, mértéklem. Perlibro, avi, atum, are. Pondero, avi, atum, are. Libratie9>Libratio, onis, f. 3. Mé* rés, mértéklés Libramen,' nis, n« 3. Libramentum, ti, n. a. Libratoriu, Librator, oris, A. 3. Megmérő•
   Libripens, dis, o. 3. Fontai mc-’ r'óy másoló*
  Librat, Libratus, ta, tum. Fon-tólt. Perlibratus, ta, tum. Ponderatus, ta, tum.
'Librefc, Librarius, ria, ium. Font• hoz való.
  Librof, Libralis, le, c. 3. Fontos, mértéket.
  Libf, Liba, libis, m. i. Afrikai szél.
                                            Liburna, Liburna, nae, f. i. Tar tomány fíorvát ország mellett. Libutiu psfere ( a fua voce,) Vanei-Iu», Ui, n. a. Libutz madár• £permologus, gi, ro. a.
   Larus, ri, m. a.
__________________LI._______________
   Libya, Libya, ae, f. î. Afrika ország. *
   Libyan, Libya, beo*, c. 3. Lihib béli. LibycuS, ca, cum.
   Lybis, bytis, v. libytidis f. 3. Libystinus, na, um.
Libyana, Libyana, nae, f* i. Li-biai leány.
Licaefc, (ita: Leccare i piatti)Li«* guefc, Catillo, avi, atum, trt JVyalakodm.
   Heiluor, ari, atus sum. JVyflifr kodomy parazlom.
   Popinor, ari, atufc sum. Parasitor, ari.
   Lingurio, ire, vi, itum. JVy* Iánk vagyok.
   Licaire, linguire, Catillatio, ni», f. 3. Nyalakodás, felnyalás. Helluatio, onis, f. 3. Zabalódéi. Popinatio, onis, f. 3. Konyha ban nyalakodás.
   Liguritio, onis, f. 3. Nyalok* ddf, nyalánkság.
   Licaitoriu, liogau, Catillo, oeiţ tOi 3. Ny alakodó.
   He) luo, onis, m. 3. Zabálló. Liguritor, oris, m. 3. Nyalat Popino, onis, m.* 3. Konyh* bán nyalakodó, eszem iszo* ember.
   Culosus, sa, sum. Telhetett Parasitaster, tri, m. a. Ha& do zása után élő*
   Parasitus, ti, ip. a. Ny alakod Laudicaenus, ni, m. a. Ué&
Digitized by v^ooQle
                                       LI.
  ri hátiig, ny alakodó, mást jól lakásért ditsérő.
  Lieaitoare, Parasita, tae, f. 1. Másutt nyalakodóy hazudozó asz• szony.
  Cntilla,lse, f. i. Imitt-amott nya-lakodó aszszony.
  Liciteluefc, Licitor, ari, atus sum. Arrát felverem.
  Liceor, eris, eri. Árrát meg ige-rém.
  Licitatie, Licitatio, onis, f. 3. Ar-rán kérés.
  Licitator, Licitator, orb, m. 3. Árra felvevő, felverő.
  Licitans, ti», o. 3. Arrán kérő. Lictariu, Conditum, confectum, electuarium, Liktárium. Lictariu de prune, Palatha prunarum. Szilva-iz.
  Lictariu de mere cotei, Palatha cy* doniamra. Birs alma liktárium. Cydonites, ti», f. 3.
  Lictariu facatoriu, Conditor, con-ditamentarius, dulciarius. Liktárium ts índió.
  Lictor, Lictor, oris, m. 3. Város szóigája.
  Lictorefc, Lictoriüs, ria, ium. Város szó Igához való.
  Lilium, Lilium, ii, n. a. Liliom virág.
  Liliét, Lilietum, ti, n. a. Lilio-mos kert.
  Lilicefc, Liliaceus, cea, eum. Lilio mi.
                 LL                6ap
  ---- - ' —
  Lilium brostefc, Lilium agreata. Béka liliom.
   Crinpn, onis-, n. 3.
  Lilium de apa, de camp, Spatu* la, lae, f. i. Vizi liliom, mezei liliom.
  Lilium vénet, Raphanitis, dis, f. 3. Kék liliom.
                     Iris domestica, Gladiolus, li, m. a. Lilium caei'uleum. Liman, Grae: Liman, v. limi, Por* tus, tus, m. 4* Rév part.
   Portus novalis.
  Limanof, Portuosus, sa, sum. Jó rév partos hely.
  Limba, I ingva, vae, f. i. Nyelv. Limbutie, Lingvula, lae, f. i.Nyel-vetske. Lingula, lae.
  Limba bolboroafe, Balbutiens, tis,
   o. 3. Rebegő nyelv.
   Halba, bae, f. í.           #
   Blesa, sae, f. í.
  Limba cu doao furcutie, Lingva bifurcata. Két ágú nyelv# Bifida, dae, f. í.
                                            Limba cu tri furcutie, Trifida, f. í. Három ágú nyelv. Limba cu multe furcutie, Multifida, dae, f. í. Sok ágú nyelv. Limba frumof graitoare, Pulchre loquená,tis, o.3. Szépen szólló. Limba impedecata, Impedita, tae, Akadozó nyelv.
   Impedicata, Haesitans, tis, o. 3. Ligata, Akadály os.
   Constricta.
Digitized by <^»ooQ[e
 63o
 LI.
 LI.
  Limba mult grăitoare, Garrula, I na. Idegen nyelv,
  lae, f. î. Sokat beszéllB. I Limba ftreina, Lingva exterot Limba mu*catoare, Mordax» ci*, I Külső nyelv.
  Rágalmazó.                        I Limba tiarana, Lingva patrii,
  Limba fuptire, Subtili*. Vékony A          Hazai nyelv.
  éles.                             I Limba, naţie, Genus, eri*, o. 5.
  Limbutiefe, Garrio, ivi, itum, ire.l Nemzet. Gen*, ti», f. 3.
  Sokat beszéllek, tsátsogoÁ. (Limbric, Lumbricus, ci, m. a. G* Limbutie, Procacitas, ti», f. 3*1 leszta.
  Nyelvesség.                       |Limbric lat in om, Taenia, ic,
  Garrulitas, tatis,  f. 3.         I f. i. Lapos .geleszta az et»
  Loquacitas, tatis, f. 3,          I berben.
  Limbut, Procax, cis, o. 3. Sza» I Limbrici in prunci. Tinea, nete, bad nyelviig                        | f. i. Gyermekben való geleu•
  Carrulus, la, um.
  Lingvax, ci«, o. 3.
  Loqvax, ci*, o. 3*
  Locutuleus> lea, eum. Tsdtsogó nyelves.
  Limba, grai, vorba, Lingva, vae, f. i. Szózat, beszéd.
  Limba greceafca, Lingva graeca, Görög nyelv.
  Limba Evreaíca, Lingva hebrai* ca, 9 Sidő nyelv*
  ták.
  Limbricof, Lumbricosus, aa, na Gelesztds*
  Tineosus, sa, sum. Limiteluefc, raargineíc , Limita, avi, atum, are. Határozom. Limitatie, Limitatio, onis, Határozás.
  Limitat, Limitatus, tata, tum, Bfr tdrozott.
  Limitan, Limitaneus, ea, eum. fo Lingva judaica.                                   I táros, öszve-érö.
  Limba lateineafca, Lingva latina»!Limitan oftas, Limitaneus ná* Deák nyelv.                               I Határ örz'ó katona. Határt*
  Sermo latinus.                             I Un helyheztetett katona.
  Sermo latialis»                       I Limitroph , Limitrophus , pb»
  Lingva romana»                         I phum. Föld a9 melyből a*u&j'
  Limba mumalba, Lingfra materna. I béli katonák élnek.
  Anya nyelv.                            I Limpediefc, Limpido, are* T&
  Limba pa'intiafca, Lingva pater-1 tálom.
  na. 4tya nyelv.           j        ILimpedire,    Limpitudo, ais,
  Limba pribeaga, Lîngv^ peregri»|         Tisztdlds.
Digitized by <^»ooQle
LI.
  LI.
  Limpedit, Limpidus factus, ta, ţura. Megtisztált.
  Limpede, Limpidus, da, dum. Tiszta. Purus, ra, rum.
  Lucens, tis, o. 3. Serenus, na, um. Nitidus, da, um.
  Perspicuus, ua, um. linez, Lenio, ivi, itum, ire. Tsen-desitem, enyhítem.
  -  Mitigo, avi, atum, are.
  Mulceo, ere.
  Flecto, xi, xum, ere.
  Placo, are.
  Linire, Lenimen, nis, n» 3. Eny* hites. Lenimentum, ti, n. 2. Malei mentum, ti, n. a. Mitigatio, onis, f. 3.
  Sedatio, onis, f. 3. Tsendes it és. Tranqvillatio, onis.
  Linişte, Tranquillitas, atis, f. 3.
  Tsendesség.
  Lin, Lenis, ne, c. 3. Engedelmes. Lin, Lentus, ta, tum. Lassú.
  Lin umblu, Lente incedo, ssi, sum. ere. I^assan járok.
  Lin uniblatoriu, Lente incedens.
  Lassú járó.
  Lineste, Lene, lente. Gyengén lassan•
  Lindeina, Lens, dis, f. 3. Serke. Lindeinutie, Lendicula, lae, f. i.
  Serkétske.
  Lindeinof, Lendinosus, sa, um. Serkés.
  Lindeina fupt pele mancatoare, Acarus , ri, m. 2. Bőr alati
  viszketleto serke.
  Linee* Linea, neae, f. i. Linia. Norma, mae, f. i.
  Gramma, mae, f. i.
  Lineutie, Normula, lae1, f. i- Li* neátska.
  Lineez, Lineo, avi, atum, are. Line ázom kirajzolom. . Delineo, i nea re.
  Normo, avi, atum, are. Lined• ra szabom.                     «
  Lineere, Lineatio, onis, f. 5. Rajzolás. Delineatio, onis, f. 3. Lineamentum, ti, n. 2. Lifteetoriu, Lineator, oris, ra. .3# Lineáló.
  Delineator, oris, m. 3.
  Normator, oris, m. 3.
  Lineet, Lineatus, ta, tum. Kiraj• z óitatott.
  Normatus, ta, tura.
  Normalia, le, c. 3. Regulára szabott.
  Lineerefc, Linearis, re, c. 3. Li* neúhoz való.
  Normaticus, ca, cum,
  Linee de mefurat la rnafari, Pertica, eae, f. i. Asztalosok mero line áj oh.
  Linee drept in dsof 'trafe, Perpendiculari», re, c. 3. Egyenes ál tal» álló függő linea, mint az onos sinor mutatja.
  Linte in doao parti impartitoare,
  - Dimetiens, tis, o. 3. Két-hasanJó részre választó Unea.
Digitized by L^ooQle
n% u.
LI.
  Lineere icoanei de fugravit, Ca* tagraphe, es, f. 1. Képiró9 raj-xo Idsa.
  Ling, Lingo, nxi, ctum, ere. Ny a-lom.
  Lambo, ambi, ere.
  Allingo. ere. Megnyalom. Delingo, ere. Lény alom. N Delambo, ere.
  Lingere, Linctus, tús, m. 4. Ny a* Idtí
  Lingatoriu, Lingens, tis, o. 3.
  .Nyaló. Lambens, tis, o. 3. Lingau, Patenator, oris, na. 3. Tál nyaló.
  Linf, Linctus, ta, tum. Nyalatott. Ling inpregiur, Circumlambo, ere.
  Környüí»nyalom.
  Linguseíc, ita: Lusingare, Adulor, ! ari, atus sum. Hízelkedem• Assentor, ari, atus sum. Blandior, iri, itus sum. Parasitor, ari, atus sum. Supparisitor, ari, atus sum. Palpo, avi, atum, are.
  Palpor, ari, atus sum.
  Auribus alicujus obsecundo, a»
  vi, atum, are.
  Gratiam aucupor, ari, atus sam. Ad voluntatem loquor, qui.
  Ad obtinendam gratiam alicujus ficte loquor, qui.
  Linguşire, Adulatio, onis, f. 3. Hízelkedés. Palpum, pi9 n. 2. Assentatio, onis, f. 3. Blandimentum, ti, n, 2,
   Adoleschia, ae, f. 1.
   Palpatio, onis, f. 3.
Linguşire putina, A^aentatiunco-la, lae, f. 1. Hizelhedesetske. Lingusitoriu, Adulator, ori», m.3. Hízelkedő
   Assentator, oris, m. 3. Parasitus, ti, m. 2. Parasitaster, tri, m. 2. Palpator, oris, m. 3. filandus, da* dum.
   Blandulus, la, lum.
   Palpo, onis, m. 3. Linguşitoare, Ássentatrix,ci», f.‘> Hizelkedo aszszony.
   Parasita, tae, f. 1.
   Adulatrix, cis, f. 3. Linguşeşte, Assentatorie, Hitd* kedve, Verniliter. ^
                     Linguşire fore omenie, Adoleschii, ae, f. 1. Tséltsapsdg. Lingusitoriu fore omenie, Adóin* chus, chi, m. 2. Tséltsapó. Lingusitoriu inseletoriu, Pelltx, acis, m. 3. Isaldrd hitegető. Linguşire inseletoare, PelUcii, ciae, f, 1. Tsaldrdsággal hid> kedés.
Linguşire serbeafca, Vernilitas** tis, f. 3. Szólgai hízelkedés,1* vaszsdg.
Lingusitoriu serbefc, Verniliţ K c. 3. Szólgai h izeik edo. Lingura, Lingula, lae, f. 1. Kd& Coclear, aris, n. 3. Cochlearis, re, n. 3.
Digitized by ^ooQle
Li.
633
  Lingura de lipit, netedit, Trula, lae, f. i. Sikárló^ vakoló kalán.
  Lingura de fipat fpuma, Spatha, thae, f. i. Tajték hányó kalány lapát.
  Lingura mare de fert, meftecat, . Tudicula, lae, f. i, JNagy Joz'6 kalán.
  Lingurariu, Cochlearius, ii, m. a. Kalán tsináló, árúló.
  Linte, Leo*, tis, f. 3. Lentse•
  Linte brosteaica, Lena palustris. Béka Untse.
  Linte, mad fere, fafole reu ferbato-are. Ateramna, orum, n. a. plu: Lentse, /úszújka9 borsó nehéz Jöv'ó.
  Linte ra ad fere felbateca, Orobus, bi, m. a. Vad lentse, borsó'.
  Linte felbateca, Aphaca, cae, f. i Vad lentse. Ervum, vi, n. a. Vicia, ac», f. í.
  Linteitie, Lenticula, lae, f. í. Len-tsétske.
  Linte fém ne pe facie omului, Lentigo, inis, f. 5. Szeplő.
   Lichen, nis, m. 3.
   Lichene, nes, f. i.
   Vitiligo, inis, f. 3.
  Linteof pe facie, Litiginosus, Ia, sum. Szeplős.
  Lipefc, Grae: lipaino, Linio, livi, itum, ire. Kenem, megkenem, vákalom, tapasztom.
   Lino, li oi, livi, levi, litum, li-, nere. Truliso, are, vi, tum.
  ‘Illinio, ire.
  Lipire, Linitus, tus, m. 4- Kénéi tapaszt ás.
  Trulisatio, nis, f. 3. *
  Ifenés, tapasztős.
  Lipit, Trulisatus, ta, tum. Tapasz• főtt, vakólt.
  Lipeíé la olalta, Conglutino, avi, atum, are. Őszveragasztom. Copulo, avi, átum, are.
  Lipit la olalta, Conglutinatu*, ta, tum. öszveragasztott. Copulatus, ta, tum.
  Lipire la olalta, Conglutinatio, o« nis, f. 3. Őszver ag ászt ás,' Copiflatio, onis, f. 3.
  Lipefc una cu alta,' Aűigó, xi, xum, ere. Egy beragasztom. Connecto, xui, exum, ere. Copulo, avi, atum, are.
  Lipire una de alta, Connexio, o* nis, f. 3. Egyben ragasztás Affixio, onia, f. 3.
  Adhaesio, onis, f. 3.
  Lipit una cu alta, Annexas, xa, xum. Egyberagasztott.
  Affixus, xa, xum. Agglutinatus, ta, tum. Copulatus, ta, tum/ Li pe (curae de ceva, Haţresco, ere. Ragadok.
  Cohaeresco, ere.
  Adhaereo, ai, sum, ere. Hozzá ragadok.
  Adhaeresco, ere.
  Cohaereo, ere, si, sum. Obhaereo, ai, tsum, ere.
Digitized by v^ooQle
634                  LI.
  LI.
      1
  Lipire de ceva, Adhaesio, onis, f. 3. Hozzá ragadás•
  Adhaesus, sás, m. 4*
  Lipeícume intrenf, Inhaereo sí, sum, ere* Belé maradok, belé ragadok.
  Inhaeresco, ere.
  Lipeícume fupt el, Subhaereo, ere.
  Alatta, hozzá ragadok.
  Lipfa Grae: ellipis, lnopia, ae, f. í. Szükség.
  Penuria, riae, f. 1.
  Necessitas, tis, f. 3.
  Egestas, atis, f. 3.
  Indigentia, ae, f. i.
  Defectus, tús, m. 4. Fogyatkó• zás.
  Lipfa de bani, Summa pecuniat egestas» Szűk pénz.
  Lipfa de bucate, Frumenti eges* tas, tis, f. 3. Gabona szűke. Lipfa am, Egeo, ui, are. SziikoU ködöm.
  Indigeo, ui, ere.
  Necesse babe o, ui, era*
  Opus habeo, ui, ere.
  Lipfîre, Indigentis, ae, f* 1. Szü* kölködés.
  Penuria, ae, f. 1.
  Lipfît, Indigus, ga, gum. Szűkös, szűkölködő0.
  Indigens, tis, o. 3*
  Egenus, ni, m. 2*
  Inops, pis, c. 3.
  Pauper, ris, m. 3.
  Lipfiiieste, Paroe, adv: Szűkön»
  Lipfefcume dein deregatorie, Officio privor, ari, atus sum. 77«* tségből letétetem.
  Spolior, ari, atus sum.
  Lipfire dein deregatorie, Officio privatio, onis, Tisztségből letevés.
  Lipfît dein deregatorie, Officio privatus, ta, tum. Tisztitől mep /osztatott.
  Lista, Lista, tae, Brevis, vii, m. 5.
  Rövid laistrom.
  Lista, Lista, tae, £ 1. Laistrom. Registrum, tri, n. 2. Cathalogus, gi, m. 2.
  Album, bi, n. 2.
  Series, ei, f. 5.
  Index, cis, o. 3.
  Pyctatiura, ii, n. 2.
  Lista de infemnat, Inventarium, ii, n. 2. Feljegyző laistrom. Lista de infemnat de toate dilelt, Diarium, ii, n. 2. Mindennapi feljegyző laistrom,
  Lista de afflat cele femnate, Re» perterium, ii, n. 2. Jegyző tábla, laistrom, melyben valami feltalálhatni.
  Litania, Litania, ae, f# 1. Alái* tót imádság.
  Deprecatio, onis, f. 3.
  Oratio humilia.
  Oratio devota.
  Litera, Litera, rae, f. 1. Betű. Litera alphabeta, Caracter, rii» in* 3* Karakter.
Digitized by i^ooQie
  Litera începeri,Litera elementáris, El«mentaria. Kezdeti betă. Forma, mae, f. i.
  Elementum literes.
  Figura, rae, f. i.
  Litera mica, Littrula, lae, f. i.
  Betütske.
  Litere, Literae, arum, f. plur: i.
  Lep él, dédki tudomány. Literariu, Literarius, ria, ium. De* áfti, betűi.
  Literat, Literatus, ta, tum. Déd* hős. Literator, oris, m. 3. Literatura, Literatura, ae, f. i.
  Déákságnak mestersége. Literatura «ciintie, Literatura, rae, f. î. Tudomány.
  Literarum fcientia, ae, f. 1. Doctrina, nae, f. 1.
  Lithia, Lithia, ae, S. i. Imádság. Deprecatio, onis, f. 3. Supplicatio, onif, f. 3. Lithoglif,-Lithoglipbus, phi, m.a.
  Kő metsző..
  Lithoftrat aşternut cu petri, Litho* stratum, ti, n. a. Kővel hinle• telt7 padimentumoztatott. Liturghia, Liturgia, ae, f. i. A Ido* zoi, mise, Missa, ssae, f. i» Sacrificium, ii, n. 9.
  Livada, Grae: livadion, Pratum, ti, n. 9. Locus herbidus. Rét, füves hely.
  Liurcaefc, Lurco, avi, atum, are. Ételben telhetétlenkedem, za bdllok.
 Liurcau, Lurco, «onis, m. 9. Nagy ehető, zabálló, dobzódó.
 Loc, Locus, ci, ra. 2. Hely.
 • Spatium, ii, n. 9.
 Locutiu, Loculus, li, m. 9. Hely-jetske. Locellus, li, ra. 9.
 Loc afcunf, Latebra, brae, f. l. Rejtek hely.
 Seductus, tás, m. 4»
 Latibulum, li, n. 9.         '
 1 Secessus, sus, ra. 4. Titkos hely. Loc afpru, Aspretum, ti, n. 9. GBröntses hely.
 Locus asper.
 Loc bun de calarit, Equitabilia locus, Jó lóvagolható hely.
 Loc bun de trecut apa, Portuosus locus, Révészes jó rév$ par• tos hely.
 Loc care dein toate partile il a-junge ventu, Conflages, gis, f. 3. Oly hely9 mellyel mindenfelől ér ai* szél.
 Loc9 cafa de tinut avuţie, Gazo* philatium, ii, n. 2. Kints tar• tó hely.
 Cinidarchium, ii, n. 9.
 Loc cofteiset, Locus declivii. Far* tató oldal.
 Loc coftof, Idem.
 Loc cu arbore, Arboretum, ti, n. 2. Nagy fás hely.
 Arbustum, ti, n. 9. ,
 Loc cu lemne de rofe, Rosetum, ti, n. 9. Ró'sa fás hely.
 Loc cu minuBtiuauri de peatro
Digitized by i^ooQle
6Z6
LO.
LO.
  Rudetum, ti, n. a. Kő morsa-lékos, kö romlásos hely.
  Loc cu multe caii, carari, Compitum, ti, n. 2. Sokfelé ágo-zó úti hely.
  Löc cu patru caii, Quadrivium, ii, n. 2. Nagy útú hely.
  Loc cu verdeatie, Viretum, ti, n. 2. Zöldello hely.
  Loc de a curra cai, Hyppodro-mus, mi, m. 2. Ló futtató hely. Catadromus, mi.
  Loc de adunare, Conciliabulum, li, n. 2« Ósxvegyűlő hely.
  Loc de adunare la cumparat, ven-dut, Nundinalis, le, c. 3. Soka• dalmi hely.
  Nundinarius, ria, ium.
  Loc de adunare fe faca judecata, Prytaneum, ei, n. 2. Igazság \szólgáltatá$ára egyben-gytilö hely.
  Loc de - adunare ticri, Comitium, ii, n. 2. Közönséges gyűlésnek hellye.
  Loc de adunare cu graba, Accur-sorium, ii, n. s. Hirtelen ősz• ve gyűlő hely.
  Loc de a petrece linga fii ha, Horti, orum, m. plu: Mezei mula• tá helyek, erdők, és ligetek mellett.
  Loc de a afculta, Acrosis, sis, f. 3. Halgató hely.
  Auditorium, îi, n. f.
  Loc de aícunf, Latebrosus locui.
  Rejtekes hely.
  Latibulum, li, n. 2.
  Abditum, ti, n. 2.
  Loc de afe defbraca la ícalda, 'Apodyterium, ii, n. 2. Fér ed ok vetkező dö heüyeL
  Loc de afe juca cu lapta, Sphaerista rium, ii, n.2. Lapta játzó hely*
  Loc de a asedia cartile, Loounken* tűm, ti, n. 2. Könyveknek póltza.
  Loc de a asedia coşurile albine* lor, Loculamentum , ti, n. 2. Méhek állások.
  Loc de a fpune cele viitoare, Au-guraculum, li, n. 2. Jövendölő hely.
  Loc de a tine cele de luntre lu* cruri, Casteria, ae, f, 1. Hajós szerzám tartó hely.
  Loc de batelie, Pugnaculum, li, n; 2. Hartz hely.
  Loc de bătut, Fustuarium, ii, n. 2. Tsapató hely•
  Loc de botezat, Baptisterium, ii, n. 2. Keresztelő hely.
  Loc de cinat, Caenaculum, li, o.L Vatsoráló hely.
  Loc de comedeie, Scena, nae, f. 1. Hely a9 hói a9 komédiát jdtzoá* ják.
  Loc de cumparat, vendut, Emporium, ii, n. 2. Vásárló pia ti, soliada lmat~h ely.
  Loc de cuftod-*it, Specula, lae, f. i. Őr álló hely, erkely.
  Digitized by
Go'Vle
 ____________LO.              '
  Loc*de ernatx Hibernaculum, li, n. a. Telelő hely.
  Loc de emat oafte,» Hiberna, o» rum, n. 2. Had telelő hellyek, quártélyok.
  Loc de esit in treaba trupului, Latrina, nae, f. i. Árnyék szék.
  Loc de ffccut judecata era in. Roma, Puteol, oli», b. 3. ítélő helynek'neve romában.
  Loc de facut muíica, Orchestra, trae, f. i. Musikáló hely.
  Loc de facut saletru, Nitraria, rise, f. i. Salétrom tsináló hely.
  Loc de frunte in comedeie, Orchestra, ae, f. í. Fő hely a* Komédia nézésbe.
  Loc de inchií in laturi, Seclusorium, ii, n. 2. Rekesz, külön rekesztő hely, kamara.
  Loc de ingrasat, Saginarium, ii, n. 2. Hizlaló hely, pajta, akól, ók
  Loc de ingrasat si tinut gaste, ratie. Chenoboseum, ci, n. 2. Lúd, rétze, tartó, ’s hizlaló hely. Cors, tis, *m. .3.
  Cohors, oris, m. 3. Nessotrophcüm, ei, n. 2,       '
  Loc de ingropat, Sepulcrum, rí, n. 2. Temető hely.
  Loc de ingropat domni, Heroum,
  i, n. 2. Uri temető hely.
  Loc de in vetiat, şcoala, Phrohtis* terium, ii, n. 2. Tanuló /ie/y, Iskola.
  Loc de ia vetiat teneri, Ephebi um,
               LO,______________637
    li, n. 2. ifiakat gyakorló hely* Loc de locuit, Domicilium, ii, n, 2, Lakó hely.
    Domus más, f. 4*
    Sedes, edis, f. 3,
    JEdes, ium, plu:
    Habitatio, onis, f. 3.
    Loc de lucrat, Ergasterium, ii, n. 2.
    Munkálkodó hely, mivhely.
    Loc de lupta, Palestra, trae, f. i.
    Küszködő hely, bajnokok9helye, Loc de mantuintie, Asylum, li, n. 2. Menedékhely, szabad hely. Perfugium, ii, n. 2.
    Refugium, ii, n. 2*
    Loc de mancare, Delibatorium, ii, n. 2» Kostoló, ebédlő hely• Loc de mesterit, Opificina, nae, f. i. Mivhely.
    Loc de nuele de (alea, Viminetum, ti, n. 2. Fűz veszszős hely.
    Loc de omorit rei era la Roma, Lautumiae, iarum, f, i. plur: Hely vólt Romában, a* hói a9 gonosztévőket megölték.
    Loc departat, Recessus, sús, m. 4« Távúi való hely.
    Secessus, sús, m. 4*
    Loc de petrecut vara, jEstivum, vi, n. 2. JÜstiva, orum, n. plu: Ár-nyeltos nyári mulató hely.
    Loc de petrecut, sediut, vorbit, Exedra, rae, Exhedra, irae, f. i. Beszélgetésre, ülésre, idő tői• fesre t>ű/ó hely.
    L*oc de preumblat, Pergula, lae,
 Digitized by
  658_____________LO._________________
  f. i. Sétáló /olyósó, néző hely. Ambulatorium, ii, n» 9.
  Loc de puf vitte, Vitiarium, ii, n. 9. Szölö plántáló hely.
  Loc de fcof negotiu la vendiare, Pergula, lae, f. i. Árút hírakó hely.
  Loc de fcaldat, Lavatrina, nae, f. >4 Fered ő hely.
  Loo de fcuteintie, Receptaculum, li, n. 9. Bátorságot hely, a9 hová az ember Jelűben szalad.
  Loc de aediut domni, Equestria, ium, n. 3. plu: Urak ülő heüyek.
  Loc de aediut in teatru mai de daof, Cavea, veae, f. i. Játék néző hellyen, qz alsóbb hely.
  Loc desert intre céva, Intervallum, li, n. 9. Köz hely.
  Loc desert, T umba, bae, f. i. {/• reg hely.
  Loc de fpelat cu apa calda, Te* pidarium, ii, n. 9. Meleg viz-zel mosdó hely.
  Loc de fpelat curatit auru, Chri-aoplisium, ii, n. 9. Arany mo* só ét tisztitó hely.
  Loc de şoareci, Glirarium, ii, n. 9. Egerek9 lakó hellyek.
  Loc de ftat luntrile, Navale, lis, n. 3. Hajó tartó he,y.
  Loc de ítorf oleu, Olearium, rii, n. 9. Olaj sajtoló hely•
  Loc de tinut ceva, Conceptaculum, li, n. 9.' Valamit tartó hely:
__________________LO.
  Loc de tinut fenu, Foenile, lis, n. 9. Széna tartó hely.
  Loc de tinut oafele ffintilor, Re-liquiarum sacrarum repositorium. Szent tetemek9 tartó helyek. Sacrarium, ii, n. a.
  Capsa, ae, Capsula, lae, f. i.
  Loc de tinut pane, Panarium, ii, n. 9. Kenyér tarló hely. .
  Loc de tinut poame de toamos, Oporotheca, cae, f. í. Őszi gyű-molts tartó hely.
  Loc de tinut poame uícate, Po-mitheca, «ae, f. í. Asz szú gyű• mÖUs tartó hely.
  Loc de tinut prinsi, Philaca, cae, f. i. Tömlötz.
  Loc de tinut fturdi, Turdarium, ii, n. 9. Húros madár tartó hely.
  Loc de tinut yesmente, Vestiarium, ii, n. 9. Öltözet tartó hely, láda,
  Loc de trecut, Trajectus, túa, mţ Alt a lm menő heíy.
  Loc de trecut apa cu pessoru, Vt-dum, di, n. a. Gázlóban áltcb menő hely.
  Loc de vara taberefc, .AEstiva, e* rum, n. 9. Nyári szállása a* tábornak.
  Loc de vediut, Specula, lae, f. 1* JSezö hely. ţ
  Loc de vediut comedeie, Theatrum, tri, n. 9. Játék néző hely.
  |Loe mic de vediut comedeie, Tiies-
Digitized by v^ooQle
LO.
LO.
   tridium, íi, n. 2. Játék néző helyetske.
Loc de vendut unt alta era in Roma acoperit íupt muntele A ventein, Velabrum, ri, n. 2. Fedeles hely vólt Romában A-ventinus hegye alatt, holott egymást árúitok.
Loc de vendut aromate era in Capua, Seplafia, fiae, f. 1. Jó sza-gúkat árúló piatz vólt Kapudban,
Loc de vendut mancari, Macellum, li, n. 2. Étek árúló piatz,
Loc de vendut verdetiuri legumi, Olitorium forum Zöld piatz , a9 hói kerti veteményt árúinak. Laphanopolium, ii, n. 2.
Loc de vendut beutura calda, Thermaepolium, ii, n. 2, Meleg italt árúló hely.
Loc de umblat, Ambulatorium, ii, n. 2. Járó hely, sétáló hely.
Loc fora cale, Incallis, le, c. 3. Járatlan hely• '
   Avius, ia, ium, fitatlan való. Avia» orum, n. plu: Utatlan hely.
Loc fore coperis, Hypaethrus ra, um, y. Hypethrium, ii, n. 2., Fedelet len hely, szabad allyai. Hypetriae ambulationes. Fedél nélkül való sétáldsok, künn a. ég alatt.
   Preumblări afare fupt ceriu fore coperis.
                                       Loc fore eárba, Glabretum, ti, n. 2.
   Kopár hely.
                                       Loc inait afcutit, Jugosus, «a, sum.
                                        Meredekes, hegyes, bértzes hely, Loc in cafa unde aseadie fcaunu, Sellaria, riae, f. 1. Oly hely az• házban, a* hová a' széket szók-ták helyheztetni.
                                       Loc inchif, Pomoerium, îi, n. 2.
   Kerítés közi.
  Loc desert, lafaţ, Locus obsoletus* Elhagyatott hely.
  Loc linteof, odofof, Viciarium, ii, n. 2. Lednékes hely,
  Loc mai inait unde fac comedeio fau alt öeva, Pegma, atis, n. 3. Fa alkotmány komédiára, vagy egyébre való.
  Loc mai inait unde ftau comedei* esi, Proscenium, nii, n* 2, Komédiások feljebb váló hely-jék.
                                       Loc xnyrtoţ Myrtetum, ti, n. 2.
   Mirtus fás hely.
  Loc nelocuinceof, Tesqua, orum, n. plu: 2. Kietlen szörnyű hely. Tesqua inhospita. Nem lakható kietlen hely. Locuri ne-locui nceofe.
  Loc ori ce acoperit unde fe aduna pentru vorba, Praestega, gae, f. r. Eresz, szín, hajlék, tornátz9 híázatos fedett hely, hói ember beszéllésnek kedviért őszvegyüL Loc paporof, Juncetum, ti, n. 2. Kákás, gyékényes hely.
/
 Digitized by Google
  Spatarium, ii, n. 2. Apró kákát hely.
  Loc petroí, Saxetum, ti, n. 2. Kő• sziklás hely, köves hely.
  Loc petrof cu petri minunte, Glarea, reae, f. 1. Követses föld.. Glareosus, se, »um.
  Loc pliu de vie pe arbori íuito-are, Masculetum, ti, n. 2. Fá-r* Jelbotsát ott szőlővel teli hely,
  Loc primitoriu de toate, Receptaculum, li, n. 2. Befogadó hely, vendég fogadó.
  Loc fau apa cufundoafe, Vorago, inis, f. 3. Örvény, mélység. Voraginosus, sa, íum. Örvényes hely.
  Loc, fau cale dereburoaíé, Salebra, brae, f. 1. Darabos, hovetses^ horpajos helyy út.
  Salebrosus, sa, sum.
  Loc fau piatiu de rendűt pesce, Ichiopoliuro, ii, ti. 2» Hal áruló hely.
  Loc ffent, Sanctuarium, ii, n. 2.
  'Szent bely, belső rejtek.
  Loc fecret desert de locuit eremi-ti, Anachoresis, »is, f. 3. Remete lakó hely.
  Solitudo, inis, f. 3.
  Desertum, ti, n* 2.
  Secretus, ti, m. 2. Magános hely.
  Loc íedeit cu lemne de platan, Platanon, onis, m. 3. Plátánus Jókkal béültetett hely.
Loc séf, Locus planus. Tér-hé, síkság. Planicies, ei, f. 1. Locus spatiosus, patulus.
Loc fupt incuetoare, Clausam, si, n. 2. Zár alatt való hely. Claustrum, tri, n. 2.
Loc tiepis, Praecipitium, ii, n. s. Meredek hely.
   Locus .praeruptus, Jugosus, di« vosus, Abruptum, ti, o. 2. Loc umbroi pintre arbore, Antra, arum, f. plu: 1. Élő Jak közölt való árnyékos köz.
Loc unde fe aduna apa de plose, Aquilegium, ii, n. 2. Eső vi: fogás.
Loc unde fe aduna la ffat, la vor« be, Platea, eae, f. 1. Tanát* ko zásra gyűlő hely.
Loc unde fe tiaee, si vinde ser* bei, robi, Catasta, tae, f. 1. 01y hely vólt, a1 hói af szó.’gákat kötve tartótták9 ’s árult áK Loc unde pica depe ftresena pf* curile, Stillicidium, ii, n. s* Tsepegö eszterha alja.
Loc unde petrec fufletele drepU, Elysium, ii, n. 2. Oly hely«’ hói a' jó lelkek laknak.
Loc unde fe aduna ia curte apt de ploae, Compluvium, ii, o. i. Oly hely, a9 hová az eső vis gyűl.
   Impluvium, ii, n. 2. Cavaedium, ii, n. 2.
   Cavum aedium.
Digitized by v^iOOQle
10.
LO.
 Loc undfe fe face ghinda, Esculentum, ti, n. a. Makk,termo hely.
                      Loc unde fe face "teiu, Tţlietum, ti, n. a. Hársfa termit hely. Loc unde sed multi, Sellariolus, la, um. Hely, d hová sokan szoktak Ülni.
 Loc vergof, Virgetum, ti, n. a.
   Veszszös hely.
 Lacuri incungiurate cu apa, Jüsti-varia, orum, n. plu: 2. Oly hellyel;, melyeket körös-körül itizek állanak.
 Locuri piine de verdetiuri, Vireta, orum, n. plu: a. Zöldség-gél teli helyek.
 Locuri rele in mare, Brevia, n.
   Tsekély helyek a9 *tengerben• Locuei'c, Colo, ui, ultum, ere. Lakom. Habito, avi, atum, are. Dego, égi, ere. Încolo, ui, lere. Inhabito, avi, atum, are. Mansito, avi, atum, are. Locuire, locas, Habitatio, onis, f. 3. Lakás. Incolatus, tús, m. 4* Mansio, onis, f. 3.
   Commoratio, onis, f. 3. Locuitoriu, Habirator, ris, m. 3. Incola, Ise, m. i. Lakó. Colonus, na, um.
 Locmnceof, Habitabilis, le, c. 3.
   Lakható.
 Loouceof, Loculosus, sa, sum. Inoculatus, ta, tum. Rekeszec, J> okos.
                               4i
  Locuefc inpregiur, Circumcolo, lui, ultum, ere. Környűl-lakom. Locuefc la el, Adhabito, avi, tum, are. A'álla lakom.
  Locuefc linga ceva, Accolo, ui, ere. Valaminek mellette lakom.
  Locuitoriu linga ceva, Accola, lee, m. i. Mellette lakó.. Accolens, tis» o. 3.
  Locaefc, asediu in loc, Loco, avi, atum, are. Helyheztetem.
  • Colloco, avi, atum, are.
  Pono, sui, itum, ere.
  Statuo, ui, tutum, uere.
  Locito, avi, atum, are.
  Locaire, Locatio, onis, f. 5. Hely-heztetés. Collocatio, onis, f. 3. Dispositio, onis, f. 3.
  Situs, tús, m. 4*
  Locaitoriu, Collocans, tis, o. 5 Helyheztető. Positor, oris, m. 3. Locarius, rii, m. a.
  Locarit, Locatus, ta, tum. Hely-heztetett. Situs, ta, tum. Collocatus, ta, t^jm.
  Positus, ta, tum.
  Locaefc linga, Adloco, avi, atum, are. Hozzá-helyheztetem. Locwefc in piata, Loco', avi, a-tum. Bérbe adom.
  Eloco, avi, atum, are»
  Locito, avi, atum, are.
  Locarire in piata, Locatio, onis, f. 3. Bérbe adás.
  Kiccatio, onis, Í. 3.
Digitized by ^ooQle
64*                    LO.
LO.
   Locaritoriu in piata, Locator, o-ris, m. 3. Bérbe adó. Conductor, oris, m. 3.
' Locasu Mufelor, Helicon, ni», m. 3. Mu*sál? szállások^ Beo-tziai hegy.
      Aganippe, pes, f. i.
   Locait or iu in afcuní^ Latebricola, he, m. i. Rejtékben lakó•
   Locuitoriu inafare de cetate, An-tiurbanus , na , num. Hóstát-bán lakó.
   Locuitoriu in ceriu, Coelicola, lse, m. í. Mennyei szent.
   Locuitoriu in infpla, Insularius, ii, ni. &. Szigetben lakó.
   Locuitoriu in loc petrof, Saxatilis, le, c. 3. Köves helyen lakó.
   Locuitori in pescere, Ci merii, orum, m. piu: a. Barlangban lakó régi Olo szók.
      Locuitoriu in filha, Silvicola, lse, m. i# Erdőben lakó.
      Locuitoare in filha cerboa, Silvicultrix cerva. Erdőben lakó szarvas.
      Locuitori linga apa, Amnenses, ium, c. 3. Víz mellett lakók. Amnicolse, árum, m. plu:
      Locuitoriu pe locu altue, Inquilinus, ni, m. a. 9SeUér. Inquilina, se, f. í. Más földin lakó aszszony.
      Locuitori unde intru un an de patm ori au umbra, Amplii.u ii, iorum, m. piu: a. Oly helyen
  lakói a’ Jöldneky a hol egy esztendőben négyfelől tart• nak árnyékot.
  Locufta, Locusta, tse, f. 1. Sáska, Locufte mici, Altelabus, bi, m-j.
  Apró sáska.
  Locufte de camp, jEthaliones, num, f. plu: 3. Mezei sáskák. Loghica, Logica, cae, f. i. Logices, ese, f. i. Logica, orum, n. i. Igazat <£ hamistól megválasztó tudománynak módja. Loghic, Logicus, ci, m. a. Logi• kát tanúló.
  Loghicefc, Logicus, ca, um. Logikai tudományhoz való.              1
  Lombic, Allembicus, ci, m. a. v. Allembicum, ci, n. a. Lom-bik9 kis égetbór főző üst, vagy főző üstnek a9 süvege•
  London, Londinum, ni, n. a. Fővárossá Angliának•
  Londeinean, Londinus, na, num.
  Londoni.
  Lotru, Strenuus, nua, nm. Serény, vitéz.
  Lotrire, Strenuitas, tis, f. 3. Serény se g, vitézség.
  Lotru, Latro, onis, m. 3. Lator, tolvaj.
  Grassator, oris, m. 3. Tclvq-kodó.
  Lotrefc, Latrocinor, ari, atus sunt Tolvaj lok7 latorkodom.
  Grassor, ari, ssatns sum. Prredor, ari, atus sum»
Digitized by Google
   Degrassor, uri, status sum. Lotrire, Latrocinatio, onis, f. 3. Latorkodás.
   Latrocinium, nii, n. a. Tolvaj-Aodcfc, lators'dg.
   Crassatura, rse, f. i. Tolvaj-,    kodás.
   Grassatio, onis, f. 3. Tolvaj-sd£, latorság.
   Lotrefc in mare, Pirata fio, eri.
   Tengeren tolvajkodom.
   Lotrire in mare, Piratica, ese, f. i.
   Tengeri tolvajság.
   Lotrefc de mare, Piraticus, ca, um. Tengeri tolvajhoz való. Lotru de mare, Pirata, tse, m. i.
   Tengeri tolvaj.
   Lotri de Gallia de mult, Ambro* nes, um, m. plu: 3. Frantziâ-bői támadott régi tolvajok. Lotrefc nelegiueíc, Scelero, avi, atum, are. Latorúl megfertéz-tetem.
   Conscelero, avi, atixn, are..La-torsággal megfertéztetem. Lotru, nelegiuitoriu mare, Sceleratus, ta, tumi Lator, ártalmas gonosz.
   Scelerosus, sa, sum*
   Scelestus, ta, tura.
   *' Scelerus, ra, um.
   Consceleratus, ta, tum. Improbus, ba, bum. Facinorosus, sa, sum.
 Lotreste, Scelerate, adv: Lato-.rii/, gonoszul. Sceieâtc.
                                                                           4* * 1
    Flagitiose, iSeiarie.
  Lotrutiu, Latrunculus, li, m# a.
    Tolvajotska^ latrotská.
  Lovele, Lsedo, si, sum, ere. U-tök, sértek.
    Allido, si, sum, ere. Hozzá-ütöm, tsapom.
    Infligo, xi, ctum, ere. Ütöm, tsapom.
  Lovire, lovitura, Lsesio, onis, f. 3, Ütés, sértés.
    Flictus, tús, m. 4* Megsértés, tsapás. Inflictus, tús, m. 4. Lovit, Laesus/ sa, sum. Ütött^ sértett.
  Lovefc afare, Excutio, ssi, sum, ere. Kiütöm.
    Elido, si, sum, ere. Kitaszít tóm.
  Lovire afare, Excussio, onis, f. 3. Kiütés.
  Lovit afare, Excussus, ssa, sum. Kiütött.
  Lovefc inproteiva ostei, Procurso, avi, atum, are. EUeneegre kiütök.
  Lovire * inproteiva ostei, Procursatio , onis, f. 3. Ellenségre kiütés.
  Procursio, onis, f. 3.
  Procursus, sús, m. 4*
  Lovitöriu inproteiva osteilor, Procursator, pris, m. 3. Ellenségre kiütő.
  Lovefc intrenf, Illido, si, sum, ere- Belé-Utöm, hozzá-üttm.
Digitized by v^ooQle
. 644________________LO.
  Lovire intrenf, Illisus, sús, m. 4-Be lé-ütés, hozzáférés.
  Lovit intrenf fau in ceva, Illisus, sa, sum. Valamihez vert, hoz-zá-ülött.
  Loveícuíe osteile, Inpursant hostes, v. milites, Réá-ütnek az ellenségek, a9 vitézek.
  Pugnant milites , Hartzolnak ct vitézek.
  Lovire osteilor la olalta, Pugna, nse, f. í. Hartzolás.
  Lovefcume in ceva, Impingo, egi, actţtm, ere. Be lé-üt közöm, réct* ütközöm. *
  Incurro, urri, sum, ere.
  Offendo, di, sunţ ere.
  Offenso, are*
  Lovire in ceva , Offensio , onis , f. 3. Belé-ütközésj botlás. Impactio, onis, f. 3.
  Lovefcume cu cineva, Cum aliquo convenio, ni, entum, ire.
  i Megegyezem valakivel, egyetértek.
  Lovire la olalta, Consensus, sús, m. 4* Egyet-értés.
  Loviti la olalta, Consentientes , Egyezők, hasonlók.                *
  Loveşte boala, Invadit infirmitas, Betegség lepi, környül-veszi.'
  Lovire £Utei, Apoplexia, xiae, f. i. Gutta-iUés.
  Lovire guttéi de dsumetate, H*-miplexia, », f. i. Fél gutta-ülés.
                                        LU.
   . ■ > —■ - - ■ --—  ■ ■ ■■ ■ —r
   Luceafer, Lucifer, ri, m. a. Viíá-gosság hozó.
                       Luceafer de deinineatie , Lucifer matutinus, Reggeli tsillag. Luceafer de diori, Phosphorus, ri, m. a. Hajnali tsillag. Luceafer de fara, Hesperus, rí, m. 9. Estvéli tsillag«
   Venus, eris*, stella.
   Hesperugo, ginis, f. 3.
   Luceafer inger, Lucifer, ri, m. %. Angyal
   Lqciper, peri, m. 2« Sátdny. Luciefc, Niteo, ui, ere. Fényiem. -Nitesco, ere. Fényieni kezdek.
   Splendeo, ere. Tündöklőm. Splendesco, ere.
   Radio, avi, atum, are.
   Radior, ari, atus sum.
   Fulgeo, si, sum, ere.
   Irradio, avi, atum, are* Elucesco, ere.
   Reniteo, ere. Világoson Jeny-lem.
   Lucire, Nitor, oris, m. 3. Fényiéi. Corruscatio, onis, f. 3.
   Radiatio, onis', f. 3.
   Splendor, ris, m. 3. Fényesség Fulgor, oris, m. 3.
                        Luciof, Nitidus, da, dum. Fhfnyla* Splendidus, dida, dum*
   Fulgens, tis, o. 3.
   Radiosus, sa, sum.
   Luciit, Rutilatus, ta, tum. Fényt* sittetelU
Digitized by <^»ooQle
LU.                                LU.                645
   Luciu, Nţtens, tis, o. 3. Fénylő, fényes. Splendens, tis, o. 3. Splendescens, tis, o. 3.
   Rutilans, tis, o. 3.
   Fúlgidus, da, um. luoiez, Nitido,, avi, atum, are. Fényesítem.
   Polio, ivi, ium, ire.
   Luciire, Politio, onis, f. 3. Fénye-sites.
   Politura, rae, f. 1.
   Luciit, Politus, ta, turn. Fénye-sitett
   Luciit ca verméle noapte, Nitelli-nus, na, num. Bogár módra fénylő.
   Lucrez, lucru, Laboro, avi, atum, are. Munkálkodom, mivelek, fáradok > igyekezem, dolgozom.
   Negotior, ari, atus sum. Mun-hálködom.
   Facio, ci, ctum, ere. Mivelek, Operor, ari, atus sum. Dolgo- | lom.
   Occupor, ari, atus sum. Dolgo-xódom, .
   A go, égi, actuxn, ere. Mivelek. Colo, ui, ,ere. Megmivelem. Excolo, ui, ultum, ere.
   Elabóro, avi, atum, are. Meg-ts inálom.
Lucrare, Laboratio, onis, f. 3. Dolgozódás, munkálkodás. Operatio, onis, f. 3.
   Cultura, rae, f. 1. Mivelés,
   •Cultio, onis, f. 3.
   Negotiatio, onis, f. 3.
   Com mert ium, tii, n. a. JDoZ-gozás.
   Occupatio, onis» f. 3. Foglalatosság.
   Lucratoriu, Laborator, oris, m. 3. Dolgozó, munkálódó• Laborans, antis2 o» 3.
   Operator, oris, m. 3.
   Operans, tis, o. 3.
   Efficax, cacis, o. 3.
   Operatus, ta, tum. Valamit mtvelö.
   Negotiator, oris. Munkálódó. Lucratoriu tnare, Laborifer,* ra, rum. Nagy munka tehető. Lucratoriu pe plata, Mercenarius, ii, m. 8. Fizetésért dolgozó. Lucratoare, Operatrix, cis, f. 3. Munkás aszszony.
   Cultrix,1 cis, f. 5. M ívelő né. Lucras, Operosus, sa, sum. Munkás.
   Operarius, ria, ium.
   Laboriosul, sa, sum.
   Negotiosus, sa, sum.
   Actor, oris, m, 3. Dolgos. Lucrat, Laboratus, ta, tum; JWi/n-kával ts ináltatott.
   Elaboratus, ta, tnm. MegmU veltetett.
   Excultus, ta, tum.
   Cultus, ta, tum.
   Lucratieste, Laboriose, adv: Mun-káson9 bajoson.
Digitized by v^ooQie
646                   LU.
LU.
    Operose, adv: Nagy munkával. Lucru, Labor, oris,. m. 3. Munka, dolog, mr/y.
    Opus, operis, n. 3. Munka. Opera, rae, f. i.
    Negotium, ii, n. a.
    Opificium, ii,. n. a. Múu* ísi-nálmány.
    Fabrica, cae, f. i. MÚv.
    Rés, rei, f. 5. Dolog.
    Operae, árum, f. plu: Munkák. Lucru mic, Opusculum, li, n. a. Munkátska.
    Opella, be, f. í.
    Operula, laş, f. 1.
    Negotiolum, li, n. a. Lucra’orefc, Negotialis, le, c. 3.
    Munkához való.
    Lucru adeverat, Serietas, tis, f. 3.
    Valójában, való dolog.
    Lucru bine facut, Exactum, ti, n. 9. Jól véghez-ment, rendes dolog.
    Lucrat bine, Exactus, ta, tum.
    TökéUetesen mi Jelt.
    Lucru cu frumfetie făcut, Emblema, atis, n. 3, Tzifrán ékes i-tett müv.
                                       Lucru cu greu, Operosi’as, tis, f. 5. Baj, nehéz munka. î Lucru cu greutate mare, impede-’ caceof, Scrupulo itas, tis, f. 3. Akadályosság, nehézséges dolog.
    Lucru cu indoiala, Grho menőn, nis, nu Ş, Kltsfye* dolvg*
Lucru cuiva incred eint iát, Fide commissum, si, n. a. Valakin bízatott dolog.
   Fidei commissus, sa, sum. Lucru de infemnat inpreuna, Syn-categorema, atis, n. 3. Együtt jegyző dolog.
Lucru de misloc, in fine nici bon nici reu, Adiaphorum, ri, n. 2. Közép dolog, se jó, sem rou. Lucru de nemica, Abidena, o-rum, n. a. plu: Semmirekellő dolog.
Lucru de o di si dsumetate, Sesquiopera, ae, f. i. Másfél napi dolog.
   Sesquiopus, peris, n. a.
                                           Lucru de probaluit, Probandus, da, dum. Próbálni való dolog. Lucru fac, si Pferseic, Perficio, ci, ctum, ere. Megtsinálom, vég-hezviszem.
   Efficio, ci, ectum, ere. Elaboro, «vi, atum, are.
Lucru facuţ si ffersit, Enavati opera, Megtselekedtetett, véghezvitt dolog.
Lucru inpreuna, Collaboro, ari, atum, are. Együtt munkai dom.
   Cooperor, ari, atus sum. Lucru la lumina, Lucubro, in> atum, are. Valamit gyertya* világnál mtvelek.
   Elucubro, avi, atum, are. Elucubror* ari, atu# sum
Digitized by Gooole
LU.
             I
LU.                       647
  Lucrare la lumina , Lucubratio, onis, f. 3. Éjjeli gyertyavilágnál váló munkálkodás. Elucubratio, onis, f. 3.
  Lucratoriu la lumina in pat, Lucubratorius, ria, ium. Gyertyavilágnál ágyban munkáló.
  Lucrat la lumina, Lucubratu», ta, tum. Gyertyavilágnál készített munka•
  Elucubratus, ta, tum.
  Lucru meíiecat, si turburat, Faragó, inis, m. 3. Öszve-zavari dolog.
  Lucru mic foarte puţin, R.es parvi momenti, Kitsin dolog.
  Lucru pamsntu, Agrum colo, colui, cultum. Földet mivelek.
  Lucrare pamentului, Agricolatio, onis, f. 3. Földmtvelés. Agricultura, turee, f. i.
  Lucrare pamentului boerefc, Allo-d i at ura, res, f. i. 7Vemessi ma-jorkodtatás.
  Lucratoriu de pament, Agricola, lee, m. i. Szántó-veVó ember. Agricultor, oris, m. 3«
  Cultor, oris, m. 3.
  Lucratoriu da in, Linarius, rii, m. a. Len készitö.
  Lucratoriu de pace, Fecialis, lis, m. 5. Békesség járó, hozó.
  Lucru rar, si de mirat, Ostentum, ti, n. a. Tsuda, és ritka dolog.
  Lucratoriu sedind pe fcaun, Sellularius, ii, m. 2. A’ ki széken
  Ülve dolgozik.
  Lucru fpre ceva, Allaboro, avi, atum, are. Réá-munkálkodom. Lucru tare, Sudo, avi, atum, are.
  Keményen dolgozom.
  Lucru tare, greu, Sudor, oris, m. 3. Nagy, nehéz munka. Lugdun, Lugdunum, ni, n. 2.
  Belgium, és Frantzia városok. Lui, ital: luí,. Ilii, Neki.
  Lumb, Lumbus, bi, m. a. Lumbi, lumborum, m. plu: Ágyék, tzomb.
  Lume, Mundus, di, m. a. Világ. Cosmus, mi, m. a.
  Orbis, bis, m. 3.
  Lumina, Lumen, luminis, n* 3. Világosság, gyertya.
  Candela, lee, f. l.
  Cereus, ei,1 m. a. Viasz-gyer-tya.
  Lucerna, nee, f. i. Lámpás. Lychnus, ni, m. a. Szövétnek. Lumina purtatoriu, Lychnuchus, chi, m. a. Gyertya, fáklya hordozó.
  Lumina, Lux, cis, f. 3. Világosság. Lumen, nis, n. 3. Luminare, ris, n. 2,
  Claritas, atis, f. 3.
  Claritudo, nis, f. 3.
  Lumina uducatorin, Luci ferus, ra, um. Világosság-hozó.
  Lumina dein deschidere usi,» fau fereftei, Lysis, sis, f. 3. Kapu, ajtó, vagy ablak nyílás világa
Digitized by L^ooQle
648
LU.
LU.
  Lumina ochiului. Pupula, lae, f. i.
  pupilla, lae, f. i* Szem fény. Lumina foarelui, Actin, nis, m. 3.
  - Napfény.
  Lumina liu, Adluceo, ere. Világot tartok.
  Luminez, Lumino, ayi, tum, are. Világosítom.
  Lucido, avi, atum, dare. Dilucido, avi, atum, are. Lucifico, avi, atum, are. Illumino, avi, atum, are. Meg-világosítom.
  Illustro, avi, atum, are. Collustro, are.
  Exclaro, avi, atum, are.
  Irradio, iavi, atum.
  Luminare, Illuminatio, onis, f. 3. Vilâgositds, me gvilágositás. Illustratio, onis, f. 3. Dilucidatio, onis, f. 3. Lucidamentum, nti, n. a. Luminătorii», Illuminans, tis, o. 3. Világositó.
  Lustrator, oria, m. 3. Luminans, tis, o. 3.
  Luminat, Luminatus, ta, tum. Világosított.*
  Illuminatus, ta, tum#
  Illustratus, ta, tum.
  Dilucidatus, ta, tum. Collustratus, ta, tum.
  Luminof, Luminosus, fa, sum. Világos.
  Lucens, tis, o. 3. Lucidul, da, dum.
   Luculentus, ta, tum.
   Dilucidus, da, dum.
   Perspicuus, cua, um.
   Illustris, tre, c. 3.
   Luminatieste, Illuminate, stdv: Megvildgositva.
   Lucide, adv: Luculenter. Dilucide, Perspicue.
   Luminez eu, Luceo, ere, luxi* Világosodom.
   Lucesco, ere.
   Diluceo, ere.
   Clareo, ui, ere. Világ o sli o dom. Colluceo, ere.
   Praeluceo, ere.
   Pelluceo, ere.
   Illucesco, ere. Megvilágosodom. Illuceo, ere»
   Eluceo, ere.
   Elucesco, ere.
   Luminez ca focu, Carbunculo, avi, atum, are. Carbunculor, ari. Világoskodom, fényiem, mint a9 tăz.
   Luminez incatva, Subluceo, ert, xi. Vaiamennyire fényiem, vi-lágoskodom.
   Luminof incatva, Sublucidus, dt, dum. Világoskodó valamennyire,
   Sublustris, tre, c. 3.
   Luminez pone *de inpolo, Pelluceo, ere, xi. ÁUaUvilágoskodomy áltaUlátszom.
   Perluceo, ere.
   Transluceo, ere*
Digitized by <^»ooQle
Luminof pone deincolo, Perlucidus, da, dum. Által-vildgos-kodó.
   Translucidus, da, dum. Pellucidus, da, dum* Pertranslucidus, da, dum. Translucens, tis, O. 3. Luminosel pone deincolo, Pellu-cidulus, la, lum* AltaUvildgo• sotska.
   Perlucidulus, la, lum.
   Luminez fpre ceva, AUuceo, ere.
   Réáfénylem, világosodom. Luminat afi incep, Dilucesco, ért.
   Megkezdek világosodni. Luminat funt, Clareo, ere, ui.
   Világos vagyok.
   Luminat umblu, Splendide incedo, essi, ssum, ere. Fényesen járok.
   Luminat, domneşte, Pollucibilij, le, c. 3. Teitetes, úri. Splendidus, da, dum. Magnificus, ca, cum. Luminatieste, domneşte, Pollucibiliter, adv: Láthatáson, frissen, úrirmódon.
   Splendide.
   Magnifice, Laute*
   Ample.
   Xuna, Luna, nae, f. i. Hold. Luna alba, Luna alba, ae, f. t.
   Fejér hQld.
   Luna apune, Luna occidit, A9 hóid hanyatlik.
   Luna cornurata, Lana cornicu
   lata, cornuta, curvata. Szarvas hold.
  Luna cu cearcan, Luna cum circulo, Abrantsos hold.
  L»una galbena, Luna galbina, flava, Sárga hold.
  Luna mica, Lunula, lee, f. i. Ki-tsiny hold.
  Luna nuorofa, Luna nubilosa, Felleges hold Luna' rosie, Luna rubra, rubicunda, ruffa. Veress hold.
  Luna refare, Luna oriţur, A* hold Jel-jön.
  Luna creste, Luna crescit, Al hold no.
  Luni creştere, Accretio, onis, f. 3.
  Auctus lunar, Hold* növése. Luna noao, Novilunium, ii, n. a. Ujj hol<p tetszése.
  Interlunium, ii, n. a.
  Luna intermestris, tris.
  Luna intermenstrua.
  „Patrariu deint'ei, Quadrans primus, Első fertály.
  Luna de dsumetate, Luna dividua, dimidiata, dimidia. Rold> nák fele.
  „Patrariu a doile, Quadrans secundus, Második fertály.
  Lnna plina, Plenilunium, ii, n. a. Holdtölte.
                  %
  „Patrariu a trie, Quadrans ter-tius, Harmadik fertály.
  Luna fcade, Luna decrescit, A* hold fogy. Deficit.
Digitized by v^.ooQle
65o
LU.
LU.
  „Luna fcadietoare, Luna decrescens, tis, deficiens, tis. Hold-fogyta.
  „Patrariu a patra, Quadrans quartus, v. ultimus. Utolsó, negyedik fertály•
  Lunatie, Lunatio, onis, f. 3. Hold' változása,
  Lunateic , Lunaticus, ca, cum.
  Hold módra változó. Lunateica, Lunatica, c«e, f. i.
  Hold módra változó aszszony. Lunat, Lunatus, ta, tum. Mint
  •   a9 hóidnak a9 szarva meghajlott.
  Lunefc, Luno, avi, atum, are.
  Me ghor gasitom.
  Lunefc, Lunaris, re, c. 3. Holdhoz való.
  Luna, Mensis, sis, m* 3. Hó, hól-nap, hónap.
  „Numele lunilor, Nomina mensium, Hónapok9 nevei.
  „Aprilif, prier, Aprilis, lis, m. 3. Szent-György hava.
  Taurus, ri, m. 2. Bika-hava. „Auguft, Augustus, ti, m. 2. Kisaszszony-hava•
  Sextilis, lis, m. 5.
  „Vergura, Virgo, inis, 13. Szűz-havai
  „December, decemvrie, December,. bris, m. 3. Kardtson-hava.
  „Capra, C*per, pri, m. s. Bak-hova.
 „Februarie, feurariu , Februa* rius, ii, m. 2. Böjt-elö-havcu
 „Pesci, Pisces, cium, m. plu: Hal-hava.
 „Ianuarie, calindariu, Januarius,
 ii, m. 2. Boldog Aszszony-hava.
 „Apa verfétoare, olceor, Anfora, r«, f. í. Viz-önVó-hava.
 „Iulie, cuptoriu, Julius, ii, m. s. Szén t-Jakab-hava.
 Quintilis, lis, m. 3.
 „Leu, Leo, onis, m. 3. Orosz-lán-hava.
 „Junie, cireseriu, Junius, ii, m. s. Szent-Iván-hava.
 „Cancru, Cancer, ris, m. 2. Rákhava.
 „Main, Május, i, m. 2. Pünkösd-hava,
 „Gemini, Gemini, orum, m. 2. Kettős-hava.
 „Marti, mar isor, Martius, ii, m. 2. Böjt-más-hava.
 „Berbece, Aries, etis, m. 3. Koshava.
 „November, Noemvrie, November, bris, m.3. Szent-András-hava, Brumariu maré.
 „Arc tiitoriu, Arcitenens, tis, o. 3. Nyilas-hava,
 „October, octovrie, October, bris, m« 3. Mind szén t-hava. Brumariu mic.
 „Scorpie , Scorpius, ii, m. 2. Skorpioihava.
Digitized by <^»ooQle
LU.
LU.
65.
  „Septembrie , September, bri*, m. 3. Szent'Mihály-hava. „Repciune1, Libra, brse , f. 1. Mérték-hava.
  Lunec, Lubrico, avi, atum, are. Tsuszamodom, sikámlom. Collabor, abi, sus sum. Prolabor, abi, Lapso, avi, atum, are.
  Lunecare, Lubricatio, onis, f. 3.
  Tsuszamodás.
  Lunecatoriu, Lubricans, tis, m. 3.
  Tsuszamodó.
  Lunecof, Lubricum, ci, n. a. Sík, tsuszamló.
  Lubricus, ea, cum.
  Lunecatieste, Lubrice, adv: Síkon, állhat at lan úL Lunec, si cad, Delabor, abi, psus siim. Letsuszamodom, leesem. Collabor, abi.
  Lunecare, 'si cadere, Lapsus, sus, m. 4* Leesés, tsuszamlds. Lungefc, Longo, avi, atum, are. Hoszszabbitom.
  Elongo, avi, atum, are. Prolongo, are.
  Produco, xi, ctum, ere. Lungire, Productio, onis, f. 3.
  Hoszszabbitás.
  Lungime, Longitudo, inis, f. 3. Hoszszúság.
  Prolixitas, atis, f. 3. Prolixitudo, inis, f. 3. Lungeşte, Longe, adv: Hoszszan Producte, prolixe*
  Longum.
  Longule, Hoszszatskdn.
  ^ungefc, laf ase, Differo, tuli, dilatum. Elhalasztóm, halogatom-Rejicio, ci,. ctum, ere.
  Prolato, avi, atum, are. Recrastino, avi, atum, are. Protraho, xi, ctum, ere'. Produco, xi, ctum, ere.
  .«ungire, lafare ase, Dilatio, onis, f. 3. Halasztás.
  Prolatio, onis, f. 3.
  Prorogatio, onis, f. 3. Lungitoriu, lafatoriu, Dilator, o-ris, m. 3. Elhalogató.
  Lungit, lafat ase, Dilatus, ta, tum. Elhalasztatott.
  Prorogatus, ta, tum.
  Lungefc tempu, Prolongo tempus, prolongare, 4* időt hosz-szabbitom.
  Profero, tuli, latum» erro. Produco, xi, ctum, ere. Lungime tempului, Longinquitas temporis, Időnek hoszszu-sdga.
  Lung, Longus,.ga, gum. Hosţszâ. Prolixus, xa, xum. .
  Productus,, ta, tunu Lungutiu , Longulus, la, lum. Hoszszatska. Longiusculus, la, lum.
  Lungau, Longurio, onis, m. 3, Hoszszú ember,
  Lung in coada, Penitus, ta, tum, Farkas, hoszstú farhú.
Digitized by L^ooQle
65s
LU.
LU.
  Láng in pessoare, Longipes, dis, c. 3. Hoszszú lábú.
  Pedo, onis, m. 3. Hoszszú szárú, lábú.
  Lung, inteinf inafare, Procurrens, tis, o. 3. Hoszszú, kinyúlt.
  Lung la cap, Cilo, onis, m. 5.
  Hoszszú fejű, hegyes fejű. Lung la mani, Longimanus, ni.
  Hoszszú kezű•
  Lung mare, Oblongus, ga, um.
  Nagy hoszszú, hoszszukó. Lung par, Longarius, ii, m. 2.
  Hoszszú karó, rúd.
  Lung rotund, Teres, etis, o. 3.
  Hoszszú gömbölyög.
  Lung, fau mult rabdatoriu, Longanimis, me, c. 5. Nagy tűrhető.
  Lung, fau mult rebdare, Longanimitas, atis, f. 3. Nagy tűr-hét őség.
  Patientia longa.
  Lmng, fau mult vietiuitoriu, Longaevus, va, vum. Hoszszú éle* tü9 sokáig tartó.
  Diuturnus, na, num.
  Lung vorbitoriu, Longiloquus, qtaa, quum. Hoszszú beszédű. Lungefcutfte, Longisco, ere* Hosz-szabbodom.
  Longus, longior fio, erí.
  Luntre, Linter, tris, m. 3* Tsó-nak.
  Navis, vis, f. 3. Hajó.
   Carina, nae, f. i.
   Celes, etis, m. 3.
   Barca, ese, f. i.
   Cymba, bee, f. i.
   Catascopium, ii, n. 2. Ladik, sajka.
   Scapha, phee, f. i. Tsónah Navigium, ii, n. 2. Akármi tengeri hajó•
   Luntritie, Lintrellus, 11m. s. Hajótska, tsónakoíska. Navicella, lee, f. i.
   Navicula, Ise, f. i.
   Cymba, bee, f. i.
   Cymbula, Jse, f. !•
   Phaselus, li, c. 2.
   Phaseolus, li.
   Prosumia, se, f. l.
   Navigiolum, li, n. 2«
   Scaphula, Ise, f. i.
   Moneris, ris, £ 3»
Luntre Capitanului de mare, N*-varchis, idis, f. 3. Tengeri Kapitány9 hajója.
   Navis praetoria.
Luntre cu cinci lopeti, Pentire* mis, mis, f. 3. öt lapátu ha-jó.
Luntre, cu greutate, Corbita, tse, f. i. Terhes Inogó.
   Cybea, ese, f. í.
   Navis oneraria, onerata.
Luntre cu sefe şiruri de lopeti, Hexeres, eris, f. 3. Hat-rend lapátu hajó.
Luntre cu doao venfletoare, Bi*
Digitized by <^»ooQle
LU.
LU.
 653
   remis, mis, f. 3. Két-evezöjü, lapútu hajó.
Luntre curend veniletoare, A-ctuariura, ii, n. a. Gyors eve-hajó.
   Actuariae naves, Gyors hajók. Luntre de pefcuit, Oria, riae, f. í. Halász hajó•
   Lymbus, bi, m. a.
Luntre deintrun lemn fcobita, Codicaria navis, Egy fából vd-jott tsónah
   Monoxillum, li, n* a*
Luntre lunga, si ingufta, Pristis, tis, f. 3. Keskeny, hoszszúhajó. Luntre re fore coperis, Aphractum, ti, n, a. Aphractus, ti, m. a. Hitván fedeletlen hajó* Luntre uşoara, Liburna, nae, v. liburnica, cae, f. i. Folyó hajó, könnyű, hajó.
   Celox, cis, f. 3* Könnyű sebess hajó•
Luntre uşoare de furat, Miopa-ro, onis, m. 3. Ladik, tolvaj-kodé sebess hajó.
Luntre uşoare de rezboiu, Paro, onis, ín. 3. Hadi könnyű hajó. Luntre uşoare, de mare, Orarius, ria, ium. Tengeri könnyű hajó. Orariae naves, Könnyű hajók. Luntritie curend veniletoare, A-ctuariolum, li, n. a. Gyors saj-kátska.
Luntritie rotunda, Caulus, li, m. ?. Kerekded kalmár hajótska•
  Luntrefc, Naviculor, ári, atus sum. Hajókázonu Navigo, avi, atum, are.
  Remigo, avi, atum, are. Eve• zek.
  Luntrire, Naviculatio, onis, f. 3. Hajókázás.
  Remigatio, onis, f. 3. Evezés. ] Remigium, ii, n. a*
  Navigium, ii, n. a.
  Luntraş^ Nauta, tae, m. a. Hajós. Navita* tae, na. a.                  *
  Nauticus, ci, m. a.
  Scapharius, rii. Tsónakos. Luntraş mare, mester, Navarchus, chi, m. a. Hajós-mester. Navicularius, ii, m. a. Nauclerus, ri, m. a.
  Nauclericus, «i, m. a. Naucleriacus, ci, m. a.
  Luntraş penaíu luntri sedietoriu,. Proreta, tae, m. í. Hajó orrán ÚlÖ hajós, kormányos, Luntreceof, Navigabilis, le, c. 3. Evezhet6.
  Naviger, ra, rum. Hajóval járható.
  Luntrefc, Navalis, le, c. 3. Hajói. Náuticus, ca, cum. Révészi, tengeri.
  Navicularis, re, c. 3. Luntratoriu, Navigator, ris, m. 3.
  Hajokázo.
  Luntretoriu pe plata tocmitoriu, Naviculator, oris, na. 3. Hcqot fizetésért fogado.
Digitized by v^.ooQle
654                     LU.   .                                LU*
  •Lup, Lupus, pi, m. 2. Farkas. Lup mic, Lupellus, li, m. 2. Far-kasotska.
  Lupoae, Lupa, pse, f. i* Ny’óstény Jarkas,
  Lupof, Lupinus, na, num. Farkas természetű.
  Lupin, Lupinus, na, ura. Farkasi. Lupteiste, Lupanar, ris, n. 3. Bordély hdz.
   Lupanarium, ii, n. 2*
  Lup, sthiuca pesce, Lupus, pi, m. 2. Tsuka hai Lupuluf, hemei, Lupulus, li, m. 2. Komló.
  Lupin, Lupinus, ni, m. 2. Lupi-pnum, ni, n. 2. Fürtös viola, fürtös ftige.
  Luparitie, Phagedaena* nsé, f. í. Fekély, kelevény, mely a9 test-ben magát a9 tsontig bjeszi, fene.
   Cangrena, nae, f. i.
   Carcinodés, deos, n. 2* Carcinus, ni, m. 2.
   Cancer, cri, m. 2.
   Herpes, etis, m. 3. Tüzes or• bdntz, fene,
  Lupariceof, Phagedaenicus, ca, cum. lliyen fekély es.
  Luperti, popi lui Pan, Luperci, eorum, m. plu: 2. Pán isten9 papjai.
  Lupercale, Lupercalia, rum, n.
                    plu: 3. Pán isten9 ünnepe. Lupturae, Luctor/ari, atus spm.
   Tusakodom, küszködöm. Lucto, avi, atum, are. Colluctor, ari, atus sum. Confligo, xi, xnm, ere.
   Certo, 'avi, atum, are.
   Illuctor, ari, atus sum. Conflictor, ari, atus suro. Decerto, avi, atum, are. Vívok Luctitor, ari Pugno, avi, atum, are. Dimico,, avi, atum, are. Concerto, are. Megvívok. Depugno, are, vj, atum* Deprselior, ari.
Luptare, Lucta, tae, f. i. Küszködés. Luctatio, onis, f. 3. Palestra, trie, f i.
   Luctamen, nis, n. 3.
   Luctatus, atús, m. 4* Pugillatio, onis, f. J. Baj no-koskodás.
   Lucta, t», f. i. Tusakodás, Certamen, nis, n. 3.
   Certatio, onis, f. 3. Colluctatio, onis, f. 3. Dimicatio, onis, f. 3. Vívás. Certamen, nis, n. 3. Acrochrismus, mi, m* 2. Impugnatio, onis, f. 3. Megává*. Conflictus, tús, m. 4» Conflictio, onis, f. 3. Decertatio, onis, f. 3. Concertamcn, nis, n. 3. Depugnatio, onis, f. 3. Athletica, cap, f. i. Bajnokiéi* Pugilatus, tús, m. 4,
Digitized by i^ooQie
LU.
LU.
 655
    Pugilatio, onis, f. 3.
Luptare, fau lopta cu fabie, Gladiatura, rae, f. 1. Bajvivás, har-tzolds.
Luptare in car cu tri cai, Trigarium, ii, n. 2. Három lovu szekeren való viadal.
JLuptare dein toata putere cu altu,
' Pancratium, ii, n. 2. Viadal, melyben valaki ellen testnek minden erejével vív.
                     Luptare in umbra, Sciamachia, chiae, f. i. Árnyék viadal. Luptare pedeftrasilor, Thoracho-machia, chiae, f. í. Gyalogok9 bajn okoskodások.
Luptatoriu, Luctator, oris, m. 3. Tusakodó.
    Certator, oris, m. 3.
    Palestricus, ci, m. 2. Küszködő. Palestrita, tue, m. i.
    Palestrites, tae, m. i.
    Athleta, tae, m. i. Bajnok. Agonista, toe, m. i.
    Pugil, lis, m. 3.
    Palestrita, se, m. i. Acrochirites, tae, m. l.
    Pycta, ta, pyctes, tae, m. i. Pancratiastes, ta, m. i. Pugnax, cis, m. 5. Viaskodó. Concertator, oris, m. 3. Mással ujjat húzó, küszködő. Decertator, oris, m. 3. Luptatoriu care in cinci typuri fe iiivatie afe lupta, Quinquen-tio, onis, m. 3. Magát ölj ele»
   képpen gyakorló bajnok. Luptători cu cinci mestersiguri, Pentatii, orum, m. 2. plu:          öt
   mesterséggel vívó bajnokok. Luptători cu fabie, Gladiatores, orum, m. 3. Kardos bajnokok. Gladiatorii, oriorum, m. 2. plu: Luptatoriu fpre perdere altue ne-zuitoriu, Retiârius, ii, m. 2. Más veszedelmére igyekező bajnok.
Luptarefc, Decertatorius, ia, ium» Viadalomra való.
   Palestricus, ca, cum. Bajnokhoz való.
   Athleticus, ca, um. Bcţjnoh mesterséghez való.
Luptume cu altu , Duello, avi, atum, are. Megvívok mással. Duellum ineo, ivi, tum, inire. Luptatoriu cu altu, Duellator, oris, m. 3. Mással megvívó. Luptare intre doi, Duellum, li, n. 2. Kettő között való viadal. Mono machia, chiae, f. i. Két személy között való baj-viadalom.
Luptume inproteiva, Obluctor, ari, atus sum. Ellene tusako-dóm.
   Instito, are.
 Luptare inproteiva, Obluctatio, onis, f. 3. Elle ie tusakodás. Luptatoresté, Athletice, adv: Baj• noki módon.
   Pugillice, Bajnokul.
Digitized by VjOOQlC
656
LU.
LU. LY.
  Pancratice, adv: Erőssen, bajnok módon.
  Palestrice, Küszködve., küszködéssel.
  Luse, Luscus, ca, cum. Fet-sze-mű9 kant sal. Cocles, lis, c. 3.
  Lufitan, Lusitanus, na, num. Spanyolkor szdg tartománybéli.
  Lufitania, Lusitania, nise, f. i. Spanyol-országi tartomány.
  Luftrefc, Lustro, avi, atum, are. Megszentelem.
  Luft rare, Lustratio, onis, f. 3. Szentelés. Lustramen, nis, n. 3.
  Lufhrat, Lustratus, ta, tum. Megszenteltetett.
  Luftrefc, cerc, Lustro, avi, tum, are. Vizsgálom.
  Luftra re, Lustramen, nis, n. 3. Vi’sgálás.
  Luftra, Lustrum, tri, n. 9. Barlang
  Luftrum temp de cinci ani, Lustrum, tri, n. s. öt esztendőnek elfolyása.
  Lut, Lutum, ti, n. 2. Agyag, sár. Argilla, lse, f. í. Agyag. Limus, mi, m. 2. Agyag, sár, iszap.
  Lut alb, Tasconium, ii, n. 9. Fejér agyag, melyből jó téglát ts inálnak.
  Lut ceíe leaga de caltieminte, Balatro, onis, m. 3. Sarura, lábbelire ragadt sár, rósz ember.
  J_ut galben rosu de fatiuit, Ci-ccrculum, li, n. 2. Veresses
  sárga szinü festő agyag.
  OchríJ, rae, f. l.
I ut galben ceíe afla intre aur, si argint in bae, Sil, silis, n. 3. Sárga szinti agyag, mely az arany, és ezüst között tanál• tátik a9 bányában.
Luteíc, Luto» avi, atum, are. Sá-rozom, besározom. Deluto, avi, atum, are. Colluto, are. Collutulo, avi, atum, are. Trulisso, avi, atum, are. Si• kárlom, Vakolom.
  Luteire, Trulissatio, onis, £ & Tapasztás, vakolás. Lutamentum, ti, n. a.
  Lutariu, Lutarius, ria, ium. Sárban lakó.
  Lutof, Lutosus, sa, sum. Sáros, agyagos. Lutulentus, ta, tum-Limosus, sa, sum. Coenosus, sa, sum. Luteus, ea, eum. Argillosus, sa, sum.
  Lutefcume, Lutesco, ere. Sárrá lenni, sár módra me glágyitlni
  Lutetia, Lutetia, tiae, f. i. Pári\ Frantziának fii-várossá.            J
  Parisii, orum, m. 2. plu:
  Lyceum, Lyceum ei, n. a. Eşţ hely vólt ,Athenásban, holott úz Aristoteles9 iskolája vólt.
  Lydio, Lydia, ae, f. í. Asiai tartomány.
  Lydian, Lydius, ii, m. 9. Lidin• béli.
  Lytra, Lytra, rae, L i. Vidra.
 Digitized by L*OOQle